Változások a munkavédelmi eljárásban

Pest Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége Nagykáta, 2012. március 22.

„Változások a munkavédelmi eljárásban” Nagykáta, 2012. március 22.

Tuboly László

Pest Megyei Kormányhivatal

Ágazatfelügyeleti Osztályvezető e-mail: [email protected] Dr. Tárnoky Csaba Igazgatási és Behajtási Osztályvezető e-mail: [email protected]

Bevezetés: Az előadás főbb témái: 1.

A munkavédelmi törvény módosításai: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosításainak ismertetése.

2.

A munkavédelmi bírságolás új szabályai: A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet értelmezése. Az új szabályozás részletesen tartalmazza a munkavédelmi bírság kiszabásának elvi és eljárásjogi alapjait.

A munkavédelmi törvény (Mvt.) módosításai

 A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat szabályainak változása: [Mvt. 21. § (7)] Ha a veszélyes munkaeszközt, technológiát próba- vagy kísérleti jelleggel üzemeltetik, úgy az üzembe helyezési eljárás során figyelemmel kell lenni a próba- vagy kísérleti üzemeltetés kockázataira is. A veszélyes munkaeszköz, technológia próba- vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetésére kizárólag a (3) bekezdés szerinti próba- vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetéstől független előzetes vizsgálatok lefolytatását követően kerülhet sor. Az ilyen jellegű üzemeltetés a 180 napot nem haladhatja meg.

Az összehangolási kötelezettség miatti felelősség új szabályai: [Mvt. 40. § (2)] Olyan munkahelyeken, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat foglalkoztatnak, a tevékenység veszélyeinek elkerülését célzó összehangolásáért a jogalkotó kógens szabállyal új felelősségi sorrendet vezetett be! A felelősség új törvényi sorrendje: 1) a fővállalkozó, ennek hiányában 2) a tényleges irányítást gyakorló, vagy 3) a munkahelyért a fő felelősséget viselő személy vagy szervezet felel 4) ha ilyen sincs, az a felelős, akinek érdekében a munkavégzés folyik.

A változást az jelenti, hogy az összehangolás megvalósítására vonatkozó kötelezettséget immáron nem lehet szerződésben másik félre áthárítani. Az összehangolás elmulasztásáért munkavédelmi bírság szabható ki a felelőssel szemben (akkor is, ha nem ő a munkáltató).

A mentési terv készítés szabályainak egyszerűsítése: [Mvt. 45. § (1)] A mentési tervet külön jogszabály által előírt – biztonsági, védelmi intézkedési vagy más hasonló tárgyú – tervbe foglalva is el lehet készíteni, így csökkenhetnek a munkáltatók adminisztrációs terhei (nem kell egyidejűleg külön mentési tervet készíteni, ha egy más, nagyobb, átfogó rokonterületre (pl. tűz- vagy katasztrófavédelem) nézve is tervkészítési kötelezettsége van a munkáltatónak).

A munkahelyi elsősegélynyújás szabályainak változása: [Mvt. 46. § ] A munkahelyen – jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó hatások és egészségkárosító kóroki tényezők figyelembevételének, valamint a munka szervezésének megfelelően – biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit. •

A 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 20. §-a szerint: „Minden munkahelyen és műszakban a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, illetve az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt és a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy jelenlétét kell biztosítani.”

•

MSZ 13553:1989 Elsősegély-felszerelés

Az orvosi alkalmassági vizsgálati kötelezettség szabályainak változása: [Mvt. 58. § ] (1) A munkáltató az 57. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségén túl, a külön jogszabályban meghatározottak szerint és valamennyi munkavállalójára kiterjedően a 21. § (3) bekezdésében – ide nem értve a munkaeszközöket –, a 23. § (2) bekezdésében, a 40. § (1) bekezdésében, a 42. §-ban, a 44. § (1) bekezdésében, a 46. §-ban, a 49. § (1) bekezdésében, az 54. § (1) bekezdés b) és d)–g) pontjaiban, (2) bekezdésében, (7) bekezdés b) pontjában és az 56. §-ban előírt feladatainak ellátásához foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása történhet a munkáltató által működtetett vagy a munkáltatóval kötött szerződés alapján külső szolgáltató útján. (2) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával közreműködik az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében, a munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősített, külön jogszabályok által előírt feladatok ellátásában.

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet előírásai A szolgálat alapszolgáltatásai {4. § (1. bek.)}  Munkaköri alkalmassági vizsgálatok , szakorvosi vizsgálatok kezdeményezése  Foglalkozási fokozott expozíciós esetek és foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálásában részvétel  Írásban dokumentált munkahigiénés vizsgálatok (szerződés szerinti gyakorisággal)  Egyéni védőeszközökkel kapcsolatos véleményezés, tanácsadás  Munkahelyi kémiai biztonsági feladatok  A munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos, egészséget, biztonságot érintő kérdésekkel összefüggő felvilágosítás  A munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos feladatok  A krónikus megbetegedett munkavállalók megelőző gondozása  Az 1. és 2. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők egészségi alkalmassági vizsgálata  A foglalkoztathatóság szakvéleményezése

A foglalkoztathatóság szakvéleményezése [33/1998.(VI.24.)NM rendelet 16/A §] • • • •

(1) Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka esetén a munkavállaló foglalkoztathatósági vizsgálatára a) a munkáltató vagy b) az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó természetes személy kezdeményezésére kerül sor. A foglalkoztathatósági szakvélemény – a betöltendő munkakörre vonatkozó érvényes előzetes munkaköri alkalmassági véleménnyel egyébként nem rendelkező fiatalkorú és idősödő munkavállaló, illetve terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák foglalkoztatása kivételével – nem kötelező feltétele a foglalkoztatásnak. E szabályok nem érintik a járványügyi érdekből kiemelt munkakörben történő, a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok közötti foglalkoztatásra irányadó alkalmassági vizsgálat, valamint az állat- és növényegészségügyre vonatkozó jogszabályban előírt vizsgálatok elvégzésének kötelezettségét.

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet előírásai

A szolgálat közreműködik [4. § (2)] különösen  a munkahelyi veszélyforrások feltárásában,  munka-egészségügyi, -fiziológiai, -ergonómiai, -higiénés feladatok megoldásában,  a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek biztosításában, a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében; o a foglalkozási rehabilitációban; o a munkáltató katasztrófamegelőző, -elhárító, -felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában.

A kockázatértékelés szabályainak könnyítése: [Mvt. 54. § (3)] Lényegesen változnak a kockázatértékelésre vonatkozó szabályok, szintén a munkáltatók adminisztrációs terheinek csökkentését célozva. Az új szabályok szerint a kockázatértékelést a tevékenység megkezdése előtt (kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik), valamint – összhangban a korábbi szabályokkal – indokolt esetben (így olyan változások esetén, amikor új kockázatok jelenhetnek meg) kell elvégezni. Ugyanakkor a korábbi kötelező éves felülvizsgálat helyett csak három évente kell ismételten elvégezni. Kivételek:

Rákkeltő anyagok felhasználása esetén Biológiai kockázatok esetén

2 évente 1 évente

A kockázatértékelésben az egyéni védőeszközök juttatásának belső rendje is rögzítésre kerülhet. A munkáltató a kockázatértékelést követően, annak megállapításait figyelembe véve, a feltárt kockázatok kezelése során határozza meg a védekezés leghatékonyabb módját.

Új „kérelmes” eljárás [Mvt. 68. § ]

(1) „Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedés vagy a fokozott expozíciós eset kivizsgálásának elmulasztását sérelmezi, illetve ha a munkavállaló vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. A munkavédelmi hatóság a foglalkozási megbetegedés gyanúját panaszoló vagy annak kivizsgálása elmulasztását sérelmező személyt a bejelentésre jogosult orvoshoz vagy a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez irányítja.”

Éves ellenőrzési irányelv alapján végzendő ellenőrzési tevékenység: [Mvt. 81/A. § ] A munkavédelmi hatóság vezetője - foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában - évenként február 20-ig közzéteszi az ellenőrzési irányelvet, amely tartalmazza: - munkavédelmi ellenőrzések kiemelt vizsgálati céljait, - a kiemelten ellátandó feladatokat és azok teljesítménymutatóit, - az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket, szakmákat, ágazatokat .

2012 évben kiemelt szakágazatok a következők: építőipar, mező- és erdőgazdaság, feldolgozóipar, egészségügy, bányászat

A munkavédelmi bírság alkalmazásának új szabályai: [Mvt. 82. § ]  A bírságolható személyek köre bővült: Már nem csak a munkáltató, hanem az összehangolási kötelezettség elmulasztásáért felelős személlyel szemben is kiszabható munkavédelmi bírság.  A jogalkotó mérlegelést meghatározó bírságkiszabási alapelveket vezettet be: a) a veszélyeztetés mértéke, b) a veszélyeztetettek száma, c) a veszélyeztetés időtartama, ismétlődő jellege, d) a megsértett jogszabályi előírások száma, e) a veszélyeztetés várható következményei, f) a sérülés és az egészségkárosodás mértéke, g) a munkáltató vagy az összehangolási kötelezettséget elmulasztó személy vagy szervezet által foglalkoztatott munkavállalók száma és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege, h) a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépésének mértéke i) a bírság kiszabására okot adó veszélyeztetés kialakulásához vezető egyéb mulasztás személyi és tárgyi körülményei

A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet A szabályozás célja: a bírság kiszabási gyakorlatát egységesítse. E cél elérése érdekében a Rendelet egy kötött mérlegelési jogkört biztosít felügyelőségek részére.

a) taxatív mérlegelési szempontok (minősítő körülmények), amelyekhez a felügyelőség kötve van; b) a minősítő körülmények meghatározott súlyozása A Rendelet a minősítő körülmények súlyozását szorzótényezők alkalmazásával szabályozza, az egyes minősítő körülményekhez tételesen meghatározott szorzótényezőket rendel.

A munkavédelmi bírság mértékét és számítási módszerét a Rendelet 5. §-a írja elő: munkavédelmi bírság = munkavédelmi bírság alapösszege x a jogalkotó által értékelt minősítő körülmények szorzótényezőivel a felügyelet által értékelhető minősítő körülmények %-os értéke ( 20 %)

A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet

A munkavédelmi bírság minősítő körülményeinek rendszere I.) A jogsértés súlyát befolyásoló hatás szerint : Minősítő körülmények: a) Kötelezően értékelendő körülmények:

Súlyosító körülmények: (Bírság növelő)

Enyhítő körülmények: (Bírság csökkentő)

b) Fakultatívan értékelhető körülmények:

Súlyosító körülmények: (Bírság növelő)

Kötelezően értékelendő súlyosító körülmények: [4. , 6.

(1)-(4) bek.]

– Súlyosan veszélyeztetett munkavállalók száma (db), x 1 - n; – Munkavédelmi normasértések száma (db), x 1,3 - 5; – Munkavállaló súlyos veszélyeztetésének időtartama (óra, nap, hónap), x 1,3 - 5; – A munkáltató mulasztásának eredménye, x 1,2 - 10; – A jogsértő magatartás ismétlődése, gyakorisága (db), x 1,5 .

Enyhítő körülmények: (Bírság csökkentő)

Kötelezően értékelendő enyhítő körülmények: [6. § (5) bek.]

– a jogsértő vállalkozás „mérete” (mikro-, kis-, középvállalkozás) x 0,8

A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet

1. sz. táblázat - Kötelezően értékelendő körülmények szorzótényezői:

A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet

Mérlegelési jogkörben értékelhető súlyosító körülmények: [7. § (1) bek. a) b) c) d) e)

f) g)

h) i)

a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése a 10%-ot meghaladja; a munkavédelmi normában meghatározott mérték túllépése a 10%-ot meghaladja; a munkáltató nem bízott meg munkavédelmi szakembert a munkavédelmi feladatok ellátására; nincs a munkáltatónál biztosítva a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás; a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet szerinti II. vagy III. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál az előírt kockázatértékelés hiányzik, a munkavédelmi oktatás nem került megtartásra; a munkáltató nem szervezte meg a munkavédelmi képviselő választását olyan esetben, amikor ez kötelező lett volna, vagy nem biztosította a megválasztott munkavédelmi képviselő működési feltételeit; jogszabályban meghatározott esetekben a munkáltató nem alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi koordinátort, vagy; a munkáltató a munkavégzés hatókörében tartózkodó személy életét, testi épségét és egészségét is veszélyezteti.

Fakultatívan értékelhető enyhítő körülmények: [7. § (2) bek. a)-c) pont ] a) a munkáltató tényfeltárást segítő magatartást tanúsított; b) a veszélyeztetés megvalósulásában a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott; c) a munkáltató a hatályos munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg.

A leggyakrabban előforduló normasértések • • • • • • • • • • • • • •

Be- és leesési veszélyeztetések Védőberendezések hatástalanítása Védőburkolatok hiánya Rögzítések hiánya Elektromos szekrények, szerelvények aktív részeinek érinthetősége Emelőgépek üzemeltetési szabályainak megsértése Egyéni védőeszköz juttatás elmaradása, a használat elmaradása Baleset eltitkolása, nem megfelelő kivizsgálása Kockázatértékelés hiánya az I. veszélyességi fokozatú munkavállalóknál Mérések elmaradása (légszennyezettség, zaj, rezgés) Veszélyes anyagok/keverékek tárolása Biztonsági adatlapok hiánya Alkalmassági vizsgálatok elmaradása Biológiai expozíciós mutatók vizsgálatának elmaradása

Információs lehetőségek www.munka.hu Zöld szám: 06 80 204 292 E-mail: [email protected] Hívható: hétfőtől-csütörtökig: 8.30-16.00, pénteken: 8.30-13.30;

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! [email protected]

Pest Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége