VALÓSÁG Rovatunkban ezúttal két olyan esettanulmányt közlünk, amelyek a Gábor Kálmán ;íltal vezetett Ifjúságkutató csoport munkáinak keretében készültek az Oktatáskutató Intézetben 1998-ban. Az esettanulmányok ugyan különböző helyszínekről származnak (az egyik dunántúli nagyvárosból, a másik alföldi kisvárosból), de mindkettő a tizenévesek kiirében jellemz6 erőszakos magatartásformákat írja le. A leírásokból az is pontosan kiderü!, hogy milyen társadalmi rétegekből és milyen családokból származnak azok a gyerekek, akiknek körében ez a magatartásforma a leginkább jellemzií, és az is, hogy milyen ifjúsági szubkultúra jellemzi őket. Mindkét esettanulmány jellemzi az iskolát is, ahova ezek a gyerekek járnak, és sejtetni engedi, hogy ezek az intézmények milyen súlyos nevelési problémákkal kerülnek szembe és milyen csekély mértékben tudnak megfelelni ennek a kihívásnak
LISKÓILONA
Ed5szak az iskolában és az iskolán kívül Az i.rlwLa Az iskola a város egyik panelnegyedének szélén, tízemeletes házak között helyezkedik el. Szomszc'ds;:\g;lban van a drogambulancia, háta mögött gyárépületek. Az iskola a 70-es évek elején relvonulási épülctként f~lilkcionált a lakótelep építésénél. Az épület termei nem tanítási célra készüllek, van olyan terem, amelyik nem is lenne alkalmas erre, mert ezen keresztül lehet az Iskola további két tancermét megközelíteni. A termek többsége még a viszonylag kis tamt!ói létszám (15-15 Fó) mellett is kicsi. Az épület állagá't tekintve erósen leromlott, szükség lenne belsó Felújításra. A tantermek két különálló földszintes épületben vannak, a drogambulanciával lebetonozott udvarra nyílnak. Az iskolának megfelelő méretlí tornaterme nincs. A tan eszközö ket tekintve gyengén ellátott, kevés technikai berendezéssel, bemutatható videós anyaggal, diával rendelkezik. Térképekból és egyéb más szemléltetó eszközökből csak az alapveti) Jtln tosságúak állnak rendelkezésre. Az a terem, ahol a tv-videofelszerelés található, az legkisebb, mlíanyag konyhai székekkel berendezett. A technika terem felé innen nyílik aL ajtó, íb'Y egyben átjáróul is szolgál. Az Iskolában Öt nyolcadik osztály van. Ebből kettőbe túlkoros tanuló k járnak, nekik kedden és csLi cörtökön délel6tc vannak 6ráik. A többi nyolcadik oszt~íly néhány speciális órától ll) ij nm c:gelcJ'i·.es , egészségnevelés) el tekintve a normális menetrend szerint tanul. Az osztálylétszám ezt az Indokolja, hOb'Y nehezen kezelhetőek az itteni tanulók. Az osztályokban rom a és magyar fiatalok egyaránt megtalálhatók. A kérdőíves vizsgálat adatai szerint a tanulók 17,Sl%-a vallotta, hogy van családjában, rokonságában roma származású, ezzel szemben a can;írok szerint a tanulóknak mintegy 30%-a roma. A nyolcadik osztályos tanulók 49%-a I 9R l-bcn, 17,5%)-a 19R l eliítt született. Összességében a tanulók mintegy hetven százaléka cÚJkoros. TöbbFélc ok játszott közrc abban, hogy miért kerültek ezek a tanulók ide. Jelentős részük cúlkoros lett a normál tanmenetlí általános iskolában, azaz a bukások következtében betöltötcc a tizenhatodik életévét. Van egy jelentős réteg, amely magatartási problémák miatt került
VALÓSÁG
ebbe az iskolába. Vannak azonban olyan tanulók is, akikkel az volt a probléma, hOb'Y gyengén tanultak a másik iskolában, és ennek következtében inkább megváltak tőlüle Általánosan jellemzŐ, hogy ha valaki újonnan bekerül ebbe a társaságba, akkor ki kell étdemelnie a helyét. Ez általában abban nyilvánul meg, hogy fizikai erőszakra kerül sor vele szemben. Egyetlen mód van elkerülni az "újdonságból" származó konHikrusokat, ha az embert már korábbról ismerik. Az ismertség interjúalanyaink szerint sorsdöntó: Kérdés. És ez hogy szokott zajlani mikor bejönnek a suliba, tehát, amikor te ide kerültél, akkor mi történt' Válasz: Éngem nem, mert engem már itt ismertek. Má én bejártam mindig ebbe az iskolába, mikor reggel jöttem ide. Mindig eljöttem ide a bolrba azt így bementem. Kérdés: És akkor ez fontos volt, hogy ismertek) Válasz: Ja. Aztán nem szólt senki. De, amúb'Y hogyha bejön eb'Y magyar gyerek, megkérdezik, hogy hívnak, aztán, ha valami olyasmit mon(l, eb'Yból már ütik is. Nem játszanak. Kérdés: Azt mom1r
A hatedom - a legnagyobb szerepetjcítszó tényezó' a fizikai erő A és a megíigyclésekból egyaránt az derült ki, a hivatalos "hatalmi" srruktúLl (tan:ír-diák viszony) mellen létezik ebben az iskoLíban egy m:lsik, nem hivatalos hatalom IS. A alapján markánsan kirajzolódik, hogy két-három tanulónak t{ís bcf()lyása vall az iskolai éleriT. tiínik, éíket mind a di:lkok, mind a tanárok elismerik. Sz:ímos eserben a tan:lrok partnert Lítnak bennük a problémák m'cg()lclásában, hajlanak az . Hatalmukat lúrom legi timálja. Az egyik ral:m legn:lgyobh szerepel a fizikai erö. Emellett szerepe van a tan:írok és di:íkok kiiziitti kiizvetít{í valamint normák Anal, ho l '\' 'L."..'/~,IUI"'~' hogyan kell viselkedni a "világban", a 0, I'>ek a szabályok viselkedésfórm:íkat elr·en,Jeinck, "JI
VALÓSÁG
valaki beszól, egybőlleütile Vagy hogyha egy agyonütnek, az is oda megy, aztán ab'Y0nüti azt, aki megverte a A kisebbeket azért nem szabad rnegütni. /(érr/i:'. EY alapszalxílyi Vli/f/SZ' Kisebheket nem Ixímanak. j\ híró a saj:ít kulturális entitás kialakításában \l.lmén lugy sztTepe van a fent emlitett jellernz(íknek: Kár/,;]' l Lit, mert nekem azt mondták a többiek az iskoLiban, hogy itt azért van egy eri'r",I',., rangsor a Llnulók kéi/litt. Ví!'Í];3. Van Khdés' Elért meg kelle,tt kÜIelen i) Vd!'!Jz: l-Li, nem. Ö ... Johhan Slót téJgaclnak mim a tanároknak. /(hdés' .'iIerinted minek a követkt:zclléllye) V~íL!.lz. Nem tudom. sc bántottam az iskolába. Kérdr;,: Cs akkor mitéJI van tekintélyed) Vd!fI.fz: Nem tudom. !(I.;rr/r's: vará/s, vagy. Vd!fls;s: Lehl,t Nem tudom. Kr:rd,'s l" (í. kivételelett \/'í!f(V meg II K. tvLís nem. Kéulr;, ['1 kell('n) Ti ~l fCínökiik ezek sleum) Vd!flsz Aiért, mert awk nem izél nek.
l~íssa aM.,
\'rí!mz
!\(;idés
K. mért lett féínök i
Vd!mz. ih sokar verekedett ... al iskolába.
KI.;rr/és. Elek slerim éJ al Vd/I!v.: Igen Kc;rdr;, Dc tc 'lll mondtad, hogy te nem vere ked tél. Vd/flsz: ncm Kéuú:.'. .. elck s/tTi nr nem azzal. hOb'Y néJs vagy. Vd!,!.v: Nem, IKm. Kérdés' Akkor Jobhan télnu],l/, mint a töbhiek, vagy mIért) Vlí!I!.IZ. i\ IllTIl, tlILin jobhan, mint a tanárokat, ki Kéi/!r;, .'ilÓVIrI ér/cd, r1yen kö/vetÍt{í van a többiek fde Vd/tlSz
Khdl.;,
kikkel vagy jóln a tan;Ítok közü]?
Vd/mz. I'vl:lJdnem n öss/cssel.
Khd,;s. Akkot hOb'Y kivel nem! Vrí!flsz. Hát s/enntem én jóba vagyok az összessel. AI iskola nagy érték a szemükben, többen ügy hogy végzés után rendszeresen mllJd ide. Leginkább azr rartják fontosnak, hogy itt foglalkoznak velük, meghalJhogy itt megértik éíket. Általában nincs komoly problémájuk a tanárokbl (cllcnrérben kodbbl iskolájukkal), a legtöbbet jó fejnek tarják. Úb'Y tLínik, hogy bizonyos az iskolára hárulnak a szülók, a családi háttér helyett. Ugyanakkor nem szeretik cl/[:l hjta ami abból következik, hogy "itt nem lehet lógn i".
806
VALÓSÁG
Úgy tűnt, hogy a két túlkoros osztály tagjai függetlenebbek. Ez annak a következménye lehet, hogy ők csak keddi és csütörtöki napokon járnak iskolába, nem foglalkoznak az iskola ügyeivel, csak a saját osztályuk tagjai érdeklik őket valamennyire. Többen is megfogalmazták: Kérdés' Van a suliban ilyen rangsor? Már a tanulók között, hogy vezér, vagy ilyesmi) VdLasz: Nem, semmi sincs. Nincs olyan, hogy én vagyok a főnök, aztán gyere, verjünk meg valakit. Van egy osztáJytársam, a K., nem tudom, beszélgettél-e vele, de az is például olyan gyerek, hogy odamegy valakihez, aztán elkezd kötekedni vele, verekszik, meg minden. De például az már direkt csinálja ott a verekedést, meg a feszültséget. Gyere, én erós vagyok, meg mmden. Az az es'Y gyerek, akit tényleg azt lehet mondani, hogy verekedős típus. A többi mind nyugodt, meg én is. Szóval ott a suli ban azért jól érzem magam, Vannak persze független, kívülálló személyek a másik három osztályban is. Ok jobbára úgy gondolkodnak, hogy az iskolában a romák jobban érvényesítik akaratukat. Kérdés: Van egy rangsor, ami felállt valamikor év elején) VáltISz. Ja ja, igen, igen. Cigányok az urak. Közel laknak, tehát ez inkább ilyen cigány iskola. De, végül is én is ide járok. Inkább cigányok szeretik ezt az iskolát. Kérdés.' Na és mondd, ők hogy szokták rendezni azt, hogy ki a Wnök) VáLasz: Ezt nem tudom, szerintem nincs féínök közöttük. Talán a K, de hát mindegyik llgy izé keménykedik. Nincs féínök szerintem közöttük, ezt nem tudom. Lehet, hogy én látom rosszul, de ... Megmondom őszintén, nem töri5c{ök én velük, hogy ki a fiínök, meg ki nem. engem nem érdekeL .. 6k se töródnek velem, én se vc!ük.
.fl naMd - "Hát fene tudja, mi/cor vanrud, otthon. " A család, mint imegr,íló és példaadó "intézmény" szerepe ebben a társaságban háttérbe swmIl. Cyakori, hogy az itT tanulók csonka családokból kerülnek ki, az q.,'Yik szüli) vagy meghal r, vab'Y elllagyra családtagjait. A nevelószülökkel is S'Yakori a konfliktus, velük általában rossz a kapcsolat. Volr olyan beszélgetó partner, aki azt mondra: "Szégyellem az apám." Még al. ép családokból szárnul.ó tanulóknál is gyakori a meg nem értés, az, hogy nem foglalkol.nak velük, nem hogy érdekel nék a szüleiket. Kérdés. ... (~s mikor van nálatok q,,'Yütt a család áltaLíban) VálfIsz' f-Iár az nagyon ritka, mert hétköznap anyu nincs ot[hon, esténként apu, hr't\fr:"r'n inldbb apu nincs otrhon, anyu orthon van. Hát fene rudja, mikor vannak otrhon. Kérd,;s: Meg swkrad-e vellik beszélni a problémáidar) VdLasz: Nem. Kérdé:s: Nem) Soha nem sl.o!zrawk ilyenekriíl be:;zélgc:rni) VáLasz: Tdán Cl. is a nem olyan jó a kapcsolatunk. Nem beszélek meg velük semmit. Kérd,:s: I::s mi a baj a kapcso1awwkkaP Miért nem megy ez) VdLmz.. Nem rudom. T~lLín [dek, hogy nem értik meg, ami t én mondani akarok nekile Kérdé\. Már úgy gondolod, hogy olyan dolgaid vannak, amiket ök nem fógadnak el) l::" ezért nem beszéled meg velük) \Id/asz: Pontosan. KérdisI.' bs mire gondolsz) Mik ezek a dolgok) Vd/rl.\z· I-Lí én nem mdom, nem IdIJít,:ísl.ert:zeiz, a cigi, meg hétvégenkó1C a szes'l. KéreIt;s: Na de h:ít ezek sl.erim ezek nem komoly dolgo!" Vagy az a amlt ... nem w!ecí!nak) \ldLI/sz: Alt nemigen szeretile Nem tudon),
VALÓSÁG
;\ y!.üléíi mll1laadás gyakorta a negatív minta átadását jelenti, volt rá példa, hogy valaki a st.üleiréíl drogo t, illetve otthon lopásra tanították.
II
/;rmito/c~' "Kirfl!un/c egym.rfsért"
A har~iwk a prcliJJéJ)"I:ík megoldásában, vagy legahbb meghallgatásában a társat jelentik. MindII li '1"11',:l I,ltlv el mondása szerint ezek a baráti csoportosulások fontosak szávé iierl1 éll1YÜ k szerint biztosan számíthatnak hogy kiáll nak mellettük, az a haveri 'UJ mondjad, hogyha megölik (Jkcr, az se érdekelne. Szóval, hogy létCLik itt emher ehben al, Iskol,\han, aki hogyha. néki mc~gi>lnék, hanem ))1ondjLlk megvernék. vagy bármi hasonló. Nmes, !-;"rhd{;s: N mcs; Nem érdekel senkti I::s mi van akkor, hogyha a közül vernének meg val ~1 kIli Vlílr/l;é: lYUrmim '.1/. vagy a ... i\h,l. Ai. Ú, akkor azt fejbe rúg nám a Amelyik megütötte. al j))(l\( voillll'mrég egv.;\z ráadásul nem is olyan jó haverom. Megverték, azt éll oCLlIlleml'm 'l én nem vele, azc egyhéíileütöttem. ,\1 kls"hh helc'dlkes ~\1 a haverom, al J másik meg harmadikos ... rn,\rrmlll n~lllsta. ] Lii 'IIéri kl" van oll, I-Iát, odamemem nem beslélgerrem hanem I LI nwsr mér ver meg kis r;\adásul ok nélkü]! !V[er unatkozott kiirekedt11 abn iV!ondlam neki, gyere velem kötckedjél, mondom itt vagyok, na. ,Ienm nem voll 1(IeJe kötekedni, Nem voll mert ha van, akkot én nem oda, há most 1110sl mér vened meg, .. 'Te verted Azt mondj;] igen, dLlJr már ulom lS, Csak lekk vel'e1(ední. Nagyon felek, mer vagyok. A/rtlr;s idegbeleg I'rílllv,: Ikkcl!)c;olrlk, akkor hcirmi, elhowl az agyam és ölni is vagyo Ic Nem mdod ,hh',I.,.,,,,,n, Nem I-h ot! nincs akkor. Nincs velem valami aki s/erll1tem "'r'"rlillr'k Hrkll, bl'n lelek, meg Ci,én kerülöm inldhb. Akkor clrncgy,ck. Dc az nem IIIdom lh'lsc'lll i, Il:lgyohh ül egy kisehhel. ILIVLTok 1.\ kl s/oktak mellclled állIlI, hogyha. , IJl'I,'Il' . . .z(ir
V:111)
1~lc'lllllnk
r'PI'II'r'",i'rI
I's voll nl:Í1
r;Í
l'ersle. 11lll1denkrérl, mindenb /\/)/1('1' Igen) LI. Cll. dv cl csapalUn ixl(i1) I Lí l pl'l'S/L ih l,koLíh/l!1 m'lrl<:ÍlJSahh ,-U"""'r",, a rendelkezé) körül alakultak ki, ILI nl,iI'l kotdLklllsha kc'[(il czekkel a cS0F'0rlosu]ásokLtI, akkor csak a haverok SCi~íG;ég,e 111Cl rnr'Orll,I",
808
VALÓSÁG
Kérdés: És ha valaki ezekkel konHikrusba került, akkor hogy tudta rendezni a dolgot' Válasz: Hát, hOb'Yha tanárnak szólt, akkor többet kapott, de hogyha mit tudom én, kiálltak úb'Y, hogy többen, akkor úgy el lehetett rendezni. Kérdés: Szóval szükség volt arra, hogy mások segítsenek) Válasz: Persze. A lányok között is létrejött az iskolán belül egy csopon, ennek csoponszervező erejét, úgy túnik, a k(iz,ös "blín", a tilalom ellenére az iskolaépületben történő dohányzás adja. Az "illegalitásban" (azt lllszenl, nincs olyan ember az iskolában, aki ezt ne tudná) két biztos "búvóhely" van, az egyik a Línyvécé, a másik a hátsó terem. Ilyenkor mindig van egy (ír, aki lesi a tanárokat, és adott esetben valamilyen ürüggyel beszélget velük.
Megé!hetéJi J'tratégiá/:z - " Voltam ott a J'zembeszomszédnáL kó'műves mellett cuLáger... " Altalában jellemzó, hogy személyes kapcsolatokon keresztül szereznek a fiatalok alkalmi tllLlllbkat. Ebben döntó jelentósége van a családi kapcsolatoknak és a baráti körnek. ::>únte rrJÍndenkt c:lmondta, hogy bár dolgozik, de nern szokták hivatalosan bejelenteni. A legjellemzóbb technika. hogy valamely vállalkozónál a segédmunkákat végzik el. Kérdés: l;s ezen kívül mit szoktál még csinálni, ha pénzt akarsz keresni) Vá!(/Jz: l-iát dolgozni. Kh·dés l-loval Vá/asz: Hát ahol van munka. Khdé,: Dc be is vagy áltaLíban úgy van, hogy ismerős ... Vá/(/Jz: Ism erek Khdé" fsmerós) es ez III meló szokott lenni áltaLíban) Vá/asz: Voltam ott a szembe szomszédnál. kómúves mellett cllLíger. i\ tldkoros oszt,ilyokban tanulókra inldbb jellemz6, hogy iskola mellett héten dolgoznak. Itt IS fóntosak azonban a jó kapcsolatok, a rokonság. f{{:rdó: hogy szoktál úgy általában dolgozni, mikor dolgozo]! Vá/mz: hattól esre nc'gyig dolgozok. Minden nap kivéve keddet és csütörtököt. Akkor suliba Kérdés' f:s hél Vé,'éll; l Vd!flJz: i-!é:tv(:L'é'n i.l, szombaton. Vasárnap nem. Attól ugye, !logy a munka. j-\;t CI kell
./1 (nl!ZO,zú
/"dá,·'.",", -
"
Vcdtunibó'! meg keLL éLni... "
Amellett, ,1:1. iskola tanulói kÖzLil. I'Cíleg a túlkoros osztályokból. sokan dolgoznak, kialakultak biwnyos al ternatív biztosító stratégiák. A leginldbh jellemzóek ezek közül a lopás, illetve al. lízletelés. Utóbbinak számos formája jellen1J:i ezt a csoportot, a droggal való kereskcdelemt{íl elkezdve a küllinfcle mLíszaki cikkekkel való, illetve színeslcrn-kcreskedelern 19. F.zek a többé kevésbé szabályozott keretek kiizött fdynak, van ta kialakult mcnetlik. !\ lopás, mint kercsetszerzc'si technika, a cb'Y részénél clfogadoct möd.lzer. KóddJ: te mic szokrál általában csin,ílnjl Vd/i1sz: Minden, ami jön. Lopás, rablás. Ezeket. Khdés. b:s akkor. \Id/asz. Valamib{íl meg kell éllll ..
VALÓsAG
Kádó. L ezekból éltek \Id/asz: J~L iskolán belül attól függiíen, hogy honnan étkeztek a tanulók, ellentmondásos vékméalakultak ki eITiíl a kérdésriíl. Úgy túnik, hogy a normarendszer szempontjából meghat~iI()Z<'1 s/erepe van a csaLícli lúttérnelc Volt r~í példa, hogy a szülők hatására követik el a líatalok ezeket a cselekedeteket. Sokszor a szociális szükség az, ami ráviszi óket a lop~íSLl. Kádes. A családod is szokta tudni ilyenkor, hogy mit csinálsz) Vd/ilsz. SlOkt~ík tudni. Kr'rr!';.I· Ah~l. r::.s nun is ióglalkoznak hogy. Vd/I/sz: Nem. Mindig azért kLokosítanak, hOb'Y hogyan kó, vab'Y ha megyek a rellé1,írségre mindig mondj~ík hogy nem ,ím, hogy ezt mondod, vagy ezt mondod. Mer azt nem biirrönbe kUlilJek, de avval nem rudnak meg;íllítani. Kár!,\· Aha I~:s a családod is szokta ezt csinálni, vagy nem foglalkoznak ... Vfílruz. Anyám. Any~ímmal Járok el lopni. Mikor nincs péz. Hát volt olyan régebben, haljak meg, hogy még kenyér se volt otthon. /{r'rdes: Aha. Vd/asz: AlJ akkor este ... Reggel így fölkeltünk hétkor, bementünk a városba aZ[ meglop tuk. Azt volt o!yan, hogy harminc-negyvenezret keresett anyu. KéreMs Úh li. ilyen alkalomrnaP J\l
Vd /fUZ:)a. /{r'rr!r', Az I-Líl biiszkélkedek vele, de ... Alért muszáj volt. Ha nem mentem vo!na ,wvolliiriilt volna. Mer én tudok a családba a legjobban ... rendeziídése után is folytatják awnban az ilyen jellegú tC\,ékenYSl'gc:t, l"n'''''.".I')<'n a cd~íd biztosításában c1i()gadott módszer. A legnagyobb visszaurt,') erót ezekben az esetekben a börtön /{,',.r!i;\ ]::.s hogya jöviíben is f(1glalkozol ilyesmiveP
\ld/filz: Kádi'.': AhcL Vd/mL I-Lit uem JÓ csin~ílni, de hogyha a kényszer rávisz, akkor musój. Kádó: l)e hát most van pénzetek. Most elvileg nem .. , \ld/flSz. ILii .. Ap~ím .. Míg apu össze nem szedi magát úgy, hogy nem jön be a IiwarUl.ik. addig nehéz. De utána m;Íi' könnyít Utána már minek csináljam, 11em . Nem; f(hr!,;) Úhii. [·Lít persze ... Világos ... \Id/ilE Magamal cS~lk nem rakom mmr a többiek. Amk kii/iil, akik nyilatkoznak erról a technibíról, mint nem kívánatos dologról, néh~íIwal1 ado Ir eserben elkövcr(né)nek hasonló cselekedetet, de normarends7.erükben elítéliík. uOllllák eH a lechnikát alkalmazó személyeknélls megf'igyelhet6ek: , f(,'rc!i;'\ De akkor ilyenkor sámít az, hogy cigány, magyal', vagy egyéb, vagy abszolúre nem sDlmíl; Vd/mc: Cigányoktól nem lopunk. Kcúir's: Azok[(',! nem; Vd/mz A a Cl) soha nem lopja meg. Hát de van olyan, aki meglopja, de általába h~l
nun.
j::s ha v:Ii:Ii<1 lllcgiopp és kidcrül akkor azt szokdk rendczni utána I
810
VALÓSÁG
Vd/mz,' H Ll. " Azt swkták ... Kegyetlenül ... Kérdés: Szóval a Elj cíját ezek szerint nem lehet akkor.
Vd/mz: Nem. A mási k, gyakran alkalmazott technika a különféle műszaki cikkekkel stb. való üzletelés. Ennek q,Tyik változata az ausztriai lomtalanÍtásból származó holmik behozatala, majd értékesítése. Kére/és. Mondd, és említetted korábban, hogy azért megkeresed magadnak azt, amire szükvan. Mit szokdl csimílni' Vd/aIz: Hát ho b,! mondjam, mindenfélét. Hát azért nem török be, nem lopok, nem csalok, ncm hazudolc Sz(\val nem ilycn téren kell érteni. Mit tudom én, néha kimegyek, de az nagyon I'idza, hogy én kimegyck lomiwi a házunkbelivel. Lomta!anÍtáskor osztrákokhoz. Azt hozzuk be: bicikli, motor, tv, video, azt kávéféízéí. Ilyet szoktam eladni inkább itthon. l\bból megvan nJindig a kis zsebpénz. Hetente. Kátléi: kimenni) Lehet jó dolgokat találni) Vd/asz: Nagyon jókat lehet találni. Hát a magyar ember azért örül. Rendbe hozzuk, fellljítJuk, letis7.tírjuk. Az ily 111Cídon megszerzetr :íru gyorsan gazcLíra talál, mindegyik nlf'l;i,('ni,,zcll hogy ezen a téren fontosak a jó kapcsolatok. Emellett jellcmzií a színcsfénl illervc clad:ísa. "Volr m:ír, hogy hoztunk be rezet, hát találtunk egy olyan jó heaz ahol volt. Elhoztuk. Az nagy pénz volt. Három mázsa réz." A réz mcJleet alumínium tésc biztosabb anyagi bevételt. Van olyan tanuló is, aki az értékcsílL·.SIT specl:lllzálódoll. Ö . bd(llyással rendelkezik az iskolában is. Nekem hozzák, én ciiidom. Kád{;., I:~s n c héz "U."dIL),'" vcviír raLílni) 'víi/tI,z: l-Líl mcgvan cgy edzi mindcnt :ilves/.. csclckben szerepcl a drog, i lletvc az ennek f(Hgalmazásában való részvL,tcl. K,;rd!;s Jlvcnkor Ilkl(()r cél cgy tartós kuncsaftkör) Vd/tlSz: l'ersl,e. dolgokra) Kádl;s: l:~s Ilmikor lC f(lgLdkozdl ilycsmivel, akkor te is lörckedléJ \lfi/fIJZ: l-Lír vole. Kchdéi: nckcd például volr kunesaftköröcP Vd/llsz l-Lír voh.
IOlcIJúkbó! III dc-rül kl, hogya fiar:!lok életébcn mcghar:írozó szereper Járszanak a b:u:íti alkalmáv,tlalegtöbbcn azr lTlondrák, hogy a(, cSllk az kiitlik. !\ Iskolában r:trtj:d( II kapcsolatot, bar:íti kiirlik nJás kerül ki. EIsósmban a lakóhclyi C'llf)ortokat emlírerrék, néh:íny csctben az elköltözés után is visszaj:írnak czekbc a t:\rsa,,:\giok:ha Al ilycn bat~itl eso po rtll.l II lások általában maradnak arníg a csal:ídor IdaFzt kiivetiíen :ílraLiban ncm marad idejük a csoportra, f()kozatosan el r:ívolod nak lilluk, tllcrvc cSllk a hét egy-egy napján vannak cgyütt a röbbiekkel. A m~ísik jI'III'O-;""" csopmr:lZ L,:TU drllkknekct össze. Többen ragjai a B-középnck. !<./rd';.I: l;~s mondd, re hol szoktál ülni a stadionban, a B-kiizépben, va6'Y merrefelé! Vd/t!sz. i\ B-kö/,éphcn. Khdés: Ez ugyc a mag Ví!tlsz: [({'rrNs: hogyezck hogy s7.0ktak zajlani ezek az E'rO-meccsek) ;\1
VALÓS/íG
SlI
\l(í!fliZ. lLít swrkolunk. Kád,;s: NCI dc s/.urkollok) Vrí!f/V.: pClircLiwnk, rüslhomlxízunk, halhéwnk, minden. Minden. Kád,;, Ide IS mimiig a haverokkal szoktál menni) \ld!fl.lZ: igen. l:-Lit az B-kö/,ép már majdnem a haverom. i\\Zalndidéí eltöltésében jól elkülönülnek a hétköznapok és a hétvégék. A hétköznapok ,íltcll,íban séma szerint zajlanak. Déleléítt az iskolában, délután az utcán a haverokker!, vagy a lakásban lévénézéssel töltik idejüket. Gyakori a délutáni focimeccs a havuokkal. Khl!{;.I: MimIcn ll'lp f'Jclztok) \ltÍ/f!.V. Nem. Keddcll ,swktunk nyolctlíl fCl meg szerdán szolzrunk luttói pénceken ilt a Kertben szoktunk hattól meg egytöl [el l k lcrem hul. i\ szórakozás állalában a a diszkókhan zajlik. A szombat estét az ()Sszcs III lhhllya diszkókinn tölti. 1\ másik fCJl1tos és gyakori szórakozási (cHma a ilKimeCCSll' 1'J.ek iissze IS kapcsolódnak 1\ haveri kiir ugyanCIZ 'llneccseken és Cl diszkókban LS. f({;rdc:I kic.sit l'Ixkréíl l Mit swktatok csinálni hétvégén) \ld!f!.I/" ILit cil uLiban. swm bCllon, ha van ETO meccs, akkor elmegyünk ETO-meccsre, ut;ina meg kés/.üléídünk már az estére, várjuk mindig a szombat éjjelt. k/rrl/i' ez Cl swmbClr hogy s!.Okolt zajlani) . I-Lit cl nk bulimi haverokkal, néízünk egy kicsit, iszunk, táncolunk, buliwnk. meg kIflihelljük Cl szombat Líradalmakar. Meg s'!:oktunk focizni. Déllllán, ;r!<"V/')(!!-tfi:rn az, árut"
l\l'Sl.l'vé \,;illcl1l1ek 'l kulu'ucinak a cechnildk" klprób;ílása is. A cigaretta minclellllaflos, kiíriiliílCC' sllTvez{íc[nek al, iskoLin belüli csoportok. FO\1LOS összetartó cl'{ínek t[ínik ;1 kil/iil cl illetve!l7. hálSó teremben, Az alkobolfogyasztás ;iltaládll/Jz(',khoz kapcsolódik, mint Cl kábítószcr, eléítte ittunk kávét, meg ásványvizel, vole, amielkndéídtek a jobb nk l:nni, de ott már én mmdenkit ' kiclobókat, WC-s nénit, mit llldlJm én mindenkit. I::s akkor megvettem aT árut, vagy már clótte, és akkor mq"IC[;llll, vagy fhlszí\'tam vagy bátyám nélkül, és akkor nekiálltam táncolni, lO akkol ,íthat ,'H:lIl kelTs/tül. Akkor f(jjmegyünk öt-hat órát táncolni, és akkor olyanok v;lgvunk, m;ír csurog a zokninkból a víz vagy az izzalkíg és akkor kell, Icüljünk c'gv kiCSIt. ;\zl,íll nt gondolunk egyet, megint t,illcolunk egy jót, és akkor a di,v,kOllak, csill:dok, minchogyha aludnék egy picit, attól függ, hogyha füvcIl'k, ,Ikkor elellszole Hogyha akkor van olyan, hogy két napíg nem tudok l'lllll. aludni ]::s akkor így zajlanak ezek, /r'/pr/cn'N fl
hi 1JtlttÍsos jogosítz)tÍnyt"
a :dtaLinos Ez a megilletve a szakképzetlen eket fóglalkoztató munkahelyek tiibb, ezzel én tov;ibbtanulni nem akarole J\1ost úgy elmekijárom itt az iskolát, kezembe lesl. a nyolc áltaLinos, akkor n"",íui,nf. a/.t kérek egy amivclleles/.ern a hivatásos ;",",,,.;,,,.;,,,,,. urJlla
812
VALÓSÁG
a katonaság alatt le akarom tenni még a targoncát, utána meg ~l, sorba így az amókat le akarelln tenni. A kamIOnt, meg a fene tudja még micsodákat. Es akkor mintba az lenne énnekem a szakmám, az autóvezető vagy ilyesmi. Én wvábbtanulni nemigen akarok, mert ha Így belegondolok, most négy év, négy évig mindennap suli ba járni, akkor már nemigen tudok magamra idót szánni és, idót szánni arra, hogy valamennyi pénzem legyen. Hát most már a szüleimre se igen szorulhawk rá. Már így tizenhét éves fejjel. J-Ja valaki mégis tovább akar tanulni, akkor nagyon korlátozott súmú lebetőséggel számolhat. Többen említették, hob'Y számítógépes tanfolyamot szeretnének elvégezni, ide felvételiztek is már, dc eredmény nélkül. A középiskolák közül a szakmunkásképzők felé orientálódnak. A tanulók tisztában vannak a lehetőségeikkel, arra a kérdésre, bogy miéI,t itt akarnak rovábbtcll1ulni, mindenki azt válaszolta, hát úgyis csak ide vesznek fel. Néhányan a tanulók közül beszélnek illetve tanulnak németül. Ök minimális nyelvismeretet szeretnének szerezni, etről várva, hogy esélyeik javulnak. Többen a családi vállalkozásokban látják biztosítva jövéíJüket. 'LlllUlscígos, ho b,! a megkérdezenek közül egy fo kivételével senki nem tervez beLübató Időn belli! családot.
(az esettanu!rntinyt Kupó Jenő készítette)
Eré-íszak a tínyok között Az aLíbbiakban cgy olyan csetct mutatunk be, amelyben az erőszakos vlselkedés lányok körében jelenik meg. Nem esetréíl van szó. A Imtatás során készített interjúkból egy agress'lÍv érrékrend rajzolódik ki, amely feltételezésem szerir1t jellemző a fiatalok ad()[t CSOPOIlcl 1Lí~ I íj éves kiizépiskoLís lányok és fiúk egy részére. Olyan értékrend ez, amelyben közponli helyet f(lghl el az mint az egyetlen problémamegoldási módszer. Az agreSSZivitás niiveli a csoporton belüli presztízst. A fiatalok nem akarják visszafógni éu:ell]lel!
Az
nko/ám/
A tiínénet egy hatál' menti kisvárosban esetr meg, a résZlvevéík fjatcd, többnyire 15~ 1() éves Línyok. Tiibbséglik a vcíros egyik középiskolájában tanuL A Középiskola és Szakl11unkásképzéí [mézet a Illegye kiizépf()kú oktatási 1998 iisszcsen I I l () flí iratkozott be az 1:;iwLíba a a szakközépiskolai és a szakmunkás oS;f,talvl);) ill. a Ievelezéí tagozatra, Az iskolában csak szakmul1kás-oktatás és szakközépiskolai képzés f(llyt, dc cl csökkenésével béívitették profile, és ma már szakgimnáziumi
