Változó hatalmi egyensúly Ázsiában
Háda Béla NKE SVKK 2014. 10. 01.
Néhány adat az ázsiai hatalmak védelmi ráfordításairól ►
Részesedés az ázsiai államok összes védelmi kiadásaiból (2012):
•
Kínai Népköztársaság: 32,5% Japán:18,9% India: 12,2%
•
A három összesen: 63,6% (világviszonylatban 15,5%)
• •
2010-2012 között 21.28%-kal nőttek Ázsia védelmi kiadásai. E növekmény 62,4%-a Kelet-Ázsiára, 13,8%-a DélkeletÁzsiára, míg 12,4%-a Dél-Ázsiára esett. ► A kelet-ázsiai régió katonai ráfordításainak több, mint 80%-át a Kínai Népköztársaság és Japán költi el. Ez Ázsia teljes védelmi kiadásainak több, mint 51%-át jelenti. ► Dél-Ázsia hasonló ráfordításaiból India 77%-kal részesedik. ►
Dél-Ázsia
Dél-Ázsia országai
Az indiai nagyhatalom ►
►
Az indiai regionális hatalmi törekvések már évtizedek óta ismertek, első komolyabb lökést a Kínától elszenvedett 1962. évi vereség adott nekik. A valódi kibontakozásra azonban a hidegháború lezárulását követően nyílt lehetőség. Összetevői: Növekvő gazdasági potenciál. Az 1991. évben, Manmohan Szingh pénzügyminiszter irányításával útjára induló gazdasági reform következtében az ország gyors fejlődésnek indult. A GDP éves növekedése 1994-97 között meghaladta a 7,5%-ot, 2000-2011 között a 7,4%-ot. Az indiai GDP vásárlóerő paritáson számítva 2011-ben már a 3. legnagyobb volt a világon. Kapcsolatok stabilizálásának törekvése a kisebb Dél-Ázsiai államokkal. Fejlődő együttműködés az Oroszországi Föderációval, az Amerikai Egyesült Államokkal és a Kínai Népköztársasággal. Korlátozott globális hatalmi törekvések megfogalmazása 1998-tól.
►
Az 1998-ban kormányra került Bháratíja Dzsanata Párt nagyhatalmi programjának elemei: Korábban már említett nukleáris fegyverkezés. India hagyományos katonai kapacitásainak fejlesztése. Élénk nemzetközi missziós szerepvállalás (felelősség hatalmi tényező arculata). ENSZ BT reformjának szorgalmazása (India állandó tagsága). Katonai/biztonságpolitikai kapcsolatok fejlesztése a környező államokkal, illetve a nagyhatalmakkal (különös tekintettel az Oroszországi Föderációra és az Amerikai Egyesült Államokra). Nagyhatalmi presztízsépítés tudományos/technológiai téren is (pl.: űrprogram)
►
►
A nagyhatalmi törekvések, illetve azok fő összetevői tekintetében alapvető egyetértés alakult ki az indiai politikai élet két vezető politikai ereje, a BJP és a Kongresszus Párt között. A BJP kormány már igen korán nehézségekkel találta szembe magát: Nukleáris fegyverkezési verseny Pakisztánnal, illetve annak elítélő külföldi visszhangja. Kargili háború és a 2001-2002. évi válság.
►
Az ezek során szerzett tapasztalatok az indiai védelmi koncepciók felülvizsgálatát indokolták.
A tengeri hatalmi törekvések és azok doktrinális háttere Indiában a tengeri haderő stratégiai szerepe évtizedek óta elismert, de az ország biztonságpolitikai helyzete sokáig nem tette lehetővé komolyabb fejlesztését. ► A lényegi változást a nukleáris fegyverkezés, és a kargili háború által inspirált doktrinális felülvizsgálat hozta el. ► Az indiai fegyveres erők történetének első haditengerészeti doktrínája 2004. június 23-án született. ► Fő célkitűzései: A hajóegységek ellátása nukleáris robbanófejek hordozására alkalmas rakétafegyverzettel (nukleáris triád tengeri lába). Ekkor még ez az elsődleges. A flotta felkészítése nyílt tengeri műveletekre és partraszállító akciókra is. A tengeri uralom biztosítása a környező vizeken. ►
► ► ► ►
►
A 21. század első évtizedében a tengeri hatalmi törekvések egyre nagyobb mértékben határozták meg az indiai hadfejlesztés irányait. A nagyhatalmi építkezés és Újdelhi erőkivetítésének egyik elsődleges eszköze lett. A 2004-es haditengerészeti doktrínát 2009 augusztusában újították meg. Az új dokumentumban az ország hagyományos haditengerészeti érdekövezetét – átvéve a 2007. évi tengeri katonai stratégia megállapításait – egy másodlagos zónával egészítették ki. Ezek: a Vörös-tenger, a Csendes-óceán déli medencéje, illetve a baráti országok jelenlétére hivatkozva a Dél-kínai-tenger és a keletcsendes-óceáni régió. Bár a távol-keleti vizeken való erőteljes, műveletképes jelenlét 2013ban még meghaladja az indiai flotta kapacitásait, az ország erőkivetítési törekvéseiben jóval messzebbre tekint. Ez Kína számára is kihívást jelent.
A tengeri útvonalak és az indiai diaszpórák
► ►
►
Az elméleti célkitűzésekhez a gyakorlatban a haditengerészet járműállományának és fegyverzetének jelentős fejlesztése társul. Fő szempont a flotta háromdimenziós (tengeralattjárók, felszíni egységek, haditengerészeti légierő) hadviselési képességeinek javítása. Beszerzések és fejlesztések: Repülőgép-hordozók. A meglévő egy mellé egy volt szovjet gyártmányú, illetve távlatilag három saját építésű (Vikrant-osztály) repülőgép-hordozó hadrendbe állítása. Saját gyártmányú, csökkentett észlelhetőségű, rakéta főfegyverzettel ellátott fregattok, korvettek és rombolók beszerzése a felszíni flotta megerősítése és a hordozók kíséretének biztosítása céljából. Új rakétás tengeralattjárók hadrendbe állítása. Atommeghajtású tengeralattjáró flotta felállítása. Az INS Csakra rakétás tengeralattjáró még orosz import, az INS Arihant interkontinentális ballisztikus rakéta-hordozó tengeralattjáró viszont már hazai építésű. Utóbbi tesztelése 2009-ben, felfegyverzése 2013-ban kezdődött meg. További négy példány építését tervezik, melyek az indiai atomütőerő globális megjelenését biztosíthatják majd. Haditengerészeti légierő és infrastruktúra fejlesztése.
Kolkata osztályú romboló animáción …
… és a valóságban.
A 2009. évi védelmi stratégia ► ►
A hatályos indiai védelmi stratégia megfogalmazására 2009-ben került sor. Az új dokumentum öt fő területre koncentrál. Ezek a következők: Az ország fegyveres erőinek képesnek kell lenniük nagy kiterjedésű hadműveletek eredményes lefolytatására egyszerre két egymástól független térségben is.→ Egyértelmű amerikai hatás + reakció az erősödő kínai-pakisztáni szövetségre. Az aszimmetrikus fenyegetések és a negyedik generációs hadviselés, mint a képességfejlesztés fontos tájékozódási pontjai. Az ország stratégiai hatókörének bővítése, azaz a korábban tárgyalt tengeri hatalmi szerep további erősítése. Javítani kell a műveleti együttműködést a fegyveres erők három haderőneme között. Indiának törekednie kell a haditechnikai fölényre riválisaival szemben. Fontos célkitűzés, hogy a rendszeresített hadfelszerelés minél nagyobb arányban hazai gyártmány legyen. Mindez napjainkra csak részben valósult meg. A 2010-es évek végére az indiai ipar a várakozások szerint mintegy 70%-át lesz képes előállítani a fegyveres erők haditechnikai szükségleteinek.
Nagyhatalmi játszmák ► ►
► ►
►
Az ezredfordulóra Dél-Ázsia geostratégiai felértékelődése egyre látványosabb folyamattá vált. Az ok elsősorban a globális kereskedelemben, nem mellesleg az energiahordozó szállításokban játszott szerepe. Az észak-indiaióceáni térség hajózási útvonalain szállítják a világkereskedelemben megjelenő árumennyiség kb. 1/3-át, a távol-keleti fogyasztóknak szánt szénhidrogének 80%-át. Ezektől a szállításoktól függ egyebek mellett a Kínai Népköztársaság, Japán és Dél-Korea gazdaságának működése. 2011-ben Kína kőolaj-felhasználásának már 56,5%-át importból fedezte.→Ez az arány 2030-ra 80%-ra nőhet. Az import több, mint 80%-a Nyugat-Ázsiából és Afrikából érkezik, javarészt a Malakaszoroson keresztül (Malaka-dilemma). India is ráutalt az importra (2010-ben kőolaj-felhasználásának 70%át behozatalból fedezte), de ellátási vonalai sokkal védettebbek, mint Kínáé.
►
►
►
►
► ►
Az India és Kína között kibontakozó stratégiai rivalizálás egyik fontos tétje lett a tengeri útvonalak ellenőrzésének/védelmének képessége. Kína helyi szövetségeseket keres (Pakisztán, Banglades, Srí Lanka, Mianmar) és pozíciókat épít (Gwadar, Hambantota, Chittagong, Sittwe) jelenlétének biztosítása érdekében. Az USA a stratégiai versengésben lehetőséget lát a kínai hatalmi emelkedés fékezésére, egyes térségekben a feltartóztatására.→ Hajlandó elismerni India nagyhatalmi igényeit, és mélyíti a szövetséget vele. 2006. március 2: Amerikai-indiai békés célú nukleáris együttműködési megállapodás.→Washington elismer India de facto atomhatalmi státuszát. 2010-2012: Amerikai stratégiai dokumentumok támasztják alá az indiai szövetség szükségességét. Az USA számára ez a legolcsóbb és legkevésbé kockázatos módja a kínai nagyhatalmi törekvések ellensúlyozásának.
India, az USA és Kína jelenléte az Indiai-óceánon (2013)
Délkelet-Ázsia
Indonézia regionális hatalmi esélyei • Délkelet-Ázsia legjelentősebb állama (történelmileg újszerű állapot). • Hatalmi politika hagyományokkal nem rendelkezik. • Deklarált célkitűzései nem terjednek túl az ország modernizációján, illetve sajátos földrajzi elhelyezkedésére alapozott regionális befolyásának növelésén. • Biztonságpolitikai horizontja hagyományosan nem terjed túl közvetlen környezetén. • Demográfiai, gazdasági stb. adottságait tekintve jelentős, katonai és politikai megközelítésben azonban gyenge szereplő. E tekintetben csak szerény mértékű elmozdulás várható a közeli jövőben. • Natalegawa doktrína – Dinamikus egyensúlyi állapot, konstruktív együttműködés mindenkivel, alkalmi szövetségek. • Éppen a térségben maradt a legerősebb egy jövőbeli nagyhatalmi konfrontáció esélye. Jakarta az ASEAN bázisán törekszik regionális biztonsági rendszer kiépítésére, mellyel saját nemzetközi súlyát is növelheti.
Kelet-Ázsia
Kínai Népköztársaság
•
Egyértelműen a világ 2. legnagyobb védelmi beruházója. Katonai kiadása 1989-2012 között több, mint 8,5 szeresére növekedett (2011es értéken), mégis mindössze a GDP 2%-át teszi ki (hivatalosan). Biztonságpolitikáját meghatározó tényezők: ► Politikai gondolkodásának központi tradíciója a birodalmi szemlélet. ► A kínai (han) nacionalizmus szembeötlő erősödése. ► Kedvezőtlen geostratégiai pozíció. ► Teng Hsziao-ping eszmei öröksége. Biztonságpolitikai alaptörekvések:
►
Békés nemzetközi (és regionális) környezet fenntartása.
►
Más hatalmak tengeri hegemóniája elleni küzdelem.→ Flottafejlesztés.
►
Bizonytalanság fenntartása saját potenciáljai kapcsán.
►
Defenzív képességek fejlesztése.
►
Új biztonsági kihívásokkal szembeni fellépés.
►
Kereskedelmi és ellátási útvonalak zavartalansága.
►
•
A 2013-as kínai fehér könyv
► ►
•
2013. április 16-án jelent meg. Két évre határozza meg az ország biztonság- és védelempolitikájának alaptéziseit. Fő megállapítások: ► A világ továbbra is a békés fejlődés korszakát éli. Globalizáció és gazdasági interdependencia. ► Erősödnek a neointervencionista és hegemonisztikus törekvések. ► Erősödnek a regionális feszültségek (USA és Japán szerepe, tengeri határok kérdése).
A Népi Felszabadító Hadsereg szerepét a következő területeken emeli ki: ►
Kína állampolgárainak védelme.
►
Az ország területi épségének és szuverenitásának megvédelmezése.
►
Belső vészhelyzetekre való reagálás.
►
A gazdasági fejlődés elősegítése.
►
A tengeren túli kínai érdekek megóvása.
►
Az ország elkötelezettségének demonstrálása a nemzetközi békefenntartás, a katasztrófa-elhárítás és a tengeri útvonalak védelme terén.
Tervek a jövőre nézve: ► Légierejét a modern katonai járművek számát tekintve a legnagyobbá fejlesztené a világon. ►
A 2020-as évekre legalább 6 saját építésű repülőgép-hordozó hadrendbe állítása.
►
Tengeralattjáró-flotta rakétás és ballisztikus rakéta-hordozó egységeinek fejlesztése.
►
Az informatikai hadviselési, illetve felkelés-ellenes képességek fejlesztése.
Japán
►
A japán védelempolitika alapját az 1947. évi alkotmány II. fejezet 9. cikkelye képezi.
►
A japán haderő sem „támadó”, sem nukleáris fegyverzetet nem fejleszthet.
►
Külföldi katonai műveletekben (ENSZ keretek között) is csak 1997 óta vesz részt.
►
Védelmi kiadásai a GDP 1%-a körül mozognak, ami nominálértéken így is az 5.- 6. legnagyobb a világon. E ráfordítások 11 éven át folyamatosan csökkentek, míg 2012-ben újra növekedésnek indultak.
►
1960. január 19.: Kölcsönös együttműködési és biztonsági szerződés az USA-val.
Nemzeti Védelmi Program Irányelvei (2011, 10 évre) • ► ►
► ► ► ►
Célkitűzések: Az Önvédelmi Haderő képes legyen elhárítani bármely külső támadást, még mielőtt az elérné az ország területét (haditengerészet, légierő). A globális béke és stabilitás, valamint a humán biztonság alapvető igény.→ A nemzetközi biztonsági környezet stabilizálódásának elősegítése. Aktív nemzetközi együttműködés képessége a szövetségesekkel, főként az USA-val Nukleáris leszerelés szorgalmazása, de ezzel párhuzamosan a rakétavédelem fejlesztése is. „Dinamikus védelmi erők” felépítése.→ A haderő reagáló képességének fokozása. Demonstratív és elrettentő erejű katonai képességek fejlesztése.→ Erősödő törekvés a „normális” haderőre.
Alapvető megállapítások: ►
A térségben „szürke zónák” (azaz vitatott státuszú területek, illetve ezekhez kötődő válsággócok) vannak, melyek veszélyeztethetik a stabilitást.
►
A világban alapvető hatalmi átrendeződés zajlik. Új hatalmi tényezők felemelkedése.
►
Japán létét jelenleg senki sem fenyegeti.
►
Az ország kapcsolatai a térség államaival történelmileg terheltek.
• 2013 decemberében megtörténik a NVPI idő előtti felülvizsgálata: ► Az alapvető megállapítások maradnak, de időközben elfogadják Japán történelmének első nemzetbiztonsági stratégiáját, ami a védelmi stratégia újrafogalmazását is szükségessé teszi. ►
Még hangsúlyosabban jelenik meg a bilaterális és multilaterális kapcsolatok fejlesztésének igénye.
►
Védelem átfogó szervezeti megerősítése – Újabb lépés a „normális haderő” irányába.
►
Erőfölény kialakítása a környező vizeken, különös tekintettel a délnyugati szigetívre.
►
Az amerikai-japán együttműködés titkosszolgálati összetevőit is erősíteni kell.
►
Bizonyos haditechnikai korlátozások megmaradna, de a technológiai fölény biztosítása fontos célkitűzés.
A fegyveres erők alkalmazásának alapfeltételei: ►
Japán elleni agresszió esetén.
►
Ha nincs egyéb eszköz egy ilyen helyzet kezelésére.
►
A katonai erő alkalmazásának a veszély elhárításához minimálisan szükséges szinten kell maradnia.
Crude Oil Imports to Japan（FY 2012） Import Dependency : 99.7％ Europe & Russia 70.4mb
Middle East (83%) 1,103.7mb
N. America 0 mb
ES. Asia 90.8mb
MS. America 10.8mb Africa 39.4mb Australia 12.1mb
Source : Meti, Statistic Report
LNG Imports to Japan（Year 2012） Import Dependency : 96％ Russia 8.31mt
USA 0.27mt
②Qatar 15.66mt UAE 5.54mt Oman 3.98mt Egypt 1.04mt Yemen 0.30mt Brunei 5.91mt
Nigeria 4.78mt
Equatorial Guinea 2.79mt
Indonesia 6.16mt Peru 0.82mt
③Malaysia 14.61mt
①Australia 15.91mt
Source : MOFA, Statistic Report
TT 0.27mt
Köszönöm a figyelmet!
