VÁROSAINK A VÁROSI LAKOSSÁG

ERTEKEZESEK A NEMZETGAZDASÁGTAN É S STATISZTIKA KÖKÉBŐL. KIADJA

A MAGYAR

TUDOMÁNYOS

AKADÉMIA.

A NEMZETGAZD. S STATISZTIKAI ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGNAK RENDELETÉBŐL, SZERKESZTI

n . KÖTET.

F Ö L D E S B É L A, A B I Z . HARMADIK

JEGYZŐJE.

SZÁM.

1883.

VÁROSAINK ÉS

A VÁROSI LAKOSSÁG ÉLETVISZONYAI AZ UTOLSÓ NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJÁN. IRTA

FÖLDES

BÉLA.

BUDAPEST, A

M. T. A K A D É M I A

K Ö N Y V K I A D Ó - H I V A T A L A .

AZ A K A D É M I A

ÉPÜLETIBEN.

F i g y e l m e z t e t ü n k a b o r i t ó k o n levő

hirdetésekre.

A magyar tud. akadémia nemzetgazdasági bizottságának kiadványaiból megjelent :

és statisztikai

állandó

J.

NEMZETGAZDASÁGI ÉS STATISZTIKAI ÉVKÖNYV. A MAGYAR T U D O M . AKADÉMIA N E M Z E T G A Z D A S Á G I É S STATISZTIKAI ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL

SZERKESZTI

Dl FÖLDES BÉLA A STATISZTIKA

N Y E L V . R K . TANÁRA A B U D A P E S T I E G Y E T E M E N , A M A G Y . T U D . A K A D É M I A GAZDASÁGI ÉS S T A T I S Z T I K A I B I Z O T T S Á G Á N A K J E G Y Z Ő J E .

Első évfolyam.

— 1883.

IVés

NEMZET-

2381. — Ára l f r t 60 kr.

A MAGYAR TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ

HIVATALA.

A közviszonyok és gazdasági állapotok iránti gyors tájékozás korunkban — -a par excellence állampolgári korban — általánosan érzett szükség. Mindenkit közvetlenül vagy közvetve érint a közviszonyok alakulása ; majdnem mindenki közvetlenül vagy közvetve részt vesz a közügyek elintézésében: mint képviselő, hivatalnok, törvényhatósági vagy községi bizottsági tag, iskolaszéki tag, mint nagy vállalatok igazgatója, részvényese, igazgató-tanácsosa stb., - ezen működésében minduntalan tájékoznia kell magát a közélet különböző nyiívánulásai iránt. A nyugati művelt államok irodalmában ezen szükségnek megfelelőleg összefoglaló « Évkönyv» természetű munkákat találunk, melyek évről évre tájékozást nyújtanak a közviszonyok iránt és tanulságos visszapillantást engednek a múltra. Ilyen vállalat a negyven év óta franczia nyelven megjelenő : «Annuaire de l'économie politique et de la statistique». Ily évkönyv kiadását határozta el a m. t. akadémia nemzetgazdasági és statisztikai állandó bizottsága. Az évkönyv közéletünk és különösen a közgazdasági élet legfontosabb mozzanatait öleli föl, a népességet és népesedési mozgalmat, a mezőgazdaságot, állattenyésztést, bányászatot, az ipart, a bel- és külkereskedelmet, az országnak be- és kivitelét, az osztrák-magyar vámterület áruforgalmát; a hitelügyet, a pénzpiaezot és tőzsdét, vasúti és hajózási forgalmat, állami, megyei és községi pénzügyet, a közoktatást, az igazságszolgáltatást, a politikai és közművelődési élet statisztikáját (országgyűlési választókat, sajtóviszonyainkat), a hadügyet, a külföldi államok viszonyainak statisztikai összehasonlítását, a bel- és külföldi gazdasági törvényhozást, a bel- és külföldi irodalmat, a főváros közgazdasági viszonyait, az akadémia nemzetgazdasági és statisztikai bizottságának működését, az ott tartott felolvasások rövid összefoglalását, az azokkoz fűződő vitákat stb. Ezen gazdag tartalma mellett nem vélünk csalódni, lia azt mondjuk, hogy a «Nemzetgazdasági és statisztikai Evkcnyv»

VÁROSAINK ÉS

A VÁROSI LAKOSSAG ÉLETVISZONYAI t

t

t

AZ UTOLSO NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJAN.

FÖLDES

BELA.

BUDAPEST, 188-3. A M. T. A K A D É M I A

K Ö N Y V K I A D Ó - H I V A T A L A.

A7. A K A D É M I A

ÉPÜLETÉBEN.

FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA

Néhány hónapja már, hogy az 1881-iki népszámlálás eredményei nyilvánosságra hozattak. Hazánk e munkálattal több nagyobb államot előzött meg, mely a népszámlálási eredmények teljes közzétételével még hátra van. Föladatunk mármost ez anyagot magunkévá tenni, megismerkedni hazánk viszonyaival és a szerzett fölvilágosítások segítségével dolgozni e haza haladásán, anyagi és szellemi emelkedésén, mert ez képezi a népszámlálás czélját a gyakorlati politika szempontjából. É s ez a föladat nem oly könnyű. Lebocsátkozni azon számtenger mélyébe, melyet a népszámlálásról közölt két nagy és vaskos kötet elénkbe tár, és ottan valódi búvár türelmével és ügyességével keresni a gyöngyöket, igen nehéz és fárasztó munka. Nem szemrehányásképen mondjuk, hogy bizony jobb dolgunk volt 1870-ben. Akkor az országos statisztikai hivatal főnöke egy maradandó értékű munkában a népszámlálás fontosabb eredményeit teljesen földolgozva és alaposan értelmezve nyújtotta át a közönségnek, mely sietett is az annyira érdekes és vonzó módon előadott adatokkal megbarátkozni. Ez egyszer azonban ez elmaradt és így az annyi nehézségekkel küzdő magánstatisztikusoknak jutott a földolgozás és értelmezés munkája. Máris azon helyzetben vagyunk, több monographiát fölmutatni, melyek a népszámlálás egyes részeit ily földolgozás tárgyává tették és ez által ismereteinket az ország viszonyairól bővítették. E dolgozat föladata szintén a népszámlálásnak egyik fejezetét részletesebb képben bemutatni, tudniillik a magyarországi városok statisztikáját. Nem szükséges bővebben kifejteni, mily fontossággal bírnak épen a városok minden nemzet életében, de különösen olyan nemzet életében, mely haladni és mely gyor-

4

Földes

Béla:

sail haladni akar. Hiszen mindegyikünk tudja, hogy a városok képezik a legmagasabb és legfejlettebb területi és társadalmi egységeket, hogy a városok az erők, különösen a kulturális erők nagyobb integratióját és differentiatióját képviselik, és hogy különösen a mai időben minden n é p városaiban éli kulturéletét. A városok nemcsak díszét képezik az országnak, h a n e m ereje is az ország ereje, szelleme az ország szelleme, erkölcsei az ország erkölcsei és t ö r t é n e t e jóformán az ország t ö r t é n e t e . És m i n t Roscher helyesen mondja : a n é p fejlődesének minden foka a városokban előbb mutatkozik, m i n t a vidéken, Kautz pedig a városokról nagy eruditióval írt tanúlmányában (Budapesti Szemle, 1883) : A városok egyrészt a mindenha elért általános fejlettségi polcznak tulajdonképeni képviselői, másrészt ugyanezen fejlettségi polcz emeltyűiként jelenkeznek. » Ezért elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt érdem e s n e k tartom, h a hazánk városainak viszonyait közelebbről vizsgálván, beletekintünk azok életébe, hogy lássuk, milyen erők fölött rendelkeznek, milyen irányban érvényesülnek ez erők, miképen fejlődnek, milyen jelentőséggel b í r n a k ? Ezekre keressük a népszámlálás által szabott kereten belül a feleletet. Azonban vizsgálódásunk küszöbén már egy nehézséggel kell megküzdenünk. Mit értünk város alatt? Nem fogom itt azon hosszú polémiát ismételni, mely ezen fogalom kellő meghatározása körűi fejlődött. Bizonyos, hogy a «város» fogalma mai n a p sem tisztán közjogi, sem tisztán közigazgatási, hanem első s o r b a n kulturális fogalom. Városi élettel bír azon község, melyb e n a népesség nagyobb, a műveltség magasabb, lakóinak foglalkozásai között nagyobb jelentőséggel bír az ipar és kereskedelem, a forgalom élénkebb (példáúl tartatnak országos vásárok) és a közigazgatás tökéletesebb. A legtöbb esetben ezen körülmények egyike vétetett csak tekintetbe. Leggyakrabban történik a városi jelleg meghatározása a népszám szerint, bár épen ez igen sok kifogás alá esik. Sokszor m á r egy kisebb népszámmal bíró város a m a g a s gazdasági és kulturális élet m i n d e n attribút u m á t mutatja föl, míg ismét igen nagy népszámmal dicsekvő helységek tulajdonképen csak nagy parasztvárosok. Ezt nálunk legjobban láthatjuk, hol épen a legnagyobb népszámmal bíró 6<>

Városaink

és a városi lakosság életviszonyai.

51

városok: Debreczen, Szabadka, Szeged, H.-M.-Vásárhely lakosságának nem jelentéktelen része igen erős vidéki jelleggel bírnak. Azonban az egyszerűség kedveért a statisztikusok a legtöbb országban a városok alatt értik a 2000-nél nagyobb népszámmal bíró községeket. így van ez Francziaországban, Németországban, Olaszországban stb. Angliában a cenzus háromféle m ó d o n számítja a városok lakosságát. Az egyik fölfogás szerint megállapíttatik a városi jelleg a közjogi állás szerint azon községek betudásával, melyek a városok tőszomszédságában v a n n a k . A másik fölfogás szerint városnak tekintetnek azon községek, melyek bizonyos, a törvény által megállapított közegészségügyi szervezettel bírnak; végre pedig városnak tekintetik m i n d e n község, melynek 3000-nél nagyobb lakossága van. Itt t e h á t tetszés szerint lehet választani. Különben megjegyzendő, hogy még h a el is fogadtatik a népszám szerinti megállapítása a városi jellegnek, nem helyes azt minden országban egyformán és változatlanúl ugyanazon lakossági szám szerint tenni, m e r t egy a kulturában előrehaladt államban m á r a 2000 lakossal bíró községek a városi élet minden attribútumával bírhatnak, míg egy másikban talán még a 10,000 lakóval bíró községek sem m u t a t j á k föl ezen attribútumokat. Az 1880-iki népszámlálás szerint a «város» f o g a l m a a közjogi értelem szerint vétetett és így a városok között föl van tüntetve 143 község, mely közöl 25 törvényhatósági joggal, 118 pedig rendezett tanácscsal bír. Kétségtelen, hogy h a b á r ezen fölfogás sem teljesen kielégítő, de mégis oly kört ír körül, mely a fogalomnak jobban felel meg, m i n t h a minden oly község vétetett volna városnak, mely 2000 lakóval bír. A mostani körülírás is inkább bő és azért talán sokan leghelyesebbnek t a r t a n á k azt, lia a városi jelleg a 25 törvényhatósági joggal bíró városra szoríttatnék. De eltekintve attól, hogy a szigorú kritikának még itten sem szabadna megállani, mert még e 25 község között is van olyan, melyre a kulturális értelemben vett város jellege n e m i i l i k ; én azért is tudok az elfogadott osztályozásba belenyugodni, mert az ekképen a többi lakosságtól elválasztott népesség mindenesetre zömét képezi a városi lakosságnak és a többi községeknek lakóitól, h a b á r nem m i n d e n egyes esetben, de 67

I-1Földes

Béla

mindenesetre egészben véve, elütő jelleget m u t a t föl. A következő rajzban tehát nemcsak azért fogadtam el a népszámlálás osztályozását, m e r t el kell fogadni, hacsak az egész munkát nem a k a r t a m volna újból földolgozni, mi a magán statisztikus erejét mindenesetre messze túlhaladja, hanem azért is, mert viszonyainknak is meglehetősen megfelelő. Azok pedig, a kik épen a törvényhatósági joggal fölruházott 25 községet, vagy talán még azokat sem egészen, fogadják el városoknak, legalább a fontosabb viszonyokra nézve könnyen kiszámíthatják az érdesebb viszonylatokat. Átmegyünk tehát vizsgálódásainkra. Azon 143 városban, mely a népszámlálás alkalmából városnak vétetett, összesen 2.143,036 lélek lakik, vagyis a népesség 15.6 százaléka. Népünk életében tehát a városok m á r a lakosság s z á m a szerint elég jelentőséggel b í r n a k . De e szám más viszonyról is nyújt nekünk fölvilágosítást, mely iránt a fölfogás nem egészen tiszta. Hazánkról rendesen úgy szólunk, mint oly országról, m e l y nincsen s ű r ű n lakva, és ez helyes is, ha tudnillik ez alatt azt értjük, hogy a területhez viszonyítva az ország csekély lakossággal bír. De h a magában véve — tehát eltekintve a területtől — csak a lakosság együttlétét nézzük, azaz azt, mit a statisztikai tudomány agglomeratiónak nevez, akkor arról győződünk meg, hogy Magyarországban a népességi agglomeratiók sokkal sűrűbbek m i n t sok más államban. H a példáúl azon agglomeratiókat vizsgáljuk, melyekben 2000-nél t ö b b lakos van — itt a hol összehasonlításról v a n szó, természetesen nem az illető községek közjogi jellege szerinti osztályozást tarthatjuk m e g — akkor azt látjuk, hogy Magyarország-Erdélyben lakik ilyen községekben 4 5 - 2 % (lásd függelék a.), ellenben Ausztriában (1880) . . . . . . . . . . . . Németországban (1880) ... ... Poroszországban (1881) . . . . . . . . . Francziaországban (1872) . . . . . . . . .

29-17» 41-3 « 42-6 « 31-1 «

Angliában a 3000-en felüli városok népessége pedig az egész ország népességének 6 6 - 6 % - á t teszi. A népesség sűrű együttlakását n á l u n k mutatja a z o n körülmény is, hogy egy községre 1069, Ausztriában 801 lakos j u t . GS

Varosaink

és a városi lakossári életviszonyai.

9

A lakosságnak sűrűbb együttlakását kétségkívül különösen két okra kell visszavezetni ; egyfelől politikai okokra, különösen az ország helyzetére a török foglaltság ideje alatt és utánra, másfelől a gazdasági viszonyokra, a mennyiben a nagy latifundialis birtokok és a jobbágyi rendszer következtében a lakosság egyes helységekbe összeszoríttatott. Mutatja ezt a helységek csekély száma is. Míg péld. n á l u n k összesen m é g puszták, m a jorok stb. hozzászámításával csak 19225 lakhely számíttatott, addig van Ausztriában, a hol u g y a n i s sok vidéken több helység alkot csak egy községet, 55341 helység. Városaink a lakosság s z á m á r a nézve elég jelentékeny különbségeket m u t a t n a k , a m e n n y i b e n egyfelől olyanok szerepelnek köztök, melyek igen csekély lakossággal b í r n a k , így SzepesSzombat valóságos miniatur-várost képez, a mennyiben összes lakossága 823, azaz a királyutcza lakosságának tizedrészével sem bír, másfelől áll gyorsan fejlődő fővárosunk, mely az európai nagyvárosok között 13-ik helyen áll, igaz, m é g mindig n e m azon helyen, melyet hazánk az európai államok között népessége és területe szerint elfoglal. H a városainkat nagyságuk szerint osztályozzuk, azt találjuk, hogy 10000-nél kisebb lakossággal bir . . . - 81 város 10000— 20000-ig terjedő lakossággal . . . 31 « 20— 30000-ig « « 20 « 30— 40000-ig « « 4 « 40— 50000-ig « « ... 2 « 50000—100,000-ig « « ... 4 « 100,000-en felül « « ... . . . 1 «

143 H a a városok területi eloszlását vizsgáljuk, szintén érdekes eredményekhez jutunk. A 143 város közül v a n a D u n a bal partján . . . . . . . . . . . . . . . a D u n a jobb partján ... ... ... ... a Duna-Tisza k ö z b e n . . . . . . . . . . . . . . . a Tisza jobb partján ... a Tisza bal partján . . . . . . . . . . . . . . . a Tisza-Maros szögben . . . ... Erdélyben ...

GD

22 13 27 20 16 9 39

46

Földes Béla :

A városok száma t e h á t korántsem áll egyenlő a r á n y b a n a terület nagyságával. Legtöbb a város Erdélyben és a DunaTisza-közben, legkevesebb a Duna j o b b partján és a TiszaMaros-szögben. Megyék szerint tekintve legtöbb a város Szepes m . . . . . . . . . . . . . 13 Jász-N.-Knn-Szolnok m. . . . 9 Pest-Pilis-Solt n i . . . . . . . . . . 8 Pozsony m . ... ... . . . fi Hajdú m . ... . . . fi

Egyetlenegy város sincs a következő megyékben, az Abaujmegyével egyesült Tornamegyétől eltekintve : Liptó, Turócz, Zemplén, Moson, Ugocsa, Tolna és P o g a r a s megyében. H a a városi lakosság eloszlását vizsgáljuk, a következő eredményekhez jutunk : A városi lakosság : a Duna bal p a r t j á n . . . . . . . . . . . . a Duna jobb p a r t j á n a Duna-Tisza közben _ ... . . . ... a Tisza jobb p a r t j á n .._ . . . a Tisza bal p a r t j á n .... . . . . . . . . . a Tisza-Maros közben . . . . . . . . . Erdélyben . . . . . . ... ...

173,623 189,192 978,694 157,240 253,687 177,703 212,897

vagyis a Duna bal p a r t j á n a lakosságnak a Duna jobb p a r t j á n a Duna-Tisza közben a Tisza jobb p a r t j á n a Tisza bal p a r t j á n a Tisza-Maros közben Erdélyben

9-8u/u-át 7-3 « 41-8 « 10-9 « 13-9 « 10-3 « 10-2

«

Legnagyobb a városi lakosság a r á n y a tehát a Duna-Tiszaközben, m i főleg a főváros magas lakossági számának t u l a j d o n í tandó és a Tisza bal p a r t j á n , legkisebb a D u n a jobb p a r t j á n . Az egyes megyék városi lakosságának száma pedig a következő :

1(10

Varosaink és a városi lakossári Abauj-Torna ... . . . _ .. Alsó-Fehér A r a d . . . . . . .... . . . . .. Bács ... _ ... ... Baranya . . . ... . . . . Bars .... . ... Békés . . . ... . Bereg . . . . . . . . . .. B.-Naszód.. Bihar . . . . . . . . . Borsod . . . . . . . . . _. Brassó . . . . . . . . . . . . Csanád ... ... . Csik . . . . . . .. .... Csongrád . _.. Esztergom . . . . . . . . . Fehér . ... ... . Gömör ... Győr... _ .. H a j d ú . . . ... Háromszék . . . . . . .. . Heves . . . . . . . Hont... ... _ . . . . .. Hunyad ... ... ... Jász-Nagykun-Szolnok . .. Kis-Küküllő Kolozs .. Komárom . . . . . . . . .

26097 19252 35556 147826 28702 19231 18046 16574 8063 31324 24319 29584 30063 1597 153353 8932 25612 19800 20981 112592 13484 36730 21895 13497 131327 2500 35105 13108

életviszonyai.

Mármaros... M.-Torda ... . N.-Küküllö ... ... Nógrád... ... ... . Nyitra _ ... Pest-Pilis Pozsony . . . Sáros . . . . . . . . . . Somogy Sopron . . . . . . . . . . Szabolcs ..... Szatmár ... ... _ Szeben ... ... ... Szepes . . . . . . . . . . Szilágy . . . . . . . Szoluok-Doboka ... . Krassó ... ... ... Temes . . . . . . . . . . Torda-Aranyos—_ Torontál Trencsén . . . . . . Udvarhely ... . üng Vas . . . . . . . . . .. Veszprém... Zala . . . ... ... . Zólyom . . .

9 ... ... . ...

... ... ...

...

...

...

1(1852 18535 15277 5027 24359 509458 73333 17848 9571 27470 24102 46621 25690 41229 10150 14267 4764 70664 11043 36656 4402 5003 11373 18121 27229 18398 16444

Vizsgáljuk már most azt, vájjon mily arányban szaporodott a városi lakosság az utolsó népszámlálás óta, azaz azon korszakban, midőn előbb a nagy közgazdasági lendület, mely az alkotmány visszaállítása után nálunk bekövetkezett, közlekedési és hitelrendszerünk tökélyesbítése stb., a sokáig szunnyadozó erőket új tevékenységre ébresztette, később azonban a bekövetkezett pusztító válság, és még inkább rossz termések az ország gazdasági baladását, jólétének megerősödését akadályozta. Elismert tapasztalat, hogy a városok népessége időnkben gyorsabban szaporodik, m i n t a vidéké. «Oly népeknél — m o n d j a ROSCHER — melyek általában nőnek, a városi lakosok száma rendesen gyorsabban szaporodik, m i n t a vidéki lakosoké, igaz inkább a vidékről való bevándorlás, mint a születéseknek több-

46

Földes Béla :

lete által szemben a halálesetekkel». Mennyiben felelnek meg a tények h a z á n k b a n ezen másutt tett észleletnek ? Hazánk népessége az utolsó tizenegy év alatt, mely időszak ugyanis a két utolsó népszámlálást elválasztja, igen csekély szaporodást m u t a t o t t föl, csekély szaporodást, akár ha azt m á s államok szaporodásával összehasonlítjuk, a k á r h a avval hasonlítjuk össze, m e l y e t hazánkban az 1857—70-diki időszakban tapasztaltunk. Magyarország-Erdélynek népessége az összes 11 év alatt csak 167,377 lélekkel, vagyis 1*2 2°/o-al szaporodott; oly szaporodás ez, melyet szerencsésebb államok nem tizenegy év, hanem egy év alatt m u t a t n a k föl és a melyet gyér népessé giink mellett n e k ü n k is kellene elérnünk. H a már most evvel szemben nézzük a városi lakosság számát, azt találjuk, hogy a 143 városnak lakossága az említett korszak a l a t t 202,335-el, vagyis 10'4°/o-al szaporodott. A városi lakosság tehát sokkal nagyobb mérvben szaporodott, m i n t az egész ország lakossága. Egyúttal látjuk e számokból, hogy a városok ezen szaporodása nélkül, mely ugyanis nagyobb, mint az egész országé, hazánk lakossága n e m c s a k hogy éjíenséggel semmi szaporodást n e m m u t a t n a fel, h a n e m még kevesebb népességgel bírna, m i n t tizenegy évvel ezelőtt. Hogy a városoknak ezen nagyobb szaporodása leginkább a vidéki népesség beszivárgására vezetendő vissza, ezt azon körülmény a l a p j á n van j o g u n k föltenni, hogy városaink n e m igen mutatnak j o b b populationistikus viszonyokat, mint a vidék, sőt nem egy ilyen városban a halálozás m é g nagyobb mérveket ölt, mint a vidéken. A városok tehát magukhoz vonják a vidéki népességet, azt tényleg felszívják, egy processus, mely elég komoly oldalt nyújt, ha szem előtt t a r t j u k , hogy vidéki népességünk elég fölösleget emberekben nem produkál és így t é n y l e g depopulizálódik. A városi lakosság szaporodása nagyobbára a vidék költségén történik. A mint a fentebbi idézetből láttuk, m á s államokban is előfordul ez, de ott a vidéki népesség szaporodása rendesen oly nagy, hogy veszély nélkül engedheti át lakosságának egy részét a városnak. Milyen kedvezőtlen viszonyoknak kellene bekövetkezniük, lia e folyamat tavább tartana ; a vidék mindig egy-egy részét a lakosságnak átengedné a városnak, ezen ú j k o r i Molochnak, a nélkül, hogy a 1(10

Varosaink és a városi lakossári életviszonyai.

9

t á m a d ó hézagok betöltetnek. Közgazdasági és társadalmi tekintetben komoly megfontolást érdemlő t ü n e m é n y ez, különösen emberben és m u n k á b a n oly szegény országban, mint a mienk. Statisztikai adataink azt mutatják, hogy a városok annál gyorsabban szaporodnak, mentől nagyobbak. Láttuk, hogy az összes városok szaporodása 10'2%-ot tesz. H a pedig csak a 25 sz. kir. várost, illetőleg törvényhatósági várost vennők, akkor a szaporodás még nagyobb mérvéről n y e r ü n k tudomást ; mert eme városokban a népesség 15 - 13°/o-al szaporodott. É s mindezeket ismét túlszárnyalja a főváros, mely 1870 óta :!2'll°/o-al szaporodott : a városok által elért összes szaporodásnak 4 3 % - a esik az egy fővárosra. Mindamellett vannak oly városaink is, melyeknek népessége csökkenést m u t a t ; ilyenek Abrudbánya, Bereczk, Eperjes, Bártfa, Göllniczbánya, Gyulafehérvár, Szilágy-Somlyó, Breznóbánya, Nagybánya, Beszterczebánya * stb., többnyire kisebb városok, melyek részint gazdasági, részint közigazgatási alakulások következtében hanyatlást m u t a t n a k . Nem bocsátkozhatunk itt annak vizsgálatába, mik képezik e hanyatlás okait, csak utalni akarunk arra, hogy ezen itt említett tíz város között hat még jelenleg is nélkülözi a vasúti összeköttetést. Ezen körülmény kétségkívül némi magyarázatul szolgálhat, mert mai nap fejlődést és haladást olyan helyen, mely még vasúttal sem bír, tehát a forgalom, az anyagi és szellemi érintkezés perifériáján kívül fekszik, alig lehet képzelni (lásd függelék b.). Ezek után áttérhetünk azon kérdésre : Milyenek a városi lakosság életviszonyai ? H a már most városaink életviszonyaival megismerkedni kívánunk, mindenekelőtt azon fontos mozzanattal kell foglalkoznunk, melyből a két nem arányát felismerjük. Ismeretes azon tény, hogy különösen a mívelt államokban a nők szám szerinti túlsúlya daczára azon körülménynek jelentkezik, hogy korona országainak népessége * Jekelfalussy : A szent István czimű kis füzetében kimutatott szaporodás bizonyára sajtóhiba. Beszterczebánya lakossága 1870-ben 11,780-at 1880-bán 7169-et tett. 73

I

-1

Földes Béla

a születéseknél ellenkezőleg a ü n e m lép fel erősebb számarányban. Hazánk e tekintetben meglehetősen eltérő képet mutat, mert a polgári népességnél 1870-ben a két nem még jóformán egyensúlyban volt, de 1880-ban a nők túlsúlya a férfiak fölött J03-9-nek (azaz 100 férfira 103-9 nő) felel meg. Ezen arány jelentékeny eltéréseket mutat az ország egyes részein; Erdélyben a két nem jóformán egyensúlyban van, ellenben az éjszaki megyékben,így Turócz, Trencsénben stb. 110-en felül is emelkedik. A mi mármost a városokat illeti, itt is a nők túlsúlya igen jelentékeny. Az 1880-diki népszámlálás szerint a 143 városban volt 1.036,384 férfi, 1.106,652 nő ; e szerint 100 férfira 106-7 nő jut. A fővárosban, hol az 1870-diki népszámlálás szerint a nők kisebbségben voltak, most az arányszám 107-2-vel állapíttatott meg. Semmi kétség tehát, hogy a városokban a nők aránya sokkal nagyobb mint az országban, egy tény, mely a városok társadalmi életében elég erősen tükröződik vissza. E jelenséget bizonyára aligha kell titokszerű élettani törvényekben keresni, h a n e m leginkább azon tényben, hogy a városokban levő idegen népességnek egy főrészét a városokban alkalmazást kereső nőcselédek képezik. Ezt azon tény mutatja, hogy mig a női házi cselédek száma a városokban 1:24,199 vagyis a lakosság 5-8%-a, addig a férfi cselédek száma 18,643 vagyis a lakosság 0-8°/o-a. A nők magasabb arányára befolyással van azon körülmény is, hogy az aggkorban erősebben vannak képviselve. A korviszonyok a városokban következőképen alakúinak. Ezer lakóból esik városok

0—15-ig t e r j e d ő korosztályra « « 16—20-ig « « 21—25-ig « « 25—30-ig « « 30—40-ig « « 40—50-ig « « 50—60-ig 60-on felül « « ismeretlen

_ .

...

...

...

344-1 103-— 90-— 88-5 139-8 104-1 70-2 57-8 2-5

ország 372-62 93-26

481-48

51-38 1-26

Haa külön az egyes nemek szerint vizsgáljuk a korviszoH nyokat, a következő eredményeket találjuk. Ezer lakóból esik: 74

Városaink

és a városi lakosság

életviszonyai.

51

ország

0—15-ig t e r j e d ő korosztályra tt 15—20-ig « « 21—25-ig « « 26—30-ig « « 31—40-ig « « 41—50-ig « « 51—60-ig « « 60-on felül « « ismeretlen

__ .. .. „

férfi

nö

férfi

nö

353-5 90-1 86-2 91-1 144-2 107-2 70.— 56-5 1-2

335-2 115-— 93-5 87-2 135-8 101-2 70-3 58-8 3-—

377-02 84-83

36839 101-42

484-27

478-77

52-91

50-19

Ezen számokból látjuk, hogy a városi népességből a 20 évig terjedő korosztályban 447-1 áll ezer egyénből, a 20— 00-ig terjedő és produktívnak nevezhető korban 492-6, a 60-on felüli korban 57-8. Minthogy a 60-on felül álló egyének sem tekinthetők mind improduktiveknek, mindenesetre a produktiv és improduktiv egyének aránya a városokban kedvezőbben alakúi, mint a vidéken, mert az egész országban a produktiv korosztályra csak 481-48 esik. A városi és vidéki viszonyok vizsgálatánál azonkívül még azt is észleljük, hogy az első korosztály (0—15 év) a városokban kisebb arányban van képviselve, ellenben az összes reá következő korosztályok erősebb arányban. E b b ő l az következnék, hogy az életprocessus a városokban természetesebben foly le, mint a vidéken; a városi lakosokból nagyobb rész j u t fel a produktív korba, melyben erejét saját és a társadalom érdekében érvényesítheti, és több is j u t fel az aggkorba, mi alkalmat nyújt egyfelől m u n k á j á n a k eredményét élvezni, másfelől azon jótékony hatást gyakorolni az u j a b b nemzedékre, melyre az aggkor tapasztalatainál és higgadtságánál fogva hivatva van. Tudván azonban azt, hogy a népesedési viszonyok városainkban, a mennyiben azok külön vizsgálatok tárgyát képezték, nem alakúinak kedvezőbben, m i n t a vidéken, a magasabb korosztályok kedvezőbb aránya leginkább azon körülménynek tulajdonítandó, hogy a városokba bevándorlók vagy ott tartózkodók nagyobb része — hihetőleg a munkakereset és részben a m a g a s a b b tanintézetek kedveért -— m á r epen magasabb korosztályokban állanak. A t á r s a d a l m i test tehát ekképen helyesebb korarányokat mutat föl, mi egészségének és 75

14

Földes Bêla :

általában jólétének egyik főfeltétele. Igen jól látjuk ezt akkor is, ha kiszámítjuk, hogy a fentebbi korosztályok — melyek különböző számú évekből állanak — mindegyikére hány egyén esik? A jelzett különbségek akkor szembetünőleg mutatkoznak : ugyanis esik az egész országban

a 0—15 évig terjedő korosztályra. . . . . a 16—20 « « « ... a 20—60 « « « ... ... 60 éven felül « « *

24-8 egyén 18-4 « 12-— « 1-— «

a városokban

22-9 egyén 20-6 « 12-3 « 1'4 «

A fővárosban még ennél is feltűnőbb eltéréseket találunk az ország viszonyaitól. Az első korosztály (0—45) még csekélyebb a r á n y b a n van képviselve, 268-6°/oo (ország 372 - 62), azaz minden ezer lakóból több m i n t 100-zal kevesebb áll a fővárosi lakosok közöl e korosztályban. A reá következő korosztályban (16—20) már a főváros aránya erősebb, tudniillik 96 (ország 93 - 26) ; a főváros attractiója t e h á t már itten m u t a t k o z i k ; legnagyobb azonban az a produktiv korosztályban : a fővárosban a 20—60-dik életkorban áll 569-9°/co, az országban 481-48, azaz 88*4-el több van minden ezer lakó u t á n a fővárosban olyan, ki productiv korban áll, a m i b e n mindenesetre a főváros nagyobb gazdasági tevékenységének egyik lényeges tényezőjét ismerjük föl. H a t v a n éven fölül végre van a fővárosban 57 (ország 51-38). H a a korosztályokat külön a két n e m szerint vizsgáljuk, egészben véve városban és vidéken m a j d n e m ugyanazon irányt konstatálhatjuk. Vidéken és városban az első (0—15) korosztályban a férfiak száma nagyobb a nőknél ; m á r a második (15—20) korosztályban a nők túlsúlyban vannak városban és vidéken, és mig m á s államokban ezentúl következetesen megmarad a nők túlsúlya, nálunk a produktív (20—60) korosztályban a férfiak száma ismét úgy a városokban mint a vidéken nagyobb. Csak az aggkorban találunk eltérést város és vidék k ö z ö t t ; míg ugyanis a városokban a 60-on felüli népesség között a nők vannak erősebben képviselve, addig a vidéken a férfiak. Az egyes * A 100 éven felüliek elhagyásával. 76

Városaink

és a városi lakosság

51

életviszonyai.

korévekben mutatkozó eltérések közül csak azon egyre legyen még figyelmeztetve, bogy míg a vidéken ezer férfiúból 484-27, ezer nőből 478'77 áll a produktiv korban, addig a városokban 498-7 férfi és 488-— nő, azaz a városokban mutatkozó kedvező nagyobb a r á n y a a produktív korosztálynak, különösen a férfiaknál érvényesül. A vitalitásnak igen használható kifejezését még az átlagom életkorban is találjuk, sőt olyan államokban, hol a halandósági statisztika — úgy mint fájdalom nálunk — m é g tökéletlen és ezért az átlagos élettartam kiszámítása lehetetlen, az átlagos élettartam helyett az átlagos életkort fogadjuk el olyan adatnak, melyből a nép vitalitására következtethetni. Az átlagos élettartam megállapítása egy meglehetősen komplikált számításnak eredménye, melyet a rendelkezésre álló adatok szerint nem is lehet teljes prácisióval keresztülvinni. E számítás alapján azt találjuk, hogy a városi népességnek átlagos életkora az egész ország lakosságának átlagos életkorától jelentékenyen el nem tér és mintegy 24—24-5 évnek felel meg, mely szám elég kedvezőtlennek jelezhető, ha szem előtt tartjuk, hogy Wappiius számításai szerint az európai államok lakosságának átlag kora 27Vs év és a nyugoti államok még ennél is kedvezőbb viszonyokat mutatnak föl. Az angol úgynevezett «Health distrikt»-ekben az átlagos életkor 49-re emelkedik, tehát kétszerte nagyobb, m i n t nálunk. A városi élet nagyobb igényei visszahatnak a családalapításra és m a j d n e m kivétel nélkül áll azon tény, hogy a városi népesség későbben jut a családalapításhoz, m i n t a vidéki. E n n e k megfelelőleg találjuk is, hogy a városi népesség között a nők, illetőleg férjes egyének, kisebb arányszámmal szerepelnek. Tesz ugyanis a nőtlen és hajadonok arányszáma a nős és férjesek « az özvegy férfiak és nők « ... az elvált « « « « ...

... ...

a városi lukosságnál

az egész népességnél

54-87 37-32 7-28 0-21

52-17 41-02 6-61 0-06

E számokból világosan kiderül, mily nagy külömbség van város és vidék között, tekintve a családi állapotot. A nőtlen és 77

46

Földes Béla :

h a j a d o n egyének száma a városban nagyobb, a nős, illetőleg férjes egyéneké jóval kisebb, mint az egész országban, a városokat is odaértve; a tisztán vidéki népességnél tehát a különbség még nagyobb. Mennyi fontos következménye van ezen körülménynek a városok erkölcsi életében ! H a a nőtlen és h a j a d o n egyének számát még külön a két nem szerint vizsgáljuk, ismét azt látjuk, hogy a nőknél m é g nagyobb a különbség mint a férfiaknál. A családi kötelékben élők száma jóval kisebb a városokban ós az arányszám már inkább közeledik a nyugoti államok arányszámához ; itt is a nők rovására a különbség nagyobb m i n t a férfiaknál. Nem közönyös azon körülmény sem, hogy az özvegyek és elváltak száma a városokban sokkal nagyobb, mint az egész országban : az első körülmény a kedvezőtlenebb vitalitási viszonyoknak valamint annak következménye, hogy a családalapítás a városokban aránylag előrehaladtabb korban történik; a másik körülmény a családi kötelék — fájdalom — nagyobb lazaságának tulajdonítandó. A családalapítás összefüggése a korral, határozottan a mellett tanúskodik, hogy a városokban a nehezebb életfeltételeknek megfelelőleg a házasságok későbben köttetnek. L á t j u k ezt a következő a d a t o k b ó l : 1000 nős, illetőleg férjes egyén között áll férfi

0—15 éves korban « 16—20 K « 21—25 « « 26—30 « « 31—40 « « 41—50 M « 51—60 « 60-on felül ismeretlen

.. _

— • —

... ... ...

1-2 50-1 145-4 304-2 240-9 152-2 103-9 2-1

110 0-9 44-9 142-3 174-6 289-1 193-6 104-6 47-1 3-—

Míg tehát a 20—30-ig terjedő korosztályban a nős férjek csak t05'5°/oo-t képviselnek, addig az egész országban a nős férjek közül e korosztályra j u t 222-9; úgyszintén jut a férjezett nők közül e korosztályra városokban 316-9, ellenben az egész országban 330-6. Mind a két nemnél tehát a házasságkötés kora későbben következik be. 1(10

Varosaink és a városi lakossári életviszonyai.

9

Abból is láthatjuk e viszony sajátságos alakulását, hogy a városokban a 21—25 éves korban álló férfiak közül 76'7, a nők közül 42, a 26—30 éves korban álló férfiakból 36-2, a nők közül 21-1 n e m él házasságban. A fővárosban a városi irányzat — ha e kifejezést az itt tárgyalt jelenségre alkalmazhatni -— még inkább érvényesül. Itt a nőtlenek és hajadonok száma 5 7 , 3 9 % - r e emelkedik; a nős, illetőleg férjes egyének a r á n y a 33-35%, tehát m a j d n e m épen egyharmad, holott az egész országban két ötödnél többet tesznek ; az özvegyek 7'67%-al szerepelnek, az elváltak 0-43°/o-al. Bár a lakhely sem a nemzetiséggel, sem a hitfelekezettel közvetlen összefüggést n e m mutat, csak annyiban a mennyiben ezek ismét a foglalkozás választására h a t n a k , mégis érdekes e körülmény szerint is a városi lakosságot megvizsgálni. A 143 város nemzetiségi tekintetben következőket mutat. Absolut többségben van a a a a a

78 városban 23 « 23 «

magyar nemzetiség uémet « tót o román « szerb «

6

«

A többi városokban egyetlenegy nemzetiség sem emelkedett absolut többségre. Láthatni ebből, hogy a városok összességét tekintve, a m a g y a r nyelv van többségben ; h a pedig csak azon városokat veszszük számba, melyekben egyik vagy másik nemzetiség csakugyan többségre vergődött, akkor a magyar nemzetiségű városok épen 57-9%-al szerepelnek. Nagyobb városaink közül a következőkben van a n é m e t nyelv majoritásban : Pozsony, Sopron, Temesvár, Versecz és Nagy-Szebenben. Brassóban egyik nemzetiség sem bir absolut majoritással : a lakosság m a j d n e m egyenlően oszlik m e g a három fő nemzetiség között : magyar, n é m e t és oláh. A német és tót nemzetiség egyenlő számban b i r j a a majoritást a városokban. H a közelebbről vizsgáljuk azon városokat, melyekben a magyar nemzetiség van túlsúlyban, akkor azt látjuk, hogy Városaink.

79

a

46

Földes Béla : a Duna bal p a r t j á n levő a « jobb « « a Duna-Tiszaközben « a Tisza jobb p a r t j á n « a « bal « « a Tisza-Marosközben « Erdélyben «

22 város között magyar nemzetiségű 5 13 « « « « 9 27 « « « « 23 26 « « « « 6 16 « « « « 16 9 « « « « 2 30 « « « « 12

Legmagyarabbak tehát a városok a Tisza bal partján. I t t egyetlen oly város nincs, melyben a magyar elem nem volna többségben; legkisebb a magyar városok száma a Duna bal p a r t j á n és a Tisza j o b b partján, azaz különösen a felföldön; h a s o n l ó viszonyokat találunk a Tisza-Marosközben. Azon városok pedig, melyekben a magyar elem túlsúlyban v a n és az absolut többséget képviseli, a következők : Nagy-Enyed Arad Zenta Daja Pécs Léva Békés-Gyula Beregszász Munkács X.-Várad Miskolez Makó Csíkszereda Szentes Szeged H.-M.-Vásárhely Esztergám Székes-Fehérvár N.-Szombat Rozsnyó Győr H.-Böszörmény H.-Dorog H.-Hadház N.-Kanizsa

H.-Nánás H.-Szoboszló Debreczen Bereczk K.-Vásárliely S.-Sz.-Györ -y Eger Gyöngyös Árokszállás Jászberény Kisújszállás Kunhegyes Kún-Sz.-Márton Karczag Mezőtúr Szolnok Túrkeve Kolozsvár Komárom M.-Sziget M.-Vásárhely Losoncz Érsekújvár Czegléd

Kis-Kún-Félegyháza Kis-Kún-Halas N.-Kőrös Vácz Budapest Kecskemét Somorja Kaposvár Nyíregyháza Felső-Bánya Nagy-Bánya Nagy-Károly Szatmár-Németi Szilágy-Somlyó Zilah Deés Szék Torda Felvincz Sz.-Udvarliely Ungvár Szombathely Veszprém Pápa

Ugyanazon eredményekhez j u t u n k , ha csak a törvényhatósági joggal felruházott városokat veszszük tekintetbe, a mennyi 1(10

Varosaink és a városi lakossári életviszonyai.

9

ben a 25 város közül 14-ben a magyar nyelv absolut többséggel bír. Áttérve a nemzetiségi arányszámokra, azt találjuk, hogy van a városi népesség

az általános népesség között

magyar... . . . . . . .. német ... . . . . . . ... ... . . . t é t . . . .... . . . ... ... oláh . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ruthén ... . . . . . . . . . ... ... . . . horvát-szerb ... ... egyéb külföldi ... ... . . .

62-30 17-64 7-25 3-62 0-17 4-16 0-62 0-87

41-70 12-26 14-11 19-39 2-91 4-46 1-28 0-20

A városi lakosság között a m a g y a r elem húsz százalékkal nagyobb arányban, az egész ország arányához képest pedig épen ötven százalékkal n a g y o b b arányban v a n képviselve. Városaink tehát erősen magyar jelleget viselnek magukon ; a lakosság három ötödének anyanyelve a magyar, a mi jóval több az absolut többségnél. Mindenesetre erős bizonyítéka a n n a k , hogy a magyar a változott kulturfeltételeknek megfelelőleg a városi foglalkozások között erősen tért foglal. H a szem előtt t a r t j u k , hogy ipar, kereskedelem, mi veltség, szabadság mind a városokból sugárzanak ki, teljes megelégedéssel fogjuk nézni, hogy a kulturának ezen h a t a l m a s gyúpontjai túlnyomólag a magyar elem kezében vannak. A magyar elem mellett csak a német bir m é g jelentő séggel a városi lakosság között ; a többi nemzetiségek csekély százalékot szolgáltatnak a városi lakossághoz. Még jobban l á t j u k ezt a következő összeállításból, melyben az egyes nemzetiségek megoszlását városi és vidéki népesség szerint föltüntetjük : az egész országban

magyar . . . .. német ... . . . tót . . . . . . ... oláh ruthén horvát-szerb .. vend ... örmény . . . .. czigány

városokban

6.165,088 ebből 1.335,014 vagyis 21-6 « « 21-0 378,121 1.798,373 « 8-6 « 155,358 1.790,476 « 77,612 3-3 2.323,788 « « 1-0 3,586 342,351 « 14-7 a 89,208 605,725 <( 0-7 « 461 60,948 (( 62-1 « 2,189 3,523 <( 6-7 « 5,109 75,911 Hl

°/o « ((

« «

« « « 2*

46

Földes Béla :

E szerint aránylag legnagyobb a városokban lakók száma az örményeknél, kik különben nyelvre nézve m i n d tudnak magyarúl ; ezek u t á n közvetlenül sorakozik a m a g y a r faj, melynek 21 , 6°/o-a lakja a v á r o s o k a t ; a magyarhoz legközelebb áll a ném e t ; a horvát-szerbek közöl is aránylag jelentékeny szám lakik városokban; a tótoknak azonban m á r csak 8-6°/o-a, az oláhokn a k 3-3°/o-a, ellenben a czigányoknak 6-73/o-a. A fővárosban a magyar elem nincs oly erősen képviselve, m i n t a városi lakosságunk összes számában, de itt is erősebb m i n t az egész országban és az absolut többséget képez, tudniillik 55'12 °/o-ot. Igen erős e mellett még a n é m e t lakosság arányszáma, mely a fővárosban 33'25%-ot tesz, holott városainkban össze véve, mint láttuk, csak 17-64%-al szerepel. A többi hazai nemzetiségek között csak a t ó t r a jut még 5 ' 9 8 % , a többiek mind még egy százalékot sem képviselnek. Külföldi nemzetiségek ellenben 2-ll°/o-al szerepelnek. Igen tanulságos annak megfigyelése, mily arányokat mut a t a magyar nemzetiség a l a k o s s á g korévei szerint, a mennyib e n abból a m a g y a r elem erősbiilésére lehet következtetni. É s itt különösen kitűnik a városoknak nagy jelentősége. Míg ugyanis azt látjuk, hogy az egész ország lakosságát véve, a magyar elem az egyes korosztályokban majdnem egyenlő arányb a n van képviselve és pedig : 3— 5 évesek között 6—10 « « 11 —15 « « 16—20 « « 21—30 « « 31—40 « « 41—c 0 « « 51—60 « « 60-O11 fölül

46-9 47-7 +6-7 46-9 46-6 45-8 45-6 45-6 46-8

u

,o « « « « « « « «

addig a városokban a legmagasabb és legfiatalabb korosztály között majdnem 10 % , a fővárosban majdnem 2 4 % - n y i különbség mutatkozik, mint ez a következő számokból látszik. Magyar anyanyelvű van : 1(10

Városaink és a városi lakosság

életviszonyai.

az összes városokban 2—10

évesek között

a fővárosban

68-3

64-2

°/o

10—20

«

«

66-0

63*3

«

21—30

«

«

64*7

58*6

«

31—40

«

«

61-8

51*9

..

41—50

«

«

60-4

47-6

«

51—60

«

«

59-0

42-0

«

59-2

40-7

«

6 0 - o n fölüliek

51

Különösen a főváros m u t a t tehát ez irányban jelentékeny haladást. A városok a tekintetben is kedvezőbb kéjiet nyújtanak a vidékkel szemben, hogy az idegen nemzetiségek között a m a gyar nyelv jobban van elterjedve. így a népszámlálás azt m u t a t j a , hogy míg általában a horvát-szerb közöl csak 10*83 °/o tud magyarul, addig a városban lakók közöl 21*9 °/o, míg a rutbén közöl általában csak 5*70 °/o, addig a városban lakók közöl 42*1 °/'o, míg az oláh közül általában 5*90 °/o, addig a városban lakók közül 27*5 °/o, míg a tót közül általában 9*82 °/o, addig a városban lakók közül 21 *2 u/o, végre a németek közül általában 21*2 % , a városokban 33*7 °/o. A mi pedig a fővárost illeti, úgy magyarul beszél anyanyelven kívül : német . tét ... ... . . . ... oláh . . . . . . . . . ... rutbén .... . . . ... horvát-szerb... _ . vend... ... ... ... ö r m é n y . . . . . . . . . .... czigány ... ... egyéb . . . . . . .... . . . külföldi

36-3 29-3 75-9 72-8 59*4 35 3 100 100 4S - 2 31-2

% « « « « « « « « «

Az idegen ajkúak közöl e szerint tud m a g y a r u l i s : az egész országban az összes városokban a fővárosban . . . . . .

...

...

...

...

...

...

817,66S vagyis 11-5 "lo 213,416 « 26'4 « 53,656 « 35*4 «

E számokból világosan kiderül, mennyivel inkább törekszik az idegenajkú városi lakosság az állam nyelvét elsajátítani, 83

46

Földes Béla :

mint a vidéki lakosság. Sőt e számok azt is mutatják, hogy aránylag nagy része azon idegen a j k ú a k n a k , kik a magyar nyelvet elsajátították, a városokban laknak. A városi lakosságtól eltekintve ugyanis az egész országban csak 9 - 6 % idegen ajkú egyén b i r j a a magyar nyelvet. Igen kedvezően különböznek a városi lakosok a vidékiektől annyiban is, hogy általában nyelvismereteik gazdagabbak. Míg például az oláhok között általában 92-17 % nem tud egyéb nyelvet, addig a városban lakó oláhok között, csak 62-72 % van, ki m á s nyelvet n e m t u d n a ; a tótok közt 85*52 °/o n e m tud más nyelvet, de a városi tótok között csak 62-32 %>' a németek között 61-70 °/o, a városokban lakók között 50-48 % ; a magyarok között 81-82 °/o, a városokban csak 71-25 °/o. Érdekes, de érthető kivételt csak a külföldieknél találunk ; ezek között több van a városokban, ki csak egy nyelvet tud, (az egész országban 34-24 °/'o, ellenben a városokban 36-18 %,) nyilván azért, mert a városokban az egy nyelvökkel — az idegen nyelveknek a városok műveltebb lakói közt nagyobb elterjedésénél fogva — inkább boldogulnak, m i n t a vidéken. H a azonban a m a g y a r nyelv elterjedtségéről az idegen ajkúak között egészen tiszta képet a k a r u n k nyerni, akkor nem elég, m i n t az többnyire történik, hogy épen csak azt nézzük, milyen arányban sajátítják azt el az idegen ajkúak. Egészen megbízható eredményt itt is csak az összehasonlítás n y ú j t . Vizsgálnunk kell tehát azt, vajon ama másik kulturális nyelv, mely h a z á n k b a n nagyobb jelentőséggel bír, mily a r á n y b a n van elterjedve, értem a németet, mely épen a városokban elég szerepet játszik ? É s ha ezen szempontból teszsziik meg számításainkat, akkor azon eredményhez jutunk, hogy míg a magyar nyelvvárosainkban a nem m a g y a r ajkú lakosság 26-4 °/o-a által sajátíttatott el, addig a n é m e t nyelv a n e m német ajkúak között csak (342,408) 19-4 °/o-al van elterjedve. így aztán meggyőződünk arrói, hogy városainkban csakugyan a magyar nyelv sokkal erősebben van képviselve, mint a n é m e t , a többi nemzetiségektől egészen eltekintve. Ugyanazon eredményhez j u t u n k , ha a magyar illetőleg a n é m e t nyelv elterjedésének arányát vizsgáljuk, a m a g y a r és német nemzetiség teljes számon kívül liagyásá1(10

Városaink és a városi lakosság életviszonyai.

51

val, mivel épen a magyarok és németek azok, kik kölcsönösen leginkább tanúlják meg egymásnak nyelvét, a mennyiben a németek közül (127,799) 33-8 °/o b í r j a a magyart, a magyarok közül (295,769) 22'1 °/o birja a németet. Tehát a fönti egybevetést megtéve, azt találjuk, hogy ama 429,901 városi lakosból, ki egyéb, mint a magyar vagy német nemzetiséghez tartozik, csak 46,639 b í r j a a német nyelvet, ellenben 85,617 a magyart. E számok m á r kétségtelenné teszik a m a g y a r nyelv túlsúlyát a n e m német nemzetiségek között is. H a m á r most a városi lakosság a m a két elemét összefoglaljuk, azokat, kik anyanyelvök szerint magyarok és azon idegen ajkúakat, kik a m a g y a r nyelv birtokában vannak, akkor azt találjuk, hogy számuk 1.548,430, a m i a városi lakosság 72-7 % - á n a k felel meg, mely szám kétségtelenné teszi, hogy közigazgatási és társadalmi tekintetben milyen tekintélyes a magyar nyelv számaránya, mely különösen a városainkban jól szervezett iskoláink működése mellett a legközelebbi népszámlálásig bizonynyal jelentékenyen emelkedni fog. Midőn a magyar nyelv elterjedéséről az idegen a j k ú honpolgárok között van szó, önkénytelenül fölmerül azon kérdés, mily arányban sajátítják el a nők hazánk szép nyelvét, melynek édes, behízelgő hangzását az idegenek is elismerik. A nők a jövő nemzedékek első és legbefolyásosabb tanítói és nevelői ; tőlük hallja a gyermek az első édes szót, tőlük tanulja azt, melyhez aztán későbben is rejtélyes, de erős vonzalommal ragaszkodik. Egyik nagy hazánkfia nem régen azt í r t a : «Nemcsak az iskolában, hanem a házi tűzhelynél, melynek a nők az őrangyalai, mindinkább tért foglal a n n a k érzete, hogy — minden honpolgárnak nemcsak kötelességében, hanem érdekében is áll, a házi tűzhelynél közrehatni, miszerint a haza minden polgára birtokába jusson a közös haza állami nyelvének, mely a jogegyenlőség szent kötelékével karolta keblére m i n d e n polgárát.» Mennyire törekszenek tehát városainkban a nők a m a g y a r nyelv h a t a l m á t nagyobbítani és azt lassanként a családi tűzhelynél bevezetni? Erre minden esetre némi fölvilágosítást nyerünk, ha nézzük, mily arányban van elterjedve az idegen a j k ú nők között a m a g y a r nyelv ismerete ? E kérdésre a következő érde85

46

Földes Béla :

kés számok vetnek világosságot. Az idegen a j k ú nők közül t u d magyarul : az egész országban . . . . . . 9-2 % a városokban . . . . . . . . . 16-2 « a fővárosban... . . . . . . . . . 29-7 «

Míg tehát az egész országban csak mintegy 9 % - a az idegen ajkú nőknek b í r j a a magyar nyelvet, addig városokban 16, sőt a fővárosban 29-7 °/o, a mi m i n d e n esetre bizonyítéka annak, hogy hazánk nyelvének a városokban sokkal több apostola v a n a nők között, mint a vidéken. Ugyanezt m é g prsegnansabban fejezi ki azon tény, hogy az összesen m a g y a r ú l beszélő idegen ajkú nőből (332,775) 29 °/o (98,522) jut a városokra. Igen érdekes volna m é g a nemzetiségek életviszonyait részletesen vizsgálni, a mint azok a tárosi élet által modifikált a t n a k . Itt azonban csak a fővárosra vonatkozó adatok állanak rendelkezésünkre. Nézzük t e h á t a fővárosban lakó nagyobb számú nemzetiségek családi állapotját. E szerint volt: nőtlen, hajadon _.... nős, férjes . . . . . . özvegy . . . .. elvált . . . . . . . . .

magyal61-99 29-89 6-41 0-46

német 4S-48 49-08 9-96 0-43

tót 50-01 37-97 10-58 0-36

Hogy a városokban levő hitfelekezetek milyen nemzetiséghez tartoznak, szintén egy sok tekintetben igen tanúlságos népességi m o z z a n a t . Az adatok azonban, fájdalom, csak a fővárosra vonatkozólag állanak rendelkezésre. E z e n adatok szer i n t volt : magyar

róm.-katli. . . . gör. nem-egy ágostai... helvét zsidó

__

... ...

...

.

...

.

...

51-11 34-31 50-92 92-46 59-12

német 35-96 6-44 30-68 4-32 35-38

tót 6-93 5-20 15-51 0-88 1-46

A m a g y a r elemnek n a g y o b b képviseltetési aránya a városokban különösen az ágostai, a görög nem-egyesült hitvallásúak és a zsidóknál mutatkozik. Míg ugyanis az egész országban az ágostaiak között csak 22-9 °/o m a g y a r van, addig a fővárosban 50-92 °/n, a görög nem-egyesiiltek között az egész országban 1(10

Varosaink és a városi lakossári életviszonyai.

9

9-10, a fővárosban 34-31 °/o, a zsidók között 56 - 3, a fővárosban 59-12 °/o. Kor szerint az egyes hitfelekezetek jelentékeny eltéréseket mutatnak, melyek igen figyelemre méltók. A fővárosban legerősebben képviselt négy hitfelekezetnél a korviszonyok ugyanis következőképen alakiilnak : 0—20 éves 20—00 éves 00 éven felül

róm.-kath. ágostai reform. zsidó

.. .

...

35-02 31-24 31-20 44-95

58-262-40 63-57 í 8-69

0-74 6 20 5-17 6-36

Az első korosztályban a zsidók m u t a t n a k jelentékeny többletet, ellenben a produktiv korosztály a zsidóknál föltünőleg csekély arányt mutat. A családi állapotra vonatkozólag a fővárosban nagyobb eltérések a hitfelekezeteknél csak az özvegyek és elváltaknál mutatkoznak; a n ő s illetőleg férjes egyének száma minden hitfelekezetnél m a j d n e m egyenlő, mi a mellett szól, hogy ezen tényre a vallási különbségnek befolyása nincsen; özvegy legtöbb van római kath. 18-48 °/u, legkevesebb zsidóknál (4'98) ; elvált legtöbb van reformátusoknál 0-94 % , legkevesebb róm.-katholikusnál (0-37 °/o) és zsidóknál (0-39 °/o). Ha a hitfelekezeti viszonyokat veszszük szemügyre, itt is némely jelentékenyebb eltérésre akadunk vidék és város között. Mutatják ezt a következő számok :

róm.-katholikus görög ós örmény kath. . « « « keleti ágostai .. — helvét ... ... ... ... unitárius más keresztény zsidó . . . egyéb . . . ...

...

...

...

...

városokban

a vidéken

54-40

45-89

3-14

12-28

5-20

15-76

7-73

8-12

19-51

13-85

0-20

0-44

0-04

0-03

9-68

3-00

0-10

0-03

Kiválnak a városi elem között e szerint a r ó m a i katholikusok, reformátusok és zsidók ; a római katholikusok a városi 87

46

Földes Béla :

lakosság között 8-51 °/o-al erősebben vannak kéj)viselve, mint a vidéken; aránylag m é g számosabb a városi elem a reformátusok között; legerősebb a zsidók között, kik majdnem háromszor akkora arányban szerepelnek a városokban, összehasonlítva a többi hitfelekezetekkel, azaz míg a vidéken minden 1000 lakóra 36 izraelita jut, addig a városokban m a j d n e m 97. A zsidók erős aránya azonban jelentékenyen módosul, h a a fővárostól eltekintünk, mert akkor a zsidó elem a városokban többé n e m 9'68, h a n e m csak 7 , 66°/o-al szerepel. Ellenben sokkal csekélyebb arányban szerepelnek a városokban mint a vidéken, a görög katholikusok és a görög keletiek. A mi pedig a fővárost illeti, itt az egyes hitfelekezetek következő arányokat t ü n t e t n e k föl : r ó m a i katliolikus . . . 67-39 °/< görög « _ 0-36 « « n.-egyesült __ 0-50 « helvét . . . 6-09 « ágostai . . .... .... 5-54 « zsidó ... ... ... 19 74 « e g y é b . .. . . . . . . . . 0-38 «

A fővárosban t e h á t még nagyobb a római katholikusok többlete. Legnagyobb azonban a különbség a zsidóknál, kik a fővárosban kétszerte akkora arányt m u t a t n a k , m i n t a városokban összevéve. A vallási m o z z a n a t r a vonatkozólag még csak egy érdekes körülmény említendő föl, tudniillik a hitfelekezet nélküliek aránya. Adataink ugyanis azt mutatják, hogy ezek különösen a városokban fordúlnak elő. Az összes hitfelekezet nélkülieknek 42 - 5 % - a esik a városokra. H a pedig egyes városok szerint vizsgáljuk a hitfelekezeket föllépését, akkor a következő eredményekhez jutunk : a ) Városok, melyekben a római katholikusok a b s o l u t többségben vannak : Kassa, Arad, Zenta, B a j a , Szabadka, Zombor, Pécs, Körmöczbánya, Léva, Újbánya, Csíkszereda, Szeged, Esztergom, Székesfehérvár, Bozsnyó, Győr, Bereczk, Eger, Gyöngyös, Korpona, Selmecz- és Bélabánya, Árokszállás, Jászberény, 1(10

Városaink

és a városi lakosság

életviszonyai.

51

Kún-Sz.-Márton, Szolnok, Nyitra, Érsekújvár, Szakolcza, Czegléd, Kis-Kún-Félegyháza, Sz.-Endre, Yácz, Budapest, Kecskemét, Pozsony, Bazin, Nagy-Szombat, Sz.-György, S o m o r j a , Eperjes, Bártfa, Kis-Szeben, Kaposvár, Kis-Marton, Buszt, Sopron, Lőcse, Gnézda, Igló, O-Lubló, Podolin, Szepes-Olaszi, Sz.-Várallya, Vinga, Fehértemplom, Temesvár, Yersecz, Trencsén, Székely-Udvarhely, Kőszeg, Szombathely, Veszprém, P á p a , Nagy-Kanizsa, Beszterczebánya, Z ó l y o m , — számszerint (j6. b) Városok, melyekben a görög katholikusok absolut t ö b b ségben v a n n a k : H.-Dorog, — számszerlnt 1. c) Városok, melyekben a görög keletiek absolut többségben v a n n a k : Vízakna,Vajda-Hunyad,Szász-Sebes, Karánsebes, Pancsova, — számszerint 5. d) Városok, melyekben az ágostaiak absolut többségben v a n n a k : Besztercze, D o b s i n a , Bakabánya, Teke, Segesvár, Modor, Nyíregyháza, Nagy-Szeben, Béla, Poprád, Szepes-Szomb a t , Breznóbánya, Libetbánya, -—- számszerint 13. e) Városok, melyekben a helvétek absolut többségben vannak : Nagy-Enyed, Makó. Szentes, H.-M.-Vásárhely, H a j d ú Böszörmény, H.-Hadház, H.-Nánás, H.-Szoboszló, Debreczen, Kézdi-Vásárhely, S.-Sz.-György, Kisújszállás, Kún-Hegyes, Torda, Felvincz, Szék, Czegléd, Zilah, Karczag, Mezőtúr, Türkévé, M.-Vásárhely, Kis-Kún-Halas, Kőrös, — számszerint 24. A zsidók egyetlen egy városban sincsenek absolut többségb e n ; legnagyobb az arányuk a következő v á r o s o k b a n : Munkács Ungvár M.-Sziget

46-3°/o 36'4 « 31-1 «

Hogy a városok a nagyobb míveltségnek gyúpontjai, az a dolog természetében rejlik. Itt vannak nagyobb számban m i n d azon intézetek, melyek bővebb ismeretek terjesztésére szolgálnak, itt v a n n a k a társadalmi és politikai életnek központjai, nem kevésbé a gazdasági élet fontosabb szervei ; itt s ü r ü b b az érintkezés, gyakoribb a szellemi súrlódás és gyorsabb az eszm é k mozgalma. A magyar városok is e tekintetben meglehetős 89

46

Földes Béla :

kedvező képet m u t a t n a k fel, különösen a vidékkel szemben, habár n e m teljesen kielégítőt, h a a mívelt nyugat viszonyaival hasonlítjuk össze. Zsinórmérvül szolgál itt az irni-olvasás, illetőleg olvasni tudók száma. E tekintetben a következőket találjuk : írni-olvasni, illetőleg olvasni tud a vidéken « városokban « fővárosban

férfi

nö

55-69 75-75 89-64

47-30 62-82 77-27

A vidéken tehát mintegy fele a 7 éven felüli népességnek bírja az ismeretszerzés legközvetlenebb eszközeit ; a városokban már tetemesen emelkedik, végre a fővárosban mintegy negy ötöde a népességnek elsajította az elemi oktatás tananyagát. A két nem között itt is sokkal nagyobb a különbség a vidéken, m i n t a városokban, a mi mindenesetre a mellett szól, hogy nemcsak az oktatás általában, h a n e m különösen a leányoktatás a városokban kedvezőbb eredményeket m u t a t fel, mint a vidéken. Egy igen tanúlságos közművelődési mozzanatot az iskolába járók számában találunk. Míg ugyanis az egész országban az iskolába járók között — mint ezt a népszámlálás k i t ü n tette — a 14 éven felüli csak 3'5%-ot tesz, addig a városokban 10'8°/o. E z e n nagyobb a r á n y ugyan kétségtelenül részben a n n a k tulajdonítandó, hogy a városokban találhatók épen a m a g a s a b b tanintézetek, de bizonyára avval is függ össze, hogy a városi népesség m a g a s kiképeztetést keresvén, tovább veszi az oktatást igénybe, m i n t a vidéki népesség, mely a törvény által előírt koron túl kiképeztetésével többé nem foglalkozik. Legyen szabad itt a r r a figyelmeztetni, hogy azonban a 14 éven felüliek között a leányok sokkal kisebb arányban részesülnek az oktatásban, minthogy 100 iskolába járó közt fiúknál 16*1, leányoknál csak 4-3 áll a 14 éven felüli korban. A vidéken azonban a viszony még rosszabb, m e r t ott épeD csak l°/o-a az iskolába járó leányoknak áll a 14 éven felüli korban. A nemzetiségek szerint is érdekes e mozzanatot elkísérni. Az erre vonatkozó adatok azonban csak a fővárosról állanak rendelkezésre. Ezekből azt látjuk, hogy a viszony legkedvezőbb 1(10

Városaink és a városi lakosság

51

életviszonyai.

a m a g y a r nemzetiségnél, 78 - 63°/o-ot tesz itten az írni-olvasni és olvasni tudók száma ; a németeknél 75 , 48%, a tótoknál csak 56-11%-ot. A társadalmi rétegek képződésénél legnagyobb jelentőséggel b í r n a k a foglalkozások. E s lia e tekintetben a város és vidék közötti különbséget kutatjuk, ügy ez csakugyan itten a legrégibb időtől kezdve leghatározottabban nyilatkozott. A vidék mindig kiválóképen az őstermelés képviselője, a város az iparnak, kereskedelemnek és a szellemi foglalkozásoknak. E messzeható különbségből származnak ama nagy ellentétek, melyek különösen társadalmi és politikai tekintetben vidék és város között léteznek. A városok ez okból a szabadság első hírnökei (a német p a r ö m i a : S t a d t l u f t macht frei !), a városok az egyenlőség nagy elveinek úttörői az emberiség történetében. A városokban áll a tudománynak és kulturának bölcsője, mert főleg itt mutatkozik jobban az emberi ész hatalma, mint künn, a hol az alárendeltség a természet örökké változatlan törvényei és törhetlen erejével szemben m i n d e n n a p érezteti magát. Érdekes mindezeknél fogva azon kérdés, mennyiben fejlődött ki városainkban azon speciális jelleg, m e l y a foglalkozásokon alapszik ? A számok erre a kövelkező feleletet adják :

földiníveléssel és erdészettel foglalkozik bányászat- és kohászattal iparral—... kereskedelemmel és forgalommal szellemi szolgálatokkal . . .

az ország népességének

a városok lakosságának

28-90% 0-16 «

11-68% 0-32 »

5-0í «

12-06»

1-19 «

3-49»

0-80 «

2-20 »

Ez öt főcsoportban mutatkoznak a legfontosabb különbségek vidék és város között; földművelés és erdészet sokkal kisebb arányban képezik a népesség keresetét a városban, mindamellett azonban azt látjuk, h o g y nem alárendelt jelentőségűek, sőt az iparral foglalkozók n e m is egy százalékkal haladják túl azokét, kik az őstermelés u t á n élnek. Legnagyobb jelentőséggel bír városaink szempontjából az ipar, mely foglalkozás aránylag a városokban a legnagyobb csoportot képezi. A kereskedelem is jóval nagyobb számban szerepel, m e r t a városi 91

46

Földes Béla :

népességnek m a j d n e m háromszor a k k o r a része űzi e foglalkozást. H a az ipart és kereskedelmet összefoglaljuk, a gyakorlati életben úgy is g y a k r a n oly nehéz a határvonalat meghúzni, és h a ama 6 ' 8 8 % - o t , melylyel a különböző foglalkozásúak száma a városokban nagyobb, h o z z á m í t j u k — hiszen ezeknek legnagyobb része vagy az iparhoz vagy a kereskedelemhez tartozik — , akkor összesen 2 2 ' 4 3 % - r a emelkedik* az ipar és kereskedelem érdekcsoportjaiban a «városi» gazdasággal—szemben a «mező»-gazdasággal — foglalkozók száma. A szellemi szolgálatokkal foglalkozók is jóval nagyobb a r á n y b a n tartoznak a városi lakossághoz. Városaink kiválókép t e h á t az ipar és kereskedelemnek mívelői és ez i r á n y b a n remélhetőleg tovább fognak haladni, míg csakugyan n á l u n k is lesznek valóban iparos városok, úgy m i n t a nyugati államokban ; eddig természetesen az ország ipari jellege s e m fejlődött m é g annyira, azonban van jogos reményünk, h o g y a jövő a szükséges fejlődést m a j d meghozza. Jellemző a városokra még az is, hogy a foglalkozásnélküliek száma is jóval kisebb, m i n t a vidéken, a mi ismét a fokozottabb tevékenységet mutatja, melynek színhelye a városok. Míg ugyanis az egész országban az összes foglalkozásnélküliek a lakosságnak 21-26%-át teszik, addig a városi lakosságnak csak 1 8 ' 3 6 % - a nem mutat foglalkozást. Ugyanazon eredményhez j u t u n k , ha a foglalkozásnélküliek megoszlását város és vidék s z e r i n t tekintjük, m e r t akkor a m a z eredményhez j u t u n k , hogy az összes foglalkozásnélküliekből a városokra csak 14*l°/o esik. Jelentékenyen megváltozik a z o n b a n ez eredmény, ha csak a 14 éven felüli foglalkozásnélkülieket vizsgáljuk, mert akkor azt találjuk, hogy ezekből a városokra épen 2 9 % esik. Ha tehát mindamellett a városokban kevesebb foglalkozásnólküli m u t a t t a t o t t ki, ezt ama körülménynek kellene tulajdonítani, hogy a 14 éven aluliak a városokban n a g y o b b részben v a n n a k már az anyagi kereset körül elfoglalva, mint a vidéki népességnél, m i mindenesetre íontos és figyelemreméltó körülmény. * E szám a bányászat és kohászat mivel emelkedik.

1(10

hozzászámításával még vala-

9

Varosaink és a városi lakossári életviszonyai.

Még sokkal jobban látjuk a foglalkozások különbségét, h a a városokat n e m az egész országgal, a m i d ő n a városok is b e n t foglaltatnak, h a n e m csak a vidékkel hasonlítjuk össze. E z öszszehasonlítás eredménye a következő : vidék

város

iöldmívelés és erdészet 29-50% bányászat ós kohászat . . . 0-15 » ipar ... 4-20 » kereskedelem és forgalom . . . 0-76 » szellemi szolgálatok _ 0-58 »

11-68%. 0-32 » 12-06 » 3-49 » 2-20 »

főváros

l-2°/o — * —

»

Ili-3 » 5-7 » 4-3 »

A különbségek e számokból még j o b b a n tűnnek k i ; az ipar és kereskedelem a városokban 15'55°/o-kal szerepelnek, a vidéken csak 4-96%-kal, a szellemi foglalkozások mintegy Oo°/o-kal a vidéken, a városokban 2 - 2°/okal. H a végre egyes városokra vetünk egy pillantást, azt találjuk, hogy nagyobb városaink közöl is n e m egyben a földmíveléssel foglalkozók száma elég jelentékeny ; 42 nagyobb várost sorolhatunk föl, melyben a férfinépeség több mint 10 °/o-a van mezőgazdaság körül elfoglalva. E városok között i s m é t a következő 22 városban a férfinépesség több m i n t egy h a r m a d a foglalkozik mezőgazdasággal : Zenta, Szabadka, Zombor, Makó, Szentes, H.-M.-Yásárhely, J á s z b e r é n y , Mezőtúr, Czegléd, Félegyháza, N.-Kőrös, Kecskemét, H.-Böszörmény, H.-Nánás, H.-Szoboszló, Árokszállás, Kis-Új-Szállás, Kún-Sz.-Márton, Karczag, Szolnok, Türkévé, K.-K.-Halas. Mind e városok a m a g y a r alföld városai, a hol a mezőgazdaság még mai nap a nép kiváló foglalkozását és a jólét főforrását képezi. Az ipar és kereskedelem ellenben nagyobb jelentőséggel különösen a következő városokban bír : I p a r és kereskedelemmel foglalkozik a népességnek : Kassa... . . . Budapest ... Pécs Temesvár ... Pozsony

...

...

...

—

...

... ...

24-4 23*3 22-7 21-8 21-7

32

Földes

Bí'la

Szeben . . . . . . Nagyvárad... . . . Brassó . . . Arad . . . . . . . . .

...

... ...

...

...

2M 20-7 20*5 19-2

Ha különösen még az iparosok és kereskedők elosztását vidék és város szerint veszszük, a következőket találjuk : iparos . . . — . . . . . . kereskedő ... ...

vidéken

városban

479,756 89,088

265,447 74,667

64-38 54-40

35-62 45-60

vagyis °/o-ban : iparos . . . kereskedő

... ...

... ...

Látjuk ez adatokból, h o g y az iparosoknák 35-62, a kereskedőknek épen 45 - 60°/o-a lakik városokban, holott ezeknek lakossága az ország lakosságának csak 15*61 °/o-át képviseli. Hogy a városokban az i p a r és kereskedelem belterjesebben is űzetik, arról is a népszámlálás alapján meggyőződhetünk, mire Jekelfalussy is «Népünk foglalkozása» czímü dolgozatában figyelmeztetett. Míg a városokban az összes önálló vállalkozóknak csak 26-85%-a lakik, addig az iparnál az összes tiszteknek 52-20, a segédeknek 49, a tanonczoknak 47-96, a munkásoknak 31-63°/o, de a családi kisegítőknek csak 24-56%-a ; látjuk tehát, hogy a szakmunkások száma a városokban aránylag jóval nagyobb, ellenben a családbeli kisegítőknek a r á n y a kisebb. U g y a n a z t t a p a s z t a l h a t n i a kereskedelemnél is. A városokban az önálló vállalkozóknak csak 2 9 ' 5 2 % - a van, ellenben a kereskedelemnél alkalmazott tiszteknek 57-69, a segédeknek 4-3-51, a tanonczoknak 51-73, a munkásoknak 41-63°/o-a, ellenben a családi kisegítőknek csak 17-63°/o-a. Mind e számok a mellett tanúskodnak, hogy a városokban nagyobb szakismerettel folytatják az ipart és kereskedelmet, valamint azt, hogy különösen a nagyobb szakismeretet igénylő iparágak kiválókép a városokban keresendők. Azonban nagyon tévednénk, ha ez adatokból azt a következtetést vonnók, hogy városainkban az ipar m á r nagyon intenzive űzetik. E z adatok csak a z t mutatják, hogy relative a városi 94

9

Varosaink és a városi lakossári életviszonyai.

ipar belterjesebb, mint az ipar a vidéken. De hogy m e n n y i r e kezdetleges jóformán az ipar még városainkban, azt a m a t é n y ből láthatjuk, hogy az összes, az iparban működő 91,379 önálló vállalkozó mellett csak 101,863 segéd és 22,231 munkás m ű k ö dik, úgy hogy átlagban m i n d e n önálló vállalkozóra m i n t e g y P 3 segéd* és munkás esik, és csak a fővárosban 3*9 ( m u n k á s és napszámos nélkül), a mi a r r a mutat, hogy nálunk az ipar egészben véve még n a g y o n is a kis ipar jellegét viseli m a g á n . Ugyanamellett szól ama körülmény is, hogy a munkások, t e h á t a tulajdonképeni nagyipar és gyáripar képviselői, ** az összes városokban csak 22,239-el szerepelnek, még h a tekintetbe veszszük azt is, hogy e számra igen nagy súlyt nem szabad fektetni, m e r t a megkülönböztetés «segéd» és «munkás» között a l k a l m a sint igen sok esetben egészen önkényesen történt, továbbá a n a p számosok jelentékeny része is ide veendő. Mellékesen s z a b a d itt megjegyezni, hogy e parányi száma a munkásoknak legvilágosabb bizonyítéka a n n a k , hogy Magyarországon n e m lehet még munkáskérdés a b b a n az értelemben, mint a kapitalizmus zenithj ében álló nyugati államokban, mert n i n c s e n még munkásosztály, a mivel nem a k a r j u k azt mondani, hogy nem szükséges számos intézkedést a munkások érdekében tenni. De társadalmi és jelesen politikai tekintetben m é g a munkás tényezővé nem fejlődött, mint más államokban, hol máris az uralkodó elemmé akar válni, mely a társadalmi és politikai alkotásokra sajátszerű bélyegét süti. Tanúlságos mozzanatként még ama körülményt emeljük ki, hogy az, a mi más államokban az iparossegédek állandó panaszát képezi, hogy tanonczok által kiszoríttatnak, nálunk m é g nem mutatkozik, a mennyiben 94,062 segéddel szemben a tanonczok száma csak 34,469, sőt a fővárosban 43,444 alkalmazott mellett csak 7289. Mielőtt a foglalkozásoktól elbúcsúznánk, még e g y n é h á n y

* A nők hozzászámításával e szám valamivel emelkedik. ** A napszámosok, kik a népszámlálás alkalmával külön és n e m az illető foglalkozásnál vétettek föl, itt tekintetbe nem jöhetnek. — A fővárosban levő 34,567 napszámosból az iparra mintegy 7700 j u t . Városaink.

3

84

Földes Béla :

csoportra a k a r u n k megjegyzést tenni. F e l s o r o l j u k e foglalkozásokat * és azok képviseltetési arányát : város

t a n á r , tanító ... ... tanítónő ... orvos, sebész b á b a . . . — ... ügyvéd, közjegyző író, művész ... ... írónő, művésznő. alamizsnából élő férfi « « női jövedelméből élő... . . . házi cseléd « « férfi . . . « « nő... ...

5775 2295 1047 1030 3097 1284 391 3559 7420 13,365 142,842 18,643 124,199

vidék

18,847 3011 1740 6262 1594 183 7 15,412 22,056 19,750 260,442 38,641 364,643

Látjuk ebből, liogy míg az ország lakosságából a városokra 15'6°/o j u t , addig az említett foglalkozásokból jut a városokra : tanár, tanító . . . . . . . . .. tanítónő — . . . . . . orvos, sebész... . . . .... bába . . . . . . . . . . . . ügyvéd, közjegyző... ... író, művész ... ... írónő, művésznő . . . . . . alamizsnából élő férfi « « női jövedelméből élő házi cseléd . . . . . . ... « « férfi... « « női

23'4u/c 43-2 « 48-6 « 20-6 « 66 « 93-9 « 98-2 « 18-7 .. 25-2 « 40*3 « 35'4 « 48-2 « 34 «

E szerint a szellemi foglalkozások áltaMban erősebben vannak a városokban képviselve. Tanítóknál és tanároknál ugyan ez még n e m látszik ; de m á r a tanítónők jóval nagyobb * Lásd Jekelfalussy : Népünk hivatása, melynek adatai némi eltérést mutatnak a hivatalos népszámlálási mű adataitól. 90

Varosaink

és a városi lakossári életviszonyai.

9

a r á n y b a n fordulnak elő a városokban, a mennyiben 4 3 - 2 a városokban, 20"/o magában a fővárosban talál alkalmazást. 100—100 orvos és sebész közül a városokra j u t 486, ügyvéd és közjegyzőből épen 66, sőt író és művészből 93 - 9. A városok tehát túlnyomó arányban szerepelnek a szellemi termelés t e r é n , a vidék csak kis arányban vesz részt. M a j d n e m kizárólagosan a városokban élnek az írónők és művésznők, a mi hasonlóképen tanúsítja, miszerint a város a nő önálló fellépésének és keresetének inkább kedvez, m i n t a vidék. Aránylag csekélyebb számban találnak foglalkozást a bábák, kik közül csak 2 0 6 százlóli esik a városokra. A városok kedvezőbb anyagi helyzetére m u t a t a m a körülmény is, hogy az alamizsnából élők közül 100 u t á n férfiaknál csak 18'7, nőknél 25 - 2 j u t a városokra, bár ez a szám nagyobb, mint a népszám szerint a városokat az megilletné. De h a vészszűk azt, hogy a városi népesség közül aránylag nagy része csak m u n k á r a van utalva, melynek értékesítése s z á m t a l a n kör ü l m é n y folytán g y a k r a n meghiusíttatik, e számot m é g kedvezőnek kell tekinteni. Végre kitetszik a fentebbi sorozatból, miszerint a városokban sokkal n a g y o b b a. saját jövedelmökből élők száma, mint a vidéken, liabár e körülmény megállapítása oly kételyekre és eltérő felfogásra n y ú j t alkalmat, hogy teljesen megbízhatónak n e m tarthatni. A házi cselédekről is tehetünk külön említést. A városi életnek egyik fontos jelensége függ evvel össze. A házi életnek egyik nehéz problémája, mely kétségbeejti a legtiirelmesebb házi asszonyainkat. Hogy a házi cselédség a városokban nagyobb szerepet játszik, m i n t a vidéken, a fenti számból is látjuk, mert az összes házi cselédeknek 35'4°/(i-a esik a városokra, melyek, m i n t tudjuk, a népességnek csak 15'6%-át képviselik. Még jobb a n ismerjük föl a különbséget, h a e viszonyt a lakosság száma szerint határozzuk meg. E számítás eredményekép azt találjuk, hogy míg a vidéken csak 44 személyre jut egy liázi cseléd, addig a városokban már minden 15-re, sőt a fővárosban minden 10-re. Képzelhetni már most, mily fontos eleme ez a népességnek. A házi cselédek, a két n e m szerint vizsgálva, azt a különbséget m u t a t j á k , hogy különösen a férfi cselédek igen

46

Földes Béla :

n a g y része, m a j d n e m fele jut a városra, 48'2°/o, az összes női cselédeknek 3 4 % - a . É s itt áttérhetünk még különösen a nők foglalkozására, melyről már eddig is némely megjegyzést tettünk. Kiváló érdekkel hír a nők foglalkozása a városokban. A X I X . század egyik legfontosabb problémájával, sőt a civilisatió egyik nagyérdekű tüneményével állunk itt szemben, mely hazánk városaiban is, habár m é g elég enyhe kifejezést talál. Hogy mennyivel i n k á b b foglalkozik a nő önállóan keresmények megszerzésével a városokban, azon tényből u g y a n nem derűi ki, m e l y szerint az egész országban a foglalkozásnélküli 14 éven felüli nők száma 59,712, a városokban 18,990, vagyis amott az összes nők 1*7, emitt 0 - 8°/o-a n e m b í r foglakozással. Azonban itt szem előtt kell tartani, hogy a városokban foglalkozó nők csakugyan túlnyomólag önállóan foglalatoskodnak, míg a vidéken a kis parasztgazdánál igen tekintélyes számban szerepelnek, m i n t családtagok. Sokkal j o b b a n ismerhetjük föl a nő tevékenységét a városokban, ha a z o n foglalkozásokat külön vizzgáljuk, melyek a városban n a g y o b b jelentőséggel bírnak. /

így látjuk, hogy az i p a r b a n a nők az országban csak 0 ' 9 % - a l vesznek részt, ellenben a városban 2*9°/o-al, a mi világos tanusága a n n a k , hogy az újabbkori ipar a női munka k ö r é t nagyobb í t o t t a és így a nőnek önállóságát előmozdította ; a kereskedelem és forgalom t e r é n a nők az egész országban csak 0 ' 2 % - a l szerepelnek, ellenben a városokban 0 ' 8 % - a l ; az értelmiségi kereseteknél az ország női lakossága csak 0*2°/o-al j á r u l hozzá, ellenben a városokban 0'6%-al. A tanítónők száma az egész országban O7° 'o, a városokban 2°/o. Kiválóan nagy a női házi cseléd aránya a városokban, a m e n n y i b e n az a lakosság 5'8°/o-ának felel meg, holott az egész országban az arány csak 2'7%-ot tesz. Továbbá nagy az iparban elfoglalt női munkások száma. A. népszámlálás szerint ugyanis városainkban n e m kevesebb, mint 9 1 5 8 női m u n k á s van az i p a r terén — n ő i segédektől eltekintve — elfoglalva, holott a férfi munkások száma sem nagyobb, mint 13,081. Ez kétségkívül nagyon f e l t ű n ő arány, melyet némileg avval magyarázhatni meg, hogy több iparágban túlnyomólag vagy kizárólag n ő k vannak alkalmazva, így 1(10

Varosaink

és a városi lakossári életviszonyai.

9

dohánygyárakban, gyertyagyárakban stb. Érdekes kifejezése a nőemancipatió haladásának a városokban az, hogy az egész országban köztisztviselői minőségben alkalmazott 210 nőből 189 j u t a városokra. Még j o b b a n ismerjük fel a nők nagyobb önálló elfoglaltságát a városokban, ha szem előtt tartjuk, hogy az ipar, kereskedelem és szellemi munka körűi az egész országban 100,429 nő talál elfoglaltságot, miből m a g u k r a a városokra 47,999, tehát közel fele ós magára az egy fővárosra 10,624 esik. Látjuk mindez adatokból, hogy a nők a városokban m á r nálunk is sokkal több és méltóbb alkalmat találnak a keresetre, m i n t a vidéken, bár a viszonyok itt is az ú j a b b időben javúltak. Azon idő, hol a nő, ki utalva volt saját keresetére, jóformán csak mint házi csaléd érhette ezt el, már, hála Istennek, elmúlt. A számok itt is a legjobb tájékozást n y ú j t j á k . Száz—száz nőre, ki mint házi cseléd talál alkalmazást, j u t az országban 27*5, a városokban 38*<>, a fővárosban 72'9ki az ipar, kereskedelem vagy a szellemi foglalkozások körében van elfoglalva. Kétségtelen, hogy ez irányban még tovább haladunk, habár még messze vagyunk azon veszélytől, mely felől más államokban, mint pl. Angliában, Amerikában már panaszkodnak, hogy nehéz ottan nőket házi cselédül kapni, mivel túlnyomólag más és nemesebb foglalkozásokat keresnek föl. A népszámlálások azon fontos társadalmi mozzanatra is fordítanak figyelmet, mely a népesség vándorlási irányzatával függ össze. Az ipar és kereskedelem képviselőnek nagyobb mozgékonysága a földmíveléssel foglalkozóknak a göröngyliez való ragaszkodásával szemben a társadalmi észlelők által régen fölismertetett és a társadalmi és politikai élet számos tüneményének magyarázatára már régen szolgált. Különben mi sem természetesebb, mint hogy a földmívelő fökincse maga a föld, melyet mivel, az iparral és kereskedelemmel foglalkozó fökincse a m u n k a és az annyira mozgékony tőke, különösen képviselve a folyvást hullámzó és mozgó pénz által. Tényleg arról győződünk meg, ha az utolsó népszámlálás segítségével a népmozgalom e mozzanatáról tájékozást keresünk, hogy míg az egész országban az idegen, illetőleg nem helybeli elemek 9'22%,-al szerepelnek, addig a városokban épen kétszer annyit, t. i. !KI

46

Földes Béla :

18'23%-ot találunk. É s a különbség város és vidék között annál nagyobb, mentől távolabb van a pont, melyre a vonzódásnak érvényesülnie kell. í g y ugyanazon megyéből van az ország összes községeiben, illetőleg lakhelyein 5-38%, a városokban 6 - 2 5 % , tehát az eltérés még nem igen n a g y ; m á s megyéből az országban már csak 3-02%, a városokban 9*29% ; Ausztriából az országban O49 0 /o, a városokban 1 -87% és külföldről az országban 0-08, a városokban 0 3 0 % . A nagyvárosi jelleget az idegenek nyüzsgő seregével itt is a főváros képviseli. A fővárosban tartózkodók közül csak 4 2 - 7 2 % volt pesti születésű, tehát t ö b b mint fele az itt tartózkodóknak idegen helyen született ; Berlinben a lakosság 43-3°/o-a volt berlini születésű ; az illetőség szerint pedig G6 - 84%-a bírt fővárosi illetőséggel ; 26-95%-nak az illetősége volt hazánk, 5 - 0 8 % - n a k Ausztria, 0-88%-nak más idegen államok, 0-25% ismeretlen országok. Bécsben 34-5% volt illetősége szerint odatartozó. H a m á r ez adatokból is eléggé látjuk, mennyivel mozgékonyabb a városok lakossága, úgy azt még j o b b a n ismerjük fel, ha épen csak a külföldről nálunk tartózkodóknak eloszlását vidék és város szerint t e k i n t j ü k . A mi mindenekelőtt az Ausztriából nálunk tartózkodókat illeti, úgy azok összes száma 67,762-őt tesz, és ezekből magukra a városokra jut 40,163, azaz 5 9 - 2 % ; az egyéb külföldről összesen 10,050 tartózkodik nálunk, ezekből 6406, azaz 65-1 °/o jut a városokra. H a külön számba veszszük a 25 törvényhatósági várost, azt látjuk, hogy ezekben ismét a népesség hullámzása nagyobb, mint a városokban együttvéve, a mennyiben itt a helybeliek arányszáma csak 77-01 % . Az egyes városok közül különösen a következőkben bír az idegen népesség nagyobb jelentőséggel : Pozsony, helybeli népesség . . . . . . . . . Losoncz « « ... ... Kassa « « ... ... ... Rima-Szombat helybeli népesség . . . N.-Szombat helybeli népesség . . . . . . Sopron « « ... ... Pécs « « ... ...

1(10

57-60 58-Í-0 58-87 59-08 60-36 66-39 69-29

Városaink és a városi lakosság

életviszonyai.

Temesvár helybeli népesség —. Nagy-Várad « « — ... Brassó « « ... ...

51

71-52 74-07 76-66

Igen csekély az idegen népesség aránya különösen a következő városokban : öt;szes

tényleges lakosság

Szék . ... Kún-Szt.-Márton Felső-Bánya Vízakna... . . . . . . H.-Nánás . . . . . . Árok-Szállás . . . . . . Kis-Űj-Szállás . . . Kis-Kún-Halas H.-Böszörmény . . . Zenta... — Makó ... Szentes ... ... H.-M.-Vásárhely

helybeliek

idegenek

2,759

2,741

18

11,155

11,067

88

5,758

5,642

116

3,683

3,562

121

13,957

13,754

203

12,794

12,588

206

11,083

10,868

215

15,039

14,757

282

19,035

18,586

449

21,200

20,425

775

30,063

29,230

833

28,712

27,327

1385

50,906

48,996

1970

h idegen elemek csekély jelenléte részint az illető városok meőgazdasági jellegének tulajdonítandó, részint annak is, hogy egms városok a hanyatlás tüneteit mutatják, a mennyiben legalább ez a népesség csökkenéséből — szemben az 1870-iki népszámllással — következtethető ; így Szék, Felső-Bánya, Vízakna sb. népessége 1870 óta csökkent. H a h r tehát városaink az idegen elemek m a g a s a b b arányát foglaljk magukban, mint a vidék, ugy mégis m é g ezeknek jelentékeny része is eléggé conservativ jelleget m u t a t n a k föl és az ú j kor tévedési szabadsága j ó f o r m á n csak a nagyobb iparos jelleggel bíróvárosokban érezteti m a g á t erősebben. A népszmlálás igen részletes fölvilágosítást n y ú j t nekünk az ország azoi szerencsétlen lakosairól, kik szellemi vagy testi hiányban szenvfinek. Bár a városokban létező kórházak, gyógyintézetek és midennemű menhelyek miatt e viszonynak tiszta kiderítése város 8 vidék szerint n e m lehetséges, mégis szabad az ebbeli adatokig nagyjában az e tekintetben érvényesülő kii101

46

Földes Béla :

lönbségekre következtetni. A legfeltűnőbb tény, melyet a statisztikai adatokból olvashatunk, az, hogy a városokban azon hiányok vannak túlsúlyban, melyekre a k u l t u r á n a k van jelentékeny befolyása; ellenben a vidéken azok, melyek inkább már a születésnél mutatkoznak és természeti tényezőknek tulajdonít a n d ó k . Az első kathegoriába veszszük a vakságot és elmebetegséget, a másodikba a siketnémaságot és hülyeséget. A városokb a n 10,000 lakos között 15 vak találtatott, holott az egész ország lakossága szerint csak 1 3 ; még nagyobb a különbíég az elmebetegeknél; mig ugyanis a városokban 10,000 lakóra 15 elmebeteg találtatott, addig az egész országban 8, az elmebetegek arányszáma a városokban tehát m a j d n e m kétizer akkora, mint az országé. Az ellenkezőt találjuk a siketnémaságnál és hülyeségnél ; mindkét r e n d b e l i boldogtalanokból a városokban csak 9 számláltatott 10,000 lakó után, ellenben az ejész országban 12. Ez adatok szerint t e h á t a városi lakosság, a nint a kulturális tényezők jótékony h a t á s á t inkább élvezi, nint a vidék, de annak káros következményeit is inkább viseli, ;llenben a vidék j ó b a n és rosszban inkább van alávetve a ternészeti tényezők uralmának. Nem folytatjuk ez anyag további elemzését, mely nkább egy specialis t a n ú l m á n y méltó t á r g y a volna, különösei orvosi szempontból és a n n á l inkább t a r t j u k kötelességünknek orvosi köreink figyelmét ez anyagra fölhivni, mert egyetlen eff ország sem rendelkezik a testi és szellemi fogyatkozásokra v«natkozólag oly nagyszerű anyag fölött, m i n t a melyet m i a; országos statisztikai hivatalnak köszönünk. H a mindamellettitt is még egynehány futó pillantást vetünk az anyagra, úgy a n a k érdekes volta szolgáljon mentségünkül. Nem-e nagyon tanlságos már azon egy körülmény, hogy azon összes 10,372 serencsétlen közül, a kit városainkban mint testi vagy szellemíogyatkozásb a n szenvedőt összeírtak, csak 70 p a n a s z o l h a t j a e ü a t t már születésénél a mostoha természetet, m e r t csak ennyi ült a 0—2 évesek között, és ha tényleg az egy n a p o s o k a t vennő> m é g ennél is kisebb volna azoknak száma, kik m á r születésö^él a hibát fölm u t a t j á k . A többieknél csak az élet folyama-latt következett be a sújtó betegség. Legszabályszerűbben kö-lkezik be a vak1(10

Városaink és a városi lakosság életviszonyai.

51

ság ; minden magasabb korosztály magasabb arányt m u t a t föl és az aggkorban, még mielőtt a halál sötét fátyolát borítaná az egyénre, már a nap elhomályosodik, mert szeme fénye elsötétedik. Az elmebetegség különösen 2 0 — 4 0 évig lép föl legerősebben , azon korban tehát, melyben szenvedélyek és gondok harczban állanak ellenünk. A hülyeség különösen a 30. életkorig m u t a t folytonos szaporodást. A családi állapot is alkalmat n y ú j t néhány érdekes megjegyzésre. Az egész országban a házasságban élők száma 40-G °/o-ot tesz ; a testi vagy szellemi hiányokban szenvedők között ez arányszám természetesen kisebb, és pedig 15 - 6 °/o ; a városokban azonban jelentékenyen emelkedik, s pedig 21-1 "A-ra. Szabad-e azt annak tulajdonítani, hogy a városok még ezen szerencsétleneknek is nagyobb alkalmat nyújtanak a megélhetésre ? Az egyes hiányok közül különösen az elmebetegséget akarjuk még a családi állapot szempontjából vizsgálni. E szempont szerint azt látjuk, hogy az egész országban 10,000 egyén között van 8 - 3 elmebeteg, az összes nős, férjes egyéneknek azonban csak 4, sőt a városokban csak 3'8. Elfogadható-e ezen eredmény azon számos helyen tett észlelet bizonyítékául, hogy a családi élet a test és a szellem egészségére jótékonyan h a t ? Nem szól a városok kedvező egészségügyi viszonyok mellett azon kerűlmény, bogy a népszámlálás alkalmával fölvett betegségi állapot a városokban nagyobbnak mutatkozik, mint a vidéken. Nem akarjuk e körülményt csak arra visszavezetni, hogy egyfelől a városokban a betegségek inkább figyelembe vétetnek, másfelől a népszámlálási adatok is fontosabban jegyeztettek föl ; azon körülmény is tekintetbe jön természetesen, hogy a városokban levő nagy intézetek, kórházak a városok rovására eső betegek számát nagyobbítják. A betegek száma tett az egész országban 1*45 % - o t , a városokban 2 - 48 % - o t , a fővárosban Még egy érdekes mozzanata van a városi életnek, mely közelebbi vizsgálatot érdemelne ; értem a lakviszonyokat. Minthogy azonban az erre vonatkozó adatok, bár fölvétettek, részletesen föl nem dolgoztattak, ez irányba tanúlmányunkat nem terjeszthetjük ki. 103

42

Földes Béla : Városaink és a városi lakosság

életviszonyai.

A közzétett adatokból csak a következő arányszámokban tüntethetjük föl általánosságban a lakviszonyok alakulását :

egy házra jut lakás egy lakásra jut lakó egy házra jut lakó

ország

vároaok

1-3 4-6 5-9

1-9 4-3 8-4

főváros

6-9 4*9 33'0

Annyit általánosságban ez adatokból láthatni, liogy a lakviszonyok intenzivebben alakulnak a városokban, legintenzívebb e n a fővárosban. A lakviszonyok egészséges vagy kedvezőtlen alakulásának megítélésére ez adatok azonban elég támpontot n e m nyújtanak. Hogy azonban városainkban is a k i s házak még túlnyomó számban szerepelnek, az első sorban közölt adatokból látszik. Vannak ugyan városaink, hol mint például Pozsonyban átlagban egy-egy házra 5 - 7 lakás is jut, de az olyan városok m i n t Szeged, H.'-M.-Vásárhely, Szabadka stb. az átlagot jelentékenyen leszállítják. H a már m o s t még egyszer az eddig előadott adatokra visszatekintünk, lehetetlen m e g n e m győződni, hogy városaink csakugyan nagyobb tevékenységet fejtenek ki, magasabb életfunctiókkal bírnak és a nemzet legnemesebb részeit magukb a n foglalják. E kincset fejleszteni, szaporítani, egyik nagy föladatunkat képezi. Városaink kulturélete még mindig messze elmarad a nyugati államok városainak életétől. Milyen nagy különbség van csak a mi nagyobb városaink és az osztrák nagyobb, de esetleg még kisebb városok között, a milyen példáúl Salzburg, Innsbruck, Villach, Laibach, Cilii, Klagenf u r t stb., a melyek között egy sincs, melynek lakossága csak a 30,000-et érné e l ; és m e n n y i kultura van ezen város o k b a n ! Kíméljük és fejleszsziik tehát mindazon érdekeket, melyek a városok életével összefüggnek, ápoljuk és szépítsük városainkat öntudatosan és tervszerűen és ne cselekedjünk csak végszükségből, m i d ő n egy-egy n a g y árvíz vagy más elemi csapás bennünket lethargiánkból fölráz.

104

F Ü G G E L É K. a. Az 1880. népszámlálás eredményeiben a 2000-en felüli népesség külön kimutatva nem lévén, köszönettel tartozunk az országos statisztikai hivatalnak ezen szám közléseért. E szerint volt Magyarországon 1880-ban 1239 helység, melynek népessége 2000-nél nagyobb volt és az összlakossága e helységeknek 6.134,455. b. Minthogy e tanulmányban csak a magyar- és erdélyországi városok viszonyaival foglalkozunk, csak mellékesen emlékezhetünk meg a többiekről. A liorvát-szlavonországi városok lakossága az 1870—80-diki korszak alatt 16-4°/„-al szaporodott, nagyobb mérvben teliát mint a magyarerdélyországi városok. Különösen nagy itt a szaporodás, melyet Zágráb fölmutat, a mennyiben ugyanis itt a népesség 42°/o-al szaporodott, oly szaporodási arány, melyet Magyarországon csak a főváros m u t a t föl. Még nagyobb a szaporodás Sziszek városában, melynek lakossága 100%-on felül emelkedett. A volt határőrvidéken is tetemes szaporodás észlelhető a városokban, átlagban 19-9u/o-al. Itt legnagyobb a szaporodás Zimony városában, a liol 32'7"/o-ra emelkedik. Jelentékenyebb szaporodás végre Fiume városa és területén észlelhető, hol a népesség 17-3%>-al emelkedett. (Ezen arányszám nem egyezik a népszámlálási hivatalos m ű bevezetésében közölt arányszámmal, a hol az 1880-ban talált szaporodási vagy csökkenési adatok az 1880-iki állapottal, illetőleg nópszámmal liasonlíttattak össze, liolott helyesebben az 1870-diki nópszámmal volnának összehasonlítandók.)

105

46

Földes Béla :

I. sz. tábla.

A v á r o s i n é p e s s é g h i t f e l e k e z e t szerint.*) Jelenlevő polgári népesség

E róm. kath.

görög katb.

Kassa _ . Gyulafehérvár. . Abrudbánya . . . Vízakna . N.-Enyed Arad . . . Zeuta Baja . . . Szabadka. Újvidék . . _ . . Zombor . . . Pécs . . . . . . Körmöczbánya Léva . . . . Újbánya . . . . . Békés-Gyula. _ _ Beregszász . . . . Munkács . _ _ Besztercze . . . . N.-Várad . . . . Miskolcz Brassó . . Makó. Csíkszereda . _ _ Szentes. . . . . . Szeged . .. H.-M.-Vásárhely Esztergom _ _ _ Székesfehérvár _ _ Dobsina Jolsva _ . . _ _ . N.Bőcze Rimaszombat. _ . Rosnyó Győr'. H.-Böszörmény . H.-Dorog H.-Hadház H.-Xáuás _ _ _ . _ H.-Szoboszló _ _ Debreezen _ _ . _ Bereczk Kézdivásárhely. . Sz.-Szt-György Eger Gyöngyös Bakabánya . . . . Korpona . . . . Selmee- s B.-Bánya Déva . Hátszeg . . . Szászváros. . . . V.-Hunpad . . . . Árokszállás . . .

26097 18372 1784 7338 1933 1960 2869 592 582 3683 404 216 5362 958 1034 35556 18126 407 21203 2 18097 19211 15751 19 56726 61367 144 21325 8093 170 24693 21 12932 25385 28702 13 7193 8550 2 -j 6491 401 ; 4190 4102 1 18046 9012 29 6930 1516 824 9644 1848 2339 8063 1014 2045 31324 9895 2114 24319 365 7934 7438 29584 280 30063 10940 1417 1597 1453 19 28712 10057 31 73675 67978 110 50966 35 12275 8932 2 8203 20671 25612 17 5592 1655 13 2739 773 18 479 1897 25 4S44 1940 21 4737 2670 13 20981 14508 15 19035 4 3 3 1438 8026 321 6998 7414 208 140 519 13957 110 13038 428 41 51122 7047 722 1763 3 3033 5183 2254 40 5268 928 5 17726 2U669 47 16061 8 13155 — 3222 1455 3438 2091 1 15265 12391 7 3935 1263 153 1808 308 450 5451 523 10(12 2303 480 284 12794 12582 — ) A kővetkező táblákat az országos statisztikai ezért köszönetünket is kifejezzük.

1(10

b

b

ö 1

görög ágostai helvét keleti 83 1336 1092 2149 102 4373 1915 372 2304 8423 10567 61 — — —

2823 7 1 76 1856 147 9520 63 265 468 430 26 125 6 1 2 1 3 22 — —

10 7 2 225 1232 67 465 42 10 — —

6 1611 822 2030 1225 —

hivatal

unitár.

, I zsidó

2013 1011 3 2846 318 630 35 1112 29 365 201 7 57 953 4 174 2843 68 176 945 3048 13 4415 54 1 25 1082 1 177 332 2542 156 358 5 1647 1742 1700 6 1141 205 267 637 3 594 395 3 2234 944177 229 1224 335 903 1 46 37 431 5163 586 25 2762 1795 — 116 872 4468 280 4256 12 378 733 8456 41 8186 8956 1771 4 5117 2658 8637 405 610 456 15706 5 1447 14 67 10 19 16974 402 970 418 980 15 3618 1682 34493 19 1685 — 47 145 509 ; 403 1693 3 2689 — 17 3856 45 1796 46 96 — 12 1365 14 _ 1635 932 345 215 1554 282 3124 972 2339 — 28 16572 564 14 336 357 6711 13 331 12454 69 798 16 12118 403 565 39428 5 3089 21 14 2716 22 16 60 3499 85 152 134 258 274 6 2328 — 127 307 2453 — 1739 3 25 — — 1269 47 2349 243 5 219 599 107 12 187 , 20 138 2 67 — 964 768 163 34 194 79 I 7 8 13 180 1 - szívességéből közölhetjük, melynek

Városaink

és a városi lakosság életviszonyai.

Jelenlevő polgári népesség

Jászberény . . . 21507 Kis-Uj szállás . _ 11088 Kún-Hegyes . . 7461 Kún-Szt-Mártou _ 11155 Karczag 15825 Mezőtúr. . . . . 21218 Szolnok . . 18247 Túrkeve. . . . . 12042 Erzsébetváros _ . 2500 Kolos . . . . . . 3150 Teke 2082 Kolosvár . . . . 29923 Komárom _ _ _ _ 13108 M.-Sziget _ _ _ _ 10852 M.-Vásárhely 12883 Szászrégen _ . _ 5652 Segesvár . . _ 8788 Medgyes. . . . 6489 Losoncz . . . 5027 Nyitra. . 8660 10584 Érsekújvár . . . . Szakolcza . . . . 5115 Czegléd. _ . _ _ _ 24872 K.-K.-F'élegybáza 23912 K.-K.-Halas 15039 N.-Kőrös _ _ _ _ 22769 Sz.-Endre _. . 4229 Vácz _ 13199 Budapest- . . . . 360551 Kecskemét. _ _ _ 44887 I Pozsony . 4ß006 Bazin . . . . . . 4184 Modor . . 4729 N.-Szombat . . . 10824 Szt-György 2881 Somorja. . . . . 2709 Eperjes . . 10139 Bártfa. . . . . . 4884 Kis-Szeben . _ . 2825 Kaposvár . . . . 9571 ' Kis-Márton. . . . 2845 Buszt . . . 1403 S o p r o n . . . . . . 23222 ! Nyíregyháza. . . 24102 Felső-Bánya . . . 5758 Nagybánya . . . 8632 N.-Károly 12523 Szatmár-Németi . 19708 N.-S'.eben 19446 Szász-Sebes . . . 6244 ! Lőcse . . . . . . 6603 Késmárk . . . . 4475 í Gölniczbánva. . . 4353 Béla ; 2589 Gnézda. . . 1295 Igló 7521 Leibitz . . 3084 O-Lubló 2188

róm. katli.

görög katli.

14 19493 208 4 341 3 10254 6 2199 5 2171 32 16372 34 500 24 706 696 854 691 366 311 10652 4128 7012 8 3574 2235 3757 621 1112 737 1050 32 768 1169 2317 2 6743 7 8931 3 4050 3 10811 9 — 23085 5961 2 4884 3 3022 5 10035 12 -242981 1267 30122 19 35308 25 2343 — 1791 8714 2 1788 , — — 1726 6531 892 2944 139 1827 402 7194 1 2737 3 812 9 14776 4934 2540 1905 2874 3486 3024 4632 2945 3917 3114 473 1332 358 228 155 4757 1949 92 89 2153 36 827 1191 47 72 5367 • 1426 117 1885 85 107

51

E b b ő 1 görög ágostai helvét unitár. keleti 30 9 9 —

41 30 29 5 194 70-2 3 433 26 23 195 23 2380 989 1 4 — —

14 5 1 2 741 234 1864 1(X) 53 — —

3 — —

24 — —

8 12 —

19

as 2 8 9 35 2907 3608 32 4 2 —

1 7 1

52 40 18 17 67 192 133 37 136 8 1052 1290 354 124 335 2710 4743 3104 1441 107 54 780 700 29 84 179 61 297 20040 582 6939 1505 2781 745 806 585 1270 («7 355 66 41 574 7096 12640 15 110 208 107 13529 1910 1215 1801 2065 1605 5 1575 1488 24

1275 10496 6927 672 12884 18007 565 11152 379 646 239 10680 3848 1469 6784 767 399 211 405 39 35 2 12578 151 8492 16975 184 1176 22214 12302 509 12 8 35

— — — — — — —

38 213 2 1034 1 1 304 14 106 49 1 — — —

1 — — — — —

119 — — — — —

—

—

251 197 1 3 505 3

—

—

—

151 1855 915 1588 2604 9623 776 33 44 84 4 10 2 136 5 5

4 — —

4 —

— —

1 6 — —

1 19 — — — — —

1 — —

zsidó

733 325 162 206 629 766 1 112 324 19 33 58 1601 1851 3380 847 280 70 197 860 1755 1561 280 759 641 499 694 216 1543 70879 1749 4966 321 149 1325 287 147 1221 1113 238 1792 49 17 1152 2097 41 399 2112 2855 420 65 399 541 48 111 49 356 47 188

46

Földes Béla : Jelenlevő polgári népesség

l'odolin __ Poprád _ Szepes-Olaszi _ _ . Szepes-Szombat _ Szepes-Váralja _ . Szilágy-Somlyó _ Zilah Deés . . . Szamosújvár . . _ Szék Karánsebes . _ _ _ Vinga _ _ _ _ _ _ Fehértemplom _ _ Temesvár _ _ _ _ Versecz - _ _ _ _ Torda Felvinez N.-Becskerek _ _ Pane-ova Trenesén _ _ _ _ Székely-Udvarhely Ungvár Kőszeg __ Szombathely _ _ _ Veszprém _ _ _ _ Pápa N.-Kanizsa _ _ _ Beszterczebánya _ Breznóbánya _ _ Libetbánya. _ _ _ Zólyom _ _ _ _ _

1535 1034 2473 823 3256 418!) 5961 6191 5317 2759 4764 4796 9845 33694 22329 9434 1609 19529 17127 4402 5003 11373 7301 10820 12575 14654 18398 7159 3733 1801 3751

róm. kath. 1446 513 1870 322 2398 1384 853 1264 1095 230 1772 4435 7063 22037 13193 1363 301 8620 5788 2870 2863 3715 5237 8983 9408 8526 15132 4222 1367 411 1904

E 1. b 6 1 görög görög ágostai helvét unitár. kath. keleti 23 2 5 4 38 723 355 1413 1608 344 36 3 30 598 149 1288 194 31 60 5 46 2706 11

— —

1 —

1 5 198 150 82 2611 284 2056 4873 8045 641 2 8479 8683 •—

24 4 —

1 8

—

3 —

—

3 1 1

25 — —

—

—

—

—

25 531 465 481 551 15 33 34 41 —

113 17 180 1043 208 102 4 791 1580 415 93 111 1841 381 234 984 174 2300 231 Ki 1372 1470

1 11 18 1 5 1282 4560 2674 757 2077 26 26 51 1021 87 4840 1044 307 408 2 1764 697 18 87 1231 1594 181 65 1 —

73

— — — — —

9 33 29 2 3 —

4 26 1 1066 -26 11 10 —

177 —

.— — — —

1 — — — —

zsidó 40 77 115 14 264 782 145 560 183 20 202 34 232 4019 624 117 6 1281 589 1110 29 4140 213 1353 1685 3550 2875 561 58 18 304

-1. sz. tábla.

A z i p a r r a l foglalkozó v á r o s i n é p e s s é g . 1

Férfi és pedig 4 Jelenlevő 1 polgári önálló tiszt és családi népesség vállal- üzlet- segéd tauoncz munkás kisegítő kozó vezető

; Kassa. 26097 Gyulafehérvár. _ 7338 2869 Abrudbánya _ _ _ { Vízakna . _ _ _ _ 3683 ! N.-Enyed 5362 Arad 35556 Zenta _ _ _ _ _ _ 21200 Baja_ 19241 Szabadka _ _ 61367 21325 Újvidék Zombor 24693 Pécs 28702 Körmoezbánya _ _ 8550 Léva 6491 4190 Újbánya Békés-Gyula. _ _ 18046 Beregszász _ _ _ _ 69!«)

969 351 197 121 329 1364 639 948 15.33 984 840 1190 214 460 219 783 307

31 4 — —

1 32 —

5 9 9 2 36 4 4 3 2 4

1(10

1749 268 117 90 243 1833 279 1185 966 939 617 1870 130 26!) 66 612 168

661 133 73 8 106 836 135 523 385 364 328 699 93 164 51 259 122

258 15 8 5 24 341 52 94 91 72 101 1426 42 7 14 44 17

4 10 —

1 1 23 —

7 1 6 35 16 8 1 2 6 1

Hő

1456 128 72 4 97 623 107 268 383 376 218 342 43 52 31 76 36

Városaink és a városi lakosság Jelenlevő polgári népesség

Munkács _ Besztereze _ . . . N.-Várad . _ _ _ Miskolcz . - . . . Brassó _ _ . _ . Makó Csíkszereda Szentes Szeged H.-M -Vásárhely . Esztergom -_ Székesfehérvár . . Dobsina _ _ Jolsva . _ . _ . N.-Rőcze Bimaszombat Bosnyó Győr . _ . H.-Böszörmény _ H.-Dorog H.-Hadház H.-Nánás . H.-Szoboszló _ . Debreczen _ _ . . Bereczk . . . . . Kézdivásárhely. . Sz.-Szt György. . Eger Gyöngyös _ . . _ Bakabánya Korpona. . . . . Selmec- s B.-Bánya Déva Hátszeg Szászváros V.-Hunvad Árokszállás Jászberény Kis-Uj szállás . . Kún-Hegyes . . Kfm-Szt-Márton _ Karczag . . . . . Mezőtúr Szolnok Túrkeve Erzsébetváros _ . Kolos Teke _ . Kolosvár Komárom . . _ . M.-Sziget M.-Vásárhely Szászrégen . . Segesvár Medgyes Losoncz . . . . Nyitra

F é r f i és p e d i g önálló vállalkozó

tiszt és üzletvezető

9644

467

80615 15115-24 241519

6C6

3 3 28 9 24

29684 110; öli 1597 28712 715675 50966 89152 25612 5592 27151) 1897 4844 47157 20981 190155 8026 7414 18957 13038 51122 8033 51814 5268 20669 16061 3222 14408 15265 3935 1808 5451

1337 1459 1474 830 65 897 2249 1334 467 1119 188 336 136 446 406 969 371 168 128 301 230 2054 93 469 328 813 706 313 153 357 211 115 374

— —

2 21 3 4 4 1 — — —

3 14 1 — — — —

24 —

8 1 6 1 —•

9 — — —

1

2398 12794 21507 11083 7461 11155 15825 21213 18247 12042

25b 1 3150 2032 13108 10852 12883 5652 8788 6489 5027 8660

51

életviszonyai.

328 699 277 250 314 308 658 556 290 107 57 59 1182 691 582 965 618 484 332 389

—<

1 — — —•

1 —

4 — — —

1 27 2

4 5

1 1 2 10 2 109

segéd

350 432 1750 1142 1867 476 83 470 2837 89(1 307 1152 79 140 54 272 293 1074 162 66 36 127 64

2160 10 331 207 741 636 115 59 337 129 62 308 79 128 324 120 59 105 124 257 577 104 46 25 14 1847 840 342 778 401 420 256 278 489

Nő

családi tnnoncz munkás kisegítő 191 129 724 611 904 236 15 211 796 352 235 469 96 66 34 131 157 553 61 13 12 34 26 953 20 245 170 379 327 70 39 157 51 39 136 44 64 140 50 34 56 41 117 205 56 21 3 10 598 368 179 323 188 175 110 158 190

58 81 258 147 83 42 1 45 492 54 23 164 81 11 19 14 28 72 41 2 10 7 7 275 10

7 8 16 3 2 4 —

3 23 8 —

14 —

.

1 —

—

1 —

9 2 1 — — —

52 — —

37 91 117 22 7 56 27 7 29 4 35 53 42 1 11 8 41 193 22 5 1

—

—

—

149 10 66 60 10 46 45

—

66 10

130 127 536 306 469 186 11 132 889 179 110 346 17 20

—

4 4 19 1 3 1 1 —

3 4 16 —

26 7 1 12 2 1 1

1 4 —

6 2 2 3 3

100 4-2 379 78 12 24 69 10 834 6 52 64 152 162 19 6 979 50 13 68 16 12 66 16 4 10 18 57 69 24 26 2 9 1081

1 ÍM)

87 214 84 161 151 104 168

I -1

Földes Béla Férfi és pedig- : Jelenlevő polgári önálló tiszt és családi népesség vállal- üzlet- segéd ( anoncz munkás kisegítő kozó vezető

Érsekújvár _ _ _ _ Szakolcza _ . . Czegléd _ . _ _ . K.-K.-l-'élegyháza K.-K.-Halas N.-Kőrös _ Sz.-Endre _ _ _ _ Vácz . _ _ - . Budapest. . . _ _ Kecskemét. . . . Pozsony . . . . Bazin . . . Modor N.-Szombat . . . Szt-György. _ . . Somorja . Eperjes. . Bártfa. _ . _ . . Kis-Szeben _ . . _ Kaposvár . . . . Kis-Mártou. . . Buszt . . . . . . Sopron...... Nyíregyháza. . . Felső-Bánya . _ . Nagybánya . . . N.-Károly Szatmár-Németi _ N.-Szebeu . . . . Szász-Sebes . . . Lőcse. . . Késmárk . . . . Gölniczbánva. . . Béla Guézda Igló - Leibitz . Ó-Lubló Podolin _ Poprád . . . . . Szepes-Olaszi. _ . Szepes-Szombat _ Szepes-Várai ja . . Szilágv-Somlyó . Zilah Deés Szamosújvár _ . _ Szék . Karánsebes. _ . . Vinga . Fehértemplom _ . Temesvár . . . . Versecz . . Torda Felvincz . _ _ . N.-Becskerek _ . Pancsova.

10584 5115 24872 23912 15039 22769 4229 13199 360551 44887 48006 4184 4729 108-24 2881 2709 10139 4884 2825 9571 2845 1403 23222 24102 5758 863-2 1-2523 19708 19446 6244 6603 4475 4353 2589 1295 7521 3084 -2188 1535 1034 2473 823 3256 4189 5961 6191 5317 2759 4764 4796 9845 33694 22329 9434 1609 19529 17127

578 255 780 675 323 599 175 612 7981 1115 16-28 170 302 456 82 217 488 280 164 472 165 43 751 830 137 387 793 1230 11-24 283 3-22 -2-28 190 164 110 258 174 -215 90 55 118 58 278 244 480 473 28-2 23 250 152 576 1524 1086 679 31 757 850

1 1 6 3 1

369 121 528 345 156 — 405 — 119 1 609 434 28861 2 1140 44 3006 — 110 — 126 11 524 — 48 1 135 6 427 — 135 — 146 3 556 2 134 2 27 11 1028 2 545 — 74 — -241 — 471 3 716 6 1270 1 131 — -287 5 260 — 435 7 129 — 51 5 277 — 119 — 33 1 95 — 39 — 137 — 31 — 223 — 121 1 196 3 178 1 207 — 8 1 163 — 25 — 447 32 -2100 1 611 2 454 — 7 2 806 5 923

no

195 38 185 126 64 133 53 283 6458 396 1032 54 59 225 10 92 282 69 45 158 60 5 521 368 52 156 358 449 548 89 146 114 107 63 21 125 57 32 17 29 45 23 90 74 139 114 99 1 104 45 211 779 363 174 7 338 403

15 9 36 5-2 7 50 19 24 4733 45 372 17 10 13-2 4 8 34 1

2 1 3 13 5 3 —

7 —

24 21 3 — — —

1 12 i 9 a Î

—

60 12 3 96 41 13 18 37 71 110 31 -20 33 26 31

—

—

—

35 11 4 8 2 5 2 8 14 23 21 19 —

10 3 13 187 33 14 2 29 89

— —

8 1 —

1 5 5 2 5 5 —

4 3 9 — — — —

3 1 1 — — — — — —

3 15 1 —

2 8

Nő

98 50 141 156 54 121 14 146 10192 392 1858 60 28 184 13 32 189 43 20 74 23 8 393 323 89 61 94 181 435 60 75 82 49 17 4 52 52 12 1 10 9 16 20 42 68 39 51 6 35 13 125 747 191 174 1 276 316

9

Varosaink és a városi lakossári életviszonyai. Jelenlevő polgári önálló népesség vállalkozó

Trenesén - _ _ . Székely-Udvarhely Ungvár Kőszeg - - - - - Szombathely . . Veszprém . . . . Pápa N.-Eanizsa _ . _ Beszterczebánya . Breznóbánya _ . Libetbánya- . . Zólyom .

440-2 5003 ! 1373 7301 10820 12575 14054 18398 7159 3733 1801 3751

200 524 705 397 495 695 691 646 412 245 144 194

Férfi é s p e d i g : tiszt és üzletvezető

1 3 5 —

8 5 6 4 14 3 4

segéd

182 -284 384 490 697 737 794 698 399 116 41 193

tanoncz mmikás

91 159 299 2-20 324 301 309 275 289 65 54 88

5 19 33 26 -22 31 38 36 37 93 19 81

családi kisegitö

1 7 —

-2 —

1 14 1 5 — —

Nő

47 132 192 40 194 192 269 208 95 8 1 15

3. sz. tábla.

A k e r e s k e d e l e m m e l foglalkozó v á r o s i n é p e s s é g . Je'enlevö polgári népesség

-26097 Kassa. _ _ 7338 Gyulafehérvár . _ Abrudbánya _ . - 2869 3683 Vízakna. _ . . . Arad . . . . . . Zenta. . _ . . Baja. . Szabadka_ _ _ . . Újvidék Zombor . _ . . . Pécs . Körmöczbán a . . Léva - - - - - Újbánya . . _ . . Békés-Gyula. . . Beregszász . . _ . Munkács . _ _ _ Besztercze _ _ . _ N.-Várad . . . . Miskolcz . . _ . Brassó. . _ Makó. - . . _ . Csíkszereda _ _ _ Szentes . . Szeged . . . . . ! H.-M.-Vásárhely . ! Esztergom . . . Székesfehérvár . . Dobsina Jolsva N.-Bőcze . . . . Bimaszombat . „ Bosnyó . . . . . . í Győr Városaink.

35556 21200 19-241 61367 -21325 -24693 -28702 8550 6491 4190 18046 6930 9644 8063 31324 24319 -29584 30063 1597 28712 73675 50966 8932 25612 5592 -2730 1897 4844 4737 -20981

Férfi é s p e d i g : önálló vállalkozó

tiszt és üzletvezető

410 136 40 6 60 701 180 464 459 419 216 395 72 116 -26 118 120 244 110 856 506 598 277 23 211 901 348 134 384 52 30 11 43 44 451

150 19 2 2 6 1-29 13 63 31 59 19 83 9 5 1 11 8 23 11 103 81 104 13 -2 10 84 26 4 60 5 4 1 8 9 83 111

segéd

203 58 17

tanoncz munkás

82 24 13

—

—

24 39-2 47 149 139 166 113 204 15 42 3 33 33 60 37 309 227 175 70 4 50 523 103 48 -234 12 6 -2 -20 31 193

13 166 34 8-2 58 95 45 107 8 42 1 27 15 14 -21 151 98 86 43 7 25 95 37 38 11-2 1 11 —

23 16 90

családi kisegitö

163 40

3 2

—

—

3 -22 154 16 54 87 41 27 93 60 2

—

—

14 13 20 12 149 164 140 18 2 25 458 -25 6 1-22 5

—

1 —

16 16 1 —

8 9 1 —

1 1 6 5 19 24 —

2 —

10 7 10 2 11 —

—

—

7 14 19 168

— — —

10

Nő

231 46 41 6 56 240 33 80 181 232 71 61 15 19 6 28 12 39 24 274 123 149 56 5 44 4-24 65 4-2 9-2 24 7 3 32 14 157

46

Földes Béla : Jelenlevő polgári önálló népesség vállalkozó

H.-Böszörmény _ H-Dorog H.-Hadhíz H.-Nánás . . H.-Szoboszló . _ Debreczen _ _ _ _ Bereczk _ . . Ivézdi vásárhely _ . Sz.-Szt-György _ Eger _ _ _ Gyöngyös Bakabáuya _ _ _ _ Korpona. . _ . Selmec- s B.-Bánya Déva Hátszeg Szászváros. . . . y.-Hunyad _ _ _ . Árokszállás . . . Jászberény _ _ _ . Kis-Ujszállás _ _ Kán-Hegyes _ Kún-Szt-Márton _ Karczag _ _ _ _ Mezőtúr Szolnok . . . . Túrkeve. . . . . Erzsébetváros _ . Kolos . Teke Kolosvár . . . . Komárom _ . M.-Sziget M.-Vásárbely _ _ . Szászrégen . . . Segesvár . . . Medgyes. . . . Losonez Nyitra _ Érsekújvár _ . _ _ Szakolcza _ _ _ _ Ozegléd . K.-K.-Félegyháza K.-K.-Halas N.-Kőrös . . . . Sz.-Endre Vácz Budapest Kecskemét _ _ _ Pozsony . Bazin . Modor _ __ N.-Szombat _ _ _ Szt-György Somorja __ Eperjes Bártfa

19035 802(1 7414 13957 13038 51122 3033 5183 5268 20669 16061 3222 348 15265 3935 1808 5451 2303 12794 21507 11083 7461 11155 15825 21213 18247 12042 2500 3150 2032 29923 13108 10852 12883 5652 8788 6489 5027 8660 10584 5115 24872 23912 15039 22769 4229 13199 360551 44887 48006 4184 4729 10824 2881 2709 10139 4884

85 44 41 106 82 712 65 64 54 190 250 19 8 73 48 27 61 26 42 127 56 26 65 102 137 129 68 35 7 13 331 271 273 254 92 54 101 105 188 207 44 164 153 84 110 41 255 6276 354 824 72 34 180 46 37 140 58

F é r f i és pedig- : tiszt és üzletvezető

1 1 3 3 2 140 1 5 7 20 12 —

2 9 6 2 11 1 2 6 5 1 2 10 13 62 4 1 3 187 28 23 32 5 8 8 21 34 29 1 33 11 1 8 3 17 3324 25 215 8 1 35 4 4 22 4

1(10

segéd

20 5 4 8 17 372 3 29 24 71 53

_

3 58 24 11 26 8 12 33 28 3 19 33 34 87 17 15 4 6 279 88 116 60 28 47 38 50 71 94 2 68 63 8 30 3 72 4573 138 451 18 12 65 4 5 72 10

tanoncz

16 2 6 5 9 149

munkás családi

1 8 1 13 214 14 2

6 10 45 21 .— 2 25 10 11 14 6 5 16 5 7 14 9 10 32 8 2 1 4 72 58 30 21 30 20 23 16 51 27 2 36 26 6 16

214 11 78 39 3 8 24 16 28 123 2 110 40 3 32

19 1701 62 197 6 3 44

33 4262 52 387 10 1 45

3 3 3 20 1

16 13 1 1 28 14

4 5 2 1 1 1

7 1 3 19 18 1 7 21 35 136 5 26

—

2 33 6

Nő

kisegitö

1 25 4

3 8 4 5 1 1 3 2

14 6 3 9 5 264 5 17 18 105 51 2 19 16 6 8 3 5 35 10 3 2 7 24 57 6 9

_ 1 17 2 1 8 10 8 4 12 5 1 2 10 22 14 5 2 1 6 3

328 77 35 127 18 12 27 32 93 28 43 50 61 18 41 4 62 2005 189 485 31 17 44 10 8 108 6

Városaink és a városi lakosság életviszonyai.

51

Férfi és p e d i g : Jelenlevő polgári önálló tiszt és családi népesség vállal- üzlet- segéd tanoncz munkás kisegítő kozó vezető Kis-Szeben _ _ _ _ Kaposvár . _ _ _ Kis-Mártoii_ _ _ _ Ruszt . _ Sopron _ _ _ _ _ _ Nyíregyháza . _ Felső-Bánya __ Nagybánya . . . N.-Károly Szatmár-Németi _ N.-Szebeu . _ _ . Szász-Sebes . . _ Lőcse. . _ Késmárk . . . . Gölniczbánya. „ _ Béla _ Gnézda... Igló . . Leibitz . . . . O-Liibló Podolin . . Poprád . . . . . Szepes-Olaszi _ . . Szepes-Szombat . Szepes-Váralja . . Szilágy-Somlyó _ Zilah Deés _ . Szamosújvár _ . . Szék Karánsebes. - _ . Viuga . . Fehértemplom _ . Temesvár . . . Versecz _ Torda Felvincz . N.-Becskerek . _ Pancsova . Trencsén . . . . Székely-Udvarhely Ungvár _ Kőszeg _ Szombathely _ . Veszprém . . _ _ Pápa N.-Kanizsa . . _ . Beszterczebánya. Breznóbánya. _ _ Libetbánya . . Zólyom. . . .

2825 9571 2845 1408 23222 24102 5758 8632 12523 19708 19446 62« 6603 4475 4353 2589 1295 7521 31-84 2188 1535 1034 2473 823 3256 4189 5961 6191 5317 2759 4764 4796 9845 33694 22829 9434 1609 19529 17127 4402 5003 11373 7301 10820 12575 14654 18398 7159 3733 1801 3751

19 169 25 8 359 321 29 85 184 263 190 33 47 57 30 10 7 64 10 22 7 20 19 4 35 68 34 79 128 5 48 20 142 702 356 90 3 276 346 100 40 272 101 210 212 299 356 93 19 7 35

4 19 1 1 85 36 —

5 21 29 56 4 5 9 —

1 1 24 —

3 1 6 5 4 2 1 7 10 3 1 13 2 7 208 24 3 1 43 37 9 3 20 9 53 18 16 102 27 3 1 25

113

1 67 4 1 163 85 8 26 46 107 148 24 23 22 5 2 1 55 1 5

28 10 1 63 44 1 19 53 68 74 11 12 13 17 3 —

15 5 1 6 5 2 8 12 9 15 13

11 3 —

10 10 25 37 33 33 2 70 383 106 35 3 142 151 27 27 55 39 1C8 67 87 193 54 8 3 74

3 4 —

—

98 71 8 14 20 47 52 1 4 3 —

4 10 3 1 1 1 1 —

—

1 —

3 —

—

—

7 34 2

— —

90 1 2 —

1 2 — —

1

—

4 2 10 11

— — —

2

—

—

—

12 2 38 157 57 4 1 59 85 5 16 43 28 50 33 49 41 20 6 1 10

27 8 26 268 48 24 7 53 74 9 1 16 10 121 10 34 221 21

—

5 29 4 1 102 55 11 33 39 61 98 9 15 14 19 4 —

2 —

—

10 8 1

Nö

17 1 18 1 1 2 4 17 7 7 9 20 —

—*

—

10 11 29 262 65 70 5 75 76 27 28 68 18 46 60 95 35 20 8

—

—

—

130

1 —

14 4 —

—

5 4 2 —

9 1 9 4 21 6 —

6

hivatva van, hogy a közélet minden ágazatában kalauzul szolgáljon, a mennyiben tényleg a közélet minden nyilvánulását figyelemmel kisérvén, a mezőgazdának és bányásznak, a kereskedőnek és iparosnak, a hivatalnoknak, a bírónak, a törvényhozónak, a tanügygyei foglalkozóvak, az orvosnak és ügyvédnek, a hírlapírónak, a katonának kellő tájékozást törekszik nyújtani. Az Évkönyv az ország viszonyainak hű képét a legújabb hivatalos és hiteles adatok alapján adja és visszapillantó adatok által a jelennek a múlttal való összehasonlítását, a közügyeknek és a közgazdaságnak évről-évre mutatkozó fejlődésének felismerését lehetővé teszi. A közönség támogatása lehetségessé fogja tenni, hogy a kitűzött feladatoknak évről-évre teljesebben megfeleljen.

TAETALOM. A terület. -— A népesség. — Népesedési mozgalom. — A kivándorlás. — A mezőgazdasággal foglalkozó népesség. — A termés. — Az a r a t á s i d ő p o n t j a különböző államokban. — A szüret. — A phylloxera vastatrix. •— A hasznos háziállatok 1880-ban. — A selyemtenyésztés. -— A baromfitenyésztés a külforgalomban. — Állattenyésztésügy 1881-ben. — A gazdasági szakoktatás. — Gazdasági egyesületek. — A földbirtok. — A fekvő birtok forgalma és megterheltetése. — Gabonaárak és gabonakereskedelem. — A budapesti m a r h a v á s á r . — A sertéskereskedelem. — A m e z e i és egyéb gazdasági m u n k á k t ó l fizetett napszámdijak. — Term é n y e k és élelmi czikkek ára. — Az e l e m i csapások és a mezőgazdaság. — Az iparral foglalkozó népesség. — Szabadalmak és védjegyek. — A liázai ipar számára n y ú j t o t t állami kedvezmények. — Bánya- és kohó-ipar. — A szesz-, sör- és rópaczukorgyártás. — A malom-ipar. — Az i p a r i oktatás. — A kereskedelemmel és forgalommal foglalkozó népesség. — A külkereskedelem. — Az osztrák-magyar b a n k . — A m a g y a r hitelintézetek. — Adalék t a k a r é k p é n z t á r a i n k történetéhez. — A b u d a p e s t i pénzintézetek. — A liazai első t a k a r é k p é n z t á r 1810 —1881-ig. —- Az uzsora. — Pénzverés. — Államjegyek. — Az agio.-—A pénzpiacz. — É r t é k p a p í r o k . — Vasutak. — Posta és távírda. — B u d a p e s t főváros k ö z r a k t á r a i . — A folyamhajózás. — T e n g e r i h a j ó z á s . — F i u m e . — Dunagőzhajózási társulat és osztrák-magyar Lloyd. -—• A tűzkárok. —Az első m a g y a r általános biztosító tár.-aság. — A budapesti lyr. zálogházak. — Az 1883. évi állami költségvetés. — Az államvagyon. — Az államadósság. — A m a g y a r kamatozó kincstári jegyek. — Közigazgatási költségek az ötvenes években. — A megyék h á z t a r t á s a . — Budapest főváros költségvetése. — Szabad királyi városaink p é n z ü g y e . — Tanügy. — Igazságszolgáltatás. — Az országgyűlési képviselőválasztók. — A hírlapok. — A h a d s e r e g . •— Nemzetközi statisztikai összehasonlítások. (Mezőgazdaság és erdőmívelés. Lótenyésztés. S z a r v a s m a r h a - és juhtenyésztés. Gyapjut e r m e l é s . Állat- és húskereskedelem. B á n y á s z a t . Külkereskedelem. Vasu t a k . P o s t a és Távírda. Gőzhajók. P é n z f o r g a l o m . P a p i r p é n z és bankjegy. Hadsereg. Pénzügy.) — A gazdasági törvényhozás h a z á n k b a n és a -külföldön. —• A nemzetgazdasági és statisztikai irodalom h a z á n k b a n és a külföldön. —- Nekrolog. — Á m . t u d . akadémia nemzetgazdasági és statisztikai bizottságának ülései 1882-ben. — F ü g g e l é k : Az « A ^ i a » .

II.

ÉRTEKEZÉSEK A NEMZETGAZDASÁGTAN ÉS STATISZTIKA KÖRÉBŐL. KIADJA

A

NEMZETGAZD.

A MAGYAR

S STATISZTIKAI

TUDOMÁNYOS

AKADÉMIA.

Á L L A N D Ó BIZOTTSÁGNAK

RENDELETÉBŐL

SZERKESZTI

FÖLDES A BIZ.

BÉLA

JEGYZŐJE.

E L S Ő KÖTET.

1882/1883.

TARTALOM : I. Adalékok a papirpénz történetéhez és statisztikájához. I r t a Földes Béla. — I I . Bányászatunk jelen állapota s teendőink annak sikeresb kifejtésére. Dr. Konelc Sándor, m . tudományos akadémiai rendes tagtól. — I I I . Népünk hivatása és foglalkozása az 1880-ban végrehajtott számlálás szerint. I r t a Dr. Jekelfalussy József. — TV. Az adóátháritás elmélete. I r t a Tisza István. — V. Hazánk hűnügyi statisztikája 1873—1880. Különös tekintettel a b ű n t e t t miatt elitéltek személyi és társadalmi viszonyaira. I r t a Dr. Jekelfalussy József. — VI. A mnnkásbiztositás kérdése. I r t a Ecseri Lajos. — VII. Minimum és homestead. I r t a Láng Lajos. — VIII. Az államgazdaság eszméje és a socialistikns financzia kezdetei. I r t a Kautz Gyula. — IX. Az első magyar vasát története. I r t a Fenyvessy A. — X. A községi pénzügy főhb eredményei hazánkban. Az 1881. évi jóváhagyott költségvetések alapján. Irta Dr. Jekelfalussy József.

A második kötetből megjelent :

I. Minimum é s Majorátus. Irta Láng

Lajos.

II. Tengerészetünk é s Fiume jövője. Irta Károly. FRANKLIN-TÁRSULAT

NYOMDÁJA.

Ára 30 kr. Keleti Ára 20 kr.