Tematikus nap az egyenl őtlenség vizsg álatáról, m éréséről egyenlőtlenség vizsgálatáról, méréséről Budapest 11. janu ár 25. Budapest,, 20 2011. január
VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN
Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya
[email protected]
Téma A szegénység mértékének és struktúrájának vizsgálata Magyarországon, 2001 és 2008 között
Cél
időbeli összehasonlítás változások nyomon követése
Kérdések 1. 2.
Jelentősen változott-e a szegénységben élők száma? Következtek-e be lényeges strukturális változások szegények összetételében?
Felhasznált adatforrás
Háztartási Költségvetés Felvétel o
megbízható és időben is összehasonlítható adatok
o
egységes módszertan
o
közel ötven éves múlt
Vizsgálati szempontok Abszolút szegénységfogalom felé hajló koncepció
az egyes mérési dimenziók nagyon szerény életvitelt biztosító határt jeleznek
lényegében egy társadalmi minimumnak nevezhető színvonalat
a szegények közé kerülés nem függ az egyes dimenziók eloszlásától
Vizsgálati szempontok (folytatás) Vegyes (depriváció,- és jövedelem alapú) megközelítés 5 dimenzió: o lakás o zsúfoltság o tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság o megélhetési nehézségek o jövedelem Ezek mint a szegénység különböző megjelenési formáiként értelmezhetőek
A nagyon szűkös megélhetéshez szükséges összeg
a megkérdezett háztartások által a „nagyon szűkös megélhetéshez” szükségesnek tartott havi (nettó) összegek átlaga
korrigálva a háztartások nagyságával OECD2 fogyasztási egység skála használatával
az így számított küszöb minden vizsgált évben az aktív korú háztartásokra számított létminimum értéke körül alakult
Különböző szegénységi küszöbök 2001-2008 90 000 80 000 70 000
(forint)
60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
(év) létminimum: aktív korú háztartások nyugdíjminimum
létminimum: nyugdíjas korúak háztartása szubjektív szegénységi küszöb
A szegénység egyes formáiban érintett háztartások arányának változása 2001- 2008 25,0
20,0
lakás (komfort) komfort TFC felszereltség
15,0
számlaelmaradás 10,0
zsúfoltság jövedelem
5,0
0,0 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
A vizsgált dimenziók halmozódása 2001, 2008
előfordulás
Háztartásokban élő személyek, ezer
Háztartások, ezer
Háztartásokban élő 20 évnél fiatalabb eltartott gyermekek, ezer
2001 nem fordul elő
2 358
6 397
1 347
1 fordul elő
955
2 402
611
2 fordul elő
309
782
227
3 vagy több fordul elő
136
478
195
3 759
10 060
2 380
2 355
5 863
1 005
1 fordul elő
959
2 520
605
2 fordul elő
338
950
282
3 vagy több fordul elő
157
558
232
3 809
9 891
2 125
együtt
2008 nem fordul elő
együtt
A vizsgált dimenziók halmozódása a háztartások körében
100% 90% 80% 70%
62,7
61,8 0
60%
1x
50%
2x
40%
3x=<
30% 25,4
25,2
8,2 3,6
8,9 4,1
2001
2008
20% 10% 0%
A személyek és a gyermekek érintettsége a vizsgált dimenziók halmozódása alapján
A háztartásokban élő 20 éven aluli gyermekek
A háztartásokban élő személyek
100,0%
100,0%
90,0%
90,0%
80,0% 70,0%
80,0%
63,6%
59,3% nem deprivált
60,0%
1x deprivált
50,0%
2x deprivált
40,0%
3x=< deprivált
30,0% 20,0% 10,0% 0,0%
23,9%
25,5%
70,0%
56,6%
nem deprivált
60,0%
1x deprivált
50,0%
2x deprivált
40,0% 30,0%
28,5% 25,7%
20,0%
7,8% 4,8%
9,6% 5,6%
2001
2008
47,3%
10,0% 0,0%
9,5%
13,3%
8,2%
10,9%
2001
2008
3x=< deprivált
Demográfiai folyamatok
a népesség fogyása
a születéskor várható élettartalom emelkedése
a születések számának csökkenése
a gyermekvállalás időpontjának kitolódása
az együttélési szokások változása
Demográfiai folyamatok következményei Következmények
a lakosság száma a vizsgált időszakban közel 170 ezer fővel lett kevesebb
2001-hez képest 200 000-rel szaporodott a kisebb (1-2 fős háztartások száma) és csökkent az ennél nagyobbaké
Összefüggések
a háztartás-szerkezeti és demográfiai változások, valamint a szegénység összetétele között csak áttételes kapcsolat van
azonban más körülmények változatlansága esetén a szegénység összetételének jellegét tekintve jelentős eltéréseket nem várhatunk
mégis; a különböző háztartástípusok egymáshoz viszonyított helyzetében is jelentős változások történtek
A vizsgált dimenziók halmozódása különböző háztartástípusok esetében 2001
2008
többszemélyes aktív korú háztartások gyermek nélkül egyedül élő aktív korúak
egy szülő gyerek(ek)kel
gyermekes családok (legalább két felnőttel) többszemélyes nyugdíjas háztartások, gyerek nélkül egyedül élő nyugdíjasok 0% nem szegény
1 fordul elő
20%
40%
2 fordul elő
60%
80%
100%
3 vagy több fordul elő
0%
20%
40%
60%
80%
100%
Ki szegény?
A következő két dián a szegénynek minősíthető háztartások jellemzői következnek
Szegény közé soroltam azokat a háztartásokat, amelyek a vizsgált 5 dimenzió bármelyikében hátrányt szenvednek
A szegény háztartások összetétele háztartástípusok szerint 2001, 2008 1600
háztartások száma (ezer)
1400 175 1200
283
81 51
114 64
1000 800
többszemélyes aktív korú háztartások gyermek nélkül egyedül élő aktív korúak egy szülő gyerek(ek)kel
507 539
600 199 400
177
gyermekes családok (legalább két felnőttel) többszemélyes nyugdíjas háztartások, gyerek nélkül egyedül élő nyugdíjasok
200
388
277
0 2001
2008 (év)
A szegénységben élő személyek háztartástípusonként 2001, 2008 4500 4000
személyek száma (ezer)
3500 3000
756 471 81 135
114
168
egy szülő gyerek(ek)kel
2500 2000
2154
2329
gyermekes családok (legalább két felnőttel) többszemélyes nyugdíjas háztartások, gyerek nélkül egyedül élő nyugdíjasok
1500 1000 500
többszemélyes aktív korú háztartások gyermek nélkül egyedül élő aktív korúak
433
384
388
277
2001
2008
0 (év)
Az egyes dimenziókban bekövetkezett változások a gyermekes háztartások körében 30,0 26,2 26,0
25,0
lakás (komfort)
20,0 18,5
18,3
TFC
15,0 10,0
számlaelmaradás 11,6 10,3
11,6 9,2
5,0 3,1
2,0
0,0 2001
2008
zsúfoltság jövedelmi szegénység
Az egyes dimenziókban bekövetkezett változások a gyermektelen, aktív korú háztartások körében 16,0 14,3 13,5
14,0 12,0 10,0
lakás (komfort)
9,8 9,3 8,9
8,0
TFC
8,0
számlaelmaradás zsúfoltság
6,0
jövedelmi szegénység
5,5 4,2
4,0 2,0 0,9
0,9
0,0 2001
2008
Az egyes dimenziókban bekövetkezett változások a gyermektelen, nyugdíjas háztartások körében 35,0 32,0 30,0 lakás (komfort) 25,0
TFC 21,0
20,0 15,7
15,0
5,0 0,0
zsúfoltság 11,4 8,8 7,4
10,0 6,3 5,7 0,2 2001
számlaelmaradás
0,1 2008
jövedelmi szegénység
A változások összefoglalása Lakások komfortossága minden csoportban javult Zsúfoltság szintén enyhén javult TFC a nyugdíjasok kivételével szintén javult Gyermektelen aktív korú háztartások és gyermekes családok Helyzetük romlását a jövedelmi szegénység kockázatának növekedése és a számlaelmaradások szaporodása okozta Gyermektelen, nyugdíjas háztartások Helyzetük javulása a jövedelem és a lakáshelyzet terén bekövetkezett változásoknak köszönhető
Köszönöm a figyelmet!
