Vas megyei szakképzés-fejlesztési koncepció (2013-2020)
Szombathely, 2013. május 13.
1
1.
BEVEZETŐ ................................................................................................................................................. 3
2.
HELYZETELEMZÉS ................................................................................................................................ 5 2.1. SZAKKÉPZÉS SZERVEZÉSÉT ALAPVETŐEN MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK .......................................... 5 2.2. MUNKAERŐ-PIACI HELYZET .................................................................................................................. 7 2.2.1. A gazdasági folyamatok alakulása: ................................................................................................. 7 2.2.2. Az álláskeresők összetételének változása a havi átlaglétszám alapján: ........................................ 10 2.2.3. A munkaerő iránti kereslet alakulása: .......................................................................................... 12 2.3. A SZAKKÉPZÉSBEN ÉRINTETT KÖZIGAZGATÁSI INTÉZMÉNYEK ........................................................... 14 2.3.1. Vas Megyei Kormányhivatal: ........................................................................................................ 14 2.3.2. Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja: .................................................................... 15 2.3.3. A Klebelsberg Kuno Intézményfenntartó Központ (KLIK): ........................................................... 17 2.3.4. Oktatási Hivatal: ........................................................................................................................... 18 2.4. VAS MEGYE SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNYRENDSZERE ÉS OKTATÁSI ADATAI ........................................... 19 2.4.1. A nappali képzés főbb adatai: ....................................................................................................... 19 2.4.2. Intézményhálózat, pedagógusok:................................................................................................... 20 2.4.3. Ösztöndíj rendszer: ....................................................................................................................... 25 2.4.4. Pályaorientáció: ............................................................................................................................ 25 2.4.5. Tanulószerződések számának alakulása........................................................................................ 26 2.4.6. A képzőhelyek száma, nagysága:................................................................................................... 29 2.4.7. A szakmai záróvizsgákkal kapcsolatos adatok, tapasztalatok: ...................................................... 30 2.5. A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG DÖNTÉSEI ÉS AZOK ÉRVÉNYESÜLÉSE ................ 32 2.5.1. Az RFKB-k helye a szakképzésben, feladatuk 2008-tól: ................................................................ 32 2.5.2. Az irány-arány döntéseket segítő vizsgálati módszerek: ............................................................... 33 2.5.3. Beiskolázási és kibocsátási adatok hiányszakmák tekintetében ................................................... 34 2.5.4. Kamarai kutatások a szakképzett munkaerő iránti keresletről ...................................................... 36 2.5.5. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés: ......................................................................................... 38 2.6. A MEGYEI SZAKKÉPZÉS ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS KAPCSOLATA ........................................................... 40 2.7. AZ ESÉLYEGYELŐSÉG BIZTOSÍTÁSA .................................................................................................... 43 2.7.1. Hátrányos helyzetű (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók a szakképzésben 43 2.7.2. Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók szakképzése ....................................................................... 44
3.
FEJLESZTÉSI IRÁNYOK, CÉLOK, ..................................................................................................... 46 3.1. 3.2. 3.3. 3.4.
4.
A MEGYE SZAKKÉPZÉSI RENDSZERÉNEK A GAZDASÁG IGÉNYEIHEZ IGAZODÓ ÖSSZEHANGOLÁSA ...... 46 A DUÁLIS SZAKKÉPZÉSI RENDSZER BEVEZETÉSE, ILL. ERŐSÍTÉSE ....................................................... 46 A MINŐSÉGI SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE ÉS ERŐSÍTÉSE ....................... 47 HITELES PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA ........................................................................... 47
ZÁRSZÓ..................................................................................................................................................... 48
2
1. Bevezető A magyarországi iskolarendszer, s ahhoz kapcsolódóan a szakképzési rendszer teljes átalakulási folyamatát éljük. Megfigyelhető, hogy a változások ellenére a pályakezdő fiatalok mennyiségében (fő), szakmai ismereteik minőségében illetve végzettségüket tekintve eltávolodtak a munkaerőpiac valós igényétől, szakmunkáshiány alakult ki. Az átmeneti rendelkezéseknek köszönhetően nincs letisztult rendszerkép, az iskolarendszerű szakképzés keretében négy képzésszervezési rendszer párhuzamos jelenléte azonosítható. Az új szakképzési rendszerre, azaz a duális képzésre való átállás most van folyamatban. A szakképzés rendszerének átalakítása a német duális képzési mintára történik. A szakiskolákban kifejezetten a gyakorlatorientált szakképzés erősítése a feladat. A korábban önkormányzati fenntartás alatt lévő szakképző iskolák 2013. január 1-jétől állami fenntartásba kerültek. A jogszabály lehetővé teszi, hogy civil szervezetek (alapítványi iskolák) és egyházi fenntartású intézmények is lehetnek iskolafenntartók. Az új szakképzési rendszer alapján 2012. szeptember 1-jével indíthattak képzést önkéntes alapon a szakképzését folytató intézmények. 2013. szeptember 1-jétől azonban kötelezően alkalmazandó szakképzési kerettantervek fognak életbe lépni a szakiskolákban és szakközépiskolákban egyaránt, egységes tartalomszabályozást biztosítva a magyarországi szakképzési rendszer egészére. A bevezetésre kerülő új rendszer a képzések közötti egyértelmű átjárhatóságot, illetve egyfajta minőségbiztosítási elveket kíván szolgálni. A szakképzés-fejlesztési koncepció kidolgozásának célja: A koncepció adott jogszabályi kereteken belül határozza meg a fejlesztés irányait és alakítsa ki
az
azokat
legjobban
szolgáló
intézményrendszert
a
következő
alapelvek
figyelembevételével: o A megye és a nemzetgazdaság igényeinek kielégítésére egyaránt alkalmas, rugalmas, a foglalkoztathatóságot elősegítő szakképzési struktúra kialakítása, működtetése a hosszú távú foglalkoztatás megalapozása érdekében. o A szakképzés társadalompolitikai szerepének hangsúlyozása, a jövő generációk kilátásainak javítása, az életen át tartó tanulás elvének szem előtt tartásával. o A gazdaság munkaerő-piaci igényeinek hangsúlyos figyelembevétele a foglalkoztatás bővítése, az öngondoskodás, továbbá az állampolgári szuverenitás megőrzése, kibővítése céljából.
3
o A társadalmi különbségek csökkentése a szakképzés fejlesztésének, irányításának aktív eszközeivel, az esélyegyenlőség kiteljesítése nemek, etnikai csoportok, és fogyatékkal élők és hátrányos helyzetű személyek számára. o A szakképzés átfogó modernizációja a tervezési, szervezési, folyamatkövetési és pedagógiai eszközök egységes, új megközelítésű, modellszerű alkalmazásával. o Az alapfokú oktatás gyakorlatának, követelményrendszerének megerősítése abból a célból, hogy a szakképzés számára megfelelően előképzett, élethosszig tartó tanulásra, munkára motivált fiatalok esélyei növelhetők legyenek a középfokú szakképzés által támasztott követelmények eredményes elsajátítására.
A szakképzés-fejlesztési koncepcióban bemutatásra kerülő változtatások célja:
A KÉPZÉSI SZERKEZET A SZAKIRÁNYOK ÉS A LÉTSZÁM VONATKOZÁSÁBAN IS IGAZODJON A GAZDASÁG IGÉNYEIHEZ
4
2. Helyzetelemzés 2.1. Szakképzés szervezését alapvetően meghatározó jogszabályok 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről: A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A szakiskolai közismereti nevelés-oktatás tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg. 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről: A törvény 2012. január 1-jén hatályba lépett. Tartalmi elemei jelentős változásokat hoztak a szakképzés egész rendszerének átalakításában. A törvény újraértelmezi a szakképzés alapelveit, meghatározza a szakképzés intézményrendszerének új irányvonalát. Új keretek közé helyezte a szakképzés dokumentumaira, a szakmai vizsgáztatásra, az iskolarendszerű szakképzésre, a szakképzés irányítási és együttműködési rendszerére, valamint a szakképzés finanszírozására vonatkozó rendelkezéseit. A törvény előírásait a hatályba lépést követően megkezdett szakképzésekre kell felmenő rendszerben alkalmazni. 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról: A törvény célja a felsőoktatás képzési szerkezetének átláthatóvá tétele az intézmények, karok, szakok átgondolt, megfelelően ütemezett összevonása. Az átalakulás a képzési szakok indokolatlan túlszaporodásának visszafordításával és az egyes szakok képzési helyeinek csökkentésével indult meg 2012 szeptemberétől.
5
A képzési szintek európai és országos képesítési keretrendszerhez történő igazítását az új törvény garantálja. A felsőfokú intézmények két típusát különbözteti meg: főiskola, tudományegyetem. A főiskolai és egyetemi szintű alap- és osztatlan képzéseket a programjaik kölcsönös kreditbeszámításával teszik rugalmassá és átjárhatóvá az újonnan meghatározandó képesítési követelmények. 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról: A törvény célja a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó iskolarendszerű képzések, a felsőoktatási gyakorlatigényes alapképzési szakok működésének támogatása, valamint az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés rendszerének támogatása. A törvény 2012. január 1-jei bevezetésével a szakképzési hozzájárulás megfizetésére kötelezettek köre nem változott. A szakképzési hozzájárulás alapja maradt a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapjának 1,5 %. Fontos változás, hogy megszűnt a lehetősége annak, hogy a hozzájárulásra kötelezettek közvetlenül adjanak fejlesztési támogatást a szakképző intézmények részére. A feladat a NAV-hoz került annak érdekében, hogy a bevallást be nem nyújtók kiszűrhetők legyenek. Az ellenőrzés végrehajtásának céljából a gazdasági kamarák közvetlen hozzáférési lehetőséget biztosítanak az állami adóhatóság részére a gyakorlati képzés szervezésére jogosult hozzájárulásra kötelezettekről, valamint a tanulószerződésekről. A 150/2012. (VII.6.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről:
A Kormányrendelet új rendszerben, átláthatóbb formában tartalmazza az államilag elismert szakképesítéseket. Kialakításánál a legfontosabb szempont az volt, hogy államilag elismert szakképesítések széles alapozásúak, több szak-, illetve tevékenységi területet átfedjenek, továbbá megszüntetesse a szakképesítések között meglévő átfedéseket, szakmai, tartalmi párhuzamosságokat. A jogszabály meghatározza az OKJ-ba történő felvétel és az OKJ-ból való törlés eljárási rendjét.
6
14/2013 (IV.05) NGM rendelet a kerettantervek kiadásáról: Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai képzés, a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes szakképzési kerettanterv szerint folyik. A szakképzési kerettanterv tartalmazza a szakmai követelménymodulok alapján a szakmai tantárgyak rendszerét, témaköreinek tartalmát, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés tagolását és arányait.
A 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól:
Az új OKJ alapján jelentek meg a szakmai követelménymodulok egyetlen rendeletben, ugyanis a szakmai és vizsgakövetelmények csak felsorolják a szakképesítéshez tartozó követelménymodulokat, azok azonosítószámát és megnevezését. A jogszabály alapján létrejött modultérképben szerepel az egyes szakképesítésekhez tartozó összes modul tartalmi elemeivel együtt.
2.2. Munkaerő-piaci helyzet 2.2.1. A gazdasági folyamatok alakulása: A 2009. évi mélypontot követően - elsősorban az export megrendeléseknek köszönhetően – csökkenő ütemben, de évről évre bővül a megye gazdaságát meghatározó ipar teljesítménye. Az elmúlt években éven belül ugyan hullámzóan alakult az ipar kibocsátása, de az év egészét tekintve a termelési értéke 2010-ben 17%-kal, 2011-ben 12%-kal emelkedett az előző évhez képest. 2012. I-III. negyedévében az előző évekhez hasonlóan hullámzóan alakult az ipari vállalkozások teljesítménye, ennek ellenére a termelésük volumene minden hónapban meghaladta az előző év azonos időszakát. Az év első kilenc hónapjában előállított termelési érték összességében 6,4 %-kal haladta meg az egy esztendővel korábbit.
7
Az ipari termelés alakulása
milliárd Ft 80,0
% 140,0
70,0
120,0
60,0
100,0
50,0
80,0
40,0 60,0
30,0
40,0
20,0
Termelési érték
júl
szept
máj
márc
nov
2012.jan.
júl
szept
máj
márc
nov
2011. jan.
szept
júl
máj
márc
2010. jan.
nov
júl
szept
0,0 máj
0,0 márc
20,0 2009. jan.
10,0
Volumenindexe( előző év azonos időszaka = 100,0)
1. ábra: Az ipari termelés alakulása
Az iparnak (ezen belül a gépiparnak) a megye gazdaságában betöltött szerepe a rendszerváltás óta meghatározó, amelyet igazol, hogy 2010-ben a bruttó hozzáadott érték jelentős részét (37,5 %) - az országos arányokat meghaladva - az ipar adta. A Vas megyei székhelyű építőipari vállalkozások teljesítménye is meghaladta az egy évvel korábbit. 2012. I-III. negyedévében a teljesítményük 44 %-kal bővült az elmúlt évihez képest. A
kiemelkedő
eredmény
mögött
vasútépítési
munkák
húzódnak
meg
és
a
rendelésállományok alapján az építőipari kapacitások jelentős hányadát várhatóan a jövőben is a közlekedési infrastruktúra fejlesztéshez kapcsolódó munkák kötik majd le. Az országos tendenciáktól eltérően Vas megyében negyedévről negyedévre bővült a beruházási tevékenység, amelynek értéke – az országossal szemben – meghaladta az egy évvel korábbit. A gazdálkodó szervezetek által realizált fejlesztések értéke az év első kilenc hónapjában elérte a 71 milliárd forintot. A beruházások többsége az ipari, ezen belül a gépipari termelőkapacitások bővítését szolgálta.
A 15-74 éves népesség gazdasági aktivitása: A KSH munkaerő-felmérésének adatai alapján a munkaerő-piaci folyamatok a korábbiaknál kedvezőbben alakultak. 2012. III. negyedévében 15-74 éves népességnek az elmúlt év azonos időszakinál 1,4 %-kal magasabb aránya, 59,7 %-a volt jelen munkanélküliként vagy foglalkoztatottként a munkaerőpiacon.
8
Foglalkoz tatottak
I. negyedév II. negyedév
106,1 107,9
Gazdaságilag aktívak: ezer fő 116,1 116
III. negyedév
108,3
116,8
83,6
58,3
54
VI. negyedév I. negyedév II. negyedév III. negyedév
111,6 109,7 110,7 112,9
118,3 118,1 117,4 119,2
81,8 82,1 82,5 80,4
59,1 59 58,7 58,7
55,8 54,8 55,4 56,6
Időszak
2011.
2012.
Gazdaságilag inaktívak 84,5 84,7
Aktivitási Foglalkoz arány tatási ráta százalék 57,9 52,9 57,8 53,8
1. táblázat: népesség gazdasági aktivitása Forrás: VMKH MK
A foglalkoztatottak aránya ennél is számottevőbb mértékben - 54%-ról 56,6%-ra emelkedett, ezzel a megyék és a főváros rangsorában a harmadik legmagasabb értékkel bírt Vas megye. A foglalkoztatás bővülése nem csak éves összevetésben, hanem éven belül is negyedévről negyedévre bővült. 2012. III. negyedévében a foglalkoztatottak száma megközelítette a 113 ezer főt. Hasonló nagyságrendű foglalkoztatottsági mutatóval öt éve találkozhattunk. Foglalkoztatottak számának alakulása Vas megyében 116 109,7
112,9
110,7
111,6
112 106,1
108,3
107,9
108
104
100 I. negyedév
I. negyedév
II. negyedév
II. negyedév
III. negyedév
III. negyedév
VI. negyedév
2. ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása
A foglalkoztatás bővülés jelentős részben a közfoglalkoztatási programok eredménye, amely döntően nem az elsődleges munkaerő-piacot érintette, továbbá az elsődleges munkaerő-piacon mind gyakrabban találkozhatunk határozott időre szóló foglalkoztatással. Ezek a foglalkoztatási formák azonban kevésbé stabilak, a dolgozók részére nem biztosítják a hosszú távú foglalkoztatást.
9
2.2.2. Az álláskeresők összetételének változása a havi átlaglétszám alapján: Regisztrált álláskeresők éves átlagos száma
2011.év
2012.év
2011.év
2012.év Index
fő
megoszlás
férfiak
4554
3919
51,2%
48,9%
86,1%
nők
4349
4093
48,8%
51,1%
94,1%
Nemek összesen
8903
8012
100,0%
100,0%
90,0%
25 éves és fiatalabb
1432
1472
16,1%
18,4%
102,8%
26-50 éves
5262
4579
59,1%
57,2%
87,0%
50 év feletti
2209
1961
24,8%
24,5%
88,8%
Korcsoport összesen
8903
8012
100,0%
100,0%
90,0%
8 általános és kevesebb
2999
2757
33,7%
34,4%
91,9%
Szakmunkásképző, szakiskola
2833
2435
31,8%
30,4%
86,0%
Szakközépiskola, technikum, gimnázium
2430
2252
27,3%
28,1%
92,7%
641
568
7,2%
7,1%
88,6%
8903
8012
100,0%
100,0%
90,0%
717
875
8,1%
10,9%
122,0%
Főiskola, egyetem Iskolai végzettség összesen Pályakezdő Nem pályakezdő
8186
7137
91,9%
89,1%
87,2%
Pályakezdő - nem pályakezdő összesen
8903
8012
100,0%
100,0%
90,0%
12 hónapnál kevesebb ideje nyilvántartott
6677
6346
75,0%
79,2%
95,0%
12 hónapnál hosszabb ideje nyilvántartott
2226
1666
25,0%
20,8%
74,8%
Folyamatos regisztráció összesen
8903
8012
100,0%
100,0%
90,0%
Járadék/segélyben részesülő
3367
1679
37,8%
21,0%
49,9%
FHT/RSZS-ben részesülők
1698
1773
19,1%
22,1%
104,4%
Ellátás nélküli
3838
4560
43,1%
56,9%
118,8%
Ellátás szerint összesen
8903
8012
100,0%
100,0%
90,0%
2. táblázat: Regisztrált álláskeresők éves átlagos száma Forrás:VMKH MK
Az álláskeresők korcsoport szerinti összetétele némileg módosult az előző évhez viszonyítva. A fiatalok aránya éves szinten 2%-ponttal emelkedett, míg a 26-50 évesek hányada hasonló mértékben csökkent. Az idősebbek az elmúlt évihez hasonlóan közel ¼ részt tettek ki a regisztráltak között. A nyilvántartásban szereplő személyek közül minden harmadik legfeljebb általános iskolát végzett. Ennél valamelyest kisebb arányban fordulnak elő szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek is. Az utóbbiak részaránya 2012-ben némileg csökkent az átlagosnál nagyobb mértékű
létszámcsökkenésük
eredményeként.
Szakközépiskolában,
technikumban,
gimnáziumban 28 % végzett. A diplomások részaránya 7 % körül mozog, számuk az előző évhez képest némileg csökkent.
10
A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (fő) 2011.
2012.
március
június
szeptember
december
március
június
szeptember
december
739
611
767
691
790
719
1 104
1 031
3. táblázat: A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma Forrás:KSH
2012-ben havonta átlagosan 924 pályakezdő álláskereső szerepelt a nyilvántartási rendszerben, amely 3,6 %-kal haladta meg az elmúlt évit. Január kivételével minden hónapban magasabban alakult a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma az előző évhez képest. Az év első felében a korábbi évekhez hasonlóan fogyott a számuk, júniustól azonban igen dinamikusan emelkedés volt tapasztalható a körükben, amely a tanév végével van összefüggésben. A nagy ütemű növekedés következtében szeptemberben 1100 fölé emelkedett a számuk a regisztrációs rendszerben, amely mintegy 75 %-kal magasabb volt a májusi számnál, amikor az év során a legkevesebb pályakezdő keresett állást. A május óta, öt hónapon át tartó növekvő tendencia októberben megállt és csökkenésbe fordult. A csökkenésben meghatározó szerepe volt az „Első munkahely garancia” programnak, hiszen a program kizárólagos célcsoportja a regisztrációban szereplő pályakezdő álláskeresők voltak. Az év során a pályakezdő fiatalok 45-46 %-ának sikerült önállóan, közvetítéssel vagy támogatással munkát találni, a közfoglalkoztatási programokban 9-10 % vállalt munkát, munkaerő-piaci képzésekbe közel 8 % kapcsolódott be. Pályakezdő álláskeresők száma
1200
1031 fő
1100 1000 900 800 700 2010
600
2011
500 400
2012 jan.
febr
márc ápr
máj
jún
júl
aug
szept okt
3. ábra: Pályakezdő álláskeresők száma
11
nov
dec
Az idei év során az álláskereső pályakezdők közül legnagyobb számban gyártósori összeszerelőként,
eladóként,
adminisztrátorként,
ügyintézőként,
felszolgálóként,
bútorasztalosként, festő és mázolóként szerettek volna elhelyezkedni. 2.2.3. A munkaerő iránti kereslet alakulása: 2009. évi jelentős visszaesést követően évről évre több üres álláshelyet jelentettek be a munkáltatók a kirendeltségeken. A növekvő tendencia 2012-ben nem folytatódott tovább. Az év során összesen 10.515 üres állást jeleztek a foglalkoztatók, 11,8 %-kal kevesebbet, mint az előző évben. A visszaesés a nem támogatott állások körében történt. 2012-ben egyharmaddal csökkent az elsődleges munkaerő-piacon kínált munkalehetőségek száma az előző évhez képest. Ezzel szemben a támogatott álláshelyek száma mintegy 25 %-kal meghaladta a 2011. évit. Az újonnan bejelentett üres álláshelyek száma 12000 10000 7454
4959
8000 7591
db
6000 4000 4464
2000
5556
2626
0 2010.
2011. támogatott
2012.
nem támogatott
1. ábra: Az újonnan bejelentett üres álláshelyek száma
2012 első felében a megye munkaerőpiacán élénkebb volt a munkaerő iránti kereslet, mint a második félévben. Január – június között közel 60%-kal több üres állást regisztráltak a kirendeltségek, mint a júniusi időszakot követően. A támogatás nélküli munkaerő-igények száma kiegyenlítettebb volt az év során és a támogatott álláshelyek száma mutatott erősebb ingadozást. A támogatott álláshelyek 86%-át a közfoglalkoztatási programok kínálták, a többit az „Első munkahely garancia” program keretében illetve bér jellegű támogatással kínálták a munkáltatók.
12
A bejelentett üres álláshelyek megoszlása 2012. év Nem tám ogatott 4959 db
közfoglalkoztatás 4780 db
Tám ogatott 5556 db
Egyéb 776 db
2. ábra: A bejelentett üres álláshelyek megoszlása
Míg a támogatott állásokra 80%-ban alacsony iskolai végzettségű álláskeresőket vártak, addig a támogatás nélküli munkahelyekre döntően legalább középfokú végzettséggel rendelkező munkaerőt kerestek a munkáltatók. Az év során támogatás nélkül legnagyobb számban a feldolgozóipar (élelmiszeripar, textil, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása, járműgyártás, fémalapanyag és fémfeldolgozás) valamint a kereskedelem területére vártak dolgozókat a gazdálkodó szervezetek. Emellett a munkaerőkölcsönző cégek is jelentős számú munkaerő-igénnyel fordultak a kirendeltségekhez. Tartósan betöltetlen álláshelyek: 2012 őszén a megkérdezett cégek mindössze 7,2 %-a, összesen 18 cég nyilatkozott úgy, hogy van náluk tartósan betöltetlen álláshely, összesen 123. A munkáltatók az alábbi képzettségi szintű, hosszabb ideje üres munkahelyeket jelölték meg:
Szakképzetlen fizikai
Szakképzett fizikai
Szellemi alap- vagy középfokú
Szellemi foglalkozású
58 55
53 30
1 1
11 8
47
20
-
-
-
2
1
7
2
10
-
-
Összesen, ebből: - feldolgozó ipar, ebből textil, ruházat, bőr és bőrtermékek gyártása járműgyártás
- egészségügyi, szociális ellátás
4. táblázat: Betöltetlen álláshelyek képzettségi szint szerint Forrás: VMKH MK
13
A hosszabb ideje üres állások túlnyomó többségére (90 %-ára) fizikai munkásokat vártak (közel azonos arányban szakképzetteket és szakképzetleneket). Ezeket a munkahelyeket döntően a feldolgozóiparban tevékenykedő gazdálkodó szervezetek kínálják. Szellemi munkakörben lényegesen kevesebb (nem éri el a 10 %-ot) a tartósan üres állás, ezekre a munkahelyekre elsősorban diplomás munkaerőt várnak, legtöbbet a járműgyártás területére. A munkáltatók az alábbi hosszabb ideje üres munkahelyeket nevesítették: FEOR
Foglalkozás megnevezése
Fő
7212
Szabó, varró
40
8121
Textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó
20
8151
Fémfeldolgozó gép kezelője
8
9223
Rakodómunkás
7
8417
Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr
6
3513
Szociális gondozó, szakgondozó
3
7333
Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója
3
2118
Gépészmérnök
2
5113
Bolti eladó
2
7325
Hegesztő, lángvágó
2
7334
Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész)
2
7524
Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő
2
1311
Mezőgazd., erdészeti, halászati és vadászati tev. folytató egység vezet
1
2137
Minőségbiztosítási mérnök
1
3639
Egyéb, máshova nem sorolható üzleti jellegű szolgáltatás ügyintézője
1
4121
Könyvelő (analitikus)
1
7321
Lakatos
1
9239
Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolg. és szállítási fogl.
1
5. táblázat: Betöltetlen munkakörök Forrás: VMKH MK
2.3. A szakképzésben érintett közigazgatási intézmények
2.3.1. Vas Megyei Kormányhivatal: A megyei kormányhivatalok a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei. 2011. január 1-jétől kezdték meg működésüket, köztük a Vas Megyei Kormányhivatal is. A hivatalt kormánymegbízott vezeti, akit a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára a miniszterelnök nevez ki és ment fel. A kormányhivatal hivatalszervezetét főigazgató vezeti, aki helyettesíti a kormánymegbízottat távolléte vagy akadályoztatása esetén. A főigazgató munkáját általános helyettesként az igazgató segíti. A kormányhivatal közvetlenül a kormánymegbízott vezetése alatt álló szervezeti egységekből, a törzshivatalból és az ágazati szakigazgatási szervekből áll. A törzshivatal és a szakigazgatási szervek szervezetileg főosztályokra és osztályokra tagolódnak. A törzshivatal
14
részét képezi az Oktatási Főosztály, melynek az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésben is vannak feladatai. A kormányhivatal munkaügyi központja az iskolarendszeren kívüli szakképzésben rendelkezik jogosítványokkal é s feladatokkal. A VM Kormányhivatal Oktatási Főosztály szakmai vizsgával kapcsolatos feladatai a következők: o Ha a fenntartó megállapítja, hogy intézményében a létszámra előírt feltételek szerinti létszám nem éri el a szabályozás szerint előírtat egymást követő két tanévben, akkor a Kormányhivatalnak intézkedési tervet kell készítenie. o Elvégzi a szakmai vizsgabizottság döntése ellen benyújtott törvényességi kérelem elbírálását. o Szakmai vizsgát szervező intézmény jogszabálysértésének megszüntetése o Nyilvántartást vezet komplex szakmai vizsga szervezésére engedéllyel rendelkező intézményekről. o Komplex szakmai vizsga szervezésére vonatkozó engedély visszavonása. o Bírságot szab ki a jogosultság hiányában komplex szakmai vizsgát szervező intézménnyel szemben. o Előzetes tanulmányok beszámításáról hozott döntés elleni fellebbezést bírál el. o Komplex szakmai vizsga engedélyezése. Az Oktatási Főosztály feladatai továbbá: o Jelentés készítése a pedagógiai szakmai ellenőrzések tapasztalatairól. o Képviselet ellátása a megyei fejlesztési és képzési bizottságban. o Szakképzési megállapodás megkötése nem állami fenntartóval. o A szakképzésekért felelős miniszternek és az állami szakképzési és felnőttképzési intézetnek összesített adatok megküldése. o Szakmai ellenőrzés tapasztalatairól történő megyei és országos szintű összegzés készítése évente. 2.3.2.
Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja:
A munkaügyi központ feladata a foglalkoztatás elősegítése a munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése. A foglalkoztatás elősegítésével, támogatásával, 15
továbbá a munkanélküliek ellátásával kapcsolatos feladatokat az 1991. évi IV. törvény szabályozza. A törvény többek között kimondja, hogy az állami foglalkoztatási szerv tevékenységét
humánszolgáltatásként,
a
munkanélküliség
lélektani
és
társadalmi
összefüggéseinek figyelembevételével végzi. A feladatok ellátásához különböző eljárások, támogatási
eszközök,
támogatási
keretek
állnak
rendelkezésére.
Az
ellátások
a
munkanélkülivé vált egyének megélhetésének biztosításához járulnak hozzá. A támogatások az elhelyezkedést, a munkaerő-piacra való visszatérést segítik elő, irányulhatnak közvetlenül az álláskeresőkre, illetve a munkáltatókra. A támogatások egyik fajtája a foglalkoztatást elősegítő képzés, melynek feladata, hogy közvetlenül vagy közvetve új ismeretek megszerzésével segítse elő az elhelyezkedést. Képzési támogatásként keresetpótló juttatás, a tanfolyami díj megtérítése, utazási kedvezmény, továbbá utazási-, szállás- és étkezési költségek részleges, vagy teljes megtérítése adható az álláskeresők részére. A támogatások forrása: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap vagy európai uniós keret. A munkaügyi központ éves képzési jegyzéke nyilvános ajánlattétel segítségével áll össze, melynek során meghatározott szakmai, nyelvi, hatósági képzések lebonyolítására tehetnek ajánlatot az akkreditált felnőttképzési intézmények. A képzési programok kiválasztásánál döntő szerep jut a munkaerőpiac elvárásainak, a munkáltatói igényeknek. Céges igényre, munkahelymegtartó képzéseket, álláskeresők részére a közvetlen elhelyezkedést biztosító, vagy munkakör betöltésére képesítő képzéseket is szerveznek. Az elmúlt három évet figyelembe véve a résztvevők elsősorban a foglalkoztatási alaprész decentralizált keretéből, illetve a TÁMOP 1.1.2. programból részesültek támogatásban. A képzések száma 2011. évben erősen lecsökkent az előző évhez képest, mivel más foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazása került előtérbe. A munkaügyi központ által támogatott képzésen résztvevők érintett létszáma a képzések típusa szerint - Vas megye (fő) Képzés típusa
2010
2011
2012
összesen
OKJ
1334
512
643
2489
Egyéb szakmai
207
188
150
545
nyelvi
278
107
123
508
informatikai
172
20
28
220
hatósági
256
95
16
367
Egyéb
35
20
0
55
2282
942
960
4184
összesen
16
6. táblázat: Képzésben részt vevők képzés típus szerinti elosztása Forrás: VMKH MK
A fenti táblázat a 2010-2012. évben támogatott képzésben résztvevők a képzés típusa szerinti megoszlását mutatja. A résztvevők létszámának 72,5 %-a szakmai képzésben vett részt, közülük 59,4 % OKJ-s, vagyis államilag elismert szakképesítést szerzett. A nyelvi képzések 12,1 %-ot, az informatikai képzések 5,3 %-ot képviselnek. A nyelvi képzések iránti igény folyamatos, míg az informatikai képzések utáni érdeklődés lecsökkent, ami annak következménye,
hogy
informatikai
ismereteket
oktatnak
iskolarendszerben,
de
felnőttképzésben is sok képzés volt az elmúlt tíz évben. A programok célcsoportja változó, elsősorban az álláskeresők a kedvezményezettek, a további célcsoportok is a hátrányos helyzetűekhez (pl. pályakezdők, idősek, tartós munkanélküliek, közfoglalkoztatásban résztvevők, stb.) tartoznak. A képzésen résztvevők kiválasztása felvételi eljárás során történik. A munkaügyi központ 2012-ben 15 felnőttképző intézménnyel dolgozott együtt, közülük 9 vállalkozás, 3 civil szervezet, 1 középiskola, 1 TISZK, 1 állami felnőttképzési intézmény. A megyében az álláskeresők számára ajánlott képzési lista a tényleges kereslet figyelembevételével került összeállításra. Kiemelt cél, hogy a munkáltatói igények alapján történjenek a beiskolázások. Az elmúlt években folyamatban lévő képzések közül érdemes kiemelni a következő hiányszakmás képzéseket: CNC gépkezelő, gépi forgácsoló, szerkezetlakatos, kőműves volframelektródás hegesztő, minősített hegesztő.
2.3.3. A Klebelsberg Kuno Intézményfenntartó Központ (KLIK): 2012. szeptember 1-jével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően létrejött az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alatt álló központi hivatal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK), amely feladatait a tankerületeken keresztül látja el. Vas megyében összesen 6 tankerületet alakítottak ki, melyek az alábbiak: Szombathely, Kőszeg, Szentgotthárd, Vasvár, Körmend, Celldömölk. A KLIK – a kormányrendeletben foglaltak alapján – Központi Hivatalból és tankerületi hálózatból áll, melyben a megyeközponti tankerület többletfeladatokat lát el, utóbbi illetékessége bizonyos köznevelési feladatok tekintetében (szakképzés, kollégiumok, pedagógiai szakszolgálatok stb.) a megye egész területére kiterjed.
17
2013. január 1-jétől elindult az új fenntartói rendszer, így az óvodák kivételével - általános szabályként - állami fenntartásba kerültek az oktatási intézmények. Az állami irányítás, fenntartás alapvetően szakmai irányítást jelent, melybe beleértendő a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bérének, járulékainak központi biztosítása, bérfinanszírozása, valamint a taneszköz-ellátás és a külső szakmai ellenőrzés támogatása. Az új fenntartói rendszerben az állami irányítás, fenntartás alapvetően szakmai irányítást jelent. 2013. első hónapjainak szakmai feladatait a központi előírások figyelembe vételével - a fent említetteken túl – a folyamatban lévő tanév aktuális feladatinak, valamint a soron következő feladatainak koordinálása, irányítása, a hasonló intézményi teendők esetében az egységes iránymutatás kialakítása jellemezte. A Vas Megyei Intézményfenntartó Központ fenntartása alá tartozó köznevelés intézmények esetében az intézmények és a hozzájuk kapcsolódó vagyon tényleges átadása megtörtént így átvitte a fenntartói, egyes középirányítói és az önállóan működő intézmények tekintetében a gazdálkodással összefüggő feladatokat. Az intézet szervezeti és működési szabályzatának a tervezete elkészült. A megyei szintű szakképzési feladatokat jelenleg a megyeközponti tankerületek feladatkörébe utalták, mind a fenntartói, mind a működtetői feladatokat. Jelenleg a megyeközponti tankerületekben ugyanúgy, ahogy az országos központban szakképzési „csoport” működik.
A Korm. rendelet értelmében a foglalkoztatói állományából a KLIK foglalkoztatotti állományába kerülnek a köznevelési intézményekkel kapcsolatos szakmai és funkcionális feladatokat
ellátó
kormánytisztviselők
és
munkavállalók.
Az
Emberi
Erőforrások
Minisztériuma (továbbiakban: EMMI) döntésének értelmében a foglalkoztatottak március 31-i hatállyal kerülnek át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz.
2.3.4. Oktatási Hivatal: Az Oktatási Hivatal önálló, központi államigazgatási szerv. Feladatai elsősorban a közoktatáshoz és a felsőoktatáshoz kötődnek. Felel a felvételi eljárás lebonyolításáért a köz- és a felsőoktatásban: nyilvántartja a jelentkezőket és adataikat, valamint széles körű tájékoztatással segíti a felvételizőket. A Hivatalhoz tartozik a külföldi egyetemek és főiskolák által kiadott oklevelek hazai elismertetése, valamint a külföldi nyelvvizsga-bizonyítványok honosítása. A hivatal felel a
18
pedagógus-továbbképzések
és
a
nyelvvizsgák
akkreditációjáért,
engedélyt
ad
a
nyelvvizsgaközpontok működtetésére. A Hivatalon segítségével választják ki az érettségi vizsgákat felügyelő vizsgaelnököket, valamint ellenőrzik az érettségi vizsgák lebonyolítását. Itt működnek a tételkészítő bizottságok, és maguk az érettségi feladatlapok is a hivatal irányításával kerülnek az iskolákba. Az Oktatási Hivatal nemcsak megtervezi és figyelemmel kíséri az országos méréseket, de elkészíti az azokról szóló jelentéseket is, koordinálja az oktatási intézményekben lezajló szakmai ellenőrzéseket, nyilvántartja az értékelések eredményeit, és tájékoztatja arról az iskolafenntartókat. A Hivatal szervezi az országos közoktatási tanulmányi versenyeket, így a legrangosabbnak számító Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyt (OKTV). A Hivatal a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervként közigazgatási hatósági eljárás keretében első fokon jár el a szakirányú továbbképzés létesítésével, alap- vagy mesterképzés, szakirányú továbbképzés és felsőoktatási szakképzés indításával kapcsolatos hatósági ügyekben.
2.4. Vas megye szakképzési intézményrendszere és oktatási adatai 2.4.1. A nappali képzés főbb adatai: A 2012/13-as tanévben, Vas megyében 257.000 fő lakónépességből 39.231 fő (15,3%) gyermek és fiatal vesz részt óvodai nevelésben, valamint különböző szintű nappali képzésekben. Óvodába 8.004 fő gyermek jár, általános iskolai oktatásban 17.954 fő, középfokú oktatásban 13.273 fő – ezen belül szakiskolában 3.430 fő; középiskolában 9.843 fő tanul. Az általános iskolai tanulólétszám tovább csökkent, bár az előző évekhez viszonyítva lassuló ütemben (2010-ben 18.309 fő; 2011-ben 18.083 fő; 2012-ben 17.594 fő). Az egy pedagógusra (10,8 fő), illetve az egy osztályra jutó tanulói létszám (20 fő) lényegében nem változott az elmúlt években. A Középfokú oktatás nappali rendszerű képzésben tanulók száma 13.273 fő, ami 1.111 fővel – közel 8%-kal – kevesebb, mint az előző tanévben. Érettségit nem adó szakiskolákban a diákok száma a teljes középfok átlagánál nagyobb mértékben, közel 11%-kal esett vissza, így ebben a tanévben itt 413 fővel kevesebb, csak 3.430-an kezdték meg tanulmányaikat, ami az összes középfokú oktatásban részt vevők
19
25,8%-a tavalyi 26,7% helyett. A csökkenés elsősorban a képzés átalakításával, az előrehozott szakképzéssel, ezzel párhuzamosan a képzési idő rövidülésével függ össze (a gimnáziumi osztályok elszívó ereje továbbra sincs korlátozva). A középiskolások száma közel 398 fővel csökkent. A 9.843 fő középiskolásból az idei tanévben 5.778 fő szakközépiskolába, 4.065 fő gimnáziumba jár. Mindkét iskolatípusban kevesebb a diák, közelítőleg 6,3%-kal.
2.4.2. Intézményhálózat, pedagógusok: A köznevelés feladat-ellátási helyek száma lényegében nem változott az elmúlt években, csak az általános iskoláké csökkent minimálisan. A feladat-ellátási helyek fenntartók szerinti összetétele a 2011-2012-évben változott, tagiskolák jöttek létre, mind az általános mind a középiskolák,- szakiskolák tekintetében. A
2012/2013-as
tanévben
az
általános,
szakiskola,
gimnázium,
szakközépiskola
intézményeiben 2873 fő pedagógus dolgozik. Intézménytípusonként nézve nincs nagy mozgás, de összességét tekintve 2 %-kal csökkent. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma a köznevelés egyik szintjén sem változott, kivéve a szakiskolákat, ahol a tanulók létszámának csökkenésével a mutató értéke 14-ről 13-ra mérséklődött. Alapfokon 10, a gimnáziumokban 12, a szakközépiskolákban szintén 10 tanuló jut átlagosan egy pedagógusra. A közoktatási intézmények feladat-ellátási helyeinek és pedagógusok száma (fő) 2008–2012 Óvoda
Általános iskola
Szakiskolai és speciális szakiskola
Gimnázium
Szakközépiskola
intézmények száma
pedagógusok száma
intézmények száma
pedagógusok száma
intézmények száma
pedagógusok száma
intézmények száma
pedagógusok száma
intézmények száma
pedagógusok száma
2008
134
725
105
1886
18
234
15
357
23
546
2009
130
725
104
1859
18
238
15
335
23
542
2010
130
723
103
1791
20
289
15
352
24
575
2011
129
726
102
1760
20
279
14
334
24
550
2 012
130
718
101 1760 20 264 15 323 7. táblázat: Feladat-ellátási hely szerint a pedagógusok száma Forrás: KSH
23
549
A megye középfokú közoktatási intézményeiben a tanulólétszám iskolatípusonkénti megoszlását vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy míg az 1990/91-es tanévben a szakiskolai tanulók aránya 44 % körül mozgott, addig az ezredforduló után ez az arány 20-21 % között
20
szinte megszilárdult. A munkaerő-piaci igények egyértelműen a szakiskolai létszám arányának növelését igényelnék. A problémát azonban nem lehet pusztán adminisztratív eszközökkel megoldani. A megyei szakképző intézmények fenntartói, iskolatípus és képzési forma szerinti besorolását az alábbi táblázat tartalmazza:
összesen (fő)
2+2; 2+3 éves
318
127
166
293
293
KLIK
120
49
169
117
118
235
235
KLIK
55
20
75
KLIK
73
11
84
52
139
191
129
62
30
96
126
95
31 87
KLIK KLIK
89
24
113
64
234
298
211
KLIK
269
59
328
27
113
140
140
KLIK
460
127
587
KLIK
206
34
240
237
237
111
KLIK
577
115
692
181
306
306
KLIK
n.a.
KLIK
122
9
131
KLIK
260
98
358
KLIK
117
10
KLIK
156
KLIK
125
77
63
63
39
0 40
40
31
107
138
104
23
127
41
137
178
130
48
39
195
83
302
385
302
83
465
181
646
KLIK
469
138
607
KLIK
126
36
162
67
67
0
113
113
20
42
egyház
40 11
12
67
egyház
203
33
236
28
53
81
68
13
FVM ---
119 4119
29 1097
148 5216
17 742
191 2294
208 3036
104 2248
104 556
8. sz. táblázat: Intézmények fenntartói, iskolatípus és képzési forma szerinti besorolása Forrás:VMKIK
21
Felnőttoktatás
szakképzés
85
alternatív, egyéb
orientáció
233
duális
összesen (fő)
KLIK
előrehozott
szakképzés
Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium - Szombathely Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola - Sárvár Béri Balogh Ádám Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola - Vasvár Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szakképző Iskola Celldömölk Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskola - Bük Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola - Szombathely Herman Ottó Szakképző Iskola és Kollégium Szombathely Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola és Kollégium III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium, Szentgotthárd Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola és Kollégium - Szombathely Művészeti Szakközépiskola - Szombathely Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium -Csepreg Oladi Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolája Szombathely Rázsó Imre Szakközépiskola és Szakiskola Körmend Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium - Szombathely Savaria Szakképző Iskolája (tagintézmény) Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Savaria Szakképző Iskolája Szombathely Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Gépipari Szakközépiskolája Szombathely Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola - Sárvár Vasi Bau Baptista Fa- és Építőipari Szakképző Iskola - Szombathely Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium Kőszeg FVM DASzK Szakképző Iskola - Vép Összesen
szakmacsoportos alapozás
Intézmény megnevezése
Szakiskolai képzési forma
Szakiskola
Fenntartó
Szakközépiskola
51
114 118 128
Vas megyében 16 állami (KLIK) és 2 egyházi fenntartású, valamint 1 FVM alá tartozó szakképző iskolában folyik szakmai képzés. Ha a tagintézményeket és a speciális képzést folytató szakképző intézményeket is figyelembe vesszük, akkor az állami fenntartású iskolák száma 21. A 12 intézményből 5 iskolában csak szakközépiskolai képzés folyik. A Vasi Bau Fa- és Építőipari Szakképző Iskolában, a Felsőbüki Nagy Pál Általános és Vendéglátóipari Szakiskolában, valamint a speciális szakiskolákban (Rumi Többcélú Gyógypedagógiai Intézmény, Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és „Aranyhíd” Nevelési – Oktatási Integrációs Központ Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) csak szakiskolai keretek között folytatnak szakképzést. A többi iskola az érettségit adó képzés mellett szakiskolai oktatásban is részesíti diákjait. Szakiskolai és szakközépiskolai képzést egyaránt folytató intézmények a következők:
KLIK fenntartású intézmények: o III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium o Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola o Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szakképző Iskola o Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium o Hefele Menyhért Építő és Faipari Szakiskola o Herman Ottó Kertészeti-, Környezetvédelmi-, Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégium o Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola és Kollégium o Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium o Oladi Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolája o Rázsó Imre Szakközépiskola és Szakiskola o Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium o Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola
Egyházi és FVM fenntartású intézmények: o Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Kollégium o FVM DASzK Szakképző Iskola
22
Informatikai Szakképző Iskola és
A megyei szakiskoláiban a 2+2, ill. 2+3 éves képzési forma, a 3 éves előrehozott, valamint a 3 éves duális képzés egyaránt jelen van. Az iskolák közül a Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolában; az Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégiumban; a Herman Ottó Kertészeti-, Környezetvédelmi-, Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégiumban valamint a Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola és Kollégiumban nem került bevezetésre a hároméves képzés. A 2+2 és 2+3 szakiskolai képzési formákban a 9-10. évfolyamon elsősorban általános műveltséget megalapozó közismereti oktatás folyik. A szakmai kerettantervek ezeken az évfolyamokon szakmai alapozó ismeretek oktatását is lehetővé teszik. A következő évfolyamokon meghatározott időkeretben az OKJ szerinti szakmai vizsgá(k)ra készítik fel a diákokat. Az iskolai képzésekben jelenleg a 2011. évi és a 2012. évi OKJ szerinti képzés egyaránt jelen van. Az intézmények több esetben még „kifuttatják” a régi 2+2, ill. 2+3 képzési formákat.
Kizárólag szakközépiskolai képzés az alábbi intézményekben folyik:
o
Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Gépipari Szakközépiskolája
o
Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Savaria Szakképző Iskolája
o
Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola és Kollégium
A 21 szakmacsoportból jelenleg 17-ben képeznek diákokat az iskolák. (Nem folyik szakmacsoportos alapozás, illetve szakképzés az alábbi szakmacsoportokban: szociális szolgáltatások, oktatás, vegyipar, nyomdaipar)
Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola - Sárvár
x
x
x
x
x
Béri Balogh Ádám Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola - Vasvár Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szakképző Iskola - Celldömölk Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskola - Bük Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola - Szombathely Herman Ottó Szakképző Iskola és Kollégium - Szombathely
Mezőgazdaság
Élelmiszeripar
Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium - Szombathely
Egyéb szolgáltatás
Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátásidegenforgalom
Ügyvitel
Közgazdaság
Közlekedés
Környezetvédelemvízgazdálkodás
Nyomdaipar
Faipar
Könnyűipar
Építészet
Vegyipar
Informatika
Elektrotechnikaelektronika
Gépészet
Oktatás
Művészet, közművelődés, kommunikáció
Szociális szolgáltatások
Intézmény megnevezése
Egészségügy
Szakmacsoportok
x
x
x x
x
x
x
x
x x
x
x
x
x x
Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola és Kollégium
x
23
x x
x
x
x
III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium, Szentgotthárd
x
x
x
x
x
Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola és Kollégium - Szombathely Művészeti Szakközépiskola - Szombathely
x
x
x
x
x
Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium -Csepreg Oladi Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolája - Szombathely Rázsó Imre Szakközépiskola és Szakiskola Körmend Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium - Szombathely Savaria Szakképző Iskolája (tagintézmény) Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Savaria Szakképző Iskolája Szombathely Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Gépipari Szakközépiskolája Szombathely Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola - Sárvár Vasi Bau Baptista Fa- és Építőipari Szakképző Iskola -Szombathely Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium - Kőszeg
x
x
x
x
x x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x x
x
x
x
x
x
FVM DASzK Szakképző Iskola - Vép
x
9. táblázat: Intézményekben oktatott szakmacsoportok kimutatása Forrás: VMKIK
Intézmények száma szakmacsoportonként 10 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
9 8
5 4 3 2
2
Egészségügy
Élelmiszeripar
Közgazdaság
Környezetvédelemvízgazdálkodás
Közlekedés
Ügyvitel
Építészet
Művészet, közművelődés,
Mezőgazdaság
Elektrotechnikaelektronika
Vendéglátásidegenforgalom
Faipar
Gépészet
Informatika
Kereskedelemmarketing,
1
1
1 0
0
0
0
Nyomdaipar
2
Vegyipar
2
Oktatás
3
Szociális szolgáltatások
3
Egyéb szolgáltatás
4
Könnyűipar
5
3. ábra: Intézmények száma szakmacsoportonként
Az SZMSZIK Savaria Szakképző Tagiskolájában, valamint a VM DASZK vépi tagiskolájában belügyi rendészeti pályára előkészítő képzés folyik.
A szakközépiskolai képzés vonatkozásában is elmondható, hogy a felsorolt iskolák képzési palettáján túlnyomórészt az (R)MFKB által támogatott képzések szerepelnek. A nem támogatott
képzések
elsősorban
a
kereskedelem-marketing,
szakmacsoporthoz kapcsolódnak.
24
üzleti
adminisztráció
2.4.3. Ösztöndíj rendszer: A szakképzésben részt vevő tanulók különböző pénzbeli juttatásban részesülhetnek. A tanulószerződés keretében gyakorlati képzésben részt vevő tanuló részére folyósított kötelező pénzbeli juttatás mértékét a szakképzési törvény szabályozza. A nyári összefüggő szakmai gyakorlat idejére folyósított juttatást ugyancsak jogszabály szabályozza. A felsoroltakon kívül a szakiskolai képzésben részt vevő, a gazdaság által igényelt szakképesítést tanulók szakiskolai tanulmányi ösztöndíjban részesülnek. A gazdaság által igényelt szakképesítéseket az (R)MFKB-k határozták meg a következő tanévre vonatkozóan. Ennek jogi hátterét a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény adta. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíjak folyósításának szabályait a 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza. Ennek értelmében ösztöndíjat azok a tanulók kaphatnak jövedelmi helyzetüktől függetlenül, akik a közoktatási intézményben nappali tagozaton szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben vesznek részt, tanulói jogviszonyuk fennáll, s a gazdaság által igényelt szakképesítést (hiányszakképesítést) tanulnak. Az ösztöndíj mértéke az első szakképzési évfolyamon tanulónként egységesen 10 000 Ft havonta. A későbbi tanulmányok során ez az összeg 10 000 Ft és 30 000 Ft között mozog a tanulmányi átlageredménytől függően. A jogszabály az ösztöndíj folyósítását a tanulmányi eredményen kívül egyéb feltételekhez is köti. A fentieken kívül a tanulószerződés keretében foglalkoztatott tanulók a gyakorlati képzőhelytől is kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat. Ennek összegét és feltételeit a felek kétoldalú szerződésben határozzák meg. 2.4.4. Pályaorientáció: A hatékony pályaorientáció elősegítése régóta jogos igényként fogalmazódik meg. Az utóbbi években ugyan történtek előrelépések ezen a területen, de az érintettek rendszer szintű együttműködése még nem valósult meg. A kamarák mindennapjaiban a pályaorientáció nem új keletű feladat. A 2010. november 11-én aláírt szakképzéssel kapcsolatos feladatok átadásáról szóló, a Kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között létrejött keretmegállapodás is kiemeli a pályaválasztás, a pályatanácsadás elősegítésének jelentőségét. A gazdasági kamara pályaorientációs tevékenységét a szakképzési törvény kötelezően előírja. A 2013. évi támogatási szerződés a területi kamarákat pályaorientációs szolgáltatások nyújtására kötelezi.
25
A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a múltban is folytatott pályaorientációs tevékenységet. Mind a szakképzési tanácsadók, mind az (R)MFKB-ban tevékenykedő munkatársak szülői értekezleteken, osztályfőnöki órákon előadások tartásával, szakmák bemutatásával, üzemlátogatások szervezésével, Szakma Sztár Fesztiválra történő utaztatással, szakmai napok szervezésével, határon átnyúló pályázatokba való bekapcsolódással próbálták megismertetni a pályaválasztás előtt álló diákokat egy-egy szakmával.
Vállalati hajlandóság a tanulóképzésre: A tanulók gyakorlati képzése az iskolai tanműhelyekben vagy külső gyakorlóhelyeken történhet. Ez utóbbi megvalósulhat kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló vállalati tanműhelyekben, egyedi képzőhelyeken. A képzésnek két formája lehetséges: egyedi képzés vagy csoportos képzés. A vállalatok képzési hajlandóságát vizsgálhatjuk a tanulószerződések számának alakulásával, az aktív képzőhelyek számának vizsgálatával. Az elmúlt öt évben a tanulószerződések számának alakulása növekvő tendenciát mutatott.
2.4.5. Tanulószerződések számának alakulása A szakképzésben résztvevő tanuló iskolán kívüli gyakorlati képzésére tanulószerződés, együttműködési megállapodás vagy polgárjogi szerződés keretében kerülhet sor. A területi kamarák közjogi feladatai között szerepel a tanácsadói hálózat működtetése. E feladat ellátása keretében végzik a szakképzési tanácsadók a tanulószerződések gondozását: a megkötött tanulószerződések tartalmi és formai ellenőrzése után a szerződések ellenjegyzését, nyilvántartásba vételét, módosítását, megszüntetését. A tanulószerződések számának országos és Vas megyei alakulását az alábbi diagram szemlélteti (az adatok 2012. okt. 1-jei állapotot tükröznek):
26
A tanulószerződések számának alakulása 60000 50000 44847
47231
48056
1214
1215
50855 46504
40559
40000 30000 20000 10000
1140
0
2007
1161 2008
2009
2010
Országos
1363 2011
1285 2012
Vas megye
4. ábra: Tanulószerződések számának alakulása
A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gondozásában lévő tanulószerződések szakmacsoportonkénti összetétele: Szakmacsoport megnevezése száma megnevezése 1 Egészségügy
2011. nov. 30.
2012. nov. 30.
fő
%
fő
%
Változás (%)
31
2%
32
2%
0%
5
Gépészet
175
13%
195
15%
2%
6
Elektrotechnika-elektronika
70
5%
56
4%
-1%
9
Építészet
221
16%
164
13%
-3%
11
Faipar
147
11%
81
6%
-5%
13
111
8%
89
7%
-1%
105
8%
145
11%
3%
18
Közlekedés Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom
396
29%
440
34%
5%
19
Egyéb szolgáltatás
97
7%
67
5%
-2%
21
Élelmiszeripar
17
1%
19
1%
0%
17
Összesen
1370 100% 1288 100% 10. táblázat: Tanulószerződések szakmacsoportonkénti összetétele Forrás:VMKIK
-6%
2011. november 30-ról 2012. november 30-ra a tanulószerződések száma 1288-ra változott, ez 6 %-os csökkenésnek felel meg. A gyakorlati képzőhelyeken lévő diákok közül továbbra is a legnagyobb arányt a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport tanulói képviselik. A több mint négyszáz tanuló elsősorban szakács és pincér szakképesítést fog szerezni. A szakmacsoport részarányának növekedését a vendéglős tanulók számának jelentős növekedése eredményezi. A 2011/12. tanévhez viszonyítva növekedés tapasztalható még a gépészet és a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport területén. Okai: a szerszámkészítő szakma képzési palettán történő megjelenése és a nagyobb számú
27
szerkezetlakatos, gépi forgácsoló szakmákhoz kapcsolódó tanulószerződés kötése. A legkisebb arányt változatlanul az élelmiszeripar szakmacsoportba tartozó pék-cukrászok és húsipari termékgyártók jelentik.
Tanulószerződések szakmacsoportonkénti összetétele (fő) 500 396
440
400 300 221 200
147 70
100
111
97 67
81
89
175
195
2012
145 105
Vendéglátásidegenforgalom
Gépészet
Építészet
Kereskedelemmarketing,üzleti adminisztráció
Közlekedés
Faipar
Egyéb szolgáltatás
31 32
Elektro technikaelektronika
19
Egészségügy
0
Élelmiszeripar
17
56
2011 164
5. ábra: Tanulószerződések szakma csoportonkénti összetétele
2007 és 2012 között azon szakképesítések száma, amelyekben tanulószerződést kötöttek, 45 és 58 között mozgott. A VMKIK ezen időszak alatt 2007-ben 28 iskolával, 2012-ben pedig már 36 elméleti képzést folytató intézménnyel tartotta a kapcsolatot. Az évenkénti adatokat az alábbi táblázat mutatja: Időpont 2007. okt. 1. 2008. okt. 1. 2009. okt. 1. 2010. okt. 1. 2011. okt. 1. 2012. okt. 1.
Szakmák száma 46 56 58 48 45 46
Iskolák száma 28 32 35 32 34 36
11. táblázat: VMKIK kapcsolatának száma az iskolákkal szakmánként Forrás: VMKIK
A 2012. évi tanulószerződés 5 megye 18 településének 36 szakképző iskolájának tanulóihoz köthető. A gazdálkodó szervezettel szerződött tanulók jelentős aránya, 95,8 %-a Vas megyei iskolába járt. A maradék 4,2 %-nak 5 dunántúli megyében 18 intézménnyel volt tanulói jogviszonya. 25 főnek Veszprém megyében, 13 főnek Zala megyében, 14 főnek Győr-MosonSopron megyében, 2 főnek pedig Pest megyében található az elméleti képzést lebonyolító iskolája.
28
A tanulószerződéssel kapcsolatos szabályozás az utóbbi időben jelentősen átalakult. A régi szakképzési törvény értelmében tanulószerződést az a 16. életévét betöltött tanuló köthetett, aki megfelelt a törvényi előírásoknak. Az új Szt. az életkori határt eltörölte. A törvény módosítása értelmében a tanuló csak az első szakképesítésének megszerzéséhez köthet tanulószerződést. A szerződés megkötésével a gyakorlati képző vállalja, hogy a tanulót felkészíti a szakmai gyakorlati vizsgára, tehát a felek a szerződést a képzési idő végéig kötik. A tanulószerződésre vonatkozóan a törvény az alábbiakat írja elő: Tanulószerződés csak nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulóval köthető. A duális képzés keretében a 3 éves képzésben részt vevő szakiskolai tanuló első évfolyamon csak abban az esetben köthet tanulószerződést, ha gyakorlatát kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben tölti. Az átmeneti időszakban (2+2 képzés, előrehozott szakiskolai képzés kifutó jellege miatt) a törvény szabályokhoz történő igazodás miatt előreláthatólag a tanulószerződések száma mind megyénkben, mind országosan csökkenni fog. Ennek okai a következők: A régi típusú szakiskolai képzésben a 32/2011. SZVK-k a szintvizsga időpontját a képzési idő felében jelölik meg. A kifutó 2+2 képzésben tehát a tanulók a 12. évfolyam elején, a 3 éves előrehozott képzésben pedig a 10. évfolyam második félévében tehetnek legkorábban szintvizsgát. Külső gyakorlati képzőhelyen – a gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely kivételével – csak szintvizsgát követően teljesíthetnek gyakorlatot. A 2012/13. tanévben a megyében mindössze 3 iskola (III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium, Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium, Oladi Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolája) 114 tanulója kezdte meg a duális képzést. Közülük a szerszámkészítő tanulók már a 9. évfolyamtól vállalati tanműhelyben szerzik meg a gyakorlati ismereteket, a többiek 2013 tavaszán teszik le a szintvizsgát. A régi típusú szakiskolai képzésben résztvevők szintvizsgájára viszont csak egy év múlva kerülhet sor a szakmai és vizsgakövetelmények értelmében, és azt követően köthetnek csak tanulószerződést. 2.4.6. A képzőhelyek száma, nagysága: Tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás keretében gyakorlati képzést az a gazdálkodó szervezet vagy egyéb olyan szerv, szervezet folytathat, amely szerepel a területileg illetékes gazdasági kamara gyakorlati képzést folytatására jogosult szervezetekről vezetett nyilvántartásában. Ebbe a nyilvántartásba csak akkor vehető fel, ha rendelkezik a szakképzési törvényben, továbbá a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről 29
szóló kormányrendeletben a gyakorlati képzés folytatására meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel és vállalja, hogy kötelezően alkalmazza az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet. A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásában a vizsgált időszakban tanulók gyakorlati képzésével foglalkozó gazdálkodó szervezetek és képzőhelyek számának alakulását az alábbi ábra szemlélteti: Tanulók gyakorlati képzésével foglalkozó vállalkozások számának alakulása 450
399
400 350
372
363
369
365
329
328 293
300
303
294
300 267
250 200 150 100 50 0 2007
2008
2009
2010
Gazdálkodó szervezetek
Képzőhelyek
2011
2012
6. ábra: Tanulók gyakorlati képzésével foglalkozó vállalkozások számának alakulása
A vizsgált időszakban a gyakorlati képzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek száma évente átlagosan 4,1 %-kal, míg a képzőhelyek száma 3,8 %-kal csökkent. Ugyanezen időszakot vizsgálva megállapítható, hogy a tanulószerződések száma viszont évente átlagosan 2,4 %-kal nőtt. Az aktív gyakorlati képzők tehát átlagosan több tanuló gyakorlati képzését vállalták fel. A képzőhelyek többféle szempont szerint csoportosíthatjuk: Tulajdonforma szerint; - társasági forma szerint; - foglalkoztatottak száma szerint. 2.4.7. A szakmai záróvizsgákkal kapcsolatos adatok, tapasztalatok: A vizsgáztatásban a kamarának jelenleg a szakmai záróvizsgák, a szintvizsgák és a mestervizsgák lebonyolításában van szerepe. 125 szakképesítésben delegálja az elnököt a szakmai záróvizsgákra. Az érdekképviseletekkel együttműködve történik a tagi delegálás. A vizsgabizottság tagjai a kamara által nyilvántartott névjegyzékből kerülnek felkérésre. A jogszabályokat betartva időben sikerült a vizsgákra elnököt/tagot delegálni annak ellenére, hogy a bizottsági tagok számára néhány szakképesítésben (kőműves, bútorasztalos) ez több napi munkából való kiesést jelentett számukra. A jelenlegi moduláris vizsgákat a jövőben
30
felváltják a komplex szakmai vizsgák. Sikerült elérni, hogy a sokszor 5-6 napig tartó vizsgák helyett rövidebb, 2-3 napos vizsgák kerüljenek lebonyolításra.
Vizsgák és vizsgázók száma iskola és iskolarendszeren kívül régi és új OKJ-s szakképesítésekben: Vizsgák száma
Lejeltett vizsgázók száma
Iskolarend- szerű
Iskolarendszeren kívüli
Iskolarendszeren kívüli
2009/2010
Összesen
139
206
345
2010/2011
1673
2922
4595
128
172
2011/2012
300
1740
3528
5268
137
221
358
1937
4200
6137
Összesen Iskolarend- szerű
12. táblázat: Vizsgák és vizsgázók száma iskola és iskolarendszeren kívül szakképesítésekben Forrás: VMKIK- ISZIIR
A hiányszakmák tekintetében fontos szerepe van annak, hogy hány fő tesz sikeres szakmunkás vizsgát és kerül ki a munkaerő-piacra. A lenti táblázatból jól látszik, hogy a hiányszakmákban nagyságrendileg emelkedtek a vizsgázók száma. Vas megyében az ács, állványozó szakképesítésnél 2010. évről 2011. évre 144%-kal emelkedett, de kiemelkedő növekedés látszik a szakács szakmánál is, ahol is 212%kal nőtt a végzettek száma. Meg kell jegyezni, hogy ez köszönhető annak is, hogy egyszerre végeztek a 2+2 illetve a 2+3 éves képzésben részt vevők. Az alábbi táblázatban látható a szakmai záróvizsgák jelentkezők száma a Nyugat-dunántúli megyében.
Vas
Győr-M-S
Zala
Ács, állványozó Agrárgazdasági gépszerelő, gépjavító
35
26
13
Győr-M-S
Zala
9
13
1
0*
Ács, állványozó Agrárgazdasági gépszerelő, gépjavító
0*
0*
Gépi forgácsoló
28
39
n.a
n.a.
17
Gépi forgácsoló
43
41
Hegesztő
17
49
0
Hegesztő
17
Kőműves Nőiruha-készítő
67
39
48
Kőműves
9
44
6
Nőiruha-készítő
Szakács
102
11
151
Szerkezetlakatos
37
16
Szerszámkészítő
13
0
Szociális gondozó és ápoló
0*
4*
0*
2009/2010 tanév
2011/2012 tanév
Vas
Győr-M-S
Zala
22
45
10
n.a
Ács, állványozó Agrárgazdasági gépszerelő, gépjavító
0*
0*
0*
26
Gépi forgácsoló
61
140
24
22
0
Hegesztő
19
20
0
34
38
44
Kőműves
59
64
28
22
17
0
Nőiruha-készítő
27
37
9
Szakács
66
134
153
Szakács
206
250
247
34
Szerkezetlakatos
20
12
20
Szerkezetlakatos
24
28
51
2
Szerszámkészítő Szociális gondozó és ápoló
0
18
0
Szerszámkészítő
0
60
0
n.a
n.a.
n.a
Szociális gondozó
0*
175
15
2010/2011 tanév Vas
* KIR-STAT lejelentés szerint
13. táblázat: szakmai záróvizsgák jelentkezők száma Forrás: VMKIK- ISZIIR
31
2.5. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság döntései és azok érvényesülése 2.5.1. Az RFKB-k helye a szakképzésben, feladatuk 2008-tól: A magyar szakképzési rendszer meghatározó testülete a 2008-tól kibővült hatáskörrel és megújult összetétellel működő regionális fejlesztési és képzési bizottság (RFKB). A 26 tagú bizottságokban a gazdasági kamarák valamint a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek (összesen 17) tagi delegálási joggal rendelkeztek. A kamarák egyben a bizottság társelnöki teendőit is ellátták. Az RFKB-k ilyen formában történő működésének fő célja a keresletvezérelt szakképzési rendszer alapjainak biztosítása volt. A bizottságokban a gazdaság képviselői meghatározó szerepet töltöttek be. Az RFKB-k feladatait és hatáskörét a korábbi szakképzési hozzájárulásról szóló törvény (2003. évi LXXXVI. törvény), valamint a regionális fejlesztési és képzési bizottságok működéséről szóló 4/2008. (IV. 22.) SZMM rendelet határozta meg. A jogszabály alapján az RFKB-k döntési kompetenciája az alábbi területekre terjedt ki: o döntenek a regionális szakképzésfejlesztés céljairól, a képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatásokról, a forrásfelhasználás hatékonyságának vizsgálatáról, o döntenek a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve a szakképzés regionális szükségleteiről, meghatározzák a térségi integrált szakképző központ és a szakképzés-szervezési társaság által folytatandó szakképzés irányait és beiskolázási arányait o döntenek a szakképzés regionális szükségletei alapján a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítésekről, azaz az ösztöndíjas szakképesítésekről Ezen túlmenően fontos feladatuk volt: o javaslatot tenni az adott régióban egyes szakképesítéseknek a hiány-szakképesítések körébe sorolására o javaslatot tenni a központi fejlesztési források mértékére, elosztására, céljaira, az alaprész decentralizált keretével kapcsolatos pályázatok kiírásával és értékelésével kapcsolatos feladatok ellátása o a fenntartók számára a szakképzéshez kapcsolódó fejlesztési források elosztására vonatkozó javaslatétel 32
o megkeresés esetén információk nyújtása a fenntartóknak a szakképzéssel kapcsolatos döntéseik munkaerő-piaci megalapozottságával kapcsolatosan. A bizottságok legnagyobb volumenű feladata a képzési irányok és beiskolázási arányok meghatározása az egyes régiókban. Ezeket a döntéseket minden év szeptember 30-ig hozták meg a következő tanév vonatkozásában. A szakképzésről szóló törvényben foglaltaknak, majd a regionális fejlesztési és képzési bizottságok működéséről szóló rendeletnek megfelelően az RFKB-k 2008-2012 között döntöttek az iskolarendszerben oktatott szakképesítések beiskolázási keretszámainak évenkénti meghatározásáról. Ezek értelmében a bizottság döntött a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos beiskolázásokra vonatkozó döntéseket figyelembe véve a szakképzés regionális szükségleteiről, meghatározta a térségi integrált szakképző központ és a szakképzés-szervezési társaság által folytatandó szakképzés irányait és arányait.
2.5.2.
Az irány-arány döntéseket segítő vizsgálati módszerek:
Az irány-arány döntéseket két vonatkozásban kerültek kialakításra, összhangban a jogszabályi rendelkezésekkel. Egy úgynevezett általános döntés született a régiók szakképzési szükségleteinek ismeretében. Ebben az esetben négy döntési kategória került kialakításra: 1. Kiemelten támogatott szakképesítés (az ismert beiskolázási létszámnak legalább két és félszerese a várható kereslet) 2. Támogatott szakképesítés (a várható kereslet legalább egyötöde az ismert beiskolázási létszámnak) 3. Szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakképesítés (a várható kereslet nem éri el az ismert beiskolázási létszám egy ötödét) 4. A régióban, iskolarendszerben nem oktatott szakképesítés
A döntések másik köre a fentieknél jóval konkrétabb, hiszen az RFKB-k döntéseket hoztak az egyes TISZK-ekre vonatkozóan. Ebben az esetben a döntési javaslatok szakképesítésenkénti bontásban születtek meg a szükséges létszámváltozás százalékos arányának megjelölésével (10 %-os lépésenként). 33
A döntés-előkészítés az MKIK által koordinált program keretében zajlott, mely programban a területi kamarák regionális koordinációja mellett a bizottságokban delegálási joggal rendelkező munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek is részt vettek. Szakképzést befolyásoló hatások és a beiskolázási irány-arány döntések előkészítésének forrásai: gazdasági adatok; - foglalkoztatottsági adatok; - képzési adatok.
7. ábra: Döntést megalapozó források
2.5.3. Beiskolázási és kibocsátási adatok hiányszakmák tekintetében
14. táblázat: szakiskolai ösztöndíjra jogosító hiányszakmák listája Forrás: VMKIK -RFKB
A fenti táblázatból látszik, hogy a hiányszakmák listája 2009-től egészen 2012-ig nem változott. 2012/2013 tanévre vonatkozóan történt módosítás, ahol az agrárgazdasági gépszerelő, gépjavító szakképesítés helyett a villanyszerelő került megjelölésre, majd a következő tanévben kikerült a szakács és a mechatronikus- karbantartó került be a bizottság által megjelölt 10 szakképesítések közé.
34
A kiválasztáskor fő szempontként két adatsort vett figyelembe a bizottság. Az egyik a gazdaság által igényelt szakképzett munkaerő megjelölése, a másik a Munkaügyi Központ által szolgáltatott adatok voltak. A hiányszakmák megjelölésének fő célja, hogy pénzbeli juttatással ösztönözzék a tanulókat arra, hogy azokra a szakképesítésekre jelentkezzenek, melyekre a munkaerő-piac oldaláról igény mutatkozik. A megye gazdasági igényei elsősorban a multinacionális cégek, ezen beül is a járműipar, fémipar (Opel Szentgotthárd Kft., LUK Savaria Kft., BPW-Hungária Kft., Jabil Circuit Magyarország Kft., Delphi Packard Hungary Kft.) által megjelölt gépészet szakmacsoportba tartozó szakképesítésekre (szerkezetlakatos, gépi forgácsoló, hegesztő, ipari gépész) korlátozódottak. Elsősorban a gépészet, a közlekedés és az elektrotechnika-elektronika ágazatok szakképesítései kaptak zöld utat messzemenően figyelembe véve az egyre erősebben érvényesülni akaró Nyugat Pannon Járműipari és Mechatronikai Központtól kapott igényeket is. A helyi, akut munkaerő-utánpótlás biztosítása érdekében a jövőben szükségessé válik az ösztöndíjrendszer újabb – elsősorban műszaki - szakmákra történő kibővítése, s a felsőoktatásra történő kiterjesztése is. Jó gyakorlatként említhető a zalaegerszegi vagy a győri példa. Az ösztöndíj folyósításával erősíthető a fiatalok megyéhez történő kötődése, s a minél jobb tanulmányi eredmény elérésének ösztönzése.
A hiány-szakképesítés megjelölésénél, a bizottsági tagok figyelembe vették, hogy adott évben hány fő fog végezni (mely a lenti ábrán is látható), majd ezeket az adatokat állították szembe a gazdaság által kért szakmunkás végzettséggel rendelkező munkaerő igényeikkel.
35
15. táblázat: Régióban szakmai záróvizsgára jelentkezettek száma Forrás: MKIK -GVI
2.5.4. Kamarai kutatások a szakképzett munkaerő iránti keresletről
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara központi irányításával a kamarák 2008-tól minden évben elvégezik a szakiskolát végzettek iránti várható kereslet feltérképezésére irányuló kérdőíves felmérést.
36
A vizsgálat során országosan több ezer céget és pályakezdő szakmunkást keresnek fel a kamarák képviselői. A kutatási program a munkaerő-piaci szereplőket keresi fel és gyűjt információkat egy és három éves időtávon. A munkaerő-piaci szereplőktől származó adatok, a cégeknél felmerülő szakképzett munkaerő igények megjelölése egy biztos adatbázist biztosít az RFKB (majd 2012 októberétől MFKB-k) számára, mely megfelelő alapot szolgáltat a bizottságok számára a szakképzést érintő beiskolázási irány-arány döntés meghozatalához. A gazdaság szereplői mellett megkeresésre kerültek olyan pályakezdők is, akik a felmérést megelőző évben sikeresen elvégezték a szakiskolát. A felkeresett cégeknél figyelembe kellett venni a foglalkoztatottak létszám szerinti besorolást (10 fő alatti, 10-19 főt, 20-49 főt, 50-99 főt, 100-249 főt, 250 fő feletti foglalkoztatottak
létszáma),
valamint
az
ágazati
megosztásokat
(mezőgazdaság,
feldolgozóipar, építőipar, szolgáltatás). A következő táblázatban látható a kérdőíves kutatás ágazatonkénti és létszám kategória szerinti elosztása:
16. táblázat: Szakiskolai kutatások ágazati és létszám-kategóriánkénti elosztása Forrás: VMKIK-GVI
37
A kutatásban való részvétellel a cégek ahhoz járultak hozzá, hogy közvetlen közelükben megfelelő összetételű legyen majd a munkaerő-kínálat, a friss pályakezdők válaszaikkal pedig azzal segítettek, hogy a szakképzést végző intézmények által kibocsátott pályakezdők esélyei javulhassanak az elhelyezkedésre.
2.5.5. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés: Az iskolarendszeren kívüli szakképzés szabályozásában is jelentős módosítások vannak napirenden. Az új szakképzési törvény és a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény már érvényben van, a felnőttképzési törvény szinte teljesen átalakul, az új Országos Képzési Jegyzék alkalmazása pedig – várhatóan - 2013. szeptember 1-jétől lesz kötelező a felnőttképzés számára. A változások alapjaiban befolyásolják a felnőttképzés feltételeit, és átmeneti időre zavart okozhatnak az államilag elismert képzések szervezésében. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint az iskolarendszeren kívüli szakképzés fő ismérve, hogy a képző intézmény és a résztvevő között nem jön létre hallgatói vagy tanulói jogviszony. A képző a résztvevővel – a felnőttképzési törvényben meghatározott feltételek alapján - felnőttképzési szerződést köt. Felnőttképzést folytathat törvényben, jogszabályokban meghatározott feltételek mellett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. Alapfeltétel a képző intézmény számára, hogy szerepeljen a 2/2010 ( II.16.) SZMM rendelet szerinti közhiteles nyilvántartásban, melyet a megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai vezetnek. Vas megyében jelenleg 178 (székhellyel rendelkező) intézmény szerepel a nyilvántartásban. Megoszlás: 139 vállalkozás, 15 közoktatási intézmény, 16 civil szervezet, 4 közművelődési intézmény, 4 egyéb költségvetési intézmény. A felnőttképzési törvény által előírt kötelező adatszolgáltatás alapján azonban az állapítható meg, hogy a nyilvántartott képzőknek csupán 1/3-a aktív.
Iskolarendszeren kívüli képzést ténylegesen folytató intézmények száma Év
Intézményi akkreditált
Közoktatási intézmény
Egyéb
Képzők száma összesen
2010.
6
4
27
37
2011.
4
1
32
37
2012.
6
3
39
48
17. táblázat: Iskolarendszeren kívüli képzést ténylegesen folytató intézmények száma Forrás: www.osap.nive.hu
38
Az iskolarendszeren kívüli szakképzés három csoportra osztható. Az egyik csoportba tartoznak a foglalkoztatást elősegítő (munkaerő-piaci) képzések, melyeket minisztériumok, a kormányhivatalok munkaügyi központja, vagy más központi szervek finanszíroznak hazai, vagy uniós forrásból. Ide tartozik az álláskeresők képzése is. Ha egy képzés támogatása állami, vagy uniós forrásból történik, a képzőnek intézményi akkreditációval kell rendelkeznie. A másik, létszámában jelentős csoport a vállalati képzéseké, melyek során a cégek saját dolgozóiknak biztosítanak a munkához, munkakör ellátásához szükséges ismereteket. A harmadik csoport a nem támogatott „piaci” képzés, mely az egyéni képzési igények kielégítését szolgálja, és a költségeket az egyén teljes egészében viseli. A piaci tanfolyamok egyaránt lehetnek szakképesítést nyújtók, betanítók, hatósági vagy nyelvi képzések is. A megyében szervezhetnek képzést megyei székhelyű és megyén kívüli képzők egyaránt. A központi vagy uniós forrásból támogatott képzések elsősorban az ipar, a vendéglátás igényeire épülnek. Iskolarendszeren kívüli képzésbe beiratkozottak száma - Vas megye 2010. év (fő) 2011. év (fő) 2012. év (fő) képzés típusa férfi nő férfi nő férfi nő OKJ szerinti 2169 1221 2961 827 5326 859 Általános képzés 587 784 758 838 578 760 hatósági 1795 812 2091 1010 2188 1285 informatikai 223 306 454 1384 118 104 munkakör betöltéséhez nyelvi
810 1086
528 1385
szakmai továbbképző egyéb összesen: mindösszesen: országos létszám:
1398 2300 173 320 8241 7656 15897 652587
928 1187
604 1236
1397 1590 338 215 10114 7704 17818 720460
1088 1051
448 1073
1341 1770 56 74 11746 6373 18119 554678
18. táblázat: Iskolarendszeren kívüli képzésbe beiratkozottak száma Forrás: www.osap.nive.hu
A fenti táblázat adataiból megállapítható, hogy három év átlagában az OKJ-s képzésben résztvevő nők aránya mindössze 28 %. A támogatott képzések nagy része a keresett (hiány) szakmákhoz tartozik, melyek jellemzően erősebb fizikumot igénylő, férfias szakmák. Mindebből viszont következik, hogy a nők felnőttképzésben lényegesen nehezebben jutnak újabb szakképesítéshez, mint a férfiak. Ezért is fontos, hogy már az iskolarendszerben szerezzenek a munkaerőpiacon alkalmazható szakismereteket.
39
Az általános műveltséghez kapcsolódó képzéseknél a nők az aktívabbak, ugyanez mondható el a nyelvi, az informatikai és a szakmai továbbképzésekre is. Az állami vagy uniós forrásból finanszírozott képzéseknél alapvető követelmény, hogy a képzések idomuljanak a munkaerőpiac igényeihez. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban az is megállapítható, hogy a cégek még két-három évre sem tudnak megbízható előrejelzést
adni
munkaerő-szükségletükről.
Az
egy-egy
szakmában,
szakterületen
foglalkoztatottak létszáma ad eligazodási pontot a képzési szakirányok meghatározásában. A képzések személyi és tárgyi feltételei eltérőek. Az állami és uniós forrásból finanszírozott képzések ellenőrzése is csak részben megoldott, hiányzik az ellenőri kapacitás. Előfordulnak – főleg a piaci képzéseknél – visszaélések a képzők részéről, melynek oka legtöbbször a feltétek hiánya, a képző szakértelme, az órák meg nem tartása, a kötelező dokumentációk vezetésének elhanyagolása. Szakmai szempontból probléma az is, hogy a képzési programok kidolgozottsága, tartalma gyakran nem megfelelő. Még az akkreditált képzések között is vannak eltérések a tartalom tekintetében. A felnőttképzésnek a mai gazdasági viszonyok között is nagy szerepe van a szakember utánpótlás biztosításában. Az iskolarendszeren kívüli képzés az iskolarendszerűtől részben független működésre képes. Jelentősége abban áll, hogy rövidebb idő alatt lehet szakembereket biztosítani a gazdaság számára. A gyakorlatigényes szakmáknál a személyi és tárgyi feltételek biztosításában a felnőttképzés nem tudja nélkülözni a szakképző iskolákat. A jó együttműködés tehát elkerülhetetlen.
2.6. A megyei szakképzés és területfejlesztés kapcsolata A megyei szakképzés irányítását a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság látja el, a területfejlesztési feladatokat a Területfejlesztési Törvény ezen a szinten a Megyei Önkormányzathoz rendeli. o A megyei önkormányzat a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságba egy fő szavazásra jogosult tagot és egy fő tanácskozási jogosult szakértőt delegál a Megyei Önkormányzat. o A megyei Önkormányzat évi plenáris szintű (bizottság+közgyűlés) megjelenést biztosít az Iparkamarának, kiemelve a MFKB témakörét. o A Megyei Önkormányzat honlapján keresztül biztosítja a hozzáférést a Megyei Területfejlesztési Koncepció éppen aktuális változatához.
40
o A Területfejlesztésről és Területrendezésről szóló törvény értelmében a megye koncepciót és programot a „Megyei Területfejlesztési Koordinációs Fórum” keretében össze kell hangolni a Megyei jogú város és a nagyobb térségre is kiterjedő többi város és várostérség programjaival. Ennek értelmében az összehangolást el kell végezni a Nyugat-Pannon
Járműipari
és
Mechatronikai
Központ,
mint
kiemelt
kormánytámogatással rendelkező program, terveivel is. A Vas megyei szakképzés-fejlesztési terv és a Megyei Területfejlesztési Koncepció kapcsolata, összefüggései: o Az ipar területén a megyei területfejlesztési koncepció kiemeli a SzentgotthárdSzombathely-Zalaegerszeg autóipari stratégiai programot. A megvalósításához szükség lesz szakképzett munkaerőre, elsősorban fémfeldolgozó (gépi forgácsoló, szerkezetlakatos, hegesztő, szerszámkészítő, mechatronikai műszerész), valamint műanyagipari (műanyag-feldolgozó; műanyag hegesztő; hőformázó) szakterületeken. o A vidékfejlesztés erősödő tendenciát mutat, ezért a mezőgazdaság szakmacsoportba tartozó - pl.: mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító; növénytermesztő; kertész; növénytermesztési, kertészeti és növényvédelmi technikus - szakképesítésekben lesz szükség beiskolázásokra. A szántóföldi termékek magasabb szintű hasznosulását segítendően javasolt az állattenyésztést (kiemelten a helyi értéket képviselő hungarikumok, illetve az ebbe a kategóriába még be nem került magyar fajták tenyésztését) ellátni képes szakemberek képzése, pl.: állatgondozó; haszonállatgondozó; vágóállat-minősítő. Elengedhetetlenül szükséges a helyi feldolgozást ellátni képes szakemberek foglalkoztatása is, ezért a képzésüket is meg kell oldani az alábbi szakképesítésekben, mint pl.: hentes; húsipari termékgyártó; hús- és baromfiipari technikus. o Ezekkel összefüggésben a szolgáltatói szakterületen elsősorban a helyi ellátás és az idegenforgalom
(gyógyvízre
épülő
idegenforgalom)
hasznosulást
segítő
-
pl.: vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser, gyógymasszőr, szakács, pincér, kereskedő, víztechnológus - szakmákban van szükség szakemberekre. o
A szakképzés erősítése fő prioritást élvez a megyei programozás során a kiemelten kezelendő
nyolc
fő
fejlesztési
41
irány
között.
A készülő megyei programban a szakképzés prioritása az alábbiak szerint szerepel: Szakmai képzési rendszer megújítása (ESZA típusú program) 1. Fejlesztési irány célja A gazdaság foglalkoztatási igényeivel összhangban a megyei lakosság képzettségi szintjének emelése Eredmény mutató o Szakképző iskolákból kiesők, korai iskola elhagyók aránya o Szakképzési programokban résztvevők elhelyezkedési aránya Output mutató o Oktatási és képzési programokban résztevők száma
2. Fejlesztési irány rövid tartalma A gazdaság igényeivel összhangban lévő szakképzési és felsőfokú képzési rendszer működtetése. A megye szakképzését meghatározó testület bevonásával az alábbiak támogatása: o a helyi vállalati igényekhez kapcsolódó képzési kínálat, illetve megfelelő számú gyakorlati hely kialakítása, o pályaorientációs eszközök támogatása a diákok szakmaválasztásának segítésére, o a képzési tananyagok és alkalmazott eszközök folyamatos fejlesztése, o az oktatók továbbképzése. A képzési kínálatnak figyelemmel kell lenni a napi vállalati szintű igényekre, azaz a diákokat nem csak egy, hanem életük során több szakma elsajátítására kell felkészíteni. o A megyében élő diákok megyében való elhelyezkedésének támogatása ösztöndíj nyújtásával és gyakorlati helyek szervezésével. o A felsőoktatásban elsősorban a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjára építve az alábbi szakterületek fejlesztése: -
a műszaki menedzserképzés és a meglévő oktatási programok - piaci igényekhez, illetve technológiai-társadalmi változásokhoz illeszkedő - folyamatos megújítása,
-
vállalati középvezetői szint továbbképzésének megszervezése.
o Kőszegen az ISES és a Corvinus Egyetem közös multidiszciplináris képzési programjának megvalósítása.
42
3. Fejlesztési irány fő kedvezményezettjei Gesztor szervezet: Vas Megyei Önkormányzat és a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Végső kedvezményezettek: o gazdasági társaságok, o szakképzésben résztevő oktatási intézmények, o tanulók, képzésben résztvevő munkavállalók.
2.7. Az esélyegyelőség biztosítása A szociális hátrányok kialakulásának okai az egyéni és közösségi társadalmi helyzetbeli különbségekből adódnak. Alapjai lehetnek gazdasági, mentális, szociális, egészségügyi problémák. A szociális hátrányok csökkentésére intézményesült rendszerek jöttek létre (szociális ellátó rendszer), valamint az egyéb közösségi szervezetek (mint például oktatás, szakképzés) is közreműködnek a hátrányok csökkentésében. Megyénkben, országos viszonylatban az átlagnál kevesebb és kevésbé súlyos hátrányokkal küzdő családok élnek. Ugyanakkor az utóbbi időktől egyre nagyobb számban lelhetőek fel szociális hátrányokkal küzdők. Minden járásunkban megtalálhatóak, de halmozódásuk elsősorban a Vasvári járásban, valamint a Celldömölki járás egy részében jelentkezik. A tendenciák alapján a jövőben számuk, főként a megyébe betelepülők következtében további növekedést mutathat. A hátrányos helyzetű fiatalok többsége tanulási nehézségekkel, a tanulási körülmények akadályoztatásával is küzd. Gyakran már az alapfokú tanulmányaikat sem tudják befejezni, vagy annak befejezésével tanulmányaikat abbahagyják. A tanulmányaikat folytatók többnyire a szakképzésben tudnak tovább tanulni, ezért is kell fokozott figyelemmel foglalkozni ezzel a helyzettel.
2.7.1. Hátrányos helyzetű (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók a szakképzésben A hátrányos helyzet napjainkban gyakran hallott fontos fogalom. A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében meg kell határozni, hogy kit kell támogatni, kinek van joga igénybe venni a különféle szociális kedvezményeket. Ha bizonyos negatív feltételek
43
halmozódnak egy fiatal környezetében, akkor az adott személy valószínűleg hátrányos helyzetű családi háttérből érkezik. Pedagógiai és jogi szempontból a hátrányos helyzet, illetve a halmozottan hátrányos helyzet hivatalos megállapítása az aktuálisan központilag meghatározott paraméterek alapján a járási gyermekvédelmi hatóság jogköre. Ezek a paraméterek a fejlesztési program érvényességi ideje alatt változhatnak, de ez alapvetően nem változtat a lényegen.
Pedagógiai segítségnyújtás a HH és a HHH tanulóknak a szakképzésben Alapfokú iskolai tanulmányokat befejezett tanulók esetében a segítésnyújtás formái: pozitív diszkrimináció, pályairányítás; tankönyv, taneszköz biztosítása; differenciált ösztöndíj; pedagógiai támogatás, segítés; egyéni bánásmód; támogatási pályázatokban való részvétel segítése. Alapfokú végzettséggel nem rendelkezők esetében a segítés formái: ismerethiányok pótlása; lehetőség szerint alapfokú tanulmányok befejezése; pozitív diszkrimináció, pályairányítás; tankönyv, taneszköz biztosítása; differenciált ösztöndíj; pedagógiai támogatás megsegítése, egyéni bánásmód; támogatási pályázatokban való részvétel segítése. Biztosítani kell a korai iskolaelhagyás megelőzésére a HÍD programok által nyújtott lehetőségeket és kedvezményeket.
2.7.2. Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók szakképzése Azokat a tanulókat nevezzük sajátos nevelési igényűeknek, akik testi, érzékszervi vagy értelmi fogyatékosságuk miatt tanulmányi kötelezettségeiknek csak sajátos eszközök használatával, illetve a tananyag jelentős módosításával képesek eleget tenni. Fontos, hogy a szakképzésben a rögzített szakmai követelményekből nem lehet engedni. Ezért a szakmai kínálatból való megfelelő választás (rész-szakképesítésre történő beiskolázás, egyszerűbb, kevésbé elmélet- és számításigényes szakmák), valamint a gyógypedagógiai módszertan (cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés, fokozott algoritmizálás, kisebb csoportban való képzés, hosszabb képzési idő, kompenzáló képzés, segédeszköz használat megtanítása stb.) segítségével lehet biztosítani a követelményeket.
44
Képzésük színtere: Integráltan normál szakképző intézményekben, gyógypedagógus közreműködésével, irányításával, segítségével. Speciális szakiskolákban enyhén sérült, tanulásban akadályozott tanulók esetében. Készségfejlesztő speciális szakiskolákban súlyosan sérült, értelmileg akadályozott tanulók esetében. Munkába állításuk elvei o Elsődleges munkaerőpiac: -
Teljes értékű szakemberek képzésével
-
Részterület alapos megismertetésével
-
Egyszerű munkafolyamat betanításával
-
Átmeneti „vezetés” után önálló munkavégzéssel
o Másodlagos munkaerőpiac: -
Rehabilitációs munkavégzés
-
Támogatott munkavégzés
-
Védett munkahely
-
Védett szakma (nálunk még nincs, Ausztriában pl. van)
o Önkiszolgálás, családi munkavégzés: -
Gondozás, ápolás megkönnyítése
-
Családi munkavégzésben szerepvállalás
Eltérő elvek, feladatok a speciális szakképző intézményekben: Az indítandó szakmákat nem elsősorban a szükséglet, hanem a tanulók képességstruktúrája határozza meg. Fejleszteni szükséges a speciális eszközrendszert. Az ezen a területen dolgozó szakemberek speciális képzését és továbbképzését meg kell oldani. Biztosítani kell a képzéshez való hozzájutás teljes megyei lefedettségét az érintettek számára.
45
3. Fejlesztési irányok, célok, A
szakképzés-fejlesztési
koncepció
rövid-és
középtávon
a
megye
gazdasági
versenyképességét erősítő szakképző rendszer működtetését helyezi a középpontba. Ezen jövőkép megvalósítása érdekében az alábbi stratégiai célokat tűzzük ki: 1. A megye szakképzési rendszerének a gazdaság igényeihez igazodó összehangolása 2. A duális szakképzési rendszer minél szélesebb körben történő bevezetése, ill. erősítése 3. A minőségi szakképzési rendszer feltételeinek megteremtése és erősítése 4. Hiteles pályakövetési rendszer kialakítása
3.1. A megye szakképzési rendszerének a gazdaság igényeihez igazodó összehangolása A cél megvalósítása érdekében szükséges a szakiskolai tanulók számának és arányának növelése. A gazdaság igényeinek felméréséhez a GVI-s kérdőíveken kívül helyi, kamarai szintű felmérések minél szélesebb körben történő készítése. Lányok pályaválasztási kínálatának bővítése. Egészségügyi, könnyűipari szakképesítésekre kiemelt figyelem fordítása. Kihalóban lévő szakmák felélesztése. Együttműködés a megyei szakképző intézményeinek fenntartóival. A pályaorientációs tevékenység erősítése, rendszer szintű együttműködés kialakítása az ilyen irányú tevékenységet végző szervezetekkel. Ösztöndíj rendszerek kialakításának támogatása. A sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók munkába állásának segítése. 3.2. A duális szakképzési rendszer bevezetése, ill. erősítése A külső gyakorlati képzőhelyen képzésben részt vevő tanulók számának növelése. Tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevő tanulók arányának növelése. A gyakorlati képzést vállaló gazdálkodók számának növelése. A gyakorlati képzőhelyek ellenőrzésében részt vevő iskolai és kamarai szakértők részére rendszeres továbbképzések tartása. A külső képzőhelyen töltött gyakorlati idő óraszámának és arányának növelése.
46
3.3. A minőségi szakképzési rendszer feltételeinek megteremtése és erősítése A gyakorlati képzés és vizsgáztatás feltételrendszerének minél magasabb színvonalon történő biztosítása. Személyi feltételek területén: Rendszeres szakmai továbbképzés iskolai és gyakorlati oktatók számára. A külső gyakorlóhelyeken oktatók beiskolázása mestertanfolyamokra. A mestervizsgázók számának növelése. Az iskolai és a képzésben részt vevő gazdálkodó szervezetek oktatói közötti szakmai kapcsolat erősítése. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése. Szakmai idegen nyelvi képzések bevezetése, erősítése a gyakorlati oktatásban tanulók és szakoktatók számára egyaránt. Tárgyi feltételek területén: A gyakorlati oktatáshoz szükséges eszközpark biztosítása, fejlesztése. Korszerű technológiák bemutatása, alkalmazása az elméleti és gyakorlati oktatás területein. A vállalati tanműhelyek számának növelése. Az iskolai és a vállalati tanműhelyek kapacitásának minél jobb kihasználása. Szakmai vizsgáztatás területén: A szakmai vizsgáztatásban részt vevők részére rendszeres továbbképzések tartása. Szakmacsoportokhoz kapcsolódó vizsgaközpontok létrehozása. A komplex szakmai vizsgáztatás zökkenőmentes bevezetésének elősegítése. A vizsgaelnökök és tagok számának növelése megfelelő végzettséggel és tapasztalattal rendelkező aktív szakemberek bevonásával. 3.4. Hiteles pályakövetési rendszer kialakítása A szakképzésben végzett tanulók további életpályájának követése, ehhez kapcsolódó adatbázis kialakítása. Az MFKB döntés-előkészítő munkájának segítéséhez a rendszer informatikai alapokon történő megvalósítása.
47
4. Zárszó A kamarának a szakképzés többi szereplőjével együtt minden lehetőséget meg kell ragadni annak érdekében, hogy a fenti stratégiai célok megvalósításához szükséges pályázati és egyéb forrásokat előteremtse. A koncepcióban kitűzött stratégiai célok csak akkor valósulhatnak meg, ha a szakképzésben érintett valamennyi szereplő (a tanuló, a szülő, a szakképzést folytató intézmény, a gazdálkodó szervezet és a gazdasági kamara) a törvényi kötelezettségből eredően is együttműködik, s a szakképzési törvényből adódó kötelezettségeiket és jogaikat a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzés megvalósítása érdekében teljesíti és jóhiszeműen gyakorolja. (Szt. 1. §). Minden stratégia, koncepció, elképzelés annyit ér, amennyit sikerül belőle teljesíteni. A jövőben is kiemelt figyelmet kell fordítani a jogszabályi változások nyomon követésére. A koncepcióban megfogalmazott célok eredményes megvalósítása érdekében a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara intézkedési tervet fog kidolgozni, amely részletesen tartalmazza a konkrét feladatokat, határidőket, feltünteti a megvalósításban részt vevő személyeket, együttműködő szervezeteket.
48
