Változások a számlázásban 2014. július 1-től
I. A számla, illetve nyugta kibocsátására irányadó szabályok Áfa tv. X. fejezet 159-178. §-ok
Számlakibocsátási kötelezettség Főszabály: Az adóalany köteles - ha az Áfa tv. másként nem rendelkezik -: - a belföldön, - ellenérték fejében teljesített termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról - a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.
A kibocsátandó bizonylat fajtája vonatkozásában azonban a törvény számos eltérést is megenged, természetesen a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel.
Számlakibocsátási kötelezettség Kötelező számlát kiállítani: ● adóalany részére történő termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás és ezek előlege (feltéve, hogy az ügylet annak közérdekű, vagy speciális jellegére tekintettel nem tartozik adómentesség alá), ● nem adóalany jogi személy részére történő termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás és ezek előlege (feltéve, hogy az ügylet annak közérdekű, vagy speciális jellegére tekintettel nem tartozik adómentesség alá), ● távolsági értékesítés, ● termék Közösségen belüli értékesítése, ● sorozat jelleggel történő építési telek, beépítés alatt álló, illetve beépített ingatlan értékesítés, valamint ● a kizárólag belföldön letelepedett adóalany által a belföldön kívül teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetén.
Számlakibocsátási kötelezettség Kötelező számlát kiállítani nem adóalany magánszemély (aki nem jogi személy) részére történő termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén, ha ● nem készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, vagy pénzhelyettesítő eszközzel (bármikor) történő kiegyenlítése, ● készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, vagy pénzhelyettesítő eszközzel történő kiegyenlítése, amely a teljesítésig nem történik meg, ● 900 ezer forintot elérő, vagy meghaladó ellenérték készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő eszközzel, vagy pénzhelyettesítő eszközzel történő kiegyenlítése, még akkor is ha a kiegyenlítés a teljesítés időpontjáig megtörtént, vagy ● előlegként megfizetett összeg a 900 ezer forintot eléri, vagy meghaladja, vagy ● a magánszemély a számlakibocsátást kéri.
Számlakibocsátási kötelezettség Az Áfa tv. 11. §-a az ellenérték nélküli termékátadásokat termékértékesítésnek, a 14. § az ingyenes használatba adást és az ingyenes szolgáltatásnyújtást pedig szolgáltatásnyújtásnak tekinti, ezért egyértelműen következik, hogy az ellenérték nélküli ügyletekről is számlát kell kibocsátani kivéve, ha az adóalany saját maga az igénybevevő.
Számlakibocsátási kötelezettség Számlakibocsátási határidő: ♦ amennyiben az ellenértéket készpénzzel vagy készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel fizetik, akkor haladéktalanul ♦ ha nem készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, hanem pl. utalással fizetik, és a számla áfát tartalmaz, akkor legkésőbb a teljesítés napjától számított 15 napon belül kell kiállítani, ♦ 2013.01.01-től: a 89. § szerinti termékértékesítés vagy olyan szolgáltatásnyújtás esetén, amely után az adót a Héa-irányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást igénybevevő fizeti, a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján belüli, (nincs áthárított adó mégis van időkorlát) ♦ egyéb esetekben ésszerű időn belül, vagyis amikor a kibocsátó minden a számlához szükséges adatnak a birtokában van (1-2 hét). → Art. szerinti mulasztási bírság!
A számla adattartalma I. A számla kötelező adattartalma a következő (Áfa tv. 169. §): ►a számla kibocsátásának kelte; ►a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja; ►a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette; ►a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, amely alatt: ● mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt: ●mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön;
Számla adattartalma II. ►a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe; ►az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető; ►a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében; ►az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
Számla adattartalma III. ►az alkalmazott adó mértéke; ►az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja; ►az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki; ►adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól; ►a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett; ►a „különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák” kifejezés, a XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében;
Számla adattartalma IV. ►a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében ►pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma.
A számla adattartalmára vonatkozó egyéb szabályok A számlán az áthárított adót – az Áfa tv. 80. § szerint meghatározott árfolyam alkalmazásával – forintban kifejezve abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek.
Meghatalmazott útján történő számlázás I. Más helyett történő számlakibocsátás, Önszámlázás Az Áfa tv. 159. § (1) bekezdésében megfogalmazott azon kötelezettség, hogy „az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni” azért került ilyen módon megfogalmazásra, mert az adóalany nem köteles saját maga kiállítani a kibocsátandó számlát, hanem azt előzetes írásbeli megállapodás alapján átengedheti egy általa választott meghatalmazottnak, aki lehet: ♦ akár a vevő, megrendelő,→az ”ÖNSZÁMLÁZÁS” kifejezést 2013. január 1-től kötelező feltüntetni a számlán! ♦ akár harmadik személy is.
Meghatalmazott útján történő számlázás II. A feleknek előzetes írásbeli megállapodásban meg kell állapodniuk a számlakibocsátás elfogadásának feltételeiről és módjáról is. Adható meghatalmazás: - általános jelleggel, valamennyi ügyletre vonatkozóan, és - esetileg egy adott ügyletre vonatkozóan, - adható meghatalmazás több meghatalmazottnak. Ilyen esetben a számlát: ● a meghatalmazott a megbízója nevében bocsátja ki, ezért ● a más helyett kibocsátott számláknak külön számlasorszámtartományban (kézzel kibocsátott számlák esetében külön tömbökben) kell szerepelniük, mint amelyben a meghatalmazott adóalany saját teljesítéseinek számlái vannak.
Meghatalmazott útján történő számlázás III. ● A számlakibocsátással kapcsolatosan az Áfa tv. meghatározott kötelezettségek teljesítéséért a számla kibocsátására eredetileg kötelezett és a meghatalmazott egyetemlegesen felelnek. A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet számlakibocsátásra 1/I. § (1) bekezdése szerint, ha meghatalmazott jár el a számlázásnál, akkor a számla abban az esetben alkalmas – az egyéb feltételek teljesülése mellett – adóigazgatási azonosításra, ha → nyomtatványként nyomdai úton előre előállított számla esetében a meghatalmazott a számlanyomtatvány 1 másolati példányát haladéktalanul eljuttatja a számlakibocsátásra kötelezettnek; → számítástechnikai eszköz útján papírra nyomtatott, illetőleg elektronikus úton kibocsátott számla esetében a számlakibocsátásra kötelezett és meghatalmazottja előzetesen és írásban megállapodnak a számla előállítása során alkalmazott sorszámtartományról, amelyet a számlakibocsátásra kötelezett is köteles nyilvántartásában rögzíteni.
Nyomdai úton előállított számla Adóigazgatási azonosításra akkor alkalmas, ha: - a nyomtatvány nyomdai előállítása az állami adóhatóság által a nyomtatvány előállítójának kérésére az ő részére előre kijelölt sorszámtartományban folyamatosan, - kihagyás és ismétlés nélküli felhasználásával történik. Az adóalanynak: → rendelkeznie kell a nyomtatványforgalmazó által kiállított számlával, és → a nyomtatványt szigorú számadás alá kell vonnia.
Számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla Akkor alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha szigorú számadás alá vonása úgy valósul meg, hogy: - az azt előállító számlázó program kihagyás és ismétlés nélkül, - folyamatosan biztosítja a sorszámozást, és - a számlapéldányok hiánytalan elszámolása biztosított. A számla kibocsátójának: → a számlázó program olyan dokumentációjával kell rendelkeznie, amely tartalmazza a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást, valamint → a program készítője vagy jogutódja által a számla kibocsátójának címzett írásos nyilatkozatát arról, hogy az maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
Az egyszerűsített adattartalmú számla Az alábbi esetekben: - ha a megrendelő maga is áfa-alany, és az ellenértéket legkésőbb a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, vagy pénzhelyettesítő eszközzel forintban kiegyenlíti, - ha a megrendelő nem áfa-alany (pl. magánszemély), az ellenértéket legkésőbb a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel, készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel, vagy pénzhelyettesítő eszközzel forintban kiegyenlíti, feltéve, hogy kéri számla kibocsátását, - ha a teljesítésre kötelezett adóalany Áfa tv. területi hatályán kívüli ügyletet teljesít, - 2013. január 1-jétől, ha a számla adóval növelt végösszege a 100 eurónak megfelelő pénzösszeget nem haladja meg, feltéve hogy a számla nem az Áfa tv. 89. §-a szerinti adómentes közösségi értékesítést, illetve nem az Áfa tv. 29. §-a szerinti távolsági értékesítést dokumentál. Utalásos, nem Ft-ban kiállított számláknál!
Az egyszerűsített adattartalmú számla Egyszerűsített adattartalmú számla esetén azon csak a bruttó ellenértéket kell feltüntetni! Ha az ellenérték adót is tartalmazó összegét tüntetik fel a számlán (az értéke, mely …..% ÁFÁ-t tartalmaz), akkor az alkalmazott adómérték helyett: 27% esetén 21,26%, 18% esetén 15,25%, 5% esetében 4,76% szerepeltetendő.
Az egyszerűsített adattartalmú számlát érintő változás 2014.01.01-től Az Áfa tv. területi hatálya alá nem tartozó ügyletekről elegendő egyszerűsített adattartalmú számlát kibocsátani. Ezen számlák adattartalma a következő: ♦ kibocsátás kelte ♦ sorszáma ♦ termékértékesítő/szolgáltatásnyújtó és a termékbeszerző/szolgáltatást igénybevevő adatai ♦ értékesített termék, nyújtott szolgáltatás megnevezése. 2014. január 1-jétől ezen adatokon túl még fel kell tüntetni : ♦ a „fordított adózás” kifejezést ♦ a teljesítés időpontját, ha az eltér a számla kibocsátás időpontjától.
E-SZÁMLA I. - a papír alapú számlázással lényegében azonos szabályozási alapok! Eltérés a számlabefogadói beleegyezés és a számlamegőrzés esetében áll fenn, ami az elektronikus bizonylatolás jellegéből fakad. Fogalma: minden olyan az Áfa tv.-ben előírt adatokat tartalmazó számla, amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be. A kibocsátás ténylegesen a számla számlabefogadó részére történő rendelkezésre bocsátással valósul meg! Elektronikus számlának minősül az eredetileg papír alapon előállított számla is, melyet azonban nem személyesen vagy postai úton bocsátanak a befogadó rendelkezésére, hanem úgy, hogy azt beszkennelve, elektronikusan továbbítják részére. Ez igaz fordítva is: az elektronikus úton létrehozott, de a vevő részére kinyomtatva átadott számla papír alapú számlának minősül.
E-SZÁMLA II. Mind a papír alapú, mind az elektronikus számlák esetében biztosítani kell az eredet hitelességét, az adattartam sértetlenségét és az olvashatóságot. Olvashatóság: az emberi szem számára olvasható formátumot, megjelenést kell alatta érteni. Eredet hitelessége: az ügyletet teljesítő és a számlakibocsátó azonosságát kell érteni. Adattartalom sértetlensége: a számlának az Áfa tv. 169. §-a szerinti adatait utólag nem változtatták meg. 2013. Január 1-től (fontos változás): az Áfa tv. nem határozza meg taxatíve, mely technológiai módszerek alkalmazhatóak. Cél: az e-számlák elterjedésének elősegítése.
E-SZÁMLA III. Ettől az időponttól szabadabban járhatnak el a kibocsátók a tekintetben, hogy miként teljesítik az eredet hitelességére és az adattartalom sértetlenségére vonatkozó követelményeknek való megfelelést. Ehhez segítséget nyújt, az Áfa tv. 175. § (2) bekezdésében említett 2 módszer: - számlák ellátása minősített elektronikus aláírással és - számlák létrehozása, továbbítása EDI rendszerben amelyek mellett törvényi vélelem szól, hogy azok önmagukban biztosítják a kritériumokat. Ezek mellett más technológiai módszert is alkalmazhat az adóalany, így pl. a számlának az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel történő ellátását vagy további, más módszert.
E-SZÁMLA IV. Bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárás választható, amely megbízható ellenőrzési nyomvonalat biztosít az adott ügylet és a számla között, így ami azt támasztja alá, hogy a számlát megfelelően, a valós gazdasági eseményt tükrözően bocsátották ki. A hármas követelményt mind a kibocsátónak, mind pedig a számlabefogadónak biztosítania kell, de nem kell ugyanazon módszert választaniuk. De a 175. § (3) bekezdése az e-számla kibocsátásának további feltételeként továbbra is előírja a számlabefogadó beleegyezését (ami megvalósulhat hallgatólagos beleegyezés által is), illetve EDI alkalmazása esetén a felek előzetes, írásbeli megállapodását.
E-SZÁMLA V. A számlát kibocsátó és az ilyen számlát befogadó adóalanyoknak figyelemmel kell lenniük ugyanakkor arra is, hogy az Art. 95. § (3) bekezdése alapján az elektronikus adathordozón tárolt adatokat felhívásra, meghatározott formátumban kell az adóhatóság rendelkezésére bocsátaniuk. Az ilyen számlákat az alábbi formátumok valamelyikében kell az adóhatóság rendelkezésére bocsátani: - txt formátum (text fájl), - bármilyen más, úgynevezett print fájl formátum, mely nem formázott szöveget, illetve karaktereket tartalmaz, továbbá nem találhatóak a fájlban - a soremelés és az oldalkezdet jelzésen kívül - utasítások, és a fájl tartalma (a fájlban szereplő szöveg, illetve karakterek) egyértelműen megfeleltethető a kinyomtatott adatoknak (a fájlban szereplő karakterek sorozata, tulajdonsága a papírra történő kinyomtatással sem változik), - csv fájlformátum, - dbf formátum, - mdb formátum, - xls fájlformátum, - xml fájlformátum.
Számlakibocsátás alóli mentesülés Kizárólag a törvényben meghatározott esetekben lehet mentesülni! Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany: 1. ha a termék értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása a tevékenység közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel mentes az adó alól, feltéve, hogy az adóalany gondoskodik az ügylet teljesítését tanúsító, a számviteli törvény (167. §) rendelkezéseinek megfelelő bizonylat kibocsátásáról. 2. Ha a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője nem adóalany (és nem jogi személy), és az ügylet ellenértékét az áfatörvény szerinti teljesítés időpontjáig készpénzzel, készpénzhelyettesítő eszközzel, vagy pénzhelyettesítő eszközzel kiegyenlíti, és - az ügylet áfával számított ellenértéke nem éri el a 900 ezer forintot, és - a vevő az ügyletről nem kér számlát. Ilyen esetben az adóalanyt nyugtaadási kötelezettség terheli!
NYUGTA A nyugta kötelező adattartalma: a) a nyugta kibocsátásának kelte; b) a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja; c) a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe; d) a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke. A nyugta egy igen csekély adattartalmú bizonylat, adólevonásra nem jogosít, adóalany vevő részére nem lehet kibocsátani!
Nyugta adattartalmát érintő változás 2014. 01.01-től A nyugta kötelező adattartalma a következő: ♦ a nyugta kibocsátásának kelte; ♦ a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja; ♦ a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe; ♦ a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke. 2014. Január 1-jétől: Abban az esetben, ha a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosít, akkor elegendő azon, azt az időpontot vagy időszakot feltüntetni, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető (pl. színházjegy, mozijegy). [Áfa tv. 173. § (2) bekezdés]
Nyugtakibocsátás alóli mentesülés Nyugtakibocsátás alóli mentesülés törvénybe foglalt esetei: - sajtótermék értékesítése, - a szerencsejáték törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatás nyújtása, - kezelőszemélyzet nélküli automatából történő termékértékesítés, (pl. étel, ital, újság, stb.) és szolgáltatásnyújtás (pl. autópálya használati díj automata útján történő befizetése, parkolási díj megfizetése elektronikus úton, vagy mobiltelefonon igényelt és visszaigazolt szolgáltatás igénybevétele, stb.). →Nyugtakiállításra meghatalmazás nem adható! →A nyugtakiállítás nem az adózó áfa-státuszától függ.
Számla-Nyugta Áfa tv. 166. § (2) bekezdés: Nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól. 2007. 12.31-ig írta elő a 24/1995. PM rendelet 7. § (2) bekezdése kötelezően, hogy: → a pénztárgépben a számlával (egyszerűsített számlával) bizonylatolt készpénz (beleértve a készpénzhelyettesítő eszközzel teljesített) bevételt is rögzíteni kell. 2008. 01.01-től ez a rendelkezés hatályon kívül lett helyezve, ezen időponttól: az adóalanynak vagy számlaadási vagy nyugtaadási kötelezettséget kell teljesítenie (azonban nem kifogásolható a korábbi gyakorlat sem)! →Bankkártyás (készpénz-helyettesítő), Széchenyi Pihenőkártyás fizetés (pénzhelyettesítő eszköz)
Megjelenési forma Számla: papíron v. elektronikus úton is kibocsátható Nyugta: jelenleg kizárólag papíralapon bocsátható ki 2014. július 1-jétől: ►lehetővé válik az elektronikus nyugták kibocsátása is. Hármas követelmény (hasonlóan az elektronikus számlához)! Kiállítási mód: Számla: magyar nyelven v. élő idegen nyelven Nyugta: kizárólag magyar nyelven állítható ki.
A SZÁMLA JAVÍTÁSA
A kézi számla javítása I. Kézi számla korrekciója: 1. Valódi javítások: amikor az eredeti számla valamely adata hibás volt, és azt kell javítani (pl. elírták a vevő nevét). 2. Nem valódi javítások: az eredeti számla nem hibás, csak egy utólag bekövetkezett körülmény miatt kell módosítani (pl. utólagosan számlázott engedmény esetén).
A kézi számla javítása II. Valódi hibák javítása: ♦ minden számlapéldány begyűjtése mellett a számlán szereplő hibás adatot egy vonallal áthúzza úgy, hogy az eredeti hibás adat is felismerhető maradjon, majd a helyes adatot felvezeti (a javítás dátumával és a javítást végző személy szignójával együtt), ♦ minden számlapéldány begyűjtése mellett a hibás kézi számlát egy vonallal áthúzza és rávezeti, hogy „RONTOTT”, majd egy új nyomtatványon kibocsátja a helyes adatokkal (az eredeti teljesítési időponttal) a számlát,
A kézi számla javítása III. ♦ számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával. Ilyenkor nincs szükség minden számlapéldány begyűjtésére, hanem önálló korrekciós bizonylat kibocsátása történik. A korrekciós bizonylatnak is a NAV által kiadott sorszámtartományba illeszkedő sorszámmal kell rendelkeznie, mivel a számlára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően itt alkalmazni azzal, hogy az ésszerű időt a módosításra jogalapot teremtő tény, egyéb körülmény bekövetkeztétől kell számítani. Az okiraton szerepeltetni kell: - a kiállítás keltét, - az eredeti számlára hivatkozva a korrekció (számszerű hatást is ha van) jellegét. Az eredeti számla a korrekciós bizonylattal együtt válik megfelelő bizonylattá.
A kézi számla javítása IV. Nem valódi hibák javítása: Pl.: Árengedmény, árleszállítás, ügyletmeghiúsulás, betétdíj visszatérítése miatti számlahelyesbítések. ► csak számlával egy tekintet alá eső okirattal javítható a számla ilyen esetben, mivel
az eredeti számla nem hibás, így annak kézzel történő javítása, vagy „RONTOTT”-ként való megjelölése és új számla kibocsátása nem értelmezhető.
A számítógépes számla javítása I. ► Javítás, módosítás kézzel nem vezethető fel! Javítani: → számlával egy tekintet alá eső okirattal, vagy → eredeti számla sztornózásával és új számla kibocsátásával lehetséges. Valódi hibák javítása: - számla sztornózás, új számla kiállítása (az eredeti teljesítési időponttal), - számlával egy tekintet alá eső okirattal, (főszabályként ezt is a számítógépes számlázó programmal kell előállítani, de a hivatalos álláspont szerint a NAV által kiadott sorszámtartományba illeszkedő sorszámmal ellátott kézi számla nyomtatvánnyal is javítható), - Pl. Wordből (és nem a számlázó programból, vagy NAV sorszámtartományos nyomtatvánnyal) történő korrekció nem megengedett.
A számítógépes számla javítása II. Nem valódi hibák javítása: Pl.: Árengedmény, árleszállítás, ügyletmeghiúsulás, betétdíj visszatérítése miatti számlahelyesbítések. ► csak számlával egy tekintet alá eső okirattal javítható a számla ilyen esetben, mivel
az eredeti számla nem hibás, így annak kézzel történő javítása, vagy „RONTOTT”-ként való megjelölése és új számla kibocsátása nem értelmezhető.
Számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalma I. • az okirat kibocsátásának kelte, • az okirat sorszáma, • hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja, • a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, a módosítás természete, annak számszerű hatása, ha ilyen van. A számlával egy tekintet alá eső okiratra az Áfa tv-nek a számlára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az ésszerű időt a módosításra jogalapot teremtő tény, egyéb körülmény bekövetkezésétől kell számítani.
Bármilyen megnevezéssel elfogadható, ha tartalmában megfelel a 170. §-nak.
Számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalma II. A teljesítés időpontjának feltüntetése: - ha a javításra a teljesítési időpont javítása miatt kerül sor, akkor a módosító okiraton kötelező a teljesítés helyes időpontját feltüntetni, - ha nem a teljesítés időpontja a javítandó adat, akkor az okiraton nem kötelező szerepeltetni a teljesítési időpontot. Amennyiben mégis feltünteti a számlázó, akkor az okiraton az eredeti ügylet teljesítési időpontját kell szerepeltetni, mivel a korrekciónak nincs önálló teljesítési időpontja.
Számla javítása termékexporttal kapcsolatban 2014. 01.01-től az Áfa tv. 98. §-a az (5) bekezdéssel egészült ki: Amennyiben a termék értékesítése során az adó alóli mentesség kizárólag a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel (90 napon belüli kiszállítás) teljesítése hiányában nem alkalmazható, azonban a termék az értékesítés teljesítését követő 360 napon belül elhagyja a Közösség területét, és ezt a tényt a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolja, az adóalany jogosult az ezen termékértékesítését terhelő fizetendő adóval megegyező összegben csökkenteni a fizetendő adóját. Leghamarabb abban az időszakban csökkentheti a fizetendő adót amikor a rendelkezésére áll a kiléptető hatóság igazolása a kiléptetésről. A fizetendő adó csökkentésének feltétele az ügylet teljesítését tanúsító számla megfelelő módosítása.
A számla példánysorszámozása 2010. Szeptember 27-től megszűnt, azóta nem kell a bizonylatokat sorszámozni. Amennyiben az adózó továbbra is példánysorszámoz, akkor: - a számlakibocsátói oldalon nincs jelentősége, - a befogadói oldalon (a hivatalos álláspont szerint) amennyiben a számlák egymás utáni nyomtatással készülnek, akkor minden számla eredeti, így eredetiként a 2.,3.,stb. példányként előállított számla is elfogadható, - úgynevezett indigós lapra készült számla esetén, eredetiként csak a nyomtatásra került legfelső példány fogadható el.
Elveszett, megsemmisült számla pótlása Az elveszett számla pótlása érdekében a számla kibocsátója hiteles másolatot készíthet és bocsáthat a vevő, szolgáltatást igénybevevő rendelkezésére. ♦ A számla a gazdálkodó szervezet által kiállított okiratnak minősül. ♦ Az okirati bizonyításról, illetve az elveszett okiratok pótlásáról, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 190–197. §-ai rendelkeznek. E szerint a gazdálkodó szervezet által kiállított okiratról készült felvétel, továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette, vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. Szabályszerű igazoláson a gazdálkodó szervezet bizonylati rendjében szabályozott módon történő hitelesítési, aláírási rendnek megfelelő módon és személyek által történő aláírás, esetlegesen bélyegzőlenyomat alkalmazását kell érteni. A másolatnak tartalmaznia kell azt a megjegyzést is, mely szerint „a másolt okirat az eredetivel mindenben megegyezik”, hiszen ez a megjegyzés különbözteti meg az egyszerű aláírást a hitelesítéstől.
Egyes különös adózási módok alkalmazása során követendő számlázási szabályok
Alanyi adómentesség ♦ Az alanyi adómentesség időszakában az adóalany alanyi adómentes minőségében kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó, illetőleg a 83. §-ban meghatározott százalékérték nem szerepel. ♦ A számlán fel kell tüntetni az alanyi adómentességre történő utalást. ♦ Vannak olyan esetek amikor egy alanyi adómentes is áfá-s számlát állít ki. Pl.: tárgyi eszköz értékesítése. ♦ Áfa területi hatályán kívüli számlát állít ki, pl. 37. (1) alapján nyújt szolgáltatást.
Pénzforgalmi elszámolás ♦ Az általános szabályok szerinti számlázási szabályok. ♦ A „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést a számlán kötelező feltüntetni. ♦ Amennyiben a pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany az ügyletről kibocsátott számláján nem tünteti fel a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést, úgy a számlán szerepeltetett termékértékesítésére, szolgáltatásnyújtására a pénzforgalmi elszámolást nem alkalmazhatja! Ez esetben az ügyletet terhelő fizetendő adót az Áfa tv. 55-58. §-ai alapján kell megállapítania!►Vevő levonási joga a főszabály szerint! A számla kibocsátó a bizonylatnak az előírásoktól eltérő módon való kiállítása miatt mulasztási bírsággal sújtható!
Mezőgazdasági tevékenység ● A mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanytól az Áfa tv. Mellékletében meghatározott saját előállítású, feldolgozású terméket vásárló, szolgáltatást igénybevevő – nem különleges jogállású – belföldön nyilvántartásba vett adóalanyt felvásárlási okirat kibocsátási kötelezettség terheli. (Kötelező adattartalom: Áfa tv. 202. § (3) bekezdés) A felvásárlási okirat kiállítása révén a mezőgazdasági tevékenységet végző különleges jogállású adóalany mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól! ●A felvásárlási okiratot ki kell bocsátani a teljesített ügyletről, függetlenül attól, hogy annak (kompenzációs felárat is tartalmazó) ellenértéke mikor kerül megtérítésre. ●Ha az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont eltér a felvásárlási okirat kibocsátásának időpontjától, a felvásárlási okirat kibocsátásának időpontja mellett a teljesítés időpontját is fel kell tüntetni.
Használt ingóság viszonteladói értékesítése A „különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezést kell a számlán feltüntetni.
Aktualitás: behajtási költségátalány A behajtási költségátalány (a késedelmi kamathoz hasonlóan) a szerződésszegő magatartás, az ügylethez kapcsolódó fizetési kötelezettség késedelmes teljesítésének a szankciója
így a behajtási költségátalány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem értelmezhető.
Nem képez áfa adóalapot (járulékos költségként sem!), nincs adófizetési kötelezettség, számlázni sem kell!
II. AZ ADÓALAP UTÓLAGOS KORREKCIÓJÁNAK ESETEI
Az adóalap utólagos csökkentése I. 2014. 01.01-től tartalmi, szerkezeti változás! A 77. § azokat az eseteket tartalmazza amikor a felek közötti szerződés utóbb módosul, vagy nem teljesül. Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, termék Közösségen belüli beszerzése esetén az adó alapja utólag csökken: ♦ a szerződés módosulása, valamint ♦ megszűnése – ideértve a szerződés érvénytelenségének és létre nem jöttének eseteit is – miatt
az egészben vagy részben visszatérített, visszatérítendő előleg vagy ellenérték összegével.
Az adóalap utólagos csökkentése II. Az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha: a) a zárt végű pénzügyi lízing (a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítése), a bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges használatának átengedése meghiúsul, és a felek az ügylet kötése előtti helyzetet állítják helyre, vagy ha ez nem lehetséges, az ügyletet a meghiúsulás bekövetkezéséig terjedő időre hatályosként elismerik; b) betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik; c)az 58. § szerinti (átalányfizetés) termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében visszatérítik azt az összeget, amellyel az elszámolási időszak egésze tekintetében megfizetett vagy megfizetendő összeg meghaladja az erre az elszámolási időszakra vonatkozó ellenértéket (pl. átalánydíj fizetés, év végén elszámolnak a felek).
Az adóalap utólagos csökkentése III.
Az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően adnak a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül a 71. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti árengedményt.
Az adóalap utólagos csökkentése IV. Az adóalap utólagos csökkentésének feltétele, hogy a szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő adóalany: →az eredeti számlát (nyugtás értékesítésre nem alkalmazható) érvénytelenítse, vagy →adattartalmát megfelelően módosítsa. Kivéve, ha az ügyletről az Áfa tv. szerint nem kellett számlát kibocsátani.
Az adóalap utólagos csökkentése V. Új szabály: Pénzvisszatérítésre jogosító ügylet Ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítését követően az adóalany az üzletpolitikájában részletesen rögzített feltételek szerint vásárlásösztönzési célból pénzt térít vissza olyan adóalany vagy nem adóalany részére, aki (amely) azt a terméket, szolgáltatást, amelynek beszerzése, igénybevétele pénzvisszatérítésre jogosít, nem közvetlenül tőle szerezte be, vette igénybe, a pénzt visszatérítő adóalany utólag csökkentheti azon termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása adóalapját, amelyre vonatkozóan a pénzt visszatéríti. [Áfa tv. 77. § (4)-(5) bekezdése]
Az adóalap utólagos csökkentése VI. Feltéve, hogy: → a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet, belföldön teljesített adóköteles ügylet, és → a visszatérítendő összeg kisebb, mint a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet mennyiségi adatának és az adott vásárlásösztönzési program keretében, bármely adóalap csökkentésre jogosító ügylet vonatkozásában az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás legalacsonyabb, adóval növelt egységárának szorzataként adódó összeg. A visszatérített összeg az adó összegét is tartalmazza. Nem feltétel a számla módosítása!
Példa „A” műszaki cikkeket értékesítő nagykereskedő HAJSZÁRÍTÓT értékesít
→Régi vevőknek 2000 Ft/db (legalacsonyabb egységár) →Új vevőknek 2500 Ft/db áron értékesít „B” Kiskereskedőnek, aki 3 db hajszárítót ad el egy áfás fodrásznak 4000 Ft/db áron a számla 3×4000=12.000 Ft-ról szól Visszatérít kevesebb mint 3×2000=6000 Ft-ot
„C” Fodrász levonja a beszerzés áfáját „A” csökkentheti az adóalapját, úgy, hogy „B” felé nem módosítja a számláját „C” Fodrász, mivel volt adólevonási joga, csökkenti a levonható adóját, anélkül, hogy a beszerzési számláját az ő eladója „B” módosította volna.
Az adóalap utólagos csökkentése VII. Alkalmazásának feltétele, hogy a pénzt visszatérítő adóalany az alábbiakkal rendelkezzen: ► a pénzvisszatérítésre jogosult nevére szóló, a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet teljesítését tanúsító számla másolati példánya, amely egyértelműen igazolja, hogy az adott ügylet belföldön teljesített adóköteles ügylet, valamint ►a pénz átutalásáról vagy a készpénz kifizetéséről szóló bizonylat, amely egyértelműen igazolja, hogy a pénzt visszatérítő adóalany a pénzvisszatérítés jogosultja részére az üzletpolitikájában rögzített összeget megtérítette. A bizonylatnak tartalmaznia kell: a) a pénzvisszatérítésre jogosult neve, lakcíme és - adóalany esetén - adószáma, b) a pénzvisszatérítésre jogosult nyilatkozata alapján az adólevonási jogára vonatkozó tájékoztatás az adott ügylet vonatkozásában.
Fizetendő és levonható áfa utólagos korrekciójának elszámolása I. Egységesen a IX. fejezet tartalmazza a levonható és fizetendő adó utólagos korrekciójára vonatkozó előírásokat. A rendelkezések tartalma: →alapvetően változatlan, →újként szerepelnek a 2014. január 1-jétől hatályba lépő módosításokhoz kapcsolódó előírások. Hatályát veszti az Áfa tv. VII. Fejezetének „Adólevonási jog gyakorlásának módja” alcíme (131-133. §-ok).
Fizetendő és levonható áfa utólagos korrekciójának elszámolása II. Az Áfa tv. 153/B. §-a tartalmazza január 1-től azokat az eseteket, amikor az adóalany az adóalap és/vagy az adó meghatározása során: → tévedett, vagy → a szerződésben megállapodotthoz képest tévesen magasabb ellenértéket vett figyelembe és/vagy →a törvény előírásait alkalmazta tévesen. (pl. magasabb adómértéket alkalmazott, adómentes helyett adókötelesen számlázott, területi hatályon kívüli ügyletet belföldi adóköteles ügyletként kezelt, belföldi fordított adózás helyett adó felszámításával – egyenesen – számlázott) Alkalmazási feltétel: a számla módosítása!
Fizetendő és levonható áfa utólagos korrekciójának elszámolása III. Az Áfa tv. 153/B. §-a új szabályként bevezeti a módosító számla átadása időszakában való elszámolás kötelezettségét ha az adóalany: ♦ egyenes adózást alkalmazott a kibocsátó fordított adózás helyett, ♦ pénzvisszatérítéses adóalap csökkentést érvényesít, ♦ utólagosan érvényesítheti az export értékesítés adómentességét.
Fizetendő és levonható áfa utólagos korrekciójának elszámolása IV. Rögzítésre kerül, hogy a fizetendő adó utólagos csökkenését az adóalany nem kezelheti az aktuális időszakban, hanem önellenőriznie szükséges abban az esetben, ha: ♦ számlakibocsátás miatt adófizetési kötelezettség keletkezik
de →a kibocsátó bizonyítja, hogy teljesítés nem történt, vagy →az ügyletet más teljesítette, és →a számla érvénytelenítéséről is haladéktalanul gondoskodik.
***
Példák Az Áfa tv. 2014. január 1-től hatályos szabályai szerint, ha a felek a fordított adózás szabályainak alkalmazásában tévedtek.
Példa 1. Az eredeti számla egyenes adózású volt Egy januárban teljesített építőipari szolgáltatásról márciusban kiderül, hogy a felek feltételezésével ellentétben engedélyköteles volt. (Vélelmezzük, hogy a teljesítés időpontja és az Áfa tv. 60.§-ának alkalmazásából adódó időpont ugyanazon adómegállapítási időszakra esik.) A számlakibocsátó fizetendő adója: A számla kibocsátója januárban áfakötelezettséget vallott be, melyre nem lett volna köteles. Fizetendő adója csökkentésére alkalmazhatja az Áfa tv. 153/B.§-át, azaz nem kell önellenőriznie januári bevallását, hanem márciusi fizetendő adó-ját csökkenti. A számlabefogadó fizetendő adója: A számla befogadójának a fordított adózás szabályai szerint fizetendő adója keletkezett volna az Áfa tv. 60.§-a szerinti időpontban, ami a példa szerinti esetben januárra esik. Mivel a kötelezettsége nő, a januári bevallását önellenőriznie kell! A számlabefogadó levonható adója: Ha a számla befogadóját megilleti az adólevonási jog, akár egyenes, akár fordított adózású számlát kap, a példa szerinti esetben a januárról benyújtott bevallását nem szükséges módosítani. Önellenőrzési pótlékot ebben az esetben a számlabefogadó köteles felszámítani, mivel a januári kötelezettsége összességében nő, a számlakibocsátónak pedig nem kell önellenőriznie.
Példa 2. Az eredeti számla fordított adózású volt Egy januárban teljesített építőipari szolgáltatásról márciusban kiderül, hogy a felek feltételezésével ellentétben nem volt engedélyköteles. (Vélelmezzük, hogy a teljesítés időpontja és az Áfa tv. 60.§-ának alkalmazásából adódó időpont ugyanazon adómegállapítási időszakra esik.) A számlakibocsátó fizetendő adója: A számla kibocsátója elmulasztotta januárban bevallani a fizetendő adót, így januári bevallását önellenőriznie kell. A számlabefogadó fizetendő adója: A számla befogadója áfa-kötelezettséget vallott be januárra, melyre nem lett volna köteles. Az Áfa tv. 153/B.§-a szerint a márciusi fizetendő adóját csökkentheti, önellenőriznie nem szükséges. A számlabefogadó levonható adója: Ha a számla befogadóját ugyanúgy megilleti az adólevonási jog, akár egyenes, akár fordított adózású számlát kap. Mivel a januárban levonható áfa összege nem változik, nem szükséges azt módosítani. Önellenőrzési pótlékot ebben az esetben a számlakibocsátó köteles felszámítani, mivel a januári kötelezettsége nő, a számlabefogadónak pedig nem kell önellenőriznie.
Példa 3. Az eredeti számla egyenes adózású volt Egy januárban teljesített építőipari szolgáltatásról márciusban kiderül, hogy a felek feltételezésével ellentétben engedélyköteles volt. (Vélelmezzük, hogy a teljesítés időpontja és az Áfa tv. 60.§-ának alkalmazásából adódó időpont eltérő adómegállapítási időszakra esik. A számlát a megrendelő februárban vette kézhez, illetve rendezte pénzügyileg.) A számlakibocsátó fizetendő adója: A számla kibocsátója januárban áfa-kötelezettséget vallott be, melyre nem lett volna köteles. Fizetendő adója csökkentésére alkalmazhatja az Áfa tv. 153/B.§-át, azaz nem kell önellenőriznie januári bevallását, hanem márciusi fizetendő adóját csökkenti. A számlabefogadó fizetendő adója: A számla befogadójának a fordított adózás szabályai szerint fizetendő adója keletkezett volna az Áfa tv. 60.§-a szerinti időpontban, ami ebben a példában februárra esik. Mivel a kötelezettsége nő, februári bevallását önellenőriznie kell. A számlabefogadó levonható adója: A fizetendő adót a megrendelőnek februárra kell megállapítania, ezért az ügylettel összefüggésben levonási jog is csak februárban keletkezik (az Áfa tv. 119.§-ának megfelelően). Ilyenkor az adólevonási jog gyakorlása januárban „idő előttinek” minősül, mely időszakot azonban a megrendelőnek az Áfa tv. 153/C.§ (1) bekezdése alapján nem kell önellenőriznie, hanem a levont áfát márciusban kell bevallania, fizetendő adót növelő tétel formájában. A módosított számla alapján levonható adót - amely a februári levonható adó összegét növelné - az Áfa tv. 153/C.§ (2) bekezdése szerint legkorábban márciusban lehet érvényesíteni. Önellenőrzési pótlékot ebben az esetben a számlabefogadó köteles felszámítani, mivel a februári kötelezettsége összességében nő, a számlakibocsátónak pedig nem kell önellenőriznie.
Példa 4. Az eredeti számla fordított adózású volt Egy januárban teljesített építőipari szolgáltatásról márciusban kiderül, hogy a felek feltételezésével ellentétben nem volt engedélyköteles. (Vélelmezzük, hogy a teljesítés időpontja és az Áfa tv. 60.§-ának alkalmazásából adódó időpont eltérő adómegállapítási időszakra esik. A számlát a megrendelő februárban vette kézhez, illetve rendezte pénzügyileg.) A számlakibocsátó fizetendő adója: A számla kibocsátója elmulasztotta januárban bevallani a fizetendő adót, így januári bevallását önellenőriznie kell. A számlabefogadó fizetendő adója: A számla befogadója áfa-kötelezettséget vallott be februárra, melyre nem lett volna köteles. Az Áfa tv. 153/B.§-a szerint a márciusi fizetendő adóját csökkentheti, önellenőriznie nem szükséges. A számlabefogadó levonható adója: Az Áfa tv. 119.§-ának megfelelően az adólevonási jog a fizetendő adóval egyidejűleg keletkezik, ami jelen esetben azt jelenti, hogy az eredeti számlához képest korábban (januárban) keletkezik levonható adó. Mivel módosul (növekszik) a januári levonható adó, arra alkalmazandó a 153/C.§ (2) bekezdése, amely alapján a levonási jog legkorábban a módosító számla kézhezvételekor, azaz márciusban érvényesíthető. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a februári időszakban érvényesíthető levonató adó összege csökken, melyet ugyancsak márciusban kell bevallani a 153/C.§ (1) bekezdése alapján. Önellenőrzési pótlékot ebben az esetben a számlakibocsátó köteles felszámítani, mivel a januári kötelezettsége nő, a számlabefogadónak pedig nem kell önellenőriznie.
Köszönöm a figyelmet!
