Városunk. Budapesti Honismereti Híradó. A budai Vár díszkútjai. Évszázadok üzenete. vül az egykori I. kerületi

Városunk Budapesti Honismereti Híradó

XIII. évfolyam 4. szám

Ötvenéves a honismereti mozgalom Honismereti Akadémia Kõszegen

Az elköszönõ elnök, Halász Péter megnyitja a konferenciát

Idén is megrendezték a honismeret megyei és fõvárosi szervezeteinek ötnapos akadémiáját, azaz konferenciáját. Most Kõszeg, a pati-

nás, határ menti város adott otthont a találkozónak. A XXXVIII. Országos Honismereti Akadémia két évfor(Folytatása a 10. oldalon.)

Ingyenes

Buda utolsó polgármestere Házmán Ferenc (1810–1894) A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában június 16-án Nagy Gábor Tamás, a Budavári Önkormányzat polgármestere nyitotta meg a Házmán Ferenc (1810–1894) Buda polgármestere – a kiegyezéstõl a városegyesítésig címû kiállítást. Kiemelte, hogy Házmán tetteit nem pusztán a karriervágy, az egyéni boldogulás motiválta, inkább a haza szolgálata, a rendíthetetlen hazaszeretet. Hangsúlyozta, hogy a helytörténet ápolása sem egy mellékes tevékenység, hanem a hazaszeretet ápolásának egyik legfontosabb eleme. Házmán Ferenc neve különösen akkor vált újra közismertté, amikor 1997-ben

A budai Vár díszkútjai Évszázadok üzenete vül az egykori I. kerületi listában szerepelnek a Víziváros, Tabán (egykori Logod falu a Várlejtõn) és Krisztinaváros díszkútjai is. A budai Vár régmúlt történetei között, humanisták megemlékezését idézzük: Mátyás király korában ünnepi alkalmakkor a híres budai vöIllés-kút a Szentháromság téren rös bor folyt a kutakAz I. kerület díszkútjait ból. Ez a hagyomány nem Rajna György városvédõ és tûnt el teljesen, napjainkban helytörténész gyûjtésébõl is- a régi kutak helyén újak lémerjük. A Várnegyeden kí- tesültek, a régiek is megújul-

2010. október

tak. Ilyen kút található az egykori Stobl-házban. A Mátyás-templom felújításakor Schulek Frigyes és Strobl Alajos az ott talált régi középkori Anjou- és Mátyás-kori kutak maradványaiból egy újat hozott létre. Restaurálták, majd az ezredfordulón ismét felújították. A budai Vár ünnepi alkalmain március 15-én és május 21-én – felelevenítve a régi hagyományt – itt ismét vörös bor ömlik a kút oroszlános kifolyóján... A királyi vár egykori szép díszkútjai nem maradtak fenn. A rekonstrukciós kí-

Budapest Fõváros Levéltára Várostörténeti Tanulmányok könyvsorozatában kiadta Czaga Viktória Házmán Ferenc, Buda utolsó polgármestere címû kötetét. (Folytatása a 2. oldalon.)

Házmán Ferenc (Cserna Károly: olaj, vászon – Budapesti Történeti Múzeum)

sérletek inkább a középkor metrikus hangulatú kertjét idézik, Borsos Miklós kompozíciójával. A török kiûzését követõen az új betelepülõk a maguk kultúráját hozták. A barokk ellenreformáció idején – ma már csak régi rajzok által ismerjük – a Szentháromság téren álló kutat Loyolai Szent Ignác szobrával díszítették. Amikor a jezsuita rendet feloszlatták a budai polgárjogot szerzõ mûvész, az olasz Carlo Adami klaszszicizáló szobrát, Pallasz Athénét helyezték el rajta. Ez a szobor áll a régi budai Városháza szoborfülkéjében, a mindenki által ismert lándzsás, városvédõ Pallasz (Folytatása a 8. oldalon.)

Városunk – Budapesti Honismereti Híradó

2010. október

2

Buda utolsó polgármestere

Házmán Ferenc fényképe (Venderber-gyûjtemény)

folytatás az elsõ oldalról Ez a könyv napjainkig legjobb „kalauza” Házmán Ferenc életútjának – nem véletlenül kérték fel Czaga Viktóriát e tárlat tudományos munkatársának. Kétszáz éve született a németajkú és katolikus budai polgárcsaládból származó, az 1840-es évek Budájának egyik legrokonszenvesebb alakja, Házmán Ferenc. A városhoz nemcsak születése, hanem hivatali pályafutása is kötötte, amely a budai tanács szolgálatában kezdõdött. Rövid idõ alatt a város fõügyésze, majd fõjegyzõje lett. Alapítója a Budai Casino-nak, az Országos Iparegyesület és az Országos Védegylet helyi fiókjainak. Országgyûlési követ az 1843–44. és az 1847–48. O

évi országgyûlésen – a magyar nyelv és nemzetiségrõl – érvényt szerezve, õ szólalt meg elõször magyarul a budai tanácsülésen. Batthyány Lajos kormányának megalakulása döntõ fordulatot jelentett életében: Szemere Bertalan belügyminiszter tanácsnoknak és osztályigazgatónak nevezte ki. Az 1849. évi április 14-i trónfosztás után a Szemere-kormány külügyminisztériumába helyezték át. A szabadságharc leverésének utolsó napjaiban menekült török földre, de elõbb segédkezett Szemerének a korona, s a koronázási jelvények elrejtésében az Orsova melletti füzesben. Követte Kossuth Lajost az ázsiai számûzetésbe, onnan szabadulva, 1851-ben New Yorkban telepedett le. A kiállítás meghívón szereplõ fénykép eredetije dagerrotípia, mely New-Yorkban készült az 1850-es évek közepén Kimball & Cooper mûhelyében a Broadway-n, nem messze Házmán Ferenc Liberty Street 66. szám alatti lakásától. Házmán maga is kitanulta a fotografálást. Az emigráció idején volt nyelvtanár, borkereskedõ is,

Csepeli Helyismereti Bibliográfia Egy-egy település, városrész bibliográfiájának értékét igazán azok tudják hasznosítani, akik szûkebb pátriájuk elkötelezett lokálpatriótájaként foglalkoznak településükkel. A települési bibliográfiák panorámaképet adnak a helyiség kutatásának múltjáról, segítik a helytörténettel foglalkozók kutatásait, a

kerületi helytörténeti ismeretek iskolai oktatását, fõiskolai és egyetemi hallgatóknak a szakirodalomban való tájékozódását, a honismereti vagy helytörténeti civil szervezetek tevékenységét, a település vezetésének döntés-elõkészítési munkáját, pedagógusok, könyvtárosok, újságírók, stb. tevékenységét.

majd a 60-as években selyemhernyó tenyésztésbe fogott ingadozó eredménynyel. A hazajövetel ára 1867-ig a hûségeskü letétele lett volna, ezért csak a kiegyezés után tért haza. A hûségeskü elutasításáról a Magyar Országos Levéltár egy dokumentuma is tanúskodik a kiállításban. A kiegyezés után szülõvárosa megválasztotta és hazahívta – polgármesternek. Így a városegyesítésig, 1873-ig Buda polgármestere, négy cikluson át kormánypárti képviselõje volt. Buda és Pest egyesítésére õ tett elõször javaslatot az 1847–48. évi országgyûlésen. Budapestnek, bár jelölték, nem õ lett fõpolgármestere, hanem Ráth Károly. Az 1880-as években végleg visszavonult a közéleti sze-

Nagy Gábor Tamás polgármester nyitotta meg a tárlatot

repléstõl. 1894. április 14én ért véget Jókai Mór tollára illõ, fordulatokban gazdag, hosszú életpályája. A kiállításban e kalandos életet 80 tárgy jeleníti meg, köztük személyes darabok, fényképek, portrék, városlátképek, dokumentumok, borászati eszközközök. Forrás: www.btm.hu

A tárlóban Házmán Ferenc emlékek: Váray Ferencnek hozzá írt három dala, jelölése Budapest fõpolgármesterének (1873), képviselõi programbeszéde (1869)

Megjegyzendõ, hogy tudomásom szerint kerületi szintû helytörténeti bibliográfia Budapesten talán negyedszázada adtak ki! A Csepeli Vállalkozás-fejlesztési Közalapítvány gondozásában jelent meg Bolla Dezsõ és Holczman Györgyné szerkesztette Csepeli Helyismereti Bibliográfia, amely az 1950-ben Budapesthez csatolt település és a Csepel-szigetrõl megjelent forrásokat (Anonymus Gesta Hungarorumától 2009-ig) közli. Közel nyolcszáz könyv mellett újságok, folyóiratok,

kéziratok, kisnyomtatványok, térképek és internetes források is szerepelnek (önálló fejezetekben) kötetükben. Elegánsan (négyszínnyomás, mûnyomó papír, kemény borító, fûzött kötés) kivitelezett, 136 oldalas könyvükben minden fejezet elõtt eligazítást adnak az adott forrástípus anyagáról. Gondosan tördelt, a könyvborítók, archív fotók és térképek egyfajta illusztrációként színesítik a forrásfelsorolásokat. —g—

2010. október

3


Egy elfeledett építész Diescher József (1811–1874) A Frankfurt am Main-ból származó építészdinasztia fejeként Diescher József számos épületet tervezett és kivitelezett Pesten. Jelenleg Budapesten 22 mûemlék õrzi keze nyomát. Csupán 1850 és 1860 között több mint kétszáz építési engedélyt kapott a fõvárosban. A Magyar Tudományos Akadémia építési kivitelezõje (tervezõje: Szkalnitzky Antal), majd az MTA bérházának (1865) tervezõje volt, utóbbi az Akadémia épületének folytatása, ma az MTA könyvtára van benne. Ebben az épületben lakott haláláig Arany János. Diescher József sokáig tiszta klasszicista stílusban épített, de az 1860-as évektõl már határozottan az eklektika felé hajlott, romantikus, neoreneszánsz elemeket is felhasználva. Emléktábla õrzi nevét az általa 1871-ben tervezett Vörösmarty Mihály Gimnázium (VIII. ker., Horánszky utca 11.) falán, illetve a Szervita téri templomon, amelynek

weis u. 15., a Mária u. 10., a Dorottya u. 6. szám alatti ún. Wurm udvar – jelenleg Dorottya-palota – felsõ két szintje.) Egyik testvére, Diescher János, a Rókus kórház fõorvosa volt. Számára tervezte a Bajcsy-Zsilinszky út 17. szám alatti lakóházat. Építõvállalata végezte a Közvágóhíd építészeti munkálatait, valamint a pesti alsó dunai kõrakpart kialakítását – amit gyakran emlegetünk nyaranként a Pestet fenyegetõ árvizek idején! Másik testvére, Diescher Antal is építész volt, róla a Magyar Építészeti Múzeum õriz egy fiatalkori olajportrét. Ha a mai húszezer forintosra nézünk, annak hátán a Bródy Sándor utca 8. szám alatti régi képviselõházat látjuk (ma: Olasz Intézet). Tervezõje Ybl Miklós, kivitelezõje Diescher József volt. Jó munkakapcsolatuknak köszönhetõen sok más épület tervezésében-kivitelezésében dolgoztak együtt az évek során. Diescher cé-

A Vörösmarty Gimnázium homlokzati rajza

homlokzatát és középtornyát alakította ki. Diescher tervezte a Rákóczi út 57. szám alatt levõ szlovák evangélikus templomot (ma kiállítóterem), és számos korabeli lakóházat, elsõsorban a mai V., és belsõ VIII. kerületben. (Például a Semmel-

ge a képviselõház építését 1865. szeptember 11-én kezdve 800 munkással, és rekordidõ, 3 hónap alatt végeztette el. Az épület bútorozatlanul, száradó falakkal már 1865. decemberére készen állt. Az építkezésrõl az egykori újságok naponta

Diescher József fotója

beszámoltak, a „falegyenünnepségen” az egész város lakossága részt vett – lelkesen éltette az építõket, hiszen az épület léte ekkortájt égetõ politikai kérdés volt. Hivatalos felavatása 1866. április 16-án történt meg. A Vörösmarty Gimnázium tervezésekor (1871–74) Diescher a legmodernebb tudományos eredmények oktatási megismertetésére is gondolt. Ennek jó példája nemcsak a tágas természettudományos szertár, hanem a hátsó lépcsõház kialakítása is, amelyben a híres Foucault-féle ingakísérlet a diákok számára bemutathatóvá vált. A francia Foucault 1851-ben a párizsi Pantheonban végezte el kísérletét, amellyel bebizonyította, hogy az inga lengési síkját a Föld forgása közben megtartja. Az új gimnázium terveibe már bekerült e demonstráció elvégzésének lehetõsége, amit rendszeresen, minden évben bemutatnak a diákoknak, illetve nyílt napokon a látogatóknak. A Vörösmarty Gimnázium 2002-ben lett mûemlék, az emléktáblát dédunokája, M. Dévényi (Diescher) Márta leplezte le. Az épület 1874-es átadását Diescher József már nem érhette meg, egy héttel az avatási ünnepség elõtt halt meg. A Kerepesi temetõben (Fiumei úti Nemzeti Sírkert) nyugszik, a Salgótarjáni úti oldal 416-os fal

melletti kriptájában. A kriptát – igen nagy igényességgel és esztétikummal – maga tervezte és építtette még életében, korán elhunyt gyermekei is ide kerültek. Korinthusi oszlopok között, timpanon alatt saját márvány mellszobra állt egy oszlopon. A sírfeliratok az oszlopok közti fali márványtáblára kerültek. A kriptát szépen megmunkált kovácsoltvas kerítés fogta körbe. A második világháború alatt szõnyegbombázás érte a városrészt, a kripta is erõsen megrongálódott. Azt követõen – munkásmozgalmi temetõhellyé válva – nem engedélyezték a polgári temetéseket a család számára. A sír állapota fokozatosan romlott, jelenlegi formájában elkeserítõ, méltatlan ahhoz az emberhez, aki annyit fáradozott Pest „szépítésén”. A leesett márványszobor az 1980-as években eltûnt, ugyanúgy, mint a kerítés vasrészei. A kis kertet benõtte a gaz. Felújítása, rekonstrukciója komoly összegbe kerülne... Szomorú az is, hogy a fiatal építészek számára Diescher József neve ismeretlen, alig emlékeztet tábla híresebb épületei falán munkásságára. Jó lenne ötletet kapni arra, hogy mûalkotás-értékû síremlékét hogyan lehetne védetté nyilvánítani és rendbe hozatni. Kõrösné dr. Mikis Márta

Zugló játékai A Zuglói Helytörténeti Mûhelyben szeptember 24én Tóthné Nagy Katalin nyitotta meg a Régi idõk játékai – Féltve õrzött emlékek, múlt századi játékok címû kiállítást. Október 28ig megtekinthetõ tárlatukat mintegy húsz helyi gyûjtõ és szervezet anyagaiból állították össze.


2010. október

4

A Mátyás-templom harangjai A budai harangöntõtõl az angyalföldi öntödéig A Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) plébániatemplom a 13. századtól kezdve nem csak Buda katolikus hitéletének kiemelkedõ helyszíne volt, hanem mint koronázási színhely a magyar történelemben is fontos szerepet töltött be. A templom harangjai több évszázad tanúi, történetük egybeforrt a fõváros sokszor

A harangon a Magyarok Nagyasszonya látható (1891)

viharos eseményeivel. Sajnos az épület középkori, illetve Buda 1686-ban történt felszabadítása után öntött harangjai sem maradtak meg napjainkra. Az elõbbieket a török, az utóbbiakat, pedig az 1723-as nagy budai tûzvész pusztította el.

A tûz során megolvadt harangokat alapanyagként Zechenter Antal budai harangöntõ használta fel a templom új harangjainak elkészítéséhez. Ezek közül kettõ maradt fent a jelen kor számára. Az 1723-ban öntött harang a déli toronyban található, alsó átmérõje: 116 centiméter, tömege 900 kilogramm. Felirata latin és német nyelvû: „GOSS MICH ANTONI ZECHENTER IN OFEN ANNO 1723.” alul: „DEO VNI IN ESSENTIA TRINO IN PERSONIS PATRI FILIO ET SPIRITVI SANCTO D. D.” alsó karimán: „ANNO MDCCXXIII POST VRBEM INCINERATAM IPSO DIE PASCHATIS 28 MARTY HANC CAMPANAM R. P. STEPHANVS DINARICH PROVINCIAE AVSTRIAE SOCIETATIS IESV PROVINCIALIS F. F.” A mester másik harangja 1724-ben készült és a templom huszártornyában helyezték el – felsõ részén a második világháborúban kapott belövés nyomán két-

tenyérnyi lyuk tátong. Felirata: „IN OFEN ANNO 1724 GOSS MICH ANTONI ZECHENTER”, alsó átmérõje 48 centiméter. A harang palástján egy korpuszt találunk. A templom 19. század végén történt átépítése során új harangokat öntött Walser Ferenc pesti harangöntõ. Ezeket egy kivételével késõbb hadi célokra elvitték. A megmaradt harang 1891ben készült Borromei Károly tiszteletére. Díszítései a neogótikus stílus jegyeit mutatják, igazodva a templom neogótikus stílusú átépítéséhez. A harang palástján mandorlában a Magyarok Nagyasszonya látható, akinek az egyik kezében a kisded Jézus található, a másik kezével egy jogart fog. A gyermek Jézus egyik kezét áldásra emeli, a másikban az országalmát tartja. A harang felirata: „ISTEN DICSÕÍTÉSÉRE, HAZÁNK NAGYASSZONYA TEMPLOMÁBA I. MÁTYÁS KI-

Háborúban sérült harang a huszártoronyban (1724)

PÜSPÖK. WALSER ÖNTÖTT. BUDAPESTEN. MCCCXCI” Az MMKM Öntödei Múzeumának kiállításán található az a harangütõ, amely a templom Borromei Károly féle harangjához készült, és 2000-ig töltötte be funkcióját. A déli torony legfiatalabb harangját a Mátyástemplom egykori plébánosa, Fábián János vásárolta a Csepel-Belvárosi Kisboldogasszony plébániától. Az 53,5 centiméter alsó átmérõjû haragot 1936-ban Szlezák László angyalföldi mûhelyében öntötte. A passaui Perner-öntödében 2010. év végére a Má-

II. Reformkori Nap Pesterzsébeten A Kossuth Társaság szeptember 18-án rendezte meg a II. Reformkori Napját Pesterzsébeten. Korabeli viseletben felvonulás, emlékülés, megemlékezés, reformkori ebéd, ünnepi koncert, a Városházánál kézmûves foglalkoztató... várta a rendezvény résztvevõit. Délelõtt 1/2 10 órakor a Kosuti és Nagy Gyõry István utca sarkán gyülekeztek, majd vonultak fel korabeli jelmezben. Ezt követõen a Gaál Imre Galériában

Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum fõigazgatója tartott elõadást „A döblingi Széchenyi és a londoni Kossuth” címmel. A kerületi Széchenyi- és Kossuth-szobornál virággal emlékeztek meg, majd a Csili Étteremben reformkori ebéd várta a résztvevõket. Délután a Lajtha László zeneiskolában tartott ünnepi koncert – Erkel és a nemzeti romantika témakörben – zárta a rendezvénysorozatot.

A Mátyás-templom 1891-ben öntött harangja

RÁLY TORNYÁBÓL SZÓLÍTOM A HÍVEKET. VÉDSZENTEM BORROMEI SZT. KÁROLY BIBORNOK. FÖLAJÁNLOTT. ÉS. FÖLSZENTELT. HORNIG. KÁROLY. BÁRÓ. VESZPÉMI.

tyás-templom részére új harangok (4500, 2200 és 1500 kilogrammos) készülnek, amelyekkel ismét a teljes pentaton skála zendülhet fel a toronyból. Millisits Máté

2010. október

5


Kétszáz lépcsõn a történelembe Szabadegyetem, családi programok, múzeumi órák A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában közel 10 millió forintos uniós támogatással (TÁMOP pályázat) valósul meg egy múzeumpedagógiai program – ismertette augusztus 29-én a Királypincében Molnárné Aczél Eszter és Zalka Péter. Ingyenesen látogatható a Budavári Szabadegyetem havonkénti, szerdai napokon, délután 5 órakor kezdõdõ tíz elõadása, amely a budai várral kapcsolatos legújabb kutatásokon alapulnak. Szeptember végén Perényi Ro-

land tartott elõadást Polgárok, burzsuák, parvenük címmel... Hagyományteremtõ szándékkal szintén ingyenesen látogatható egész napos családi foglalkozást tartanak négy vasárnapi alkalommal. Augusztus végén Beatrix-ünnep, szeptember végén a 200 lépcsõn a középkorba... címmel délelõtt 10 órától délután 4 óráig sorakoztak programjaik. A november 28-i Sakk a történelemben nevet viselõ rendezvényükön délelõtt 10 órától Orgován Sándor

Budavári Szabadegyetem Október 27. 17 órakor – A Budai Királyi Palota évszázadai/1. – A középkori palota (elõadó Magyar Károly régész) November 24. 17 órakor – Mátyás hadserege (elõadó B. Szabó János fegyvertörténész) December 8. 17 órakor – Buda török ostromai (elõadó B. Szabó János fegyvertörténész)

nemzetközi sakkmester tart sakktörténeti elõadást és családi szimultán partikat. Fél 2-tõl Erkel Ferenc és a

A pályázat lehetõvé tette egy éven át ingyenes tematikus múzeumi órák tartását három általános iskola (az I. kerületbõl a Tárnok utcai Budavári Általános Iskola) és két gimnázium (az I. kerületbõl a krisztinavárosi Pe-

Zalka Péter és Molnárné Aczél Eszter a programsorozat tájékoztatóján

sakk címmel Németh Éva muzeológus elõadást lehet meghallgatni, majd Erkel muzsikája címmel Solymosi Tari Emõke zenetörténész elõadásán lehet részt venni.

tõfi Sándor Gimnázium) osztályai számára. A kísérleti jellegû programot igény esetén öt évig, de már önköltséges alapon folytatná a Vármúzeum. gábriel

A Lánchíd Kör egy éve Január 30-én hagyományos Julianus ünnepségünkön a Hilton Szálló Anjou termében Benkõ Mihály történész Kazahsztánban tett kutatásairól számolt be. A Budai Vigadóban február 24-én tisztújító közgyûlést tartottunk, amelyen a megüresedett elnöki tisztségre Gergely Attila tudományos kutatót, a Károli Gáspár Református Egyetem japán tanszékének tanárát, KeletÁzsia gazdaságának kiváló ismerõjét választottuk, aki régóta tagja, és rendszeres elõadója körünknek. Ez alkalommal filmvetítéssel két korábbi elnökünkre emlékeztünk: Zeõke Pál kapcsán az 1994-es kerületi kitüntetésekor készített interjút vetítettük le. Mojzes Imrének pedig a kalocsai iskolanõvé-

rek kínai missziójáról és a 104 éves Lidvina nõvérrõl készített filmjét mutattuk be. Március 24-én Csóti György külügyi szakértõ, egykori zágrábi nagykövet volt vendégünk, aki a magyar nemzet határokon átívelõ egyesítésével kapcsolatos elképzeléseit ismertette. A Litea Könyvszalonban április 28-án Kerny Teréz mûvészettörténész ismertette a budai Vár Szent György vonatkozású emlékeivel kapcsolatos legújabb kutatásai eredményét. Elõadása elõtt hagyományainknak megfelelõen virágot helyeztünk el a Szent György-szobornál. Május 15-én elhunyt elnökünk, Mojzes Imre kalocsai sírjához látogattunk el, halálának évfordulóján.

Gergely Attila (a kör elnöke) és Benkõ Mihály a Julianus ünnepségen (A szerzõ felvétele)

A Széchenyi-évfordulóhoz kötõdõen Széchenyiek és a magyar közlekedés címmel Széchenyi és gyermekei, Ödön és Béla munkásságát ismertette május 17-én Gáspár János tanár, a Magyar Közlekedési Közmûvelõdési Alapítvány elnöke a Budai Vigadóban. Október 6-án Széchenyi István munkásságára emlékezve a Lánchíd és kora címmel Szabó László muzeológus, hídtörténész szakember ismerteti a Lánchíd

építésének hátterét. Ezen az ünnepi rendezvényen egyesületünk fennállásának 20., ill. mûködésének 25. évfordulója alkalmából a kiemelkedõ egyesületi munkát elismerõ okleveleket adunk át alapító tagjaink közül négynek: Mészáros Ilona szervezõnek, a korábban gazdasági ügyeket végzõ Huszka Jenõnének, Gartner Vilmosnak és Zeõke Gabriellának, a kapcsolattartásért felelõs tagjainknak. Praimajer Mária


Divat a múltból Történelmi korok viselete Pesterzsébeten A Pesterzsébeti Múzeum Rátkay-Átlók Galériájában (XX. ker., Klapka u. 48.) április 10-tõl láthatók Illyés Borbála történelmi babaszobrai. A kiállított, mintegy 30 centiméter magas, tucatnyi baba/babapár a dívat változásait mutatja be ruházatukkal a 13. századtól a 20. század elejéig. A legkorábbi viseletben egy lovag és úrnõje látható. Õket követi egy, az itáliai divat szerint öltözködõ 15. századi reneszánsz pár. Lovagunk egész testét „páncélruha” borítja, úrnõje ruházata brokát selyem. Sûrûn ráncolt turbánt, rövid inget és felvágott ujjú kabátot visel a Mátyás-korabeli ifjú. A hölgy ruhájának jellegzetessége a felfüggesztett újj, a mell alatti ruhaderék.

A barokk pár hölgyét a kerámikus mûvésznõ aranyszállal átszõtt selyembrokát estélyi ruhába öltöztette. A férfi fején nemezkalap. Francia bálokat idézõ gálaruhában látható a 18. századi rokokó pár. Egy idõs hölgybaba biedermeier stílusú kockás muszlinruhában ül a hintaszéken. Nem maradhatott ki ebbõl a korszakos divatbemutatóból a híresen szép bajor Erzsébet, Ferencz József felesége, Sissi sem, akit királynéi gálaruhában láthatunk. Ezt az öltözéket „havasigyopár” ruhaként emlegetik. Bemutatnak egy hölgyet is utcai ruhában, amelyet a 19. század végén viseltek. A ruha selyembrokátból és bársonyból készült. A következõ 20. századi bálozó

Ferencvárosi mozi Kerületi szinten a mozikról elsõként A ferencvárosi önkor mányzat kiadásában jelent meg Winkelmayer Zoltán Ferencvárosi mozi címû kötete, amelynek bemutatását február 19-én, a Ferencvárosi Helytörténeti Gyûjteményben tartották. Szerzõjét gyermekkori élmények fûzik a kerületi filmszínházakhoz: a Balaton mozival szemben lakott, ezért oda járt legtöbbször, és a szomszédos józsefvárosi Práter utcai iskolában tanult – árulta el a könyvbemutatón. Winkelmayer Zoltán a Ferencvárosi Helytörténeti Gyûjtemény munkatársaként egyik szervezõje volt a 2007 szeptemberében Ferencvárosi Mozi címmel nyi-

tott idõszaki tárlatnak. Igaz, akkor négy mozit mutattak be, míg kötete a kerületben 1903tól napjainkig mûködõ, több mint húsz mozgót, mozit, filmszínházat ismerteti. A könyv fõbb fejezetei kronológiai sorrendben, a hazai filmtörténeti és történelmi idõszakokat követve tárgyalják a kerületben folyamatosan megszületõ, átnevezõdõ, megszûnõ mozik történetét. Vastag matt mûnyomó papíron, 126 oldalon, színes és fekete-fehér fotókkal gazdagon illusztrálva, elegáns tipográfiával készült. Nem csak megjelenése, de tartalma is figyelemre méltó. A mozitörténeti fejezetek mel-

2010. október

6

hölgy bordó selyemruhája uszályban végzõdik. Láthatóvá válik a gazdagon redõzött alsószoknya. A mellette álló kalapos hölgybaba az 1910-es éveket idézõ utcai viseletben látható. Idõrendi sorrendben, a kiállítás egy, az 1920-as években utcán sétáló pár viseletével zárul. A férfi cilindert visel, kezében sétapálca. A nõ fején tollas kalap, ruhája zöld Sétáló pár az 1920-as évekbõl zsorzsett. A kis teremnyi kamara-ki- gyûjteményébõl az 1810-es állítás csak a hosszabb, is- évekbõl származó francia mertebb történelmi korsza- ruhaderék, alsónadrág és kok legjellemzõbb formáit -ing az 1900-as évekbõl, valamint különleges csipkegalmutatja be. Tárlatukon látható még lérok. Bogyirka Emil Illyés Borbála textil magán-

Déryné Budán Szoboravatás, kiállítás megnyitás Most van kétszáz éve, hogy Déryné Széppataki Róza (1793, Jászberény – 1872, Miskolc) színpadra lépett. A Budavári Önkormányzat a Magyar Dráma Napján, szeptember 21-én avatta fel Ligeti Miklós 1945-ben elpusztult Déryné-szobrának rekonstruált másolatát az I. kerületi Horváth-kertben. Az egykori szobor és a közelében állt Budai Nyári Színkör történetét mutatta be a Várnegyed Galéria (Batthyány utca 67.) kiállítása, amely szeptember 28ig volt megtekinthetõ. A jászok azt is számon tartják, hogy itt, a Nyári Színkörben aratta elsõ tomboló sikerét – mint Cyrano – Pethes Imre (1864, Jászárokszállás – 1924, Budapest), a Nemzeti Színház örökös tagja. Jászok Egyesülete lett a kötet függelékében évekre lebontva közlik a kerületben üzemelõ mozik és a 20. század szaklapjainak fõbb adatait – a felhasznált irodalom megadása meg a mozi-történetben elmélyedõk munkáját segítheti. A könyvbemutatón találkozhattunk a kötet szerkesztõjével, Gönczi Ambrussal, aki hangsúlyozta, hogy ez a mostani már a hatodik köte-

tük – mindegyik egy-egy kiállításukra épült. Vendégük volt Kelecsényi László író, film- és irodalomtörténész, a nemrég megjelent Mozizó Budapest címû kötet alkotója. Tudtával fõvárosunk 23 kerületébõl elsõ ízben a Ferencvárosról jelent meg kerületi mozi-történetet tárgyaló könyv, a most bemutatott Ferencvárosi mozi. g.t.

2010. október

7


A magyar katonazene története Kiállítás a Budavári Mûvelõdési Házban

A Fricsay Richárd Katonazenei Hagyományõrzõ Egyesület „A katonakultúra szolgálatának évszázadai” címmel a magyar katonazene történetérõl rendezett szeptemberben kiállítást a Budavári Mûvelõdési Házban.

A magyar katonazene története a hadi-kürtösök, dobosok, az úgynevezett „hangászok” zenei tevékenységével kezdõdött, akik kürt és dob jeleket játszva vettek részt az ütközetekben. Századokon át a vezérek a mellette álló trombitás jelzéseivel irányították a csatákban a csapatok mozgását, hangszerjeleikkel a sereg vezénylõi, harsogásával a magyar katonák bátorítói és az ellenség rémisztõi voltak. Hangszerükre helyezett zászlók az egységek gyülekezési és tájékozási pontját adták. A haditrombitás

Budafok, Péter-Pál utca A rendszerváltást követõen megalakulhatott civil szervezetek számon tartják jubileumaikat, egy-egy megemlékezésen vagy kiadvány készítésével összegzik tevékenységüket. Jó példája ennek a Budafoki PéterPál Utca és Környéke Polgári Kör nemrég megjelent vékony füzete, melyet Képes Krónika címmel állított össze Joó Ernõ budafoki helytörténész. Igaz, jelentõségben nem vetekedhet Kálti Márk munkájának forrásértékével, de a Péter-Pál utcában és környékén élõk számára egyértelmûen pozitív visszajelzést ad tízéves tevékenységük összegzésével. Ízléses küllem, mûnyomó papír és négyszínnyomás jellemzi a sok színes fotóval illusztrált kiadványt, amely a „hely szellemének” sokszínû ápolási lehetõségeit, a helyi közösség létrehozásának eredményes formáit ismerteti.

100 legszegényebb Kurt Lewin Alapítvány

Ferencváros, a fény és árnyék városrésze

A Ferencvárosi Helytörténeti Gyûjteményben szeptember 17-én Paál Kálmán alpolgármester nyitotta meg a Kurt Lewin Alapítvány

100 legszegényebb címû vándor fotókiállítását. Utalt arra, hogy a kerület rehabilitációs programjának végén a nyomort kell felszámolni.

1802-ig saját lóval rendelkezett és több nyelven kellett beszélnie, mivel a hadikövet funkciót is betöltötte. A honvédelem irányítói az elmúlt évszázadokban a katonazenére, mint kulturális misszióra is tekintettek, katonai parádékon, térzenéken közvetítették az ország kultúráját, békeidõben a szolgálati feladatokon kívül a hadsereg és a civil lakosság közötti harmonikus kapcsolatot voltak hivatva megteremteni. A honvédzenekarok a magyar kultúra közvetítõjévé váltak, és maguk is új mûvészi értékeket teremtettek. Indulóik egyediek és elismertek a világban – dallam- és ritmusviláguk össze nem téveszthetõen jellemzi zenei örökségünket, kultúránkat.

Országunk zenei életének a katonazenekarok állandó résztvevõi lettek – színházak, kávéházak, fõterek népesültek be a zenekarok elõadásaira, a katonakarmesterek dalárdákat, zeneiskolákat alapítottak és segítették a munkájukat. A katonazenének ez a korszak hozta meg azt a széles társadalmi megbecsülést és elismerést, szervezeti hátteret a nemzeti hadseregekben, amely máig is kihat e szakmára. A katonazene helyének és szerepének kutatását, zenetudományi vizsgálatát, e speciális kultúra bemutatását és népszerûsítését a Fricsay Richárd Katonazenei Hagyományõrzõ Egyesület támogatja. Sárosi Péter

Az 1800-as évek emlékei

1848/49 katonazenéjérõl

Ferencvárost a fény és árnyék városrészének nevezte, ahol még 26 lakótömb várja rehabilitációját. A tárlaton tíz kategórián belül (Szökevények, Függõk, Családtalanok, Testárusok, Otthontalanok, Kuporgatók, Foglyok, Elfeledettek, Rossz tanulók, stb.) konkrét emberek sorsát mutatják be. Az interjúkat újságírók, a fotókat profi fényképészek készítették. Fotókiállításuk tágabban értelmezi a szegénységet a pénztelenségnél. A hiány sokféle jellegû lehet: anyagi

nélkülözés, testi, vagy kulturális kiszolgáltatottság, függõség, családi kapcsolatok hiánya... Megnyitójuk a Gipsy Caravan Project (Kanyarog az út – Egy cigánykaraván meséi) címû amerikai film vetítésével zárult. Másnap a Kurt Lewin Alapítvány videópályázata nyertes filmjeit vetítették, és adták át díjaikat. Ezek a filmek a Magyarországon élõ cigány és nem cigány emberek együttmûködésében megvalósuló önkéntes kezdeményezéseket mutatták be. G.T.


2010. október

8

A budai Vár díszkútjai A 19. század klasszicizmusának emlékei között díszkútat is találunk, mint például Praxitelész görög szobrának másolatát az Úri utca 53. számú ház elõtti parkban, amelynek elhelyezési tervét Pfanl Egon építész készítette el 1967-ben. A klasszicizmus 20. századi üzenetét hordozza a Kazinczy-kút a Bécsi-kapu téren. A lépõ bronz leányalak szimbolikus szobrát és Kazinczy Ferenc tondóba foglalt arcmását Pásztor János mintázta. A Bécsi-kapu térbe illeszkedõ nyugodt klasszicizáló kút építész tervezõje Hikisch Rezsõ volt.

Pecz Samu kútja a Szilágyi Dezsõ téren

folytatás az elsõ oldalról Athéné. Eredetije Budapest Fõváros Városházának elõcsarnokában van. Napjainkban a Szentháromság téren e kutat hiába keressük, betömték. Ámde mégis van a téren egy kis kút a Józsefvárosból idehozott Illés-kút. E kút egykor az Orczy-kertben, a Ludovika területén volt, amelyet építés során eltávolítottak, majd idehelyezték. Szántai Lajos városvédõ barátunk, munkálkodik azon, hogy az Illés-kút helytörténeti táblát kapjon. Akik e kútból oltják szomjúkat, ne csak kérdezzék, de tudják is, hogy honnan származik ez a szép öntöttvas kút. O

A Kazinczy-kút

Tûzvész a Tabánban Kétszáz éve történt 1810. szeptember 5-én, az erõsen szeles és száraz napon a szél felkapott egy parazsat Schuller János kádármester udvarán és meggyújtotta a ház tetõzsindelyét. A forgószél a lángokat felkapva, percek alatt elterjesztette a tüzet a szomszédos épületek tetõszerkezetén. Az oltást nehezítette, hogy a szokatla-

nul meleg és száraz idõjárása miatt a kutakban alacsonyan állt a víz szintje, sõt, egyes helyeken a kutak teljesen ki voltak száradva. Fél óra elteltével a Tabán már négy helyen égett. Néhány óra alatt minden elégett: házak, állatok, bútorok, vagyontárgyak. Csak a Tabánban ötven ember vesztette

A Bécsi-kapu alatt, a Várlejtõn a gyermekek kedvenc mackó figurája Dörmögõ Dömötör és társai fogadnak. Maugsch Gyula mintázta meg a neves gyerek mesemondó, Sebõk Zsigmond alakjait. A szoborcsoport korábban a II. kerületben a Lukács fürdõ elõtt, a budai Duna-parti parkot gazdagította. A budai Váron kívüli szobrok közül említésre érdemes a Lajos-kút a Budai Vigadó elõtti Corvin téren, vagy Pecz Samu építész emlékkútja – a szobor készítõje Berán Lajos, a kor híres éremmûvész-szobrásza – a református templom parkjá-

A Strobl-ház kútjából március 15-én vörö

ban, a Szilágyi Dezsõ téren. A kút és szobor elhelyezésében Pecz Samu tanítványa, Rerrich Béla építészés kertészmérnök jeleskedett. A modern alkotások között szerepel Melocco Miklós Cilius-kútja a Szilágyi Erzsébet Gimnázium elõtt. A legnagyszerûbb – méltóan a királyi várhoz – Hauszmann Alajos építész és Strobl Alajos szobrász Mátyás-kútja. A nagy király emlékmûve egyben a magyar vadászat szimbolikus megfogalmazása is. Fõalakja Mátyás király vadászként, a remek magyar vizslával. Szép Praxitelész szobrának másolata (Hébe-kút)

életét. A tûzvész egyik szemtanúja, Schöfft József festõ a tabáni Szent Katalin templom Szent Flórián oltárképét elkészítve õrizte meg számunkra a rettegett nap látványát. Szeptember 5-én a Budavári Önkormányzat, a Tabán Múzeum és a Tabán Társaság közös megemlékezést szervezett a tabáni tûzvész 200. évfordulója alkalmából. 11 órakor megkoszorúzták a gellérthegyi

emléktáblát, majd emlékmisét tartottak a Tabáni Szent Katalin templomban. Ezt követte egy idõszaki kiállítás megnyitója tabáni Helytörténeti Gyûjteményben. Megemlékezésüket szeptember 12én a Tabáni Helytörténeti Gyûjteményben tartott emlék- A Szent Katalin-te üléssel folytatták. (Schöfft József, 18

2010. október

9


Ferencváros Kálvin-szobra A Kálvin téren, tíz éve avatták

ösbor folyik (A fotók a szerzõ felvételei)

Ilonka költõi alakja, a tudós Bonfini és Mujko, a király bolondja együtt látható a Kárpátok legismertebb vadállataival, nagyszerû kompozíciós egységet alkotva. A díszkút a királyi vár oroszlános kapuja közelében, az északi oldal homlokzatán mesterséges vízeséssel nyert elhelyezést. A Budai Várban sétálva ne feledkezzünk meg gyönyörködni a szép kutakban és emlékezzünk egyben azok érdekes történetére. Amint a városoknak, tereknek utcáknak van múltja, a szobrokkal díszes kutaknak is, ezért méltóak a bemutatásra. Vízy László

Verdes Miklós Szent Flóriánról, Rókay Zoltán Schöfft József és Szent Flórián „kapcsolatáról”, Völgyesi Levente a kor városi tûzrendészetérõl, Oravecz Éva a nagy tabáni tûzvészrõl, Saly Noémi a Tabán tûzvészt követõ újjáépítésérõl tartott megemplom oltárképe hívójuk szerint elõadást. 811)

Búza Barna a magyar mûvészek rangidõse, sok nehézségen keresztül ment életének egyik legszebb gyümölcseként megbízást kapott a Dunamelléki Református Egyházkerülettõl, egy egész alakos Kálvin szobor megformálására. Alkotását a budapesti Kálvin téren helyezték el, közel a fõváros egyik legrégibb református templomához. A két és fél méter magas bronzszobor mintegy három és fél mázsa finom minõségû bronzból készült. Az öntés kényes munkáját az érdi Fémplaszt bronzöntöde végezte, amelynek vezetõje Domonkos Béla szobrászmûvész. A szobor posztamensen található egy felirat: „KÁLVIN JÁNOS GENFI REFORMÁTOR NOYON, 1509-GENF 1564.” Hátoldalán: „EMELTE A DUNAMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET A MILLENNIUM ÉVÉBEN, A MAGYAR REFORMÁTUSOK IV. VILÁGTALÁLKOZÓJA ALKALMÁBÓL 2000. JÚNIUS 30.” E szobor leleplezése a világtalálkozó megnyitójának egyik

Vizy László tusrajza – elhelyezési terv 1999-bõl

kiemelt ünnepi eseménye dett, így a szobor megjelevolt. Már az 1930-as évek- nésével is a reformátor szeben megfogalmazódott a rény életvitelét tükrözi. mûvészben, hogy a Kálvin téri templom elé „kell” egy Kálvin-szobrot készíteni. A szobor konkrét megtervezése az 1990-es években történt. Búza Barna Vésztõn született, 1910. december 30-án. Budapestre való felkerülésével kapcsolatban a következõket mondta el: „1928-ban Pestre kerültem... A Kálvin téri templomba jártam, ahol meghatározó hit-élményeimet kaptam... A téren állt a Danubiuskút (ma az Erzsébet teret díszíti), de én már akkor odaálmodtam a kút Kálvin szobra a Kálvin téren helyett a Kálvin(A szerzõ felvétele) szobrot. Ez az álmom mindig velem volt, hiA mûvész szavai szerint alszen a Kálvin téri templom- kotása: „Határozott. Bibliás. ba járok azóta is. Elkészítet- Éles metszésû arc, ellenttem a szobor modelljét és mondást nem tûrõ férfikalelkész barátaim szelíd, de rakter. Szakmai szempontkitartó unszolására ból ezek jó fogódzók voltak. bemutattam Hege- Ilyennek éreztem mindig. dûs Loránt püspök A róla készült rézkarcok taúrnak, aki öt pél- nulmányozása és a róla írott dányban megöntette munkák elolvasása után is. a modellt, majd a vi- Olyan sokáig éltem vele és lágtalálkozóra az egy- hordoztam magamban õt, házkerület megren- hogy amikor nekiláttam a delte a szobrot. Így szobor elkészítésének, öt hét talált egymásra az én alatt elkészültem vele.” álmom és a megrenA szobrot a négyes metródelõ óhaja. Végül is hoz kapcsolódó állomás át72 évi „áldott álla- építési munkálatok miatt pot” után így szüle- 2007-ben a Károly Gáspár tett meg a Kálvin-szo- Református Egyetem Hittubor a Kálvin térre.” A dományi karának helyt adó szobrász a Kálvin áb- Ráday utca 28. számú épürázolás megalkotása- let udvarán helyezték el, átkor a formák leegy- meneti jelleggel. szerûsítésére törekeMillisits Máté


Ötvenéves a honismereti mozgalom folytatás az elsõ oldalról duló jegyében zajlott: a honismereti mozgalom ötven éve és a trianoni békeszerzõdés – 90 éve történt – volt az elõadások, viták meghirdetett témája. Június 28-i ünnepélyes megnyitóján a városi és megyei vezetõk üdvözölték az akadémiát, kitüntetéseket kaptak a honismeret munkásai, köztük Gábriel Tibor, a Budapesti Honismereti Társaság (BHT) titkára, akit Bél Mátyás emlékplakettel tüntettek ki. Emléklapot kapott Körtvélyesi Oszkár (Angyalföld), Breinich Gábor (Budapest Fõváros Levéltára) és sajnos már halála után Jelenics József (Angyalföld) is. A BHT felterjesztésére a fõvárosi polgármesterek közül elsõként kapott kitüntetõ oklevelet Derce Tamás, Újpest polgármestere. Az ötvenéves jubiO

leum kapcsán a BHT ma is aktív alapító tagjai – Bogyirka Emil, Bolla Dezsõ, Bóta Piroska, Csomor Tibor, Karacs Zsigmond – jubileumi emléklapot vehettek kézhez. Ezt követõen nyitották meg a megyei és fõvárosi honismereti egyesületek fél évszázados tevékenységét bemutató kiállítását Délután a mintegy kétszáz résztvevõ csoportokban, szakmai vezetéssel ismerkedhetett meg Kõszeg nevezetességeivel. Másnap megismertük a Honismereti Szövetség új elnökét – Debreczeni-Droppán Béla, a Magyar Nemzeti Múzeum történész-levéltárosa –, majd a honismeret fél évszázadával foglalkoztak. Halász Péter a Honismereti Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke – aki nemsokára Gyimesbe költözik – áttekintette a mozgalom sorsát, különös figyelemmel a szervezeti formákra és ki-

A budapesti „honismeret” fél évszázada Kiállítás a Honismereti Akadémián A Honismereti Szövetség és a Vas Megyei Honismereti Egyesület szervezte kõszegi XXXVIII. Országos Honismereti Akadémián (június 28. – július 2.) a megyei szintû honismereti egyesületek közös kiállítás keretében

A fõvárosi tárló...

adtak tájékoztatást fél évszázados honismereti/helytörténeti tevékenységükrõl. Minden egyesület egy darab azonos méretû, háttámlás és vízszintes vitrines installációt használhatott. A Budapesti Honismereti Társaság vitrinjében bal oldalt az állampárt idején, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága és a Fõvárosi Népmûvelési Tanács által kiadott válogatott kiadványok, középen a Társaság 10 éves

2010. október

10 adványokra. Kováts Dániel a honismeret iskolai alapjainak fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte a múltból a reformkort és az 1925-ös népiskolai törvényt. Utalt saját tapasztalataira: a honismeret gazdagítja az iskola hatásrendszerét, kitûnõ alkalom átélhetõ, élményszerû ismeretek szerzésére.

lemzõbb tevékenységeikrõl. A Budapesti Honismereti Társaság képviseletében Gábriel Tibor titkár a Budapesti Históriák rendezvényeirõl és azok írásbeli rögzítésérõl adott tájékoztatást. Következõ napjuk Trianonról szólt, történelmileg vizsgálva a tragédia okait és következményeit, fõleg történészek elõadásában. A konferencia negyedik napján a hagyományok szerint tanulmányúton vettek részt a jelenlevõk, négy útvonalon megismerve a vendéglátó Vas megye értékeit, hagyományõrzõ teKiállítás a megyékbõl – balra az elsõ vékenységeit. a budapestiek anyaga Utolsó nap a hatáBartha Éva a honismereti ron túli magyarok számoltáborok múltjára emlékezett: tak be honismereti munkáregõstáborok, olvasótábo- juk nehézségeirõl, szépségerok, honismereti táborok. irõl. Záráskor megállapíthatKésõbb sok szó esett honis- tuk: ez a Honismereti Akamereti-helytörténeti pályáza- démia is jól sikerült, tanultokról és a húsz éve folyama- ságos és gondolatébresztõ tosan mûködõ megyei egye- öt nap volt Kõszegen! Róbert Péter sületek beszámoltak legjel-

törzstagsági emlékérméje, a tyás király öröksége címû Városunk címû újság elsõ és fõvárosi középiskolás törtéakkor utolsó száma, vala- neti vetélkedõ döntõinek mint a Társaság által önálló- egy-egy pillanatát mutatták an szervezett Budapest ’56 be. A háttámla jobb oldaés Mátyás király öröksége lán a Társaság által mûcímû fõvárosi középiskolás ködtetett Budapesti Helytörténeti vetélkedõk feladat- történeti Portál Belépõ és füzetei, jobb oldalt a Társa- Hírek nyitóoldalainak júniság kiadásában megjelent us közepi kinyomtatott Budapesti Helytörténeti anyagai, bal oldalán a fél Emlékkönyv I–VI. kötete évszázadot áttekintõ Budapesti Honismereti Kronolóvolt látható. Az üvegezett háttámlán gia volt látható. szereplõ négy A/4-es méretû fotó a Társaság két egynapos szakmai tanulmányútját és a Budapesti Históriák elõadásait szemléltette, a négy A/5-ös nagyságú fotón a Budapest ’56 és Má- ...és a háttámlán elhelyezett anyag

2010. október

11


„Múlt-kor-kép” Családi fényképek Soroksáron 1945-ig

A tárlat egyik fényképe

„Múlt-kor-kép. Családi fényképek Soroksáron 1945-ig” címmel szeptember 15-én az új idõszaki kiállítást Fogarasi Klára fõmuzeológus, a Néprajzi Múzeum munkatársa nyitotta meg. Tárlatunkon gyûjteményünk fotótárának 1945 elõtt készült fotográfiáiból látható válogatás. Mintegy egytized része került bemutatásra a több mint ezer tétellel rendelkezõ gyûjtemé-

nyi egység anyagának. A kiállítás tematikus egységeinek többségében a korabeli fotózás jellemzõ alkalmai és szituációi is körvonalazódnak: egyrészt a gyûjtemény legrégebbi fényképei, az emberi életút szakaszai, munka és szórakozás, közélet és magánélet, másrészt a fotó, mint (mû)tárgy-együttes – egyegy családtól bekerült kollekció, a fényképek használata a privát szférában, a soroksári lakosság által igénybe vett fotográfusok és mûtermeik. A kiállítás installációjában a papírképek mellett tárgyak is megjelennek, segítségként a fotókon szereplõ „adatok” értelmezéséhez, a dokumentált jelenség konkrét, helyi megjelenési formáiként. Az idõszaki tárlat megrendezésének kettõs célkitûzése volt: az eddigiekben ilyen mélységben be nem mutatott mûtárgy-együttes reprezentatív

Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület Az utóbbi évek kerületi helytörténeti tevékenységeinek új szervezeti formát nyújtva 2005 áprilisában alakult meg a Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület, amelynek székhelye a Ferencvárosi Helytörténeti Gyûjteményben van, elnöke Lukács Emilia. Az egyesület célja Ferencváros helytörténeti hagyományainak ápolása, helytörténeti értékeinek feltárása, tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, részvétel a pedagógusok továbbképzésének és önképzésének segítésében, szervezésében. Az egyesület az

alábbi feladatok elvégzését vállalta: – helytörténeti ismeretek oktatásának szervezése

szemléjén túl a gyûjteménygyarapítás eszköze is, ösztönözni próbálja a látogatókat további fényképek

gyûjtésére, megõrzésére, a történeti kutatás számára hozzáférhetõvé tételére. A kiállítás anyaga 2011. júliusáig tekinthetõ meg, szerdától szombatig, 14 és 18 óra között. S.I.

Budapesti Históriák A Budapesti Honismereti Társaság Budapesti Históriák címû elõadóest-sorozatát minden hónap elsõ szerdai napján, du. 5 órai kezdéssel Budapest Fõváros Levéltára földszinti konferenciatermében tartjuk (Budapest, XIII. ker., Teve u. 3–5.). Ezek nyilvánosak, belépõdíj nélküliek, minden érdeklõdõt szeretettel várunk. Október 6. (szerda) 17 óra – Trianon emlékei a Magyar Nemzeti Múzeumban – Elõadó: Balahó Zoltán, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tára történésze – Mûhely: a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület tevékenységérõl – Elõadó: Sancz Klára háznagy November 3. (szerda) 17 óra – A Neugebäude (Újépület) mártírjai – Elõadó: dr. Tóth József tanár – Mûhely: a Zugliget Egyesület tevékenységérõl – Elõadó: dr. Salamin András, az egyesület elnöke December 1. (szerda) 17 óra – Budafok pincéinek története – Elõadó: Joó Ernõ helytörténész – Mûhely: a Budafoki Péter-Pál Utca és Környéke Polgári Köre tevékenységérõl – Elõadó: dr. Szigeti Zoltán, a kör elnöke

(szakkörök, önképzõkörök mûködtetése), tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, tudományos és ismeretterjesztõ programok biztosítása, pályázatok kiírása, a városrész történeté-

Tabánért Alapítvány Sokak számára ismerõs a helyi lokálpatriotizmust ápoló Tabánért Alapítvány tevékenysége. A Vecsey András vezetésével mûködõ civil szervezet 2011. évi, plakátformátumú falinaptárát a Tabáni Helytörténeti Gyûjtemény 13 archív fényképe és Fischer József 1910-ben írt verse, „A Tabán dicsérete” teszi emlékezetessé. A mára picivé zsugorodott városrész lakóit nem csupán a Budavári Önkormányzat támogatásával megjelent falinaptárral, de egy kis „zsebnaptárral” is meglepte az alapítvány – utóbbi egyik oldalán Zórád Ernõnek a „Tabán – Kereszt tértõl délre” címû színes festményével, hátlapján a 2011-es naptárral találkozhatunk.

vel kapcsolatos kutatások ösztönzése, tanulmányi kirándulások; – szellemi mûhelyek mûködtetése, elõadások, viták szervezése; – részvétel a helyismeretihelytörténeti információk felkutatásában, összegyûjtésében és közreadásában, a helytörténeti irodalom gyarapításában; – a helyi közösségek igényeinek megfelelõen közhasznú adattárak létrehozása. Az egyesület elsõ kiadványa – egy ’56-os emlékkötet – 1956 Ferencvárosban címmel jelent meg 2006 októberében. Tevékenységüket Ferencváros Önkormányzata is támogatja.


Tabáni Helytörténeti Gyûjtemény és Dokumentációs Központ (szakmai besorolás nélkül) Vezetõ: Jankóné Pajor Ildikó, tel.: 201-7093, cím: 1013 Bp., Döbrentei u. 9., nyitva: Sze, Szo, V: 14–18 óra, Óbudai Múzeum és Könyvtár Vezetõ: Népessy Noémi, tel./fax: 250-1020 cím: 1033 Bp., Fõ tér 1., nyitva: K–V: 10–17 óra. Újpesti Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Szöllõsy Marianne, tel.: 370-0652, cím: 1043 Bp., Berda J. u. 48., nyitva: K–P: 10–17, Szo: 10–14 óra. Ferencvárosi Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Gönczi Ambrus, tel.: 218-7420, cím: 1092 Bp., Ráday u. 18., bejárat az Erkel utcából, nyitva: K–P: 12–18, Szo: 10–14 óra.

2010. október

12

Etele XI. kerületi Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Osvai Katalin, tel.: 06-30-644-9309, cím: 1117 Bp., Erõmû u. 4., nyitva: Sze: 15–18 óra. Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény és Galéria Vezetõ: Balázs Attila, tel.: 457-0501, cím: 1126 Bp., Beethoven u. 1/b., nyitva: K, Cs, P: 10–18 óra. Angyalföldi Helytörténeti Gyûjtemény Munkatársak: Maczó Balázs, Varga Máté, tel.: 349-1501, cím: 1132 Bp., Váci út 50., nyitva: K–Cs: 11–17, P: 9–16 óra. Zuglói Helytörténeti Mûhely (szakmai besorolás nélkül) Mb. vezetõ: Bese Judit, tel.: 251-1910, cím: 1145 Bp., Uzsoki u. 57. Kiállításuk nyitva: H, K, Sze, Cs: 10–18 óra. Rákospalotai Múzeum Vezetõ: Mojzes Ildikó, tel.: 419-8216, cím: 1158 Bp., Pestújhelyi út 81., nyitva: K, Cs, Szo: 10–14, Sze: 14–18 óra.

Kõbányai Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Bihari József, tel.: 261-5569, cím: 1102 Bp., Halom u. 37/b., nyitva: H, K, Sz, P: 10–14, Cs: 14–18 óra. Alberfalvi Helytörténeti Gyûjtemény és Iskolamúzeum Vezetõ: Beleznay Andor, tel.: 208-6635, cím: 1116 Bp., Pentele u. 8., nyitva: K és Cs: 16–18 óra.

Kertvárosi Helytörténeti Gyûjtemény (szakmai besorolás nélkül) Vezetõ: Széman Richárd tel: 401-0866, cím: 1165 Bp., Veres Péter út 157., nyitva: H–Cs: 10–16 óra. Erdõs Renée Ház Muzeális Gyûjtemény és Kiállítóterem Vezetõ: Ádám Ferenc, tel.: 256-6062, 258-4693,

fax: 256-9526, cím: 1174 Bp., Báthory u. 31., nyitva: K–V: 14–18 óra. Kispesti Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Siklós Zsuzsa, tel.: 281-1619, cím: 1191 Bp., Csokonai u. 9., Nyitva: K–P: 14–17óra XVIII. Kerületi Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyûjtemény – Múzeumsarok Vezetõ: Frank Gabriella, tel.: 295-0877, 06-20/258-0667 cím: 1183 Bp., Szent Lõrinc sétány 2., nyitva: K–Szo.: 14–18 óra. Pesterzsébeti Múzeum Vezetõ: D. Udvary Ildikó, tel.: 283-1779, cím: 1203 Bp., Baross u. 53., nyitva: K–Szo..: 11–17 óra. Csepeli Mûvelõdési Központ Helytörténeti Gyûjteménye Vezetõ: Maár Katalin, tel.: 06-70-383-4287, 06-70-383-4288, cím: 1213 Bp., Szent István út 230., nyitva: H–Cs: 10–15 óra. Budafok Barlanglakás Emlékmúzeum Vezetõ: Garbóci László, cím: 1222 Bp., Veréb u. 4., (Kulcs a Mezõ u. 52. sz. alatt, Lakatos családnál) Soroksári Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Sasvári Ilona, tel.: 287-3057, mobil: 06-20-226-4043 cím: 1238 Bp., Szitás u. 105., nyitva: Sze, Cs, P, Szo: 14–18 óra

Budapest történetének válogatott bibliográfiája XXXV. Antall Péter (1964-): Szépséges Budapest / fényképezte Antall Péter és Gedai Csaba. – [Budapest] : Kossuth, cop. 2010. – 112 p. : ill., színes ; 29 cm A Budapesti Városvédõ Egyesület 25 éve / [szerk. Czaga Viktória]. – Budapest : BVE, 2010. – 182 p. : ill., részben színes ; 24 cm A „világváros” Budapest két századfordulón / [... szerk. Barta Györgyi, Keresztély Krisztina, Sipos András]. – Budapest : Napvilág, 2010. – 372, [1] p. : ill. ; 23 cm Faurest, Kristin: Tíz tér / Kristin Faurest ; [ford. Palla Mária és Farkas Ákos] ; [a fényképeket Glázer Attila kész.]. – [Budapest] : Városháza, 2010. – 69 p. : ill., részben színes ; 21 cm. – (A mi Budapestünk, ISSN 12158895)

Balogh Géza: A bábjáték Magyarországon : a Mesebarlangtól a Budapest Bábszínházig /; [közread. a] Budapest Bábszínház. – [Budapest] : Budapest Bábszínház : Vince Kiadó, cop. 2010. – 254 p : ill., részben színes ; 25 cm Feitl István (1955-): A hosszú hatvanas évek : a XVIII. kerület története 1957-1970 között / [közread. a] PIHGY. – Budapest : Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyûjtemény, 2010. – 113 p. : ill. ; 23 cm Ferencváros kétszáz éve / [szerk. és a szöveget gond. Götz Eszter, Orbán György]. – Budapest : Ráday Könyvesház, 2010. – 254 p. : ill., színes ; 26 cm Fodor Veronika: A csepeli Weiss és a Chorin család : munkásjólét és szociális gon-

doskodás / [Fodor Veronika]. – Paks : Fodor V., 2010. – 120 p. : ill. ; 21 cm Horváth György: Dél-pesti zenei mozaikok : érdekességek Pestszentlõrinc-Pestszentimre, valamint Kispest, Pesterzsébet, Soroksár és Csepel zenei életébõl / [kiad. a Dohnányi Ernõ Zeneiskola]. – Budapest : Dohnányi E. Zeneisk., 2010. – 504 p. : ill. ; 24 cm + 1 CD Horváth Péterné: Schlick Ignác vasöntõ és a Schlickgyár története . – Budapest : XIII. kerületi Közmûvelõdési Nonprofit Kft Helytörténeti Gyûjteményének Klubja, 2010. – 40 p. : ill. ; 15x20 cm. – (XIII. kerületi helytörténeti füzetek, 1416-8278 ; 16.) “Közös akarattal” : írások a 100 éves Pestújhely civil társadalmáról / [... szerk. Holló

Szilvia Andrea] ; [közread. a] Rákospalotai Múzeum. – Budapest : Rákospalotai Múz., 2010. – 302 p. : ill. ; 25 cm Gábor Eszter (1937-): Az Andrássy út körül / [közread.] ... Budapest Fõváros Levéltára. – Budapest : Osiris : BFL, 2010. – 504 p. : ill., részben színes ; 27 cm Színház a Szerecsen utczában / Dávid Ferenc, Gajdó Tamás ; [közread. az] Új Színház .... – [Budapest] : Új Színház : Kossuth, 2010. – 151, [8] p. : ill. ; 25 cm Varga Ferenc: A XVI. kerületi sport története. – Budapest : Corvin Mûvel. Ház, 2008-2010. – 2 db ; 24 cm. – 2., Cinkota, Mátyásföld és Sashalom. – 2010. – 127 p. : ill. – (Kertvárosi helytörténeti füzetek, ISSN 15860906 ; 20.) Gali Ágnes

2010. október

13


Hazai Likõr-, Rumés Szeszárugyár Konyak, rum, kevert – Angyalföldön Az Angyalföldi Helytörténeti Gyûjteményben az angyalföldi Hazai Likõr-, Rum- és Szeszárugyár múltját bemutató „Konyak, rum, kevert” címû tárlatot szeptember 16-án, nyitotta meg egy „jamaicai trombitás”, Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze. Kiállításuk törzsanyaga Gerencsér Emil, a gyár néhai igazgatója gyûjteményébõl szár-

mazik, melyet a Zwack Múzeumtól és más országos közgyûjteményektõl kölcsönzött tárgyakkal egészítettek ki rendezõi, Maczó Balázs és Varga Máté. A 19. században kialakult és a 20. századra megerõsödött hazai likõripar negyedik nagyüzeme volt az 1911-ben alapított Hazai Likõr-, Rum- és Szeszárugyár Rt., amely Budapest

Maczó Balázs köszönti a megjelenteket – jobbra Bodrogi Gyula

mai XIII. kerületében mûködött, a Forgách utcában. A bécsi nagytõkés Léderercsoport által életre hívott likõrgyár tevékenységi köre a likõripari termékek elõállításán és forgalmazásán kívül kiterjedt a minisztérium által engedélyezett finomszesz forgalmazására. Likõripari termékeik – gyümölcslevek, borpárlat, gyümölcspálinkák, rumeszencia – mellett mezõgazdasági földbirtokok is biztosították a holt idény gazdaságos kihasználását. A gyárat az 1990-es években

a Zwack cég felvásárolta majd megszüntette. Az Angyalföldi Helytörténeti Gyûjtemény új idõszaki kiállításán a látogatók megismerhetik a mára szinte feledésbe merült gyár történetét, és megtekinthetik a múzeumban õrzött likõrtermékeket: 1930 és 1980 között gyártott, Európa-szerte ismert, tetszetõs csomagolású italokat bontatlan formában; számtalan kézzel festett címkét, vicces plakátot és a gyár életét bemutató fotókat. AHGY

cérnagyár igazgatójának fia, az újpesti munkástanács 1959-ben kivégzett elnökének lánya, egy ma már idõs lányunoka – akinek nagyapja a századforduló Újpestjének építési vállalkozója volt, vagy egy neves írónõ, aki színházalapító édesapjáról mesél. A családi és szakmai történetekbõl mozaikszerûen áll össze a város (városrész) története, és a hely szelleme még azokat az olvasókat is megérinti, akik soha nem lépték át Újpest határát. A beszélgetések alapján egy rendkívül sokszínû, befogadó és feltörekvõ települést ismerhetünk meg.

E valaha-volt városban az iparosok, a gyári munkások civil egyesületekbe, sportés mûvészetpártoló körökbe szervezõdtek, ugyanakkor egyes „epizódokból” képet kapunk a nyomor mélységeirõl és a polgári jólét hétköznapjairól is. Szerzõnk kitûnõ arányérzékkel vezeti át az olvasót a múltból a „létezõ” szocializmusba, az 1950-ben a fõvároshoz csatolt, ledózerolt, majd lakótelepekkel benépesített IV. kerületbe. A kötet ebbõl az idõszakból is számtalan különleges életpályát, és érdekes információt tartogat. Az Újpest Önkormányzata által támogatott könyv valamennyi „hõse” az újpesti hagyományok ismerõje, folytatója vagy teremtõje. Rojkó A.

A 20. századra megerõsödött a hazai likõripar

Újpestrõl jöttek... Emlékekben élõ történelem Harminchárom interjúalany, harminchárom életút szerepel a közelmúltban megjelent igényes tipográfiájú kötetben, és ami valamennyit összeköti, a rendkívül színes hagyományokkal rendelkezõ település: Újpest. A könyv címe (Újpestrõl jöttünk) finoman utal gyermekkorunk kedves játékára, az Amerikából jöttünk...-re, ám ezúttal a valaha „kis Amerikaként” emlegetett Észak-pesti város lakói, illetve innen elszármazott, vagy munkájuk révén idekötõdõ polgárok mesélnek „mesterségük címerérõl”. Az interjúk készítõje – egyben a kötet szerkesztõje –,

Szöllõsy Marianne, 2001tõl vezeti az Újpesti Helytörténeti Értesítõ interjú rovatát. Egy évtized elteltével, a lapban megjelent legérdekesebb beszélgetéseket gyûjtötte kötetbe. Az egyedi sorsok önmagukban is rendkívül érdekesek, hiszen a beszélgetõtársak között akad többek között nemzetközi hírû pszichológus, ismert vegyész, építész, diplomata, filmrendezõ, kisiparos és fõrabbi. Néhány esetben a leszármazottak idézik fel szüleik, nagyszüleik újpesti pályáját, köztük a


Emberfaragó idõk „Emberfaragó idõk. Bevezetés Újpest neveléstörténetébe (1832– 1952).” címmel került forgalomba Fericsán Kálmán munkája. A több mint 400 oldalas kötet az újpesti iskolák története mellett az országos törvénykezés legfontosabb eseményeit, a politikai változásokat is érinti. Ez a munka átfogóan bemutatja az újpesti iskolákat. A jegyzõ (nótárius) mûködésétõl a felekezeti iskolákon keresztül az Eötvös-féle törvényen át, az állami iskolák megalakulásáig vázolja a nevelés gondolatának fejlõdését és röviden a tanítás gyakorlatát is. Külön-külön tárgyalja az egyes iskolatípusok kialakítását és ezek idõbeli megjelenését a településen. Újpest szinte valamennyi iskolája elõbb alakult meg és kezdte el munkáját, mint azt a törvények

és rendeletek elõírták volna. A „Községi Tanonciskola 1880-ban létesült – a törvény csak 1884tõl írta elõ megalakítását. Így lett a „Faipari Szakiskola” a történelmi Magyarország elsõ önálló faipari szakiskolája 1895-ben. Ennek a folyamatnak részeként jelent meg 1901-ben – szintén elsõként – a Leány-tanonciskola is. Fericsán Kálmán a könyvében valamennyi eddig ismert iskolát legalább megemlíti. Ezzel is jelzi, hogy az egyes iskolák történetének a kidolgozása még további munkát igényel. A szerzõ hangsúlyozza, hogy az elmúlt 8-10 év alatt sok támogatást kapott mûvének elkészítése közben. Budapest Fõváros Levéltárában (még a Leonardo da Vinci utcában) Herczeg Etelka segítségével és irányításával

A Váci úti Schlick-gyár XIII. kerületi helytörténeti füzetek

Az Angyalföldi helytörténeti fûzetek sorozatának 16. tagja, Horváth Péterné munkája Schlick Ignác vasöntõ pályájával és az általa alapított híres gyárral foglalkozik Szerzõ neve jól ismert a helytörténeti mozgalomban, tartalmas írásai és az által vezetett séták nagyon népszerûek a fõvárost megismerni akarók köreiben. Most megjelent füzete sem

okozott csalódást, értékes és szép munka. Nagyon gazdag adatokban, valóságos kincsesbánya azok számára, akiket érdekel a magyar ipar és a fõváros történetének egy szép fejezete. Összefoglalja az ipari hátteret, egy svájci eredetû iparoscsalád felívelõ pályáján keresztül. Az általuk alapított gyárat különbözõ helyszínek után az akkor még üres Angyalföldre telepítik s ez szerencsés ötletnek bizonyul. Nagyüzem lesz belõle, melynek vasszerkezetei itthon és külföldön keresettek és beválnak. Egyik legjelentõsebb gyára lesz a Váci útnak, a magyar gépgyártás hajdani

2010. október

14 tette meg az elsõ lépéseket. Gajári István levéltáros végig követte és segítette az egész munkát. Kéziratát az Újpesti Helytörténeti Gyûjtemény vezetõje – egyben a könyv egyik lektora – és az Újpesti Városvédõ Egyesület több tagja véleményezte. Illusztrációi a fõvárosi levéltár és a kerületi helytörténe-

ti gyûjtemény anyagai mellett újpesti családi gyûjteményekbõl származnak. Címlapját Bertalan Tivadar festõmûvész tervezte, elõszavát a városalapító leszármazottja, nagykárolyi Károlyi László, zárszavát Újpest polgármestere, Derce Tamás írta. F. K.

Házak, életutak A Kertvárosi Helytör téneti Füzetek 22. kötete Széman Richárd 2007ben, a kerületi Fórum újságban megjelent cikksorozatát fogja össze, egészíti ki kerek egésszé. A szerzõ riportjaiban a generációkkal ezelõtt épült házak és a benne élõk kapcsolatait keresi: a mesélõk visszaemlékeznek a család történetére, vagy saját életüket idézik fel. Történeteik közvetlen színtere a ház, ahol élnek, vagy ahonnan elindultak a század zivataros útjain, majd visszatértek oda. Az épület a benne élõk hétköznapjaival, ünnepeivel alakul, változik, és közben feltárul a 20. század történelmének sok fõutcájának, munkái hozzájárulnak a mai Budapest arculatának kialakulásához. Itt öntötték városunk legszebb szobrait, a leghíresebb épületek tetõszerkezetét, rengeteg házba került innen oszlop, vasszerkezet, telepek a csatornázáshoz, vízmûvekhez. Villamosokat gyártottak, hídszerkezeteket és még mennyiféle gépet! Ha egy gonosz varázsló egyszer csak eltüntetne minden Schlick gyártmányt megszûnne a fõváros. Összedõlnének pályaudvarok, kupola nélkül

apró mozaikkockája. „Ez a füzet kaleidoszkóp. A képek, elbeszélések benne színes üvegcserepek, változó formáikat, színeiket: a pillanatokat retinám rögzítette, az elbeszéléseket magnóra vettem, ami látható, fényérzékeny anyagra másoltam, és a végsõ, kész történet (pillanatok sora) – a szavakat, mondatokat, képeket rakosgatva – állt össze a számítógép tükrén. Minden, amit leírtam, hû a mesélõk által elmondottakhoz. Csak hangulatokat, színeket tettem hozzá, a történeteken nem változtattam” – olvashatjuk a könyv szerzõi elõszavában. SZ.R. maradna a Parlament, a Bazilika és az Iparmûvészeti Múzeum, sok színházban elmaradna az elõadás színpadmozgató gép nélkül, nem szállhatnánk villamosra sem. Az erdélyi kissármási gázkitörést is egy Schlick gyárban készült szerkezettel fojtották el. Fényképek sokasága teszi tetszetõssé ezt a füzetet, amelynek terjedelmes bibliográfiája szinte tudományos rangot ad. Róbert Péter

2010. október

15


Tibi, te bitang jó... Ferencvárosi Helytörténeti Gyûjtemény A csokoládé az emberi szervezetben felszabadítja az úgynevezett boldogsághormont, melynek következtében felfrissül, testének öregedése lelassul, kedélyállapota javulni kezd, stressz-tûrõ és koncentráció képessége növekszik, memóriája pedig nagyobb sebességfo-

nosította meg a csokoládé nagyüzemi termelését. Õ és utódai egy kis cukorkaüzembõl Európa-hírû nagyvállalatot teremtettek, nevét együtt emlegették a nagy kortársakkal, a Suchard-dal, a Lindttel, a Gerbaud-val és a Nestlé-vel. Legendás termékei a Zizi, a Tibi, vagy a Frutti sokak számára még a ma is ismerõsen csengenek. Kiállításunk Stühmer Frigyesnek, illetve a Vágóhíd utcai csokoládégyárnak állít

A Vágóhíd utcai csokoládégyár (1943)

emléket. A tárlaton bemutatandó rengeteg fénykép és tárgy mellett egy 20 perces filmet is levetítünk, mely a csokoládégyártás rejtelmeibe kalauzolja a látogatót.

Bízunk benne, hogy ízleni fog... Mert a csoki finom, a Tibi pedig bitang jó..., és reméljük, még sokáig az is marad... Winkelmayer Zoltán

Csokigyár a Vágóhíd utcában Stühmer Frigyes 1885 (fametszet)

kozatba kapcsol. Ha mindehhez hozzátesszük még azt is, hogy szabályozza a koleszterint, és kiváló orvosság szív- és érrendszeri megbetegedésekre, hát csak áldhatjuk annak a nevét, aki feltalálta az örök élet elixírjét. Mi, magyarok elsõsorban Stühmer Frigyesnek tartozunk köszönettel mindezért, aki hazánkban elsõként ho-

Hamburgban dolgozott. Itt érte Nagy Ferenc meghívása, hogy vegye át az Õsz (ma Szentkirályi) utcai kis cukorkaüzem vezetését. 1868-ban érkezett Pestre. Alig telt el két év, és megvásárolta az üzemet. Az 1885ös Budapesti általános kiállításon sikerrel szerepelt a Stühmer-csokoládé. I. Ferenc József a magyar ipar fejlesztésében kifejtett tevékenységéért Stühmer Frigyest a koronás magyar érdemkereszttel tüntette ki.

1928-ban Stühmer Frigyes utódai családi részvénytársaságot alapítottak, 1939-ben új gyár építésébe fogtak a ferencvárosi Vágóhíd utcában, s 1943-ben már fel is avatták. A gyárat 1948-ban államosították, tulajdonosai külföldre menekültek. Az 1950-es és 60as évek elsõsorban a géppark fejlesztésével teltek. Gépesítették a legkeresettebb táblás áru, a „Tibi” teljes gyártásmenetét is, formázó-vonal kiépítésével.

Budapest két századfordulón

zés és a rendszerváltoztatás), amelyek következményei Budapest fejlõdésére is meghatározó hatást gyakoroltak. A tanulmányok számtalan újszerû megállapításából érdemes kiemelni, hogy a 19. század végén Budapest (és az ország) gazdaságát „a hazai nagybankok és nagyipari vállalatok uralták... a külföldi partnereknek nem volt lényeges szerepük ebben”, míg az ezredfordulón a magyar bankokban a külföldi banktõke részesedése 88 százalék volt, és Budapest fejlõdését tõkehiány nehezíti. gábriel

A Ferencvárosi Helytörténeti Gyûjteményben október 8-án megnyíló gyáripari kiállítás a gyûjtemény és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum együttmûködésének köszönhetõen jöhetett létre. Stühmer Frigyest már kortársai is a magyar ipar úttörõi közé sorolták. Mecklenburgban született 1843ban. A cukorkakészítés mesterségét Ludwigslustban sajátította el a Schulze és Társa cégnél, majd

A gazdasági élettõl a városfejlesztésig

Budapest Fõváros Levéltárában október 4-én mutatja be Gyáni Gábor történész, akadémikus és Tosics Iván szociológus, a Városkutatás Kft. ügyvezetõ igazgatója a Napvilág Kiadó tanulmánygyûjteményét, A „világváros” Budapest két századfordulón-t.

Barta Györgyi, Keresztély Krisztina és Sipos András szerkesztette a kötetet – mindhárman képviselik is magukat egy-egy tanulmánnyal a kiadványban. Barta Györgyi és Keresztély Krisztina fõvárosunk 20. század végi történetével (a külföldi mûködõ tõkével ill. a közszféra szerepével), Sipos András („Világváros” Nyugat és kelet határán? Várospolitikai törekvések Budapest nemzetközi vonzerejének erõsítésére, 1870–1918)

a fõváros, késõbb székesfõváros nemzetközi rangját, majd 1920 után idegenforgalmának erõsítését célzó tevékenységekkel foglalkozott. A tanulmánygyûjtemény írásai a 19. és a 20. századforduló Budapestjét hasonlítják össze a gazdaság, a közlekedés, a kommunikáció, a népesedés és a városfejlesztés tekintetében. Szerkesztését motiválta, hogy mindkét vizsgált évszázad végén jelentõs politikai változások történtek (a kiegye-


2010. október

16

Kulturális Örökség Napok

A nemzeti styl

A felemelõ század – A nemzeti „styl”

Antrop-Arte Egyesület

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szervezésében szeptember 18. és 19. napján rendezték meg a 2010. évi Kulturális Örökség Napokat, amelynek idei témaköre A felemelõ század – A nemzeti „styl” volt. A számtalan budapesti programból kiemelnénk, hogy mindhárom nagy fõvárosi közgyûjtemény (BTM, BFL, FSZEK) és szinte mindegyik

Az európai szintû rendezvénysorozat 25 éve tart, ma már 50 ország vesz részt rajta. A KÖN idén egybeesett a Szakrális Mûvészetek Hetével (például Templomok éjszakája) – amelyet szeptember 17-én a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében az Ars Sacra Alapítvány és az ország elsõ múzeuma felkérésére Udvardy György, az Kallina Mór saját tervezésû lakóházának homlokzati rajza

Udvardy György segédpüspök a Díszteremben

kerületi helytörténeti gyûjtemény/múzeum kapcsolódott a programsorozathoz.

Esztergom–Budapest Fõegyházmegye segédpüspöke nyitott meg.

A Budai Vigadóban szeptember 27-én Egy század felemelõ változásai A nemzeti styl címmel rendezte meg az Antrop-Arte Egyesület konferenciáját, amelyen a 20. század fõbb „szellemi” vonulatait, szemléletváltozását mozaikszerûen rakták össze. Az ideológiai vonulatok (Szelei István) mellett, a polgári otthon ideálképérõl (Gergely Katalin), a cserkészmozgalom hazafiságra nevelésérõl (Nagy Balázs), zenei örökségünk jövõjérõl (Jánosi

András), a pszichoterápia változásairól (Takách Gáspár), a nõk szerepének változásáról (Farkasné Bereczki Mária), a Kallina-Árkay család három generációjának önépítkezésérõl (Aczélné Halász Magdolna) esett szó. Konferenciájuk címének a KÖN napok idei témakörével való harmonizálása feltehetõen nem véletlen – a tárgyi örökségünkkel egyenrangú szellemi örökségünk jelentõségére utal. (g.t.)

Gratulálunk A Honismereti Szövetség a XXXVIII. Országos Honismereti Akadémiája június 28-i kõszegi ünnepélyes megnyitóján Gábriel Tibor történész, a Budapesti Honismereti Társaság Halász Péter Gábriel Tibornak titkára kiemelkedõ fõadta át a Bél Mátyás-díjat városi helytörténeti tevékenységét legmagasabb kitüntetésével, a Bél Mátyás-díjjal ismerte el, melyet a szövetség örökös tiszteletbeli elnöke, Halász Péter adott át. Felelõs szerkesztõ: Gábriel Tibor Szerkesztõbizottság: Breinich Gábor, Buda Attila, Róbert Péter, Sándor P. Tibor, Sipos András. Alapította a Budapesti Honismereti Társaság és a Budapesti Történeti Múzeum. Kiadja a Budapesti Honismereti Társaság (1043 Budapest, Berda József u. 48., tel.: 370-0652, e-mail: [email protected], internetes változat: www.bpht.hu) Nyomás: Kolofon Kft., ISSN 1418-4273

Újpest Önkormányzata Kovács Ivánné Juracsek Margitot, az Újpesti Városvédõ Egyesület elnökét negyvenöt éves gyógypedagógiai és évtizedes helytörténeti tevékenységéért Újpestért-díjjal tüntette ki. Kitüntetését az Kovács Ivánné Derce Tamástól Újpesti Városnapok veszi át az Újpestért-díjat megnyitóján, augusztus (Fotó: Horváth Dávid) 27-én Derce Tamás polgármestertõl vehette át. Ingyenes lapunk kereskedelmi forgalomba nem kerül, megtalálható a budapesti kerületek múzeumaiban, helytörténeti gyûjteményeiben, Budapest Fõváros Levéltárában, a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületi fiókjaiban és a Budapesti Históriák elõadóestjein. A Nemzeti Kulturális Alap, a Budavári és a Ferencvárosi Önkormányzat támogatásával készült kiadványunk.

Városunk. Budapesti Honismereti Híradó. A budai Vár díszkútjai. Évszázadok üzenete. vül az egykori I. kerületi

Recommend Documents