VáROsOK JAVAslATA A fenntartható lakóépületekért URBACT II PROJEKT

URBACT II PROJEKT

Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

A Cash egy európai URBACT II projekt, mely 9 ország 10 városát és 1 régióját foglalja magába: Bridgend – Egyesült Királyság, Brindisi – Olaszország, Rhône-Alpes regionális tanács – Franciaország, Echirolles – Franciaország, Frankfurt – Németország, Les Mureaux – Franciaország, Eordea – Görögország, Tatabánya – Magyarország, Utrecht – Hollandia, Yambol – Bulgária. A projekt célja: új megoldások nyújtása és az új irányelvek promótálása az Európai Unióban az önkormányzati lakások energiahatékony felújítására.

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK

3

BEVEZETÉS

5

AZ EURÓPAI UNIÓS SZAKPOLITIKAI KONTEXTUS

11

TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS

15

JOGI KERETRENDSZER

25

PÉNZÜGYI TERVEZÉS

35

A LAKÓK BEVONÁSA

45

ENERGIATERMELÉS ÉS -ELOSZTÁS

55

SZISZTEMATIKUS PROJEKTMENEDZSMENT

65

A CASH ÚTMUTATÓ konklúziója

75 Ec hir olles vár os háza, ahol a CAS H - hálózat kezd ő találkozóját 2 010 szeptember ében megtar tot ták tar tot ták .


3

URBACT II PROJEKT

BEVEZETÉs

Városok jaVaslata a fenntartható lakóépületekért

5

Útmutató a szociális lakások integrált energiahatékony felújításához Javaslat a városok számára a zöld szociális lakóépületekhez nagyobb EU-s tamogatás elérésére A CASH (Cities’ Action for Sustainable Housing) egy 11 partnerből (10 város - Utrecht, Tatabánya, Sonderborg, Les Mureaux, Brindisi, Bridgend, Frankfurt, Yambol, Eordea, Echirolles valamint egy régió – a Rhône-Alpok régió) álló hálózat, amelyet a franciaországi Echirolles városa vezet. A CASH-projekt célja új megoldások előterjesztése, és új irányelvek kidolgozása az Európai Unión belül a szociális és megfizethető lakások fenntartható felújítása érdekében. A hálózat helyi műszaki szemináriumokat és találkozókat szervezett, hogy megoszthassák tapasztalataikat és jó gyakorlatokat ismerjenek meg olyan kérdések területén, mint a szociális lakóépületekhez kapcsolódó jogi keretrendszer, a polgárok részvétele, valamint az energiahatékony beruházások műszaki és pénzügyi szempontjai.

1. Technológiai fejlesztések Az energiahatékony épületfelújítás technológiai lehetőségei gyorsan fejlődnek. Az eljárások rendelkezésre állása nem jelenti feltétlenül azt, hogy azok minden esetben a legjobban és leghatékonyabb módon alkalmazhatók. A CASHpartnerek több javaslatot is tettek a városok szociális lakásai energiafelhasználásának modernizációjára. Általános indoklás: Bármely felújítási terv magában foglalja a megközelítés, cél, energiaforrások, műszaki berendezések és készülékek kiválasztását, valamint azok megfelelő méretezését. A folyamat egésze megkívánja az érdekelt felek részvételét. A felújítási megközelítés, akár globális, akár lépésről lépésre történik, mindenképp jelentős kérdés. Sok érintett, közöttük főként a közösségek és szociális szállásadók, gyakran maguk teszik fel a kérdést, hogy egy korlátozott számú épület esetében az elvárható energaihatékonysági felújítási célok elérése érdekében járjanak el (80 kWh/m² évente), vagy több épületnél csak néhány összetevő esetében avatkozzanak közbe (pl. szigetelés és üvegezés, vagy energiaelleátás és berendezések, stb.). Körültekintő döntést kell hozni, hogy a települési energiacsökkentési célok felé haladjuk, a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokkal egyéb kötelezettségeket is teljesítsünk, illetve csökkentsük a nagyobb felújítási munkálatok közötti időbeli különbségeket (átlagosan 20 és 30 év között).

Konkrét javaslatok: -T anulmány készítése a hőenergia-igényre tekintettel (fűtés és háztartási melegvíz). -A z igény csökkentési lehetőségeinek keresése (szigetelés, víztakarékosságot biztosító eszközökkel…). -Ö sszehasonlító számítást készíteni a különböző fűtési rendszerekre (csak bojler, bojler és kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, hőszivattyú, biomassza tüzelésű fűtőrendszerek -kemencék, kazánok, távfűtés), nem csupán a beszerzési, beszerelési és karbantartási költségekekt, hanem a tüzelőanyag-függőséget és -kibocsátást (CO2 és egyebek) költségeit is összevetve nem feledve, hogy a különböző tüzelőanyagok ára a jövőben eltérő módon alakulhat. -H osszú távú, 15-20 éves kalkulációk készítése. Az eseti döntéshozatal elkerülése érdekében a szociális szállásadóknak és háztulajdonosoknak strukturális felújítási tervet kell készíteniük, melyben a műszaki, társadalmi és gazdasági szempontok és a környezetvédelem is szerepet játszik. A szürke (rejtett) energiát, beleértve a különböző anyagok / technológiák életciklusuk végén történő elszállításához és újrahasznosításához szükséges energiát is figyelembe kell venni a technológiák kiválasztásakor.


7

2. Jogi keretrendszer

3. Pénzügyi eszközök

A korlátok, igények és lehetőségek alapján a CASHpartnerek közös ajánlásokat fogalmaztak meg egy energiahatékony jogi keretrendszer megalkotására, amelyeket a soron következő Brindisi határozatban el is fogadtak.

Az energiahatékony nagyméretű felújítási műveletek finanszírozási lehetőségeinek javítása érdekében a CASH-hálózat egy sor ajánlást terjesztett elő, amelyeket a „Frankfurti határozat” keretében nyújtott be.

Általános indoklás: Ahogy a bemutatásban ismertettük, számos olyan uniós szabályozói szöveg létezik, amelyek a városok szociális lakásépítése keretében megvalósuló felújításra vonatkozik. Nem csak európai uniós energiaügyi irányelvek vagy strukturális alapok szabályozása, hanem például a lakbérek befagyasztását célzó közbeszerzési irányelvek és nemzeti jogszabályok is. A vársok és irányító hatóságoknak alkalmazniuk kell ezeket a szabályozásokat, és kellő szaktudásra kell szert tenniük arról, hogy a helyi projektek miként fejthetnek ki pozitív hatást.

Általános indoklás: A becslések szerint a lakásokat érintő átfogó energiaügyi felújítás átlagosan 23 000 euró költséget jelent (Franciaországban). A lakásépítés területén széndioxid-kibocsátás csökkentésére meghatározott uniós célok elérése érdekében hozzávetőleg 70 és 180 millió lakóegységet kellene felújítani az alacsony energiafogyasztási szabványok szerint az Európai Unión (EU) belül. Ehhez 1 500 és 4 000 millárd eurónak megfelelő energiafelhasználás modernizációs beruházásra lenne szükség a lakóépület-ágazatban 2050-ig, amely az EU energiafogyasztásának körülbelül 27%-át teszi ki.

Konkrét javaslatok: - Helyi szociális lakásépítési klaszterek alakítása. A helyi csoportok a teljes energiahatékony felújítás ellátási láncára kiterjeszthetők, a beszállítóktól, tervezőktől, építészektől a beszerelőkön át a felhasználókig. E csoportokban energiacímkézési rendszer segítségével alakítható ki minőségirányítás. - Biztosítani kell a lakbérek helyi kontextusban való illeszkedéséhez szükséges rugalmas mechanizmust (hátrányos helyzető lakókörzetek) és a meglévő lakbérek emelkedésével szembeni védelem megfelelő formáját.

8


Ez miként érhető el? A nemzeti és nemzetközi klíma- és energiaügyi célkitűzések elérése érdekében több forrást, és az európai és nemzeti kormányzatoknak nagyobb hozzájárulást kellene biztosítaniuk valamennyi lakástulajdonos számára. A rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket hosszú távú tervezésre kell alapozni, és jobban kell koordinálni.

Konkrét javaslatok: - A nemzeti és regionális forgóalapok (a lakbérre vagy villanyszámlákra kivetett további díjak támogatásával) fontos pénzügyi eszközök lehetnek a hosszú távú és nagyméretű projekteknek kedvezve. - Független harmadik fél kezelő entitásokat kell létrehozni vagy támogatni a műszaki, pénzügyi és szervezeti szempontok megszervezéséhez, valamint az intézkedések nyomon követéséhez. Ezek az entitások a lakások szállásadói/ tulajdonosai és az albérlők közötti párbeszédet segíthetnék elő. Ezt a szerepet a helyi/regionális alapítványok, energiaszolgáltató vállalatok vagy akár a bérlők alkotta szervezetek is felvállalhatják. - A z energiaügyi fejlesztések integratív és optimális úton történő végrehajtásához lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy csökkenthetők legyenek a víz-, villamos energia és hulladékszállítási szolgáltatások - „második lakbér” költségei. - A z Európai Alapokat, mint például az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA) nem csak általános energiaügyi intézkedésekre kellene biztosítani, hanem emellett integratív megközelítés mellett a szociális lakásépítésre is koncentrálniuk kell (energia, élőhely, karbantartás és integráció).

4. A lakók bevonása Az energiahatékonysági (EH) felújítási folyamatban és az energiafogyasztás csökkentésében a polgári részvételhez lényegi ajánlásokat fogalmaztak meg a CASH-partnerek a „Bridgendi határozat” keretében. Általános indoklás: A klímaváltozás elleni harcban ambíciózus irányelvekre és városi klímapolitikára van szükség, amelyek csak a polgárok részvételével lehetnek hatékonyak, az alább felsorolt okok miatt. Elsőként azért, mert a lakásépítési ágazatban sok energia takarítható meg, nem csak a műszaki lépésekkel, hanem a viselkedés és szokások megváltoztatásával. Korábbi tanulmányok szerint az elfogyasztott energia hozzávetőleg 10%-a megtakarítható lenne a rutinszerű szokások megváltoztatásával (villanykapcsolók lekapcsolásával, a hőmérséklet csökkentésével, stb.). Másodszor, sok műszaki energiahatékonysági intézkedés kevésbé lenne hatékony, ha a hozzá kapcsolódó viselkedésbeli változások nem mennének végbe. Harmadszor pedig, ott van a „befektetésre való hajlandóság”. Az emberek azon döntésének, hogy energiahatékony háztartási készülékekbe fektessék pénzüket előfeltétele, hogy kellő tudással és tudatossággal bírjanak. E három okból kifolyólag a polgárok részvétele elengedhetetlen és szükségszerű része bármely klímaváltozást célzó politikának.

5. Energiatermelés és -elosztás Konkrét javaslatok: A CASH-partnerek az alábbi javaslatot adják: Fontos, hogy a politika végrehajtásának minden szakaszában részt vállaljanak a polgárok is, például: - a tervezési szakasztól, és a felújítási folyamatok valamen�nyi szakaszáig az energiahatékony felújítás megvalósítása, a berendezések és rendszerek átvételének, valamint a felújított EH épületek megfelelő működésének biztosítása érdekében. - A z ütemezések az albérlőkkel való közös kidolgozása nem csak az otthonok energiahatékonyságát, de a polgárok egészségét és lakókörnyezetük környezetét is javítja, hogy az albérlők számára lehetővé tegyük, hogy energiahatékony otthonuk legyen, és változtassanak szokásaikon. E célkitűzés elérése érdekében a CASH-partnerek javaslata például az innovatív eszközök olyan elegyének használata, amely a valamennyi érdekelt, például független energiaügyi tanácsadók, képzett szakemberek, az energia nagykövetei közötti párbeszédet, akik tudják, hogy miként lehet megváltoztatni a polgárok szokásait és viszonyulását, és megismertetni velük az energiahatékony felújítás előnyeit.

A CASH-partnerek a szociális lakásépítésben használandó hatékony energiatermelő és -elosztó rendszerekre vonatkozó ajánlásait a Sønderborgi nyilatkozat tartalmazza. Általános indoklás: Az energiahatékony felújítás nem csupán a szigetelés, fűtési és szellőztetési rendszerek műszaki kérdéseit érinti, hanem az energiaforrásokkal és azok a lakóegységekbe történő elosztásával, a lakók által fizetendő költségekkel és a széndioxid-kibocsátás szempontjait is. A feljújítás végrehajtásának módja, a műszeki lehetőségek és a lépések hatékonysága gyakran függ az adott épülethez rendelkezésre álló energiaformáktól és -forrásoktól. Az egységnyi energiára jutó széndioxid-kibocsátás, akárcsak az egységnyi energiára jutó költség nagy mértékben eltérő lehet a különböző energiakeverékek esetében. Ezért a CASH-partnerek javaslata a stratégiai energiatervezés az adott város esetében legalkalmasabb energiaügyi forgatókönyv használata (például az alacsony költségű vagy a legkisebb hatással bíró energiaügyi forgatókönyv?) és a legmegfelelőbb energiaforrások kiválasztása. A fosszilis energiahordozókat kevesebb kWh-ra jutó építési költség és magas termelési költség jellemzi, amely változó energiaköltségeket eredményez a végfelhasználónál. A megújuló energiaellátást viszont nagyobb kWh-ra jutó építési költség, de rendkívül alacsony termelési költségek és energiaegységnyi költségek jellemzik.


9

6. A szociális energiahatékony felújítási projekt megtervezése Konkrét javaslatok: - Több, zöld energiaforrás diverzifikálása rendkívül fontos lépés, és ezért támogatandó. - A kapcsolt zöld hő- és villamosenergia-termelés ugyancsak elősegítendő, mivel rugalmas és hatékony módja az energia átalakításának. A kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés rendkívüli hatékonyságot és költségmegtakarítást (a teljes elsődleges energia több mint 30%-át a különálló termeléssel) tesz lehetővé, és az energiaszolgáltató vállaltok (szerződéses), a szociális szállásadók vagy albérlők szervezetei valósíthatják meg. - A z albérlő-közösségek részt vehetnek a megújuló energia termelésében és elosztásában a szállítási útvonalak röviden tartása és a költségek tartósan alacsonyan tartása érdekében. - A z európai irányelveknek és finanszírozásnak figyelembe kell venni, hogy a szociális lakásépítés alapkövei és modernizácós területei lehetnek a helyi energiaelosztó-hálózatok, kapcsolt hő- és energiatermelés bevezetése és a fosszilis tüzelőanyagokról megújuló energiaforrásokra történő áttérés megvalósításának kedvezőbb gyakorlati és gazdasági körülményeket biztosítva. - A régióknak az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) több mint 10%-át az energiatermelés a szociális lakásépítésben történő modernizációjára kell fordítania.

10


A CASH-partnerek ajánlásait a szociális lakásépítésben végrehajtandó hatékony energiafelhasználás felújítására a Yambol-nyilatkozat tartalmazza. Általános indoklás: A CASH projekt végrehajtási szakaszának 2 éve alatt több olyan témát vitattak meg, amelyek a szociális lakásépítési hatékony energiafelhasználás felújítását, pédául a technológiai, jogi, pénzügyi, társadalmi és energiatermelési kérdéseket foglalták magukban. Rendkívül fontos ugyanakkor biztosítani ezen összetevők megfelelő felhasználását az energiafogyasztók felújításában tevékenykedő különböző csoportok részvételével és közöttük megfelelő szinergia kialakításával. A szociális lakások energiahatékony feújítása (SHEER) projekt megfelelő tervezése és irányítása hozzájárul a SHEER műveletei hatékonyságának növeléséhez és költségei csökkentéséhez, amely az alacsony bevétellel rendelkező albérlők és/vagy tulajdonosok segítését célozza nagy méretű szociális lakásépítéssel, mely az európai lakásállomány 12%-át és a széndioxid-kibocsátás 20%-át öleli fel.

Konkrét javaslatok: - Új modell kidolgozása, amely a SHEER-projekt szisztematikus megközelítését hivatott biztosítani a társadalmi, politikai, környezetvédelmi, jogi és pénzügyi összetevők és kompetenciák integrálásával. - Egy kifejezetten a projekt számára létesített független projektmenedzsment szerv felállítása, amely magában foglalja a legfontosabb érdekelteket. -A lehető legtöbb stratégiai érdekelt fél bevonása a tervezési szakaszba -F igyelembe venni az érdekelt felek különböző ütemezesét, és biztosítani, hogy a műveletek a különböző igényeknek megfelelnek. - Olyan technológiák használatának biztosítása, amelyek: energiahatékonyak, könnyen használhatók, kevés és kön�nyedén elvégezhető karbantartást igényelnek, nagyméretű műveletekre is alkalmazhatók és versenyképes áron beszerezhetők -M egfelelni a finanszírozási terveknek a projekt időtartamán belül/és ritmusában, és teret engedni a módosításoknak a projekt alakulása szerint. -A végfelhasználók tájékoztatása a projekt különböző szakaszaiban az átláthatóság növelése és a nyilvánossággal való konzultáció javítása érdekében.

URBACT II PROJEKT

AZ EURÓPAI UNIÓS SZAKPOLITIKAI KONTEXTUS


11

Az európai uniós szakpolitikai kontextus A világ energiatermelésének 60-80%-át a városoknak fogyasztják el, és hozzávetőleg azonos mértékben járulnak hozzá a globális széndioxid-kibocsátáshoz is1. A városok növekedése és működése nagyban befolyásolja az energiakeresletet, és ezzel együtt az üvegházhatást előidéző kibocsátást is. Az életstílus, térbeli elhelyezkedés és a tömegközlekedés elérhetősége, de még a lakások felépítésének és használatának módja is rendkívül fontos. E tényekre tekintettel, az Európai Unió kezdeményezések széles skáláját fogadta el (jogszabály-alkotási vagy „puha” intézkedések), amelyek hatással bírnak arra, hogy a városok miként tudnak hozzájárulni a globális felmelegedés csökkentéséhez és a hozzá való alkalmazkodáshoz. Az energiafogyasztás átlagosan 40%-ban és a széndioxidkibocsátás átlagosan 30%-ban felelős városi lakóépületek kulcsfontosságú kérdést jelentenek, ha a városok el kívánják érni azt az energiafelhasználás területén elért átalakulást, amely a klímaváltozás csökkentését és a hozzá való alkalmazkodást teszi lehetővé. Az EU a lakásépítés és energiaipar területén tett kezdeményezései 2 kategóriába sorolhatók: • Új szabványokat megalkotó, és ezzel együtt rövid távú költségeket jelentő kezdeményezések A városokat azok rövid távú költségeiben támogató • kezdeményezések

- A z energiafogyasztásért vállalatoknak évente 1,5%-al kell csökkenteniük ipari és háztartási ügyfeleik felé teljesített értékesítésüket; - A „kormányzati tulajdonú és felhasználású” középületek 3%-os felújítási aránya; - Minden uniós tagállam kötelezettséget vállal arra, hogy tervet készít a teljes építkezési ágazat energiahatékonyabbá tételére 2050-ig (kereskedelmi, állami és magántulajdonban lévő háztartásokat is beleértve); - A z új irányelv további intézkedéseket foglal magában, amelyeket a nagyobb vállalkozások energiafelhasználásának ellenőrzésére és irányítására, a kapcsolt hő- és energiatermelés (CHP) költségelemzésére és közbeszerzési eljárásokra terjed ki. - A z egyik cikk (15. cikk) azokat a finanszírozási mechanizmusokat foglalja magában, amelyeket az új kötelezettségek teljesítése érdekében létesíteni szükséges (különös tekintettel a nemzeti energiahatékonysági alapokra)

Egy másik irányelv közvetlen hatással bír a lakáépítésre, -felújításra és -felhasználásra: az Épületek energiateljesítménye irányelv (EPBD). Az EPBD az EU legfőbb jogszabályi eszköze az épületek energiateljesítményének elérésére, mely figyelembe veszi a külső éghajlati és helyi körülményeket, illetve a belső éghajlati követelményeket és a költséghatékonyságot is. A főbb elemek az alábbiak : - A minimális követelmények kiterjesztése valamennyi új és a felújított épületre -A z Energiateljesítmény tanúsítvány (EPC) erősítése az alábbiak révén: Független irányítói rendszer az EPC-k számára Az EPC-k publikálása minden kereskedelmi megnyilatkozásban A lefedettség kibővítése (>500m2, 2015>250m2) - A zon minimális energiateljesítményi követelmények költséghatékonysági szintjei kiszámításának módszertana -A „közel nulla fogyasztású épületek” (NZEB) bevezetése az új épületekre 2018-ig E 2 irányelv végrehajtásának áttekintéséhez 2 alább elérhetővé tettük a kapcsolódó idővonalat (MS = tagállamok):

Az első kategória tulajdonképpen az épületek energiahatékonyságához és energiateljesítményéhez kapcsolódó jogszabály-alkotást jelenti. A közelmúltban elfogadott Energiahatékonyság Irányelv (EED) rendkívül fontos előrelépésnek tekinthető az EU-n belüli energiafogyasztás 2020-ig a 2005-ös mértékhez képest 20%-al történő csökkentése felé. Néhány a lakásépítést érintő legfontosabb új rendelkezések közül: - A tagállamok egy sor kötelező jellegű, rugalmas intézkedést kívánnak bevezetni, illetve több nemzeti energiahatékonysági célt kívánnak elérni - amely az EU égészét tekintve 20%-os energiamegtakarítást jelent 2020-ig. 1 http://www.oecd.org/gov/citiesandclimatechange.htm 2 További tudnivalókért lásd még : http://www.powerhouseeurope.eu/policy _work/eu_impact/ 12


Az Európai Unió kezdeményezéseinek a klímaváltozás és a lakásépítés területére kidolgozott második kategóriája azt a jogalkotási rendszert, azokat a „puha intézkedéseket” tartalmazza, amely a városokat hivatott támogatni az energiahatékonyságra vonatkozó új szabványoknak való megfelelés érdekében. Az Európai Unió strukturális alapjai ugyancsak ebbe a kategóriába esnek, mivel az új rendelkezések3 új lehetőségeket teremtenek a térségek és városok számára a szociális lakásépítés terén, különösen az energiahatékonyság kérdéskörében. Legalább 3 olyan terület határozható meg, amelyek esetében a lakásépítésbe történő befektetés az Európai Regionális Fejlesztési Alappal4 társfinanszírozásban valósulhat meg:

1. Energiahatékonyság A korábbi célkitűzés szerint 2 régió (az Európai Unió legfejlettebb uniós régiói) operatív programjainak legalább 20%-át a valamennyi ágazatban megvalósuló alacsony széndioxidkibocsátás támogatására kell fordítania. A beruházásnak az energiahatékonyság támogatását és a megújuló energiaforrások használatát kell céloznia a lakásépítési ágazatban. Ezért a lakásépítésekhez kapcsolódó energiafelhasználás modernizációjára a továbbiakban nincs felső plafon meghatározva, ami egyben azt is jelenti, hogy a régiók az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásait szabadon, saját belátásuk szerinti mértékben fektethetik a lakásépítés energiafelhasználásának modernizációjába. Megjegyzendő az a tény is, hogy a meghatározás a lakásépítési ágazatra általánosan érvényes, tehát bármilyen lakásépítés (beleértve a közös lakásépítést) jogosult lehet a támogatás elnyerésére.

3. Az új jogszabály megszövegezésekor a jogszabály még az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa közötti egyeztetés tárgya volt. Ezért kisebb módosítások származhattak az Európai Bizottság javaslataiból. 4. http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/regulation/pdf/2014/ proposals/regulation/erdf/erdf_proposal_en.pdf

2. Szociális infrastrukúra Az Európai Bizottság azzal számol, hogy a szociális lakásépítésbe 2 módon fektet: (a) az egészségügyi és szociális infrastruktúrába történő beruházás, amely hozzájárul a nemzeti, regionális és helyi fejlődéshez, visszaszorítja az egészségügyi állapot területén megjelenő egyenlőtlenségeket és az intézményitől a közösségi alapú szolgáltatások felé mozdítja el az ellátást; (b) a városi és vidéki közösségek fizikai és gazdasági megújulása;

3. Városfejlesztés A szabályozás hangsúlyozza, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap nemzeti szinten kihelyezett forrásainak legalább 5%-át a fenntartható városfejlesztést célzó integrált intézkedésekbe kell helyezni, amely feladatok végrehajtását a városokra kell ruházni, és a városok közvetlen irányítása mellett kell véghez vinni. Ez azt jelenti, hogy a városok az Európai Regionális Fejlesztési Alap nemzeti szinten elérhetővé tett forrásainak legalább 5%-át a városok használhatnak fel a városfejlesztés/-megújulás érdekében. A városok számára ezen felül a fenntartható városfejlesztéshez kapcsolódó innovatív megoldások tesztelésére megengedett lesz mintaprojektek és tanulmányok támogatása. Ennek megfelelően tehát nagy tér lesz adott a városok és megfizethető lakásszervezetek szervezetek közötti együttműködésnek.

Az Európai Szociális Alap ezen kívül új finanszírozási lehetőségeket biztosít a klímaváltozással kapcsolatos kezdeményezésekre a lakásépítési ágazat esetében, mivel támogatni szándékozik az „alacsony széndioxid-kibocsátásért, klímakímélő, forráshatékony és környezetileg fenntartható gazdaság felé történő eltolódást az oktatási és képzési rendszerek re-

formjával, a készségek és képesítések adaptációjával, a munkaerő képességfejlesztésével és a környezeti és energiaipari ágazatokban új munkahelyek teremtésével”5 A Strukturális Alapokon túl említést kell tenni egy ún. „puha” kezdeményezésről is, amely a városok azon törekvéseit segíti, amelyek az energiahatékonyság jelentette kihívásoknak való megfelelést célozzák: ez a Polgármesterek Szövetsége. Az Európai Unió éghajlatváltozással és az energiával kapcsolatos csomagjának 2008-as elfogadását követően az Európai Bizottság elindította a Polgármesterek Szövetségét azzal a céllal, hogy támogassa a helyi hatóságok fenntartható energiaügyi irányelvek bevezetésére irányuló törekvéseit. Az ő politikai elhivatottságuk konkrét intézkedésekbe és projektekbe öntéséhez a Szövetség aláíróinak vállalniuk kell, hogy elkészítsenek és az aláírásukat követően egy éven belül benyújtsanak egy Alap Emissziós Katasztert, valamint egy Fenntartható Energia Akciótervet, felvázolva azokat a fő tevékenységeket, amelyeket meg kívánnak valósítani. Az energiatakarékosságon túl az aláírók lépései nyomán elért eredmények többrétűek: képzett és stabil munkahelyek létrehozása, amelyek nincsenek kitéve a delokalizációnak; egészségesebb környezet és jobb életminőség; nagyobb gazdasági versenyképesség és nagyobb energiafüggetlenség. Jelenleg több mint 4 000 város írta alá a Polgármesterek Szövetségét, köztük a legtöbb CASH-partnert is. A szakpolitika kontextusának összefoglalásához meg kell említenünk, hogy a városok az új, közösen megállapodott korlátokon belül járnak el az EU felé és az új lehetőségek tekintetében is. A CASH-partnervárosokban fejlődés ment végbe, mialatt az alapok rányító hatóságai és általánosságban véve az Európai Unió döntéshozói megvitatták azokat a projektjavaslatokat, amelyek arról szólnak, hogy miként lehetne a legjobban felhasználni az Európai Unió erre a területre elérhetővé tett lehetőségeit. Az alábbi fejezetek ezeket a javaslatokat mutatják be.

5. http:/ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/regulation/ pdf/2014/proposals/regulation/esf/esf_proposal_en.pdf Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

13

14


TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS

• Mit tegyen?

URBACT II PROJEKT

• Milyen technológiákat használjon? • Melyik energiatakarékos felújítási megközelítést fogadja el? • Szükséges-e a tanúsítvány? • Miért fontos a besorolás?


15

A PROJEKT

Tartalom

BEMUTATÁSA ÉS CÉLJA Az Európai Unió URBACT Programjának „CASH – Városok

ÁTTEKINTÉS

16

AZ ÉPÜLET BURKOLATA Falak Tető Legfelső emelet mennyezete Alagsor mennyezete Ablakok

Akciója a Fenntartható Lakóépületekért” című projektje 11 európai város és régiós partner hálózata a francia Echirolles város vezetésével. Energiahatékonysági témákkal és a szociális bérlakások fenntartható felújításával foglalkozik. A pro-

A BURKOLAT LÉGSZIGETELŐ KÉPESSÉGE

jektben a technológiai fejlesztés, a jogi keretek, a pénzügyi

A MŰSZAKI BERENDEZÉSEK Szellőzés

tervezés, a civil részvétel, az energiatermelést és a projekttervezés aspektusait vizsgálták meg tematikus szemináriumokon

ENERGIATERMELÉS ÉS -ÁTALAKÍTÁS

FŰTÉS

Biomassza fűtés Kondenzációs kazánok Napenergia Elektromos hőszivattyúk Kapcsolt energiatermelő egységek – kapcsolt hő- és villamosenergia Távfűtés

MELEGVÍZ (HMV)

szítéséhez vezettek, amely bemutatja a témával kapcsolatos legkorszerűbb vívmányokat, a kulcsfontosságú kérdéseket, valamint javaslatokat ad a partnervárosok összesített tapasztalatai és információforrásai alapján.

Napkollektoros vízmelegítő rendszer Kibocsátott levegőt felhasználó hőszivattyú

Ez a kiadvány, amely a technológiai fejlesztés témáját fedi le,

ELLENŐRZÉS

az első a hatrészes mini-útmutató sorozatból.

NÉHÁNY TIPP ENERGIARENDSZEREK VÁLASZTÁSÁHOZ, TECHNOLÓGIAI SZEMPONTOK

MEGVITATOTT KULCSKÉRDÉSEK

keresztül. Mindezek a tevékenységek egy mini-útmutató ké-

20

TANÚSÍTVÁNYOK Anyagok tanúsítványa Épületek tanúsítványa

Milyen technológiákat használjon? Melyik energiatakarékos felújítási megközelítést fogadja el? Szükséges-e a tanúsítvány? Miért fontos a besorolás?

ENERGIAHATÉKONYSÁGI CÍMKÉK FELÚJÍTÁSI MEGKÖZELÍTÉS

PARTNERI PÉLDÁK

Ez a technológiai fejlesztési mini-útmutató a következőkben

22

FELÚJÍTÁSI MEGKÖZELÍTÉS: RHONE-ALPOK REGIONÁLIS TANÁCS TÁRSASHÁZAK ENERGETIKAI FELÚJÍTÁSI TERVE DÖNTÉSHOZATALI ESZKÖZ: FELÚJÍTÁS PORTFÓLIÓSTRATÉGIÁBAN – MITROS MEGOSZTOTT ENERGIASZAKÉRTŐI KÖZPONT” – LES MUREAUX

ÖSSZEGZÉS

23

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

24

segít: a felújítás legfontosabb elemeire (fűtési rendszer, szigetelés, üvegezés, szellőzés...), valamint a felújítás típusára és megközelítésére összpontosít, minden, a 2010/31. EU számú európai irányelv által érintett, az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos kérdésre. Célja, hogy gyakorlati támogatást nyújtson azoknak a városoknak, melyek olyan hatékony intézkedések iránt érdeklődnek, amelyek a meglévő lakásállomány energetikai teljesítményét javítják.

16


ÁTTEKINTÉS A fő technológiai fejlesztés és technológiák áttekintésének központi célja, hogy a helyi közösségek számára olyan kulcsfontosságú elemeket biztosítson, amelyek megfontolás és választás tárgyát képezhetik egy energetikai felújítás megtervezése során. Ezek az alábbiakat takarják: • az épület burkolata és a burkolat légszigetelő képessége; • műszaki berendezések; • energiatermelés és -átalakítás; • ellenőrzés.

Az épület burkolata A falakkal, tetőkkel, mennyezetekkel és ablakokkal kapcsolatos energiahatékony anyagokat és berendezéseket az alábbiak szerint összegezzük:

Falak • A hatékony szigetelés vagy inercia a kulcs. A leggyakoribb módszer a külső falak szigetelése. A szigetelő panelek jellemzően polisztirol habból készülnek, de az ásványi szálak sokkal jobb tűzvédelmi értékekkel rendelkeznek (kötelező a magas toronyházak esetén). A természetes szigetelő termékek, mint a cellulóz pelyhek, farost szőnyeg, kender, gyapjú stb. sem teljesítenek rosszabbul, ha összehasonlítjuk a mesterségesen előállított termékekkel. Gyakran sokkal jobbak a teljesítmény, tartósság területén, emellett egészségügyi szempontból is előnyösebbek. Továbbá ezek alacsonyabb széndioxid-lábnyomot és szürke energiát képviselnek, és olyan jellemzőkkel rendelkeznek, melyek télen védelmet nyújtanak a hidegtől, és nyáron optimális hővédelmet biztosítanak. Üreges falak esetében az üreg feltölthető perlittel, mint szigetelőanyaggal.

Az új trend, hogy a szigetelőanyag üregeit gázzal (pl. CO2) vagy vákuummal töltik ki. Ugyanakkor ez a technológia még nem igazolt: a vákuum fenntartása hosszú időn keresztül bizonytalan, a szigetelés nem ütésálló és az alumínium borítás felett jelentkező vízgőz migráció szintén ismeretlen tényező. Ami a szilícium-aerogél alapú szigetelést illeti, ez csak áttetsző üvegezésben érhető el. • A hőszigetelő panelek egyik alternatívája a szellőző függönyfal. Egy, a külső falhoz csatlakozó alstruktúrából áll (fa vagy alumínium profilok), melyek közé szigetelőanyagokat illesztenek, légrést hagyva a szellőzés számára a szigetelés között. Ez a technikai segítség megelőzi a nedvességet és a penészedést. • A belső szigetelés az olyan házak számára kínál alternatívát, melyek homlokzata megőrzésre érdemes, és olcsóbb, mint a külső hőszigetelés. Hátrányai: csökkenti a lakóteret, gyakori velejárója, hogy a lakók időlegesen kiköltöznek, és ez a nedvesség problémájának további kockázatát hordozza magában. • Az új trend az „ultra könnyű gázbeton” használata. Amellett, hogy alacsony hővezető, ez az anyag is hidroszkópos (nedvesség felfogó) és alacsony a vízpára ellenállása. Amíg a fel szigetelése elkészül, alapvető fontosságú a nedvesség egyensúly és a kondenzáció szabályozása a falakban. Mivel a hőszigetelés hatása a vízgőz terjeszkedésére kicsi, membránként vagy bevonatként páradiffúziós késleltetőket használnak. Ezek csökkentik a vízpára mozgás mértékét az épület burkolatán keresztül, és megakadályozzák a levegő átszivárgását is. Több rétegű festék alkalmazása a más meglévő lakásokon páradiffúziós késleltetőként szolgál.

Tető A tető van leginkább kitéve a környezeti hatásoknak. Az egyes épületeknél ez az első szempont, amit figyelembe kell venni. Erősen ajánlott vastag szigetelést alkalmazni. Emellett különösen fontos a jó légszigetelés, ellenkező esetben a nedvesség károkat okozhat, különösen a faszerkezetben.

A legfelső emelet mennyezete A legfelső mennyezet szigeteléséhez szigetelő lemezek (ásványgyapot, hab...) vagy ágyak (perlit, cellulóz) használhatóak. A szige-

telés kerülhet a mennyezetre és/vagy a meglévő gerendák közé. A hideg levegő beáramlásának elkerülése érdekében a szigetelő anyag körül a hézagokat el kell kerülni és a szigetelő lemezeket lépcsőzetesen kell elhelyezni. Egyenetlen felületeken sok átvezetéssel, perlit vagy cellulóz lemezes ágy használható. Zöldtető telepítés 50%-kal vagy többel csökkenti a hűtés terhelését, de megfelelően kell megépíteni a vízszivárgás és az anyagerózió elkerülése érdekében, valamint a karbantartási költségeket is figyelembe kell venni.

Az alagsor mennyezete A pince hőveszteségének csökkentése érdekében a szigetelőlemezeknek csatlakozniuk kell az alagsor mennyezetéhez. Az egyenetlen vagy boltíves pince mennyezetek esetén légzáró anyagok rögzíthetők, melyek légkamraként szolgálnak és természetes szigetelőréteget képeznek.

Ablakok

Baloldalt felül narancssárgán jelzi a beszivárgást a redőny szigetelése után, Echirolles, Franciaország.

A modern ablakok hőálló üvegezéssel a hőveszteség jelentős csökkenését (kb. 40-70%) kínálják. Ezt egy láthatatlan fémes réteggel érik el (belül tartja a hőt) és inert gázt töltenek az ablaktáblák közé. Három-ablaktáblás hőszigetelő üvegezés (Ug = 0,5-től 0,6ig W/m²K) is elérhető a piacon, mely további 30%-kal csökkenti a hőveszteséget a két-ablaktáblás ablakokkal összehasonlítva, és egy egyre szélesebb körben használják. Az árak változóak, és jelentősen megnövelhetik a felújítás költségeit. Nem csak az üveg Ug-értékét kell ismerni, hanem az egész ablak Uw-értékét is, mely befolyásolja a keret minőségét. Létezik erősen hőszigetelt keret, mint például a passzív ház ablakában. Ha az ablakkeretet akár 2-4 cm-es szigetelés borítja, a beszerelés szinte a hőhídmentességet garantálja.

kell a beszivárgást a következő helyeken: nyílászárók-fal, nyílászárók-padló és tető-fal csomópontok, valamint tágulási hézagok, burkok, üres területek, elektromos vezetékek, csapdák, redőnyök stb., ezekről meg kell bizonyosodni. Ismert, hogy ezek akár 50%os fűtés túlfogyasztást tudnak generálni egy jól szigetelt lakásban. Fontos, hogy minden felhasznált szalag és tömítőanyag nagy rugalmasságú maradjon az idő múlásával annak érdekében, hogy megbirkózzon az eltérő mozgásokkal és ellenálljon a magas és alacsony hőmérsékleteknek az épület élettartama során. Ennek ugyancsak magas páratartalom alatt kell teljesítenie.

A burkolat légszigetelő képessége

A központi mechanikus szellőztetés egy ventilátort használ, ami a levegőt a leginkább terhelt helységekből (konyha, fürdőszoba és WC) egy csőrendszeren keresztül távolítja el. Az eredmény egy enyhe negatív nyomás az épületben, amely a szűrt külső levegő beáramlását eredményezi a külső falban található ellátószelepeken keresztül a lakótérbe. Energiamegtakarítás nyerhető a ventilátor, a kiáramlási rács kiválasztásával, és az igény által vezérelt vagy CO2 vezérelt kiáramlással.

Figyelmet kell fordítani arra, hogy megvalósuljon a megfelelő egyensúly az energiahatékonyság (légzáróság és légcsere) és a higiénés körülmények között. A burkolat légzárósága (légáteresztés vagy szivárgási arány) az egyik alapvető kérdés, amit szem előtt kell tartani. Ellenőrizni

Műszaki berendezések Szellőzés


17

A higro-szabályozható szellőztetés és a kettős áramlású szellőztetés a leggyakrabban használt szellőztető rendszer, és széles körben elérhető. Az első lehetővé teszi az energiamegtakarítást a légáram csökkentése (0,3 V/óra) révén, de a beltéri levegőminőség (csökkentett áramlásához szükséges a beltéri anyagok illékony szerves vegyület és formaldehid mentessége) ellenőrzése nélkül. A második lehetővé teszi az energiamegtakarítást a légáramlás (0,54 V/óra) csökkentése nélkül az elszívott levegőből való hővisszanyeréssel. Az új megoldások kis decentralizált eszközök felé irányulnak, melyek egyidejű vagy váltakozó fújásúak, és levegőelszívást biztosító szellőztetések egyágyas szobák számára. Ezek anélkül telepíthetőek az ablakba, hogy bármilyen szellőztető hálózatra lenne szükség, amely nehezen telepíthető a már meglévő lakásba. Ezek széles körben még nem elérhetőek.

Energiatermelés és -átalakítás Több, egymástól független energiaellátó egység létezik, melyek az épület és a háztömb fűtéséhez és melegvíz rendszeréhez telepíthetőek.

Fűtés Biomassza fűtés A biomassza megújuló, alacsony széndioxid-kibocsátású üzemanyag, mely a fosszilis tüzelőanyagok szén-dioxid kibocsátásának töredékével rendelkezik, ha helyesen kezelik. Sokféle biomassza tüzelőanyag használható: erdei szálfa, energianövények, mezőgazdasági, élelmiszer- és ipari maradványok. Legelterjedtebb a kisméretű fűtési rendszerek esetén a fapellet és a faforgács. Többféle biomassza fűtési rendszer létezik, a leggyakoribbak a kályhák, melyek elérhetők az 1,5 kW-os szobai fűtőtestektől a 12 kW-osig, és a 25 kW-osnál nagyobb kazánok. A biomassza tüzelésű kazánok integrálhatóak a már meglévő fűtési rendszerekbe, és ezért valódi alternatívát jelentenek a felújítási projekteknél, ha megfelelően választjuk ki őket (nagy teljesítmény és alacsony szemcse-kibocsátás).

kondenzációs kazánokba visszaáramló víz melegítésére, a másik a vízgőz hűtése során a páralecsapódási folyamatból a hőt fogja fel, mely folyékony vízzé kondenzálódik. Ezen kondenzációs folyamatok hatékonysága a kazánba visszafolyó víz hőmérsékletétől függ. A rendszer tervezése és telepítése kulcsfontosságú (hos�szabb elosztási lánc hidegebb vizet eredményez). Mivel a kondenzációs kazán alacsony hőmérsékletű eszköz, számos európai országban rendeletek ajánlják felújítás, rekonstrukció esetén.

Passzív és aktív napkollektoros térfűtési rendszerek Ezek a napenergiával működő, levegő (bevonattal vagy bevonat nélkül) vagy folyadék gyűjtőfelülettel rendelkező rendszerek több mint 25-ször lehetnek költséghatékonyabbak, mint a napelemes rendszerek. A tetőre szerelt vagy más struktúrát alkalmazó vákuumcsöves napkollektorok nagy teljesítmények, ezért magas hőmérséklet érhető el velük még hideg külső körülmények között is.

50 elektromos kW-os motor a Rödelheim társasháztulajdonosok egyesülete által üzemeltetve, Frankfurt, Németország.

Elektromos hőszivattyúk A hőszivattyú fűtést vagy hűtést biztosíthat, a hőt a „természetes forrástól” – a magasabb hőmérséklettől – (külső levegő, talaj, talajvíz, víztest, állandó hőmérséklettel 5-10 °C-tól) a „hűtőbordához” – az alacsonyabb hőmérséklet felé – mozgatja. A termodinamikai ciklus fenntartásához a hőszivattyúnak elektromosságra van szüksége egy elektromos vagy gázmotortól, vagy megújuló erőforrásból. A legköltséghatékonyabbak a levegő-víz hőszivat�Cogen motor, 5 elektromos kW, SENERTEC „Dachs” gép, Frankfurt, Németország.

Kondenzációs kazánok A kondenzációs kazánok az alacsony hőmérsékletű kazánok továbbfejlesztései. Ezek a leginkább energiatakarékos kazánok, mivel két hőcserélőt használnak: egyik a vízgőzt (forró gáz) szállítja, melyet az üzemanyag hidrogéntartalmának égetéséből állít elő a radiátorokból a

18


Mikro kapcsolt hőerőmű, forrás CASH – Utrecht, Hollandia.

Kapcsolt hőerőmű motor 611 elektromos kW, 800 termikus kW gázmotoros távfűtési hálózatokhoz, Sossenheim, Frankfurt, Németország

tyúk, de ezek a bivalens rendszerek kevésbé hatékonyak. A levegő forrású hőszivattyúk a legkevésbé hatékonyak, de továbbra is használhatók az alacsony energiafogyasztású lakásokban. Ezek hátránya a magas külső hőmérséklet-különbség, ami alacsonyabb hatékonysághoz vezet. A geotermikus hőszivattyú, mivel felszívja a hőt a földből vagy a talajvízből, amely viszonylag állandó hőmérsékletű egész évben, jellemzően nagyobb hatékonyságú, de drágább, mivel földmunkára van szükség. A COP teljesítménytényezőt >4-nek kell választani (a villamosenergia 1kWh-s fogyasztása során 4 kWh hő keletkezik). A leghatékonyabb rendszerek 7-es teljesítménytényezővel rendelkeznek. Kapacitásuk megfelelő fűtési és hűtési igényekkel rendelkezik, az alulméretezés (nem megfelelő hűtés) vagy túlméretezés (nem megfelelő párátlanítás) kockázata nélkül. A legtöbb hőszivattyúnak szüksége van kiegészítő hőforrásra a csúcsfogyasztás fedezésére (hideg napok stb.). Intelligens hőszivattyúk (mint a Sonderborgban, Dániában telepített Syd Energi egységek) a vezérlőegységgel időjárási adatokat, lakossági fogyasztást és villamosenergia-árakat gyűjtenek, hőt termelnek, amikor az árak alacsonyak, és fűtést biztosítanak a hőtároló eszközük segítségével a legnagyobb fogyasztáskor.

Távfűtés Egyre több társasház főbérlő és tulajdonos alkalmaz távfűtést. Echirolles (Franciaország) városában ez fűti a társasházi lakások több mint 75%-át. Ez a rendszer elosztja a forró vizet (vagy gőzt) a kapcsolódó épületeknek és önálló házaknak, a jól szigetelt oda- és visszaáramlási csöveken és hőcserélőkön (alállomások) keresztül az épületeken belül. A hőt gyakran a kapcsolt fosszilis tüzelőanyagot (olaj / gáz) vagy biomasszát égető energiatermelő erőműből nyeri, de önálló kazán telepítése, vagy geotermikus fűtés vagy központi napkollektoros fűtés is használható. A távfűtés független az energiaáraktól, amennyiben biomasszán vagy megújuló energiaforrásokon alapul, és csökkenti a háztartás vagy az épület fűtési rendszerébe fektetett költségeket. Azonban szükség van fontos kezdeti beruházásokra, így kevésbé vonzó azokon a területeken, ahol alacsony a népesség. A kapcsolt hőerőművekkel a távfűtésnek a legalacsonyabb a széndioxid-lábnyoma az összes fűtési rendszer közül. Önmagában a távfűtés mintegy 30%-kal hatékonyabb. Azonban a tulajdonosi monopólium problémáját figyelembe kell venni.

Melegvíz (HMV) Napkollektoros vízmelegítő rendszer Ez a megoldás a forró melegvíz 2/3-át fedezi. Léteznek egyszerű eszközök a tetőn, a napkollektor felett felszerelt tárolóval. Mások földre vagy padlóra szerelt tároló tartályokkal rendelkeznek. Télen gyakori, hogy nem tudunk elegendő napenergiát hasznosítani a megfelelő mennyiségű melegvíz előállításához. Egy SWH rendszer teljesítményét meghatározhatja az a napenergiafrakció (egy épület vízmelegítési energiaigényének megfelelő hányad), mely nem csak a rendszer szolárjellemzőitől függ, hanem a vízfelhasználási módoktól és a szolárerőforrástól is.

Kapcsolt energiatermelő egységek – kapcsolt hő- és villamosenergia Kapcsolt hőtermelő egységek (kapcsolt hőerőművek) párhuzamosan állítanak elő hőt és villamosenergiát, a hő a villamosenergia-termelésből származik, vagy fordítva. Ez a decentralizált energiatermelési rendszer elkerüli a szállítást és csökkenti a széndioxid-lábnyomot. A kapcsolt hőerőmű több mint 30% elsődleges energiát és CO2-ot takarít meg a hő és elektromosság külön termeléséhez képest. Különböző megoldások léteznek a mikro kapcsolt hőerőműtől (<36 elektromos kW, 1-5 elektromos kW) önálló családi házak számára, 50 elektromos kW-osig háztömbök számára és akár 100-1000 elektromos kW-osig társasház kerületek távfűtése számára. A kapcsolt hőerőmű egységek elsősorban földgázzal működnek, de számos biomassza tüzelőanyag használható (biogáz, fa, szennyvíziszap), rendszerűket úgy tervezték, hogy a magas nedvességtartalmú anyagokat is elfogadják. Meg kell jegyezni, hogy a kapcsolt hőerőmű a legmegfelelőbb, ha egész évben van kereslet a hőre, a villamosenergia iránti igény kiegyensúlyozására.

Távfűtési Vállalat, Grenoble, Franciaország

Napkollektoros vízmelegítő rendszer, Echirolles, Franciaország

Távfűtési alállomás, Grenoble, Franciaország

Napkollektoros vízmelegítő rendszer, Utrecht, Hollandia


19

Kibocsátott levegőt felhasználó hőszivattyú Integrált melegvíz hőszivattyú, mely a kibocsátott levegőből (a szellőztető rendszerekből) származó energia akár 70%-át is aktívan felhasználjafelhasználja annak érdekében, hogy biztosítsa a központi melegvíz előállítást egész évben, függetlenül a meglévő fűtési rendszertől.

Ellenőrzés Ellenőrző eszközök (azaz önálló mérőeszközök, ellenőrző mérőeszközök, mester mérőeszközök és digitális okos mérőeszközök) szükségesek a felújításnak az energiafogyasztásra gyakorolt hatásának mérésére, hogy minden új technológiai és technikai megvalósítást kiértékeljen annak érdekében, hogy meghatározza az esetleges üzemzavarokat, és ismereteket szerezzen a lakók életviteléről annak érdekében, hogy előmozdítsa az energiatakarékossági intézkedéseket és fenntartsa a lakóegység energiateljesítményét. Azonban a műszereknek könnyen kezelhetőknek kell lenniük, rendelkezésre kell állnia egy energia alapnak, az adatokat megbízhatóan kell rögzíteni és tárolni, a mérési időtartamot a felügyeleti célhoz kell igazítani, valamint a minta mennyiségének és összetételének reprezentatívnak kell lennie. A mérési eredmények visszajelzésének gyorsnak, világosnak és érthetőnek kell lennie, lehetővé téve a beavatkozást, és az energiaszámlával kapcsolatos költségekre gyakorolt hatást. Világos kommunikáció szükséges.

Néhány tipp ergiarendszerek választásához, technológiai szempontok • Végezzen felmérést a hőenergia igényről (fűtés és melegvíz – HMV). • Keresse meg a csökkenő energiaigény lehetőségeit (szigetelések, víztakarékos eszközök... segítségével). Készítsen összehasonlító számítást a különböző fűtési rendszerekről (csak kazán, kazán és kapcsolt hőerőmű, hőszivattyú, biomassza fűtési rendszer – kályhák, kazánok stb. –, távfűtés), nem csak a beszerzési, telepítési és karbantartási költségeket összehasonlítva, hanem a fűtőanyag-költségeket és a kibocsátásokat (CO2 és egyéb) is – szem előtt tartva, hogy a különböző tüzelőanyagok árai másképpen alakulhatnak a jövőben. • Hosszú távú, 15-20 éves számítást készítsen. Az ad hoc döntéshozatal elkerülése érdekében a társasház főbérlőknek és a háztulajdonosoknak egy strukturális felújítási tervet kell készíteni, amelyben műszaki, társadalmi és gazdasági szempontok éppúgy szerepet játszanak, mint a környezeti szempontok. A szürke (rejtett) energiát, ide értve a szállításhoz és a különböző anyagok, technológiák életciklusának végén felhasználandó újrahasznosítási energiát is figyelembe kell venni a kiválasztás során.

A CASH PARTNEREK KÖZÖTT MEGVITATOTT KULCSKÉRDÉSEK Az anyagok és épületek tanúsítványa, az energiahatékonysági címkék szempontjai, valamint a felújítási megközelítések voltak a legfontosabb megvitatott kérdések a 2011 januárjában Utrechtben, a technológiai fejlesztések témájában megtartott CASH tematikus szeminárium során. A fő tényezőket a következőkben határozzuk meg.

Tanúsítványok Anyagok tanúsítványa Bár a termékek környezetvédelmi szempontjai még nem játszanak fontos szerepet a Műszaki Engedélyek Európai Szervezetének tanúsítási folyamatában, az érvényesített és címkézett építési anyagok életciklus-elemzésen (szén-dioxid kibocsátás és energiafelhasználás az anyagi termelés, szállítás, újrahasznosítás ... során) alapuló speciális adatbázisa már létezik. Nem minden nemzeti érvényesítés jut ugyanarra az eredményre, ez függ a számításokkal kapcsolatos feltevésektől, és attól a különbségtől, ahogy az anyagokat felhasználják és alkalmazzák. Hollandiában kifejlesztettek egy nemzeti számítási rendszert, amely legalább hét másik rendszer eredményeire épül.

Épületek tanúsítványa Az épület tanúsítványa bizonyítja az energiahatékonyság, a helyszín fenntarthatósága és a beltéri környezet minősége iránti elkötelezettséget. Ez nem kötelező, de lehetőséget nyújt arra, hogy biztosítsa a fajlagos energiahatékonysági célok elérését.

20


Nincs egységes európai tanúsítási eszköz, de létezik számos nemzeti sztenderd eszköz. Néhányan javasolják az integrált számítási módszertant, beleértve az összes energiahatékonysági szempontot, mint például a fűtést, technológiai hűtést és világítási berendezéseket, az épület helyzetét és tájolását, a hővisszanyerést stb., és nem csak az épület technikai szigetelésének mértékét. Néhány, a CASH hálózat országaiban alkalmazottat mutatunk be a következőkben:

lés, környezeti beltéri minőség, a szolgáltatás minősége és társadalmi-gazdasági szempontok. Segít közös kiindulási pontot nyújtani minden érdekelt fél számára (ingatlantulajdonosok, építtetők, tervezők és az ágazat üzemeltetői). Míg az ITACA Protokoll meghatározza a stratégiai iránymutatásokat és felügyeli a minősítési rendszert, a régióknak és tartományoknak meg kell határozniuk a saját tanúsítási eljárásukat és akkreditációs rendszerüket, valamint a tanúsítványok kiállítását.

GPR Épület

Passzívház Tervezési Csomag (PFPP)

A „GPR Épület” egy teljesítményalapú eszköz, melyet Tilburg város önkormányzata és a W/E Tanácsadók Hollandiában fejlesztettek ki. Ennek a gyorsan és könnyen kezelhető szoftvernek az a célja, hogy növelje az épület minőségét, és csökkentse annak környezeti terhelését, öt mutató használatával: energia, környezet, egészség, felhasználói minőség és hosszú távú érték. Lehetővé teszi az egyes intézkedések fenntarthatóságra gyakorolt hatásainak szemléltetését, és megvalósítható CO2 csökkentést nyújt. Jelenleg a „GPR Épület” bővül, így fel lehet használni nemzetközi szinten is.

Az épületek energiaegyensúlyának kiszámítása nagyon alacsony energiafogyasztással nehéz feladat – a meglévő előírások, sztenderdek és előzetes szabványok nem pontosak kellőképpen. A módszert a Passzívház Intézet fejlesztette ki Darmstadtban, Németországban, mely a legszélesebb körben elfogadott módszer Európában a passzívház felújítás tervezési folyamatának kiszámításához.

ITACA Protokoll Az ITACA Intézet (Olasz Régiók Országos Szövetsége) Olaszországban kifejlesztette az ITACA Protokollt, mint a lakossági célú középületek tanúsításának eszközét. A használt indikátorok a következők: helyszín, erőforrások felhasználása, környezeti terhe-

„La Bruyère” BBC szint, OPATB felújítási program, Echirolles, Franciaország.

Energiahatékonysági címkék Az Európai Irányelv az Épületek Energiahatékonyságáról (2002/91/ EC) című jogszabály alapján az épületekre vonatkozó energiahatékonyság tekintetében a tagállamok felelősek az új és létező épületek energiahatékonysági minimális normák meghatározásáért. A kötelezettségeiknek való megfelelés és a nagyobb energiahatékonyság megvalósítása elősegítése érdekében az országok energiahatékonysági címkék sorát dolgozták ki. Európai szabványok hiányában kifejlesztették a saját nemzeti szabványaikat, melyek közvetlenül nem hasonlíthatóak össze. Ennek az az oka, hogy az országok különböző komponenseket összesítenek az épületek beállított energiaköltségvetésében (azaz néhány ország figyelmen kívül hagyja a melegvizet, a berendezéseket, a világítást vagy a ventilátorokat), az energialánc különböző állomásait ellenőrzi (pl. nettó energiaigény, szállított energia vagy elsődleges energia) és eltérő feltételezéseik vannak a rendszer hatékonyságáról (pl. kazánok) és az elsődleges energiatényezőkről. Sőt, a területeket és térfogatokat a különböző országokban más-más módon számítják,

mely megnehezíti az olyan követelmények egyszerű összehasonlítását, amelyek az alapterülettel, a homlokzati területekkel, az energiafelhasználással (kWh/m².év) vagy a légszigeteléssel kapcsolatban normásíthatóak. Továbbá az éghajlati viszonyok a különböző országokban és régiókban eltérőek. Az energiahatékonysági címkék néhány európai példája, az épület hosszú távú fogyasztásának csökkenésén alapulva: • Passzívház, Németországban, kevesebb mint 15 kWh/m2.év energiafogyasztással a fűtéshez és azonos mennyiséggel a hűtéshez. • Alacsony energiafogyasztású épület („BBC”), Franciaországban, új épület esetén 50 kWh/m2/év („A” szint), és 80kWh/m2/év primer energiafogyasztással felújított épületek esetében, vagy Effinergie, a légszigetelés koncepcióját integrálva. Az olyan kezdeményezések, mint az Európai EPLabel projekt ezen keretrendszer összehangolását javasolja a középületeknél Európa-szerte. Mivel a passzívház szintje elérhető a felújítás során, az épület légszigetelési kényszere miatt előtérbe került annak életmódra gyakorolt hatásának kérdése.

Felújítási megközelítés Mely energiahatékony felújítási célokat kell elérnie a társas főbérlőnek, a közös- vagy a magántulajdonosnak, és milyen legyen a megközelítés: globális vagy lépésről lépésre történő? Míg a minimális teljesítményt az európai irányelv támogatja, a felújítások általi konkrét célok országonként különbözőek, melyek saját jogi keretrendszerükben vannak meghatározva. Ezt a második CASH mini-útmutatóban fogjuk bemutatni. A megközelítésre vonatkozó válaszok CASH partnerenként változóak: • Tatabánya (Magyarország) előnyben részesíti a rendelkezésre álló legjobb és legteljesebb épületenergetikai felújítást a minimális követelményeket elérő felújítási folyamatokkal szemben, mivel ezek az energetikai műveletek hosszú távú beavatkozások, és leggyakrabban a végre nem hajtott műveletek sohasem valósulnak meg a későbbiekben.


21

PARTNERI PÉLDÁK • Rhône-Alpok Regionális Tanács (Franciaország), a legfontosabb érintettekkel kifejlesztett egy „lépésről lépésre” megközelítést a Rhône-Alpok régió számára, mely inkább az eszközökre (munkacsomag) koncentrál, mint a célokra. Ez a progresszív megközelítés nem összpontosít azonnal a „BBC felújítási szint” elérésére, de kompatibilis marad vele, lehetővé téve a társas főbérlőknek, hogy befektessenek a felújítási műveletekbe akkor is, ha nem rendelkeznek a magas célok eléréséhez szükséges pénzügyi eszközökkel. • Echirolles (Franciaország), eddig a globális megközelítést támogatták a burkolat minden elemét, az energiatermelést és a műszaki berendezéseket magába foglaló felújítással (pl. új „Village 2” kerületi rehabilitációs program új és felújított épületekkel a BBC szinten). Azonban a jelenlegi nehéz pénzügyi körülmények között a lépésről lépésre megközelítés forrásai megvitatásra kerültek az Echirolles – URBACT CASH Helyi Cselekvési Tervének keretei között.

Felújítási megközelítés: Rhône-Alpok Regionális Tanács, társasházak energetikai felújítási terve

2. Globális megközelítés a „BBC” alacsony energiafogyasztási szint (<80 kWh/m²/év) elérése és a francia BBC Effinergie Felújítás címke megszerzése.

A „Grenelle 2” új francia környezetvédelmi törvényben kitűzött nemzeti energiahatékonysági célok kihívásaival és a RhôneAlpok régióban 2020-ra tervezett 80 000 felújítás (150 kWh/m²/ év energiafogyasztási teljesítményszinttel) kihívásával szembesülve a Rhône-Alpok Regionális Tanács CASH partner elfogadott egy ambiciózus regionális energetikai felújítási tervet a társasházaknak kedvezve, (a köz- és a magánszféra területén egyaránt) a 2011-2013-as időszakra vonatkozóan. Ez a terv, mely a RARC, a Francia Energia- és Környezetgazdálkodási Ügynökség (ADEME) és a társasházszervezetek regionális szövetsége (ARRA-HLM) között létrejött regionális partnerségre épült, technikai segítséget és pénzügyi támogatást nyújt a szociális társas főbérlőknek és lakóközösségeknek.

Ez egy progresszív terv, kísérleti működéssel az első évben (2011), melynek alapján a következő két év tevékenységeit felülvizsgálják és optimalizálják. A Rhône-Alpok példája azt mutatja, hogy a nagy célok új munkamódszerekhez és fejlesztésekhez, valamint új technológiák bevezetéséhez vezetnek.

A terv célkitűzései a nagy energiahatékonyságú cél általánossá tétele és a több kritériumos megközelítést (építészet, szellőzés, kényelem, öko-anyagok stb.) magába foglaló projekt menedzsment kidolgozása. Az energiaszükségleteket úgy határozták meg, hogy az alkalmazás rugalmassága és kapacitása garantált legyen az üzemeltetőknek. Van tehát két megközelítés, mely a 35%-os minimális energiamegtakarítás közös céljában osztozik. 1. „Lépésről lépésre” történő megközelítés legalább a <150kWH/m²/év szint elérésére, technikai megoldásokon vagy az alacsony energiafelhasználású épületek szabványával (<80kWh/ m²/év „BBC” szint) kompatibilis „munkacsomagokon” alapulva, melyek nem gátolják a jövőbeli energiatakarékossági potenciált. Elsőbbséget élvez a burkolat/váz (legalább két művelet), a teljesítés garanciájával (pl. minimális termikus ellenállás) és néhány technikai konzisztencia tiszteletben tartásával (pl. kötelező beavatkozás a szellőztetés, ha a munkaprogram az ablakok cseréjét jelenti).

További információkért a technikai követelményekről látogassa meg a www.logementsocialdurable.fr honlapot.

Döntéshozó eszköz: felújítás portfólióstratégiában – Mitros A holland Mitros lakástársaság olyan döntési modellt használ a lakásállományához, mely az energiahatékony felújítási beruházások megtérülésén alapul. Az elsődleges cél nem a költségek minimalizálása, hanem a lakásállomány értékének növelése. A ház piaci értéke mellett az is érték, hogy bérlik őket, valamint az életminőség is („társadalmi megtérülés”). A nagyobb élettartam és házérték révén elért befektetés megtérülése is menedzsment kritérium. A felújításból származó megtérülés a következőképpen összegezhető: Az ilyen jövőbe mutató számítások készítése ösztönzi a háztulajdonosokat, bérlőket és főbérlőket, hogy keressék meg a legújabb technikákat Megtérülések a bérlők számára: alacsonyabb „szállásköltségek” és technológiákat az jobb klíma (egészség) energetikai felújításkomfortosabb/biztonságosabb (jólét) hoz. Egy ilyen modell racionális döntés lehet Megtérülések a háztulajdonosoknak: felhasználás kiterjesztése (közvetlen + közvetett) a „Hasznosítás folybérleti díj növekedése (közvetlen) tatása”, „Diszpozíció”, jövőbeli felhasználás kisebb kockázata (közvetlen) „Felújítás” vagy „Bonértéknövekedés (közvetett) tás/újjáépítés” között. „Diszpozíció”, „Felújítás” vagy „Bontás/újjáépítés” között.

22


ÖSSZEGZÉS Az energiahatékony felújítások technológiai lehetőségei gyorsan fejlődnek. A technikák elérhetősége nem garancia arra, hogy azok mindig a legjobb és leghatékonyabb módon használhatóak. Ahhoz, hogy megbirkózzon ezzel a gyorsan változó környezettel és ezzel a kényszerrel, ajánlott, hogy szenteljen különös figyelmet a címkéknek, valamint a berendezés és anyagtípusoknak, továbbá a telepítési módszereknek, különösen a kulturális örökség részét képező épületek esetén. A tanúsítvány útmutató lehet a megfelelő döntéshez. 2. Energiahatékonysági konferencia, Les Mureaux, Franciaország, 2011. május

Megosztott energiaszakértői központ – Les Mureaux Les Mureaux városa azt tervezi, hogy létrehoz egy speciális energetikai képzési lehetőséget szakértőknek. A város közös érdeklődést talált több képzési, kutatási intézmén�nyel a szektorban a közös műszaki platform iránt. A projekt partnerek szeretnének megvalósítani egy új épületet a legújabb energiahatékonysági technológiákkal, így az épület műszaki megoldásai vagy berendezése használható lenne oktatási célokra és képzésre. Az épület megvalósítását 2014-re tervezik.

A felújítási megközelítés, akár globális, akár lépésről lépésre történő, szintén fontos kérdés. Sok érintett fél, különösen a közösségek és a társas főbérlők, gyakran felteszik maguknak a kérdést, vajon nekik kell-e fellépniük a korlátozott számú épület várt energiahatékony felújítási céljainak (80 kWh/m²/év) érdekében vagy vajon nekik csak néhány komponensbe (pl. szigetelés és üvegezés vagy energiaellátás és berendezések stb.) kell beavatkozniuk az épületek nagy száma esetén. Óvatos döntést kell hozni, hogy az összhangban legyen az önkormányzati energiamegtakarítási célokkal, a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokkal, egyéb teljesítendő kötelezettségekkel, valamint a jelentős felújítási műveletek között eltelt idővel (átlagosan 20-30 év). Sőt, a felújítási terv – eltekintve az ideértett megközelítés választástól, céltól, energiaforrástól, technikai berendezésektől, eszközöktől és a megfelelő méretüktől – megköveteli az érintettek bevonását a folyamat során, különösen a bérlők esetében, annak érdekében, hogy optimalizálja a felhasználást és az energiahatékonyságot (integrált részvételen alapuló tervezési folyamat). Ezt a témát fedi le a következő öt CASH mini-útmutató egyike, valamint a továbbiak jogi keretet, a pénzügyi tervezést, az energia-termelést és az energiahatékony projektmenedzsmentet.

Market Street 1-3, Bridgend Városképének Örökségvédelmi Kezdeményezési Terve (BTHIS), Bridgend, Egyesült Királyság

Durnaven Place 8-10 és 12, BTHIS a történelmi építészeti részletek visszaállításával (szárnyablakok, palatető, kő részletek...), Bridgend, Egyesült Királyság


23

TOVÁBBI TUDNIVALÓK ÁLTALÁNOS A CASH weboldal az Utrechtben megrendezett tematikus szeminárium összes prezentációjával: http://urbact.eu/cash

LEGKORSZERŰBB Főbb referenciák a lakásfelújítási technológiák áttekintésére: • Energiahatékonyság a lakóépületben; technikák, lehetőségek, költségek és jövedelmezőség; Lakhatási és Környezeti Intézet: http://www.iwu.de/fileadmin/user_upload/dateien/energie/klima_ altbau/IWU_QBer_EnEff_Wohngeb_Nov2007.pdf • A W/E tanácsadó „A legkorszerűbb energiatakarékos technológiák” című előadása a CASH weboldalon

http://ec.europa.eu/environment/ecolabel/ (minden az ökocímkékről) www.ecologicalbuildingsystems.com www.gprgebouw.nl www.passiv.de www.asiepi.eu vagy www.buildup.eu (ASIEPI EP: Európai energiateljesítményi követelmények összehasonlítása: Eszköz és módszer, 2010.) www.norme-bbc.fr (Francia normák és Grenelle jegyzék) www.energiereferat.stadt-frankfurt.de Infopakete Energie Infopaket Gründerzeitgebäude Downloads – rechte Seite Gründerzeitbroschüre Útmutató: „Energetische Sanierung von Gründerzeitgebäuden in Frankfurt“; Kiadó: Frankfurt am Main város, Energetikai részleg. http://ecocitoyens.ademe.fr/ www.logementsocialdurable.fr www.energiaklub.hu (Magyar klímapolitikai intézet. Az Energiaklub energiahatékonyságra, megújuló erőforrásokra, klímavédelemre, energiapolitikára koncentrál.) www.lakcimke.hu (Egy magyar on-line, letölthető publikáció tulajdonosok számára épületek energiatanúsítványairól, energiahatékonysági beavatkozásokról és megújuló energiaforrásokról.)

• La rénovation à très basse consommation d’énergie des bâtiments existants. Olivier Sidler, Franciaország, 120. o., 2010.

TOVÁBBI HONLAP FORRÁSOK www.institut-negawatt.com www.lowenergyhouse.com (Anglia) www.kliba-heidelberg.de/publikationen_oekobaufibel.html (Németország) www.pro.baubook.at; www.sev.nl

Társasházak felújítása, Robijnhof, Utrecht, Hollandia. 24


Társasház felújítás kis léptékű kapcsolt hőerőművel, Tuinwijk, Utrecht, Hollandia.

JOGI KERETRENDSZER

• Mely energiatakarékossági témák tartoznak ide?

URBACT II PROJEKT

• Hol vannak az eltérések? • A jogosultsági tényezők megfelelőek és kellőképpen le vannak fedve? • Mik a kivitelezés korlátai? • Néhány érdekes megközelítés • Ajánlások egy hatékony energiamegtakarítási jogi keretrendszerhez


25

Bevezetés és a téma jelentősége

Tartalom MODERN MEGVALÓSÍTÁS

26

Európai irányelv és szabályozás CASH partneri jogi keretrendszer

jogi eszközök által A teljesen lefedett főbb témák A jogi eszközök által kevésbé lefedett témák A CASH partnerek sajátosságai és erősségei MEGTÁRGYALT FŐBB PROBLÉMÁK

30

Jogosultsági tényezők A kivitelezés akadályai Igények és szükséges eredmények

PARTNEREKTŐL SZÁRMAZÓ PÉLDÁK 32 Orca-apulia régió, Olaszország Brindisi lakóközösség, Olaszország Apulia csoport a fenntartható épületekért, Olaszország Hőforrás szabályozás a várostervezésnél Önkéntes hozzájárulás helyi szinten

Ebben a kiadványban, mely a CASH projekt kapcsán megjelenő 6 mini útmutató 2. tagja, az energiatakarékos felújítás jogi keretrendszerével foglalkozunk. A megfizethető és energiatakarékos házak elérhetősége nem csupán technikai vagy pénzügyi kérdés. A városok számára az európai irányelvek, az országos/regionális/ helyi törvények, rendelkezések, rendeletek és irányelvek alkotják azt a keretrendszert, amelynek keretén belül dolgozni kell. Ebben a mini útmutatóban leírjuk, hogy a 9 európai országból származó CASH partnerek számára jelenleg milyen jogi feltételek állnak rendelkezésre helyi szinten, és bemutatjuk, hogy hogyan manőverezhetnek az adott lehetőségek között a szociális főbérlők, az alacsony jövedelmű háztulajdonosok és a bérlők, megfizethető árú házaik energiatakarékosabbá tétele érdekében. Ezenkívül a helyi körülmények figyelembe vételével bemutatjuk, hogy milyen hiányosságok, akadályok, helyi igények és potenciális megoldások vannak.

MODERN MEGVALÓSÍTÁS Európai energiahatékonysági irányelv és szabályozás Az építőiparban szektorban európai szinten fontos célkitűzés az energiafogyasztás csökkentése, ami számos különböző irányelven és előíráson meg is látszik. Jól ismert példa erre a 20-20-20-as cél (ami a ÜHG kibocsátás legalább 20%-os csökkentését jelenti 2020-ra; a megújuló energiaforrások részesedésének 20%-ra történő emelését; és az energiamegtakarítás legalább 20%-os növelését jelenti), amit Európa-szerte számos helyi és regionális hatóság kitűzött maga elé a “Polgármesterek szövetségén” keresztül (amit a CASH partnerek közül hatan aláírtak). A CASH számára valószínűleg az Épületek energiateljesítményére (EPBD) vonatkozó EU irányelv (2002/91/EK) a legfontosabb, ami 2003 óta van érvényben, és amit 2010. májusa óta alkalmaznak.

Az energiatakarékosságra (EE) vonatkozó EU törvényeket a következő linken lehet megtekinteni: http://europa.eu/legislation_summaries/other/l27042_en.htm 2011. június 22-én az Európai Közösség új intézkedéssorozatot terjesztett be a fokozottabb energiatakarékosság érdekében (Energiatakarékossági terv 2011). Ez jogilag előírja a tagállamoknak az energiatakarékossági sémák megalkotását, és nagyobb közreműködést követel meg a helyi és regionális önkormányzatoktól a középületek energiatakarékosabbá tételével kapcsolatban. Jóllehet a szociális bérlakásokról nem tesz konkrét említést az új irányelv, ez mégis a tárgykörhöz tartozik, lévén, rendszerint

KONKLÚZIÓ ÉS AJÁNLÁSOK

ez is az önkormányzatok hatáskörébe tartozik.

33 Ezen túlmenően az Európai Közösség létrehozza az “Alacsony szénkibo-

„Brindisi manifesztum”

TOVÁBBI TUDNIVALÓK

26


csátási útitérkép 2050-et”, azzal a céllal, hogy 2050-re 80-ról 95%-ra csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását. Emellett további előírá-

34

2. CASH tematikus szeminárium a jogi keretrendszerről, Brindisi (Olaszország), 2011. április 13-15.

sokra is lehet számítani.

A szubszidiaritás elve számos olyan normához és előíráshoz vezetett, ami az országos, regionális vagy helyi környezethez köthető. CASH partneri jogi keretrendszer Annak érdekében, hogy megértsük, hogy egyes európai országok hogyan

Az összegyűjtött információk megmutatták, hogy a szubszidiaritás elve

Ahogy az a táblázatban is látható, ez rendkívül eltérő energiatakarékossági

egyeztették össze jogi keretrendszerüket ezekkel az európai irányelvekkel, és

(az EU-s környezet központi elve, mely azt feltételezi, hogy az EU-n belüli

jogi keretrendszert eredményezett a CASH partner-országok között, holott

hogy rámutassunk az eltérésekre és az ország-specifikus hozzájárulásokra, a

politikai döntéseket a lehető legalacsonyabb adminisztrációs és politikai

mindegyik ország ugyanazon EU irányelvek szerint működik – a különbség

CASH partnerek összefoglalták egy táblázatban az országos, regionális és

szinten kell meghozni, minél közelebb az emberekhez) számos olyan nor-

mindössze a célspecifikációkban, az auditokban és az energiateljesítményi

helyi energiatakarékossági jogi eszközeiket a főbb energiatakarékossági té-

mához és előíráshoz vezetett, ami az országos, regionális vagy helyi

tanúsítványokban figyelhető meg. A táblázat eredményeit a következő alfe-

mák szerint – a teljes táblázatot a CASH honlapján lehet megtekinteni (http://

környezethez köthető (kulturális, pénzügyi, klimatikus stb. sajátosságok).

jezetekben vizsgáljuk meg alaposabban.

urbact.eu/cash/, “Project documents”, “CASH Partner legal framework”. ENERGIATAKARÉKOSSÁGI DIAGNÓZIS ÉS SPECIFIKÁCIÓK Energiatakarékossági célok + Az épületek energetikai követelményei

Auditok + Az épületek EPC energiateljesítményi tanúsítása + közzététel

Felújítási címkék

ENERGIATERMELÉS ÉS - ELOSZTÁS Energiaforrások

Kogeneráció

Távfűtés

FELHASZNÁLÓI KÖZREMŰKÖDÉS Társasház / társtulajdonosok

Bérlők hozzájárulása az energiatakarékos felújításokhoz

K+F Csoportok (gyárak és kutatóintézetek)

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK / TERVEZÉS Szubvenciók az energiahatékony lakásfelújításokhoz

Öko-hitelek és alacsony kamatú hitelek

Pénzügyi intézkedések

Zöldáram tarifák

Állami és önkormányzati épületek támogatása

Yambol, BULGÁRIA Sonderborg, DÁNIA CRRA, Echirolles, Les Mureaux, FRANCIAORSZÁG Frankfurt, NÉMETORSZÁG Eordea, GÖRÖGORSZÁG Tatabánya, MAGYARORSZÁG Brindisi, OLASZORSZÁG Utrecht, HOLLANDIA Bridgend, EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Összefoglaló táblázat: CASH partneri energiatakarékossági jogi keretrendszer a fő témák szerint Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

27

A jogi eszközök által kevésbé lefedett témák

A jogi eszközök által teljesen lefedett főbb témák Energiatakarékossági diagnózis és specifikációk: minden CASH

Felhasználói közreműködés: több partnerországban vannak jogi esz-

Habár valamennyi energiatakarékossági téma fontos, vannak olyanok,

tagállam bevette az EPBD-t az országos törvények közé. Felállításra kerül-

közök arra, hogy a bérlők hozzájárulhassanak az energiatakarékos fel-

amelyek szabályozására nincs kellő figyelem fordítva, ezek a következők:

a

újításokhoz (Magyarország, Dánia, Franciaország, Hollandia és Németor-

monitoringozási módszerek és be lettek vezetve a tanúsítási rendszerek.

szág). Németországban az energiamodernizációs költségek 11%-a

Felújítási címkék: csupán néhány olyan partnerország van – például

Az egyes tagállamok azonban más és más számítási módszereket használ-

magasabb bérleti díjakká alakítható. Az, hogy a bérleti díj mennyire növek-

Franciaország – ahol alkalmazzák a kiváló környezeti minőséget (HQE) és

szik meg az önkormányzati laká-

az alacsony fogyasztást (BBC) jelző címkéket. Németországban a Passive

soknál,

eltérő.

House Institute (www.passiv.de) kifejlesztett egy, az országos szintűtől el-

(Utrecht,

térő, a politikai érdekek által nem befolyásolt számítási módszert, mely le-

Frankfurt) erre helyi előírásokat

hetővé teszi az új kutatási eredmények gyors beépítését, ami által még

dolgoznak ki. Mivel a kivitelezési

pontosabb eredmények érhetők el. Egyes felújítási címkék új, országos

tek

az

energiatakarékossági

célok,

meghatározásra

kerültek

nak, így igen nehéz összehasonlítani az energiafogyasztási értékeket (pl.: európai szinten több mint 25-féle energiatanúsítás létezik). Ami az energiamodernizációs célenergiaérték szinteket illeti: habár ez országos szinten alapvetően alacsony, a partnerek megmutatták, hogy bizonyos esetekben a helyi önkormányzatok még ambiciózusabb célokat is ki tudnak

Egyes országokban az országos szintű szabályozás nagyobb projektek esetén a különböző energialehetőségek felmérését is előírja, így az energiaforrás megválasztása nem központilag van előírva, hanem a helyi helyzettől függ.

tűzni maguk elé.

Egyes

országonként városokban

mechanizmusok összetettek, és mivel „ez” törlése a bérlői hozzájárulási kérdés gyakran közösségi problémákat eredményez, az esetek többségében a főbérlők úgy döntenek, hogy inkább hagyják az egészet. Frankfurt és néhány további német város be-

Energiatermelés és -elosztás: az országok többsége olyan szabá-

vezette az energiakritériumot a helyi bérleti díj-összehasonlítási sémáknál

lyozás kidolgozásán dolgozik, amely a megfelelő pénzügyi intézkedések

(„Mietspiegel”). A főbérlők a magasabb bérleti díj-igényüket a szükséges

révén elősegíti a megújuló energiaforrások alkalmazását (garantált zöld-

energiatakarékossági intézkedések (újfajta fűtésrendszer, szigetelés) és az

áram tarifa, szubvenciók a napkollektorokra és a hőszivattyúkra...). Egyes

alacsonyabb energiaigény igazolásával alá tudják támasztani.

országokban (Franciaország, Dánia) az országos szintű szabályozás nagyobb projektek esetén a különböző energialehetőségek felmérését is elő-

Pénzügyi eszközök: a szubvenciók (országos szintű, helyi szintű, vagy

írja, így az energiaforrás megválasztása nem központilag van előírva, ha-

a kettő egyszerre), a hitelek és a zöldáram tarifák vannak a leginkább

nem a helyi helyzettől függ.

szabályozva.

28


szintű építkezési előírások bevezetéséhez vezettek, melyek elősegítik az

Csoportok: csak néhány CASH tag, például Sønderborg és Brindisi sza-

energiatakarékosság és a bioklimatikus eszközök figyelembe vételét az új

bályozza az EE csoportok létrehozását, a kutató és fejlesztő intézetekhez

építkezéseknél (pl. a franciaországi RT 2012-es hőszabályozás). Ezeket

való csatlakozást, és az EE fejlesztésekre irányuló iparágakat. A csoportok

várhatóan kötelező felújítási előírások követik majd.

a többi partnerországban csak támogató szervként vannak jelen.

A CASH partnerek sajátosságai és erősségei A CASH partnerek részletes jogi keretrendszer táblázata, mely a CASH weboldalán található meg, néhány trendet és sajátosságot hangsúlyoz:

Kapcsolt energiatermelés és távfűtés: néhány partnervárosban az energiahasználatot jogszabályok támogatnak támogatja, legyen az kapcsolt energiatermelés, távfűtés vagy földgáz

használata.

A

helyi

körülmények, a források elérhetősége és a gazdasági tényezők befolyásolják, hogy az energiaellátás mely opciója támogatott, például Tatabányán, Eordeában vagy Sønderborgban a távfűtés.

Pénzügyi intézkedések: ezeket a gaz-

Hollandia az egyik kivétel, ahol törvény kötelezi a lakástulajdonosokat arra, hogy bizonyos alapot rakjanak félre a hosszú távú karbantartásra, ahol is megkülönböztetik a normál karbantartást és a különleges energia beruházásokat.

dasági eszközöket minden EU kommuniká-

Néhány ország, például Olaszország létrehozott egy sor regionális és he-

ciós dokumentum és irányelv megemlíti,

lyi szintű jogi eszközt, amelyek megérdemlik, hogy szélesebb körben is

mint az energiatakarékossági célok megva-

ismertté váljanak (például Brindisi városi tanácsának határozata, melynek

lósításának fontos eszközét. A támogatások

alapján a lakóközösségek a bérleti díjak 30%-át önkormányzásra, valamint

mellett olyan gazdasági eszközöknek, mint

EE felújításra használhatják fel). Mások, mint például Franciaország cent-

az adószabályozás, is elérhetőnek kell len-

ralizáltabb megközelítést alkalmaznak kevesebb helyi, és annál több

nie minden résztvevő számára, melyek a

nemzeti szabályozással.

környezetbarát lehetőségeket pénzügyileg is vonzóvá teszik. Azonban ezeket nagyon rit-

Néhány ország specifikus jogi eszközöket hozott létre a legfontosabb EE

kán használják az önkormányzati lakásfelújí-

témákhoz:

tások során, vagy nagyon újkeletűek az alacsony bevételű tulajdonosok számára. • Magyarországon a 2007/389. sz.

• Német EE megjelölés,

Közös tulajdon / közösen birtokolt terület: a többségi szavazásra

Zöld beszerzés (környezetbarát beszerzés): bár a 9 CASH országból 6

kormányrendelet a kapcsoltan

Apulian Regionális Tanács 863.

különféle szabályozások vonatkoznak. Néhány esetben határozatképes

ország nemzeti tervének része, a CASH partnerek nem említettek a témá-

termelt villamosenergia átvételi

sz. rendelete (2010. márc. 23.) a

számra van szükség. A legtöbb partnerországban ez a jogi eszközök aka-

val kapcsolatos jogi eszközöket.

áráról

kutatásról és fejlesztésről (Olaszország), a francia

dálya, vagy a tulajdonosok döntési kötelezettsége a normál karbantartási

• Tatabánya közgyűlésének 4/2010.

munkák és az energia beruházások között. Hollandia az egyik kivétel, ahol

sz. rendelete a távfűtött lakások

5B-22-09 sz. adórendelet, mely

törvény kötelezi a lakástulajdonosokat arra, hogy bizonyos alapot rakjanak

hőfogyasztásának szabályozásáról

az EE kiadásokhoz adójóváírást

félre a hosszú távú karbantartásra, ahol is megkülönböztetik a normál kar-

és méréséről, valamint 10/2010. sz.

határoz meg, valamint a 6C-1-10

bantartást és a különleges energia beruházásokat. Európában nincs erre

rendelete a városi

sz. rendelet, mely a szociális

általános szabály. Bulgáriában, ahol a legbonyolultabb az épületek tulaj-

fűtéskorszerűsítési programról

lakások energiatakarékos

donjogának kérdése, a Társasházi Törvény kiköti, hogy az alapvető javítási

(Magyarország).

munkáihoz vagyonadó enyhítést

vagy felújítási munkákhoz minősített többségre van szükség a szavazás-

határoz meg.

kor, és egy hónapon belül egy módosításban kell jelezni, hogy „minden tulajdonosnak havi díjat kell fizetni „a” törlendő az épület felújítására".


29

MEGTÁRGYALT FŐBB PROBLÉMÁK

A támogatási lépések gyakran nem eléggé változatosak, vagy nem adoptálhatók az adott helyzethez és a jogi keretrendszer nem megfelelő. Ez olyan akadályokat hozhat létre, mely lehetetlenné teszi a jogszabályok alkalmazását. Jogosultsági tényezők

A Brindisi szeminárium során tematikus workshopokat

A jogszabályi mechanizmusok, mint például: az „Önkéntes” moder-

az energiamegtakarítás alapján; PPP-k Olaszországban; pénzügyi támo-

tartottunk a jogosultsági tényezőkkel, az akadályokkal

nizálás és a nem kötelező érvényű intézkedések Németországban; az in-

gatás a régi bojlerek lecseréléséhez Németországban; kockázatmegosztás

és az igényekkel kapcsolatban a partnerek számára, az

gatlanok energiatakarékossági szintjének nyilvánosságra hozatala a fran-

a közszféra szereplői (pl. önkormányzatok) által biztosítva, garanciavállalá-

cia

sokon keresztül.

ingatlanügynökségek

által;

a

tanúsítvány

kötelezővé

tétele

EE jogi keretrendszerük bevezetése érdekében. A

Olaszországban értékesítéskor (Olaszországban, Franciaországban és

következőkben néhány, a partnerek által felvetett

Hollandiában a közös tulajdon is viselkedhet jogi személyiségként); a lakók

A műszaki támogatás kevésbé elterjedt, és a következőket foglalja

önképviselete Olaszországban és lakossági szerződés létrehozása a felújí-

magába: technikai segítségnyújtás a tanúsítási folyamathoz, a pénzügyi

tási művelet adoptálása Hollandiában...

támogatás eléréséhez és a támogatási kérések feldolgozásához Franciaor-

problémát ismertetünk.

szágban; technikai segítségnyújtás az egyetemek számára az energiaügyi Ahogy az a következő felsorolásban is látszik, számos külön-

kérdésekben Dániában; a kerületek fűtésének fejlesztése a törvényható-

féle pénzügyi lépés létezik, de ezek gyakran rövid ideig tartanak vagy

sági joggal felruházott városok által Dániában és Hollandiában; intelligens

projekt alapúak, nem adaptálhatók nagyméretű felújítási műveletekhez: EU

mérések használata a tudatosság növelése érdekében Németországban…

strukturális források; kedvezményes kölcsönök és adókedvezmények a francia szociális főbérlők és az olasz tulajdonosok számára; garantált

A kapacitásfejlesztés és az oktatás nagymértékben változik,

2-3%-os hitelkamat a szociális főbérlők számára regionális szinten Hollan-

kezdve az iskolás gyermekektől egészen a tudósokig: nemzeti oktatási

diában; alacsony kamatlábú hitelek a nemzeti szinten támogatott bankoktól

program az általános iskolákban Dániában; tanítási programok a műszaki

- KfW - Németországban; 0%-os ökohitelek / zöld hitelek a privát tulajdono-

iskolákban a PassivHaus épület körül, ideértve az építészek és építészmér-

sok számára Franciaországban és Dániában; kölcsönalap a szociális fő-

nökök számára tartott programokat Németországban; egyetemi programok

bérlők számára helyi szinten egy független szervezet által Hollandiában;

az energiával kapcsolatban Olasz országban.

harmadik generációs lakók hozzájárulása Franciaországban; lehetséges

Brindisi szeminárium workshopok, 2011. április 13-14., Brindisi, Olaszország

anyagi támogatások az alacsony bevételű tulajdonosok számára Francia-

Az információ és a tudatosság növelése továbbra is a legelterjed-

országban és a C szint eléréséhez Magyarországon; regionális pénzügyi

tebb alkalmassá tevő tényezők, de továbbra sem elegendő mértékűek és

lépések Franciaországban; mentesülés a földadó alól a szociális tulajdono-

nem célzottak: önkormányzati és nemzeti szintű városok és nemzeti szin-

sok számára Franciaországban; mentesülés az ingatlanadó alól az A szint

ten végzett tudatosság-növelő kampányok Dániában; energiatakarékos-

elérése esetén Bulgáriában; alacsonyabb ÁFA Franciaországban; fiskális

sági tanácsokkal ellátott weboldal a magántulajdonosok és a lakók szá-

intézkedés: adóvisszatérítés bizonyos energetikai készülékekre és anya-

mára Dániában és Hollandiában; az energiatakarékossági szintek

gokra Franciaországban, Olaszországban és Dániában; fehér tanúsítvá-

nyilvánosságra hozatala az ingatlanügynökségek által, energiával kapcso-

nyok – megtakarított energia értékesítése a szociális főbérlők által az ener-

latos tanácsadás és információs szolgálat a közös és egyéni tulajdonban

giavállalatok számára Dániában és Franciaországban; nemzeti tőkealap

lévő házakhoz Franciaországban; pénzügyi információk biztosítása a civil

létrehozása a rögzített bérleti díjakból - a kölcsönök kifizetése után –, me-

szervezetek által Magyarországon...

lyet a kormány kezel a szociális főbérlők olyan igényei alapján, amiket a lakók is indokoltnak tartanak Dániában; lakbértámogatások Hollandiában

30


A kivitelezés akadályai

Igények és szükséges eredmények

A támogatási lépések gyakran nem eléggé változatosak, vagy nem adoptál-

Amennyiben ezek az akadályok számos politikai területre kiterjednek, lé-

Az EE jogi keretprogramnak számos különböző, kulcsfontosságú aspektust

hatók az adott helyzethez és a jogi keretrendszer nem megfelelő. Ez olyan

teznek egyéb tényezők is a szociális lakások szektorára vonatkozóan:

kell lefednie:

akadályokat hozhat létre, mely lehetetlenné teszi a jogszabályok alkalmazását. A következőkben a törvényhozás azon aspektusait soroljuk fel, melyek akadályokat állítanak a CASH partnerek elé:

• Olyan meglévő jogi keretrendszerek, melyek nem fedik le az energiatakaré-

kossági felújítások összes aspektusát és a jogi kötelezettségek nem mindig csatlakoznak az olyan eszközökhöz, mint a kapacitásfejlesztés és oktatás, vagy a pénzügyi támogatások.

• Verseny állhat fenn az energiatakarékossággal (EE) kapcsolatos jogi do-

kumentumok és egyéb jogi dokumen-

• Előfordulhat, hogy a kormány magas EE célokkal rendelkezik, de a szoci-

ális főbérlők problémákba ütközhetnek a felújítás finanszírozását illetően,

áramforrás diagnosztika stb.). Ezek tükrében előfordulhat, hogy nehéz megegyezni a jogszabályok alkalmazásának módjában.

• A törvények által felállított célok nem minden esetben valósíthatók meg pénzügyileg vagy nem reálisak.

• A gyenge és instabil pénzügyi intézkedések, továbbá a nemzeti és a regi-

ben az épület szigetelésének fejlesztését vagy új fűtésrendszer beszere-

és a pénzügyi eszközök korlátozottak lehetnek (nincs lehetőség adóked-

lését tervezi. Bizonyos német városokban és a Baden-Württemberg régi-

vezményre vagy zöld hitelre bizonyos felek

óban a jogi keretterv kiköti, hogy megújuló energiaforrásokat (pl.

számára...), és nem adaptálhatóak nagymé-

napkollektorok) kell felszerelni, amennyiben a tetőt vagy a fűtésrendszert

A jogosultsági tényezők közé a jogszabályi mechanizmusok, a pénzügyi lépések és a műszaki támogatás tartozik, melyek gyakran rövid távúak.

tumok között (pl. tűzbiztonság, liftek, épületekre vonatkozó előírások,

• Ambiciózus technikai normákat és reális célokat állítson fel, amennyi-

retű műveletekhez. A bérleti díjak emelése rendkívül nehéz lehet, amennyiben a lakók nagy része nagyon alacsony keresetből vagy szociális segélyből él. A bérleti díjakat terhelő felújítási beruházások nem ellenállást válthatnak ki a lakókban az alacsony tudatosság és a felújítási folyamatban való alacsony szintű részvétel miatt.

• A vegyes ingatlanokra (szociális főbérlő épületei és privát tulajdonosok) „nem” felelnek meg azok a jogszabályok, melyek az átlagos szituációkhoz lettek létrehozva és a szociális főbérlők viselnek minden jogi kötelezettséget.

• A pénzügyi források sokfélesége bonyolult alkalmazásokhoz vagy lebonyolításokhoz vezet.

modernizálják.

• Kösse össze a pénzügyi és jogi kerettervet annak érdekében, hogy egy átlátható módszer jöjjön létre a főbérlő és a lakók pénzügyi érdekei közti

egyensúly eléréséhez; fejlesszen ki koordinált, többtényezős eszközöket (technikai, szociális, pénzügyi) a kisjövedelmű tulajdonosok számára.

• Támogassa a megújuló energiaforrásokat. Egy olyan, világos kerettervet kell létrehozni, amely támogatja a kogenerációból és megújuló energiaforrásokból származó fűtés és áram bevezetését. A zöldáram tarifáknak, mely a megújuló energiaforrásokból származó energia legmagasabb és legköltséghatékonyabb előretörését okozta (ahogy az Németországban is történt), az üzem beindítását követő 15-20 évig stabilnak kell lennie.

• Ezen felül alapvető fontosságú, elterjesszék a különböző, elérhető EE jogi eszközöket az önkormányzatoknál, és megnöveljék a háztartások tudatosságát az EE felújítás előnyeivel kapcsolatban.

onális vagy helyi szinten lévő kezdeményezések közti különbségek megnehezítik a nemzeti célok elérését.

• A jogi eszközöket (törvények, rendeletek, jogszabályok) a lobbisták is be-

folyásolhatják, míg a szociális lakásokban érdekelt személyek nem rendelkeznek erős lobbival.

• A nemzeti törvények nem minden esetben alkalmazhatók a speciális helyi

körülményekre. Ezen felül egy olyan helyi jogszabály (amely már bizonyosan működik) nemzetközi szintre történő emelése rendkívül körülményes.


31

PÉLDÁK a partnerektől A továbbiakban érdekes CASH partner példákat mutatunk be az alulról fölfelé történő építkezés megvalósítására és a helyi igényeknek megfelelő jogi eszközök alkalmazására: Orca Apulia Régió, Olaszország Az Apulia Régió Regionális Obszervatóriuma (ORCA) létrehozott egy adat-

Továbbá, a lakóközösség megalkotott

A fűtési rendszer szabályozása a várostervezésben

egy képregényt, hogy a lakók tisztá-

1997 óta Frankfurt arra kötelezi az építési vállalatokat és projektfejlesztő-

ban legyenek a lakástörvények hatá-

ket, hogy az épületeket a helyi, kapcsolt termelésű fűtőrendszerrel össze-

sával... Ez a kreatív eszköz legjobb

kapcsolja. Más fűtőrendszerek és tüzelőanyagok használata tilos. A kötele-

gyakorlatként támogatandó, mellyel a

zettség helyi, várostervezési és földhasználati tervekkel kapcsolatos

lakosok információhoz juthatnak a jogi

rendeleteken keresztül kerül megvalósításra.

keretrendszerről.

bázist az érdekelt felek igényeiről, melyet a régió támogatására használ fel az önkormányzati EE lakásfelújítások frissített regionális szabályozásának létrehozásához. Az ORCA nem csupán adatokon keresztül gyűjti össze a

www.unioneinquilini.it

Egy Brindisi lakóközösségi képviselő a képregényük jogi eszközökre gyakorolt hatását mutatja be.

lakók visszajelzéseit, hanem beszélgetnek is velük az adatokról, ami nagyon hasznos az értékelő egységeknek. Az elemzéssel összeegyeztethe-

http://www.frankfurt.de/sixcms/detail.php?id=8686&_ffmpar[_ id_inhalt]=50482 http://www.frankfurt.de/sixcms/detail.php?id=8686&_ffmpar[_ id_inhalt]=50467

térés a kettő között. Ezt követően a politikusok támogatásával új törvények

Apulia Klaszter a Fenntartható Építkezésért, Olaszország

születnek, vagy módosulnak a meglévő törvények, hogy hatékonyabban

Az Apulia „Klaszter a Fenntartható Építkezésért” támogatja a fenntartható

támogassák az eljárásokat helyi szinten. Az ORCA gyakorlatának fő pro-

fejlődést szolgáló együttműködéseket és oktatási tevékenységeket, hogy

jektjei megtekinthetők:

minden szinten ismertté tegye a fenntartható építési folyamatokat. Össze-

Önkéntes hozzájárulás helyi szinten

kapcsolja a régió iparágait, vállalatait és egyetemeit, tájékoztatást és kép-

Utrecht aláírt egy önkéntes megállapodást az önkormányzati lakásszövet-

zéséket nyújt a fenntartható fejlődésről és az energiával kapcsolatos prob-

kezetekkel, melynek megfelelően 2011 és 2015 között 18660 lakást szige-

lémákról, valamint kutatásokat és fejlesztéseket is kezdeményez. A

telnek. Cserébe a városi tanács módosítja a törvényeket, melyek megaka-

résztvevő felek megosztják tapasztalataikat, így a régiók magasabb tör-

dályozzák a lakásszövetségeknek a nagyobb házak felosztását, vagy a

vényhozói szinten is visszajelzést adhatnak, és befolyásolhatják az új tör-

lakásállomány egy részének eladását.

tők a lakók igényei és a helyi törvények, és megállapítható, hogy van-e el-

www.orca.regione.puglia.it

Brindisi lakóközösség, Olaszország A Brindisi lakóközösség két, nemzeti szinten kiváló határozattal állt elő, me-

vényeket a csoport kutatási és fejlesztési tevékenységein keresztül.

lyet a városi tanács egyhangúan hagyott jóvá. A határozatok alapján létrejövő nyilatkozatot (‘Carta dei Servizi e Commisione Gestione della Carta dei Servizi’) jelenleg az IACP (Istituto Autonomo Case Popolari) szociális főbérlője és az önszerveződés használják, melyek a lakók ügyeit szabályozzák, és amelyekkel a lakóközösség 30%-ot kaphat a bérleti díjakból (a kezelés és az adminisztrációs díjak kifizetése után) az önkormányzáshoz. Az IACPvel történt megegyezés alapján ez felhasználható EE felújításra és egyéb fejlesztésekre.

32


http://www.numix-ecoinnovation.eu/doc/pdf_67.pdf

http://www.utrecht.nl/smartsite.dws?id=88530&GID=366375&c ommnr=17013&sub

KONKLÚZIÓK ÉS JAVASLATOK A Brindisi tematikus szemináriumon a partnerek beazonosították a nemzeti törvényhozás és a helyileg megvalósítható lépések közötti hézagokat.

Hatékonyságukat már bizonyított nemzeti jogi eszközök, helyi rendeletek és városi megfontolások kiterjesztése Az egyes városoknak gyakran nehéz visszajelzést adni a sikeres helyi fo-

A korlátok, szükségletek és lehetővé tevő

lyamatokról a kormány vagy az EU felé. Ha arra alakult szervezetek és

tényezők alapján megfogalmaztak egy hatékony

ICLEI, nemzeti nemzeti önkormányzati szövetségek stb.), több befolyásuk

hálózatok tagjai (pl. CECODHAS, Eurocities, Éghajlatvédelmi Szövetség,

EE jogi keretrendszer javaslatot, az

lehet a törvényhozás alakulására.

alábbi „Brindisi Manifesztumban”.

A lakhatási költségek globális megközelítésének alkalmazása (lakbér-energia-fűtés)

Brindisi Manifesztum – Javaslatok egy hatékony EE jogi keretrendszerhez A jogi eszközök hosszú távú víziója A gyors, politikai motivációjú törvényhozásbeli módosítások kerülendők.

Koherens jogi keretrendszer nemzeti, regionális és helyi szinten

A lakhatási költségek részeként a fűtés és energia költségeket is a lakbér védelmi rendszerek részévé kell tenni. Továbbá, könnyebbé kell tenni a háztulajdonosok számára a „megspórolt energia költségek” igénylését az energia beruházások kompenzálására.

A finanszírozás átfogó, egyszerű és gyors megközelítésének alkalmazása A finanszírozásnak nem az egyéni projektek vagy tervek irányába kell orientálódnia, hanem inkább strukturális támogatásnak kell lennie. Kevésbé bürokratikusnak kell lennie, és az eljárásokat egységesíteni és egyszerűsí-

A klaszterek alapításának szorgalmazása Megfelelő kommunikáció és kapacitásépítés biztosítása

A törvényhozásnak egységesnek, érthetőnek és arányosnak kell lennie.

teni kell.

Rugalmas és alkalmazkodó jogi keretrendszer

Adaptív mechanizmus alkalmazása a lakbérre, „a” bevételek alapján

Ebben az értelemben a nagyobb szabályozási szinttel rendelkező önkéntes

A lakbérhez rugalmas mechanizmust kell biztosítani, hogy az illeszkedjen a

szére, elsősorban az építészeknek és építési vállalkozóknak képzési

jogi eszközöket (nem kötelező erejű jog) kell előnyben részesíteni.

helyi kontextushoz (leromlott lakókörnyezet), és olyan védelmi eljárást,

programokat kell biztosítani, és támogatni kell az építészek/építési vállalko-

mellyel megakadályozható a meglévő szociális bérleti díjak növekedése.

zók energiatakarékossági tanúsítványhoz jutását. Támogatni kell a városok

Az érintett felek (beleértve a lakosokat) bevonása a a törvények megalkotásába kulcsfontosságú a koherens törvényhozás megalkotásához,

Az önkormányzatoknak szisztematikus módon világos és időszerű információkat kell kapniuk a törvényhozásról és a finanszírozás lehetséges forrásairól, valamint részesülniük kell a megfelelő képzésben. Az érintett felek ré-

és lakóközösségek tájékoztató kampányait (pl. Klímakörút Frankfurtban, Apulia Csoport a fenntartható fejlesztésért, ORCA “Watt/IN” projekt). Még ha nem is mindig könnyű bevonni az önkormányzati lakások bérlőit a felújí-

mely helyi szinten az EE szereplők, szociális főbérlők, privát tulajdonosok

tási programokba, mindenképpen fontos a további érintettek mellett őket is

és a bérlők részvételével valósulhat meg.

informálni és bevonni a programba.


33

TOVÁBBI TUDNIVALÓK A releváns törvények és intézményes keretrendszer áttekintése a Brindisiben tartott tematikus találkozóra készített háttéranyagban

Az energiatakarékossággal kapcsolatos európai irányelvek a az EU Energia Főigazgatóságának weboldalán találhatók meg http://ec.europa.eu/energy/index_en.htm

található meg.

http://ec.europa.eu/energy/efficiency/action_plan/action_plan_en.htm

(Lásd a CASH weboldalát: http://urbact.eu/cash)

www.epbd-ca.eu

http://ec.europa.eu/energy/strategies/2011/roadmap_2050_en.htm

További oldalak Polgármesterek Szövetsége: www.eumayors.eu Az európai és nemzeti lakásépítési irányelvek fejlesztései: www.powerhouseeurope.eu www.housingeurope.eu

34


PénZüGYI TERVEZés

URBACT II PROJEKT

• Hogyan lehet csökkenteni a „befektetési költségek és a bevételek” közti rést? • Hogyan lehet megoldani a főbérlő/albérlő dilemmáját? • Mik a kivitelezés korlátjai? • Milyen potenciális megoldások léteznek a hatékony finanszírozásra?


35

Bevezetés


és a téma jelentősége 36

Mennyi pénzre van szükség? – Az európai környezet Jelenlegi módszerek a befektetési költségek és a bevételek közti rés csökkentésére A befektetési költségek csökkentése A bevételek növelése Harmadik felek általi finanszírozás


38

Hogyan érik el a CASH partnerek a pénzügyi eszközöket? Akadályok A CASH partnerek által megjelölt speciális igények Potenciális megoldás a hatékony pénzügyi tervezéshez

PARTNEREKTŐL SZÁRMAZÓ PÉLDÁK

42

The Danish Building Fund, Dánia Nemzeti bérleti séma és pontozási rendszer, Hollandia Green Deal, UK KfW programok, Németország Helyi pénzügyi eszközök, Brindisi, Olaszország


43

Finanszírozás A befektető/felhasználó dilemmája Kapcsolatépítés Javaslatok az irányító hatóságoknak


36


44

A Pénzügyi Eszközök 3. mini útmutatója a 2011. szeptember 7. és 9. közt Frankfurtban, Németországban megrendezésre kerülő 3. nemzetközi tematikus szeminárium előkészítése és ülése során résztvevő CASH partnerek közti tapasztalatcserén alapul. Az energiahatékony (EE) felújításokra vonatkozó, meglévő pénzügyi eszközöket analizálja a CASH partnervárosok 9 európai országában. A CASH partnervárosokban alkalmazott sikeres pénzügyi eszközök kimutatásán felül az útmutató az akadályokat is bemutatja, továbbá javaslatokat tesz a pénzügyi tervezés fejlesztésére a hosszú távú, nagy volumenű EE felújítási műveletekhez.

MODERN MEGVALÓSÍTÁS Mennyi pénzre van szükség? – Az európai környezet Becslések szerint egy lakás teljes energiahatékony felújításának költsége átlagosan 23 000 euró1 (Franciaországban). Ahhoz, hogy elérjük az európai CO2-kibocsátás-csökkentési célokat, az alacsony energiafogyasztási normák szerint hozzávetőleg mintegy 70-180 millió házat kellene az EU-n belül felújítani. Ehhez 1500-4000 milliárd eurót kellene lakásfelújításra fordítani a lakossági szektorban 2050ig, ami az energiafogyasztás durván 27%-át teszi ki az EU-ban. Hogyan lehet ezt elérni annak tudatában, hogy az energiaköltségeket háromnegyedével kellene csökkenteni, és hogy a felújítási költségek 66-75%-a gyakran az általános karbantartási műveletekre megy el? A tervek szerint ezeket a költségeket hosszú távon az épület hozzáadott értékével, rövid távon pedig annak magasabb bérleti díjával fedeznénk. Gyakran azonban nincs mód – például önkormányzati bérlakások esetén – a bérleti díj növelésére, legfeljebb a várható fűtési költségek csökkenésének mértékével. Ezért további pénzügyi eszközökre van szükség.

Jelenlegi módszerek a befektetési költségek és a bevételek közti rés csökkentésére A CASH 3. nemzetközi tematikus szemináriumon 9 CASH partnerország városait vettük górcső alá az energiahatékony felújításhoz rendelkezésre álló pénzügyi eszközök tekintetében. Ezeket 3 módszertani kategóriába soroltuk a befektetési költségek és a bevételek közti rés csökkentéséhez: • a befektetési költségek csökkentése, • a bevételek növelése, • a harmadik felek általi finanszírozás.

A befektetési költségek csökkentése Kölcsöntőke, kedvezményes kölcsön és zöld kölcsön Ezen pénzügyi eszközök lényeges tényezői a kölcsönre felszámított kamat és a visszafizetési periódus. A kölcsöntőke a szervezet tőkéjének azon része, mely nem törzsalaptőke, fix kamatozású, nem pedig osztalékos, és melyet egy fix perióduson belül kell visszafizetni. A zöld kölcsön a környezetbarát befektetésekre (ideértve az energiamegtakarításokat is) biztosított kölcsön, melynél a pénzügyi megtérülés éppúgy szempont, mint a környezetvédelmi pozitív hatások. A kedvezményes kölcsön rugalmas visszafizetési feltételeket kínál, rendszerint a piaci kamatlábak alatt; ezt a fajta kölcsönt állami hivatalok szokták nyújtani, egyedi esetekben. A piaci kamatlábtól való eltérést többnyire az állam állja. Bankgarancia Ez az eszköz azt takarja, hogy az önkormányzat átvállalja a bankgaranciát, megkönnyítve ezáltal az alacsony jövedelmű lakástulajdonosok, a bérlakás szervezetek és a társadalom alsóbb rétegei kölcsönhöz jutását. Adókedvezmények és ÁFA-csökkentés Egyes országokban az energiahatékonysági befektetések levonhatók a jövedelemadóból, vagy csökkenthetők velük az ÁFA-alap. Németországban például el kell érni egy bizonyos szintű energiahatékonyságot a befektetés által ahhoz, hogy ezt az eszközt igénybe lehessen venni. Az adókedvezmények azonban kevésbé vonzó megoldást kínálnak az alacsonyabb jövedelműek számára. Egyes esetekben az önkormányzatok nem vehetik igénybe az adókedvezmény-csökkentéseket.

Befektetés átruházása a bérleti díjra Ez azt jelenti, hogy a befektetések visszafizetése a magasabb bérleti díjak formájában történik. Ennek az eszköznek a hatékony kihasználásához szükség van a megfelelő jogi keretrendszerre. Dániában és Hollandiában országos szintű szabályozások vannak érvényben. Lásd még a tulajdonos/bérlő dilemmájáról szóló fejezetet.

A bevételek növelése Európai finanszírozás Az Európai Közösség az energiahatékony felújításokat különböző finanszírozási csatornákon keresztül támogatja; ezek általában rövid távú, projekt-specifikus támogatások. Számos finanszírozási ös�szeghez azonban nehéz hozzájutni azok komplexitása vagy szigorú feltételei miatt. Az energiahatékonysággal kapcsolatos európai finanszírozási megoldások közé tartoznak például az alábbiak: • Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) az energiahatékony felújítási szempontból leglényegesebb program, a maga 4%-os megfelelőségi rátájával. http://ec.europa.eu/regional_policy/thefunds/regional/ index_en.cfm

• Az Európai Befektetési Bank (EBB) energiakölcsönöket ad a közszféra és a magánszektor számára (ideértve az önkormányzatokat is – fenntartható, versenyképes és biztonságos energia), hosszú távú, fix kamattal. http://www.eib.org/

• Az Európai Energiahatékonysági Alap (EEA) az üzletileg életképes energiahatékonysági és kis volumenű megújuló energiás projektekhez, 5-től 25 millió euróig; ez az önkormányzati és regionális hatóságokat, valamint az ő nevükben eljáró magánszemélyeket célozza meg (pl. szociális bérlakás szövetségek, energiavállalatok stb.). http://eeef.eu/

• Az Európai Helyi Energia Asszisztencia Alap (EHEAE) egy technikai segítség, mely a helyi hatóságok számára áll rendelkezésre; ennek célja, hogy felgyorsítsa a befektetéseket az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területén. Ezzel a segítséggel fedezni lehet a befektetési program előkészítéséhez, bevezetéséhez és finanszírozásához szükséges műszaki támogatást, így a megvalósíthatósági és piacképességi tanulmányokat, a program felépítését, az üzleti terveket, az energia auditokat, a pályázati előkészületeket stb. http://www.eib.org/products/technical_assistance/elena/index. htm?lang=en

• A Marguerite Alap egy független Pán-európai törzsalap az energiaügyi, klímaváltozásügyi és infrastrukturális befektetésekhez, így például a fenntartható energia előállításához és disztribúciójához. http://www.margueritefund.eu/index.php?pageid=1

• Az EBB JESSICA (fenntartható városfejlesztési beruházásokat támogató közös európai kezdeményezés) programja a fenntartható befektetéseket és a növekedést támogatja a városi területeken. Ez a program olyan visszatérítendő befektetési projektekkel foglal-

„Az önkormányzati lakások energiamodernizálása energiateljesítmény alapú szerződéseken keresztül – Visszajelzés a FRESH projektről: Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság és Bulgária.” Lásd: www.fresh-project.eu

1


37

kozik, mely a fenntartható városi fejlesztési tervek részét képezi. Ezek a befektetések, melyek részvény, kölcsön és/vagy garancia alapúak lehetnek, a Városi Fejlesztési Alapokon keresztül jutnak el a projektekhez. Érintett témák: a fenntartható energiaforrások környezete, innovációja és promóciója.

szágban az energiavállalatok energia-megtakarítási célokkal rendelkeznek, amit el kell érniük. Ezért az építkezési projektekben elért energia-megtakarításokkal gyakran kereskednek is.

http://www.eib.org/projects/publications/jessica.htm?lang=en

Hogyan érik el a CASH partnerek a pénzügyi eszközöket?

• Az Intelligens Energia Európa (IEE) program támogatja az energiahatékonyságot promótáló kreatív projekteket, fokozza a megújuló energia-források felhasználását és javítja az energia-diverzitást (a projektköltségek max. 75%-ig). http://ec.europa.eu/energy/intelligent/index_en.htm

Az állami és helyi önkormányzatok által biztosított anyagi támogatások (melyek gyakran a bevételekkel kapcsolatosak). Ezek állami juttatások, melyek minden kedvezményezett-kategóriában elérhetőek (önkormányzatok, társtulajdonosok és magántulajdonosok). A kifejezetten energiahatékonyságot célzó állami juttatások vagy a szociális bérlakás szolgáltatónak, vagy pedig közvetlenül a béárlőnek is kiutalható. Ezek a juttatások nagy felújítási projektektől háztartási szintű projektekig terjedhetnek. Az összeg általában a valódi költségeknek csupán egy részét fedezi, és általában csak bizonyos számú projekt futhat egyszerre. Zöldáram tarifák A napkollektorokkal vagy szélerőművekkel előállított energia becsatlakoztatható az elektromos közműhálózatba. Sok országban a szabályozások minimum árat garantálnak ezért az energiáért. Ez bevételi forrást jelent, ami segít visszafizetni a kölcsöntőkét. Ezt azonban csak akkor lehet használni, ha energiatermelés van, az energiahatékonysági intézkedések mellett. Piaci eszközök: Energia-megtakarítási tanúsítványok és széndioxid-csere A „Fehér tanúsítvány”, vagy más néven Energia-megtakarítási tanúsítvány (ESC), Energiahatékonysági hitel (EEC) vagy Fehér címke egy olyan hatósági szerv által kiadott eszköz, mely garantálja a meghatározott energia-megtakarítási mennyiség elérését. Az esetek többségében a fehér tanúsítványokkal kereskedni is lehet. Sok or-

38



Finanszírozás harmadik felek által Energiaszolgáltató cég (ESCO) és energiaszolgáltatók Ez a pénzügyi mechanizmus egy külső energiaszolgáltató befektetési céget (ESCO) vagy energiaszolgáltató általi finanszírozást takar. Ezeket a befektetéseket aztán az elért költségmegtakarítások felhasználásával fizetik ki. A befektető a hatékonyságot növelő megoldásokat telepít, és gondoskodik rendszer fenntartásáról az energiamegtakarítás biztosítása érdekében. Ez magában foglalhatja például a fűtőberendezés, az üzemanyag és a karbantartás felügyeletét, az energia-megtakarítási intézkedéseket, vagy az energia-megtakarításokkal visszafizetett felújítási műveletekbe történő befektetéseket. Egyes országokban – így például az Egyesült Királyságban – olyan jogi előírások vannak, melyek kötelezik az energiaszolgáltatókat, hogy kivegyék a részüket az energiahatékony felújítások költségeiből.

A kerekasztalos megbeszélés során a partnerek a 'legsikeresebb' és 'legösszetettebb' kategóriákba sorolták a pénzügyi eszközöket. A hálózat számára legsikeresebb eszközök a következők voltak: tőkealapok, kölcsönök, szubvenciók, kedvezményes kölcsönök, energia kötelezettségek és a kereskedés. Az eredmények rendkívül hasonlítanak az EuroACE jelentésben (2010) bemutatott eredményekhez, melynek során több, mint harminc pénzügyi eszközt vizsgáltak. A legösszetettebb eszközök a befektetésekből bérleti díjjá történő transzferek és a 3. felek általi finanszírozások voltak. A pénzügyi eszközökön belüli rések és az országok közti hálózati különbségek megismeréséhez a partnerek a következő táblázatot fejlesztették ki, mely a kedvezményezettek különböző kategóriáit foglalja össze. (lásd: táblázat 5. oldal) A táblázat legfontosabb eredménye 9 európai állam 10 városában lévő helyzet feltérképezése volt:

• A z EU-s eszközök nem rövidtávúak. Nem közös tulajdonban lévő ingatlanokhoz lettek tervezve, melyet főként főbérlők használnak;

• A nemzeti pénzügyi eszközök szinte minden kedvezményezett számára elérhetők, de a túlsúlyban vannak a rövidtávú megoldások, kivéve a Dániában, Németországban és az Egyesült Királyságban alkalmazott hos�szú távú eszközök;

Energia-megtakarítási teljesítmény szerződés Ebben a fajta szerződésben a vállalkozó (legyen az állami vagy magánszemély, vagy egy holding) olyan intézkedéseket ajánl fel a tulajdonosnak, melyekkel garantált megtakarítások érhetők el, arra kényszerítve őt ezáltal, hogy elérje a szerződésben meghatározott megtakarítási szintet. Ezeket a projekteket részben az energia-megtakarításokból finanszírozzák, ami a későbbiekben nettó bevételt is jelenthet a tulajdonos számára.

• E ltérés van az országok között a lakók hozzájárulását illetően. A CASH partnerek a pénzügyi eszközök következő rangsorolását hozták létre: • legsikeresebb: tőkealapok, kölcsönök, szubvenciók, kedvezményes kölcsönök, energia kötelezettségek és a kereskedés; • legösszetettebb végrehajtás, még akkor is, ha nagyon érdekes: harmadik felek által történő finanszírozás, a befektetések transzfere

bérleti díjjá, adókedvezmények és ÁFA-csökkentés. A harmadik felek által történő finanszírozás esetén, az energiahatékonyság soha nem lehet akkora, hogy ésszerű szerződési időtartam alatt megtérítse a beruházásokat.

•

Akadályok

Az innovatív finanszírozási sémák létrehozása és használata attól függ, hogy az EE felújítási projektek finanszírozását és végrehajtását érintő akadályok mennyire küzdhetők le. A workshopok során a CASH hálózat által azonosított legfőbb akadályokat a következő 'Akadály mátrix' mutatja be. (lásd 6. oldal)

•

A 9 ország legáltalánosabb akadályait a mátrix felső része mutatja be, melyek a következők: • K orlátozott finanszírozás, nem elegendő a fontos nemzeti célok eléréséhez. A nemzeti kormányok gyakran felállítanak klíma- és energiahatékonysági célokat. A célok eléréséhez nyújtott finanszírozás nem elegendő, vagy egyáltalán nincs ilyen finanszírozás

•

•

• •

(lásd CECODHAS megjegyzését a „Lehetséges megoldások” c. résznél). Az európai országok költségvetési megszorításai miatt ez a helyzet csak tovább romlott. A rendelkezésre álló összeg gyakran rövid távú és projekt-specifikus, ami nem teszi lehetővé a nagyszabású energiahatékony felújításokhoz szükséges közép- és hosszú távú tervezést. A kedvezményezettek komplex eljárásokkal és jelentkezési űrlapokkal kell, hogy szembenézzenek, és ezzel viszonylag kis összegekhez férhetnek csak hozzá. A finanszírozással és az energiahatékony felújítás pénzügyi aspektusaival kapcsolatos információk hozzáférhetetlensége miatti ismerethiány igen széleskörű probléma a tulajdonosok körében. N incs egységesség a felújítási eljárás különböző részeinek finanszírozására szánt különböző pénzügyi eszközök között. S zámos önkormányzat számára nem áll rendelkezésre a finanszírozáshoz szükséges pénzügyi háttér, korlátozva így a helyi szintű közreműködést. T árstulajdonosi háttér esetén nehéz egyezségre jutni a tulajdonosokkal.

Financiális eszközök a CASH partnerországokban

Szociális főbérlők

Közös tulajdonok / lakóközösségek birtokolt területek

Bridgend - UK

Utrecht - NL

Brindisi - IT

Tatabánya - HU

Eordea - HE

Frankfurt - GE

Les Mureaux - FR

CRRA - FR

Echirolles - FR

Sonderborg - DN

Yambol - BG

Bridgend - UK

Utrecht - NL

Brindisi - IT

Tatabánya - HU

Eordea - HE

Frankfurt - GE

Les Mureaux - FR

CRRA - FR

Echirolles - FR

Sonderborg - DN

Yambol - BG

Bridgend - UK

Utrecht - NL

Brindisi - IT

Tatabánya - HU

Eordea - HE

Frankfurt - GE

Les Mureaux - FR

CRRA - FR

Echirolles - FR

Sonderborg - DN

Yambol - BG

KEDVEZMÉNYEZETTEK

Privát tulajdonosok

FINANSZÍROZÓ ENTITÁSOK

Európa Állam Régió Közösség

0

0

Bankok

*

Privát Lakók Egyéb

* Tervezett projekt

s Kölcsönalap

0 Csak korlátozott területen

Hosszú távú

Rövid távú

Fő hiányosságok

Nem alkalmazható

• N incs meg a pénzek felhasználásának és az energiafelhasználásnak a kellő kontrollja és monitoringja a felújítás után.

A CASH partnerek által megjelölt speciális igények Az „Igény mátrixban” ábrázoltaknak megfelelően a konkrét igények a következőkhöz kapcsolódnak: önkormányzatok, lakóközösségek és főbérlők/albérlők dilemmája. (Lásd: 7. oldal.)

• A z önkormányzatoknál a személyre szabott kölcsönökhöz és a na• •

gyobb kölcsönökhöz való hozzáférést meg kell könnyíteni. A lakóközösségeknél szükség van egy független közvetítőre, aki kezeli a pénzeket és a megtakarításokat, és egyszerű hozzáférést biztosít a harmadik felek számára a finanszírozáshoz. A mi a főbérlő/albérlő dilemmáját illeti, a kérdés a következő a szociális bérlakások felújítása esetén: ki fog fizetni a munkáért, és ki fog részesülni az energiaköltségek lefaragásából származó megtakarításokból? Az osztott ösztönzőkkel kapcsolatos problémát „főbérlő/albérlő dilemmájaként” nevezzük.

A dilemmának több aspektusa van: • a z esetek többségében az energiahatékony felújítás költségeit nem lehet kiegyenlíteni az alacsonyabb fogyasztás révén nyert alacsonyabb energia költségekkel – a befektető számára ezekből nem származik közvetlen előny; • a befektetés változatlan marad, amíg az energia-megtakarításokból származó bevételek bizonytalanok (ezek számos tényezőtől függnek, nem csak a műszaki okoktól); • e gyéb előnyök, amiket nehéz számszerűsíteni: a bérlők által élvezett nagyobb kényelem, hosszabb épület-élettartam és hozzáadott piaci érték a főbérlők számára; • a z emberek általános érdeklődését kiszolgálja az alacsonyabb CO2-kibocsátás és a kisebb energia-függőség. Több tulajdonost érintő helyzetekben (vegyes tulajdonok, tulajdonos társulások különböző formái, termékszabályozások stb.) ez a dilemma még összetettebb lehet. A probléma megoldására különböző megközelítések léteznek:


39

b So ol nd BG Ec erb or hi g r CR olle - D RA s - N Le - F FR s M R Fr ur an ea u Eo kfur x FR rd t Ta ea - GE ta H b E Br ány in di a - H Ut si -I U re T Br cht id - NL ge nd -U K

Ya m

Akadályok - Financiális eszközök az önkormányzati lakások energiamodernizációjához

• A bérlők globális összeget fizessenek minden felmerülő költség, azaz a bérleti díj, energia, víz,

A nemzeti céloknak/igényeknek megfelelő korlátozott konszolidálás > meglévő tőke A tőke múlandósága - rövid távra alapul: megnehezíti a középtávra szóló tervezést Összetett és bonyolult eljárások és jelentkezési nyomtatványok a kis tőkékhez / összetett EU pályázatok Több típusú, összetett források a különböző felújítási munkákhoz, és az egységesség hiánya

•

A tulajdonosok nem megfelelően informáltak a pénzügyi lehetőségekről / információs platform hiánya A törvényhatóságok alulfinanszírozottak

•

A különböző tulajdonosok által birtokolt szervezeteknek (vegyes és közös tulajdonok) egyetértésre kell jutniuk Az állami és regionális közfinanszírozás csökkentése A szabályozás és ellenőrzés hiánya Arra vonatkozó kockázat, hogy a távfűtésbe való befektetés nem kerül visszatérítésre A pályázatok odaítélésének hosszú döntési folyamata Jogerős eszközök (azaz kölcsönök) = a tulajdonosok nem akarják ezeket A tulajdonosok nem kapnak garanciát a tőkére Az energiahatékonysági eredmények nem garantáltak A tulajdonosok magas szintű hozzájárulása Nemzeti szinten a pénzügyi mechanizmus hiánya Bürokrácia

hulladék stb. díjak fedezésére. A tulajdonos a bérlők által fizetett globális összeg emelése nélkül alakíthatja az egyes költségelemeket. Ez leginkább akkor lehetséges, ha a lakásokban nincs egyéni mérőóra felszerelve; legyen a költségek minden eleme a bérlő számára is látható, ami ösztönzőleg hathat az energiahatékony magatartás optimalizálására; A költségek egyenletes megoszlása a bérlők, lakástulajdonosok és az állam között. Az Egyesült Királyság-beli „Green Deal” ezt az irányelvet követi, beleértve az energiaszolgáltatókat (lásd: a „Példák a partnerektől” c. részt). Németországban a „három harmad” modelljével kapcsolatban folynak a viták, melynek részei: • a bérlő a befektetést a bérleti díjba viszi át, a várható energia megtakarítások alapján; • a befektető/főbérlő a felújítási költségek (az energia megtakarítások integrálása nélkül) és a tulajdon hozzáadott értékének fedezésére használja; • állami finanszírozás (vagy egyéb), az állam adóvisszatérítése (19-25% az EU-ban), valamint a csökkenő munkanélküliségből és CO2 kibocsájtás csökkenéséből származó tőke.

Ezekben a megközelítésekben a minőségszabályozás, az ellenőrzés, a fizetésszabályozás és a kommunikáció egyformán fontos szerepet tölt be. A főbérlő/bérlő dilemma lehetséges megoldásait részben a nemzeti jogi rendszerek határozzák meg (lásd a „Példák a partnerektől” c. részt).

Sok tulajdonos nem vállal jelzálogot a tulajdonra a hitel fejében A régiók közötti pénzügyi intézkedések eltérése megnehezíti a nemzeti célok elérését A szociális főbérlők nem támogatják a távfűtésbe való befektetést, ami növeli a bérlők költségeit Alacsony pénzforgalmat bonyolító szociális főbérlők A bankok likviditási problémáiból fakadó gazdasági válság, és a zöld hitelek igénylésének nehézségei

Potenciális megoldás a hatékony pénzügyi tervezéshez

Bérlésre vonatkozó törvény: a bérlők magasabb bérleti díjat kénytelenek fizetni úgy, hogy nem tudják, hogy az karások kárpótolják-e a költségeket Nem elegendő bérleti díjak a szociális főbérlőknek Sok biztosítás szükséges A legtöbb épület 1945 előtt épült, és nincs felújítva A lakástársulások nem kapnak kölcsönt visszafizetés nélkül, ellenben a privát tulajdonosokkal A jelzáloghoz való hozzáférés problémát jelent a társtulajdonosok számára Az értékesítés következtében a vagyon fragmentálódása

Nagyon komoly akadályok

40


Komoly akadályok

Bár számos pénzügyi eszköz létezik, a 3 munkacsoportból álló CASH hálózat egy pénzügyi tervezésre vonatkozó megoldást támogat, mely az alábbiakból épül fel: • hosszú távú, stabil és egyszerű pénzügyi eszközök (az Energiahatékonyság kezelési kézikönyv (2010) és az Inofin projekt (2008) által javasoltak szerint), a kölcsönalapok, fix hosszú távú kamatozású, minden kedvezményezettnek könnyen elérhető preferenciális kölcsönök és biztos

• • • •

b So ol nd BG Ec erb or hi g r CR olle - D RA s - N Le - F FR s M R Fr ur an ea u Eo kfur x FR rd t Ta ea - GE ta H b E Br ány in di a - H Ut si -I U re T Br cht id - NL ge nd -U K

harmadik fél finanszírozások támogatása, az energiaszolgáltatók kötelezése az energiahatékonysági fejlesztésekbe való befektetésbe, valamint banki garancia és kezdeti befizetés; s emleges, független koordináló testület; az energiahatékonysági fejlesztések integrációja a víz- és hulladékszállítással a finanszírozási források kombinálásához és a szénkibocsátást csökkentő integrált megközelítés létrehozásához; A bérlők bevonása az energiamegújítási folyamat kezdetétől fogva (azaz: közös tervezés), az energia megtakarításra vonatkozó lépések kezdeményezőiként; n emzeti informáló eszközök.

Ya m

A CASH partnerek igényei - Financiális eszközök az önkormányzati lakások energiamodernizációjához

Egyszerű, érthető és hosszú távú financiális termékekre / szabványosításra van szükség Nagyobb hozzájárulás Európától és az államoktól Közös megközelítés a társtulajdonosoktól A financiális lehetőségek jobb támogatása / Nemzeti információs platform A kezdőtőke és garanciák elérhetősége Több tőke a törvényhatóságoknak Tőke alacsony költségen való elérése mindenki számára (beleértve a privát szektort és a szociális főbérlőket) Közös megközelítés a vegyes / társtulajdonosoknak és az újratöltés képessége az EH fejlesztésekhez (nem csak fejlesztésekhez)

Az európai szint

Az EU tőke megszerzésének egyszerűbb módjai A régiók intézkedéseinek harmonizálása Közös elbírálási pont a finanszírozáshoz / konzorcium létrehozásához

A CECODHAS Housing Europe által javasolt javaslat kulcsfontosságú.

Több, egymással koherens finanszírozási forrás szükségessége Az állami falufejlesztési alap felhasználható legyen lebontásra / felújításra

„2012. február 28-án az Európai Parlament Ipari, Kutató és Energia Bizottsága engedélyezte a tagállamok, a hatóságok és köztestületek tulajdonában álló épületek felújítására vonatkozó kérelmét (a terület 2,5%-a évente). A CECODHAS Housing Europe azt hangsúlyozza, hogy a hatóságokkal ellentétben a fűtéskorszerűsítésre kötelezett köztestületek nem képesek önerőből finanszírozni ezeket a hatalmas beruházásokat. Továbbá, az önkormányzati lakások esetében a bérleti díjak szabályozása és az alacsony bevételű bérlők miatt sokszor nincs mód a beruházások visszatérítésére. Azt is fontos megjegyezni, hogy az energiaszolgáltatás alapú szerződés modelljének, bár ígéretes, még bizonyítania kell létjogosultságát a lakásszektorban. Ezért, ennek a jogi kötelességnek csak akkor van értelme, ha a finanszírozást lehetővé tevő kötelezettség is társul hozzá. A Housing Europe azt kéri a tagoktól, hogy ezt a jogi kötelezettséget az EU finanszírozás elérhetővé tételére vonatkozó kötelezettséggel egyensúlyozzák ki, beleértve a 2014 és 2020 közötti Strukturális Alap elsőbbségi szétosztását, és az EU által garantált zöld befektetési alap létrehozását. " Claire Roumet, általános titkár, CECODHAS Housing Europe

Az EU beszerzések szabályozási felső határértékeinek emelése Nagyobb projektek Különböző lehetőségek a privát tulajdonosoknak és séma a támogatásra Az energiával kapcsolatos intézkedéseket is szem előtt tartó bérlési kimutatás Hatásosabb szabályozó mechanizmusok a kölcsönprogramokhoz Bérleti törvény az energiacsökkentésre alapuló költség átruházási mechanizmussal A jogi keretrendszer és a finanszírozási séma integrálásának szükségessége A kedvezményezettek jogosultsági kritériumainak bővítése / az épület építési éve / max. finanszírozási alap / támogatási % (rugalmasság) Lehetővé kell tenni a szociális főbérlők számára, hogy engedélyt kérjenek a bérlőktől az EH munkákhoz való pénzügyi ulásra Az önkormányzati lakások közvetlen finanszírozása A jogosultakat informáló és irányító helyi képviseletek (az ehhez szükséges eszközökkel)

Nagyon erős igények

Erős igények


41

PÉLDÁK a partnerektől A CASH partnerek számos példával rendelkeznek

Green Deal, UK

a jó gyakorlatokat illetően.

A 2011. évi Energiatörvényben az Egyesült Királyság Kormánya bejelentette a „Green Deal-t”, melynek célja a házak széndioxid-kibocsátásának csökkentése. A program 2012. októberében indul, és a következő jellemzőkkel rendelkezik: Minden brit ház és vállalkozás képes lesz előleg nélkül olyan energiatakarékossági csomagokat beszerelni, mint pl. a szigetelés. A vis�szafizetés a megtakarított energia költségéből történik. Egy kölcsönalap kerül létrehozásra. A vásárlók védelme érdekében szigorú standardok kerülnek bevezetésre. Az energiaipari vállalatok új kötelezettsége, hogy évente körülbelül 1,3 milliárd £-tal támogassák a programot, ezzel biztosítva a Green Deal sikerét – függetlenül az adott típusú ház típusától, vagy az abból származó bevételtől. Egy további segítség is rendelkezésre fog állni, melynek keretén belül a szegények jobb bojlereket kaphatnak és kijavíthatják a huzatos lakásokat, továbbá azok a házak is kaphatnak támogatást, melyek szigetelését nehéz megvalósítani, ideértve a betonfalú házakat is. A Green Deal keretén belül a privát szektor várhatóan 14 milliárd £ beruházást fog végrehajtani a következő évtizedben. Ez 2015-ig legalább 65000 szigetelési és építési munkát jelent.

The Danish Building Fund, Dánia A Danish Building Fund a dán önkormányzati lakások építésével és felújításával foglalkozik. Ezt a nemzeti tőkealapot 1966-ban hozták létre. A tőkealap növeléséhez a bérleti díjak adott százalékát (20%) használják. 2010-ben a tőkealap értéke 100 millió euró volt. Ezt az összeget az új lakások építési költségének 40%-ára, továbbá a felújítási költségek 50%-ára lehet felhasználni. Az Államnak közvetlen befolyása van a felújítások módját illetően, így az energiahatékony felújítások felé terelheti azokat. A felújítási terv a lakók nagyfokú bevonásával történik. A lakók a Helyi Önkormányzati Lakások Minisztériumának tagjai lehetnek egy minimális tagsági díj fejében. A főbérlők különféle felújítási terveket mutatnak be a lakóknak, akiknek jogában áll elutasítani a felújítási beruházásokat. A döntésekhez egyszerű többségre van szükség. Ezt azzal kritizálják, hogy a kifizetésre vonatkozó eljárások nagyon időigényesek, és nem elég ambiciózusak (Passzívház 2. szintig). Ennek ellenére ez egy hosszú távon kamatozó, megtérülő tőke.

Nemzeti bérleti séma és pontozási rendszer, Hollandia Hollandiában az önkormányzati lakások maximális bérleti díját egy nemzeti pontozási rendszer határozza meg. Minél jobb a ház minősége, a bérleti díj is annál nagyobb. A rendszer legújabb adaptációja a házak energiaosztályát is beveszi a pontozási rendszerbe, ezzel motiválva a főbérlőket, hogy az energiafelhasználás terén is fejlesztéseket végezzenek. Amennyiben a főbérlők javítják a ház energiahatékonysági besorolását, annál nagyobb bérleti díjat kérhetnek. Másrészről viszont azonban, ha 2014-ig nem végeznek energiafelhasználási fejlesztéseket, a pontszámuk csökkenthető és alacsonyabb bérleti díjat kérhetnek. Az energiaosztály pontozása 0-44 pont között mozog, mely egy lakás vagy ház összpontszámának jelentős részének számít.

42


KfW programok, Németország Németországban a KfW-fejlesztési bank több, mint 15 éve működtet finanszírozási programokat az energiahatékonysági programokhoz és a lakóépületek modernizálásához. A finanszírozáshoz kedvezményes kölcsönöket és közvetlen pénzügyi támogatásokat használnak (Zuschuss). Számos különféle program létezik Németországban a fűtésigény csökkentésére, a megújuló energiaforrások bevezetésére és az energiaforrások és lakóházak modernizálására vonatkozóan. A KfW legfontosabb alapelve, hogy minél nagyobb a megtakarítás, annál alacsonyabb kamatot alkalmaznak vagy annál nagyobb anyagi támogatást kaphatnak. Ezen felül a bank egy tanácsadói szervet is finanszíroz, amely segít meghatározni a potenciális megtakarításokat és nyomon követi a munkálatokat a megfelelő eredmények bizto-

sítása érdekében. Az elmúlt évben a KfW a közös tulajdonban lévő ingatlanokhoz is integrálta a finanszírozását (Wohneigentümergemeinschaften). Másrészről viszont a KfW programjait azért kritizálják, mert túlságosan gyorsan változnak. Viszont számos irányelvet biztosítanak a jó eredmények és megtakarítások eléréséhez, mellyel az Állami pénzek jó felhasználásához járulnak hozzá. 2012. április 1-től a műemlék-védett épületek is finanszírozhatók. A KfW programjait már sokszor felmérték a CO2-kibocsátás csökkentés hatékonyságát és az életviszonyok növelését illetően. www.kfw.de

Helyi pénzügyi eszközök, Brindisi, Olaszország Brindisi városában, Olaszországban a főbérlők szervezete az IACP (Istituto Autonomo Case Popolari) szabályozza a lakókkal folytatott kapcsolatot egy vegyes bizottságon keresztül „Commissione di Gestione della Carta dei Servizi”, a „Carta dei Servizi" alapján. A város döntése szerint ezt úgy módosították, hogy a lakók Szervezete 30%-os kedvezményt kaphasson (min. 30 €) az önkormányzásért cserébe, mely az IACP-vel kötött szerződésbe foglalt fejlesztésekhez használható fel. A megbeszélések jelenleg is tartanak, hogy az energiatakarékossági fejlesztéseket is bevonják a projektbe.

KONKLÚZIÓK ÉS JAVASLATOK Az energiahatékony felújítási műveletek pénzügyi lehetőségeinek javítása érdekében a CASH hálózat számos javaslatot nyújtott be, melyet összefoglaló néven „Frankfurt resolution” néven

• •

neveznek:

könnyen elérhetőnek kell lennie minden lakástulajdonos számára, beleértve a szociális főbérlőket. A finanszírozást a kölcsönök garanciájával kell kombinálni, így támogatva a harmadik felek bevonódását. A lakásfelújítások meglévő finanszírozásainak sokkal inkább az energiahatékonyság irányába kel orientálódniuk.

• A nemzeti és nemzetközi klíma- és energiacélok eléréséhez több •

• • • •

• •

Kapcsolatépítés

Az akadályok leküzdése érdekében rendkívül fontos az érintettek közötti kapcsolat kiépítése.

Finanszírozás

és nagyobb mennyiségű finanszírozási hozzájárulásra van szükség Európától és a lakástulajdonosok kormányaitól. A z elérhető financiális eszközöknek az alábbi jellemzőkkel kell bírniuk: hosszú távú tervezésen alapuljanak, jobban legyenek koordinálva, ne legyenek bürokratikusak és minden lakástulajdonos számára elérhetők legyenek. A nemzeti információs platformok segíthetnek a financiális lehetőségek támogatásában minden tulajdonoskategória esetében. A nemzeti és regionális kölcsönalapok (a további bérleti díjak és közüzemi számlák által támogatva) fontos eszközök lehetnek a hosszú távú és nagy projektek esetében. A kormány banki garanciáit arra kellene felhasználni, hogy a finanszírozás és a kölcsönök a társtulajdonosok és kis lakások tulajdonosai részére is elérhetők legyenek. F üggetlen harmadik fél irányítószerveket kell létrehozni vagy támogatni, melyekkel megvalósítható a technikai, financiális és szervezési kérdések kezelése és az intézkedések ellenőrzése. Ezek a főbérlők/tulajdonosok és a bérlők közötti közvetítő szervként működhetnének. Ezt a szerepet betölthetnék helyi/regionális alapítványok, energiaszolgáltató vállalatok, vagy akár lakószervezetek is. A minőségi intézkedések és a jövő alacsonyabb energiafogyasztásának biztosítása érdekében a finanszírozást magas minőségű szabványokkal kell társítani. A „kedvezményes/zöld” kölcsönöknek és egyéb kölcsönalapoknak

takarításra, és sok helyen rendelkeznek az egyéni háztartások energiafinanszírozásának kezelésére vonatkozó intézkedésekkel. Ezért, ezek fontos szerepet játszanak a tulajdonos/bérlő dilemmában.

Javaslatok az irányító hatóságoknak A befektető/felhasználó dilemmája

• A bérleti díjak növekedését, illetve az energia beruházások vissza• •

• • •

fizetését energia megtakarításokkal kell ellensúlyozni (a költségek csökkentése) a „tulajdonos/bérlő” dilemma feloldására. A z energiafejlesztés integrált és optimális módon történő megvalósításához a víz, elektromosság és a hulladékszállítás díjának csökkentésére vonatkozó intézkedéseket kell foganatosítani. A nemzeti, regionális és helyi szintű financiális támogató programoknak át kell hidalniuk a magasabb energiaszabványok és és az alacsony bevételű háztartások korlátozott bérleti díj emelkedése közötti szakadékokat. K özös megközelítés szükséges a szociális főbérlők és az alacsony bevételű háztartások társtulajdonosai részéről néhány tulajdonos tiltakozásának kiküszöbölésére. M inden technikai intézkedést energiafogyasztást átlátható, független módon kell ellenőrizni. A bérlőket minden részletre kiterjedően informálni kell. A z energiaszolgáltatókat sok országban kötelezik az energia meg-

A Strukturális és Kohéziós Alap által támogatott programok kezeléséért a tagállamok felelősek. Minden programhoz ki kell jelölni azt az irányító hatóságot (nemzeti, regionális és egyéb szinten), mely a potenciális jogosultak tájékoztatásáért, a projektek kiválasztásáért és a megvalósítás ellenőrzéséért felel. Ez a bekezdés az irányító hatóságokkal szemben támasztott javaslatokat tartalmazza. • A z olyan európai finanszírozásoknak, mint az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), nem csak az általános, energiával kapcsolatos intézkedésekre kell rendelkezésre állniuk, hanem integrált megközelítéssel az önkormányzati lakásbérlésre is ki kell terjedniük (energia, lakókörnyezet, fenntartás és integráció). Az olyan EU finanszírozások, mint az ESZA, ERFA és EAFRD1, stb. együttes használatát és a finanszírozások hosszú távú stabilitását kell támogatni. • A z URBACT programok és projektek céljait és eredményeit figyelembe kell venni. • A regionális finanszírozás jelentős részének az önkormányzati lakások energiafejlesztésére kell vonatkoznia. 1 Európai Szociális Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap


43

TOVÁBBI TUDNIVALÓK Megfizethető fűtés mindenkinek Útmutató az önkormányzati lakások energiahatékonyságának javításához az önkormányzati lakások főbérlőinek, a lakóknak és a támogató szervezeteknek. Az útmutató a FinISH projekt részeként készült - Az Önkormányzati lakások energiaszegénységének megszüntetésére vonatkozó pénzügyi és támogató eszközök. 2010 www.ecuba.it/English%20Guide.pdf

Energiahatékonyság kezelési kézikönyv, Nemzetközi Energiaügynökség, Második kiadás, OECD/IEA. 2010

Az önkormányzati lakások energiamodernizálása energiateljesítmény alapú szerződéseken keresztül A FRESH projekt visszajelzései: Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság és Bulgária. www.fresh-project.eu

Anforderungen an einen Sanierungsfahrplan, Auf dem Weg zu einem klimaneutralen Gebäudebestand bis 2050, www.nabu.de

44


Útmutató az önkormányzati lakások energiamodernizálási finanszírozási sémájához az EU új tagállamaiban; 2008, jelentés a InoFin projekthez; Az önkormányzati lakások felújításának innovatív finanszírozása a kibővülő Európában www.join-inofin.eu

Háttéranyag a pénzügyi eszközökre vonatkozó CASH tematikus szemináriumhoz, Frankfurt, szeptember 7.,8., 9., http://urbact.eu/cash

Energiatakarékos intézkedések finanszírozása a holland önkormányzati lakás szektorban - WP2 jelentés az InoFin projekthez, Holland Energiatudományi Kutatóközpont (ECN), ECN-E—06-049, 2006. december

A lAKóK BEVOnásA

• Miért fontos a lakók bevonása?

URBACT II PROJEKT

• Mikor és hogyan vonjuk be a lakókat az energiahatékony felújítási folyamatba? • Hogyan járulnak hozzá a lakók az energiamegtakarításhoz? • Melyek a lakók bevonására vonatkozó akadályok és megoldások?


45

Bevezetés


és a téma jelentősége 47

A lakók bevonása az energiahatékony felújítási folyamatba A viselkedés átformálása MEGTÁRGYALT FŐBB PROBLÉMÁK

• miért fontos a lakók bevonása? 48

Mikor és hogyan vonjuk be a lakókat az energiahatékony felújítási folyamatba?

• melyek az akadályok és megoldások?

Akadályok és megoldások

PARTNEREKTŐL SZÁRMAZÓ PÉLDÁK 5 0 Bridgend City, UK Tatabánya, Magyarország

52

• erős tulajdonjogi tudatot alakít ki, és javítja a felújítási munkák elfogadását és megvalósítását • segít a könnyebb megértésben és a megfelelő magatartás kialakításában

• növeli a helyi kapacitást • összeegyezteti a lépéseket a megvalósíthatóság érdekében

„Bridgend határozat"


Ugyanolyan lényeges megérteni a lakók energiahatékony felújítási folyamatokba történő bevonásának fontosságát, mint magukat a részvételi szinteket. A lakók bevonása:

• segít ez embereknek abban, hogy megoldást találjanak saját problémáikra, és a helyi tudásból származó új ötletek integrálásával segít a minőség növelésében

Frankfurt, Németország

46

A részvételi szinteket a széles körben használt Arnstein-létra (1969) segítségével határozták meg: tájékoztatás hírleveleken, sajtón, interneten és nyílt napokon keresztül; konzultáció a visszajelzések összegyűjtéséért; bevonás annak biztosítására, hogy a problémákat és törekvéseket megértették és megfontolták; együttműködés az alternatívák és megoldások keresése érdekében; a végső döntéshozatali jog átruházása a közösségre a városi bíróságokon és lakótanácsokon keresztül.

• a lakók elégedettségének növelésével hosszú távú fenntarthatóságot biztosít

Echirolles, Franciaország


• mikor és hogyan vonjuk be a lakókat az energiahatékony felújítási folyamatba? • hogyan járulnak hozzá a lakók az energiamegtakarításhoz (viselkedésbeli változások)?

Hogyan járulnak hozzá a lakók az energiamegtakarításhoz?


A 4. CASH mini útmutató a 2012. január 25. és 27. között Bridgendben, az Egyesült Királyságban, a „Lakók bevonása a szociális bérlakások energiahatékony felújításába" témakörben tartott 4. tematikus szeminárium eredményeit mutatja be az alábbi témákat illetően:

54

MODERN MEGVALÓSÍTÁS A lakók bevonása az energiahatékony felújítási folyamatba A Polgármesterek Szövetségének Fenntartható Energia Akcióprogramjában leírt irányelvek a lakók bevonását előfeltételként említik. Számos projekt foglalkozott már azzal, hogy „a lakók MIKOR vesznek részt az energiahatékony felújítási folyamatban", de ezek általában általános szinten maradtak és nem tettek különbséget a részvétel módjai között - „információ" vs. „döntéshozatal".

- A SHELTER projekt Intelligens Energia Európa (IEE) által támogatott SHELTER projekt a felújítási projektek egyes szakaszait és azt írta le, hogy az érintettek milyen mértékben vettek részt ezekben a szakaszokban. Kiemeli, hogy a bérlőknek gyakran elegendő lehetőségük arra, hogy részt vegyenek a szociális bérlakás szervezetek és a tervezők tervekre vonatkozó döntéseiben. Ez azt jelenti, hogy a bérlők részvételi hiányának betudható nem megfelelő viselkedés negatívan befolyásolhatja a potenciális energiamegtakarításokat. Bár a SHELTER projekt a bérlők energiahatékony felújításokban való részvételére összpontosított, javaslatuk olyan lépések foganatosítása volt, „melyek közvetlen kapcsolatot biztosítanak a bérlőknek viselkedésük és a számlák között".

- Az SCI-Network

A viselkedés átformálása

Az SCI-Network a felhasználók fenntartható felújítási folyamatokban való részvételével kapcsolatban nyújt útmutatást. A legfontosabb előzetes eredmények szerint:

A városklíma irányelvek csak a lakosok részvételével lehetnek hatékonyak. A lakásszektorban nemcsak technikai lépésekkel, de viselkedésbeli változtatásokkal is jelentős energiamegtakarítás érhető el.

1. a felhasználókat megfelelő módon be kell vonni a beszerzési folyamatba annak érdekében, hogy valóban jövedelmező legyen az energiahatékony épület működése;

A viselkedésbeli aspektusokra épülő projektek a bérlőknek nyújtott információkra és ingyenes szolgáltatásokra összpontosítanak. A tudatosságot növelő eszközöket általában a bérlők RÉSZÉRE, nem pedig a bérlőkkel EGYÜTT hozzák létre.

2. a felhasználók bevonása a felújítási folyamat valamennyi szakaszában, már a legelején is megvalósítható; 3. a felhasználók fontos szerepet játszanak az igények beszerzési szempontból történő kiértékelésében. A beköltözést követő értékelés és visszajelzés rendkívül fontos; 4. egy új innováció létrehozásában/tervezésében/gyártásában különböző csoportok vehetnek részt; 5. a felhasználók számára biztosított információk időszerűsége és könnyű elérhetősége növeli az energiamegtakarításokról való tudásukat és ahhoz való elkötelezettségüket, és segíti viselkedésük átformálását. Bár a hálózat olyan fő alapelveket határoz meg, mint a felhasználók bevonása a projekt kezdetétől fogva, vagy a felhasználói csoportok bevonása a létrehozási/tervezési/gyártási szakaszokba, nem tesz különbséget a részvétel típusai között (információ vagy döntéshozatal) és nem ad információt a bevonás folyamatának pontos lépéseiről. A megvalósítás MIKÉNTJÉRE való tekintettel nem tesz különbséget a felhasználóknak és a felhasználókkal együtt létrehozott viselkedésformáló eszközök között. http://www.sci-network.eu/

- Az ENERGIA NAGYKÖVETEK IEE projekt Az Energia Nagykövetek projekt olyan képzett szakemberek bevonásával generál energiamegtakarítás a háztartásokban, akik helyi és nemzeti szolgáltatások keretében nyújtanak segítséget és viselkedésbeli tanácsokat a lakóknak a fűtésre, elektromosságra és vízfogyasztásra vonatkozóan. Többféle eszközt használtak a háztartások támogatására: - Megbeszélések a lakók otthonaiban a szabadságok idején - A körzetben beszélt nyelvre lefordított útmutatók - Forródrót - Internet - Bizottság A leghatékonyabb tanácsok az alábbiak voltak: - Beltéri hőmérséklet csökkentése (lehetőleg 18°C-ra) - Áramlásszabályozó felszerelése a gyakran használt csapokra - Tetőszigetelés - Kikapcsoló szabadidős készülékek. Azonban valamennyi tanácsot a lakók RÉSZÉRE, nem pedig velük együtt alkották meg.

http://www.shelterproject-iee.eu/#


47

- A frankfurti Caritas szövetkezet Caritas Energy Service projektjében hosszú ideje munkanélküli

személyekkel dolgozik együtt, és arra képezi ki őket, hogy szociális segélyből élő háztartásoknak nyújtsanak energiamegtakarítással kapcsolatos tanácsokat. Az energia megtakarítási tanácsadók a vízés energiamegtakarításii eszközök telepítésével több mint 20%-os azonnali elektromos áram megtakarításhoz segítik a lakókat. Németország több mint 100 városában mintegy 70 000 ellenőrzést végeztek. Ebben az esetben szintén arról van szó, hogy egy szervezet ÁLTAL meghatározott tanácsot biztosítanak a lakók RÉSZÉRE. Caritas-Projekt http://www.stromspar-check.de

A 4. tematikus CASH szeminárium célja annak megvitatása volt, hogy hogyan vonhatók be a lakók az energiahatékony felújítási folyamatokba és a döntéshozásba, és hogyan biztosíthatók számukra a fogyasztási magatartást befolyásoló programok és eszközök. Szintén fontos cél volt az egyes szereplők közti kommunikáció megkönnyítése és világos célokkal rendelkező kommunikációs stratégia kifejlesztése.

MEGTÁRGYALT FŐBB PROBLÉMÁK Arra vonatkozó workshop, hogy „MIKOR és HOGYAN vonjuk be a lakosokat az energiahatékony felújítási folyamatba" A Workshop kiemelte, hogy a CASH hálózat legtöbb városában az alábbi elemeket NEM vitatják meg a lakosokkal (bérlőkkel/ felhasználókkal), vagy nem velük együtt döntenek azokról:

• A felújítás típusai és tartalma a tervezési szakaszban • Az

energiahatékony rendszerek, berendezések és technikák kiválasztása

48


Dánia az egyetlen olyan ország, ahol a törvény is előírja a lakók bevonását a felújítás megtervezésébe. Az együttes tervezés és döntés általában az alábbiakra vonatkozik: a felújítás lehetősége, a bérleti díj növekedése, a felújítás során szükséges módosítások - kivéve Bulgáriát, ahol részt vehetnek a felújításban -, a díjak elemzése és a berendezések/rendszerek hibás működése beköltözéskor.

matban; a folyamat időkerete hosszú, szemben a felhasználók motivációját befolyásoló gyors eredményekre szánt időkerettel; az elérhető információk gyakran túl bonyolultak és/vagy nem időszerűek; a lakosok nem elég képzettek; alacsony szintű bevonás a felújítási projekt energiahatékony magatartást eredményező kiértékelésébe; a közüzemi díjakat gyakran nem vitatják meg a lakókkal.

Arra vonatkozó workshop, hogy „HOGYAN járulnak hozzá a lakosok az energiamegtakarításhoz?"

Ebben a kontextusban a CASH partnerek az alábbiak fontosságát emelték ki: biztos, rugalmas és hosszú távú pénzalap, valamint a lakók törvényes részvételére vonatkozó lehetőségek; átgondolt kommunikációs stratégia és terv, és a célcsoportokhoz igazított eszközök sora, melyekkel megérthetők a lakók igényei és beintegrálhatók a lakóktól származó információk; folyamatos és átlátható kapcsolat a lakók, szociális bérlakás szervezetek és választott tagok között a felújítás minden szakaszában; a lakók megfelelő képzése, melynek köszönhetően megfelelően láthatják el szerepüket a felújítási folyamatban.

A Workshop érdekes módszereket mutatott be az eszközök felhasználókkal együtt történő megalkotására, hogy az információk kommunikálásán, személyes tanácsadáson, eszmecseréken és a döntéshozatali eljárásban való részvételen keresztül befolyásolható legyen az érintettek megszokott viselkedésmódja. Az eszközök megalkotása előtt interaktív fórumokon keresztül mérték fel a felhasználók társadalmi és kulturális viselkedésmódját. Ezek az eszközök az alábbiakat foglalják magukba: a kommunikációs anyagok létrehozása a felhasználók saját nyelvén, anyanyelvű tanácsadók, lakóbizottság, a felhasználók, a fő szereplők és a választott képviselők közötti szoros kapcsolat, a felhasználók képviselete a szociális főbérlők adminisztrációs tanácsában és a helyi kerület szervezeteinek és társasházi egyesületeinek részvétele.

A „korlátokra és megoldásokra” vonatkozó workshop a „MIKORRA" vonatkozóan az alábbi fő akadályokat azonosította: A fő részvényesek idegenkedése (szociális főbérlők és tervezők) amiatt, hogy a felhasználók nem szakértők és részvételük többletmunkát eredményezne; a pénzügyi feltételek nem teszik lehetővé a felhasználók bevonásához szükséges rugalmasságot és hiányzik a lakók motiválásához szükséges pénzügyi alap; szigorú szabályozások és nagyon alacsony költségvetés a lakók bevonásával foglalkozó személyekre vonatkozóan; a lakók döntéshozatalba való bevonásának jogi kötelezettsége a többség hiányával szemben, a lakókat nem vonják be aktívan; a választott képviselők és a szociális főbérlők nem megfelelő együttműködése; a bérleti díjak alacsonyan tartására vonatkozó „akarat"; nincs erre kijelölt idő az energiahatékony felújítási folya-

A bevonás „MIKÉNTJÉRE" vonatkozó akadályok a felhasználók társadalmi összetételével, képzettségi szintjével, az eszközök együttes létrehozásához szükséges idővel, a számlák vagy útmutatók nehézkes megértésével, valamint egy összetett energiahatékony berendezés nem megfelelő használatával állhatnak kapcsolatban. A workshopok részletesebb eredményeit a következő táblázatok foglalják össze. A megoldások és javaslatok a mini útmutató végén, a „Bridgend határozat" c. részben találhatók meg.

Mikor és hogyan vonjuk be a lakókat az energiahatékony felújítási folyamatba?

• A szociális főbérlők tájékoztatják a lakókat a felújítási munkálatokról és nagyobb felújítási munkák idejére átköltöztetik őket (Utrecht, Hollandia) • A lakókat tájékoztatják a beavatkozások menetrendjéről (Tatabánya, Magyarország) • A szociális főbérlők tájékoztató üléseket szerveznek a lakóknak. A felújítás során egy referencia személyhez fordulhatnak a lakók (Echirolles, Franciaország). • A lakókat már a kezdetektől fogva tájékoztatják a munkálatokról (Bridgend, UK) • A lakók tájékoztatására nyilvános üléseket tartanak. A „Réciprocité” szervezet kommunikációs eszközöket készít a felújítás információról (Les Mureaux, Franciaország)

• Találkozók a lakók és a vállalatok között, hogy igényeik szerint vegyenek részt a felújítási munkálatok tervében (Utrecht, Hollandia) • A felújítási munkálatokról és a részt vevő vállalatok kijelöléséről a tulajdonosok közgyűlésén kell dönteni (Yambol, Bulgária) • A lakókkal megbeszélik a munkálatokhoz szükséges változtatásokat (Bridgend, UK)

• A lakókat a szociális főbérlők az épület előtt tartott megbeszéléseken tájékoztatják energiafogyasztásukról a szolgáltatók által kiküldött elektromos áram és fűtés számlákkal, vagy közös fűtés esetén a szociális főbérlő által készített számlákkal - de a tájékoztatás gyakran nem teljes körű (Echirolles, Franciaország) • A lakók fizetik saját közüzemi számláikat és a szolgáltató tájékoztatja őket fogyasztásukról (Utrecht, Hollandia) • 2012-ben „Szolgáltatási díj obszervatórium" létrehozására vonatkozó projekt (Les Mureaux, Franciaország) • A lakókat tájékoztatják, ha problémák merülnek fel (Bridgend, UK) • A kivitelezők tájékoztatják a lakókat a fűtéskorszerűsítés kapcsán használt új berendezésekről (Tatabánya, Magyarország)

• A szociális főbérlő, a társasházi egyesületek, a vállalatok és a lakók képviselői évente kielemzik a fűtés- és elektromosság költségeket - „Lakóbizottság"- A város és a társasházi egyesület nyomást gyakorol a körzet fűtésszolgáltatójára a költségek csökkentése érdekében (Echirolles, Franciaország) • A társasházi egyesület támogatja a lakószövetségeket az ellenőrző eszközök létrehozásában (Utrecht, Hollandia) • „Energia Bizottság" a város, a vállalatok és a bérlők részvételével a helyzet javítása érdekében (Les Mureaux, Franciaország) • A szociális főbérlő által végzett „elégedettségi felmérés" (Bridgend, UK) • Az ellenőrzés a tulajdonos közgyűlésének elfogadott szabályozásoktól függ (Yambol, Bulgária)

• A közösségek által tervezett saját energiamegtakarítási anyagok / saját nyelven a lakókkal közösen készített kommunikációs anyagok • Már a kezdetektől fogva a lakókkal együtt készített kommunikációs stratégia és terv / tevékenységnaptár • A vezetőkkel együtt létrehozott kommunikációs stratégia a „láthatatlan" lakóknak • Felmérések, kérdőívek... • Képzési program • Iskolák bevonása a kommunikációs anyagok elkészítésébe • Megfelelő kommunikációs eszközök • lakók bevonása a közösségi hálózatok létrehozásába

•Energiaforrás központok •Ingyenes személyes energiadiagnózis (pl. Energia nagykövetek program) •Független tanácsadó •Helyszíni látogatás szakértőkkel •Kerületi igazgató •Forródrót •„Workshopok” / „Tupperware előadás" az I cal energiaügynökség szervezésében • „Pozitív családok” energia megtakarítási verseny •A szociális főbérlő által szervezett egyéni találkozók a közüzemi számlák elemzésére. • A lakószövetkezet által tartott képzések • Európai „Display" kampány / energiamegtakarítási kampányok

• Vélemény és javaslat könyv • Interaktív lakói fórumok •Olyan, a szociális főbérlő által kiképzett tanácsadó, aki beszéli a lakók nyelvét

• Lakószövetségek • Látogatások demonstrációs helyszínekre • Tájékoztató látogatások a felújítás helyszínén a munkálatok alatt • A szociális főbérlők ellenőrzései a problémák azonosítása és kommunikálása céljából • A lakók elégedettségét vizsgáló felmérés • Energiamegtakarítási példák a honlapon • Ombudsman a bérlők / lakók panaszainak kezelésére • „Energiamegtakarítási hét"… „sétálj az iskolába hét" • Kézikönyv / útmutató

• Workshopok • „Communities First-típusú kezdeményezés” • Egy épület lakóit egyesítő „Lakóbizottság" a problémák azonosítására és az akcióterv kidolgozására a szociális főbérlővel és a lakószövetkezettel • A lakók problémáinak és kiváló gyakorlatainak megvitatására lehetőséget nyújtó „Nyílt napok" • Megfelelő kapcsolattartás a fő szereplők között, az épületen belül és az egyes területek között

• Nyilvános gyűlések • Roadshow-k •Körlevelek és szórólapok • Jelentési mechanizmus a jelentéseken és visszajelzéseken keresztül

• Lakószövetkezet képviselete a szociális főbérlők igazgatósági tanácsában • Lakószövetség az irányító bizottságban / a lakók kiválasztása a szociális főbérlők igazgatósági tanácsában • Tárgyalások a szociális főbérlők és a lakók között a bérleti díjak növekedéséről • Helyi szervezetek bevonása • Lakóközösségek / bizottságok • Lakók részvétele a nyilvános tervek megtervezésében •Döntéshozatali folyamat megtervezése • Jogi keretrendszer a lakók építési/felújítási költségvetésről való döntésbe való bevonására, néhány országban • Jogi keretrendszer a lakók döntéshozatali eljárásba való bevonására • Intézményes támogatás a lakói kezdeményezésekhez • Rugalmas és hosszú távú pénzügyi eszközök és projektek • Erős, hosszú távú kapcsolat a lakók képviselői és a város választott tagjai között • A lakók kiképzése egyszerű felújítási munkák elvégzésére

• Konzultációs megbeszélések tanácsadókkal és ügynökökkel • Szavazási lehetőség

• Helyi szavazások • Gyermekek mint nagykövetek •Integrált, minden energia nagykövetek lefedő megközelítés (víz, hulladék...) • Bajnokok

KOMMUNIKÁCIÓS ANYAG

•Nyilvános események •Nyomtatott kommunikációs eszközök (szórólapok, hírlevelek, plakátok) + fűtésszámlák •Levelezés, levél… •PR kampányok (TV…) •DVD, mellyel a bérlők saját tempójukban vehetik át az információkat •Honlapok és internetes fórumok •Zöldszám •Közösségi oldalak (Facebook…) •Oktatóanyagok (pl. „Vízkezelési oktatócsomag”) •Marketing (ajándékok/termékminták) •Színházi előadás a bérlőknek + szerepjáték színészekkel (célcsoport elemzése az eszközök kiválasztásához) •Tájékoztatók a szociális főbérlők szervezésében •Iskolák

SZEMÉLYES TANÁCSADÁS

• A sémától függően a bérlők tárgyalhatnak a kialakítási tervekről, de a terveknek meg kell felelniük a költségvetésnek és egyéb szabvány megszorításoknak (Bridgend, UK) • Megbeszélés és szavazás csak a kényelemmel kapcsolatos munkákat illetően lehetséges, a szociális főbérlők által felbérelt építészek tervei alapján megvalósuló energiahatékony felújításokkal kapcsolatban nem. A megbeszélések a bérleti díj növekedésére vonatkoznak (Echirolles, Franciaország) • EQB referencia táblázat a szociális főbérlő által készített felmérés alapján, mely a lakók kényelmi igényeire, nem pedig az energiahatékony felújítási tervekre vonatkozik - (CRRA, Franciaország) • A törvény előírja a lakók bevonását a felújítási tervekbe. Néhány szociális főbérlő „inspirációs kirándulásokat" szervez a lakókkal a tervek bemutatására (Sonderborg, Dánia)

KÖZÖS LÉTREHOZÁS / A LAKÓKKAL VAGY A LAKÓK ÁLTAL

PROBLÉMÁK MEGVITATÁSA ÉS JÓ GYAKORLATOK

• Lakók tájékoztatása a szociális főbérlők által (Utrecht, Hollandia) • Tájékoztató megbeszélés a város, a szociális főbérlők és a lakók számára a felújítási tervek bemutatására (jogi kötelezettség) és a lakók áthelyezése proaktív szociális munkások segítségével (Echirolles, Franciaország)

• Diagnózis a lakókkal való séta során + megbeszélés a szociális főbérlők, a város és a bérlők között a felújítás lehetőségéről (nem a felújítás típusáról és tartalmától) + lakók petíciója a főbérlők állami támogatásáért (Echirolles, Franciaország) • A lakók szavaznak a szociális főbérlő által felvázolt felújítás elfogadásáról - „igen vagy nem" döntés (Sonderborg - Dánia) • A lakók 70%-ának a felújítási munkálatok mellett kell dönteniük (Utrecht, Hollandia) • Közgyűlésen a lakók 69%-ának a felújítási munkálatok mellett kell döntenie (Yambol, Bulgária – társtulajdonok)

TÁJÉKOZTATÁS / A LAKÓK RÉSZÉRE

LAKÓK BEVONÁSA A DÖNTÉSBE

• A Megye által nyújtott tájékoztatás a stratégiáról (Bridgend, UK) • A város és az állam által nyújtott tájékoztatás a felújítási tevékenység céljairól és előnyeiről, valamint pénzügyi kérdésekről (Yambol-Bulgária, közös tulajdonok) •A város által nyújtott tájékoztatás a lakók számára a felújításhoz elérhető pénzügyi forrásokról (Tatabánya- Magyarország, közös tulajdonok) • Energia platform projekt: tanulók által végzett energia diagnózis a téma megragadására (Les Mureaux, Franciaország)

KÖZÖS LÉTREHOZÁS

EGYÉB

BEKÖLTÖZÉS / KARBANTARTÁS

FELÚJÍTÁSI MUNKÁK

TERVEK

TERVEZÉS - DÖNTÉS

TÁJÉKOZTATÁS

Hogyan járulnak hozzá a lakók az energiamegtakarításhoz?


49

PÉLDÁK a partnerektől Bridgend városi tanácsa, Egyesült Királyság

Bridgend V2C szociális bérlakás szervezete

Communities First

Bridgend városának tanácsa, Wales (UK) 22 helyi hatóságának egyike, 2003-ban átvitte szociális lakásállományát a Valleys to Coast Housinghoz (V2C). A V2C egy szociális bérlakás szervezet, melyet a Wales-i kormány által létrehozott „Wales-i Lakásépítési Minőségi Szabvány" (WHQS) szabályoz. A Wales-i kormány minden szociális bérlakás szervezettől azt várja el, hogy lakásállományát 2012-re felújítsa (megfelelő fűtés, fűtőanyag-takarékosság és megfelelő szigetelés).

A lakók folyamatos részvétele érdekében a V2C vezetőségi tanácsát egyharmad részben a lakók teszik ki. A V2C a 2011-2014-es időszakra létrehozott egy helyi lakórészvételi stratégiát és egy közösségi fórumot, melyet 3 csoport részvétele jellemez: „Ellenőrző csoport", „Vizsgálati csoport" és „Vezető csoport".

http://wales.gov.uk/topics/housingandcommunity/housing/ publications/whqsrevisedguide/?lang=en

A V2C minden változásról tájékoztatja lakóit, és tanácsadókat / építészeket von be az energiahatékony felújítás megtervezésébe. Az energiahatékony felújítást tekintve a lakók megválaszthatják a szigetelés típusát (rost vagy polisztirol), de nincs beleszólásuk a bojler vagy az üvegezés típusába. A lakóknak döntési lehetőséget biztosítanak a kényelmet szolgáló munkákat illetően (például a konyha típusa). Az energiahatékony munkákról való döntést a WHQS szabvány és a pénzalap is befolyásolja, mely előfordulhat, hogy csak bizonyos típusú munkákra használható fel, nagy mértékben korlátozva a lakók választási lehetőségeit.

A Communities First (a Wales-i Kormány által létrehozott, a szegénység visszaszorítását célzó program) és a V2C együtt létrehozott egy képzési programot a lakosok közösségi tervekbe való bevonására. Önkéntes közösségi bajnokokat jelöltek ki, és kiképezték őket a tervezéshez és kommunikációhoz szükséges fő ismeretekből. Bár elsősorban nem az energiahatékony felújítási folyamat együttes tervezésében szereztek tapasztalatot, a képzés lehetővé tette a közösségi bevonódás fő elveinek hangsúlyozását: - fő motiváló tényezők meghatározása - tágabb lehetőségek felderítése - lehetőségek és motivációk tisztázása és összeegyeztetése - földrajzi/térbeli/társadalmi-gazdasági különbségek figyelembe vétele - információs asszimetria problémájának figyelembe vétele (ismeretlen tények, nem aszimmetria ismeretlen információk ... nem ismert, titkos és hiányzó ismeretek) és bizalomépítés - észlelt dolgok megvizsgálása a tényekkel szemben - elemzés és megvalósíthatóság.

A Wales-i kormány tisztában van azzal, hogy a hatékony és megfelelő szolgáltatások létrehozásához és a lakásépítési stratégia megvalósításához rendkívül fontos a lakók részvétele. A Wales-i kormány 2007ben megalkotta a „Lakók bevonására vonatkozó nemzeti stratégiát", melynek célja, hogy a szociális főbérlők és egyéb érintett szervek megosszák egymással információikat és ötleteiket, és együtt döntsenek a lakókkal és az érintett felekkel az alábbiakról:

• hogyan kellene kezelni otthonaikat és a helyi környezetet • milyen szolgáltatásokra és fejlesztésekre van szükség • prioritások • hogyan dolgozhatnak együtt ezek megvalósítása érdekében. http://wales.gov.uk/topics/housingandcommunity/housing/ publications/tenantstrategy/?lang=en

50


http://www.v2c.org.uk/

Az energiahatékony felújítás megkezdése előtt a V2C azonosítja a lakók problémáit és igényeit. „Nyílt nap" keretében bemutatják a lakóknak a vállalkozót, felvázolják a projekt részleteit és a pénzügyi lehetőségeket és tájékozódnak a lakók igényeiről a kényelemmel kapcsolatos munkákat illetően. A nyílt napokon szavaznak az esetleges lebontásról is. Csoportmegbeszélés keretében döntenek a szerkezeti módosításokról és a burkolatokról, azonban a tervezet a lakók engedélye nélkül is megvalósulhat.

A fő eljárások azonosítására is lehetőséget adott: - támogatás biztosítása a főszereplőktől - közösségi bajnokok / potenciális közösségi vezetők azonosítása - munkacsoportok felállítása tulajdonjog építéshez - célok azonosítása - felmérések lefolytatása a lakosok körében - kezdeményezések, sémák és lépések azonosítása - a lakosok számára kényelmes közösségi területen való találkozás - előadások a célcsoporthoz igazított nyelven - részvétel az ötletek megvitatásán és az egyes korcsoportokhoz és a közösséghez igazított tevékenységeken keresztül - folyamatos kapcsolattartás, technikai és jogi korlátozások elmagyarázása

- a lakosokkal való kommunikáció saját nyelvükön - a bevonódás és a megvalósítást követő bevonódás biztosítása.

UK Energy Saving Trust Arra vonatkozóan, hogy a lakosokat HOGYAN lehet rávezetni a széndioxid kibocsájtás csökkentésére, a brit kormány megalkotta a UK Energy Saving Trust nonprofit szervezetet, melynek célja, hogy információkkal és tanácsokkal lással el azokat az Egyesült Királyságban élő embereket, akik energiát szeretnének megtakarítani és csökkenteni szeretnék közüzemi számláikat. A szervezet létrehozott egy „Együtt dolgozni jobb" elnevezésű programot, mely az Egyesült Királyság és Wales megyéit is felöleli. A Trust együtt dolgozik Bridgend városával a hatékony integrált ellenőrzés témáján és azon, hogy a lakosoknak az alábbiakat biztosítsák:

• • • •

technológiai változások otthonaikban egyszerű és könnyen elsajátítható viselkedésminták helyi bajnokok támogatása a technológia érthetővé tétele érdekében mintaotthonok, ahol a lakók „valós" személyekkel beszélhetnek.

Az alábbiakra is rendelkezik programokkal: lehetséges megtakarítások innovatív termékek és rendszerek hőszigetelés, légzárás és szellőztetés.

• • •

A Trust számos útmutatóval és képzési programmal rendelkezik a vállalkozók számára az ügyfelek kezelésére vonatkozóan. „Telefonos ügyfélszolgálata" évente 1 millió hívást fogad a fogyasztóktól, helyi hatóságoktól és lakásszervezetektől. A fő ügyfelek azonban a lakástulajdonosok, nem pedig a szociális lakásszervezetek bérlői. Továbbá, a technológia kiválasztásakor és a tanácsok alkalmazásakor nem veszik figyelembe a lakók kulturális összetételét.

A Rockwool gyár

Rámutatott, hogy a lakók bevonása a projekt elején csak konzultáció és tájékoztatás útján történik, kivéve, ha a lakók a bérleti díj emelése révén hozzájárulnak a felújítás finanszírozásához. A lakókat az alábbi lépésekbe vonják be:

A Rockwool nemcsak a termelés környezetvédelmi aspektusaira helyez nagy hangsúlyt, hanem megközelítése a lakosok bevonását is magában foglalja és azt hangsúlyozza, hogy a korai kommunikáció rendkívül fontos a szigetelési folyamat szempontjából. A kommunikáció az alábbi módokon valósulhat meg: • helyi szinten szervezett nyílt napok • a lakóknak szervezett közös program • fish & chips vacsora • közösségi szintű jótékonykodás / kulturális csoportok • hírlevél a munkákról készült tervekkel és fényképekkel a felújítás helyszínéről, változó színsémákkal a falakon.

• a tervezési szakaszban:

A Bridgend melletti Rockwool természetes, főleg ásványgyapotból és újrahasznosított termékektől készült szigetelő termékeket gyárt Wales-be, az Egyesült Királyságba és szerte a világba.

http://www.rockwool.co.uk/

A megfelelő minőségű munka biztosításához megfelelő ügyfélszolgálati támogatást kell nyújtani a lakóknak (helyszíni kommunikáció), meg kell oldani kéréseiket, és el kell érni, hogy megértsék és elkötelezettek legyenek az ügy mellett. Egyéb innovatív tevékenységei közé tartozik a munkanélküliek képzése felújítási és tetőszigetelési munkákra (pilot projekt), valamint a szervezetekkel való együttműködés a munkahelyteremtés és a képzések során.

Echirolles, Franciaország

- megbeszéléseken és a helyszíni diagnózisok során a felújítás ötletének felmerülésekor;

• a tervek kialakítás során:

- a konszolidációs megállapodás elfogadása tájékoztató megbeszélés alkalmával, és a munka megelőző intézkedéseinek kidolgozása egyéni, a kényelmi tényezőkre összpontosító felmérésen keresztül; - tájékoztató megbeszélés a munkák típusairól, melynek során megvitatják a kényelemmel kapcsolatos munkákat; - ha a lakóknak hozzá kell járulniuk a felújítás finanszírozásához, a szociális bérlakásszervezetek és tervezők által készített forgatókönyveket mutatnak be a lakóknak és a tárgyalások a költségekre összpontosítanak. A lakók e-mailben szavaznak, és a forgatókönyvet, a bérleti díj növekedését és a végső forgatókönyv megvalósításának módját nyilvános találkozón vezetik elő; - a felújítás módszerét (a munkák terveivel és hatásaival) egy megbeszélésen mutatják be és hagyják jóvá;

• a felújítási szakaszban:

- a munkák utánkövetése a ház előtt tartott rendszeres megbeszéléseken zajlik, ahol kiértékelik a hibákat, zavaró tényezőket, a munkálatok állását és hatásait. Közös fűtésrendszer telepítése esetén további megbeszéléseken magyarázzák el annak kezelését; - a munkák zárásakor tájékoztató megbeszélést tartanak a munkálatok utáni teendőkről.

Az Echirolles-i helyi támogató csoport a „2. körzet energiahatékony felújítása 2003-2012" projekt példáján keresztül mutatta be, hogy MIKOR és HOGYAN vonhatók be a lakosok az energiahatékony felújítási folyamatba.


51

• a birtokbavétel során:

KONKLÚZIÓK ÉS JAVASLATOK

- az energiafogyasztási eredményeket (a szociális lakásszervezetek véletlenszerű mérései alapján) a lakóbizottságon („Comité de Résidence") keresztül vagy a negyedéves üléseken osztják meg. A megfelelő gyakorlatok elterjesztése érdekében a szociális lakásszervezet levélben is kiküldi az információkat a lakóknak. A birtokbavételkor a lakók a megfelelő gyakorlatokra vonatkozó útmutatót kapnak; - az üzemeltetési költségek és díjak ellenőrzése a szociális lakásszervezet, a társasházi egyesület és a lakószövetség/képviselők éves ülésén történik; - az első eredményeket nyilvános ülésen mutatják be. Az energiafogyasztási szokásokat befolyásoló eszközöket („HOGYAN") általában a szociális lakásszervezet, a közintézetek és néha a társasházi egyesület hozza létre. A lakosokkal közösen megalkotott néhány eszköz általában a közös fűtéshez kapcsolódik. A lakosok RÉSZÉRE kifejlesztett fő eszközök:

• kommunikációs anyag: levelek, útmutatók, röplapok, brosúrák, hírlevelek, weboldalak, hirdetőtáblák és néha színház;

• személyes tanácsadás: konzultáció, „Tupperware bemutató", képvi•

selők képzése (általában a társasházi egyesület szervezésében), családok közötti versenyek; problémák és jó gyakorlatok megbeszélése workshopok és találkozók alkalmával.

Tatabánya, Magyarország Tatabánya Önkormányzata, az általa alapított TRF Kft.-n keresztül olyan intézkedéseket és rendeleteket próbál megvalósítani, melyekkel a lakástulajdonosok és társtulajdonosok csökkenthetik energiafogyasztásukat és a kibocsájtott szén-dioxid mennyiségét:

• F űtéskorszerűsítési alap létrehozása a háztartások távfűtési rendsze-

rének korszerűsítésére – 1700-2400 EUR 25-33%-os hozzájárulási aránnyal. Az első két évben a tervezett lakások 10%-án hajtottak végre korszerűsítést, ami 31%-os energiamegtakarítást eredményezett; • Mérő- és szabályzóeszközök telepítése a radiátorokra • Tájékoztatás és személyes korszerűsítés az alábbi lépéseken keresztül: - segítség a Fűtésalap jelentkezési űrlap kitöltésében, szakértői tanácsadás a lakószövetkezetnek...

52


- fórumok (társtulajdonok, bérlők...) - internet: tájékoztatás az elvégzett és folyamatban lévő műveletekről (a korszerűsített társtulajdonok leírása és energiafogyasztásuk nyomon követése), annak bemutatása, hogy a helyi lakók régi szokásai ellenére (régi bányaváros) a beavatkozások pozitív hatással vannak az energiafogyasztás csökkentésére.

A CASH partnerek a BRIDGEND HATÁROZATBAN foglalták össze a legfőbb, az energiafogyasztás csökkentésére és arra vonatkozó javaslatokat, hogy a lakókat hogyan lehet hatékonyan bevonni az energiahatékony felújítási folyamatokba. A CASH partnerek a 2012. január 27-én, Bridgendben tartott ülésükön egyetértettek abban, hogy a lakók részvétele és bevonása rendkívül fontos tényező az energiahatékony felújítási folyamatok szempontjából, és fő szempontnak kell lennie a fenntartható felújításokra vonatkozó irányelvekben és stratégiákban.

http://www.trf-kft.hu

1/ MIÉRT fontos a lakók bevonása? Frankfurt, Németország A város lakásépítő vállalata, az ABG Frankfurt Holding, „HeinrichLübke-Siedlung” nevű felújítási projektjében már a projekt kezdetétől bevonja a lakosokat az intézkedésekbe. Már a tervezési szakaszban workshopokat (1600 lakóból 60 résztvevő lett meghívva) szervez a tervezési szakaszban a projekt megvitatására. A szén-dioxid kibocsájtás 90%-os csökkentését célzó projektet mutattak be a lakóknak, és tájékoztatták őket a telepítendő fényelektromos panelekről, a fűtéshálózat felújításáról és a tervezett zöld napelemes. Az energiahatékony felújítási folyamatra vonatkozó tájékoztatások mellett a zöld területek megszervezésébe vonták be aktívan a lakókat. http://www.heinrich-luebke-siedlung.de/

- a házak és lakások a lakók legfontosabb privát magántulajdonait képezik. Bevonásuk nélkül semmilyen változtatás nem hajtható végre. „Ez az otthonuk." - ha már az ötlet megfogalmazásánál részt vesznek a folyamatban, az új és innovatív ötletekkel gazdagíthatja a projektet, így nemcsak a lakóknak, hanem az egész közösségnek előnyére válnak a felújítások - javíthatja a felújítási munka megértését, elfogadását és megvalósítását - új és váratlan ötletekkel gazdagíthatja a projektet - támogatja a közösségi kapacitásépítést, tulajdonjogot és felhatalmazást. - a viselkedés átformálásához rendkívül fontos a lakosok motiválása - a lakosok megérthetik az energiahatékony felújítások fontosságát és azt, hogy ezáltal hogyan csökkenthetők a közüzemi számlák, hogyan növelhető a kényelem és hogyan biztosítható a nyugalom - segíthet átformálni a lakók hozzáállását és szokásait.

2/ MIKOR vonjuk be a lakókat?

- már a tervezési fázistól kezdve és a felújítási folyamat minden szakaszában a rendszerek és berendezések megfelelő használata és a felújított energiahatékony épületek megfelelő működése érdekében - az értékelési folyamat során - a lakók részvételét és bevonását biztosító jogi eszközök és irányelvek kifejlesztése során - a felújítási folyamat minden szakaszában a szociális lakásszervezetek és a választott képviselők folyamatos kapcsolata érdekében - a pénzügyi tervezés és a birtokbavétel során a költségek megvitatásában - Nemcsak az otthonok energiahatékonyságát, hanem a lakók egészségét és környezetét is fejlesztő sémák együttes kialakítása során, hogy a lakók energiatakarékos intézkedéseket és szokásokat sajátíthassanak el - Integrált megközelítés alkalmazása olyan eszközök használatával, melyek fenntartható fejlődést biztosíthatnak a városokban (energiamegtakarítások, társadalmi fejlődés, gazdasági hatékonyság és korrektség, együttműködés minden érintett között).

- biztos, rugalmas és hosszú távú tőke, mely lehetővé teszi a lakók bevonását - az energiahatékony felújításokat népszerűsítő és az információkat közvetítő és terjesztő vezetők / bajnokok - az energiahatékony felújítások hatásainak közvetítése annak érdekében, hogy a lakók megérthessék, hogyan csökkenthetik szénlábnyomukat és közüzemi számláikat

A klímaváltozásra vonatkozó irányelv

3/ HOGYAN vonjuk be a lakókat?

- az érintettek közötti kommunikációt elősegítő innovatív eszközök használata, például független energiamegtakarítási tanácsadók, képzett bajnokok és energia nagykövetek, akik segítenek változtatni a lakók hozzáállásán és szokásain, és segítenek megértetni velük az energiahatékony felújításokkal járó előnyöket - minden korcsoport bevonása az energiahatékony felújításba - a lakók mindennapi problémáinak megcélzása, így segítve részvételüket - kommunikációs tervek és tevékenységek tervezése a lakókkal, melyekben a célcsoporthoz szabott eszközöket választunk ki (munka a kommunikációs vezetővel, lakóbizottságok és képviselők, bérlő/lakó csoportok és fórumok) - annak biztosítása, hogy a lakók képviselve legyenek a szociális lakásszervezet tanácsában - a lakók képzése annak érdekében, hogy megfelelően láthassák el feladataikat a felújítási folyamatban - az egyszerű és érthető eszközök biztosításával a városoknak és szociális lakásszervezeteknek átláthatóvá és világossá kell tenniük a teljes folyamatot a lakók számára - független szervezet biztosítása a lakók támogatására - ellenőrző eszközök kifejlesztése és használata minden érintett száma - a lakók igényeinek megértése érdekében tapasztalatcsere fórum létrehozása; minden fórumnak városi vagy regionális alapon kell működnie

között a bérlők részvételével. Ahogy azt a mini útmutatóban is leírtuk, a CASH partnerek a lakók energiahatékony felújításokban való részvételét illetően több akadályt és igényt is azonosítottak, különös tekintettel arra, hogy a lakók már a felújítás korai fázisában, a projekt megfogalmazásában is részt vehessenek. A CASH közösségi tevékenységen alapuló helyi akciótervei erre az aspektusra építenek. Több olyan projekt létrehozására és támogatására van szükség, melyek leküzdik ezeket az akadályokat és melyek követik a mini útmutatóban leírt CASH javaslatokat. Az irányító hatóságoknak támogatniuk kell az olyan projekteket (elsősorban a CASH közösségi tevékenységen alapuló helyi akcióterveket), ahol a szociális bérlakás szektort érintő, és az alacsonyabb szénlábnyomot elősegítő tevékenységekben a lakók is részt vesznek.

Összegzésképpen elmondható, hogy a lakók bevonása:

- a fenntartható felújítások rendkívül fontos eleme (energiatakarékosság, energiaszegénység, társadalmi bevonódás…) - helyi akciótervünk szerves részét fogja képezni, és a többi várost és érintettet is erre fogjuk bíztatjuk.

A klímaváltozás ellen csak ambiciózus irányelvekkel lehet harcolni, és a városklíma irányelv az alábbi okokból csak a lakók részvételével lehet hatékony: Először is, a lakásszektorban nemcsak technikai lépésekkel, de viselkedésbeli változtatásokkal is jelentős energiamegtakarítás érhető el. Felmérések szerint már a mindennapi szokások módosításával is körülbelül 10%-os energiamegtakarítás érhető el (lámpák lekapcsolása, hőmérséklet csökkentése stb.). Másrészt, sok technikai energia megtakarítási intézkedés nem lesz elég hatékony, ha nem jár együtt a szükséges viselkedésváltozással. A harmadik tényező a „befektető magatartás". Az energiatakarékos háztartási készülékekbe való befektetés a közösség tudásától és tudatosságától függ. Ezen három okból kifolyólag a lakók bevonása minden, a klímaváltozásra vonatkozó irányelv nélkülözhetetlen és lényeges részét képezi.

Javaslatok az irányító hatóságoknak

Az Európai Bizottság 2011. októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós irányelv jogi javaslatait. A Bizottság támogatja az integrált városi irányelveket és egy módszertant javasol a közösségi tevékenységen alapuló helyi fejlesztéssel kapcsolatban, mely: helyi csoportok által vezetett közösség, és melynek célja a helyi igények figyelembevétele, valamint a kapcsolatépítés és együttműködés megvalósítása. A CASH projekt az integrált munkát támogatja, különös tekintettel a lakók és bérlők bevonására. A CASH projektben a közösségi tevékenységen alapuló helyi akcióterveket a Helyi Támogató Csoportok dolgozzák ki a legfontosabb helyi érintettek, többek


53

TOVÁBBI TUDNIVALÓK Lakhelyek www.housingeurope.eu

International Association of Public Participation www.iap2.org

Public Participation in Europe, An international perspective; EIPP, 2009. június www.participationinstitute.org

54


Egyesült Királyságbeli kormányzati honlap a lakók részvételének támogatására szolgáló módszerekkel és eszközökkel:

www.peopleandparticipation.net SCI-Network: Útmutató a felhasználók bevonásához a fenntartható felújítási projektekbe T.B. Salcedo, A. Straub és H.J. Visscher, Delft University of Technology, SHELTER D 3.1. Jelentés - Energiamegújítási folyamat, SHELTER Szociális bérlakás szervezetek áttekintése, Szakemberek koordinálása www.shelterproject-iee.eu

A Bristoli Környezetvédelmi Ügynökség által kiadott lap számos technikát mutat be a lakók bevonására, azok fő előnyeivel és hátrányaival együtt (28. o.). http://publications.environment-agency.gov.uk/dispay. php?name=STRE135-E-E

FINSH: Megfizethető fűtés mindenkinek projekt, 4. fejezet

URBACT II PROJEKT

EnERGIATERMElés és -ElOsZTás

• Miért fontos a stratégiai energiatervezés az önkormányzati lakások esetén? • Melyek a sikeres stratégiai energiatervezés kritikus lépései és összetevői? • Az energiafüggőség csökkentése a különféle helyi zöld energiaforrások segítségével • A zöld energiaforrások kogenerációjának szerepe és a decentralizált áram koncepciója • Az igény csökkentésének fontossága


55



57

Energiatovábbítás


57

Stratégiai energiatervezés Az energiatermelők és elosztók szerepei és kötelezettségei Kihívások, akadályok és megoldások


61

Sønderborg ProjectZero, Dánia Sønderborg zöld kerületi fűtés, Dánia Sønderborg EUC Syd oktatóközpont, Dánia Frankfurt CHP program, Németország Tatabányai CHP és központi fűtés rendszer, Magyarország


62

Javaslatok az Európai Közösség és az Illetékes Hatóságok számára


56


64

A CASH projekt az önkormányzati lakások energiahatékony felújítására vonatkozik. Az energiahatékony felújításokra vonatkozó megállapodások nem csupán a szigetelés, a hő- és ventilációs rendszerek műszaki aspektusaira vonatkoznak, de ide tartoznak az energiaforrások és azok házakba történő továbbítása is (mely befolyásolja a lakók által fizetett költségeket), továbbá ide tartozik még a CO2-kibocsátás is. • A felújítások módját, a műszaki lehetőségeket és az intézkedések hatékonyságát gyakran az épülethez elérhető energia formája és az energiaforrás határozzák meg. Az energia egységenkénti szénkibocsátása és

költsége nagymértékben eltér a különféle vegyes energiaforrások között. Egy kevésbé hatékony bojler cseréje esetén az elérhető energia infrastruktúra és az energiaforrások közvetlen szerepet játszanak a leginkább környezetbarát, költséghatékony és hatékony megoldás kiválasztásában. Az URBACT-CASH projekt 5. sz. mini útmutatójában - mely a dániai Sonderborg városában megrendezésre került (2012. május 9-11.) 5. nemzetközi tematikus szeminárium során bevezetett változásokon alapul - a következő aspektusok kerültek megtárgyalásra: az energiaforrások típusai, elérhetősége, költségei, hatékonysága stb., továbbá ezek előállítása és elosztása.

MODERN MEGVALÓSÍTÁS Energiatovábbítás A zéró széndioxid-kibocsátást célzó ambiciózus klíma célok (melyet sok város és állam tűzött ki maga elé) csak a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság alkalmazásával érhetőek el. Számos tanulmány, mint a Frankfurtban és Sønderborgban végzett tanulmányok (lásd az ábrát) szintén ezt a tényt támasztják alá. Ahogy azt Mr. Tage Petersen már korábban leírta, a jövőbeli energiarendszerek és az energiabiztonság fejlesztéséhez olyan integrált folyamatokra van szükségünk, melyek az energiatermeléstől, az átalakítástól, a továbbítástól és az elosztástól kezdve az energiafogyasztás jelentős csökkentéséig a rendszer teljes optimalizálását teszik lehetővé (2012). Az energiaforrásoktól függően azt állítja, hogy: számos országban az energiabiztonsággal kapcsolatos problémákhoz a megújuló lehetőségek preferenciája kapcsolódik, mely képes csökkenteni az importált olajtól és gáztól való függést, továbbá segít csökkenteni a globális üvegházhatást kiváltó gázok (ÜHG) emisszióját. A napenergia, mellyel hő és elektromos áram állítható elő, a világ elektromosságának 22%-át biztosítja. A szélenergia, mely a világ energiafogyasztásának körülbelül 1,6%-át fedezi, potenciálisan 30-50%-kal képes csökkenteni az áramfogyasztás költségeit. A következő évtizedben a szélenergia elterjedése várható a beépített lakókörnyezetekben.

A vízenergia egy kiforrott technológia. A biomassza körülbelül a világ energiafogyasztásának 10%-át fedezi. A becslések szerint 2050-re a biomassza potenciálisan a világ energiaigényének 50%-át fogja fedezni. A geotermikus energiát 76 országban fűtésre és hűtésre, 24 országban pedig elektromos áram előállítására használják, az víztározók ezen felül bíztató potenciállal rendelkeznek. Leif Sønderborg Peterson azt is kiemeli, hogy napjainkig az energiatárolással foglalkozó iparban főként az elektromosságra fordították a legnagyobb K+F figyelmet, de jelentős technikai és gazdasági potenciál rejlik a hőtárolásban is; egy olyan, kisebb hálózatra van szükség, mely helyi szinten képes összekötni a hőtermelést és a végfelhasználást, ezen felül pedig az új végfelhasználási technikáknak is széles körben el kell terjedniük, ideértve például a nagyfokú szigeteléssel ellátott házakat, a kisebb berendezéseket, az energiatároló eszközöket és a helyi energiaforrásokat. Végül pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy a végfelhasználók motiválásához a jelen pillanatban nem elegendő az ilyen rendszerek által nyújtott előny, ezért változó tarifák és adók bevezetését javasolja a rugalmas kereslet stimulálására és a „kereslet eltolása" érdekében.

MEGTÁRGYALT FŐBB PROBLÉMÁK Stratégiai energiatervezés A Sønderborg városában megrendezésre került 5. nemzetközi Tematikus Szemináriumon a Cash partnerek az energiahatékonyságot egy nagyobb keretrendszerbe helyezték, és a teljes láncot vizsgálták az energiatermeléstől, az energiaelosztástól, az átalakítástól és a tárolástól kezdve egészen a végfelhasználókig.

Forrás: Sonderborg Energiastratégia http://urbact.eu/cash

Energiastratégia Mr. Christian Eriksen, a Zéró Projekt koordinátora és Mr. Peter Rathje, a Zéró Projekt ügyvezető igazgatója szerint az energiastratégia fejlesztése egy hét lépésből álló folyamat. A Zéró Projekt egy állami-privát alapítvány, melyet Sønderborg 2029. évi szénmentes energiastratégiájára vonatkozó folyamat tervezésének koordinálása érdekében hoztak létre. A hét lépés a következő:

• Annak jobb megértése, hogy milyen mértékű az adott területen lévő

populáció, ipar és gazdaság - minden szektor - rövidtávú, középtávú és hosszútávú növekedése, illetve az igény meghatározása. • Egy alapvetés létrehozása, annak meghatározása, hogy milyen típusú energiát állítanak elő és használnak jelenleg a következő, nagyfogyasztású szektorok: lakások, iparok, szállítás, mezőgazdaság... - és az import / export séma egy szén alapvonal létrehozásához, továbbá a helyi erőforrások és potenciális megújuló erőforrások


57

leltárának elkészítése (a biomassza legalacsonyabb szinten tartásával ideiglenes megoldásként az élelmiszerekkel folytatott verseny miatt), továbbá az energiaforrások és a végfelhasználók közti távolság meghatározása. Néhány CASH partner (Frankfurt, Bridgend, Sønderborg, Rhône-Alpes) már korábban elvégzett egy potenciális, a területen lévő energiaforrásokra vonatkozó tanulmányt – ásd a CRRA Franciaország szél erőforrásokat bemutató térképét:

Rhône-Alpes régió potenciális szélenergiájának térképe, Forrás: CETE, Lyon, Franciaország, 2012. június

• Egy terület-meghatározási tanulmány elvégzése, a Stratégiai Energiatervezés földrajzi határainak meghatározásához, a CO2-termelés megismerése, a fő kockázatviselők azonosítása és feltérképezése a speciális értékeik figyelembe vétele és a Terv hatáskörének meghatározása érdekében. Ez annak megismerését jelenti, hogy kinek a tulajdonában vannak az energiaipari vállalatok - privát szektor, állam, polgárok -, melyek a környezetvédelmi felelősségek és mi a kis- és nagyvállalatok és vállalkozások üzleti modellje, ezek értékrendszerének befolyásolása érdekében. Ez egyben azt is jelenti, hogy velük, valamint a parlamenti képviselőkkel, a polgármesterrel és a tanács tagjaival együtt biztosítják a folytonosságot, továbbá gondoskodnak az életkor, jövedelem, kultúra alapján történő csoportosításról a különböző motivációk lefedése érdekében;

• A stratégiai

energiaterv kidolgozása, az összes paramétert integráló projekt legfontosabb tevékenységeinek kiemelése (energia, de a víz, hulladék stb. is) - a piac szem előtt tartása -, egy olyan régióval együtt dolgozva, mely ugyanazzal a vízióval és értékrendszerrel rendelkezik, melynek köszönhetően egy olyan „terület” jön létre, mely együtt próbálja meg megoldani a kihívásokat annak érdekében, hogy a terv egy „KÖZÖS" problémájává váljon a kockázatviselők között. Újságokban történő rendszeres hirdetések.

• A legjobb gyakorlatok azonosítása, a meglévő kompetenciák felkutatása;

• A stratégiai energiaterv bevezetése az értékelés és a korrekció biztosítása mellett;

• A

folyamat megfigyelése és a Stratégiai Energiaterv frissítése az alapján, hogy mi változott meg a tervezési folyamatban a 2 éves és a 4 éves felülvizsgálat során.

Decentralizált áramforrás és kogeneráció A kogeneráció fontosságát a fenntartható energiatervben Dr. Werner, a frankfurti Main Energy Office vezetője mondta ki először. Kiemelte annak fontosságát, hogy a városoknak saját energiát kell termelniük, hogy kisebb mértékben függjenek a nagy áramszolgáltatóktól - a „decentralizált áram" koncepciója. Ennek köszönhetően kombinált hő- és áramtermelő rendszereket (CHP / kogeneráció) alkalmazhatnak az elektromosság és a hő párhuzamos előállítására. Amíg a hagyományos, nagyméretű erőműveknél az energia 60-70%-a elveszik, míg eljut a konnektorokig, a kogeneráció az elektromosság előállítása során keletkező hulladékhő 90%-át felhasználja a kerület fűtéséhez. A központi fűtés könnyedén kivitelezhető a kogeneráció segítségével, különösen az olyan önkormányzati lakások esetén, melyek eleve kogenerációs központi rendszerekhez lettek tervezve. A zöld kogeneráció során olyan megújuló energiaforrásokat használnak, mint a geotermikus energia, a hulladék, a biomassza, mely Sønderborg központi fűtése esetén kiemelt fontosságú.

Workshop A stratégiai energiatervezés kritériumait a tematikus szeminárium résztvevői határozták meg az egyes energia szituációkhoz, melyek a következők:

SZÉNMENTES szituáció: (ezek a kritériumok minden szituációra érvényesek):

• Átváltás a helyi zöld energiaforrásokra és a fosszilis energiaforrásoktól való függés csökkentése

• A helyi zöld energiaforrások elterjesztése és a fosszilis energiaforrásoktól való függés csökkentése

• A helyi zöld energiaforrások elterjesztése • Az igények csökkentése az energiahatékony felújítások és a hatékonyabb felhasználás csökkentése segítségével

BIZTOSÍTOTT ENERGIA szituáció:

• Villanyszámlák csökkentése – hatalmas költségvetési probléma • A jogszabályok adaptálása • Műszaki ismeretek megszerzése 58


ALACSONY KÖLTSÉGŰ ENERGIA szituáció:

• A

terület sűrűségének érdekében

felhasználása

a

költségek

elosztása

• A karbantartási költségek csökkentése • Tisztességes és stabil árak biztosítása, nem szisztematikusan alacsony árak • Befektetések megszerzése a terület nagyobb vásárlóitól.

ALACSONYABB KÖRNYEZETI HATÁS szituáció:

• A közösség tudásának növelése • Rögzített környezetvédelmi minőségi cél • Címkék és minőségügyi szabványok kifejlesztése • Oktatás és minőségügyi képzés • A gyártási módszerek, tárolás és elosztás fejlesztése • Integrált energiastratégia kifejlesztése a várostervezés segítségével • Kulcsfontosságú energiaforrások népszerűsítése: szél, napenergia,

giahatékonyságot biztosítsák a vásárlóik részére (pl. UK Green Deal – ami anyagi támogatást biztosít a beszállítóknak, a költségeket a villanyszámlán megspórolt összegek fedezik).

költségek jellemzik, mellyel további kWh állítható elő. Ez alacsonyabb és sokkal stabilabb energiaköltségeket jelent a végfelhasználók számára.

Az energiahatékonyság. A kötelezettségek segítségével elkerülhető, hogy a közpénzek stimulálják az energiahatékonyságot. Jelenleg az EU-ban működő energiaipari vállalatok közel 2 millió eurót költenek évente az energiahatékonyságra. Ezek a számok körülbelül 1-5%-ot jelentenek a vásárlók villanyszámláján. Az energiaipari vállalatoknál felmerülő költségek végső lépésként visszakerülnek a végfelhasználókhoz/vásárlókhoz. Az Energiahatékonysági kötelezettségek nagyobb energia-megtakarítást eredményeznek, mint ami az energiaárak ekvivalens emelésével elérhető volna.

Másik aspektus, hogy az elsődleges energiaforrás elérhetőségének fluktuációját - mely kiemeli a vegyes energiaforrások fontosságát -, továbbá a szürke energiaköltségeket és a környezeti hatásokat is figyelembe kell vennie.

Workshop Az előző fejezetben leírtak érdekében fontos megismerni a partnerek energiastratégiához viszonyuló pozícióját és prioritásait. Egy workshop során a CASH partnerek a tárgyalási folyamatok során az energiatermelési tulajdonok különböző modelljeinek következményeit határozták meg, melyet a következő táblázatban mutatunk be:

A sikersztorik ellenére a privát magánvállalatokra vonatkozó kötelezettségek hátránya, hogy nem mindenhol lettek bevezetve, és folyamatos felügyeletet és végrehajtást igényelnek.

biogáz

Az energiatermelők és -elosztók szerepei és kötelezettségei Az energiatermelés általában nem a városok irányítása alatt áll. Az energia megfizethető áron történő szolgáltatására vonatkozó kötelezettségek teljesítése érdekében a városoknak különböző részvényesekkel kell tárgyalniuk, különösen az energiaipari vállalatok részvényeseivel. Ebben nagy segítséget nyújt, hogy a legtöbb európai országban az energiaipari vállalatoknak jogi kötelezettsége, hogy a legjobb ener-

A struktúra aspektusok költségének módosítását a fix és a változó költségek alapján elemezték. Ezek a vállakozás típusától függnek (közvagy magán-), mivel a tőke banknak és befektetőknek történő várható megtérülése magasabb, mint a privát magánszektor esetén. Ezen felül pedig az energiaforrások típusától is függnek: - A fosszilis energiaforrásokat alacsony kWh-s konstrukciós költségek és magas előállítási költségek jellemzik, mely változó energiaköltségeket jelent a végfelhasználók számára - A megújuló energiaforrásokra magas kWh-s konstrukciós költségek, de rendkívül alacsony előállítási költségek és alacsony marginális

MAGÁNTULAJDON

Az elosztóhálózatok elérhetősége és tulajdona nem csupán az energiahatékonyság szempontjáról fontosak, hanem különféle lehetőségeket jelentenek a jövőbeli energiatovábbítási folyamatokhoz is (jogi, pénzügyi és műszaki lehetőségek).

VÁSÁRLÓI TULAJDON

A gyakorlat azt mutatta be, hogy a kismértékben eltérő prioritások teljesen eltérő akcióterveket eredményeznek. A partnerségi viszonyok kialakításakor valakinek mindig tisztában kell lennie a célokkal és a potenciális partner kezdőpontjaival. A különböző kezdőponttal rendelkező partnerek közti együttműködés támogatására két módszer létezik: a közös érdeklődési körök és tevékenységek megkeresése, melyek mindkét partner számára előnyösek.

ELŐNYÖK

A TULAJDONLÁS MODELLJE

stratégiai energiatervezési folyamatban.

Az energiaelosztás sokkal gyakrabban van a kormányok kezében, mivel az infrastruktúra még mindig az ő kezükben van. Dániában például a hőelosztó hálózatok a felhasználók tulajdonában is lehetnek. Az elérhető elosztóhálózatok a végfelhasználók számára elérhető energiaopcióktól függnek. Amint egy elosztóhálózat elérhetővé válik, a gazdaság megköveteli annak optimális felhasználását.

• Innováció, mivel a gyakorlat kéznél van, és az innovációt gazdaságilag stimulálják. • A magánvállalatok általában költséghatékonyabb struktúrával rendelkeznek. • A városnak jogában áll megválasztani a szolgáltatót a vásárlók számára. • A magánvállalatok eltérő árakat kínálhatnak az eltérő vásárlók számára. • Stabil ár. • Zöld munkahelyek teremtése. • Nagyobb befolyás a vásárlókra.

HÁTRÁNYOK • A profit a vállalatot illeti, mely nem lesz elérhető a közösség számára. • A vásárlóknak nagyon kis befolyásuk van arra, hogy mit vásárolhatnak meg. • Fennáll a kockázata a megújuló energiaforrások iránti alacsony érdeklődésnek.

• Monopol helyzet Az emberek nem választhatnak alternatív szolgáltatókat.

• Helyi érdekeltségek lehetségesek.

• Lehetőség a pénz új technológiákba történő ismételt befektetésére. KÖZTULAJDON

• Gazdasági megvalósíthatóság • A környezetvédelmi és egészségügyi szakértők összekapcsolása a

• Lehetőség a profit energiahatékonysági tevékenységekbe történő ismételt befektetésére, mivel a pénz a közösségen belül marad.

• Monopol helyzet az árképzés területén. • A kevés innováció kockázata.

• A helyi érdekeltségek támogathatók.


59

Kihívások, akadályok és megoldások A fenti fejezetekben az érintett területeket ismertettük. A főszereplők pozícióját és azok szerepét elemeztük. A következő fejezet a hatékony energiastratégia kihívásait ismerteti. Az akadályok és a lehetséges megoldások azonosításra kerültek.

Általános akadályok és megoldások

• Az

alapvonal és az energiaegyensúly létrehozásához szükséges ADATOKAT nehéz begyűjteni. Elérhetőség, hozzáférhetőség, minőség, formátumok, típus és hatáskör – nemzeti, regionális, helyi–, időkeret, tulajdon, továbbá következetlenségek és hiányzó adatok, és az integrációs folyamatba bevont számos specialista - ezeknek az aspektusoknak mind megfelelőnek kell lenniük. Az adatgyűjtés során az energiavállalat fontos partnernek számít, mivel ezek hozzáférnek a háztartások energiafelhasználásával kapcsolatos adatokhoz. Amennyiben a közvetlen hozzáférés nem lehetséges, egy megoldás az adatok elemzésének átküldése és az energiaipari vállalat felkérése lehet.

• A különféle érdekelt felek MEGNYERÉSE. Az érdekelt felek partnerekként történő bevonása esetlegesen nem lehetséges, amennyiben azok nem látják az együttműködés előnyeit a saját céljaik szempontjából. Kritikus fontosságú, hogy közös célokat és tevékenységeket találjanak a valódi elkötelezettség kialakítása érdekében. A különféle vízióval, céllal, folyamattal rendelkező érdekelt

60


felek elfogadása – nagy iparágak, melyek nagy vásárlói kört jelentenek, energiatermelő vállalatok, ideértve a „feketézőket” is, akik szenet, olajat termelnek..., tiszta technológiával működő vállalatok, közösségi részvényesek, mint pl. önkormányzatok, régiók, minisztériumok, szociális lakásszervezetek, melyek szintén nagy vásárlói kört jelentenek, városlakók és a civil szervezetek, akik képesek befolyásolni a projektet – továbbá a teher megosztása kritikus fontosságú. A különféle munkarendek, az eltérő döntéshozási folyamatok és az eltérő célok a szoros együttműködés akadályát jelenthetik, ezért azt javasoljuk, hogy hagyja, hogy a partnerek azt tegyék, amiben a legjobbak. A független testület létrehozásával történő részvétel döntő fontosságú, hogy kivegyék a részüket a projektből.

• A FOLYAMAT BEINDÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FINANSZÍROZÁST nehéz megszerezni. Kezdeti befektetés nélkül senki nem tudja beindítani a folyamatot, és nem tudja pénzügyileg elkötelezni a többieket. A kezdeti finanszírozás magasabb szintű kormányzati kapcsolatokkal történő megszerzése (regionális és nemzeti) és a nemzeti kormányhivatalok annak érdekében történő bevonása, hogy a Stratégiai energiatervezés regionális szintre emelkedjen, kritikus fontosságú.

• A POLITIKAI ELFOGADÁS szintén bonyolult, mivel rövidtávú aspektusok befolyásolják. A fókuszt az energiaforrások elérhetőségére és költségére, az energiaforrások egyensúlyán alapuló éves célokra, a biztosított energiaforrásokra, a zöld munkahelyek megteremtésére és a polgárok bevonására kell by irányítani.

• Olyan új képességek és kapacitások, melyek eddig nem voltak elérhetőek. Oktatások segítségével különféle képességek taníthatók meg a érdekelt feleknek és a célcsoportoknak. Amennyiben az okta-

tás nem lehetséges, külső tudást kell bevonni a folyamathoz. Erre kizárólag az indítási fázisban lehet szükség, de mindenképp további költségekkel kell számolni miatta.

•

JOGI KERETRENDSZER: a meglévő, nem elégséges jogszabáA lyok módosításainak bonyolultsága és a jogi keretrendszer hiánya miatt a zöld energiaforrások speciális szektorai nem tudnak fejlődni (mint Sønderborg esetén a tengerparti szélturbinák).

• A TERVEZÉS ÉS AZ ELŐREJELZÉS RUGALMASSÁGA.

Képesnek kell lennie, hogy a viselkedés, a technológiák és a jogi keretrendszer változásait is figyelembe tudja venni - a terveknek rugalmasnak és megismételhetőknek kell lenniük.

• A potenciális zöld energiaforrások kifejlesztésének MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA a környezetvédelmi követelményeket, a szomszédok közelségét, a műemlékvédelmet… figyelembe véve (pl. a Sønderborgban lévő szélturbinák).

PÉLDÁK a partnerektől Sønderborg ProjectZero, Dánia

Sønderborg zöld központi fűtés, Dánia

A ProjectZero egy olyan vízió, melynek keretén belül Sønderborg városa 2029-re teljesen szénmentessé válik, folyamatos CO2 csökkenés és fenntartható városfejlesztés mellett, miközben pedig a „zöld" munkahelyek jönnek létre. A ProjectZero koncepció az energiahatékonyság és a megye saját zöld energiaforrásainak kombinálásán alapul.

Sønderborg Fjernvarme központi fűtési vállalata egy fogyasztók által tulajdonolt non-profit vállalat, ahol minden fogyasztónak van szavazati joga. A vállalat zöld energiaforrásokból termel energiát, és gondoskodik annak a háztartásokba való eljuttatásáról.

A közösségben élő összes érdekelt fél részt vesz a ProjectZero szervezetben, mely egy PPP együttműködés, mely az energiastratégia tervezési folyamatát koordinálja.

A ProjectZero főbb pontjai:

• 40%-os energiafogyasztás-csökkentés a 2007-es adatokhoz képest, energiahatékonysági átalakítások révén; • Váltás helyi megújuló energiaforrásokra, ideértve a trágya és a gazdálkodásból származó hulladék, a geotermikus hő, a szél és a napenergia hatékony felhasználását, valamint a zöld kombinált hő- és energiagenerátor rendszereket; • Intelligens, dinamikus energia rendszer létrehozása a központi fűtési rendszer viszonylatában; • A gazdasági növekedés elősegítése és új munkahelyek teremtése az energiahatékonysági átalakítások iránti igény fokozásával (a stratégia szerint a cél 500 új helyi munkahely megteremtése az építőiparban). http://www.projectzero.dk/

Az energiaforrások felhasználása úgy alakult, hogy 1963-ban az olaj tette ki a felhasználás 100%-át, majd 1985-ben jött az olaj, földgáz és hulladékégetés kombinációja. 1996-ban olajat és földgázt használtak egy kombinált hő- és energiaállomáson (CHP kogeneráció), amit hulladékégetéssel egészítettek ki, majd 2012-ben geotermikus üzemmel és biomassza kazánokkal bővítették a rendszert. http://www.geothermi.dk

http://www.sonderborg-fjernvarme.dk A hulladék- és faforgácségető energiaállomással kiegészített geotermikus berendezés 2012 közepe óta van üzemben, és több mint 10 000 háztartást, üzletet és ipari ügyfelet szolgál ki Sønderborg központjában. A napkollektorokkal (6000 m2-nyi napkollektor) és más forrásokkal összekapcsolt rendszer a bővítés után Als szigetén a háztartások mintegy 60%-át fogja ellátni zöld, CO2-semleges kerületi fűtéssel. A Broager District Heating Company 2009 vége óta alkalmaz napkollektoros vízmelegítőt. Az üzem annyira sikeresnek bizonyult, hogy a vállalat most a bővítést tervezi, és 100%-ban a megújuló energiaforrásokra kíván támaszkodni a hő- és villamosenergia kogenerálásában.

A Gråsten District Heating Company jelenleg egy olyan projekten dolgozik, melynek eredményeképp a világ legnagyobb kombinált napkollektoros vízmelegítős és abszorpciós hőszivattyú üzeme lesz, több mint 90%-kal csökkentve jelenlegi CO2-kibocsátásukat. Az új üzem bővítését célzó tervek lényege, hogy nagyobb területet lássanak el, és hogy teljesen kiváltsák a fosszilis energiaforrásokat. A hosszú távú tervek között szerepel az, hogy a Sønderborg városi területein lévő különböző szigetek központi fűtése egyetlen nagy, intelligens, zöld központi fűtési hálózattá váljon, mely CO2-semleges fűtést és melegvizet biztosít.

Sønderborg EUC Syd oktatóközpont, Dánia Az EUC Syd egy regionális technikum, melynek fő területei az energiahatékonyság és a stratégiai energia tervezés; ez a technikum részt vesz a Project Zeróban. Az EUC Syd az inverterek, a fotoelektromos berendezések, a hőszivattyúk, az épületgépészet stb. területén biztosít képzéseket. A technikum szlogenje: „Zero house – Zero construction – Zero academy”. Az EUC Syd 140 ügynököt képzett Sønderborgban építésvezetőnek és épület karbantartónak, valamint 150 energia tanácsadót az épületek energiahatékonysági renoválásainak ellenőrzésére, a Dán Technológiai Intézettel közreműködve. Az egyik cél az, hogy új oktatási módszereket dolgozzanak ki az új energia-előállítási és energiatakarékossági technológiák területén. A terv az, hogy létrehozzanak egy országos és nemzetközi képzési központot, ahol a megújuló energiákról kapnának továbbképzést az emberek.


61

KONKLÚZIÓK ÉS JAVASLATOK Frankfurt CHP program, Németország A kombinált hő- és energiageneráló (CHP) rendszerek elengedhetetlen részei az energiaátviteli rendszereknek. A kogenerálás rugalmas, és képes megváltoztatni a termelt energia/hő arányát. Azok a rendszerek, melyek a nap/szélerőműveket hőhálózatokkal és CHP-kkal egészítik ki, képesek ellensúlyozni a szél- és napenergiaforrás rend-szertelenségeit. Frankfurt több mint 200 kogeneráló egységgel rendelkezik. Ezen kis hálózatok központi fűtőrendszerrel történő összekapcsolása révén nő a rendszer rugalmassága és hatékonysága. A város célja az, hogy kialakítson egy olyan központi fűtési hálózatot, mely zöld CHP-t is alkalmaz. A lényeg, hogy saját maga termelje meg az elektromos áramot, úgy, hogy az önkormányzati házak kogenerációs központi rendszerrel rendelkezzenek, és ne a nagy áramszolgáltatóktól függjenek – vagyis, hogy a rendszer decentralizált legyen. A CASH partner Frankfurt és Rhone-Alpes partner az IEE által indított projektben, a „CHP goes green”-ben.

Tatabányai CHP és központi fűtési rendszer, Magyarország Kb. 20 000 háztartás (a teljes helyi lakásállomány 75,5%-a) kapcsolódik a központi fűtési rendszerre Tatabányán. Ezt a rendszert a helyi távfűtő vállalat, a KOMTÁVHŐ Zrt. biztosítja. A Komárom-Esztergom Megyei Távhőszolgáltató Zrt. többségi tulajdonosa a városi önkormányzat (99,95%). A központi fűtés hőjét a helyi CHP erőmű vállalat, a Tatabányai Erőmű Kft. biztosítja, melynek 51%-os tulajdonosa az önkormányzat. Ez a környezet lehetővé teszi a hőenergia elosztásával kapcsolatos városi energiapolitikák megvalósítását a helyi lakáspiacon. A helyi földgáz alapú CHP erőmű a megújuló energiaforrásokra történő átállást célzó programon dolgozik. A vállalat 523 millió forintos támogatást kapott az hazai Új Széchenyi Terv keretein belül a biomassza-alapú rendszerre történő átállásra. Emellett kb. 247 millió forintos támogatást kapott egy melegvíz tároló elkészítésére. A befektetés összköltsége mintegy 2,8 milliárd forint. A projekt most kezdődött, és 2014-ben fog elkészülni. A földgáz-függőség így számottevően csökkenni fog.

Az önkormányzati lakások energiahatékony termelési és terjesztési rendszereinek főbb ajánlásait a CASH partnerek biztosítják a Sønderborg nyilatkozaton keresztül: Energiastratégia

• Az önkormányzati lakáspolitika az egész város klímapolitikájának a részét kell, hogy képezze.

• Az önkormányzati lakások energiaellátásának átalakításához határozott célok és a teljes városra kiterjedő energiaügyi stratégia szükséges. • A sikeres energiaügyi stratégia eléréséhez fontos, hogy átlássuk a jelenlegi helyzetet, a lehetőségeket és a problémákat, valamint hogy ismerjük a különböző érdekelt feleket és azok szempontjait.

• Az egyértelmű célok és az energiaügyi stratégia egyik fő szempontja a zöld munkahelyek létrehozása kell, hogy legyen.

• Az energiaterv céljainak felállítása a különböző érdekelt felek szoros együttműködésével kell, hogy történjen. az érdekelt felek megnyerése. Az aktív épületek folyamata és a tulajdonjog létrehozása szükséges ahhoz, hogy sok cselekvő felet bevonjunk a közös stratégiába. • A potenciális partnerek helyzetének és szempontjainak ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy leüljünk tárgyalni a közös stratégiáról. • A műszaki, jogi, szervezeti és társadalmi keretrendszerek éppoly fontosak, mint a politikai támogatás.

• Kulcsfontosságú

62


A megújuló energia és a klímaváltozás

• Minden város számára elengedhetetlen, hogy a fosszilis energiaforrások felől elmozduljon az alacsony széntartalmú, megújuló energiaforrások felé. Az önkormányzati lakásprogramnak illeszkednie kell ebbe a fejlődési irányba: - A fosszilis energiaforrást alacsony befektetési költségek – most, hogy az előállítási infrastruktúra már ki van építve – és magas, bizonytalan változó energiaköltségek jellemzik a végfelhasználó részéről. - A megújuló energiaforrásokat magas befektetési költségek és alacsony energia-felhasználási költségek jellemzik. - Ennek eredményeképp a végfelhasználói energiaköltségek az alacsony fix költségekről és magas változó költségekről a magasabb fix költségek és az alacsonyabb változó költségek felé tolódnak el. Az önkormányzati lakástulajdonosok számára sokkal nehezebb lesz az alacsonyabb energiaköltségeket motivációs tényezőként felhasználni a bérlőknél, vagy fedezni ezekkel az energiahatékonysági felújítások költségeit. • A CASH városok jelezték, hogy külső segítségre van szükségük egy stabil és korrekt költség- és árrendszer kialakításához annak érdekében, hogy biztosítani tudják a megfelelő energiát minden polgár számára.

- az össz elsődleges energia több mint 30%-át megtakarítja (a különálló termeléshez képest), - csökkentheti a lakók összes energiaköltségét, - bevezethető az energia vállalatok (szerződéssel), az önkormányzati főbérlők vagy a lakóközösségek által, - központi fűtési hálózatokkal ez az alapja a fosszilis energiaforrásokról megújuló energiaforrásokra való áttérésnek (biomassza, geotermikus hő, kommunális hulladék, napenergia) - nagy hőtárolókkal (mint például Dániában) igen hatásos a szélés napenergia ingadozásainak kiegyensúlyozásában.

• A lakóközösségek részt vehetnek a megújuló energiák előállításá-

ban és terjesztésében, hogy a szállítóvezetékek rövid távú és fix költségeit alacsonyan tartsák. • A kombinált hő- és elektromos áram termelés létfontosságú a központi fűtésben (és fordítva), amiről tájékoztatni kell a lakókat, közös döntést kell hozni, és amit támogatnia kell az Európai Közösségnek.

• Az

• A számos különböző fajta zöld energiaforrás megkülönböztetése fontos és támogatandó feladat.

• A zöld kombinált hőenergia kogenerálást népszerűsíteni kell, mert ez egy rugalmas és hatékony módszer az energia átalakítására. Kogenerálás: - hatalmas mértékű hatékonyság-növekedés és költségmegta-karítás érhető el azáltal, hogy egyszerre termel hőt és elektromos áramot

az energia-megtakarírásokat, a kogenerációt és a megújuló energiák felhasználását – egy szektorokon átívelő feladat, amit számos irányelvben és támogatási sémában alkalmazni kell.

• Az épületek energia-teljesítményére (EPBD), az energiahatékonyságra és az energia-szolgáltatásokra (ideértve a CHP-t is) vonatkozó EU irányelveknek figyelembe kell venniük azt, hogy az önkormányzati lakások felújítása a költség- és energiatakarékosság, valamint a kogeneráció és az energiaforrások „kizöldítésének” egyik alappillére lehet. • Az Intelligens Energia Európáért (IEE) programban pénzt kell elkülöníteni az önkormányzati lakások felújítására annak érdekében, hogy teljesüljenek az energiaügyi, a klímaügyi, az egészségügyi és a szociális célok. • A regionális EU fejlesztési alapban (ERFA) a pénzek több mint 10%át kell az önkormányzati lakások energiahatékony felújítására elkülöníteni – nemcsak az energiaügyi és klímaügyi célok teljesítése érdekében, de alapvetően a jobb és egészségesebb lakókörnyezetek és jobb társadalmi összetartás biztosítása érdekében is. • Az EU szociális alapoknál (ESZA) a képzésre/kialakításra és az új munkahelyek teremtésére figyelmet kell szentelni az önkormányzati lakások energiahatékony felújításánál. Sønderborg, 2012. május 11.

önkormányzati lakások energiaforrásának hozzá kell járulnia a biztonságos, megfizethető és egészséges lakásállapotokhoz. El kell érni, hogy a közeljövőben a megújuló energiákat részesítsék előnyben a fosszilis energiaforrásokkal szemben. • E gyetlen alacsony széntartalmú gazdasági stratégia sem lehet sikeres az igények energiahatékonysági felújításokon és viselkedésbeli változásokon keresztüli csökkentése iránti erős elkötelezettség nélkül.

A célhoz vezető utak

• Az önkormányzati lakások energia-felújítása – ami magában foglalja

Javaslatok az Európai Közösség és az Illetékes Hatóságok számára

• Az európai irányelveknek és támogatásoknak figyelembe kell venniük azt, hogy azok az önkormányzati lakások és területek, melyek modernizálásra szorulnak, a helyi energia-elosztási hálók középpontját képezhetik, jobb gyakorlati és gazdasági feltételeket biztosítva ezáltal a kogenerációs egységek bevezetésére és a fosszilis energiaforrásokról megújuló energiaforrásokra történő áttérésre.


63

TOVÁBBI TUDNIVALÓK A dán önkormányzati lakásrendszer bemutatása. A KAB egy nagy szervezet a dán non-profit építőiparban.

A „CHP Goes Green” és az IEE által támogatott kombinált hőenergia projekt a megújuló energiát támogatja. Mindkét CASH partner, Frankfurt és Rhône-Alpes is partnerek ebben a projektben.

Energiastratégia – Sønderborg 2010 www.sonderborgkommune.dk

http://www.youtube.com/watch?v=ktsghMTds7w http://www.chp-goes-green.info/ Részletes információ a sønderborgi Project Zeróról: dánul > http://www.projectzero.dk/ angolul > http://uk.brightgreenbusiness.com/

Energiahatékonysági kötelezettségek – az EU élmény; ECEEE jelentés az EU Energia Főigazgatóságáról az energia vállalatok EU energiahatékonysági kötelezettségeiről és azok fontosságáról a klímaváltozás és az energiabiztonsági kihívások tekintetében; 2012 március, Európa Tanács egy energiahatékony gazdaságért. http://www.eceee.org/EED/energy-efficiency-obligations

64


Nem fosszilis energiatechnológiák 2050-ben és azután; szerző: Leif Sonderberg Petersen; Nemzetközi Fenntartható Energia Jelentés, 6. kötet, 1. kiadás, 2012.

URBACT II PROJEKT

SZISZTEMATIKUS PROJEKTMENEDZSMENT

• Melyek a kritikus összetevők egy önkormányzati bérlakás energiahatékony felújítási programjának optimalizálásában? • Hogyan optimalizálható a fő résztvevők bevonása a projekt különböző fázisaiban? • Melyek a projektmenedzsment korlátai és megoldásai? • Melyek a koordináló és ellenőrző mechanizmusok? • Melyek a projektmenedzsment különbségei a szociális főbérlők és a társtulajdonosok esetében?


65



66

Projektmenedzsment


67

1. workshop: a SHEER projektmenedzsmentben előforduló akadályok és megoldásaik 2. workshop: koordináló és ellenőrző mechanizmus 3. workshop: a SHEER projekt egyes szakaszaiban résztvevők bevonásának optimalizálása és az együttműködés elősegítése


71

Valleys to Coast szociális főbérlő, Bridgend, Egyesült Királyság Rhône-Alpok régió, Franciaország: Regionális szabvány az önkormányzati bérlakások energiahatékony felújításához Utrecht városa, Hollandia Echirolles, Franciaország


73

Az önkormányzati bérlakások energiahatékony felújítási projektmenedzsmentjének fő javaslatait 2012. szeptemberében a Yambol nyilatkozatban fogalmazták meg a CASH partnerek.


74

MODERN MEGVALÓSÍTÁS

A CASH projekt megvalósítási fázisának 2 éve során számos olyan, többek között technológiai, jogi, társadalmi és energiatermelési téma merült fel, melyek befolyásolják az önkormányzati bérlakások energiahatékony felújítását. A 6. sz. mini útmutató célja a teljes projektmenedzsment folyamatot javító javaslatok biztosítása, mely ezen elemek megfelelő felhasználásán, az energiahatékony felújításban résztvevő szereplők egyes csoportjainak megfelelő részvételén és a köztük fennálló együttműködés javításán keresztül érhető el. A szociális bérlakások energiahatékony felújításának (SHEER) mérnöki folyamatának és menedzsmentjének ilyen jellegű optimalizálása javítja a SHEER hatékonyságát és csökkenti a költségeket, mely nagyon fontos az alacsony bevétellel rendelkező lakók és/vagy tulajdonosok számára. Ez távolabbról nézve szintén fontos, mivel a szociális bérlakások az európai lakásállomány 12%-át teszik ki, továbbá a CO2-kibocsátás 20%-áért felelősek.

Általános meghatározásként, a projektmenedzsment minden területen a meghatározás, tervezés, kockázatelemzés útján történő biztosítás, végrehajtás, ellenőrzés és nyomon követés lépéseit jelenti a projekt teljes lezárásáig.

Mely CO2 mechanizmusra / szervre van szükség?

4. Ellenőrzés és nyomon követés: a folyamatban lévő tevékenységek ellen-

Mi a városok szerepe a tervezésben – a CO2 kibocsájtást csökkentő irányelvek szempontjából – és milyen kapcsolatot kell fenntartaniuk a koordináló szervvel, valamint a helyi, regionális és nemzeti hatóságokkal?

A projektmenedzsment módszerei eltérőek lehetnek, de általánosságban az alábbi lépéseket foglalják magukba: 1. K ezdeményezés: egy kívánt eredmény meghatározása a felhasználókkal együtt 2. Tervezés: a tevékenységeket, azok kapcsolatát, időtartamát, költségeit és forrásait megtervező és meghatározó részletes projekt leírás, a projekt korlátozásai és kockázatai alapján 3. Megvalósítás: a projekt csapat összeállítása és a projektmenedzsment tervben meghatározott munkák megvalósítása őrzése, a projekt változók összeegyeztetése a projekt alapterveivel, valamint a kockázatokat és problémákat kezelő korrekciós lépések azonosítása 5. Lezárás: minden tevékenység lezárása, a végső eredmény elemzése és a projekt végső egyeztetése minden érintettel.

Milyen képzésre van szükségük az érintett feleknek? Milyen kommunikációs tervet és ellenőrző eszközt kell használni?

A

A CASH partnerek ezeket a fontos kérdéseket a 2012. szeptemberében a bulgáriai Yambolban megtartott 6. tematikus szemináriumon vitatták meg, a SHEER projektmenedzsmentben szerzett tapasztalataik és a megtapasztalt korlátozások és kihívások alapján.

1. Kezdés, követelmények meghatározása és megvalósíthatósági tanul-

SHEER

projekt

tekintetében

a


megközelítés

mány (Kezdés) 2. A pályázat és a dizájn tervezése (Tervezés és dizájn) 3. Pályázati kiírás az építésihez és építési munkák (Megvalósítás) 4. A hibák ellenőrzés és befejezés (Ellenőrzés és lezárás) 5. Üzembe helyezés (Nyomon követés)

66

módszertani

az

energiahatékony (EE) felújítási folyamatok alábbi fázisait jelenti:

Azonban a lépések helyes meghatározása és logikus megterve-

A társadalmi, tudományos, gyakorlati és gazdasági változók terve-

Az elemzés célja az volt, hogy optimalizálja a fent részletezett társadalmi,

zése nem elegendő a SHEER projekt hatékonyságának biztosítá-

zése adja a SHEER projekt alapját. Mindez az energiahatékony felújítás-

tudományos, gyakorlati és gazdasági változók tervezését és a szociális

sához és a költségek minimalizálásához.

ban résztvevő különböző csoportok megfelelő fázisban való részvéte-

bérlakás szektorban jelentős váltást érjen el az energiafogyasztásban, a

lével, megfelelő képzésével, és az egyes csoportok együttműködésének

befektetési költségek és bérleti/egyéb költségek stabil vagy alacsonyabb

javításával érhető el.

szinten tartása mellett.

A SHEER projekt optimalizálásának kritikus elemei, minden dimenziót tekintve, az alábbiak:

• társadalmi és politikai elfogadtatás / a fő résztvevők tulajdonjogai • a technológia kiválasztása annak hatékonysága, egyszerű használata

A SHEER projekt egyes fázisaiban jelen lévő fő szereplőket az „Energiahatékony felújításokat támogató SHELTER” Intelligens Energia

és széles körben való reprodukálhatósága alapján, valamint helyben

Európáért projekt (2010-2013) azonosította részletesen, mely 6 szociális

elérhető, változatos zöld energiaforrások kiválasztása

főbérlő felújítási folyamatait elemezte Belgiumban, Bulgáriában, Franciaor-

• a helyi igényekhez igazított törvények, melyek optimális megoldások megvalósítását és részvételt elősegítő energiahatékony felújítási fo-

szágban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban. Az elemzés het fő szereplő típust azonosított:

lyamatot tesznek lehetővé

• megfelelő pénzügyi tervezés, mely közvetlenül elérhető, stabil, kedvező és egyszerű finanszírozást tesz lehetővé

• a több tudományágat lefedő felek megfelelő szakértelme.

• Szereplőtípust / Szociális bérlakás szervezetek (SHO) • Lakók • Tervezők, építészek, mérnökök, tanácsadók • Építési vállalatok, beleértve az installációs vállalatokat • Karbantartást végző vállalatok • Gyártók • Befektetők: bankok, önkormányzatok, kormányok, energiaszolgáltató vállalatok.

MEGTÁRGYALT FŐBB PROBLÉMÁK 1. workshop: a SHEER projektmenedzsmentben előforduló akadályok és megoldásaik A SHEER projektmenedzsmentben a CASH partnerek által kiemelt fő akadályok elsősorban pénzügyi problémákat, az érintett felek tájékozottságát

A SHELTER projekt a hat eset segítségével mutatta be, hogy az egyes

és bevonását, a városok, mint közhatóságok felelősségét és az eredmé-

szereplők mely szakaszokban vesznek részt.

nyek minőségét foglalják magukba. A keleti országok partnervárosaiban speciális akadályok merültek fel: az önkormányzati bérlakás rendszer olyan

A CASH hálózat egy lépéssel tovább lépett, és a jelenlegi CASH part-

Változásokon ment keresztül, melynek során a köztulajdonban álló lakások

nerek esetei alapján az alábbi kérdéseket is kielemezte:

alacsony bevételű tulajdonosok magántulajdonába kerültek. Az ilyen aka-

Milyen •

dályokra a CASH hálózat a partnerek tapasztalatai alapján dolgozott ki korlátozásokkal szembesülhetnek a CASH partnerek a

megoldásokat, melyeket az alábbiakban részletezzük.

SHEER projektmenedzsmentben és mik a lehetséges megoldások?

• Melyek a koordináló és ellenőrző mechanizmusokkal kapcsolatos javaslataik?

• Hogyan javítható a SHEER projekt fázisaiban résztvevők jelenlegi Forrás: Egy CASH vezető partner, Echirolles városa által létrehozva, a tematikus szeminárium előkészületeként.

bevonása és hogyan javítható a fő szereplők közötti együttműködés?


67

AKADÁLYOK

• A SHEER projekt műveleteinek hosszú időkerete; • Merev pénzügyi keret (az elfogadott pénzügyi

Az önkormányzatok szerepe: támogatás a projekt

előrehaladtával nem módosítható);

• Kölcsön feltételek: elérhetőség, időtartam, rossz hitelbesorolás, költsé-

• Annak

facilitátor szerepet játsszanak

• Kapcsolat létrehozása a SHEER programok és a városi politika (energia-

gek;

• Egyenlő tőkekezelés a szociális főbérlők és az alacsony bevételű magántulajdonosok esetében

• Az energiahatékony felújítás előnyeinek félreértelmezése az érintett felek nyes szerep a SHEER folyamatokban és elégtelen kommunikáció a szociális főbérlők és magántulajdonosok között a városi energiapolitikákkal való kapcsolat biztosítása és a folyamatok elvégzésének segítése érdekében;

• Elégtelen minőségű felújítási munkák a SHEER követelményekről (építési vállalatoknak, karbantartást végző vállalatoknak, stb.) és a munkatípusok/szakmák szükséges összehangolásáról való képzés hiánya miatt;

• A tervek és a végeredmény közötti eltérés kockázata különös tekintettel a valós energiamegtakarításokra;

• Nem megfelelő kommunikáció a város, a vállalatok és a tulajdonosok között leginkább alacsony jövedelmű tulajdonosok);

• Az alacsony jövedelmű tulajdonosok elutasítják a kölcsön lehetőségét még az állam által biztosított alacsony kamatú banki kölcsönöket is;

• Gyenge motiváció az alacsony jövedelmű tulajdonosok részéről. MEGOLDÁSOK Az érintett felek bevonása:

• Az érintett felek összehangolása közös akcióterv és közös célok megvalósítása érdekében (mint az URBACT Helyi Támogató Csoportok esetében)

• A megvalósítási szakaszokban érintett felek lehető legteljesebb bevonása

- különös tekintettel az építési vállalatok bevonása a tervezési szakaszba;

• Szervezetek létrehozása a felújítási munkák után, melyek a lakók segítségére lesznek az új környezet megszokásában;

• „Energiahatékony (EE) felújítási képzési központok” használata a dolgozók képzésére;

• A

SHEER folyamatban résztvevő különböző érintettek képzése az

energiahatékony felújítás aspektusairól - különös tekintettel az önkor-

és szociális politika, valamint várospolitikák) között: közös célok, szabvá-

mányzatokra, hogy megfelelően képzett személyekkel biztosítható le-

nyok, felújítási/lebontási lehetőségek, a felújítás helye és típusa stb. meg-

gyen a városok politikája és energiastratégiája közötti kapcsolat - vala-

határozásán keresztül;

mint speciális képzés biztosítása a lakók számára azt új berendezések /

• Első lépésként annak biztosítása, hogy az épületek állapotát részletező városi adatbázis alapján az épület megfelel a felújítás minimális követel-

által

• A városok gyenge szerepe a SHEER folyamatokban: gyenge intézmé-

elérése, hogy a városok pénzügyi és műszaki szempontból

ményeinek.

Kommunikáció:

• Az érintett felek közötti kommunikáció elősegítése: a részlegeken belül, valamint a város, a szociális főbérlők és magántulajdonosok között;

• Megfelelő információáramlás biztosítása a projekt során és az érintett felek között.

Finanszírozás:

• A befektetők részvételének biztosítási a tervezési fázis után, az építési és

rendszerek használatáról

• A legjobb technikák használata és a bonyolult kezelésű és karbantartású elektromos eszközök elkerülése: útmutató kidolgozása a megfelelő,

energiahatékony és egyszerűen használható technológia kiválasztásához és a fenntartási szempontok integrálásához.

A városi környezet javítása és harc a stigma ellen:

• A hátrányos helyzetű környékekkel összefüggésbe hozott önkormányzati bérlakások negatív megítélésének csökkentése a felújítási műveletek

marketingjén, a különböző környékek lakóinak jó gyakorlatainak és pozitív példáinak megosztásán, az energiahatékony felújítás típusa által biztosított nagyobb társadalmi diverzitás és képzés által.

karbantartási fázisokban a pénzügyi rugalmasság és szükség esetén, a projekt alakulásának függvényében, a finanszírozási séma módosítása

egyéb pénzügyi forrásokhoz a szociális főbérlők és az alacsony jöve-

2. workshop: koordináló és ellenőrző mechanizmus

delmű tulajdonosok (köz/magán szektor) esetében, és olyan pénzügyi

A SHEER folyamat koordinálását illetően a CASH partnerek egy irányító

eszközök létrehozása, melyek a SHEER projekt minden aspektusát lefe-

bizottsághoz hasonló, döntéshozó hatalommal rendelkező koordináló szerv

dik és lehetővé teszik a projekt előrehaladtával szükségessé váló módo-

létrehozását javasolják, mely az alábbi fő szereplőket foglalja magába:

érdekében;

• Egyenlő

hozzáférés biztosítása a preferenciális kölcsönökhöz és/vagy

sításokat.

• A SHEER projekt kiadásainak egyensúlyba hozása, a projekt egyes szakaszainak rendszertelen ritmusával kapcsolatos bírságok elkerülése érdekében.

Minőség és képzés:

• A minőség támogatása az alábbiak megvalósításán keresztül: speciális

• Projekt tulajdonos (szociális főbérlők vagy magántulajdonosok); • Projektmenedzser (a folyamat irányítására és az érintettek közötti kapcsolat biztosítására), melynek a SHEER projektmenedzsmenten belül az érdekellentétek elkerülése érdekében függetlennek kell lennie;

• Lakóképviseletek és/vagy lakószövetkezetek; • Önkormányzat: Lakás, Társadalmi és Várostervezési szolgáltatások képviselőivel, valamint választott tagokkal.

szabályozások és minőség akkreditációk kidolgozása a magán főbérlők számára, rendszeres felülvizsgálat és ellenőrzések, valamint helyi, hos�-

Nem állandó koordináló szervre van szükség, mivel az a bürokrácia veszélyét

szú távra szóló teljesítmény és minőség szerződés a szociális főbérlők és

hordozza magában, hanem olyan átmeneti szervre, mely a projekt mérföld-

(civil) szervezetek felhasználása az alacsony jövedelmű tulajdonosok

az önkormányzatok között, az energiateljesítményi, karbantartási és el-

köveinél összeülve megvitathatja a legfontosabb döntéseket. Azonban teljes

motiválására az energiahatékony felújításban való részvételre, valamint a

lenőrzési kritériumok meghatározása (munka minősége, lakók elégedett-

munkaidős projektmenedzser kinevezésére feltétlenül szükség van.

preferenciális kölcsön feltételeinek elmagyarázására.

sége, energiafogyasztás...);

• Referencia lakosok kijelölése a közösség aktív lakosi közül, és a meglévő

68


A koordináló szervet egy, az URBACT helyi támogató csoporthoz hasonló tanácsadó testület támogatná, melynek fő funkciója tanácsok biztosítása lenne a SHEER folyamat fő szakaszatit illetően, és amely az alábbiakból állna össze:

• A városi felújítás bármely szintjén résztvevő szervek; • A z energiahatékony felújítással kapcsolatos nemzeti hatóságok képviselői; • Energiaszolgáltatók (gáz, fűtés, elektromosság…); • Harmadik fél befektetők / finanszírozó szervek. Az ellenőrzés és a koordinálás egyéb fő komponensei

• az

a) A szociális főbérlő által kezelt projektmenedzsment folyamat (pl. az alábbi városokban: Bridgend Egyesült Királyság, Echirolles - Franciaország és Utrecht - Hollandia) Általánosságban, a szociális főbérlők által kezelt projektekben a fő szereplők meglévő bevonása az alábbiak szerint ábrázolható (az 1. táblázat szürke részei): 1. táblázat: Az érintett felek bevonása a szociális főbérlő által kezelt SHEER projektben

energiahatékony felújítási tervek független felülvizsgálata, az

• A

projekt végén, a fenntartási szakaszban a lakókat rendszerint

képzésben részesítik az új technológiák használatáról, a gyártók által biztosított jótállásokról, az ellenőrzést végző kormányzati szervekről, az építési vállalatokról, akiknek a hibákat jelenteni lehet, és melyek általában 12 hónapos jótállást vállalnak a jövőbeli hibákért.

b) Szociális főbérlők által birtokolt és kezelt bérlakások esete, ahol hosszú távú hasznonbérlők megvásárolták a bérházon belüli lakásokat: Néhány országban a szociális főbérlőnek erős törvényes befolyása van a

alábbiak közreműködésével: város, a témához kapcsolódó nemzeti enti-

fejlesztések

tások szakértői, pénzügyi szervek, szociális főbérlők és lakók. Ezt a le-

bevonására a tervezési szakaszba. Először a munkálatok követelményeit

hető legkorábbi szakaszban kell megszervezni az optimális forgatókönyv

kell meghatározni és arról tájékoztatni kell a társtulajdonosokat (a

kiválasztása és annak érdekében, hogy a szakértők és az érintettek ta-

megvalósíthatósági szakaszban). A társtulajdonosok kérhetik, hogy saját

pasztalatain és tudásán keresztül minőségi projekt jöjjön létre. A szakér-

vállalkozóik is ajánlatot tegyenek a munkákra. Ha nem érkezik megjegyzés

tői felülvizsgálatot a SHEER projekt alatt kell megtartani;

a szociális főbérlőhöz, a projekt továbbléphet a tervezési és a pályázati

biztosítani. A megfelelő kommunikációs terv tulajdonjogi tudatot alakít ki és segít a konfliktusok elkerülésében.

3. workshop: a SHEER projekt egyes szakaszaiban résztvevők bevonásának optimalizálása és az együttműködés elősegítése A FŐ SZEREPLŐK BEVONÁSÁNAK OPTIMALIZÁLÁSA

A nyugati országokban a szociális főbérlők és/vagy tulajdonos társulások által megvalósított energiahatékony felújítási projektek és a keleti orszá-

különös

tekintettel

a

társtulajdonosok

szakaszba. Bármilyen megjegyzést a szociális főbérlőnek figyelembe kell

• kommunikációs tervet kell kidolgozni a projekt kezdetekor, melyet a városnak kell kezelnie. Az érintettek között folyamatos kommunikációt kell

kivitelezésére,

vennie. A pályázati ár megállapítását követően a szociális főbérlőnek

• A szociális főbérlő által kezelt projekt tervezési szakaszaiban a lakás

írásban értesítenie kell a társtulajdonosokat a becsült költségekről, és ha további megjegyzés ezzel kapcsolatban nem érkezik, szerződhetnek a

igényeinek megfigyelése és felmérések alapján hoznak létre egy „elkép-

munkálatokra a megfelelő építési vállalatokkal. A projekt végén (Végső

zelést”. A szociális főbérlő ezt követően a projekt ötleteinek további kidol-

elszámolás szakasza) a szociális főbérlő elküldi a társtulajdonosoknak a

gozása érdekében megbeszéléseket tart a kormányzati szervekkel / ön-

végső fizetendő összegről szóló számlát.

kormányzatokkal és a témában és/vagy a környék szempontjából érintett szervezetekkel. Néhány esetben a megbeszéléseken tervező/tanács-

Más országokban a szociális főbérlőnek a lakók és társtulajdonosok nagy

adó cégek és befektetők is részt vesznek. A projekt ezen szakaszában

többségét (70%) el kell nyernie, mielőtt szerződhetne a vállalatokkal a

az építési vállalatokat, gyártókat és lakókat csak ritkán vonják be.

munkálatokra.

megtervezése és szükséges engedélyek megszerzése érdekében a terve-

Az a) és b) pontok tervezett fejlesztései:

zők, szakemberek és kormányzati szervek/önkormányzatok is részt vesz-

A szociális főbérlők által kezelt SHEER folyamat fejlesztéséhez, ahogy azt

nek. A lakókkal megvitatják a végső terveket, különös tekintettel a kényelmi

az 1. táblázat sárga részeivel jelöltük, ki kell terjeszteni a lakók, gyártók és

szempontokra, és megvizsgálják, hogy valami még javításra szorul-e.

építési vállalatok bevonását a felújítási folyamat korai szakaszaira, különös

• A tervkészítés szakaszában a felújítási projekt és a munkálatok teljes

• A pályázati szakaszban és az építési fázis elején a befektetők, finanszí-

tekintettel a tervezési szakaszra. Ez nemcsak a séma hatékonyabb

rozó szervek, építési vállalatok, gyártók és tervezők részvételével végle-

tervezését teszi lehetővé, hanem optimalizálja az épületek energia-

gokban a magántulajdonosok által által megvalósított energiahatékony fel-

gesítik a projekt terveit. Erre annak biztosítására van szükség, hogy min-

hatékonyságát, és a lakók hozzáállását és a költségeket is csökkenti.

újítások jelentős mértékben eltérnek a fő érintettek tekintetében. Ezen ese-

den terv biztosan finanszírozható legyen.

tek elemzésének célja az volt, hogy speciálisabb és helyénvalóbb javaslatokat hozzanak létre a SHEER fázisokban résztvevők bevonásának optimalizálására és az együttműködés elősegítésére.

• Az

építési fázisban a munka a szociális főbérlő, az építési vállalatok és

A tervezőket be kell vonni a dizájn tervezési szakaszba, hogy

a gyártók között oszlik meg. A lakókat folyamatosan tájékoztatják a

szakértelmükkel optimalizálható legyen a terv, valamint csökkenthetők

munka menetéről.

legyenek a fenntartási és felújítási költségek.


69

A speciális berendezések beszállítóinak könnyebb kiválasztása érdekében

történő bevonásuk lehetővé teszi az eredmények garantálását. Pénzügyi

a gyártókat be kell vonni a tervekbe.

és műszaki szempontból facilitátor szerepet játsszanak.

A karbantartást végző vállalatok bevonása a tervezési fázisba segíthet a technológia választás optimalizálásában és a költségek kiértékelésében. A lakóknak

biztosítani kell, hogy megvitathassák elképzeléseiket a

tervezővel és az építővel, hogy a SHEER projekt megfeleljen igényeiknek és lehetővé tegye a megfelelő magatartásminta kialakulását. A különböző érintettek közötti párbeszéd elősegítése érdekében a lakóknak minden fázisban kapcsolatban kell állniuk az önkormányzattal. Az új berendezések használatának oktatásakor szintén javasolt az építési vállalatok és a lakók

c) A társtulajdonosok által kezelt projektmenedzsment folyamat

d) A társtulajdonosok által kezelt projektmenedzsment folyamat kelet-európai országokban, például Magyarországon és Bulgáriában A legtöbb kelet-európai országban a köztulajdonban lévő lakások alacsony jövedelmű tulajdonosok magántulajdonába kerültek. A magántulajdonban

A társtulajdonosi szervezet által kezelt SHEER projekt esetében fő különb-

lévő lakások aránya hagyományosan magas - körülbelül 90% - és a telje-

ségei az alábbiak:

sen az önkormányzatok tulajdonában lévő bérlakások aránya rendkívül

• A tervezési, dizájn és építési fázisokban a társtulajdonosi szervezet, a befektetők és a tervező együtt dolgoznak;

• A lakókat alig vonják be a folyamatba, csak az építési munkák állásáról

tájékoztatják őket, és az építést követő fenntartási szakaszban vonják be

alacsony. A lakóépületek rendszerint több mint 40 évesek, különböző szintű karbantartással. Ilyen összetett szituációban az energiahatékony felújítás rendkívül költséges, ezért minden esetben külső támogatásra van szükség (pl. az Európai Regionális Fejlesztési Alap - ERFA).

őket;

közötti közvetlenebb kommunikáció használata. Továbbá, a befektetők korai bevonásával jobban megérthetők az igények, biztosítható a finanszírozó mechanizmusok és az igények koherenciája, valamint megszerezhető engedélyük a bontási tervekhez. Az építési szakaszba való bevonásukkal és a kiadások nyomon követésével

• az önkormányzatok gyakran nem vesznek részt a folyamatban, kivéve,

A leggyakoribb finanszírozó szervek: az állam, az önkormányzat és a tulaj-

ha hozzájárulnak a finanszírozáshoz, mely esetben finanszírozó szerv-

donosok, emellett pedig néha külső finanszírozó szerv bevonására is szük-

nek számítanak.

ség van (pl. bankok).

2. táblázat: Az érintett felek bevonása a társtulajdonosi szervezet által kezelt SHEER projektben

A teljes felújításhoz a tulajdonosok viszonylag magas arányú hozzájárulása

biztosítható, hogy a szociális főbérlő ki tudjon fizetni minden tervezett

szükséges (50% + 1 szavazattól a 100%-ig, a pályázati felhívás szabályai-

költséget és ne történjen túlköltekezés. Lehetővé teheti a pénzügyi keret

tól vagy a bank előírásaitól függően).

módosítását a SHEER projekt alakulásának függvényében. Emellett

A további akadályok a következők:

• • •

bizalmat teremt a befektetők és a szociális főbérlők között, így elősegítve a további munkák finanszírozását és finanszírozási költségek stabilizálását. A SHEER projektek és a városi energiapolitika erős kapcsolata, valamint az egyes

lakócsoportok

megfelelő

képviselete

érdekében

Az alacsony bevétellel rendelkező személyek nem szeretik a hiteleket; A tulajdonosok megakadályozzák a lakások meglátogatását; Nem léteznek városi adatbázisok, melyek a házak jellemzőit és állapotát tartalmazzák az energiahatékony felújításokhoz, illetve nincsen költségvetés az elődiagnózishoz;

folyamatos

• Nincsenek állami energiahatékonysági kezdeményezések az alacsony

kapcsolatot kell fenntartani a kormányzati szervek/önkormányzat és a

bevétellel rendelkező tulajdonosok számára.

szociális főbérlők között. A lakosság a politikák alapján, beleértve a városi energiapolitikát választ önkormányzati csapatot, melynek feladata, az

Tervezett fejlesztések a c) ponthoz:

eredmények elérésének biztosítása. Szavatolniuk kell a lakosoknak a

A társtulajdonosi szervezetek által kezelt SHEER folyamat javítása, az

Amennyiben az energiahatékony felújítási projektről a tulajdonosok

SHEER projekt sikerét, minden fázisban biztosítaniuk kell az érintettek

épület energiahatékonyságának optimalizálása és az energiahatékony

döntenek, azt egy közös képviseleti testület intézi - a tulajdonosi

közötti konzultációt és a lakók bevonását, és a megbeszéléseken közvetítő

felújítási költségek csökkentése érdekében már legalább a tervezési

társulások

és oltalmazó szerepet kell betölteniük. Az építési és ellenőrző fázisba

fázistól fontos a lakók, az építési vállalatok és a gyártók bevonása.

intézkedéseket, ideértve az energiahatékonysági felújításokat is. Az

70


szervezik

meg

az

épülettel

kapcsolatos

legfontosabb

épülettel kapcsolatos döntéshozások fórumát a tulajdonosi közgyűlés

A további fejlesztéseket, melyeket a 3. táblázat tartalmaz sárga színnel

jelenti (pl. rekonstrukció / felújítás...). A különböző érintett személyek az

jelöltük meg, ezek a következők:

energiahatékony felújítás különböző fázisaiba történő bevonását a közös képviseleti szerv végzi, ahogy azt a 3. táblázatban is feltüntettük. 3. táblázat: A projektmenedzsment folyamata a kelet-európai országokban lévő, közös tulajdonban lévő ingatlanok esetén

• a

tulajdonosok / közös képviseletek korai bevonása az első

• a

tervezők, építészek és kivitelezők egy szerződésen alapuló

• A

befektetők bevonása a követelmények meghatározásába az

lépésekbe sikeres felújításhoz vezethet.

bevonása a tervezési fázisba csökkentheti a konfliktusokat a felek között. optimális pénzügyi eszközök kiválasztását eredményezheti;

• A

felújítás

során

felmerülő

problémákért

felelős

független

PÉLDÁK a partnerektől Valleys to Coast szociális főbérlő, Bridgend, Egyesült Királyság

projektmenedzsment testület létrehozása szintén javíthatja az

A Valleys to Coast (V2C) SHEER projektekben már a projekt korai szakaszában

energiahatékony

bevonják az érintett feleket.

felújítási

projekt

sikerességét,

továbbá

állandó

kapcsolatot hoz létre a különböző érintett felek között, különös tekintettel a kivitelező és tervező vállalatok között. Ennek érdekében Tatabányán

A tervezési szakaszban a V2C a közös ötletek és a megfelelő támogatás

egy ilyen non-profit projektvezetői kft.-t hoztak létre.

megszerzése érdekében megbeszéléseket tart a kormányzati szervekkel, a tervezőkkel és a befektetőkkel. A projekt típusától függően a gyártókat már a megvalósíthatósági tanulmánytól kezdve bevonják, hogy már a pályázati kiírás előtt kiválaszthassák az egyes berendezések beszállítóit (pl. alacsony karbantartású berendezés esetén). A tervezési fázisban a V2C a szükséges fejlesztések elvégzése, a tervek

Amennyiben az energiahatékony felújítási projektről a város dönt, azt egy

elfogadtatása és a munkafolyamatok optimalizálása érdekében bevonja a

projektmenedzsment testület intézi - a város által finanszírozott non-profil

tervező / tanácsadó céget, a szakembereket, lakókat és kormányzó szerveket/

vállalat végzi a folyamat legfontosabb lépésit, melyet a közös képviseleti

önkormányzatot.

testület támogat. Ebben az esetben a döntéshozó testületet a városháza,

érdekében kiírhatja a pályázatot az építési vállalatoknak.

a polgármester és a helyi szakértők alkotják - főépítész, klímamenedzser,

időtartamú, speciális projektek esetében kiválaszthatók a gyártók. Néha a

energiaügyi menedzser stb. - melyek a városháza különböző osztályait

lakókat is bevonják a megvalósíthatósági tanulmánytól kezdve, hogy

képviselik.

elmondhassák véleményüket a tervek részleteiről, valamint a befektetőktől

Amennyiben az energiahatékony felújítási projektet az ERDF finanszírozza,

engedélyt kérnek a bontási tervekhez.

Ebben a szakaszban a V2C a tervek optimalizálása A korlátozott

egyéb érintett személyeket is figyelembe kell venni: – Illetékes

hatóságok:

Nemzeti

Fejlesztési

Ügynökség,

Fejlesztési Ügynökség. – Kiegészítő testületek a pályázatokhoz: első szintű ellenőr stb.

Regionális

A pályázati és építési szakaszban a V2C a befektetőkkel, finanszírozó szervekkel, építési vállalatokkal, gyártókkal és tervezőkkel együtt véglegesíti a terveket és ellenőrzi, hogy hogy a tervek finanszírozhatók-e.


71

Az építési szakaszban a V2C magánbefektetői folyamatosan ellenőrzik,

Ez a szabvány hatalmas segítséget jelent a szociális főbérlőknek a

kérdéseinek megválaszolásához egy weboldalt és egy forródrótot hoztunk

hogy a projekt hogy halad a kezdeti tervekhez képest. Ehhez a V2C-nek

projektmenedzsment

létre - melyet valóban nagyon sokat használnak.

megfelelő és reális időtervekre van szükség, mellyel elkerülhető, hogy a

költségvetési határához képest egy globális projektmenedzsmentet alakít

tervezettnél több pénzt költsenek. Amennyiben az átadást nem a tervek

ki. A felújított épületek várható energiahatékonyságát pontosan meg kell

Az EQB szabvány sikereire építkezve a következő lépést a projektmenedzsment

szerint végzik el, a befektetők elveszíthetik a bizalmukat abban, hogy a

határozni – az anyagi támogatás szintje mellett csúcsminőségű felújítások

ezen jó gyakorlatainak megismertetése fogja jelenteni a Rhône-Alpok régióban

V2C képes „kézben tartani a projekteket”, mely a pénzügyi támogatás

várhatók el. A szociális főbérlőknek valódi energiastratégiát kell létrehozniuk,

élő szociális főbérlőkkel, mely gyakorlatokat ezt követen szisztematikusan

megszüntetését, vagy a kamatok emelését eredményezheti, mert

melyben egy energiahatékonysági szintet kell meghatározniuk és pontosan

fogják használni a hőszigetelési műveletek elvégzésekor.

„kockázatosnak” tartják a pénz kölcsönadását.

meg kell határozniuk, hogy milyen technológiát használnak az épület

tekintetében.

A

pénzügyi

tervezés

alapvető

renoválásához. Alább látható a projektmenedzsment néhány szükséges A projektek végén ismét bevonják a lakókat az új technológiák használatát illetően, a gyártókat a garanciális védelem érdekében, a kormányzati szerveket a megfigyelés érdekében és az építőipari vállalatokat a hibák javítása érdekében. A végső elszámolás és a hibák javítására vonatkozó felelősség általában 12 hónap. A befektetőket minden esetben bevonják az építési és karbantartási fázisokba, mely lehetővé teszi a kölcsönökre / büntetésekre vonatkozó kamatok ismételt meghatározását.

lépése:

• A projekt elvégzéséért felelős csapat szakmai referenciáinak bekérése • Az előzetes vizsgálatok elvégzése (szociális, szerkezeti, műszaki,

Utrecht városa azt a cél állította maga elé, hogy 2030-ra teljes mértékben megszünteti a környezetszennyezést. Ennek eléréséhez Utrecht városa a

továbbá pontos energiahatékonysági vizsgálat)

szociális főbérlőkkel és a magánlakások lakóival is együtt dolgozik.

szabvány megfelelő követelményeinek megfelelően

A város a szociális főbérlőkkel együtt dolgozik a SHEER projekteken a „Gentle-

• Energiahatékonysági és környezetvédelmi felmérés létrehozása az EQB • Egy

karbantartást végző vállalat bevonása a felújítási projektbe (az

man Agreement”-en keresztül, melynek minden fázisába bevonják őket.

energiahatékonyság felméréséhez, a technológiák kiválasztásához, a költségek becsléséhez)

Rhône-Alpok régió, Franciaország: Regionális szabvány az önkormányzati bérlakások energiahatékony felújításához

Utrecht városa, Hollandia

• Egy

A Programme Utrechtse Energie (Utrecht Energia Program) nevű program

személy kinevezése a csapatból, aki a légzárással kapcsolatos

problémákért felelős

• A munkát elvégző vállalatok kiválasztása, melynek során a képességeket

egyik projektje az „The E-team in action”-ben résztvevő magánlakásokat érinti. Ebben a projektben a város két kerület 15 lakójával dolgozik együtt, hogy energiahatékony megoldásokat alakítsanak ki saját lakásaikban. Eze-

és a gyakorlatot is figyelembe kell venni az ár mellett, továbbá képzést

ket az embereket energiahatékonyság nagyköveteinek nevezik, akik ön-

kell nyújtani a kiválasztott vállalat számára a projekt sajátosságait illetően

kéntes alapon dolgoznak és próbálják meggyőzni a szomszédjaikat és a

• Energiatakarékosság-megfigyelési program kialakítása.

kerület lakóit, hogy próbáljanak meg energiát megtakarítani otthonaikban.

http://www.utrecht.nl/smartsite.dws?id=363948.

A Rhône-Alpok régióban évente 5000 önkormányzati lakást kell felújítani a

Az EQB szabvány tanácsadói tanácsok létrehozását is előírja, amelyben a

nemzeti energiaügyi törvények által támasztott követelmények teljesítése

lakók is részt vehetnek a projekt teljes ideje alatt. Itt nem kizárólag a projekt

érdekében. Ezen nagy igényeket támasztó program teljesítése érdekében a

energiahatékonysági aspektusairól lehet szó. A munkák elvégzését

Hollandiában a helyi önkormányzatok manapság kezdik átértékelni a köz-

Rhône-Alpok regionális tanács, az szociális főbérlők regionális szövetsége

követően a szociális főbérlőknek segíteniük kell a lakóknak a lakásukban

szférával való kapcsolatukat; ez a projekt egy jó példa a szociális problé-

(ARRA-HLM), a regionális energiaügyi és környezetvédelmi hivatal (ADEME),

lévő új eszközök használatát illetően.

mák új megközelítésére.

létre a szociális bérlakások hőszigetelésének minőségének javítása érdekében:

A felújított épületek minőségének javítása érdekében a szociális főbérlőknek

A projektben résztvevő egyéb fontos partnerek:

az Épületek Környezetvédelmi Minősége (EQB) szabványt. A 2010-ben

a mozgássérült emberek akadálymentesítését is javítaniuk kell. A globális

1. energiahatékonysági tanácsadást végző szervezetek; tanácsokat adnak

bevezetésre került szabvány anyagi támogatást és műszaki segítséget nyújt a

költség

a háztulajdonosoknak az energiahatékonyságot illetően;

szociális főbérlőknek vagy a magántulajdonosoknak ezen kritériumok

optimalizálását teszi lehetővé.

továbbá egyéb szervezetek összefogtak, hogy regionális szabványt hozzanak

megközelítés

az

épület

teljes

karbantartási

költségének

teljesítése érdekében. Célja, hogy egy globális megközelítést hozzon létre a

2. Pénzügyi szervezetek, akik vonzó pénzügyi termékeket hoznak létre, hogy az energiahatékonysági intézkedések megfizethetők legyenek;

felújításhoz (szerkezet, energia, anyagok, költségek, megközelíthetőség,

Ebből következően a projektmenedzsment komplex folyamat, mely

3. a szociális lakásszervezetek, melyek az alacsony bevétellel rendelkező

egészségügy stb.), mely a műszaki, energetikai és szociális elemzésen alapul.

csúcsminőségű műveletek elvégzését írja elő. A szociális főbérlők műszaki

állampolgárok lakásépítésével foglalkoznak;

72


4. ipari vállalatok, melyek az energiahatékonysági munkálatokat végzik el, pl. szigetelés, napelemek telepítése stb. A várossal együtt a partnerek egy konzorciumot alapítva dolgoznak. A kihívást a legjobb köz-magán együttműködések feltérképezése jelenti (a „vegyesvállalat” egy típusa) a helyi önkormányzatok, a polgárok és a „piac” között, melynek célja fenntartható város létrehozása lenne.

Echirolles, Franciaország Az érintett személyek közti szinergia kialakítása fontos probléma, amivel a

KONKLÚZIÓK ÉS JAVASLATOK Az önkormányzati bérlakások energiahatékony felújítási projektmenedzsmentjének fő javaslatait 2012. szeptemberében a Yambol nyilatkozatban fogalmazták meg a CASH partnerek:

Franciaországban található Echirolles városának szembe kell néznie a nyil-

A lakok bevonása

• Vonja be a lakókat és a meglévő lakásszervezeteket a döntéshozatalba, mivel így a kezdeti fázist jobban megértik és jobban fognak reagálni rá

• Javítsa a lakók, a város és a tervezők közti kapcsolatokat • Biztosítson egy, a lakók részvételének érdekében fenntartott összeget Minőség

• Energia-szakemberek bevonása már a projekt kezdetétől fogva • Minőségbeli követelmények / kritériumok integrálása • Annak biztosítása, hogy a használt technológia: energiahatékony, egyszerűen használható, kevés és egyszerű karbantartást igénylő, többféle

vános és magán energiahatékony felújítási projektek során. A következő

Új, szisztematikus megközelítést biztosító modell létrehozása az önkor-

ábrán a kulcsfontosságú érintett személyek közti szinergiák vannak össze-

mányzati bérlakások energiahatékony felújítási projektjeinek tervezéséhez:

foglalva, melyekkel a projektek határideje, költségei, hatékonysága és

társadalmi, környezeti, jogi és pénzügyi komponensek és kompetenciák

fenntarthatósága optimalizálhatók.

integrálása.

ladék-és vízkezelés).

Menedzsment

• Kifejezetten a projekthez létrehozott független projektmenedzselő szerv létrehozása, a fő érintettek részvételével

• Ellenőrző

alkalmazáshoz megfelelő, és versenyképes árú legyen

• Alacsonyabb energiahatékony felújítási határértékek meghatározása • Annak biztosítása, hogy egyéb igényekkel egyensúly álljon fenn (pl.: hul-

bizottság felállítása a projekt fő szakaszaiban résztvevő fő

érintettek részvételével

• A projekt céljainak szem előtt tartása a teljes projekt során • A motiváció fenntartása a projekt során • Minél egyszerűbb és rugalmasabb projektciklus kialakítása és az időkorlátok betartása.

Folyamat és együttműködés

• A kulcsfontosságú érintettek támogatásának biztosítása • A lehető legtöbb stratégiai szempontból fontos érintett bevonása a tervezési fázisba

• Az építési vállalatok, szakértők, energia-szakemberek és gyártók bevonása a tervezési fázisban, az energiahatékony felújítás optimalizálása és a költségek csökkentése érdekében

• A befektetők bevonása az igények jobb megértése érdekében. • A politikusok / választott tagok bevonása a projekt elejétől kezdve • Az érintettek különböző időkereteinek figyelembe vétele, és annak biztosítása, hogy az egyes műveletek megfelelnek a különböző igényeknek

• A folyamatba bevont szervezetek keresztben történő munkavégzésének

Finanszírozás

• Globális költségek meghatározása (hosszú távú alapon) • Az egyes ötletek / műveletek pénzügyi implikációinak alaposabb átgondolása és az erről való kommunikáció

• A finanszírozási sémák összeegyeztetése az időkerettel / a projekt ritmusával és annak lehetővé tétele, hogy a projekt előrehaladtával módosításokat lehessen végezni

• Harmadik feles finanszírozás esetén annak biztosítása, hogy a szociális

főbérlők megfelelő tudással rendelkezzenek a befektetők tevékenységeinek ellenőrzéséhez.

Oktatás

• Biztosítson oktatást az érdekelt felek számára, hogy megfelelő információkkal rendelkezzenek a felújítási folyamat minden szintjével/ fázisával kapcsolatban (használjon oktatási rendszereket)

• Képezze ki a városháza alkalmazottait az energiahatékony felújításokkal kapcsolatban

• Képezze ki az energiahatékony nagyköveteket, hogy elősegítse a lakókkal folytatott kommunikációjukat

• Képezze ki a szociális főbérlőket az energiahatékonysággal kapcsolatos

szerződéskötéseket illetően, mellyel a megfelelő kontrollt és monitoringot biztosítathatja.

támogatása.


73

Kommunikáció

• Kommunikációs terv létrehozása és megvalósítása a különböző érintetteknek a folyamat során


• Biztosítson megfelelő kommunikációt a szociális főbérlőknek az energiahatékonyságra vonatkozó irányelvekkel kapcsolatban

• Az átláthatóság és a nyilvános konzultációk javítása érdekében közölje a

T.B. Salcedo, A. Straub és H. J. Visscher, 2012, „Energy Renovation

• Szüntesse meg a hátrányos helyzetben lévő szomszédság stigmáját.

Models of Coordination” D 3.2, SHELTER – Energiahatékony

projekt egyes fázisainak adatait a végfelhasználókkal

Egyéb webes referenciák:

Process, Overview of SHELTER Social Housing Organisations – Felújítások Támogatása, Intelligens Energia Európáért projekt,

http://www.pmi.org/About-Us/About-Us-What-is-ProjectManagement.aspx

2010-2013. Bernard Wallyn, 2009, Energy Renovation Project, Sterrenveld,

http://www.projectsmart.co.uk/introduction-to-projectmanagement.html

Wezembeek-Oppem - Sustainable Energy Saving in Existing Housing Now – Antwerp 14-10, 2009.

http://www.managementstudyguide.com/project-management. htm

J. Davidson Frame, 2002, The new Project Management - tools for an age of rapid change, complexity, and other business realities, Jossey-Bass.

74


http://www.mpug.com/Pages/WhatisProjectManagement.aspx

URBACT II PROJEKT

A CAsh ÚTMUTATó KOnKlÚZIóJA


75

Készüljön fel 2014-re! Az Európai Unió folytatni kívánja az energiafogyasztás terén 2020-ra végrehajtandó 20%-os csökkentésre vonatkozó célját. Ez nem csak a politikai szavahihetőség kérdése. Ez egy lehetőség a városok számára visszaszorítani és alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, ezzel megteremtve a növekedés újabb forrásait. A városok ne egy költséges kényszerként, hanem szövetségesükként tekintsenek az EU-ra. Az EU számtalan új lehetőséget teremt a zöld szociális lakásépítés támogatására, és a városok környezetvédelmi teljesítményének javítása és a társadalmi szerepvállalás növelésére. Elehetőségek megragadásához felkészültség szükséges, különösképp a 2014-2020as programidőszak strukturális alapjai igénybe vétele terén. A tagállamok és régiók 2013-tól kezdődően elkészíthetik partnerségi megállapodásaikat és operatív programjaikat. E városoknak az EU más kezdeményezéseiben, például az URBACT IIben

vagy

a

Polgármesterek

Szövetségében

szerzett

szakértelemre kell hagyatkozniuk. Európaszerte számos város láthatja majd hasznát a CASH-partnerek a zöld szociális lakásépítés területén szerzett ismereteinek a technológiai kérdések, jogi keretrendszer, pénzügyi tervezés, a lakók bevonása, energiatermelési szempotok és szisztematikus projektmenedzsment dimenziói köré szervezett programok és projektek révén.


77

KAPhATó MÉG

uRBAcT hOnLAP

„Városok akciói a fenntartható lakóépületekért""

http://urbact.eu/cash

11 CAsh partner helyi akciótervei

Más nyelveken: angol, francia, német, olasz, bolgár, görög, holland, dán

CITIES’ ACTION FOR SUSTAINABLE HOUSING

EchiROLLEs hOnLAP http://www.ville-echirolles.fr/developpement-durable

Cash partner kapcsolatok

Ledende partner

Brindisi

Vezető partner Thierry Monel, Ville Echirolles, France [email protected] - Tlf: 33 (0) 4-76-206060

Tatabánya (Magyarország) Tamas Galgovics [email protected]

Vezető Koordinátor: Sophie Moreau, Ville Echirolles, Frankrig [email protected] - Tlf: 33 (0) 46-67846699

Utrecht (hollandia) Inge Van der Klundert [email protected]

Bridgend (UK) Elaine Williams [email protected]

Yambol (Bulgária) Mariya Paspaldzhieva [email protected]

Brindisi (Olaszország) Valerio Costantino [email protected]

Conseil Régional Rhône-Alpes (Franciaország) Claire Prédal [email protected]

frankfurt (németország) Werner Neumann [email protected] les Mureaux (franciaország) Brigitte Bonafoux [email protected] and Laeticia Bideau-Maruejouls [email protected] Tatabanya

Yambol

Eordea (Görögország) Kostas Nikou [email protected] Sonderborg (Dánia) Inge Olsen [email protected] Sonderborg Inge Olsen [email protected]

Echirolles CASH-ért felelős választott tagja Stéphanie Abrial [email protected] Echirolles lakásügyért felelős választott tagja Carole Simard [email protected] Vezető partner Technikai támogató csapat Stephane Durand, Sustainable Development Services. [email protected] Sylvain Bove, Financial Officer [email protected]

A dokumentumot készítették: Jan Dictus – vezető szakértő, Sophie Moreau – szakmai koordinátor, a vezető partner csapat és a CASH partnerek közreműködésével. Fényképezési meghatalmazások: Ólom és helyi CASH koordinátorok fénykép, Cover fotó: Nadine Barbançon Fordította: Accent Mondial -Traducteo

Az URBACT egy európai tapasztalatcsere-program, mely a fenntartható városi fejlődést segíti. Lehetővé teszi a városok számára, hogy együtt fejlesszenek ki megoldásokat a komoly városi változásokra, újra megerősítve a vezető szerepet, amit az egyre összetettebb társadalmi változások előtt állva töltenek be. Ez segíti őket a pragmatikus megoldások kifejlesztésében, melyek újak és fenntarthatók, és integrálják a gazdasági, szociális és környezeti dimenziókat. Lehetővé teszi a városoknak, hogy megosszák a helyes gyakorlatokat és a levont tanulságokat minden, a városfejlesztési politikába bevont szakemberrel Európaszerte. Az URBACT 300 város, 29 ország, és 5.000 aktív résztvevő. AZ URBACT-et az ERFA Alapok és a tagállamok közösen finanszírozzák.

http://urbact.eu/cash

VáROsOK JAVAslATA A fenntartható lakóépületekért URBACT II PROJEKT

Recommend Documents