Változások a szakképzésben
A szakképzés nem csak oktatáspolitikai – tanügy igazgatási kérdés, hanem foglalkoztatáspolitikai, gazdaságpolitikai és társadalompolitikai kérdés is. A munkaalapú társadalom megteremtése stratégiai cél.
Az új kormányprogram alapján, mely a szakképzés tekintetében a duális képzést támogatja, újjá kell építeni a hazai szakképzést: 1214/2010. (X.12.) kormányhatározat Együttműködési megállapodás a Kormány és az MKIK között
Gyakorlati óraszámok növelése, a vállalati gyakorlati képzés szerepének növelése Óraszámok arányainak felülvizsgálata
1/3 rész közismeret 10 % szabadsáv visszaállítása Vállalati gyakorlati képzés szerepének növelése
Főbb változások az új OKJ-ban (150/2012 (VII.6.) Korm. Rendelet) Struktúraváltozás (nincs elágazás, ABC sorrend) Új szintezések (FSZ képzés kikerült az OKJ-ból) Felnőttképzési óraszámok meghatározása
Felelős minisztérium kijelölése (csak 1 minisztérium szakképesítésenként) Mellékletek:
szakmairánnyal rendelkező szakképesítések szakmairányainak felsorolása
szakközépiskolai ágazatok és betölthető munkakörök
Mestervizsgával és 5 év szakmai gyakorlattal közvetlen bekapcsolódás lehetősége az érettségire épülő szakképzésbe
A kulturális és nemzeti örökségvédelmi szakképesítések
A változások számszerűsítve Régi OKJ
Új OKJ
Önálló szakképesítés
311
286
Rész-szakképesítés
358
147
Szakképesítés-ráépülés
202
199
Szakképesítés-elágazás
432
-
ÖSSZESEN:
1303
632
Kimenetek
A
1
B
C
D
E
Szint
3
4
5
6
G
Szakképesítés azonosító száma Szakképesítések/
2
F
Tanulmányi terü-let
1
34
55
55
543
344
621
szakképesítésráépülések megnevezése
Sorszám
2
01
01
01
Abroncsgyártó
Adótanácsadó
Agrár áruforgalmazó szaktechnikus
Szakmacsoport
3
8
15
20
Ágazati besorolás
4
XIV
XXIV
XXXIII
H Iskolai rendszerű képzési idő
5
3 év
-
1 év
I
Iskolarendszeren kívüli képzési idő 6
960-1440 óra
280-420 óra
480-720 óra
J
A szakkéA képzés pesítésért munkare felelős ndje miniszter
7
8
N, E, TK
szakképzés ért és felnőttképz ésért felelős miniszter
T, TK
adópolitik áért felelős miniszter
N, E, TK
agrárpoliti káért felelős miniszter
Szakközépiskolai ágazatok megjelölése I. Egészségügy II. Egészségügyi technika III. Szociális IV. Pedagógia V. Képző- és iparművészet VI. Hang-, film és színháztechnika VII. Bányászat VIII. Épületgépészet IX. Gépészet X. Kohászat XI. Villamosipar és elektronika XII. Távközlés XIII. Informatika XIV. Vegyipar XV. Vegyész XVI. Építőipar XVII. Könnyűipar XVIII. Faipar XIX. Nyomdaipar
XX. Közlekedésépítő XXI. Közlekedés XXII. Közlekedésgépész XXIII. Környezetvédelem-vízgazdálkodás XXIV. Közgazdaság XXV. Ügyvitel XXVI. Kereskedelem XXVII. Vendéglátóipar XXVIII. Turisztika XXIX. Optika XXX. Szépészet XXXI. Mezőgazdasági gépész XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás XXXIII. Mezőgazdaság XXXIV. Kertészet és parképítés XXXV. Földmérés XXXVI. Élelmiszeripar XXXVII. Sport
A képzés munkarendje Nappali
N
Esti
E
Levelező
L
Egyéb sajátos munkarend
S
Iskolarendszeren kívüli, adott óra-számú képzés (tanfolyami képzés)
TK
Távoktatás
T
27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről SzVK nem tartalmazza a követelménymodulokat Modulok külön rendeletben jelentek meg 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól PÁLYATÜKÖR - a szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások SZVK hangsúlyos része a komplex vizsga kifejtése Jellemzően nincs beszámíthatóság, felmentés nem adható, kivéve ahol ezt külön jelzik (pl. közgazdasági szakmák: Felmentés esetén a beszámítás alapjául szolgáló dokumentumban az adott vizsgatevékenységhez, vizsgarészhez rendelt értékelési teljesítményt (érdemjegy, osztályzat, teljesítményszázalék) kell figyelembe venni. Teljesítményszázalék esetén az érdemjeggyé történő átváltás a komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységének értékelési besorolása alapján történik.)
A kerettanterv A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2. § 37. szakképzési kerettanterv: a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kidolgozott, a szakképesítés követelményei átadásának tartalmát és menetét leíró egységes, kötelezően alkalmazandó dokumentum, amelyet a szakiskolai képzésben szakképesítésenként, a szakközépiskolákban ágazatonként a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben ad ki az oktatásért felelős miniszterrel és az adott szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben; 7. § (3) A szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettantervek alapján a szakképző iskolában a pedagógiai program részeként szakmai programot, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményben a felnőttképzésről szóló törvényben szabályozott képzési programot kell kidolgozni.
Szakiskolai közismereti program: (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) szaki.ofi.hu
Szakképzési kerettantervi ajánlások: (Nemzeti Munkaügyi Hivatal) www.nive.hu
A szakképzési kerettantervek fajtái: - Szakiskolai (3 évfolyam) - Szakközépiskolai: 4 év ágazati képzés + 1 év szakma-specifikus 4 év nem ágazati +1 év ágazati képzés +1 év szakmaspecifikus
A szakképzési kerettanterv felépítése: I. II. III. IV. V.
A szakképzés jogi háttere A szakképesítés alapadatai A szakképzésbe történő belépés feltételei A szakképzés szervezésének feltételei A szakképesítés óraterve - nappali rendszerű oktatásra 1. számú táblázat: A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
2. számú táblázat: A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
A szakképzési kerettanterv felépítése: Modulok tartalma: A ……-12 azonosító számú, …………………. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák A modulhoz tartozó tantárgyak megnevezése: 1. A tantárgy tanításának célja 2. Témakörök és elemeik 3. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése 4. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységformák, a tanulási nehézségekkel küzdő, tanulók fejlesztését szolgáló módszerek 5. A tantárgy értékelésének módja 6. A továbbhaladás feltételei
A 2011. évi CLXXXVII. törvény 2. § 21. Komplex szakmai vizsga: az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanuló és az iskolarendszeren kívüli szak-képzésben részt vevő felnőtt szakmai elméleti és gyakorlati tudásának, képességeinek, készségeinek, ismereteinek mérése, amely az OKJ-ban meghatározott szakképesítés megszerzéséhez szükséges, a szakképesítéshez tartozó feladatprofil szerinti tevékenységek ellátásához meghatározott ismeretek elsajátítását tanúsító, jogszabályban meghatározott bizonyítvány kiadására irányuló eljárás
A komplex szakmai vizsga Szt. 9. § (2) A komplex szakmai vizsga a szakmai elméleti és gyakorlati képzés során átadott és megtanult, a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szakmai követelményeknek a szakképzési kerettanterv szerinti elsajátítását egységes eljárás keretében méri. (4) Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a komplex szakmai vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt. (5) A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei alól – a 11. §-ban és a vizsgaszabályzatban foglalt kivételekkel – felmentés nem adható. (6) A komplex szakmai vizsga állami vizsga, amely Magyarország területén szervezhető. A komplex szakmai vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni. (7) A szakmai vizsgabizottság a vizsgázó komplex szakmai vizsgán nyújtott teljesítménye alapján részszakképesítést igazoló bizonyítványt állíthat ki, ha a vizsgázó csak a komplex szakmai vizsga követelményeinek egy részét teljesítette, és a vizsgázó által teljesített követelmények megfelelnek valamely részszakképesítés vagy részszakképesítések követelményeinek.
A szakmai vizsgabizottság: Szt. 14. § (1) Az OKJ-ban meghatározott szakképesítés megszerzésére a komplex szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani. A komplex szakmai vizsgát szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.
(2) A szakmai vizsgabizottság független szakmai testület, amely négy tagból áll. A szakmai vizsgabizottság munkájában az elnök mellett három tag vesz részt, akik közül legalább egy tag szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik, egy tag pedig a képzést folytató intézmény által – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – javasolt, a képzésben részt vett oktató. A szakmai vizsgabizottság elnökét és tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az állami szakképzési és felnőttképzési szerv útján bízza meg. Azokban a szakképesítésekben, amelyekben a gazdasági kamara a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján kidolgozza és gondozza a szakmai és vizsgakövetelményt, az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a vizsgaelnököt a gazdasági kamara javaslata alapján bízza meg. (3) A szakmai vizsgabizottság munkájában csak olyan személy vehet részt, aki a szakmai elméleti tantárgyak oktatásához vagy a gyakorlati képzés ellátásához jogszabályban előírt szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkezik. (6) A szakmai vizsgabizottság munkáját szakértők segíthetik.
Jogorvoslati lehetőség: (7) A szakmai vizsgabizottság döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a vizsgázó jogszabálysértésre hivatkozva – a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított öt napon belül – törvényességi kérelmet nyújthat be. (8) A (7) bekezdésben meghatározott törvényességi kérelmet a szakmai vizsga helyszíne szerint illetékes kormányhivatalhoz kell címezni, de a szakmai vizsgát szervező intézményhez kell benyújtani. A szakmai vizsgát szervező intézmény a törvényességi kérelmet a törvényességi kérelemmel kapcsolatos véleményével és a szakmai vizsgabizottság állásfoglalásával együtt három napon belül továbbítja a komplex szakmai vizsga helyszíne szerint illetékes kormányhivatalhoz. (9) A (7) bekezdésben meghatározott törvényességi kérelmet a kormányhivatal a beérkezést követő naptól számított öt napon belül bírálja el. A törvényességi kérelemmel és a kérelem tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálatával kapcsolatban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. A benyújtásra meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.
A megvalósítást segítő további intézkedések: A gyakorlati képzés feltétele: mestervégzettség Gyakorlati képzés ösztönzése a gazdálkodó szervezetek körében (jogszabályi változás: 240/2012. (VIII. 30.) Korm. rend. a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról)
Szakmai fejlesztőmunka nyilvánosságának biztosítása Partnerség kialakítása
A 2011 végén elfogadott szakképzési törvény (2011. évi CLXXXVII. törvény) az alkalmazása során eltelt idő alatt történt jelzések, észrevételek alapján kiegészítésre, pontosításra szorult. A módosítások nagyobb része pontosító jellegű. Indokolt volt a köznevelési törvénnyel és a felsőoktatási törvényekkel, valamint ezek módosításával való összhang megteremtése is.
A legjelentősebb korrekciók az alábbiak:
Meghatározásra került a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely fogalma. (Szt. 2. § 50. pontja) Kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely: kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől teljesen elkülönített, a nyilvántartást vezető szerv által kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített, állandó tanműhelyvezetői felügyelettel működő, legalább nyolc tanuló képzésre alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben.
Logikusabb tartalmi meghatározáshoz igazodnak a szakmai és vizsgakövetelmények. Mikor szükséges az egészségügyi, illetve pályaalkalmassági vizsgálat. (Szt. 7. § (1) bekezdés b) pontja a szakképesítés jellegétől függően a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek (a továbbiakban: bemeneti kompetencia), az iskolai és szakmai előképzettség, annak előírása, hogy a képzés megkezdéséhez szükséges-e egészségügyi alkalmassági követelmények, pályaalkalmassági követelmények teljesítése, valamint az előírt gyakorlat,) A beszámításra vonatkozó tartalmi követelményei közé az előzetes tanulmányok mellé beemelésre került az Szt. 27. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szakirányú gyakorlati idő is. Egyértelművé válik, hogy az iskolai rendszerű szakképzésben az ismeretek átadása a kötelezően alkalmazandó szakképzési kerettanterv szerint, míg az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a képzési program szerint történik. (Szt. 7. § (3) bekezdés)
Az Szt. 12. § (1) bekezdése a c) ponttal egészült ki, amely azt határozza meg, hogy a szakképző iskola külön vizsgaszervezési engedély nélkül kinek szervezhet komplex szakmai vizsgát az iskolai rendszerű szakképzésben. A vele vagy a vele ugyanazon térségi integrált szakképző központ tagjaként működő másik szakképző iskolával tanulói jogviszonyban állt volt tanulók esetében is szervezhet komplex szakmai vizsgát, de csak abban a szakmában, amelyet a szakképző iskola is ténylegesen oktat.
A komplex szakmai vizsga vizsgabizottságában a képzésben részt vett oktató tagnak az országos szakképzési névjegyzék részét képező vizsgabizottsági névjegyzéken nem kell szerepelni ahhoz, hogy a bizottsági munkában részt vegyen. (Szt. 14. § (5) bekezdés)
A tanuló a szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztását a tanév szorgalmi időszakán kívüli időszakban pótolja, hiszen erre a tanulónak az összefüggő szakmai gyakorlat idejét követően a nyári időszakban van leginkább lehetősége. Ha a tanuló mulasztása meghatározott mértéket eléri, de nincs igazolatlan mulasztása, és a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, így az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, ezáltal mentesíthető az évfolyamismétlés alól. (Szt. 26. § (3) és (5) bekezdés) Az Szt. 28. §-a a (4) bekezdéssel egészült ki. Egyértelművé teszi a szintvizsgára vonatkozó szabályozást, amely szerint szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi végzettséggel.
Pontosításra kerültek az ingyenességet meghatározó rendelkezések. (Szt. 29. § (1) bekezdés, és (1a)–(1c) bekezdéssel kiegészítve): 1a) … a javító-, pótlóvizsga ingyenes a volt tanuló részére első alkalommal a tanulói jogviszony megszűnése után is. (1b) … minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és – az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló kivételével – a sajátos nevelési igényű tanuló részére. Ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló részére a második szakképesítés megszerzéséig. (1c) A kormányhivatal méltányosságból, a hátrányos helyzetű tanuló – kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja – kérelmére, valamint tartós betegség vagy egyéb, méltányolható körülmény esetén a tanuló – kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja – kérelmére és a szakképző iskola javaslatára engedélyezheti az (1) bekezdés szerinti időtartam legfeljebb két tanévvel történő meghosszabbítását.
Pontosításra került, hogy a tanulószerződés keretében tanulókat fogadó gyakorlati képző köteles a tanulót a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére felkészíteni. Nem köthet a tanulóval a gyakorlati képzés csak egy részére tanulószerződést. (Szt. 36. § (3) bekezdés) A szakképző iskola hozzájárulásával a tanuló gyakorlati képzése a heti pihenő-, illetve munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a nem csak a rendeltetése folytán ezen napokon is működő gyakorlati képzési helyen valósulhat meg, hanem abban az esetben is, ha a tanuló az igazolt vagy az igazolatlan mulasztását pótolja. (Szt. 38. § (2) bekezdés) Tanulószerződés második vagy további szakképesítés esetén nem köthető. (Szt. 42. § (5) bekezdése)
A tanulószerződés alapján kifizetendő tanulói pénzbeli járandóságot csak átutalással (vagy bankszámlára történő befizetéssel) lehet kifizetni, ezért a tanulószerződésnek tartalmaznia azt a számlaszámot is, amelyre a pénzbeli juttatás átutalásra vagy befizetésre kerül. (Szt. 48. § (1) bekezdés f) pontja) Pontosításra került a tanulószerződés szüneteltetésének jogintézménye. A tanulószerződésből eredő jogok és kötelezettségek nem csak a tanulói jogviszonynak a köznevelési törvény alapján történő szüneteltetése alatt nem illetik meg, és nem terhelik a feleket, hanem automatikusan a tanuló szülési szabadsága alatt sem. (Szt. 54. § (1) bekezdés) Pontosításra került, hogy a tanulónak a tanulói pénzbeli juttatáson kívül milyen egyéb juttatások járnak kötelezően és adható jelleggel. (Szt. 68. § (1) bekezdés: A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben – az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet rendelkezései szerinti – kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg. A tanuló részére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél a tanuló által választott szakképesítéssel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is adhatók.)
Egyértelművé válik, hogy a megyei fejlesztési és képzési bizottságok nemcsak részt vesznek a decentralizált kerettel kapcsolatos pályázat elkészítésében, hanem javaslatot is tesznek a decentralizált keret megyék közötti keretére és prioritásaira is. (Szt. 82. § e) pont) Megtörtént a szakképzési hozzájárulási törvénnyel való összhang biztosítása, amely kizárja annak lehetőségét, hogy az a szakképzési hozzájárulásra jogosult gazdálkodó szervezet, amely a szakképzési hozzájárulási törvény alapján csak a kötelezettsége mértékéig jogosult csökkenteni azt az együttműködési megállapodás alapján, az e fölötti költségeire igényt tartson a szakképző iskolától. (Szt. 84. § (3)–(5) bekezdés)
Az OKJ-t érintő változások: 331/201. (XI. 28.) Korm. rendelet 13. § Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet a) 9. § (3) bekezdésében a „2013. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2013. szeptember 1-jétől” szövegrész, (iskolarendszeren kívül ekkortól kötelező) b) 9. § (6) bekezdésében a „2012. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2013. augusztus 31-ig” szövegrész, (iskolarendszeren kívül a régi szerint kell indítani)
c) 11. § (2) bekezdésében a „2013. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2013. szeptember 1-jén” szövegrész lép. (a régi OKJ 133/2010. (VI. 22.) Korm. rendelet megszűnése)
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Elek Csaba
[email protected] Tel:+36 1 488-2170
