KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2013. október 14.

Kereskedelmi és marketing alapismeretek

középszint Javítási-értékelési útmutató 1222

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Kereskedelmi és marketing alapismeretek — középszint

Javítási-értékelési útmutató

Fontos tudnivalók A javítás során fel kell tüntetni a részmegoldásért járó részpontszámokat, és meg kell jelölni az előforduló hibákat és tévedéseket. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. A teljes pontszám csak hibátlan feladatmegoldásért adható meg. Hiányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni. 2. Logikai hiba esetén a részpontszám egészét le kell vonni a hibavétés helyén. Számolási hibával megoldott feladatnál a részpontszám felét le kell vonni a hibavétés helyén. A feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a tovagyűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít mindkét esetben, tehát a későbbi részpontszámokat egyetlen hiba miatt nem kell csökkenteni. 3. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 4. A számításoknál nem elegendő a végeredmény feltüntetése, a mellékszámításokat is fel kell tüntetni. 5. Igaz-hamis kérdéseknél önmagában az Igaz vagy a Hamis válasz megjelöléséért 1 pont jár. A hibás megítélés mellett az önmagában szakmailag helyes indoklásért 2 pont adható. (A javítási-értékelési útmutatótól eltérő, de szakmailag kifogástalan indoklásért is teljes pontszám adható.) 6. A feladatoknál többféle megoldás lehetséges. A javítási útmutatóban közölt eljárástól (szöveges megnevezéstől) eltérő megoldások is lehetnek teljes értékűek, ezekért is teljes pontszám jár. A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra kizárólag a megadott pontszámok adhatók. A megadott pontszámok további bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás van. Az így kialakult pontszámok csak egész pontok lehetnek.

írásbeli vizsga 1222

2 / 15

2013. október 14.



I. Választást, rövid választ igénylő feladatok a gazdálkodási ismeretek témaköreiből 50 pont ALAPFOGALMAK ISMERETE, DEFINIÁLÁSA ÉS ALKALMAZÁSA I. Feleletválasztás

25 pont 4 x 1 = 4 pont

Jelölje aláhúzással a helyes választ! Minden feladatban csak egy helyes válasz van. Ha a választása nem egyértelmű, nem kap pontot. 1. Egy vállalkozási forma jellemzőit gyűjtöttük egybe: Az adott társaságnak minimum két tulajdonosa van. Van olyan tagja, akinek korlátolt a felelőssége, és van olyan is, akinek korlátlan. A jogszabályok nem írják elő, hogy mekkora az a minimális alaptőke, amellyel alapítható. Válassza ki, melyik vállalkozási formára igazak fenti a jellemzők! a. korlátolt felelősségű társaság b. betéti társaság c. részvénytársaság d. közkereseti társaság 2. Válassza ki, hogy egy egyéni vállalkozás indításakor a következő feladatok közül melyiket nem szükséges elvégezni! a. alapító okirat elkészítése b. erkölcsi bizonyítvány beszerzése c. az Ügyfélkapun történő regisztráció 3. Válassza ki, hogy az Európai Unió négy szabadságjoga közül történelmileg melyik valósult meg először! a. Az áruk szabad áramlása b. A tőke szabad áramlása c. A szolgáltatások szabad áramlása d. A személyek szabad áramlása 4. Egy vállalkozás új telephely indítását tervezi. Az alábbiak közül melyik okmányt kell a bejelentéshez csatolni? a. ha az üzlet nem a vállalkozó tulajdonában van, hanem bérli, akkor a bérleti szerződés b. a rendőrség írásos engedélye c. a tűzoltóság írásos engedélye d. a vállalkozás alapító okirata


3 / 15

2013. október 14.


II. Igaz-hamis állítások


5 x 3 = 15 pont

Jelölje döntését (Igaz vagy Hamis) a megfelelő állítás után I vagy H betűvel! A válaszokat minden esetben indokolni kell. 1. A kötvény megvásárlójának szavazati joga van a vállalkozás közgyűlésén.

H

Indoklás: A kötvény megvásárlója hitelezője a vállalkozásnak, nem tulajdonosa, így tulajdonosi jogai nincsenek. A szavazati jog tulajdonosi jog. 2. A kft. valamennyi tulajdonosa egyetemlegesen felel a vállalkozás tartozásaiért. H Indoklás: A kft. tulajdonosainak mögöttes felelőssége van a társaság tartozásaiért. A tagok felelőssége csak addig terjed, hogy befizessék a társasági szerződésben vállalt alapítói vagyont. A vállalkozás tartozásaiért maga a vállalkozás felel. Az egyetemlegesség a korlátlan felelősséghez kapcsolódó fogalom. 3. A vállalkozásnak lehetnek olyan részcéljai, amelyek közvetlenül nem kapcsolódnak a profitmaximalizáláshoz.

I

Indoklás: A profitmaximalizálás a vállalkozás hosszú távú célja, azonban előfordulnak olyan helyzetek, amikor átmenetileg más szempontok érvényesülnek. pl. piaci helyzet megerősítése, presztízsszempontok, változások kezelése, beruházások szükségessége. 4. Egy dolgozót a nyári szezonra vettek fel, két hónapra. A vállalkozás jogszerűen jár el, ha a két hónapra járó munkabért egyszerre fizeti ki a munkaszerződésben meghatározott utolsó munkanapon.

H

Indoklás: A vállalkozás nem jár el jogszerűen, mert legalább havonta bért kell fizetnie a dolgozónak. 5.

A vállalkozás kezdeti tőkeszükséglete biztosítható a működés közben keletkező bevételekből.

H Indoklás:

A kezdeti tőkeszükséglet a későbbi napi működés bevételeiből nem finanszírozható, részben az időbeli eltolódás miatt, részben azért, mert nem a teljes bevétel jelent forrást, hanem csak a mérleg szerinti eredmény része.


4 / 15

2013. október 14.



III. Definíciók

3 x 2 = 6 pont

Értelmezze, írja le röviden a kért fogalmakat, gazdasági jelenségeket! 1. Költség A gazdasági tevékenység során felhasznált termelési tényezők pénzben kifejezett értéke. 2. Apport A tulajdonos nem pénzbeli vagyoni hozzájárulása a gazdasági társaság alapításakor. (Vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás illetve vagyoni értékkel rendelkező jog). 3. Fizetőképesség A gazdasági élet valamelyik szereplőjének olyan állapota, amikor vásárlásait és minden más esedékes fizetési kötelezettségét határidőre ki tudja egyenlíteni.


5 / 15

2013. október 14.



II. TÖRVÉNYEK, SZABÁLYOK, ÖSSZEFÜGGÉSEK ISMERETE ÉS ALKALMAZÁSA

25 pont

IV Kifejtős kérdések

3 x 5 = 15 pont

Ismereteit jól rendszerezve igyekezzen átfogó képet adni a megadott témáról! 1. Fejtse ki, milyen esetekben kötelező, vagy célszerű üzleti tervet készíteni! Soroljon fel az üzleti terv lehetséges részei közül legalább hármat! Üzleti tervet készítenek a következő esetekben pl.:

2 pont

• hitelfelvételkor a pénzintézet előírja • pályázat készítésekor előírhatják • új tulajdonos bevonásakor célszerű • beruházás-gazdasági számításokhoz célszerű Az üzleti terv lehetséges részei pl.

3 pont

• Vezetői összefoglaló • A vállalkozás általános bemutatása • Marketingterv • Működési terv • Vezetőség és szervezeti felépítés • Pénzügyi terv • Mellékletek 2. Fejtse ki, milyen módon szüntethető meg a határozott idejű munkaviszony! Milyen következménye van annak, ha a munkáltató a határozott idő letelte előtt megszünteti a munkaviszonyt? A határozott idejű munkaviszony megszüntethető azonnali hatállyal. Közös megegyezéssel megszüntethetik bármikor.

3 pont

Annak következménye, ha a munkáltató a határozott idő letelte előtt megszünteti a dolgozó munkaviszonyát az, hogy a szerződés lejártáig hátralévő teljes időre (max. 12 hónap) ki kell fizetnie az átlagkeresetet.

2 pont

3. Fejtse ki, mit nevezünk személyi jellegű ráfordításnak, sorolja fel a személyi jellegű ráfordításokat! Írja le, hogy a bérjárulék %-os mértékének növekedése milyen bérgazdálkodási lépésekre ösztönözheti a vállalkozót!


6 / 15

2013. október 14.



A személyi jellegű ráfordítások a munkavállalókhoz kapcsolódó költségek ráfordítások. 1 pont Részei:

3 pont

- bérköltség - személyi jellegű egyéb kifizetések - a munkaadó által fizetendő bérjárulékok Ha a fizetendő bérjárulék %-os mértéke nő, akkor változatlan bérösszeg mellett a személyi jellegű ráfordítások összege is nő, ezért a járulék %-os növekedése a vállalkozásokat többnyire a bérrel való takarékoskodásra ösztönzi.


7 / 15

1 pont

2013. október 14.


V. Dokumentum összeállítása


10 x 1 = 10 pont

Egy vállalkozás 2011. évi összköltség típusú eredménykimutatásának táblázatát látja az alábbiakban. A szürkével jelölt rovatokat kell kitöltenie. Írja a megfelelő helyre a tétel megnevezését, vagy a kiszámított mutatót! A beírt adatokra csak akkor kap pontot, ha a kiszámítás módját is leírja. (A társasági adó mértéke 10%, az adóalapot növelő és csökkentő tényezők kiegyenlítik egymást.)

Eredménykimutatás (adatok ezer Ft-ban) Megnevezés

2011. év

Értékesítés nettó árbevétele

347 500

Egyéb bevételek

560

Anyag jellegű ráfordítások

232 400

Személyi jellegű ráfordítások

20 200

Értékcsökkenési leírás

460

Egyéb ráfordítások

240

Üzleti tevékenység eredménye

94 760

Pénzügyi műveletek eredménye

- 1500

Szokásos vállalkozási eredmény

93 260

Rendkívüli eredmény

0

Adózás előtti eredmény

93 260

Adófizetési kötelezettség

9 326

Adózott eredmény

83 934

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

0

Jóváhagyott osztalék, részesedés

0

Mérleg szerinti eredmény

83 934

Minden rovat helyes kitöltése: 1 pont, a számadatok: 6*1 pont, az eredménykimutatás rovatainak megnevezése: 4*1 pont=

összesen 10 pont

Számítások: Üzleti tevékenység eredménye: 347 500 + 560 – (232 400 +20 200 +460 +240) = 94 760 E Ft Szokásos vállalkozási eredmény: Mivel rendkívüli eredmény nem volt, ezért: Szokásos vállalkozási eredmény = adózás előtti eredmény = 93 260 E Ft írásbeli vizsga 1222

8 / 15

2013. október 14.



Pénzügyi műveletek eredménye: Szokásos vállalkozói eredmény – üzleti tevékenység eredménye = 93 260 – 94 760 = -1500 E Ft Adófizetési kötelezettség= Adózás előtti eredmény * adókulcs = 93 260*0,1= 9 326 E Ft Adózott eredmény: Adózás előtti eredmény – adófizetési kötelezettség = 93 260 – 9326 = 83 934 E Ft Mérleg szerinti eredmény: Mivel osztalék, részesedésfizetés nem volt, ezért a mérleg szerinti eredmény = adózott eredmény = 83 934 E Ft


9 / 15

2013. október 14.



Számítást igénylő feladatok a gazdálkodási ismeretek témaköreiből

50 pont

(A pontszámok megoszlása: Az 1. feladat teljes egészében az összefüggések értelmezésére épül: 18 pont, a 2 feladatból 4 pont az összefüggések értelmezéséért, 14 pont pedig a pontos számolásért kapható, míg a 3 feladatban 3 pont az összefüggések értelmezéséért, és 11 pont a pontos számolásért adható.) 1. Mérleggel kapcsolatos számítások

18 pont

Egy kft. 2011-es vagyonmérlegére vonatkozó adatokat olvashatja az alábbiakban: •

A vállalkozás cégbíróságon bejegyzett törzstőkéje 7 500 000 Ft. Ezt az összeget a tulajdonosok az alapítás utáni 1 éven belül befizették. Az alapítás éve 2007.

•

Általános hitelfedezetként a tulajdonosok még 1 500 000 Ft-ot adtak át a vállalkozásnak, ezt azonban nem kívánták bejegyeztetni.

•

2010-ig a tulajdonosok döntése értelmében a mérleg szerinti eredményből felhalmoztak összesen 1 400 000 Ft-ot.

•

2011-ben a mérleg szerinti eredmény 1 800 000 Ft volt.

•

Egyéb tartalékot, céltartalékot nem képeztek.

•

A mérleg fordulónapján a szállítók felé a tartozás 740 000 Ft volt. Egyéb, egy éven belüli kötelezettség 540 000 Ft volt.

•

A kft. egy éven túli hiteltartozása az év végén 3 780 000 Ft, de 2011-ben a tulajdonosok még 2 000 000 Ft beruházási hitel felvétele mellett döntöttek, amelynek törlesztésére a banki feltételek szerint 2 év türelmi időt kapott a cég.

•

Egyéb források nem voltak.

A megismert információk alapján töltse ki az alábbi mérlegrészlet megfelelő sorait! Megnevezés

Adatok ezer Ft-ban 12 200 7 500 0 1 500 1 400 0 0 1 800 0 7 060 0 5 780 1 280 0

D. Saját tőke D I. Jegyzett tőke D.II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke D.III. Tőketartalék D.IV. Eredménytartalék D.V. Lekötött tartalék D.VI. Értékelési tartalék D.VII. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok F. Kötelezettségek F.I. Hátrasorolt kötelezettségek F.II. Hosszú lejáratú kötelezettségek F.III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások


10 / 15

2013. október 14.



Számítások: Saját tőke összege: jegyzett tőke + tőketartalék +eredménytartalék +mérleg szerinti eredmény =7 500 + 1 500 + 1 400 + 1 800 = 12 200 E Ft

2 pont

Hosszú lejáratú kötelezettségek összege: Hosszú lejáratú kötelezettség = 2011. év végi hiteltartozás+ 2011. évi új hitel összege Hosszú lejáratú kötelezettség = 3 780 + 2 000 = 5 780 E Ft

2 pont

Rövid lejáratú kötelezettségek összege: Rövid lejáratú kötelezettségek = 2011. év végi szállítóállomány + egyéb rövid lejáratú kötelezettség = 740 +540 = 1 280 E Ft

2 pont

Kötelezettségek összesen: Kötelezettségek összesen = hosszú lejáratú kötelezettségek + rövid lejáratú kötelezettségek = 5 780 + 1 280 = 7 060 E Ft

2 pont

Milyen esetben kerülhetne a vállalkozásnál számadat a jegyzett, de még be nem fizetett tőke sorába? Mit számolhatunk itt el?

3 pont

Ha a tagok nem fizették volna be az összes jegyzett tőkerészüket. Itt számolhatjuk el a tagok által jegyzett, de a vállalkozás számlájára még be nem fizetett tőkehányadot. Milyen rövid és hosszú lejáratú kötelezettségei lehetnek a vállalkozásnak? Írjon 2-2 példát a rövid lejáratú és a hosszú lejáratú kötelezettségekre!

4 pont

Rövid lejáratú kötelezettség pl.: -

forgóeszköz hitel,

-

kötelezettség a munkavállalókkal szemben,

-

kötelezettség a szállítókkal szemben,

-

kötelezettség a NAV-val szemben, stb.

Hosszú lejáratú kötelezettség pl: -

fejlesztési, beruházási hitel,

-

tartozások kötvény kibocsátásból

-

hosszú lejáratra kapott kölcsönök, stb.


11 / 15

2013. október 14.



A vállalkozás adatainak ismeretében húzza alá a helyes megoldást!

3*1 pont

1. A tárgyévben a vállalkozás a. nem volt nyereséges. b. nyereséges volt. c. az adatokból nem állapítható meg. 2. A vállalkozásnak tartozásai a. nincsenek. b. vannak. c. Az adatokból nem állapítható meg. 3. A vállalkozás alapvagyona az alapító okirat szerint a. 12.200 ezer Ft b. 7.500 ezer Ft c. Az adatokból nem állapítható meg.

2. Árkalkuláció

18 pont

Kis Csaba egyéni vállalkozó két szállító árajánlatát vizsgálja. Az árajánlatokról a következő információk állnak rendelkezésére: • Nagy Péter a terméket 1380 Ft+ áfa darabáron kínálja. Nagy Péter már több éve szállítója a vállalkozásnak. • Kovács Zsolt árajánlatában azt vállalja, hogy a terméket bruttó 1640 Ft/db áron szállítja. Kovács Zsolt cége új vállalkozás, a tulajdonos Kis Csaba volt osztálytársa. Kis Csaba kiszámolta, hogy a várható keresletet is figyelembe véve, darabonként legalább 600 Ft árrésre van szüksége ahhoz, hogy költségeit fedezze, és nyeresége is legyen.


12 / 15

2013. október 14.



A kalkulációhoz a következő táblázatot állította össze: Megnevezés

Nagy Péter

Kovács Zsolt

árajánlata alapján

árajánlata alapján

Bruttó beszerzési ár (Ft/db)

1753,0

1640,0

Nettó beszerzési ár (Ft/db)

1380,0

1291,0

600,0

600,0

Nettó eladási ár (Ft/db)

1980,0

1891,0

Bruttó eladási ár (Ft/db)

2515,0

2402,0

Árrés a nettó beszerzési ár %-ában

43,5

46,5

Árrés a nettó eladási ár %-ában

30,3

31,7

Árrés (Ft/db)

A kalkuláció során 27%-os áfakulccsal számol. Kerekítési szabályok: A Ft-ban számolt adatokat egész számra, a %-os mutatókat egy tizedesjegyre kerekítse! Feladatok: 1. Töltse ki a fenti táblázatot! Számítások Nagy Péter árajánlata alapján: Bruttó beszerzési ár = nettó beszerzési ár *(1+áfakulcs) = 1380 * 1,27 = 1752,6 ≈ 1753 Ft 1 pont Nettó eladási ár = nettó beszerzési ár + árrés = 1380 + 600 = 1980 Ft

1 pont

Bruttó eladási ár = nettó eladási ár *(1+áfakulcs) = 1980 *1,27 = 2514,63 ≈2515 Ft 1pont Árrés a nettó beszerzési ár %-ában = árrés/nettó beszerzési ár = 600/1380 = 0,4347≈43,5% 2 pont Árrés a nettó eladási ár %-ában = árrés/nettó eladási ár = 600/1980 = 0,3030≈30,3% 2 pont Számítások Kovács Zsolt árajánlata alapján: Nettó beszerzési ár = bruttó beszerzési ár /(1+áfakulcs) = 1640/1,27 = 1291,3 ≈1291 Ft 1 pont Nettó eladási ár = nettó beszerzési ár + árrés = 1291 + 600 = 1891 Ft

1 pont

Bruttó eladási ár = nettó eladási ár * (1+ áfakulcs) = 1891 * 1,27 = 2401,5≈2402 Ft 1 pont


13 / 15

2013. október 14.



Árrés a nettó beszerzési ár %-ában = árrés/nettó beszerzési ár = 600/1291 = 0,4647≈46,5% 2 pont Árrés a nettó eladási ár %-ában = árrés/nettó eladási ár = 600/1891= 0,3172 ≈31,7% 2 pont A kiszámított adatok és a szállítókról rendelkezésre álló információk alapján adjon tanácsot Kis Csaba vállalkozónak, hogy melyik beszerzési forrást válassza! Ismerve a konkurens cégek árait valamint vevőinek árérzékenységét, a terméket 2550 Ft-ért tervezi árusítani. Javaslat indoklással:

4 pont

Csak helyes indoklással együtt megfogalmazott javaslat fogadható el. Mindkét szállítóra vonatkozó javaslat elfogadható, mivel a tényleges piaci ár mindkét kalkulált árnál magasabb. Nagy Péter: kisebb a haszonkulcs, a szállító viszont jól ismert, régi üzleti partner. Mellette szól a megbízhatóság, az esetleges mennyiségi kedvezmény elérésének lehetősége. Kovács Zsolt választása esetén magasabb a haszonkulcs, nagyobb a haszon a szállító viszont kezdő vállalkozó, így a kockázat jelentős, bár ezt a korábbi magánismeretség valamelyest mérsékelheti. 3. Létszámmal kapcsolatos számítások

14 pont

Egy vállalkozásnak három üzlete van, amelynek adatai a következők: Megnevezés

1. üzlet

Éves nettó árbevétel (M Ft)

2. üzlet

3. üzlet

28,9

161,3

340,0

Átlagos állományi létszám (fő)

3,0

6,4

12,4

Egy főre jutó havi nettó árbevétel (E Ft/fő/hó)

800

2 100

2284,9

Feladat: Számolja ki a hiányzó adatokat!

Kerekítési szabályok: valamennyi adatot egy tizedesre kerekítse! Az 1. üzlet átlagos állományi létszáma = éves nettó árbevétel/(egy főre jutó havi árbevétel*12) = 28,9/(0,8*12) = 3 fő

1 pont

A 2. üzlet éves nettó árbevétele = létszám*egy főre jutó havi nettó árbevétel*12=6,4*2,1*12=161,28≈161,3 MFt

1 pont

A 3. üzlet egy főre jutó havi nettó árbevétele = éves nettó árbevétel/létszám/12= =340/12,4/12=2,28494≈2284,9 E Ft/fő/hó írásbeli vizsga 1222

1 pont

14 / 15

2013. október 14.



Számítsa ki, mennyi az egy főre jutó havi nettó árbevétel a vállalkozás egészére számolva! Az üzletek összes éves nettó árbevétele = 28,9+161,3+340,0 = 530,2 M Ft

1 pont

Az üzletek összlétszáma = 3 +6,4 + 12,4 = 21,8 Fő

1 pont

A vállalkozás üzleteire számolt átlagos egy főre jutó havi nettó bevétel = üzletek összes nettó éves árbevétele/üzletek összlétszáma/12= 530,2/21,8/12= 2 026 ,75≈2026,8 E Ft/fő/hó (vagy: 2.027,5 E Ft/fő/hó, ha a tanuló a részeredményt is egy tizedesre kerekíti.)

1 pont

Írja le, hogyan nevezik az egy főre jutó havi bevételt más néven! Írjon legalább két tényezőt, amely befolyásolja ennek a mutatónak a nagyságát! A mutató neve: termelékenység

1 pont

A mutatóra ható tényezők: Minden olyan tényező, amely a bevételre, illetve, ami a létszámra hat. pl. kereslet, akciók, idény, árváltozások, illetve leépítések, munkaigényesség

2pont

A következő évre a tervek szerint a vállalkozás nettó árbevétele 5%-kal emelkedik, a létszám nem változik. Számolja ki, hogyan változik az egy főre jutó havi nettó árbevétel! Tervezett árbevétel = bázisárbevétel *tervfeladat-viszonyszám = 530,2*1,05 =556,71≈556,7 MFt

1 pont

A tervezett létszám megegyezik a bázislétszámmal =21,8 fő

1 pont

Tervezett egy főre jutó havi nettó árbevétel = éves árbevétel/létszám/12= 556,7/21,8/12= 2,128 M Ft/fő/hó= 2128 E Ft/fő/hó (vagy: 2.128,4 E Ft/fő/hó, ha a tanuló a részeredményt is kerekíti)

1 pont

Az egy főre jutó havi nettó árbevétel változása: Tervezett egy főre jutó havi nettó árbevétel/bázis egy főre jutó havi nettó árbevétel = 2128/2026,8 = 1,0499 ≈105,0% (a részeredmények kerekítésével kiszámított mutatók esetén is 105,0% lesz az eredmény) Vagy: TVtf = EVtf / LVtf = 1,05 / 1,0 = 1,05 =105%

2 pont

(Ha a vizsgázó számítás nélkül, de indoklással leírja, hogy a termelékenység változása megegyezik a bevétel változásával, mivel a létszám nem módosult, akkor a teljes pontszám megadható)


15 / 15

2013. október 14.

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

Recommend Documents