Változó gyógyszerészi feladatok, kompetenciák Hankó Balázs Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet
2015. szeptember 26.
Tartalom 1.
Társadalmi elvárások
2.
Szakmai feladatok és kompetencia
3.
Gyógyszerészet nemzetközi irányai
4.
Egészségpolitika irányai
5.
Kompetencia rendszer kereteinek fejlődése gyógyszerészi gondozás (jogszabályok)
6.
Kompetencia rendszer kereteinek fejlődése gyógyszerészi gondozás (szakmai támogató anyagok)
7.
Gyógyszertár vezetés, tulajdonlás változásai
8.
Kórházi gyógyszerellátás változásai
9.
Következő szakmai lépések
1. Orvosilag lehetséges gazdaságilag megengedhető? 2. Hatásosság és eredményesség közötti szakadék?
1.1. Fenntarthatóság, finanszírozási kockázatmegosztási technikák •
Magasvérnyomás betegség (2014) – 2 798 990 fő – 28 784 118 581 Ft támogatás – 10 263 Ft/fő támogatás
•
Myeloid leukaemia (2014) – 3 375 fő – 8 662 258 631 Ft támogatás – 2 566 595 Ft/fő támogatás
•
max. egy főre jutó egyedi mélt. (2014) – 90 090 000 Ft
•
Speciális orphan gyógyszerek (2014) – 92 500 000 Ft/fő támogatás
• Nagyértékű terápiáknál eredményesség alapú megállapodás Forrás: Országos Egészségbiztosítási Pénztár, 2014
A gyártó biztosítja a folyamatot, vagy az ellátórendszer minősége?
1.1.1. Támogatási eszközök lehetőségei és a drága terápiák • belső referenciaárképzés (fixesítés…) – eredményes, de jellemzően generikus módszer
• támogatási szint meghatározása – drága készítményeknél korlátos, nem tudja a beteg kifizetni
• külső referencia árképzés – korlátos, mert jellemzően nem valós árak, árszintek • Támogatás-volumen szerződések miatt • Különböző egyéb befizetések
• egyedi méltányosság – személyre szabott döntés nehézsége
• …
Mi marad mindezek után?
1.1.2. Kockázat megosztási technikák I.
1.1.2. Kockázat megosztási technikák II. • eredményhez kötött megállapodás esetében – nem működik beteg(ség) regiszter nélkül – de az eredmény nem csak gyógyszertől függ, hanem az ellátórendszer teljesítményétől és a beteg együttműködésétől is • De ezt ki és hogyan garantálja és kéri számon
• hazai példák – pénzügyi technikák dominánsak, de • metasztatikus colorectalis carcinoma első, másod vagy harmad vonalú kezelése – bevacizumab, cetuximab, panitumumab,
• vesedaganat, prosztata daganat kezelése
1.1.3. Betegségregiszterek • epidemiológiai szempontok vs finanszírozást segítő eszköz – szakmai és finanszírozási irányelv fejlesztési lehetőség
• hazai példák – epidemiológiai fókuszú regiszterek • VRONY, infraktus-regiszter stb.
– finanszírozású szempontú regiszterek elszámolás • Tételes elszámolás – 28hatóanyag – 1000 felhasználó (orvos, gyógyszerész, kontroller), – évi kb 30.000 adatlap
– Közeli jövőkép – e-health lehetőségei
1.2. Hatásos-eredményes rés zárása • klinikai vizsgálatok hatásossága vs valós életben mért eredmények • eltérések háttere – ellátórendszer teljesítménye, minősége, megfelelősége – beteg-együttműködés, health-literacy
• hazai példák – szakmai irányelvek, és finanszírozási protokollok – egyéb beteg-edukációs programok • működtetői, finanszírozási kérdések
– analóg inzulin támogatási rendszere 2-es típusú cukorbetegek esetében
1.2.1. Gyógyszerelési (DRP) és egyéb egészségügyi problémák jelentősége • Növekvő OTC felhasználás – Nem adekvát alkalmazás - túladagolás • Ír példa -2002 (túladagolások 40%-a részben, 24% egészben OTC-re vezethető vissza)1 • 3,1 millió12-25 év közötti DXM túladagoló (USA2006)2
– Interakciók • USA felmérések szerint az interakciók közel 50%-áért OTC a felelős3
• Problémák a vényköteles gyógyszerek esetében – Gyógyszerelés veszteségei: 177,4 milliárd $, 218 ezer haláleset (2001 – USA)4 – Évente 194.500 beteg hal meg DRP következtében –Pharmaggedon5
• Beteg-együttműködés aránya 50%-os6 • Az egészségügyi műveltség az egyén egészségügyi állapotának legerősebb prediktora7 • Krónikus betegségek késői diagnózisa
1. M. Wazaify, S. Kennedy, C. M. Hughes, J. C. McElnay. Prevalence of over-the-counter drug-related overdoses at Accident and Emergency departments in Northern Ireland – a retrospective evaluation Journal of Clinical Pharmacy and Therapeutics; 2005 30:39-44 2. National Survey on Drug Use and Health. Misuse of Over-the-Counter Cough and Cold Medications among Persons Aged 12 to 25. www.oas.samhsa.gov/2k8/cough/cough.htm (elérve: 2009. január 4.) 3. D. M. Qato, G. C. Alexander, R. M. Conti, M. Johnson, P et al. Use of Prescription and Over-the-counter Medications and Dietary Supplements Among Older Adults in the United States. JAMA. 2008;300(24):2867-2878 4. Ernst FR, Grizzle AJ. Drug-related morbidity and mortality: Updating the Cost of illness model. Journal of the American Pharmaceutical Association. 2001 5. PGEU policy statement. Targeting Adherence. Outcomes in Europe through community Pharmacists’ intervention. 2008. május. (elérve: http://www.pgeu.org/Portals/6/documents/2008/Publications/08.05.13E%20Targeting%20adherence.pdf 2008. május 18.) 6. WHO. Adherence to Long-term Therapies. 7. Terry C. Davis, Ruth Parker. To Err Really is Human: Misunderstanding Medication Labels. http://www.iom.edu/Object.File/Master/47/271/Davis.pdf (elérve: 2009. január 4.)
1.2.2 Egészségügyi műveltség •
Gyógyszerfelhasználás megfelelő szakmai támogatás nélkül jelentős veszélyeket rejt magában
•
Az egészségügyi műveletség az egyén egészségügyi állapotának legerősebb prediktora1
•
Írott gyógyszerszedési tájékoztatók megértése2 –
46,3%-a betegeknek legalább 1 instrukciót félreértett •
–
51,8%-a dózis hiba •
–
teás-kávéskanál
28,2%-a frekvencia hiba •
–
alacsony eü. műveltségűek: 62,7%
Naponta 1 tabletta 7 napig vs naponta kétszer 1 tabletta 7 napig
Alacsony eü. műveltség, több szedett gyógyszer független prediktora a félreértéseknek
1. www.askme3.org 2. Terry C. Davis, Ruth Parker. To Err Really is Human: Misunderstanding Medication Labels. http://www.iom.edu/Object.File/Master/47/271/Davis.pdf
1.2.3. Betegegyüttműködő készség és a kardiovaszkuláris gyógyszerek Kardiovaszkuláris gyógyszerek szedése az USA-ban 2002
Felírt gyógyszer
Kiváltott
Bevett
Folyamatosan Szedett*
*A folyamatosan terápián lévő betegek 22%-a kisebb dózist alkalmaz Forrás: Case Management Adherence Guidelines. Version 2.0. 2006
1.2.4. Sztatin szedés perzisztenciája
1.2.5. Néhány gyógyszerszedéssel kapcsolatos hazai adat • Syncumar (acenocumarol) – 2 868 062 doboz (2014)
• 7,5 millió beteg 200 millió támogatott doboz/év – Legtöbb gyógyszert kiváltó betegek átlaga • 207 doboz/év
1. Orvosilag lehetséges gazdaságilag megengedhető? 2. Hatásosság és eredményesség közötti szakadék? 3. Mi a gyógyszerészet válasza ezen kérdésekre? 4. Mi a gyógyszerészek társadalmon és egészségügyön belüli hozzáadott értéke?
2. Szakmai feladat és kompetencia viszonya • Kompetenciafogalma: – készségek és képességek együttesét jelenti, melyek segítségével valaki problémamegoldásra képes egy adott területen, jelenti továbbá az illetőnek azt a hajlandóságát is, hogy a problémameglodásra való képességét alkalmazza és kivitelezze. A fogalom magában foglalja az illető tudását, tapasztalatait éppúgy, mint személyes adottságait. – A kompetencia a döntést, kivitelezést, megvalósulást szolgáló képességrendszer. – Összetevői • • • • • •
ismeretek, tudás készségek-jártasságok személyes értékek attitűd személyiség motiváltság
3. Gyógyszerészet nemzetközi irányai
3. Gyógyszerészet nemzetközi irányai
3.1. Üzemgazdaságtan vs. közgazdaságtan
Elosztási csatorna, vagy egészségügyi szolgáltatás?
3.2. Szakmai önállóság vs. befektetői modellek (TTIP) Többségi gyógyszerészi tulajdon?
igen nem
Geo- és demográfiai szabályozás a gyógyszertár-létesítéskor?
igen
nem
OTC gyógyszerek patikán kívüli elérhetősége?
igen
nem
Forrás: PGEU (2013
Szabad piac vagy szabályozott egészségügyi szolgáltatás?
3.2. Szakmai önállóság vs. befektetői modellek (TTIP)
http://www.walgreensbootsalliance.com/
Szabad piac vagy szabályozott egészségügyi szolgáltatás?
4. Egészségpolitikai célkitűzések Gyógyszerügy, fő célkiűzések • gyógyszer- és betegbiztonság • Ellátásbiztonság • szolgáltatás-minőség • a közforrások és lakossági befizetések hatékony felhasználása
4.1. Egészségpolitikai célkitűzések, elvárások a szakmaiság terén • generikus gyógyszerhasználat elősegítése – ezáltal megtakarítások biztosítása, mind az állam, mind a beteg részére
• gyógyszerészek szerepének erősítése – tájékoztatás és segítség nyújtás a betegeknek a gyógyszerválasztásban
• Beteg-együttműködés és takarékos gyógyszerhasználat elősegítése, gyógyszerelési problémák megelőzése
4.2. Kiemelendő szabályozásváltozások I. • Gyógyszertár és közvetlen lakossági gyógyszerellátás definíciójának változása – egészségügyi integráció – Gyógyszertár egészségügyi szolgáltató – Közvetlen lakossági gyógyszerellátás egészségügyi szolgáltatás
• Gyógyszertár létesítési feltételek korrekciója – szükségleti elv
• Gyógyszertár működtetés átalakítása – személyes, gyógyszerészi felelősség – személyi jog és menedzsment jog
• Gyógyszertár tulajdonlás módosítása – többségi gyógyszerészi szakmai tulajdon megerősítése – szindikálás tilalma
• Gyógyszertári marketing átalakítása – betegérdek előtérbe helyezése (nem eladásmarketing)
4.2. Kiemelendő szabályozásváltozások II. • Gyógyszerészi kompetenciák bővülése – – – –
generikus helyettesítés, hatóanyagrendelés alapszintű gyógyszerészi gondozási irányelv gyógyszerelési betegadat betekintés 16 gyógyszerészi gondozási irányelv
• Közvetlen lakossági gyógyszerellátás személyi minimumfeltételek – nyitvatartási időhöz, receptszámhoz egyéb szakmai tevékenységhez
• Megváltozott szakképzési és kötelező szintentaró továbbképzési rendszer – 3 fő szakirány meghatározása, új képzési tematika – kötelező szintentartó képzések, egyetemi dominancia
• Új gyógyszertári finanszírozási elemek elindítása – generikus ösztönző, – gyógyszertári szolgáltatási díj (alapszintű gyógyszerészi gondozás)
• Új gyógyszer finanszírozási elemek – betegegyüttműködés (analóg inz.), eredmény alapú finanszírozás
5. A gyógyszerészi kompetenciák útján • Nincs lényeges gyógyszerészi kompetencia (2007) – „ellenőrzött szer kiadás” és „magisztrális gyógyszerkészítés felügyelete” • Gyógyszerészi gondozás – „a gyógyszerész által önként vállalt, felelősen végzett dokumentált tevékenység, melynek célja együttműködésben az orvossal a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia elősegítésén túl, a beteg egészségtudatos életvitele kialakításának elősegítése, megfelelő gyógyszerhasználatának szakmai segítése, együttműködő készségének növelése, életminőségének javítása, minőségileg kontrollált körülmények között” (Forrás: 2006. évi XCVIII. tv. 3§ y pont) – rendeleti szabályozás • „Gyógyszerészeti gondozás”
Alapszintű, általános gyógyszerészi gondozás
5.1. Gyógyszerészi gondozás •
Részletes szabályozás 41/2007 EüM rendelet
– Az általános gyógyszerészi gondozási szolgáltatásokat minden közforgalmú gyógyszertárban, minden protokoll szerint történő gyógyszerkiadásánál, gyógyszerész-beteg találkozásnál kell majd biztosítani: • öngyógyítás-öngyógyszerelés, • vényköteles gyógyszerek expediálása területén nyújtott gyógyszerelési problémák felmérését, megelőzését, megoldását támogató szakmai tevékenységek (pl.: mikor kell gyógyszerész) • generikus helyettesítésben való gyógyszerészi részvétel, • a beteg-együttműködés javítását célzó szolgáltatások köre is megjelenik.
– A specifikus gyógyszerészi gondozás, • a betegség-specifikus gyógyszerészi gondozás, mely a népegészségügyi programhoz kapcsolódóan az adott betegség és kockázati tényezői korai felismerésére, a betegség késői komplikációinak vagy visszatérésének megelőzésére, a betegek egyensúlyi állapotának fenntartására irányul és – a beteg kezelőorvosával együttműködésben – magában foglalja a kockázati tényezők felmérését és a beteg szükség szerinti orvoshoz irányítását, valamint a beteg oktatását és együttműködõ készségének kialakítását, továbbá a beteg gyógyszerhasználatának irányítását. • meghatározott protokollok szerint kell végezni, illetve ennek végzéséhez személyi feltételként jelenik meg a megfelelő – gondozási tevékenység végezésére felkészítő továbbképzés sikeres elvégzése. Emelt szintű,
specifikus gyógyszerészi gondozás
5.2. További jogszabályi keretek változása • Gyftv. 1§ (3) A gyógyszertár egészségügyi szolgáltatást végző egészségügyi intézmény. Gyógyszertár közforgalmú, intézeti, fiókés kézigyógyszertári formában működhet. 1§ (4) A gyógyszertár egészségügyi feladata a lakosság gyógykezeléséhez kapcsolódó gyógyszerek, tápszerek, gyógyászati segédeszközök és a gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek – helyes alkalmazásra vonatkozó teljes körű tájékoztatással történő kiszolgáltatása; – az e termékekkel kapcsolatos, a betegségek megelőzését szolgáló; – a betegekkel történő együttműködést megvalósító felvilágosító, tanácsadó szolgáltatás; – a helyes és eredményes gyógyszeres terápia elősegítése, követése; – valamint a prevencióban, népegészségügyi programokban való részvétel.
5.3. Generikus programban való részvétel I. •
Gyftv – 44/A. § A közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár kormányrendeletben foglaltak szerint - az E. Alap éves költségvetésének e célra megjelölt előirányzata terhére - juttatásban részesülhet, amennyiben a) hatóanyag-alapú fix csoport esetén preferált referencia ársávba tartozó gyógyszert, ennek hiányában a referenciagyógyszert vagy a referenciagyógyszer napi terápiás költségével megegyező, illetve annál alacsonyabb napi terápiás költségű gyógyszert, vagy b) fix csoport még nem került megképezésre, a felírt gyógyszernél alacsonyabb napi terápiás költségű, a gyógyszerészeti államigazgatási szerv által egyenértékűnek és helyettesíthetőnek nyilvánított gyógyszert szolgáltat ki.
•
Költségvetési törvény – 24§ (5) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport 6. Gyógyszertárak juttatása jogcím előirányzata a közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár külön törvényben meghatározott juttatás kiadásaira szolgál. – Nem kötődik a kassza betartásához – 3,6 Mrd Ft
•
364/2010 Korm. rendelet részletes szabályok
5.3. Hatóanyagfelírás - jogszabályi háttér •
A nemzeti erőforrás miniszter 2/2012. (I. 3.) NEFMI rendelete az egyes egészségügyi és gyógyszerészeti tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról úgy rendelkezik – – –
•
az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet 9. §-a 2012. április 1-től a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) A 7. számú mellékletben meghatározott ATC csoportokba tartozó gyógyszereket az orvos kizárólag nemzetközi szabadnéven rendelheti.” ATC kódja: C10AA, megnevezése: Hmg CoA reductase gátlók.
A 2/2012. (I. 3.) NEFMI rendelet 18. § (1) bekezdése április 1-től módosítja – –
a gyógyszerrendeléshez használandó számítógépes program minősítésének szabályairól szóló 53/2007. (XII. 7.) EüM rendeletet. a szoftvernek „alkalmasnak kell lennie az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló miniszteri rendelet 9. § (5) bekezdése szerinti nemzetközi szabadnéven történő rendelésre”
5.4. Alap szintű gyógyszerészi gondozás keretében végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzés „gyógyszertári szolgáltatási díj” •
Cél a hazai gyógyszerfelhasználás hatékonyságát, biztonságának javítása, okok: – beteg nem megfelelő tájékozottsága, együttműködés hiány – nem megfelelő gyógyszeralkalmazásból eredő gyógyszerelési problémák – mellékhatások felismerésének/jelentésének alacsony aránya
•
Semmelweis Terv célkitűzése – „gyógyszeres terápia eredményességének, biztonságosságának, időbeliségének javítását, melyben a gyógyszerész a beteggel való közvetlen kapcsolata miatt központi szerepet játszik. A Semmelweis Terv szerint a gyógyszerészet egészségügyi integrációjának lényeges eleme a gyógyszerészi gondozási szolgáltatások fejlesztése, illetve a gyógyszereladáson alapuló árrésbevételek mellett a szolgáltatásokat biztosító finanszírozás alapjainak megteremtése.”
•
Alapelvei – – – –
a díj nem terhelheti a lakosságot/betegeket, forrása az E. Alapban áll rendelkezésre a betegnek nyújtott szolgáltatásnak dokumentáltnak kell lennie; minden közforgalmú gyógyszertár, illetve intézeti gyógyszertár közvetlen lakossági gyógyszerellátást biztosító részlege jogosult a szolgáltatási díjra; – nem növelheti a gyógyszertárak közötti gazdasági különbségeket, a vidéki kisforgalmú gyógyszertári ellátást támogatnia kell.
5.4. Szolgáltatási díj jogszabályi háttér I. •
Gyftv. – 44/B. § A közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár az általa nyújtott, betegbiztonságot és gyógyszerbiztonságot elősegítő szolgáltatásaiért kormányrendeletben foglaltak szerint - az E. Alap éves költségvetésének e célra megjelölt előirányzata terhére - szolgáltatási díjban részesül
•
Költségvetési törvény – 22§ (6) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport 8. Gyógyszertárak szolgáltatási díja jogcím előirányzata a közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár által nyújtott, betegbiztonságot és gyógyszerbiztonságot szolgáló szolgáltatások törvényben meghatározott juttatásának kiadásaira szolgál.
•
Eüak (2013.04.01.) – 14/A § (3) – (5) amennyiben az érintett ezt írásban vagy elektronikus kapcsolattartás keretében nem tiltotta meg, megismerheti a gyógyszerellátásban részesülő biztosított által, a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybevett, gyógyszereléssel kapcsolatos egy éven belüli adatokat – ide nem értve a mentális és viselkedészavarok kezelésére, valamint a szexuális úton terjedő betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerekre vonatkozó adatokat – úgy, hogy az adatokat az egészségbiztosítási szerv elektronikus formában biztosítja számára. A gyógyszerész – az adatok rögzítése nélkül – a gyógyszer nevét, mennyiségét és a kiváltás idejét ismerheti meg. Az érintettet a tiltakozás lehetőségéről tájékoztatni kell. Az érintett tiltakozását megteheti az egészségbiztosítási szervnél vagy a gyógyszerésznél. Ha az érintett tiltakozását a gyógyszerésznél tette, azt a gyógyszerész haladéktalanul köteles továbbítani az egészségbiztosítási szerv részére. Az érintett aláírásával igazolja a betekintés megtörténtét
5.4. Szolgáltatási díj jogszabályi háttér II. • •
•
364/2010 Korm. rendelet - elosztási módszertan 44/2004 ESZCSM – Alap szintű gyógyszerészi gondozás keretében végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzés 22/A. § (1) …gyógyszerész szakmai felügyelete alatt… (2) …valamennyi gyógyszerkiadás esetében gyógyszerbiztonsági ellenőrzést kell végezni …. (3) a) részletes betegtájékoztatást ad; b) a klinikailag jelentős interakciókat feltárja; c) az azonos hatóanyagú, de eltérő nevű gyógyszerek párhuzamos szedési kockázata…; d) a beteget tájékoztatja a lehetséges betegség megelőzési módokról; e) felderíti a betegnél jelentkező mellékhatásokat; f) ismételt gyógyszerkiváltás esetén kérdésekkel vizsgálja a beteg együttműködését. – 22/B. § …. a gyógyszerek kiadását kizárólag gyógyszerész végezheti, bevonása szükséges: a) … klinikailag jelentős interakció…, b) ….a beteg klinikailag jelentős mellékhatást tapasztalt, c) párhuzamos gyógyszer alkalmazásának veszélye fennáll, beteg-együttműködési hiány azonosított, d) nemzetközi szabadnéven történő gyógyszerrendelés esetén, e) a beteg kérésére, vagy f) a gyógyszertári szakasszisztens kezdeményezésére. – 22/C. § A gyógyszerész biztosítja a gyógyszerelési problémák felmérését, és az azok megoldására történő javaslattételt. 41/2007 EüM – 2/A. § …a gyógyszertár közreműködik a részben vagy egészben állami pénzügyi forrásból biztosított népegészségügyi tevékenységek megvalósításában.
6.1. Kidolgozott programok • Alapszintű programok – Kérdezze meg gyógyszerészét program – Expediálási irányelvek • Öngyógyítás (pl.: fejfájás), orlistat)
– Egészségneveléshez kapcsolódó • Stop Só program
• Betegségspecifikus programok – Metabolikus szindróma gyógyszerészi gondozási program – Bőrgyógyszati gyógyszerészi gondozási program – Krónikus légúti betegségek gyógyszerészi gondozási program
6.2. Generikus helyettesítés és hatóanyagfelírás protokollja
6.3. Szakmai irányelv • Minőségbiztosított, jogszabályi gyógyszerbiztonság feltételek érvényesülése • alapvető betegbiztonsági kérdések tisztása • alapvető gyógyszerbiztonsági kérdések tisztása • a betegek megfelelő tájékoztatást kapjanak • a betegek megfelelő tanácsot kapjanak az életvitelükre • a beteg együttműködés javítása
6.3.1. Folyamat I. • Előkészítő lépések – Statim – Fokozottan ellenőrzött szer – Humán vagy állatgyógyászat – Recept • valódisága, • érvényessége • jogszabályi megfelelősége – Gyógyszerfelírás szabályszerűsége – Beteg életkora alapján jogosult-e a kiváltására? – Mennyiségi ellenőrzés (adagolás vonatkozásában)
6.3.2 Folyamat II. • Döntési, figyelmeztetési pontok – Maga számára vagy másnak váltja ki – Egy vagy több betegnek írták fel – Egy vagy több orvos rendelte
– Helyettesítés • Generikus, vagy készlet miatt
– Gyógyszerallergia – Mellékhatás – új farmakovigilancia rendszer
• Vényre való rákészítés • Számítógépes rögzítés
6.3.3. Folyamat III. •
Gyógyszerelési problémák feltárása –
Interakció •
mérlegelés – –
–
Párhuzamos gyógyszerfelírás •
Mérlegelés – –
–
mérlegelés – – –
Kérdés Szándékos – nem szándékos non-adherencia
Betegtájékoztatás •
Szakmai tartalom – – – –
•
Első, ismétlő gyógyszerkiváltás Adagolás módosítás Több betegnek Nem magának váltja ki
„Kérdezze meg gyógyszerészét” –
•
okoz-e egészségkárosodást, meghiúsítja-e, csökkenti-e a klinikai hatást, kockázata a beteg non-adherenciának
Betegegyüttműködés vizsgálata • •
–
hosszabb ideje szedi korábbi alkalmazás során panasz
Mellékhatás vizsgálata •
–
OTC is (házipatika) Klinikai relevancia (súlyosság, volt-e terápiás váltás)
Medikártya
További lépések (retaxa, reklamáció, vénytárolás stb.)
6.3.3. Gyógyszerelési probléma felmérése Szükséges-e az adott gyógyszer szedése?
nem
GYP2
igen Eredményes-e a szedett gyógyszer?
nem
igen
Dózis probléma igen
nem
GYP3
GYP4 Biztonságos-e az adott gyógyszer szedése?
nem
igen Van-e olyan Eü. probléma, amelyre indokolt lenne gyógyszert szedni? nincs
Vége a gyógyszerelési probléma vizsgálatnak
Dózis probléma igen GYP6
igen
GYP1
nem
GYP5
6.3.3. Gyógyszerelési probléma felmérése Szükségesség GYP1
Gyógyszeresen nem kezelt egészségügyi probléma. A betegnek van olyan betegsége, melyre szükséges lenne, de nem kap gyógyszeres kezelést.
GYP2
Indokolatlan gyógyszerszedés okozta egészségügyi probléma. A beteg olyan egészségügyi problémától szenved, amely egy olyan gyógyszer szedésének következménye, melyre nincs szükség a terápiában. Eredményesség
GYP3
Minőségi eredménytelenség. Az adott gyógyszeres kezeléssel a beteg nem éri el a célértékeket, a gyógyszer elégséges hatásának, vagy alkalmazásának hiányosságai miatt.
GYP4
Mennyiségi eredménytelenség. Az adott gyógyszeres kezeléssel a beteg nem éri el a célértéket, mely a dozírozási problémákra vezethető vissza Biztonságosság
GYP5
Minőségi biztonságossági probléma. Gyógyszer okozta egészségügyi probléma
GYP6
Mennyiségi biztonságossági probléma. Gyógyszer dózisa okozta egészségügyi probléma 7. táblázat: Gyógyszerelési problémák
6.3.3. Gyógyszerelési probléma oka Gyógyszerelési probléma
Gyógyszerelési probléma feltételezett oka
GYP1
Gyógyszerkiválasztás (Szükséges gyógyszer hiánya)
GYP2
Indokolatlanul alkalmazott készítmény Hatástani csoporton belüli duplikáció
GYP3
Gyógyszerkiválasztás Non-adherencia
GYP4
Dozírozás (adag, gyógyszerforma)
GYP5
Interakció Mellékhatás
GYP6
Dozírozás (adag, gyógyszerforma) Egyéb: 8. táblázat: Gyógyszerelési probléma oka
6.3.3. Gyógyszerelési probléma megoldási javaslatok •
Dozírozás változtatásának javaslata – Hatáserősség változtatása – Dozírozás (adagolás, gyógyszerforma) változtatása
•
Gyógyszerelés változtatásának javaslata – Új gyógyszer szedése – Gyógyszer elhagyása – Gyógyszer helyettesítés (nem generikus helyettesítés)
•
Betegoktatás – Szándékos non-adherencia csökkentés – Nem szándékos non-adherencia csökkentése – Nem gyógyszereléssel összefüggő életmód-tanácsadás
•
A gyógyszerész a megfogalmazott gyógyszerterápiás terv megvalósítására az alábbi kommunikációs csatornákat használhatja: – – – –
Beteggel történt szóbeli egyeztetés Beteggel történt egyeztetés, írásos dokumentum kiadása Orvossal történt szóbeli egyeztetés Orvos írásbeli tájékoztatása
7. Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járóés fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban (TÁMOP 6.2.5/A)
7.2. Egészségszervezési irányelvek
7.2.1. Lakóhely közeli egészségszolgáltatás víziója
8. Új elvárások a személyi jogos gyógyszerésszel szemben • 2011-től életbe lépett modellkorrekció főbb elemei – szükséglet alapú gyógyszertár létesítés – szakmai tulajdonban tartás – személyi jog és kapcsolódó menedzsment jogok megerősítése – marketing szempontok háttérbe szorítása – gyógyszertár, mint egészségügyi szolgáltató, és nem kiskereskedelmi egység
• Személyi jogos gyógyszerész gyógyszertárvezetői szakképzéshez való kötése
9. Kórházi, klinikai gyógyszerészet
• Kompetenciák állandósága – Az adott környezeten múlik, hogy ebből mi valósul meg • • • • •
Intézeti gyógyszerészi feladatok Menedzsmenttel való kapcsolat Bizottsági munkák Osztályos, klinikai gyógyszerészi aktivitás Egyéb
9.1 Kórházi, klinikai gyógyszerészet változások
• Ösztöndíjrendszer • Béremelés • Fenntartói viszonyok változása • Intézeti gyógyszertárak visszaszervezése • Tételes elszámolás rendje • Országos gyógyszerközbeszerzés rendszere
• Kórházi főgyógyszerész kórházi, klinikai szakképzéshez való kötése
Összegzés •
Egészségpolitika egyértelműen állásfoglalt a gyógyszerészet irányai tekintetében
•
Szabályozási keretek megteremtették a gyógyszerészi kompetenciabővülésnek a lehetőségét
•
Mindennapi gyakorlat során kell ezen új kompetenciák mentén látható, mérhető és dokumentált hozzáadott értéket kell teremteni
Összegzés
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
