Vállalkozási és kereskedelmi alapismeretek I

Vállalkozási és kereskedelmi alapismeretek I. (Munkajog, marketing, értékesítés, viselkedés és kommunikáció a bolti eladás során)

Modulfüzet tanulók számára Készült a TÁMOP 2.2.3-07-2/2F-2008-0033 támogatásával

Összeállította: Kresz Diána Lektor: Szatmáriné dr. Balogh Mária Árpád Szakképzı Iskola és Kollégium -TISZK

2009

1

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK....................................................................................... 2 A MODULFÜZET ALAPADATAI ....................................................................... 4 BEVEZETÉS ...................................................................................................... 8 HOGYAN HASZNÁLD A MODULFÜZETET? ................................................... 9 1. MUNKAJOG................................................................................................. 10 1.1. A munkaviszony létesítésének szabályai és a munkaszerzıdés ..................................................... 11 1.2. Munkavégzés ideje, pihenıidı, szabadság, és a rendkívüli munkavégzés.................................... 20 1.3. A munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelezettségei .............................................................. 32 1.4. Tanári ellenırzés: Munkajog ........................................................................................................... 41

2. MARKETING................................................................................................ 42 2.1. Maslow féle piramis modell a motivációk hierarchiájáról ............................................................ 43 2.2. A piac.................................................................................................................................................. 49 2.3. A marketing mix................................................................................................................................ 58 2.4. Piackutatás......................................................................................................................................... 68 2.5. Marketing kommunikáció ................................................................................................................ 73 2.6. Tanári ellenırzés: Marketing........................................................................................................... 80

3. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI MÓDOK ......................................... 81 3.1. Viselkedés és kommunikáció a bolti eladás során .......................................................................... 82 3.2. Értékesítési módok............................................................................................................................ 98 3.3. Tanári ellenırzés: Kommunikáció és értékesítési módok............................................................ 104

MEGOLDÁSOK AZ ÖNELLENİRZÉSEKHEZ ............................................. 105 Megoldás 1.1.1. ....................................................................................................................................... 105 Megoldás 1.1.2. ....................................................................................................................................... 106 Megoldás 1.2.1. ....................................................................................................................................... 108 Megoldás 1.3.1. ....................................................................................................................................... 111

2

Megoldás: Jogszabály értelmezés - alapbér, bérpótlék....................................................................... 112 Megoldás 2.1.1........................................................................................................................................ 113 Megoldás 2.1.2........................................................................................................................................ 113 Megoldás 2.1.3........................................................................................................................................ 113 Megoldás 2.3.1........................................................................................................................................ 115 Megoldás 2.3.2........................................................................................................................................ 116 Megoldás 2.4.1........................................................................................................................................ 117 Megoldás 2.5.1........................................................................................................................................ 118 Megoldás 3.1.1........................................................................................................................................ 120 Megoldás 3.1.2........................................................................................................................................ 120 Megoldás 3.1.4........................................................................................................................................ 120 Megoldás 3.1.5........................................................................................................................................ 120 Megoldás 3.2.1........................................................................................................................................ 121

IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................... 123

3

A MODULFÜZET ALAPADATAI SZAKMACSOPORT

Élelmiszeripar

SZAKMA

Édesipari termékgyártó

MODUL

Vállalkozási és kereskedelmi alapismeretek (Munkajog, marketing, értékesítés, viselkedés és kommunikáció a bolti eladás során)

A modul célja: A modul elvégzése után legyél képes tájékozódni az élelmiszeripari munkajogi szabályozásban és ismereteid alapján tudj dönteni arról, hogy aláírnál-e egy - az élelmiszeriparban gyakran felajánlott - munkaszerzıdést. Tudd felsorolni a munkáltató és munkavállaló jogait és kötelességeit. Legyél képes a marketing jelentıségét és szerepét elfogadni és lehetséges kisvállalkozóként alkalmazni. Legyél képes alkalmazni a bolti eladás során az alapvetı viselkedési és kommunikációs szabályokat. Ehhez kipróbálási lehetıségeket kapsz a modul során. Az értékesítéshez szükséges szóbeli és írásbeli kommunikációs készségeket próbáld ki a gyakorlatban. A modul idıtartama13 óra Bemeneti követelmények: 10. osztály eredményes befejezése

4

1. Munkajog

Képzés célja, hogy képes legyél: - megnevezni a munkaviszonyt szabályozó jogforrást. - meghatározni a munkaviszony fogalmát és létesítésének szabályait. - megnevezni a munkaviszony alanyait. - felsorolni a munkavállalás kritériumait és az ahhoz szükséges okmányokat. - ismertetni a munkaszerzıdés alaki és tartalmi követelményeit egy valós munkaszerzıdés alapján. - példát mondani arra, mikor nem megfelelı egy munkaszerzıdés. - eligazodni a jogi forrásanyagok (pl.: Munka Törvénykönyve) alapján a munkában töltött munkaidı szabályai között. - értelmezni a munkarendet és a munkaidı beosztást. - eligazodni a Munka Törvénykönyve pihenıidıre vonatkozó szabályai között. - elmagyarázni a rendes, a rendkívüli, és a fizetés nélküli szabadságok közötti különbséget. - tisztában lenni azzal, hogy melyek a pihenıidı és a szabadság kiadásának alapvetı szabályai. - kiszámolni, hogy mennyi rendes szabadság jár egy évben az életkor függvényében. - ismertetni a rendkívüli munkavégzés fogalmát. - példát mondani arra az esetre, amikor a munkaadó megsértette a munkavállaló jogait. - felsorolni a munkáltató jogait és kötelességeit. - lehetséges kisvállalkozóként alkalmazni a munkáltató és a munkavállaló alapvetı jogait és kötelességeit. - foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályt, törvényrészletet értelmezni és tájékozódni az alapvetı munkajogi szabályok között.

2. Marketing Képzés célja, hogy képes legyél: - a szükségleteidet a Maslow-féle piramis modell megfelelı szintjére besorolni és eligazodni a szükségletek szintjei között. - értelmezni a gazdasági javak és a gazdaság kapcsolatát.

5

- a javakat céltudatosan felhasználni. - felidézni a piac fogalmát, bemutatni a piaci tényezıket és azt, hogy milyen kapcsolatban vannak egymással. - tisztában lenni a piaci egyensúly és a piaci verseny fogalmával. - példát mondani a tisztességtelen versenyre, és lesz errıl önálló véleményed. - a marketing mix elemeket felidézni és bemutatni, hogy mire használják azokat. - bemutatni egy termékéletpályát. - marketingtevékenységet rendelni a termékéletpálya különbözı szakaszaihoz. - ismerni a piackutatás fogalmát, célját, jellemzıit, típusait. - csoportosítani a piackutatás módszereit. - piackutatási módszert választani a saját – mint lehetséges kisvállalkozó - céljaidra. - ismerni a marketing kommunikáció elemeit. - elmondani a reklám fogalmát, módjait és hatásukat. - ismertetni a közönségkapcsolat fogalmát és típusait. - ismertetni az eladásösztönzés fogalmát és módszereit. - példát mondani személyes eladásra és a típusaira.

3. Értékesítés, viselkedés és kommunikáció a bolti eladás során Képzés célja, hogy képes legyél: - ismertetni a sikeres eladó tulajdonságait, mint például azt, hogy milyen szaktudás, képességek, magatartás, külsı megjelenés, és fejlıdı képesség szükséges az eladáshoz. - bemutatni, hogy milyen szaktudás, képességek, magatartás, külsı megjelenés, szükségesek ahhoz, hogy sikeres legyél az eladótérben. - saját véleményt kialakítani arról, hogy mi okozhat sikertelenséget a kereskedelmi tevékenységben. - ismertetni az értékesítés fogalmát és felsorolni az értékesítési módokat. - felidézni az értékesítés fogalmát és felsorolni az értékesítési módokat. - kiválasztani az értékesítési módok közül azokat, amelyek legjobban megfelelnek az általad – mint kisvállalkozó által - forgalmazott áruk jellegének. - Képes leszel megtervezni a bolt elárusító terét és külsı környezetét egy egységes arculathoz igazítva.

6

A modulban alkalmazott értékelési módszerek

Számonkérés formája Számonkérések rendszeressége Számonkérés tartalma A tanulók tudásszintjének ellenırzésére szolgáló módszerek Megszerezhetı minısítések

A minısítéshez tartozó követelmények

A sikertelen teljesítés következménye

Röpdolgozat, szóbeli felelet és témazáró dolgozat, értékesítési helyzetgyakorlatban való sikeres szereplés. A modul folyamán, témánként röpdolgozat, fejezet befejezésekor témazáró dolgozat Ismeretek, összefüggések, magatartási formák A tananyagban való elırehaladást mérı egyéni írásbeli dolgozatok, téma kidolgozása átfogó kérdés alapján. nem felelt meg megfelelt közepesen megfelelt jól megfelelt kiválóan megfelelt 50 % alatt, 51%- 63%, 64% – 76%, 77% - 88%, 89%- 100% Félévkor elégtelen osztályzat, év végén év ismétlés

7

BEVEZETÉS Kedves Tanuló! A modulfüzet, amit éppen olvasol, a munkajogról, marketing alapismeretekrıl, a bolti eladás során szükséges sikeres kommunikációról és viselkedési szabályokról, valamint, kereskedelmi alapismeretekrıl szól. Ezek a témák a „vállalkozás mőködtetése és kereskedelmi tevékenység elméleti és gyakorlati alapjai” címő tananyagelemhez kapcsolódnak a „gazdálkodás, kereskedelem” tanegységen belül. Ebben a modulfüzetben a tanegység egyik feléhez tartozó elméleti ismereteket és gyakorlati feladatokat találsz. A többi elméleti anyagot a tankönyvben találod. Az ehhez tartozó gyakorló feladatok pedig a modulfüzet II.- ben vannak. Szükséged lesz egy füzetre, amibe a modulfüzetben levı Feladatokat el tudod végezni. Az Elmélet részek tartalmazzák és magyarázzák azokat az ismereteket, amik megértése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az adott témát sikeresen feldolgozzuk. A Fontos jelöléssel ellátott részek röviden összefoglalják ez elıtte levı elméleti ismereteket. Ezek ismerete és megértése, visszaidézése és bemutatása szóban vagy írásban az elégséges szint elérésének feltétele. Érdekességeket is találsz, amelyek az elızıekhez kapcsolódó kiegészítı információkat tartalmaznak azok számára, akiknek megmozgatta a fantáziáját az adott téma. Minden téma végén találsz Önellenırzési feladatokat, amelyek segítenek letesztelni tudásodat az adott témában. Az önellenırzési feladatokhoz megoldó kulcs is készült, ezt a füzet végén találod. Jó munkát és tanulást!

8

HOGYAN HASZNÁLD A MODULFÜZETET? A tanulás során a modulfüzetben az alábbi ikonokkal fogsz találkozni, amelyek jelentése a következı: Feladat: Végezd el a kapott instrukció alapján a feladatot! A legjobban akkor tudsz tanulni, ha ezt egy tevékenység végzése során teszed. Ilyenkor jegyzed meg az információkat a legjobban, és ilyenkor emlékszel rájuk a leghosszabban. Elmélet: A tanuláshoz legfontosabb elméleti tudnivalókat a lehetı legrövidebb formában foglaltam össze.

Érdekesség: Olyan információt, vagy történetet, adatot, stb. jelez az ikon, amelyrıl azt gondoltam, hogy esetleg érdekelni fog.

Fontos: Az Elmélet rövid címszavas összefoglalását tartalmazza. Ezt a vázlatot mindenképpen meg kell tanulnod, ha teljesíteni akarod a tantárgyi követelményeket. Önellenırzés: A ceruza jelnél ellenırizd tudásodat. Végezd el az önellenırzés feladatait. Az eredményt megnézheted a modulfüzet 106. oldalától kezdve. Párosan végzendı feladat: A feladat elvégzéséhez szükséges, hogy válassz magadnak egy társat. Ketten könnyebben megbirkóztok a feladattal. Nézz utána! Ez a jel arra buzdít, hogy önállóan, otthon, vagy akár az iskolában utánanézz valaminek az interneten, újságokban, TV-ben, könyvekben, könyvtárakban, az „ÉLETBEN”, stb., ott, ahol a legjobb eredménnyel tudsz keresni. Csoportosan végzendı feladat: A tanár útmutatásai alapján alakítsatok tanulócsoportokat! Ezeket a feladatokat a csoport tagjainak közösen kell elvégezniük.

9

1. MUNKAJOG Jelenleg tanulói jogviszonyban vagy, vagyis iskolába jársz. Ezt a közoktatási törvény írja elı neked, hogy tanköteles vagy 18 éves korodig. A tankötelesség pontosabban „annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti” (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) Most viszont nem a meglévı jogviszonyodról lesz szó, hanem arról, ami ez után fog következni. Tanulni fogsz a munkaügyi kérdésekrıl, mint például arról, hogy mik lehetnek a munkavállalás feltételei, milyen jogok illetnek meg (mit tehetsz meg), és mire kötelezhetnek titeket (mit vagy köteles megtenni) egy munkahelyen. Ezekre vannak szabályok, amik mindenkire vonatkoznak. Ilyen szabály például a következı: „nıt és fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat.”

Kambodzsa egyik legnagyobb téglagyárában (képünkön) 90 százalékban 8-10 éves gyerekek dolgoznak. Forrás: Ács Gábor, Magyar Rádió

Magyarországon a fenti a kép nem készülhetne el így. A munkavégzéssel kapcsolatos szabályokat a Munka Törvénykönyve szabályozza, amely tiltja a 16 éven aluli gyermekek foglalkoztatását, ráadásul olyan munkakörben, ami a fejlettségükre hátrányos következményekkel járhat. A törvények elıírásai mindenki számára kötelezıek. A szabályok nem ismerése senkit sem mentesít a betartásuk alól. Aki az elıírásokat megszegi azt a Munkaügyi Bíróság szankcionálja, vagyis pénz vagy börtönbüntetésre ítéli. Ha a Munka Törvénykönyvének a tartalma részletesen is érdekel, letöltheted a következı internetes oldalról: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200022.TV&kif=tank%F6teles#xcel

10

A fejezet fıbb témakörei: 1. A munkaviszony létesítésének szabályai és a munkaszerzıdés 2. A munkavégzés ideje, a pihenıidı, rendkívüli munkavégzés 3. A munkaadói és munkavállalói jogok és kötelezettségek

1.1. A munkaviszony létesítésének szabályai és a munkaszerzıdés A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel a következıkre: -

Meg tudod nevezni a munkaviszonyt szabályozó jogforrást. Meg tudod határozni a munkaviszony fogalmát és létesítésének szabályait. Meg tudod nevezni a munkaviszony alanyait. Fel tudod sorolni a munkavállalás kritériumait, okmányait, igazolványait. Ismertetni tudod a munkaszerzıdés alaki és tartalmi részeit egy valós

-

munkaszerzıdés alapján. Példát tudsz mondani arra, mikor nem megfelelı egy munkaszerzıdés.

A munkaviszony létesítésének szabályai

Magyarországon a versenyszférában a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat a 1992. évi XXII. Törvény szabályozza, amit a Munka Törvénykönyvének nevezünk. Ezt rendszeresen

módosítják,

frissítik

a kornak

megfelelıen,

ezért érdemes

rendszeresen követni a legfontosabb változásokat. A munkaviszony tehát egy jogviszony (hasonlóan a tanulói jogviszonyhoz), ez azonban a munkavégzésre irányul, a munkáltató és a munkavállaló hozza létre. A munkáltató és a munkavállaló alkotják a munkaviszony alanyait. - Munkáltató: aki a munkáltatói jogkört gyakorolja, vagyis az a személy vagy szerv, aki a

munkahelyen

jogosult

a

munkavállalók

felvételére

és

elbocsátására.

- Munkavállaló: aki a munkahelyen ellenérték fejében felettese irányítása szerint munkát végez. A munkavállalásnak vannak feltételei, amelyek meglétét okmányokkal vagy igazolásokkal kell alátámasztani. Ezeket a következı táblázat tartalmazza:

11

Az elsı munkavállaláshoz szükséges okmányok :

Kiállítja:

A tankötelezettség megszőnésérıl szóló igazolás, amennyiben nem sikerül bizonyítványt szerezni

Iskola igazgatója

Iskolai végzettséget igazoló okmány, bizonyítvány

Iskola

Személyi igazolvány Hatósági bizonyítvány, vagy hétköznapi nevén „Társadalombiztosítási kártya (TB kártya)”

Okmányiroda

Adóigazolvány, amelyben szerepel az adóazonosító jel Elızetes munkaköri orvosi alkalmassági vélemény a személyi munkaköri alkalmassági vizsgálat alapján

Záradékolt magán nyugdíjpénztári tagságot igazoló okirat Bankszámlaszámot tartalmazó dokumentum (szerzıdés, vagy havi egyenleg)

Okmányiroda Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal (APEH) Foglalkozás-egészségügyi orvos, vagy ahol van, üzemorvos Magánnyugdíjpénztár (Önálló szervezet, ami Bankhoz vagy Biztosítóhoz kapcsolódik) Bank (szabadon választható)

Élelmiszeriparban kötelezı

Elızetes személyi higiénés alkalmassági vizsgálati eredmény

Foglalkozás-egészségügyi orvos, vagy ahol van, üzemorvos

Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat azt a célt szolgálja, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végzı személy, fertızı megbetegedése mások egészségét ne veszélyeztethesse. A vendéglátótermék elıállításában, forgalmazásában részt vevıknek minimumvizsgát kell tenniük, amely áll: - közegészségügyi, - élelmiszer- higiéniai, - minıségbiztosítási és - környezetvédelmi vizsgából, amelyet le kell tenniük a munkába lépést követıen 30 napon belül. A szakirányú végzettséggel, illetve szakképesítéssel rendelkezık mentesülnek ez alól. Azonban mindenkire vonatkozik, hogy 5 évente a vizsgát újra le kell tenni.

12

Az alkalmazottat a munkakörével kapcsolatos szakosított képzésben kell részesíteni. A szakképzetlen személyeknek 5 évenként tanfolyamon kell részt venniük, amelynek szervezése a munkáltató feladata. Az élelmezési létesítményt vezetı vendéglátónak, köz-étkeztetıknek emelt szintő tanfolyami anyagot kell elsajátítania. Az oktatás- és vizsgaszervezés költségeit a munkáltató viseli. A

minimumvizsga

lebonyolításáról

és

a

továbbképzésrıl

az

ÁNTSZ

(Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) gondoskodik. Jó, ha van START kártyád, mert könnyebben el tudsz helyezkedni!

A munkaadó meghatározott ideig járulék kedvezményben részesül, ha START kártyás munkaerıt vesz fel.

Kiállítja: Munkaügyi Kirendeltség

START kártya

A munkaszerzıdés

A munkaviszony munkaszerzıdéssel jön létre függetlenül attól, hogy fizikai, szellemi, vagy kevert munkakörrıl van szó. A munkaszerzıdést írásba kell foglalni. A munkaszerzıdés írásba foglalásáról a munkáltató

köteles

gondoskodni.

Az

írásba

foglalás

elmulasztása

miatt

a

munkaszerzıdés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követı harminc napon belül - hivatkozhat. Tehát minden munkahelyen a kisegítımunkástól az ügyvezetı igazgatóig mindenkinek van munkaszerzıdése. A munkaszerzıdésben kötelezı írásban rögzíteni a következıket: személyi alapbér, a munkakör megnevezése, a munkavégzés helye. A munkaszerzıdés megkötésével egyidejőleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatni köteles a következıkrıl: a) az irányadó munkarendrıl, b) a munkabér egyéb elemeirıl, c) a bérfizetés napjáról,

13

d) a munkába lépés napjáról, e) a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idı megállapításának szabályairól, g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerzıdés hatálya alá tartozik-e, vagy sem, h) a munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezet megnevezésérıl, illetıleg arról, hogy a munkáltatónál mőködik-e üzemi tanács (központi üzemi tanács, üzemi megbízott). A munkaviszony ideje és a próbaidı

A munkaviszony létrehozható határozott és határozatlan idıre. A határozott idıre szóló munkaviszony idıtartama az öt évet nem haladhatja meg. Ez azt jelenti, hogy legfeljebb 5 évet szabad leírni a határozott idıre szóló szerzıdésben. Ennél kevesebb idı természetesen lehet, nem csak év, hanem akár hónap is. Ez a munkáltatótól függ. A határozott idejő munkaviszony határozatlan idejővé alakul, ha a munkavállaló az idıtartam lejártát követıen legalább egy munkanapot közvetlen vezetıje tudtával tovább dolgozik. A munkaviszony – ha nincs határozott idejő kikötés – határozatlan idıtartamra jön létre. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó addig dolgozik a munkahelyen, amíg fel nem mond, vagy neki fel nem mondanak, illetve ha közösen meg nem egyeznek a munkaviszony megszüntetésérıl. A munkaszerzıdésben a munkaviszony létesítésekor próbaidı is kiköthetı. A próbaidı kikötése nem kötelezı, idıtartama maximum 3 hónap lehet. A felek ennél rövidebb próbaidıt is megállapíthatnak. Ha már megállapodtak, próbaidı hosszának növelése tilos. A próbaidı alatt a munkaviszonyt bármelyik fél indoklás nélkül megszüntetheti.

14

A fiatal munkavállaló

Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállalónak számít az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. Munkaviszonyt létesíthet a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerő képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt. (Ezt nevezik nyári munkának a köznyelvben.)

Feladat: Olvasd el a következı törvény idézetet a munkavállaló kártérítési felelısségérıl! Közösen beszéljük meg, hogy mit jelent az idézet! „A munkavállaló kártérítési felelıssége 166. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyából eredı kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelısséggel tartozik. (2) A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

167. § (1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg. (2) Kollektív szerzıdés vagy munkaszerzıdés a károkozás, illetve a károkozó körülményeire, így különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére, gyakoriságára, valamint a munkavállaló beosztására tekintettel a kártérítés mértékét az (1) bekezdéstıl eltérıen is szabályozhatja. (3) A kártérítés mértékét a munkaszerzıdés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerzıdés legfeljebb hat havi átlagkeresetig határozhatja meg; ettıl érvényesen eltérni nem lehet. (4) Gondatlan károkozás esetén is teljes kárért felel a pénzintézet pénztári számfejtıje és ellenıre a számfejtés körében elıidézett vagy az ezzel összefüggı ellenırzés elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozott kárért.”

15

Fontos!

A versenyszférában a munkaviszonyt szabályozó jogforrás az 1992. évi XXII. Törvény szabályozza, amit a Munka Törvénykönyvének nevezünk. A munkaviszony munkaszerzıdéssel jön létre, amit mindig írásba kell foglalni. A munkaviszony létrehozható határozott (maximum 5 év) és határozatlan idıre. A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló.

A munkaszerzıdés kötelezı tartalmi elemei: - személyi alapbér, - a munkakör megnevezése, - a munkavégzés helye.

A munkáltató köteles szóban tájékoztatást adni: a) az irányadó munkarendrıl, b) a munkabér egyéb elemeirıl, c) a bérfizetés napjáról, d) a munkába lépés napjáról, e) a rendes szabadság mértékének számítási és kiadási módjáról, f) a felmondási idı megállapításának szabályairól, g) arról, hogy van-e kollektív szerzıdés a munkáltatónál, h) a szakszervezet megnevezésérıl, illetıleg arról, hogy a van-e üzemi tanács a munkáltatónál.

A próbaidı tartama maximum 3 hónap. Gondatlan károkozás esetén kártérítést kell fizetni!

16

Önellenırzés: 1.1.1. A munkaviszony létesítésének szabályai és a munkaszerzıdés Füzetedbe válaszolj egy-egy mondattal a következı kérdésekre! Válaszaidat írd a füzetedbe!

1. Hogy hívják azt a munkaviszonyt szabályozó jogforrást, amelyet a versenyszférában alkalmaznak? 2. Mi a munkaviszony fogalma? 3. Minek útján jön létre a munkaviszony? 4. Kik a munkaviszony alanyai? 5. Milyen okmányokat, igazolásokat kell magunkkal vinni, ha az élelmiszeriparban kívánunk elhelyezkedni? Sorold fel!

17

Önellenırzés 1.1.2. Ismertesd a mellékelt munkaszerzıdés alapján a dokumentum tartalmát!

9. MUNKASZERZİDÉS Határozatlan idıre

Amely létrejött egyrészt …………………………………………………….., (cím:………………………………………..,asz:………… …………….…….. továbbiakban: Munkáltató) mint munkáltató, másrészt:

1.

2.

A felek megállapodnak abban, hogy ………………………-tól, határozatlan idıre szóló munkaviszonyt létesítenek. A felek ………… nap próbaidıt kötnek ki. A próbaidı alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti.

3.

A munkavállaló munkaköre: ……………………

4.

A munkavállaló …………………….

5.

Közvetlen munkahelyi felettese, a munkáltatói jogok gyakorlója: ……………………..

6.

A

munkavállaló

munkavégzésének

személyi

alapbére:

helye:

Bruttó

Név:

10. A felek megállapodnak abban, hogy a munkavállaló kártérítési felelıssége gondatlan károkozás esetén havi átlagkeresete 150%-ig terjed. Szándékos károkozás esetén a kár teljes összegő megtérítésével tartozik. 11. A munkavállaló a szakhatósági elıírásokat megismerte, egyben tudomásul veszi, hogy amennyiben a szakhatósági ellenırzés során mulasztást követ el, és ebbıl a munkáltatójának bírság, anyagi hátránya keletkezik, úgy a munkáltató jogosult a kárigényét a munkavállalóval szemben érvényesíteni. 12. A munkavállaló további munkavégzésre irányuló jogviszonyt csak a munkáltatónak történı bejelentés után létesíthet. 13. A munkavállaló kötelezettséget vállal arra, hogy a feladatkörébe tartozó munkát legjobb tudása szerint elvégzi a kapott utasításokat maradéktalanul teljesíti, a munkáltató tulajdonait megvédi, munkáját és az azzal összefüggı cselekedeteket az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés szabályainak megtartásával végzi. Károkozás, vagy munkafegyelem megszegése esetén felelısséggel tartozik. 14. A munkavállaló tudomásul veszi, hogy a munkavégzése során tudomására jutott valamennyi tény, adat, információ a munkáltató tulajdonát képezi, azt harmadik személynek csak a munkáltató elızetes írásbeli hozzájárulásával adhatja át. 15. A munkavállaló tudomásul veszi, hogy ha a munkaviszonyát nem a Munka Törvénykönyve elıírásai szerint szünteti meg, vagyis a felmondást írásba kell foglalni, a felmondási idıt le kell dolgozni, a munkakört, eszközöket, anyagokat hiánytalanul át kell adni, akkor a munkáltató az Mt. 101.§ (1) bekezdése alapján a munkavállaló felmondási idıre járó átlagkeresete erejéig kártérítést kérhet. Tudomásul veszi továbbá, hogy a munkáltató az Mt. 101.§ (3) bekezdése alapján a munkavállaló jogellenes munkaviszony-megszüntetésébıl eredı valamennyi kárigényét érvényesítheti.

Születési neve:

Születés helye és ideje: Anyja neve: Állandó lakhelye: Adóazonosító száma: TAJ száma: Magánnyugdíjpénztár azonosító száma és a tagsági .. szám: ………………….. Ft/hó, …………………………… Ft/hó.

A munkavállaló esetenként rendkívüli munkavégzésre osztható be, amelyért a munkáltató elsısorban szabadidıt biztosít.

azaz

7.

A heti munkaidı: …. óra.

8.

A munkavállaló a kiadott munkarend szerint munkavégzésre osztható be, a munkáltató a pihenıidıt részben, vagy egészben havi összevontan adhatja ki.

16. A munkaszerzıdésben nem szereplı kérdésekben a Munka Törvénykönyve vonatkozó szabályozása az irányadó.

………………………………………..

munkáltató

18

munkavállaló

Keresd meg a kötelezı részeket a szövegben és jelöld! 1. személyi alapbér 2. munkakör 3. munkavégzés helye

Keresd meg a következı részeket és jelöld ıket! A: próbaidı kikötése B: munkavállaló kártérítési felelıssége C: felmondási idı D: jogszabály hivatkozás E: a munkavállaló adatai F: üzleti titok G: aláírások H: szakhatósági ellenırzés APEH, Fogyasztóvédı, ÁNTSZ, AÉEÁ I: felelısségvállalás J: pihenıidı K: heti munkaidı L: a munkavállalói jogok gyakorlója M: rendkívüli munkavégzés N: a munkavégzés ideje

Szerinted mikor nem megfelelı a munkaszerzıdés? Támaszd alá véleményedet konkrét példával! A füzetedbe dolgozz!

19

1.2. Munkavégzés ideje, pihenıidı, szabadság, és a rendkívüli munkavégzés A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel a következıkre: -

Tudni fogod mennyi a munkában töltött idı. Képes leszel értelmezni a munkarendet és a munkaidı beosztást.

-

El fogsz tudni igazodni a Munka Törvénykönyve pihenıidıre vonatkozó szabályai között. El fogod tudni magyarázni a rendes, a rendkívüli, és a fizetés nélküli szabadságok közötti különbséget.

-

Tisztában leszel a pihenıidı és a szabadság kiadásának szabályaival. Ki fogod tudni számolni, hogy mennyi rendes szabadság jár egy évben az életkor függvényében

-

Tisztában leszel a rendkívüli munkavégzés fogalmával. Képes leszel törvényrészletet értelmezni. Tudni fogsz példát mondani arra az esetre, amikor a munkaadó megsértette a munkavállaló jogait.

Feladat: Szomszédoddal írjátok le a füzetetekbe: Egy hétben hány óra van? Hány nap van egy évben? Hány hét van egy évben? Egy évben hány hétvége van? Soroljátok fel, mik az ünnepek (családi, vallási és nemzetiek)! Jelöljétek, melyek azok, amelyek egyben munkaszüneti napok is!

20

Munkaszüneti napok

Egy évben 365 nap van, ami 52 teljes hetet és 1 napot jelent. Szökı években, vagyis a 4-el osztható években a 366 nap van úgy, hogy a február nem 28, hanem 29 napos lesz. A dolgozót heti 2 pihenınap illeti meg, amibıl az egyiknek vasárnapra kell esnie. Egy évben 52 hétvége, vagyis 104 pihenı vagy munkaszüneti nap van. A pihenı napok részben vagy egészben össze is vonhatóak - 2 hetente - ha a kollektív szerzıdésben a felek megállapodnak havonta - idénymunkánál, ha a felek külön megállapodnak 2 havonta Ha a kollektív szerzıdés máshogy nem rendelkezik 6 nap munkavégzést követıen 1 pihenınap kiadása kötelezı, ami nem vonható össze. Ha a felek kollektív szerzıdésben megállapodnak, részben vagy egészben pihenınap összevonást lehet végezni a következı esetekben: - készenléti jellegő munkakörben - megszakítás nélküli munkakörben - többmőszakos munkarendben foglalkoztatottak esetében - idénymunkát végzık esetében. A munkavállalót hetenként két pihenınap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Munkaidıkeret alkalmazása esetén a pihenınapnak havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell esnie. Munkaidıkeret a munkavégzés kezdı és befejezı idıpontját meg kell határozni és errıl a munkavállalót írásban tájékoztatni kell. Írásbelinek minısül, ha a munkáltatónál a helyben szokásos módon közzéteszik.

21

A heti pihenınapokon kívül vannak más munkaszüneti napok is. Ezek a következık: Jan 1.

Újév

Március 15.

Nemzeti ünnep

Húsvét hétfı, mozgó ünnep

Egyházi ünnep

Május 1.

A munka ünnepe

Pünkösdhétfı, mozgó ünnep

Egyházi ünnep

Augusztus 20.

Az államalapítás ünnepe

Október 23.

Nemzeti ünnep

November 1. Mindenszentek napja

Egyházi ünnep

December 25-26.

Karácsony

Tehát egy évben attól függıen, hogy a munkaszüneti napokból hány esik hétvégére körülbelül 254 napot dolgozunk. Egy hétben 168 óra van, ebbıl ha napi 8 órát dolgozunk vagyis teljes munkaidıben, akkor minimum 40 órát töltünk munkával. A heti munkaidı maximum 48 óra lehet egy héten. (Napi 12 óra munkavégzés 4 alkalommal egy héten.) Készenléti jellegő munkakörökben maximum 72 óra lehet hetente. (Napi 24 óra készenlét hetente 3 alkalommal.) Rendkívüli munkavégzésnek számít, ha: a) a munkaidı-beosztás szerinti napi munkaidıt meghaladja a munkavégzés, b) ha a munkaidıkereten felül kell dolgoznia, c) ha a pihenınapon vagy munkaszüneti napon történik a munkavégzés, d) ha ügyeletben van, e) ha a készenléti idıben kell munkát végeznie. Munkarend: A munkáltató állítja össze, ez egy olyan szabályzat, ami a dolgozók foglalkoztatásának általános alapelveit, tartalmazza. Napi munkaidı beosztás: Csak a munkáltató állíthatja össze a munkarend szabályainak megfelelıen. Általában táblázatos formájú dokumentum, ami tartalmazza, hogy melyik napokon mely idıben kell a munkavállalóknak munkaidejüket letölteni.

22

Feladat: A táblázatban néhány példát találsz a különbözı munkaidı beosztásra. Egy pékségben munkáltató vagy. Állítsd össze a munkaidı beosztást a munkarend szabályai alapján. Megoldásaidat írd a füzetedbe!

NÉV

Munkakör

Sasvári Gizella adminisztrátor

Mőszakok száma 1 mőszak

Kezdés idıpontja 08.00

Befejezés idıpontja 16:00

Tóth Gergely

dagasztó

2 mőszak

06:00

14:00

Varga Zoltán

dagasztó

2 mőszak

14:00

22:00

Horváth Éva

táblás

3 mőszak

06:00

14:00

Ádám László

táblás

3 mőszak

14:00

22:00

Simon Gábor

táblás

3 mőszak

22:00

06:00

Munkakör

Mőszakok száma

Munkarend szabályok:

adminisztrátor

1 mőszak

- napi munkaidı maximum 8 óra.

dagasztó

2 mőszak

- A dolgozók 1-2 és 3 mőszakos munka-

dagasztó

2 mőszak

táblás

3 mőszak

táblás

3 mőszak

táblás

3 mőszak

fánk készítı

3 mőszak

fánk készítı

3 mőszak

fánk készítı

3 mőszak

rendben dolgoznak a munkakörüknek megfelelıen. - A munkaközi szünet 20 perc. - Az adminisztrátor 09:00-kor kezd, a dagasztók: 03:00-kor, a táblások: 05:00kor, a fánk készítık: 07:00-kor.

23

Feladat: Törvényrészlet értelmezése a pihenıidırıl Olvasd el a következı törvényrészletet! Beszéljük meg közösen, mirıl szól a törvényidézet, majd készíts rövid jegyzetet a tartalmáról a füzetedbe!

„A pihenıidı 122. § Ha a beosztás szerinti napi munkaidı vagy a rendkívüli munkavégzés idıtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc, legfeljebb egy óra egybefüggı munkaközi szünetet kell biztosítani. Amennyiben a napi munkaidı alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes idıtartama az egy órát nem haladhatja meg.”

Munkaközi szünet

A munkavállalók nem tudnak 8 órán keresztül folyamatosan dolgozni, munkaközi szünetre is szükségük van, ami az étkezés és egyéb szükségletek elvégzésére szolgál és kisebb pihenés lehetıségére nyújtja. Ahogy a törvényrészletben is olvashattad, 8 óra esetén ez legalább 20 perc. Minden megkezdett 3 óra után további 20 perc jár, ami kétszer ismétlıdhet meg, vagyis maximum 12 órát dolgozhat egy nap, amibıl minimum 1 óra szünet kell, hogy legyen. A munkaközi szünet idıtartama legalább 20 perc. Ez a rövid pihenıidı elsısorban az étkezés, a napi munkavégzés közben.

Nézz utána! Mit jelent a „pihenınap összevonás” kifejezés?

24

Feladat: Törvényértelmezés a fiatal munkavállalókról Fiatal munkavállaló: a 16-18 év közötti munkavállaló. Olvasd el a következı törvényi elıírás! Beszéljük meg közösen, mirıl szól a törvényidézet, majd készíts rövid jegyzetet a tartalmáról a füzetedbe!

„A fiatal munkavállalóra vonatkozó eltérı rendelkezések 129/A. § (1) A fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi nyolc óra, illetve heti negyven óra lehet. Fiatal munkavállaló esetében egy hétnél hosszabb munkaidıkeret nem alkalmazható. A munkaidı megállapításánál a több munkáltató részére történı munkavégzés munkaidejét össze kell számítani. (2) Ha a fiatal munkavállaló napi munkaideje a négy és fél órát meghaladja, részére legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani. (3) A fiatal munkavállaló esetében a 123. § (1) bekezdése szerinti napi pihenıidı mértéke legalább tizenkét óra. (4) A fiatal munkavállaló esetében a 123. § (2)-(3) bekezdése, valamint a 124. § (2)-(5) bekezdése nem alkalmazható. (5) A fiatal munkavállaló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, valamint ügyeletre, illetve készenlétre nem vehetı igénybe. (6) Az (1)-(5) bekezdés rendelkezéseitıl eltérni nem lehet.”

A napi pihenıidı és a készenléti jellegő munkakör

A napi munkaidıt úgy kell megállapítani, hogy a munkavállalónak a napi munkája befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra napi pihenıideje legyen.

Készenléti jellegő munkakörben a munkavállaló az általa megjelölt helyen köteles a munkáltató által meghatározott ideig munkavégzésre készen állni. A munkavállaló e célból csak olyan helyet jelölhet meg, ahonnan a munkavégzés helye elérhetı. (Ilyenre lehet szükség pl. árvízvédelmi készültség esetén.)

A készenléti jellegő munkakörben foglalkoztatottak feladatai – jellegükbıl adódóan – nem kívánnak folyamatos, állandó munkavégzést, és így közben kisebb pihenésre lehetıségük van. Ezért a készenléti jellegő munkakörben a munkaközi szünet a munkaidı megszakítása nélkül kiadható, és a munkaközi szünet idıtartama a munkaidıbe is beszámít.

25

Szabadság

A szabadságnak három fajtája van: - Rendes (alap + pótszabadság) - Rendkívüli - Fizetés nélküli

Rendes szabadság: A rendes szabadságnak az a rendeltetése, hogy egy adott naptári évben a munkavállaló tartós és folyamatos pihenését biztosítsa. Alap és pótszabadságokból áll. Az alapszabadság legkisebb mértéke 20 munkanap évente. A 25. életévtıl kezdıdıen 3 évente további 1-1 nappal nı a 20 nap egészen 45 éves korig, együttesen maximum 30 nap lehet. A pótszabadság a törvényben meghatározott jogcímeken jár. A törvényben meghatározott pótszabadságok: -a fiatal munkavállaló pótszabadsága (5 nap/év), -a gyermekek után járó pótszabadság, -a vak munkavállaló pótszabadsága, -valamint a föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve - ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó pótszabadsága A törvényen kívül a kollektív szerzıdés is megállapíthat pótszabadságra való jogosultságot, és az a munkaszerzıdésben is kiköthetı. Szabadságot csak munkanapokon tudunk kivenni. A rendes szabadság ideje alatt teljes fizetés jár. A rendes szabadság kiadását munkáltató határozza meg. Az ¼ a munkavállaló kérésének megfelelı idıpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete elıtt legkésıbb 15 nappal be kell jelentenie. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Nézz utána! Válassz ki két rokonodat vagy közeli ismerısödet,és tudakold meg, hogy hány évesek! Számold ki, hogy hány nap rendes szabadság jár nekik! Kérdezd meg ıket, hogy hány nap pótszabadságuk van! Hasonlítsd össze a tanultakkal!

26

Rendkívüli fizetett szabadság: - A munkáltató a munkavállaló kérésére fizetett rendkívüli szabadságot engedélyezhet. - Amelyik munkahelyen szakszervezet mőködik, képzést, továbbképzést szervezhet. A munkáltató a képzésen minden 10. szakszervezeti résztvevı után évente +1 nap rendkívüli fizetett szabadságot biztosítani. Erre a napra a résztvevık teljes fizetést kapnak. A szabadság igénybe vehetı mértékét a szakszervezet határozza meg. A szabadság igénybevétele elıtt a munkáltatót legalább 30 nappal értesíteni kell.

Fizetés nélküli rendkívüli szabadság: Valamilyen körülmény miatt a dolgozónak több szabadságra van szüksége, mint amennyit a szabályok megengednek, ekkor fizetés nélküli szabadságot kérhet. A következı esetekben a munkáltató nem tagadhatja meg: -

Ha a munkavállaló otthon gondozza gyermekét, a szülési szabadság után a gyermek 3 éves koráig.

-

Ha a munkavállaló gyermekét otthon gondozza 10. életéve betöltéséig a GYES folyósításának idıtartama alatt.

-

A gyermek betegsége esetén otthoni ápolás érdekében – a gyermek 12 éves koráig – kötelezı a fizetés nélküli szabadság engedélyezése.

-

Közeli hozzátartozó otthoni ápolása céljából – tartós, elıreláthatóan 30 napot meghaladóan szükséges ápolás esetén – az ápolás idejére, maximum 2 évre kell a fizetés nélküli szabadságot megadni, ha a munkavállaló személyesen végzi az ápolást. Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelıszülı, a testvér, valamint az élettárs.

-

Lakásépítés céljára maximum 1 évig terjedıen, ha a munkavállaló magánerıbıl, saját részére történı lakásépítésre kéri. Ezen a címen fizetés nélküli szabadságot az építési engedélyben megnevezett személy vagy helyette a vele együtt élı házastársa (élettársa) igényelhet.

27

Betegszabadság

A munkavállaló betegség miatti keresıképtelenség idejére jár. A keresıképtelenséget mindig a kezelıorvos vagy a háziorvos igazolja. A naptári éven belül a betegség elsı 15 munkanapjára tehát a munkavállaló nem táppénzre jogosult, hanem a munkáltatótól jár részére a betegszabadság. A betegszabadság sajátos formája a fizetett szabadságnak, amely a munkavállalót betegsége miatti keresıképtelensége alapján illeti meg. Táppénz a naptári évben kizárólag akkor jár, ha a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadságát teljes mértékben kimerítette. A táppénzt a Társadalombiztosítás fizet ki. Ez azt jelenti, ha például valaki pénteken reggel megbetegszik, nem megy be dolgozni, és a következı hét keddjén megy legközelebb, akkor hétvégén is betegszabadságon van. A beteg szabadság idıtartama alatt a munkavállaló havi jövedelmének 60 %-a illeti, ha már legalább 2 éve vagyunk valamilyen Magánnyugdíjpénztárnál tagok. Ha még nem vagyunk 2 éve biztosítva, akkor a jövedelmünk 50%-át kapjuk csak. Üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén a keresıképtelenség elsı napjától jár a táppénz!

Tanulmányi szabadidı iskolai rendszerő képzés esetén

Az iskolai rendszerő képzésben részt vevı munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidıt biztosítani. A szabadidı mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelezı iskolai foglalkozások és szakmai gyakorlatok idıtartamáról szóló igazolásnak megfelelıen állapítja meg. Ezen túlmenıen a munkáltató vizsgánként (ha egy vizsganapon a munkavállalónak több tárgyból kell vizsgáznia, akkor vizsgatárgyanként), a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidıt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minısül. Ugyancsak szabadságot kell adjon a munkáltató a diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez, mégpedig tíz munkanapot. A szabadidıt és szabadnapot a dolgozó igényeinek megfelelıen kell kiadni. 28

Fontos! A munkában töltött idı: a teljes munkaidı esetén minimum 40 óra hetente. Munkarend: A munkáltató állítja össze. Ez egy olyan szabályzat, ami a dolgozók foglalkoztatásának általános alapelveit tartalmazza. Munkaidı beosztás: Csak a munkáltató állíthatja össze a munkarend szabályainak megfelelıen. Általában táblázatos formájú dokumentum, ami tartalmazza, hogy melyik napokon mely idıben kell a munkavállalóknak munkaidejüket letölteni. Pihenıidı: étkezésre és egyéb szükségletek elvégzésére szolgál. 8 órás munkanapnál 20 perc. Az elsı 6 órát követıen 3 óránként további 20 perc jár, maximum 1 óra. Szabadság 3 fajtája van: 1. rendes szabadság: Alap szabadságból (legkevesebb 20nap/év) és pótszabadságból áll. Pótszabadság jár az életkor elıre haladtával, amelynek számítási módja: 25. életév után 45 éves korig 3 évente +1 nap, maximum 30 nap. Törvény szerint igénybevehetı pótszabadságok: -a fiatal munkavállaló pótszabadsága (5 nap/év), -a gyermekek után járó pótszabadság, -a vak munkavállaló pótszabadsága, -valamint a föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve - ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó pótszabadsága. A szabadság kiadása: A rendes szabadság egynegyedét köteles a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelı idıpontban kiadni. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A törvényi szabályozáson túli pótszabadságok: - a kollektív szerzıdés szerint - a munkaszerzıdésben kikötött feltételek szerint Rendes szabadságánál teljes fizetés jár. Esedékesség évében, munkanapokon vesszük ki. 2. Rendkívüli szabadság: - A munkáltató a munkavállaló kérésére engedélyezhet rendkívüli szabadságot. - Ha a munkahelyen szakszervezet mőködik és képzést szervez, akkor minden 10. szakszervezeti tagok számára, akik a képzésen részt vesznek, évente + 1 nap jár. Iskolarendszerő képzésre járó munkavállalónak - tanulmányi szerzıdés megléte esetén – tanulmányi szabadidı jár: a foglalkozások idejére + vizsgánként 4 nap (beleértve a vizsga napját is).

29

3. Fizetés nélküli szabadság (rendkívüli eseményekkor van, ekkor azonban fizetés nem jár) A munkáltató nem tagadhatja meg a fizetés nélküli szabadság kiadását: - Ha a munkavállaló otthon gondozza gyermekét, a szülési szabadság után a gyermek 3 éves koráig - Ha a munkavállaló gyermekét otthon gondozza 10. életéve betöltéséig a GYES folyósításának idıtartama alatt. - A gyermek betegsége esetén otthoni ápolás érdekében – a gyermek 12 éves koráig - Közeli hozzátartozó otthoni ápolása céljából Pihenıidı kiadása: A munkaközi szünet idıtartama legalább 20 perc. Ez a rövid pihenıidı elsısorban az étkezés, illetve kisebb pihenés lehetıségét biztosítja a napi munkavégzés közben. A napi pihenıidı a két munkanap közötti idıtartam. A napi munkaidıt úgy kell megállapítani, hogy a munkavállalónak a napi munkája befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra pihenıideje legyen. Pihenıidı összevonása részben vagy egészben: - készenléti jellegő munkakörben - megszakítás nélküli munkakörben - többmőszakos munkarendben foglalkoztatottak esetében - idénymunkát végzık esetében. A munkavállalót hetenként két pihenınap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie 6 nap munkavégzést követıen 1 pihenınap kiadása kötelezı. Munkaidıkeret alkalmazása esetén a pihenınapnak havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell esnie Ha a felek kollektív szerzıdésben megállapodnak, részben vagy egészben pihenınap összevonást lehet végezni: - készenléti jellegő munkakörben - megszakítás nélküli munkakörben - többmőszakos munkarendben foglalkoztatottak esetében - idénymunkát végzık esetében. Rendkívüli munkavégzés: a) a munkaidı-beosztás szerinti napi munkaidıt meghaladja a munkavégzés, b) ha a munkaidıkereten felül kell dolgoznia, c) ha a pihenınapon vagy munkaszüneti napon történik a munkavégzés, d) ha ügyeletben van, e) ha a készenléti idıben kell munkát végeznie.

30

Önellenırzés 1.2.1. Munkaidı, pihenıidı, szabadság Válaszold meg a következı kérdéseket a füzetedbe!

1. Mi a munkarend? 2. Mi a munkaidı beosztás? 3. Hány óra lehet egy héten a munkaidı? 4. Mi a munkaközi szünet? 5. Sorold fel a munkaszüneti napokat! 6. Mi a „pihenınap összevonás”? 7. Milyen típusú szabadságok vannak? 8. Hány nap a rendes alap szabadság egy 25 éves dolgozónak? 9. Hány nap a rendes alap szabadság egy 32 éves dolgozónak? 10. Mennyi fizetés kapunk, ha rendes szabadságon vagyunk? 11. Mennyi fizetés kapunk, ha rendkívüli szabadságon vagyunk? 12. Mennyi fizetés kapunk, ha táppénzen vagyunk és legalább 2 éve vagyunk Magánnyugdíj pénztári tagok? 13. Ki rendelkezik a szabadság kiadásáról? 14. Mi a rendkívüli munkavégzés?

31

1.3. A munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelezettségei A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel a következıkre: -

tájékozódni az alapvetı munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozó munkajogi szabályok között, és értelmezni az ezekre vonatkozó jogszabályokat.

-

felsorolni a munkáltató jogait és kötelességeit.

-

példát mondani arra az esetre, amikor a munkaadó megsértette a munkavállaló jogait.

-

lehetséges kisvállalkozóként alkalmazni a munkáltató és a munkavállaló alapvetı jogait és kötelességeit. Feladat: Füzetedbe sorold fel, hogy milyen jogai és kötelezettségei vannak egy diáknak az iskolánkban a házirend szerint! (Jog az, amit megtehet egy diák az iskolában, kötelezettség, amit kötelessége megtenni.)

A munkáltató jogai: az utasítás A tanulói jogviszonyhoz hasonlóan a munkaviszony alanyainak is meg vannak határozva - a jogai (mit tehetnek meg), és - a kötelezettségei (mit kell megtenniük). Kezdjük a munkaadóval! A munkaadó vagy munkáltató az, akivel munkaszerzıdést kötünk. Ö gyakorolja a munkavállalókon a munkáltatói jogokat. Munkáltatói jogok: A munkáltatónak alapvetı joga a munkaviszony létesítése, amirıl már korábban írtunk. Utasítás: A munkáltató irányadása a munka elvégzési módjára vonatkozóan a munkavállaló felé. A munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása alapján köteles ellátni. Nem köteles a munkavállaló teljesíteni az utasítást, ha - annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, - a munkavállaló életét, egészségét, testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti.

32

Átirányítás A munkáltató utasítási joga kiterjed arra, hogy a munkaszerzıdésben megállapodott munkakör és munkavégzési hely helyett ideiglenesen a munkakörbe nem tartozó más munka végzését rendelje el. Az átirányítás alapján történı munkavégzés összes idıtartama naptári évenként a 44 munkanapot, egy naptári évben az átirányítás, a kiküldetés és a kirendelés együttes idıtartama a 110 munkanapot nem haladhatja meg. Munkáltatói jogok: a kiküldetés Amikor a munkáltató ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezi a munkavállalót. Ez idı alatt a munkavállaló a munkáltató irányítása és utasításai alapján végzi a munkáját. Ekkor a munkavállalót a munkaszerzıdés szerinti munkabér illeti meg. Költségtérítés a kiküldetés során Belföldi kiküldetés esetén, ha az utazási idı hosszabb, mint a munkaidı, a munkavállalót személyi alapbére negyven százaléka illeti meg. Kiküldetés esetén, a jogszabály alapján járó költségtérítésen túlmenıen a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetés során felmerülı szükséges és igazolt többletköltségeket. Munkáltatói jogok: a kirendelés A munkavállaló

a munkáltatók

között

létrejött

megállapodás

alapján,

más

munkáltatónál történı munkavégzésre is kötelezhetı. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló kirendelésére ellenszolgáltatás nélkül kerüljön sor és a munkavállaló a kirendelés során olyan munkáltatónál végezzen munkát, a) amelynek tulajdonosa - részben vagy egészben - azonos a munkáltató tulajdonosával, vagy

33

b) a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy c) a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötıdı tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással. Helyettesítés Helyettesítésrıl akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló a munkaköri feladatai mellett más munkakörbe tartozó feladatokat végez, és az ennek során végzett többletmunka jelentıs. Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés idıtartama nem különíthetı el, a munkavállalót a munkabérén felül helyettesítési díj illeti meg. Munkáltatói jogok: az ellenırzés A munkáltató nemcsak ellenırizheti a munkavállaló munkavégzési kötelezettségének teljesítését, hanem ez kötelessége is! Felhasználhat ehhez eszközöket (blokkoló óra, jelenléti ív, részletes telefonszámla, stb.), vagy végezhet egyedi személyes ellenırzéseket is. Ilyen például a munkára képes állapot ellenırzése alkoholszondával rendszeresen, vagy szúrópróbaszerően. Vagyonvédelmi ellenırzés Motozást a munkaadó nem végezhet, de technikai eszközökkel, amelyek nem sértik a munkavállaló személyiségi jogait, ellenırizhet. Ilyen például az átvilágító kapu. Ha az ipari kamera lopást rögzít, a munkáltatónak meg kell keresni a rendırséget, hogy a szükséges nyomozási eljárás lefolytassák, aminek része lehet a motozás is. Munkáltatói jogok: az eltiltás Ha a munkavállalót munkaideje alatt az ellenırzés során alkoholtól befolyásolt állapotban találnak, eltilthatják a munkavégzéstıl. Az eltiltás idıtartama alatt a munkabérét is megvonhatja a munkáltató.

34

Fontos! A munkáltató jogai: - Utasítás: A munkáltató irányadása a munka elvégzési módjára vonatkozóan. - Kiküldetés: Amikor a munkáltató ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezi a munkavállalót. - Kirendelés: A munkavállalót más munkáltatónál történı munkavégzésre kötelezik. - Ellenırzés: A munkáltató indokolt esetben ellenırizheti a munkavállaló munkavégzési kötelezettségének teljesítését, és alkoholszondával munkára képes állapotot is. Vagyonvédelmi ellenırzés. - Eltiltás: Ha az ellenırzések során a munkavállalót nem találták munkaképes állapotban eltilthatják a munkavégzéstıl, bérét megvonhatják az eltiltás idıtartama alatt. A munkáltató kötelességei A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerzıdés, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni. (Pl. Bejelenteni a munkavállalót az APEH-hoz és utána a járulékokat befizetni.) A munkáltató a munkavállalót folyamatosan köteles munkával ellátni és az aktuális munkabeosztásról, az elvégzendı feladatokról köteles tájékoztatni. A foglalkoztatási körébe tartozó részkötelezettség, hogy a munkáltató a munkavállaló számára a munkavégzéshez szükséges irányítást és tájékoztatást megadja, és biztosítsa

a

munkavállaló

részére

a

munkavégzéshez

szükséges

ismeretek

megszerzését. Ez új belépıknél a munkavállaló elsı munkanapjait oktatáson tölti vagy külön oktatóval, vagy tapasztaltabb kolléga mellé beosztva, akitıl megtanulja, hogyan kell elvégezni a feladatokat, és jobban megismeri a munkahelyet. Késıbb képzéseket szervezhet a számára.

35

A munkáltató köteles a munka körülményeit biztosítani: a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredı jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja. (Pl.: Üzemi tanács választásán való részvétel.) A munkaadó kötelessége az is, hogy a munka megfelelı, egészséges és biztonságos végzésének a feltételeit biztosítsa. Szükséges a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat biztosítása: a munkáltató a munkavállaló részére a munkába lépést megelızıen, illetve a munkaviszony fennállása alatt rendszeres idıközönként köteles biztosítania az idıszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatot, kérés estén pedig a soron kívüli munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatot.

A munkabér megfizetése: a munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár; az ettıl eltérı megállapodás érvénytelen.

A kötelezı nyilvántartások vezetése: A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók a) rendes és rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét kezdı és befejezı idıpontját, b) szabadságának kiadásával kapcsolatos adatokat, c) az egyéb munkaidı-kedvezményével kapcsolatos adatokat.

Fontos! A munkáltató kötelességei

36

•

A munkavégzéshez szükséges tájékoztatás és irányítás megadása

•

A munka körülményeinek biztosítása

•

Munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat biztosítása

•

A munkabér megfizetése

•

A kötelezı nyilvántartások vezetése

•

A jogszerő foglalkoztatás és a munkavállalói jogok gyakorlásának biztosítása

•

A munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítása

A munkavállaló jogai A munkavégzéshez tájékoztatást és irányítást kapni. A munkavégzés szükséges körülményei biztosítottak legyenek számára, amelyeket a munkáltatónak kell biztosítani. Például: munkaeszközök, védıfelszerelés, jó mőszaki állapotú gépek és berendezések, biztonságos munka körülmények, elégséges munkatér a munkavégzéshez. A munkavállalót munkabér illeti meg, amit a munkáltató köteles a munkaszerzıdésben megállapított határideig megfizetni. Feladat: Alapbér, bérpótlék Olvasd el az alábbi jogszabályt, és a füzetedbe válaszolj a kérdésekre! Végezd el a számításokat! Megoldást a 112. oldalon találsz!

Jogszabály idézet: „MT 144/A. § Az egy órára járó személyi alapbért úgy kell kiszámítani, hogy a havi személyi alapbér összegét osztani kell a) teljes munkaidıs foglalkoztatás esetén 174-gyel, b) részmunkaidıs, rövidebb teljes munkaidıs foglalkoztatás, illetve készenléti jellegő munkakörben a napi nyolc vagy heti negyven órát meghaladó mértékő munkaidı esetén a 174 óra idıarányos részével.

146. § (1) Éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót tizenöt százalékos bérpótlék is megilleti. (2)

A

többmőszakos

munkarendben

munkaidı-beosztásban,

foglalkoztatott

munkavállalónak

illetve

a

délutáni,

megszakítás

nélküli

illetıleg

éjszakai

mőszakpótlék jár. (3) A délutáni mőszakban történı munkavégzés esetén a mőszakpótlék mértéke tizenöt százalék, az éjszakai mőszakban történı munkavégzés esetén a mőszakpótlék mértéke harminc százalék.”

37

Mirıl szól a fenti jogszabály idézet? Milyen számokat találsz a szövegben, és ezek mire érvényesek? Végezd el a következı számítási feladatot! Kiegészítı információ: Minimálbér 71 500Ft (2009-01-01-tıl) Mennyi az egy órára esı személyi alapbér, ha teljes munkaidıben minimálbért kapunk? Mennyi a személyi alapbéren felüli bérpótlékunk, ha ebben a hónapban 10 munkanapot voltunk éjszakásak? 10 munkanap = _______________munkaóra __________munkaóra * személyi alapórabér_______________ = _________________ Vegyük ennek a ______-%-át = __________________________

A munkavállalónak jogában áll az éves rendes szabadságát (évente 20 nap alapszabadság + pótszabadság, rendkívüli szabadság stb.), a heti pihenınapját és a minimum 20 perc ebédszünetet naponta megkapni. Egyenlı bánásmód elvét alkalmazzák irányába is.

Fontos! A munkavállaló jogai

38

•

Tájékoztatást és irányítást megkapja

•

Jogszerő foglalkoztatás

•

A munkavégzés szükséges körülményei biztosítottak legyenek számára

•

A munkabért megkapja

•

Szabadságát megkapja

•

Pihenıidejét megkapja

•

Egyenlı bánásmód

A munkavállaló kötelezettségei A munkavállaló köteles az elıírt munkahelyen és idıben pontosan, munkaképes állapotban megjelenni és, a munkaidejét munkával tölteni, illetıleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni. Köteles feladatait elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, elıírások és utasítások szerint, másokkal együttmőködve végezni. Olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi kárt ne idézze elı. Köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az elıírt vizsgákat letenni. A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megtartani. Köteles a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvetı fontosságú információkat megırizni. Ezen túlmenıen sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. Üzleti titok fogalma: a munkáltató tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, a munkáltató érdekeit (pénzügyi, gazdasági vagy piaci) sértené. Fontos! A munkavállaló kötelezettségei

•

A munkahelyen idıben, munkaképes állapotban megjelenni

•

A munkaidıt munkával tölteni

•

Feladatai szakértelemmel végezni

•

Együttmőködni

•

Továbbképzéseken részt venni

•

Az üzleti titkot és mások személyes információit megtartani

•

Mások testi épségét, egészségét nem veszélyeztetni

39

Önellenırzés 1.3.1. Munkáltatói és munkavállalói jogok Foglald táblázatba a munkáltató és munkavállaló jogait és kötelezettségeit az elkezdett táblázat segítségével. Készítsd el az alábbi táblázatokat a füzetedbe is és írj abba!

A MUNKÁLTATÓ JOGAI 1.

KÖTELEZETTSÉGEI

utasítás

1.

2.

2.

3.

3.

4.

4.

5.

5.

A munkavégzéshez szükséges tájékoztatás

A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI 1.

A munkavégzés szükséges körülményei biztosítottak legyenek számára

KÖTELEZETTSÉGEI 1.

2.

2.

3.

3.

4.

4.

5.

5. 6. 7.

40

A munkahelyen idıben megjelenni

1.4. Tanári ellenırzés: Munkajog Egy fontos téma végére értél. Ha elvégezeted a tanulási feladatokat, és az önellenırzéseket, akkor tudod, hogy milyen szabályok betartásával lehet munkaviszonyt létrehozni.

Az ellenırzés során fıleg a valóságos helyzetekkel kapcsolatos feladatokat kell majd megoldanod, pl. értelmezned kell egy jogszabályt vagy véleményt kell alkotnod egy adott problémával kapcsolatban. Ezeken felül teszt kitöltésére is számítanod kell a tanulási feladatok témakörei alapján.

Sikeres felmérést kívánok!

41

2. MARKETING Bevezetı A marketing, gazdasági kifejezés, magyar megfelelıje nincs. A legkisebb egyszemélyes vállalkozásoktól a legnagyobb multinacionális vállalatokig minden cég végez marketing tevékenységet. A marketing tevékenység középpontjában a vevıi igények állnak. A vevı azért fontos minden vállalkozás számára, mert az általuk gyártott termékeket vagy nyújtott szolgáltatásokat ık fogják megvásárolni. A vásárlások adják a vállalkozás bevételét és nyereségét. Ha kevés a vásárló, kevés a bevétel, és akár gazdaságtalanná is válhat a vállalkozás tevékenysége. A gazdaságtalan termelés veszteséget jelent. A tartós veszteség a vállalkozás fizetésképtelenségéhez vezet, ami törvényszerően a vállalkozás felszámolását vonja maga után. Nem mindegy tehát, hogy a vevıink mennyire elégedettek az általunk vásárolt termékekkel és az általunk nyújtott szolgáltatásokkal. Csak a nagyon elégedett vevı beszél elégedettségérıl másoknak. Ezt hívjuk pozitív szájreklámnak. Az elégedetlen vevı viszont legalább 10 embernek elmeséli rossz tapasztalatát. Ezt pedig negatív szájreklámnak nevezzük. A negatív szájreklám nagyon káros, mert rendszerint elriaszt 10 személyt a vásárlástól anélkül, hogy a vállalat tudomást szerezne a dologról. A marketingesek úgy tartják, hogy minden reklamáció ajándék. A reklamációnál ugyanis az elégedetlen vevı egyenesen hozzánk fordul, így tartva tükröt elénk a saját tevékenységünkrıl. A következı fejezetben tanulni fogunk a vevıi szükségletekrıl, a piacokról, marketing tevékenységekrıl, piackutatásról és a marketing kommunikációról, vagyis azokról a fogalmakról és tevékenységekrıl, amik segítségével a vásárlóink pozitív irányba befolyásolhatóak. A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel a következıkre: - a szükségleteidet a Maslow-féle piramis modell megfelelı szintjére besorolni. - eligazodni a szükségletek szintjei között. - értelmezni a gazdasági javak és a gazdaság kapcsolatát. - a javakat céltudatosan felhasználni. A fejezet fıbb témakörei: 1. Maslow-féle piramis modell a motivációk hierarchiájáról 2. A piac 3. A marketing mix 4. Piackutatás 5. Marketing kommunikáció

42

2.1. Maslow féle piramis modell a motivációk hierarchiájáról A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel a következıkre: - a szükségleteidet a Maslow féle piramis modell megfelelı szintjére besorolni. - eligazodni a szükségletek szintjei között.

A motívumok rendszerezése

A fogyasztói döntéseket sokféle tényezı befolyásolja. Az egyik legfontosabb az ún. „motiváció”, amely olyan belsı állapot, amely cselekvésre ösztönzi az embereket. A belsı

állapot

jellemzésére szolgálnak

a

motívumok,

amelyek

az

emberek

magatartásának mozgatórugói, belsı indítékai. Abraham Maslow az emberi szükségletek rendszerezésére hozta létre azt a modellt, amelyben a motívumokat piramisban ábrázolta. Azt akarta ezzel jelezni, hogy a motívumok egymásra épülnek mind a fejlıdésük során, mind abban, hogy az egyik kielégítése esetén alakul, ill. erısödik fel a következı. A piramis alsó részén az élet fenntartásához szükséges szükségletek vannak (éhség, szomjúság, alvás stb., lásd lent.). Például ha valaki nagyon éhes és minden gondolatát ez köti le, akkor nem képes, vagy csak nehezen képes órán figyelni és érdeklıdni az órai téma iránt. Nézzük sorban a Maslow piramis szintjeit, alulról felfelé! - Legalsó szint: a fiziológiai, élettani szükségletek a piramis alján helyezkednek el. Ezek az alapszükségletek, amik a létfenntartáshoz kapcsolódnak. .- Második szint: a létfenntartás megteremtése magával hozza a biztonsági szükségletek kialakulását: az idıkeretek, a védelem, a megbízható keretek és emberek iránt. Ez a megszerzett javak megóvását, védelmét is jelenti. - Harmadik szint: a társas motívumok, a kapcsolatteremtés, az összetartozás a szeretet adása és kapása iránti szükséglet. Ezért törekszünk jó családi, érdeklıdésünknek, gondolkodásmódunknak megfelelı baráti, munkahelyi kapcsolatok kialakítására. - Negyedik szint: Az elismerés, önbecsülés iránti motívum abból fakad, hogy igyekszünk megtalálni helyünket a többiek között. Megnyilvánulási módjai: igyekszünk a teljesítményünkön keresztül elfogadtatni magunkat, elismertetni egyéniségünket, képességeinket, rátermettségünket. 43

- Ötödik, legfelsı szint: A piramis csúcsán az önmegvalósítás motívuma áll. Az emberek jelentıs része erıs késztetést érez arra, hogy lehetıségeit és képességét, tehetségét maximálisan kihasználja és fejlessze, megmutassa önmagát másoknak akár az alkotásban is.

(Forrás: http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/maslow_motivcis_piramisa.html)

44

Feladat: Saját szükségleteim most Sorolj fel legalább 5 olyan szükségleted, ami nálad éppen most aktuálisan jelen van. Füzetedbe rajzolj egy üres piramist és írd be a felsorolt szükségleteket a megfelelı szintre! Húzd alá azt, ami most éppen neked a legfontosabb!

A szükségletek kielégítése Szükséglet: Olyan hiány a szervezetben, amely tartós fennállása esetén az egészséget vagy súlyosabb fokon az életet fenyegeti. Biológiai célja a szervezet belsı környezetének viszonylagos egyensúlyának fenntartása. A 3. szint fölött magasabb szintő motívumokról beszélünk, mert azok inkább az emberre jellemzıek. A szükségletek csoportosításait és hierarchiáját (egymásra épülését) a Maslow-féle piramis segítségével tanultuk meg. Az emberek elıször a legfontosabb, legsürgısebb szükségleteiket elégítik ki. A fontossági sorrend korosztályonként, nemenként és egyénenként, sıt pillanatonként sokféle lehet. Szükségletek mindig vannak, az a kérdés hogyan lehet ıket kielégíteni. Ha az egyiket kielégítjük, akkor egy másik erısödik fel.

Feladat: Szükségletek kielégítése Készíts táblázatot a füzetedbe az alábbi minta szerint! Sorold fel, milyen módon lehet kielégíteni a következı szükségleteket! A példa segít abban, hogy megfogalmazz lehetıségeket!

Szükséglet: (Mi a gond?) Éhes vagyok.

Igény: (Mivel lehet megszüntetni ezt?) Szendvics vagy menü, vagy csoki stb.

Szükséglet kielégítésének módjai: Szendvicshez meg kell venni az alapanyagokat és elkészíteni, vagy venni egy szendvicset. A menü elfogyasztása a menzán. A jégkrémet mindenképpen vásárolnunk kell.

Szép autóm van, tartok tıle hogy ellopják. Szomjas vagyok. Fázok. Unatkozom.

45

Gazdasági javak és gazdaságkapcsolatok Az elızı példában láttunk néhány módot arra, hogyan lehet a szükségleteket kielégíteni. Vegyük észre, hogy az utolsó oszlopban valaminek az elıállításáról és megvásárlásáról van szó! A gazdasági javakat a második oszlopban láthatjuk. Maga a gazdálkodás olyan törekvés, amely a korlátozottan rendelkezésre álló erıforrások optimális felhasználására irányul. Erıforrások: •

természeti erıforrások (szél, víz, nap, föld terményei és kincsei),

•

pénz (készpénz, bankszámlapénz, bankbetét, és pénzhelyettesítık pl. hitelkártya)

•

emberi munka (szellemi és fizikai képességeit használja fel az értékteremtés, termelés vagy szolgáltatás érdekében).

Az erıforrások egy része korlátozottan áll rendelkezésre, más részük viszont korlátlanul.

Feladat: Erıforrások csoportosítása Füzetedbe csoportosítsd az alábbi táblázat alapján a következı erıforrásokat aszerint, hogy korlátozottan vagy korlátlanul állnak-e rendelkezésre!

Arany, fa, pénz, napenergia, kútfúró szakember, gyémánt, levegı, csoki, ivóvíz, szél. Vajon korlátozottá válhatnak korlátlan erıforrások is? Válaszodat indokold!

Korlátlan

46

Korlátozott

A javak céltudatos felhasználása

Az erıforrások jelentıs része korlátozottan áll rendelkezésre, pénzen pedig meg tudjuk vásárolni a termeléshez és szolgáltatáshoz hiányzó erıforrásokat. A korlátlanul rendelkezésre álló erıforrásokat „szabad javaknak” is nevezzük. Ilyenek például a levegı és a napfény, amelyek nem termelési tevékenység eredményeként jönnek létre. Az elızı feladatnál láttuk, hogy vannak olyan erıforrások, amik pár évszázada még nem álltak szőkösen rendelkezésre. Ilyenek például: fa, tiszta levegı, ivóvíz. Szerencsére ezek között vannak megújuló erıforrások, amiket ha nem használunk fel a végsıkig, még képesek újratermelıdni. Az esıvizet a hegyek megszőrik, ha az erdıket nem vágjuk tarrá és a fák újra tudnak nıni. Ha visszafogjuk a levegıt szennyezı anyagok kibocsátását, a levegı képes megtisztulni. A rendelkezésre álló javakat csak olyan mértékben kell felhasználni, amennyire szükségesek. A nem megújuló erıforrások felhasználásakor legyünk tekintettel arra, hogy a tiszta környezetet nem apáinktól örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön.

47

Fontos!

A Maslow piramis modellje szerint rendszerezhetjük a motívumokat. A gazdasági javak a gazdasági tevékenység eredményeként jönnek létre (pl. kész élelmiszer, autó, ruha, frizurakészítés). A gazdálkodás olyan törekvés, ami a korlátozottan rendelkezésre álló erıforrások optimális felhasználására irányul. A szabad javak korlátlanul állnak rendelkezésre, nem termelési tevékenység eredményeként jönnek létre. A javak céltudatos felhasználásával a szükségletek a lehetı legmagasabb fokon elégíthetık ki, ami nem más, mint maga a gazdálkodás.

48

2.1.1. Önellenırzés: Mit rendszerez a Maslow-féle piramis modell? Rajzold ide le a Maslow-féle piramis modellt, és írd bele a szintek neveit! Írj a motívumokhoz példákat is! 2.1.2. Önellenırzés: Válassz ki 3 különféle szükségletet, és írd le a füzetedbe, hogyan, mivel lehet ıket kielégíteni! 2.1.3. Önellenırzés: Írd fel újra a három szükségletet, és írd mellé, kivel vagy kikkel kell kapcsolatba lépned, hogy kielégítsd ezeket!

49

2.2. A piac Ha ezt a fejezetet feldolgozod, akkor: - tudni fogod mi a piac fogalma, mik a piaci tényezık és hogy milyen kapcsolatban vannak egymással. - tisztában leszel a piaci egyensúly és a piaci verseny fogalmával. - tudni fogsz példát mondani a tisztességtelen versenyre és lesz róla önálló véleményed. A piac

A piac a kereslet és kínálat találkozási helye. Maga az elnevezés adhat okot félreértésre, hiszen elsıre mindenkinek egy konkrét hely jut az eszébe, ahol a városi piac van. Vigyázzunk, itt sokkal általánosabb dologról van szó! Ha megnézzük a fogalmat, ide tartozik a tızsdétıl, a szupermarket-tıl kezdve az egy személyes kisboltig minden egység. A piac marketing szempontból folyamatosan változó értékesítési lehetıség, azoknak a lehetséges vevıknek az összessége, akiknek hasonló szükségleteik vannak, és ennek kielégítésére képesek és hajlandóak cserekapcsolatokba bonyolódni. Ezek alapján van élelmiszerpiac, ruhapiac, lakáspiac, munkaerıpiac, stb. Gyakran kisebb egységet is kiemelnek, mint pl. a mosószerpiac: idetartozik az összes lehetséges vásárló, aki ruháját, ágynemőjét, stb. valamilyen mosószerrel tisztítja (pl. lakosság, éttermek, szállodák, stb.). Cserekapcsolat: valamely megkívánt termék megszerzésének az a változata, amikor viszonzásképp felajánlunk érte valamit: pénzt, árucikket vagy valamilyen szolgáltatást. Csere esetén a vevı képes és hajlandó vásárolni: képes, vagyis van elég pénze, vagy más csereértéke, terméke, szolgáltatása, és hajlandó, vagyis elfogadja a felkínált terméket. A javak megszerzésének 4 módja A javak megszerzésének több módja lehetséges, bár közülük nem mindegyik ajánlatos: - önellátás (Nem veszek semmit, az almától a szögig mindent magam állítok elı. Nehezen megvalósítható. ), - erıszak (Elveszem, ami a másiké. Ezt büntetik.),

50

- kéregetés (Ez akkor van, amikor megkapom, ami kell, de ellenértékként semmit nem tudok adni, csak az ıszinte hálámat.), - csere (Árut kapok pénzért, másik termékért, szolgáltatásért.).

Párosan végzendı feladat:

Padtársaddal soroljatok fel minél több kereskedelmi egységet a füzetetekbe! Írjátok mellé, melyik, mit kínál! Bemutatunk néhányat példaként. Készítsetek ehhez hasonló táblázatot! Példa: Kereskedelmi egység

Kínál:

Decathlon

sportszer és ruházat

Swaroski

ékszerek és kristályok

Mercedes

autó

MC Donald’s

gyors ételek

Kereslet, kínálat, ár és kapcsolatuk A kereslet megfelelıje a vevık. Tehát a kereslet az olyan igény, ami mögött vásárlási hajlandóság és vásárlóképesség, erı (vagyis pénz) van. A kínálat megfelelıje az eladók. Az elızı példában felsoroltatok pár szereplıt, aki ehhez a csoporthoz tartozik. Ár: ott alakul ki, ahol a kereslet és a kínálat találkozik. Ha valamilyen áruból kevés van a piacon és sokan keresik, akkor az áru árát a kereskedı fel fogja emelni, mert tudja, hogy drágábban is meg fogják venni. Így nagyobb lesz rajta a haszon. Ha valamilyen áruból túl sok van a piacon, több mint amennyit megvesznek az emberek, akkor csökkenteni kell az áru árát, hogy többen meg tudják venni és így el lehessen adni. Ekkor kisebb lesz a hasznuk rajta, de legalább nem halmozódik fel az áru, vagyis nem marad az eladó „nyakán”. Az áru felhalmozódás különösen azoknál a termékeknél nem kívánatos, amiknek a minıség megırzési idejük rövid. Ezek a túl hosszú tárolás ideje alatt megromolhatnak és mivel ilyen állapotban kereskedelmi forgalomba nem hozhatóak, le kell selejtezni ıket, ami veszteséget jelent.

51

Piaci egyensúly

Akkor van piaci egyensúly, amikor a kereslet és kínálat nagysága megegyezik. Sajnos ez nem mindig sikerül. Elıfordul, hogy valamilyen termékbıl hiány van, hiába tudnánk sokkal többet eladni belıle. Ekkor az el nem adott tételek miatt nyereségtıl esünk el. De az is elıfordulhat, hogy valamelyik termékbıl meg túl sok van, ekkor felhalmozódnak a készletek, és kénytelenek vagyunk leárazni. Ekkor a veszteségünket a leárazás mértéke fogja megadni.

Feladat: Sorold fel a füzetedbe, hogy milyen mosópor gyártó cégeket ismersz!

Piaci verseny A mosópor piacán több eladó is van. Ha ugyanígy végiggondolnánk az édesipari gyártókat vagy a csokoládé gyártókat, belılük is több lenne. A piaci versenyre a sok eladó és sok vevı jellemzı. Azért hívják versenynek, mert a sok eladó egymást túlszárnyalva igyekszik a vevıket megtalálni. A vevık szemszögébıl ez a legjobb piaci forma, mert az eladók a sok versenytárs miatt kénytelenek mérsékelni az árakat és javítani a minıséget. A másik jellemzıje, hogy a piaci információkhoz mindenki korlátlanul hozzáfér. Ez jó a vevıknek, mert könnyen megtudják, hol lehet az adott árut beszerezni. Jó az eladóknak is, mert ha figyelik a híreket, a termékeiket és az árakat az igényeknek megfelelıen tudják igazítani, nem lesz se hiányuk, se készletfelhalmozásuk. A piaci verseny nem csak jó, hanem a Verseny Törvény1 kötelezıen elı is írja. A szabályok betartását a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenırzi.

1

1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

52

Tisztességtelen verseny

A piaci verseny feltételeinek nem betartása vagy korlátozása tisztességtelen versenyt eredményez. Ilyen eszközök például: - a hírnévrontás (olyan információkat terjesztek a versenytársaimról, ami rossz színben tünteti fel ıket a vevı elıtt), - az üzleti titok megsértése, (Üzleti titok fogalma: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, a jogosult érdekeit (pénzügyi, gazdasági vagy piaci) sértené.) - a bojkott-felhívás, (A vásárlás a visszautasítására történı felhívás, mozgósítás. Rendszerint bolttal, céggel vagy szervezettel szemben való nyomás gyakorolását célozza.) - versenykorlátozás, (Eladók közötti titkos megállapodás az árak meghatározására, vagy a piac felosztására. Kevés számú eladó esetén lehetséges. Általában indokolatlanul megdrágítják az árukat, hogy nagyobb haszonra tegyenek szert, a kiszolgáltatott vevık meg kénytelenek ezt megfizetni.) - a szolgai utánzás, hamisítás, (Engedély nélküli védjegy használata. Lemásolok egy jól menı terméket vagy szolgáltatást, és az eredetivel azonosként kínálom. Például hamisított parfümök, sportruházat stb.) - pályáztatás tisztaságának megsértése. (A pályáztató nem az elıírások szerint választja ki, hogy ki fogja az adott munkát elvégezni, hanem egyéb szempontok alapján dönt.) Ha ilyet tapasztalunk, bírósághoz lehet fordulni.

53

Feladat: Olvasd el a következı cikket és a füzetedbe válaszolj a kérdésekre!

„Kenyérbojkottot tartanak az olaszok” Világgazdaság |2008. szeptember 18., csütörtök 08:19 Noha nem drágul tovább a liszt és a búza, még mindig emelkedik a kenyerek és tésztaféleségek ára Olaszországban. A vásárlók ezért egynapos bojkottot hirdettek mára. Sokak azonban nemcsak a bojkott miatt nem esznek: egy felmérés szerint a családok 35 százaléka kénytelen tartósan lemondani minıségi élelmiszerek fogyasztásáról Egynapos vásárlói bojkottot hirdettek az olasz fogyasztóvédelmi szervezetek mára a kenyér- és tésztaárak elleni tiltakozásul. Az akció szervezıi arra hivatkoznak, hogy véget ért – sıt, visszájára fordult – az alapanyagként használt liszt és a búza drágulása, ennek azonban az üzletek árcéduláin nyoma sincs. Emiatt tömegesen fenyegeti a fizetésképtelenség az olasz családokat – érvelnek a fogyasztóvédelmi szervezetek. Egyúttal tárgyalást is kezdeményeztek Silvio Berlusconi kormányfıvel gyors és hatékony mentıakció indítására, az élelmiszer-spekuláció visszaszorítására. A tiltakozók szerint az olasz statisztikai hivatal – az Istat – által kiadott inflációadatok lényegesen alatta vannak a megélhetési költségek tényleges emelkedése terén tapasztaltnál. Augusztusban – a hivatalos adat szerint – 4,1 százalékkal volt magasabb a fogyasztói árszínvonal, mint egy évvel korábban. Az olaszok által kedvelt és nagy mennyiségben fogyasztott tésztafélék viszont 25,6 százalékkal drágultak az utóbbi 12 hónap során, szemben a júliusban mért 24,7-es adattal. A kenyér ára augusztusban 12,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Mindez – hangoztatják a fogyasztóvédı szervezetek – éles ellentétben áll azzal, hogy a búza piacán már csökkennek az árak, az esés mértéke július és augusztus között elérte a 2,9 százalékot. A tiltakozáshoz ezen adatok alapján csatlakoztak az agrártermelık, akik szerint ilyen mértékő és ütemő havi gabonaár-csökkenés éles ellentétben áll a rekordszintő bolti árakkal. Az Adiconsum nevő fogyasztóvédelmi szervezet szerint az irányzatok mögött a mezıgazdasági termékekkel és az élelmiszerekkel folytatott féktelen spekulációt kell keresni. Felmérések szerint a magasba szökött árak az olasz családok 60 százalékát kényszerítik arra, hogy csökkentsék élelmiszer-kiadásaikat. A családok 35 százaléka kénytelen tartósan lemondani minıségi élelmiszerek fogyasztásáról.” Forrás: http://index.hu/gazdasag/vilag/knbj080918/

54

Kérdések: 1. Milyen termékre vonatkozik a bojkott? 2. Meddig tart a bojkott? 3. Ki hirdette meg a bojkottot? 4. Mi ellen tiltakoznak a bojkottal? 5. Mit akarnak elérni a bojkottal? 6. Mi a véleményed róla?

A monopólium

Amikor csak egy gyártó van, azt monopol vállalatnak hívjuk. Ez a piaci verseny ellentétje, mert adott terméket vagy szolgáltatást egyetlen vállalat állít elı, ill. nyújt. - Természetes monopólium, amikor a körülmények nem teszik lehetıvé a piaci versenyt. Például, ha egy partszakaszon csak egy hely alkalmas kikötı kialakítására, és ez egy vállalat kezében van. - Mesterséges monopólium az, amit a társadalmi érdekek miatt a kormányzat hoz létre. Ilyen például a bankjegy nyomtatása. Egyetlen cég végzi állami megbízásból. Ha többen gyárthatnának, elég nagy zavart okozna.

55

Fontos!

A piac fogalma: A piac azoknak a vevıknek az összessége, akiknek hasonló szükségleteik vannak és ennek kielégítésére képesek és hajlandóak cserekapcsolatokba bonyolódni. Tehát a piac marketing szempontból egy folyamatosan változó értékesítési lehetıség.

A piac tényezıi: kereslet (vevık összessége), kínálat (eladók összessége), ár (termék ellenértéke) és kapcsolatuk (a túl kereslet növeli az árat, a túlkínálat pedig csökkenti).

Piaci egyensúly: a kereslet és kínálat találkozásánál jön létre. A megszerezhetı jövedelem itt maximális.

Hiány: amikor a kínálat kisebb, mint a kereslet. Vevıként jövedelemtıl esünk el.

Készlet-felhalmozás: amikor több a kínálat, mint a kereslet. Ha nem tudjuk ezt sokáig fenntartani, például romlandó árunál, akkor leértékelve kell eladnunk. Ekkor a leárazás mértékének megfelelı jövedelemtıl esünk el.

Piaci verseny: Sok eladó és sok vevı van, az információkhoz korlátozások nélkül mindenki hozzájuthat.

Tisztességtelen verseny: A piaci verseny feltételeinek nem betartása vagy korlátozása. Eszközei például: hírnévrontás, üzleti titok megsértése, bojkottfelhívás, versenykorlátozás, szolgai utánzás, pályáztatás tisztaságának megsértése.

56

2.2.1. Önellenırzés Füzetedbe válaszolj a következı kérdésekre!

1. Mi a piac fogalma? 2. Mik a piaci tényezık és kapcsolataik? 3. Mi a piaci egyensúly? 4. Mi a piaci verseny? 5. Mi a tisztességtelen verseny? 6. Írj példát a tisztességtelen versenyrıl, és írd le róla a véleményedet!

57

2.3. A marketing mix A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel a következıkre: - Tudni fogod mik a marketing mix elemek, és hogy mire használják ıket. -

Be fogsz tudni mutatni egy termékéletpályát.

-

Tudni fogsz marketingtevékenységet rendelni a termékéletpálya különbözı szakaszaihoz. Marketing és a marketingmix

Marketing: olyan vezetési lépések láncolata, amelynek során az egyének és csoportok termékeket és értékeket alkotnak és cserélnek ki egymás között, mialatt kielégítik szükségleteiket és igényeiket. A marketing általánosságban gondolkodásmód, szemlélet, vállaltirányítási filozófia, amelyben a vevı szükségleteibıl indulnak ki, a vevı szempontjait veszik a teljes mőködés során figyelembe. Szőken értelmezve egy vállalati mőködési terület (gyakran szervezeti egység is), amely kapcsolatot hoz létre a környezettel és vonzóvá teszi a vállalatot, a termékeit, szolgáltatásait, így fokozva a vásárlást. A vállalatok a vásárlók befolyásolása a marketing mix elemek kombinációjával érhetı el. A marketing mix elemei: -

A. Termék mix

-

B. Ár mix

-

C. Értékesítési hely és csatorna mix

-

D. Kommunikációs mix

Az elemeket azért nevezzük mixnek, mert ezek is eszközcsoportok, többféle változatuk lehetséges. A mixet alkotó elemek részben helyettesíthetik egymást (árcsökkentés, értékesítık számának növelése, reklám növelése ugyanúgy növelhetik a vásárlást).

58

A. Termék: Termék: mindaz, amely valamely szükséglet vagy igény kielégítésére felkínálható.2 (Beleértjük a kézzel fogható tárgyakat és a szolgáltatásokat is. Sok tárgyat valójában maga által nyújtott szolgáltatásért veszünk meg: például az autót a kényelmes közlekedésért, a rúzst a vonzó megjelenésért.) Élettartama szerint lehet gyorsan forgó, mint például a napi élelmiszerek, vagy tartós használati cikk, mint például a mosógép. Termékjellemzık: -

minıség (prémium termék vagy tömegcikk, nem mindenki tudja megfizetni a Pick szalámit ezért ık inkább Tesco szalámit vesznek),

-

választék (egy vagy többféle ízesítéső)

-

kiszerelés (2dl-es 3,3dl-es, 0,5l-es 1,5l-es üdítı)

B. Ár: Az adott termék vagy szolgáltatás pénzben kifejezett ellenértéke. Tartalmazza a költségeket, a hasznot és az adót. A magyar fogyasztók többsége, alacsony jövedelmük miatt, ár érzékenyek, vagyis tudatosan keresik az olcsóbb termékeket és azt elınyben részesítik a drágábbal szemben. Ezt a származási hely, minıség, egyéb feltételekkel figyelembevétele nélkül teszik. Az árral kapcsolatban a vállaltnak a következı kérdései merülnek fel: •

Mennyiért hajlandóak megvenni?

•

Mennyiért tudom elıállítani?

•

Mennyi hasznot termelek vele?

C. Értékesítési hely és csatorna: Értékesítési csatorna: azon helyek rendszere, melyeken keresztül termék eljut a fogyasztóhoz. A hagyományos értékesítési csatorna a következıképpen néz ki: gyártó ⇒ nagykereskedı ⇒ kiskereskedı⇒ ⇒ vevı

A hagyományos értékesítésnél az a kérdés, hogy vajon melyik üzletláncnak fogok beszállítani (ez lehet diszkontlánc is).

2

Ph. Kottler: Marketing management. Mőszaki Kiadó, Budapest, 1992, 24.o

59

Elıfordulhat, hogy valaki a gyártótól vásárol, de lakosság esetén ez csak a gyár közelében lakók számára lehetséges, és csak akkor, ha van erre a célra kialakított kisbolt. A nagy vállalatok többsége ma már szintén közvetlenül a gyártótól rendel a kereskedelmi csatornákat teljesen kikerülve. Van, ahol a nagykereskedelmi csatornák még jó mőködnek, és nagy elosztó központokat hoznak létre, de a kiskereskedelmiek erısen beszőkülnek. Modern értékesítési csatornák, például a direkt marketing esetén - ahol nincs bolt, csak raktár és az ügynökök -, házhoz mennek a termékekkel, vagy a vevıket elıadásra hívják, ahol rendelni vagy vásárolni lehet.

D. Kommunikáció: A marketingkommunikáció elemei: a reklám, a közönségkapcsolatok vagy PR, a személyes kommunikáció és az eladásösztönzés.3 Eszközei az alábbiak: Védjegy: Egy grafikailag ábrázolható megjelölés, név, szóösszetétel, hologram, hang stb., ami alkalmas arra, hogy valamely árut megkülönböztessen a többitıl. A védjegyet törvényesen be kell jegyeztetni, és ekkor kizárólagos jogot ad a használatára. Költséges, és csak akkor érdemes bejegyeztetni, ha valami új, saját fejlesztéső és gyártású terméket akarunk forgalomba hozni. Vigyázni kell arra, nehogy más védjegyét jogosulatlanul használjuk, mert a jogosult beperelhet minket! Márka: A kereskedık védjegye. A kereskedık kérhetnek a gyártóktól saját márkás termékeket. Ekkor a gyártónak a termékeit olyan jelöléssel kell ellátni, amin szerepel az áruházlánc márkajelzése. Például Tesco gazdaságos tejpor, babérlevél, szılılé, stb. Design: A termék formai esztétikai kialakítása. Hogy jól nézzen ki, vonzóm legyen a vevı számára. A „Tesco gazdaságos” design: fehér alapon kék csíkok, a felirat piros. Nem éppen a csúcsminıséget sugallja. A „Battery” ehhez képest - fekete alapon arany felirattal - sokkal elegánsabb és szellemes is, mert az energiaital palackon a ceruzaelem felfestését használja, utalva a belıle nyerhetı energiára.

3

Lásd részletesen késıbb a 2.5 fejezetben!

60

Csomagolás: Egy fajta terméket sokféle csomagolással lehet becsomagolni. A csomagolás alapvetı feladata az áru védelme. A gyenge sérülékeny csomagolás sok gondot

és

veszteséget

okoz.

A

túlméretezett

csomagolás

költséges

és

környezetszennyezı. A csomagolást tehát mindig a termék minıséghez és design-hoz kell igazítani. A marketing-mix elemek változtatásával tud a vállalat hatást gyakorolni a vevıkre. Nagy körültekintéssel kell megválogatnia a mix elemeit, hogy elérje a kívánt vásárlói célcsoportot. Ha nem sikerül jól megcéloznia, nem fogja tudni eladni a megtermelt termékeket. Fontos! A marketing mix elemek megfelelı kombinációjával vagyunk képesek befolyásolni a vevıket. A vevık fontosak, mert belılük élünk. Marketing mix elemek: Termék (élettartam szerint gyorsan forgó vagy tartós fogyasztási cikk, minıség, választék kiszerelés jellemzi) Ár (helyes megválasztása nagy hatással van a jövedelmünkre) Értékesítési hely és csatorna (hagyományos kereskedelem, direkt gyártótól vásárlás, direkt értékesítés ) Kommunikáció (védjegy, márka, design, csomagolás, reklám, közönségkapcsolat, eladásösztönzés, személyes eladás) Termékéletpálya A biológiai életciklushoz hasonló a termékek életpályája. Ez azt mutatja meg, hogy egy új termék forgalmában milyen változások következnek be az idı múlásával: A szakaszok hossza és meredeksége termék- és piacfüggı. Az ábra egy átlagos termék életpályáját mutatja. A görbén a következı szakaszok különíthetıek el: 1. Bevezetés: Még új a termék, a vevık nem ismerik, idı kell, míg bizalmuk lesz a vásárlásához, és idı kell, amíg a kereskedelemi csatornák feltöltıdnek a termékkel. Ajánlott tevékenység a reklámozás, kísérleti gyártás. A bevezetés szakaszában nincs a termékbıl származó jövedelmünk. Könnyen elıfordulhat, hogy veszteségünk van, a sok

61

ráfordított költségekkel szemben még alig van forgalom. A ráfordítások késıbbi szakaszban térülnek meg, ez a természetes. 2. Növekedési szakasz: ugrásszerően nı a forgalom, minél magasabbra megy, annál jobban. Ajánlott tevékenység a minıségfejlesztés, és a gazdaságosság növelése. A kereskedelmi csatornák kezdenek telítıdni. Itt visszahozza az elsı szakasz veszteségeit és már lehet nyereségünk is.

3. Érettség szakasza: remélhetıleg magas eladási számnál fejezıdött be az elızı növekedési szakasz, mert akkor nagyobb árbevételünk lesz. Kialakult egy vevıkör, akik rendszeresen vásárolják a terméket. A sorozatgyártás kialakítása stabil feltételek mellet történik. Ebben a szakaszban van nyereségünk. Minél tovább tart ez a szakasz, annál több a nyereség. Ennek érdekében fontos a marketing tevékenység fokozása. Az érettség szakasz végén elérkezi a telítettség idıszaka. Ekkor a piac megtelik az adott termékkel, és nincs lehetıség további bıvítésre. Ekkor már különös gondot kell fordítani a gazdaságos és minıségi termelésre. 4. Hanyatlás szakasza: elıbb vagy utóbb kifut a termék. Lecsökken a termékeladások száma. Ennél a szakasznál arra kell ügyelnünk, hogy ha már nem tudjuk növelni az eladások számát, a gyártást abba kell hagyni. A vevık más hasonló, de újabb terméket találtak a miénk helyett, és ezért nem vásárolnak. Minél tovább nyújtjuk ezt a szakaszt, annál nagyobb lesz a veszteségünk a végén. Ajánlott tevékenység a gyártás leépítésének megszervezése, a termék gyártás jogdíjának eladása, helyettesítı új termék tervezése.

62

Feladat: Rajzolj a füzetedbe derékszögő koordinátatengelyt és ábrázold a táblázat adatait a minta alapján. Rajzold be a különféle termékek termékéletpálya görbéjét! Jelöld a szakaszokat is!

Csokoládé, sütemény A táblázatban az eladások számát találod az adatok ezer darabban vannak megadva (edb) csokoládé joghurt csokoládé sütemény

1. hét 10edb 10edb 1. hét 2. 10 10

2. hét 3. hét 4. hét 5. hét 6. hét 20edb 30edb 40edb 50edb 50edb 30edb 40edb 50edb 50edb 30edb hét 3. hét 4. hét 5. hét 6. hét 7. hét 20 30 40 50 50 30 50 50 20 0

7. hét 8. hét 50edb 30edb 10edb 0 8. hét 50 30 0 0

csokoládé 60 50 40 30

csokoládé

20 10 0 1. hét

2. hét

3. hét

4. hét

5. hét

6. hét

7. hét

8. hét

63

Marketingtevékenység a termékéletpálya különbözı szakaszain Bevezetési szakasz: Ha az alacsony szintő kommunikációt választok, a bevezetési szakasz el fog húzódni. (pl.: nem reklámozom) Ha magasabb szintő kommunikációt választok, a bevezetési szakasz rövid lesz. A reklámoknak figyelemfelkeltınek kell lennie. Hogy melyiket választom, az a terméktıl és a környezettıl függ. A reklámozás kétségtelenül költséges, ha nagyon magas szintő forgalom várható, akkor az érettségi szakaszban belefér a reklám. Ha nem várható magas szintő forgalom, inkább ne verjük túlzott költségekbe magunkat az elején, viszont tartanunk kell attól, hogy a konkurencia is bevezeti a terméket, és ha reklámozza is, akkor az ı nevéhez fogják kötni az új terméket. Bevezetésnél kérdés még az ár is. Érdemes nem a lehetı legkisebb árat meghatározni, mert a késıbbiekben nem fogunk tudni majd akciókat szervezni, és ha nem lesz meg a nagy forgalom, a költségeink nem jönnek vissza.

Növekedési szakasz: Itt a cél a minél nagyobb forgalom elérése. A következı intézkedések javasoltak a bevezetési szakasz tapasztalatai alapján:

64

-

A termék minıségének javítása

-

Új termékjellemzık bevezetése

-

Új termékváltozat bevezetése

-

Kapcsolódó termékek

-

Új piacok megcélzása

-

Új kereskedelmi csatornákba belépés

-

Reklámok célja a meggyızés legyen

-

Ár érzékeny vevıknek lehet árcsökkentést bevezetni

Érettség szakasza. Cél, hogy a lehetı legnagyobb forgalom maradjon fenn minél több ideig. Tevékenységek: -

A vásárlók számának növelése

-

A meglevı vásárlók gyakoribb fogyasztásra ösztönzése

-

A termék módosítása

Hanyatlás szakasza. Ennél a szakasznál különös gondot kell fordítani annak a forgalom mennyiségnek meghatározására, ami alatt már nincs nyereségünk. Ha ez alá a szint alá csökken a forgalom, gyors lépésekre van szükség. Tevékenységek: -

Újabb beruházások a piacvezetı szerep megszerzésére

-

A korábbi beruházási szint megtartása hátha átmeneti a forgalomcsökkenés

-

A nem jövedelmezı fogyasztói csoportok elhagyása

-

Gyorsan hanyatló terméknél a költségek gyors csökkentése

-

Kivonulás az iparágból Fontos!

Marketingtevékenység a termékéletpálya különbözı szakaszain: 1. Bevezetési szakasz: Alacsony vagy magas szintő kommunikáció, alacsony vagy magas szintő ár és ezek kombinációi. 2. Növekedési szakasz: -

Cél a minél nagyobb forgalom elérése. Eszközök:

-

A termék minıségének javítása

-

Új termékjellemzık bevezetése

-

Új termékváltozat bevezetése

-

Kapcsolódó termékek

-

Új piacok megcélzása

-

Új kereskedelmi csatornákba belépés

-

Reklámok célja a meggyızés legyen

-

Ár érzékeny vevıknek lehet árcsökkentést bevezetni

65

3. Érettség szakasza: Cél a lehetı legnagyobb forgalom fenntartása minél tovább. -

A vásárlók számának növelése

-

A meglevı vásárlók gyakoribb fogyasztásra ösztönzése

-

Termékmódosítás

4. Hanyatlás szakasza: -

Újabb beruházások

-

A korábbi beruházási szint megtartása

-

A nem jövedelmezı fogyasztói csoportok elhagyása

-

Gyorsan hanyatló terméknél a költségek gyors csökkentése

-

Kivonulás az iparágból Piackutatás

Mielıtt bármilyen döntést meghozunk, a marketing mix elemek változatására vonatkozóan, fel kell mérnünk a vevıi igényeket és a vásárlási, fogyasztási szokásokat. A vevık véleménye különösen fontos számunkra, hiszen a nekik eladott termékekbıl származik a jövedelmünk, ami a megélhetésünket biztosítja. A vevıi igények felmérése piackutatással lehetséges. Az adatok győjtése többféle módon lehetséges, ezek a következık: -

Kérdıívvel

-

Megfigyeléssel

-

Kísérlettel

-

Személyesen

Ezekkel részletesen a következı fejezetben foglalkozunk. Fontos! Piackutatás: Adott problémára vonatkozó adatgyőjtés. Adott probléma lehet vevıi igények felmérése is. Döntéseinket a marketing mix elemek módosításaival kapcsolatban a felmérés eredményei alapján kell megtennünk. Adatgyőjtés a vevıi igényekrıl lehet: kérdıívvel, megfigyeléssel, kísérlettel, vagy személyesen.

66

Önellenırzés 2.3.1 Füzetedbe válaszolj a következı kérdésekre!

1. Sorold fel a marketing mix elemeket! 2. Mire használjuk a marketingmix elemeket? 3. Mi a termékéletpálya fogalma? 4. Írd fel a füzetedbe a termékéletpálya szakaszait, sorolj fel tevékenységeket, amennyit csak tudsz! 5. Mi a piackutatás?

Önellenırzés 2.3.2. Füzetedbe rajzold le derékszögő koordinátarendszerben egy sütemény termékéletpályáját az alábbi táblázat segítségével! Rajzold be a szakaszok kezdetét és végét, és nevezd el ıket!

sütemény

1. hét

2. hét

3. hét

4. hét

5. hét

6. hét

7. hét

8. hét

10edb

30edb

50edb

50edb

20edb

0db

0db

0db

67

2.4. Piackutatás A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel a következıkre: -

- Ismerni fogod a piackutatás fogalmát, célját, jellemzıit, típusait.

-

- Csoportosítani fogod tudni a piackutatás módszereit.

-

- Piackutatási módszert fogsz tudni választani.

Piackutatás fogalma, célja, jelentısége

Piackutatás: adott problémára vonatkozó adatgyőjtés. Célja információ győjtés a marketing döntések meghozatalához. Jelentısége: Az információ hatalom, érték. A jó döntésekhez megfelelı mennyiségő és minıségő információ szükséges. A marketingkutatás költséges, munkaigényes dolog, ezért célszerő elıre tisztázni, mennyit szán a vezetés rá.

Fontos!

Piackutatás fogalma: adott problémára vonatkozó adatgyőjtés. Célja: információ győjtés a marketing döntések meghozatalához. Jelentısége a döntés elıkészítésben van.

68

Piackutatás fogalma, célja, jelentısége Primer és szekunder piackutatás A primer piackutatás azt jelenti, hogy a piackutatással megbízott (személy – aki lehet munkatárs – vagy cég) adatokat győjt úgy, hogy mások elızetes kutatásait nem használhatja fel. A szekunder piackutatás azt jelenti, hogy a piackutató a már rendelkezésre álló összegyőjtött külsı és belsı adatokkal dolgozhat, azokat elemezheti tovább. Ezért ezt másodelemzésnek is hívjuk. Adatgyőjtési módszerek: 1. Primer adatok győjtése megfigyeléssel: A piackutató a különbözı kereskedelmi egységekben megfigyeli a vevıket vásárlás közben, és errıl feljegyzést készít. 2. Primer adatok győjtése kísérlettel (kóstoltatás): Egy csoportnyi lehetséges vásárlóval termékeket kóstoltatnak meg és kikérik a véleményüket a termékekrıl. 3. Primer adatok győjtése kérdezési módszerek segítségével: lehet mennyiségi és minıségi adatgyőjtés. A minıségi más néven kvalitatív adatgyőjtésre jellemzı, hogy kevés számú személy megkérdezésével igyekszik tisztázni a piaci szereplık véleményét és szokásait. A mennyiségi adatgyőjtés - más néven kvantitatív adatgyőjtés - a kvalitatív kutatás eredményei alapján sok személyt kérdez meg általában kérdıív segítségével. A primer adatok győjtésének módszereit az alábbi táblázat foglalja össze: Forma

Módszer

írásban

kérdıív postán vagy e-mailben telefonon személyesen: egyénileg személyesen: csoportosan

szóban

4. Szekunder adatok győjtése: Az adatok belsı forrásból jönnek: a vállalatnál vezetett nyereség vagy veszteséglisták több évre visszamenıen, számlák, a készlet-nyilvántartási adatok, elızı kutatások jelentései.

69

Az adatok külsı forrásból is jöhetnek: •

Hivatalos kiadványokból: pl. statisztikai évkönyvekbıl társadalmi gazdasági adatok tájegységenként, fogyasztási adatok. (Pl.: GFK felmérései)

•

Folyóiratokból, könyvekbıl: a témával foglalkozó cikkek vagy könyvek.

•

Kereskedelmi

információkból:

a

különbözı

kereskedelmi

egységeket

összehasonlító publikációkból. Az adatokat elemzik s következtetéseket vonnak le belılük.

Fontos!

Primer piackutatás: A piackutatónak saját magának kell begyőjtenie az adatokat. Szekunder piackutatás: A piackutató felhasználja a már rendelkezésre álló külsı és belsı forrásból származó adatokat.

Primer adatgyőjtés

70

Csoportosítás megfigyeléssel kísérlettel írásban kérdezési módszerekkel szóban

levél, e-mail telefonon személyesen (egyénileg és csoportosan is)

Legfontosabb tudnivalók a piackutatás során Bármelyik primer adatgyőjtési módszert válasszuk, a következı kérdéseket feltétlenül fel kell tennünk: -

Kik a vásárlók? (nem, kor, lakóhely,)

-

Mik a jellemzıik? (fogyasztási szokások, iskolai végzettség foka, jövedelme)

-

Hol vásárolnak? (gyártótól, nagykereskedıtıl, kiskereskedıtıl)

-

Milyen gyakran vásárolnak? (naponta, hetente 2-3szor, hetente 1-szer, havonta párszor, nem vásárol)

-

Mikor vásárolnak? (hét közben, hétvégén, melyik napszakban)

-

Mi alapján választja ki a megvásárolt terméket? (ár, csomagolás, márka, reklám, származási ország, stb.) Fontos!

Adatgyőjtés során legfontosabb tudnivalók: -

Kik a vásárlók

-

Mik a jellemzıik?

-

Hol vásárolnak?

-

Milyen gyakran vásárolnak?

-

Mikor vásárolnak?

-

Mi alapján választja ki a megvásárolt terméket? Feladat: Válassz piackutatási módszert az általad gyártott kedvelt termékhez! Válaszodat írd le a füzetedbe! Válaszolj a további kérdésekre is!

Mi a kedvelt termék neve? Milyen piackutatási módszert választottál? Szerinted a legolcsóbb piackutatási módszert választottad-e? Ha nem, melyik lehet a legolcsóbb? Válaszodat indokold meg pár mondatban!

71

Önellenırzés 2.4.1. Füzetedbe válaszolj a következı kérdésekre!

Mi a piackutatás fogalma? Mi a piackutatás célja? Mi a piackutatás jellemzıje? Mi a primer piackutatás? Mi a szekunder piackutatás? Csoportosítsd a piackutatás módszereit! Milyen módszereket választanál piackutatási módszernek, ha

72

-

vevıkört szeretnél bıvíteni,

-

olcsón kell megoldanod?

2.5. Marketing kommunikáció A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel a következıkre: -

Ismerni fogod a marketing kommunikáció elemeit.

-

Tudni fogod a reklám fogalmát, módjait és hatásukat.

-

Tudni fogod mi a közönségkapcsolat és milyen típusai vannak.

-

Ismerni fogod az eladásösztönzés fogalmát és módszereit.

-

Tudsz példát mondani személyes eladásra ismerni fogod a típusait.

Feladat: Írd le a füzetedbe, hogy milyen akcióval találkoztál utoljára! Mi volt lényege? Vajon minek a segítségével sarkallt téged vásárlásra?

Egy-egy

akció

megszervezéséhez

rengeteg

lépést

kell

megtenni.

Például: 1. Piaci lehetıségek elemzése: Mit, hol lenne érdemes eladni a termékeink, szolgáltatásaink közül? 2. A célpiacok felkutatása: Kik lehetnek a mi vevıink? Milyenek, hogyan viselkednek? 3. Programok tervezése: Például ki kell találni, hogy melyik típusú akció lehet a legösztönzıbb a vásárlók számára. ki kell számolni, mennyi áru adható el az akció keretében, hol és mennyit fordítsunk az akciókra. 4. Szervezés és végrehajtás: például reklámot, feliratokat kell tervezni, kivitelezni, sokszorosítani, az árukat össze kell csomagolni, az akciósat megkülönböztetni a többitıl, be kell ıket árazni, stb. 5. Ellenırzés: folyamatosan követni az eredményeket, nézni a kimutatásokat a fogyásról, gyorsan beavatkozni, ha kell. Marketingkommunikáció fogalma: Mindazon piacbefolyásoló eszközök, ahol a befolyásolás nem a termék vagy az ár révén, hanem döntıen az információ cserén keresztül történik. Elemei: reklám, PR, személyes kommunikáció, eladásösztönzés Fontos!

73

A marketing kommunikációfogalma: Információ cserén keresztül történı piacbefolyásoló eszközök. Marketingkommunikáció elemei: -

Eladásösztönzés

-

Reklám

-

Közönségkapcsolat

-

Személyes eladás Eladásösztönzés

A marketing köznapi megnyilvánulásait a vásárlást ösztönzı akciókból ismerik az emberek. Az eladásösztönzés az egyik marketingkommunikációs eszköz. Fogalma: Olyan eszközök, amik a pillanatnyi forgalom növelésére irányulnak. Eladásösztönzés célja az eladás növelése, a vevık átcsábítása a konkurens cégektıl. Néhány tipikus példa: - árubemutató (áruminták) - kettıt fizet, hármat kap akció, - nyeremény játékok sorsolása (autót nyerhet, ha beküldi a kódot), - 20%- kal nagyobb kiszerelés alacsony áron, - pontgyőjtı, kupakgyőjtı akció. Valójában a marketingnek csak egy kis szelete a vásárlásösztönzés. A marketing gondolkodásmód, szemlélet, vállaltirányítási filozófia, amelyben a vevı szükségleteibıl indulnak ki, a vevı szempontjait veszik figyelembe a vállalat mőködés során. Marketingnek nevezzük vállalatoknak azt az egységét, ami azzal foglalkozik, hogy kapcsolatot hoz létre a környezettel és vonzóvá teszi a vállalatot, a termékeit és a szolgáltatásait, és így fokozva a vásárlást. Eladásösztönzési módszerek: -

mintaküldés (például arckrém, illatszer minta havilapban)

-

kuponok kibocsátása (pl. kis matricák 1000Ft-ot meghaladó vásárlás esetén, amelyeket kis füzetbe össze lehet győjteni és kedvezményes vásárlásra beváltható)

-

árengedmények (Egy bizonyos összegő vásárlás felett a következı hónapban vagy alkalommal bizonyos százalékú kedvezményt kap. Az árengedmény mértéke általában 5- 20% között van.)

74

-

bemutatók

(demonstrátorok

ingyenes

terméktájékoztatókat,

felhasználási

javaslatokat adnak) -

visszatérítések (Meghatározott összegő vásárlás felett adnak visszatérítést következı alkalommal a meghatározott összeget a számlán jóváírják.)

-

prémiumok (ajándékutalvány meghatározott összegő és sokféle cikket lehet rajta vásárolni például: szépségápolás, sport, vegyi áru, ruházat, bútor, háztartás, elektronika és élelmiszer, utazás, bútor, háztartási felszerelés, elektronika)

-

hőségprogramok (hőség kártyát bocsátanak ki, amit vásárlásnál pontokkal fel lehet tölteni, vagy le lehet vásárolni)

-

nyereményjátékok (Valamilyen visszacsatolás alapján lehet benne részt venni: ,például sms-ben elküldök egy kódot, vagy címkéket összegyőjtök és elküldöm a megfelelı címre ahol sorsoláson veszek részt. A nyereményeket reklámozni szokták, lehetnek tartós mőszaki cikkek vagy kedvezményes külföldi utak.) Fontos!

Eladásösztönzés: Olyan eszközök, amik a pillanatnyi forgalom növelésére irányulnak. Módszerek: -

mintaküldés kuponok kibocsátása árengedmények bemutatók visszatérítések prémiumok hőségprogramok nyereményjátékok Nézz utána! Nézz utána! Milyen reklámokat látsz a TV-ben? Figyelj meg hármat, és írd le, mirıl szólnak! Próbáld meg kitalálni, hogy mi a fı üzenetük, és mi lehet a céljuk!

75

Reklám

Reklám: Fizetett egy irányú kommunikáció, aminek céljai: -

a cég vagy termék ismertségének növelése,

-

információ a termékekrıl,

-

egy bizonyos termék megkülönböztetése a többitıl,

-

meggyızés,

-

emlékeztetés. Fontos!

Reklám:

Fizetett

egy

irányú

kommunikáció,

aminek

célja

lehet:

- a cég vagy termék ismertségének növelése, -

információ a termékekrıl,

-

egy bizonyos termék megkülönböztetése a többitıl,

-

meggyızés,

-

emlékeztetés.

Közönségkapcsolat, PR: Eredetileg angol kifejezés Public Relations, amit gyakran rövidítve használnak PR (ejtsd: píár). A cég vezetıségének olyan tevékenysége, amivel a vállalatot jó színben tünteti fel a belsı és a külsı környezet elıtt. A cég vezetıségének olyan tevékenysége, amivel a vállalatot jó színben igyekszik feltüntetni nem csak a vevık irányába, hanem mindenki felé, aki a vállalattal kapcsolatba kerül. A mindenki alatt értsük a beszállítókat, fuvarozókat, hatóságokat, közvéleményt, stb. Meg szokták különböztetni a belsı és a külsı PR-t. Belsı PR: A szervezet vezetıinek a dolgozókkal és az érdekképviseleteivel (például: szakszervezet), a tulajdonosokkal folyamatosan fenntartott kommunikációs- és

76

kapcsolatszervezı tevékenysége. A belsı PR célja a céghez tartozás érzésének erısítése. (Pl.: üzemi megbeszélés, értekezlet, tájékoztató, vállalati buli, belsı újság, stb.) Külsı PR: A szervezet külsı környezetével történı kommunikációja és a kapcsolatok szervezése. Külsı környezet: vevık, beszállítók, fuvarozók, pénzügyi intézmények, hatóságok, stb. Például, ha a vállalat hitelkérelmével megkeresi a bankját, és elıadást készít, hogy bemutassa a kondícióit. Az elıadást a vállalat szellemiségének megfelelıen fogják összeállítani. A hitelelbírálóban más benyomást kelt, ha a megbízott egy papír cetlivel és felkészületlenül érkezik az elıadásra, mint ha felkészülten, írásos anyaggal érkezik. Fontos!

Közönségkapcsolat, PR: A cég vezetıségének olyan tevékenysége, amivel a vállalatot jó színben tünteti fel a belsı külsı környezet elıtt. Két típusa van: Belsı PR: A szervezet vezetıinek a dolgozókkal, és az érdekképviseleteivel, a tulajdonosokkal folyamatosan fenntartott kommunikációs- és kapcsolatszervezı tevékenysége. Célja a céghez tartozás érzésének erısítése. Külsı PR: A szervezet külsı környezetével történı kommunikációja és a kapcsolatok szervezése. Külsı környezet: vevık, beszállítók, fuvarozók, pénzügyi intézmények, hatóságok, stb.

77

Személyes eladás

Megvalósulhat egy egyszemélyes boltban. Itt nincs önkiszolgálás, mindent az eladótól személyesen kell kérnie a vevınek. Az idısebbek ezt az eladási formát sokkal jobban kedvelik az önkiszolgálónál, mert személyes kapcsolatot tudnak létesíteni az eladóval. Beszélgetés közben a vevıtıl sok mindent megtudhatunk arról, hogy milyen szükségletei és igényei vannak, mikor és hogyan vásárol, mire használja fel a megvásárolt árut, mivel elégedett vagy elégedetlen, stb. A személyes eladás direkt marketing eszközei: -

Telefon marketing: televízióból, rádióból történı megrendelés, video text, Internet

-

Sajtóanyagok: folyóiratokban, magazinokban befőzött illatminták, direct response- válaszkártya

-

Postaláda: címzés nélküli reklámanyagokat földrajzi kritériumok alapján terjesztik (pl.: Szuperinfó)

-

„Take one” (Vegyen el egyet!)

-

„Side along” (Csomaggal vagy számlával érkezı reklámanyag)

-

Direct Mail

Fontos!

Személyes eladás - Egyszemélyes bolt eladója is személyes eladást valósít meg. - Direkt marketing eszközei: telefon marketing, sajtóanyagok, postaláda, Take one, Side along, Direct Mail

78

Önellenırzés 2.5.1. Válaszolj az alábbi kérdésekre a füzetedbe!

Sorold fel a marketing kommunikáció elemeit! Mi a reklám fogalma? Milyen céljai lehetnek egy reklámnak? Mi a közönségkapcsolat (PR)? Írd fel a PR típusait és jellemezd, hogy mik ezek! Mi az eladásösztönzés fogalma? Milyen eladásösztönzı módszereket ismersz? Mi a személyes eladás?

79

2.6. Tanári ellenırzés: Marketing Egy fontos téma végére értél. Ha elvégezeted a tanulási feladatokat és az önellenırzéseket, akkor tisztában vagy a marketing fogalomkörével.

Az ellenırzés során fıleg a valóságos helyzetekkel kapcsolatos feladatokat kell majd megoldanod. (Pl.: rajzold le Maslow-féle piramis modellt, és írd bele a szintek neveit! ) Írj a motívumokhoz példákat is! Írj példát a tisztességtelen versenyhez, és írd le róla a véleményedet! Milyen módszereket választanál piackutatási módszernek, ha vevıkört szeretnél bıvíteni és ezt olcsón kell megoldanod! Milyen céljai lehetnek egy reklámnak?

Sikeres felmérést kívánok!

80

3. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI MÓDOK Kereskedelem nélkül nem jutnának el az áruk a végsı felhasználókig, azonban ne felejtsük el, hogy önmagában ez a tény nem elég ahhoz, hogy egy bolt árbevétele elérje a kívánt szintet! Az értékesítés árbevétele a forgalom. A forgalom befolyásolja a nyereségünket, de van még egy fontosabb mutató is, ez pedig az árrés. Az árrés az eladási árból visszaszámított kereskedıi haszon % - ban. Az élelmiszereket sajnos nem lehet nagy árréssel értékesíteni. Például friss áruknál 2,5 3 %, édességnél 10 – 12 %, italoknál 12-13% árréssel lehet maximum számolni. Vegyük figyelembe azt is, hogy az áruk eladási ára nem több ezres nagyságrendő, így egy 160 Ft-os szelet süteménynél a 12% árrés csak 20 Ft haszonhoz juttat minket. Mivel növelhetı akkor a haszon, ha az árrést nincs lehetıségünk növelni? A vevık számának növelésével! Minél többen vásárolnak nálunk, annál nagyobb haszonra teszünk szert. Az értékesítı személye, megjelenése, viselkedése nagymértékben befolyásolja a vásárlási kedvet. Erre nyilván saját személyes példát is tudunk mondani. Az értékesítés külön szakma, aminek minden részletére itt nincs lehetıség kitérni, de az élelmiszeriparban ajánlott alapvetı viselkedési formákat és az értékesítési módokat itt megtanulhatjuk.

A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel a következıkre: -

Tisztában leszel azzal, hogy mik a sikeres eladó tulajdonságai és mi a fejlıdıképesség.

-

Tudni fogod, hogy milyen szaktudás, képességek, magatartás, külsı megjelenés szükségesek ahhoz, hogy sikeres legyél.

-

Lesz saját véleményed arról, hogy mi okozhat sikertelenséget a kereskedelmi tevékenységben.

A fejezet fıbb témakörei: 1. Viselkedés és kommunikáció a bolti eladás során 2. Értékesítési módok

81

3.1. Viselkedés és kommunikáció a bolti eladás során Párosan végzendı feladat: Padtársaddal alkoss párt! Boltban a következı párbeszéd hangzik el. Fejezzétek be a párbeszédet! Lehet több variációt is eljátszani. Adjátok elı más-más hangsúllyal!

- Vevı: Jó napot! - Eladó: Jó napot kívánok! Miben segíthetek? - Vevı: Ezt kérem! - Eladó: Ez éppen akciós, ha most kettıt vásárol, a harmadik ingyen van.

Beszéljük meg közösen a tapasztaltakat! Vajon a lejátszott esetekben be fog-e jönni a vevı vásárolni, illetve szívesen jön-e be újra ebbe a boltba? Magatartás a boltban a vevıkkel való kapcsolat során

Az értékesítés minden formája meghatározott magatartásformát követel meg. Az elızı feladatban azok a vevık távoztak elégedetten a boltból, akik a szituáció végén úgy érezték, a problémájuk megoldódott és ez nekik nem került túl sok áldozatba. Az eladónak mindig törekednie kell a vevı problémájának megoldására. Persze az sem jó, ha ezt túlbuzgón teszi, mert akkor erıszakosnak tőnhet és ellentétes hatást ér el. A helyes magatartás egyik fı eleme az eladó figyelme, amit a vevıre irányít. A vevı felé fordul, udvarias és barátságos vele, meghallgatja, hogy mit szeretne, a kérdésére válaszol, tisztázó kérdést tesz fel, ha nem érti pontosan, amit a vevı mond, vagy amit akar, és a lehetı leggyorsabban adja, amit kér tıle. Az eladónak kerülnie kell a túlzásokat: mozdulatokban, hanglejtésben, szélsıségeket a beszéd témájában stb.! Viselkedjen mindig udvariasan, tartózkodóan! Ugyanakkor ne legyen túl merev sem, mert akkor úgy tőnhet, elhallgat, rejteget valamit, vagy nem akar együttmőködni. A következı viselkedési formák NEM javasoltak: személyeskedés, faggatózás, pletykálkodás, gyızködés, flegmaviselkedés, a munkáltató vagy munkatárs szidása a vevık füle hallatára, hosszasan beszélni és elterelni ezzel a vevı figyelmét, vagy

82

lényeges információt elhallgatni, stb. Ha így viselkedik, akkor elriasztja vevıket, és azok nem fognak visszatérni a boltba.

Csoportosan végzendı feladat: Az elıbb eljátszottatok jeleneteket, amelyek egy részérıl megállapítottátok, hogy elriasztja a vevıt. Most a tanultak alapján játsszátok újra, vigyázva a megfelelı viselkedésre! Értékelje mindenki az eladó viselkedését külön-külön az ellenırzı lista alapján! Majd ezt közösen meg fogjuk beszélni.

Az eladó viselkedése

Igen

Részben

Nem

Udvarias és kedves volt a vevıvel. Meghallgatta a vevı kérését. Válaszolt a vevı kérdésére. Tisztázó kérdést tett fel, ha nem értett valamit. Arról beszélt csak, ami a téma volt, nem terelte el a figyelmet. Gyorsan adta azt, amit a vevı kért. Tartózkodott a személyeskedı megjegyzésektıl.

A dolgozó helyes magatartása az élelmiszerek megfelelı tisztaságát is befolyásolja. Az élelmiszerek által közvetített megbetegedések elkerülésében az élelmiszerekkel foglalkozó személy szerepe meghatározó. A dolgozó helyes magatartásán többek között az alábbiakat értjük: 1. Minden egyes tevékenységet csak a megfelelı munka és védıruházatban szabad végezni (ide tartozik a sapkák és kesztyők viselése is)! 2. Kerülni kell a nyitott élelmiszerek feletti felesleges beszédet, mert ennek során éppen úgy, mint a ráköhögés, a rátüsszentés esetén, kórokozók kerülhetnek az élelmiszerre vagy akár bele is! 3. Az élelmiszerekkel való foglalkozás közben nem szabad a fülhöz, az orrhoz, a szájhoz, a hajhoz nyúlni, vagy ha ez mégis megtörténik, utána fertıtlenítıszeres kézmosást kell végezni! 4. Az értékesítési egységben csak a kijelölt helyen szabad étkezni és dohányozni (még pl. cukorkát szopogatni is)! Munka közben tilos a rágógumizás is! 83

5. Az egységek helyiségeibe nem szabad semmi oda nem való tárgyat bevinni és fıleg ott tartani (pl.: plüss kabala, tüzelıanyagok, mérgek, szobahımérsékleten párolgó mérgek, bomló, erjedı anyagok)! Az állatokra ugyanez a tilalom vonatkozik! 6. Munka közben győrő, fülbevaló, karóra, a munkaruha alól kilógó nyaklánc viselése, körömlakk és mőköröm használata tilos!

Fontos!

A jó eladó figyelmét mindig a vevı igényeire irányítja, és a lehetı legrövidebb idın belül igyekszik az igénynek eleget tenni. Ez alatt udvariasan és tartózkodóan, magabiztosan viselkedik, kerüli a túlzásokat, a leértékeléseket és a szélsıségeket a mozdulatokban és beszédben. Az eladó magatartása befolyásolja az élelmiszerek tisztaságát. A higiénikus magatartás megnyilvánulásai: - A dolgozó testét tisztán tartja. - Tiszta munka- és védıruhát visel. - Ügyel a kezek és a körmök tisztasága. - Csak a kijelölt helyen étkezik és dohányzik. - Nem visel győrőt, körömlakkot, mőkörmöt, fülbevalót.

Külsı megjelenés

A külsı megjelenés fontos részei a hajviselet, nıknél a smink, és az öltözködés. A tisztaság, ápoltság alapkövetelmény. A testet és a ruházatot tisztán kell tartani, és különös gondot kell fordítani a száj higiéniára! A külsı megjelenés kialakításakor kerülni kell a túlzásokat! Célszerő az értékesítési egység szellemiségének megfelelı külsı megjelenést kialakítani úgy, hogy ez összhangba legyen a személyiségünkkel.

84

Feladat:. Mit vásárolnál szívesen a következı személyektıl? Mit nem? Miért? Írj példát a füzetedbe!

A

. B

C

85

Öltözet bolti eladáshoz

Az élelmiszer értékesítésénél kötelezı munkaruhát viselni. Bizonyos élelmiszerek kezeléséhez pedig megfelelı védıruha is szükséges. A munkaruha: az utcai ruhával nem megegyezı, kifejezetten erre a célra rendszeresített, fertıtlenített tiszta öltözék. Kifejezheti a cég arculatát a formaruha. Munkaruha például: fehér ing vagy póló, fehér nadrág vagy szoknya, fehér kabát.

A védıruha: viselésének célja, hogy a munkavégzésbıl, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredı kockázatot, az egészséget nem veszélyeztetı mértékőre csökkentse. Ilyen például a hentesek lánckesztyője, lánc köténye, a csúszásgátló lábbeli, a köpeny, a kötény, a hajhullást gátló sapka vagy kendı, nylon kesztyő, forró tepsi megfogásához a hıálló kesztyő, takarításnál a gumikesztyő. Ezek biztosítását a Munkavédelmi Törvény és a munkahelyi Munkavédelmi Szabályzat írja elı.

A ruházat mosásánál garantálni kell a munkaruha elkülönített kezelését és megfelelı fertıtlenítését is, ami végezhetı fertıtlenítı szerben való áztatással, kifızéssel vagy fızıprogramos mosással, illetve a tiszta ruha forró vasalóval való átvasalásával. A dolgozók számára a különbözı munkafolyamatokhoz más – más ruházat szükséges. Ezek végzésekor egymástól eltérı színő munkaruhát kell viselni (pl. a takarításhoz a dolgozó kék vagy zöld színő köpenyt). Az eltérı ruhák használata biztosítja az élelmiszerek vegyszerektıl való szennyezıdésének elkerülését.

86

Feladat:. Az alábbi képeken különféle munkaruhákat és védıruhákat láthatsz. Írd le a füzetedbe, hogy a ruha alapján mi lehet a foglalkozásuk, milyen munka és védıruhákat viselnek, és mi ellen védenek a védıruhák?

Hasonló képeket a következı oldalon találsz: http://www.mysims.hu/index.php?oldal=karrierek/munkaruha-felnott.html

87

Személyi higiéné a boltban és az élelmiszeripari üzemben

Az élelmiszerértékesítésnél elsı sorban a személyi higiénére kell nagy hangsúlyt fektetni! Személyi higiéné: 1. A test tisztántartása A jó megjelenéshez elengedhetetlen a test tisztán tartása, különös tekintettel a testnyílásokra. Ennek érdekében naponta kell zuhanyozni télen is, valamint testápoló szereket dezodor-t használni a kellemetlen testszag kialakulásának megelızésére. Nem feltétlenül kell antibakteriális szereket használni a teljes testen ezek használatát inkább a sérült vagy már fertızött területeken érdemes alkalmazni. A túl erıs tisztálkodó szerek a bırt kiszárítják, az kirepedezik és a repedéseken a levegıben levı baktériumok és gombák megtapadnak, felszaporodhatnak. Ezért válasszunk a bırünknek megfelelı tisztálkodó szert, illetve ha már kiszáradt a bırünk használjunk testápolót. A tiszta testnek nincs erıs illata, a tolakodóan erıs parfümök alkalmazása ezért nem ajánlott. A parfüm tartalmú készítmények allergiát is kialakíthatnak ezért érdemes lehetıség szerint parfümmentes tisztálkodó szereket alkalmazni. Hajápoláshoz fejbır típustól függıen kell sampont választani és alkalmazni. Zsíros fejbırnél 2-3 naponta kell hajat mosni, száraz fejbırnél hetente 1-2-szer. A haj fejünk dísze, akkor szép, ha egészséges. A festés nem tiltott, de ha a hajszínünktıl lényegesen világosabb és harsány színt választunk, számíthatunk rá, hogy ki fog fakulni. Erre szokták a fodrászok azt mondani, hogy „a haj nem felejt”, ami csak annyit jelenti, hogy a hajfesték, melír, dauer, stb. megváltoztatja a haj szerkezetét, ami sajnos többszöri kezelésnél károsítja a hajat és a hajvégek töredezetté vállnak. A lenıtt festett hajtı vagy töredezett hajvég szintén nem esztétikus.

88

2. A kéz ápolása és tisztántartása Amikor errıl a kérdésrıl beszélünk, távolról sem csak a fertıtlenítıszeres kézmosásra kell gondolni. Az egyik legfontosabb tényezı a dolgozó megfelelı állapotban lévı keze. A körmöket rövidre kell vágni és a munkavégzés idejére nem szabad belakkozni (ugyanis a köröm alatti szennyezıdés így nehezen vehetı észre, illetve a körömlakk a munkavégzés során le is pereghet, és ezzel idegen anyag kerül az élelmiszerbe.). Vigyázni kell a körömvágásnál is a sérülések elkerülésére (pl. a körömágyra nıtt bır levágásánál), a köröm sarkai benövésének megakadályozására a gennyes bırfolyamatok megelızése érdekében.

Gondoskodni kell a kézbır kiszáradásának, berepedezésének megakadályozásáról, ugyanis a berepedezett bır a gennykeltı baktériumok melegágya. Ezt elsısorban azzal biztosíthatjuk, hogy csak az elıírt töménységben használjuk a tisztító és fertıtlenítı szereket, gumikesztyőt használunk takarításkor, valamint a munka befejezése után kézápoló krémekkel visszapótoljuk a bır elvesztett zsírtartalmát.

A kézmosás minden esetben kézfertıtlenítést is kell, hogy legyen, egyébként a kézen elıforduló kórokozókat kellı biztonsággal nem tudjuk eltávolítani, elpusztítani. Kezet kell mosni a munkavégzés megkezdése elıtt, a különbözı munkafolyamatok elvégzése, a WC használat és az orrfújás, illetve minden más olyan tevékenység után, amely során a kéz szennyezıdhetett, fertızıdhetett. Fontos!

Élelmiszerek értékesítésénél kötelezı munkaruhát viselni! Védı ruhát és eszközöket az adott élelmiszereknek megfelelıen kell viselni! Az ápolt külsı elemei: tisztán tartott test, rövid köröm, ápolt, undort keltı bırbetegségektıl mentes kéz.

89

A sikeres eladó tulajdonságai

Szaktudás fontossága az élelmiszeriparban Kereskedı csak szakképesített személy lehet. Az Országos Képzési Jegyzékben szakmacsoportonként szerepelnek a szakképzések, például: Kereskedı, Élelmiszer- és vegyiáru kereskedı, Ruházati kereskedı, Gyógynövény kereskedı, Mőszaki anyag- és alkatrész kereskedı, stb. Ezek közül azokat célszerő kiválasztani, amiben várhatóan el szeretnénk helyezkedni. A szakképzés azért kell, mert speciális tudást követel meg a különféle áruk tárolása, kezelése és egy kereskedelmi egység vezetése. A nem szakképzett az élelmiszeriparban dolgozóknak - ide értve a gyártókat és a forgalmazókat is - a munkába lépést követı egy hónapon belül közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, minıségbiztosítási és környezetvédelmi minimumvizsgát kell tenniük, hogy tevékenységüket törvényesen folytathassák. 5 évente viszont minden dolgozónak - függetlenül attól, hogy szakképzett-e vagy sem -, kötelezı továbbképzésen részt venni. Fontos!

Boltvezetı csak szakképesített személy lehet! A szakképesítésen túl minden élelmiszergyártónak és kereskedınek 5 évente kell továbbképzésen részt vennie a következıkbıl: - Közegészségügy - Élelmiszer-higiénia - Minıségbiztosítás - Környezetvédelem

90

Képességek, készségek az élelmiszeriparban

Képesség: azokat az egyéni - az egyik embert a másiktól megkülönböztetı sajátosságokat nevezi képességnek, amelyek valamilyen cselekvés vagy cselekvések sikeres végrehajtásának lehetıségét, alapját biztosítják. A képességek kialakulásának hátterében egyaránt jelen vannak a genetikusan örökölt és a környezeti tényezık egymásra hatásai. Egy-egy különleges érzék, nem mindenkinél meglevı képesség feltétlenül fontos némelyik foglalkozás választásához. (Pl.: zenei érzék, jó hallás az énekesnek, mőszaki érzék és készügyesség a rádió és televízió szerelınek, kreativitás a webtervezınek vagy a virágkötınek. Viszont egy mezıgazdasági gépkezelınek nem feltétlenül kell jó hallás vagy szépérzék.) Nézzünk néhány példát, hogy melyek lehetnek a különféle szakmákhoz szükséges alapképességek: - Alak és formaérzék: képzımővész, iparmővész, fazekas, ötvös, cukrász számára - Megfigyelıképesség: rendır - nyomozó, atomerımővi gépkezelı számára - Íz- és szagérzék: szakács, cukrász, borász számára Készség: A készségek mindig cselekvéssorokból, mőveletsorokból állnak és megfigyelés és gyakorlás közben alakulnak ki. A gyakorlás - gyakori ismétlés következtében

a

mőveleteket

könnyebben,

gyorsabban,

hibátlanabbul,

automatikusabban leszünk képesek elvégezni. A megszerzett készségek nem csak egyetlen munkakörben, munkaterületen alkalmazhatók, hanem gyakran átvihetık más területekre is. (Pl. Az otthoni barkácsolás területérıl a munkahelyi gépkezelés és javítás irányába, a baráti körben megtanult rendezvényszervezés a céges rendezvények szervezésének irányába. A diákvezetıkbıl általában vezetık lesznek a késıbbiekben is, mert begyakorolták és megtapasztalták a vezetést.) A készségek gyakorlással fejleszthetık. Ilyenek még például: problémamegoldás, együttmőködés, szervezési készség, stb.

91

Szakmai készség: A szakképesítésre jellemzı munkatevékenység automatikus, a tudat közvetlen irányítása nélkül mőködı összetevıje. Szintje változhat a felügyelet alatt végzett tevékenységsortól az önállóan végzett, vagy akár a kritikus problémahelyzetben alkalmazott irányába. Néhány példa szakmai készségre: gyakorlatias feladatértelmezés, környezet tisztántartása, módszeres munkavégzés, ismeretek helyén való alkalmazása problémamegoldás, hibaelhárítás. Feladat: Szerinted milyen képességek kellenek az általad választott szakmához? Válaszd ki az alább felsoroltak közül és írd le a füzetedbe! Írd le a képességek mellé, hogy melyik munkafeladatokban használod a gyakorlatban!

Általános tanulási képesség Nyelvi értı- és kifejezı képesség, kommunikáció Számolási képesség Térbeli tájékozódási és gondolkodási képesség: Alak- és formaészlelés Hibák felfedezése írott szövegben Kéz - és ujjügyesség Kapcsolatteremtési és kezelési képesség Fizikai teherbírás Zenei képesség Ötletgazdagság, fantázia színessége

Szerinted milyen készségeket kell kifejlesztened, mire végzel? Írj a füzetedbe néhányat! Beszéljük meg közösen és készítsünk egy közös listát a táblára!

92

Fontos!

Képesség: az egyéni sajátosságokat nevezik képességnek, amely valamilyen cselekvés sikeres végrehajtásának lehetıségét biztosítja. A képességek kialakulásának hátterében egyaránt jelen vannak a genetikusan örökölt és a környezeti tényezık. (Például: alak és formaérzék, megfigyelıképesség, íz – és szagérzék, stb.) Készség: A készségek mindig cselekvéssorokból, mőveletsorokból állnak és megfigyelés

közben

alakulnak

ki,

gyakorlással

fejleszthetıek.

(Például:

problémamegoldás, együttmőködés, kreativitás, önálló munkavégzés, szervezési készség, vezetési készség.) Szakmai készség: A szakképesítésre jellemzı munkatevékenység automatikus, a tudat közvetlen irányítása nélkül mőködı összetevıje. (Például: gyakorlatias feladatértelmezés, környezet tisztántartása, módszeres munkavégzés, ismeretek helyén való alkalmazása, problémamegoldás, hibaelhárítás)

93

Érdeklıdés, beállítottság, fejlıdési képesség A siker elérésében nagy szerepe van az érdeklıdésnek, beállítottságnak és a fejlıdési képességnek. A tevékenységek sikeres végrehajtásához a feladathoz szükséges fejlett képességek szükségesek, de nem elégségesek. A teljesítmény erısen függ a személyiség más tulajdonságaitól, különösen a motivációs tényezıktıl.

Érdeklıdés: Az érdeklıdésünk alakulása életkoronként sokat változhat. A világ jelenségei részint eltávolítnak, negatívan hatnak ránk, részint pozitívan és vonzanak magukhoz. Valamilyen irányba való odafordulás mögött szükségletek, igények és azok kielégítésének keresése húzódik meg. Az érdeklıdési területek azonosítása és tudatosítása azért fontos, mert ezek, mint az irányulásunk részei meghatározóivá válnak azoknak az életterületek kiválasztásában, amely a szakmaválasztáshoz is vezet. Ilyenek például: emberek, sport, utazás, gépek és berendezések, tánc, informatika, képi mővészetek, nyelvek, vegyészet és kémia, ételek és fızés, cukrászat, kertészkedés, építészet, zene, politika, autók, motorok, környezetvédelem, szépség, divat, stb.

Beállítottság: Tartós irányultságot, hitet, értékelkötelezettséget jelent, ezért a viselkedésünket nagyban befolyásolja a beállítottságunk. A beállítottság gondolatok és hit kérdése, ami hatással van - általában tudat alatt - arra, hogy hogyan gondolkodunk és érzünk valamivel kapcsolatban. Gyakran már a gyerekkorban megvannak a gyökerei. A beállítottság kialakulhat korral, nemmel, szakmával, munkával, társadalommal vagy annak csoportjaival kapcsolatban. Értékelı viszonyulásnak, attitődnek is nevezzük. Egy adott szakmával és munkával való elégedettségünk is ide tartozhat, amely általában nı az életkor és a tapasztalat elırehaladtával. Ha valaki elégedetlen a munkahelyével, akkor késik, hiányzik, elvándorol másik munkakörbe vagy vállalathoz. Ha valaki elégedetlen a munkájával, akkor elhagyja szakmáját és másikat tanul.

94

Az elégedetlenség ellentéte az elkötelezettség. A cég, a szervezet iránti elkötelezettség azt jelenti, hogy a munkavállaló elégedettségének tárgya a szervezet egésze. Ez lelkesen végzett, felelısségteljes munkához vezet. Érzelmi hátterő beállítottság: „Azért dolgozom itt, mert ezt szeretem csinálni” Kitartás alapú beállítottság: „Azért dolgozom itt, mert ebbe a vállalatba sok idıt, energiát, végzettséget, stb. fektettem már be. Ha innen elmennék, a befektetéseimet elveszíteném” Lekötelezett beállítottság: „Azért dolgozom itt, mert már elıtte is személyes érdekeim ez irányba mutattak.”

Fejlıdés képessége, innováció: Az innováció minıségi változás, ami a fejlıdés elsıdleges mozgatórugója. A fejlıdés a kereskedelemben rendkívül fontos. Újabb és újabb kihívásokkal találjuk magunkat szembe (ilyenek például: konkurens megjelenése, aki veszélyezteti a vevıkörünket, folyamatosan növekvı vevıi igények a minıséggel szemben, új termékek megjelenése a piacon, a jogszabályok változása). Ezekhez a helyzetekhez rugalmasan és gyorsan kell tudnunk alkalmazkodni, hogy talpon maradhassunk. Akiben nincs fejlıdési képesség, nem fog tudni lépést tartani a piac többi résztvevıjével. Jövedelme nem fog növekedni, sıt hosszú távon egyre csökken!

95

Fontos!

Érdeklıdés: Valamilyen irányba való odafordulás, amely mögött szükségletek, igények és azok kielégítésének keresése húzódik meg. Fontos, mert ezek - mint az irányulásunk részei - meghatározóivá válnak az életterületek és a szakma kiválasztásában.

Beállítottság: tartós irányultság, hit, elkötelezettség. A beállítottság kialakulhat kor, nem, érzelmi, szakmai, társadalmi, munkával kapcsolatos attitőd szerint. Érzelmi hátterő beállítottság: „Azért dolgozom itt, mert ezt szeretem csinálni” Kitartás alapú beállítottság: „Azért dolgozom itt, mert ebbe a vállalatba sok idıt, energiát, végzettséget stb. fektettem már be. Ha innen elmennék a befektetéseimet elveszíteném” Lekötelezett beállítottság: „Azért dolgozom itt, mert már elıtte is személyes érdekeim ez irányba mutattak.” Vagy „, mert érdekeim itt alakultak ki.”

Fejlıdés képessége: Az innováció minıségi változás, ami a fejlıdés elsıdleges mozgatórugója. Ezekhez a helyzetekhez rugalmasan és gyorsan kell tudnunk alkalmazkodni, hogy talpon maradhassunk. Akiben nincs fejlıdési képesség, nem fog tudni lépést tartani a piac többi résztvevıjével. Jövedelme nem fog növekedni, sıt hosszú távon egyre csökken!

96

3.1.1. Önellenırzés: Magatartás Győjts

össze

5-5

helyes

és

helytelen

boltban

elıforduló

magatartásformát! Írd le a füzetedbe!

3.1.2. Önellenırzés: Külsı megjelenés Írd le a füzetedbe, milyen a sikeres bolti eladó külsı megjelenése!

3.1.3. Önellenırzés: Szaktudás Milyen végzettség kell ahhoz, hogy valaki boltvezetı legyen?

3.1.4. Önellenırzés: Szaktudás Írd le a füzetedbe, hogy milyen képességekkel kell rendelkeznie egy sikeres bolti eladónak?

3.1.5. Önellenırzés: Esszé Véleményed

szerint

mi

okozhat

sikertelenséget

egy

saját

vállalkozásában dolgozó bolti eladónak? Füzetedbe írd le legalább 5 mondatban!

97

3.2. Értékesítési módok A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel a következıkre: -

Fel tudod idézni az értékesítés fogalmát és felsorolni az értékesítési módokat.

-

Ki tudod választani az értékesítési módok közül azokat, amelyek legjobban megfelelnek az általad forgalmazott áruk jellegének.

-

Képes leszel megtervezni a bolt elárusító terét és külsı környezetét egy egységes arculathoz igazítva. Értékesítés fogalma és célja, folyamata

Értékesítés: fizikai vagy szellemi termék, szolgáltatás vagy ötlet átadása pénzért vagy más ellenértékért cserébe. Célja a nyereség. Nyereség = Árbevétel – Kiadások ahol az Árbevétel magasabb a Nyereségnél, azaz pozitív az eredménye.

Az értékesítés folyamata a következı szakaszokra bontható: - A vevı fogadása (Köszönés a napszaknak megfelelıen. Ha szükséges bevezetı kérdés feltevése: Miben segíthetek? Mit adhatok? Stb.) - Az áru bemutatása (A kérdéseknek megfelelıen árut kell ajánlani. Ha van kérdés, a szükséges szakmai információkat osszuk meg a vevıvel például: gyártó, származási hely, lejárat dátuma, stb. Ha kifogása van az adott termék ellen, mást kell javasolnunk mindaddig, amíg megfelelıt nem találunk. Itt van lehetıségünk kiegészítı terméket is javasolni.) - Ellenérték elszámolás (Amikor tisztázódott mibıl mennyit kér, összegezzük, hogy mire jutottunk és közben össze lehet számolni, hogy ez mennyibe fog kerülni. A végösszeget érthetıen ismertessük.) - Csomagolás (Közvetlen csomagolást igénylı termékeket a jellegének megfelelıen csomagoljuk be. Több tétel esetén bevásárlónak tasakot szokás adni.) Ezek a szakaszok inkább a hagyományos kereskedelemre jellemzıek.

98

Fontos! Értékesítés fogalma: Termék, szolgáltatás vagy ötlet átadása pénz vagy más ellenértékért cserébe. Célja a nyereség, ami az árbevétel – kiadások pozitív eredménye. A hagyományos értékesítés folyamata: 1. a vevı fogadása 2. az áru bemutatása, 3. az ellenérték elszámolása 4. csomagolás Párosan végzendı feladat:

Padtársaddal a füzetetekbe foglaljátok táblázatba, hogy milyen más értékesítési módokkal találkoztatok már, és hasonlítsátok össze, milyen különbségek voltak az értékesítési módok között! (pl.: részben vagy egészben önkiszolgáló, egy személyes kisbolt, stb.)

A következı értékesítési módok különíthetıek el

- önkiszolgáló (A vevı a bejáratnál kosarat vagy kocsit ragad magához, és teljesen önállóan keresi meg a kívánt terméket az üzlethelyiségben, végül a pénztárhoz megy, és a szalagra rakja az árukat, amiket a pénztáros elszámol, és a végén fizetést követıen távozik az áruval. Információt alkalmazottaktól tud kérni. Reklamálni pedig az erre kialakított vevıszolgálati pultnál lehet.) - önkiválasztó (Tartós cikkek eladásánál alkalmazására használják, olyan termékek árusításánál, ahol a vevı lassabban jut elhatározásra, bizonytalankodik, nehezen dönt. Nagyobb létszámú személyzetet igényel. Például: ékszerbolt, Adidas cipıbolt.) - minta utáni (Bemutatótermek, áruházak alkalmazzák a nagy értékő, nagy terjedelmő, tartós javak eladásánál. Abban különbözik az önkiválasztó értékesítési módtól, hogy az áru kiválasztása után a vásárló kifizeti az ellenértéket. Ezután egy raktárból házhoz szállítják számára a kiválasztottal pontosan megegyezı terméket. A minta utáni értékesítés során is szükséges az eladók személyes közremőködése az áruajánláshoz.) - hagyományos (Az árukat az eladó személyes közremőködésével mutatja be.)

99

A jó eladó udvariasan, türelmesen, derősen foglalkozik a vevıvel, gondosan bánik az áruval. A vásárló helyzetébe képzelve magát, a szükséges empátiával irányítja a folyamatot. Az értékesítés során nem a termék jellemzıit kell hangsúlyozni, hanem azokra az elınyökre is fel kell hívni a figyelmet, amelyeket elérhet a vásárló, ha megvásárolja az árut.(Lásd még korábban a 3.1. fejezetet!) Fontos! Értékesítési módok: -

önkiszolgáló

-

önkiválasztó

-

minta utáni

-

hagyományos

Feladat: Véleményed szerint a te szakmádban melyik értékesítési mód a legmegfelelıbb? Válaszodat indokold meg 2-3 mondattal a füzetedbe!

Bolt elárusító terének és külsı környezetének kialakítása

Az üzletben az elárusító asztalokat, pultokat a vásárlók felıli oldalon átlátszó lappal kell úgy elhatárolni, hogy az élelmiszert a vásárlók érintésétıl és a cseppfertızéstıl megvédje. Az élelmiszereket a forgalmazás valamennyi szakaszában szakosítottan úgy kell elhelyezni, hogy azokra sem más élelmiszer, sem egyéb anyag tisztaság, íz, szag, állag tekintetében káros hatást ne gyakorolhasson. Minden felszerelési eszköznek, használati tárgynak és berendezésnek, amely az élelmiszerekkel érintkezhet, az alábbi követelményeknek is eleget kell tenniük: - sima felülető, élei-szélei lekerekítettek, - nem tartalmaz az egészségre káros mértékben kioldódó, illetıleg íz-, szag-, szín-, vagy állomány-elváltozást okozó anyagot,

100

- az élelmiszerrel érintkezı felületek nem lehetnek olyan módon festettek, hogy azok az élelmiszer szennyezıdését okozzák, - nem befolyásolja károsan az élelmiszereknek a technológia szerint megkívánt állapotát és átalakulási folyamatát, - a színébıl eredı hatások következtében nem zavarja az élelmiszer állapotának elbírálását és a szennyezıdések észlelését, - használata során abból vagy arról az élelmiszert szennyezı részecskék (pl. zománc, porcelán) nem válhatnak vagy törhetnek le, - ellenáll az üzemeltetés és a rendszeres tisztítás, fertıtlenítés káros hatásainak, - az élelmiszerrel érintkezı fémbıl készült részeit nem korrodálódó anyagból kell elıállítani. Bolt külsı környezete

Élelmiszer-forgalmazó tevékenységet folytatni csak az erre a célra létesített és engedélyezetett

telephelyeken,

a

közegészségügyi,

élelmiszer-higiéniai,

környezetvédelmi, tőzvédelmi, munkavédelmi és biztonsági elıírások betartása mellett, mőködési engedély birtokában lehet. Élelmiszer forgalmazására szolgáló üzletet a külön jogszabályok elıírásainak megfelelıen kell építeni. Az üzletet ott szabad telepíteni, ahol a forgalmazásra kerülı élelmiszereket a környezetbıl származó szennyezés nem veszélyezteti, és a forgalmazási

tevékenységhez

szükséges

vízellátás

a

közegészségügyi,

állat-

egészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelı hulladék-, valamint szennyvízelhelyezés és energia biztosított.

101

Fontos! Bolt elárusító kialakítása: Az üzletben az elárusító asztalokat, pultokat a vásárlók felıli oldalon úgy kell elhatárolni, hogy az élelmiszert a vásárlók érintésétıl és a cseppfertızéstıl megvédje. Az élelmiszereket úgy kell elhelyezni, hogy ne szennyezzék egymás tisztaságát, ízét, szagát, állagát. Minden felszerelési eszköznek eleget kell tennie a következıknek: -

sima felülető, élei-szélei lekerekítettek

-

nem befolyásolhatja károsan az élelmiszerek állapotát

-

a színe nem zavarja az esetleges szennyezıdések észlelését

-

használata során szennyezı anyagok nem válnak le

-

ellenáll az üzemeltetés, tisztítás, fertıtlenítés hatásainak

-

rozsdamentes

Bolt külsı környezete: a környezetbıl származó szennyezés nem veszélyeztetheti, és a forgalmazási tevékenységhez szükséges vízellátás a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelı hulladék-, valamint szennyvízelhelyezés és energia biztosított. Boltot üzemeltetni csak engedéllyel a -

közegészségügyi,

-

élelmiszer-higiéniai,

-

környezetvédelmi,

-

tőzvédelmi,

-

munkavédelmi és biztonsági elıírások betartása mellett,

korábban mőködési engedély birtokában, ma önkormányzathoz való bejelentés után lehet. Az élelmiszerek tisztaságát a külsı környezetbıl származó szennyezés nem veszélyezteti. A forgalmazási tevékenységhez szükséges hulladék-, valamint szennyvízelhelyezés és energia biztosított.

102

Önellenırzés 3.2.1. Írd le a füzetedbe a következı kérdésekre a választ!

1. Mi az értékesítés fogalma? 2. Mi az értékesítés célja? 3. Mi az értékesítés folyamata? 4. Milyen értékesítési módokról tanultunk? 5. Hogyan kell a bolt elárusító részét kialakítani? 6. Milyen követelmények kell megfelelnie a használt eszközöknek? 7. Milyennek kell lennie a bolt külsı környezetének?

103

3.3. Tanári ellenırzés: Kommunikáció és értékesítési módok Egy fontos téma végére értél. Ha elvégezeted a tanulási feladatokat, és az önellenırzéseket, akkor tudod, hogy mik a sikeres bolti eladó tulajdonságai és mik okozhatnak sikertelenséget.

Az ellenırzés során fıleg a valóságos helyzetekkel kapcsolatos feladatokat kell majd megoldanod

(pl.

magatartásával,

ismertetni külsı

fogod

az

megjelenésével,

eladó

szaktudásával,

fejlıdı

képességeivel,

képességével

szembeni

követelményeket). Fel tudod idézni az értékesítés fogalmát és felsorolni az értékesítési módokat. Ki tudod választani az értékesítési módok közül azokat, amelyek legjobban megfelelnek az általad forgalmazott áruk jellegének. Képes leszel megtervezni a bolt elárusító terét és külsı környezetét egy egységes arculathoz igazítva.

Sikeres felmérést kívánok!

104

MEGOLDÁSOK AZ ÖNELLENİRZÉSEKHEZ Megoldás 1.1.1. A munkaviszony létesítésének szabályai és a munkaszerzıdés 1. Hogy hívják azt a munkaviszonyt szabályozó jogforrást, amelyet a versenyszférában alkalmaznak? Az 1992. évi XXII. Törvény szabályozza, amit a Munka Törvénykönyvének nevezünk. 2. Mi a munkaviszony fogalma? Olyan jogviszony, ami a munkavégzésre irányul, és a munkáltató és a munkavállaló hozza létre. 3. Minek útján jön létre a munkaviszony? A munkaviszony munkaszerzıdéssel jön létre. 4. Kik a munkaviszony alanyai? A munkáltató és a munkavállaló 5. Milyen okmányokat, igazolásokat kell magunkkal vinni, ha az élelmiszeriparban kívánunk elhelyezkedni? •

A tankötelezettség megszőnésérıl szóló igazolás

•

Iskolai végzettséget igazoló okmány (bizonyítvány)

•

Személyi igazolvány

•

Társadalom Biztosítási kártya (TB kártya)

•

Adóazonosító jel

•

Orvosi alkalmassági vélemény

•

Záradékolt Magán Nyugdíjpénztári tagságot igazoló okirat

•

Bankszámlaszám

Élelmiszeriparban kötelezı •

személyi higiénés alkalmassági vizsgálat

105

Megoldás 1.1.2. Ismertesd a mellékelt munkaszerzıdés alapján a dokumentum tartalmát 9. A munkavállaló esetenként rendkívüli munkavégzésre osztható be, amelyért a munkáltató elsısorban szabadidıt

MUNKASZERZİDÉS

biztosít.

M

Határozatlan idıre

Amely létrejött egyrészt …………………………………………………….., (cím:………………………………………..,asz:………… …………….…….. továbbiakban: Munkáltató) mint munkáltató, másrészt:

1.

A

felek

megállapodnak

N

…………… …………-tól, munkaviszonyt létesítenek.

abban,

határozatlan

idıre

szóló

szemben érvényesíteni.

2

3. A munkavállaló munkaköre: ……………… …… munkavállaló

……………

munkavégzésének

B

hogy

A

A

kár teljes összegő megtérítésével tartozik.

11. A munkavállaló a szakhatósági elıírásokat megismerte, egyben tudomásul veszi, hogy amennyiben a szakhatósági ellenırzés során mulasztást követ el és ebbıl a munkáltatójának bírság, anyagi hátránya keletkezik, úgy a munkáltató jogosult a kárigényét a munkavállalóval

2. A felek …… …… nap próbaidıt kötnek ki. A próbaidı alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti.

4.

10. A felek megállapodnak abban, hogy a munkavállaló kártérítési felelıssége gondatlan károkozás esetén havi átlagkeresete 150%-ig terjed. Szándékos károkozás esetén a

helye:

3……….

12. A munkavállaló további munkavégzésre irányuló jogviszonyt csak a munkáltatónak történı bejelentés után létesíthet. 13. A munkavállaló kötelezettséget vállal arra, hogy a feladatkörébe tartozó munkát legjobb tudása szerint elvégzi a kapott utasításokat maradéktalanul teljesíti, a munkáltató tulajdonait megvédi, munkáját és az azzal összefüggı cselekedeteket az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés szabályainak megtartásával végzi. Károkozás, vagy munkafegyelem megszegése esetén felelıséggel tartozik.

5. Közvetlen munkahelyi felettese, a munkáltatói jogok

H

I

Név:

14. A munkavállaló tudomásul veszi, hogy a munkavégzése során tudomására jutott valamennyi tény, adat, információ a munkáltató tulajdonát képezi, azt harmadik személynek csak a munkáltató elızetes írásbeli hozzájárulásával adhatja

Születési neve:

át.

Születés helye és ideje: Anyja neve: Állandó lakhelye: Adóazonosító száma: TAJ száma: Magánnyugdijpénztár:

15.A munkavállaló tudomásul veszi, hogy ha a munkaviszonyát nem a Munka Törvénykönyve elıírásai szerint szünteti meg, vagyis a felmondást írásba kell foglalni, a felmondási idıt le kell dolgozni, a munkakört, eszközöket, anyagokat hiánytalanul át kell adni, akkor a munkáltató az Mt. 101.§ (1) bekezdése alapján a munkavállaló felmondási idıre járó átlagkeresete erejéig kártérítést kérhet. Tudomásul veszi továbbá, hogy a munkáltató az Mt. 101.§ (3) bekezdése alapján a munkavállaló jogellenes munkaviszony-megszüntetésébıl

E

L

gyakorlója: ………… ………….. 6.

A

munkavállaló

személyi

alapbére:

Bruttó

1

……… .………….. Ft/hó, …………………………… Ft/hó. 7. A heti munkaidı: …

azaz

eredı valamennyi kárigényét érvényesítheti.

C

16.A munkaszerzıdésben nem szereplı kérdésekben a Munka Törvénykönyve vonatkozó szabályozása az irányadó.

D

K. óra.

8. A munkavállaló a kiadott munkarend szerint munkavégzésre osztható be, a munkáltató a pihenıidıt részben, vagy egészben havi összevontan adhatja ki.

106

F

J

………………………………………..

munkáltató

G munkavállaló

Keresd meg a kötelezı részeket és húzd alá a szövegben: - személyi alapbér - munkakör - munkavégzés helye.

Keresd meg a következı részeket és jelöld ıket! A: próbaidı kikötése B: munkavállaló kártérítési felelıssége C: felmondási idı D: jogszabály hivatkozás E: a munkavállaló adatai F: üzleti titok G: aláírások H: szakhatósági ellenırzés APEH, Fogyasztóvédı, ÁNTSZ, AÉEÁ I: felelısségvállalás J: pihenıidı K: heti munkaidı L: a munkavállalói jogok gyakorlója M: rendkívüli munkavégzés N: a munkavégzés ideje Szerinted mikor nem megfelelı a munkaszerzıdés? Támaszd alá véleményedet konkrét példával! ______________________________________________________________________

107

Megoldás 1.2.1. 1. Mi a munkarend? A munkáltató állítja össze, ez egy olyan szabályzat, ami a dolgozók foglalkoztatásának általános alapelveit, tartalmazza. 2. Mi a munkaidı beosztás? Általában táblázatos formájú dokumentum, ami tartalmazza, hogy melyik napokon mely idıben kell a munkavállalóknak munkaidejüket letölteni. Csak a munkáltató állíthatja össze a munkarend szabályainak megfelelıen. 3. Hány óra lehet egy héten a munkaidı? A teljes munkaidı minimum 40 óra. A heti munkaidı maximum 48 óra lehet egy héten (Napi 12 óra munkavégzés 4 alkalommal egy héten). Készenléti jellegő munkakörökben maximum 72 óra lehet hetente (Napi 24 óra készenlét hetente 3 alkalommal) 4. Mi a munkaközi szünet? A munkaközi szünet idıtartama legalább 20 perc. Ez a rövid pihenıidı elsısorban az étkezés, a napi munkavégzés közben. Minden megkezdett 3 óra után további 20 perc jár, ami kétszer ismétlıdhet meg, vagyis maximum 12 órát dolgozhatunk egy nap, amibıl minimum 1 óra szünet kell, hogy legyen. 5. Sorold fel a munkaszüneti napokat!

108

6. Jan 1.

7. Újév

8. Március 15.

9. Nemzeti ünnep

10. Húsvét hétfı, mozgó ünnep

11. Egyházi ünnep

12. Május 1.

13. A munka ünnepe

14. Pünkösdhétfı, mozgó ünnep

15. Egyházi ünnep

16. Augusztus 20.

17. Az államalapítás ünnepe

18. Október 23.

19. Nemzeti ünnep

20. November 1. Mindenszentek napja

21. Egyházi ünnep

22. December 25-26.

23. Karácsony

6. Mi a pihenınap összevonása? Ha a felek kollektív szerzıdésben megállapodnak, részben vagy egészben pihenınap összevonást lehet végezni: - készenléti jellegő munkakörben, - megszakítás nélküli munkakörben, - többmőszakos munkarendben foglalkoztatottak esetében, - idénymunkát végzık esetében. A munkavállalót hetenként két pihenınap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.6 nap munkavégzést követıen 1 pihenınap kiadása kötelezı. Munkaidıkeret alkalmazása esetén a pihenınapnak havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell esnie.

7. Milyen típusú szabadságok vannak? - Rendes (alap + pótszabadság) - Rendkívüli - Fizetés nélküli 8. Hány nap a rendes alap szabadság egy 25 éves dolgozónak kora alapján? 20 nap 9. Hány nap a rendes alap szabadság egy 32 éves dolgozónak kora alapján? 22 nap 10. Mennyi fizetés kapunk, ha rendes szabadságon vagyunk? Teljes fizetést mintha dolgoznánk 100%-ot. 11. Mennyi fizetés kapunk, ha rendkívüli szabadságon vagyunk? Teljes fizetést mintha dolgoznánk 100%-ot. 12. Mennyi fizetés kapunk, ha táppénzen vagyunk és legalább 2 éve vagyunk Magánnyugdíj pénztári tagok? Fizetésünk 60%-át.

109

13. Ki rendelkezik a szabadság kiadásáról? A rendes szabadság kiadását a munkáltató határozza meg. Az ¼-ét a munkavállaló kérésének megfelelı idıpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete elıtt legkésıbb 15 nappal be kell jelentenie. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. 14. Mi a rendkívüli munkavégzés? a.) A munkaidı-beosztás szerinti napi munkaidıt meghaladja a munkavégzés. b) Ha a munkaidıkereten felül kell dolgoznia. c) ha a pihenınapon vagy munkaszüneti napon történik a munkavégzés, d) ha ügyeletben van, e) Ha a készenléti idıben kell munkát végeznie.

110

Megoldás 1.3.1. A munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelezettségei Foglald táblázatba a munkáltató és munkavállaló jogait és kötelezettségeit az elkezdett táblázat segítségével! MUNKÁLTATÓ JOGAI 1. utasítás 2.

KÖTELEZETTSÉGEI 1. A munkavégzéshez szükséges tájékoztatás és irányítás megadása 2. . A munka körülményeinek biztosítása

kiküldetés 3.

3. 4.

Munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat biztosítása A munkabér megfizetése

5.

A kötelezı nyilvántartások vezetése

kirendelés 4. ellenırzés 5. eltiltás

MUNKAVÁLLALÓ JOGAI KÖTELEZETTSÉGEI 1. A munkavégzés szükséges 1. körülményei biztosítottak legyenek A munkahelyen idıben megjelenni számára 2. A bért megkapja 2. A munkaidıt munkával tölteni 3.

Szabadságát megkapja

3.

Feladatai szakértelemmel végezni

4.

Pihenıidejét megkapja

4.

Együttmőködni

5.

Továbbképzéseken részt venni

6.

Az üzleti titkot megtartani

111

Megoldás: Jogszabály értelmezés - alapbér, bérpótlék Mirıl szól a jogszabály idézet? Az egy órára járó személyi alapbér számításáról, az éjszakai és a délutáni mőszakpótlék számításáról Milyen számokat találsz a szövegben és ezek mire érvényesek? Az egy órára járó személyi alapbér havi személyi alapbér osztva 174-el Éjszakai mőszakpótlék: 30%, délutános mőszakpótlék: 15% Végezd el a következı számítási feladatot! Kiegészítı információ: Minimálbér 71 500Ft (2009-01-01-tıl) Mennyi az egy órára esı személyi alapbér, ha teljes munkaidıben minimálbért kapunk? 71500/174=410,9 Mennyi a személyi alapbéren felüli bérpótlékunk, ha ebben a hónapban 10 munkanapot voltunk éjszakásak? 10 munkanap = 80 munkaóra 80 munkaóra * személyi alapórabér 410,9 =32872 Ft Vegyük ennek a 30 %-át = 9862 Ft

112

Megoldás 2.1.1. Maslow-féle piramis a szükségletek hierarchiája Mit rendszerez a Maslow piramis? Az emberi szükségleteket. Rajzold le a Maslow-féle piramist, írd bele a szintek neveit és írj példákat is!

Megoldás 2.1.2. Válassz ki 3 különféle szükségletet, és írd le, hogyan lehet ıket kielégíteni! éhség -evés unalom - szórakozás félelem - ajtózár felszerelése

Megoldás 2.1.3. Írd fel újra a három szükségletet, és írd mellé, kivel vagy kikkel kell kapcsolatba lépned, hogy kielégítsd ezeket! Szomjas - bolti eladó fázik - távhı szolgáltató unatkozik - kábel tv szolgáltató

113

Megoldás 2.2.1. Mi a piac fogalma? A piac a kereslet és kínálat találkozási helye.

Mik a piaci tényezık és kapcsolataik? kereslet (vevık összessége), kínálat (eladók összessége), ár (termék ellenértéke) kapcsolatuk (a túl kereslet növeli az árat, a túlkínálat pedig csökkenti)

Mi a piaci egyensúly? Akkor jön létre, amikor az ár a kereslet és kínálat találkozik. A jövedelmünk itt maximális.

Mi a piaci verseny? Sok eladó és sok vevı van, az információkhoz korlátozások nélkül mindenki hozzájut.

Mi a tisztességtelen verseny? A piaci verseny feltételeinek nem betartása vagy korlátozása.

Írj példát a tisztességtelen versenyrıl, és írd le róla a véleményedet! hírnévrontás, üzleti titok megsértése, bojkott-felhívás, versenykorlátozás, szolgai utánzás, pályáztatás tisztaságának megsértése

114

Megoldás 2.3.1. Marketing mix elemei 1. Sorold fel a marketing mix elemeket! - Termék mix - Ár mix - Értékesítési csatorna mix - Kommunikációs mix 2. Mire használjuk a marketingmix elemeket? A marketing mix elemek megfelelı kombinációjával vagyunk képesek befolyásolni a vevıket. A vevık fontosak, mert belılük élünk. 3. Mi a termékéletpálya fogalma? A biológiai életciklushoz hasonló a termékek életpályája. Ez azt mutatja meg, hogy egy új termék forgalmában milyen változások következnek be az idı múlásával. 4.

Milyen

tevékenységek

vannak

a

termékéletpálya

különbözı

szakaszain?

1. Bevezetési szakasz: Alacsony vagy magas szintő kommunikáció, alacsony vagy magas szintő ár és ezek kombinációi. 2. Növekedési szakasz: Cél a minél nagyobb forgalom elérése. Eszközök: - A termék minıségének javítása - Új termékjellemzık bevezetése - Új termékváltozat bevezetése - Kapcsolódó termékek - Új piacok megcélzása - Új kereskedelmi csatornákba belépés - Reklámok célja a meggyızés legyen - Ár érzékeny vevıknek lehet árcsökkentést bevezetni 3. Érettség szakasza: - A vásárlók számának növelése - A meglevı vásárlók gyakoribb fogyasztásra ösztönzése - Termékmódosítás 4. Hanyatlás szakasza: - Újabb beruházások - A korábbi beruházási szint megtartása - A nem jövedelmezı fogyasztói csoportok elhagyása - Gyorsan hanyatló terméknél a költségek gyors csökkentése - Kivonulás az iparágból 115

5. Mi a piackutatás? Adott problémára vonatkozó adatgyőjtés. Adott probléma lehet vevıi igények felmérése is. Döntéseinket a marketing mix elemek módosításaival kapcsolatban a felmérés eredményei alapján kell megtennünk.

Megoldás 2.3.2. Füzetedbe rajzold le derékszögő koordinátarendszerben egy sütemény termékéletpályáját az alábbi táblázat segítségével! Rajzold be a szakaszok kezdetét és végét, és nevezd el ıket! sütemény

1. hét 10

2. hét 30

3. hét 50

4. hét 50

5. hét 20

6. hét 0

7. hét 0

8. hét 0

sütemény életciklus görbe 60 50 40 30 sütemény

20 10 0 -101. hét

116

2. hét

3. hét

4. hét

5. hét

6. hét

7. hét

8. hét

Megoldás 2.4.1. Piackutatás Mi a piackutatás fogalma? Az adott problémára vonatkozó adatgyőjtés. Mi a piackutatás célja? Információ győjtés a marketing döntések meghozatalához. Mi a piackutatás jellemzıje? A döntés elıkészítésben van nagy szerepe. Mi a primer piackutatás? A piackutatónak saját magának kell begyőjtenie az adatokat. Mi a szekunder piackutatás? A piackutató felhasználja a már rendelkezésre álló külsı és belsı adatokat. Csoportosítsd a piackutatás módszereit! Primer adatgyőjtés: - megfigyeléssel - kísérlettel - kérdezési módszerekkel: - írásban - szóban- telefonon - személyesen: egyénileg és csoportosan is

Mik az adatgyőjtés során a legfontosabb kérdések? Kik a vásárlók Mik a jellemzıik? Hol vásárolnak? Milyen gyakran vásárolnak? Mikor vásárolnak? Hogyan és mikor fogyasztanak?

Milyen módszereket választanál piackutatási módszernek, ha vevıkört szeretnél bıvíteni és ezt olcsón kell megoldanod? Kérdezési módszerrel és szóban.

117

Megoldás 2.5.1. Marketing kommunikáció Sorold fel a marketing kommunikáció elemeit! - Reklám - Közönségkapcsolat - Eladásösztönzés - Személyes eladás

Mi a reklám fogalma? Fizetett egyirányú kommunikáció.

Milyen céljai lehetnek egy reklámnak? - a cég vagy termék ismertségének növelése, - információ a termékekrıl, - egy bizonyos termék megkülönböztetése a többitıl, - meggyızés - emlékeztetés

Mi a közönségkapcsolat? A cég vezetıségének olyan tevékenysége, amivel a vállalatot jó színben tünteti fel a belsı külsı környezet elıtt.

Írd fel a PR típusait! Írd le, hogy mik ezek! Belsı PR: A szervezet vezetıinek a dolgozókkal, és az érdekképviseleteivel, a tulajdonosokkal folyamatosan fenntartott kommunikációs- és kapcsolatszervezı tevékenysége. Célja a céghez tartozás érzésének erısítése. Külsı PR: A szervezet külsı környezetével történı kommunikációja és a kapcsolatok szervezése. Külsı környezet: vevık, beszállítók, fuvarozók, pénzügyi intézmények, hatóságok stb.

118

Mi az eladás ösztönzés fogalma? Olyan eszközök, amik a pillanatnyi forgalom növelésére irányulnak.

Milyen módszereket ismersz? - mintaküldés - kuponok kibocsátása - árengedmények - bemutatók - visszatérítések - prémiumok - hőségprogramok - nyereményjátékok

Mi a személyes eladás? - Egyszemélyes bolt eladója is személyes eladást valósít meg. - Direkt marketing eszközök

119

Megoldás 3.1.1. Magatartás Győjts össze 5 helyes magatartási formát és 5 helytelent!

5 helyes:

5 helytelen:

• önállóság

• személyeskedés

• megbízhatóság

• faggatózás

• elhivatottság

• gyızködés

• elkötelezettség

• flegma viselkedés

• kézügyesség

• hosszasan beszélni

Megoldás 3.1.2. Külsı megjelenés Sorold fel, milyen ruházat szükséges különféle élelmiszerek bolti eladáshoz! Munkaruha, sapka, kesztyő külön a mosogatáshoz külön az áru megfogásához, kötény.

Megoldás 3.1.4. Szaktudás Mi kell ahhoz, hogy valaki boltvezetı legyen? Boltvezetı, csak szakképesített személy lehet. A szakképzésen kívül az élelmiszeriparban dolgozóknak, a munkába lépést követı egy hónapon belül közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, minıségbiztosítási és környezetvédelmi minimumvizsgát kell tenniük, hogy tevékenységüket törvényesen folytathassák.

Megoldás 3.1.5. Esszé Véleményed szerint milyen tulajdonságokkal rendelkezik egy jó bolti eladó, aki saját vállalkozásában dolgozik? Udvarias, ápolt, jó szervezı, jó problémamegoldó, laza, kerüli a túlzásokat a mozdulatokban és beszédben.

120

Megoldás 3.2.1. Értékesítési módok 1. Mi az értékesítés fogalma? Termék, szolgáltatás vagy ötlet átadása, pénz vagy más ellenértékért cserébe.

2. Mi az értékesítés célja? A nyereség, ami az Árbevétel – Kiadások pozitív eredménye.

3. Mi az értékesítés folyamata? - A vevı fogadása, - az áru bemutatás, - ellenérték elszámolás.

4. Milyen értékesítési módokról tanultunk? - önkiszolgáló - önkiválasztó - minta utáni - hagyományos

5. Hogyan kell a bolt elárusító részét kialakítani? Az üzletben az elárusító asztalokat, pultokat a vásárlók felıli oldalon úgy kell elhatárolni, hogy az élelmiszert a vásárlók érintésétıl és a cseppfertızéstıl megvédje. Az élelmiszereket úgy kell elhelyezni, hogy ne szennyezzék egymás tisztaságát, ízét, szagát, állagát.

121

6. Milyen követelmények kell megfelelnie a használt eszközöknek? - sima felülető, élei-szélei lekerekítettek - nem befolyásolhatja károsan az élelmiszerek állapotát - a színe nem zavarja az esetleges szennyezıdések észlelését - használata során szennyezı anyagok nem válnak le - ellenáll az üzemeltetés, tisztítás, fertıtlenítés hatásainak - rozsdamentes

7. Milyennek kell lennie a bolt külsı környezetének? - Az élelmiszerek tisztaságát a külsı környezetbıl származó szennyezés nem veszélyezteti. - A forgalmazási tevékenységhez szükséges hulladék-, valamint szennyvízelhelyezés és energia biztosított.

122

IRODALOMJEGYZÉK 1.

1992.

évi

XXII.

Törvény,

a

Munka

Törvénykönyve,

forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200022.tv×hift=0 2.

1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600057.TV×hift=1

3.

Dr. Kis Mária: Marketing ismeretek. Szegedi Tudományegyetem,2008

4. Philip Kotler: Marketing management. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest, 1992 5. Dr. Varga András – Dr. Bense István: Gazdasági ismeretek, FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Budapest, 2006. 6. Duane P. Schultz – Sydney Ellen Schultz: Psychology and Work Today: An Introduction to Industrial and Organizational Psychology. Prentice Hall, 2005 6. http://feek.pte.hu/feek/feek/download/doks/segedanyagok/2005_1/mheleg.pdf 7. www.kerisuli.hu

123