VÁLTOZÁSOK A KÖZOKTATÁSBAN

VÁLTOZÁSOK A KÖZOKTATÁSBAN

2012

„Olyan köznevelési törvény készült, amely a magyar iskola 1016 éves hagyományait a modern korszak kihívásainak megfelelıen tudja alkalmazni; hogy Magyarország ismét felemelkedjék, és gyermekeink perspektíva hiányában ne vágyjanak el az országból. Ennek érdekében az új jogszabály másik alapelve a leszakadás megakadályozása, hiszen a társadalmi ranglétra alsó szintjén élık csak a tudás és a kultúra útján emelhetık fel.” Hoffmann

„Ezek felszámolását szolgálja, hogy az állam nagyobb szerepet vállal a fenntartásban, hiszen irányítja és ellenırzi az oktatási intézményeket - az önkormányzati rendszer ugyanis azt eredményezte, hogy óriásivá nıtt a különbség az iskolák között.” „A nagyobb szerepvállalás az iskolák fenntartásában nem államosítás, hiszen a vagyon az önkormányzatoknál marad, miközben az állam biztosítja a pedagógusbéreket, és erre elegendı forrás lesz a jövı évi költségvetésben; az intézmények szakmai önállósága pedig erısödik.” Hoffmann

„Nemhogy csonkul, hanem inkább erısödik az intézmények szakmai önállósága, hiszen a pedagógiai programot, a szervezeti és mőködési szabályzatot, de még a házirendet is a nevelıtestület határozza meg, és ezeket az eddigiekkel ellentétben nem kell jóváhagynia a fenntartónak.” „ Az európai gyakorlatnak megfelelıen 2014-tıl 3 éves kortól kötelezıvé akarjuk tenni az óvodáztatást, mivel 3 és 6 éves kor között rohamosan fejlıdik ki a készségek zöme, és az akkor elmulasztott foglalkoztatás késıbb nem pótolható.” Hoffman Rózsa

VÁLTOZÁSOK








Az intézményrendszer átalakítása Az állami szerepvállalás kiteljesedése A közoktatási intézmények szakmai feladatellátásának átvétele Az alapfeladatok ellátásához szükséges taneszközök, státuszok és bérek kifizetésének biztosítása

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ









2012. Szeptember elsejével létrejött az Emberi Erıforrások Minisztériuma irányítása alatt álló központi hivatal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, amely feladatait a tankerületen keresztül látja el. 2013. január 1-jén kezdi meg mőködését a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, melynek mintegy 150 ezer alkalmazottja lesz. A központnak a kétszáz járásban tankerületei lesznek. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ felépítése, követve a kormányrendeletben foglaltakat: központ és tankerületi hálózat. A megyeközponti tankerület többletfeladatokat lát el, illetékessége a megye egész területére kiterjed.

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ feladata Pedagógusok és a nevelı-oktató munkát közvetlenül segítık bérének, járulékainak központi biztosítása

Szakmai irányítás

Külsı szakmai ellenırzés támogatása Taneszköz ellátás

Megyei Intézményfenntartó

Szakképzés

Szakszolgálat és szakmai szolgáltatás

Szakmai irányítás

Szolgáltatások biztosítása

Új irányítás, fenntartóváltás








A köznevelési, közoktatási intézmények szakmai feladatainak fenntartói jogait az országos intézményfenntartó központ veszi át. Ehhez rendelıdnek a megyei és járási intézményfenntartó hivatalok (járási hivatalok) Kezdet: 2013. január 1.

Járási hivatal











Költségvetés tervezése Személyi, dologi kiadások, beszerzési igények Humánerıforrás - tervezése Létszám, bérnyilvántartás, MÁK felé eljárás Számvitel mőködtetése Információszolgáltatás




A tankerületek székhelye és illetékességi területe megegyezik a járási hivatalok székhelyével illetékességi területével 229/2012. (VIII.28.) Korm. r. 55.§ (3)




Vas Megyei járási hivatalok: Szombathely Sárvár Kıszeg Celldömölk

Szentgotthárd Körmend Vasvár













A 2012. évi CXXIV. Törvény, mint módosított jogszabály egyik fontos eleme: A háromezer lakosúnál nagyobb településeken a szakképzı iskolák kivételével a helyi önkormányzatoknak kell gondoskodniuk a köznevelési intézmények mőködtetésérıl, amely alól csak akkor mentesülnek, ha azt anyagi okokból nem tudják ellátni. Az iskolák mőködtetésével kapcsolatos álláspontjukról szeptember végéig kell kinyilvánítaniuk szándékukat az önkormányzatoknak, a döntést pedig október végéig kell meghozniuk. Tisztázatlan a Pedagógiai Szolgáltató Központok és a Nevelési tanácsadók sorsa is, amelyek "szeptembertıl jogilag nem léteznek, a valóságban azonban igen"

Települési önkormányzatok feladatköre


Köznevelési intézmények hátterének mőködtetése




A köznevelési intézmények biztonságos üzemeltetése




Gyermekétkeztetésért és a mindezekkel járó kifizetések

Óvodai ellátás








Települési önkormányzat feladatköre De itt is az állam felel: Óvodapedagógusok és segítıik foglalkoztatásáért Bérek kifizetéséért Források biztosításáért

ÜTEMEZÉS Nkt. hatályba lépésének ütemezése





A törvény 2012. szeptember 1-jén lép hatályba, de legtöbb intézkedése késleltetve, illetve fokozatosan kerül bevezetésre. Az új szabályozás hatályba lépéséig a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény adott kérdésre vonatkozó rendelkezései érvényesek, így tehát annak hatályon kívül helyezése is fokozatosan történik.

Változások: 2012. szeptember 1-jétıl Életbe lép a nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény A pedagógiai munka szakaszainak újrafogalmazása:
Óvodai nevelés szakasza
Szakmai munkaközösség legalább 5 fıvel alakítható ki
A mindennapos testnevelés bevezetése elsı, ötödik és kilencedik évfolyamon / felmenırendszerben/





A tankötelezettség végére vonatkozó szabály [45.§ (3)] már hatályos, azzal az átmeneti rendelkezéssel együtt, melynek értelmében elıször azok számára csökken a tankötelezettségi korhatár, akik a 2011/2012. tanévben nyolcadikosok vagy ennél alacsonyabb évfolyamra járnak [97.§ (1)].




Valamennyi iskola 2012. december 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervrıl szóló jogszabály, valamint a köznevelési törvény rendelkezéseinek megfeleljen.










A törvény felhatalmazó rendelkezései [94.§] sorolják fel részletesen, hogy mely témákat szabályoz majd miniszteri és melyeket kormányrendelet. Kormányrendelet: Nat, óvodai alapprogram, érettségi vizsgaszabályzat, diákigazolvány, helyettesítési rendszer, életpálya részletei, KIR…; Miniszteri rendelet: Kerettantervek, mőködési szabályok, SNI, mőködési engedélyek, felvételi, szakszolgálatok, szakmai szolgáltatás, tankönyv

Pedagógiai program NAT

KERETTANTERVEK

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Helyi tanterv

Nevelési program

Választott kerettanterv

10% felhasználása

Változások: 2013. január 1-jétıl











Hatályba lépnek az új finanszírozási szabályok, a pedagógusok és a nevelıoktató munkát közvetlenül segítı alkalmazottak bérét és annak járulékait a központi költségvetés finanszírozza. [88. § (4)–(5)] Pedagógiai szakszolgálatokra vonatkozó új szabályozás Tankötelezettség új szabályai (16 év) A köznevelési feladatok állami kézbe kerülése A jelenlegi teljesítménymutatóra épülı intézményi finanszírozási mód ( 2.350eFt/ teljesítménymutató/év) a tanév második 8 hónapjára már nem lesz alkalmazható. A minısítési rendszer kísérleti bevezetése.













A települési önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények állami fenntartásba kerülnek, a települési önkormányzatok köznevelési szerzıdés keretében vállalhatják az intézmények mőködtetését. [74-76.§] Az eddig önkormányzati fenntartású intézmények vezetıinek megbízását (a 68.§ (1) alapján) az oktatásért felelıs miniszter adja. [97.§ (11)] Hatályba lépnek a pedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolatos változások [18.§.]. Hatályba lépnek a tankötelezettség kezdetére vonatkozó szabályok [45.§ (2)-(4)].

Változások: 2013. március 1-jétıl


A kidolgozott központi köznevelési – fejlesztési terv bemutatása




KIR-ben az addigi változások átvezetése, adatok frissítése

2013. szeptember 1







A törvény legtöbb pontja ekkor kerül bevezetésre. Életbe lépnek a pedagógusok életét, munkáját, szakmai elırehaladását jelentıs mértékben befolyásoló szabályok: Az általános iskolában 16 óráig szervezendı foglalkozások [27.§ (2),46.§ (1) a), 55.§ (1)] A pedagógusok elımeneteli rendszere (életpályamodell) [62.§ (3), 64-65.§, 97.§ (19)-(21)]

2013. szeptember 1


A pedagógusok új típusú munkaidı-számítása [62.§ (5)-(14), 69.§ (5)]




A pedagógusok magasabb bérezése [65.§, 69.§ (6), 7. és 8. melléklet] Az intézményvezetık létszáma és óraszámai[1. és 5. melléklet] Hatályossá válik a nevelı-oktató munkát közvetlenül segítık létszámára vonatkozó 2. melléklet.







2013. szeptember 1











Hatályba lép a gazdasági, ügyviteli, mőszaki, kisegítı és más alkalmazottak létszámának meghatározására vonatkozó szabály. [61.§ (5)] Ebben a tanévben indulnak a köznevelési Hídprogramok. [14.§] Érvényesek az új csoport- és osztálylétszámok (felmenı rendszerben [97.§ (18)] és a gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási idıkerete. [25.§ (7), 27.§ (1)(10) illetve (12)-(13), 28-29.§, 4. és 6. melléklet])

2013. szeptember 1








Ekkortól kerül bevezetésre általános iskolában felmenı rendszerben az erkölcstan és a helyette választható hittan. [35.§] , 97.§ (7), 98.§ (6) Nyolc gyermek esetén a szülık kérésére óvodát vagy alsó tagozatot kell szervezni a kistelepüléseken. [89.§ (1)]

2013. szeptember 1








A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyermek, tanuló fogalmának meghatározása a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint történik. [4.§ 12. b)] A törvény hatályba lépésekor mőködı pedagógiai szakmai szolgáltatást végzı intézmények szakmai irányítását ekkortól az oktatásért felelıs miniszter végzi. [97.§ (10)] A tankönyvek a tanévtıl fokozatosan ingyenessé válnak az elsıtıl a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban [46.§ (5)] az elsı évfolyamtól kezdve felmenı rendszerben. [97.§ (22)]

A pedagógusok elımeneteli rendszere 2013.szeptember 1











A Nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény 6465.§-a szól a pedagógusok új elımeneteli rendszerérıl. A törvény „kerettörvény”, ezért a részletszabályokról a 2012. második félévében kiadásra kerülı kormányrendelet szól majd. A 95. § (3) bekezdés értelmében a pedagógus elımeneteli rendszer 2013. szeptember 1-jén lép hatályba. A már pályán lévı pedagógusok elsı minısítése 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között megtörténik 97.§ (19). A pedagógusok minısítésüket követı év elsı napján kerülhetnek magasabb fokozatba. A magasabb fokozatba kerülés elsı lehetséges idıpontja 2014. január 1.







Az új pedagógus elımeneteli rendszer és az ehhez kapcsolódó új pedagógus bértábla – fenntartótól függetlenül – minden nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógusra vonatkozik. A pedagógus-bérek értékállóságának megırzése érdekében az illetményalap fıiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér száznyolcvan, egyetemi végzettség esetén kétszáz százaléka lesz. 65. § (2).







Az elsı minısítés megszerzése minden pedagógus számára kötelezı, ez alól kizárólag azok a pedagógusok mentesülhetnek, akik a rendszer bevezetését követı 10. tanév végéig elérik a nyugdíjkorhatárt. Számukra a minısítés választható lehetıség, amennyiben nem kívánják minısíttetni magukat, pályájuk végéig a Pedagógus I. fokozatban maradnak.
















A minısítı vizsga és a minısítési eljárás háromfıs, a feladatra irányuló központi továbbképzést teljesítı szakemberekbıl álló bizottság elıtt zajlik. A minısítési eljárás során a bizottság a pedagógusok teljes körő tevékenységét értékeli elıre meghatározott és nyilvános prototokollok alapján. Az eljárás során nincs vizsgaszituáció, az értékelésnél nagy súllyal esik latba a pedagógusok önértékelése. A bizottság elnöke a kormányhivatal által delegált köznevelési szakértı. A bizottságnak tagjai: Gyakornok minısítı vizsgája esetén: a pedagógusképzı felsıoktatási intézmény felkészített oktatója és a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetıje, Minısítési eljárás esetén: a Pedagógus Kamara felkészített szakértıje/ a Kamara megalakulásáig egy másik, az értékelt pedagógus munkáltatójával azonos feladatot ellátó köznevelési intézmény pedagógusa és a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetıje. A minısítı vizsgát és minısítési eljárást a kormányhivatal szervezi. A minısítı vizsgára és a minısítési eljárásra a pedagógusnak a kormányhivatalnál kell jelentkeznie. 64.§ (6) A pedagógus a minısítı vizsga vagy eljárás után 30 napon belül bíróságtól kérheti a minısítés „hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértı megállapításának megsemmisítését”. 64.§ (9)

Alkotói szabadság








A legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógusok a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén egyéves alkotói szabadságra pályázhatnak. Az alkotói szabadságot tízévente, az életpálya alatt legfeljebb három alkalommal lehet igénybe venni A minısítı vizsga és a minısítési eljárás részletes szabályait, az alkotói szabadság igénybevételéhez szükséges követelményeket külön jogszabály állapítja meg.

2014. szeptember 1.






Ekkortól kötelezı a 3 éves kortól való óvodába járás, és hatályba lépnek az ezzel kapcsolatos kivételekre vonatkozó szabályok. [8.§ (2)] Változik az óvodai felmentés lehetısége Ekkortól kötelezı a fejlesztı nevelés, nevelésoktatás 15. § (2) bekezdés szerinti ellátása [97.§ (5)] – egyéni fejlesztési terv

Intézmények mőködése














Továbbra is érvényes az intézmények szakmai önállóságának elve. Alapdokumentumok: Szervezeti és Mőködési Szabályzat;házirend.(nev. testület, szakalkalmazotti ért. fogadja el).Elfogadásához fenntartói egyetértés kell. Pedagógiai program: Óvodában, iskolában, kollégiumban egységes elnevezés. Nevelıtestület fogadja el,egyéb szereplıknek nincs egyetértési joga. Ped. program része a Nat., kerettanterv, s ez alapján készült helyi tanterv. Új ped. programoknál felmenı rendszerő bevezetés.

ALAPÍTÓ OKIRAT

















A köznevelési intézmény alapító okirata tartalmazza a) az alapító és a fenntartó nevét és székhelyét, b) az intézmény – külön jogszabályban meghatározott – hivatalos nevét, c) az intézmény típusát, d) az intézmény feladatellátási helyét, da) székhelyét, db) tagintézményét, dc) telephelyét, e) alapfeladatának, szakfeladatának jogszabály szerinti megnevezését, f) nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehetõ maximális gyermek-, tanulólétszámot, g) iskolatípusonként az évfolyamok számát, h) alapfokú mővészetoktatás esetén a mővészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését, i) szakképzés esetén a szakmacsoportokat és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezését és azonosító számát, szakközépiskola esetén az ágazatokat, j) a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, k) a gazdálkodással összefüggı jogosítványokat.




A járási hivatal gondoskodik a tankötelesek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl az állami intézményfenntartó központ, és tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzıje számára, továbbá hivatalból elrendeli és felügyeli a tankötelezettség teljesítését, a szakértıi vizsgálatokon való megjelenést.”




Nkt. 45. § „(8) A jegyzı gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl a kormányhivatal számára.




(3) Az Nkt. 45. § „(10) A települési önkormányzat jegyzıje az óvodás, a járási hivatal az állami intézményfenntartó központ útján a tanköteles gyermekekrıl vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának.”


















48. A fenntartó kötelezettségei és jogai 83. § (2) e) ellenırizheti a köznevelési intézmény gazdálkodását, mőködésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelızése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem települési önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak, f) a köznevelési intézmény vezetıjének megbízása, kinevezése, a megbízás visszavonása, a jogviszony megszüntetésének jogával kapcsolatos, e törvényben foglalt korlátozó rendelkezések keretei között gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézmény vezetıje felett, g) jóváhagyja a köznevelési intézmény tantárgyfelosztását, továbbképzési programját, h) értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét, i) ellenırzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t
















A Kt. 3. melléklet Az osztályok, csoportok szervezése alcím 7–8. pontja helyébe a következı rendelkezés lép: „7. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszámot – a fenntartó engedélyével – legfeljebb húsz százalékkal átlépheti. 8. Az I. részben meghatározott maximális létszám, illetve a II. rész 7. pontjában meghatározottak szerint számított maximális létszám tíz százalékkal – a fenntartó engedélyével – túlléphetı, ha az oktatásszervezési okok miatt indokolt, továbbá az intézkedéssel az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülıi szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetért.” 25+ 20% (fenntartó engedélye szükséges) fenntartói határozat a túllépés engedélyezésérıl) + 10% a szülıi szervezet egyetértése szükséges (jegyzıkönyv az egyetértésrıl)







Nkt. (3) A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai elıadó és pedagógiai szakértıi munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs, a szabadidıszervezı és a pedagógiai felügyelı munkakörökben foglalkoztatottak részére – kérelemre – pedagógusigazolvány kiadását kezdeményezi, a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, a KIR mőködtetıjénél. Annak részére, akit pedagógus-munkakörbıl helyeztek nyugállományba, az utolsó munkáltató kezdeményezi a pedagógusigazolvány kiadását. Pedagógusigazolvány elkészítésérıl a KIR mőködtetıje gondoskodik.







A köznevelési intézmény vezetıje felel azért, hogy valamennyi a köznevelési intézménnyel 2012. szeptember 1jén érvényes jogviszonyban álló személy – kivéve azt, akit az 5. § alapján már kijelentettek – a valóságnak megfelelı adatait, a köznevelési törvényben meghatározott adattartalommal rögzítse a KIR-ben. (2) Az óvoda vezetıje köteles a valamennyi óvodás gyermek számára oktatási azonosító számot igényelni, vagy amennyiben a gyermek már rendelkezik oktatási azonosító számmal a jogviszony létrejöttének idejére visszamenıleg a jogviszonyt az (1) bekezdés szerint bejelenteni. (2012.okt.31) (változás bejelentés)229/2012.(VIII.28)Korm.r.48.§













Az óvoda Nkt. 8. § (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelı intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétıl számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fıvárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezı hároméves és annál idısebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthetı. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdı napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyzı – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülı kérelmére és az óvodavezetı, valamint a védını egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem elıtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelezı óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. (3) Az óvodai nevelés 6. melléklet szerinti finanszírozott idıkerete magában foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggı feladatokhoz szükséges idıt


























A munkaterv § (1) Az óvodai, az iskolai és a kollégiumi munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év, valamint az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjét. Ennek elkészítéséhez az intézményvezetı kikéri az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülıi szervezet (közösség) véleményét is. (2) Az óvodai nevelési év helyi rendjében, valamint az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjében kell meghatározni: az óvodai nevelés nélküli munkanapok, az iskolai tanítás nélküli munkanapok idıpontját, felhasználását; a szünetek idıtartamát; a nemzeti, az óvodai, az iskolai, a kollégiumi ünnepek megünneplésének idıpontját; az elıre tervezhetı nevelıtestületi értekezletek, szülıi értekezletek, fogadó órák idıpontját; az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai, iskolai nyílt nap tervezett idıpontját; minden egyéb a nevelıtestület által szükségesnek ítélt kérdést.

A szervezeti és mőködési szabályzat
















1. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és mőködési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni a mőködés rendjét, ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetıknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, a pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendjét, a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel, tagintézmény, intézményegység esetén a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét, a vezetık és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetık közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, az intézményvezetı vagy intézményvezetı-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét, a vezetık és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, intézményi tanács valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülıi szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formáját, a nevelıtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, a külsı kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat

A szervezeti és mőködési szabályzat












a szakmai munkaközösségek együttmőködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében, a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét, az intézményi védı, óvó elıírásokat, bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendıket, annak meghatározását, hogy hol, milyen idıpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, azokat az ügyeket, amelyekben a szülıi szervezetet (közösséget) az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel, a fegyelmi eljárás részletszabályait, elektronikus úton elıállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, az intézményvezetı feladat- és hatáskörébıl leadott feladat- és hatásköröket, munkaköri leírás mintákat, mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály elıírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény mőködésével összefüggı minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni.















A házirend 1. § (1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket, a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által elıállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait, a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét, a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit, a fegyelmezı intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, elektronikus napló használata esetén a szülı részérıl történı hozzáférés módját, minden egyéb a nevelıtestület által szükségesnek ítélt kérdést. (7) Az óvoda, iskola, kollégium házirendjében kell meghatározni azokat a védı, óvó elıírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában, iskolában, kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk.

A pedagógiai program


















1. § (1) Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján pedagógiai programot készít, vagy az ily módon készített pedagógiai programok közül választ. (2) Az óvoda pedagógiai programja meghatározza: az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitőzéseit, azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlıdését, közösségi életre történı felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylı gyermekek egyéni fejlesztését, fejlıdésének segítését, a szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységet, a gyermekvédelemmel összefüggı pedagógiai tevékenységet, a szülı, a gyermek, a pedagógus együttmőködésének formáit, nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevı óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat, az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, a gyermekek esélyegyenlıségét szolgáló intézkedéseket, a nevelıtestület által szükségesnek tartott további elveket.




















25.§ (4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelıtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. (Szülıi szervezet véleményét ki kell kérni) Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekbıl a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. A pedagógiai program 26. § (1) A nevelı és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelıtestület fogadja el és az intézményvezetı hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekbıl a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.




Nkt. 25.§ (5) A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletérıl, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésérıl, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezésérıl, ennek keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermek, valamint a tankötelezettség végéig az általános iskolába, középfokú iskolába járó tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szőrıvizsgálaton vegyen részt. ?




7. A nevelési és a nevelési-tanítási idı felosztásának általános szabályai




12. § Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik, oly módon hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt minden csoportban a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként napi egy-egy, csoportonként összesen napi két óra átfedési idıvel.

















10. Tankötelezettség megállapítása 20/2012 (VIII.31.) EMMI r. 1. § (1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzıit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. (2) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban a.)igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, b.)dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltött gyermek óvodai nevelésben való további részvételérıl, c.)szakértıi bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelmően nem dönthetı el a gyermek fejlıdésének nyomon követésérıl szóló óvodai dokumentumok alapján, cb) a gyermek nem járt óvodába, cc) a szülı nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással, vagy a b) pont szerinti döntéssel, szakértıi bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben.














10. Tankötelezettség megállapítása (3) A gyermeke iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülı is kezdeményezhet szakértıi bizottsági vizsgálatot. (4) Az iskola igazgatója a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szakértıi bizottság vizsgálatát kezdeményezheti: ha a szülı nem ért egyet a (2) bekezdés a) pont szerint kiállított óvodai igazolással, vagy a (2) bekezdés b) pont szerinti döntéssel és arról az iskola igazgatója tudomást szerez, továbbá e kérdésben a szakértıi bizottság korábban nem hozott döntést, ha szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételérıl dönteni és arra az óvoda javaslatot tesz, vagy a szülı kéri, és e kérdésben a szakértıi bizottság korábban nem hozott döntést.


















(2) A felvételi és mulasztási naplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, oktatási azonosító számát és címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését. (3) A felvételi és mulasztási napló tartalmazza: a gyermek naplóbeli sorszámát, oktatási azonosító számát, nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja vagy törvényes képviselıje nevét, a felvétel idıpontját, az igazolt és igazolatlan hiányzások havi és éves összesítését, a szülık napközbeni telefonszámát, a megjegyzés rovatot. (4) Amennyiben az óvoda sajátos nevelési igényő gyermekek nevelését is ellátja, a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértıi bizottság nevét, címét, a szakvélemény kiállításának idıpontját és számát, valamint az elvégzett felülvizsgálatok, továbbá a következı kötelezı felülvizsgálat idıpontját. (5) A gyermeket akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból törölni, ha az óvodai elhelyezése megszőnt.




(2) Az óvodai csoportnaplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, oktatási azonosító számát és címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapedagógusait, a megnyitás és lezárás helyét és idıpontját, az óvodavezetı aláírását, papíralapú dokumentum esetén az óvoda körpecsétjét, a nevelési program nevét. (3) Az óvodai csoportnapló tartalmazza: a gyermekek nevét és óvodai jelét, összesített adatokat a fiúk és lányok számáról, ezen belül megadva a három év alatti, a három–négy éves, a négy–öt éves, az öt–hat éves a hat–hét éves gyerekek számát, a sajátos nevelési igényő gyermekek számát, továbbá azon gyermekek számát, akik bölcsıdések voltak, a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét és feladatait, a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek idıtartamát és a tevékenységeket, a hetente ismétlıdı közös tevékenységeket tartalmazó hetirendet napi bontásban, nevelési éven belüli idıszakonként ga) a nevelési feladatokat, gb) a szervezési feladatokat (a tervezett programokat és idıpontjukat), gc) a gyermekek fejlıdését elısegítı tartalmakat a következı bontásban: vers és mese, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, kézi munka, mozgás, a külsı világ megismerése, gd) az értékeléseket,




a hivatalos látogatásokat (a látogatás célja, idıpontja, a látogató neve és beosztása),




a gyermekek egyéni lapját.





















Az országos pedagógiai-szakmai ellenırzés háromszintő:




pedagógus ellenırzése intézményvezetı ellenırzése intézményellenırzés A pedagógus ellenırzése általános pedagógiai szempontok szerint történik, célja az ellenırzött pedagógus pedagógiai készségeinek fejlesztése, módszere a foglalkozások, tanítási órák egységes szempontok szerinti megfigyelése, a pedagógus mindennapi nevelı-oktató munkáját megalapozó pedagógiai tervezés dokumentumainak vizsgálata, interjú. Egy szakértı egy nap alatt négy tanítási órát, foglalkozást látogat meg. Minden pedagógust két szakértı látogat meg. A látogatások után még aznap a pedagógussal megbeszélik a látogatás során tapasztaltakat. A látogatás után egy pedagógusról egy értékelılap készül, amelyet a pedagógust látogató két szakértı az egymással történt konzultáció után aláír. Az értékelılapot, amely egyben az ellenırzés jegyzıkönyve, a szakértı legkésıbb három munkanapon belül elektronikus formában továbbá két eredeti, aláírt példányban postai úton is megküldi az intézményvezetınek, aki ebbıl egyet átad a pedagógusnak, egyet pedig a pedagógus saját véleményének feltüntetése után csatol a pedagógus minısítési személyi anyagához. Az értékelılapot a pedagógus-minısítési informatikai rendszerbe is fel kell tölteni az ellenırzés lezárásától számított három munkanapon belül.




































A nevelési-oktatási intézményvezetıi megbízás feltételei Nkt. 67. § (1) Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetıi megbízás feltétele: a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges – a 3. mellékletben felsorolt – felsıfokú iskolai végzettség és szakképzettség, középiskolában mesterfokozat, b) pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetıi szakképzettség, c) legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlat, d) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan idıre, teljes munkaidıre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejőleg pedagógus-munkakörben történı, határozatlan idıre teljes munkaidıre szóló alkalmazás. (2) Nem lehet a köznevelési intézmény vezetıje a köznevelési intézmény fenntartója, továbbá a köznevelési intézmény fenntartójánál vezetı állású munkavállaló vagy vezetıi megbízással rendelkezı köztisztviselı, közalkalmazott. Az egyházi és magánintézmények esetében ez a korlátozás nem vonatkozik a fenntartói jogot gyakorló testület tagjaira.







Nkt. 65(7) Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérı pedagógus, óvodai dajka választása szerint csökkentett munkaidıben dolgozhat, illetménye, munkabére pedig csak a munkaidı-csökkentés arányának ötven százalékával csökken. Az e bekezdésben foglalt kedvezményt csak azok választhatják, akik a nyugdíjkorhatár elérése elıtti ötödik évet megelızıen legalább 20 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek pedagógus-munkakörben vagy óvodai dajkaként.

Új jogszabályok











2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. Törvény módosításáról 2012.07.12-én fogadták el. 20/2012.(VIII.31.) EMMI r. A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról ( a 11/1994 (VI.8.) MKM. Rendelet helyett) 229/ 2012.(VIII.28). Korm. r. a nemzeti köznevelésrıl szóló törvény végrehajtásáról A Kormány 174/2012. (VII. 26.) Korm. Rendelete a járási (fıvárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról










201/2012. (VII. 27.) Korm. Rendelet Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról 202/2012. (VII. 27.) Korm. Rendelet A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról 11/2012. (VII. 30.) EMMI Rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl, valamint egyes oktátási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET

Elérhetıség: [email protected] Tel: 94/ 520-226