VÁRAKOZÁS A MESSIÁSRA A MESSIÁS

VÁRAKOZÁS A MESSIÁSRA A MESSIÁS AZ ÜDVTÖRTÉNET ÓSZÖVETSÉGI SZAKASZA ÉS ÚJSZÖVETSÉGI SZAKASZÁNAK KEZDETE

TANMENET ÉS ÓRAVÁZLATOK négy osztályos középiskolák 9. évfolyamán tanítók számára

TANMENET

Az ószövetségi üdvtörténet és az újszövetségi üdvtörténet kezdete Tanmenet (ajánlás) Tanítási egységek Évi óraszám: 74 óra (2 óra/hét) Ószövetség Bevezetés 1. Az üdvtörténet színtere és főszereplője 2. Istenélmények Ábrahámtól Mózesig 3. Isten megtapasztalása Józsuétól Salamonig 4. Istenélmények a próféták aranykorában 5-6. A perzsa és a hellén kor emberének tapasztalata az üdvösséget munkáló Istenről Összefoglalás, ismétlés

2 óra 8 óra 7 óra 2 óra 6 óra 6 óra 1 óra

Újszövetség Bevezetés 1. A Messiás születésének és rejtett életének időszaka 2. A Messiás személye, küldetése és tanítása Isten országáról 3. A Messiás közösséget teremtő tevékenysége 4. A messiási csodák mint Isten országának jelei 5. A Messiás megváltó szenvedése, halála és feltámadása 6. A Messiás egyházának születése és kibontakozása Kr. u. 30/33-tól 100-ig Összefoglalás, ismétlés, vizsga

1 óra 3 óra 7 óra 3 óra 7 óra 7 óra 8 óra 2 óra

Az egyházi év ünnepeihez kapcsolódó aktuális foglalkozások Az év lezárása

3 óra 1 óra

Ellenőrzés, értékelés A tanév során hat iskolai nagydolgozat megíratása javasolt. Folyamatos legyen az írásbeli és a szóbeli számonkérés az iskolában, többek között: felelet, kisdolgozat, kiselőadás formájában.

Memoriterek Legalább öt 10-15 soros bibliai szövegrészlet szöveghű felidézése javasolt.

A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló tegyen szert a bibliai szövegek ismeretére. Tudja Szentírás segítségével felidézni a megadott részletek tartalmát, kiemelni a kulcsszavakat és teológiailag is értelmezni a szövegeket. Ügyeljen a műfaji sajátságokra, ismerje a szöveg keletkezésének körülményeit és tartsa szem előtt a szerző szándékát.

4

Téma

Tartalom

Történeti és műfaji bevezetés az Ábrahámig terjedő korszakba

Számonkérés A Pentateukhosz

3.

4. Számonkérés a bevezetésekből A Pentateukhosz legfőbb ismérvei

Történeti áttekintés: a kezdetektől Kr. e. 2000-ig („Nagy bumm” elmélet; biológiai fejlődéselmélet) Irodalmi-műfaji áttekintés: etiológia, mítosz, monda

AZ ÜDVTÖRTÉNET SZÍNTERE ÉS FŐSZEREPLŐJE (8 óra)

Az üdvtörténet fogalma

Az üdvtörténet fogalmának bevezetése

2.

A világ teremtése a Bibliában

Az ember teremtése az első és a második teremtés-elbeszélésben

Ter 1, 26-30 – etiológia, mítosz Ter 2, 4b-25 – etiológia, mítosz

Ter 1, 1-25.31; 2, 1-4a Etiológia, mítosz, transzcendens Isten

7.

A bűnbeesésről szóló leírás

Ter 3, 1-24 Etiológia, mítosz, antropomorf istenkép

1.3 Az első ember kudarca és az isteni segítség ígérete

6.

1.2 Az üdvtörténet főszereplője: az ember

5.

1.1 Az üdvtörténet színtere: a teremtett világ

1.

Ismerkedés a Szentírás könyveivel, a kanonizáció folyamatával, a szentírásfordításokkal

Bevezetés az év munkájába, a szentírási ismeretekbe

1.

BEVEZETÉS – AZ ÜDVTÖRTÉNET ÓSZÖVETSÉGI SZAKASZA (2 óra)

Óra

Szövegértési készség fejlesztése hiányos szöveg kiegészítésével (páros munka) Szóelemzés, szövegértelmezés, reflexió

Szóelemzés, szövegértelmezés, reflexió

Szóelemzés, szövegértelmezés, reflexió (Sieger Köder Teremtés c. alkotása)

Teszt-dolgozat Tanári előadás

Tanórai beszélgetés (kiindulás: ábrák a törzsfejlődésről) Tanári előadás

Tanórai beszélgetés (kiindulás: a tékozló fiú története); tanári előadás

Páros és közös munka – kirakós játék, tanórai beszélgetés; tanári előadás

Módszerek, tevékenységek

Tanmenet, 9. évfolyam

Téma

Tartalom

Történeti és műfaji bevezetés a korszakba

Történeti áttekintés: Kr. e. 2000-től 1200-ig (Mezopotámia, Egyiptom, II. Ramszesz, kivonulás) Irodalmi-műfaji áttekintés: monda, teofánia, novella, legenda, kultikus elbeszélés, törvénygyűjtemény

Az ősatyák történetei; Ábrahám hite

13.

Ábrahám, Izsák, Jákob, József történetei Ter 22, 1-18 Monda, antropomorf istenkép

Számonkérés a pátriárkai kor bevezetéséből Ter 12, 1-5 – monda, teofánia, antropomorf istenkép

14.

Mózes meghívása és a kivonulás előkészítése A zsidó húsvét

Kiv 3, 1-14.18-20 Kiv 12, 1-14 Monda, teofánia, kultikus elbeszélés

2.3 A szabadító Isten megnyilatkozása a kivonulás idején

Számonkérés Ábrahám meghívása

12.

2.1-2.2 Ábrahám istenélménye; Isten jelenléte Izsák, Jákob és József életében

11.

ISTENÉLMÉNYEK ÁBRAHÁMTÓL MÓZESIG (7 óra)

Az üdvtörténet színtere és főszereplője

Számonkérés

10.

2.

Tartalom, szóelemzés, szövegértelmezés, műfaj

Ter 11, 1-9 Etiológia, mítosz

A bábeli nyelvzavar

8/C

Összefoglalás: az üdvtörténet színtere és főszereplője

Ter 6, 1-2.12-21; 7,1.11.17-19; 8, 1-4; 9, 8-13 Etiológia, mítosz

A vízözön

8/B

9.

Ter 4, 1-16 Etiológia, mítosz

Káin és Ábel

8/A

1.4 A bűn terjedése és Isten irgalmának megnyilvánulása

Óra

Szövegértési készség fejlesztése hiányos szöveg kiegészítésével (páros munka) Szóelemzés, szövegértelmezés, reflexió

Családfaalkotás; tanulói elbeszélés Szóelemzés, szövegértelmezés, reflexió (Ábrahám áldozata – szobor, Chartres)

Teszt-dolgozat Szóelemzés, szövegértelmezés

Csoportmunka

Fogalmazás-dolgozat

Közös munka – ismétlőkártyák segítségével

Szóelemzés, szövegértelmezés, reflexió (Képek az értelmezéshez)




Hittan

5

6

Téma

Tartalom

Kiv 24, 4b-8; 25, 8-11.16.31.37; 27, 1-2; 29, 38-39.42-43 Monda, teofánia, kultikus elbeszélés Tartalom, szóelemzés, szövegértelmezés

16. A szövetségkötés

17.

Történeti áttekintés: Kr. e. 1200-tól 931 (bírák, királyság – Csoportmunka „Tanulásút” módszer Saul, Dávid, Salamon)



Az értelmezés előkészítése: bibliodráma Szóelemzés, szövegértelmezés


Számonkérés a Salamonig terjedő kor bevezetéséből Józs 6, 1-16 Népi monda, kultikus elbeszélés Történetek a bírák korából és a királyság kezdeti időszakából

Történeti áttekintés: Kr. e. 931-től 538-ig (a prófétaság intézménye, Izrael és Júda, a babiloni fogság) Irodalmi-műfaji áttekintés: prófétai elbeszélések, kölcsönzött beszédformák, mondások, messiási jövendölések

ISTENÉLMÉNYEK A PRÓFÉTÁK ARANYKORÁBAN (6 óra)

20. Történeti és műfaji bevezetés a korszakba

4.

19. Számonkérés Jerikó bevétele Sámson- és Dávid-történetek

Csoportmunka

Teszt-dolgozat Szóelemzés, szövegértelmezés, reflexió (Képek a mai Jerikóról) Tanulói elbeszélés

Isten működése Józsue életében; Istenélmények a bírák korában; Isten segítségének megtapasztalása a királyság kezdeti időszakában

18. Történeti bevezetés a korszakba

3. ISTEN MEGTAPASZTALÁSA JÓZSUÉTÓL SALAMONIG (2 óra)

Számonkérés: istenélmények Ábrahámtól Mózesig

Kiv 19, 1-6.16-20; 20, 1-18; 24,4a Monda, teofánia, szövetségokmány

15. A tízparancsolat

2.4 A tízparancsolat és a mózesi szövetség

Óra


Téma

Tartalom

Számonkérés a kor történeti és irodalmi bevezetéséből Ám 5, 18-24 Ítéletes prófécia

21/B

Iz 8,23b - 9,6 Prófétai jövendölés

Izajás próféciája a királyi gyermekről

A Messiásra vonatkozó izajási ígéret

22/B

22/C

Jeremiás szavai az új szövetségről Ezekiel jövendölése Izrael igazi pásztoráról

A Jahve Szolgájáról szóló negyedik dal Második Izajásnál

Számonkérés: istenélmények a próféták aranykorában

23.

24.

25.

Életrajzok; szóelemzés, szövegértelmezés

Iz 52,13 - 53,12 Prófétai jövendölés

Jer 31, 31-34 Ez 34, 11-12.23-28 Prófétai jövendölés

4.3 Üdvösséget hirdető próféták a babiloni fogság időszakában

Iz 11, 1-9 Prófétai jövendölés

Iz 7, 10-17 Prófétai jövendölés

22/A Izajás jövendölése az Emmánuelről

4.2 Izajás próféciái az üdvösséget munkáló Istenről

Számonkérés Ámosz jövendölése Jahve napjáról

Számonkérés a kor történeti és irodalmi bevezetéséből 1 Kir 18, 1-2.16b-40 Monda

21/A Számonkérés Illés szimbolikus cselekedete a Jahve-hit védelmében

4.1 Illés és Ámosz az üdvözítő Isten szolgálatában

Óra


Szövegértési készség fejlesztése hiányos szöveg kiegészítésével (páros munka) Szóelemzés, szövegértelmezés Tanulói kiselőadás Második Izajásról

Szóelemzés, szövegértelmezés, reflexió Tanulói kiselőadás Jeremiásról Tanulói kiselőadás Ezekielről

Szövegértési készség fejlesztése egyéni munka keretében Szóelemzés, szövegértelmezés, reflexió Tanulói kiselőadás Izajásról

Asszociációs előkészítés Szóelemzés, szövegértelmezés, reflexió Tanulói kiselőadás Izajásról

Szóelemzés, szövegértelmezés, reflexió Tanulói kiselőadás Izajásról

Teszt-dolgozat Szóelemzés, szövegértelmezés, reflexió

Teszt-dolgozat Szóelemzés, szövegértelmezés, reflexió (Sieger Köder Illés c. festménye)


Hittan

7

8

Téma

Tartalom


Számonkérés a történeti és irodalmi bevezetésekből Péld 8, 22-36 – bölcsességi irodalom, megszemélyesítés Számonkérés a történeti és irodalmi bevezetésekből Jób 10, 1-19; 38, 1-13; 42, 1-6 Bölcsességi irodalom

27/A Számonkérés A megszemélyesített bölcsesség

27/B Számonkérés Az isteni bölcsesség rendelését elfogadó Jób

Zsolt 72 Zsoltárirodalom, messiási zsoltár Zsolt 110 Zsoltárirodalom, messiási zsoltár

28/B Imádság a királyért

28/C A királyi Messiás főpapsága

29. Isten egyetemes üdvözítő akarata

Jónás könyve Épületes irodalom

6.1 Az épületes irodalomban tükröződő istenélmény

Zsolt 2 – zsoltárirodalom, messiási zsoltár

28/A Az Úr fölkent Királya és a népek

5.3 A Messiásról éneklő zsoltárok

Történeti áttekintés: Kr. e. 538-tól 333-ig (Círusz, Zerubbábel, Jézus (Józsue) főpap, Nehemiás, Ezdrás) Kr. e. 333-tól 63-ig (Nagy Sándor, Ptolemaioszok, Szeleukidák: IV. Antióchosz Epifánész, Makkabeusok) Irodalmi-műfaji áttekintés: – fogság utáni prófétai, bölcsességi, bibliai lírai és zsoltárirodalom – épületes irodalom, apokaliptikus irodalom

26. Történeti és műfaji bevezetés a korszakokba

Csoportmunka (feladatkártyákkal) Szóelemzés, szövegértelmezés

Egyéni munka (kifejezések szétválogatása) Szóelemzés, szövegértelmezés, reflexió

Szövegértési készség fejlesztése hiányos szöveg kiegészítésével (páros munka) Szóelemzés, szövegértelmezés


Teszt-dolgozat Szóelemzés, szövegértelmezés, reflexió (Sieger Köder Jób c. festménye)


Csoportmunka

5. A PERZSA KOR EMBERÉNEK TAPASZTALATA AZ ÜDVÖSSÉGET MUNKÁLÓ ISTENRŐL 6. VALLÁSI TAPASZTALAT A HELLÉN KORBAN (6 óra)

Óra


Téma

Tartalom

A hat történeti bevezetés ismétlése

Csoportmunka – ‘tabu’ játékkal (feladatkártyák segítségével)

Az újszövetségi üdvtörténet tanításának előkészítése; újszövetségi alapismeretek Irodalmi-műfaji bevezetés: evangélium, apostoli levél, apokalipszis

34. Történelmi és műfaji bevezetés

Csoportmunka: az Újszövetség könyveinek csoportosítása Tanári előadás

Történeti áttekintés: Kr. e. 6/4 - Kr. u. 28/29 (Hasmone- Csoportmunka usok, Nagy Heródes, a születés éve, források) Irodalmi-műfaji áttekintés: gyermekségtörténet, nemzet- Tanári előadás ségtábla, születés-meghirdetés, gyermekkort bemutató epizód, midrás és haggada, előszó

1. A MESSIÁS SZÜLETÉSÉNEK ÉS REJTETT ÉLETÉNEK IDŐSZAKA (3 óra)

33. Bevezetés: az újszövetségi üdvtörténet és az újszövetségi irodalom

BEVEZETÉS – AZ ÜDVTÖRTÉNET ÚJSZÖVETSÉGI SZAKASZÁNAK KEZDETE (1 óra)

32. Ismétlés – az ószövetségi ismeretek összegzése

ÖSSZEFOGLALÁS, ISMÉTLÉS (1 óra)


31. Számonkérés: a perzsa és a hellén kor bibliai irodalma Tartalom, szóelemzés, szövegértelmezés



30. Az Emberfia Dániel jövendölésében Dán 7, 1-28 Apokaliptikus irodalom

6.2 Az apokaliptikus irodalomban jelentkező ígéret

Óra

Hittan

9

10

Téma

Tartalom

Lk 2, 1-7 Lk 2, 41-52 Midrás, gyermekkort bemutató epizód

Jézus születése A tizenkét éves Jézus a templomban

36.

Szóelemzés, szövegértelmezés, reflexió (Sieger Köder Jézus születése c. festménye)

Teszt-dolgozat Szóelemzés előkészítése: ószövetségi minták megkeresése csoportmunkában Szóelemzés, szövegértelmezés


Számonkérés A Messiás

A Messiás személye

Bevezetés: Palesztina politikai és vallási helyzete a Messiás fellépése idején

A szertő Atya alakjának megismertetése

40.

41.

Az ország már jelen van Jézusban Isten országa mint eljövendő l

2.3 A Messiás tanítása Isten országáról

Isten országának hirdetése Az ószövetségi törvény beteljesítése

39.

2.2 A Messiás küldetése

38.

2.1

37.

Lk 17, 20-21 – párbeszéd Mt 6, 9-15 – imádság

Lk 5, 11-32 Példázat, parabola

Lk 4, 42-44 – szerkesztői összefoglalás Mt 5, 17-20 – mondások

Számonkérés a bevezetésből Lk 4, 16-21 – életművet bemutató epizód

Áttekintés: Kr. u. 28/29 - Kr. u. 30/33 (negyedes fejedelmek, Pontius Pilatus, szövetségek közti irodalom, apokrif iratok, qumráni leletek, vallási és politikai csoportosulások)


Az értelmezés előkészítése: bibliodráma Szóelemzés, szövegértelmezés, reflexió

Szóelemzés, szövegértelmezés, reflexió (Siger Köder festménye Lk 4-hez)


Csoportmunka

2. A MESSIÁS SZEMÉLYE, KÜLDETÉSE ÉS TANÍTÁSA ISTEN ORSZÁGÁRÓL (7 óra)

Számonkérés a történeti és irodalmi bevezetésekből Lk 1, 26-38 Születés-meghirdetés

Számonkérés Jézus születésének hírüladása

35.

1.2 A Messiás születése és gyermekkora Lukács szerint

Óra


Bevezetés: Izrael vallási közösségének tagolódása Jézus korában

Áttekintés: Kr. u. 28/29 - Kr. u. 30/33 (főtanács, főpap, papok, leviták, írástudók)

Számonkérés A tizenkettő kiválasztása

Számonkérés a bevezetésből Mk 3, 13-19 – neveket tartalmazó lista

Mk 9, 38-41 – katekézis Lk 19, 1-10 – találkozás-elbeszélés

Bevezetés: a csoda bibliai fogalma, a csoda mint irodalmi műfaj

Számonkérés

48.

Számonkérés a bevezetésből

Külső és belső oldala; ördögűzés, gyógyítás, ajándékozóés mentő-csoda, halott-feltámasztás, szabály- és látszólagos csodák

A MESSIÁSI CSODÁK MINT ISTEN ORSZÁGÁNAK JELEI (7 óra)

A látszólag kívülállók Zakeus, a vámos

47.

4.

46.

3.2-3.3 A tág értelemben vett tanítványi kör; a mindenki előtt nyitott messiási közösség

45.

3.1 A szoros értelemben vett tanítványi kör

44.

Tartalom, szóelemzés, szövegértelmezés

Mt 5, 1-12 Boldogmondás

Tartalom

A MESSIÁS KÖZÖSSÉGET TEREMTŐ TEVÉKENYSÉGE (3 óra)

Számonkérés: a Messiás születése és rejtett élete; a Messiás személye, küldetése és tanítása Isten országáról

43.

3.

Az ország a Jézust elfogadó boldog emberek közössége

Téma

42.

Óra

Teszt-dolgozat Reflexió (kiindulás: egy mai „csodatörténet”)

Asszociációs előkészítés Csoportmunka

Szóelemzés, szövegértelmezés, reflexió (Habdank Zakeus c. festménye)


Csoportmunka „Tanulásút” módszer




Hittan

11

12

Téma

Tartalom

Mk 2, 1-12 Gyógyítási csodaelbeszélés

50. A béna

Mk 6, 34-44 – ajándékozó-csoda Mk 4, 35-41 – mentő-csoda

Lk 7, 11-17 – halott-feltámasztás

56. Az utolsó vacsora



Szóelemzés, szövegértelmezés, reflexió (Siegel Köder festménye Mk 2-höz)




Számonkérés a történeti háttérből Szenvedéstörténet, feltámadási jelenés

Lk 22, 7-20 Kultikus etiológia


Teszt-dolgozat Tanári előadás, tanórai beszélgetés

Történeti áttekintés: Kr. u. 30/33 (Jézus halálának ideje, a Csoportmunka zsidó húsvét és a kovásztalan kenyér ünnepe, az utolsó vacsora ideje, Jézus feltámadása)

5.1 A Messiás szenvedése – a kereszt felé vezető út

55. Számonkérés Irodalmi bevezetés

54. Jézus szenvedése, halála és feltámadása a történelemtudomány fényében

5. A MESSIÁS MEGVÁLTÓ SZENVEDÉSE, HALÁLA ÉS FELTÁMADÁSA (7 óra)

53. Számonkérés: a Messiás közösséget Tartalom, szóelemzés, szövegértelmezés teremtő tevékenysége; a messiási csodák mint Isten országának jelei

52. A naimi ifjú

4.3 Feltámasztási csodák – az új élet lehetősége

51. A kenyérszaporítás Jézus lecsendesíti a tengert

4.2 Ajándékozó- és mentő-csodák – az öröm és a bizalom új lehetősége

Lk 8, 26-39 – ördögűzési csodaelbeszélés

49. A gerázai megszállott

4.1 Ördögűzések és gyógyítási csodák – a helytállás és a szabadság új lehetősége

Óra


Jn 20, 19-29 Feltámadási jelenés Tartalom, szóelemzés, szövegértelmezés

59. Jézus megjelenései János szerint

60. Számonkérés: a Messiás megváltó szenvedése, halála és feltámadása


Szóelemzés, szövegértelmezés, reflexió (Ernst Barlach szobra: A viszontlátás)

Szóelemzés, szövegértelmezés, reflexió (Siegel Köder festménye Lk 24-hez)

Szóelemzés, szövegértelmezés, reflexió (Habdank Halálóra c. festménye)


Számonkérés a történeti és irodalmi bevezetésből ApCsel 1, 1-11 – elragadtatási elbeszélés ApCsel 2, 1-36 Kultikus etiológia, apostoli kérügma

62. Számonkérés A Lélek ígérete és Jézus mennybemenetele

63. Az első pünkösd


Teszt-dolgozat Szóelemzés, szövegértelmezés, reflexió

Történeti áttekintés: Kr. u. 30/33-tól 100-ig (az egyház Csoportmunka fejlődése, Saul) Irodalmi-műfaji áttekintés: elragadtatási elbeszélés, apostoli igehirdetés, meghívási látomás, apokaliptikus látomás

6.1 A Messiás mennybemenetele és az első pünkösd – az egyház születése

61. Történeti és irodalmi bevezetés

6. A MESSIÁS EGYHÁZÁNAK SZÜLETÉSE ÉS KIBONTAKOZÁSA KR. U. 30/33-TÓL (8 óra)

Lk 24, 13-35 Feltámadási jelenés

A Messiás feltámadása – feltámadási jelenések

Mt 27, 27-66 Szenvedéstörténet, apokaliptikus irodalom

58. Jézus megjelenése Lukács szerint

5.3

57. Jézus megfeszítése és halála

A Messiás halála – Jézus pere és keresztre feszítése

5.2

Tartalom

Téma

Óra

Hittan

13

14

Téma

Tartalom

ApCsel 15, 1-11 Evangéliumi történetírás, irodalmi montázs 1 Kor 12, 12-30 Apostoli levél

65. Az apostoli zsinat Jeruzsálemben

66. Az egyház mint Krisztus teste

A Messiás egyházának születése és kibontakozása Kr. u. 30/33-tól 100-ig

68. Számonkérés

Válogatott szövegek az Ó- és Újszövetségből

70. Ismétlés – szentírási szövegek

Aktuális foglalkozások (3 óra); a tanév lezárása (1 óra)

A hat történeti bevezetés ismétlése

69. Ismétlés – az újszövetségi történeti bevezetések

ÖSSZEFOGLALÁS, ISMÉTLÉS, VIZSGA (2 óra)

Jel 12, 1-18 Apokaliptikus látomás

67. Az egyház sorsa

6.4 A világ és az egyház jövője János jelenéseiben – apokaliptikus látomás az üdvtörténetről

ApCsel 9, 1-19a Teofánia elemeivel átszőtt meghívási látomás

64. Saul megtérése

6.2 Az egyház az apostoli korban (Kr. u. 36-tól 65-ig)

Óra

Csoportmunka – feladatkártyák segítségével

Csoportmunka – ‘tabu’ játékkal (feladatkártyák segítségével)

Fogalmazás-dolgozat (csoportbeosztás feladatkártyával)

Szóelemzés előkészítése: kifejezések szétválogatása Szóelemzés, szövegértelmezés, reflexió

Szóelemzés, szövegértelmezés, reflexió (Siegel Köder alkotása az 1 Kor 12-höz)

Asszociációs előkészítés Szóelemzés, szövegértelmezés, reflexió

Szóelemzés, szövegértelmezés, reflexió (Siegel Köder festménye az ApCsel 9-hez)



ÓRAVÁZLATOK

BEVEZETÉS AZ ÜDVTÖRTÉNET ÓSZÖVETSÉGI SZAKASZA 1. óra: 2. óra:

Bevezetés a szentírási ismeretekbe Az üdvtörténet fogalma

1. AZ ÜDVTÖRTÉNET SZÍNTERE ÉS FŐSZEREPLŐJE

Nagy Bumm Kr. e. 20 milliárd év

3. óra: 4. óra: 5. óra: 6. óra: 7. óra: 8/A óra: 8/B óra: 8/C óra: 9. óra: 10. óra:

Ramapithecus 15 millió év

Crô-magnoni ember 35 ezer év 2000 év

Történeti és műfaji bevezetés az Ábrahámig terjedő korszakba Számonkérés a bevezetésekből; a Pentateukhosz legfőbb ismérvei A világ teremtése a Bibliában (Ter 1, 1-25.31; 2, 1-4a) Az ember teremtése az első és a második teremtés-elbeszélésben (Ter 1, 26-30; Ter 2, 4b-25) A bűnbeesésről szóló leírás (Ter 3, 1-24) A Biblia a bűn terjedéséről: Káin és Ábel (Ter 4, 1-16) A Biblia a bűn terjedéséről: a vízözön (részletek a Ter 6-9-ből) A Biblia a bűn terjedéséről: a bábeli nyelvzavar (Ter 11, 1-9) Összefoglalás: az üdvtörténet színtere és főszereplője Számonkérés: az üdvtörténet színtere és főszereplője

17


1. óra:

Bevezetés a szentírási ismeretekbe

a) Az óra felépítése Témája: Célja:

Bevezetés az év munkájába, a szentírási ismeretekbe. Ismerkedés a Szentírás könyveivel, a kanonizáció folyamatával, a szentírásfordításokkal.

Szakasz/idő

Tanári/tanulói tevékenység

Indirekt bevezetés a bibliaismeretbe 2-3’

Tanórai beszélgetés – a téma bevezetése kérdésekkel: ● Mi a Szentírás? ● Mit hallottak korábban róla a tanulók?

A tanév témájának megadása

Páros, majd közös munka: rövid meghatározás a Szentírásról. 1. A tanulópárokkal kirakatja a Szentírás meghatározását (puzzle). 2. Közös ellenőrzés: a megoldást felolvastatja egy tanulópárral (a többiek figyelnek), vagy kivetíti. 3. Rögzítik a kapott meghatározást: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

2-3’

Eszközök

Puzzle Megoldás Táblakép, füzet

Táblakép Bevezetés a szentírási ismeretekbe Azokat a könyveket, amelyeket a zsidóság, illetve a kereszténység Isten valódi üzenetének tekint, Szentírásnak nevezzük. A Szentírás részeinek megismerése 4-5’

Páros, majd közös munka: ószövetségi és újszövetségi könyvek szétválogatása. 1. A tanulópárokkal szétválogattatja 10-10 ószövetségi, illetve újszövetségi könyv címét. 2. Közös ellenőrzés: a megoldást felolvastatja egy tanulópárral (a többiek figyelnek), vagy kivetíti. 3. Összefoglalja a lényeget. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Cédulák borítékban Megoldás

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) A Szentírás Ószövetségből és Újszövetségből áll. Ismerkedés az Ószövetség könyveivel 5-6’

18

Páros, majd közös munka: ószövetségi könyvek szereplőinek azonosítása. 1. A tanulópárokkal 10 ószövetségi személyt kerestet ki a Szentírásból. 2. Közös ellenőrzés: a megoldást felolvastatja egy tanulópárral (a többiek figyelnek), vagy kivetíti.

A nevek listája Megoldás

1. óra: Bevezetés a szentírási ismeretekbe

Tanári előadás a legfontosabb ismeretekről. Ezzel párhuzamosan jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Ószövetségi alapismeretek átadása 10-15’

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás)

A zsidó nép szent könyveinek gyűjteménye az ószövetségi Biblia. A biblia szó a görög ‘biblion’ szóból ered, könyvtekercseket jelent. Kialakulása: – sok évszázad szóbeli hagyománya – különféle korokban élő szerzők Végleges kialakulás: – Kr. u. 90-95, jabnei zsinat – 24 könyv

Görög nyelvű fordítása: Septuaginta, azaz Hetvenes-fordítás (rövidítve: LXX; Kr. e. 2. sz.)

A katolikus kánon bővebb, 46 könyvből áll: – a 24 könyvet 39 könyvre bontja; – további 7 könyvet fogad el kanonikusnak.

Ismeretek megszilárdítása 5’

Ismétlő kérdésekkel megszilárdítja az ismereteket, tisztázza a fogalmakat: ● Mit jelent a biblia szó? ● Mikorra alakult ki az Ószövetség végleges formája? ● Milyen hagyományokon alapul az Ószövetség? ● Mi a Septuaginta? ● Hány könyvből áll a zsidó Biblia? ● Hány könyvet tartalmaz a katolikus Biblia? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt. Házi feladat: Megtanulandó: a Szentírásról elhangzott ismeretek (a füzet jegyzete, tk. 5. o. 3. bek.). Következő órán felelés szóban.

Befejezés 2’

Tk. 5. o.

Táblakép, füzet Füzet Tk. 5. o. 3. bek.

b) Háttéranyagok Táblakép (vetíthető formában) forrás: fóliára másolható forma a CD-n PowerPoint bemutató a CD-n

Rövid meghatározás a Szentírásról Puzzle (cédulák borítékban) A tanulópároknak megfelelő számban kell előkészíteni. forrás: fénymásolható, szétvágható forma a CD-n Megoldás: azokat

a könyveket

amelyeket

a zsidóság

illetve

a kereszténység

Isten .

valódi

üzenetének

tekint

Szentírásnak

nevezzük

.

19


Ószövetségi és újszövetségi könyvek szétválogatása Cédulák borítékban A tanulópároknak megfelelő számban kell előkészíteni. Minta a borítékra és a cédulákra:

A borítékban cédulákat találtok bibliai könyvek címeivel. Válogassátok szét két csoportra a könyveket! Írjátok le a füzetetekbe, milyen szempont szerint csoportosítottatok!

Példabeszédek könyve

forrás: fénymásolható, szétvágható forma a CD-n Megoldás: Ószövetség Teremtés könyve Kivonulás könyve Számok könyve Krónikák első könyve Zsoltárok könyve Példabeszédek könyve Jézus, Sirák fiának könyve Ezekiel könyve Abdiás jövendölése Jónás könyve

Újszövetség Máté evangéliuma János evangéliuma Apostolok cselekedetei Rómaiakhoz írt levél Első levél a korintusiaknak Második levél a tesszalonikieknek Levél a zsidóknak Jakab levele János második levele János jelenései (v. Jelenések könyve)

forrás: fóliára másolható forma a CD-n PowerPoint bemutató a CD-n

Ószövetségi könyvek szereplőinek azonosítása A nevek listája A tanulópároknak megfelelő számban kell előkészíteni. forrás: fénymásolható forma a CD-n Megoldás: Név Éva Mózes Rút Sámuel Dávid Salamon Illés Jeremiás Sámson Dániel

Szentírási hely Teremtés könyve Kivonulás, Leviták, Számok könyve, Második Törvénykönyv Rút könyve Sámuel 1-2. könyve Sámuel 1-2. könyve Királyok 1-2. könyve Királyok 1-2. könyve Jeremiás könyve Bírák könyve Dániel jövendölése

forrás: fóliára másolható forma, illetve PowerPoint bemutató a CD-n 20

2. óra: Az üdvtörténet fogalma

2. óra:



Az üdvtörténet fogalmának bevezetése. Az üdvtörténetírás alapjainak megismertetése: felismerni a Szentírásban az ember életében megnyilvánuló isteni hívást.

Szakasz/idő Feleltetés 5’

Az óra témájának megadása 1’


Eszközök

A tanár egy önként vállalkozó tanulót feleltet. Kérdések: ● Mi a Szentírás? ● Hány részből áll a Szentírás? ● Hogyan alakult ki a zsidó Biblia? A tanár a felelet végén értékeli a tanuló teljesítményét. Ismerteti az óra témáját, címét: Az üdvtörténet fogalma. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép Az üdvtörténet fogalma Bevezetés az üdvtörténeti látásmódba – indítás egy bibliai történettel 10’

Következtetések levonása, fogalmi bevezetés 5’

Tanórai beszélgetés tanári kérdésekkel irányítva: 1. Megkérdezi, milyen bibliai történeteket ismernek a tanulók. 2. A történetek közül kiválaszt egyet, elmondatja a tanulóval. Szentírás 3. Ha a „Tékozló fiú” példabeszéde szerepelt az elhangzó történetek közt, ennek a tartalmát is elmondatja, szükség esetén kiegészít, pontosít; ha nem szerepelt, ő maga említi meg és mondja el a tartalmát. 4. Kérdések által elgondolkodtatja a tanulókat a „Tékozló fiú” történetének mondanivalójáról: ● Kik a történet szereplői? (apa, fiatalabb és idősebb fiú) ● Mi tudunk a fiatalabb fiúról? (kikéri az örökségét, eltékozolja, hazamegy) ● Mit tudunk az idősebb fiúról? (otthon marad, mérgelődik a fiatalabb fiúra) ● Milyen az apa? (odaadja az örökséget a fiatalabb fiúnak, várja őt vissza, visszafogadja, beszél az idősebb fiúval is) ● Mely szereplő/k viselkedésében ismerhetünk magunkra? ● Kit szimbolizálhat az atya? 1. Tanórai beszélgetés a „Tékozló fiú” történetéről: Kérdés: Milyennek ismertük meg Istent és milyennek az embert a bibliai történetben? (Isten: nagylelkű, megbocsátó ember: függetlenségre vágyó, zúgolódó, bűnös)

21


10-15’

2. Tanári előadás az üdvtörténetről, az üdvtörténetírásról: A keresztény tanítás szerint Isten boldogságra, üdvösségre hívta az embert. Az ember ellenáll, de az Isten nem hagyta, nem hagyja magára – üdvtörténet. Ezzel párhuzamosan jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 5-7. o.

Táblakép, füzet


Az üdvtörténet tágabb értelemben: A teremtő Isten boldogságot, üdvösséget szánt minden embernek. Az ember azonban kezdettől fogva elutasította Isten tervét. Ám Ő segítségére sietett teremtményének, aki az időben, a történelem eseményein keresztül szerezhetett tudomást Isten tervéről és tapasztalhatta meg a Messiás, a Szabadító eljöttét. A történelem tehát tulajdonképpen üdvtörténet.

Az üdvtörténet szűkebb értelemben: azoknak az eseményeknek láncolata, amelyekben Isten üdvözítő tevékenysége és a Messiás érkezése tudatossá válik az emberek számára.

Három szakasza van: – ószövetségi üdvtörténet; – újszövetségi üdvtörténet; – az egyház történelme.

Az üdvösség történetét az üdvtörténetírás mutatja be. Az üdvtörténetírásra jellemző: – érzékelhető eseményeket és összefüggéseket tár fel; – jelképeket használ; – vallási drámákat alkot, műfajokat alkalmaz.

Személyes sorsunk is a nagy üdvtörténelem része.


Befejezés 2’

Ismétlő kérdésekkel megszilárdítja az ismereteket, tisztázza a fogalmakat: ● Mire hívta meg Isten az embert? ● Hogyan válaszolt az ember Isten hívására? ● Miben mutatkozik meg, hogy Isten nem hagyta magára az embert? ● Mi az üdvtörténet fogalma? ● Ki a Messiás? ● Melyek az üdvtörténet szakaszai? ● Mi jellemzi az üdvtörténetírást? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt. Házi feladat: Megtanulandó: az üdvtörténettel kapcsolatban elhangzott ismeretek (a füzet jegyzete, tk. 5. o. 1-2.4. bek.; 6. o. utolsó bek.). Következő órán felelés szóban.

b) Háttéranyagok Táblakép (vetíthető formában) forrás: fóliára másolható forma, illetve PowerPoint bemutató a CD-n 22

Tk. 5-7. o.

Táblakép, füzet Füzet, tk. 5-7. o.

3. óra: Történeti és műfaji bevezetés

3. óra:

Történeti és műfaji bevezetés az Ábrahámig terjedő korszakba

a) Az óra felépítése Témája:

Az üdvtörténet színtere és főszereplője – történeti és műfaji bevezetés az Ábrahámig terjedő korszakba (a kezdetektől Kr. e. 2000-ig). A világ és az ember keletkezésével foglalkozó legfontosabb elméletek és műfajok (etiológia, mítosz, monda) alapszintű bevezetése. Órai jegyzetelés gyakorlatának kialakítása.

Célja:

Szakasz/idő Feleltetés 3’ + 3’



Eszközök

Két tanulót feleltet. Kérdések: 1. felelő: ● Mi az üdvtörténet tágabb és szűkebb értelemben? ● Milyen szakaszai vannak? 2. felelő: ● Mi jellemzi az üdvtörténetírást? Megbeszéli a csoporttal az értékelés szempontjait (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás), majd a felelővel együtt értékeli annak teljesítményét. Ismerteti az óra témáját, címét: Történeti és műfaji bevezetés az Ábrahámig terjedő korszakba. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép Az üdvtörténet színtere és főszereplője A világ kialakulásával kapcsolatos korábbi ismeretek előhívása 2-3’

A világ és az ember keletkezése a tudományok szerint 10’

Tanórai beszélgetés tanári kérdésekkel irányítva: Megmutat egy szemléltető ábrát, mely a világ kialakulásával foglalkozik: a Föld és az élet fejlődése falikép, atlasz, egyéb (pl. kivetíti vagy a tanulók saját atlaszukat nézik). Kérdéseket tesz fel a korábbi ismeretekkel kapcsolatban: ● Mit látnak az ábrán? ● Mit tudnak a világegyetem, a Föld, az élet kialakulásáról? Tanári előadás a világ és az ember keletkezésére vonatkozó legfontosabb elméletekről. Cél: megértetni, hogy a bibliai szövegek történeti hátterének megértéséhez a szaktudományok segítségére szorulunk. Ezzel párhuzamosan jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Szemléltető ábra

Tk. 9-10. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) a) Az Ábrahámig terjedő korszak a tudományok fényében

A Bibliát nem szaktudósok (pl. fizikusok, biológusok vagy történészek) írták. A tudomány nem tud megnyugtatóan válaszolni a világ keletkezésére vonatkozó kérdésre. A legérdekesebb magyarázat a „Nagy Bumm”-elmélet: a világmindenség kb. 20 milliárd évvel ezelőtt, az ősatom robbanásával jött létre; jelenleg is tágulóban van. 23

1. Az üdvtörténet színtere és főszereplője

Arra a kérdésre, honnan az ősatom, a kezdeti energia vagy miért robbant fel, a tudomány nem tud válaszolni. Az ember eredetére vonatkozóan is hiányosak az ismereteink. A biológiai fejlődéselmélet Darwin nevéhez fűződik. A tudományok szerint 2-3 milliárd évvel ezelőtt jelent meg az élet a Földön; a mai ember elődje (crô-magnoni) 35 ezer évvel ezelőtt élt.

Ismeretek megszilárdítása 3-4’

A bibliai őstörténetben található műfajok bevezetése

Ismétlő kérdésekkel megszilárdítja az ismereteket: Tk. 9-10. o. ● Milyen tudományágak foglalkoznak a világ és az élet keletkezésével? ● Tud-e a fizika teljesen biztos választ adni arra a kérdésre, hogyan keletkezett a világ? ● Mi a neve a leghíresebb elméletnek? ● Hány évvel ezelőtt lehetett az ősrobbanás? ● Megmagyarázza-e az ősrobbanás-elmélet a világ eredetét? ● Kinek a nevéhez fűződik a biológiai fejlődéselméletnek a megfogalmazása? ● Kizárja-e Darwin, hogy Isten teremtette a világot? ● Mikor jelenhettek meg az első egysejtű élőlények? ● Mit tudunk a crô-magnoni emberről? Táblakép, füzet A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt. Tanári előadás: az etiológia, a mítosz és a monda jellemzői. Ezzel párhuzamosan jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 10. o. Táblakép, füzet

10’

Táblakép (folytatás) b) Az Ábrahámig terjedő korszak a Bibliában

A biblia vallási szempontból mutatja be a világ és az ember teremtését. Azt fogalmazza meg, hogy a világmindenség és benne az ember Istentől ered. Nem a világ és az ember létrejöttének módját írja le.

A szent iratok a világ keletkezését és az emberiség hajnalát nem történeti beszámolókként, hanem prófétai visszatekintések és mondák formájában mondják el.

Prófétai visszatekintés (etiológia) – párhuzamba állítva a mítosz jellemzőivel a jelen adatait és eseményeit a régmúltba vetített okokkal magyarázza; használ mitikus elemeket (de nem mítosz, amely istenekkel, félistenekkel magyarázza a világ megnyilvánulásait); különbséget tesz Isten és a világ között (a mítosz nem); a történelem egyszeri esemény, van kezdete és vége (a mítosz szerint ciklikus). Monda

24

kisepikai műfaj; mitikus és csodás elemek segítségével mutat be egy valós eseményt vagy helyhez, személyhez, jelenséghez kapcsolódó hiedelmet; csoportjai: hiedelemmondák, eredetmagyarázó mondák, történeti mondák.

3. óra: Történeti és műfaji bevezetés Ismeretek megszilárdítása 3-4’

Befejezés 4’

Ismétlő kérdésekkel megszilárdítja az ismereteket, tisztázza a fogalmakat: ● Milyen szempontból mutatja be a Biblia a világ létrejöttét? ● Mit tart fontosnak a világ teremtésének elbeszélésekor? ● Kiderül-e a Bibliából, hogyan jött létre az ember? ● Milyen irodalmi eljárás az etiológia? ● Melyik műfaj fejezi ki különleges módon az ember és a világ titokzatos kapcsolatát? ● Melyik műfaj jellemzője a ciklikus történelemszemlélet? ● Melyik műfaj szereplői főleg istenek? ● Ki az etiológia főszereplője? ● Mi a monda? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt. Házi feladat: Megtanulandó: az Ábrahámig terjedő korhoz kapcsolódó történeti és műfaji ismeretek (a füzet jegyzete; tk. 9-10. o.). Átismétlendő: az első két órán tanult ismeretek (a füzet jegyzete, tk. 5-7. o.). Következő órán számonkérés írásban az első három órán tanultakból (20’, segédeszközt nem lehet használni).

Tk. 10. o.

Táblakép, füzet Füzet, tk. 9-10. o. Tk. 5-7. o.

b) Háttéranyagok Táblakép (vetíthető formában) forrás: fóliára másolható forma, illetve PowerPoint bemutató a CD-n

Szemléltető ábra A főemlősök, a növények és az állatok fejlődéstörténete (Középiskolai Történelmi Atlasz) forrás: fóliára másolható forma a CD-n PowerPoint bemutató a CD-n

25


4. óra:

Számonkérés a bevezetésekből; a Pentateukhosz legfőbb ismérvei


Írásbeli számonkérés a bevezetésekből. A Pentateukhosz legfontosabb jellemzői. Az üdvtörténet, az üdvtörténetírás és az Ábrahámig terjedő korszak történeti és irodalmi ismereteinek számonkérése. Bevezetés a Pentateukhosz legfontosabb ismérveibe.

Szakasz/idő


Eszközök

Számonkérés a) A számonkérés előkészítése 4-5’

b) A dolgozat bevezetése 3’

c) Dolgozatírás 20+1’


Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mi a Szentírás? ● Hány könyvből áll a zsidó Biblia? ● Mi jellemzi az üdvtörténetírást? ● Hogyan keletkezhetett a világ a tudományok szerint? ● Kinek a nevéhez fűződik a biológiai fejlődéselmélet? ● Melyik bibliai műfaj magyarázza a jelen eseményeit a régmúltba vetített okokkal? ● A monda milyen fajtáit ismerjük? A tanulók válaszaikhoz használhatják a tankönyvet, füzetet.

Tk. 5-10. o.

1. Beosztja a csoportokat (A, B), közben mindent (könyv, füzet…) elrakat. 2. Elmondja a feladatot: ● Kérdésekre kell válaszolni – röviden, érthetően. ● Segédeszközt nem lehet használni. ● Munkaidő: 20’. 3. Kiosztja a feladatlapokat.

Dolgozatkérdések (A/B csoport) Feladatlapok (A/B csoport) Értékelőlapok (A/B csoport)

Tk., füzet

1. A tanulók munkába kezdenek. A tanár dolgozatírás közben körbejár, figyel, szükség esetén segít értelmezni a feladatot. 2. Az idő leteltével beszedi a kész dolgozatokat. Ismerteti az óra témáját, címét: A Pentateukhosz legfontosabb jellemzői. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép A Pentateukhosz legfontosabb jellemzői Bevezetés a Pentateukhoszba 5-10’

26

1. Kikeresteti a Szentírásból és felolvastatja egy önként jelentkező tanulóval az Ószövetség első öt könyvének címét. 2. Tanári előadás: a Pentateukhosz jelentése, Mózes öt könyvének legfontosabb ismérvei. Ezzel párhuzamosan jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Szentírás

Táblakép, füzet

4. óra: Számonkérés a bevezetésekből; a Pentateukhosz legfőbb ismérvei


Mózes öt könyve: Teremtés könyve Kivonulás könyve Számok könyve Leviták könyve Második törvénykönyv

A mózesi könyvek görög elnevezése: Pentateukhosz

Keletkezése: – többféle hagyomány (pl. papi, jahvista) összefonódása – Kr. e. 9. sz.-tól Kr. e. 6-5. sz. Házi feladat: Megtanulandó: a Pentateukhosz legfőbb ismérvei (a füzet jegyzete, tk. 11. és 14. o.-ról a bevezetők).

Befejezés 2’

Füzet, tk. 11.14. o.


Dolgozatkérdések A csoport 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Mi a Szentírás? Hány könyvből áll a zsidó Biblia? Mi a Septuaginta? Mi az üdvtörténet (szűkebb értelemben)? Hogyan fejlődött a tudományok szerint az ember? Mi jellemzi az etiológiát?

B csoport 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Mi a Szentírás? Hány könyvből áll a katolikus Ószövetség? Mikor és hol határozták meg a zsidó kánont? Mi jellemzi az üdvtörténetírást? Hogyan jött létre a tudományok szerint a világ? Mi jellemzi a mítoszokat?

forrás: nyomtatható forma A4-es méretben a CD-n

Feladatlapok (A és B csoport) Feladatlapok a diákoknak: dolgozatkérdések a válaszokhoz szükséges hely kihagyásával. forrás: fénymásolható forma A4-es méretben a CD-n

27


Értékelőlapok A csoport Kérdés

Összpontszám

1.

Mi a Szentírás?

3 pont

2.

Hány könyvből áll a zsidó Biblia? Mi a Septuaginta?

1 pont

Mi az üdvtörténet (szűkebb értelemben)?

3 pont

Hogyan fejlődött a tudományok szerint az ember? Mi jellemzi az etiológiát?

2 pont

3. 4.

5. 6.

2 pont

3 pont

Válasz elemei Azokat a könyveket, amelyeket a zsidóság, illetve a kereszténység Isten valódi üzenetének tekint, Szentírásnak nevezzük. 24 könyvből. Görög nyelvű bibliafordítás. Az üdvtörténet azoknak az eseményeknek láncolata, amelyekben Isten üdvözítő tevékenysége és a Messiás érkezése tudatossá válik az emberek számára. Darwin biológiai fejlődéselmélete 35 ezer évvel ezelőtt: a mai ember elődje (crô-magnoni) Irodalmi eljárás. Prófétai visszatekintés a múltba. A jelent a régmúltba vetítetett okokkal magyarázza. Különbséget tesz Isten és a világ között.

Pontozás elemei

1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p

A dolgozat értékelése: 13-14 pont 5; 10-12 pont 4; 7-9 pont 3; 4-6 pont 2; 1-3 pont 1

B csoport Kérdés

Összpontszám

1.

Mi a Szentírás?

3 pont

2.

Hány könyvből áll a katolikus Ószövetség? Mikor, hol határozták meg a zsidó kánont? Mi jellemzi az üdvtörténetírást?

1 pont

Hogyan jött létre a tudományok szerint a világ? Mi jellemzi a mítoszokat?

2 pont

3. 4. 5. 6.

2 pont 3 pont

3 pont

Válasz elemei Azokat a könyveket, amelyeket a zsidóság, illetve a kereszténység Isten valódi üzenetének tekint, Szentírásnak nevezzük. 46 könyvből.

1p 1p 1p 1p

Jabne Kr. u. 90-95 Érzékelhető eseményeket és összefüggéseket tár fel. Jelképeket használ. Vallási drámákat alkot, műfajokat alkalmaz. „Nagy Bumm”-elmélet Kb. 20 milliárd éve; táguló világegyetem

1p 1p 1p 1p 1p 1p

Epikus alapú irodalmi műfaj. Nem tesz különbséget Isten és a világ között. A történelem ciklikus.

1p 1p 1p

A dolgozat értékelése: 13-14 pont 5; 10-12 pont 4; 7-9 pont 3; 4-6 pont 2; 1-3 pont 1 forrás: fénymásolható forma A4-es méretben a CD-n

28

Pontozás elemei

1p

5. óra: A világ teremtése a Bibliában (Ter 1,1 - 2,4a)

5. óra:

A világ teremtése a Bibliában (Ter 1, 1-25.31; 2, 1-4a)


Az üdvtörténet színtere: a teremtett világ. A világ teremtéséről szóló bibliai részlet (Ter 1, 1-25.31; 2, 1-4a) szóelemzése, szövegértelmezése. Reflektálás a világ ajándék voltára.

Szakasz/idő Bevezetés a Biblia szimbolikus nyelvébe – asszociációs előkészítés 4-5’


Tanári/tanulói tevékenység Tanórai beszélgetés tanári kérdésekkel irányítva: A tanár megmutatja Sieger Köder Teremtés c. alkotását, asszociációkat hív elő a tanulókból: ● Mit ábrázol a kép? (teremtés) ● Milyen színek vannak rajta? (kék) ● Milyen vonalakat, formákat látnak? (pl. bolygók pályája) ● Milyen sajátos szimbólumokat találnak a képen? (alfa) ● Mire emlékeztetnek/utalnak ezek? ● Milyen címet adnának a képnek? Ismerteti az óra témáját, címét: A teremtés-elbeszélés a Bibliában (Ter 1, 1-25.31; 2, 1-4a). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Eszközök Sieger Köder alkotása

Táblakép, füzet

Táblakép A világ teremtése – a teremtésről szóló leírás a Bibliában (Ter 1, 1-25.31; 2, 1-4a) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban a Ter 1, 1-25.31; 2, 1-4a szövegét.

Szentírás

Önként jelentkező tanulókkal felolvastatja a szöveget a napok szerint felosztva.

Szentírás

2’ b) Hangos felolvasás 2’ Feldolgozás a) A szöveg tartalmának felidézése 2’

Elmondatja a szöveg tartalmát: a teremtés történetét napok szerint. A tanulók a tartalom felidézéséhez használhatják a Szentírást.

b) Szóelemzés

Kiemeli a legfőbb kifejezéseket, elmondja magyarázatukat. Ezzel párhuzamosan jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

10’

Szentírás Tk. 12. o. Táblakép, füzet

29


Táblakép (folytatás) Szóelemzés kezdetben: eredetet jelent; az idő Isten alkotása teremtette: (héber: bara) Isten tevékenysége Isten (Elohim): többes számú alak – Isten valamennyi isteni tulajdonságot birtokol a föld puszta és üres: (héber: tohu wabohu) az alapvetően megformált föld Isten szólt: a Teremtő szóval teremt; a tettek hat napra osztása a teremtést az időbe helyezi látta Isten, hogy … jó: ami Istentől van, minden jó a hetedik napon megnyugodott minden munkától: a hét nap irodalmi keret; a zsidók életrendjét szentesíti; a mindenség jóságára utal

c) Értelmezés 8-10’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi lehet a szerző szándéka? ● Mit akar közölni a Szentírás olvasóival? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Egyéni munkában elolvastatja a tankönyv magyarázatát, aláhúzatja a lényeget. 4. Közösen megbeszélik, melyek a legfontosabb gondolatok. 5. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 12-13. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés A teremtésről szóló ének azt tanítja, a világ Istentől van, tőle függ. Vannak az elbeszélésben mitikus elemek (égitestek, káosz), de ezek nem istenek, hanem teremtmények. Isten világfeletti lény, aki szabadon és minden előzmény nélkül teremti a mindenséget. Aktualizálás 2’

Szorgalmi házi feladat: Készítsenek rajzot a teremtés egy-egy napjáról, vagy írjanak a teremtéshez kapcsolódó imát, illetve keressenek ilyeneket.

Tk. 13. o.

Kapcsolódás az előző órákhoz A szorgalmi hf. megbeszélése 2’

A 3. óra végén feladott szorgalmi hf. (a tankönyvekben a világ, az élet, az ember keletkezésével kapcsolatban található ismeretek) megbeszélése.

Füzet

A dolgozat kiosztása 3’

Az előző órán írt dolgozat kiosztása: Értékeli az osztály munkáját, teljesítményét. Kiosztja a dolgozatokat. Megbeszélik az általános problémákat. A személyes kérdéseket az óra utáni szünetben beszélik meg.

Feladatlapok javítva Értékelőlapok (A/B csoport)

Befejezés 2’

30

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Ter 1, 1-25.31; 2, 1-4a szövegét (a füzet jegyzete, tk. 12-13. o.). Memoriter: a Ter 1, 1-5 szövege. Következő órán felelés szóban.

Füzet, tk. 12-13. o. Memoriter

5. óra: A világ teremtése a Bibliában (Ter 1,1 - 2,4a)


Sieger Köder alkotása: Teremtés (üvegablak)

forrás: fóliára másolható forma, illetve PowerPoint bemutató a CD-n

31


6. óra:

Az ember teremtése az első és a második teremtés-elbeszélésben (Ter 1, 26-30; Ter 2, 4b-25)


Az üdvtörténet főszereplője: az ember. Az ember teremtése a teremtés-elbeszélésekben. A teremtés-elbeszélések az ember teremtéséről: a Ter 1, 26-30 és a Ter 2, 4b-25 szóelemzése és szövegértelmezése. Reflektálás ember voltunk istenképiségére, saját bontakozó emberségünkre.

Szakasz/idő Kapcsolódás az előző órához: a szorgalmi hf. megbeszélése


Eszközök

Az előző órán feladott szorgalmi hf. megbeszélése: felolvastatja az elkészült imákat, a faliújságra kiteszik a rajzokat.

Füzet, faliújság

Egy tanulót feleltet. Kérdés: A világ teremtéséről szóló ének (Ter 1, 1-25.31; 2, 1-4a) szövege (1-5 v., memoriter); rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik a már ismert szempontok (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás) szerint.

Szentírás (kivéve a memoriterhez)

3’ Feleltetés 3’


Ismerteti az óra témáját, címét: Az isteni képmás születése az első és a második teremtés-elbeszélésben (Ter 1, 26-30; Ter 2, 4b-25). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép Az isteni képmás születése a két teremtés-elbeszélésben (Ter 1, 26-30; Ter 2, 4b-25) Feldolgozás a) Csöndes találkozás a szöveggel

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban a Ter 1, 26-30 és a Ter 2, 4b-25 szövegét.

Szentírás

Önként jelentkező tanulókkal felolvastatja a szövegeket.

Szentírás

1. Kérdések segítségével meghatároztatja az elbeszélések szerkezetét: ● Milyen főbb részeket találunk a két elbeszélésben? ● Mely verseknél vannak e részek határai? 2. Rögzítik a szerkezetet: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Szentírás

4’ b) Hangos felolvasás 4’ Feldolgozás a) A teremtéselbeszélések szerkezetének felismerése 5’

32

Táblakép, füzet

6. óra: Az ember teremtése (Ter 1, 26-30; Ter 2, 4b-25)

Táblakép (folytatás) Szerkezet:

Ter 1, 26-30 26 27 28-30

elhatározás („alkossunk”) a férfi és a nő teremtése áldás és birtokbaadás

Ter 2, 4b-25 4b-6 7 8-17 18-20 21-25 b) Szóelemzés 7-10’

az ég és a föld teremtése az ember teremtése a kert teremtése az állatok teremtése az asszony teremtése


Tk. 14-16. o. Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Az isteni képmás születése az első teremtés-elbeszélésben (Ter 1, 26-30) Szóelemzés

alkossunk: Isten megfontolt tevékenysége embert: (héber adam = ember) az egész emberiség képünkre: – az egyiptomiaknál csak a fáraó volt Isten képviselője, a Biblia szerint minden ember az – nagy az ember méltósága, de nem isten uralkodjék: az ember felelős a teremtett világért férfinak és nőnek teremtette őket: a két nem méltóságában egyenlő

Az ember létrejötte a második teremtés-elbeszélésben (Ter 2, 4b-25) Szóelemzés

a föld agyagából: ókori keleti kép, a fazekas munkájára utal az élet leheletét: az élet Istentől van kertet … fát: mitikus elemek parancsolta: az ember nem döntheti el Isten helyett, mi a jó, és mi a rossz segítőt: a férfi és a nő egyenrangú társak (oldal)borda: mitikus elem, az élet szimbóluma, a két nem egymásra utaltságát jelenti feleség: szójáték (héber is=férfi, issah=asszony) – a nő egységet alkot a férfival

c) Az értelmezés megkeresése a tankönyvből 5’

1. Egyéni munkában elolvastatja a tankönyv magyarázatát, aláhúzatja a lényeget. 2. Közösen megbeszélik, melyek a legfontosabb gondolatok. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 16. o.

Táblakép, füzet

33


Táblakép (folytatás) Az isteni képmás születése az első teremtés-elbeszélésben (Ter 1, 26-30) Értelmezés A Biblia az ember teremtésének leírásában drámai jelképek segítségével mondja el, hogy az élet és az ember csodája Istentől származik. Arról, hogy milyen módon jött létre az élet, hogyan történt az emberré válás, nem beszél. Az ember létrejötte a második teremtés-elbeszélésben (Ter 2, 4b-25) Értelmezés A paradicsomi állapot azt jelképezi, hogy Isten boldog életre, üdvösségre teremtette az embert. A Biblia nem történeti helyzetet ábrázol, nem mond ellent annak, hogy Isten fejlődő világot teremtett. Aktualizálás 5’

Befejezés 2’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● Mit jelent személyes életünkben az, hogy ésszel és szabad akarattal rendelkező lények vagyunk? ● Mit jelent, hogy az Isten kertbe helyezte az embert? ● Mit jelent, hogy segítőt, társat ajándékozott neki? Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Ter 1, 26-30 és a Ter 2, 4b-25 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 14-16. o.). Következő órán felelés szóban. Szorgalmi házi feladat: Keressenek olyan albumokat/alkotásokat, amelyek az ember kezdetével foglalkoznak (pl. Michelangelo, …).


34

Tk. 16. o.

Füzet, tk. 14-16. o.

7. óra: A bűnbeesés (Ter 3, 1-24)

7. óra:

A bűnbeesésről szóló leírás (Ter 3, 1-24)


Az ember első kudarca és az isteni segítség ígérete: a bűnbeesésről szóló leírás. A bűnbeesésről szóló leírás (Ter 3, 1-24) szóelemzése és szövegértelmezése. A bűnös cselekedet romboló hatásainak felismerése. A szövegértési készség fejlesztése.

Szakasz/idő


Eszközök

Két tanulót feleltet. Kérdések: 1. felelő: Az isteni képmás születése az első teremtés-elbeszélésben (Ter 1, 26-30) 2. felelő: Az ember létrejötte a második teremtés-elbeszélésben (Ter 2, 4b-25). A részlet rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleleteket értékelik: a már ismert szempontok (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás) mellett új szempont: a szöveg aktualizálása, alkalmazása a mindennapi életgyakorlatra.

Szentírás

Kapcsolódás az előző órákhoz: a szorgalmi hf. megbeszélése 4’

A műalkotások közül a leghíresebbeket megnézik. (Ha van köztük olyan, amelyiken a bűnbeesés ábrázolása is látható, ennek segítségével vezeti be az óra témáját.)

Műalkotások a tanulóktól


Ismerteti az óra témáját, címét: A bűnbeesés leírása a Bibliában (Ter 3, 1-24). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Feleltetés 3’+3’

Táblakép, füzet

Táblakép A bűnbeesés leírása a Bibliában(Ter 3, 1-24) Prezentálás Ismerkedés a bűnbeesés-elbeszéléssel 3’

Öt önként jelentkező tanulóval felolvastatja a Szentírásból a Ter 3, 1-24 szövegét dramatizálva (narrátor, Úristen, kígyó, ember, asszony).

Szentírás

Feldolgozás a) Szóelemzés Páros munka: a hiányzó kifejezések azonosítása 7’ Páros munka: ellenőrzés 5’

Hiányos szómagyarázatok kiegészítése (összidő: 20’) 1. A tanár egyenként kivetíti a tankönyvben található szómagyarázatokat az értelmezett kifejezés nélkül. A tanulópárok a Szentírás segítségével megkeresik, hogy az egyes magyarázatokhoz melyik kifejezés tartozhat. Füzetükben jegyzetelik a talált kifejezéseket. 2. A tanár újra kivetíti egyenként a magyarázatokat. A tanulópárok a tankönyv segítségével ellenőrzik, hogy a magyarázatokhoz a megfelelő kifejezéseket találták-e meg.

Hiányos szómagyarázatok (vetíthető fólia) Szentírás, füzet

Tk. 17-18. o.

35

1. Az üdvtörténet színtere és főszereplője Közös ellenőrzés 5’

3. A tanár irányításával közösen is ellenőrzik a megoldást.

Megoldás

Közös munka: a szóelemzések rögzítése 3’

4. A tanár a legfontosabb kifejezéseket kiemeli és a szentírási szövegnek megfelelő sorrendben rögzíti magyarázatukkal együtt: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.


Táblakép (folytatás) Szóelemzés

kígyó: az istenellenes hatalmak jelképe; a kísértés szimbóluma; a hangsúly az ember felelősségén van vett a gyümölcsből, evett: a bűn lényege nem a gyümölcsevés; az isteni útmutatásnak való ellenszegülés jele ellenségeskedést vetek…: állandó harc lesz az ember és a bűnös világ között ő széttiporja fejedet: e küzdelem nem reménytelen (proto-evangélium, azaz első örömhír) megsokasítom … terhességed kínjait: az életadást beárnyékoló reménytelenségre utal, mely a bűn következménye arcod verejtékével…: nem a munka a büntetés, hanem a munka kilátástalansága – ez is a bűn következménye visszatérsz a porba: nem a halál a büntetés, a halállal kapcsolatos félelmek a bűn következményei; megszakad az Isten és az ember közti kapcsolat bőrköntösöket készített: Isten segítségére siet lázadó teremtményének is; ez burkoltan a megváltás ígérete kiküldte őt…: antropomorf (=Istent emberi tulajdonságokkal felruházó) kifejezés, arra utal, hogy az ember utasította vissza Istent kerubokat … állított: a kerub Isten jelenlétének szimbóluma

b) Értelmezés 8’

1. Tanórai beszélgetés tanári kérdésekkel irányítva: ● Mi a bűn a Szentírás szerint? Lehet-e a gyümölcsevést bűnnek nevezni? Szabályszegés-e a bűn? ● Mi történt a bűnbeesés után? Magára hagyta-e Isten a bűnös embert? ● Mi jelenthetnek a büntetések? Büntet-e az Isten? Melyik tettünknek milyen következményei lehetnek? 2. A tanár összegzi és megfogalmazza az elhangzottakat. 3. Irányításával a tanulók kikeresik és aláhúzzák a tankönyvben a legfontosabb értelmező mondatokat. 4. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 18-19. o

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés Az elbeszélés műfaja etiológia. Jelképek segítségével magyarázza, hogy az ember Isten elgondolását kezdetektől visszautasította: ez a bűn. A bűnnek megvannak a maga logikus következményei. Ezeket a következményeket (kilátástalanság, alá-fölérendeltség stb.) Istenbe vetíti vissza. Az isteni büntetésre utaló bibliai megjegyzések tehát antropomorf jellegűek, Isten ugyanis nem büntet, sőt az ellene forduló embert is megsegíti. 36

7. óra: A bűnbeesés (Ter 3, 1-24)

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Ter 3, 1-24 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 17-19. o.). Következő órán felelés szóban.

Befejezés 2’



Hiányos szómagyarázatok Írásvetítővel vetíthető fólia a hiányos szöveggel forrás: fóliára másolható forma a CD-n Megoldás a magyarázatok vetítésének sorrendjében: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

kígyó megnyílik a szemetek ellenségeskedést vetek… észrevették, hogy mezítelenek port egyél visszatérsz a porba ő széttiporja fejedet megsokasítom … terhességed kínjait arcod verejtékével… bőrköntösöket készített kiküldte őt… kerubokat … állított uralkodni fog rajtad

A táblára felkerülő kifejezések a szentírási szövegnek megfelelő sorrendben: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

kígyó vett a gyümölcsből, evett ellenségeskedést vetek… ő széttiporja fejedet megsokasítom … terhességed kínjait arcod verejtékével… visszatérsz a porba bőrköntösöket készített kiküldte őt… kerubokat … állított

forrás: fóliára másolható forma a CD-n Számítógéppel kivetíthető forma: a hiányos szöveg és a megoldás forrás: PowerPoint bemutató a CD-n

37


8/A óra: A Biblia a bűn terjedéséről: Káin és Ábel (Ter 4, 1-16) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

A bűn terjedése és Isten irgalmának megnyilvánulása – Káin és Ábel. A Káin és Ábel (Ter 4, 1-16) történetéről szóló szöveg szóelemzése és szövegértelmezése. Reflektálás a bűn következményeire az emberi kapcsolatok világában.



Tanári/tanulói tevékenység Egy tanulót feleltet. Kérdés: A bűnbeesésről szóló szöveg (Ter 3, 1-24) rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás). Ismerteti az óra témáját, címét: A bűn terjedése a Biblia szerint – Káin és Ábel története (Ter 4, 1-16). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Eszközök Szentírás

Táblakép, füzet

Táblakép A Biblia a bűn terjedéséről – Káin és Ábel (Ter 4, 1-16) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban a Ter 4, 1-16 szövegét.

Szentírás

Önként jelentkező tanulókkal felolvastatja a szöveget dramatizálva (narrátor, Úr, Káin).

Szentírás

2’ b) Hangos felolvasás 2’ Feldolgozás a) A szöveg tartalmának felidézése

Elmondatja a szöveg tartalmát. A tanulók a tartalom felidézéséhez használhatják a Szentírást.

Szentírás

2’ b) Szóelemzés 10-12’




38

megismerte: nem csupán elméleti ismeretszerzés – az egész embert igénybe vevő tapasztalat Káin: a héber szó jelentése: ‘kapni’

8/A óra: Káin és Ábel (Ter 4, 1-16)

Ábel: beszélő név; a héber szó jelentése: ‘lélegzet, semmiség’ rátekintett … nem tekintett: az idősebb testvérben emiatt feltámad az irigység lehorgasztotta a fejét: a lelkiismeret szava, Káin nincs kiszolgáltatva a bűn hatalmának rátámadt…: tudatosan ölte meg testvérét őrzője…?: Káin nem tartja felelősnek magát Ábel sorsáért … hozzám kiált: Isten az élet ura és védnöke jelt is tett: az isteni védelem jele Édentől keletre: az Istentől távol való életet jelenti


1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi a különbség a két testvér magatartása között? ● Indokolja-e a Szentírás, hogy Ábel áldozatát miért fogadta el Isten, és Káinét miért nem? ● Mi lehet a szerző szándéka? ● Mit akar közölni a Szentírás olvasóival? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Egyéni munkában elolvastatja a tankönyv magyarázatát, aláhúzatja a lényeget. 4. Közösen megbeszélik, melyek a legfontosabb gondolatok. 5. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 23. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés Az elbeszélés az életellenes bűnök területén mutatja be a bűn terjedését. A szerző azt a tapasztalatot fogalmazza meg, hogy az irigység és a gyilkosság az ember bűnös akarataként kezdettől jelen van a történelemben. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy Isten a bűnösnek nem a halálát akarja, hanem azt, hogy megtérjen és éljen („jelt is tett Káinra”). Aktualizálás 5-6’ Befejezés 2’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● A mi életünkben milyen hatások fenyegetik a teljes élet kibontakozását? Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Ter 4, 1-16 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 20-21.23-24. o.). Következő órán felelés szóban.

Tk. 24. o.

Füzet Tk. 20-21.23-24. o.


39


8/B óra: A Biblia a bűn terjedéséről: a vízözön (részletek a Ter 6-9-ből) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

A bűn terjedése és Isten irgalmának megnyilvánulása – a vízözön. A vízözön-elbeszélés (Ter 6, 1-2.12-21; 7, 1.11.17-19; 8, 1-4; 9, 8-13) szóelemzése, szövegértelmezése. Reflektálás az emberi közösségek bűnös voltára.


Bevezetés a szövegértelmezésbe


Eszközök

Egy tanulót feleltet. Kérdés: A bűnbeesésről szóló szöveg (Ter 3, 1-24) rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Szentírás

A tanár – egyéni munka keretében – vízzel kapcsolatos szólásokat gyűjtet, leíratja a tanulókkal a füzetükbe.

Füzet

3’ Az óra témájának megadása 1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A Biblia a bűn terjedéséről – a vízözön-elbeszélés (részletek a Ter 6-9-ből). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép A Biblia a bűn terjedéséről – a vízözön (részletek a Ter 6-9-ből) Prezentálás Csöndes találkozás a szöveggel 2’

Kikeresteti a tankönyvből és elolvastatja a tanulókkal magukban a Ter 6-9 részleteinek szövegét.

Tk. 21. o.

Feldolgozás a) A szöveg tartalmának felidézése 2’

Elmondatja a szöveg tartalmát. A tanulók a tartalom felidézéséhez használhatják a tankönyvi szöveget.

b) Szóelemzés


10’

Tk. 21. o. Tk. 22. o. Táblakép, füzet


40

megtelt a föld gonoszsággal: a bűn fertőzte világra utal elpusztítom őket: antropomorfizmus: a bűn logikus következményének megfogalmazása bárka, két-két állat: a teremetéskor az állatok is részesültek Isten áldásában, hasonlóan most, megmenekülésükkor is

8/B óra: A vízözön (Ter 6-9)

téged találtalak igaznak: az ‘igaz’ az isteni útmutatásokhoz hűséges ember vízözön: mitikus elem (pl. Gilgames eposz) a bűn pusztító hatásának bemutatására szövetséget kötök: Isten egyoldalú kegyelmi adományára utal szivárvány: mitikus elem, a remény jele


1. Visszatér a bevezetésben gyűjtött szólásokhoz: kettőthármat felolvastat és értelmeztet a tanulókkal. 2. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mit fejez ki a vízözön, illetve a bárka szimbóluma? ● Mi lehet a szerző szándéka? ● Mit akar közölni a Szentírás olvasóival? 3. Összefoglalja az elhangzottakat. 4. Egyéni munkában elolvastatja a tankönyv magyarázatát, aláhúzatja a lényeget. 5. Közösen megbeszélik, melyek a legfontosabb gondolatok. 6. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Füzet Tk. 23-24. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés A szerző mitikus anyag felhasználásával azt tanítja, hogy ha az ember letér Isten útjáról, reménytelen helyzetbe kerül („összecsapnak feje felett a hullámok”). Ám ha hűséges marad Istenhez, Noéhoz hasonlóan megmenekül. Aktualizálás 5’ Befejezés 2’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● A mi életünkben milyen közösségi hatások fenyegetik a teljes élet kibontakozását? Házi feladat: Megtanulandó: a szentírási szöveg tankönyvi szemelvényeivel elemezni a Ter 6-9 részleteinek szövegét (a füzet jegyzete, tk. 21-24. o.). Következő órán felelés szóban.

Tk. 24. o.



41


8/C óra: A Biblia a bűn terjedéséről: a bábeli nyelvzavar (Ter 11, 1-9) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

A bűn terjedése és Isten irgalmának megnyilvánulása – a bábeli nyelvzavar. A bábeli nyelvzavarról szóló elbeszélés (Ter 11, 1-9) szóelemzése, szövegértelmezése. Reflektálás az emberi közösséget veszélyeztető, romboló bűnökre.



Tanári/tanulói tevékenység Egy tanulót feleltet. Kérdés: A bűnbeesésről szóló szöveg (Ter 3, 1-24) rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás). Ismerteti az óra témáját, címét: A Biblia a bűn terjedéséről – a bábeli nyelvzavar (Ter 11, 1-9). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.


Táblakép, füzet

Táblakép A Biblia a bűn terjedéséről – a bábeli nyelvzavar (Ter 11, 1-9) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel


Szentírás

Önként jelentkező tanulókkal felolvastatja a szöveget dramatizálva (narrátor, Úr, 1. ember, 2. ember).

Szentírás

2’ b) Hangos felolvasás 2’ Feldolgozás a) A szöveg tartalmának felidézése


Szentírás

2’ b) Szóelemzés 10’



42

egy ajkú: nem a beszélt nyelvek azonosságára, hanem az egyetértésre utal Sineár földje: Babilónia neve


8/C óra: A bábeli nyelvzavar (Ter 11, 1-9)

torony: az emberiség nagyravágyásának szimbóluma (ihletője a sumér-babilóniai toronytemplom, a zikkurat) az Úr … leszállt: antropomorfizmus: az Isten mindig elérhetetlen magasságban marad az ember számára zavarjuk ott össze a nyelvüket: nem isteni beavatkozást jelent, hanem az emberi nagyravágyás elkerülhetetlen eredményére, a közösség felbomlására utal

c) Az értelmezés előkészítése

1. Megmutat három képet, és megkérdezi, milyen kapcsolat lehet a képek és a bibliai szöveg mondanivalója között.

Képek az értelmezéshez

2. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mit fejez ki a torony és a nyelvek összezavarásának szimbóluma? ● Mi lehet a szerző szándéka? ● Mit akar közölni a Szentírás olvasóival? 3. Összefoglalja az elhangzottakat. 4. Egyéni munkában elolvastatja a tankönyv magyarázatát, aláhúzatja a lényeget. 5. Közösen megbeszélik, melyek a legfontosabb gondolatok. 6. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 24. o.

2’ d) Értelmezés 5-6’

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés Az elbeszélés műfaja monda. Nem a nyelvek eredetéről szól; azt a vallási tanítást közli, hogy ha az emberek bűnös módon – Isten nélkül – törekszenek uralomra, annak zűrzavar, széthúzás lesz a vége. Aktualizálás 5’ Befejezés 5’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● A mi életünkben milyen bűnök nehezítik a közösségi élet kibontakozását? Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Ter 11, 1-9 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 22-24. o.).

Tk. 24. o.



43


Választható képek az értelmezéshez

Nabonidus (babilónia királya, Kr. e. 556-539) zikkuratjának rekonstrukciós rajza

id. Pieter Bruegel Bábel tornya c. festménye (flamand festő, c. 1525-69)

Úr toronytemplomában az első szintre vezető lépcső (vö. a tankönyvi zikkurat-rajzzal)

Bábel tornyának építése (Egerton Genesis Picture Book, England; 1360k)

Balettjelenet (máltai balettcsoport)

A United Nations University épülete Tokióban


44

9. óra: Összefoglalás

9. óra:

Összefoglalás: az üdvtörténet színtere és főszereplője


Az üdvtörténet színtere és főszereplője – összefoglalás. A teremtésről, a bűnbeesésről és a bűn terjedéséről szóló bibliai szövegek (Ter 1,1 -25.31; 2, 1-4a; Ter 1, 26-30; Ter 2, 4b-25; Ter 3, 1-24; Ter 4, 1-16 vagy Ter 6-9 részletei vagy Ter 11, 1-9) tartalmának, szóelemzésének és szövegértelmezésének átismétlése, a műfaji jellemzőkkel kapcsolatos ismeretek megszilárdítása. Felkészülés a számonkérésre.



Tanári/tanulói tevékenység Egy tanulót feleltet. Kérdés: ● Káin és Ábel (Ter 4, 1-16) vagy ● A vízözön (részletek a Ter 6-9-ből) vagy ● A bábeli nyelvzavar (Ter 11, 1-9) A részlet rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg, illetve a szentírási szöveg tankönyvi szemelvényeinek segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Eszközök Szentírás vagy a szentírási szöveg másolata a tankönyvből

Megadja az óra témáját: összefoglalás, felkészülés a következő óra dolgozatára. A dolgozat témája: Az üdvtörténet színtere és főszereplője; formája: fogalmazás.

Ismétlés a) Tartalmi ismétlés 5’

b) Szóelemzések ismétlése 6’

c) Értelmezések ismétlése 10’

d) Műfajok ismétlése 10’

Közös munka – szöveg felismertetése tartalma alapján: ● Öt önként jelentkező tanuló 1-1’ alatt elmondja egy-egy ismétlendő szöveg tartalmát, a cím említése nélkül. ● A többek feladata: kitalálni, melyik történetet mondták. Páros munka – kifejezések magyarázatának felidézése: ● Minden tanuló kap egy üres cédulát, erre mind az öt szövegből egy-egy tanult kifejezést ír. ● A tanulópárok tagjai kicserélik cédulájukat, majd elmondják egymásnak a kapott szavak magyarázatát – egymás tudásának helyességét ellenőrzik. Egyéni, majd közös munka – az értelmezések felidézése: ● Minden tanuló szabadon választ egy szöveget az öt közül, s leírja fejből annak értelmezését a füzetébe. ● A tanár felolvastat egy-egy értelmezést mind az öt szöveg esetén. Közösen megbeszélik, kiegészítik, pontosítják a hallottakat. Egyéni, majd közös munka – a műfajok felidézése: ● Minden tanuló kap egy üres cédulát, erre felír egy általa választott műfajt jellemző mondatot. ● A tanár összeszedi, összekeveri, újra húzat a tanulókkal. ● A tanulók felolvassák a cédulájukon szereplő mondatot, s megmondják, melyik műfaj sajátossága.

Üres cédulák Szentírás (Füzet, tk. csak ha kell)

Füzet üres oldala

Üres cédulák (Tk., füzet)

45

1. Az üdvtörténet színtere és főszereplője Befejezés 2’

Házi feladat: Átismétlendő: A teremtésről, a bűnbeesésről és a bűn terjedéséről szóló bibliai szövegekkel (Ter 1,1 -25.31; 2, 14a; Ter 1, 26-30; Ter 2, 4b-25; Ter 3, 1-24; Ter 4, 1-16 vagy Ter 6-9 részletei vagy Ter 11, 1-9) kapcsolatban tanult ismeretek – műfaj, tartalom, szóelemzés, szövegértelmezés (a füzet jegyzete, tk. 9-24. o.). Következő órán írásbeli számonkérés. Röviden összefoglalja a tudnivalókat (35’; fogalmazás típusú dolgozat, ennek lényege, részei, értékelése; segédeszköz: Szentírás – a Ter 6-9-ből tanult részletek elemzéséhez is!).


b) Háttéranyagok A szentírási szöveg másolata a tankönyvből A vízözönről szóló szöveg (Ter 6-9 részletei) tankönyvi szemelvényeinek másolata a feleltetéshez. forrás: nyomtatható forma A4-es méretben a CD-n

46

10. óra: Számonkérés a szentírási szövegekből

10. óra: Számonkérés: az üdvtörténet színtere és főszereplője a) Az óra felépítése Témája:

Írásbeli számonkérés a teremtésről, a bűnbeesésről és a bűn terjedéséről szóló bibliai szövegekből. A teremtésről, a bűnbeesésről és a bűn terjedéséről szóló bibliai szövegek (Ter 1,1 -25.31; 2, 1-4a; Ter 1, 26-30; Ter 2, 4b-25; Ter 3, 1-24; Ter 4, 1-16 vagy Ter 6-9 részletei vagy Ter 11, 1-9) tartalmának, szóelemzésének és szövegértelmezésének, műfaji jellemzőinek számonkérése. Visszajelzés a tanultak elsajátításának mélységéről. Az első fogalmazás-típusú dolgozat megírása.

Célja:

Szakasz/idő


Eszközök

Számonkérés a) A számonkérés előkészítése 5’


1. Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mi a szerző célja az első, a világ teremtéséről szóló elbeszéléssel? ● Mit tart a Szentírás bűnnek? ● Mit jelentenek a következő kifejezések: – kezdetben – parancs – kert/Paradicsom – arcod verejtékével ● Büntet-e az Isten? ● Idézzenek fel antropomorf kifejezéseket (Isten leszáll, szétszór, számon kér…) A tanulók válaszaikhoz használhatják a Szentírást, a tankönyvet, füzetet. 2. Formai bevezetés a fogalmazás típusú dolgozat formai és tartalmi elemeinek felidézését segítő kérdésekkel: ● Milyen részekből áll egy fogalmazás? (bevezetés, kifejtés, befejezés) ● Hogyan különülnek el egymástól a részek? (bekezdések) ● Mi írunk a bevezetésben? (a szöveg tartalma 2-3 mondatban) ● Mi fogalmazunk meg a kifejtésben? (szómagyarázatok, szövegértelmezés) ● Mi található a befejezésben? (személyes állásfoglalás, aktualizálás)

Tk. 9-24. o.

1. A tanár lapokat oszt a fogalmazáshoz, közben a Szentírás kivételével mindent (könyv, füzet…) elrakat. 2. Elmondja a feladatot: ● Mivel ez az első fogalmazás típusú dolgozat, mindenki maga választhatja ki, hogy a 4 szöveg közül melyiket dolgozza ki. ● Szentírást lehet használni (mást nem). ● Munkaidő: 35’. ● Elmondja és a táblára is felírja a választható címeket.

Lapok a fogalmazáshoz

Szentírás, Tk., füzet

Javítási-értékelési szempontrendszer (a javításhoz)

Táblakép

47


Táblakép Választható címek: 1. 2. 3. 4/A 4/B 4/C

Az isteni képmás születése az első teremtés-elbeszélésben (Ter 1, 26-30) Az ember létrejötte a második teremtés-elbeszélésben (Ter 2, 4b-25) A bűnbeesés leírása a Bibliában (Ter 3, 1-24) A Biblia a bűn terjedéséről – Káin és Ábel (Ter 4, 1-16) A Biblia a bűn terjedéséről – a vízözön (Ter 6-9 részletei) A Biblia a bűn terjedéséről – a bábeli nyelvzavar (Ter 11, 1-9)

1. A tanulók munkába kezdenek. A tanár dolgozatírás közben körbejár, figyel, szükség esetén segít értelmezni a feladatot. 2. Az idő leteltével beszedi a kész dolgozatokat.


Szentírás

Házi feladat: nincs.

Befejezés 1’

b) Háttéranyagok Lapok a fogalmazáshoz Javítási-értékelési szempontrendszer Javítási-értékelési szempontrendszer Formai elemek

Tartalmi elemek

Bevezetés Látható bekezdések

1 pont

Tartalom: Lényegre törő, pontos. Teljes mondatokban fogalmaz.

2 pont

Kifejtés

1 pont

Szóelemzés: Legalább 4 fontos kifejezés érthető magyarázata.

4 pont

Szöveg értelmezése: Legalább 2 elkülönülő gondolatot ír. Teljes mondatokban fogalmaz.

4 pont

Aktualizálás: Legalább 2 teljes mondatot ír. Hivatkozik a keresztény életgyakorlatra.

4 pont

Befejezés

Látható bekezdések

Látható bekezdések

1 pont

Értékelés: 15-17 pont 5; 12-14 pont 4; 9-11 pont 3; 5-8 pont 2; 1-4 pont 1 forrás: nyomtatható, fóliára másolható forma A4-es méretben, illetve PowerPoint bemutató a CD-n

48

2. ISTENÉLMÉNYEK ÁBRAHÁMTÓL MÓZESIG

Ábrahám Kr. e.

11. óra: 12. óra: 13. óra: 14. óra: 15. óra: 16. óra: 17. óra:

2000

pátriárkák

Mózes 1200

Bevezetés az Ábrahámtól Mózesig terjedő korszakba Számonkérés a pátriárkai kor bevezetéséből; Ábrahám meghívása (Ter 12, 1-5) Ábrahám hite (Ter 22, 1-18) Mózes meghívása és a kivonulás előkészítése (Kiv 3, 1-14.18-20); a zsidó húsvét (Kiv 12, 1-14) A tízparancsolat (részletek a Kiv 19-24-ből) A szövetségkötés (részletek a Kiv 24-29-ből) Számonkérés: istenélmények Ábrahámtól Mózesig

49

2. Istenélmények Ábrahámtól Mózesig

11. óra: Bevezetés az Ábrahámtól Mózesig terjedő korszakba a) Az óra felépítése Témája: Célja:

Istenélmények Ábrahámtól Mózesig – történeti és irodalmi bevezetés. Az Ábrahámtól Mózesig terjedő korszak (Kr. e. 2000-től 1200-ig) történeti hátterének és a legfontosabb műfajok (monda, teofánia, novella, legenda, kultikus elbeszélés, törvénygyűjtemény) jellemzőinek megismerése. Csoportmunka kialakítása.

Szakasz/idő


Kapcsolódás az előző órához: a dolgozat kiosztása, értékelése

Tanórai beszélgetés: 1. A tanár felolvastatja a legjobban sikerült fogalmazást mind a négy bibliai rész elemzéséből. Megbeszélik, miért sikerültek jól (pl. világos szerkesztés, ép mondatok, precíz tanulás). 2. Elmondja, kivetíti a javítási-értékelési szempontrendszert. A tanulóknak is kiosztja fénymásolva, melyet beragasztanak a füzetükbe egy kiemelt helyre (pl. a legutolsó oldalra). 3. Értékeli az osztály munkáját, teljesítményét (az egész osztály előtt nem hangzik el, kinek hányas lett a dolgozata!). Kiosztja a dolgozatokat. Ha szükséges, megegyeznek egy javító dolgozat írásának időpontjában. A személyes kérdéseket az óra utáni szünetben beszélik meg.

10’

2’

Tanórai beszélgetés – a téma bevezetése kérdésekkel: ● Ábrahám, Mózes: mi jut a tanulók eszébe e nevekről?


Ismerteti az óra témáját, címét: Istenélmények Ábrahámtól Mózesig – történeti és irodalmi bevezetés. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Bevezetés

Eszközök A legjobb dolgozatok témánként Javítási-értékelési szempontrendszer (ld. a 10. óra után) Füzet Dolgozatok javítva

Táblakép, füzet

Táblakép Istenélmények Ábrahámtól Mózesig – történeti és irodalmi bevezetés Bevezetés a csoportmunkába a) Csoportok kialakítása 2’ b) A feladat megadása 3’

50

3-4 fős csoportokra osztja az osztályt. Csoportfelosztás: pl. kártyákkal (az azonos számot húzók alkotnak egy csoportot), kiszámolással v. ülésrend szerint. A tanulók kialakítják a csoportokat. 1. Ismerteti a csoportmunka menetét: ● csoportokban dolgoznak, minden csoport kap egy feladatot; ● a felkészülési idő 5 perc; a feladat megoldásához a tankönyvet (25-27. o.) használhatják, jegyzetelniük kell; ● a csoportnak „szónokot” kell választania, aki a felkészülési idő leteltével beszámol az elvégzett feladatról. 2. Kiadja a feladatokat: Minden csoport megkapja a sorszámának megfelelő feladatkártyát, amelyen a csoport pontos feladata áll.

Ültetőkártyák

Tk. 25-27. o.

Feladatkártyák Füzet

11. óra: Történeti és irodalmi bevezetés

A csoportok munkához látnak. A tanár körbejár, segít, ha kell. Bátorít, munkára ösztönöz. Az 5’ letelte előtt jelzi, mennyi idő van még a feladatra.

A feladat elvégzése csoportokban 5’

●

Ismeretek prezentálása, jegyzetelés

1. A feladatkártyák sorszáma szerinti rendben a csoportok szónokai a táblához mennek, és ismertetik vázlatukat. Ha egy feladatot több csoport is kapott, képviselőik együtt mennek ki, kiegészítik, pontosítják egymás vázlatát. 2. A tanár a beszámolók közben jegyzeteli a táblán a fontos adatokat (egyúttal szűri is az elhangzottakat). 3. A tanulókat is jegyzetelésre szólítja fel.

● ●

8-10’

Tábla Füzet

Táblakép (folytatás) a) A Mózesig terjedő korszak a történettudományokban

A zsidó nép története a Kr. e. 2. évezredben, Mezopotámiában kezdődött. – A szemiták félnomád népcsoportok; Palesztina és Egyiptom irányába vándorolnak. – Két vándorlási hullámban érkeznek Egyiptomba.

Az egyiptomi tartózkodás alatt: – gazdasági gyarapodás, majd rabszolgasor. – Természeti katasztrófák segítik elmenekülésüket. – Régészeti leletek alapján a kivonulás a Kr. e. 13. sz.-ban, II. Ramszesz idején történt.

b) A Mózesig terjedő korszak a Bibliában (irodalmi műfajok) Monda

történelmi valósághoz kapcsolódik csodás elemeket tartalmaz egy-egy személy sorsába sűríti a nép tapasztalatait (tipizál)

Teofánia

istenélmény vagy vallási tapasztalat megfogalmazása képnyelven az istenség jelenlétéről ad hírt jellemzője: természeti jelenségek (felhő, tűzoszlop…) gyakran antropomorf módon beszél

Novella

rövid terjedelmű kevés szereplő, nagy hatásfok vallási indíttatású

Legenda

vallási tárgyú gyakori formája az eredetlegenda

Törvénygyűjtemény ősi jogi, erkölcsi és rituális szabályok sajátos formája a szövetség-okmány (pl. a tízparancsolat) Kultikus elbeszélés istentiszteletekre szánt célja: Isten dicsőítése csodás elemek, melyek Isten gondviselő, irányító jelenlétére utalnak 51


Ismétlő kérdésekkel megszilárdítja az ismereteket, tisztázza a fogalmakat: ● Hová vándoroltak a zsidók a Kr. e. 19. században? ● Melyik fáraó idején szabadultak ki Egyiptomból? ● Melyik műfajra jellemző, hogy egy személy életébe sűríti a nép tapasztalatait? ● Melyek a teofánia műfaj legjellemzőbb vonásai? ● A csodás jelek mely irodalmi műfajban jelzik Isten jelenlétét? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt.


Házi feladat: Megtanulandó: a korszak történeti hátteréről elhangzott ismeretek, a műfajok jellemzői (a füzet jegyzete, tk. 25-27. o.). Következő órán írásbeli számonkérés az óra anyagából (20’; segédeszköz: nincs).

Befejezés 2’

Tk. 25-27. o.


b) Háttéranyagok Ültetőkártyák A kártyákat az osztály létszámának megfelelően kell előkészíteni úgy, hogy egy csoportba 3-4 tanuló kerüljön. forrás: fénymásolható, szétvágható forma a CD-n

Feladatkártyák A feladatkártyákat a csoportok számának megfelelően kell előkészíteni. Lehetőség szerint a 6 feladatnak megfelelően 6 csoport legyen. Minden csoport 1 feladatot kap. Ha több csoport van, 1 feladatot több csoport is megold (ekkor képviselőik együtt állnak az osztály elé, kiegészítik, pontosítják egymás vázlatát). Ha kicsi a létszám, a tanulók kettesével is dolgozhatnak. Az egyes csoportok feladatai: 1. csoport: 2. csoport: 3. csoport: 4. csoport: 5. csoport: 6. csoport:

A tk. 26. oldalának 1. bekezdéséből (Mezopotámia) jegyzeteljétek ki a zsidó nép történeti gyökereire vonatkozó adatokat! A tk. 26. oldalának 2. bekezdéséből (Egyiptom) jegyzeteljétek ki a zsidó nép történeti gyökereire vonatkozó adatokat! A tk. 27. oldalának 1. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a monda műfaji jellemzőit! A tk. 27. oldalának 2. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a teofánia műfaji jellemzőit! A tk. 27. oldalának 3-4. és utolsó bekezdéséből jegyzeteljétek ki a novella, a legenda, és a törvénygyűjtemény műfaji jellemzőit! A tk. 27. oldalának 5. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a kultikus elbeszélés műfaji jellemzőit!

forrás: fénymásolható, szétvágható forma a CD-n

Táblakép (vetíthető formában) forrás: fóliára másolható forma a CD-n PowerPoint bemutató a CD-n

52

12. óra: Számonkérés; Ábrahám meghívása (Ter 12, 1-5)

12. óra: Számonkérés a pátriárkai kor bevezetéséből; Ábrahám meghívása (Ter 12, 1-5) a) Az óra felépítése Témája:

Írásbeli számonkérés a pátriárkai kor történeti és műfaji bevezetéséből. Az Ábrahám meghívásáról szóló elbeszélés. Az Ábrahámtól Mózesig terjedő korszak történeti és irodalmi ismereteinek számonkérése. Az Ábrahám meghívásáról szóló elbeszélés (Ter 12, 1-5) szóelemzése, szövegértelmezése.

Célja:

Szakasz/idő


Eszközök





Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mikorra nyúlnak vissza a zsidó nép történetének gyökerei? ● Mikor történhetett az Egyiptomból való kivonulás? ● Mi jellemezi a kultikus elbeszélés műfaját? A tanulók válaszaikhoz használhatják a tankönyvet, füzetet.

Tk. 25-27. o.



Tk., füzet

1. A tanulók munkába kezdenek. A tanár dolgozatírás közben körbejár, figyel, szükség esetén segít értelmezni a feladatot. 2. Az idő leteltével beszedi a kész dolgozatokat. Ismerteti az óra témáját, címét: Az Ábrahám meghívásáról szóló elbeszélés (Ter 12, 1-5). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép Ábrahám meghívása (Ter 12, 1-5) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel


Szentírás

Önként jelentkező tanulókkal felolvastatja a szöveget dramatizálva (narrátor, Úr).

Szentírás

2’ b) Hangos felolvasás 2’

53

2. Istenélmények Ábrahámtól Mózesig Feldolgozás a) A szöveg tartalmának felidézése


Szentírás





Ábrám/Ábrahám: a zsidóság ősatyja, pátriárka; ha történeti személy volt, Kr. e. 2000-1700 táján vándorolt Mezopotámiából (Hárán vagy Uruk/Úr városából) Kánaánba föld: a föld, az otthon, a család, erősen megszabja az ember gondolkodásmódját; ebből a kötelékből kell az ősatyának kiszakadnia nagy nemzetté teszlek: Ábrahám csak ebben az ígéretben bízhat elindult: engedelmeskedett az isteni hívásnak

c) Értelmezés 3’


Tk. 32. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés E mondában a zsidó nép azt a tapasztalatát fogalmazza meg, hogy Isten a kezdetektől kiválasztotta, meghívta egy feladatra, s meggyőződésüket, hogy ehhez a feladathoz meg fogja adni az erőt. Befejezés 5’

54

Házi feladat: ● Megtanulandó: Szentírással elemezni a Ter 12, 1-5 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 28-29.32. o.). ● Készítsék el Ábrahám családfáját (írásban a füzetükben) a Ter 12-37 átolvasása, illetve korábbi ismereteik alapján. A feladat megoldásához az Interneten is találhatnak segítséget. ● Mindenki szabadon válasszon ki egy Ábrahám-, Izsák-, Jákob- vagy József-történetet, olvassa el, és készítsen 3-4 mondatos tartalmi beszámolót a füzetében.

Füzet Tk. 28-29.32. o. Szentírás

12. óra: Számonkérés; Ábrahám meghívása (Ter 12, 1-5)

b) Háttéranyagok Dolgozatkérdések A csoport I. Egészítsd ki az alábbi mondatokat: 1. A zsidó nép történelmének gyökerei a(z) …… évezred ……… nyúlnak vissza. 2. A Bibliában említett Szem utódai (szemiták, sémiták) …… más népcsoportok társaságában a Kr. e. 19. században indultak vándorútra ……………. és …………… irányába. 3. A …… epikus műfaj, amely a történelmi valósághoz kapcsolódik, de csodás elemeket feltüntetve beszél az általa bemutatott személyről, eseményről, helyről vagy hiedelemről. 4. A ………… ősi jogi, erkölcsi és rituális szabályokat tartalmaznak. II. Válaszolj röviden a következő kérdésekre! 1. Miért és mikor vonultak ki a zsidók Egyiptomból? 2. Mi jellemzi a teofánia műfaját? 3. Mi jellemzi a novella műfaját? B csoport I. Egészítsd ki az alábbi mondatokat: 1. A néhány évszázados ……… tartózkodás alatt a zsidók megtapasztalták, hogy népességük megnövekedése miatt veszélyesnek tekintik és ………… taszítják őket. 2. A régészeti leletek alapján valószínűnek tarthatjuk, hogy a kivonulás a ……… században, ………… uralkodása alatt történt. 3. A csodás elemeket tartalmazó ……… istentiszteleti összejövetelekre szánt irodalmi alkotás, amelynek célja Isten csodás tetteinek dicsőítése. 4. A ………… műfajának jellemzője: az istenség jelenlétéről rendkívüli vagy szokványos természeti jelenségek említésével ad hírt. II. Válaszolj röviden a következő kérdésekre! 1. Mikor és honnan indultak a zsidó nép ősei? Milyen életmódot folytattak? 2. Mi jellemzi a monda műfaját? 3. Mi jellemzi a legenda műfaját? forrás: nyomtatható forma A4-es méretben a CD-n


Értékelőlapok

A csoport Kérdés I. 1. 2. 3.

4.

Egészítsd ki a következő mondatokat! A zsidó nép történelmének gyökerei a(z) … évezred … nyúlnak vissza. A Bibliában említett Szem utódai (szemiták, sémiták) … más népcsoportok társaságában a Kr. e. 19. században indultak vándorútra … és … irányába. A … epikus műfaj, amely a történelmi valósághoz kapcsolódik, de csodás elemeket feltüntetve beszél az általa bemutatott személyről, eseményről, helyről vagy hiedelemről. A … ősi jogi, erkölcsi és rituális szabályokat tartalmaznak.

Összpontszám

2 pont 3 pont

Válasz elemei

Pontozás elemei

Kr. e. 2. Mezopotámiájába félnomád törzsekként Palesztina Egyiptom

1p 1p 1p 1p 1p

monda

1p

törvénygyűjtemények

1p

1 pont

1 pont

55

2. Istenélmények Ábrahámtól Mózesig II. 1.

Válaszolj röviden a következő kérdésekre! Miért és mikor vonultak ki a zsidók Egyiptomból?

2 pont

2.

Mi jellemzi a teofánia műfaját?

3 pont

3.

Mi jellemzi a novella műfaját?

3 pont

rabszolgasor Kr. e. 13. sz., II. Ramszesz istenélmény vagy vallási tapasztalat képnyelven rendkívüli vagy szokványos természeti jelenségek antropomorf kisprózai alkotás világos szerkezet; egységes cselekmény, kevés szereplő vallási indíttatás

1p 1p

Válasz elemei

Pontozás elemei

1p 1p 1p 1p 1p 1p


B csoport Kérdés I. 1.

2.

3. 4. II. 1. 2.

3.

Összpontszám

Egészítsd ki a következő mondatokat! A néhány évszázados … tartózkodás alatt a zsidók megtapasztalták, hogy népességük megnövekedése miatt veszélyesnek tekintik és … taszítják őket. A régészeti leletek alapján valószínűnek tarthatjuk, hogy a kivonulás a … században, …uralkodása alatt történt. A csodás elemeket tartalmazó … istentiszteleti összejövetelekre szánt irodalmi alkotás, amelynek célja Isten csodás tetteinek dicsőítése. A … műfajának jellemzője: az istenség jelenlétéről rendkívüli vagy szokványos természeti jelenségek említésével ad hírt. Válaszolj röviden a következő kérdésekre! Mikor és honnan indultak a zsidó nép ősei? Milyen életmódot folytattak Mi jellemzi a monda műfaját?

Mi jellemzi a legenda műfaját?

2 pont

2 pont

1 pont 1 pont

3 pont 3 pont

3 pont



56

egyiptomi

1p

rabszolgaságba

1p

Kr. e. 13.

1p

II. Ramszesz

1p

kultikus elbeszélés

1p

teofánia

1p

Kr. e. 2. évezred Mezopotámiából félnomád a történelmi valósághoz kapcsolódik csodás elemeket tartalmaz tipizál kisepikai mű vallási tárgyú fontos személy életéről, hely eredetéről szól

1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p

13. óra: Ábrahám hite (Ter 22, 1-18)

13. óra: Ábrahám hite (Ter 22, 1-18) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

Ábrahám hite. Az ősatyák történetei. Az Ábrahám hitéről szóló elbeszélés (Ter 22, 1-18) szóelemzése, szövegértelmezése. Az ősatyákról szóló történetek felidézése. Családfa alkotása. Reflektálás életünk értékeire.

Szakasz/idő


Eszközök



1. Önként vállalkozó tanulóval felrajzoltatja Ábrahám családfáját, majd az osztállyal közösen értékelik, pontosítják. 2. A legfontosabb személyeket kiemeli az ábrán, illetve őket is szerepeltetve elkészít (vagy kivetít) egy egyszerűsített ábrát: ez kerül a tanulók füzetébe.

Tábla

Kapcsolódás az előző órához: a) A dolgozat kiosztása, értékelése 3’ b) A családfa ellenőrzése 8’

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Jelölések:

Ábrahám családfája és Jákob családja

Jákob (Izrael)

Terah Hágár ~ Ábrahám ~ Sára Izmael

Ézsau

feleségei:

Náchor

Hárán

Bátuel

Lót

Izsák ~ Rebekka

Lábán

Jákob ~ Ráchel Lea

leszármazás: ─ │ házasság: ~

Lea

Bilha Zilpa Ráchel

Rúben, Simeon, Lévi, Júda, Isszakár, Zebulon lánya: Dína Dán, Naftali Gád, Áser József, Benjamin

Ászenet ~ József Manassze Efraim

c) A pátriárkákról szóló történetek

4 önként jelentkező tanulóval felolvastat egy-egy történetet a 4 ősatyáról.

Füzet


Ismerteti az óra témáját, címét: Ábrahám hite (Ter 22, 1-18). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

57


Táblakép Ábrahám hite (Ter 22, 1-18) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel 2’


Szentírás

b) Hangos felolvasás 2’

Önként jelentkező tanulókkal felolvastatja a szöveget dramatizálva (narrátor, Úr, Úr angyala, Ábrahám, Izsák).

Szentírás



b) A szóelemzés és értelmezés előkészítése

Tanórai beszélgetés a chartres-i katedrális középső kapuján látható, Ábrahám áldozatát ábrázoló szoborról: ● Milyen bibliai pillanatokat örökít meg a kőfaragó? ● Merre/kire figyel a két alak? (felfelé, Isten felé) ● Mit tesz Ábrahám a kezével? (átöleli Izsákot) ● Mit tesz Izsák? ● Mit fejeznek ki a mozdulatok? (egymáshoz simulnak = szeretik egymást, bíznak)

Ábrahám áldozata – kép a szoborról



4’

c) Szóelemzés 5’

Szentírás


egyszülött fiú: a legnagyobb értéket, Isten ígéretét jelképezi áldozd fel: a környező népeknél állítólag szokás volt az elsőszülött feláldozása egy Molok nevű istennek az Úr angyala: Ábrahám lelkiismeretének jelképe féled Istent: Ábrahám engedelmes, mindent, amit ajándékba kapott, kész visszaadni Istennek

d) Értelmezés 5’

58


Tk. 32-33. o.

Táblakép, füzet

13. óra: Ábrahám hite (Ter 22, 1-18)

Táblakép (folytatás) Értelmezés Az elbeszélés műfaja monda: benne Izsák az ígéret gyermekeként Isten ingyenes ajándékát szimbolizálja. Az elbeszélés végső fordulatából kiderül, e monda nem helyesli az emberáldozatot. Ám valójában nem csak az emberáldozat elvetéséről szól. A zsidó nép (akit Ábrahám képvisel) rájött, hogy meghívása ingyenes, nem a maga érdeme. S azt is megtapasztalták, hogy ha valamiről lemondanak, amit Isten kér tőlük, azt mérhetetlenül nagyobb ajándékként kapják vissza. Aktualizálás 5’

Befejezés 2’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● Melyek azok az értékeink, amelyeket ha megosztunk, sokszorosan kapunk vissza? (szellemi értékek: szeretet, odafigyelés, segítés a gyengébb tanulóknak a tanulásban…). Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Ter 22, 1-18 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 30-33. o.). Következő órán felelés szóban.

Tk. 33. o.



Ábrahám áldozata – szobor Szobor a chartres-i katedrális középső kapuján forrás: fóliára másolható forma a CD-n PowerPoint bemutató a CD-n

59


14. óra: Mózes meghívása és a kivonulás előkészítése (Kiv 3, 1-14.18-20); a zsidó húsvét (Kiv 12, 1-14) a) Az óra felépítése Témája:

A szabadító Isten megnyilatkozása a kivonulás idején – Mózes meghívása és a kivonulás előkészítése, a zsidó húsvét. A Mózes meghívásáról és a kivonulás előkészítéséről, valamint a zsidó húsvétról szóló bibliai szakaszok (Kiv 3, 1-14.18-20; Kiv 12, 1-14) szóelemzése, szövegérzelmezése. A szövegértési készség fejlesztése. Reflektálás a bűntől való szabadulás élményére.

Célja:


Bevezetés 2-3’



Eszközök

Egy tanulót feleltet. Kérdés: Az Ábrahám hitéről szóló elbeszélés (Ter 22, 1-18) rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Szentírás

Tanórai beszélgetés – a Mózessel kapcsolatos ismeretek felelevenítése, a téma bevezetése kérdések segítségével: ● Mikor vonultak ki a zsidók Egyiptomból? ● Ki volt akkor a fáraó? Ki volt a zsidók vezére? ● Mit ünneplünk húsvétkor? Mikor van húsvét? ● Mit ünnepeltek a zsidók húsvétkor – milyen ismereteik vannak erről? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt.

Tk. 26. o.

Ismerteti az óra témáját, címét: Mózes meghívása és a kivonulás előkészítése; a zsidó húsvét (Kiv 12, 1-14; Kiv 3, 1-14.18-20). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk., füzet

Táblakép, füzet

Táblakép Mózes meghívása és a kivonulás előkészítése; a zsidó húsvét (Kiv 3, 1-14.18-20; Kiv 12, 1-14) Prezentálás Csöndes találkozás a szöveggel 4’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban a Kiv 3, 1-14.18-20 és a Kiv 12, 1-14 szövegét.

Szentírás

Feldolgozás a) Szóelemzés Páros munka: a hiányzó kifejezések azonosítása 7’

60

Hiányos szómagyarázatok kiegészítése (összidő: 22’) 1. A tanár egyenként kivetíti a tankönyvben található szómagyarázatokat az értelmezett kifejezés nélkül. A tanulópárok a Szentírás segítségével megkeresik, hogy az egyes magyarázatokhoz melyik kifejezés tartozhat. Füzetükben jegyzetelik a talált kifejezéseket.


14. óra: Mózes meghívása, a kivonulás előkészítése (Kiv 3, 1-20); a zsidó húsvét (12, 1-14) Páros munka: ellenőrzés 5’

2. A tanár újra kivetíti egyenként a magyarázatokat. A tanulópárok a tankönyv segítségével ellenőrzik, hogy a magyarázatokhoz a megfelelő kifejezéseket találták-e meg.

Tk. 39-41. o.

Közös ellenőrzés 5’


Megoldás




Táblakép (folytatás) Mózes meghívása és a kivonulás előkészítése (Kiv 3, 1-14.18-20) – szóelemzés Mózes: a név jelentése: ‘vízből megmentett’; a fáraó leánya találta meg őt a Nílus partján az Úr angyala; tűz lángjában: a teofánia elemei atyáid Istene: Ábrahám Istene (Elohim, JHVH) én vagyok az, ‘Aki vagyok’: (héberül: ehjeh aser ehjeh) a JHVH név magyarázata: leszek, aki leszek, aki veled leszek megverem Egyiptomot: antropomorfizmus: a tíz csapás bejelentése A zsidó húsvét (Kiv 12, 1-14) – szóelemzés a hónapok kezdete: Niszán hónapja (nálunk: március-április) vágja le (a bárányt): rituális cselekmény, mely kapcsolatot teremt Isten és az ember között vegyenek a véréből, és kenjék be…: nomád bajelhárító rítus kovásztalan kenyér: a kovász a lustaság jelképe volt, itt a sietség jele a kovász mellőzése keserű saláta: a nomádoknál fűszer; itt az egyiptomi szolgaság jele megölök minden elsőszülöttet: antropomorfizmus: a tizedik csapás leírása emléknap: a nomád ünnep a szabadulás emléknapja lett b) Értelmezés 5’

Tanórai beszélgetés keretében: 1. Kérdéseket tesz fel, a válaszokat a tankönyv értelmezéséből keresteti ki a tanulókkal: ● Milyen műfajú elbeszélések ezek? ● Mire döbben rá Mózes? ● Milyen ünnep volt eredetileg a húsvét? ● Minek az emlékünnepévé vált? ● Mit szimbolizál a keserű saláta, a kovásztalan kenyér? 2. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 43. o

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Mózes meghívása és a kivonulás előkészítése (Kiv 3, 1-14.18-20) – értelmezés A szöveg műfaja meghívási elbeszélés: Isten a meghívó, Mózes válaszol és küldetést kap. A leírás arra utal, hogy a zsidó nép vezére tudatára ébred Istentől kapott küldetésének. A zsidó húsvét (Kiv 12, 1-14) – értelmezés A húsvét, mely eredetileg nomád pásztorünnep volt, a zsidóság számára az Egyiptomból való szabadulás emlékünnepe lett. Húsvéti szertartásaiban a zsidóság csodálatos szabadulására emlékezik. 61


Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● Mi lehet keserű élmény a mi életünkben? ● Hová, kihez fordulhatunk ilyen helyzetekben?

Aktualizálás 3’ Házi feladat kijelölése 2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Kiv 3, 1-14.18-20 és a Kiv 12, 1-14 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 39-41.43-44. o.). Következő órán felelés szóban. A tanár vihet be a tanulóknak maceszt, megmutatni, milyen is a kovásztalan kenyér.

Befejezés 1’

Tk. 44. o.

Füzet Tk. 39-44. o. Macesz

b) Háttéranyagok Hiányos szómagyarázatok Írásvetítővel vetíthető fólia a hiányos szöveggel forrás: fóliára másolható forma a CD-n Megoldás a magyarázatok vetítésének sorrendjében:

Kiv 3, 1-14.18-20 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Mózes atyáid Istene megjelent neki az Úr angyala tűz lángjában egy csipkebokor közepéből láttam népem nyomorúságát Egyiptomban amikor az Úr (héb. Jahve) látta Mózes, Mózes oldd le lábadról sarudat eltakarta az arcát tejjel és mézzel folyó földre én vagyok az, ‘Aki vagyok’ héberek Hóreb megverem Egyiptomot

Kiv 12, 1-14 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

a hónapok kezdete a hónapnak a tizennegyedik napjáig Áron vágja le (ti. a bárányt) keserű salátával kovásztalan kenyérrel vegyenek a véréből, és kenjék be mindkét ajtófélfát az Úr Pászkája (vagyis: Átvonulása) megölök minden elsőszülöttet derekatokat övezzétek fel emléknap

forrás: fóliára másolható forma a CD-n A táblára felkerülő kifejezések a szentírási szövegnek megfelelő sorrendben:

Kiv 3, 1-14.18-20 1. 2. 3. 4. 5.

Mózes az Úr angyala, tűz lángjában atyáid Istene én vagyok az, ‘Aki vagyok’ megverem Egyiptomot

Kiv 12, 1-14 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

a hónapok kezdete vágja le (ti. a bárányt) vegyenek a véréből, és kenjék be… kovásztalan kenyér keserű saláta megölök minden elsőszülöttet emléknap

Számítógéppel kivetíthető forma: a hiányos szöveg és a megoldás forrás: PowerPoint bemutató a CD-n

Táblakép (vetíthető formában) forrás: fóliára másolható forma, illetve PowerPoint bemutató a CD-n

62

15. óra: A tízparancsolat (Kiv 19-24)

15. óra: A tízparancsolat (részletek a Kiv 19-24-ből) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

A tízparancsolat. A tízparancsolat kihirdetéséről szóló bibliai elbeszélés (Kiv 19, 1-6.16-20; 20, 1-18; 24,4a) szövegértelmezése. Annak megértetése, hogy a törvények sokszor óvnak, védenek bennünket. A lelkiismeret mint életet adó útmutatás. A csoportmunka kialakítása (bibliodráma).

Szakasz/idő

Tanári/tanulói tevékenység Két tanulót feleltet. Kérdések: 1. felelő: Mózes meghívása és a kivonulás előkészítése (Kiv 3, 1-14.18-20) 2. felelő: A zsidó húsvét (Kiv 12, 1-14) A részlet rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleleteket értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).



Ismerteti az óra témáját, címét: A tízparancsolat (részletek a Kiv 19-24-ből). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.


Táblakép, füzet

Táblakép A tízparancsolat (részletek a Kiv 19-24-ből) Bevezetés – a tízparancsolat felidézése

●

●

3’

Önként jelentkező tanulókkal rendre felsoroltatja a tíz parancsot – lehetőleg minden parancsot más-más tanulóval mondat el. A tanár elismétli a parancsokat a Bibliában olvasható megfogalmazásban, és rögzíti is: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Szentírás Tk. 45. o. Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) A tízparancs: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

„Én, az Úr, vagyok a te Istened … Rajtam kívül más istened ne legyen!…” „Ne vedd hiába az Úr, a te Istened nevét…” „Emlékezzél meg arról, hogy a szombat napját megszenteld!…” „Tiszteld apádat és anyádat…!” „Ne ölj!” „Ne paráználkodj!” „Ne lopj!” „Ne tégy hamis tanúságot felebarátod ellen!” „Ne kívánd meg felebarátod házát!” „Ne kívánd meg feleségét … semmijét se, ami az övé!” 63

2. Istenélmények Ábrahámtól Mózesig Az értelmezés előkészítése

Bibliodráma kiscsoportokban. Cél: megértetni, hogy a törvények sokszor óvnak, védenek bennünket.

(Összidő: 25’) a) Csoportok kialakítása 1’ b) A feladat megadása 2’

c) A feladatok elvégzése 4’ d) A csoportmunkák bemutatása 15’

e) A csoportmunkák tapasztalatai 3’

Értelmezés 5’

2-3 fős csoportokra osztja az osztályt. Csoportfelosztás: kiszámolással v. ülésrend szerint. A tanulók kialakítják a csoportokat. 1. Ismerteti a csoportmunka menetét: ● csoportokban dolgoznak, minden csoport kap egy feladatot; ● a felkészülési idő 4’; ● a felkészülési idő leteltével meg kell osztaniuk az osztállyal munkájuk eredményét. 2. Kiadja a feladatokat: A tízparancsolat egy-egy parancsát a hozzá kapcsolódó feladattal kis kártyákon kiosztja a csoportoknak. ● ● ●


A csoportok elvégzik a kártyára írt feladatot. A tanár körbejár, segít, ha kell. A 4’ letelte előtt jelzi, mennyi idő van még a feladatra.

A tanár sorban szólítja a csoportokat: – a csoporttagok kártyájukról felolvassák a kapott parancsot és a feladatot, majd – elmondják a paranccsal kapcsolatban leírt gondolatokat, illetve bemutatják a rövid jelenetet. Tanórai beszélgetés tanári kérdésekkel irányítva. Cél: eljutni a lelkiismeret fogalmáig. ● Milyen célt szolgálnak a parancsok? ● Miben segíthetnek a parancsok? ● Honnan tudunk pl. arról, hogy nem hazudhatunk egymásnak, vagy nem ölhetjük meg a szomszédunkat? (lelkiismeret) 1. A tanár összefoglalja, kiegészíti az elhangzottakat, elmondja a szentírási szöveg értelmezését. 2. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.


Táblakép (folytatás) Értelmezés A szöveg műfaja kultikus teofánia és szövetségokmány. Az elbeszélés a zsidó nép hittapasztalatát fogalmazza meg: észrevették, hogy ha követik lelkiismeretük jó indításait, vagyis Isten útmutatásait, akkor Isten áldása lesz életükön. Ha azonban ellent mondanak ezeknek az indításoknak, összekuszálódik életük. A parancsok a lelkiismeret indításait jelzik, nem kapcsolódik hozzájuk büntetés.

64

15. óra: A tízparancsolat (Kiv 19-24)

Házi feladat: Megtanulandó: a tíz parancs (a füzet jegyzete); a szentírási szöveg tankönyvi szemelvényeivel elemezni (tartalom, értelmezés) a Kiv 19-24 részleteinek szövegét (a füzet jegyzete, tk. 45.49. o.). Memoriter: a Kiv 20, 1-6 szövege. Következő órán felelés szóban.

Befejezés 2’

Füzet, tk. 45.49. o.

Memoriter


Feladatkártyák A feladatkártyákat a csoportok számának megfelelően kell előkészíteni. Egy csoportba 2-3 tanuló kerül. Lehetőség szerint a 10 feladatnak megfelelően 10 csoport legyen. Minden csoport 1 feladatot kap. Ha 10-nél több csoport van, 1 feladatot több csoport is megold (ekkor a csoportok egymás után mutatják be munkájuk eredményét). Ha 20-nál kisebb a létszám, egyes – hasonló – feladatok kimaradhatnak. Az egyes csoportok feladatai: 1. csoport: 2. csoport: 3. csoport: 4. csoport: 5. csoport: 6. csoport: 7. csoport: 8. csoport: 9. csoport: 10. csoport:

„Én, az Úr, vagyok a te Istened … Rajtam kívül más istened ne legyen!…” Mi gondoltok, miért ez lehet az első parancs? Miben segíthet minket, ha Istent tartjuk a legfontosabbnak életünkben? Írjátok le 2-3 mondatban, amit erről gondoltok! „Ne vedd hiába az Úr, a te Istened nevét …” Mit jelenthet Isten neve? Hol olvastunk már a Szentírásban névadásról? Mit jelent ott ez az esemény? Írjatok 2-3 mondatot erről korábbi ismereteitek alapján! „Emlékezzél meg arról, hogy a szombat napját megszenteld!…” Rövid (1 perces) jelenet formájában mutassátok be, mit élhettek át, ha vasárnap elég időt szántok arra, hogy elmenjetek szentmisére, és utána együtt ebédeljetek családotokkal! „Tiszteld apádat és anyádat…!” Rövid (1 perces) jelenet formájában mutassátok be, mit élhettek át, ha nagyszüleiteket rendszeresen látogatjátok, meghallgatjátok történeteiket, és a nyári szünetben egy kicsit segítetek is nekik! „Ne ölj!” Rövid (1 perces) jelenet formájában mutassátok be, mit élhettek át, ha iskolatársaitok gúnyolódva nehéz helyzetbe juttatnak titeket! „Ne paráználkodj!” Rövid (1 perces) jelenet formájában mutassátok be, mit élhettek át, ha barátotok/barátnőtök hűtlenül elhagy benneteket! „Ne lopj!” Rövid (1 perces) jelenet formájában mutassátok be, mit élhettek át, ha az osztályban mindenki mindenkitől elvesz mindent! „Ne tégy hamis tanúságot felebarátod ellen!” Rövid (1 perces) jelenet formájában mutassátok be, mit élhet át egyikőtök, ha bátran kiáll valaki mellett, akit a többiek indokolatlanul bántanak! „Ne kívánd meg felebarátod házát!” Rövid (1 perces) jelenet formájában mutassátok be, mit élhet át egyikőtök, ha irigykedik társára egy szép dolgáért, és ezért megrongálja azt! „Ne kívánd meg feleségét … semmijét se, ami az övé!” Rövid (1 perces) jelenet formájában mutassátok be, mit élhet át egyikőtök, ha társának barátját/barátnőjét tudatosan elhódítja!


65


16. óra: A szövetségkötés (részletek a Kiv 24-29-ből) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

A szövetségkötés. A szövetségkötésről szóló rész (Kiv 24, 4b-8; 25,8-11.16.31.37; 27,1-2; 29,38-39.42-43) szóelemzése, szövegértelmezése. Reflektálás: szövetségünk Istennel. Számonkérés előkészítése.



Tanári/tanulói tevékenység Egy tanulót feleltet. Kérdés: A tízparancs; a Kiv 20, 1-6 szövege (memoriter); a bibliai elbeszélés (a Kiv 19-24 részletei) rövid tartalma és értelmezése a szentírási szöveg tankönyvi szemelvényeinek segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás). Ismerteti az óra témáját, címét: A szövetségkötés (részletek a Kiv 24-29-ből). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Eszközök A szentírási szöveg másolata a tankönyvből (kivéve a memoriterhez)

Táblakép, füzet

Táblakép A szövetségkötés (részletek a Kiv 24-29-ből) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel 2’

Kikeresteti a tankönyvből és elolvastatja a tanulókkal magukban a Kiv 24-29 részleteinek szövegét.

Tk. 47. o.


Önként jelentkező tanulóval felolvastatja a szöveget.

Tk. 47. o.

Feldolgozás a) Szóelemzés 15’

Tanórai beszélgetés keretében: 1. Kikeresteti a szövegből a legfontosabb kifejezéseket. 2. Kérdéseket tesz fel, melyekkel elgondolkodtatja, rávezeti a tanulókat arra, melyik mit jelképezhet, mit jelenthet. 3. Összegzi, kiegészíti, amit a tanulók megfogalmaztak. Ezzel párhuzamosan jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 47-48. o.

Táblakép, füzet


66

oltárt … és 12 emlékoszlopot: Isten jelen van a 12 törzsből álló Izrael életében vér: a vér Isten ajándéka, az élet elve; az Isten és ember közti kapcsolatot fejezi ki ládát: Isten jelenlétére emlékeztet mécstartót: Isten figyelő jelenléte

16. óra: A szövetségkötés (Kiv 24-29) b) Értelmezés 10’

Tanórai beszélgetés keretében: 1. Kérdéseket tesz fel, a válaszokat a tankönyv értelmezéséből keresteti ki a tanulókkal: ● Melyik nemzedékkel kötött Isten szövetséget? ● Milyen jelképek fejezik ki a szövegben a szövetséget? 2. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 49-50. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés Az ősi Izrael minden nemzedéke megélte valamiképpen, hogy Isten szövetséget kötött vele, ezt a tapasztalatot fogalmazták meg különféle módokon. A sátor, láda, mécstartó, oltár azok a külső jelek, amelyek ezt a szövetséget mutatják. Aktualizálás 5’ Befejezés 2’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● Mit jelenthet, hogy Isten velünk is szövetséget köt? ● Mi történik, ha hűtlenek leszünk ehhez a szövetséghez? Házi feladat: Megtanulandó: a szentírási szöveg tankönyvi szemelvényeivel elemezni a Kiv 24-29 részleteinek szövegét (a füzet jegyzete, tk. 47-50. o.). Átismétlendő: Istenélmények Ábrahámtól Mózesig: a megismert szentírási szövegek (Ter 12, 1-5; Ter 22, 1-18; Kiv 3, 1-14.18-20; Kiv 12, 1-14; Kiv 19-24 részletei; Kiv 24-29 részletei) tartalma, szóelemzése, szövegértelmezése, műfaji jellemzői (a füzet jegyzete, tk. 25-50. o.). Következő órán írásbeli számonkérés (35’; fogalmazás típusú dolgozat, segédeszköz: Szentírás).

Tk. 50. o.


Tk. 25-50. o.

b) Háttéranyagok A szentírási szöveg másolata a tankönyvből A tízparancsolatról szóló szöveg (Kiv 19-24 részletei) tankönyvi szemelvényeinek másolata a feleltetéshez. forrás: nyomtatható forma A4-es méretben a CD-n


67


17. óra: Számonkérés: istenélmények Ábrahámtól Mózesig a) Az óra felépítése Témája:

Írásbeli számonkérés az Ábrahámtól Mózesig terjedő korhoz kapcsolódó szentírási szövegekből. Az Ábrahámtól Mózesig terjedő korhoz kapcsolódó szentírási szövegek (Ter 12, 1-5; Ter 22, 1-18; Kiv 3, 1-14.18-20; Kiv 12, 1-14; Kiv 19-24 részletei; Kiv 24-29 részletei) tartalmának, szóelemzésének, szövegértelmezésének, műfaji jellemzőinek írásbeli számonkérése.

Célja:

Szakasz/idő


Eszközök



1. Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Miért kell Ábrahámnak elhagyni földjét? ● Mit jelentett a zsidóság számára a húsvét ünnepe? ● Mi a tízparancsolatról szóló részlet műfaja? A tanulók válaszaikhoz használhatják a Szentírást, a tankönyvet, füzetet. 2. Formai bevezetés: a fogalmazás típusú dolgozat formai és tartalmi elemeinek felidézése. (bevezetés: a szöveg tartalma 2-3 mondatban; kifejtés: szómagyarázatok, szövegértelmezés; befejezés: személyes állásfoglalás, aktualizálás.)

Tk. 25-50. o.

1. A tanár lapokat oszt a fogalmazáshoz, közben a Szentírás kivételével mindent (könyv, füzet…) elrakat. 2. Beosztja a csoportokat (A, B, C). 3. Elmondja a feladatot: ● A dolgozat formája: fogalmazás. ● Szentírást lehet használni (mást nem). ● Munkaidő: 35’. ● Elmondja és a táblára is felírja a csoportok feladatát: A: a Kiv 24-29 részletei; B: Ter 22, 1-18; C: Kiv 3, 1-14.18-20


Szentírás Tk., füzet

Javítási-értékelési szempontrendszer (ld. a 10. óránál) Táblakép

Táblakép Címek: A csoport B csoport C csoport c) Dolgozatírás 35+1’

Befejezés

68

1’

A szövetségkötés (a Kiv 24-29 részletei) Ábrahám hite (Ter 22, 1-18) Mózes meghívása és a kivonulás előkészítése (Kiv 3, 1-14.18-20) 1. A tanulók munkába kezdenek. A tanár dolgozatírás közben körbejár, figyel, szükség esetén segít értelmezni a feladatot. 2. Az idő leteltével beszedi a kész dolgozatokat. Házi feladat: nincs.

Szentírás

3. ISTEN MEGTAPASZTALÁSA JÓZSUÉTÓL SALAMONIG

Józsue Kr. e.

18. óra: 19. óra:

1200

bírák

királyság 1000

931

Történeti bevezetés a Józsuétól Salamonig terjedő korszakba Számonkérés a Józsuétól Salamonig terjedő kor történeti bevezetéséből; Jerikó bevétele (Józs 6, 1-16) ; Sámson- és Dávid-történetek

69

3. Isten megtapasztalása Józsuétól Salamonig

18. óra: Történeti bevezetés a Józsuétól Salamonig terjedő korszakba a) Az óra felépítése Témája: Célja:

Isten megtapasztalása Józsuétól Salamonig – történeti bevezetés. Történeti bevezetés a Kr. e. 1200-tól 931-ig terjedő időszakba. Olvasott szöveg megértése – készségfejlesztés a „tanulásút” módszer bevezetésével, az önálló tanulási stratégiák elsajátíttatása. A Sámson- és Dávid-történetek előkészítése.

Szakasz/idő


Eszközök


Dolgozatok javítva

3’



Ismerteti az óra témáját, címét: Isten megtapasztalása Józsuétól Salamonig – történeti bevezetés. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Javítási-értékelési szempontrendszer (ld. a 10. óránál)

Táblakép, füzet

Táblakép Isten megtapasztalása Józsuétól Salamonig – történeti bevezetés Bevezetés a csoportmunkába A „tanulásút” módszer bevezetése 3’

Csoportok kialakítása 2’ A szöveg feldolgozása 4 lépésben (összidő: 21’) 5’

70

Röviden ismerteti a tankönyvi bevezető szöveg új feldolgozási módszerét: ● a tanulók 3-4 fős csoportokban dolgoznak; ● a feldolgozás 4 lépésből áll (= 2 állomás 1-1 feladattal, illetve ezek ellenőrzése): ha egy csoport végzett egy feladattal, ill. annak ellenőrzésével, akkor megkaphatja a következő lépéshez szükséges borítékot; ● fontos, hogy megfelelő hatékonysággal dolgozzanak, mert a következő órán számonkérés lesz ebből az anyagból. 3-4 fős csoportokra osztja az osztályt. Csoportfelosztás: pl. kártyákkal, kiszámolással vagy ülésrend szerint. A tanulók kialakítják a csoportokat.

Ültetőkártyák

Cél: Az önálló tanulás képességének fejlesztése. Mialatt a csoportok dolgoznak, a tanár körbejár közöttük, szükség esetén segít. 1. Csoportonként egy tanuló kimegy az 1. állomás borítékjáért (az 1. állomás feladata: hiányos szöveg kiegészítése). A csoportok megoldják a feladatot.

1. sz. boríték

18. óra: Történeti bevezetés

4’

8’

4’

Közös ellenőrzés, az ismeretek megszilárdítása 8’

Befejezés 3’

2. Csoportonként egy tanuló kimegy az 1. állomás feladatának ellenőrző (2. sz.) borítékjáért. A csoportok ellenőrzik megoldásukat.

2. sz. boríték Tk. 51-52. o.

3. Csoportonként egy tanuló kimegy a 2. állomás borítékjáért (a 2. állomás feladata: kérdésekre megkeresni adott szövegben a választ). A csoportok megoldják a feladatot.


4. Csoportonként egy tanuló kimegy a 2. állomás feladatának ellenőrző (4. sz.) borítékjáért. A csoportok ellenőrzik megoldásukat.


Ismétlő kérdésekkel megszilárdítja, elmélyíti az új ismereteket, tisztázza a fogalmakat. A tanulókat felszólítja: ha hiányosak a jegyzeteik, egészítsék ki (ő maga most nem ír a táblán). ● Mikorra tehető a honfoglalás kora? ● Mit jelent a békés beszivárgás? ● Milyen Biblián kívüli források utalnak erre a korra? ● Kik voltak a bírák? ● Mi jellemzi a bírák korát? ● Hol volt akkoriban a vallási központ? ● Ki volt az utolsó bíra? ● Mi volt az oka a királyság létrejöttének? ● Ki volt az első három király? ● Mikor uralkodtak? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt.

Tk. 51-52. o. Füzet

Házi feladat: ● Megtanulandó: a Józsuétól Salamonig terjedő időszak történeti bevezetése (a füzet jegyzete, tk. 51-52 o.). Következő órán írásbeli számonkérés az óra anyagából (15’; segédeszköz: nincs). ● Mindenki szabadon válasszon ki a Szentírásból egy Sámsonról és egy Dávidról szóló történetet, olvassa el, és készítsen mindkettőből 4-5 mondatos tartalmi beszámolót a füzetébe.

Tk., füzet Füzet, tk. 51-52. o.

Szentírás


Ültetőkártyák A kártyákat az osztály létszámának megfelelően kell előkészíteni úgy, hogy egy csoportba 3-4 tanuló kerüljön.

Borítékok A borítékokat a csoportok számának megfelelően kell előkészíteni.

71


1. sz. boríték

1. állomás Hová illenek a szövegben a következő szavak, kifejezések? Kérem, hogy ne a lapra, hanem a füzetetekbe jegyzeteljetek! a) szövetséget d) későbbi g) Mózes j) karizmatikus vezető m) városállamokban b) (kb. Kr. e. 1010-970) e) Biblián kívüli h) filiszteusokkal k) veszélyből kimentették n) egységtörekvésnek c) békés beszivárgás f) 12 törzs i) Jordántól nyugatra l) Siló o) nemzetállam

a) A Salamonig terjedő korszak a történettudományokban Az idézett bibliai szövegek nem szoros értelemben vett történeti leírások, ezért csak nagy vonalakban tudjuk rekonstruálni a hátterükben húzódó történelmi eseményeket. Józsue kora: A Kr. e. 13. században Kánaán az egyiptomi birodalom érdekterületéhez tartozott. Az őslakók ……………(1) éltek, amelyek csak laza kapcsolatban voltak egymással. Közös veszedelem hírére ……………(2) kötöttek. A honfoglalóknak ezt a szervezett ellenállást kellett megtörniük, hogy megvethessék lábukat a(z) ……………(3) eső Kánaán földjén. Izrael fiai ………………(4) halála után, Kr. e. 1200 körül vonultak be az Ígéret földjére, és Józsue vezetésével megkezdték a honfoglalást. A föld fokozatos birtokbavétele………………(5), kisebb-nagyobb helyi csatározások és ügyes szövetségi politika eredménye volt. Az izraelita törzseknek először a Jordántól nyugatra fekvő terület lakatlan vidékeit, a hegyi legelőket sikerült birtokba venniük. A sűrűn lakott részeket, főleg a városokat csak …………(6) időpontokban foglalták el. A régészeti leletek, a Lákis, Debir és Hácor körüli ásatások csak részben igazolják a Józsue könyvében említett adatokat. Az izraeliták kánaáni jelenlétét azonban …………(7) forrás is igazolja: a Thébában talált (1896) kőlapon, amelyet „Izraelsztélé”-nek neveztek el, Merneptah fáraó felsorolja hódításait, és említést tesz Izrael népéről is. Vallási szempontból Józsue korát általában a Jahve iránti hűség jellemezte. A bírák kora (kb. Kr. e. 1200-1030): A honfoglalás és Kánaán felosztása a(z) ………………(8) között a bírák korában folytatódott. Az izraelitáknak nemcsak a föld régi lakóival, a kánaániakkal kellett megküzdeniük, hanem a szomszédos népekkel, a moabitákkal, az ammonitákkal, a mádiánitákkal és a(z) ………………(9) is. A bírák egyik csoportját azok a(z) ……………(10) személyek (pl. Bárák, Gedeon, Jefte) alkották, akik a harcok idején a népet irányították, illetve a ……………(11). Másik csoportjuk a szó valódi értelmében vett bíra, vagyis olyan személy volt, aki adott esetben egész törzset átfogó bírói tiszttel rendelkezett. Politikai szempontból többnyire a törzsek közti széthúzás, torzsalkodás volt jellemző. Hiányzott a központi hatalom. „Azokban a napokban ugyanis nem volt király Izraelben, hanem mindenki azt cselekedte, amit jónak látott” – olvassuk a Bírák könyvében (Bír 17,6; 21,25). Vallási szempontból a központ a Bételtől északra fekvő ……………(12) volt, ahol a szövetség ládáját is őrizték. Ugyanakkor vallási egységről sem beszélhetünk: a korszak fő vonása a Jahve és az idegen istenek közti ingadozás. A királyság kezdeti időszaka: A királyság intézményének létrejötte annak a(z) ………………(13) gyümölcse, amely a bírák korának végén (főleg a növekvő filiszteus veszély miatt) történelmileg szükségessé vált. A király hatalma – ellentétben a bírákéval – valamennyi törzsre kiterjedt. Az izraeliták a királyság kezdeti időszakában fejezték be a honfoglalást: sikerült elfoglalniuk azokat a városállamokat is, amelyek még akadályt jelentettek a(z) ……………(14) megteremtésében. Sámuel, az utolsó bíró fölkente az első királyt, Sault (kb. Kr. e. 1030-1010), akit azután Dávid ………………(15), majd Salamon (kb. Kr. e. 970-931) követett a trónon. Ha elkészültetek a feladattal, gyertek a következő borítékért, hogy megnézzétek, hány találatotok van! 72


2. sz. boríték

Az 1. állomás ellenőrzése Gratulálok a feladat megoldásához! A helyes válaszokat a tankönyv 51-52. oldalán találjátok. Nézzétek meg, hány kifejezést sikerült a megfelelő helyre illesztenetek! Ha készen vagytok az ellenőrzéssel, jöhettek a következő feladatot tartalmazó borítékért! Megoldás 1 – m; 2 – a; 3 – i; 4 – g; 5 – c; 6 – d; 7 – e; 8 – f; 9 – h; 10 – j; 11 – k; 12 – l; 13 – n; 14 – o; 15 – b

3. sz. boríték

2. állomás Nagyon ügyesek voltatok, eljutottatok a következő állomáshoz. Keressétek ki a tankönyv 51-52. oldaláról a következő kérdésekre a válaszokat. A füzetetekben röviden jegyzeteljetek is. Hasznos, ha megadjátok azoknak a soroknak a számát, ahol a válasz található, megkönnyíti majd megoldásotok ellenőrzését. Ismét kérem, hogy ne a lapra, hanem a füzetetekbe jegyzeteljetek! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Lehet-e rekonstruálni teljesen a Kr. e 1200-tól 931-ig terjedő korszak történeti eseményeit? Mikorra tehető Józsue kora? Hogyan éltek az őslakosok a honfoglalás idején? Kinek a vezetésével kezdték el az izraeliták a honfoglalást? Hogyan hívjuk a föld birtokbavételének itt alkalmazott módját szaknyelven? Milyen részeket foglaltak el hamar az izraeliták? Mely városokat foglaltak el később? Melyik fáraó emlékoszlopa tesz említést az izraelitákról? Melyik korszak követi a honfoglalás korát? Kikkel küzdöttek az izraeliták a bírák korában? Kik voltak a bírák? Mi volt a feladatuk a bíráknak? Hol volt a vallási központ a bírák korában? Ki volt az első király? Mikor uralkodott Salamon?

Ha megtaláltátok és fel is jegyeztétek a válaszokat, jöhettek a következő borítékért, amely a megoldást tartalmazza. 73


4. sz. boríték

A 2. állomás ellenőrzése Örülök, hogy már a válaszok ellenőrzésénél jártok! Ellenőrizzétek a kérdésekre adott válaszaitokat, hogy lássátok, milyen ügyesen dolgoztatok! 1. Csak nagy vonalakban rekonstruálhatók az események.

51. o. a) pont 2-3. sor

2. Józsue kora: Kr. e. 13. sz. 3. Az őslakosok városállamokban éltek.

5. sor 7. sor

4. Józsue vezetésével.

14. sor

5. 6. 7. 8.

Békés beszivárgás. A Jordántól nyugatra fekvő területeket. Lákis, Debir, Hácor. Merneptah fáraóé.

16. sor 19-20. sor 23. sor 52. o. 4-5. sor

A bírák kora. Például a filiszteusokkal. Karizmatikus vezető, ill. bírói tiszttel rendelkező személyek. Irányítás a harcok idején; bíráskodás. Silóban volt a központ.

9. sor 14-15. sor 16. sortól 18-22. sor 30. sor

9. 10. 11. 12. 13.

14. Az első király Saul volt. 15. Kb. Kr. e. 970-931

45. sor 46-47. sor

Gratulálok az eredményhez, remélem, megértettétek a bevezető szöveget! forrás: fénymásolható forma A4-es méretben a CD-n

74

19. óra: Számonkérés a bevezetésből; Jerikó bevétele (Józs 6, 1-16); Sámson- és Dávid-történetek

19. óra: Számonkérés a Józsuétól Salamonig terjedő kor történeti bevezetéséből; Jerikó bevétele (Józs 6, 1-16); Sámson- és Dávid-történetek a) Az óra felépítése Témája:

Isten megtapasztalása Józsuétól Salamonig – számonkérés a történeti bevezetésből. Isten működése Józsue életében: Jerikó bevétele. Sámson- és Dávid-történetek a Bibliában. A Józsuétól Salamonig terjedő kor történeti ismereteinek számonkérése. A Jerikó bevételéről szóló bibliai elbeszélés (Józs 6, 1-16) szóelemzése, szövegértelmezése. Sámson és Dávid történeteinek megismerése.

Célja:

Szakasz/idő


Eszközök



Tartalmi bevezetése rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mettől meddig tartott a bírák kora? ● Mely területeket foglalták el először az izraeliták? ● Melyik korszak követi a honfoglalás korát? ● Kinek az uralkodási ideje Kr. e. 1010-970? A tanulók válaszaikhoz használhatják a tankönyvet, füzetet.

Tk. 51-52. o.



15+1’



Ismerteti az óra témáját, címét: Isten működése Józsue életében: Jerikó bevétele (Józs 6, 1-16). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

c) Dolgozatírás

Tk., füzet

Táblakép, füzet

Táblakép Isten működése Józsue életében: Jerikó bevétele (Józs 6, 1-16) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel 2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban a Józs 6, 1-16 szövegét.

Szentírás



Szentírás

75

3. Isten megtapasztalása Józsuétól Salamonig Feldolgozás a) A szöveg tartalmának felidézése 2’


b) Szóelemzés


5’

Szentírás

Szentírás Tk. 55-56. o.

Táblakép, füzet


járjátok körül: liturgikus körmenet, de ostromot is jelenthet a hetedik napon: a kultikus elbeszélés eleme a szövetség ládája: Jahve jelenlétét jelképezi harsonaszó: a harsona kultikus és harcászati eszköz is törjön ki … lármába: harci és vallási rítus, Jahve hatalmának elismerése ne lármázzatok … míg: a Jahve jelenlétére emlékeztető rituális kiáltozást nem előzheti meg más zaj


Tanórai beszélgetés keretében (segítség lehet: képek Jerikóról): 1. Kérdéseket tesz fel, a válaszokat a tankönyv értelmezéséből keresteti ki a tanulókkal: ● Milyen műfajú a szöveg? ● Mik a régészeti tények Jerikóval kapcsolatban? ● Mit akar a szerző megfogalmazni? ● Ki az elsődleges cselekvő? 2. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 57. o. (Képek Jerikóról)

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés Jerikó: a Jordán völgyében fekvő ősi (több ezer éves) város, mely Józsue idejében már romokban hevert. A szöveg háborús cselekményt ír le kultikus elemekkel. A szerző tulajdonképpen hálát ad Jahvénak, hogy sikerült birtokba venniük az Ígéret földjét. Kapcsolódás az előző órához: Sámson- és Dávid-történetek megismerése 5’ 76

Megkérdezi ki milyen Sámson-, illetve Dávid-történetet olvasott el és jegyzetelt ki, és elmondatja/felolvastatja a kiválasztott történetek rövid tartalmát.

Füzet, Szentírás

19. óra: Számonkérés a bevezetésből; Jerikó bevétele (Józs 6, 1-16); Sámson- és Dávid-történetek Befejezés 2’

Házi feladat: ● Megtanulandó: Szentírással elemezni a Józs 6, 1-16 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 54-57. o.). ● Mindenkinek tudnia kell Sámsonról és Dávidról legalább egy szabadon választott történetet 4-5 mondatban összefoglalva elmondani. Következő órán felelés szóban.

Füzet, tk. 54-57. o. Szentírás


Képek Jerikóról

Tell-esz-Szultan – részlet

A mai Jerikó határában, attól 2 km-re áll a Tell-eszSzultan, az a törmelékdomb, amely az ősi város maradványait rejti További képek és adatok: forrás: fóliára másolható forma a CD-n PowerPoint bemutató a CD-n

Dolgozatkérdések A csoport 1. Ismertesd vázlatosan a bírák korát! Válaszodban térj ki: a) az időpontra; b) a társadalmi/politikai jellemzőkre; c) a vallási jellemzőkre; d) a kor vezető személyiségeinek jellemzőire. 2. Mikor uralkodott Dávid?

B csoport 1. Ismertesd vázlatosan Józsue korát! Válaszodban térj ki: a) az időpontra; b) a honfoglalás lépéseire; c) a Biblián kívüli forrásra. 2. Ki volt Sámuel? 3. Mikor uralkodott Saul? 4. Mikor uralkodott Salamon?


77



Értékelőlapok

A csoport Kérdés 1.

2.

Összpontszám

Ismertesd vázlatosan a bírák korát! Válaszodban térj ki: a) az időpontra 1 pont b) a társadalmi/politikai jellemzőkre 3 pont c) a vallási jellemzőkre

2 pont

d) a kor vezető személyiségeinek jellemzőire

4 pont

Mikor uralkodott Dávid?

1 pont

Válasz elemei Kr. e. 1200-1030 a honfoglalás folytatódik küzdelem pl. a filiszteusokkal nincs központi hatalom a központ: Siló nincs vallási egység vezetők a bírák karizmatikus személyek a népet irányítják bírói feladat Kr. e. 1010-970

Pontozás elemei

1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p


B csoport Kérdés 1.

2. 3. 4.

Ismertesd vázlatosan Józsue korát! Válaszodban térj ki: a) az időpontra b) a honfoglalás lépéseire

Összpontszám

1 pont 5 pont

c) a Biblián kívüli forrásra

2 pont

Ki volt Sámuel? Mikor uralkodott Saul? Mikor uralkodott Salamon?

1 pont 1 pont 1 pont


78

Válasz elemei

Kr. e. 13. sz. őslakosok: lazán kapcsolódó városállamokban Jordántól nyugatra hamarabb békés beszivárgással sűrűn lakott városokat később fontos városok, pl. Lákis Merneptah fáraó emlékoszlopa az utolsó bíró Kr. e. 1030-1010 Kr. e. 970-931

Pontozás elemei

1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p

SZAKADÁS

4. ISTENÉLMÉNYEK A PRÓFÉTÁK ARANYKORÁBAN

Kr. e.

931

20. óra: 21/A óra: 21/B óra: 22/A óra: 22/B óra: 22/C óra: 23. óra: 24. óra: 25. óra:

Izrael Júda

Szamaria eleste

a babiloni fogság kezdete

hazatérés

722

586

538

A próféták aranykora – történeti és irodalmi bevezetés Számonkérés a prófétai kor történeti és irodalmi bevezetőjéből; Illés szimbolikus cselekedete a Jahve-hit védelmében (1 Kir 18, 16b-40) Számonkérés a prófétai kor történeti és irodalmi bevezetőjéből; Ámosz jövendölése Jahve napjáról (Ám 5, 18-24) Izajás jövendölése az Emmánuelről (Iz 7, 10-17) Izajás próféciája a királyi gyermekről (Iz 8,23b - 9,6) A Messiásra vonatkozó izajási ígéret (Iz 11, 1-9) Jeremiás szavai az új szövetségről (Jer 31, 31-34) és Ezekiel jövendölése Izrael igazi pásztoráról (Ez 34, 11-12.23-28) A Jahve Szolgájáról szóló negyedik dal Második Izajásnál (Iz 52,13 - 53,12) Számonkérés: istenélmények a próféták aranykorában

79

4. A próféták aranykora

20. óra: A próféták aranykora – történeti és irodalmi bevezetés a) Az óra felépítése Témája: Célja:

Istenélmények a próféták aranykorában – történeti és irodalmi bevezetés. A próféták aranykora (Kr. e. 931-től 538-ig) történeti hátterének, a prófétai irodalom alapvető műfajainak (prófétai elbeszélések, kölcsönzött beszédformák, mondások, messiási jövendölések), ezek jellemzőinek megismerése. Csoportmunka kialakítása. Kiselőadások előkészítése.

Szakasz/idő


Eszközök

Kapcsolódás az előző órához: a dolgozat kiosztása, értékelése 3’



Bevezetés

Tanórai beszélgetés – a téma bevezetése kérdésekkel: ● Próféta: mi jut a tanulók eszébe erről a szóról? ● Mit hallottak korábban e korról, vannak-e ismereteik?


Ismerteti az óra témáját, címét: A próféták aranykora – történeti és irodalmi bevezetés. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép A próféták aranykora – történeti és irodalmi bevezetés Bevezetés a csoportmunkába a) Csoportok kialakítása 2’ b) A feladat megadása 3’


80

3-4 fős csoportokra osztja az osztályt. Csoportfelosztás: pl. kártyákkal, kiszámolással vagy ülésrend szerint. A tanulók kialakítják a csoportokat. 1. Ismerteti a csoportmunka menetét: ● csoportokban dolgoznak, minden csoport kap egy feladatot; ● a felkészülési idő 5 perc; a feladat megoldásához a tankönyvet (69-72. o.) használhatják, jegyzetelniük kell; ● a csoportnak „szónokot” kell választania, aki a felkészülési idő leteltével beszámol az elvégzett feladatról. 2. Kiadja a feladatokat: Minden csoport megkapja a sorszámának megfelelő feladatkártyát, amelyen a csoport pontos feladata áll. ● ● ●


Ültetőkártyák

Tk. 69-72. o.


20. óra: Történeti és irodalmi bevezetés Ismeretek prezentálása, jegyzetelés 15’


Tábla Füzet

Táblakép (folytatás) A próféták aranykora: a dávidi birodalom kettészakadásától a zsidók babiloni fogságának végéig. Új gondolkodásmód jellemzi a kort az üdvösségről és az üdvösség közvetítőjéről: az üdvösség nem csupán a zsidó népre, hanem minden népre kiterjed üdvösségközvetítő: a királyi Messiás (Emmánuel, királyi gyermek, pásztor), az Úr Szolgája a) A próféták aranykora a történettudományokban

próféta: – olyan személy, aki Isten nevében beszél, isteni akaratot vagy útmutatást hirdet jóslatok, ill. jelképes cselekedetek formájában – a prófétaság gyökerei Mózesig nyúlnak vissza – prófétaközösségek: nemzeti és vallási egységesítő erőt képviselnek – kiemelkedő karizmatikus személyek: Sámuel, Nátán, Illés, Elizeus – klasszikus prófétaság: Ámosz, Ózeás, Izajás, Mikeás, Jeremiás, Ezekiel és Második Izajás

a kettészakadt dávidi birodalom: Izrael és Júda ~

~

Izrael: – nagyobb terület, gazdagabb, zavaros belpolitikai helyzet – prófétái: Illés, Elizeus, Ámosz, Ózeás – a vallás tisztaságát védelmezték a pogány papok és próféták tevékenységével szemben – összeomlás: Kr. e. 722-ben – asszír fogság Júda: – kisebb terület, szegényebb, de szellemi-lelki gazdaság: jeruzsálemi templom, ünnepi zarándoklatok – Ácház király: szír-efraimita háború – asszír befolyás – Jozija király: vallási reform – törvénygyűjtemény megtalálása – prófétái: Izajás, Mikeás, Jeremiás, Ezekiel és Második Izajás – összeomlás: Kr. e. 598-ban – babiloni fogság

a babiloni fogság időszaka (Kr. e. 586-538): – vallási és nemzeti öntudat erősödése a papok, próféták hatására – imaházak (gör. szünagógé): elmélkedés történelmükről, vétkeikről, Istenükről, jövőjükről – Círusz perzsa király rendelete – visszatérés Júdába

b) A próféták aranykora a Bibliában – irodalmi műfajok Elbeszélések egy-egy próféta életének eseményeiről (meghívásáról, látomásairól, szimbolikus cselekedeteiről) és igehirdetéséről szóló írások Kölcsönzött beszédformák: az élet különféle területeiről származó műfajok magasztaló ének; himnusz; siratóének; gúnydal (példák) 81


Mondások Isten nevében megfogalmazott, bajt vagy üdvösséget hirdető kijelentések Messiási jövendölések cél: a remény ébrentartása; Isten a jövőben is segít, elküldi az üdvösség közvetítőjét prófétai homály: a próféciák egyszerre vonatkoznak a próféta korára és a távoli jövőre a Messiás hozta üdvösséget, az Isten országát valószerűtlen látomások keretében mutatják be Ismeretek megszilárdítása 5’

Kiselőadások előkészítése 3’

Befejezés 2’

Ismétlő kérdésekkel megszilárdítja az ismereteket, tisztázza a fogalmakat: ● Mit jelent a próféta szó? ● Mikorra nyúlik vissza a prófétaság kezdete? ● Mikor szakadt ketté az ország? ● Mi jellemezte Izraelt? ● Mi jellemezte Júdát? ● Ki volt Jozija? Milyen esemény fűződik a nevéhez? ● Mikorra tehető a babiloni fogság? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt. A tanár felveti, hogy a próféták életét bemutató kiselőadásokat lehet tartani – megbeszéli a tanulókkal, kik vállalkoznának erre. Megegyeznek: ● ki és milyen témából tart kiselőadást (4 tanuló); ● melyik kiselőadás melyik órán kerül sorra (Izajás: 22. óra; Jeremiás: 23. óra; Ezekiel: 23. óra; Második Izajás: 24. óra); ● tartalma: a Haag-féle Bibliai Lexikon megfelelő szócikke; ● az előadás ideje: 5-10’ (ld. a táblázatot a kiselőadások tervezéséhez); ● a munka értékelése: 5. Házi feladat: Megtanulandó: a korszak történeti hátteréről elhangzott ismeretek, a műfajok jellemzői (a füzet jegyzete, tk. 69-72. o.). Következő órán írásbeli számonkérés az óra anyagából (15’; segédeszköz: nincs).

Tk. 69-72. o.

Táblakép, füzet

Táblázat a kiselőadások tervezéséhez

Források a prófétákhoz




82


Feladatkártyák A feladatkártyákat a csoportok számának megfelelően kell előkészíteni. Lehetőség szerint a 6 feladatnak megfelelően 6 csoport legyen. Minden csoport 1 feladatot kap. Ha több csoport van, 1 feladatot több csoport is megold (ekkor képviselőik együtt állnak az osztály elé, kiegészítik, pontosítják egymás vázlatát). Ha kicsi a létszám, a tanulók kettesével is dolgozhatnak. Az egyes csoportok feladatai: 1. csoport: A tk. 69. oldalán az a) pont 1. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a próféta szó jelentését és a prófétaság történetét! 2. csoport: A tk. 70. oldalának 1-2. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a kettészakadt dávidi birodalom északi részének, Izraelnek a történetét! 3. csoport: A tk. 70. oldalának 3. bekezdéséből (71. o. közepéig) jegyzeteljétek ki a kettészakadt dávidi birodalom déli részének, Júdának a történetét! 4. csoport: A tk. 71. oldalának 2. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a zsidók babiloni fogságáról szóló történeti leírást! 5. csoport: A tk. 72. oldalán a b) pontból jegyzeteljétek ki az elbeszélés, a kölcsönzött beszédformák és a mondások műfaji jellemzőit! A Bibliából olvassátok el a szövegben megjelölt részeket, és röviden foglaljátok össze az idézetek tartalmát! 6. csoport: A tk. 72. oldalának 3. bekezdéséből és az 1-3. pontokból jegyzeteljétek ki a messiási jövendölések műfaji jellemzőit! forrás: fénymásolható, szétvágható forma a CD-n

Táblázat a kiselőadások tervezéséhez Vállalkozó

Időpont

Próféta

Idő

Izajás

5-6 perc

22. óra

Jeremiás

5-6 perc

23. óra

Ezekiel

5-6 perc

23. óra

Második Izajás

5-6 perc

24. óra

Óra

Dátum

forrás: fénymásolható forma a CD-n

Források a prófétákhoz A kiselőadások anyagát vagy a Haag-féle Bibliai Lexikonból keressék ki a tanulók, vagy a kezükbe lehet adni fénymásolt/nyomtatott formában. Haag, Herbert: Bibliai Lexikon, Szent István Társulat, Budapest 1989 Izajás

756-758. oldal

Jeremiás

810-811. oldal

Ezekiel

415-416. oldal

Második Izajás (Deutero-Izajás)

255. oldal; 760. oldal

forrás: a lexikon szövege nyomtatható, fénymásolható formában a CD-n

83


21/A óra: Számonkérés a prófétai kor történeti és irodalmi bevezetőjéből; Illés szimbolikus cselekedete a Jahve-hit védelmében (1 Kir 18, 16b-40) a) Az óra felépítése Témája:

Írásbeli számonkérés a prófétai kor történeti és irodalmi bevezetőjéből. Isten üzenete Illés működésében – Illés szimbolikus cselekedete a Jahve-hit védelmében. A próféták aranykorához kapcsolódó történeti és irodalmi ismeretek számonkérése. Az Illés szimbolikus tettét bemutató elbeszélés (1 Kir 18, 16b-40) szómagyarázata, szövegértelmezése. Reflektálás arra, hogyan tehetünk tanúságot életünkben.

Célja:

Szakasz/idő


Eszközök



Tartalmi bevezetése rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mikorra tehető a próféták aranykora? ● Mi jellemezte Júda életét? ● A próféták milyen beszédformákat használtak? A tanulók válaszaikhoz használhatják a tankönyvet, füzetet.

Tk. 69-72. o.



Tk., füzet




Ismerteti az óra témáját, címét: Illés szimbolikus cselekedete a Jahve-hit védelmében (1 Kir 18, 16b-40). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép Illés szimbolikus cselekedete a Jahve-hit védelmében (1 Kir 18, 16b-40) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel 2’ b) Hangos felolvasás 2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban a 1 Kir 18, 16b-40 szövegét. Önként jelentkező tanulóval felolvastatja a szöveget.

Szentírás Szentírás

Feldolgozás a) A szöveg tartalmának felidézése 2’ 84


Szentírás

21/A óra: Számonkérés a bevezetésből; Illés (1 Kir 18, 16b-40) b) Szóelemzés 5’


Szentírás Tk. 74. o.

Táblakép, füzet


Illés: ‘Jahve Isten’ Ácháb: Izrael királya, aki elnézte a Baál-kultuszt Baálok: bálvány-istenek Kármel: hegy a Földközi-tenger partján késekkel … vagdalták magukat: Keleten szokás volt, célja az önkívületi állapot elérése megölette őket: a kifejezés Illés végérvényes diadalára utal


Tanórai beszélgetés keretében: 1. Kérdéseket tesz fel, a válaszokat a tankönyv értelmezéséből keresteti ki a tanulókkal: ● Mi az elbeszélés műfaja? ● Miért küzd Illés? 2. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 77. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés Az elbeszélés műfaja monda. Arra emlékeztet, hogy a próféta hitelesen és hatékonyan szállt szembe a pogány hiedelmekkel és tett tanúságot az élő Istenről. Aktualizálás 5’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések és Sieger Köder Illés c. festménye segítségével: ● Milyen testtartásban van a próféta, mit látunk az alakjából? (kinyújtott kéz, eltakart arc…) ● Milyen természeti jelenségeket festett meg a művész? (vihar, villámlás, tűz) ● Milyen színek uralják a festményt? (sok a piros) ● Honnan ismerősek ezek a motívumok? (mózesi történetek) ● Mit mutatnak ezek a jelek, ki a fontos Illés életében? „Hol” találkozhat Istennel? ● Mi hol találkozhatunk Istennel? Mikor tudjuk betölteni küldetésünket? ● Hogyan kapcsolható az Illés-ábrázolás a szöveghez? ● Nekünk mikor van szükségünk nagy bátorságra?

Tk. 78. o. Sieger Köder festménye

85


Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni az 1 Kir 18, 16b-40 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 73-74.77-78. o.). Következő órán felelés szóban.

Befejezés 2’

Füzet Tk. 73-74.77-78. o.

b) Háttéranyagok Dolgozatkérdések A csoport

B csoport

1. Melyik kort nevezzük a próféták aranykorának? 2. Magyarázd meg a próféta szó jelentését! Sorold fel a pogány befolyás ellen küzdő prófétákat! 3. Mutasd be Izrael történetét! 4. Mutasd be a babiloni fogság történetét! 5. Határozd meg az elbeszélések, a kölcsönzött beszédformák és a mondások műfaji sajátosságait!

1. Milyen új vonások jellemezik a próféták aranykorát? 2. Adj rövid történeti áttekintést a prófétaság kialakulásáról! Sorold fel a nagy prófétákat a 8. századtól! 3. Mutasd be Júda történetét! 4. Mutasd be a babiloni fogság történetét! 5. Határozd meg a messiási jövendések műfaji sajátosságait!



Értékelőlapok

A csoport Kérdés

Összpontszám

1.

Melyik kort nevezzük a próféták aranykorának?

3 pont

2.

Magyarázd meg a próféta szó jelentését! Sorold fel a pogány befolyás ellen küzdő prófétákat! Mutasd be Izrael történetét!

4 pont

3.

4.

5.

4 pont

Mutasd be a babiloni fogság történetét!

3 pont

Határozd meg az elbeszélések, a kölcsönzött beszédformák és a mondások műfaji sajátosságait!

4 pont

Válasz elemei a Dávidi birodalom kettészakadásától a zsidók babiloni fogságának végéig Kr. e. 931-538 görög prophétész (hírnök, szóvivő, beszélő) Isten nevében beszél, isteni akaratot vagy útmutatást hirdet jóslatok, ill. jelképes cselekedetek formájában

1p 1p 1p 1p 1p 1p

Sámuel, Nátán, Illés, Elizeus

1p

nagyobb terület, gazdagabb, zavaros belpolitikai helyzet próféták: Illés, Elizeus, Ámosz, Ózeás a vallás tisztaságát védelmezték a pogány befolyással szemben összeomlás: Kr. e. 722, asszír fogság Kr. e. 586-538 vallási és nemzeti öntudat erősödése, imaházak: ima, elmélkedés történelmükről, vétkeikről, Istenükről, jövőjükről Círusz perzsa király engedélyével tértek vissza Júdába elbeszélések: próféta életének eseményeiről, igehirdetéséről kölcsönzött beszédformák: (példákkal) magasztaló ének, himnusz, siratóének, gúnydal mondások: Isten nevében megfogalmazott, bajt vagy üdvösséget hirdető kijelentések

1p 1p 1p 1p 1p

A dolgozat értékelése: 16-18 pont 5; 13-15 pont 4; 10-12 pont 3; 6-9 pont 2; 1-5 pont 1 86

Pontozás elemei

1p 1p 1p 2p 1p

21/A óra: Számonkérés a bevezetésből; Illés (1 Kir 18, 16b-40)

B csoport

1. 2.

3.

4.

5.

Kérdés

Összpontszám

Válasz elemei

Pontozás elemei

Milyen új vonások jellemezik a próféták aranykorát? Adj rövid történeti áttekintést a prófétaság kialakulásáról! Sorold fel a nagy prófétákat a 8. századtól! Mutasd be Júda történetét!

3 pont

új gondolatok az üdvösségről és az üdvösség közvetítőjéről üdvösség: minden emberre kiterjed üdvösségközvetítő: a királyi Messiás, az Úr Szolgája Mózes, a profetikus szabadító Kr. e. 11. sz.: első prófétaközösségek (elragadtatás, ének, ritmikus zene) bírák korában: nemzeti és vallási egységesítő erő Ámosz, Ózeás, Izajás, Mikeás, Jeremiás, Ezekiel, Második Izajás kisebb terület, szegényebb, de szellemi-lelki gazdagság: templom, zarándoklatok Ácház: szír-efraimita háború Jozija: vallási reformok (törvénygyűjtemény megtalálása) próféták: Izajás, Mikeás, Jeremiás, Ezekiel, Második Izajás összeomlás: Kr. e. 598, babiloni fogság Kr. e. 586-538 vallási és nemzeti öntudat erősödése, imaházak, ima, elmélkedés történelmükről, vétkeikről, Istenükről, jövőjükről Círusz perzsa király engedélyével visszatértek Júdába cél: a remény ébrentartása; Isten a jövőben is segít, elküldi az üdvösség közvetítőjét prófétai homály: a próféciák egyszerre vonatkoznak a próféta korára és a távoli jövőre a Messiás hozta üdvösséget, az Isten országát valószerűtlen látomások keretében mutatják be

1p 1p 1p 1p

4 pont

5 pont

Mutasd be a babiloni fogság történetét!

3 pont

Határozd meg a messiási jövendések műfaji sajátosságait!

3 pont

1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p



Sieger Köder festménye: Illés forrás: fóliára másolható forma a CD-n PowerPoint bemutató a CD-n

87


21/B óra: Számonkérés a prófétai kor történeti és irodalmi bevezetőjéből; Ámosz jövendölése Jahve napjáról (Ám 5, 18-24) a) Az óra felépítése Témája:

Írásbeli számonkérés a prófétai kor történeti és irodalmi bevezetőjéből. Isten üzenete Ámosz jövendölésében – Ámosz jövendölése Jahve napjáról. A próféták aranykorához kapcsolódó történeti és irodalmi ismeretek számonkérése. Ámosz Jahve napjáról szóló jövendölésének (Ám 5, 18-24) szómagyarázata, szövegértelmezése. Reflektálás a belső elköteleződés fontosságára.

Célja:

Szakasz/idő


Eszközök





Tartalmi bevezetése rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mikorra tehető a próféták aranykora? ● Mi jellemezte Júda életét? ● A próféták milyen beszédformákat használtak? A tanulók válaszaikhoz használhatják a tankönyvet, füzetet.

Tk. 69-72. o.



Tk., füzet

1. A tanulók munkába kezdenek. A tanár dolgozatírás közben körbejár, figyel, szükség esetén segít értelmezni a feladatot. 2. Az idő leteltével beszedi a kész dolgozatokat. Ismerteti az óra témáját, címét: Isten üzenete Ámosz jövendölésében – Ámosz jövendölése Jahve napjáról (Ám 5, 18-24). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép Ámosz jövendölése Jahve napjáról (Ám 5, 18-24) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel 2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban az Ám 5, 18-24 szövegét.

Szentírás



Szentírás

88

21/B óra: Számonkérés a bevezetésből; Ámosz (Ám 5, 18-24) Feldolgozás a) Szóelemzés 5’


Szentírás Tk. 76. o.

Táblakép, füzet


Ámosz: nevének jelentése: ‘Jahve karjaiban hordozott’ az Úr napja: az az idő, amikor – a népi várakozás szerint – Isten igazságot szolgáltat sötétség: figyelmeztetés, hogy Isten napja a bűnösöknek szenvedés lesz elvetem ünnepeiteket: ennek oka, hogy az izraeliták úgy gondolták, áldozatokkal, szertartásokkal kikényszeríthetik Isten támogatását jog … igazság: az Úr napján csak azok menekülhetnek meg, akik életükkel, tetteikkel mutatták meg, hogy Istenhez tartoznak


Tanórai beszélgetés keretében: 1. Kérdéseket tesz fel, melyekkel előkészíti az értelmezést: ● A próféta szerint mit kifogásol Isten? ● Milyen tetteket vár Isten az embertől? ● Miért fontos, hogy igazságosság uralkodjék az emberek között? 2. Kérdéseket tesz fel, a válaszokat a tankönyv értelmezéséből keresteti ki a tanulókkal: ● Mi jelent az Úr napja a próféciában? ● Mit üzen Isten Ámosz prófétán keresztül? ● Mely kor emberének szól az Ámosz által tolmácsolt üzenet? 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 77-78. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés Ámosz arról az időszakról beszél, amikor Isten elmarasztalja a bűnösöket, boldogsággal ajándékozza meg az igazakat. A próféta figyelmeztet: Istennek nem áldozat kell, hanem szeretet, az Ő útmutatásainak elfogadása. Aktualizálás 5’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● Mennyire fontosak a vallási gyakorlatok? ● Mit jelent az elkötelezett vallásos élet? ● Te hogyan tudod ezt megvalósítani életedben?

Tk. 78. o.

89

4. A próféták aranykora Befejezés 2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni az Ám 5, 18-24 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 76-78. o.). Következő órán felelés szóban. Figyelmezteti az érintett tanulót: a következő órán kiselőadás – Izajás próféta.


Dolgozatkérdések Ld. a 20/A óránál.

Feladatlapok (A és B csoport) Ld. a 20/A óránál.

Értékelőlapok Ld. a 20/A óránál.

90


22/A óra: Izajás jövendölése az Emmánuelről (Iz 7, 10-17)

22/A óra: Izajás jövendölése az Emmánuelről (Iz 7, 10-17) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

Izajás próféciái az üdvösséget munkáló Istenről – jövendölése az Emmánuelről. Az Emmánuel-jövendölés (Iz 7, 10-17) szóelemzése, szövegértelmezése. Kiselőadás Izajásról. Reflektálás arra, hogy ‘Velünk az Isten’.


Kapcsolódás az előző órához: a dolgozat kiosztása, értékelése 5’ Az óra témájának megadása 1’


Eszközök

Egy tanulót feleltet. Kérdés: ● Illés szimbolikus cselekedete a Jahve-hit védelmében (1 Kir 18, 16b-40) vagy ● Ámosz jövendölése Jahve napjáról (Ám 5, 18-24) A részlet rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Szentírás



Ismerteti az óra témáját, címét: Izajás próféta élete, Izajás jövendölése az Emmánuelről (Iz 7, 10-17). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép Izajás jövendölése az Emmánuelről (Iz 7, 10-17) Az Izajás-témából felkészült tanuló megtartja kiselőadását. A tanár az előadással párhuzamosan a legfontosabb, megtanulandó ismereteket rögzíti (ha szükséges, az előadás végén pontosít, kiegészít): jegyzetel a táblán, jegyzeteltet a füzetben.

Kiselőadás 5-6’

Tábla, füzet

Táblakép (folytatás) Izajás:

nevének jelentése: ‘Jahve Szabadulás’; az Izajás könyve 1-39 fejezetének szerzője kb. Kr. e. 740-700; nagyrészt Jeruzsálemben tevékenykedik; szót emel az igazságosságért

Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel 2’ b) Hangos felolvasás 2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban az Iz 7, 10-17 szövegét.

Szentírás


Szentírás

91

4. A próféták aranykora Feldolgozás a) Szóelemzés 6’



Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Szóelemzés kérj … jelet; nem kérek: a király kérhetett volna útmutatást Istentől, de ezt elutasította szűz: itt talán a király felesége fiút szül: a fiú valószínűleg Hiszkija, Ácház fia Emmánuel: ‘Velünk az Isten’; Jahve nem hagyja el népét aludttejet és mézet: a gyermek születésének egyszerű körülményeit jelzi megvetni a rosszat – a jót választani: képes tudatos döntésekre b) Értelmezés 6’

Tanórai beszélgetés keretében: 1. Kérdéseket tesz fel, melyekkel előkészíti az értelmezést: ● A próféta milyennek mutatja Istent? ● Milyennek mutatkozott az ember? 2. Kérdéseket tesz fel, a válaszokat a tankönyv értelmezéséből keresteti ki a tanulókkal: ● Mikor keletkezett a prófécia? Milyen üzenetet hordoz? ● Milyen jelentőséggel bír az Emmánuel név? 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 82. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés Kettős arculatú a prófécia. Szól saját korának (szír-efraimita háború, Hiszkija születése), de nyitott a jövő felé is. Tartalmaz elmarasztaló szavakat, de az üdvösség ígéretét is hordozza. 2-3 mondatos hálaadó imát írat a tanulókkal olyan helyzetekért, amelyekben megtapasztalták: velük az Isten. Önként vállalkozókkal felolvastatja az imát (nem értékel!).

Aktualizálás: Ima saját szavakkal megfogalmazva 6-7’

●

Befejezés

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni az Iz 7, 10-17 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 79-80.82-83. o.). Memoriter: az Iz 7, 13-17 szövege. Következő órán felelés szóban.

2’

●


Tk. 83. o.

Füzet Tk. 79-83. o. Memoriter

22/B óra: Izajás próféciája a királyi gyermekről (Iz 8,23b - 9,6)

22/B óra: Izajás próféciája a királyi gyermekről (Iz 8,23b - 9,6) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

Izajás próféciái az üdvösséget munkáló Istenről – próféciája a királyi gyermekről. A királyi gyermekről szóló prófécia (Iz 8,23b - 9,6) szóelemzése, szövegértelmezése. Reflektálás a béketeremtő Isten jelenlétére.

Szakasz/idő


Eszközök


Szentírás




Bevezetés – asszociációs előkészítés

●

Feleltetés 3’

5’

● ●

A tanár minden tanulónak ad egy-egy színes kártyát. A tanulók feladata: írjanak rá egy kifejezést, mely a béke szó hallatán az eszükbe jut. A tanulók kitűzik/kiragasztják szavaikat a táblára vagy a faliújságra.

Színes kártyák

Tábla, faliújság

Táblakép: lehetséges tanulói asszociációk

család nyugalom

csend

Béke

kirándulás Az óra témájának megadása 1’

ima

nyár

Ismerteti az óra témáját, címét: Izajás próféta élete, Izajás próféciája a királyi gyermekről (Iz 8,23b - 9,6). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Izajás próféciája a királyi gyermekről (Iz 8,23b - 9,6) 93


Az Izajás-témából felkészült tanuló megtartja kiselőadását. A tanár az előadással párhuzamosan a legfontosabb, megtanulandó ismereteket rögzíti (ha szükséges, az előadás végén pontosít, kiegészít): jegyzetel a táblán, jegyzeteltet a füzetben.

Kiselőadás 5-6’

Tábla, füzet



Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel 2’ b) Hangos felolvasás 2’ Feldolgozás a) Szóelemzés 5-6’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban az Iz 8,23b - 9,6 szövegét.

Szentírás


Szentírás



Táblakép, füzet


világosság: az asszír elnyomást követő új élet sanyargatójának pálcáját: a kegyetlen elnyomást jelképezi Mádián napja: Gedeont győzelemre Isten segítette, most is segít Isten gyermek születik: eszményi dávidi sarj, a távoli jövőben váltja valóra Isten üdvözítő tervét Csodálatos Tanácsadó: nem szorul ember tanácsára Erős Isten: Istenben lesz ereje Örökkévalóság Atyja: uralmát atyai kormányzás jellemzi Béke Fejedelme: ő a béke biztosítéka lesz a Seregek Urának … szeretete: a béke Jahve ajándéka

b) Értelmezés 3-4’

94

Tanórai beszélgetés keretében: 1. Kérdéseket tesz fel, melyekkel előkészíti az értelmezést: ● A próféta milyennek mutatja Istent? ● Milyennek mutatkozott az ember? 2. Kérdéseket tesz fel, a válaszokat a tankönyv értelmezéséből keresteti ki a tanulókkal: ● Mikor keletkezett a prófécia? Milyen üzenetet hordoz? ● Milyen királyeszmét mutat be? 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 82-83. o.

Táblakép, füzet

22/B óra: Izajás próféciája a királyi gyermekről (Iz 8,23b - 9,6)

Táblakép (folytatás) Értelmezés A prófécia az asszír támadás után keletkezett, mely mérhetetlen szenvedést zúdított a zsidókra. De ők korábbi tapasztalataik alapján bíznak Jahvéban. Amire ember nem képes, Isten meg tudja tenni: megteremti a békét. Aktualizálás 5’ Befejezés 2’

Tanórai beszélgetés az asszociációs vázlat alapján: Visszatérnek az óra elején rajzolt asszociációs hálóhoz, s megvitatják, mit jelent a béke (pl. módosult-e látásmódjuk?). Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni az Iz 8,23 - 9,6 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 80-83. o.). Memoriter: az Iz 9, 1-6 szövege. Következő órán felelés szóban.

Tk. 83. o. Asszociációs vázlat a táblán Füzet, tk. 80-83. o. Memoriter


95


22/C óra: A Messiásra vonatkozó izajási ígéret (Iz 11, 1-9) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

Izajás próféciái az üdvösséget munkáló Istenről – a Messiásra vonatkozó izajási ígéret. A Messiást bemutató izajási prófécia (Iz 11, 1-9) szóelemzése, szövegértelmezése. A szövegértési készség fejlesztése. Reflektálás életünk boldog élményeire.

Szakasz/idő


Eszközök


Szentírás

5’




Ismerteti az óra témáját, címét: Izajás próféta élete, a Messiásra vonatkozó izajási ígéret (Iz 11, 1-9). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Feleltetés 3’


Táblakép A Messiásra vonatkozó izajási ígéret (Iz 11, 1-9) Az Izajás-témából felkészült tanuló megtartja kiselőadását. A tanár az előadással párhuzamosan a legfontosabb, megtanulandó ismereteket rögzíti (ha szükséges, az előadás végén pontosít, kiegészít): jegyzetel a táblán, jegyzeteltet a füzetben.

Kiselőadás 5-6’

Tábla, füzet



Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel 4’

96

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban az Iz 11, 1-9 szövegét. Feladatot ad: olvasás közben jegyzeteljék ki a füzetükbe a) a Messiás jellemzőit b) a természeti képeket.

Szentírás Füzet

22/C óra: A Messiásra vonatkozó izajási ígéret (Iz 11, 1-9) b) Hangos felolvasás


Szentírás

Tanórai beszélgetés keretében: 1. Ellenőrzik a Messiás jellemzőit és a természeti képeket: kiemelik és értelmezik a fontos kifejezéseket. 2. A tanár összegzi, kiegészíti mindazt, amit a tanulók megfogalmaznak – kiemeli a legfontosabb kifejezéseket és magyarázatukat. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Szentírás Füzet Jegyzet a jellemzőkről Tk. 81. o. Táblakép, füzet

2’ Feldolgozás a) Szóelemzés 10-12’


Jessze: Dávid atyja az Úr Lelke: isteni erő, amelyet választott személyek kapnak meg feladatukhoz igazságosan ítéli majd a gyengéket: úgy, mint az Isten szája vesszejével: nem fegyverrel, hanem szavával gyakorolja hatalmát igazságosság: Jahve lelkülete hatja át farkas a báránnyal: idilli kép, az ember belső világának megváltozására utal az Úr ismerete: Istenhez való ragaszkodás


Tanórai beszélgetés keretében: 1. Kérdéseket tesz fel, melyekkel előkészíti az értelmezést: ● A próféta milyennek mutatja az eszményi Messiást? 2. Kérdéseket tesz fel, a válaszokat a tankönyv értelmezéséből keresteti ki a tanulókkal: ● Mikor keletkezett a prófécia? ● Milyen üzenete van ennek a próféciának? ● Milyen királyeszmét mutat be? 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 83. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés A Jessze törzsökéből származó „hajtásra” vonatkozó jövendölés első része valószínűleg az asszír támadás előtt bátorította a népet az eszményi király alakjával. A második rész a babiloni fogságot követően keletkezett, a boldog végidő látomása. Aktualizálás 5’

Tanórai beszélgetés: Olyan élményekről, vallási tapasztalatokról kérdezi a tanulókat, amelyek ezt a paradicsomi boldogságot hozták közel számukra.

Tk. 83. o.

97

4. A próféták aranykora Befejezés 2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni az Iz 11, 1-9 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 81.83. o.). Memoriter: az Iz 11, 1-9 szövege. Következő órán felelés szóban. Figyelmezteti az érintett tanulókat: a következő órán kiselőadás – Jeremiás és Ezekiel próféta.

b) Háttéranyagok Egy lehetséges tanulói jegyzet A Messiás jellemzői: rajta nyugszik az Úr Lelke a Bölcsesség és értelem Lelke a Tanács és Erősség Lelke a Tudásnak és Úr félelmének Lelke ítél és dönt igazságosan megveri a földet szája vesszejével igazságosság, hűség

Természeti képek: farkas és bárány együtt párduc és gödölye borjú és oroszlánkölyök tehén és medve az oroszlán szalmát eszik csecsemő, vipera fészke


98

Füzet, tk. 81.83. o. Memoriter

23. óra: Jeremiás (Jer 31, 31-34); Ezekiel (Ez 34, 11-12.23-28)

23. óra: Jeremiás szavai az új szövetségről (Jer 31, 31-34) és Ezekiel jövendölése Izrael igazi pásztoráról (Ez 34, 11-12.23-28) a) Az óra felépítése Témája:

Üdvösséget hirdető próféták a babiloni fogság időszakában: Jeremiás szavai az új szövetségről és Ezekiel jövendölése Izrael igazi pásztoráról. Tanulói kiselőadás Jeremiás és Ezekiel próféta életéről. Jeremiás új szövetségről szóló próféciájának (Jer 31, 31-34) és Ezekiel Izrael igazi pásztoráról szóló jövendölésének (Ez 34, 1112.23-28) szóelemzése és szövegértelmezése. Reflektálás a belső meggyőződés fontosságára.

Célja:

Szakasz/idő

Tanári/tanulói tevékenység Egy tanulót feleltet. Kérdés: ● Izajás jövendölése az Emmánuelről (Iz 7, 10-17) memoriter: 7, 13-17 vagy ● Izajás próféciája a királyi gyermekről (Iz 8,23b - 9,6) memoriter: 19, 1-6 v. vagy ● A Messiásra vonatkozó izajási ígéret (Iz 11, 1-9) memoriter: 11, 1-9 v. A részlet szövege (memoriter); rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Feleltetés 3’


Ismerteti az óra témáját, címét: Jeremiás és Ezekiel próféta élete; Jeremiás szavai az új szövetségről (Jer 31, 31-34), Ezekiel jövendölése Izrael igazi pásztoráról (Ez 34, 11-12. 23-28). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Eszközök Szentírás (kivéve a memoriterhez)

Táblakép, füzet

Táblakép Jeremiás szavai az új szövetségről (Jer 31, 31-34) és Ezekiel jövendölése Izrael igazi pásztoráról (Ez 34, 11-12.23-28) A Jeremiás-témából felkészült tanuló megtartja kiselőadását. A tanár az előadással párhuzamosan a legfontosabb, megtanulandó ismereteket rögzíti (ha szükséges, az előadás végén ponTábla, füzet tosít, kiegészít): jegyzetel a táblán, jegyzeteltet a füzetben.

Kiselőadás 5-6’

Táblakép (folytatás) Jeremiás próféta:

nevének jelentése: ‘Jahve emeljen föl a nyomorúságból’ papi családból származott 99


a Jeruzsálem melletti Anatotban élt fiatalemberként (kb. Kr. e. 626) hívta meg Isten tevékenysége: Jeruzsálemben, a nagy hatalomváltás idején: az asszírokat a babilóniaiak követik korán felismerte a veszélyt, megtérésre szólította honfitársait, de ők nem hallgattak a szavára

Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban Jeremiás jövendölését (Jer 31, 31-34).

Szentírás

Önként jelentkező tanulóval felolvastatja a Jer 31, 31-34 szövegét.

Szentírás

2’ b) Hangos felolvasás 2’ Feldolgozás a) Szóelemzés 4’



Táblakép, füzet


új szövetséget: tartalmilag azonos a mózesi szövetséggel, de a népet alkalmassá teszi Jahve a megtartására ők bontották fel: a nép legfeljebb külsőségekben követte az isteni útmutatást, de szívükben nem azonosultak vele törvényemet … szívükre írom: a szív a belátás és az akarat székhelye nem fogja … tanítani: a törvényről szóló elméleti oktatást felváltja a tanúságtevő élet megbocsátom bűnüket: azáltal, hogy belülről átalakítja a szíveket


100

Tanórai beszélgetés keretében: 1. Kérdéseket tesz fel, melyekkel előkészíti az értelmezést: ● A próféta milyennek mutatja Istent? ● Milyennek mutatkozott a nép? 2. Kérdéseket tesz fel, a válaszokat a tankönyv értelmezéséből keresteti ki a tanulókkal: ● Mikor keletkezett a prófécia? ● Milyen üzenete van ennek a próféciának? ● Mi az új szövetség meghirdetésének jelentősége? 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 87. o.

Táblakép, füzet

23. óra: Jeremiás (Jer 31, 31-34); Ezekiel (Ez 34, 11-12.23-28)

Táblakép (folytatás) Értelmezés Jeremiás a történelmi eseményekből előre látta Júda tragikus sorsát. Vallotta azonban, hogy Jahve, aki szeretetből választotta népét, nem hagyja magára: a jövőben hatékony segítséget ad neki a szövetség megtartásában – ez lesz ennek a szövetségnek az újdonsága. Az Ezekiel-témából felkészült tanuló megtartja kiselőadását. A tanár az előadással párhuzamosan a legfontosabb, megtanulandó ismereteket rögzíti (ha szükséges, az előadás végén pontosít, kiegészít): jegyzetel a táblán, jegyzeteltet a füzetben.

Kiselőadás 5-6’

Tábla, füzet

Táblakép (folytatás) Ezekiel próféta:

Jeruzsálemi papi családból származott Kr. e. 597-ben Babilonba hurcolták Babilonban egy zsidó telepen élt

Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban Ezekiel jövendölését (Ez 34, 11-12.23-28).

Szentírás

Önként jelentkező tanulóval felolvastatja az Ez 34, 11-12.2328 szövegét.

Szentírás

2’ b) Hangos felolvasás 2’ Feldolgozás a) Szóelemzés 4’



Táblakép, füzet


pásztor: ókori keleti metafora a nép és a király kapcsolatára kiszabadítottam őket minden helyről: Egyiptomból és Babilonból a felhő és a sötétség napján: Jeruzsálem pusztulásának ideje (Kr. e. 587) a béke szövetségére: a Sínai-hegyen kötött szövetség megújítása biztonságban…: paradicsomi képek a dávidi pásztor uralmának bemutatására 101

4. A próféták aranykora b) Értelmezés 3’

Tanórai beszélgetés keretében: 1. Kérdéseket tesz fel, melyekkel előkészíti az értelmezést: ● A próféta milyennek mutatja Istent? ● Milyennek mutatkozott a nép? 2. Kérdéseket tesz fel, a válaszokat a tankönyv értelmezéséből keresteti ki a tanulókkal: ● Mikor keletkezett a prófécia? ● Milyen üzenete van ennek a próféciának? ● Milyen jelentőséggel bír a pásztor metafora? 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 87-88. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés Ezekiel Jeruzsálem pusztulása előtt fenyegető próféciákkal hirdette: a száműzetés a bűnök következménye. Jeruzsálem pusztulása után vigasztalja a kétségbeesett száműzötteket. Aktualizálás 3’

Befejezés 2’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● Mikor viszonyulunk külsőleg a szabályokhoz? ● Mennyiben segít, ha nehéz helyzetekben belső meggyőződésünk irányít minket? Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Jer 31, 31-34 és az Ez 34, 11-12.23-28szövegét (a füzet jegyzete, tk. 84-88. o.). Következő órán felelés szóban. Figyelmezteti az érintett tanulót: a következő órán kiselőadás – Második Izajás próféta.


102

Tk. 88. o.


24. óra: Második Izajás (Iz 52,13 - 53,12)

24. óra: A Jahve Szolgájáról szóló negyedik dal Második Izajásnál (Iz 52,13 - 53,12) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

Második Izajás üdvözítő Istene – A Jahve Szolgájáról szóló negyedik dal. Második Izajás negyedik dala Jahve Szolgájáról (Iz 52,13 - 53,12) – szóelemzés, szövegértelmezés. A szövegértési készség fejlesztése. Számonkérés előkészítése.

Szakasz/idő

Tanári/tanulói tevékenység Két tanulót feleltet. Kérdések: 1. felelő: Jeremiás szavai az új szövetségről (Jer 31, 31-34) 2. felelő: Ezekiel jövendölése Izrael igazi pásztoráról (Ez 34, 11-12.23-28) A részlet rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleleteket értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).



Ismerteti az óra témáját, címét: Második Izajás próféta élete, a Jahve Szolgájáról szóló negyedik dal Második Izajásnál (Iz 52,13 - 53,12). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.


Táblakép, füzet

Táblakép A Jahve Szolgájáról szóló negyedik dal Második Izajásnál (Iz 52,13 - 53,12) A Második Izajás-témából felkészült tanuló megtartja kiselőadását. A tanár az előadással párhuzamosan a legfontosabb, megtanulandó ismereteket rögzíti (ha szükséges, az előadás végén pontosít, kiegészít): jegyzetel a táblán, jegyzeteltet a füzetben.

Kiselőadás 5-6’

Tábla, füzet

Táblakép (folytatás) Második Izajás:

Izajás könyve 40-55 fejezetének szerzője a babiloni fogság végén működött láthatólag megváltoztak a viszonyok Círusz uralkodása kezdetén az eseményeket az isteni történelem részeként értékelte

Prezentálás Csöndes találkozás a szöveggel 2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban az Iz 52,13 - 53,12 szövegét.

Szentírás

103

4. A próféták aranykora Feldolgozás a) Szóelemzés Páros munka: a hiányzó kifejezések azonosítása 7’



Páros munka: ellenőrzés 5’


Tk. 87. o.

Közös ellenőrzés 5’


Megoldás





magasztos … lesz: a Szolga dicsőségben részesül torz volt … ámulatba ejt: a megaláztatása és megdicsőülése közti ellentét ki hitt annak?: ki gondolta, hogy Isten ereje a megaláztatásban nyilvánul meg? gyökér a szomjas földből: a Szolga egyszerű származására utal a mi vétkeinkért…: a bűn az emberé, de a Szolga engesztelő szenvedése üdvösséget hoz az emberiségnek mint a juh…: szelíden vállalja a fájdalmat istentelenek között adtak sírt neki…: megaláztatás még a halálban is az Úrnak úgy tetszett: Jahve terveként történt mindez engesztelő áldozatul: ‘sokak’ helyett vállalta a jóvátételi kötelezettséget meglátja a világosságot: a kifejezés elővételezi a személyes feltámadásba vetett hitet sokakat: az egész emberiséget


104

Tanórai beszélgetés keretében: 1. Kérdéseket tesz fel, melyekkel előkészíti az értelmezést: ● Ki változik az elbeszélés folyamán, ki gondolkodik másként a szenvedésről? ● Mit gondolt az elbeszélő a prófécia elején, mit a végén? ● A zsidó nép életében milyen szenvedésekkel teli szakaszok voltak? ● Hogyan szabadultak ki ezekből a helyzetekből? 2. Kérdéseket tesz fel, a válaszokat a tankönyv értelmezéséből keresteti ki a tanulókkal: ● Mikor keletkezett a prófécia? ● Milyen üzenete van ennek a próféciának? 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 88. o

Táblakép, füzet

24. óra: Második Izajás (Iz 52,13 - 53,12)

Táblakép (folytatás) Értelmezés Második Izajás a titokzatos Szolga engesztelő szenvedését és felmagasztalását beszéli el. A jövendölés hátterében a fogságban élő nép történelmi és vallási tapasztalata áll: felfedezik a szenvedés szabadulást hozó értékét. Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni az Iz 52,13 - 53,12 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 86-88. o.). Átismétlendő: Istenélmények a próféták aranykorában: a szövegek (1 Kir 18, 16b-40 v. Ám 5, 18-24; Iz 7, 10-17 v. Iz 8,23b - 9,6 v. Iz 11, 1-9; Jer 31, 31-34; Ez 34, 11-12.2328, Iz 52,13 - 53,12) tartalma, szóelemzése, szövegértelmezése, a próféták élete (a füzet jegyzete, tk. 69-88. o.). Következő órán írásbeli számonkérés (35’; fogalmazás típusú dolgozat; a bevezetőben Izajás, Jeremiás, Ezekiel, ill. Második Izajás esetén az egyes próféták életrajzát kell leírni; segédeszköz: Szentírás).

Befejezés 2’

Füzet, tk. 86-88. o. Tk. 69-88. o.

b) Háttéranyagok Hiányos szómagyarázatok Írásvetítővel vetíthető fólia a hiányos szöveggel forrás: fóliára másolható forma a CD-n Megoldás a magyarázatok vetítésének sorrendjében: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

íme … Szolgám torz volt … ámulatba ejt majd sok nemzetet ki hitt annak? istentelenek között adtak sírt neki úgy nőtt fel színe előtt, mint a hajtás gyökér a szomjas földből a mi vétkeinkért szúrták át meglátja a világosságot az Úr őrá rakta mindnyájunk bűnét magasztos … lesz mint a juh … elnémul az Úrnak úgy tetszett engesztelő áldozatul életét sokakat mint a juhok, tévelyegtünk … és az Úr őrá rakta

A táblára felkerülő kifejezések a szentírási szövegnek megfelelő sorrendben: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

magasztos lesz torz volt … ámulatba ejt ki hitt annak? gyökér a szomjas földből a mi vétkeinkért… mint a juh… istentelenek között adtak sírt neki az Úrnak úgy tetszett engesztelő áldozatul meglátja a világosságot sokakat


Táblakép (vetíthető formában) forrás: fóliára másolható forma, illetve PowerPoint bemutató a CD-n 105


25. óra: Számonkérés: istenélmények a próféták aranykorában a) Az óra felépítése Témája: Célja:

Írásbeli számonkérés a próféták aranykorához kapcsolódó szentírási szövegekből. A próféták aranykorához kapcsolódó szentírási szövegek (1 Kir 18, 1-2.17-40 vagy Ám 5, 18-24; Iz 7, 10-17 vagy Iz 8,23b - 9,6 vagy Iz 11, 1-9; Jer 31, 31-34; Ez 34, 11-12.23-28; Iz 52,13 - 53,12), szóelemzésének, szövegértelmezésének, a próféták életének számonkérése.

Szakasz/idő


Eszközök



Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mit jelent az új szövetség Jeremiásnál? ● Kikhez szól Ezekiel próféciájában? ● Kiről ír Második Izajás? A tanulók válaszaikhoz használhatják a Szentírást, a tankönyvet, füzetet.

Tk. 69-88. o.

1. A tanár lapokat oszt a fogalmazáshoz, közben a Szentírás kivételével mindent (könyv, füzet…) elrakat. 2. Beosztja a csoportokat (A, B, C). 3. Elmondja a feladatot: ● A dolgozat formája: fogalmazás – az adott próféta rövid életrajzi ismertetője legyen a bevezetés; a tárgyalás és a befejezés a megszokott. ● Szentírást lehet használni (mást nem). ● Munkaidő: 35’. ● Elmondja és a táblára is felírja a csoportok feladatát: A: Iz 7, 10-17 vagy Iz 9, 1-6 vagy Iz 11, 1-9 B: 1 Kir 18, 17-40 vagy Ám 5, 18-24 C: Jer 31, 31-34 és Ez 11-12.23-28 (mindkét szöveg!)




Táblakép

Táblakép Címek: A csoport B csoport C csoport


Befejezés 106

1’

Izajás jövendölése az Emmánuelről (Iz 7, 10-17) vagy Izajás próféciája a királyi gyermekről (Iz 8,23b - 9,6) vagy A Messiásra vonatkozó izajási ígéret (Iz 11, 1-9) Ámosz jövendölése Jahve napjáról (Ám 5, 18-24) vagy Illés szimbolikus cselekedete a Jahve-hit védelmében (1 Kir 18, 16b-40) Jeremiás szavai az új szövetségről (Jer 31, 31-34) és Ezekiel jövendölése Izrael igazi pásztoráról (Ez 34, 11-12.23-28) 1. A tanulók munkába kezdenek. A tanár dolgozatírás közben körbejár, figyel, szükség esetén segít értelmezni a feladatot. 2. Az idő leteltével beszedi a kész dolgozatokat. Házi feladat: nincs.

Szentírás

5. A PERZSA KOR EMBERÉNEK TAPASZTALATA AZ ÜDVÖSSÉGET MUNKÁLÓ ISTENRŐL

Círusz a templom rendelete felszentelése Ezdrás és Nehemiás Kr. e.

538

26. óra: 27/A óra: 27/B óra: 28/A óra: 28/B óra: 28/C óra:

511 tavasza

Nagy Sándor

5. század

333

A perzsa és a hellén kor emberének tapasztalata az üdvösséget munkáló Istenről – bevezetés a perzsa és a hellén kor történeti hátterébe és bibliai irodalmába Számonkérés a perzsa és a hellén kor történeti hátteréből és irodalmi műfajaiból; a megszemélyesített bölcsesség (Péld 8, 22-36) Számonkérés a perzsa és a hellén kor történeti hátteréből és irodalmi műfajaiból; az isteni bölcsesség rendelését elfogadó Jób (részletek Jób könyvéből) A Messiásról éneklő zsoltárok: az Úr fölkent Királya és a népek (Zsolt 2) A Messiásról éneklő zsoltárok: imádság a királyért (Zsolt 72) A Messiásról éneklő zsoltárok: a királyi Messiás főpapsága (Zsolt 110)

6. VALLÁSI TAPASZTALAT A HELLÉN KORBAN

a Makkabeusok kora Kr. e.

333

29. óra: 30. óra: 31. óra:

167

63

Az épületes irodalomban tükröződő istenélmény: Isten egyetemes üdvözítő akarata – Jónás könyve Az apokaliptikus irodalomban jelentkező ígéret – az Emberfia Dániel jövendölésében (Dán 7, 1-28) Számonkérés: a perzsa és a hellén kor bibliai irodalma

ÖSSZEFOGLALÁS, ISMÉTLÉS 32. óra:

Ismétlés – az ószövetségi ismeretek összegzése

107

5. és 6. A perzsa és a hellén kor

26. óra: A perzsa és a hellén kor emberének tapasztalata az üdvösséget munkáló Istenről – bevezetés a perzsa és a hellén kor történeti hátterébe és bibliai irodalmába a) Az óra felépítése Témája:

A perzsa és a hellén kor emberének tapasztalata az üdvösséget munkáló Istenről – történeti és irodalmi bevezetés. A perzsa kor (Kr. e. 538-tól 333-ig) és a hellén kor (Kr. e. 333-tól 63-ig) történeti hátterének megismerése. A legfontosabb műfajok (a fogság utáni prófétai irodalom, a bölcsességi irodalom, a bibliai lírai irodalom, a zsoltárirodalom, valamint az épületes irodalom, az apokaliptikus irodalom) jellemzőinek megismerése. Csoportmunka által a közösség erősítése.

Célja:

Szakasz/idő


Eszközök

Tanórai beszélgetés: a téma bevezetése kérdésekkel. ● Babilon, Mezopotámia: mi jut a tanulók eszébe e területekkel kapcsolatban? ● Nagy Sándor: mi jut eszükbe e névről? ● Mit hallottak korábban, vannak-e ismereteik?

Bevezetés 2’


Ismerteti az óra témáját, címét: A perzsa és a hellén kor emberének tapasztalata az üdvösséget munkáló Istenről – történeti és irodalmi bevezetés. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép A perzsa és a hellén kor emberének tapasztalata az üdvösséget munkáló Istenről – történeti és irodalmi bevezetés Bevezetés a csoportmunkába a) Csoportok kialakítása 2’ b) A feladat megadása 3’

108

3-4 fős csoportokra osztja az osztályt. Csoportfelosztás: pl. kártyákkal, kiszámolással vagy ülésrend szerint. A tanulók kialakítják a csoportokat. 1. Ismerteti a csoportmunka menetét: ● csoportokban dolgoznak, minden csoport kap egy feladatot; ● a felkészülési idő 8 perc; a feladat megoldásához a tankönyvet (89-92. o. és 111-115. o.) használhatják, jegyzetelniük kell; ● a csoportnak „szónokot” kell választania, aki a felkészülési idő leteltével beszámol az elvégzett feladatról. 2. Kiadja a feladatokat: Minden csoport megkapja a sorszámának megfelelő feladatkártyát, amelyen a csoport pontos feladata áll.

Ültetőkártyák

Tk. 89-92. o. Tk. 111-115. o.


26. óra: Történeti és irodalmi bevezetés A feladat elvégzése csoportokban

● ● ●

8’ Ismeretek prezentálása, jegyzetelés 15-18’

A csoportok munkához látnak. A tanár körbejár, segít, ha kell. Bátorít, munkára ösztönöz. A 8’ letelte előtt jelzi, mennyi idő van még a feladatra.


Tábla Füzet

Táblakép (folytatás) I. A perzsa kor a) A perzsa kor a történettudományok szerint

Círusz perzsa király Kr. e. 539-ben meghódítja Babilont Kr. e. 538-ban rendelet: hazatérhetnek a zsidók újjászervezhetik a közösséget felépíthetik a templomot Kr. e. 515: a Zerubbábel tartományi kormányzó és Jézus (Józsue) főpap irányításával felépült templom felszentelése Kr. e. 5. sz. közepe: közigazgatási és vallási reform Nehemiás és Ezdrás vezetésével, a perzsák támogatásával a perzsa uralom vége: Nagy Sándor Kr. e. 334-ben legyőzi a perzsa sereget, elfoglalja Jehudot

b) A perzsa kor a Bibliában A fogság utáni prófétai irodalom figyelmük a jövő felé irányul, Messiás hozza el az üdvösséget a próféciák lényege nem a jövő pontos körvonalazása, hanem hogy ébren tartják a hitet és a reményt Bölcsességi irodalom a bölcsesség eszménye: a bölcsesség forrása Isten, az bölcs, aki Isten útmutatásai szerint él megszemélyesítés eszközével él (az isteni bölcsesség: élő személy) Bibliai lírai irodalom érzelmek, hangulatok, személyes élmények előtérbe helyezése vallási tapasztalatot is tükröznek: kifejezik Isten és a nép kapcsolatát Zsoltárirodalom zsoltár: húros hangszerrel kísért ének Zsoltárok könyve: Kr. e. 6. sz.-i istentiszteleti énekek gyűjteménye 150 zsoltár, 5 könyvre osztva sok zsoltár régi eredetű (Dávid, Salamon kora), némelyek a fogság idejéből valók különféle műfajok: panaszzsoltár, hálaadás, himnusz, királyzsoltár 109


II. A hellén kor a) A hellén kor a történettudományok szerint

Szakaszai: Kr. e. 333-167: hellenizálódás Kr. e. 167-63: Makkabeusok kora, Hasmoneus dinasztia Nagy Sándor – hellenista kultúra hadvezérei felosztották a birodalmat Júdea a Ptolemaioszok, majd Szeleukidák fennhatósága alá került Ptolemaioszok: – Kr. e. 333-198 – viszonylagos béke és jólét – sok izraelita települ át Alexandriába: Septuaginta, görög bibliafordítás Szeleukidák: – Kr. e. 198-167 – IV. Antióchosz Epifánész erőszakos politikája: bevezeti a Zeuszkultuszt – templom átalakítása, pogány áldozatok Zsidó felkelés: – Kr. e. 167 – Matatiás pap és fiai – Makkabeusok – Kr. e. 164. Kiszlev hó 25.: győzelem – hanukka ünnepe – Hasmoneus dinasztia uralkodik Kr. e. 63: Pompeius római csapatai bevonulnak Jeruzsálembe – római fennhatóság kezdete

b) A hellén kor a Biblia szerint Épületes irodalom az olvasók vallási, erkölcsi épülésére szolgál a történelem tanulságait novellákban, regényekben, legendákban és midrásokban foglalja össze midrás: beszédekbe foglalt bibliamagyarázatok Például: Jónás, Tóbiás, Eszter és Judit könyve Apokaliptikus irodalom apokaliptika: görög szó, ‘kinyilatkoztat’ Kr. e. 3. sz. - Kr. u. 1. sz. a beteljesült jövő felől értelmezi a jelent a történelmet Isten által meghatározott folyamatnak látja a végidő közeli eljövetelét hirdeti szorongatott helyzetben eligazítást ad sajátos kifejezőeszközöket használ (pl. látomás; állatok szimbolizálnak embereket, birodalmakat) Ismeretek megszilárdítása 5’

110

Ismétlő kérdésekkel megszilárdítja az ismereteket, tisztázza a fogalmakat: ● Ki engedi haza a zsidókat Babilonból? ● Milyen reformokat hoz Zerubbábel? ● Ki a bölcs a zsidó ember szemében? ● Milyen zsoltárfajtákat ismerünk? ● Melyek a hellén kor szakaszai? ● Mit tudunk a Makkabeusokról? ● Mi jellemzi az apokaliptikus irodalmat? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt.

Tk. 89-92. o. Tk. 111-115. o.

Táblakép, füzet

26. óra: Történeti és irodalmi bevezetés Kapcsolódás az előző órához: a dolgozat kiosztása, értékelése 3’ Befejezés 2’

Az előző órán írt dolgozat kiosztása: Értékeli az osztály munkáját, teljesítményét. Kiosztja a dolgozatokat. Megbeszélik az általános problémákat. A személyes kérdéseket az óra utáni szünetben beszélik meg. Házi feladat: Megtanulandó: a két korszak történeti hátteréről elhangzott ismeretek, a műfajok jellemzői (a füzet jegyzete, tk. 89-92. 111-115. o.). Következő órán írásbeli számonkérés az óra anyagából (25’; segédeszköz: nincs).

Dolgozatok javítva Javítási-értékelési szempontrendszer (ld. a 10. óránál) Füzet Tk. 89-92. o. Tk. 111-115. o.

b) Háttéranyagok Ültetőkártyák A kártyákat az osztály létszámának megfelelően kell előkészíteni úgy, hogy egy csoportba 3-4 tanuló kerüljön.

Feladatkártyák A feladatkártyákat a csoportok számának megfelelően kell előkészíteni. Lehetőség szerint a 6 feladatnak megfelelően 6 csoport legyen. Minden csoport 1 feladatot kap. Ha több csoport van, 1 feladatot több csoport is megold (ekkor képviselőik együtt állnak az osztály elé, kiegészítik, pontosítják egymás vázlatát). Ha kicsi a létszám, a tanulók kettesével is dolgozhatnak. Az egyes csoportok feladatai: 1. csoport: A tk. 89-91. oldalán az a) pontból jegyzeteljétek ki a babiloni fogságból való hazatérésre és a zsidó nép Kr. e. 5. századi történetére vonatkozó adatokat! 2. csoport: A tk. 91-92. oldaláról jegyzeteljétek ki a fogság utáni prófétai irodalom és a bölcsességi irodalom műfaji jellemzőit! 3. csoport: A tk. 92. oldaláról jegyzeteljétek ki a bibliai lírai irodalom és a zsoltárirodalom műfaji jellemzőit! 4. csoport: A tk. 112. oldaláról jegyzeteljétek ki a hellenista korra és a zsidó nép Kr. e. 4-2. századi történetére vonatkozó adatokat (Nagy Sándor, a Ptolemaioszok és a Szeleukidák kora)! 5. csoport: A tk. 113. oldalának 2. bekezdésétől jegyzeteljétek ki a Kr. e. 167-63 időszak eseményeit! 6. csoport: A tk. 113-114. oldaláról és a 115. oldal 1. bekezdéséből jegyzeteljétek ki az épületes irodalom és az apokaliptikus irodalom műfaji jellemzőit! forrás: fénymásolható, szétvágható forma a CD-n


111


27/A óra: Számonkérés a perzsa és a hellén kor történeti hátteréből és irodalmi műfajaiból; a megszemélyesített bölcsesség (Péld 8, 22-36) a) Az óra felépítése Témája:

Írásbeli számonkérés a perzsa és a hellén kor történeti hátteréből és irodalmi műfajaiból. A perzsa kor bölcsességi irodalmában megfogalmazódó istentapasztalat: a megszemélyesített bölcsesség. A perzsa és a hellén kor történeti hátteréhez és irodalmi műfajaihoz kapcsolódó ismeretek számonkérése. A megszemélyesített bölcsességről szóló részlet (Péld 8, 22-36) szóelemzése, szövegértelmezése.

Célja:

Szakasz/idő


Eszközök



Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mikor jöhettek el az izraeliták Babilonból? ● Mikor lett vége a perzsa uralomnak? ● Melyek a hellén kor történelmi szakaszai? ● Mi jellemezi az apokaliptikát? A tanulók válaszaikhoz használhatják a tankönyvet, füzetet.

Tk. 89-92. o. Tk. 111-115. o.



Tk., füzet




Ismerteti az óra témáját, címét: a perzsa kor bölcsességi irodalmában megfogalmazódó istentapasztalat: a megszemélyesített bölcsesség (Péld 8, 22-36). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép A perzsa kor bölcsességi irodalmában megfogalmazódó istentapasztalat: a megszemélyesített bölcsesség (Péld 8, 22-36) Prezentálás A szöveg hangos felolvasása 2’ 112

Kikeresteti a Szentírásból és önként jelentkező tanulóval felolvastatja a Péld 8, 22-36 szövegét.

Szentírás

27/A óra: Számonkérés; a megszemélyesített bölcsesség (Péld 8, 22-36) Feldolgozás a) Szóelemzés 3-5’

Kiemelteti a legfőbb kifejezéseket, elmondja magyarázatukat. Ezzel párhuzamosan jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.



az Úr szerzett engem: a bölcsesség az Úr első alkotásának mondja magát még a föld előtt: a bölcsességet a világmindenség előtt hozta létre Isten nem voltak még tengerek: ősi izraelita felfogás, hogy Isten először a vizeket teremtette meg ott voltam mellette: a bölcsesség részt vett a teremtésben hallgassatok rám!: a bölcsesség feladata, hogy az embereket elvezesse Istenhez


1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Miben nyilvánul meg Isten üdvözítő szándéka? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Egyéni munkában elolvastatja a tankönyv magyarázatát, aláhúzatja a lényeget. 4. Közösen megbeszélik, melyek a legfontosabb gondolatok. 5. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 103. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés A szöveg fő gondolata a bölcsesség üzenete: „Aki engem megtalál, életet talál.” Az isteni bölcsesség az üdvösség közvetítői közé tartozik. A teremtésben, a törvényben stb. rejtőzködő bölcsesség az őt megtaláló embereket Isten áldásában részesíti. Befejezés 2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Péld 8, 22-36 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 99-100.103-104 o.). Következő órán felelés szóban.



Feladatlapok (A és B csoport) Feladatlapok a diákoknak: dolgozatkérdések a válaszokhoz szükséges hely kihagyásával. forrás: fénymásolható forma A4-es méretben a CD-n 113


Dolgozatkérdések és értékelőlapok

A csoport 1. 2. 3. 4. 5.

Ki és mikor engedte haza a zsidókat Babilonból? Kiknek a vezetésével kezdődött el a templom építése? Mi jellemzi a fogás utáni prófétai irodalmat? Melyek a legfontosabb ismeretek a zsoltárokról? a) Mi jellemzi a hellenista kultúrát? b) Kinek a nevéhez fűződik elterjedése? c) Mikorra tehető? Melyek a szakaszai? 6. a) Minek az ünnepe a hanukka? b) Milyen időponthoz köthető? 7. Melyek az apokaliptikus irodalom legfőbb jellemzői? 8. Mi a midrás?

Kérdés 1. 2. 3.

Ki és mikor engedte haza a zsidókat Babilonból? Kiknek a vezetésével kezdődött el a templom építése? Mi jellemzi a fogás utáni prófétai irodalmat?

Összpontszám


4.

Melyek a legfontosabb ismeretek a zsoltárokról?

8 pont

5.

a) Mi jellemzi a hellenista kultúrát?

6 pont

b) Kinek a nevéhez fűződik elterjedése? c) Mikorra tehető? Melyek a szakaszai? 6. 7.

8.

a) Minek az ünnepe a hanukka? b) Milyen időponthoz köthető? Melyek az apokaliptikus irodalom legfőbb jellemzői?

Mi a midrás?

2 pont 6 pont

1 pont

Válasz elemei Círusz Kr. e. 538 Zerubbábel Jézus (Józsue) főpap folytatják és bővítik a korábbi próféták hagyományát figyelmük a jövő felé irányul ébren tartják a hitet és a reményt húros hangszerekkel kísért ének istentiszteleti énekek 150 zsoltár, 5 könyvre osztva szerzőik: régiek és újak Műfajok: panaszzsoltár hálaadó zsoltár himnusz királyzsoltár görög nyelv görög jogrend világkép: világpolgárság Nagy Sándor Kr. e. 333-198 Kr. e. 198-63 a Makkabeusok győzelmének Kr. e. 164 Kr. e. 3. sz. - Kr. u. 1. sz. a jelen értelmezése a jövő felől közeli végidő eligazítást ad sajátos kifejezőeszközök legalább két példa: látomás, állatok, égi lények… midrás: beszédekbe foglalt bibliamagyarázatok


114

Pontozás elemei

1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p

27/A óra: Számonkérés; a megszemélyesített bölcsesség (Péld 8, 22-36)


B csoport 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Mikor szentelték fel a templomot? Kik és milyen jellegű reformokat hajtottak végre az 5. század közepén? Ki és mikor vetett véget a perzsa uralomnak? Melyek a bölcsességi irodalom legfőbb jellemzői? Mi jellemzi a bibliai lírai irodalmat? Melyik bibliai könyv a példa erre? Miért került be a Bibliába? a) Mikor uralkodtak a Szeleukidák? b) Mi jellemezte kezdetben uralkodásukat? c) Ki a fő alakja a kornak, mi jellemzi tevékenységét? 7. Mit tudunk a Makkabeus-felkelésről? Válaszodban térj ki a következőkre: Kik ők? Miért harcoltak? Mikor és hogyan végződött a felkelés? Meddig tartott uralmuk? 8. Melyek az épületes irodalom fő jellemzői? Írj legalább 2-2 példát a műfajokra és a könyvekre!

Kérdés

Összpontszám

1. 2.

Mikor szentelték fel a templomot? Kik és milyen jellegű reformokat hajtottak végre az 5. század közepén?

1 pont 4 pont

3.

Ki és mikor vetett véget a perzsa uralomnak? Melyek a bölcsességi irodalom legfőbb jellemzői?

2 pont

4.

5 pont

5.

Mi jellemzi a bibliai lírai irodalmat? Melyik bibliai könyv a példa erre? Miért került be a Bibliába?

5 pont

6.

a) Mikor uralkodtak a Szeleukidák? b) Mi jellemezte kezdetben uralkodásukat? c) Ki a fő alakja a kornak, mi jellemzi tevékenységét?

5 pont

7.

Mit tudunk a Makkabeus-felkelésről? Kik ők? Miért harcoltak? Mikor és hogyan végződött a felkelés? Meddig tartott uralmuk? Melyek az épületes irodalom fő jellemzői? Írj legalább 2-2 példát a műfajokra és a könyvekre!

4 pont

8.

4 pont

Válasz elemei

Pontozás elemei

Kr. e. 515-ben Nehemiás Ezdrás közigazgatási reform vallási reform Nagy Sándor Kr. e. 334 középpontban a bölcsesség eszméje a bölcsesség forrása Isten az bölcs, aki követi Isten útmutatásait különböző korokban keletkezett velős mondások, életbölcsességek megszemélyesítéssel él érzelmek, hangulatok, személyes élmények megfogalmazása lakodalmas és profán szerelmi dalok Énekek éneke allegoria Isten és a nép kapcsolatára Kr. e. 198-63 megértéssel uralkodtak IV. Antióchosz Epifánész bevezeti a Zeusz-kultuszt erőszakos üldöző Matatiás pap és fiai az elnyomás ellen Kr. e. 164. Kiszlev hó 25., győzelem Kr. e. 63-ig erkölcsi, vallási tanítás a történelem tanulságait foglalja össze novella, regény, legenda, midrás (2!) Jónás, Tóbiás, Eszter, Judit könyve (2!)

1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p

A dolgozat értékelése: 26-30 pont 5; 21-25 pont 4; 16-20 pont 3; 11-15 pont 2; 1-10 pont 1 forrás: nyomtatható, illetve fénymásolható forma A4-es méretben a CD-n

115


27/B óra: Számonkérés a perzsa és a hellén kor történeti hátteréből és irodalmi műfajaiból; az isteni bölcsesség rendelését elfogadó Jób (részletek Jób könyvéből) a) Az óra felépítése Témája:

Írásbeli számonkérés a perzsa és a hellén kor történeti hátteréből és irodalmi műfajaiból. A perzsa kor bölcsességi irodalmában megfogalmazódó istentapasztalat: az isteni bölcsesség rendelését elfogadó Jób. A perzsa és a hellén kor történeti hátteréhez és irodalmi műfajaihoz kapcsolódó ismeretek számonkérése. A Jób könyvéből vett részelt (Jób 10, 1-19; 38, 1-13; 42, 1-6) tartalma, szóelemzése, szövegértelmezése. Reflektálás életünk szenvedést okozó élményeire.

Célja:

Szakasz/idő


Eszközök



Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mikor jöhettek el az izraeliták Babilonból? ● Mikor lett vége a perzsa uralomnak? ● Melyek a hellén kor történelmi szakaszai? ● Mi jellemezi az apokaliptikát? A tanulók válaszaikhoz használhatják a tankönyvet, füzetet.

Tk. 89-92. o. Tk. 111-115. o.



Tk., füzet




Ismerteti az óra témáját, címét: A perzsa kor bölcsességi irodalmában megfogalmazódó istentapasztalat: az isteni bölcsesség rendelését elfogadó Jób (részletek Jób könyvéből). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép Az isteni bölcsesség rendelését elfogadó Jób (részletek Jób könyvéből) Prezentálás A szöveg hangos felolvasása 2’ 116

Kikeresteti a tankönyvből és önként jelentkező tanulóval felolvastatja a Jób könyvéből vett részletek szövegét.

Tk. 100. o.

27/B óra: Számonkérés; az isteni bölcsesség rendelését elfogadó Jób Feldolgozás a) Szóelemzés 4’




miért ítélsz el?: Jób isteni büntetésnek tartja szenvedéseit miért hoztál elő anyám méhéből?: az élet értelmetlenségének gondolatát veti fel Jób hol voltál?: Isten be akarja láttatni Jóbbal, hogy tudása és lehetőségei korlátozottak szóbeszédből hallottam felőled: eddig csak felszínesen ismerte az isteni bölcsességet, közvetlen összefüggést vélve az ember erkölcsös élete és világi boldogulása, ill. bűnös élete és szenvedése között saját szememmel: Jób a teremtés csodájának láttán megrendül, rájön az isteni bölcsesség kifürkészhetetlen voltára


1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi lehet a szerző üzenete? ● Hogyan gondolkodik Jób kezdetben a szenvedésről? ● Mennyiben változik meg gondolkodásmódja? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 103. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés A szöveg Jóbról, a példamutató szenvedőről szól. Jób rádöbben, hogy Isten igazságossága bölcsességével van kapcsolatban, s ez felfoghatatlan az ember számára. Továbbra sem érti a szenvedés titkát, de az alázat és hit szavával elfogadja. Aktualizálás 3’

Befejezés 2’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések és Sieger Köder Jób c. festménye segítségével: ● Mi okozza a szenvedést? ● Mi segíthet a szenvedés elviselésében? ● Ki szenvedett értünk? ● Kiknek a szenvedése/áldozata hoz számunkra áldást? Házi feladat: Megtanulandó: a szentírási szöveg tankönyvi szemelvényeivel elemezni a Jób könyvéből vett részletek szövegét (a füzet jegyzete, tk. 100-101.103-104. o.). Következő órán felelés szóban.


Füzet Tk. 100-104. o.

117



Dolgozatkérdések Ld. a 27/A óránál.

Feladatlapok (A és B csoport) Ld. a 27/A óránál.

Értékelőlapok Ld. a 27/A óránál.

Sieger Köder festménye: Jób


118

27/A óra: Az Úr fölkent Királya és a népek (Zsolt 2)

28/A óra: A Messiásról éneklő zsoltárok: az Úr fölkent Királya és a népek (Zsolt 2) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

A Messiásról éneklő zsoltárok: az Úr fölkent Királya és a népek. Az Úr Fölkentjéről szóló zsoltár (Zsolt 2) szóelemzése, szövegértelmezése. Reflektálás arra, hogy az Istenbe vetett bizalom boldogsággal tölti el az embert.

Szakasz/idő


Eszközök

Egy tanulót feleltet. Kérdés: ● A megszemélyesített bölcsesség (Péld 8, 22-36) vagy ● Az isteni bölcsesség rendelését elfogadó Jób (részletek Jób könyvéből) A részlet rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg, illetve a szentírási szöveg tankönyvi szemelvényeinek segítségével. A feleleteket értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Szentírás vagy a szentírási szöveg másolata a tankönyvből

5’




Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiásról éneklő zsoltárok: az Úr fölkent Királya és a népek (Zsolt 2). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Feleltetés 3’


Táblakép A Messiásról éneklő zsoltárok: az Úr fölkent Királya és a népek (Zsolt 2) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel 2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban a Zsolt 2 szövegét.

Szentírás


Önként jelentkező tanulóval felolvastatja a zsoltárt.

Szentírás

a) A szöveg tartalmának felidézése 2’

Elmondatja a zsoltár tartalmát. A tanulók a tartalom felidézéséhez használhatják a Szentírást.

Szentírás

b) Szóelemzés



Feldolgozás

8’

119


Táblakép (folytatás) Szóelemzés miért dühöngenek a nemzetek?: történeti tapasztalat az alárendelt népek lázadásáról Fölkent: a Messiás kineveti őket: antropomorfizmus: Isten fölötte áll az ember kicsinyes világának Sion hegye: Jeruzsálem hirdetem az Úr rendeletét: isteni döntés által lett részese Isten uralmának Fiam: jelképes fiúság a föld határait: Jahve egyetemes uralma cserépedényként törd össze: ókori uralkodók gyakorlata haragja fellobban: antropomorfizmus: Isten elutasításának következményeire utal c) Értelmezés 8’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi lehet a zsoltár eredeti üzenete? ● Mire vonatkoztatható a büntetés gondolata, minek a hatalma fog összetörni? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 109. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés E zsoltárt valószínűleg Júda királyának koronázásakor adták elő. A fogság után kezdték messiási szövegként értelmezni. Lehet, hogy a perzsa korban az eljövendő Messiás politikai világuralmára gondoltak, de a zsoltár nyitott a lelki értelmezés felé is: az üdvösséget akadályozó bűn hatalmát töri össze a Messiás. Aktualizálás 8’

Befejezés 2’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével. ● Milyen hatalomban bízunk mi, emberek? ● Minek van nagy hatalma fölöttünk? ● Mit jelent a boldogság? Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Zsolt 2 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 105-106.109-110. o.). Memoriter: a Zsolt 2, 7-12 szövege. Következő órán felelés szóban.

b) Háttéranyagok A szentírási szöveg másolata a tankönyvből Jób története (Jób könyve részletei) tankönyvi szemelvényeinek másolata a feleltetéshez. forrás: nyomtatható forma A4-es méretben a CD-n

Táblakép (vetíthető formában) forrás: fóliára másolható forma, illetve PowerPoint bemutató a CD-n 120

Tk. 110. o.


28/B óra: Imádság a királyért (Zsolt 72)

28/B óra: A Messiásról éneklő zsoltárok: imádság a királyért (Zsolt 72) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

A Messiásról éneklő zsoltárok: imádság a királyért. A királyzsoltár (Zsolt 72) szóelemzése és szövegértelmezése. A szövegértési készség fejlesztése.

Szakasz/idő


Eszközök



5’




Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiásról éneklő zsoltárok: imádság a királyért (Zsolt 72). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Feleltetés 3’


Táblakép A Messiásról éneklő zsoltárok: imádság a királyért (Zsolt 72) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel


Szentírás


Szentírás

2’ b) Hangos felolvasás 2’ Feldolgozás a) Szóelemzés Páros munka: a hiányzó kifejezések azonosítása 7’



121

5. és 6. A perzsa és a hellén kor Páros munka: ellenőrzés 5’ Közös ellenőrzés


Tk. 107-108. o.


Megoldás



5’ Közös munka: a szóelemzések rögzítése 3’


add át ítéletedet a királynak: Isten adja a királynak azt a képességet, hogy igazságos ítéleteket hozzon szegényeid: az Isten által kiválasztott nép szolgáltasson igazságot: az eszményi király úgy bíráskodik, mint az Isten amíg a nap és a hold: vég nélküli uralom a folyamtól a földkerekség széléig; Tarzis … és a szigetek: hatalmas terület a föld minden királya: egyetemes uralom szemében drága az ő vérük: alattvalóinak élete fontos számára imádkoznak is majd érte: az izraeliták sokszor imádkoztak a királyért


1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mit jelent az igazságosság? ● Milyen ország ez a messiási ország? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 109-110. o

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés Valószínűleg trónra lépési ima volt. A perzsa korban a Messiásra értelmezték: ő Isten támogatásával igazságosan kormányozza a föld népeit. A zsoltárt ugyanakkor lelki síkon is értelmezhető: a szegények az Istent elfogadó emberek lelki közösségét jelentik, az erőszakosak pedig a bűn világát, amelynek hatalmát a Messiás töri meg. Befejezés 2’

122

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Zsolt 72 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 106-110. o.). Memoriter: a Zsolt 72, 1-8 szövege. Következő órán felelés szóban.


28/B óra: Imádság a királyért (Zsolt 72)



Hiányos szómagyarázatok Írásvetítővel vetíthető fólia a hiányos szöveggel forrás: fóliára másolható forma a CD-n Megoldás a magyarázatok vetítésének sorrendjében: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

(Zsolt 72; LXX: Zsolt 71) Salamontól a király fiának szegényeidet amíg a nap és a hold add át ítéletedet a királynak amíg a hold el nem múlik uralkodjék tengertől tengerig a folyamtól a földkerekség széléig a föld minden királya … minden nemzet a sivatag lakói Tarzis … és a szigetek szolgáltasson igazságot Sába benne nyerjen áldást a föld minden nemzetsége ajándékokat hozzanak ellenségei nyalják a port szemében drága az ő vérük éljen imádkoznak is majd érte áldott legyen az Úr békét teremjenek a hegyek … és igazságot a halmok

A táblára felkerülő kifejezések a szentírási szövegnek megfelelő sorrendben: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

add át ítéletedet szegényeid szolgáltasson igazságot amíg a nap és a hold a folyamtól a földkerekség széléig; Tarzis … és a szigetek a föld minden királya szemében drága az ő vérük imádkoznak is majd érte


123


28/C óra: A Messiásról éneklő zsoltárok: a királyi Messiás főpapsága (Zsolt 110) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

A Messiásról éneklő zsoltárok: a királyi Messiás főpapsága. A királyi Messiás főpapsága (Zsolt 110) – a zsoltár szóelemzése és szövegértelmezése. A szövegértési készség fejlesztése. Aktualizálás: imádság a vezetőkért.

Szakasz/idő


Eszközök



5’




Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiásról éneklő zsoltárok: a királyi Messiás főpapsága (Zsolt 110). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Feleltetés 3’


Táblakép A Messiásról éneklő zsoltárok: a királyi Messiás főpapsága (Zsolt 110) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel


Szentírás


Szentírás

Egyéni, majd közös munka: 1. Egyéni munka keretében kijegyzetelteti a pap és a király tevékenységére utaló kifejezéseket a zsoltár szövegéből. 2. Két önként jelentkező tanulóval felíratja a táblára a kifejezéseket, majd közösen megbeszélik, pontosítják a vázlatot.

Szentírás Füzet Tábla

2’ b) Hangos felolvasás 2’ Feldolgozás a) A szöveg tartalmának felidézése 6’

124

28/C óra: A királyi Messiás főpapsága (Zsolt 110)

Táblakép: egy lehetséges tanulói vázlat király Úr, jobbom ellenség jogar, hatalom összetipor, harag nemzetek b) Szóelemzés 6’

pap pap vagy Melkizedek rendje szerint




az én Uramnak: a beiktatandó király ülj az én jobbomra: beiktatási formula; a király személyesen Jahvétól veszi át hatalmát ellenségeidet lábad zsámolyává: az ellenség vereségére utal jogar: a Jahvétól eredő hatalom szimbóluma pap vagy te: a király nem volt pap – ez a vers valószínűleg a fogság után keletkezett Melkizedek: az izraelita kor előtti Jeruzsálem királya és papja volt jobbod felől az Úr áll: antropomorfizmus: Isten védi a királyt fejeket zúz össze: prófétai nyelven a bűn eltörlését fejezi ki patakból iszik: a királlyá kenés szertartásának egyik mozzanata


1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi lehet a zsoltár eredeti üzenete? ● Mire vonatkoztatható a büntetés gondolata? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 110. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés A zsoltár a Messiás királyi és papi szerepének összefonódását hirdeti. A papkirálynak tekintett Messiás uralmán az izraeliták valószínűleg politikai-gazdasági hatalmat értettek, de a zsoltár nyitott a lelki értelmezés felé is. Házi feladat kijelölése 2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Zsolt 110 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 108-110. o.). Memoriter: a Zsolt 110, 1-7 szövege. Következő órán felelés szóban.


125

5. és 6. A perzsa és a hellén kor Aktualizálás – az óra befejezése 5-8’

Ima saját szavakkal megfogalmazva: ● 2-3 mondatos imát írat a tanulókkal a vezetőkért. ● Önként vállalkozó tanulókkal felolvastatja az imát (de nem értékel!), esetleg ezekkel fejezik be az órát.



126

Tk. 110. o. Füzet

29. óra: Jónás könyve

29. óra: Az épületes irodalomban tükröződő istenélmény: Isten egyetemes üdvözítő akarata – Jónás könyve a) Az óra felépítése Témája: Célja:

Isten egyetemes üdvözítő akarata – Jónás könyve. Jónás könyvének szóelemzése és szövegértelmezése: a legfontosabb motívumoknak és mondanivalójának feltárása.



Tanári/tanulói tevékenység Egy tanulót feleltet. Kérdés: ● Az Úr fölkent Királya és a népek (Zsolt 2) vagy ● Imádság a királyért (Zsolt 72) vagy ● A királyi Messiás főpapsága (Zsolt 110) A részlet szövege (memoriter); rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás). Ismerteti az óra témáját, címét: Isten egyetemes üdvözítő akarata – Jónás könyve. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.


Táblakép, füzet

Táblakép Isten egyetemes üdvözítő akarata – Jónás könyve Prezentálás Csöndes találkozás a szöveggel 5’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban Jónás könyvének szövegét.

Szentírás


Önként jelentkező tanulókkal a főbb részekre bontva elmondatja a szöveg tartalmát. A tanulók a tartalom felidézéséhez használhatják a Szentírást.

b) Szóelemzés

Szóelemzés csoport-, majd közös munka keretében

15’

Szentírás

1. Gyors csoportalakítás (3-4 fős csoportok) ülésrend szerint. 2. Feladatkártyákat oszt, ezek segítségével elolvastatja a legfontosabb szavak magyarázatát a könyvből (a felkészülési idő 2’; a feladatról a csoport egyik tagja számol majd be). 3. Rendre szólítja a csoportokat: a szónok elmondja a kapott kifejezés magyarázatát. A tanár szükség esetén pontosítja, kiegészíti mindazt, amit a tanuló megfogalmaz. Ezzel párhuzamosan jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Feladatkártyák Tk. 116-117. o.

Táblakép, füzet

127



Jónás: nevének jelentése ‘galamb’; nem Jónás próféta (2 Kir 14,25) a könyv szerzője, mert ő a Kr. e. 8. sz.-ban élt Tarzis: Jónás úti céljaként a világ vége nagy halat rendelt oda: szimbolikusan Babilóniát, a Jahvétól való távolságot jelenti (megj.: a hal fajtája nem derül ki) szőrruhát öltöttek: a vezeklés és a bűnbánat jele megbánta Isten: antropomorfizmus: Isten nem a bűnös pusztulását, hanem megtérését akarja én ne irgalmazzak…?: Isten az egész teremtés ura, szabadságában áll irgalmazni


1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi a szöveg műfaja? ● Miben nyilvánul meg Isten üdvözítő szándéka? ● Kit képviselnek a niniveiek? ● Melyek a csodás elemek és mi az igazi csoda a novellában? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 122. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés A szöveg műfaja prófétai novella, nem krónika. Isten egyetemes üdvözítő szándékáról ad tanítást: Jahve irgalmas a pogányok iránt is. Az igaz csoda az elbeszélésben Isten irgalmas szeretete és annak felismerése, hogy mindenkit üdvözíteni akar. Befejezés 2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Jónás könyve szövegét (a füzet jegyzete, tk. 116-117.122. o.). Következő órán felelés szóban.

Füzet Tk. 116-117.122. o.


Feladatkártyák A feladatkártyákat a csoportok számának megfelelően kell előkészíteni. Egy csoportba 3-4 tanuló kerül. Ha több csoport van, további kifejezéseket is fel lehet dolgoztatni (még negyven nap; jogos a haragod?…). 128

29. óra: Jónás könyve Az egyes csoportok feladatai: 1. csoport: A tk. 116. oldaláról olvassátok el, mit tudunk Jónás prófétáról! 2. csoport: A tk. 116. oldaláról olvassátok el, mit tudunk Tarzisról! 3. csoport: A tk. 117. oldaláról olvassátok el, mit tudunk a halról! 4. csoport: A tk. 117. oldaláról olvassátok el, mit tudunk a szőrruháról! 5. csoport: A tk. 117. oldaláról olvassátok el, mit tudunk a „megbánta Isten” kifejezésről! 6. csoport: A tk. 117. oldaláról olvassátok el, mit tudunk az „én ne irgalmazzak?” kérdés értelméről! Minta a feladatkártyákra:

1. csoport

3. csoport

A tk. 116. oldaláról olvassátok el, mit tudunk Jónás prófétáról!

A tk. 116. oldaláról olvassátok el, mit tudunk Tarzisról!

Válasszatok egy „szónokot”, aki majd megosztja az osztállyal a tudnivalókat.


Felkészülési idő: 2 perc


Jó munkát!

Jó munkát!

forrás: fénymásolható forma a CD-n

129


30. óra: Az apokaliptikus irodalomban jelentkező ígéret – az Emberfia Dániel jövendölésében (Dán 7, 1-28) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

Az apokaliptikus irodalomban jelentkező ígéret – az Emberfia Dániel jövendölésében. Az apokaliptikus irodalom legfontosabb elemeinek megismerése Dániel könyvének az Emberfiáról szóló jövendölése, a Dán 7, 1-28 szóelemzése és szövegértelmezése segítségével. A szövegértési készség fejlesztése. Számonkérés előkészítése.



Tanári/tanulói tevékenység Egy tanulót feleltet. Kérdés: Jónás könyvének rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás). Ismerteti az óra témáját, címét: Az Emberfia Dániel jövendölésében (Dán 7, 1-28). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.


Táblakép, füzet

Táblakép Az Emberfia Dániel jövendölésében (Dán 7, 1-28) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban a Dán 7, 1-28 szövegét.

Szentírás


Szentírás


Szentírás

2’ b) Hangos felolvasás 2’ Feldolgozás a) A szöveg tartalmának felidézése 5’ b) Szóelemzés Páros munka: a hiányzó kifejezések azonosítása 7’ Páros munka: ellenőrzés 5’ 130



Tk. 126-128. o.

30. óra: Az Emberfia Dániel jövendölésében (Dán 7, 1-28) Közös ellenőrzés 5’


Megoldás





Dániel: a szerző mondanivalóját a régmúlt egyik híres személyével fogalmaztatja meg négy nagy vadállat: valószínűleg a mezopotámiai birodalmak szimbólumai egy Ősöreg: az örökkévaló Isten a bíróság leült: Isten örök királyi uralmának kezdete megölték a vadállatot: megpecsételődött a négy hatalmas birodalom sorsa az ég felhőiben valaki: a felhő a teofániák irodalmi eleme, ez a személy tehát Istentől való olyan volt, mint az Emberfia: Isten örök uralmát és emberközelségét szimbolizálja


1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi lehet a szerző üzenete? ● Ki az események/a történelem ura? ● Kik a vadállatok? ● Milyennek mutatja Istent a szöveg? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 129. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés Dániel könyve jövendölés: a babiloni fogság idején játszódik, a Kr. e. 2. században keletkezett. A négy vadállat a történelemben megjelenő és Isten uralmával szembehelyezkedő hatalmakat jelképezi. A szerző a szimbólumok segítségével megvallja hitét: Jahve a történelem ura, Ő irányítja a népek sorsát, és a hozzá hűséges izraelitákat elvezeti a végső cél, Isten királyi uralmának megvalósulása felé. Az Emberfia alakja nehezen értelmezhető, Isten világából érkező lény, a Jahvéhoz tartozó emberiséget jelképezi. Befejezés 2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Dán 7, 1-28 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 125-129. o.). Átismétlendő: Istenélmények a perzsa és a hellén korban: a megismert szentírási szövegek (Péld 8, 22-36 vagy Jób könyve részletei; 42, 1-6; Zsolt 2 vagy 72 vagy 110; Jónás könyve; Dán 7, 1-28) tartalma, szóelemzése, szövegértelmezése (a füzet jegyzete, tk. 89-129. o.). Következő órán írásbeli számonkérés (35’; fogalmazás típusú dolgozat; segédeszköz: Szentírás).

Füzet Tk. 125-129. o. Tk. 89-129. o.

131


b) Háttéranyagok Hiányos szómagyarázatok Írásvetítővel vetíthető fólia a hiányos szöveggel forrás: fóliára másolható forma a CD-n Megoldás a magyarázatok vetítésének sorrendjében: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

éjszaka látomásomban az ég négy szele a nagy tengeren Dániel tíz szarva volt trónja lángoló tűz négy nagy vadállat leül a bíróság… megölték a vadállatot a bíróság leült egy Ősöreg az ég felhőiben valaki olyan volt, mint az Emberfia négy olyan ország, amely a földön támad kezébe is adják…

A táblára felkerülő kifejezések a szentírási szövegnek megfelelő sorrendben: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.



132

Dániel négy nagy vadállat egy Ősöreg a bíróság leült megölték a vadállatot az ég felhőiben valaki olyan volt, mint az Emberfia

31. óra: Számonkérés a szentírási szövegekből

31. óra: Számonkérés: a perzsa és a hellén kor bibliai irodalma a) Az óra felépítése Témája: Célja:

Írásbeli számonkérés a perzsa és a hellén kor bibliai irodalmából. A perzsa és a hellén kor megismert bibliai szövegei (Péld 8, 22-36 vagy Jób könyve részletei; 42, 1-6; Zsolt 2 vagy 72 vagy 110; Jónás könyve; Dán 7, 1-28) szóelemzésének, szövegértelmezésének számonkérése. A fogalmazási készség fejlesztése.

Szakasz/idő


Eszközök



Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mit vall a Zsolt 2/72/110 a Messiásról? ● Miről tanít Jónás könyve? ● Hogyan értelmezhető az Emberfia alakja Dániel könyvében? A tanulók válaszaikhoz használhatják a Szentírást, a tankönyvet, füzetet.

Tk. 89-129. o.

1. A tanár lapokat oszt a fogalmazáshoz, közben a Szentírás kivételével mindent (könyv, füzet…) elrakat. 2. Elmondja a feladatot: ● A dolgozat formája: fogalmazás. ● Mindenki maga választ a 4 szövegből egyet, s ennek írja le tartalmát, szóelemzését és értelmezését. ● Szentírást lehet használni (mást nem). ● Munkaidő: 35’. ● Elmondja és a táblára is felírja a választható címeket.




Táblakép

Táblakép Választható címek: 1. 2.

3. 4. c) Dolgozatírás 35+1’

A megszemélyesített bölcsesség (Péld 8, 22-36) vagy Az isteni bölcsesség rendelését elfogadó Jób (részletek Jób könyvéből) Az Úr fölkent Királya és a népek (Zsolt 2) vagy Imádság a királyért (Zsolt 72) vagy A királyi Messiás főpapsága (Zsolt 110) Isten üdvözítő akarata – Jónás könyve Az Emberfia Dániel jövendölésében (Dán 7, 1-28)


Szentírás


Befejezés 1’

133

Ismétlés

32. óra: Ismétlés – az ószövetségi ismeretek összegzése a) Az óra felépítése Témája: Célja:

A hat történeti bevezetés ismétlése. A hat történeti korszakról tanult legfontosabb ismeretek átismétlése a ‘tabu’ játék segítségével, csoportmunka formájában. Az ószövetségi ismeretek összegzése.

Szakasz/idő


Eszközök



Dolgozatok javítva Javítási-értékelési szempontrendszer (ld. a 10. óránál)

3’ Az óra témájának megadása

Ismerteti az óra témáját: A hat történeti korszakról tanult legfontosabb ismeretek átismétlése.

1’ Bevezetés a csoportmunkába a) Csoportok kialakítása 2’ b) A feladat megadása 4’ Ismétlés

4-5 fős csoportokra osztja az osztályt. Csoportfelosztás: pl. kártyákkal, kiszámolással v. ülésrend szerint. A tanulók kialakítják a csoportokat. Ismerteti az ismétlés, a csoportmunka módját: ● ‘tabu’ játékkal ismételnek; elmondja a játékszabályt; ● elmondja a játék menetét az órán. ●

20-25’

●

Ültetőkártyák

Játékszabály (Füzet, tk.) Feladatkártyák

A csoportok „játszanak”, ismételnek. A tanár bátorít, munkára ösztönöz; a szervezéstől függően vezeti a játékot, ill. segít, hogy betartsák a játékszabályokat.

Az ismétlés lezárása

A játék lezárása. Eredményhirdetés.

Befejezés

Házi feladat: nincs. 1’


Játékszabály A „tabu” játékban az egyik játékosnak, az ún. „szókimondónak” kell a feladatkártyán lévő „kitalálandó szót” körülírnia úgy, hogy a kártyán lévő „tiltott szavak” nem szerepelhetnek a leírásban. A csapat többi tagjának a feladata a szó kitalálása. (Természetesen a tiltott kifejezéseket alkotó szavak külön is, és a kitalálandó szó, illetve a kitalálandó kifejezés minden szava is tiltott). 134

32. óra: Az ószövetségi ismeretek összegzése

Javaslatok a játék órai megszervezésére: A játék első két változata olyan osztályban ajánlott, ahol a csoportmunka még nem alakult ki teljesen, a csapatok önállóan nem tudnának úgy játszani, hogy az ismétlés hatékony legyen. Ha a csapatok várhatóan önálló játék keretében is hatékonyan dolgoznak, a harmadik, illetve negyedik változat ajánlott. 1. változat Az osztály csapatokra osztva, de együtt játszik. A tanár összekeveri a 30 kártyát. Az első csoport egyik tagja – ő lesz a „szókimondó” – húz egy kártyát, a rajta lévő szót a leírás alapján az ő csapatának kell kitalálnia. A többi csoport figyel. Ha az első csoport kitalálta a kapott szót, akkor a második csoport „szókimondója” húz kártyát, és az ő csoportjának tagjai találgatnak stb. 2. változat A játék menete lényegében azonos az előzővel, de a csapatok versenyeznek is egymással. Ebben az esetben mérni és jegyezni kell az időket, mialatt az egyes csapatok kitalálják a nekik jutott szavakat; továbbá választani kell minden csapat mellé egy „vigyázót”: ő egy másik csoport tagja, aki szintén megnézheti a kártyát és a rajta lévő tiltott szavakat, feladata pedig, hogy szóljon, ha a „szókimondó” véletlenül tiltott szót is kimond. Amennyiben ez előfordul, a szóban forgó csoportnak új kártyát kell húznia, és az azon lévő szót kell kitalálnia – ezzel természetesen nő a csapat játékideje. A játék végén a szavak kitalálására fordított időt csapatonként összegezni kell: győztes az a csapat, amely a legrövidebb időn belül találta ki a neki jutott szavakat. E változat esetén az időt az órán úgy kell beosztani, hogy minden csoport ugyanannyiszor kerüljön sorra, és óra végén lehetőség legyen az idők összesítésére, eredményhirdetésre, díjátadásra (utóbbi lehet pl. 5, csoki…). 3. változat Minden csoport megkapja mind a 30 feladatkártyát, a csapatok önállóan játszanak. Összekeverik a kapott 30 kártyát, és írással lefelé fordítva leteszik az asztalra a kártyacsomagot. A csapatok egyik tagja, a „szókimondó” húz egy kártyát: az általa adott leírás alapján a többiek megpróbálják kitalálni a szót vagy kifejezést. Kérdéseket nem tehetnek fel, csak tippeket mondhatnak; ha nem találták el a szót, a szókimondónak kell magától újabb információt adnia. A csoporttagok váltják egymást, minden új szó esetén a soron következő csoporttag lesz a „szókimondó”. Továbblépni új szóra csak akkor lehet, ha az aktuális szót a csoport kitalálta. A kihúzott kártyát a „szókimondó” nem teheti vissza, és nem adhatja át másnak. Ha a csapat segítség nélkül nem boldogul a szóval, segédeszközt vehetnek elő (tankönyv, füzet, Szentírás). 4. változat A játék menete lényegében azonos az előzővel, de a csapatok versenyeznek is egymással. Ennek feltétele, hogy vállalják a szabályok pontos betartását: a csoporttagok együtt figyelnek saját csoportjuk játékának „tisztaságára”. Ha a szókimondó a körülírás során – pl. tévedésből – tiltott szót mond ki, vagy a csoport a szó kitalálásához segédeszközt vesz igénybe, a találgatást a szabályoknak megfelelően folytatniuk kell, de a kitalált szó a versenyben érvénytelen lesz. Minden csoport választ a tagjai közül egy „vigyázót”, akinek a feladata, hogy jegyezze az érvényes és érvénytelen találatokat. Győztes az a csapat, amelyiknek óra végéig a legtöbb érvényes találata gyűlik össze (ez azt jelenti, hogy lehet több győztes is!). E változat esetén az időt úgy kell beosztani, hogy óra végén legyen mód az érvényes találatok összegzésére (a „vigyázók” közreműködésével), eredményhirdetésre, díjátadásra.

Feladatkártyák A feladatkártyákat a játék tervezett menetének megfelelően kell egy vagy több sorozatban előkészíteni. A kitalálandó szavak és az egyes szavakhoz kapcsolódó tiltott szavak listája: Kitalálandó szó

Tiltott szavak

1.

„Nagy Bumm”

világ; létrejön; ősrobbanás

2.

biológiai fejlődéselmélet

Darwin; élővilág; fejlődés

3.

Mezopotámia

folyó; félnomád; sémita törzsek 135

Ismétlés 4.

Egyiptom

Nílus; fáraó; piramis

5.

II. Ramszesz

fáraó; Mózes; kivonulás

6.

Mózes

Egyiptom; csapások; ‘vízből kimentett’

7.

Ábrahám

félnomád; Mezopotámia; hit

8.

honfoglalás

Ígéret földje; Kánaán; Kr. e. 1200

9.

bírák

filiszteusok; bíró; Sámson

10.

Saul

király; filiszteusok; harcok

11.

Dávid

király; Góliát, Jeruzsálem

12.

prófétaközösségek

elragadtatás; Jahve üzenete; Baál-kultusz ellenségei

13.

Izrael, az északi országrész

észak; Asszíria; termékeny vidék

14.

Júda, a déli országrész

dél; Jeruzsálem; templom

15.

babiloni fogság

Kr. e. 586-538; vallási öntudat; imaházak

16.

Izajás

próféta; Messiás; Asszíria

17.

Jeremiás

próféta; pap; panaszok

18.

Ezekiel

próféta; fogság; pásztor

19.

Második Izajás

próféta; fogság; szenvedő Szolga

20.

Círusz

perzsa; király; rendelet

21.

Zerubbábel

perzsa; helytartó; Jeruzsálem

22.

Józsué főpap

reform; templom; főpap

23.

a második templom

Jeruzsálem; épít; áldozat

24.

Ezdrás és Nehemiás

perzsa kor; vallási reform; főpap és helytartó

25.

Ptolemaioszok

hellén kor; uralkodó; Egyiptom

26.

Szeleukidák

hellén kor; uralkodó; Egyiptom

27.

IV. Antióchosz Epifánész

király; üldözés; hellén kor

28.

Makkabeusok

üldözés; győzelem; ‘Kalapácsocska’

29.

hanukka

ünnep; templom; újraszentelés

30.

római fennhatóság

Kr. e. 63; Pompeius; provincia

Minta a feladatkártyákra:

Kitalálandó szó:

ZERUBBÁBEL Tiltott szavak:

IZRAEL, AZ ÉSZAKI ORSZÁGRÉSZ Tiltott szavak:

perzsa helytartó Jeruzsálem forrás: fénymásolható, szétvágható forma a CD-n

136

Kitalálandó szó:

észak Asszíria termékeny vidék

BEVEZETÉS AZ ÜDVTÖRTÉNET ÚJSZÖVETSÉGI SZAKASZÁNAK KEZDETE 33. óra:

Bevezetés – az újszövetségi üdvtörténet

1. A MESSIÁS SZÜLETÉSÉNEK ÉS REJTETT ÉLETÉNEK IDŐSZAKA

Jézus születése Kr. e.

34. óra: 35. óra: 36. óra:

6/4

úú nyilvános muködésének kezdete Kr. u.

28/29

A Messiás születésének és rejtett életének időszaka – történeti és műfaji bevezetés Számonkérés: újszövetségi alapismeretek, műfajok, a Messiás születéséhez és rejtett életéhez kapcsolódó történelmi és irodalmi ismeretek; Jézus születésének hírüladása (Lk 1, 26-38) A Messiás születése és gyermekkora Lukács szerint: Jézus születése (Lk 2, 1-7) és a tizenkét éves Jézus a templomban (Lk 2, 41-52)

137

Bevezetés – az üdvtörténet újszövetségi szakaszának kezdete

33. óra: Bevezetés – az újszövetségi üdvtörténet a) Az óra felépítése Témája: Célja:

Bevezetés – az üdvtörténet újszövetségi szakaszának kezdete. Az újszövetségi üdvtörténet tanításának előkészítése, bevezetés a tanév anyagába. Bevezetés az újszövetségi irodalmi műfajokba: az evangélium, az apostoli levél és az apokalipszis műfajának megismerése.

Szakasz/idő



Eszközök

Ismerteti az óra témáját, címét: Az üdvtörténet újszövetségi szakaszának kezdete. Újszövetségi irodalmi műfajok: az evangélium, az apostoli levél és az apokalipszis. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép Az üdvtörténet újszövetségi szakaszának kezdete – újszövetségi műfajok Kidolgozás a) Csoportmunka 5’

b) Közös munka 5’

Ismerkedés az újszövetségi Bibliával 1. Csoportok kialakítása: 3-4 fős csoportokra osztja az osztályt, pl. ülésrend szerint. 2. A feladat kijelölése: Lapozzák végig az Újszövetséget, és csoportosítsák a benne található könyveket korábbi ismereteik alapján (egyéb szempont nincs). Készítsenek róla táblázatot csomagolópapírra, és függesszék ki az osztályban. 3. A csoportok végrehajtják a feladatot.

Szentírás Segédeszközök

1. A tanulók körbejárnak az osztályban, megnézik a többiek munkáját, összehasonlítják sajátjukkal. 2. Közösen értékelik, milyen közös vagy hasonló, milyen eltérő elemeket találtak.

A csoportok táblázatai

Egy lehetséges tanulói csoportosítás Evangéliumok Levelek

Máté

Márk

Lukács

János

Rómaiaknak Galatáknak Efezusiaknak

...

ApCsel

c) Tanári előadás 6-8’

138

3. A tanár bemutatja és elmagyarázza a hármas műfaji felosztást (evangéliumok, apostoli levelek, apokalipszis) – jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Hármas műfaji felosztás

33. óra: Bevezetés – az újszövetségi üdvtörténet

Hármas műfaji felosztás

Az újszövetségi Biblia könyveinek hármas mûfaji felosztása

Evangéliumok Máté Márk Lukács János ApCsel

Az ismeretek rendszerezése 12-14’

Apostoli levelek Róm Kol 1,2 Kor 1,2 Tim Gal 1,2 Tessz Tit Ef Filem Fil

Zsid Jak 1,2 Pét 1,2,3 Ján Júd

Apokalipszis Jelenések könyve

Tanári előadás a legfontosabb ismeretekről, az újszövetségi irodalmi műfajokról. Ezzel párhuzamosan jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.


Táblakép (folytatás) Újszövetségi alapismeretek

Az üdvtörténet az a folyamat, amelyben a Teremtő az ember üdvösségét munkálja: Isten újra és újra megszólítja ésszel megáldott teremtményét, és úgy irányítja a történelmet, hogy az ember eljuthasson a boldog állapotba.

Az üdvtörténetnek három szakasza van: – ószövetségi szakasz – újszövetségi szakasz – az egyház szakasza

Az újszövetségi korszakot az újszövetségi Bibliából ismerjük. Az újszövetségi könyvek listája (kánonja) a Kr. u. 4. századra alakult ki (pl. Muratori töredék). Az újszövetség görög (koiné) nyelven keletkezett.

Újszövetségi műfajok Evangélium

görög ‘jó hír’, ‘örömhír’ keresztény értelmezése: a Jézus Krisztusban megjelenő üdvösség örömhíre műfaját Márk evangélista teremtette meg: – a történelmet vallási szempontból értelmezik, jelképeket alkalmaznak – a hitet akarják erősíteni; gyakran nem tesznek különbséget a történeti Jézus és a feltámadt Krisztus között – szerkezet: perikopák; alapja: szóbeli igehirdetés (kérügma) – irodalmi hasonlóságuk miatt Márk, Máté és Lukács evangéliumát szinoptikusoknak is hívjuk

139

Bevezetés – az üdvtörténet újszövetségi szakaszának kezdete

Apostoli levél

szerzője: valamelyik apostol vagy tanítványa címzettjei: valamely közösség vagy személy tartalmuk: Jézusban elérkezett az üdvösség; ennek erkölcsi következményei

Apokalipszis

görög ‘kinyilatkoztat’, ‘leleplez’, ‘megjelenik’ jellegzetességei: – a beteljesült jövő felől értelmezi a jelent; sémákra osztja az üdvösség történetét – eligazítást ad a szorongatás idején – sajátos kifejezőeszközöket használ (látomás, állatok, angyalok, számok) – az ember belső világának átalakulását kozmikus katasztrófákkal jelzi

Ismeretek megszilárdítása 8-10’

Befejezés 2’

Ismétlő kérdésekkel megszilárdítja az ismereteket, tisztázza a fogalmakat: ● Mit jelent az evangélium szó? ● Mi az evangélium keresztény értelmezése? ● Ki teremtette meg az evangélium műfaját? ● Melyek az evangéliumok fő jellegzetességei? ● Mi az evangéliumok szerzőinek célja? ● Kik a szinoptikusok? ● Miről szólnak az apostoli levelek? ● Kik az apostoli levelek szerzői? ● Kiknek íródtak az apostoli levelek? ● Melyik nyelvből származik az apokalipszis szó? ● Milyen sajátos kifejezőeszközöket használ az apokaliptikus műfaj? ● Mit fejez ki az apokaliptikus műfaj kozmikus katasztrófák képével? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt. Házi feladat: Megtanulandó: az újszövetségi Szentírással és az újszövetségi műfajokkal kapcsolatban elhangzott ismeretek (a füzet jegyzete, tk. 5-7. o.).

b) Háttéranyagok Segédeszközök a csoportmunkához Csomagolópapír; filctoll; BlueTack … A csoportok számának megfelelően kell előkészíteni.


140

Tk. 5-7. o.



34. óra: A Messiás születésének és rejtett életének időszaka – történeti és műfaji bevezetés a) Az óra felépítése Témája: Célja:

A Messiás születésének és rejtett életének időszaka – történeti és műfaji bevezetés. A Messiás születésének és rejtett életének időszaka (Kr. e. 6/4-től Kr. u. 28/29-ig): a kor történeti hátterének megismertetése. A gyermekség-elbeszélések műfaji sajátosságai (gyermekségtörténet, nemzetségtábla, születés-meghirdetés, gyermekkort bemutató epizód, midrás és haggada, előszó). Csoportmunka által a közösség erősítése.

Szakasz/idő


Bevezetés az óra anyagába és a csoportmunkába 2’

Tanórai beszélgetés: a téma bevezetése kérdésekkel. ● Ki volt Augustus? ● Mi jellemzi a rómaiak birodalmát? ● Milyen korábbi ismereteik vannak a korról?


Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiás születésének és rejtett életének időszaka – történeti bevezetés; a kor történeti hátterének megismerése. A gyermekség-elbeszélések műfaji sajátosságai Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Eszközök

Táblakép, füzet

Táblakép A Messiás születésének és rejtett életének időszaka – történeti és műfaji bevezetés Bevezetés a csoportmunkába a) Csoportok kialakítása 2’ b) A feladat megadása 3’


3-4 fős csoportokra osztja az osztályt. Csoportfelosztás: pl. kártyákkal, kiszámolással v. ülésrend szerint. A tanulók kialakítják a csoportokat. 1. Ismerteti a csoportmunka menetét: ● csoportokban dolgoznak, minden csoport kap egy feladatot; ● a felkészülési idő 5 perc; a feladat megoldásához a tankönyvet (9-11. o.) használhatják, jegyzetelniük kell; ● a csoportnak „szónokot” kell választania, aki a felkészülési idő leteltével beszámol az elvégzett feladatról. 2. Kiadja a feladatokat: Minden csoport megkapja a sorszámának megfelelő feladatkártyát, amelyen a csoport pontos feladata áll. ● ● ●

Ültetőkártyák

Tk. 9-11. o.


A csoportok munkához látnak. A tanár körbejár, segít, ha kell. Bátorít, munkára ösztönöz. Az 5’ letelte előtt jelzi, mennyi idő van még a feladatra. 141

1. A Messiás születésének és rejtett életének időszaka Ismeretek prezentálása, jegyzetelés 10’


Tábla Füzet

Táblakép (folytatás) A Messiás születésének időszaka a történettudományokban

Palesztina római fennhatóság alá kerül (Szíria provincia részeként): Kr. e. 63, Pompeius Hasmoneus dinasztia látszathatalma Nagy Heródes (Kr. e. 37-4) – templom átépítése – népszerűtlen, oka: hatalomvágy, származása – halála után fiai kerülnek hatalomra Jézus születését Dionysius Exiguus számította ki, tévesen Két támpont Jézus születési évének kiszámításához: – a Heródes-féle gyermekgyilkosság – a Quirinius-féle népszámlálás ⇒ Jézus kb. Kr. e. 6-ban született Római és zsidó források: – Tacitus (Nero császárról) – ifj. Plinius – zsidó: Josephus Flavius


Műfaji ismeretek átadása 10’

142

Ismétlő kérdésekkel megszilárdítja az ismereteket: ● Mikor lett Palesztina római provincia? ● Melyik római hadvezér tette provinciává? ● Kik a Hasmoneusok? ● Mi jellemzi Nagy Heródes uralkodását? ● Milyen két támpont szolgál Jézus születési évének kiszámításához? ● Mikor született Jézus? ● Milyen pogány források bizonyítják Jézus történetiségének tényét? ● Milyen zsidó források bizonyítják Jézus történetiségének tényét? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt.

Tk. 9-11. o.

Tanári előadás – gyermekségtörténet, nemzetségtábla, születés-meghirdetés, gyermekkort bemutató epizód, midrás és haggada, előszó Ezzel párhuzamosan jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 11-12. o.

Táblakép, füzet

Táblakép, füzet


Táblakép (folytatás) Gyermekségtörténet vallási, üdvtörténeti szempontból mutatja be a Názáreti Jézus születését és gyermekkorát Nemzetségtábla eredetileg egy családhoz való tartozást igazoltak Születés-meghirdetés ószövetségi mintákra épül jelzi Jézus üdvtörténeti szerepét Gyermekkort bemutató epizód a felnőtt Jézus vonásait mutatja be a gyermekkor éveire visszavetítve Midrás és haggada zsidó irodalmi műfajok midrás: az ószövetségi biblia könyveinek prédikációszerű magyarázata haggada: a midrás egyik fajtája; a bibliai kijelentéseket egyszerű nyelven tolmácsolja Előszó evangéliumhoz írt bevezetés régi görög drámában: az alaphelyzet ismertetése Befejezés 2’

Házi feladat: Megtanulandó: a korszak történeti hátteréről elhangzott ismeretek és a gyermekség-elbeszélésekhez kapcsolódó műfajok (a füzet jegyzete, tk. 9-12. o.). Átismétlendő: az újszövetségi alapismeretek, újszövetségi műfajok (a füzet jegyzete, tk. 5-7. o.). Következő órán írásbeli számonkérés az óra anyagából (15’; segédeszköz: nincs).


Tk. 5-7. o.



Feladatkártyák A feladatkártyákat a csoportok számának megfelelően kell előkészíteni. Lehetőség szerint a 6 feladatnak megfelelően 6 csoport legyen. Minden csoport 1 feladatot kap. Ha több csoport van, 1 feladatot több csoport is megold (ekkor képviselőik együtt állnak az osztály elé, kiegészítik, pontosítják egymás vázlatát). Ha kicsi a létszám, a tanulók kettesével is dolgozhatnak.

143

1. A Messiás születésének és rejtett életének időszaka Az egyes csoportok feladatai: 1. csoport: A tk. 9. oldalának utolsó bekezdéséből jegyzeteljétek ki a Kr. e. 1. sz. Palesztinájára vonatkozó történelmi adatokat! 2. csoport: A tk. 10. oldalának 1. bekezdéséből jegyzeteljétek ki Heródes királyságának jellemzőit! 3. csoport: A tk. 10. oldalának 2. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a Heródes iránti ellenszenv okait! 4. csoport: A tk. 10. oldalán a 3. bekezdés 1. feléből jegyzeteljétek ki a Jézus születési idejének meghatározásához szükséges adatokat! 5. csoport: A tk. 10. oldalán a 3. bekezdés 2. feléből jegyzeteljétek ki a Jézus születésére vonatkozó adatokat! 6. csoport: A tk. 11. oldalának 2. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a Jézus történetiségét igazoló főbb forrásokat! Minta a feladatkártyákra:

1. csoport A tk. 9. oldalának utolsó bekezdéséből jegyzeteljétek ki a Kr. e. 1. sz. Palesztinájára vonatkozó történelmi adatokat!

A tk. 10. oldalán a 3. bekezdés 1. feléből jegyzeteljétek ki a Jézus születési idejének meghatározásához szükséges adatokat!

Válasszatok egy „szónokot”, aki majd megosztja az osztállyal a tudnivalókat. Felkészülési idő: 5 perc Jó munkát!



144

4. csoport

35. óra: Számonkérés a bevezetésekből; Jézus születésének hírüladása (Lk 1, 26-38)

35. óra: Számonkérés: újszövetségi alapismeretek, műfajok, a Messiás születéséhez és rejtett életéhez kapcsolódó történelmi és irodalmi ismeretek; Jézus születésének hírüladása (Lk 1, 26-38) a) Az óra felépítése Témája:

Írásbeli számonkérés az újszövetségi alapismeretekből, műfajokból, a Messiás születéséhez és rejtett életéhez kapcsolódó történelmi és irodalmi ismeretekből. A Messiás születése és gyermekkora Lukács szerint – Jézus születésének hírüladása. Az újszövetségi alapismeretek, műfajok, a Jézus születési idejének történeti hátteréről tanult ismeretek, a gyermekség-történetekhez kapcsolódó irodalmi műfajok jellemzőinek írásbeli számonkérése. Jézus születésének hírüladása a Lukács-evangéliumban: a Lk 1, 26-38 részletének szómagyarázata és szövegértelmezése. Ószövetségi minták megkeresése. Csoportmunka által a közösség erősítése.

Célja:

Szakasz/idő


Eszközök

1. Beosztja a csoportokat (A, B), közben mindent (könyv, füzet…) elrakat. 2. Elmondja a feladatot: ● Kérdésekre kell válaszolni – röviden, érthetően. Felhívja a figyelmet: egész mondatokban fogalmazzanak, mert a válaszok nyelvi megformálására is kapnak pontot! ● Segédeszközt nem lehet használni. ● Munkaidő: 15’. 3. Kiosztja a feladatlapokat.


Számonkérés a) A dolgozat bevezetése 2’



1. A tanulók munkába kezdenek. A tanár dolgozatírás közben körbejár, figyel, szükség esetén segít értelmezni a feladatot. 2. Az idő leteltével beszedi a kész dolgozatokat. Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiás születése és gyermekkora Lukács szerint – Jézus születésének hírüladása (Lk 1, 26-38 ). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép Jézus születésének hírüladása (Lk 1, 26-38) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban a Lk 1, 26-38 szövegét.

Szentírás

Önként jelentkező tanulókkal felolvastatja a szöveget dramatizálva (narrátor, angyal, Mária).

Szentírás

2’ b) Hangos felolvasás 2’

145

1. A Messiás születésének és rejtett életének időszaka Feldolgozás a) A szóelemzés előkészítése 5-8’

b) Szóelemzés 5’

Ó- és újszövetségi minták megismerése csoport-, majd közös munka keretében 1. Gyors csoportalakítás (3-4 fős csoportok) ülésrend szerint. 2. Feladatkártyákat oszt, ezek segítségével elolvastatja az óés újszövetségi mintákat és kikeresteti, melyik szövegrész alapját képezhetik (a felkészülési idő 3’; a feladatról a csoport egyik tagja számol majd be). 3. Rendre szólítja a csoportokat: a szónok elmondja a kapott kérdést és rá a választ. A tanár szükség esetén pontosítja, kiegészíti mindazt, amit a tanuló megfogalmaz. Kiemelteti a legfőbb kifejezéseket, elmondja magyarázatukat. Ezzel párhuzamosan jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Feladatkártyák Szentírás

Megoldás


Táblakép (folytatás) ósz-i/újsz-i minta

Szóelemzés

Dán 9, 24-27 a hatodik hónapban: számszimbolika, mely Keresztelő János és Jézus kapcsolatára utal Gábriel angyalt: alakja jelzi: az esemény Isten kinyilatkoztatása Ef 5,27; Kol 1,22 szűzhöz: a vallási értelmezés hangsúlyos – Mária Isten Fiának anyja 2 Sám 7,12 József: a Messiás Dávid házából való Szof 3, 14-17 üdvözlégy…: prófétai szavak Ter 17, 19; Iz 7, 14 fogansz és fiút szülsz: az Úr jelenléte Mária életében Zsolt 2,7; Bölcs 18,13 a Magasságbeli Fia: bensőséges kapcsolat Istennel 2 Sám 7,12 Dávidnak trónját: a Messiás Dávid házából származik Ter 1,2; 1 Kir 8, 10-11 Szentlélek: (ósz-i minták: Isten teremtő és megszentelő jelenléte) Isten különleges módon gyakorolja teremtő hatalmát legyen: Mária a hívő ősmintája, aki bizalommal fogadja Isten akaratát c) Értelmezés 5’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi a szöveg műfaja? Mi lehet a szerző üzenete? ● Mit vall a szöveg Máriáról? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 27. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés A születés-hírüladás ószövetségi mintákat követ, a feltámadás fényében értelmezi a Messiás személyét és küldetését. Eközben Jézus anyjának alakját is körülveszi a feltámadt Krisztus dicsőségével. Befejezés 2’

146

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Lk 1, 26-38 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 21-22.27. o.). Következő órán felelés szóban.

Füzet Tk. 21-22.27. o.


b) Háttéranyagok Dolgozatkérdések és értékelőlapok

A csoport 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Mi az üdvtörténet? Ismertesd az evangéliumok legfőbb jellegzetességeit! Mikor került Palesztina római fennhatóság alá? Mi jellemzi Nagy Heródes uralmát? Válaszodban térj ki: az idejére; értékeire; népszerűtlenségére; utódaira. Mikor született Jézus? Milyen Biblián kívüli források említik Jézust? Mi a nemzetségtábla mint irodalmi műfaj? Írj rá újszövetségi példát! Mi a haggada?

A csoport Kérdés

Összpontszám

1.

Mi az üdvtörténet?

3 pont

2.

Ismertesd az evangéliumok legfőbb jellegzetességeit!

4 pont

3. 4.

Mikor került Palesztina római fennhatóság alá? Mi jellemzi Nagy Heródes uralmát? Válaszodban térj ki: az idejére; értékeire;

1 pont

7.

8. +

utódaira. Mikor született Jézus? Milyen Biblián kívüli források említik Jézust? Mi a nemzetségtábla mint irodalmi műfaj? Írj rá újszövetségi példát!

Mi a haggada? Nyelvi megformálás

Pontozás elemei

folyamat Isten az ember üdvét munkálja vallási szempontból értelmezik a történelmet cél: a hit ébresztése perikopákból áll; oka: szóbeli igehirdetésen alapul szinoptikusok: Mt, Mk, Lk

1p 1p 1p

Kr. e. 63-ban

1p

Kr. e. 37-4 építkezések:

1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p

1p 1p 1p 1p

6 pont

népszerűtlenségére; 5. 6.

Válasz elemei

templom, kikötő hatalomvágy idumeai származás halála után fiai kerültek hatalomra kb. Kr. e. 6-ban római: Tacitus ifj. Plinius zsidó: Josephus Flavius eredetileg egy családhoz való tartozást igazoltak az Újszövetségben: annak irodalmi megfogalmazása, hogy Jézusban elérkezett az ígért Dávid-ivadék pl. Máté evangéliuma kezdődik így zsidó irodalmi műfaj a midrás egyik fajtája; a bibliai kijelentéseket egyszerű nyelven tolmácsolja okai:


2 pont

1p 1p 1p 1p 1p

5 pont


1. A Messiás születésének és rejtett életének időszaka


B csoport 1. Mikorra zárul le az Újszövetség kánonja? Milyen bizonyítékot ismerünk a megszilárdulás folyamatára? Milyen nyelven keletkezett az Újszövetség? 2. Melyek az apokalipszis műfajának sajátságai? 3. Hogyan számíthatjuk ki Jézus születési évét? Válaszodban térj ki a következőkre: Ki számította ki tévesen? Mi a két támpont? Mikor született Jézus? 4. Melyik hadvezér tette Palesztinát római provinciává? 5. Milyen Biblián kívüli források említik Jézust? 6. Mikor uralkodott Nagy Heródes? 7. Melyek a születés-meghirdetés műfaji jellemzői? Írj példát az Újszövetségből! 8. Mi a midrás?

Kérdés 1.

2.

1.

2. 3. 4. 7.

8. +

Mikorra zárul le az Újszövetség kánonja? Milyen bizonyítékot ismerünk a megszilárdulás folyamatára? Milyen nyelven keletkezett az Újszövetség? Melyek az apokalipszis műfajának sajátságai?

Hogyan számíthatjuk ki Jézus születési évét? Válaszodban térj ki a következőkre: Ki számította ki tévesen? Mi a két támpont?

Mikor született Jézus? Melyik hadvezér tette Palesztinát római provinciává? Milyen Biblián kívüli források említik Jézust? Mikor uralkodott Nagy Heródes? Melyek a születés-meghirdetés műfaji jellemzői? Írj példát az Újszövetségből! Mi a midrás? Nyelvi megformálás

Összpontszám

3 pont

4 pont

Válasz elemei Kr. u. 4. sz.

1p

Muratori-töredék

1p

görög (koiné) jövő felől értelmezi a jelent a végső idő közeli eljövetelét hirdeti eligazítást ad szorongatott helyzetben sajátos kifejezőeszközök (pl. látomás, állatok…), kozmikus katasztrófák képe

1p 1p 1p 1p

Dionysius Exiguus 1. Nagy Heródes-féle gyermekgyilkosság 2. Quirinius-féle népszámlálás kb. Kr. e. 6-ban

1p 1p 1p 1p 1p 1p

Pompeius

1p

római:

1p 1p 1p 1p 1p 1p

1p

6 pont

1 pont 3 pont 1 pont 3 pont

2 pont

Tacitus ifj. Plinius zsidó: Josephus Flavius Kr. e. 37-4 ószövetségi mintákra épül jelzi Jézus üdvtörténeti szerepét pl. az angyali üdvözlet Lukács evangéliumában zsidó irodalmi műfaj az ószövetségi biblia könyveinek prédikációszerű magyarázata

5 pont


148

Pontozás elemei

1p 1p 1p




Feladatkártyák A feladatkártyákat a csoportok számának megfelelően kell előkészíteni. Egy csoportba 3-4 tanuló kerül. Ha több csoport van, további szentírási helyeket lehet velük feldolgoztatni (vö. tk. 21-22. o.). Az egyes csoportok feladatai: 1. csoport: Keressétek ki és olvassátok el a Dán 9, 24-27 szövegét: próbáljátok megtalálni a Lk 1, 26-38ban azt a helyet, amelyben a szerző mintaként használhatta ezt az ószövetségi részletet! 2. csoport: Keressétek ki és olvassátok el az Ef 5,27 és a Kol 1,22 szövegét: próbáljátok megtalálni a Lk 1, 26-38-ban azt a helyet, amelyben a szerző mintaként használhatta ezeket a részleteket! 3. csoport: Keressétek ki és olvassátok el a 2 Sám 7,12 szövegét: próbáljátok megtalálni a Lk 1, 26-38-ban azokat a helyeket, amelyekben a szerző mintaként használhatta ezt az ószövetségi részletet! 4. csoport: Keressétek ki és olvassátok el a Szof 3, 14-17, a Ter 17, 19 és az Iz 7, 14 szövegét, és próbáljátok megtalálni a Lk 1, 26-38-ban azokat a helyeket, amelyekben a szerző mintaként használhatta ezeket az ószövetségi részleteket! 5. csoport: Keressétek ki és olvassátok el a Zsolt 2,7 és a Bölcs 18,13 szövegét: próbáljátok megtalálni a Lk 1, 26-38-ban azt a helyet, amelyben a szerző mintaként használhatta ezeket az ószövetségi részleteket! 6. csoport: Keressétek ki és olvassátok el a Ter 1,2 és az 1 Kir 8, 10-11 szövegét: próbáljátok megtalálni a Lk 1, 26-38-ban azt a helyet, amelyben a szerző mintaként használhatta ezeket az ószövetségi részleteket! Minta a feladatkártyákra:

1. csoport

2. csoport

Keressétek ki és olvassátok el a Dán 9, 24-27 szövegét: próbáljátok megtalálni a Lk 1, 2638-ban azt a helyet, amelyben a szerző mintaként használhatta ezt az ószövetségi részletet!

Keressétek ki és olvassátok el az Ef 5,27 és a Kol 1,22 szövegét: próbáljátok megtalálni a Lk 1, 26-38-ban azt a helyet, amelyben a szerző mintaként használhatta ezeket a részleteket! Válasszatok egy „szónokot”, aki majd megosztja az osztállyal a tudnivalókat. Felkészülési idő: 3 perc Jó munkát!

Válasszatok egy „szónokot”, aki majd megosztja az osztállyal a tudnivalókat. Felkészülési idő: 3 perc Jó munkát! forrás: fénymásolható, szétvágható forma a CD-n

149


36. óra: A Messiás születése és gyermekkora Lukács szerint: Jézus születése (Lk 2, 1-7) és a tizenkét éves Jézus a templomban (Lk 2, 41-52) a) Az óra felépítése Témája:

A Messiás születése és gyermekkora Lukács szerint – Jézus születése és a tizenkét éves Jézus a templomban. Jézus születése és a tizenkét éves Jézus a templomban: a Lukács-evangélium gyermekségelbeszéléseinek (Lk 2, 1-7 és a Lk 2, 41-52) szóelemzése és szövegértelmezése. Reflektálás saját igenjeinkre.

Célja:



Tanári/tanulói tevékenység Egy tanulót feleltet. Kérdés: Jézus születésének hírüladása: a Lk 1, 26-38 részletének rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás). Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiás születése és gyermekkora Lukács evangéliumában – Jézus születése és a tizenkét éves Jézus a templomban (Lk 2, 41-52; Lk 2, 1-7). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.


Táblakép, füzet

Táblakép Jézus születése és a tizenkét éves Jézus a templomban (Lk 2, 1-7; Lk 2, 41-52) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel 3’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban a Lk 2, 1-7 és a Lk 2, 41-52 szövegét.

Szentírás

b) Hangos felolvasás

Önként jelentkező tanulóval felolvastatja a Jézus születéséről szóló részletet (Lk 2, 1-7). Önként jelentkező tanulókkal felolvastatja a tizenkét éves Jézusról szóló történetet (Lk 2, 41-52) dramatizálva (narrátor, Mária, Jézus).

Szentírás

3’


Elmondatja a szövegek tartalmát. A tanulók a tartalom felidézéséhez használhatják a Szentírást.

b) Szóelemzés

Kiemelteti a legfontosabb kifejezéseket, megbeszélik magyarázatukat. Ezzel párhuzamosan jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

10’

150

Szentírás Tk. 23.26-27. o. Táblakép, füzet

36. óra: Jézus születése (Lk 2, 1-7) és a tizenkét éves Jézus a templomban (Lk 2, 41-52)

Táblakép (folytatás) Jézus születése (Lk 2, 1-7) Szóelemzés

írassék össze: történelmi keret a maga városában: Jézus betlehemi születésére utal – költői megfogalmazás elsőszülött: a gyermek Istennek szentelt személy jászol: palesztinai házban a vesszőkosár; valószínűleg utalás Dávid pásztor voltára szállás: a ház egyik helyisége, szükség esetén vendégszoba

A tizenkét éves Jézus a templomban (Lk 2, 41-52) Szóelemzés

elmentek Jeruzsálembe: a törvény szerint 13 éves kortól, évente három alkalommal kellett elzarándokolni Jeruzsálembe ottmaradt: műfaji elem; nehezen elképzelhető, hogy a szülők nem törődtek gyermekükkel három nap múlva: Jézus feltámadására utal csodálkoztak: a feltámadt Krisztus isteni bölcsessége felülmúlja az emberi okoskodást miért tetted ezt velünk?: fájdalmas értetlenség Atyám dolgaiban: Jézus legfontosabb feladata: együttműködni az Atya üdvözítő akaratával nem értették: Mária és József a még értetlen tanítványokat képviselik


1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szövegek mondanivalóját: ● Mi lehet a szerző üzenete? ● Mit vallanak a szövegek Jézusról? ● Mit szimbolizál, hogy Jézus eltűnik és három nap múlva megkerül? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 27-28. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Jézus születése (Lk 2, 1-7) Értelmezés A részlet keresztény midrás vagy gyermekkort bemutató epizód. Hangsúlyozza, hogy Jézus szegényes körülmények között született, de kiemeli, hogy az újszülött azonos a Messiással. A szöveget a népi olvasat „kiszínezte”. A tizenkét éves Jézus a templomban (Lk 2, 41-52) Értelmezés A szöveg gyermekkort bemutató epizód, amely egy jézusi mondást (49. v.) fejt ki. Jézus életművét mutatja be a húsvéti tapasztalat fényében. A gyermek eltűnése Jézus halálát, megjelenése pedig feltámadását jelképezi. Mária aggodalma és kérdése a tanítványok fájdalmát és hitét, bizalmát is szimbolizálja. 151


Aktualizálás 10’

Befejezés 2’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések és Sieger Köder festménye segítségével: ● Milyennek látjuk Máriát? ● Mely elemek mutatnak a képen arra, hogy a Jézus gyermekkorát ábrázoló festményen/szövegben jelen vannak a felnőtt Jézus szenvedései? (INRI a bölcsőben, sötét, 5 rózsa=5 sebhely, keresztdeszkák, alvó ember stb.) ● Mire mondott igent Mária? Mire mondott igent Jézus? ● Mi mire mondunk igent? Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Lk 2, 1-7 és a Lk 2, 41-52 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 22-23.26-28. o.). Memoriter: a Lk 2, 1-7 szövege. Következő órán felelés szóban.


Sieger Köder festménye: Jézus születése forrás: fóliára másolható forma a CD-n PowerPoint bemutató a CD-n

152


Füzet, tk. 22-28. o. Memoriter

2. A MESSIÁS SZEMÉLYE, KÜLDETÉSE ÉS TANÍTÁSA ISTEN ORSZÁGÁRÓL

Jézus személye, küldetése és tanítása Kr. u.


28/29

Kr. u.

30/33

Bevezetés: Palesztina politikai és vallási helyzete a Messiás fellépésének idején Számonkérés Jézus nyilvános működésének politikai és vallási hátteréből; a Messiás személye (Lk 4, 16-21) A Messiás küldetése: Isten országának hirdetése (Lk 4, 42-44) és az ószövetségi törvény beteljesítése (Mt 5, 17-20) A Messiás küldetése: a szerető Atya alakjának megismertetése (Lk 15, 11-32) A Messiás tanítása Isten országáról: az ország már jelen van Jézusban (Lk 17, 20-21) és eljövendő valóság (Mt 6, 9-15) A Messiás tanítása Isten országáról: az ország a Jézust elfogadó boldog emberek közössége (Mt 5, 1-12) Számonkérés a Messiás születéséhez és rejtett életéhez, valamint személyéhez, küldetéséhez és tanításához kapcsolódó szentírási szövegekből

153

2. A Messiás személye, küldetése és tanítása Isten országáról

37. óra: Bevezetés: Palesztina politikai és vallási helyzete a Messiás fellépésének idején a) Az óra felépítése Témája: Célja:

Palesztina politikai és vallási helyzete a Messiás fellépésének idején. Jézus nyilvános működése történeti hátterének (Kr. u. 28/29 - Kr. u. 30/33) megismerése. Csoportmunka által a közösség erősítése.

Szakasz/idő Feleltetés 3’ + 3’

Bevezetés az óra anyagába és a csoportmunkába 2’ Az óra témájának megadása 1’

Tanári/tanulói tevékenység Két tanulót feleltet. Kérdések: 1. felelő: Jézus születése (Lk 2, 1-7) 2. felelő: A tizenkét éves Jézus a templomban (Lk 2, 41-52) A részlet rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleleteket értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).


Tanórai beszélgetés: a téma bevezetése kérdésekkel. ● Ki volt Tiberius? ● Ki volt Nagy Heródes? ● Mi jellemzi Nagy Heródes „országát”? Ismerteti az óra témáját, címét: Palesztina politikai és vallási helyzete a Messiás fellépésének idején (Kr. u. 28/29 - Kr. u. 30/33). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép Palesztina politikai és vallási helyzete a Messiás fellépésének idején (Kr. u. 28/29 - Kr. u. 30/33) Bevezetés a csoportmunkába a) Csoportok kialakítása 2’ b) A feladat megadása 3’

154

3-4 fős csoportokra osztja az osztályt. Csoportfelosztás: pl. kártyákkal, kiszámolással v. ülésrend szerint. A tanulók kialakítják a csoportokat. 1. Ismerteti a csoportmunka menetét: ● csoportokban dolgoznak, minden csoport kap egy feladatot; ● a felkészülési idő 5 perc; a feladat megoldásához a tankönyvet (33-36. o.) használhatják, jegyzetelniük kell; ● a csoportnak „szónokot” kell választania, aki a felkészülési idő leteltével beszámol az elvégzett feladatról. 2. Kiadja a feladatokat: Minden csoport megkapja a sorszámának megfelelő feladatkártyát, amelyen a csoport pontos feladata áll.

Ültetőkártyák

Tk. 33-36. o.


37. óra: Történeti bevezetés A feladat elvégzése csoportokban

● ● ●

5’ Ismeretek prezentálása, jegyzetelés 15’



Tábla Füzet

Táblakép (folytatás) Palesztina politikai és vallási helyzete a Messiás fellépésének idején (Kr. u. 28/29 - Kr. u. 30/33)

Palesztina – viszonylagos önállóság – negyedes fejedelmek : Antipász, Fülöp, Arkelausz – helytartó: Pontius Pilatus – a római császár: Tiberius

Jézus nyilvános működésének ideje – A Lk 3,1 szerint Keresztelő János Tiberius uralkodásának 15. évében kezdte meg működését: ez a Kr. u. 28/29. év. – Valószínűleg Jézus is ekkor kezdte meg nyilvános működését.

Szövetségek közötti irodalom (Kr. e. 2. sz. - Kr. u. 50)

~

Apokrif iratok: – A görög szó jelentése: ‘rejtett, titkos’. – Olyan írások, amelyeket a keresztények soha nem tekintettek kánoninak. a) elbeszélő jellegűek: pl. Jubileumok könyve, Mózes apokalipszise b) tanító jellegűek: pl. A tizenkét pátriárka testamentuma, Salamon zsoltárai c) apokaliptikus jellegűek: Hénoch könyve, Mózes mennybevitele

~

Qumráni leletek: – Kézzel írt tekercsek, amelyeken bibliai és profán töredékek találhatók. – 1947-ben találták a Sós-tenger (Holt-tenger) melletti Qumrán közelében. – Valószínűleg esszénus szekta lakott itt. – Fontosabb iratok – a vallási csoportok jellemzőiről, messiásvárásáról: Habakukkommentár, Damaszkuszi irat, Háborús szabályzat.

Vallási csoportok ~

haszidok – a szó jelentése: istenfélők, kegyesek – mozgalmuk a Makkabeusok korában (Kr. e. 167-63) kezdődött – szerintük a végső időket nem politikai eszközöktől, hanem Isten beavatkozásától kell várni 155


~

esszénusok – a haszidok csoportjából váltak ki – elvilágiasodó papság – tiltakozásul a pusztába vonultak – elmélyült vallási élet, Mózes törvénye szellemében – három messiási személyt vártak: a Próféta, Áron Messiása, Izrael Messiása

~

farizeusok – a szó jelentése: elkülönültek – jellemzőjük: a mózesi Törvény aprólékos betartása – hittek a halál utáni életben – egyetlen királyi Messiást vártak, Dávid házából, aki megszabadít

~

szadduceusok – politikai párt – tagjai a gazdagok, előkelők, főpapi családok – felfogásuk szerint a feltámadás nem lehetséges – az üdvösség: a dicsőséges templom-állam – szerintük Isten országa: politikai, gazdasági valóság

~

zelóták – ‘buzgók’ – határtalan szabadságszeretet – a mózesi Törvények szigorú megtartása – Isten az egyetlen uruk és királyuk – számukra Isten uralma: megszabadulás az idegen elnyomástól


Befejezés 2’

156

Ismétlő kérdésekkel megszilárdítja az ismereteket: ● Mettől meddig tartott Jézus nyilvános működése? Mi alapján lehet ezt meghatározni? ● Kik voltak a negyedes fejedelmek? ● Mit jelent az apokrif szó? ● Mikor találták meg a qumráni leleteket? ● Melyik vallási csoporttal hozhatók kapcsolatba a qumráni leletek? ● Mikor kezdődött a haszidok mozgalma? ● Milyen életmódot folytattak az esszénusok? ● Milyen a farizeusok felfogása a Messiásról? ● Mit jelent a szadduceusok számára az üdvösség? ● Kik a zelóták? ● Melyik vallási párt nem hitt a feltámadásban? ● Kik várták Isten uralmától az idegen elnyomás alól való felszabadulást? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt. Házi feladat: Megtanulandó: a korszak történeti hátteréről elhangzott ismeretek (a füzet jegyzete, tk. 33-36. o.). Következő órán írásbeli számonkérés az óra anyagából (15’; segédeszköz: nincs).

Tk. 33-36. o.





Feladatkártyák A feladatkártyákat a csoportok számának megfelelően kell előkészíteni. Lehetőség szerint a 6 feladatnak megfelelően 6 csoport legyen. Minden csoport 1 feladatot kap. Ha több csoport van, 1 feladatot több csoport is megold (ekkor képviselőik együtt állnak az osztály elé, kiegészítik, pontosítják egymás vázlatát). Ha kicsi a létszám, a tanulók kettesével is dolgozhatnak. Az egyes csoportok feladatai: 1. csoport: A tk. 33-34. oldalán az a) pont 1. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a Kr. u. 1. sz. Palesztinájára és Jézus nyilvános működésére vonatkozó történelmi adatokat! 2. csoport: A tk. 34. oldalának 2-3. bekezdéséből jegyzeteljétek ki az apokrif iratok jellemzőit! 3. csoport: A tk. 34. oldalának 2. és 4. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a qumráni leletek jellemzőit! 4. csoport: A tk. 35. oldaláról jegyzeteljétek ki a haszidok jellemzőit! 5. csoport: A tk. 35. oldaláról jegyzeteljétek ki az esszénusok és a farizeusok jellemzőit! 6. csoport: A tk. 35-36. oldaláról jegyzeteljétek ki a szadduceusok és a zelóták jellemzőit! Minta a feladatkártyákra:

2. csoport

6. csoport

A tk. 34. oldalának 2-3. bekezdéséből jegyzeteljétek ki az apokrif iratok jellemzőit!

A tk. 35-36. oldaláról jegyzeteljétek ki a szadduceusok és a zelóták jellemzőit!

Válasszatok egy „szónokot”, aki majd megosztja az osztállyal a tudnivalókat. Felkészülési idő: 5 perc


Jó munkát!

Jó munkát!


157


38. óra: Számonkérés Jézus nyilvános működésének politikai és vallási hátteréből; a Messiás személye (Lk 4, 16-21) a) Az óra felépítése Témája:

Írásbeli számonkérés Jézus nyilvános működésének politikai és vallási hátteréről. A Messiás személye. A Jézus nyilvános működésének politikai és vallási hátteréről tanult ismeretek írásbeli számonkérése. A Messiás személyét bemutató lukácsi szöveg (Lk 4, 16-21) szóelemzése és szövegértelmezése. Az életművet bemutató epizód műfaji jellemzői.

Célja:

Szakasz/idő


Eszközök





Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mikorra tehető Jézus nyilvános fellépésének ideje? ● Kik a farizeusok? ● Milyen Messiást vártak a zelóták? ● Mit jelent a haszid szó? ● Melyik csoport látta az üdvösséget a dicsőséges templom-állam megvalósulásában? A tanulók válaszaikhoz használhatják a tankönyvet, füzetet.

Tk. 33-36. o.



Tk., füzet

1. A tanulók munkába kezdenek. A tanár dolgozatírás közben körbejár, figyel, szükség esetén segít értelmezni a feladatot. 2. Az idő leteltével beszedi a kész dolgozatokat. Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiás személye (Lk 4, 16-21) Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép A Messiás személye (Lk 4, 16-21) Prezentálás Csöndes találkozás a szöveggel 2’ 158


Szentírás

38. óra: Számonkérés; a Messiás személye (Lk 4, 16-21) Feldolgozás a) A szöveg tartalmának felidézése

Elmondatja a perikopa tartalmát. A tanulók a tartalom felidézéséhez használhatják a Szentírást.

Szentírás





szombat: ünnep, utal a Sínai-szövetségre zsinagóga: istentiszteleti hely az Úr Lelke: az Iz 61, 1-2 szövege a Messiásról örömhír: a próféták a messiási kor áldásaira utaltak e szóval az Úr kedves esztendejét: a jubileumi év – itt a messiási kort jelképezi


1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Milyen ószövetségi utalás található a szövegben? Kiről szól az idézet? ● Mi lehet a perikopa üzenete? ● Milyen programot fogalmaz meg? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Megnevezi a szöveg műfaját, elmondja a műfaj jellemzőit. 4. Rögzítik a műfaji jellemzőket és az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 44. o.


Táblakép (folytatás) Életművet bemutató epizód: – a történeti Jézus működésének tartalmi összefoglalása – alapja: ószövetségi jövendölések Értelmezés A perikopa műfaja életművet bemutató epizód. Jézus úgy mutatkozik be, mint messiási próféta. Befejezés 2’

Házi feladat: Megtanulandó: az életművet bemutató epizód műfaji jellemzői; Szentírással elemezni a Lk 4, 16-21 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 36. és 38-39.44. o.). Memoriter: a Lk 4, 16-21 szövege. Következő órán felelés szóban.

Füzet Tk. 36. o. Tk. 38-39.44. o. Memoriter

159



Dolgozatkérdések A csoport 1. Mi jellemezte a Kr. u. 30 körüli Palesztina politikai életét? 2. Mit tudunk a qumráni leletekről? 3. Kik az esszénusok? Mi jellemzi őket? 4. Kik a zelóták? Hogyan jellemezhetjük őket? B csoport 1. Mikorra tehető Jézus nyilvános működésének kezdete? Kihez kapcsolódik ez az időpont? 2. Mit tudunk a szövetségek közötti irodalomról? 3. Mit tudunk a farizeusokról? forrás: nyomtatható forma A4-es méretben a CD-n

Értékelőlapok

A csoport Kérdés

Összpontszám

1.

Mi jellemezte a Kr. u. 30 körüli Palesztina politikai életét?

4 pont

2.

Mit tudunk a qumráni leletekről?

4 pont

3.

4.

+

Kik az esszénusok? Mi jellemzi őket?

Kik a zelóták? Hogyan jellemezhetjük őket?

Nyelvi megformálás

4 pont

5 pont

Válasz elemei

Pontozás elemei

viszonylagos önállóság negyedes fejedelmek: Antipász, Fülöp, Arkelausz helytartó: Pontius Pilatus a római császár: Tiberius Kézzel írt tekercsek, amelyeken bibliai és profán töredékek találhatók. 1947-ben találták a Sós-tenger (Holt-tenger) melletti Qumrán közelében. Valószínűleg esszénus szekta lakott itt. Fontosabb iratok – a vallási csoportok jellemzőiről, messiásvárásáról: Habakuk-kommentár, Damaszkuszi irat, Háborús szabályzat. a haszidok csoportjából váltak ki elvilágiasodó papság – tiltakozásul a pusztába vonultak elmélyült vallási élet, Mózes törvénye szellemében három messiási személyt vártak: a Próféta, Áron Messiása, Izrael Messiása ‘buzgók’ határtalan szabadságszeretet a mózesi Törvények szigorú megtartása Isten az egyetlen uruk és királyuk számukra Isten uralma: megszabadulás az idegen elnyomástól

1p 1p 1p 1p

5 pont


1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p

38. óra: Számonkérés; a Messiás személye (Lk 4, 16-21)

B csoport Kérdés 1. 2.

3.

+

Mikorra tehető Jézus nyilvános működésének kezdete? Kihez kapcsolódik ez az időpont? Mit tudunk a szövetségek közötti irodalomról?

Mit tudunk a farizeusokról?


Összpontszám

2 pont 12 pont

3 pont

Válasz elemei

Pontozás elemei

Kr. u. 28/29

1p

Keresztelő János Kr. e. 2. sz. – Kr. u. 50 Apokrif iratok: – A görög szó jelentése: ‘rejtett, titkos’. – Olyan írások, amelyeket a keresztények soha nem tekintettek kánoninak. – elbeszélő jellegűek: pl. Jubileumok könyve, Mózes apokalipszise – tanító jellegűek: pl. Tizenkét pátriárka testamentuma, Salamon zsoltárai – apokaliptikus jellegűek: Hénoch könyve, Mózes mennybevitele Qumráni leletek: – Kézzel írt tekercsek, amelyeken bibliai és profán töredékek találhatók. – 1947-ben találták a Sós-tenger (Holt-tenger) melletti Qumrán közelében. – Valószínűleg esszénus szekta lakott itt. – Fontosabb iratok – a vallási csoportok jellemzőiről, messiásvárásáról: Habakuk-kommentár, Damaszkuszi irat, Háborús szabályzat. jellemzőjük: a mózesi Törvény aprólékos betartása hittek a halál utáni életben egyetlen királyi Messiást vártak, Dávid házából, aki megszabadít

1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p

5 pont



161


39. óra: A Messiás küldetése: Isten országának hirdetése (Lk 4, 42-44) és az ószövetségi törvény beteljesítése (Mt 5, 17-20) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

A Messiás küldetése: Isten országának hirdetése és az ószövetségi törvény beteljesítése. Jézus eljövetelének célja Isten országának hirdetése és az ószövetségi törvény beteljesítése: a két evangéliumi részlet (Lk 4, 42-44; Mt 5, 17-20) szóelemzése, szövegértelmezése. A szerkesztői összefoglalás és a jézusi mondások alapján összeállított beszéd műfaji jellemzői. Reflektálás: a mi életünk alapján fedezhetik fel embertársaink Isten titokzatos uralmát a világban.



Tanári/tanulói tevékenység Egy tanulót feleltet. Kérdés: A Messiás személye: a Lk 4, 1621 részletének szövege (memoriter); műfaja, a műfaj jellemzői; rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás). Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiás küldetése: Isten országának hirdetése és az ószövetségi törvény beteljesítése (Lk 4, 42-44; Mt 5, 17-20). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.


Táblakép, füzet

Táblakép A Messiás küldetése: Isten országának hirdetése és az ószövetségi törvény beteljesítése (Mt 5, 17-20; Lk 4, 42-44) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban a Lk 4, 42-44 és a Mt 5, 17-20 szövegét.

Szentírás


Szentírás

Elmondatja a perikopák tartalmát. A tanulók a tartalom felidézéséhez használhatják a Szentírást.

Szentírás

3’ b) Hangos felolvasás 3’ Feldolgozás a) A szöveg tartalmának felidézése 3’ b) Szóelemzés 10’

162



39. óra: Isten országának hirdetése (Lk 4, 42-44) és az ószövetségi törvény beteljesítése (Mt 5, 17-20)

Táblakép (folytatás) Szóelemzések Isten országának hirdetése (Lk 4, 42-44)

Isten országa: nem földrajzilag körülhatárolható hely, hanem olyan közösség, ahol elfogadják Isten akaratát. ezért küldtek: Jézus Istentől kapta küldetését

Az ószövetségi törvény beteljesítése (Mt 5, 17-20)

beteljesítsem: Jézus azért jött, hogy kiegészítse, teljessé tegye az isteni akaratra vonatkozó ószövetségi írásokat i betű: a legkisebb héber betű a legkisebbnek fogják hívni: zsidó felfogás szerint a mennyek országában a legalsó szintre azok kerülnek, akik csak a legfőbb mózesi előírásokat veszik figyelembe igazvoltotok: az ember igaz volta azt jelenti, hogy Isten akaratához igazodva él


1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szövegek mondanivalóját: ● Mi lehet a perikopák üzenete? ● Milyen programot fogalmaznak meg? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Megnevezi a szövegek műfaját, elmondja jellemzőiket. 4. Rögzítik a műfaji jellemzőket és az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 51. o.


Táblakép (folytatás) Szerkesztői összefoglalás: – az evangélista alkotása – a hagyomány alapján összegzi a történeti Jézus működését Jézusi mondások alapján összeállított beszéd: – az evangélista alkotása a Jézusra vonatkozó szóbeli hagyomány alapján – célja, hogy választ adjon saját korának valamilyen vallási problémájára Értelmezések Isten országának hirdetése (Lk 4, 42-44) Az Isten országának hirdetést bemutató rész műfaja szerkesztői összefoglalás. Jézus szavaiból kitűnik, számára a legfőbb feladat Isten országának hirdetése. A prófétai várakozás szerint akkor jut érvényre Isten országa, ha az emberek szabadon együttműködnek Istennel. Az ószövetségi törvény beteljesítése (Mt 5, 17-20) A perikopát az evangélista a történeti Jézus szavaiból állította össze. Jézus azt hangsúlyozza: nem elegendő a törvény felszínes értelmezése, hanem el kell mélyülni Isten akaratának tanulmányozásában és megértésében.

163

2. A Messiás személye, küldetése és tanítása Isten országáról Aktualizálás 5’

Befejezés 2’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések és Sieger Köder festménye segítségével: ● Mit jelent a törvény? Csak korlátokat? ● Jézus mit tartott feladatának? Mihez igazította cselekedeteit? ● Hogyan nyilvánulhat meg, mi vagy ki fontos számunkra? Házi feladat: Megtanulandó: a szerkesztői összefoglalás és a jézusi mondások alapán összeállított beszéd műfaji jellemzői; Szentírással elemezni a Lk 4, 42-44 és a Mt 5, 17-20 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 36. és 46-47.51-52. o.). Következő órán felelés szóban.


Sieger Köder festménye: „Ma teljesedett be ez az Írás”


164


Füzet Tk. 36. o. Tk. 46-52. o.

40. óra: A szerető Atya alakjának megismertetése (Lk 15, 11-32)

40. óra: A Messiás küldetése: a szerető Atya alakjának megismertetése (Lk 15, 11-32) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

A Messiás küldetése: a szerető Atya alakjának megismertetése. A Jézus eljövetelének célját a szerető Atya alakjának megismertetésében megjelölő evangéliumi részlet (Lk 15, 11-32) szóelemzése és szövegértelmezése. A példázat és a parabola műfaji jellemzői. Reflektálás arra, hogy feladatunk az Atya magatartásának követése. (Bibliodráma).

Szakasz/idő

Tanári/tanulói tevékenység Két tanulót feleltet. Kérdések: 1. felelő: Isten országának hirdetése (Lk 4, 42-44) 2. felelő: Az ószövetségi törvény beteljesítése (Mt 5, 17-20) A részlet műfaja, a műfaj jellemzői; rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleleteket értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Feleltetés 3’ + 3’


Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiás küldetése: a szerető Atya alakjának megismertetése (Lk 15, 11-32). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.


Táblakép, füzet

Táblakép A Messiás küldetése: a szerető Atya alakjának megismertetése (Lk 15, 11-32) Prezentálás Csöndes találkozás a szöveggel 2’


Szentírás

Feldolgozás a) Előkészítés – bibliodráma 3’

3’ 5-6’

b) Szóelemzés 6-8’

1. Ismerteti a feldolgozás menetét: ● Mindenki válasszon csöndben és egyedül egy helyzetet, szereplőt, amellyel és akivel most azonosulni tud (pl. a tékozló fiú a disznóknál; a gyűrűt az ujjára húzzák; az apa a kapuban; a mérgelődő idősebb testvér). ● Keressen egy helyet a teremben, ahol egy helyzetben (nem mozdulattal vagy beszéddel) ábrázolni tudja választását. Maradjon ott egy kicsit (1-2 perc). ● Ezután közös beszélgetés során megoszthatják egymással, amit tapasztaltak. 2. A tanulók végrehajtják a feladatot. 3. Néhány perc múlva a tanár felszólítja a tanulókat, hogy akik szeretnék, mondják el érzéseiket, tapasztalataikat. – A többiek figyelnek: sem ők, sem a tanár nem szól közbe, és nem értékeli a hallottakat. Kiemelteti a legfőbb kifejezéseket, megbeszélik magyarázatukat. Ezzel párhuzamosan jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.


165



örökség: kikérésével a fiatalabb fiú jelzi, hogy függetlenségre vágyik léha élettel eltékozolta vagyonát: a megpróbáltatások oka a bűnös életvitel őrizze a disznókat: a legmegalázóbb munka egy izraelita számára magába szállt: a szerző ezt nem részletezi, mert számára az atya alakja a fontos apja már messziről meglátta … eléje sietett: nagyon várta csók, gyűrű, ruha, saru, borjú: a megbocsátás jelei fiam meghalt, és föltámadt: igazi élet csak az atya szeretetközösségében van az idősebb fiú: a világban megszokott igazságérzet megtestesítője vigadozni és örvendezni kellett: az atya nem méricskéli szeretetét 1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Milyen Atyát mutat be nekünk Jézus? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Megnevezi a szöveg műfaját, elmondja a műfaj jellemzőit. 4. Rögzítik a műfaji jellemzőket és az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.


Tk. 52. o.


Táblakép (folytatás) Példázat: – – Parabola: – –

olyan irodalmi formák, melyek egy elvont gondolatot egy kép segítségével fejeznek ki pl. szókép, hasonlat, parabola, allegória egyedi esetet mond el szabadon kitalált történet alapján a való életben nem cselekszik mindenki úgy, mint a parabolában

Értelmezés A parabola a mennyei Atya igazi arcát tárja fel: a két fiú atyja éppúgy szereti bűnös életvitelből megtérő fiát, mint kötelességét teljesítő, de az ajándékozó szeretet világába belépni nem tudó gyermekét. Viselkedése nem felel meg az emberi elvárásoknak, de Isten részéről ez a természetes magatartás. Aktualizálás 5’

Befejezés 2’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● Mire tanít minket Jézus? ● Milyen belső változásra, gondolkodásmód-változásra hív meg minket Jézus? Házi feladat: Megtanulandó: a példázat és a parabola műfaji jellemzői; Szentírással elemezni a Lk 15, 11-32 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 37. és 48-50.52. o.). Következő órán felelés szóban.


Tk. 52. o.

Füzet Tk. 37. o. Tk. 48-50.52. o.

41. óra: Az ország már jelen van Jézusban (Lk 17, 20-21) és eljövendő valóság (Mt 6, 9-15)

41. óra: A Messiás tanítása Isten országáról: az ország már jelen van Jézusban (Lk 17, 20-21) és eljövendő valóság (Mt 6, 9-15) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

A Messiás tanítása Isten országáról: már jelen van Jézusban és eljövendő valóság. Az Isten országát mint Jézusban jelen lévő és eljövendő valóságot bemutató részletek (Lk 17, 20-21; Mt 6, 9-15) szóelemzése és szövegértelmezése. A párbeszéd és az imádság műfaji jellemzői. Reflektálás Isten egyetemes üdvözítő akaratára: ima Isten országának elfogadásáért.

Szakasz/idő

Tanári/tanulói tevékenység Egy tanulót feleltet. Kérdés: A szerető Atya alakjának megismertetése: a Lk 15, 11-32 részletének műfaja, a műfaj jellemzői; rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Feleltetés 3’


Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiás tanítása Isten országáról: az ország már jelen van Jézusban és eljövendő valóság (Lk 17, 20-21; Mt 6, 9-15). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.


Táblakép, füzet

Táblakép Isten országa már jelen van Jézusban és eljövendő valóság (Lk 17, 20-21; Mt 6, 9-15) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel 3’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban a Lk 17, 20-21 és a Mt 6, 9-15 szövegét.

Szentírás



Szentírás


Elmondatja a perikopák tartalmát. A tanulók a tartalom felidézéséhez használhatják a Szentírást.

Szentírás

b) Szóelemzés


Feldolgozás

10’


Táblakép (folytatás) Az ország már jelen van Jézusban (Lk 17, 20-21) – szóelemzés

köztetek van: Jézus az Isten üdvözítő jelenléte; nem látványos külső jelek alapján, hanem hittel kell felismerni 167


Isten országa eljövendő valóság (Mt 6, 9-15) – szóelemzés

mi Atyánk: családias hangvételű megszólítás aki a mennyekben vagy: Isten mérhetetlenül felülmúlja a világot szenteltessék meg a te neved: az emberek ne tagadják meg Istent jöjjön el a te országod: az ország fokozatosan kibontakozó valóság akaratod: Isten az ember üdvösségét akarja mindennapi kenyerünket: a gondviselésben bízva a napi szükséges dolgokat kell kérni bocsásd meg vétkeinket: Isten elnéző és megbocsátó miképpen mi is: az imádság folyamán kell megbocsátanunk mások vétkeit 1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szövegek mondanivalóját: ● Mi lehet a perikopák üzenete? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Megnevezi a szövegek műfaját, elmondja jellemzőiket. 4. Rögzítik a műfaji jellemzőket és az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.


Tk. 59-60. o.


Táblakép (folytatás) Párbeszéd:

az evangélista által a történeti Jézus tanításának elemeiből alkotott dialógus

Imádság: – ószövetségi mintákra épülő irodalmi alkotás: könyörgés a mennyei Atyához – a történeti Jézus tanítását követve fogalmazzák meg az első húsvét utáni tanítványok Az ország már jelen van Jézusban (Lk 17, 20-21) – értelmezés Jézus azonosítja magát Isten országával. Ez az uralom Isten ajándéka, és szinte észrevétlenül már kezd megvalósulni az ő személyében és tevékenységében. Isten országa eljövendő valóság (Mt 6, 9-15) – értelmezés Isten országa egyszerre jelenvaló és eljövendő valóság. Isten üdvözítő akarata Jézusban megnyilvánult, de csak ott válik nyilvánvalóvá, ahol elfogadják Jézus útmutatásait. Aktualizálás 5’

Befejezés 2’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● Kitől tanultuk meg a Miatyánkot? ● Miért imádkozzuk nap mint nap? ● Mikor jön el Isten országa? Házi feladat: Megtanulandó: a párbeszéd és az imádság műfaji jellemzői; Szentírással elemezni a Lk 17, 20-21 és a Mt 6, 9-15 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 37. és 54-56.59-60. o.). Következő órán felelés szóban.


Tk. 60. o.

Füzet Tk. 37. o. Tk. 54-60. o.

42. óra: Az ország a Jézust elfogadó boldog emberek közössége (Mt 5, 1-12)

42. óra: A Messiás tanítása Isten országáról: az ország a Jézust elfogadó boldog emberek közössége (Mt 5, 1-12) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

A Messiás tanítása Isten országáról: az ország a Jézust elfogadó boldog emberek közössége. Az Isten országát mint a Jézust elfogadó boldog emberek közösségét bemutató szentírási részlet (Mt 5, 1-12) szóelemzése és szövegértelmezése. A boldogmondás műfaji jellemzői. A szövegértési készség fejlesztése. A számonkérés előkészítése.

Szakasz/idő

Tanári/tanulói tevékenység Két tanulót feleltet. Kérdések: 1. felelő: Az ország már jelen van Jézusban (Lk 17, 20-21) 2. felelő: Isten országa eljövendő valóság (Mt 6, 9-15) A részlet műfaja, a műfaj jellemzői; rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleleteket értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).



Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiás tanítása Isten országáról: az ország a Jézust elfogadó boldog emberek közössége (Mt 5, 1-12). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.


Táblakép, füzet

Táblakép Isten országa a Jézust elfogadó boldog emberek közössége (Mt 5, 1-12) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel 2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban a Mt 5, 1-12 szövegét.

Szentírás


Önként jelentkező tanulóval felolvastatja a perikopát.

Szentírás

Feldolgozás a) Szóelemzés Páros munka: a hiányzó kifejezések azonosítása 7’ Páros munka: ellenőrzés 5’



Tk. 56-57. o.

169

2. A Messiás személye, küldetése és tanítása Isten országáról Közös ellenőrzés 5’


Megoldás





fölment a hegyre: nem földrajzi adat: az isteni kinyilatkoztatás „helyének” szimbóluma, a Sínai-hegyre emlékeztet lélekben szegények: nem a nincstelenekre, hanem egyfajta vallási lelkületre utal akik sírnak: ők azok, akik amiatt keseregnek, hogy még nem vált nyilvánvalóvá Isten országa éhezik és szomjazzák az igazságot: az éhség és szomjúság nem csupán anyagi dolgokra, hanem lelki javakra is vonatkozhat; az igazság Isten országának megnyilvánulása irgalmasok: az irgalom az isteni ország jele; irgalmas az, aki az ország polgáraként könyörületet gyakorol embertársával szemben tisztaszívűek: az izraelita felfogásban a szív az ember gondolat- és érzületvilágának forrását jelképezi, a „tisztaszívű” ember hűséges a szövetség Istenéhez békeszerzők: ők azok, akik összhangban élve Istennel azon fáradoznak, hogy az emberek között megvalósuljon a harmonikus együttélés akiket az igazság miatt üldöznek: ha valakit Jézus miatt üldöznek, ez hiteles jele annak, hogy már az ország polgára


1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mit jelent a boldogság? ● Kik Isten országának tagjai? ● Mi célt szolgál a sok ellentmondás? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Megnevezi a szöveg műfaját, elmondja a műfaj jellemzőit. 4. Rögzítik a műfaji jellemzőket és az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 60. o


Táblakép (folytatás) Boldogmondás: – ószövetségi bölcsességi és apokaliptikus írásokól is ismert (pl. Zsolt 33, 12) – két részből áll: – egy személy vagy megszemélyesített testrész dicsőítése – a dicsőítés oka – látszólagos ellentmondásokat alkalmaz, hogy téves nézeteket igazítson ki Értelmezés A boldogmondások műfajában megfogalmazott részletben Jézus hangsúlyozza, hogy Isten országa ebben a világban van, de nem ebből a világból való. Isten országának tagjai más értékrend szerint élnek, mint e világ fiai, mert tudják, hogy az ország javai mérhetetlenül felülmúlják a földi világ anyagi, szellemei javait.

170

42. óra: Az ország a Jézust elfogadó boldog emberek közössége (Mt 5, 1-12)

Házi feladat: Megtanulandó: a boldogmondás műfaji jellemzői; Szentírással elemezni a Mt 5, 1-12 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 37. és 56-57.60. o.). Memoriter: a Mt 5, 1-12 szövege. Átismétlendő: a Messiás születéséről, rejtett életéről, valamint személyéről, küldetéséről és tanításáról szóló szentírási szövegekkel (Lk 1, 26-38; Lk 2, 1-7; Lk 2, 41-52; Lk 4, 16-21; Lk 4, 42-44; Mt 5, 17-20; Lk 15, 11-32; Lk 17, 2021; Mt 6, 9-15; Mt 5, 1-12) kapcsolatban tanult ismeretek – műfaj, tartalom, szóelemzés, szövegértelmezés (a füzet jegyzete, tk. 9-60. o.). Következő órán írásbeli számonkérés (35’; fogalmazás típusú dolgozat, segédeszköz: Szentírás).

Befejezés 2’

Füzet Tk. 37. o. Tk. 56-57.60. o. Memoriter Tk. 9-60. o.


Hiányos szómagyarázatok Írásvetítővel vetíthető fólia a hiányos szöveggel forrás: fóliára másolható forma a CD-n Megoldás a magyarázatok vetítésének sorrendjében: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

fölment a hegyre a szelídek, mert ők öröklik a földet lélekben szegények éhezik és szomjazzák az igazságot békeszerzők irgalmasok tisztaszívűek akik sírnak akiket az igazság miatt üldöznek

A táblára felkerülő kifejezések a szentírási szövegnek megfelelő sorrendben: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

fölment a hegyre lélekben szegények akik sírnak a szelídek éhezik és szomjazzák az igazságot irgalmasok tisztaszívűek békeszerzők akiket az igazság miatt üldöznek


171


43. óra: Számonkérés a Messiás születéséhez és rejtett életéhez, valamint személyéhez, küldetéséhez és tanításához kapcsolódó szentírási szövegekből a) Az óra felépítése Témája:

Írásbeli számonkérés a Messiás születéséhez és rejtett életéhez, valamint személyéhez, küldetéséhez és tanításához kapcsolódó szentírási szövegekből. A tanult szentírási szövegek számonkérése: fogalmazás a Lk 1, 26-38; Lk 2, 1-7; Lk 2, 41-52; Lk 4, 16-21; Lk 4, 42-44; Mt 5, 17-20; Lk 15, 11-32; Lk 17, 20-21; Mt 6, 9-15; Mt 5, 1-12 szóelemzéséből, szövegértelmezéséből.

Célja:

Szakasz/idő


Eszközök



Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mit jelképez a 12 éves Jézus történetében eltűnése és előkerülése? ● Mi jellemzi a boldogmondásakat? ● Mi a Messiás eljövetelének célja? ● Mi jellemzi a parabolát? A tanulók válaszaikhoz használhatják a Szentírást, a tankönyvet, füzetet.

Tk. 9-60. o.

1. A tanár lapokat oszt a fogalmazáshoz, közben a Szentírás kivételével mindent (könyv, füzet…) elrakat. 2. Beosztja a csoportokat (A, B, C, D). 3. Elmondja a feladatot: ● A dolgozat formája: fogalmazás. ● Szentírást lehet használni (mást nem). ● Munkaidő: 35’. ● Elmondja és a táblára is felírja a csoportok feladatát: A: Lk 1, 26-38; B: Mt 6, 9-15; C: Lk 15, 11-32; D: Mt 5, 1-12




Táblakép Címek: A csoport B csoport C csoport D csoport c) Dolgozatírás 35+1’

1. A tanulók munkába kezdenek. A tanár dolgozatírás közben körbejár, figyel, szükség esetén segít értelmezni a feladatot. 2. Az idő leteltével beszedi a kész dolgozatokat. Házi feladat: nincs.

Befejezés 1’ 172

Jézus születésének hírüladása (Lk 1, 26-38) Isten országa mint eljövendő valóság (Mt 6, 9-15) A szerető Atya alakjának megismertetése (Lk 15, 11-32) Az ország a Jézust elfogadó boldog emberek közössége (Mt 5, 1-12) Szentírás

3. A MESSIÁS KÖZÖSSÉGET TEREMTŐ TEVÉKENYSÉGE

óó tevékenysége a Messiás közösséget teremto Kr. u.

44. óra: 45. óra: 46. óra:

28/29

Kr. u.

30/33

Bevezetés: Izrael vallási közösségének tagolódása Jézus korában Számonkérés a Jézus korabeli Izrael vallási közösségének tagolódásából; a tizenkettő kiválasztása (Mk 3, 13-19) A látszólag kívülállók (Mk 9, 38-41); Zakeus, a vámos (Lk 19, 1-10)

173

3. A Messiás közösséget teremtő tevékenysége

44. óra: Bevezetés: Izrael vallási közösségének tagolódása Jézus korában a) Az óra felépítése Témája: Célja:

A Messiás közösséget teremtő tevékenysége – történeti bevezetés. Izrael vallási közösségének tagolódása Jézus korában (Kr. u. 28/29 - Kr. u. 30/33). Olvasott szöveg megértése a „tanulásút” módszerével. Önálló tanulási stratégiák fejlesztése.

Szakasz/idő


Eszközök

Kapcsolódás az előző órákhoz A memoriter számonkérése 2’

Felszólít 1-2 tanulót, elmondatja velük a memoriterként feladott szentírási részt (Mt 5, 1-12, boldogmondások).

A dolgozat kiosztása, értékelése 3’



Ismerteti az óra témáját, címét: Bevezetés: Izrael vallási közösségének tagolódása Jézus korában. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet


Táblakép Bevezetés: Izrael vallási közösségének tagolódása Jézus korában Bevezetés a csoportmunkába A „tanulásút” módszer bevezetése 3’

Röviden ismerteti a tankönyvi bevezető szöveg feldolgozási módszerét: ● a tanulók 3-4 fős csoportokban dolgoznak; ● a feldolgozás 4 lépésből áll (= 2 állomás 1-1 feladattal, illetve ezek ellenőrzése): ha egy csoport végzett egy feladattal, ill. annak ellenőrzésével, akkor megkaphatja a következő lépéshez szükséges borítékot; ●

Csoportok kialakítása 2’ A szöveg feldolgozása 4 lépésben (összidő: 21’) 5’

4’

174

fontos, hogy megfelelő hatékonysággal dolgozzanak, mert a következő órán számonkérés lesz ebből az anyagból.

3-4 fős csoportokra osztja az osztályt. Csoportfelosztás (kártyákkal, kiszámolással, ülésrend szerint). A tanulók kialakítják a csoportokat.

Ültetőkártyák

Cél: Az önálló tanulás képességének fejlesztése. Mialatt a csoportok dolgoznak, a tanár körbejár közöttük, szükség esetén segít. 1. Csoportonként egy tanuló kimegy az 1. állomás borítékjáért (az 1. állomás feladata: hiányos szöveg kiegészítése). A csoportok megoldják a feladatot.

1. sz. boríték

2. Csoportonként egy tanuló kimegy az 1. állomás feladatának ellenőrző (2. sz.) borítékjáért. A csoportok ellenőrzik megoldásukat.



8’

4’

Közös ellenőrzés, az ismeretek megszilárdítása 8-10’

3. Csoportonként egy tanuló kimegy a 2. állomás borítékjáért (a 2. állomás feladata: kérdésekre megkeresni adott szövegben a választ). A csoportok megoldják a feladatot.


4. Csoportonként egy tanuló kimegy a 2. állomás feladatának ellenőrző (4. sz.) borítékjáért. A csoportok ellenőrzik megoldásukat.


Ismétlő kérdésekkel megszilárdítja, elmélyíti az új ismereteket, tisztázza a fogalmakat. A tanulókat felszólítja: ha hiányosak a jegyzeteik, egészítsék ki (ő maga most nem ír a táblán). ● Mit tudunk a főtanácsról? ● Mi a főpap feladata? ● Kinek a törzséből származtatják a papokat? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt.

Tk. 61-63. o. Füzet

Házi feladat: Megtanulandó: Izrael vallási közösségének tagolódása Jézus korában – történeti bevezetés (a füzet jegyzete, tk. 61-63 o.). Következő órán írásbeli számonkérés az óra anyagából (15’; segédeszköz: nincs).

Befejezés 2’

Tk., füzet Füzet, tk. 61-63 o.

b) Háttéranyagok Borítékok A borítékokat a csoportok számának megfelelően kell előkészíteni.

1. sz. boríték

1. állomás Hová illenek a szövegben a következő szavak, kifejezések? Kérem, hogy ne a lapra, hanem a füzetetekbe jegyzeteljetek! a) törvénytudók b) 71 tagot c) szentély

d) ajtónállóként e) rabbi f) főpap

g) tanúságtevő szerepeit j) országrészt m) mózesi törvény h) Lévi törzséből k) főpapokból n) Kaifás József i) csak egy l) áldozatbemutatást o) bírói

Az egyetemes papi küldetés tudatában élő Izrael fontosabb ……… (1) és feladatait Jézus korában a főtanács intézménye, illetve a főpapok, a papok, a leviták és az írástudók csoportjai jelenítették meg. A főtanács (nagytanács, vének tanácsa, gör. szünedrion) a zsidó nép legfőbb irányító testülete volt, amelynek élén a főpap állt. A főtanács tényleges hatalma az uralkodó személyétől függött: így például Nagy Heródes idejében csak látszólagos volt e hatalom. A főtanács intézménye valószínűleg a perzsa korban jött létre, de befolyása csak a Makkabeusok uralma alatt kezdett növekedni. A ……… (2) számláló testület Jézus korában három csoportból állt: a vénekből, a ……… (3) és az írástudókból. A görög preszbüterosz (idősebbik, vénebb) szóról elnevezett vének a nép legtekintélyesebb képviselői voltak azok közül, akik nem a papi nemzetségből származtak. A főpapok csoportjába a leváltott, illetve visszavonult főpapok tartoztak, valamint azoknak a családoknak a tagjai, amelyekből a főpapokat választották. Az írástudók a ………. (4) magyarázói voltak, és rendszerint a farizeusok vallási pártjához tartoztak. A főtanács a római uralom alatt vallási vonatkozásban teljesen szabadon rendelkezhetett, polgárjogi kérdések esetén azonban figyelembe kellett vennie a rómaiak korlátozó intézkedéseit. 175


A ……… (5) a főtanács élén álló pap, akinek felügyelete alá tartozott a templom, az istentisztelet és az istentiszteletet végző személyzet. Ő mutatta be naponta az áldozatot (Kiv 29,42), és az engesztelés napjára előírt szertartások végzése (Lev 16,2-től) is rá hárult. Annak ellenére, hogy a főpapi tisztség valószínűleg csak a babiloni fogság idején alakult ki, az úgynevezett papi irat szerzője a Lévi törzséből származó Áront, azaz Mózes testvérét tekinti az első főpapnak (Kiv 28; 30,10). A törvény szerint a főpap tisztsége haláláig tartott, s hivatalban egyszerre ……… (6) főpap lehetett. Többször előfordult azonban, hogy a politikai hatalom leváltotta a főpapot, aki viszont leváltása után is megőrizhette befolyását. Jó példa erre Annás, akit fiai követtek a főpapi székben. Jézus nyilvános működése idején a Kajaf nemzetségből származó ……… (7) gyakorolta a főpapi tisztet, aki Kr. u. 18-tól 36-ig volt hivatalban. – Az Újszövetségben a többes számú „főpapok” kifejezésen a Heródes vagy a római helytartó által leváltott személyeket kell értenünk, illetve azoknak az előkelő családoknak a tagjait, akik közül a főpapot választották. A papok azok a többnyire ……… (8) származó személyek (vö. Szám 18, 23-24; de 1 Kir 12,31), akik az istentisztelet alkalmával a tanítást és az ……… (9) végezték, illetve a templom javait kezelték vagy felügyelték. A papság intézményének eredetét homály fedi. A Kivonulás könyvének szerzője szerint az izraelita papság Mózes testvérével, Áronnal kezdődik, aki maga is levita volt (Kiv 28, 40-41). Ez azonban nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy Izraelben már korábban is voltak papok. Valószínű, hogy a pátriárkák korában az istentiszteleti cselekményeket (áldozatbemutatás, Isten áldásának közvetítése, az imádság vezetése stb.) a családfők vagy a törzsek vezetői végezték. A papság intézményének kialakulása és megszilárdulása csak Dávid király idejében kezdődött, amikor a jeruzsálemi …… (10) vallási központtá lett egész Izrael számára. Az izraelita zsidó papság a fogság utáni időben 24 papi osztályra vagy nemzetségre oszlott. E tagolódás eredetét a Krónikák könyvének szerzője Dávid királyra vezeti vissza (vö. 1 Krón 24). A papi osztályok szolgálatuk rendjét sorsvetéssel állapították meg (1 Krón 24; Lk 1,8-tól). A leviták a papokhoz hasonlóan Lévinek (Ter 29,34) az utódai. A 12 törzs rendszerében ők nem kaptak külön ……… (11), mert papi szolgálatra lettek kiválasztva (vö. Szám 18, 23-24). A leviták és a papok szerepe a Kr. e. 7. századig nem határolódott el világosan egymástól. Amikor azonban Jozija király Kr. e. 622 körül vallási reformot vezetett be, és a jeruzsálemi templomot tette a Jahve-kultusz központjává, megváltozott a helyzet. Minthogy a reform értelmében csak Jeruzsálem számított törvényes istentiszteleti helynek, a vidéki levita papok elveszítették korábbi szerepüket, jövedelmüket, és alárendelt helyzetbe kerültek: a továbbiakban énekesként, ……… (12), a templomi kincstár őreként vagy vallásoktatóként segítették a jeruzsálemi papságot (vö. 1 Krón 25-26; Neh 8,7-től). A Számok könyvének szerzője szerint először Áron fiai lettek papok, a leviták pedig csak később kaptak megbízást arra, hogy Áron fiainak szolgálatára legyenek (Szám 3, 5-10). Az írástudók (törvénytanítók, ……… (13) a mózesi törvény magyarázatában jártas személyek voltak. Mivel Mózes öt könyve a polgári életre is érvényes törvénygyűjtemény volt, az írástudók egyúttal jogi, ……… (14) gyakorlatot is folytattak. Rendjük a próféták aranykora után, a babiloni fogságot követő időszakban alakult ki. Nagy példaképük Ezdrás volt (Ezdr 7, 6.10). A nép tiszteletteljes megszólításában a rabbi nevet kapták. A héber és arám rab (nagy ember, úr) szó alapján a ……… (15) kifejezés jelentése: uram, mesterem. Nagy Heródes uralkodása alatt két híres írástudó működött Palesztinában: a mérsékelt irányzatot képviselő Hillél és a szigorúbb felfogást valló Sammaj. Az evangéliumokból kiviláglik, hogy Jézus elsősorban Izrael hierarchikusan tagolódó, tanúságtevő közösségének a megújításán fáradozott (vö. Mt 10,6; 15,24). Tény azonban az is, hogy e munkája idején kapcsolatba került olyanokkal is, akik nem tartoztak a választott néphez: adott esetben megdicsérte a pogányok hitét, és a messiási közösség áldásaiban részesítette őket (vö. Mt 8,10; 15,28; Lk 7,9). Ez azt mutatja, hogy a megújított Izrael közösségébe nem csupán azokat akarta egybegyűjteni, akik nemzetiségi és vallási szempontból zsidók voltak, hanem mindazokat, akik elfogadták az ország jelenvalóságáról szóló örömhírt, és hajlandók voltak erről tanúságot tenni. Ha elkészültetek a feladattal, gyertek a következő borítékért, hogy megnézzétek, hány találatotok van! 176


2. sz. boríték

Az 1. állomás ellenőrzése Gratulálunk a feladat megoldásához! A helyes válaszokat a tankönyv 61-63. oldalán találjátok. Nézzétek meg, hány kifejezést sikerült a megfelelő helyre illesztenetek! Ha készen vagytok az ellenőrzéssel, jöhettek a következő feladatot tartalmazó borítékért! Megoldás 1 – g; 2 – b; 3 – k; 4 – m; 5 – f; 6 – i; 7 – n; 8 – h; 9 – l; 10 – c; 11 – j; 12 – d; 13 – a; 14 – o; 15 – e

3. sz. boríték

2. állomás Nagyon ügyesek voltatok, eljutottatok a következő állomáshoz. Keressétek ki a tankönyv 61-63. oldaláról a következő kérdésekre a válaszokat. A füzetetekben röviden jegyzeteljetek is. Hasznos, ha megadjátok azoknak a soroknak a számát, ahol a válasz található, megkönnyíti majd megoldásotok ellenőrzését. Ismét kérem, hogy ne a lapra, hanem a füzetetekbe jegyzeteljetek! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Jézus korában milyen fontosabb csoportok látták el a tanúságtételt? Mi volt a zsidó nép legfőbb irányító testülete? Kitől függött a főtanács hatalma? Hány tagból állt a főtanács? Milyen területen rendelkezett a főtanács szabadon a római uralom idején? Mit felügyelt a főpap? Hány főpap lehetett egyszerre a törvény szerint? Ki volt a főpap Jézus idejében? Kinek a törzséből származnak a papok? Mi volt a feladatuk a papoknak? Mikor határolódik el a papok és a leviták szerepe? Mi a feladatuk a levitáknak? Kik az írástudók? Milyen gyakorlatot folytattak az írástudók? Min fáradozott Jézus az evangéliumok szerint?

Ha megtaláltátok és fel is jegyeztétek a válaszokat, jöhettek a következő borítékért, amely a megoldást tartalmazza. 177


4. sz. boríték

A 2. állomás ellenőrzése Örülök, hogy már a válaszok ellenőrzésénél jártok! Ellenőrizzétek a kérdésekre adott válaszaitokat, hogy lássátok, milyen ügyesen dolgoztatok! 1. 2. 3. 4. 5.

A főtanács, főpapok, leviták, írástudók csoportjai. A főtanács. Az uralkodó személyétől. 71 tagból. Vallási vonatkozásban.

6. A templomot, az istentiszteletet és az istentiszteletet végző személyzetet. 7. Egyszerre csak egy. 8. A Kajaf nemzetségből származó Kaifás József. 9. Lévi törzséből. 10. Istentiszteletek alkalmával tanítottak, végezték az áldozatbemutatást, kezelték és felügyelték a templom javait. 11. Kr. e. 7. századtól. 12. Énekesek, ajtónállók, a kincstár őrei, vallásoktatók. 13. A mózesi törvény magyarázatában jártas személyek. 14. A törvénymagyarázat mellett jogi és bírói gyakorlatot. 15. Izrael tanúságtevő közösségének megújításán.

61. o. a) pont 11. sor 13. sor 14. sor 17. sor 62. o. 5. sor 8-9. sor 13-14. sor 16-17. sor 21. sor 22-23. sor 36. sortól 41. sor 45-46. sor 63. o. 1. sor 7-8. sor

Gratulálok az eredményhez, remélem, megértettétek a bevezető szöveget! forrás: fénymásolható forma A4-es méretben a CD-n


178

45. óra: Számonkérés; a tizenkettő kiválasztása (Mk 3, 13-19)

45. óra: Számonkérés a Jézus korabeli Izrael vallási közösségének tagolódásából; a tizenkettő kiválasztása (Mk 3, 13-19) a) Az óra felépítése Témája:

Számonkérés a Jézus korabeli Izrael vallási közösségének tagolódásából. A szoros értelemben vett tanítványi kör – a tizenkettő kiválasztása. A Jézus korabeli Izrael vallási közösségének tagolódásáról tanult ismeretek írásbeli számonkérése. A tizenkettő kiválasztását bemutató szentírási szöveg (Mk 3, 13-19) szóelemzése és szövegértelmezése. A neveket tartalmazó lista műfaji jellemzői.

Célja:

Szakasz/idő


Eszközök



Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Milyen tagolódás jellemezte Jézus korában Izraelt? ● Ki volt a főpap? ● Mikor határolódik el a papok és a leviták szerepe? ● Mi volt a leviták feladata? A tanulók válaszaikhoz használhatják a tankönyvet, füzetet.

Tk. 61-63. o.

1. Beosztja a csoportokat (A, B), közben mindent (könyv, füzet…) elrakat. 2. Elmondja a feladatot: ● Kérdésekre kell válaszolni – röviden, érthetően. ● Kérdésekre kell válaszolni – röviden, érthetően. Felhívja a figyelmet: egész mondatokban fogalmazzanak, mert a válaszok nyelvi megformálására is kapnak pontot! ● Munkaidő: 15’. 3. Kiosztja a feladatlapokat.


15+1’



Ismerteti az óra témáját, címét: A szoros értelemben vett tanítványi kör – a tizenkettő kiválasztása (Mk 3, 13-19). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

c) Dolgozatírás

Tk., füzet

Táblakép, füzet

Táblakép A tizenkettő kiválasztása (Mk 3, 13-19) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel 2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban a Mk 3, 13-19 szövegét.

Szentírás

b) Hangos felolvasás


Szentírás

2’ 179

3. A Messiás közösséget teremtő tevékenysége Feldolgozás a) A szöveg tartalmának felidézése


Szentírás





akiket ő akart: Jézus szabadsága a választásban létrehozta…: a választottaknak Jézus társaságában kell felkészülniük eljövendő feladatukra a Tizenkettőt: szimbolikus szám, a 12 törzsre utal apostol: görög ‘küldök’; Jézus igehirdetői feladatra küldi választottait


1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi lehet a perikopa üzenete? ● Milyen programot fogalmaz meg? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Megnevezi a szöveg műfaját, elmondja a műfaj jellemzőit. 4. Rögzítik a műfaji jellemzőket és az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 70. o.


Táblakép (folytatás) Neveket tartalmazó lista: – királyok, nemzetségek, vallási csoportok tagjainak nevét felsoroló gyűjtemény – a szóbeli hagyomány őrizte meg – csak megközelítően pontos Értelmezés Az apostolok meghívásáról szóló bibliai részlet neveket tartalmazó lista. Azt mutatja, hogy a Messiás egy kisebb közösséget választ ki, akik majd Isten új népének magjává válnak. Befejezés 2’

Házi feladat: Megtanulandó: a neveket tartalmazó lista műfaji jellemzői; Szentírással elemezni a Mk 3, 13-19 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 64. és 65-67.70. o.). Következő órán felelés szóban.


Füzet Tk 64. o. Tk. 65-67.70. o.

45. óra: Számonkérés; a tizenkettő kiválasztása (Mk 3, 13-19)

Dolgozatkérdések A csoport 1. Ismertesd a főtanács ismérveit (tagok, csoportjai, hatalma, létrejötte, feladata)! 2. Kik az írástudók (fő ismérvük, nevük, gyakorlatuk)? B csoport 1. Ismertesd a főpapi intézmény ismérveit (feladatai, jellemzői, konkrét személyek)! 2. Ismertesd a papokra vonatkozó legfontosabb ismereteket (eredetük, feladatuk)! forrás: nyomtatható forma A4-es méretben a CD-n


Értékelőlapok

A csoport Kérdés

Összpontszám

1.

Ismertesd a főtanács ismérveit (tagok, csoportjai, hatalma, létrejötte, feladata)!

7 pont

2.

Kik az írástudók (fő ismérvük, nevük, gyakorlatuk)?

4 pont

+


5 pont

Válasz elemei 71 tagból áll élén a főpap vének, főpapok, írástudók perzsa korban jött létre hatalma az uralkodó személyétől függött vallási vonatkozásban önálló polgárjogi kérdésekben hatalma korlátozott törvény magyarázatában jártasak név: rabbi = nagy ember, úr jogi és bírói gyakorlat

Pontozás elemei

1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p


B csoport Kérdés

Összpontszám

1.

Ismertesd a főpapi intézmény ismérveit (feladatai, jellemzői, konkrét személyek)!

7 pont

2.

Ismertesd a papokra vonatkozó legfontosabb ismereteket (eredetük, feladatuk)!

4 pont

+


5 pont

Válasz elemei a főtanács élén áll felügyeli a templomot az istentiszteletet az istentiszteletet végző személyzetet hivatalban egyszerre csak egy lehet Mózes testvére, Áron volt az első Jézus korában Kaifás József Lévi törzséből származnak istentiszteleten tanítás áldozatbemutatás templom javainak kezelése

Pontozás elemei

1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p

A dolgozat értékelése: 14-16 pont 5; 12-13 pont 4; 9-11 pont 3; 6-8 pont 2; 1-5 pont 1 forrás: fénymásolható forma A4-es méretben a CD-n 181


46. óra: A látszólag kívülállók (Mk 9, 38-41); Zakeus, a vámos (Lk 19, 1-10) a) Az óra felépítése Témája:

A tág értelemben vett tanítványi kör – a látszólag kívülállók. A mindenki előtt nyitott messiási közösség – Zakeus, a vámos. A látszólag kívülállókról, valamint a Zakeus megtéréséről szóló szentírási részletek (Mk 9, 38-41; Lk 19, 1-10) szómagyarázata és szövegértelmezése. A katekézis és a találkozáselbeszélés műfaji jellemzői. Reflektálás a figyelmes és kitüntető szeretet életalakító hatására.

Célja:


Kapcsolódás az előző órához: a dolgozat kiosztása, értékelése 3’ Az óra témájának megadása 1’


Eszközök

Egy tanulót feleltet. Kérdés: A tizenkettő kiválasztásáról szóló szöveg (Mk 3, 13-19) műfaja, a műfaj jellemzői; rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Szentírás



Ismerteti az óra témáját, címét: A tág értelemben vett tanítványi kör – a látszólag kívülállók (Mk 9, 38-41). A mindenki előtt nyitott messiási közösség – Zakeus, a vámos (Lk 19, 1-10). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) A látszólag kívülállók (Mk 9, 38-41) és Zakeus, a vámos (Lk 19, 1-10) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel 2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban a látszólag kívülállókról szóló szentírási rész (Mk 9, 3841) szövegét.

Szentírás

Feldolgozás a) A szöveg tartalmának felidézése


Szentírás


182



46. óra: A látszólag kívülállók (Mk 9, 38-41); Zakeus, a vámos (Lk 19, 1-10)

Táblakép (folytatás) A látszólag kívülállók (Mk 9, 38-41) – szóelemzés

a te nevedben: Jézus megbízásából, az ő szándéka szerint cselekedni ördögöt: a bűnök következményeinek megszemélyesítése; a betegségek okozói űz: irgalom gyakorlásával megszabadít aki nincs ellenünk, velünk van: közmondásszerű idézet Jézustól; ha az ember nem is vallja magát tanítványnak, tettei alapján az országot megvalósító tanítványok közé tartozhat pohár vizet…: az is, aki akár a legcsekélyebb mértékben is segít


1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi lehet a perikopa üzenete? ● Milyen szolgálatokat emel ki az evangélista? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Megnevezi a szöveg műfaját, elmondja a műfaj jellemzőit. 4. Rögzítik a műfaji jellemzőket és az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 77-78. o.


Táblakép (folytatás) Katekézis: – a történeti Jézus mondásait és cselekedeteit felidéző beszéd – célja a szűkebb vagy bővebb tanítványi kör oktatása A látszólag kívülállók (Mk 9, 38-41) – értelmezés A részlet tanítása: nem csak azok tartoznak a Messiás tanítványi köréhez, akik ezt megvallják, hanem azok is, akik nem ismerik őt, de cselekedeteik összhangban vannak tanításával. Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban a Zakeusról szóló szentírási rész (Lk 19, 1-10) szövegét.

Szentírás

Tanórai beszélgetés tanári kérdésekkel irányítva Habdank Zakeus c. festményéről: ● Mit tudhatunk meg a kép alapján erről az emberről? ● Miért kucorog a fán? ● Mit mutat az arckifejezése?

Habdank festménye

2’ Feldolgozás a) A szóelemzés és értelmezés előkészítése 3’ b) A szöveg tartalmának felidézése


Szentírás

1’ c) Szóelemzés 5’



183


Táblakép (folytatás) Zakeus, a vámos (Lk 19, 1-10) – szóelemzés a vámosok feje: rómaiak számára szedte az adót, rendszerint többet; bűnös ember szerette volna látni…: komolyan érdeklődik; ennek jele az is, hogy felmászik a fára arra kellett mennie … fölnézett…: Jézus bűnösöket megmentő akarata örömmel befogadta: a vámos megszabadult a földi javak rabságából vagyonom felét…: szabaddá válva meg tudja osztani értékeit másokkal üdvösség: az irgalmas jézusi szeretet megkeresse és megmentse: Jézus a jó Pásztor d) Értelmezés 5’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mit jelent a megtérés? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Megnevezi a szöveg műfaját, elmondja a műfaj jellemzőit. 4. Rögzítik a műfaji jellemzőket és az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 85. o.


Táblakép (folytatás) Találkozás-elbeszélés: nem alkot önálló műfajt; az ilyen bibliai részletek témája hasonló: Jézus találkozik egy vagy több emberrel, akiknek az esemány hatására megváltozik az élete Zakeus, a vámos (Lk 19, 1-10) – értelmezés A részlet műfaja találkozás-elbeszélés. Jézus személyiségének varázsával bűnbánatra, megtérésre vezetett olyan embereket, akik bűnös életvitelük miatt távol kerültek Istentől. Aktualizálás 5’ Befejezés 2’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● Vannak-e a te környezetedben „Zakeusok”? ● Őket hogyan vezeti el Jézus a megtérésre? Házi feladat: Megtanulandó: a katekézis és a találkozás-elbeszélés műfaji jellemzői; Szentírással elemezni a Mk 9, 38-41 és a Lk 19, 1-10 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 64. és 75-80.85-86. o.). Következő órán felelés szóban.


Habdank festménye: Zakeus forrás: fóliára másolható forma a CD-n PowerPoint bemutató a CD-n

184

Tk. 86. o.

Füzet Tk. 64. o. Tk. 75-86. o.

4. A MESSIÁSI CSODÁK MINT ISTEN ORSZÁGÁNAK JELEI

a messiási csodák mint az isteni uralom megnyilvánulásának jelei Kr. u.


28/29

Kr. u.

30/33

Bevezetés: a csoda bibliai fogalma és a csodaelbeszélés műfaja Számonkérés: a csoda bibliai fogalma és a csodaelbeszélés műfaja A helytállás és a szabadság új lehetősége – a gerázai megszállott (Lk 8, 26-39) Gyógyítási csodák – a béna (Mk 2, 1-12) Az öröm és a bizalom új lehetősége – a kenyérszaporítás (Mk 6, 34-44) és Jézus lecsendesíti a tengert (Mk 4, 35-41) Az új élet lehetősége – a naimi ifjú (Lk 7, 11-17) Számonkérés a Messiás közösséget teremtő tevékenysége és a messiási csodák mint Isten országának jelei témakörökben tanult szentírási szövegekből

185

4. A messiási csodák mint Isten országának jelei

47. óra: Bevezetés: a csoda bibliai fogalma és a csodaelbeszélés műfaja a) Az óra felépítése Témája:

A messiási csodák mint Isten országának jelei – a csoda bibliai fogalma és a csodaelbeszélés műfaja. Bevezetés a csoda bibliai fogalmába, a csodaelbeszélés műfajába. Csoportmunka által a közösség erősítése.

Célja:

Szakasz/idő

Tanári/tanulói tevékenység Két tanulót feleltet. Kérdések: 1. felelő: A látszólag kívülállók (Mk 9, 38-41) 2. felelő: Zakeus, a vámos (Lk 19, 1-10) A részlet műfaja, a műfaj jellemzői; rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleleteket értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Feleltetés 3’ + 3’


Ismerteti az óra témáját, címét: A messiási csodák mint Isten országának jelei – bevezetés a csoda bibliai fogalmába, a csodaelbeszélés műfajába. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.


Táblakép, füzet

Táblakép A messiási csodák mint Isten országának jelei – bevezetés a csoda bibliai fogalmába, a csodaelbeszélés műfajába Bevezetés – 5’

Asszociációs előkészítés: A tanár minden tanulónak ad egy színes kártyát. ● A tanulók feladata: írjanak rá egy kifejezést, mely a csoda szó hallatán az eszükbe jut. ● A tanulók kitűzik szavaikat a táblára vagy a faliújságra.

Színes kártyák

●

Tábla, faliújság


látomás sikerül a matek dolgozat

Csoda gyógyulás

186

Lourdes megúszni egy balesetet rák

47. óra: Bevezetés a csodaelbeszélés műfajába Bevezetés a csoportmunkába a) Csoportok kialakítása 2’ b) A feladat megadása 3’

3-4 fős csoportokra osztja az osztályt. Csoportfelosztás: pl. kártyákkal, kiszámolással v. ülésrend szerint. A tanulók kialakítják a csoportokat. 1. Ismerteti a csoportmunka menetét: ● csoportokban dolgoznak, minden csoport kap egy feladatot; ● a felkészülési idő 5 perc; a feladat megoldásához a tankönyvet (87-92. o.) használhatják, jegyzetelniük kell; ● a csoportnak „szónokot” kell választania, aki a felkészülési idő leteltével beszámol az elvégzett feladatról. 2. Kiadja a feladatokat: Minden csoport megkapja a sorszámának megfelelő feladatkártyát, amelyen a csoport pontos feladata áll. ●

Ismeretek prezentálása, jegyzetelés


12’

●

Tk. 87-92. o.




●

Ültetőkártyák

Tábla Füzet

Táblakép (folytatás) A) A csoda bibliai fogalma

A csoda a zsidó-keresztény felfogásban: – felfedezni az élet szokványos vagy rendkívüli eseményeiben Isten gondviselő irányítását

Az Ószövetségben: – jel, amely megmutatja Jahve jelenlétét (pl. Kiv 7)

Az Újszövetségben: – hatalmi cselekedet – Isten országának jelei: a bűntől való szabadulás, az öröm és az új élet lehetősége

Bibliai értelemben vett csodák: – – – –

érzékelhető (külső) és érzékfeletti (belső) oldal a belső történés sokkal fontosabb Jézus csodái Isten országának jelei; mindig feltételezik a hitet átalakul az ember belső világa

187


B) A csodaelbeszélés mint irodalmi műfaj

Gyógyítási csodaelbeszélések – a leggyakoribb csodaelbeszélés – cselekménye: a betegség leírása, Jézus segít, erőátvitellel egészségessé tesz – a csodában részesülő ember Isten országával kerül kapcsolatba

Ördögűzés – a gyógyítás-elbeszélések egyik változata: a betegség valamilyen lelki eredetű zavar – megszüntetésük harc révén történik – Isten erejében – fogadtatása: legtöbbször félelem

Ajándékozó csoda – a csodatevő váratlanul különféle anyagi javakat, táplálékot teremt elő – a csodatevés módját itt sem ismerjük meg

Mentő-csoda – a kiindulási helyzet: valamilyen veszedelem – a megmentés módjának leírása szűkszavú

Halott-feltámasztás – a gyógyítás határesete – tanításuk: Jézusban elérkezett a messiási kor

Aktualizálás 5’

Befejezés 2’

Tanórai beszélgetés az asszociációs vázlat alapján: Visszatérnek az óra elején rajzolt asszociációs hálóhoz: megvitatják, mit jelent a csoda (pl. módosult-e látásmódjuk?). Házi feladat: Megtanulandó: a csoda bibliai fogalmával, a csodaelbeszélés műfaji sajátosságaival kapcsolatban elhangzott ismeretek (a füzet jegyzete, tk. 87-92. o.). Következő órán írásbeli számonkérés az óra anyagából (15’; segédeszköz: nincs).

Asszociációs vázlat a táblán



Színes kártyák A kártyákat az osztály létszámának megfelelően kell előkészíteni.

Ültetőkártyák A kártyákat az osztály létszámának megfelelően kell előkészíteni. A csoportokba lehetőleg 3-4 tanuló kerüljön. 188

47. óra: Bevezetés a csodaelbeszélés műfajába

Feladatkártyák A feladatkártyákat a csoportok számának megfelelően kell előkészíteni. Lehetőség szerint a 6 feladatnak megfelelően 6 csoport legyen. Minden csoport 1 feladatot kap. Ha több csoport van, 1 feladatot több csoport is megold (ekkor képviselőik együtt állnak az osztály elé, kiegészítik, pontosítják egymás vázlatát). Ha kicsi a létszám, a tanulók kettesével is dolgozhatnak. Az egyes csoportok feladatai: 1. csoport: A tk. 87. oldalán az a) pont 1-2. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a csoda általános jellemzőit! 2. csoport: A tk. 88. és 89. oldaláról jegyzeteljétek ki a csoda általános jellemzőit! 3. csoport: A tk. 90. oldaláról jegyzeteljétek ki a gyógyítási elbeszélések műfaji jellemzőit! 4. csoport: A tk. 90. oldaláról jegyzeteljétek ki az ördögűzés műfaji jellemzőit! 5. csoport: A tk. 91. oldaláról jegyzeteljétek ki az ajándékozó- és mentő-csoda műfaji jellemzőit! 6. csoport: A tk. 91. oldaláról jegyzeteljétek ki a halott-feltámasztás műfaji jellemzőit! Minta a feladatkártyákra:

1. csoport

3. csoport

A tk. 87. oldalán az a) pont 1-2. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a csoda általános jellemzőit!

A tk. 90. oldaláról jegyzeteljétek ki a gyógyítási elbeszélések műfaji jellemzőit



Jó munkát!

Jó munkát!


189


48. óra: Számonkérés: a csoda bibliai fogalma és a csodaelbeszélés műfaja a) Az óra felépítése Témája: Célja:

Számonkérés: a csoda bibliai fogalma és a csodaelbeszélés műfaja. Írásbeli számonkérés a csoda bibliai fogalmából, a csodaelbeszélés műfaji sajátosságaiból. Aktualizálás egy mai „csoda-történet” nyomán.

Szakasz/idő


Eszközök




Tk. 87-92. o.



15’ 1’


b) Háttéranyagok Dolgozatkérdések A csoport 1. Mi a csoda az ószövetségi Bibliában? 2. Milyen oldalai vannak a bibliai csodának? 3. Mi jellemzi az ördögűzési csoda-elbeszéléseket? 4. Mi jellemzi a mentő-csodákat? B csoport 1. Mi a viszony a bibliai csoda-elbeszélések külső és belső oldala között? 2. Mi jellemzi a gyógyítási elbeszéléseket? 3. Mi jellemzi az ajándékozó-csodákat? forrás: nyomtatható forma A4-es méretben a CD-n 190

Tk., füzet

1. A tanulók munkába kezdenek. A tanár dolgozatírás közben körbejár, figyel, szükség esetén segít értelmezni a feladatot. 2. Az idő leteltével beszedi a kész dolgozatokat. Tanórai beszélgetés egy mai „csoda-történet” nyomán. A tanár felolvas vagy felolvastat egy mai történetet valamilyen „csodahelyzetről”. Megbeszélik, mi volt ott a csoda.

Aktualizálás

Befejezés

Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mi a bibliai csoda? ● Mi jellemzi a gyógyítási csodákat? ● Mi a halott-feltámasztások tanítása? A tanulók válaszaikhoz használhatják a tankönyvet, füzetet.

Történet egy „csodahelyzetről”

48. óra: Számonkérés


Értékelőlapok


Összpontszám

Mi a csoda az ószövetségi Bibliában? Milyen oldalai vannak a bibliai csodának? Mi jellemzi az ördögűzési csoda-elbeszéléseket?

1 pont

4.

Mi jellemzi a mentő-csodákat?

2 pont

+


5 pont

2. 3.

2 pont 4 pont

Válasz elemei

Pontozás elemei

jel, amely megmutatja Jahve jelenlétét

1p

érzékelhető (külső) érzékfeletti (belső) a gyógyítás-elbeszélések egyik változata a betegség valamilyen lelki eredetű zavar megszüntetésük harc révén történik – Isten erejében fogadtatása: legtöbbször félelem a kiindulási helyzet: valamilyen veszedelem a megmentés módjának leírása szűkszavú

1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p



2.

Összpontszám

Mi a viszony a bibliai csodaelbeszélések külső és belső oldala között?

2 pont

Mi jellemzi a gyógyítási elbeszéléseket?

4 pont

3.

Mi jellemzi az ajándékozócsodákat?

+


Válasz elemei

Pontozás elemei

a belső történés sokkal fontosabb

átalakul az ember belső világa

2 pont

Jézus csodái Isten országának jelei; mindig feltételezik a hitet a leggyakoribb csodaelbeszélés cselekménye: a betegség leírása; Jézus segít, erőátvitellel egészségessé tesz a csodában részesülő ember Isten országával kerül kapcsolatba a csodatevő váratlanul különféle anyagi javakat, táplálékot teremt elő a csodatevés módját itt sem ismerjük meg

1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p

5 pont


Történet egy „csodahelyzetről” az aktualizáláshoz Például:

Gyökössy Endre: Mai példázatok (kiadta a Református Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1992) Bruno Ferrero: A tücsök dala; Ami fontos: a rózsa; Csak a szél tudja (Don Bosco Kiadó) forrás: válogatott szemelvények nyomtatható formában, A4-es méretben a CD-n

191


49. óra: A helytállás és a szabadság új lehetősége – a gerázai megszállott (Lk 8, 26-39) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

Ördögűzések – a gerázai megszállott. A gerázai megszállottról szóló perikopa (Lk 8, 26-39) szóelemzése és szövegértelmezése. Reflektálás a bűn rabságából való szabadulásunkra.

Szakasz/idő


Eszközök





Ismerteti az óra témáját, címét: Ördögűzések: a helytállás és a szabadság új lehetősége – a gerázai megszállott (Lk 8, 26-39). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) A gerázai megszállott (Lk 8, 26-39) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel 2’


Szentírás



Szentírás



Szentírás

b) Szóelemzés


Feldolgozás

5’



192

nem vett magára ruhát; házban nem lakott; sírboltokban: a megszállottság külső jelei ne azt parancsolja, hogy a mélységbe menjenek: a korabeli világkép szerint a „fenn” az Isten világa, a „lenn”a gonoszság helye

49. óra: A gerázai megszállott (Lk 8, 26-39)

sertés: tisztátalan állat a csorda lerohant…: az ördögűzés sikerét bizonyító irodalmi elem felöltözve és ép ésszel: a megszállott visszanyerte egészségét beszéld el…: a meggyógyított tanúságtevő feladatot kap nagy dolgot cselekedett vele Jézus: végső fokon maga Isten műveli a szabadító csodát


1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mitől szabadítja meg Jézus a megszállottat? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 100. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés A perikopa azt tanítja, hogy Jézusban a pogányok számára is elérkezett az Isten országa. Jézus végzett olyan ördögűzésnek mondott gyógyításokat, amelyek alapján kortársai eljuthattak arra a felismerésre, hogy Isten országának eljövetelével megkezdődött a sátán hatalmának felszámolása. A sátán, vagyis a bűn elleni küzdelem minden keresztény feladata.

10’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● Milyen lehetőségeink vannak a bűntől való szabadulásra? ● Mennyiben tudunk egymásnak segítségére lenni a legnagyobb kötöttségtől való szabadulásban?

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Lk 8, 26-39 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 95-97.100-101. o.). Következő órán felelés szóban.

Aktualizálás

Befejezés

Tk. 101. o.



193


50. óra: Gyógyítási csodák – a béna (Mk 2, 1-12) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

Gyógyítási csodák – a béna meggyógyítása. A béna meggyógyításáról szóló elbeszélés (Mk 2, 1-12) szóelemzése és szövegértelmezése. A szövegértési készség fejlesztése.



Tanári/tanulói tevékenység Egy tanulót feleltet. Kérdés: A gerázai megszállottról szóló perikopa (Lk 8, 26-39) rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás). Ismerteti az óra témáját, címét: Gyógyítási csodák – a béna meggyógyítása (Mk 2, 1-12). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.


Táblakép, füzet

Táblakép Gyógyítási csodák – a béna meggyógyítása (Mk 2, 1-12) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban a Mk 2, 1-12 szövegét.

Szentírás

Önként jelentkező tanulóval felolvastatja a perikopát.

Szentírás

2’ b) Hangos felolvasás 2’ Feldolgozás a) Szóelemzés Páros munka: a hiányzó kifejezések azonosítása 7’ Páros munka: ellenőrzés 5’ Közös ellenőrzés 5’ 194




Tk. 98-99. o.


Megoldás

50. óra: A béna (Mk 2, 1-12) Közös munka: a szóelemzések rögzítése



3’


egy bénát hoztak: a betegség vallási szempontból a bűn következménye hitüket látva: a csodalebeszélések fontos eleme a hit hangsúlyozása bűneid bocsánatot nyertek: a béna abban a tudatban élt, hogy személyes bűnei miatt Isten büntette meg; Jézus vigasztalja őt, ne féljen, mert Isten megbocsát neki hogyan beszélhet ez így?: az írástudók helyesen gondolták, hogy a megbocsátás Isten joga – tévedésük az, hogy nem ismerik fel: Jézusban Isten ereje működik az Emberfiának hatalma van…: a gyógyítás és a bűnök megbocsátása egyaránt csak Isten erejében lehetséges kelj föl, vedd ágyadat…: szűkszavú utalás a gyógyítás eseményére csodálkoztak: a szemtanúk Istent dicsőítő reakciója műfaji elem


1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Milyen műfajú csodaelbeszélés ez? ● Mit igazol az evangélista? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 101. o

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés Az elbeszélés műfaja szabály-csoda. A béna meggyógyításával a Messiás igazolja, hogy benne és általa Isten bűnbocsátó hatalma van jelen a világban. Befejezés 2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Mk 2, 1-12 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 98-99.101. o.). Következő órán felelés szóban.



195


Hiányos szómagyarázatok Írásvetítővel vetíthető fólia a hiányos szöveggel forrás: fóliára másolható forma a CD-n Megoldás a magyarázatok vetítésének sorrendjében: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

a házban hitüket látva egy bénát hoztak kelj föl, vedd ágyadat… kibontották a ház tetejét … és átlyukasztva azt bűneid bocsánatot nyertek mi könnyebb?… hogyan beszélhet ez így? káromkodik néhány nap múlva az Emberfiának hatalma van a földön a bűnöket megbocsátani mindnyájan csodálkoztak



196

egy bénát hoztak hitüket látva bűneid bocsánatot nyertek hogyan beszélhet ez így? az Emberfiának hatalma van… kelj föl, vedd ágyadat… csodálkoztak

51. óra: A kenyérszaporítás (Mk 6, 34-44); Jézus lecsendesíti a tengert (Mk 4, 35-41)

51. óra: Az öröm és a bizalom új lehetősége – a kenyérszaporítás (Mk 6, 34-44) és Jézus lecsendesíti a tengert (Mk 4, 35-41) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

Ajándékozó-csodák – a kenyérszaporítás; Mentő-csodák – Jézus lecsendesíti a tengert. A kenyérszaporítási jelenet (Mk 6, 34-44) és a tenger lecsendesítéséről szóló részlet (Mk 4, 35-41) szóelemzése és szövegértelmezése. Reflektálás a jó hangulatú és örömteli együttlét megteremtésének fontosságára.

Szakasz/idő

Tanári/tanulói tevékenység Egy tanulót feleltet. Kérdés: A béna meggyógyítása (Mk 2, 112): a részlet rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Feleltetés 3’


Ismerteti az óra témáját, címét: Az öröm és a bizalom új lehetősége – a kenyérszaporítás (Mk 6, 34-44) és Jézus lecsendesíti a tengert (Mk 4, 35-41). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.


Táblakép, füzet

Táblakép A kenyérszaporítás (Mk 6, 34-44) és Jézus lecsendesíti a tengert (Mk 4, 35-41) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel 2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban a kenyérszaporítás jelenetének (Mk 6, 34-44) szövegét.

Szentírás



Szentírás



Szentírás

b) Szóelemzés

Kiemelteti a legfőbb kifejezéseket, megbeszélik magyarázatukat. Ezzel párhuzamosan jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Feldolgozás

5’


Táblakép (folytatás) A kenyérszaporítás (Mk 6, 34-44) – szóelemzés

megszánta őket: Jézus cselekvésének indítéka az emberek iránti irgalom mint a pásztor nélküli juhok: ószövetségi kép; Jézusban a messiási pásztor jön el öt darab (ti. kenyér) és két hal: ezek voltak az emberek fő táplálékai 197


telepítsétek le … csoportokban: együtt étkező közösség föltekintett … áldást mondott … megtörte: mint a zsidó családokban a családapa odaadta tanítványainak…: Jézus igénybe veszi tanítványai segítségét is tizenkét kosarat: a 12 a teljesség jelképe: mindenki részesült a javakból


1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi lehet a szerző üzenete? ● Mivel ajándékozta meg Jézus az embereket? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 107-108. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) A kenyérszaporítás (Mk 6, 34-44) – értelmezés A szöveg műfaja ajándékozó-csoda. Mondanivalója, hogy Jézusban elérkezett a messiási kor, amelynek jele a Jézussal való közösség. Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel 2’ b) Hangos felolvasás 2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban a tenger lecsendesítéséről szóló részlet (Mk 4, 35-41) szövegét.

Szentírás


Szentírás


Szentírás

Feldolgozás a) A szöveg tartalmának felidézése 2’ b) Szóelemzés 5’


Táblakép (folytatás) Jézus lecsendesíti a tengert (Mk 4, 35-41) – szóelemzés

198

nagy szélvész támadt: a veszélyhelyzet bemutatása aludt: az Istenbe vetett teljes bizalmat mutatja nem törődsz…?: a tanítványok nem bíznak Mesterükben még mindig nincs hitetek?: Jézus inti tanítványait: Istenben kell bízniuk ki ez…?: a kérdés burkolt hitvallás Jézus isteni hatalmáról


51. óra: A kenyérszaporítás (Mk 6, 34-44); Jézus lecsendesíti a tengert (Mk 4, 35-41) c) Értelmezés 4-5’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mit jelenthet a vihar a tanítványok életében? ● Mi a csoda a történtekben? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 108. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Jézus lecsendesíti a tengert (Mk 4, 35-41) – értelmezés A részlet műfaja mentő-csoda. Jézus az Isten és a saját személye iránti bizalmat erősíti tanítványaiban, akiknek hitét istenellenes kísértések, a kétségbeesés és reménytelenség fenyegeti. Aktualizálás 5’

Befejezés 2’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás a kenyérszaporítási csodaelbeszéléshez kapcsolódva kérdések és Sieger Köder festménye segítségével: ● Kiket ajándékoz meg Jézus? ● Hogyan ajándékoz meg minket Jézus? ● Mi hogyan tudunk megajándékozni másokat (pl. szomorú vagy magányos embereket)? Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Mk 6, 34-44 és a Mk 4, 35-41 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 104-108. o.). Következő órán felelés szóban.


Füzet Tk. 104-108. o.


Sieger Köder festménye: Lakoma a bűnösökkel forrás: fóliára másolható forma, illetve PowerPoint bemutató a CD-n

199


52. óra: Az új élet lehetősége – a naimi ifjú (Lk 7, 11-17) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

Feltámasztási csodák – a naimi ifjú életre keltése. A naimi ifjú életre keltését bemutató csodaelbeszélés (Lk 7, 11-17) szóelemzése és szövegértelmezése. Reflektálás a gyász idején a feltámadás reményét ajándékozó Krisztusra. Számonkérés előkészítése.

Szakasz/idő Feleltetés 3’+3’


Tanári/tanulói tevékenység Két tanulót feleltet. Kérdések: 1. felelő: A kenyérszaporítás (Mk 6, 34-44) 2. felelő: Jézus lecsendesíti a tengert (Mk 4, 35-41) A részlet rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleleteket értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás). Ismerteti az óra témáját, címét: Feltámasztási csodák: az új élet lehetősége – a naimi ifjú (Lk 7, 11-17). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.


Táblakép, füzet

Táblakép A naimi ifjú életre keltése (Lk 7, 11-17) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel 2’


Szentírás



Szentírás



Szentírás

b) Szóelemzés


Feldolgozás

5-8’


200

halottat vittek ki: Palesztinában rendszerint a halál napján temettek egy özvegyasszony egyetlen fiát: az özvegy támasz nélkül maradt


52. óra: A naimi ifjú (Lk 7, 11-17)

megesett rajta a szíve: Jézus könyörületes, irgalmas Úr odament, és megérintette a hordágyat: Jézus nem törődik a tisztasági törvényekkel kelj föl!: Jézus hatalmi szavával tesz csodát átadta őt anyjának: Jézus a kétségbeejtő helyzetben lévő anyával is csodát tesz félelem: a csoda tanúi Isten működését fedezik fel próféta támadt: mint Illés vagy Elizeus meglátogatta…: Isten Jézusban látogatta meg népét


1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi lehet a szerző üzenete? ● Mi a csoda a történtekben? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 115. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés A leírás ószövetségi mintára épül, azt emeli ki, hogy Jézus nagyobb próféta, mint Illés volt. Az igazi csoda az, hogy Isten meglátogatta népét Jézusban. Aktualizálás 8-10’

Befejezés 2’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● Mi okozza a legnagyobb fájdalmat számunkra? ● Ki, milyen módon tud nekünk segíteni gyászunkban? ● Mit tehetünk, ha ismerőseinkkel történik tragikus esemény? Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Lk 7, 11-17 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 111.115-116. o.). Átismétlendő: a Messiás közösséget teremtő tevékenysége és a messiási csodák mint Isten országának jelei: a tanult szentírási szövegekkel (Mk 3, 13-19; Mk 9, 38-41; Lk 19, 1-10; Lk 8, 26-39; Mk 2, 1-12; Mk 6, 34-44; Mk 4, 35-41; Lk 7, 11-17; a füzet jegyzete, tk. 61-116. o.) kapcsolatos ismeretek – műfaj, tartalom, szóelemzés, szövegértelmezés Következő órán írásbeli számonkérés (35’; fogalmazás típusú dolgozat, segédeszköz: Szentírás).

Tk. 116. o.

Füzet Tk. 111-116. o. Tk. 61-116. o.


201


53. óra: Számonkérés a Messiás közösséget teremtő tevékenysége és a messiási csodák mint Isten országának jelei témakörökben tanult szentírási szövegekből a) Az óra felépítése Témája:

Írásbeli számonkérés a Messiás közösséget teremtő tevékenysége és a messiási csodák mint Isten országának jelei témakörökben tanult szentírási szövegekből. A Messiás közösséget teremtő tevékenysége és a messiási csodák mint Isten országának jelei témákhoz kapcsolódó szentírási szövegek számonkérése: fogalmazás a Mk 3, 13-19; Mk 9, 38-41; Lk 19, 1-10; Lk 8, 26-39; Mk 2, 1-12; Mk 6, 34-44; Mk 4, 35-41; Lk 7, 11-17 szóelemzéséből, szövegértelmezéséből.

Célja:

Szakasz/idő


Eszközök



Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mi jellemzi a gyógyítási csodaelbeszéléseket? ● Mit tanít a kenyérszaporítási elbeszélés? ● Mi a megszállottság a zsidó gondolkodásmód szerint? A tanulók válaszaikhoz használhatják a Szentírást, a tankönyvet, füzetet.

Tk. 61-116. o.

1. A tanár lapokat oszt a fogalmazáshoz, közben a Szentírás kivételével mindent (könyv, füzet…) elrakat. 2. Beosztja a csoportokat (A, B, C). 3. Elmondja a feladatot: ● A dolgozat formája: fogalmazás. ● Szentírást lehet használni (mást nem). ● Munkaidő: 35’. ● Elmondja és a táblára is felírja a csoportok feladatát: A: Mk 6, 34-44; B: Lk 7, 11-17; C: Lk 8, 26-39




Táblakép Címek: A csoport B csoport C csoport


1. A tanulók munkába kezdenek. A tanár dolgozatírás közben körbejár, figyel, szükség esetén segít értelmezni a feladatot. 2. Az idő leteltével beszedi a kész dolgozatokat. Házi feladat: nincs.

Befejezés 1’

202

A kenyérszaporítás (Mk 6, 34-44) A naimi ifjú életre keltése (Lk 7, 11-17) A gerázai megszállott (Lk 8, 26-39)

Szentírás

5. A MESSIÁS MEGVÁLTÓ SZENVEDÉSE, HALÁLA ÉS FELTÁMADÁSA

Jézus szenvedése, kereszthalála és feltámadása Kr. u.


30/33

A Messiás megváltó szenvedése, halála és feltámadása – történeti bevezetés Számonkérés: Jézus szenvedése, halála és feltámadása a történelemtudomány fényében; Jézus szenvedése, halála és feltámadása a Bibliában A kereszt felé vezető út – az utolsó vacsora (Lk 22, 7-20) Jézus megfeszítése és halála (Mt 27, 27-66) Feltámadási jelenések – Jézus megjelenése Lukács szerint (Lk 24, 13-35) Jézus megjelenései János szerint (Jn 20, 19-29) Számonkérés a Messiás megváltó szenvedését, halálát és feltámadását bemutató és értelmező szentírási szövegekből

203

5. A Messiás megváltó szenvedése, halála és feltámadása

54. óra: A Messiás megváltó szenvedése, halála és feltámadása – történeti bevezetés a) Az óra felépítése Témája: Célja:

Jézus szenvedése, halála és feltámadása a történelemtudomány fényében. A Jézus szenvedését, halálát és feltámadását felölelő eseménysor történelmi kereteinek megismerése.

Szakasz/idő


Az óra témájának megadása

Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiás megváltó szenvedése, halála és feltámadása – az eseménysor történelmi kereteinek megismerése. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

1’

Eszközök

Táblakép, füzet

Táblakép A Messiás megváltó szenvedése, halála és feltámadása – történeti bevezetés Bevezetés a csoportmunkába a) Csoportok kialakítása 2’ b) A feladat megadása 3’

A feladat elvégzése csoportokban 5’ Ismeretek prezentálása, jegyzetelés 12’

204


Ültetőkártyák

Tk. 117-120. o.




Tábla Füzet



Jézus halálának évét csak hozzávetőlegesen tudjuk megállapítani; ennek okai: – az evangéliumok nem tartalmaznak mindenben pontos történelmi adatokat – ellentmondások az evangéliumokban (szinoptikusoknál egyetlen húsvét, Jánosnál három)

Jézus halála – Pontius Pilatus helytartósága idején volt (Kr. u. 26-36) – pénteki napon – az előkészület napján (Niszán 14) ⇒ csillagászati számítások alapján: Kr. u. 30-ban vagy 33-ban

A zsidó húsvét (héberül: peszah = átugrik, átvonul) – Niszán hónapban (nálunk március-április) – eredete: legelőváltás ünnepe; később új tartalom: kivonulás Egyiptomból; családi ünnep – Jozija király (Kr. e. 622): jeruzsálemi zarándokünneppé tette

A kovásztalan kenyerek (héberül: mazzoth) ünnepe – eredetileg aratási ünnep volt, az új életet üdvözölték – összekapcsolták a húsvét ünnepével

Az utolsó vacsora ideje: a szinoptikusok és János adatai látszólag ellentmondanak – a szinoptikusok szerint: Niszán 14. csütörtök az utolsó vacsora ideje, Jézus 15-én, pénteken hal meg – János szerint: Jézust Niszán 14-én, pénteken ölték meg – magyarázat: a nagyszámú zarándok miatt két időpontban ölték le az állatokat – kétféle naptár (ősi és hivatalos)

Jézus feltámadása: – történetileg nem bizonyítható, mert nem lehetett szemtanúja – kikövetkeztethető a történeti adatokból (két pillér elmélet): – nagypénteken a tragédia miatt elkeserednek a tanítványok – pünkösdkor bátran a világ elé lépnek, nő a tanítványok száma (ld. Suetonius) – mi történt a két esemény között? – nem képzelgés, nem pusztán az üres sír; hittapasztalat



Ismétlő kérdésekkel megszilárdítja az ismereteket, tisztázza a fogalmakat: ● Mikor volt Pontius Pilatus Júdea helytartója? ● Mikor halt meg Jézus? ● Mit ünnepeltek a zsidók húsvétkor? ● Mikor tarthatta Jézus az utolsó vacsorát? ● Milyen történeti adatok felhasználásával következtethetünk Jézus feltámadására? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt.

Tk. 117-120. o.



Táblakép, füzet

205

5. A Messiás megváltó szenvedése, halála és feltámadása Befejezés 2’

Házi feladat: Megtanulandó: a Jézus szenvedését, halálát és feltámadását felölelő eseménysor történelmi keretei (a füzet jegyzete, tk. 117-120. o.). Következő órán írásbeli számonkérés az óra anyagából (20’; segédeszköz: nincs).

Füzet Tk. 117-120. o.


Ültetőkártyák A kártyákat az osztály létszámának megfelelően kell előkészíteni. A csoportokba lehetőleg 3-4 tanuló kerüljön.

Feladatkártyák A feladatkártyákat a csoportok számának megfelelően kell előkészíteni. Minden csoport 1 feladatot kap. Ha hatnál több csoport van, 1 feladatot több csoport is megold (ekkor képviselőik együtt állnak az osztály elé, kiegészítik, pontosítják egymás vázlatát). Ha kicsi a létszám, a tanulók kettesével is dolgozhatnak. Az egyes csoportok feladatai: 1. csoport: A tk. 117. oldalán az a) pont 1-2. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a Jézus halála évének meghatározásához szükséges általános ismereteket! 2. csoport: A tk. 118. oldalának 2. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a zsidó húsvét ünnepének jellemzőit! 3. csoport: A tk. 118. oldalának 3. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a kovásztalan kenyerek ünnepének jellemzőit! 4. csoport: A tk. 118. oldalának utolsó és 119. oldalának első bekezdéséből jegyzeteljétek ki az utolsó vacsora idejére vonatkozó ismereteket! 5. csoport: A tk. 119. oldalának utolsó bekezdésétől jegyzeteljétek ki a húsvéti hit alapját képező adatokat! 6. csoport: Olvassátok el a tk. 119-120. oldalán a húsvéti hit alapját képező adatokat, majd a 120. o. 1. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a „két pillér közötti hídra” vonatkozó magyarázatot! Minta a feladatkártyákra:

1. csoport

4. csoport

A tk. 117. oldalán az a) pont 1-2. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a Jézus halála évének meghatározásához szükséges általános ismereteket!

A tk. 118. oldalának utolsó és 119. oldalának első bekezdéséből jegyzeteljétek ki az utolsó vacsora idejére vonatkozó ismereteket!

Válasszatok egy „szónokot”, aki majd megosztja az osztállyal a tudnivalókat. Felkészülési idő: 5 perc Jó munkát! forrás: fénymásolható, szétvágható forma a CD-n 206


55. óra: Számonkérés; műfaji bevezetés

55. óra: Számonkérés: Jézus szenvedése, halála és feltámadása a történelemtudomány fényében; Jézus szenvedése, halála és feltámadása a Bibliában a) Az óra felépítése Témája:

Írásbeli számonkérés Jézus szenvedésének, halálának és feltámadásának történeti hátteréből. Jézus szenvedése, halála és feltámadása a Bibliában. A Jézus szenvedését, halálát és feltámadását felölelő eseménysor történelmi kereteinek számonkérése. Jézus szenvedése, halála és feltámadása a Bibliában: bevezetés a szenvedéstörténet és feltámadási jelenés műfajába.

Célja:

Szakasz/idő


Eszközök





Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mikor lehetett Jézus halálának időpontja? ● Mi jellemzi a zsidó peszah ünnepét? ● Milyen eseményt kapcsolnak Niszán 14-hez a szinoptikusok, illetve János? ● Milyen történeti adatokból következtethetünk Jézus feltámadására? A tanulók válaszaikhoz használhatják a tankönyvet, füzetet.

Tk. 117-120. o.



Tk., füzet

1. A tanulók munkába kezdenek. A tanár dolgozatírás közben körbejár, figyel, szükség esetén segít értelmezni a feladatot. 2. Az idő leteltével beszedi a kész dolgozatokat. Ismerteti az óra témáját, címét: Jézus szenvedése, halála és feltámadása a Bibliában. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép Jézus szenvedése, halála és feltámadása a Bibliában – a szenvedéstörténet és a feltámadási jelenés műfaja Ismeretek átadása 10’

Tanári előadás – szenvedéstörténet, feltámadási jelenés. Ezzel párhuzamosan jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.


207


Táblakép (folytatás) Szenvedéstörténet

adatai nem olyan pontosak, mint a krónikáé az eseményeket üdvtörténeti szempontból értelmezi a szerző a párbeszédek nem idézetek – tartalmilag felelnek meg a valóságnak

Feltámadási jelenés (krisztofánia)

szerkezetük egységes: – a tanítványok elkeseredettek – megjelenik Jézus, akit először nem ismernek fel – emlékezteti őket: korábbi szavaira, az ószövetségi Írásokra – hívő látással felismerik antropomorf kifejezéseket alkalmaz a tanítványok tapasztalatának kifejezésére (pl. látta, érintette) szimbólumok utalnak jelzésszerűen a Feltámadottal való „találkozásokra”

Befejezés 2’

Házi feladat: Megtanulandó: a szenvedéstörténettel és a feltámadási jelenéssel kapcsolatos ismeretek (a füzet jegyzete, tk. 121123. o.). Következő órán felelés szóban.

Füzet Tk. 121-123. o.


Dolgozatkérdések A csoport 1. Mi jellemzi a zsidó húsvétot? 2. Milyen adatok alapján számítjuk ki Jézus halálának évét? 3. Milyen történelmi adatokból következtethetünk Jézus feltámadására? (két pillér elmélet) B csoport 1. Mikorra eshetett az utolsó vacsora időpontja? 2. Mi jellemzi a kovásztalan kenyerek ünnepét? 3. Milyen történelmi adatokból következtethetünk Jézus feltámadására? (két pillér elmélet) forrás: nyomtatható forma A4-es méretben a CD-n

Feladatlapok (A és B csoport) Feladatlapok a diákoknak: dolgozatkérdések a válaszokhoz szükséges hely kihagyásával. forrás: fénymásolható forma A4-es méretben a CD-n 208

55. óra: Számonkérés; műfaji bevezetés

Értékelőlapok

A csoport Kérdés

Összpontszám

1.

Mi jellemzi a zsidó húsvétot?

4 pont

2.

Milyen adatok alapján számítjuk ki Jézus halálának évét?

3 pont

3.

Milyen történelmi adatokból következtethetünk Jézus feltámadására? (két pillér elmélet)

6 pont

+


5 pont

Válasz elemei héber neve peszah eredete: legelőváltás ünnepe később új tartalom: szabadulás Egyiptomból Jozija király templomi zarándokünneppé tette Pontius Pilatus helytartósága Kr. u. 26-36 Niszán 14. péntek Jézus halála: Kr. u. 30-ban vagy 33-ban nagypéntek: tragédia pünkösd: bátor kiállás ok: nem képzelgés, nem pusztán az üres sír hittapasztalat

Pontozás elemei

1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p



Mikorra eshetett az utolsó vacsora időpontja?

Összpontszám

4 pont

2.

Mi jellemzi a kovásztalan kenyerek ünnepét?

3 pont

3.

Milyen történelmi adatokból következtethetünk Jézus feltámadására? (két pillér elmélet)

6 pont

+


5 pont

Válasz elemei látszólagos ellentmondás a szinoptikusok (Niszán 14. csütörtök az utolsó vacsora) és János (Niszán 14. péntek Jézus halála) között magyarázat: a nagyszámú zarándok miatt két időpontban ölték le az állatokat kétféle naptár (ősi és hivatalos) neve héberül mazzoth eredetileg aratási ünnep volt, az új életet üdvözölték összekapcsolták a húsvét ünnepével nagypéntek: tragédia pünkösd: bátor kiállás ok: nem képzelgés, nem pusztán az üres sír hittapasztalat

Pontozás elemei

2p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p


209


56. óra: A kereszt felé vezető út – az utolsó vacsora (Lk 22, 7-20) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

A kereszt felé vezető út – az utolsó vacsora. Az utolsó vacsoráról szóló részlet (Lk 22, 7-20) szóelemzése és szövegértelmezése. A szövegértési készség fejlesztése. A kultikus etiológia műfaji jellemzői.

Szakasz/idő Feleltetés 3’ Kapcsolódás az előző órához: a dolgozat kiosztása, értékelése 3’ Az óra témájának megadása 1’


Eszközök

Egy tanulót feleltet. Kérdés: A szenvedéstörténet és a feltámadási jelenés műfaji jellemzői. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás). Az előző órán írt dolgozat kiosztása: Értékeli az osztály munkáját, teljesítményét. Kiosztja a dolgozatokat. Megbeszélik az általános problémákat. A személyes kérdéseket az óra utáni szünetben beszélik meg.


Ismerteti az óra témáját, címét: A kereszt felé vezető út – az utolsó vacsora (Lk 22, 7-20). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép A kereszt felé vezető út – az utolsó vacsora (Lk 22, 7-20) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel


Szentírás

Önként jelentkező tanulóval felolvastatja az elbeszélést.

Szentírás

2’ b) Hangos felolvasás 2’ Feldolgozás a) Szóelemzés Páros munka: a hiányzó kifejezések azonosítása 7’ Páros munka: ellenőrzés 5’

210



Tk. 130-133. o.

56. óra: Az utolsó vacsora (Lk 22, 7-20) Közös ellenőrzés 5’


Megoldás





a kovásztalan kenyerek napja: Niszán 14, a húsvét előkészületi napja eljött az óra: elérkezett az idő, amikor Jézus kivonul a világból, és visszatér az Atyához vágyva vágytam…: az ünnepen a zsidók nem csupán visszaemlékeztek Isten szabadító tetteire, hanem jelenvalóként élték meg a kapcsolatot Jahvéval, a Szabadítóval többé nem eszem … amíg be nem teljesedik…: Jézus az idők végén teljessé váló asztalközösségre utal fogta a kelyhet, hálát adott: a zsidó étkezés menetének megfelelően cselekszik ez az én testem, mely értetek adatik: Jézus önmagát azonosítja a kenyérrel; a szenvedő Szolgához hasonlóan cselekszik, önmagát adja áldozatul minden emberért ezt tegyétek az én emlékezetemre: megjeleníteni Jézus mások üdvösségéért feláldozott, a feltámadás ígéretét is hordozó életét, útmutatásait követve, segítségét elfogadva „táplálkozni” belőle ez a kehely az új szövetség az én véremben: a Sínai-szövetségre utal; ebben az új szövetségben a másokért önmagát feláldozó Jézus jelzi és teremti meg Isten és az ember harmonikus kapcsolatát amely értetek kiontatik: a megváltás az egész emberiségnek felkínált ajándék


1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi lehet a szöveg műfaja? ● Hogyan újítja meg Isten a régi szövetséget? ● Miben új ez a szövetség? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Megnevezi a szöveg műfaját, elmondja a műfaj jellemzőit. 4. Rögzítik a műfaji jellemzőket és az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 134-135. o


Táblakép (folytatás) Kultikus etiológia: – célja: istentiszteleti cselekmény eredetének magyarázata – szerzője történeti eseményt mutat be, de nem célja a történeti pontosság Értelmezés Az utolsó vacsoráról szóló részlet műfaja kultikus etiológia: a szerző a keresztény eukharisztikus lakoma gyakorlatát Jézus rendelkezésére vezeti vissza. A leírás szerint Jézus bejelenti, hogy az ő minden emberért feláldozott élete (teste és vére) árán Isten megújítja az Izraellel kötött régi szövetséget, és ezt az új szövetséget minden népnek felajánlja. 211


Házi feladat: Megtanulandó: a kultikus etiológia műfaji jellemzői; Szentírással elemezni a Lk 22, 7-20 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 121. és 130-135. o.). Memoriter: a Lk 22, 15-20 szövege. Következő órán felelés szóban.

Befejezés 2’

Füzet Tk. 121. o. Tk. 130-135. o. Memoriter


Hiányos szómagyarázatok Írásvetítővel vetíthető fólia a hiányos szöveggel forrás: fóliára másolható forma a CD-n Megoldás a magyarázatok vetítésének sorrendjében: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

a kovásztalan kenyerek napja amelyen fel kellett áldozni a húsvéti bárányt készítsétek el nekünk a húsvéti bárányt találkoztok egy emberrel, aki vizeskorsót visz hol van az a helyiség berendezve amikor eljött az óra ez a kehely az új szövetség az én véremben amely értetek kiontatik többé nem eszem belőle, amíg be nem teljesedik az Isten országában fogta a kelyhet, hálát adott nem iszom … amíg el nem jön az Isten országa ez az én testem, mely értetek adatik vágyva vágytam arra, hogy elfogyasszam veletek ezt a húsvéti vacsorát ezt tegyétek az én emlékezetemre

A táblára felkerülő kifejezések a szentírási szövegnek megfelelő sorrendben: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.


212

a kovásztalan kenyerek napja eljött az óra vágyva vágytam… többé nem eszem … amíg be nem teljesedik… fogta a kelyhet, hálát adott ez az én testem, mely értetek adatik ezt tegyétek az én emlékezetemre ez a kehely az új szövetség az én véremben amely értetek kiontatik

57. óra: Jézus megfeszítése és halála (Mt 27, 27-66)

57. óra: Jézus megfeszítése és halála (Mt 27, 27-66) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

Jézus megfeszítése és halála. A Messiás halálát bemutató és értelmező evangéliumi szöveg (Mt 27, 27-66) szóelemzése és szövegértelmezése. Reflektálás Jézus megváltó szenvedésére.



Tanári/tanulói tevékenység Egy tanulót feleltet. Kérdés: Az utolsó vacsoráról szóló részlet (Lk 22, 7-20) szövege (15-20 v., memoriter); műfaja, a műfaj jellemzői; rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás). Ismerteti az óra témáját, címét: Jézus megfeszítése és halála (Mt 27, 27-66). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.


Táblakép, füzet

Táblakép Jézus megfeszítése és halála (Mt 27, 27-66) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel 2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban a Mt 27, 27-66 szövegét.

Szentírás



Szentírás



Szentírás

b) Az értelmezés előkészítése

Páros, majd közös munka: 1. A tanulópárok feladata: készítsenek a szövegből egy szógyűjteményt, amelyben szétválogatják a történeti és a szimbolikus (= értelmező) kifejezéseket. 2. Közös megbeszélés: felolvastatja a megoldást, majd közösen megbeszélik, pontosítják a gyűjteményt. Rögzítik az eredményt: jegyzetel a táblán, jegyzeteltet a füzetben.

Feldolgozás

8’

Szentírás, füzet

Tábla, füzet

Táblakép (folytatás) Történeti tények: bevitték a helytartóságra, csapat, katonaköpeny, töviskoszorú, kigúnyolás, cirenei ember, vitte a keresztjét, Golgota, epével kevert bor, felfeszítették, feje fölé elítélésének okát tették, asszonyok, begöngyölte 213


Szimbolikus, értelmező kifejezések: sorsot vetve megosztoztak ruháin, két rabló, fejüket csóválták, sötétség, Élí…, a templom függönye kettészakadt, a föld megrendült, sziklák megrepedtek, sok elhunyt szentnek föltámadt a teste, sokaknak megjelentek, megrémültek, három nap múlva feltámadok c) Értelmezés 10’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mit jelenthet az „Isten Fia” kifejezés a szövegben? ● Miben bizonyult Jézus Isten Fiának? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 148. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés Máté evangélista a szenvedéstörténet műfaján belül az apokaliptikus irodalom szimbólumait használva értelmezi Jézus halálának eseményét. Amikor az evangélista a pogány százados ajkára adja az „ez az ember valóban Isten Fia volt” hitvallást, azt akarja kifejezni: Jézus elsősorban a kereszten bizonyult Isten Fiának, amikor vállalta a halált, hogy az emberek számára megszerezze a bűnbocsánatot és az örök élet lehetőségét. Aktualizálás 10’

Befejezés 2’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések és Habdank festménye segítségével: ● A festmény értelmezi vagy ábrázolja Jézus halálát? ● Hogyan ajándékoz meg minket Jézus halálában? ● Mi hogyan tudunk megajándékozni pl. szenvedő embereket? Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Mt 27, 27-66 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 148. o.). Következő órán felelés szóban.


Habdank festménye: Halálóra forrás: fóliára másolható forma a CD-n PowerPoint bemutató a CD-n

214

Tk. 148. o. Habdank festménye

Füzet, tk. 148. o.

58 óra: Jézus megjelenése Lukács szerint (Lk 24, 13-35)

58. óra: Feltámadási jelenések – Jézus megjelenése Lukács szerint (Lk 24, 13-35) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

A Messiás feltámadása – Jézus megjelenése Lukács szerint. A Lukács-féle feltámadási jelenések közül az emmauszi tanítványokal való találkozást bemutató szöveg (Lk 24, 13-35, részlet a tankönyvi szemelvények közül) szóelemzése és szövegértelmezése. Reflektálás a szentmisében, a Szentírás olvasásában, az imában megjelenő Jézus jelenlétére.



Tanári/tanulói tevékenység Egy tanulót feleltet. Kérdés: A Messiás halálát bemutató és értelmező evangéliumi szöveg (Mt 27, 27-66) rövid tartalma, szóelemzése (a történeti és a szimbolikus (= értelmező) kifejezések azonosítása) és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás). Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiás feltámadása – Jézus megjelenése Lukács szerint (Lk 24, 13-35, az emmauszi tanítványokal való találkozás). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.


Táblakép, füzet

Táblakép Feltámadási jelenések – Jézus megjelenése Lukács szerint (Lk 24, 13-35) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel


Szentírás


Szentírás


Szentírás

2’ b) Hangos felolvasás 2’ Feldolgozás a) A szöveg tartalmának felidézése 2’ b) Szóelemzés 8’



215



Jézus közeledett: a találkozást a feltámadt Jézus kezdeményezi fel ne ismerjék: a feltámadási jelenés műfaji eleme ő fogja megváltani Izraelt: politikai Messiást vártak megmagyarázott: a történeti Jézus tanítása és a Szentlélek sugallata fogta a kenyeret: a feltámadt Jézust az eukharisztikus közösségben lehet megtapasztalni


1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Hol, mikor ismerik fel az emmauszi tanítványok a Feltámadottat? ● Milyen hatással van a tanítványokra a találkozás? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 159-160. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés Az emmauszi találkozás leírásában az evangélista azt a gondolatot emeli ki, hogy a tanítványok a kenyértörésben ismerik fel halált legyőző Mesterüket. A nagypénteki tragédia után többször egybegyűltek eukharisztikus lakomán: összejöveteleiken és az Írások értelmezése közben fokozatosan megbizonyosodtak arról, hogy Jézus legyőzte a halált. Aktualizálás 10’

Befejezés 2’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések és Sieger Köder festménye segítségével: ● Kiket látunk a képen? ● Milyen helyzetben látjuk őket? ● Miről beszélgetnek? ● Mi mikor vagyunk ilyen helyzetben, Jézus mikor magyaráz nekünk? Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Lk 24, 13-35 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 152-155.159-160. o.). Memoriter: a Lk 24, 28-33 szövege. Következő órán felelés szóban.


216



58 óra: Jézus megjelenése Lukács szerint (Lk 24, 13-35)

Sieger Köder festménye: Úton egy Emmausz nevű faluba


217


59. óra: Jézus megjelenései János szerint (Jn 20, 19-29) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

A Messiás feltámadása – Jézus megjelenései János szerint. A János-féle feltámadási jelenések (Jn 20, 19-29, részlet a tankönyvi szemelvények közül) szóelemzése és szövegértelmezése. Reflektálás: akkor vagyunk boldogok, ha nem csak érzéki tapasztalatainkra figyelünk. Számonkérés előkészítése.



Tanári/tanulói tevékenység Egy tanulót feleltet. Kérdés: A Lukács-féle feltámadási jelenés (Lk 24, 13-35) szövege (28-33 v., memoriter); rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás). Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiás feltámadása – Jézus megjelenései János szerint (Jn 20, 19-29). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.


Táblakép, füzet

Táblakép Jézus megjelenései János szerint (Jn 20, 19-29) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel 2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban a Jn 20, 19-29 szövegét.

Szentírás



Szentírás



Szentírás

b) Szóelemzés


Feldolgozás

5’



218

hacsak nem látom: Tamás kész a hitre, de „bizonyítékot” követel, emberi elvárásai vezetik tedd ide ujjadat és nézd a kezeimet…: Jézus megdicsőült teste más jellegű valóság, mint amit feláldozott a kereszten. A megdicsőült testet nem lehet érzékelni (szójáték a görögben) ne légy hitetlen, hanem hívő: ne viselkedjen hitetlenként, aki csak az érzékeinek hisz én Uram és én Istenem: hitvallás, ami nem a fizikai látásra épül

59 óra: Jézus megjelenései János szerint (Jn 20, 19-29)

mivel láttál engem, hittél: hitt, mert végül hívő látással látott boldogok, akik nem láttak, és mégis hittek: ők azok, akik nem igényelnek fizikai látást, mint Tamás, beérik a vallási tapasztalattal


1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Kik a boldogok a Feltámadott szerint? ● Milyen módon tapasztalhatja meg Tamás Jézust? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 160. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés Az elbeszélés tanulsága: a tanítványok akkor tapasztalják meg a Feltámadott jelenvalóságát, amikor nem követelnek az érzékelő ismerethez hasonló bizonyosságot: megelégszenek a vallási tapasztalattal. Aktualizálás 8-10’

Befejezés 2’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések és Ernst Barlach szobra segítségével: ● Mit „lát” a két alak? Milyenek a mozdulataik? ● Ha felismerjük Jézust, megtart minket ez a felismerés a jóban? Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Jn 20, 19-29 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 155-158.160. o.). Átismétlendő: a Messiás szenvedését, halálát és feltámadását bemutató és értelmező szentírási szövegek – tartalom, szóelemzés, szövegértelmezés (Lk 22, 7-20; Mt 27, 27-66; Lk 24, 13-35; Jn 20, 19-29; a füzet jegyzete, tk. 117-160. o.). Következő órán írásbeli számonkérés (35’; fogalmazás típusú dolgozat, segédeszköz: Szentírás).

Tk. 160. o. Ernst Barlach szobra

Füzet Tk. 155-160. o. Tk. 117-160. o.


Ernst Barlach szobra: A viszontlátás (Krisztus és Tamás) forrás: fóliára másolható forma a CD-n PowerPoint bemutató a CD-n

219


60. óra: Számonkérés a Messiás megváltó szenvedését, halálát és feltámadását bemutató és értelmező szentírási szövegekből a) Az óra felépítése Témája:

Írásbeli számonkérés a Messiás megváltó szenvedését, halálát és feltámadását bemutató és értelmező szentírási szövegekből. A tanult szentírási szövegek számonkérése: fogalmazás a Lk 22, 7-20; Mt 27, 27-66; Lk 24, 13-35; Jn 20, 19-29 szóelemzéséből és szövegértelmezéséből.

Célja:

Szakasz/idő


Eszközök



Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mit jelent Jézus felszólítása: „ezt tegyétek az én emlékezetemre”? ● Mit akar kifejezni az evangélista a pogány százados ajkára adott szavakkal: „ez az ember valóban Isten Fia volt”? ● Milyen módon tapasztalhatta meg Tamás Jézust? A tanulók válaszaikhoz használhatják a Szentírást, a tankönyvet, füzetet.

Tk. 117-160. o.

1. A tanár lapokat oszt a fogalmazáshoz, közben a Szentírás kivételével mindent (könyv, füzet…) elrakat. 2. Beosztja a csoportokat (A, B, C, D). 3. Elmondja a feladatot: ● A dolgozat formája: fogalmazás. ● Szentírást lehet használni (mást nem). ● Munkaidő: 35’. ● Elmondja és a táblára is felírja a csoportok feladatát: A: Jn 20, 19-29; B: Mt 27, 27-66; C: Lk 22, 7-20; D: Lk 24, 13-35




Táblakép Címek: A csoport B csoport C csoport D csoport



Befejezés 220

Jézus megjelenései János szerint (Jn 20, 19-29) Jézus megfeszítése és halála (Mt 27, 27-66) Az utolsó vacsora (Lk 22, 7-20) Jézus megjelenése Lukács szerint (Lk 24, 13-35)

1’


Szentírás

6. A MESSIÁS EGYHÁZÁNAK SZÜLETÉSE ÉS KIBONTAKOZÁSA KR. U. 30/33-TÓL 100-IG

az elso óó pünkösd Kr. u.

30/33

61. óra: 62. óra: 63. óra: 64. óra: 65. óra: 66. óra: 67. óra: 68. óra:

az apostoli kor 36

a szub-apostoli kor 65

100

A Messiás egyházának születése és kibontakozása (Kr. u. 30/33-100) – történeti és irodalmi bevezetés Számonkérés: a Messiás egyházának története Kr. u. 30/33-tól 100-ig és a Messiás egyházának kezdeti történetét bemutató bibliai irodalom; a Lélek ígérete és Jézus mennybemenetele (ApCsel 1, 1-11) Az egyház születése – az első pünkösd (ApCsel 2, 1-13) Az egyház az apostoli korban – Saul megtérése (ApCsel 9, 1-19a) Az apostoli zsinat Jeruzsálemben (ApCsel 15, 1-11) Az egyház mint Krisztus teste (1 Kor 12, 12-30) A világ és az egyház jövője János jelenéseiben – az egyház sorsa (Jel 12, 1-18) Számonkérés a Messiás egyházának születését és kibontakozásának kezdetét bemutató szentírási szövegekből

ÖSSZEFOGLALÁS, ISMÉTLÉS 69. óra: 70. óra: 71. óra:

Ismétlés – az újszövetségi történeti bevezetések Ismétlés – az Ó- és Újszövetségből tanult szentírási szövegek ismétlése A tanév lezárása

221

6. A Messiás egyházának születése és kibontakozása

61. óra: A Messiás egyházának születése és kibontakozása (Kr. u. 30/33 - 100) – történeti és irodalmi bevezetés a) Az óra felépítése Témája:

A Messiás egyházának története Kr. u. 30/33-tól 100-ig. A Messiás egyházának kezdeti történetét bemutató bibliai irodalom Az egyház születési folyamatának és kibontakozása kezdeti szakaszának megismerése történettudományi szempontból. A legfontosabb műfajok bemutatása (elragadtatási elbeszélés, apostoli igehirdetés, meghívási látomás, apokaliptikus látomás).

Célja:

Szakasz/idő Az óra témájának megadása 1’

Tanári/tanulói tevékenység Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiás egyházának története Kr. u. 30/33-tól 100-ig. A Messiás egyházának kezdeti történetét bemutató bibliai irodalom. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Eszközök

Táblakép, füzet

Táblakép A Messiás egyházának születése és kibontakozása – történeti és irodalmi bevezetés Bevezetés a csoportmunkába a) Csoportok kialakítása 2’ b) A feladat megadása 3’

A feladat elvégzése csoportokban 5’ Ismeretek prezentálása, jegyzetelés 20’

222


Ültetőkártyák

Tk. 161-168. o.




Tábla Füzet


Táblakép (folytatás) Történeti áttekintés 1) Az egyház születésének eseménye

Kr. u. 30/33 A tanítványok felismerték – Jézus felment a mennybe – folytatniuk kell művét: hirdetni Isten országának jelenlétét – erőt a Szentlélektől kapnak – pünkösd ekklészia; szünagógé: görög Isten választott népe nem szakadtak el teljesen a zsidó vallási szertartásoktól keresztség, „kenyérszegés” szervezet: vezetők az apostolok, mellettük segítőtársak: a diakónusok

2) Az apostoli egyház időszaka

Kr. u. 36-tól 65-ig elterjedt az egyház Jeruzsálemtől kezdve Antóchián át Rómáig Pál – Saulus – zsidó családból, Tarzusból – farizeusi neveltetés – megtérése – a damaszkuszi úton – 3 missziós útja: 1. Kr. u. 46-49: Syria-Galatia-Jeruzsálem 2. Kr. u. 50-52: Syria-Galatia-Asia-Macedonia-Thessalonica-Akhaia-Asia-JudaeaJeruzsálem 3. Kr. u. 54-58: Antióchia-Ephesus-Macedonia-Akhaia-Jeruzsálem – letartóztatják (60) – Rómába viszik, 67 körül kivégzik egyre inkább elszakadnak a zsidóktól szervezet: kettős tagolódás; a vezetők az apostolok és a presbiterek; segítőtársak a diakónusok

3) Az apostolok nevében tanító egyház

Kr. u. 65-100, a szub-apostoli kor apostoli tekintéllyel született írások, pl. levelek végérvényesen elválnak a régi Izraeltől elmélyül a Krisztus isteni mivoltába vetett hit szervezet: hármas tagolódás; vezető presbiterek, presbiterek és diakónusok

Irodalmi-műfaji áttekintés Elragadtatási elbeszélés

az ókorban is ismert műfaj, híres személyiségek mennybemenetelét mutatja be tanítása: a személy „felvétetett” az isteni világba 223


Apostoli igehirdetés

az első húsvét után jelent meg e műfaj más elnevezései: kérügma vagy katekézis (görög) célja az olvasó hitre hangolása

Meghívási látomás

dráma, amelyben Krisztus tanítványává tesz valakit hasonlít a megtéréstörténetre példa rá Saul megtérésének története

Apokaliptikus látomás

ószövetségi képekkel közöl kinyilatkoztatást az eljövendő történéseit látjuk: Isten üdvözítő terve biztosan valóra fog válni a végső dolgokra vonatkozó (eszkatologikus) tanítás


Kapcsolódás az előző órához: a dolgozat kiosztása, értékelése 3’ Befejezés 2’

Ismétlő kérdésekkel megszilárdítja az ismereteket, tisztázza a fogalmakat: ● Mikorra tehető az egyház születése? ● Az apostoli egyház időszakában hol éltek keresztények? ● Mit tudunk Pál életéről? ● Mit tudunk Pál missziós útjairól? ● Milyen volt a szub-apostoli kor egyházának vezetése? ● Melyek az elragadtatási elbeszélés műfaji jellemzői? ● Mit jelent a kérügma szó? ● Melyik szentírási részlet példa a meghívási látomásra? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt.

Tk. 161-168. o.



Házi feladat: Megtanulandó: a Messiás egyházának története, a Messiás egyházának történetét bemutató bibliai irodalom Kr. u. 30/33-tól 100-ig (a füzet jegyzete, tk. 161-168. o.). Következő órán írásbeli számonkérés az óra anyagából (15’; segédeszköz: nincs).

Táblakép, füzet

Füzet Tk. 161-168. o.


Ültetőkártyák A kártyákat az osztály létszámának megfelelően kell előkészíteni. A csoportokba lehetőleg 3-4 tanuló kerüljön. 224


Feladatkártyák A feladatkártyákat a csoportok számának megfelelően kell előkészíteni. Minden csoport 1 feladatot kap. Ha hatnál több csoport van, 1 feladatot több csoport is megold (ekkor képviselőik együtt állnak az osztály elé, kiegészítik, pontosítják egymás vázlatát). Ha kicsi a létszám, a tanulók kettesével is dolgozhatnak. Az egyes csoportok feladatai: 1. csoport: A tk. 161-162. oldaláról jegyzeteljétek ki az egyház születésének körülményeire vonatkozó általános ismereteket! 2. csoport: A tk. 163-165. oldaláról jegyzeteljétek ki az apostoli egyház jellemzőit! (Pált ne!) 3. csoport: A tk. 163-164. oldaláról jegyzeteljétek ki a Pálra vonatkozó ismereteket! 4. csoport: A tk. 165-166. oldaláról jegyzeteljétek ki a szub-apostoli korra vonatkozó történeti ismereteket! 5. csoport: A tk. 166-167. oldaláról jegyzeteljétek ki az elragadtatási elbeszélés és a meghívási látomás műfaji jellemzőit! 6. csoport: A tk. 166-168. oldaláról jegyzeteljétek ki az apostoli igehirdetés és az apokaliptikus látomás műfaji jellemzőit! Minta a feladatkártyákra:

2. csoport

3. csoport

A tk. 163-165. oldaláról jegyzeteljétek ki az apostoli egyház jellemzőit! (Pált ne!)

A tk. 163-164. oldaláról jegyzeteljétek ki a Pálra vonatkozó ismereteket!





Jó munkát!

Jó munkát!


225


62. óra: Számonkérés: a Messiás egyházának története Kr. u. 30/33-tól 100-ig és a Messiás egyházának kezdeti történetét bemutató bibliai irodalom; a Lélek ígérete és Jézus mennybemenetele (ApCsel 1, 1-11) a) Az óra felépítése Témája:

Írásbeli számonkérés az egyház kialakulásának és kibontakozása kezdeti szakaszának történeti hátteréből és a Messiás egyházának kezdeti történetét bemutató bibliai irodalomból. A Lélek ígérete és Jézus mennybemenetele. Az egyház születése és kezdeti kibontakozása történelmi hátterének, a legfontosabb műfajoknak írásbeli számonkérése. A Jézus mennybemenetelét leíró elragadtatási elbeszélés (ApCsel 1, 1-11) szómagyarázata és szövegértelmezése. Reflektálás megbízatásainkra.

Célja:

Szakasz/idő


Eszközök





Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mikor született az egyház? ● Hány misszós útja volt Pálnak? ● Melyik időszakban kezdett az egyház elszakadni a zsidó vallástól? ● Melyik az a műfaj, amely ószövetségi képekkel közöl kinyilatkoztatást? ● Mit jelent az eszkatologikus kifejezés? Melyik műfajhoz kapcsolható a fogalom? A tanulók válaszaikhoz használhatják a tankönyvet, füzetet.

Tk. 161-168. o.



1. A tanulók munkába kezdenek. A tanár dolgozatírás közben körbejár, figyel, szükség esetén segít értelmezni a feladatot. 2. Az idő leteltével beszedi a kész dolgozatokat. Ismerteti az óra témáját, címét: Az egyház születése – a Lélek ígérete és Jézus mennybemenetele (ApCsel 1, 1-11). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép (folytatás) Jézus mennybemenetele (ApCsel 1, 1-11)

226

Tk., füzet

Táblakép, füzet

62. óra: Számonkérés; Jézus mennybemenetele (ApCsel 1, 1-11) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban az ApCsel 1, 1-11 szövegét.

Szentírás


Szentírás


Tk. 169-171. o.

2’ b) Hangos felolvasás 2’ Feldolgozás b) Szóelemzés 5’

Táblakép, füzet


negyven napon át: a vallási tapasztalat elmélyülésének ideje Isten országáról beszélt: a tanítványok egyre bizonyosabbá válnak, hogy Jézus tanítása nyomán Isten megvalósuló országát kell hirdetniük tanúságot tegyetek rólam: képviseljék az életükben is jelen lévő Krisztust felemelkedett, és felhő takarta el: vallási tapasztalat képszerű leírása miért álltok és néztek az égre?: a tanítványoknak most már cselekedniük kell úgy jön el ismét…: Krisztus második eljövetele (parúzia)


1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Milyen folyamatot ír le a negyven nap? ● Milyen bizonyosság áll a leírás hátterében? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 179. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés Lukács az elragadtatási elbeszélés műfajában írja le Jézus mennybemenetelét. A negyven nap azt mutatja, a tanítványoknak időre volt szükségük, hogy – a Lélek megvilágosító tevékenysége nyomán – megértsék, Mesterük „elfoglalta helyét az Isten jobbján”, s világossá váljon feladatuk: ezentúl a feltámadt Krisztust kell hirdetniük. Aktualizálás 5’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● Mivel bízza meg Jézus tanítványait? ● Minket mivel bíznak meg? ● Mi kiktől kapjuk megbízásainkat? ● Milyen megbízatásainkat végezzük lelkesen? ● Honnan van a lelkesedés, kinek tulajdonítjuk?

Tk. 180. o.

227


Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni az ApCsel 1, 1-11 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 169-171.179-180. o.). Következő órán felelés szóban.

Befejezés 2’

Füzet Tk. 169-180. o.


Dolgozatkérdések A csoport 1. Mi jellemzi a szub-apostoli kort? 2. Ismertesd a Pál apostol életére vonatkozó ismereteket! 3. Írd le a meghívási látomás műfaji jellemzőit! Írj példát! B csoport 1. Mi jellemzi az apostoli egyház időszakát? 2. Mi jellemzi az egyház születésének időszakát? 3. Írd le az apokaliptikus látomás műfaji jellemzőit! forrás: nyomtatható forma A4-es méretben a CD-n


Értékelőlapok


2.

Mi jellemzi a szub-apostoli kort?

Ismertesd a Pál apostol életére vonatkozó ismereteket!

Összpontszám

5 pont

4 pont

3.

Írd le a meghívási látomás műfaji jellemzőit! Írj példát!

3 pont

+


5 pont

Válasz elemei

Pontozás elemei

Kr. u. 65-100 apostoli tekintéllyel született írások pl. levelek végérvényesen elváltak a régi Izraeltől elmélyül a Krisztus isteni mivoltába vetett hit szervezet: hármas tagolódás – vezető presbiterek, presbiterek és diakónusok Saulus zsidó családból, Tarzusból; farizeusi neveltetés; megtérése – a damaszkuszi úton 3 missziós út letartóztatják (60), Rómába viszik, 67 körül kivégzik dráma, amelyben Krisztus tanítványává tesz valakit hasonlít a megtéréstörténetre példa rá Saul megtérésének története

1p 1p 1p 1p


1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p

62. óra: Számonkérés; Jézus mennybemenetele (ApCsel 1, 1-11)


2.

3.

+

Mi jellemzi az apostoli egyház időszakát?

Mi jellemzi az egyház születésének időszakát?

Összpontszám

4 pont

5 pont

Írd le az apokaliptikus látomás műfaji jellemzőit!

3 pont


5 pont

Válasz elemei

Pontozás elemei

Kr. u. 36-tól 65-ig elterjedt az egyház Jeruzsálemtől kezdve Antóchián át Rómáig egyre inkább elszakadnak a zsidóktól szervezet: kettős tagolódás; a vezetők az apostolok és a presbiterek; segítőtársak a diakónusok Kr. u. 30/33 A tanítványok felismerték: Jézus felment a mennybe; folytatniuk kell művét: hirdetni Isten országának jelenlétét; erőt a Szentlélektől kapnak – pünkösd nem szakadtak el teljesen a zsidó vallási szertartásoktól keresztség, „kenyérszegés” szervezet: vezetők az apostolok, mellettük segítőtársak a diakónusok ószövetségi képekkel közöl kinyilatkoztatást az eljövendő történéseit látjuk: Isten üdvözítő terve biztosan valóra fog válni a végső dolgokra vonatkozó (eszkatologikus) tanítás

1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p 1p


229


63. óra: Az egyház születése – az első pünkösd (ApCsel 2, 1-13) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

Az egyház születése – az első pünkösd. A Lélek eljövetelét leíró szentírási szöveg (ApCsel 2, 1-13, részlet a tankönyvi szemelvények közül) szóelemzése és szövegértelmezése. A szövegértési készség fejlesztése. Az év végi „összefoglaló” vizsga előkészítése.


Kapcsolódás az előző órához: a dolgozat kiosztása, értékelése 3’ Az év végi összefoglaló „vizsga” előkészítése 5’



Eszközök

Egy tanulót feleltet. Kérdés: A Jézus mennybemenetelét leíró szentírási szöveg (ApCsel 1, 1-11) rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Szentírás



1. Tájékoztat az év végi „vizsgáról”: ● ismétlést szolgáló szóbeli vizsga ● három típusú/tartalmú tételt húznak majd: történeti háttér, irodalmi-műfaji ismeretek, szentírási szövegek; ● ismerteti a vizsga időpontját; szervezésének módját; ● felkészülés rá: közösen a vizsgát megelőző két összefoglaló órán ismétlenek; addig a napi anyaggal párhuzamosan haladva, önállóan kell átnézni a tanult ismereteket; felhívja a figyelmet az otthoni tanulás, a folyamatos ismétlés fontosságára. 2. Kiosztja a vizsgatémákat fénymásolva.

Vizsgatémák

Ismerteti az óra témáját, címét: Az egyház születése – az első pünkösd (ApCsel 2, 1-13). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép Az egyház születése – az első pünkösd (ApCsel 2, 1-13) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel


Szentírás

Önként jelentkező tanulóval felolvastatja az elbeszélést.

Szentírás

2’ b) Hangos felolvasás 2’ 230

63. óra: Az első pünkösd (ApCsel 2, 1-13) Feldolgozás a) Szóelemzés Páros munka: a hiányzó kifejezések azonosítása 7’ Páros munka: ellenőrzés 5’ Közös ellenőrzés




Tk. 172-173. o.


Megoldás



5’ Közös munka: a szóelemzések rögzítése 3’


Pünkösd: ősi zsidó aratási ünnep, hét héttel húsvét után; a Sínai-szövetség ünnepe is zaj, szélvész: a sínai-hegyi teofánia elemei tűz: az Ószövetségben Isten jelenvalóságának jelképe beteltek Szentlélekkel: tanúságtételük alapja nem csupán a törvény, hanem maga Isten nyelveken kezdtek beszélni: a Lélek jelenvalósága egységet létrehozó erő pártusok, médek…: Isten minden népet hív vajon mi ez?: az események tanúi kétféleképpen reagáltak a történtekre


1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Milyen képet használ az evangélista a Lélek erejének ábrázolására? ● Mi jellemzi az új, a Lélektől áthatott közösséget? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 179. o

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés A szerző kultikus etiológia és apostoli igehirdetés műfajában mutatja be a Lélek eljövetelét és Krisztus egyházának születését. Az egyház születésének történeti alapja, hogy Jézus követői megtapasztalták a Lélek közösséget formáló és tanúságtételre késztető erejét.

231


Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni az ApCsel 2, 1-13 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 171-173.179. o.). Következő órán felelés szóban. Felhívja a figyelmet: ismételjenek az összefoglaló „vizsgára”.

Befejezés 2’

Füzet Tk. 171-179. o.

b) Háttéranyagok Vizsgatémák Ld. a kézikönyv végén, A tanév lezárása c. óra után. forrás: nyomtatható forma A4-es méretben a CD-n


Hiányos szómagyarázatok Írásvetítővel vetíthető fólia a hiányos szöveggel forrás: fóliára másolható forma a CD-n Megoldás a magyarázatok vetítésének sorrendjében: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

mikor elérkezett Pünkösd napja mindannyian mindnyájan beteltek Szentlélekkel zaj támadt az égből, olyan, mint a heves szélvész zúgása különféle nyelveken kezdtek beszélni istenfélő zsidók szétoszló nyelvek jelentek meg nekik, olyanok, mint a tűz pártusok, médek … krétaiak és arabok vajon mi ez?



232

Pünkösd zaj, szélvész tűz beteltek Szentlélekkel nyelveken kezdtek beszélni pártusok, médek… vajon mi ez?

64. óra: Saul megtérése (ApCsel 9, 1-19a)

64. óra: Az egyház az apostoli korban – Saul megtérése (ApCsel 9, 1-19a) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

Az egyház az apostoli korban (Kr. u. 36-tól 65-ig) – Saul megtérése. A Saul megtérését leíró meghívási látomás (ApCsel 9, 1-19a) szóelemzése és szövegértelmezése. Reflektálás gondolkodásmódunk alakulására, változására.



Tanári/tanulói tevékenység Egy tanulót feleltet. Kérdés: A Lélek eljövetelét leíró szentírási szöveg (ApCsel 2, 1-13) rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás). Ismerteti az óra témáját, címét: Az egyház az apostoli korban – Saul megtérése (ApCsel 9, 1-19a). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.


Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Az egyház az apostoli korban – Saul megtérése (ApCsel 9, 1-19a) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel 2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban az ApCsel 9, 1-19a szövegét.

Szentírás


Önként jelentkező tanulókkal felolvastatja a szöveget dramatizálva (narrátor, Jézus, Saul, Ananiás).

Szentírás



b) Szóelemzés


5-8’

Szentírás Tk. 181-183. o. Táblakép, füzet


még mindig gyűlölettől lihegett: fanatikus módon üldözi a Krisztusban hívőket fényesség: a teofánia műfaji eleme leesett a földre: Isten felforgatja Saul terveit, ezzel földre sújtja őt Saul, Saul miért üldözöl engem?: a feltámadt Krisztus azonosítja magát a benne hívőkkel

233


menj be a városba…: Pál az egyházat képviselő tanítványok közvetítésével ismeri majd meg feladatát Ananiás: személye kiemeli: Krisztus az egyház közvetítésével vonzza magához az embereket


1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Milyen eseményeket ábrázol az elbeszélés? ● Hol, milyen változás történik? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 190-191. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés Lukács a meghívási látomás műfajában tárja elénk Saul megtérését. Azt a lelki eseménysort ábrázolja, amelyben a Krisztus követőit fanatikusan üldöző farizeus apostollá válik. Aktualizálás 10’

Befejezés 2’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések és Sieger Köder festménye segítségével: ● Milyennek színek láthatók a képen? ● Látható-e Jézus? Milyennek látjuk Sault? ● Milyen hasonló élményeink vannak, amikor meginog bennünk valami, és új felismerésre jutunk? Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni az ApCsel 9, 1-19a szövegét (a füzet jegyzete, tk. 181-183.190-192. o.). Következő órán felelés szóban. Felhívja a figyelmet: ismételjenek az összefoglaló „vizsgára”.


Sieger Köder festménye: Saul leesik a lóról forrás: fóliára másolható forma a CD-n PowerPoint bemutató a CD-n

234


Füzet Tk. 181-192. o.

65. óra: Az apostoli zsinat Jeruzsálemben (ApCsel 15, 1-11)

65. óra: Az apostoli zsinat Jeruzsálemben (ApCsel 15, 1-11) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

Az egyház az apostoli korban (Kr. u. 36-tól 65-ig) – az apostoli zsinat Jeruzsálemben. A jeruzsálemi apostoli zsinatot leíró részlet (ApCsel 15, 1-11) szóelemzése és szövegértelmezése. Reflektálás a párbeszéd, a vita, a megbeszélések fontosságára.

Szakasz/idő


Eszközök

Egy tanulót feleltet. Kérdés: Saul megtérése (ApCsel 9, 1-19a) – rövid tartalom, a legfontosabb szavak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Feleltetés 3’


Ismerteti az óra témáját, címét: Az egyház az apostoli korban – az apostoli zsinat Jeruzsálemben (ApCsel 15, 1-11). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Szentírás

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Az egyház az apostoli korban – az apostoli zsinat Jeruzsálemben (ApCsel 15, 1-11) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel 2’


Szentírás



Szentírás


Szentírás

Feldolgozás a) A szöveg tartalmának felidézése 2’ b) A szóelemzés és értelmezés asszociációs előkészítése 5’

● ● ●

Egyéni munka keretében a tanulókkal a füzetükbe két kifejezést írat, amely a zsinat/vita szóról eszükbe jut. Minden tanuló kiválaszt egyet, kimegy és felírja a tábla egy kijelölt részére. Az asszociációs vázlat a táblán marad az aktualizálásig.

Füzet Tábla


´´ gyoz dühös

elmond

nézetkülönbség

ZSINAT/VITA megbeszél

veszekedés

megegyeznek

235

6. A Messiás egyházának születése és kibontakozása c) Szóelemzés 5’



Táblakép (folytatás) Szóelemzés ha nem metélkedtek körül…: az apostoli tanítás szerint nem kell elfogadnia a mózesi törvényeket az üdvösséghez a hit által megtisztította szívüket: Isten megtisztította a pogányokat azáltal, hogy megadta nekik a hit ajándékát Jézus Krisztus kegyelme által üdvözülünk: az üdvösséget nem az ószövetségi törvény megtartása biztosítja, hanem a feltámadt Krisztusba vetett hit

d) Értelmezés 8-10’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Milyen kérdéseket tisztáztak az apostolok? ● Mit tanít a szöveg, mi adja az üdvösséget? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 191. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés Lukács az evangéliumi történetírás műfajában számol be arról, hogyan tisztázták az apostolok a tanúságtevés feltételeit és módját. A zsinat bemutatásában hangsúlyozza, a gyűlés résztvevői felismerték, hogy az üdvösséget nem a mózesi törvényekhez való ragaszkodás, hanem a feltámadt Krisztus megváltó ajándékának hívő elfogadása biztosítja. Aktualizálás 8-10’

Befejezés 2’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések és az óra eleji asszociációs vázlat segítségével: ● Mennyire fontos a kérdés, amelyen az apostolok zsinatolnak? ● Mennyire hallgatják meg egymást? ● Hogyan hoznak döntést? ● Nekünk miben kellene követni ezt a példát? Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni az ApCsel 15, 1-11 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 184-186.191-192. o.). Következő órán felelés szóban. Felhívja a figyelmet: ismételjenek az összefoglaló „vizsgára”.


Tk. 192. o. Asszociációs vázlat a táblán

Füzet Tk. 184-192. o.

66. óra: Az egyház mint Krisztus teste (1 Kor 12, 12-30)

66. óra: Az egyház mint Krisztus teste (1 Kor 12, 12-30) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

Az egyház az apostoli korban (Kr. u. 36-tól 65-ig) – az egyház mint Krisztus teste. Az egyházat Krisztus testeként bemutató szentírási részlet (1 Kor 12, 12-30) szóelemzése és szövegértelmezése. Reflektálás arra, hogyan tehetjük láthatóvá Krisztust.



Tanári/tanulói tevékenység Egy tanulót feleltet. Kérdés: A jeruzsálemi apostoli zsinatot leíró részlet (ApCsel 15, 1-11) rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás). Ismerteti az óra témáját, címét: Az egyház az apostoli korban – az egyház mint Krisztus teste (1 Kor 12, 12-30). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.


Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Az egyház mint Krisztus teste (1 Kor 12, 12-30) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel 2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban az 1 Kor 12, 12-30 szövegét.

Szentírás



Szentírás



Szentírás

b) Szóelemzés


Feldolgozás

5-8’



a test egy … sok tagja van…: az ókorban is ismert kép a test és testrészek kapcsolatáról (tanmesék); az egyház Krisztus teste ti pedig Krisztus teste vagytok: a keresztények valódi egységben vannak a feltámadt Krisztussal; a különböző karizmák akár a testrészek, az egész test javára vannak 237

6. A Messiás egyházának születése és kibontakozása c) Értelmezés 10’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi a céljuk a Lélektől kapott ajándékoknak? ● Kihez tartoznak a keresztények mindannyian? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 191. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés Pál az apostoli levél műfaján keresztül azt tanítja, hogy az egyház Krisztus teste. A különféle szolgálatokkal megbízott keresztények mind a feltámadt Krisztushoz tartoznak. Feladatuk, hogy kapott ajándékaik szerint tanúskodjanak a Messiás megváltó szenvedéséről, haláláról és feltámadásáról. Aktualizálás 10’

Befejezés 2’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések és Sieger Köder alkotása segítségével: ● Kik láthatók a festményen? ● Milyen szolgálatokat ábrázol a kép? ● Nekünk milyen feladatunk lehet ezen a nagy tablón? Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni az 1 Kor 12, 12-30 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 186-187.191-192. o.). Következő órán felelés szóban. Felhívja a figyelmet: ismételjenek az összefoglaló „vizsgára”.


Sieger Köder alkotása: Pál ír Korintusba (üvegablak) forrás: fóliára másolható forma, illetve PowerPoint bemutató a CD-n

238

Tk. 192. o. Sieger Köder alkotása

Füzet Tk. 186-192. o.

67. óra: Az egyház sorsa (Jel 12, 1-18)

67. óra: A világ és az egyház jövője János jelenéseiben – az egyház sorsa (Jel 12, 1-18) a) Az óra felépítése Témája: Célja:

A világ és az egyház jövője János jelenéseiben – az egyház sorsa. A Jelenések könyvéből az egyház jövőjére vonatkozó látomás (Jel 12, 1-18, részlet a tankönyvi szemelvények közül) szóelemzése és szövegértelmezése. Reflektálás a jó jelenlétére életünkben. Számonkérés előkészítése.



Tanári/tanulói tevékenység Egy tanulót feleltet. Kérdés: Az egyház mint Krisztus teste: az 1 Kor 12, 12-30 levélrészlet rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás). Ismerteti az óra témáját, címét: A világ és az egyház jövője János jelenéseiben – az egyház sorsa (Jel 12, 1-18). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.


Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) A világ és az egyház jövője János jelenéseiben – az egyház sorsa (Jel 12, 1-18) Prezentálás a) Csöndes találkozás a szöveggel

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal magukban a Jel 12, 1-18 szövegét.

Szentírás


Szentírás


Szentírás

2’ b) Hangos felolvasás 2’ Feldolgozás a) A szöveg tartalmának felidézése 2’ b) A szóelemzés és értelmezés előkészítése 5’

Páros, majd közös munka: 1. A tanulópárok egyik felével kigyűjteti az asszony, másik felével a vadállat jellemzőit: a tanulók füzetükbe jegyzetelik a talált kifejezéseket. 2. Két önként jelentkező tanulópárral felíratja a táblára a szavakat, majd közösen megbeszélik, pontosítják a kifejezésgyűjteményt.

Szentírás Füzet Tábla

239


Táblakép: egy lehetséges tanulói kifejezésgyűjtemény asszony öltözete a nap lába alatt a hold fején tizenkét csillagból korona áldott állapotban, vajúdva, kiáltozott fiúgyermeket szült a pusztaságba menekült két nagy sasszárnyat kapott c) Szóelemzés 6’

vadállat nagy, tűzvörös sárkány hét feje, tíz szarva farka lesöpörte a csillagok harmadát harc támadt letaszították vízárat bocsátott a szájából




asszony: az öszövetségi választott népben gyökerező egyház, Krisztus közössége áldott állapotban volt: azok a gyötrelmek, amelyben a messiási szenvedésekben részesülő egyház felmutatja a világnak a Feltámadottat sárkány: az Ószövetségben Izrael ellenségeit jelképezi; itt azokat a tényezőket, melyek akadályozzák Isten országának kibontakozását fiúgyermeket: a Messiás a pusztaságba menekült: a földi lét szenvedései letaszították: Isten szeretete győzelmet aratott a bűn fölött

d) Értelmezés 8-10’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi lehet a szerző üzenete? ● Milyen apokaliptikus képeket találunk a szövegben? ● Milyen jövő vár a feltámadt Krisztus egyházára a látomás szerint? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 217-218. o.

Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás) Értelmezés Az egyház jövőjére vonatkozó látomás az apokalipszis műfajához tartozik, mondanivalóját jelképek segítségével fejezi ki. A látnok az üdvtörténet egészét mutatja be. Arról ad tanítást, hogy a feltámadt Krisztust megjelenítő egyház Isten oltalma alatt sikeresen teljesíti küldetését, felkészíti a világot Isten uralmának befogadására. 240

67. óra: Az egyház sorsa (Jel 12, 1-18) Aktualizálás 8-10’

Befejezés 2’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● Milyen dolgok mutatják életünkben, hogy a gonosznak nincs végeleges hatalma fölöttünk? ● Hogyan tudjuk más embereken is megmutatni, nem a gonoszságé a végső szó? Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Jel 12, 1-18 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 209-212.217-218. o.). Átismétlendő: a Messiás egyházának születéséről és kibontakozásáról szóló szentírási szövegekkel kapcsolatban tanult ismeretek – műfaj, tartalom, szóelemzés, szövegértelmezés (ApCsel 1, 1-11; ApCsel 2, 1-13; ApCsel 9, 1-19a; ApCsel 15, 1-11; 1 Kor 12, 12-30; Jel 12, 1-18; a füzet jegyzete, tk. 161-218. o.). Következő órán írásbeli számonkérés (35’; fogalmazás típusú dolgozat, segédeszköz: Szentírás). Felhívja a figyelmet: ismételjenek az összefoglaló „vizsgára”.

Tk. 218. o.

Füzet Tk. 209-218. o. Tk. 161-218. o.


241


68. óra: Számonkérés a Messiás egyházának születését és kibontakozásának kezdetét bemutató szentírási szövegekből a) Az óra felépítése Témája:

Írásbeli számonkérés a Messiás egyházának születését és kibontakozásának kezdetét bemutató szentírási szövegekből. A tanult szentírási szövegek számonkérése: fogalmazás az ApCsel 1, 1-11; ApCsel 2, 1-13; ApCsel 9, 1-19a; ApCsel 15, 1-11; 1 Kor 12, 12-30; Jel 12, 1-18 szóelemzéséből és szövegértelmezéséből.

Célja:

Szakasz/idő


Eszközök

Számonkérés a) A dolgozat bevezetése 4’

b) Dolgozatírás 35+1’

1. A tanár lapokat oszt a fogalmazáshoz, közben a Szentírás kivételével mindent (könyv, füzet…) elrakat. 2. Elmondja a feladatot: ● A dolgozat formája: fogalmazás. ● Szentírást lehet használni (mást nem). ● Munkaidő: 35’. ● Mindenki húz egy feladatkártyát, amelyen valamelyik szentírási rész szerepel, azt kell elemeznie. 3. Kihúzatja a tanulókkal a feladatkártyát.



Szentírás


Feladatkártyák

Házi feladat: ismételjenek az összefoglaló „vizsgára”.

Befejezés 1’

b) Háttéranyagok Feladatkártyák A feladatkártyákat a tanulók számának megfelelően kell előkészíteni. A tanult hét szöveg (közel) azonos számban szerepeljen rajtuk. A szövegek: Jézus mennybemenetele ApCsel 1, 1-11 Az első pünkösd ApCsel 2, 1-13 Saul megtérése ApCsel 9, 1-19a Az apostoli zsinat Jeruzsálemben ApCsel 15, 1-11 Az egyház mint Krisztus teste 1 Kor 12, 12-30 Az egyház sorsa Jel 12, 1-18 forrás: fénymásolható, szétvágható forma a CD-n

242

69. óra: Ismétlés – az újszövetségi történeti bevezetések

69. óra: Ismétlés – az újszövetségi történeti bevezetések a) Az óra felépítése Témája: Célja:

A hat újszövetségi történeti bevezetés ismétlése. A hat történeti bevezetésben tanult legfontosabb ismeretek átismétlése a ‘tabu’ játék segítségével, csoportmunka formájában. Közös felkészülés az év végi összefoglaló „vizsgára”.

Szakasz/idő


Eszközök





Ismerteti az óra témáját: Közös felkészülés az év végi összefoglaló „vizsgára” – a hat újszövetségi történeti bevezetőben tanult legfontosabb ismeretek átismétlése.

Bevezetés a csoportmunkába a) Csoportok kialakítása 2’ b) A feladat megadása 4’ Ismétlés

4-5 fős csoportokra osztja az osztályt. Csoportfelosztás: pl. kártyákkal, kiszámolással v. ülésrend szerint. A tanulók kialakítják a csoportokat. Ismerteti az ismétlés, a csoportmunka módját: ● ‘tabu’ játékkal ismételnek; elmondja a játékszabályt; ● elmondja a játék menetét az órán. ●

30’ Befejezés 2-5’

●

Ültetőkártyák

Játékszabály (Füzet, tk.) Feladatkártyák

A csoportok „játszanak”, ismételnek. A tanár bátorít, munkára ösztönöz; a szervezéstől függően vezeti a játékot, ill. segít, hogy betartsák a játékszabályokat.

A játék lezárása, eredményhirdetés. Házi feladat: Ismételni, készülni az összefoglaló „vizsgára”.


Játékszabály és javaslatok a játék órai megszervezésére Ld. a 32. óra után.

Feladatkártyák A feladatkártyákat a játék tervezett menetének megfelelően kell egy vagy több sorozatban előkészíteni.

243

Év végi ismétlés A kitalálandó szavak és az egyes szavakhoz kapcsolódó tiltott szavak listája: Kitalálandó szó 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

szinpotikus evangéliumok apostoli levél apokalipszis üdvtörténet Nagy Heródes Josphus Flavius Tacitus negyedes fejedelem helytartó Pontius Pilatus qumráni leletek haszidok esszénusok farizeusok szadduceusok zelóták főtanács főpap papok leviták írástudók szémeion Niszán 14/15 peszah két pillér elmélet pünkösd egyház Pál presbiter episzkoposz szub-apostoli kor kézrátétel

Tiltott szavak együttlátó, Mt-Mk-Lk, evangélium Pál, írni, feladó jelenés, látomás, szimbólum Isten, ember, boldogság Júdea, király, gyilkos történetíró, zsidó, forrás római, forrás, történetíró Heródes, Júdea, római római, Pontius Pilatus, igazgat helytartó, Júdea, kézmosás XX. sz., tekercs, barlang vallásos, istenfélő, Emberfia vallási élet, három messiási személy, Qumrán Tóra, halál utáni élet, tisztátalanság párt, gazdagok, templom-állam buzgók, harcos, társadalom főpap, irányít, 71 főtanács, áldozat, egy Áron, áldozat, 24 papok, énekes, kincstár törvény, rabbi, magyarázat jel, csoda, külső húsvét, holdtölte, bárány Niszán 14/15, bárány, Egyiptom halál, feltámadás, pünkösd 50, nyelvek, egyház ekklézsia, közösség, Jézus apostol, Saul, levél elöljáró, bölcs, tanács elöljáró, püspök, szervez 70, apostol, írások tisztség, átadás, szolgálat

Minta a feladatkártyákra:

Kitalálandó szó:

TACITUS Tiltott szavak:

SZUB-APOSTOLI KOR Tiltott szavak:

római forrás történetíró forrás: fénymásolható, szétvágható forma a CD-n 244

Kitalálandó szó:

70 apostol írások

70. óra: Ismétlés – szentírási szövegek

70. óra: Ismétlés – az Ó- és Újszövetségből tanult szentírási szövegek a) Az óra felépítése Témája: Célja:

Az év során tanult legfontosabb ószövetségi és újszövetségi szövegek ismétlése. Ismétlés: a szövegek tartalma, szóelemzése, értelmezése. Az év végi „vizsga” előkészítése.

Szakasz/idő Az óra témájának megadása 1’


Eszközök

Ismerteti az óra témáját: Az év során tanult legfontosabb ószövetségi és újszövetségi szövegek ismétlése.

Bevezetés a csoportmunkába a) Csoportok kialakítása

2’

b) A feladat megadása 4’ Ismétlés

Az előző órához hasonlóan történik (esetleg a csoportbeosztás maradhat az is, ami volt).

Ültetőkártyák

Ismerteti a feladatot: ● csoportokban dolgoznak, egymás tudását ellenőrzik; ● elmondja a csoportmunka menetét; ● kiosztja/kihúzatja a feladatkártyákat.

A csoportmunka menetének leírása Feladatkártyák

●

30’

Előkészület a „vizsgára” 5’

Befejezés 2’

●

A csoportok ismételnek. A tanár körbejár, segít, ha kell. Bátorít, munkára ösztönöz.

Tk. füzet Szentírás

Átismétli a „vizsgával” kapcsolatos tudnivalókat: ● vizsgatételek; segédeszköz; ● a felelet értékelése; ● a vizsga időpontja; a vizsga szervezésének módja. ● a vizsga menete (tételhúzás, felkészülés, felelés). Házi feladat: Ismételni, készülni az összefoglaló „vizsgára”.

b) Háttéranyagok A csoportmunka menetének leírása ●

●

●

●

Felkészülés a csoportmunkára egyéni munka keretében: Minden tanuló kap 2 feladatkártyát, rajtuk egy-egy szentírási szöveg helyével. 5’ alatt nézzék át önállóan az ezekhez kapcsolódó ismereteket (segédeszköz: a tankönyv és a füzet). Az ismétlés 2. lépéséhez válasszanak ki szövegenként két-két kifejezést, és ezek magyarázatát alaposan ismételjék át. Első lépés – a szövegek tartalmának ismétlése: A csoporttagok egymás után elmondják csoportjuknak a kapott szövegek tartalmát a cím, ill. a szentírási hely említése nélkül. A többiek feladata: mondják meg, mely szövegekről van szó, és adják meg a pontos szentírási helyet (segédeszközük: a tankönyv és a Szentírás). Második lépés – szóelemzések ismétlése („hiányos szómagyarázatok kiegészítése szóban”): A csoporttagok egymás után elmondják a felkészülés során kiválasztott négy kifejezés magyarázatát (lehetőleg segédeszköz nélkül), de nem mondják meg, melyik szöveghez tartozik, és melyik kifejezésről van szó. A többi csoporttag feladata, hogy kitalálják, mely szavakról van szó (az ismétlés első lépése alapján már tudják, melyik két szöveg szavairól lehet szó!). Segédeszközként használhatják a tankönyvet és a Szentírást (illetve nehezíthető a feladat azzal, ha csak a Szentírást használhatják). Harmadik lépés – az értelmezések ismétlése: A csoporttagok rendre egymás után megpróbálják felidéztetni a feladatkártyáikon kapott két szöveg értelmezését a csoport többi tagjával. A szöveg „tulajdonosa”, aki a felkészülés során már átnézte az értelmezést, rávezető kérdésekkel segíti a többieket, hogy visszaemlékezzenek a tanultakra. Ha a többiek pontatlanul emlékeznek, vagy nem boldogulnak, ő maga mondja el az értelmezést. Segédeszközt lehetőleg ne használjanak, de ha szükséges, elővehetik a füzetet és a tankönyvet. 245

Év végi ismétlés

Feladatkártyák Ószövetségi szövegek: 1. 2. 3. 4. 5. 6/A 6/B 6/C 7. 8. 9/A 9/B 9/C 10.

A világ teremtése a Bibliában (Ter 1, 1-25.31; 2, 1-4a) Az ember teremtése az első és a második teremtés-elbeszélésben (Ter 1, 26-30; Ter 2, 4b-25) A bűnbeesésről szóló leírás (Ter 3, 1-24) Ábrahám hite (Ter 22, 1-18) A zsidó húsvét (Kiv 12, 1-14) Izajás jövendölése az Emmánuelről (Iz 7, 10-17) vagy Izajás próféciája a királyi gyermekről (Iz 8,23b - 9,6) vagy A Messiásra vonatkozó izajási ígéret (Iz 11, 1-9) Jeremiás szavai az új szövetségről (Jer 31, 31-34) A Jahve Szolgájáról szóló negyedik dal Második Izajásnál (Iz 52,13 - 53,12) Az Úr fölkent Királya és a népek (Zsolt 2) vagy Imádság a királyért (Zsolt 72) vagy A királyi Messiás főpapsága (Zsolt 110) Az Emberfia Dániel jövendölésében (Dán 7, 1-28)

Újszövetségi szövegek: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Jézus születése (Lk 2, 1-7) A szerető Atya alakjának megismertetése (Lk 15, 11-32) Az ország a Jézust elfogadó boldog emberek közössége (Mt 5, 1-12) A béna meggyógyítása (Mk 2, 1-12) Jézus lecsendesíti a tengert (Mk 4, 35-41) Az utolsó vacsora (Lk 22, 7-20) Jézus megfeszítése és halála (Mt 27, 27-66) Jézus feltámadása Lukács szerint (Lk 24, 13-35) Az első pünkösd (ApCsel 2, 1-13) Az egyház sorsa (Jel 12, 1-18)

A feladatkártyákat az osztály létszámának megfelelően kell előkészíteni. Minta a feladatkártyákra:

Izajás jövendölése az Emmánuelről

Jézus lecsendesíti a tengert

Iz 7, 10-17

Mk, 4, 35-41


246

71. óra: A tanév lezárása

71. óra: A tanév lezárása a) Az óra felépítése Témája: Célja:

A tanév lezárása. Az összefoglaló „vizsga” tapasztalatainak összegzése, a tanulók felkészültségének, tudásának, viselkedésének értékelése. Beszélgetés a tanév tapasztalatairól, az osztály és a tanulók éves munkájáról; a munka értékelése, az év végi jegyek lezárása. Beszélgetés/játék/humoros történetek olvasása.

Szakasz/idő


A tanév lezárása

A kitűzött céloknak megfelelően lezárja a tanévet.

Beszélgetés, olvasás vagy játék

Beszélgetést kezdeményez arról, kinek melyik szentírási rész volt a legkedvesebb, a legtöbbet mondó, és miért. vagy: ● Felolvas vagy felolvastat pl. Marcello D’Orta könyveinek egyikéből vagy más könyvből részeket. vagy: ● Előkészít néhány bibliai játékot, ezek közül választanak a tanulók.

Eszközök

●

Befejezés

b) Háttéranyagok Az óra tervezett menetének megfelelően kell előkészíteni.

247

Vizsgatételek és vizsgatémák – Ó- és Újszövetség

Vizsgatételek és vizsgatémák 9. évfolyam A vizsgatételeket az év során megtanított történelmi és műfaji ismereteknek, az elemzett szentírási szövegeknek megfelelően kell összeállítani. Vizsgatémák a kézikönyvben forrás: nyomtatható forma A4-es méretben a CD-n

A/ tételrész – Történeti bevezetések Minta a tételrészre: A/tételrész – Történeti bevezetések Feleletednek ebben a részében a „Nagy Bumm” kifejezéssel kapcsolatos ismereteidet osztod meg velünk. Ismertesd, melyik történeti bevetőben tanultunk erről a kifejezésről, és miért fontos a Szentírás értelmezése szempontjából! Kérem, hogy gondolataidat összefüggően, lényegre törően add elő! Sok sikert! Vizsgatémák: Ószövetség 1. 2.

„Nagy Bumm” biológiai fejlődéselmélet

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Mezopotámia Egyiptom II. Ramszesz Mózes Ábrahám honfoglalás bírák Saul Dávid prófétaközösségek Izrael, az északi országrész

14.

Júda, a déli országrész

248

Újszövetség 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

babiloni fogság Izajás Jeremiás Ezekiel Második Izajás Círusz Zerubbábel Józsué főpap a második templom Ezdrás és Nehemiás Ptolemaioszok Szeleukidák IV. Antióchosz Epifánész

28. 29. 30.

Makkabeusok hanukka római fennhatóság

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

szinpotikus evangéliumok apostoli levél apokalipszis üdvtörténet Nagy Heródes Josphus Flavius Tacitus negyedes fejedelem helytartó Pontius Pilatus qumráni leletek haszidok esszénusok farizeusok szadduceusok zelóták

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

főtanács főpap papok leviták írástudók szémeion Niszán 14/15 peszah két pillér elmélet pünkösd egyház Pál presbiter episzkoposz szub-apostoli kor kézrátétel


B/ tételrész – Irodalmi műfajok Minta a tételrészre:

B/tételrész – Irodalmi műfajok Feleletednek ebben a részében az etiológia irodalmi műfajjal kapcsolatos ismereteidet osztod meg velünk. Ismertesd, melyek e műfaj legfőbb jellemzői, s nevezz meg a Szentírásból legalább egy szöveget, mely példa erre a műfajra! Kérem, hogy gondolataidat összefüggően, lényegre törően add elő! Sok sikert! Vizsgatémák: Ószövetség

Újszövetség

1.

etiológia

1.

evangélium

2.

mítosz

2.

apostoli levél

3.

monda

3.

apokalipszis

4.

teofánia

4.

gyermekségtörténet

5.

novella

5.

születés-meghirdetés

6.

legenda

6.

gyermekkort bemutató epizód

7.

kultikus elbeszélés

7.

midrás, haggada

8.

törvénygyűjtemény

8.

példázat, parabola

9.

prófétai elbeszélések

9.

boldogmondás

10.

kölcsönzött beszédformák

10.

tanítványi missziót bemutató epizód

11.

prófétai mondások

11.

találkozás-elbeszélés

12.

messiási jövendölések

12.

gyógyítási csoda

13.

bölcsességi irodalom

13.

ördögűzés

14.

zsoltárirodalom

14.

ajándékozó-csoda

15.

épületes irodalom

15.

mentő-csoda

16.

apokaliptikus irodalom

16.

halott-feltámasztás

17.

szenvedéstörténet

18.

feltámadási jelenés

19.

meghívási látomás

20.

apokaliptikus látomás

249


C/ tételrész – Szövegelemzés Minta a tételrészre: C/tételrész – Szövegelemzés Feleletednek ebben a részében a Jézus születésének hírüladása (Lk 1, 26-38) bibliai részlet szómagyarázatát és szövegértelmezését kell ismertetned. Kérem, hogy gondolataidat összefüggően, lényegre törően add elő! Sok sikert! Vizsgatémák: Ószövetség 1. A világ teremtése a Bibliában (Ter 1, 1-25.31; 2, 1-4a) 2. Az ember létrejötte az első és a második teremtés-elbeszélésben (Ter 1, 26-30; 2, 4b-25) 3. A bűnbeesésről szóló leírás (Ter 3, 1-24) 4. Káin és Ábel (Ter 4, 1-16) vagy A vízözön (részletek a Ter 6-9-ből) vagy A bábeli nyelvzavar (Ter 11, 1-9) 7. Ábrahám meghívása (Ter 12, 1-5) 8. Ábrahám hite (Ter 22, 1-18) 9. Mózes meghívása és a kivonulás előkészítése (Kiv 3, 1-14.18-20) 10. A zsidó húsvét (Kiv 12, 1-14) 11. A tízparancsolat (részletek a Kiv 19-24-ből) 12. A szövetségkötés (részletek a Kiv 24-29-ből) 13. Jerikó bevétele (Józs 6, 1-16) 14. Illés szimbolikus cselekedete (1 Kir 18, 16b-40) vagy Ámosz jövendölése Jahve napjáról (Ám 5, 18-24) 15. Izajás jövendölése az Emmánuelről (Iz 7, 10-17) vagy Izajás próféciája a királyi gyermekről (Iz 8,23b - 9,6) vagy A Messiásra vonatkozó izajási ígéret (Iz 11, 1-9) 16. Jeremiás szavai az új szövetségről (Jer 31, 31-34) 17. Ezekiel jövendölése Izrael igazi pásztoráról (Ez 34, 11-12.23-28) 18. A Jahve Szolgájáról szóló negyedik dal Második Izajásnál (Iz 52,13 - 53,12) 19. A megszemélyesített bölcsesség (Péld 8, 22-36) vagy Az isteni bölcsesség rendelését elfogadó Jób (részletek Jób könyvéből) 20. Az Úr fölkent Királya és a népek (Zsolt 2) vagy Imádság a királyért (Zsolt 72) vagy A királyi Messiás főpapsága (Zsolt 110) 21. Isten egyetemes üdvözítő akarata – Jónás könyve 22. Az Emberfia Dániel jövendölésében (Dán 7, 1-28) 250

Újszövetség 1. Jézus születésének hírüladása (Lk 1, 26-38) 2. Jézus születése (Lk 2, 1-7) 3. A tizenkét éves Jézus a templomban (Lk 2, 41-52) 4. A Messiás személye (Lk 4, 16-21) 5. Isten országának hirdetése (Lk 4, 42-44) 6. Az ószövetségi törvény beteljesítése (Mt 5, 17-20) 7. A szerető Atya alakjának megismertetése (Lk 15, 11-32) 8. Isten országa már jelen van Jézusban (Lk 17, 20-21) 9. Isten országa mint eljövendő valóság (Mt 6, 9-15) 10. Az ország a Jézust elfogadó boldog emberek közössége (Mt 5, 1-12) 11. A tizenkettő kiválasztása (Mk 3, 13-19) 12. A látszólag kívülállók (Mk 9, 38-41) 13. Zakeus, a vámos (Lk 19, 1-10) 14. A gerázai megszállott (Lk 8, 26-39) 15. A béna meggyógyítása (Mk 2, 1-12) 16. A kenyérszaporítás (Mk 6, 34-44) 17. Jézus lecsendesíti a tengert (Mk 4, 35-41) 18. A naimi ifjú (Lk 7, 11-17) 19. Az utolsó vacsora (Lk 22, 7-20) 20. Jézus megfeszítése és halála (Mt 27, 27-66) 21. Jézus megjelenése Lukács szerint (Lk 24, 13-35) 22. Jézus megjelenései János szerint (Jn 20, 19-29) 23. A Lélek ígérete és Jézus mennybemenetele (ApCsel 1, 1-11) 24. Az első pünkösd (ApCsel 2, 1-13) 25. Saul megtérése (ApCsel 9, 1-19a) 26. Az apostoli zsinat Jeruzsálemben (ApCsel 15, 1-11) 27. Az egyház mint Krisztus teste (1 Kor 12, 12-30) 28. Az egyház sorsa (Jel 12, 1-18)

VÁRAKOZÁS A MESSIÁSRA A MESSIÁS

Recommend Documents