VAN ÚJ A NAP ALATT, AVAGY XXI. SZÁZADI MAGYAR TALÁLMÁNYOK ÉS A HAZAI SZABADALMI AKTIVITÁS ÉRTÉKELÉSE69
Molnár László Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Marketing Intézet, Miskolc, Magyarország
Absztrakt Úgy tartják, hogy a magyar szürkeállomány világszintű. Az elmúlt évszázad eredményei ezt az állítást alátámasztották, de mi a helyzet a XXI. században? Léteznek-e kortárs feltalálók, és ha igen, kik ők? Milyen új termékeket, innovációkat tudunk felmutatni az elmúlt évekből? Jelen tanulmányban ezeket a kérdéseket és a hazai szabadalmi aktivitást vizsgálom. Az elvégzett elemzések alapján megállapítható, hogy igenis van új a nap alatt, vagyis léteznek az egész világot meghódító XXI. századi magyar feltalálók és találmányok. Ami pedig a szabadalmakat illeti, az utóbbi években drasztikus csökkenés ment végbe, amely elsősorban a nemzeti úton tett külföldi bejelentések alacsony száma miatt következett be. Kulcsszavak: Kutatás-fejlesztés, innováció, szabadalom, feltalálók, találmányok 69 A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
360
Bevezetés Gábor Dénes, Jedlik Ányos, Rubik Ernő, Szentgyörgyi Albert, Puskás Tivadar, Irinyi János, Neumann János. Ki ne halott volna a XX. század legjelentősebb magyar feltalálójáról? Hologram, dinamó, Rubik-kocka, C-vitamin, telefonközpont, biztonsági gyufa: csak néhány azok közül a nagyszerű találmányok közül, amelyeket az előbbi feltalálók jegyeznek, és amelyek megváltoztatták a világ történelmét. Úgy tartják, hogy a magyar szürkeállomány világszintű. Az elmúlt évszázad eredményei ezt az állítást alá is támasztották, de mi a helyzet a XXI. században? Léteznek-e kortárs feltalálók, és ha igen, kik ők? Milyen új termékeket, innovációkat tudunk felmutatni az elmúlt közel másfél évtizedből? Hol helyezkedünk el egy képzeletbeli rangsorban az országok közötti versenyben?
A kutatás célja Jelen tanulmányban a XXI. századi magyar feltalálókat és találmányokat elemzem, kiegészítve a hazai szabadalmi aktivitás vizsgálatával. Ez utóbbi azért tartom szükségesnek, mert annak ellenére, hogy a szabadalmak száma önmagában nehezen értelmezhető és csak más indikátorokkal együtt lehet használni, mégis az innováció legjobb közelítő mutatójának tekinthető és egyelőre nem ismert jobb megoldás erre a feladatra.
A kutatás módszere A kutatás során egyrészt a szakirodalom feldolgozására került sor: a témával kapcsolatos nemzetközi és magyar források feltérképezése, összegyűjtése, elemzése és értékelése: szakkönyvek, folyóiratokban megjelent szakcikkek és egyéb tudományos művek (tanulmánykötetek, doktori értekézések). Másrészt pedig statisztikai adatokat elemeztem, amelyek elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisaiból származtak.
A kutatás elméleti megalapozása A következő részben a tudományos munkám szempontjából kulcsfontosságú, egymással szorosan összefüggő fogalmakat tisztázom, úgymint szabadalom, 361
véd-jegy(oltalom), használati minta(oltalom), formatervezési/ipari minta(oltalom), valamint bemutatom a szabadalmi mutató legfontosabb előnyeit és hátrányait. A szabadalom a találmányok jogi oltalmát biztosítja azáltal, hogy a szabadalom tulajdonosa számára a versenytársakhoz képest előnyösebb pozíciót teremt a termékek és technológiák piacán. Jogi védelem alá vont minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány. A szabadalom tehát valamely műszaki találmányra vonatkozó tulajdonjog, amelyet egy ország szabadalmi hivatala adhat ki egyéneknek vagy szervezeteknek. A találmánynak újszerűnek kell lennie, nem nyilvánvaló ötletből fakadó technikai lépést kell tartalmaznia és iparilag alkalmazhatónak kell lennie (OECD, 2009). A gyakorlatban a szabadalmak országonkénti számát használják általában egyetlen szabadalmi mutatóként. A szabadalmi mutató előnyei, hogy a kutatás-fejlesztési vagy innovációs teljesítmény mérésére általánosan elterjedt, kevesen vitatják a szakirodalomban, az innováció legjobb közelítő mutatójának tekinthető és egyelőre nem ismert jobb megoldás erre a feladatra (Török, 2006). További előnye, hogy a technológiai függőség, a behatolás és a technológiaterjedés változásainak azonosítására is felhasználják, amelyek az országok, az iparágak, a vállalatok és a technológiák terén a feltalálói tevékenység struktúrájában és fejlődésében bekövetkeztek (OECD, 2002). A szabadalmak országonkénti számának hátránya, hogy nem lehet sem tisztán kutatás-fejlesztési, sem tisztán innovációs mutatónak tekinteni, inkább a találmányokat, mint az innovációkat tükrözi, önmagában nem mond semmit a mögötte álló találmányok vagy innovációk értékéről és sok jogtulajdonos eleve el is tekint a szabadalmi bejegyzéstől (Török, 2006). További hátránya, hogy a bejelentett vagy megadott szabadalmak száma önmagában nehezen értelmezhető, ezért a szabadalmak számát csak más indikátorokkal együtt lehet használni (OECD, 2002). A védjegy iparjogvédelmi fogalom. Áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetésére alkalmas, grafikailag ábrázolható megjelölés. A védjegyoltalom a védjegyek jogi oltalmát biztosító oltalmi forma. A használati minta a találmányok egyik iparjogvédelmi oltalmi formája a szabadalmi oltalom mellett. Tárgyak kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás. A használati mintaoltalom a szabadalmazható találmány színvonalát el nem érő új szerkezeti kialakítások védelmére szolgáló oltalmi forma. A formatervezési/ipari minta bármely iparilag előállítható termék formai kialakítása, a termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek vagy a díszítésének külső jellegzetességei eredményeznek. A formatervezési/ipari mintaoltalom az ipari termékek külső formájának jogi oltalmát biztosító oltalmi forma (KSH, 2013). 362
XXI. századi magyar feltalálók és találmányok A bevezetésben azt a kérdést fogalmaztam meg, hogy léteznek-e az egész világot meghódító XXI. századi magyar feltalálók és találmányok? Ha igen, kik ők és milyen szabadalmakat jegyeznek? Az interneten böngészve 159000 találatot kapunk arra a kifejezésre, hogy „magyar találmány”. Áttanulmányozva az első néhány száz találatot, azonban kirajzolódik a legjelentősebb XXI. századi magyar feltalálók és találmányok köre. Nézzünk meg néhány példát ezek közül. Lindmayer István (tű nélküli oltókészülék): A magyar származású kanadai Lindmayer István könnyen kezelhető tű nélküli injekciós adagolót fejlesztett ki. A tű nélküli injekciós tűvel a gyógyszer nagy hatásfokkal, fájdalommentesen adható be a betegnek. Az oltóanyagot egy előre megtöltött, a készülékben elhelyezett kapszulából lehet bejuttatni a szervezetbe. A készülék az összetett rugórendszer segítségével, egy olyan fúvókán át, amelynek átmérője a legkisebb injekciós tű átmérőjének egyötöde, 400 km/h sebességgel lövi be a hatóanyagot a bőr alá, ahol az nagy felületen szétterjedve, rendkívül gyorsan fel tud szívódni a hajszálerekben (National Geographic, 2004) Losonczi Áron (Litracon): A fényáteresztő beton márkaneve a „light transmitting concrete” angol kifejezés rövidítése. A gyártó weboldalán található műszaki adatlap szerint az építési anyag 96 százaléka beton, 4 százaléka pedig optikai szál. A terméket Losonczi áron fejlesztette ki 2001-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A terméket előállító vállalatot 2004 tavaszán alapította a feltaláló. Annak ellenére, hogy ez az építési anyag nagyon drága, mégis kedvelt az építészek körében, mert sokkal erősebb, mint az üveg és ráadásul áttetsző, ellentétben a betonnal (litracon.hu). Rátai Dániel (Leona3Do): A Leonar3Do egy integrált szoftver és hardver platform, amely virtuális valóság (virtual reality, VR) környezetet képes teremteni. Segítségével a térben lehet objektumokat alkotni, tetszőlegesen változtatni és elemezni. A Leonar3Do a forgalomban levő személyi számítógépek konfigurációit komplett interaktív 3D munkakörnyezetté egészíti ki. A Leonar3Do platform termékeit és megoldásait, a Rátai Dániel feltaláló által alapított vállalat fejleszti és forgalmazza (leoanr3do.com). Domokos Gábor és Várkonyi Péter (Gömböc): A Gömböc az első ismert homogén test, melynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van. Bizonyítható, hogy ennél kevesebb egyen363
súlyi helyzettel rendelkező test nem létezhet. A Gömböcöt bárhogy tesszük le, mindig a stabil egyensúlyi pontjába tér vissza. Így viselkedik a keljfeljancsi is. Míg a keljfeljancsi visszaállása egy nehezéknek köszönhető, a Gömböc csupán egyetlen, homogén anyagból készült, ezért maga a forma biztosítja talpra állását. A Gömböc gerincének tetején található az egyetlen instabil egyensúlyi pontja. Ebben a helyzetben elvileg képes lenne megállni, de a legkisebb zavarás hatására elbillen onnan, hasonlóan egy hegyére állított ceruzához (gomboc.eu). Kohlheb Róbert (Stringbike): Lényege, hogy a bicikli hajtott kerekét két bovden mozgatja (a string angolul zsinórt jelent, innen a név), amelyeket két kis kábeldobra csavarnak fel. A pedálok egy fél kör alatt feltekerik majd kihúzzák a madzagokat, és mivel ez a mozgás a jobb és a bal oldalon egymást váltja, folyamatosan tudunk előre haladni. Ehhez persze a pedálok és a madzagok összekötését egy ellipszis alakú lengőkarral oldják meg, amelynek a formája meghatározza a bicikli karakterisztikáját - ez tulajdonképpen a stringdrive lelke (stringbike.com). Kissároslaki István (Kenguru miniautó): A Kenguru névre keresztelt elektromos mini autót a hazai Rehab Zrt. fejlesztette ki már több mint egy évtizede. Az autó itthoni ára 3 millió forint lett volna 10 évvel ezelőtt, és az eredeti terv az volt, hogy az OEP támogatja az autót, de az állammal végül nem tudtak megegyezni a finanszírozásról. Végül egy izombetegség miatt lebénult amerikai ügyvéd, aki a neten talált rá a magyar feltalálóra, 2010-ben meggyőzte Kissároslaki Istvánt, hogy menjen ki hozzá Austinba. Az autó gyártása jövőre indul az USA-ban (HVG, 2014). Zagyvai András (Smartegg): Ez egy logikai játék, amelyben egy fapálcát kell egy labirintuson átvezetni. A fából készült tojásforma egy több-rétegű, háromdimenziós labirintus rendszer. A rétegek axiális és radiális irányban is mozoghatnak. A pálca a rétegekbe vágott járatokban tud mozogni, a két végén lévő dudorok azonban csak néhány helyen férnek át a rétegeken. A bonyolultabb változatokban több egymásba ágyazott héjszerkezet is van, vagy a réteg egy része elforgatható. A játékot Zagyvai András építész találta fel 2007-ben (smartegg.eu). A sort – természetesen – még hosszasan lehetne folytatni, azonban a tanulmányra vonatkozó terjedelmi korlátok miatt kénytelen voltam kiemelni néhány példát a sok-sok XXI. századi magyar feltaláló és találmány közül. 364
Annak érdekében, hogy az invenciók piaci sikere ne másokat gazdagítson, rendkívül fontos a szabadalmi védettség megszerzése. A következő részben ezt a kérdéskört vizsgálom meg egy kicsit közelebbről.
A hazai szabadalmi aktivitás vizsgálata A következő részben a hazai szabadalmi aktivitás legfontosabb statisztikáit mutatom be. Az 1. ábra a nemzeti úton tett szabadalmi bejelentések számának alakulását tartalmazza 2000 és 2012 közötti időintervallumban. Narancssárga színnel jelöltem hazai bejelentéseket és kék színnel a külföldről származó bejelentéseket.
1. ábra: A szabadalmi tevékenység (2000-2012) Forrás: KSH, 2013
A szabadalmak esetében az utóbbi években drasztikus csökkenés ment végbe a nemzeti úton tett bejelentések számát illetően. Míg 2000 és 2003 közötti időszakban évente átlagosan 5-6000 darab szabadalmi bejelentést regisztrált a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH), addig 2004-ben mintegy 2700, 2007 és 2012 között pedig mintegy 7-900 darab bejelentés érkezett (KSH, 2013) A csökkenés elsősorban a nemzetközi (patent cooperation treaty, PCT) bejelentésekből a nemzeti szakaszba lépő szabadalmi bejelentések viszszaesése, valamint a nemzeti úton tett külföldi bejelentések alacsony száma 365
miatt következett be. A külföldi bejelentések átrendeződtek a központilag intézett európai, illetve közösségi útra, de érvényes jogként érintik hazánkat. A belföldi bejelentések száma az elmúlt években nagyságrendileg nem változott, kétharmadát egyéni, egyharmadát pedig intézményi bejelentések teszik ki. A 2. ábra a szabadalmi bejelentések szakterületek szerinti megoszlását tartalmazza. Az adatok a 2012-ben tett bejelentésekre vonatkoznak.
2. ábra: A szabadalmi bejelentések megoszlása szakterületek szerint (2012) Forrás: KSH, 2013
A szabadalmak közel fele (49,6 százalék) három szakterületről származott 2012-ben. Ezek nem másak, mint a gépelemek (20,3 százalék), a műszerek (17,9 százalék) és a gyógyszeripar, biotechnológia (11,4 százalék). Ez utóbbi szakterület mindig is kiemelkedően fontos szerepet töltött be a hazai kutatás-fejlesztés és innováció világában. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy új gyógyszer kifejlesztésének összköltsége nagyságrendileg megegyezik a teljes magyar kutatás-fejlesztési ráfordítások (gross domestic expenditure on research and development, GERD) egy évi összegével.
Következtetések Jelen tanulmányban a XXI. századi magyar feltalálókat és találmányokat, valamint a hazai szabadalmi aktivitás vizsgálatát vettem górcső alá. Ez utób366
bi szakterület vizsgálatát azért tartottam szükségesnek, mert annak ellenére, hogy a szabadalmak száma önmagában nehezen értelmezhető és csak más indikátorokkal együtt lehet használni, mégis az innováció legjobb közelítő mutatójának tekinthető és egyelőre nem ismert jobb megoldás erre a feladatra. Az elvégzett elemzések alapján megállapítható, hogy igenis van új a nap alatt, vagyis léteznek az egész világot meghódító XXI. századi magyar feltalálók és találmányok: Lindmayer István (tű nélküli oltókészülék), Losonczi Áron (Litracon), Rátai Dániel (Leona3Do) vagy Domokos Gábor és Várkonyi Péter (Gömböc), hogy csak néhányat említsünk. Ami pedig a szabadalmakat illeti, az utóbbi években drasztikus csökkenés ment végbe a számukat illetően. A csökkenés elsősorban a nemzetközi bejelentésekből a nemzeti szakaszba lépő szabadalmi bejelentések visszaesése, valamint a nemzeti úton tett külföldi bejelentések alacsony száma miatt következett be.
Referenciák Gömböc weboldala (www.gomboc.eu) Heti Világgazdaság. 2014. Magyar találmányért rajong Amerika. (www.hvg. hu) Központi Statisztikai Hivatal. 2013. Kutatás-fejlesztés, 2012. Budapest: KSH Leonar3Do weboldala (www.leonar3do.com) Litracon weboldala (www.litracon.hu) National Geographic. 2004. Egy magyar találmány: a fájdalommentes injekció. (www.ng.hu) OECD. 2002. Frascati Manual – Proposed Standard Practice for Surveys on Research and Experimental Development. Párizs: OECD OECD. 2009. OECD Patent Statistics Manual. Párizs: OECD Smartegg weboldala (www.smartegg.eu) Stringbike weboldala (www.stringbike.com) Török Ádám. 2006. Stratégiai ágazat stratégia nélkül? Szombathely: Savaria University Press
367