VÁLLALATI INNOVÁCIÓS KÉRDİÍVES FELMÉRÉS A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN ZÁRÓTANULMÁNY

VÁLLALATI INNOVÁCIÓS KÉRDİÍVES FELMÉRÉS A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

ZÁRÓTANULMÁNY

GYİR, 2009. SZEPTEMBER 30.

Vállalati innovációs kérdıíves felmérés a Dél-dunántúli régióban

Megbízó: Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft., Pécs

Közremőködött: Dr. Csizmadia Zoltán – tudományos munkatárs Dr. Grosz András – tudományos munkatár

MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet H-9022 Gyır, Liszt F. u. 10.; H-9002 Gyır, Pf. 420. Tel: +36 96 516 570; Fax: +36 96 516 579 Web: http://www.nyuti.rkk.hu

© Minden jog fenntartva. A kötet egészének vagy részeinek másolása és sokszorosítása csak a megbízó és a készítık engedélyével lehetséges

2


TARTALOMJEGYZÉK 1.

VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ ..................................................................................................... 5

2.

KUTATÁSI KÉRDÉSEK ÉS CÉLOK ......................................................................................... 12

3.

A KORÁBBI INNOVÁCIÓS FELMÉRÉSEK TAPASZTALATAI .................................................... 14 3.1. A korábbi felmérés háttere....................................................................................... 14 3.2. A vállalkozások innovativitása a korábbi felmérés alapján .................................... 15 3.3. A vállalkozások innovációs tevékenységét befolyásoló tényezık............................. 17

4.

MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK .................................................................................................. 19 4.1. Kérdıív és mintavétel .............................................................................................. 19 4.2. A reprezentatív minta alapvetı szervezeti jellemzıi ................................................ 21 4.3. A kiegészítı innovatív minta alapvetı szervezeti jellemzıi ..................................... 24 4.4. A válaszadó személyek általános jellemzıi.............................................................. 26

5.

A VÁLLALKOZÁSOK ORIENTÁCIÓJA ................................................................................... 29 5.1. Kapcsolódás a kiemelt, stratégiai jelentıségő szektorokhoz ................................... 29 5.2. Értékesítési és beszerzési orientáció ........................................................................ 31

6.

A LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÓ JELLEGŐ BEMUTATÁSA ......................... 37 6.1. Kutatás-fejlesztés ..................................................................................................... 37 6.2. Innovációs tevékenység ............................................................................................ 39 6.3. Az innovációs szolgáltatások iránti igény................................................................ 45 6.4. Az innováció háttérjellemzıi – akadályozó tényezık és regionális adottságok....... 50

7.

AZ INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG RÉSZLETEI ........................................................................ 52 7.1. A termék-innováció jelentısége (eredeti bevezetı vs. adaptáló) ............................. 52 7.2. Az új termékek súlya az árbevételben ...................................................................... 53 7.3. Az új termékek bevezetésének idıigénye .................................................................. 55 7.4. Az új termékek bevezetésének okai........................................................................... 57

3


8.

A VÁLLALKOZÁSOK DIFFERENCIÁLÓDÁSA ......................................................................... 60 8.1. Az innovatív és nem innovatív vállalkozások jellemzıinek eltérése ........................ 60 8.2. A kutatás-fejlesztési profil eltérése .......................................................................... 65 8.3. Kiemelt prioritású szektorokhoz tartozó cégek jellemzıi ........................................ 69

9.

EGYÜTTMŐKÖDÉSI KAPCSOLATOK ..................................................................................... 76

10. VÁLLALKOZÁSOK INNOVÁCIÓS ALAPÚ CSOPORTOSÍTÁSA .................................................. 81 11. AZ INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYE ....................................................................... 87 11.1. Az innovációs szolgáltatások mélystruktúrája ......................................................... 88 11.2. A szolgáltatási igények hierarchiája ....................................................................... 92 12. AZ INNOVÁCIÓ REGIONÁLIS JELLEMZİINEK MEGÍTÉLÉSE................................................... 98 12.1. Az innovációs tevékenységet akadályozó tényezık .................................................. 98 12.2. Az innovációs szolgáltatást nyújtó szervezetek a régióban ................................... 101 FELHASZNÁLT IRODALOM ....................................................................................................... 105 ÁBRÁK JEGYZÉKE.................................................................................................................... 106 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE.......................................................................................................... 107 MELLÉKLET............................................................................................................................. 109

4


1. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Jelen zárótanulmány a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft (DDRIÜ). megbízásából „Vállalati innovációs kérdıíves felmérés a Dél-dunántúli régióban” címen 2009 májusa és szeptembere között a MTA Regionális Kutatások Központja Nyugatmagyarországi Tudományos Intézete által végzett alkalmazott kutatás eredményeit tartalmazza. 2. A kutatás célja a Dél-dunántúli régióban mőködı vállalkozások innovációs tevékenységének, illetve az innovációhoz kapcsolódó legfontosabb sajátosságaiknak a felmérése és lehetıség szerint minél részletesebb elemzése volt. A kutatás során olyan kérdésekre próbáltunk választ találni, mint például: a vállalkozások mekkora hányada tekinthetı egyáltalán innovatívnak? Milyen típusú innovatív tevékenységet folytatnak a cégek? Miben jelenik meg az újítás, vagy az újdonság? Milyen hatása van az innovációnak a vállalkozások mőködésére, versenyképességére? Milyen forrásokból hajtják végre az innovációkat? Kik, milyen szervezetek, partnerek segítenek a fejlesztések és az innováció során? Milyen tényezık hátráltatják a vállalkozások ilyen irányú aktivitását? Kik a tipikus újítók? Milyen szolgáltatásokat igényelnének ezen tevékenységeik során a vállalkozások? Hogyan értékelik a vállalkozások az innovációs tevékenységek regionális feltételrendszerét a régióban? Miként képesek részt venni tevékenységeikben a térség különbözı fejlesztési szervezetei (akár maga a DDRIÜ, akár kamarák, HVK, felsıoktatási és kutatóintézetek stb.)? 3. A munka az innováció helyzetének egyfajta status quo felmérése a Dél-dunántúli régióban. Az eredmények lehetıséget biztosítanak a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség középtávú céljainak és tevékenységének újragondolására és újrafókuszálására, valamint széleskörő és speciális információkat nyújt egy a közeljövıben kidolgozásra kerülı új regionális innovációs stratégia számára. 4. A kutatás alapját egy személyes lekérdezésen alapuló vállalati kérdıíves felmérés adta. A régióban mőködı vállalkozások lekérdezésére 2009 májusában és júniusában került sor. A kérdések nagy része nem egy évre vonatkozott, hanem az elmúlt három évet kellett figyelembe vennie a válaszadónak (jelen esetben a 2006-2008 közötti idıszakot). A kutatás vizsgálati egységei a Déldunántúli régióban mőködı vállalkozások. A reprezentatív vállalati mintába összesen 300 gazdasági szervezet került be. Az innovatív vállalkozások számának további növelését egy a Déldunántúli Regionális Innovációs Ügynökség által biztosított szakértıi lista segítette, amely közel 200 a korábbi évek tapasztalatai alapján általuk innovatívnak vélt vállalkozás adatait tartalmazta. Ezen lista valamennyi vállalkozása felkeresésre került, közülük összesen 68 vállalkozás volt hajlandó részt venni a felmérésben. A releváns gazdasági szereplıi kör 15 százaléka lett megkérdezve az empirikus kutatás során, ami hasonló jellegő felmérések esetében jónak, a teljes sokaságra vonatkozó feltételezések levonására mindenképpen alkalmasnak mondható. 5. A régió vállalkozásainak alapvetı jellemzıi közül néhányat érdemes kiemelni, mert ezek a paramétereknek komoly szerepe van a vizsgálat egészében. A régióban alacsony a kisebbségi vagy többségi külföldi tulajdonú vállalkozások száma. Csak minden tízedik vállalkozásban van külföldi tulajdon. A foglalkoztatottak száma alapján kialakított négy méretkategória ese5


tében megfigyelhetı, hogy a térségben mőködı vállalkozások több mint a fele mikrovállalkozás, még annak ellenére is, hogy kizártuk a három fınél kevesebbet foglalkoztató szervezeteket, illetve további 38 százalékuk kisvállalkozás. A cégek háromnegyedénél 2008-ban a nettó árbevétel nem haladta meg a 200 millió forintot (többségüknél tehát bıven 1 millió euro alatti árbevétel realizálódott csupán). 6. A legtöbb esetben a vállalkozás felsı vezetésébıl kerültek ki a válaszadók (maguk a tulajdonosok vagy az igazgatói jogkörben dolgozó alkalmazottak). Többségük diplomás vagy legalább érettségizett személy. A vezetıi pozíciókban túlsúlyban vannak a férfiak, csak minden harmadik személy nı. Életkor szerint a két legnagyobb arányú csoport az ötvenes és a negyvenes években járó generáció. 7. A reprezentatív mintában a vállalkozások 60 százaléka, az innovatív részmintában pedig a cégek 77 százaléka a hat kiemelt jelentıségő szektor valamelyikéhez kapcsolta a szervezet tevékenységét. Három szektor kiugróan fontos a régióban: a legtöbb cég vagy az agrárinnovációval, élelmiszer innovációval összefüggı tevékenységekbe tud bekapcsolódni (27%), vagy az elektronika és gépipar (12,5%) vagy pedig az oktatási- kulturális szolgáltató ipar tevékenységéhez kötıdik szorosabban. A stratégiai és tervezési szempontból kiemelt szektorok helytállóak, a cégek jelentıs része tevékenységében kapcsolódik valamelyikhez. 8. Az egyes földrajzi helyekhez rendelt becsült beszerzési és értékesítési arányok átlagértékei alapján kirajzolódik egy vállalati orientációs hierarchia. A beszerzés szempontjából a legnagyobb súlya az országos szintnek van, ezt követi a megye és a régió. Az értékesítés során a megye súlya kiemelkedı, majd az ország többi része következik és a harmadik helyen szintén a régió másik két megyéje áll. A beszerzés és az értékesítés esetében is a régió vállalkozásainak 85-90 százalékánál a belföldi piacok dominálnak. A külföldi tulajdonú cégek esetében az értékesítés kapcsán domináns szerepe van a nemzetközi piacnak, míg a beszerzések terén ez nem ilyen egyértelmő. Ott inkább csak a többségi külföldi tulajdonú cégeknél jelent komoly tényezıt a nemzetközi gazdasági tér. Jelentıs összefüggés, egyfajta párhuzamosság figyelhetı meg a beszerzések és az értékesítések esetében a földrajzi súlypontokban. A vállalkozások 40-50 százalékának a beszerzési orientációja szinte ugyan arra a földrajzi egységre esik, mint az értékesítési orientációja. 9. A kutatás legfontosabb eredményei: A régió vállalkozásainak 30 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt három évben átlagosan az árbevétele bizonyos hányadát kutatás-fejlesztésre fordította. A saját K+F foglalkoztatottal rendelkezı cégek aránya jóval alacsonyabb (14%). A cégek egyharmadánál nem volt 2008-ban felsıfokú végzettségő munkavállaló. Tíz vállalkozás közül négy rendelkezik saját termékkel (termékekkel). A régió gazdasági szervezeteinek összesen 13-14 százaléka jellemezhetı úgy, hogy saját „házon belüli” kutatás-fejlesztést valósít/valósított meg az elmúlt három évben. Innovatívnak akkor tekinthetünk egy vállalkozást, ha a négy innováció típus közül legalább egy elıfordult az elmúlt három évben. Ebben a megközelítésben a régió vállalkozásainak egyharmada innovatívnak minısíthetı.

6


A legnagyobb arányban elıforduló innováció típus az árufejlesztés, de ez is csak a cégek 15 százalékánál fordult elı. A másik termék-innováció (szolgáltatások fejlesztése) még alacsonyabb arányban van jelen a térségben (11%). A nem-termék jellegő innovációk közül a folyamat- innováció volt a leggyakoribb (13%) és a szervezési-szervezeti a legritkább (8%). A háromszáz megkérdezett cég között összesen nyolcnál fordult elı az innováció sikerességét mutató valamelyik produktum. A legnagyobb valószínőséggel a publikációk, majd a szabadalmak végül a találmányok fordulnak elı, de csak elenyészı számban (7, 2 és 1%). A vállalakozások jelentıs hányada kizárólag egy fajta innovációs tevékenységet végzett az elmúlt három évben (61%). Összetettebb innovációs tevékenységi profilja a cégek mindössze 10 százalékának van, de ebben a csoportban is a két innovációs tevékenységi forma a mérvadó. A cégek a megismert innovációs paraméterekhez igazodva értékelték saját adottságaikat. Kirajzolódik egy komoly 40-50 százaléknyi csoport, amely tagjai kimondottan rossznak érzékelik saját képességeiket ezen a területen (maximum három pontot adva maguknak). Ezzel szemben a versenytársakat a többség jobb adottságúnak tekinti, és nem csak relatív, de abszolút értelemben is. A tervek szintjén sokkal kedvezıbb tendenciák figyelhetık meg a régióban. A vállalkozások 77 százaléka tervez valamilyen fejlesztést a közeljövıben. 23 százalékuk egyetlen területen sem akar fejleszteni, 40 százalékuk általában 2-3, maximum 4 fejlesztési formát tartana reálisnak saját tevékenységére vonatkozóan, egyharmaduk viszont úgy nyilatkozott, hogy akár 5 területen is bele vágna a fejlesztésbe. A háromszáz megkérdezett vállalkozás közül 56 volt olyan (19%), amely egyetlen szolgáltatásfajtát sem vett igénybe az elmúlt három évben. Szinte pontosan hasonló az aránya azon cégeknek, amelyeknek várhatóan a közeljövıbe sem lesz szükségük ilyen szolgáltatásokra. Az elmúlt években igénybe vett szolgáltatások esetében csak néhány általános üzleti szolgáltatás iránt volt magasabb igény a térségben. Ráadásul ezeknél sem haladta meg a szolgáltatást igénybe vevık köre az 50 százalékot. A közeljövıben nem várható változás a vállalatok szolgáltatási igényeinek struktúrájában, alapvetıen ugyan azok a tevékenységek dominálnak a jövıbeli tervek szintjén is. Napjainkig a régióban három szervezettípus szolgáltatásai iránt volt intenzívebb a kereslet a vállalkozói szférában: kereskedelmi és iparkamarák, tanácsadó cégek, vállalkozói központok. A regionális innovációs ügynökség szolgáltatásait mindössze a cégek 5 százaléka vette igénybe eddig. A közeljövıben mindegyik szervezettípus szolgáltatásai iránt növekedhet a kereslet, de ez a növekedés nem egyenlı mértékő: a két ügynökség esetében a jövıben jóval több vállalkozás tudná elképzelni, hogy igénybe vegye a szolgáltatásaikat. Néhány éven belül a fejlesztési ügynökség a cégek egyharmadánál jöhet potenciális szolgáltatóként számításba, míg az innovációs ügynökség az egynegyedüknél.

7


Az innovációt akadályozó tényezık esetében nagyon világos demarkációs vonalak lettek kijelölve a vállalatok válaszai során. Ezeket a tényezıket a vállalkozások nagyságrendileg egyharmada nagyon jelentıs, míg további egyharmada közepesen jelentıs akadályozó tényezıknek minısítette. A várakozásoknak megfelelıen az anyagi, pénzügyi és piaci tényezık szerepelnek a lista elején: túl költséges az innováció, tıkehiány, elérhetı külsı finanszírozási források hiánya, piacot bejáratott vállalkozások uralják.

10. Az elmúlt három esztendıben új terméket bevezetık valamivel több, mint a fele a piacon is újnak számító áruval, vagy szolgáltatással rukkolt elı, azaz tekinthetı eredeti bevezetınek, és ilyen szemszögbıl e csoport innovációs tevékenysége egy erısebb versenyképességi háttértényezıként értékelhetı. Kétharmaduk számolt be már a piacon ismert termék adaptációjáról, és a cég életében történt újszerő bevezetésérıl, míg összességében 40%-uk esetében mindkét típus elıfordult. 11. A termék-innovációt folytató vállalkozások felénél az új termékek szerepe az árbevételben nem haladja meg a 10 százalékot, sıt negyedüknél a 3 százalékot sem. Az eredeti bevezetık és az adaptálók között ilyen téren markáns különbség nem tapasztalható, az adaptálóknál minimálisan magasabb értéket kaptunk válaszul. 12. Bár az új ötletek felmerülésétıl a kész termékek piaci bevezetéséig átlagosan 8,5 hónap telik el, a vállalkozások 30 százaléka képes már 2 hónapon belül kész piaci termékkel megjelenni, de a termék-innovációt folytatók 46 százalékának is csak 3 hónap szükséges. A cégek 12 százaléka számára viszont legalább egy évre van szükség. Az eredeti bevezetık és az adaptálók csoportja között szintén nem mutatható ki komoly eltérés, érdekes módon az eredeti bevezetık tekinthetık egy kicsit gyorsabbnak e téren. 13. Az új termékek bevezetésének legfontosabb motivációs tényezıi között dominánsak a piachoz kapcsolódó okok. A nyitott kérdésre adott válaszok leggyakrabban a meglévı piaci részesedés növelésére, új piacokon történı megjelenésre, a piaci igény, kereslet alakulására, valamint a termékskála és a forgalom bıvítésére hivatkoztak. Emellett megjelent még a meglévı termék továbbfejlesztése, annak minıségi fejlesztésével, a költségek csökkentése, vagy a hatékonyság javítása is, mint újítási ok. Az áru és a szolgáltatás innovációk bevezetésének hátterében álló tényezık között szignifikáns különbség nem tapasztalható. 14. Az innovatív és nem innovatív vállalkozások jellemzıinek eltérése. Ha az eredményeket, az elmúlt idıszakra vonatkozó ismereteinket arra használjuk fel, hogy megválaszoljuk, vajon milyen típusú gazdasági szervezetek fognak a jövıben is komolyabb innovációs tevékenységet végezni, akkor az alábbi jellemzıkre érdemes hangsúlyt helyezni: nagyobb árbevétel saját termék/termékpaletta önálló kutatás-fejlesztés néhány húzóágazat, szektor (gépipar, vegyipar, élelmiszeripar és a régió kiemelt szektorai) tudás-orientált munkaerıigény minıségbiztosítás

8


nagyobb kereslet az üzleti-gazdasági szolgáltatások iránt fejlesztés-orientált jövıkép

Az innováció elıfordulásával szignifikáns összefüggés nem figyelhetı meg az alábbi tényezıknél: melyik megyében található a vállalkozás székhelye vállalkozás alapításának éve vállalkozás gazdasági formája vállalkozás része-e cégcsoportnak külföldi tulajdon részaránya beszerzési orientáció értékesítési orientáció legfontosabb versenytárs innovativitásának megítélése 15. A kutatás-fejlesztési profil eltérése. Ha az eredményeket, az elmúlt idıszakra vonatkozó ismereteinket arra használjuk fel, hogy megválaszoljuk, vajon milyen típusú gazdasági szervezetek fognak a jövıben is önálló kutatás-fejlesztési tevékenységet végezni, akkor az alábbi jellemzıkre érdemes hangsúlyt helyezni: nagyobb árbevétel saját termék/termékpaletta néhány húzóágazat, szektor (gépipar, vegyipar és a régió kiemelt szektorai) tudás-orientált munkaerıigény cégcsoporthoz tartozás nagyobb kereslet az üzleti-gazdasági szolgáltatások iránt fejlesztés-orientált jövıkép. A K+F ráfordítás elıfordulásával szignifikáns összefüggés nem figyelhetı meg az alábbi tényezıknél: melyik megyében található a vállalkozás székhelye vállalkozás alapításának éve vállalkozás gazdasági formája foglalkoztatottak statisztikai állománya külföldi tulajdon részaránya beszerzési orientáció értékesítési orientáció minıségbiztosítási tanúsítvánnyal való rendelkezés 16. A kiemelt prioritású szektorokhoz tartozó cégek és az ezen szektorokhoz nem kapcsolódó vállalkozások között az innovációs és K+F alapjellemzıkben alapvetıen nem figyelhetık meg szignifikáns eltérések, bár a régió számára stratégiai jelentıségő ágazatokban mőködı vállalkozások innovációs aktivitása az új áruk bevezetését leszámítva minden innovációs típus esetében valamivel magasabb volt. Valós és jelentıs különbség elsısorban a vállalkozások által igénybe vett, valamint a jövıben várhatóan igénybe veendı szolgáltatások összetettségében fedezhetı fel. A kiemelt szektorok esetében jellemzıen több mint kétszer annyi különbözı szolgáltatást vettek, illetve kívánnak igénybe venni a jövıben, bár ez már lehet, hogy a tudatos és fókuszált fejlesztéspolitika nyújtott kínálatra történt reakciók eredménye. Innovációs 9


tevékenységüket és K+F potenciáljukat figyelembe véve a hat kiemelt szektor nem alkot egy homogén csoportot. Elsısorban a biotechnológia, gyógyszerkutatás, egészségipar, valamint az informatika és IT szektor vállalkozásai tőnnek ki a többi közül, átlagosnál általában sokkal magasabb K+F és innovációs értékeikkel. E két szektor mellett még a környezetipar, energetika, megújuló erıforrások területéhez kapcsolódó cégek tekinthetık innovtívabbnak, míg a másik három szektor eredményei átlagosnak, vagy inkább átlag alattinak mondhatóak. 17. A vállalkozások együttmőködési kapcsolataira vonatkozóan a következı megállapítások tehetıek: Az innovatív cégek kiemelkedıen magas száma, több mint 85 százaléka együttmőködött innovációs tevékenysége során valamilyen szervezettel. A legfontosabb együttmőködı partnerek az innováció során az ügyfelek/vásárlók és a beszállítók. Ilyen szervezetekkel az innovatív cégek 60 százaléka együttmőködött az innovációs folyamat valamelyik periódusában. A kooperációs rangsor második szintjén három olyan intézménytípus áll, amelynek az elıfordulási aránya már jóval kisebb, nagyjából minden harmadik vállalkozás számolt be velük együttmőködı kapcsolat elıfordulásáról: ide tartoznak az innovációs szervezetek (innovációs és technológiai központok, vállalkozásfejlesztési szervezetek, regionális fejlesztési szervezetek), a versenytársak, cégcsoporthoz vagy az adott ágazathoz tartozó más vállalkozások. Az innovációs tevékenységet végzı vállalkozások 45 százaléka együttmőködött vagy innovációs szervezettel, vagy felsıoktatási intézménnyel vagy kutatóhellyel. Az innovatív cégek kapcsoltrendszerének összetettsége: többségüknek egyszerre három vagy két fajta intézménytípussal volt innovációs együttmőködési kapcsolata. Kimondottan széles körő network az alminta mindössze tíz százalékánál figyelhetı meg. 18. A szolgáltatási igények rendszerezésével megállapítható, hogy a megkérdezett vállalkozások szolgáltatás igénybevételi sajátosságaik alapján világosan elkülöníthetıek, azok egymástól markánsan különbözı szolgáltatási csoportokat alkotnak. Tehát bizonyos szolgáltatási igények egymással együtt járnak, azokat a vállalkozások többnyire együtt veszik igénybe. Ezeket a szolgáltatási csomagokat célszerő összeszervezni, és a regionális innovációs rendszer optimalizálása során azokat egy helyen, vagy egymáshoz kapcsolódva is kínálni.: a napi mőködéshez kapcsolódó üzemeltetési vagy infrastrukturális szolgáltatások; a hagyományos vállalkozási tanácsadások (adó, pénzügy, könyvvitel, jog); a pályázatokkal kapcsolatos szolgáltatások és a különbözı pénzügyi konstrukciók; az új tudáshoz és információkhoz, illetve tapasztalatokhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatások; a szélesebb értelemben vett innovációs szolgáltatások; a kifejezetten termék és technológia specifikus fejlesztési szolgáltatások; 19. Markánsan különbözı az innovatív és a nem innovatív vállalkozások szolgáltatási igénye, valamint a szolgáltatások iránt várható jövıbeni kereslete. A nem innovatív vállalkozások esetében teljesen érthetı módon még inkább dominánsak a hagyományosabb, általános vállalkozási szolgáltatások. Ezzel szemben az új terméket, technológiát bevezetı, vagy legalább a

10


szervezeti-szervezési és marketing innováció területén aktívabb cégek számára már kevésbé fontos a tanácsadási terület, míg sokkal magasabb a valós fejlesztésekhez kapcsolódó speciális szolgáltatások jelentısége. Ezek közül is esetükben elsısorban a következıkre érdemes a jövıben nagyobb figyelmet fordítani: termékvizsgálat, technológiafejlesztés, marketinget és kommunikáció, termékminısítés, technológiai helyzetfeltárás, kiállításokon, szakvásárokon való megjelenés biztosítása, elsı minta bevizsgálása, üzleti kapcsolatok bıvítése, partnerközvetítés, speciális laboratóriumi vizsgálatok piackutatás. Egy szőkebb kör számára pedig fontosak lehet még továbbá a speciális képzési programok, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tanácsadások és az infokommunikációs technológiák. 20. A vállalkozások innovációs tevékenységét akadályozó a lokális üzleti környezetben keresendı tényezık összetettségének a vizsgálatával sajátos problémakörre világíthatunk rá. A 149 innovatív vállalkozás közül 42 db a megadott 11 lehetséges tényezıbıl legkevesebb hatot jelölt meg, mint amelyek legalább közepes mértékben akadályozták. Ez a vizsgált cégcsoport 28 százaléka. Felmerül a kérdés, hogy vajon ezen 42 vállalkozás mutat-e bármilyen területen hasonlóságot. Megvizsgálva a válaszokat számos mutató esetében megfigyelhetı bizonyos fokú felülreprezentáltság, így azok lehetséges magyarázó faktorai a komolyabb problémáknak: területi elhelyezkedés (Baranya) árbevétel (50-200 millió Ft között) K+F ráfordítás aránya az árbevételbıl (0,1-5% között) foglalkoztatottak száma (10-49 fı között) értékesítés földrajzi súlya (régión kívüli és jelentıs nemzetközi orientáció) beszerzés földrajzi súlya (regionális orientáció) termék-innováció újszerősége (adaptáló) legfontosabb versenytárs innovativitása (nagyon innovatív versenytárs) önálló termék léte (nem rendelkezik) 21. Végül megállapítható, hogy a megkérdezett vállalkozások korábban döntıen a kamarák, helyi vállalkozási központok és a piaci tanácsadó cégek innovációs szolgáltatásaira tartottak igényt, azonban a jövıben ez a kör várhatóan jelentısen bıvül, elsısorban regionális fejlesztési ügynökség és a regionális innovációs ügynökség irányába. A szolgáltatásokat igénybevevık között meghatározó többségben voltak a kifejezetten innovatív, tudásintenzív és K+F orientált vállalkozások, vagy a legalább átlagos innovációs tevékenységet kismértékben meghaladó cégek. A jövıben egyértelmően tapasztalható lesz a korábban nem innováló vállalkozásoknak is a megjelenése, mint szolgáltatást igénybevevı. A régión belül jelentıs különbségek vannak a tekintetben is hogy mely megyében melyik partnerszervezetet és annak szolgáltatásait preferálták a megkérdezett vállalkozások. 11


2. KUTATÁSI KÉRDÉSEK ÉS CÉLOK A Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (DDRIÜ) 2004 végén alakult a Déldunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (DDRFÜ) vezetésével és további 6 konzorciumi partner részvételével, azzal a céllal, hogy akárcsak a másik hat régióban elısegítse egy hatékonyan mőködni képes regionális innovációs rendszer kialakulását, koordinálja az innovációs szervezetek szinergiára épülı mőködését és természetesen növelje a térség vállalkozásainak innovációs aktivitását. 2008. elején a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség a korábbi konzorcium alapjain az innovációban és gazdaságfejlesztésben érdekelt regionális szervezetek bevonásával megalapította a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft-t, mely 2008. július 1-én kezdte meg mőködését a korábbi három évhez hasonló Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal által nyújtott pályázati támogatás segítségével. A Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség rövid és középtávú célkitőzéseinek megfogalmazását, illetve azok elérése érdekében felállított feladattervét nagymértékben meghatározta a régió regionális innovációs stratégiája. A Dél-dunántúli régió regionális innovációs stratégiája (RIS) 2004-ben készült el és került elfogadásra egy széleskörő partnerségen alapuló nemzetközi projekt keretében. Elsısorban nem a 2004 óta eltelt öt év, hanem az ezen idıszak alatt a hazai innováció politikában és annak decentralizációjában, az innováció támogatását szolgáló nemzeti és regionális intézményi és eszközrendszerben bekövetkezett gyors változásoknak köszönhetıen a szereplık többsége, különösen az önálló jogi személyiségő szervezetként útjára indított Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség felismerte egy új regionális innovációs stratégia szükségességét. Ez az új stratégia kell, hogy iránymutatást adjon mind az ügynökség, mind pedig a régió többi innováció támogató szereplıjének az elkövetkezendı idıszakban folyó tevékenysége számára. Jelen zárótanulmány a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. megbízásából „Vállalati innovációs kérdıíves felmérés a Dél-dunántúli régióban” címen 2009 májusa és szeptembere között a MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete által végzett alkalmazott kutatás eredményeit tartalmazza. A kutatás célja a Dél-dunántúli régióban mőködı vállalkozások innovációs tevékenységének, illetve az innovációhoz kapcsolódó legfontosabb sajátosságaiknak a felmérése és lehetıség szerint minél részletesebb elemzése volt. A kutatás alapját egy a vállalkozások körében kifejezetten e célból végzett kérdıíves felmérés képezte, mely a 2006-tól 2008 végéig tartó hároméves idıszakban lezajlott innovációkról és az ahhoz kapcsolódó belsı és külsı tényezıkrıl kívánt primer, más forrásból el nem érhetı információt győjteni. A kérdések többsége új, illetve jelentısen továbbfejlesztett árukra vagy szolgáltatásokra, valamint új vagy jelentısen továbbfejlesztett folyamatok, logisztikai vagy terjesztési módszerek, marketing-innováció és szervezési-szervezeti innováció bevezetésére vonatkoztak.

12


A kutatás során olyan kérdésekre próbáltunk választ találni, mint például: a vállalkozások mekkora hányada tekinthetı egyáltalán innovatívnak? Milyen típusú innovatív tevékenységet folytatnak a cégek? Miben jelenik meg az újítás, vagy az újdonság? Milyen hatása van az innovációnak a vállalkozások mőködésére, versenyképességére? Milyen forrásokból hajtják végre az innovációkat? Kik, milyen szervezetek, partnerek segítenek a fejlesztések és az innováció során? Milyen tényezık hátráltatják a vállalkozások ilyen irányú aktivitását? Kik a tipikus újítók? Milyen szolgáltatásokat igényelnének ezen tevékenységeik során a vállalkozások? Hogyan értékelik a vállalkozások az innovációs tevékenységek regionális feltételrendszerét a régióban? Miként képesek részt venni tevékenységeikben a térség különbözı fejlesztési szervezetei (akár maga a RIÜ, akár kamarák, HVK, felsıoktatási és kutatóintézetek stb.)? A munka az innováció helyzetének egyfajta status quo felmérése a Dél-dunántúli régióban. A módszertani fejezetben bemutatott korlátok figyelembevételével reprezentatív módon tárja fel a régió vállalkozásainak sajátosságait. Ennek következtében az eredmények lehetıséget biztosítanak a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség középtávú céljainak és tevékenységének újragondolására és újrafókuszálására, valamint széleskörő és speciális információkat nyújt egy a közeljövıben kidolgozásra kerülı új regionális innovációs stratégia számára. Természetesen a késıbbiekben jelen kutatás során elvégzett felmérést megismételve lehetıség nyílik a folyamatokra, tendenciákra vonatkozó következtetések levonására is, hiszen jelen eredmények már megfelelı bázisául szolgálhatnak egy késıbbi összehasonlító vizsgálatnak, akár az innovációs tevékenységek egészére vonatkozóan, akár annak csak egy szőkebb szegmensét illetıen. A kutatatás során elvégzett kérdıíves felmérés egyik fı célja a reprezentativitás volt, annak érdekében, hogy az valóban reális alapját képezhesse az egész régióra irányuló innováció politika stratégiai irányainak, legfontosabb beavatkozási pontjainak kialakítása során. A reprezentativitás természetesen csak bizonyos korlátok között volt megoldható, mely korlátok (méretnagyság, ágazati lehatárolás) a megbízóval a felmérés megkezdését megelızıen többszörösen is egyeztetésre kerültek és a módszertani háttér bemutatásakor részletesen ismertetésre és indokolásra kerülnek. Az innovatív cégek sajátosságainak pontosabb feltárását a megbízó egy saját maga által győjtött szakértıi listával, és az azon alapuló alminta kialakításának lehetıségével segítette. A kutatási munka során a következı outputok készültek el, és kerültek átadásra a megbízó, azaz a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. számára: 1 db régió specifikus innovációs kérdıív sablon (jövıben történı újbóli felhasználása esetén lehetıség van a mostani eredményekkel való összehasonlítására) 1 db elektronikus vállalati innovációs felmérés adatbázisa (excel és spss sav formátumokban további felhasználásra) 1 db vállalti innovációs helyzetelemzés a régióban mőködı vállalkozások kérdıíves felmérésének eredményei alapján (jelen kutatási zárótanulmány).

13


3. A KORÁBBI INNOVÁCIÓS FELMÉRÉSEK TAPASZTALATAI A Dél-dunántúli régióban legutóbb hét éve, 2002 elején került sor a jelenlegi vállalati innovációs felméréshez hasonló nagyszabású vizsgálatra a Kapos Innovációs Transzfer Központ Kht. által koordinált „Technológia alapú kis- és középvállalkozások nemzetköziesítésének segítése, technológia transzfer feltételeinek megteremtése” címet viselı program megvalósításának keretében. A program támogató partnerszervezetei voltak a térség kereskedelmi és iparkamarái is, ugyanakkor érdekes módon annak elsıdleges fókusza Baranya, Tolna, valamint Zala megye voltak (120-90-90 megcélzott vállalkozással), míg Somogy megye más programból finanszírozottan került a felmérésbe egy szőkebb 50 céget felölelı mintával. Bár a felmérés nem felelt meg a reprezentativitás feltételeinek, megállapításai és következtetései mégis érdekesek lehetnek a jelenlegi kérdıíves vizsgálat szempontjából, annak ellenére is, hogy az alkalmazott alapvetıen más módszertani megközelítés nem teszi lehetıvé az eredmények egymással való közvetlen összehasonlítását. Jelen rövid fejezet összeállítása során nagymértékben támaszkodtunk Márton György korábbi tanulmányára (Márton 2004) valamint a régió 2004-ben készült innovációs stratégiájára (A Dél-dunántúli régió regionális innovációs stratégiája, 2004).

3.1.

A korábbi felmérés háttere

A korábbi kérdıíves felmérés elsıleges célja a régió kis- és középvállalkozásainak általános gazdasági illetve különös hangsúllyal azok innovációs tevékenységére, a vállalkozások technológiai transzfer szolgáltatásokhoz való viszonyulására, illetve a vállalkozások finanszírozására vonatkozó legfontosabb információk felmérése volt, hogy azok alapján a régió innovációs fejlesztése érdekében általános ajánlások kerülhessenek megfogalmazásra. A felmérés alapját egy 60 kérdésbıl álló kérdıív jelentette a fent jelzett négy fı területtel (általános adatok, innovációs tevékenység, technológiai transzfer, finanszírozás). A felmérés során a Dél-dunántúli régió három megyéjében (Baranya, Somogy, Tolna) összesen 258 vállalkozás töltötte ki személyes lekérdezés útján a kérdıívet. A kérdıíves felmérés során a minta összeállításakor nem volt cél a teljes vállalati populáció reprezentativitása, aminek köszönhetıen az eredmények sem megyei, sem vállalkozásméret, sem pedig ágazati dimenzióban nem tekinthetıek reprezentatívnak, a megfogalmazott megállapítások a közel 260 megkérdezett vállalkozásra vonatkoznak és nem általánosíthatóak a régió vállalkozásaira, vagy azok egy tágabb csoportjára. A vizsgálat alapvetıen a régióban mőködı KKV-k innováció alapú fejlıdési lehetıségeire fókuszált, a felmérésbe bevont ágazati osztályok és gazdasági tevékenységcsoportok kiválasztásakor a szakértık két fı szempontot vettek alapul: a) a tevékenységek illeszkedjenek a régió gazdasági szerkezetéhez (azaz a régió gazdaságában fontosabb szektorok kerültek kiválasztásra); b) a kiválasztásra kerülı ágazatok között egyaránt szerepeljenek alacsony és magas átla-

14


gos technológiai színvonalú tevékenységi formák. A mintának a kiválasztott ágazatokon belüli megoszlása már követte azok régión belüli bruttó hozzáadott érték, illetve foglalkoztatottság szerinti súlyát. E kritériumoknak köszönhetıen a felmérés alapját összesen 8 ipari és építıipari ágazat képezte: élelmiszeripar, építıanyag-ipar, építıipar, fafeldolgozás, fémmegmunkálás, gépgyártás, mőanyagipar, textil- és bıripar. A minta összetételét tekintve Tolna megye gazdasági súlyához képest némileg felülreprezentált, míg Somogy megye jelentıs mértékben alul reprezentált volt. Méretnagyságukat tekintve 18%-uk mikrovállalkozás, 60%-uk kisvállalkozás, 21%-uk pedig közepes mérető vállalkozás volt, mindössze 1-2 nagyvállalat került a mintába. A felmérésben érintett vállalkozások ágazati megoszlását illetıen a fent említett 8 szektorból az építıipar, az élelmiszeripar és a fémmegmunkálás volt a legjelentısebb, e három tevékenység csoport adta a tejes minta több mint 57%-át. A megkérdezett vállalkozások döntı többsége (81%) tisztán hazai tulajdonú KKV volt, míg további 6% esetében is többségi hazai tulajdonról beszélhettünk.

3.2.

A vállalkozások innovativitása a korábbi felmérés alapján

Mindenek elıtt a kérdıíves felmérésben résztvevı vállalkozások innovációs tevékenységét, megújulási képességét kívánjuk bemutatni. A vizsgálat során a felmérésben részt vevı vállalkozások innovativitását három kérdés segítségével mérték: 1) vezetett-e be a vállalkozás az országban újnak minısülı terméket/szolgáltatást; 2) vezetett-e be a vállalkozás a vállalkozás számára új terméket/szolgáltatást; 3) vezetett-e be a vállalkozás új technológiát/termelési eljárást. Ezek alapján innovatívnak minısítettek egy vállalkozást amennyiben az legalább az egyikre pozitívan válaszolt. A késıbb ismertetésre kerülı innovációs felmérésünk ezen értelmezésnél még tágabban használja majd az innováció fogalmát, hiszen az itt megjelenı termék- és folyamat-innováció mellett kitér a szervezési-szervezeti és a marketing innovációk megvalósítására is. A felmérésbe bevont vállalkozások összesen 46%-a számolt be valamilyen innovációs tevékenységrıl a lekérdezést megelızı három évre vonatkozóan. A termék- és szolgáltatásfejlesztési, valamint a technológiai jellegő innováció aránya megközelítıleg hasonló volt. Az innovatív vállalkozások az átlagosnál kedvezıbb gazdasági eredményességi mutatókkal bírtak, árbevétel-arányos nyereségük 93%-kal, saját tıke arányos árbevételük pedig 31%-kal haladta meg az átlagos szintet. Az elmúlt három évben bevezetett innovációs fejlesztésekbıl származó bevételek átlagos aránya 24,4% volt a vállalkozások összes árbevételébıl. A megkérdezett vállalkozások estében egyértelmő összefüggés mutatható ki az innovativitás és a vállalkozás mérete (foglalkoztatottak száma) között. A leginnovatívabbak a közepes mérető vállalkozások voltak (52%), igaz tılük csak kis mértékben maradtak el a kisvállalkozások (48%), míg a 10 fı alatti mikrovállalkozások esetében már csak 29% volt a valamilyen innovációs fejlesztést végrehajtók aránya a mintában. A vizsgált vállalkozások esetében szektorális eltérések is felfedezhetık. A gépgyártás, a textilés bıripar valamint az építıanyag-ipar területén mőködı cégek bizonyultak a leginnovatívabbaknak, bár az élelmiszeripari és a fafeldolgozással foglalkozó vállalkozásokra is átlagon fe15


lüli innovativitás volt a jellemzı. Az építıipari vállalkozások között volt a legalacsonyabb az innovatív cégek aránya épp csak minden negyedik, de a mőanyagipar és a fémfeldolgozás területe is az átlag alatt maradt. A vizsgálatba bevont vállalkozások fı tevékenységének jellege alapján a saját késztermék elıállítással foglalkozó cégek átlagon felül innovatívnak mutatkoznak (57%), de a beszállítói tevékenység is pozitívan hat az innovációs aktivitásra, esetükben is miden második cég hajtott végre valamilyen innovációs fejlesztést a megelızı három évben. Érdekes módon, az elızetes hipotézisekkel ellentétben a megkérdezett vállalkozások esetében a bérmunkát végzık is átlagosan innovatívnak mondták magukat, ami azonban valószínőleg inkább csak a reprezentativitás hiányosságai miatt fennálló torzítás hatásaként értékelhetı. Ugyanakkor jóval az átlag alatti innovációs aktivitás jellemzi a kereskedelmi tevékenységet végzı (esetükben nem meglepı), valamint a gazdasági-üzleti, illetve a mőszaki-mérnöki szolgáltatást végzı cégeket. Tehát a régióban a minta alapján elsısorban az iparhoz kapcsolható az újdonságok bevezetése. Bár az innovációs aktivitásra kimutathatóan pozitív hatással volt a megkérdezett vállalkozások tulajdonosi szerkezetében jelenlévı külföldi tıke, az eltérés nem volt túlságosan magas az átlagos 46%-hoz képest (52%). A külföldi mőködıtıke mértéke pedig szinte egyáltalán nem befolyásolta érdemben a válaszokat, a tisztán külföldi tulajdonban lévı cégek hasonló aktivitást mutattak, mint a többségi külföldi, vagy a többségi hazai tulajdonú vállalkozások. Egyértelmő a kimutatható kapcsolat a vizsgálatba bevonásra került vállalkozások újítási hajlandósága és a gazdasági kapcsolatrendszerük nemzetközi piacokra történı kiterjedtsége között. Az export árbevétellel is rendelkezı cégek között 17%-kal magasabb az innovatívak aránya a csak hazai piacra értékesítıkével szemben a mintában. A kapcsolat valószínősíthetıen kétirányú: az exporttevékenység egyfelıl inspirálja az innovációs tevékenységet, másfelıl pedig az innovatívabb vállalkozások versenyképesebbek a nemzetközi piacokon. Nemcsak a külföldi piacok, de az országon belüli kiterjedtem piaci kapcsolatok is hasonló hatással voltak a megkérdezett vállalkozásokra. Azaz a legkisebb arányban azon a cégek között találtunk innovatívat, amely piacai dominánsan csak saját megyéjéhez köthetıek (32%), míg a regionális orientációjúaknál már valamivel magasabb (37%-os) az egész országra kiterjedıeknél pedig már az átlagot is megközelítı értékeket kaptunk (44%). A vállalkozások innovációs aktivitása, megújuló képessége összefüggésben volt a vállalkozások humán és szervezeti mőködési jellemzıivel is. A felmérés kimutatta, hogy a mintában szereplı vállalkozások esetében a foglalkoztatottak képzettsége és az alkalmazottak nyelvtudása ösztönzıleg hatott az innovációs fejlesztésekre. Míg a felsıfokú végzettségő alkalmazottakat foglalkoztató cégek 3, az idegen nyelvtudással rendelkezı alkalmazottakat foglalkoztatók 9 százalékponttal haladták meg az átlagos értéket. Hasonlóan a minıségbiztosítási tanúsítványnyal rendelkezı vállalkozások körében is 5 százalékpontos pozitív eltérés volt tapasztalható.

16


3.3.

A vállalkozások innovációs tevékenységét befolyásoló tényezık

A vizsgálatban szereplı vállalkozások innovációs tevékenységére jellemzı legfontosabb sajátosságok áttekintését követıen röviden bemutatnánk néhány olyan kérdéskört is, amelyek akár belsı, akár külsı tényezıként hatással vannak arra, így a K+F tevékenység, a különbözı akadályozó, korlátozó tényezık, a megfogalmazott szolgáltatási igények, együttmőködési partnerek, a technológiai transzfer lehetısége, valamint az egész folyamata finanszírozási háttere. A K+F ráfordítások nagysága a megkérdezett vállalkozások árbevételéhez viszonyítva a 258 cég esetében mindössze 1,65% volt, ami jelentısen elmaradt az akkor referenciaként kezelt 2000-es közép-dunántúli értéktıl, de jóval alacsonyabb az elmúlt években a NyugatDunántúlon, vagy Közép-Dunántúlon készített hasonló felmérésekben tapasztalt 2,5-3,5%-os értékektıl is. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy jelen 2002-es felmérés nem volt teljesen reprezentatív, így nagy valószínőséggel felfelé torzít az ilyen mutatók esetében. Vállalat méret tekintetében egyébként meglepı módon a kisvállalkozások és a mikrovállalkozások számoltak be magasabb K+F ráfordítás arányról, ami mögött azonban véleményünk szerint inkább az húzódik meg, hogy ezen cégek alacsonyabb árbevételénél már egy kisebb K+F ráfordítás is komolynak tőnik, míg a közepes mérető cégek magasabb árbevételében már feloldódnak. A K+F foglalkoztatottak létszámának vizsgálatával még komorabb képet kaptunk, hiszen még a magát innovatívnak tartó, vagy legalábbis a megelızı három esztendıben valamilyen innovációt bevezetı vállalkozásoknak is csak 6%-a foglalkoztatott egyáltalán közvetlenül munkaerıt a K+F terén, és mindössze 3%-uk rendelkezett önálló K+F részleggel. A várakozásoknak megfelelıen nem igazán okozott meglepetést az innovációs tevékenységet akadályozó, gátló tényezıknek a vállalkozások általi megítélése, és fontossága. Természetesen a tıkehiány került a legtöbbször megemlítésre, mint a vállalkozások ilyen irányú tevékenységét akadályozó tényezı, mely majd minden második felmérésben részt vevı cég számára problémát jelentett (45%). A megkérdezettek 24-25%-uk pedig szintén a pénzügyi erıforrásokhoz kapcsolódó tényezıkre hívták fel a figyelmet a rendelkezésre álló támogatások hiányának, valamint a túlságosan magas fejlesztési költségek, mint válaszlehetıségek megadásával. Összességében a szőkös pénzügy lehetıségek a megkérdezettek 53%-át érintették. Közel egyötödüket hátráltatta az alkalmazott elavult technológia, valamint a megfelelı (fizetıképes) kereslet nagysága, illetve az ilyen típusú tevékenységgel együtt járó magas kockázat. Ugyanakkor a legkisebb problémát az innovációs tevékenység során az együttmőködési partnerek, valamint a megfelelı szakértelem hiánya jelentette. A vállalkozások által igényelt szolgáltatások felmérése során, megint csak a várakozásoknak megfelelıen egyértelmően a pályázati szolgáltatások iránt mutatkozott (68%) a legnagyobb igény (információ és segítségnyújtás pályázatkövetéssel kapcsolatban, pályázatírásban, pályázatok menedzsmentjében stb.). Az innovatívak esetében még magasabb volt az említési gyakorisága, elérte a 74%-ot. Emellett minden második megkérdezett vállalkozásnál igény mutatkozott a pénzügyi szolgáltatások iránt is, ami nyílván szorosan kapcsolódik az elızı szolgáltatási csoporthoz, hiszen a pályázatok elsıdleges célja is a vállalaton kívüli erıforrások lehetséges bevonása. Érdekes módon azonban a pénzügyi szolgáltatások esetében – a vizsgá17


latban szereplı szolgáltatások közül egyedüliként – az innovatív vállalkozások esetében az átlagnál jóval alacsonyabb volt annak említése (40%). A marketing területén a vállalkozások körülbelül egyharmada fogalmazta meg külsı szakmai segítség iránti igényét, úgy hogy az innovatív és a nem innovatív csoport között csak minimális, néhány százalékpontos kimutatható különbség mutatkozott az elıbbiek javára. Nagyobb eltéréssel szembesültünk ugyanakkor a technológiai szolgáltatási igények esetében (pl. gyártás mennyiségének, minıségének vagy a gyártási rendszernek a fejlesztését elısegítı technológia-transzfer szolgáltatások). A megkérdezett vállalkozások 28% tartotta az ilyen szolgáltatásokat fontosnak megjelölni, míg az innovatív csoportba tartozóknál ez az érték meghaladta a 34%-ot. Végül a legkevesebb említéssel az iparjogvédelemhez kapcsolódó szolgáltatási kör zárta a sort, melyre kevesebb, mint a vizsgálatba bevont vállalkozások ötödének volt igénye, ami véleményünk szerint így is elég komoly arány, hiszen az ilyen speciális jellegő szolgáltatások iránt jóval alacsonyabb igény szokott mutatkozni. Lássuk mi jellemezte a 2002-es felmérésben résztvevı vállalkozások innovációs tevékenységéhez közvetlenül, vagy közvetve hozzájárulni képes együttmőködési, illetve partnerkapcsolatokat. A korábbi felmérés mindössze néhány fontos csoporttal való kapcsolatra próbált meg rákérdezni, piaci gazdasági szereplık (vevık, beszállítók, esetlegesen versenytárs vállalkozások) nem szerepeltek a kérdésben. Talán ennek is köszönhetı, hogy az felmérést megelızı három esztendıben valamilyen innovációs fejlesztést végrehajtó vállalkozások majdnem fele (43%) semmilyen innovációs szolgáltatást nyújtani képes szervezettel nem volt kapcsolatban. A vállalkozások innovatív tevékenységét támogató szervezetek közül a megkérdezett cégek leginkább a profitorientált tanácsadó cégekkel léptek kapcsolatba (20%), amely említési gyakorisága és elsı helye elırevetítette a nonprofit szervezetek korlátozott szerepét. Mindössze a megkérdezettek 24% volt egyáltalán kapcsolatban bármilyen e szférához tartozó szereplıvel. A nonprofit szférán belül a legtöbben a felsıoktatási kapcsolatokat említették, az innovatív vállalkozások 16%-a számolt be ilyen típusú együttmőködésrıl, míg a legkevesebb kapcsolat a kutatóintézetekkel került kialakításra. 12 innovatív cég közül mindössze egynek volt valamilyen kutatóintézeti kapcsolata (bár tegyük hozzá, a régióban csak három intézet található). A kettı között helyezhetık el a kamarák, helyi vállalkozói központok, azaz a kifejezetten nonprofit tanácsadó szervezetek, melyekkel az innovatív vállalkozások 13%-ának volt elé kapcsolata, vagy tekintette azokat együttmőködési partnerének. A korábbi innovációs felmérés viszonylag részletesen foglalkozott még az innováció külsı finanszírozási lehetıségeivel, illetve annak eszközeivel (hitelfinanszírozás, regionális hitelgarancia, állami támogatások, regionális kockázati tıke), azonban tekintve, hogy a jelenlegi vállalati innovációs felmérésünk során ez a kérdéskör nem szerepelt hangsúlyosan, az ide vonatkozó legfontosabb eredmények ismertetésétıl eltekintünk.

18


4. MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK Mielıtt elmélyülünk a felmérés eredményeinek részletes vizsgálatában és értelmezésében, feltétlenül szükséges röviden bemutatni az elemzés módszertani hátterét. A következıkben a kérdıíves felmérés mintavételi sajátosságait, reprezentativitási kritériumait, valamint a reprezentatív mintának és az azt kiegészítı innovatív almintának a szerkezeti sajátosságait szeretnénk bemutatni néhány fontos indikátor alapján, hogy megfelelı képet kapjunk a vállalkozások általános jellemzıirıl (méret, tulajdonosi kör, gazdasági forma tevékenységi terület stb.). Végül e fejezetben kitérnénk még a válaszoló személyek néhány társadalmi tényezıjére (nem, életkor, iskolai végzettség, nem), aminek segítségével pontosabban értelmezhetıek majd a szubjektív, értékítéletet tartalmazó válaszok is.

4.1.

Kérdıív és mintavétel

A kutatás alapját egy személyes lekérdezésen alapuló vállalati kérdıíves felmérés adja. A régióban mőködı vállalkozások lekérdezésére 2009 májusában és júniusában került sor. A kidolgozott kérdıív (1. melléklet) hossza körülbelül 20-25 perc, és elsıdlegesen zárt kérdéseket tartalmaz. A kérdések nagy része nem egy évre vonatkozott, hanem az elmúlt három évet kellett figyelembe vennie a válaszadónak (jelen esetben a 2006-2008 közötti idıszakot). A kérdıív az alábbi témaköröket érintette: vállalkozások általános jellemzıi az egyes innováció típusok elıfordulása az innováció jellemzıi, idıigény, árbevételi hatás együttmőködések innovációs szolgáltatások iránti igény akadályozó tényezık regionális innovációs adottságok értékelése jövıbeli fejlesztési tervek. A kutatás vizsgálati egységei a Dél-dunántúli régióban mőködı vállalkozások. A reprezentatív vállalati mintába összesen 300 szervezet került be. Az innovatív vállalkozások számának további növelését egy a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség által biztosított szakértıi lista segítette, amely közel 200 a korábbi évek tapasztalatai alapján általuk innovatívnak vélt vállalkozás adatait tartalmazta. Ezen lista valamennyi vállalkozása felkeresésre került, közülük összesen 68 vállalkozás volt hajlandó részt venni a felmérésben. Így alakult ki a két részminta, amelyet eltérı kutatási kérdéseknél és eltérı rendszerezési elveket követve fogunk használni. A nem reprezentatív eredményeket minden esetben külön jelezni fogjuk. Három mintavételi kritériummal dolgoztunk. A vállalkozások mérete szerint a legalább három fıt nem foglalkoztató cégek ki lettek zárva a felmérésbıl. A 0-2 fıt foglalkoztató vállalkozások kizárása a mintavételbıl azt a célt szolgálta, hogy lehetıség szerint a kutatás profiljához

19


kapcsolódó minél használhatóbb válaszokat kapjunk. Tekintve a régió vállalkozásainak méretszerkezetét, csak így volt biztosítható, hogy a reprezentatív felmérést ne dominálják túlságosan nagymértékben a mikrovállalkozások. A felmérés ezen megszorítás mellett reprezentatív a vállalkozások méretét figyelembe véve mikrovállalkozás, kisvállalkozás, közepes és nagymérető vállalkozás kategóriákra. A másik reprezentativitási kritérium a megyei megoszlása volt a régió gazdasági szervezeteinek. A 300 elemő minta ebbıl a szempontból is követi a sokasági megoszlási arányokat. A felmérés során nem egy teljes körő, az összes gazdasági szervezetre vonatkozó reprezentatív vizsgálat kialakítása volt a fı cél, sokkal inkább azon vállalti kör reprezentatív felmérése, amely vélhetıen az innováció területén „aktívabb”, az innovációs szolgáltatások jelenlegi vagy jövıbeli potenciális igénybevevıje, azaz akiknél az innováció nagy valószínőséggel értelmezhetı, az innovativitás feltételezhetı, sıt már-már elvárható. Így a korábbi kutatások tapasztalatai alapján (Innováció a Nyugat-Dunántúlon 2006, 2007, 2008) a következı ágazatokhoz tartozó szervezetek lettek megkérdezve (2008-as TEÁOR kód szerint): A Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat B Bányászat, kıfejtés C Feldolgozóipar D Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás E Vízellátás, szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyezıdésmentesítés 71 Építészmérnöki tevékenység, mőszaki vizsgálat, elemzés 72 Tudományos kutatás, fejlesztés Fontos újra kiemelni: amikor a régió reprezentatív vállalkozási mintájáról beszélünk, akkor ez nem egy teljes körő felmérés adatait jelenti, hanem a legalább három fıt foglalkoztató fent felsorolt ágazatok valamelyikében tevékenykedı (fı tevékenység szerint) cégekre vonatkozik. A redukciós kritériumok együttes alkalmazása után összesen 2241 ilyen paraméterekkel rendelkezı vállalkozás alkotta a felmérés sokaságát (a megkérdezendı szervezetek csoportját). Ezen adat alapján megállapítható, hogy a lehetséges válaszadók 13 százaléka lett lekérdezve a kérdıíves felmérés során, nem számítva a 68 innovatív céget, amelyek a kiegészítı szakmai listáról lettek megkérdezve. Összességében tehát nagyjából a releváns gazdasági szereplıi kör 15 százaléka lett felmérve az empirikus kutatás során, ami hasonló jellegő felmérések esetében jónak, a teljes sokaságra vonatkozó feltételezések levonására mindenképpen alkalmasnak mondható. Az alapsokasági és a mintamegoszlási adatok minimális eltérése a méret és a fı tevékenység alapján megállapított kategóriák (cellák) mentén jól mutatja a mintavétel pontosságát és sikerességét (1. táblázat). A következı táblázat a sokasági megoszlás és a mintamegoszlás eltérésének mértékét mutatja százalékos formában (2. táblázat). Az eltérések az egyes cellákban (a két reprezentativitási kritérium kombinációja) általában nem haladják meg a 0,1 és 0,2 százalékpontos eltérést. A feldolgozóipari kisvállalkozások esetében közelít az eltérés az 1 százalékpontos minta többlethez, ami még szintén elhanyagolható.

20


1. táblázat Az alapsokasági- és a mintamegoszlás adatai (darabszám és százalékos gyakoriság) 1 AMezıgazdaság

2 BBányászat

3 CFeldolgozóipar

4 DEnergiaellátás

5 EVízellátás, hulladékgazdálkodás

6 71,72 - Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység

Összesen

280

3

732

1

38

140

1194

12,5%

0,1%

32,7%

0%

1,7%

6,2%

53,3%

36

0

97

0

5

19

157

12,0%

0%

32,3%

0%

1,6%

6,3%

52,3%

203

6

511

5

28

30

783

9,1%

0,3%

22,8%

0,2%

1,2%

1,3%

34,9%

27

1

71

1

4

4

108

9,0%

0,3%

23,6%

0,3%

1,3%

1,3%

36,0%

61

3

171

9

17

3

264

2,7%

0,1%

7,6%

0,4%

0,8%

0,1%

11,8%

8

0

24

1

2

0

35

2,6%

0%

8,0%

0,3%

0,6%

0%

11,6%

544

12

1414

15

83

173

2241

24,3%

0,5%

63,2%

0,7%

3,7%

7,7%

100%

71

1

192

2

11

23

300

23,6%

0,3%

64,0%

0,6%

3,6%

7,6%

100%

Sokaság 3-9 fı Minta Sokaság 10-49 fı Minta Sokaság 50-x fı Minta Sokaság Összes Minta

Forrás: Kérdıívek 2009

2. táblázat A sokasági és a mintamegoszlási arányok százalékos eltérése 1 AMezıgazdaság

2 BBányászat

3 CFeldolgozóipar

4 DEnergiaellátás

5 EVízellátás, hulladékgazdálkodás

6 71,72 - Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység

3-9 fı

-0,5%

-0,1%

-0,4%

0%

-0,1%

+0,1%

10-49 fı

-0,1%

0%

+0,8%

+0,1%

+0,1%

0%

50 - x fı

-0,1%

-0,1%

+0,4%

-0,1%

-0,2%

-0,1%

Forrás: Kérdıívek 2009

4.2.

A reprezentatív minta alapvetı szervezeti jellemzıi

A fı vizsgálati szempontok részletes elemzése elıtt érdemes megvizsgálni a reprezentatív vállalti minta általános gazdasági jellemzıit. Az eredmények alapján így elsı lépésben egy olyan összképet kapunk, amely a térség gazdaságának 2009-es évre vonatkozó keresztmetszetét nyújtja (3. táblázat).

21


A kérdıív alapján az alábbi paraméterekkel lehet leírni a régió vállalkozásainak legfontosabb jellegzetességeit: Területi elhelyezkedés Alapítás éve Gazdasági forma Fı tevékenység Külföldi tulajdon részaránya Tagja-e cégcsoportnak Árbevétel nagyság Foglalkoztatottak száma 3. táblázat A minta alapvetı jellemzıi Darabszám (N)

Százalékos arány (hiányzó válaszok nélkül)

Megye Baranya Tolna Somogy

109 97 94

36,3 32,3 31,3

Vállalkozás alapításának éve 1991 elıtt 1991-1995 között 1996-2000 között 2000 után Nem válaszolt

49 114 87 48 2

16,4 38,3 29,2 16,1 0,7

Gazdasági forma Bt Kft Zrt/Nyrt Kkt Szövetkezet

34 238 13 4 11

11,3 79,3 4,3 1,3 3,7

Fı tevékenység (TEÁOR 2008) Növénytermesztés Állattenyésztés Erdıgazdálkodás, halászat Élelmiszeripar Textilipar Fa- és papíripar Vegyipar és nem fém alapanyag Fém alapanyag és fémipar Gépipar Egyéb feldolgozóipar D, E és F fıcsoportok Tudományos és mérnöki tevékenység Egyéb

35 24 7 27 23 24 24 43 36 13 16 27 1

11,7 8,0 2,3 9,0 7,7 8,0 8,0 14,3 12,0 4,3 5,3 9,0 0,3

Változó

Forrás: Kérdıívek 2009, N=300

22


3. táblázat A minta alapvetı jellemzıi (folytatás) Két legnagyobb fıcsoport Feldolgozóipar

190

63,3

Mezıgazdaság

66

22,0

268

89,6

1-50%

9

3,0

Legalább 51%

22

7,4

Nem válaszolt

1

0,3

20 millió Ft-ig

52

25,2

20-50 millió Ft

44

21,4

50-200 millió Ft

57

27,7

200 millió Ft felett

53

25,4

Nem válaszolt

94

31,3

Mikrovállalkozás (3-9 fı)

153

51,2

Kisvállalkozás (10-49 fı)

113

37,8

Középvállalkozás (50-249 fı)

29

9,7

Nagyvállalkozás (250-x fı)

4

1,3

Nem válaszolt

1

0,3

Igen

42

14,0

Nem

257

86,0

1

0,3

Külföldi tulajdon részaránya (%) 0%

Árbevétel nagysága (millió Ft)

Foglalkoztatottak száma (fı)

Része-e cégcsoportnak

Nem válaszolt


A vállalkozások megyénkénti megoszlása egyenletes, a minta három nagyjából azonos részre bontható egyharmados arányban. A megkérdezett cégek nagyobbik hányada a kilencvenes években jött létre, közel 40 százalékuk a rendszerváltás elsı négy-öt évében, további 30 százalékuk pedig a kilencvenes évek második felében. Több mint 50% tehát már legalább 15 éve a piacon van. Igazodva a sokasági struktúrához a mintában is a többségük gazdasági formája szerint Kft. Fı tevékenység szempontjából a két legnagyobb fıcsoportot a feldolgozóipar és a mezıgazdaság jelenti. Együttes arányuk 85%-os a régióban. Az alcsoportok szerinti bontás alapján látható, hogy a fémiparban, gépiparban és a növénytermesztésben tevékenykedı cégek aránya magasabb a többi alcsoportéhoz képest. A régióban alacsony a kisebbségi vagy többségi külföldi tulajdonú vállalkozások száma. Csak minden tízedik vállalkozásban van külföldi tulajdon, bár ezen 31 cég hetven százalékában a tulajdoni hányad meghaladja az 50 százalékot. Hasonlóan alacsony a cégcsoporthoz tartozó vállalkozások aránya is (14%). A két legfontosabb vállalati paraméter esetében nagyon jelentıs szerkezeti aránytalanságok jellemzik a régiót. A foglalkoztatottak száma alapján kialakított négy méretkategória esetében megfigyelhetı, hogy a térségben mőködı vállalkozások több mint a fele mikrovállalkozás még annak ellenére

23


is, hogy kizártuk a három fınél kevesebbet foglalkoztató szervezeteket. További 38 százalékuk pedig kisvállalkozás (együttesen az arányuk eléri a 89 százalékot). Összesen csak 29 középvállalat és 4 nagyvállalat került a reprezentatív mintába. Utóbbiak alacsony száma miatt a következıben a nagyvállalati kör nem fog önálló csoportot képezni, hiszen 4 cég válasza nem elemezhetı külön, hanem a nagyvállalatok és a közepes mérető vállalkozások egy csoportot alkotnak az elemzések során. Az árbevétel szempontjából még kedvezıtlenebb a kép. A cégek háromnegyedénél 2008-ban a nettó árbevétel nem haladta meg a 200 millió forintot (ha a nemzetközi gazdasági erıtér szempontjából pozícionáljuk a cégeket, akkor többségüknél 1 millió euro alatti árbevétel realizálódott csak). Az összesítı mintaeloszlási táblázat (3. táblázat) alapján az is látható, hogy az alapadatokban általában magas volt a válaszadási hajlandóság (1-2 hiányzó adat van csupán) egy fontos változót kivéve. Úgy tőnik az árbevétellel kapcsolatos információk a hazai gazdasági miliıben még ma is sok esetben tabunak számítanak. A régió cégeinek közel egyharmada megtagadta az ilyen irányú válaszadást. Ebbıl következıen sajnos az egyik leglényegesebb indikátor használhatósága erısen megkérdıjelezıdik, óvatosan kell kezelni az ezzel összefüggı kutatási eredményeket.

4.3.

A kiegészítı innovatív minta alapvetı szervezeti jellemzıi

Mivel a kutatás elsıdleges célja az innovációs rendszer fejlesztése szempontjából lényeges gazdasági és fejlesztési tevékenységek vállalati mezın belüli megismerése volt, így a 300 kérdıív mellett készült egy önálló felmérés is, amelyben egy közel 200 darab (szakértık által) innovatívnak vélt céget tartalmazó lista tagjai lettek megkérdezve. Mint korábban utaltunk rá, ebbıl a csoportból összesen 68 cég volt hajlandó részt venni a felmérésben. Az innovatív cégek minél nagyobb elemszámon alapuló felmérése és értékelése céljából ezt a részmintát a vizsgálat bizonyos fázisaiban össze fogjuk vonni a reprezentatív felmérés során megismert innovatív cégek csoportjával. Ezen módszertani megoldás miatt röviden érdemes bemutatni ennek a részmintának is az alapvetı szervezeti paramétereit (4. táblázat). Lényeges hangsúlyoznunk, hogy az itt bemutatásra kerülı adatok csak módszertani szempontból fontosak nem mondanak el semmit az innovatív cégekrıl, pusztán annak bemutatása a cél, hogy milyen típusú vállalkozások voltak hajlandóak részt venni a felmérésben ebbıl a kiegészítı listából. Területileg ez a részminta koncentráltabb, 53 százalékuk Baranya megyében található. Az alapítás esetében itt magasabb a 2000 után megalakult vállalkozások aránya (39%). Lényeges eltérés figyelhetı meg a fı tevékenység szerinti szerkezetben is. Míg a reprezentatív mintából kizártuk a szolgáltató szektor jelentıs részét, addig ebben a szakértıi listában nem volt ilyen módszertani megkötés, és jól látható, hogy a cégek 38 százaléka más tevékenységő, mint a 300-as reprezentatív mintában szereplı vállalkozások (elsıdlegesen a szolgáltató szektorhoz kötıdik). Ebbıl következıen az innovatív cégek esetében bemutatásra kerülı speciális részkérdések során a teljes tevékenységi struktúra érvényesülni fog az elemzésben. Ebben a részmintában még alacsonyabb a külföldi tulajdonú cégek aránya, és a foglalkoztatottak száma is kisebb (elsıdlegesen mikrovállalkozások válaszoltak).

24


4. táblázat Az innovatív kiegészítı minta alapvetı jellemzıi Darabszám (N)


Baranya

36

52,9

Tolna

15

22,1

Somogy

17

25,0

1991 elıtt

9

13,4

1991-1995 között

21

31,3

1996-2000 között

11

16,4

2000 után

26

38,8

Nem válaszolt

1

1,5

Gazdasági forma Bt Kft Zrt/Nyrt Egyéni vállalkozás Egyéb

10 50 2 4 2

14,7 73,5 2,9 5,9 2,9

Fı tevékenység (TEÁOR 2008) Növénytermesztés Állattenyésztés Erdıgazdálkodás, halászat Élelmiszeripar Textilipar Fa- és papíripar Vegyipar és nem fém alapanyag Fém alapanyag és fémipar Gépipar Egyéb feldolgozóipar D, E és F fıcsoportok Tudományos és mérnöki tevékenység Egyéb

1 2 6 2 2 2 2 8 1 1 5 11 26

1,5 2,9 8,8 2,9 2,9 2,9 2,9 11,8 1,5 1,5 7,4 16,2 38,2

Két legnagyobb fıcsoport Fımintából kizárt elsıdlegesen szolgáltató tevékenységek Feldolgozóipar

26 23

38,2 33,8

Külföldi tulajdon részaránya (%) 0% 1-50% Legalább 51% Nem válaszolt

65 2 1 0

95,6 2,9 1,5 0

Változó Megye

Vállalkozás alapításának éve


25


4. táblázat Az innovatív kiegészítı minta alapvetı jellemzıi (folytatás) Árbevétel (millió Ft) 20 millió Ft-ig 20-50 millió Ft 50-200 millió Ft 200 millió Ft felett Nem válaszolt

12 5 18 15 18

24,0 10,0 36,0 30,0 26,5

Méret a foglalkoztatottak száma alapján Mikrovállalkozás (1-9 fı) Kisvállalkozás (10-49 fı) Középvállalkozás (50-249 fı) Nagyvállalkozás (250-x fı) Nem válaszolt

39 21 5 0 3

60,0 32,3 7,7 0 4,4

6 62

8,8 91,2

Része-e cégcsoportnak Igen Nem Nem válaszolt


4.4.

A válaszadó személyek általános jellemzıi

A kutatási eredmények értelmezése és megbízhatóságának megítélése szempontjából fontos módszertani kérdések utolsó komponense annak tisztázása, hogy kik voltak a válaszadók. A vizsgálat elemzési egységei természetesen a szervezetek, de a válaszadási egységek a cégvezetésbıl kikerülı személyek. Mivel a kérdıívben több olyan kérdés is szerepelt, amely mögött értékítéletek, vélemények hózódna meg, illetve a vállalkozás tevékenységére vonatkozó kérdésekre adott válaszok megbízhatósága szempontjából is fontos ezen személyek társadalmiszervezeti hátterének ismerete. Négy kérdés szerepelt a válaszadókra vonatkozóan: nem, életkor, beosztás, legmagasabb iskolai végzettség (5. táblázat). A legtöbb esetben (75%) a vállalkozás felsıvezetésébıl kerültek ki a válaszadók (maguk a tulajdonosok vagy az igazgatói jogkörben dolgozó alkalmazottak). Többségük diplomás vagy legalább érettségizett személy. A vezetıi pozíciókban túlsúlyban vannak a férfiak, csak minden harmadik személy nı. Életkor szerint a két legnagyobb arányú csoport az ötvenes és a negyvenes években járó generáció. Más megközelítésben a válaszadók egyik fele 50 év fölötti és a másik fele ez alatti személy. Néhány szignifikáns összefüggés megfigyelhetı a válaszadók bizonyos társadalmi-szervezeti paraméterének kombinálásakor. Az egyik érdekes kérdés a nemi különbségek területe. A nık alulreprezentáltak a felsıvezetésben és felülreprezentáltak a beosztási hierarchia alsóbb szegmenseiben (pl. helyettesek). A nıi válaszadók között kevesebb a diplomás és több az érettségivel rendelkezı. Életkorban nem figyelhetı meg eltérés a két csoportban. A másik demográfiai paraméter az életkor. A beosztás esetében a hatvanöt év felettiek értelem szerően felülreprezentáltak a tulajdonosok között, és vezetı pozícióban lévı alkalmazottként már elenyészı a számuk. A 35 év alatti válaszadók pedig inkább a két alacsonyabb beosztási kategóriában 26


felülreprezentáltak. Ezekben a pozíciókban az életkor és az iskolai végzettség között már nincs szignifikáns összefüggés, tehát a fiatalabb vezetıi réteg képzettsége nem jobb az idısebb korosztályénál. Az életkor és a nem kapcsolata sokat elárul az elmúlt években megfigyelhetı nemi kiegyenlítıdés mechanizmusáról a régióban. Az 50 év alatti válaszadók között több mint kétszer akkora a nık aránya, mint az idısebb generációban. 5. táblázat A válaszadó személyek jellemzıi – reprezentatív 300 elemő minta Darabszám (N)


Tulajdonos-menedzser

120

40,0

Igazgató, ügyvezetı, vezérigazgató, elnök-vezérigazgató

104

34,7

Igazgató helyettes

50

16,7

Egyéb

26

8,7

Fıiskola, egyetem

172

57,5

Érettségi

113

37,8

Nincs érettségije

14

4,7

Nem válaszolt

1

0,3

Nı

100

66,7

Férfi

200

33,3

35 év alatt

37

12,5

35-49 év közötti

111

37,4

50-64 év közötti

134

45,1

65 év fölötti

15

5,1

Nem válaszolt

3

1,0

Változó Beosztás

Legmagasabb iskolai végzettség

Nem

Életkor


Az adatokat a kiegészítı innovatív minta esetében is összesítettük, hiszen itt talán még fontosabb ennek a kérdésnek a tisztázása (6. táblázat). A megoszlásokból jól látható, hogy ebben a körben magasabb a válaszadók iskolai végzettsége (több a diplomás), még inkább érvényesül a „férfiuralom” (háromnegyed-egynegyed arány), és a reprezentatív mintához képest felülreprezentáltak a 35 év alatti válaszadók.

27


6. táblázat A válaszadó személyek jellemzıi – 68 elemő innovatív kiegészítı minta Darabszám (N)


Tulajdonos-menedzser

30

44,1

Igazgató, ügyvezetı, vezérigazgató, elnök-vezérigazgató

23

33,8

Igazgató helyettes

6

8,8

Egyéb

9

13,2

Fıiskola, egyetem

48

70,5

Érettségi

20

29,4

Nincs érettségije

0

0

Nı

16

23,5

Férfi

52

76,5

35 év alatt

17

25,0

35-49 év közötti

24

35,3

50-64 év közötti

24

35,3

65 év fölötti

3

4,4

Változó Beosztás

Legmagasabb iskolai végzettség

Nem válaszolt Nem

Életkor

Nem válaszolt


28


5. A VÁLLALKOZÁSOK ORIENTÁCIÓJA Az elızı részben megismert általános gazdasági-szervezeti tulajdonságok mellet a kérdıívben szereplı kérdések lehetıvé teszik a vállalkozások orientációjának pontosabb leírását. Ez alatt azt értjük, hogy funkcionális szempontból milyen a cégek tevékenysége, milyen ágazatok és piacok felé orientálódnak. Ennek a kérdésnek azért van jelentısége, mert az innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységek késıbbi elemzése során fontos magyarázó változónak minısülhet ez az orientációs jelleg.

5.1.

Kapcsolódás a kiemelt, stratégiai jelentıségő szektorokhoz

A Dél-dunántúli régió esetében a regionális innovációs stratégiai tervezés és fejlesztés során korábban körvonalazódott néhány kiemelt fontosságú szektor. Ezek közül több még a korábbi 2004-ben készült regionális innovációs stratégia során került az akkori tervezık által meghatározásra, de fontos volt az elmúlt évek kulturális fıvárosa címhez kapcsolódó munkák csakúgy, mint a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség 2005-tıl megkezdıdött mőködésének tapasztalatai is. A kérdıívben szerepelt egy olyan elem, amely azt tudakolta, hogy ezen szektorok közül melyikhez kapcsolódik a leginkább a megkérdezett vállalkozás tevékenysége. Vajon helytálló prioritások körvonalazódtak a korábbi években stratégiai szempontból? Amennyiben a térség vállalkozásai csak elenyészı számban kapcsolódnak ezen szektorokhoz, akkor nem, míg ha a megkérdezett vállalkozások többsége úgy látja, hogy tevékenysége kapcsolódik azokhoz, úgy az valamilyen szempontból visszaigazolja az innováció fejlesztése terén eddig folyt munkát. A késıbbi fejezetekben részletesen is megvizsgáljuk ezen szektorokhoz kapcsolódó vállalkozások jellemzıit, most csak a fı megoszlási adatokat értelmezzük. A reprezentatív mintában a vállalkozások 60 százaléka, az innovatív részmintában pedig a cégek 77 százaléka a hat kiemelt jelentıségő szektor valamelyikéhez kapcsolta a szervezet tevékenységét. Ez a két alapadat önmagában is megerısíti a feltételezés helytállóságát, de érdemes szektoronként is megvizsgálni az arányokat (1. és 2. ábra). Mint említettük a 300 cég 40 százaléka nem kapcsolódik tevékenységében egyik kiemelt szektorhoz sem. Három szektor jelentısége kiugróan fontos a régióban az igen válaszok aránya szempontjából. A legtöbb cég vagy az agrár-innovációval, élelmiszer innovációval összefüggı tevékenységekbe tud bekapcsolódni (27%), vagy az elektronika és gépipar (12,5%) vagy pedig az oktatási- kulturális szolgáltató ipar tevékenységéhez kötıdik szorosabban. Az olyan csúcstechnológiájú szektorok, mint a biotechnológia, gyógyszerkutatás, egészségipar, az informatika és információs technológiák vagy a környezetipar számszerő súlya természetesen alacsonyabb a gazdasági mezıben, de együttesen a régió vállalkozásainak 8 százaléka ilyen orientációval rendelkezik tevékenységi profilja szempontjából

29


A 68 céget tömörítı kiegészítı mintában még kedvezıbbek az orientációs súlypontok. Itt a válaszadók több mint 75 százaléka kapcsolódik valamelyik szektorhoz. A szerkezeti arányok hasonlók, de az informatikai szektor súlya nagyobb ebben az almintában. Összességében az elemzés jelenlegi fázisában megállapítható, hogy a stratégiai és tervezési szempontból kiemelt szektorok helytállóak, a cégek jelentıs része tevékenységében kapcsolódik valamelyikhez. 1. ábra Kapcsolódik-e a vállalkozás tevékenysége az alábbi hat kiemelt jelentıségő szektor valamelyikéhez? – reprezentatív 300 elemő minta


2. ábra Kapcsolódik-e a vállalkozás tevékenysége az alábbi hat kiemelt jelentıségő szektor valamelyikéhez? – innovatív 68 elemő kiegészítı minta


30


5.2.

Értékesítési és beszerzési orientáció

Az orientációs kérdés másik indikátora az értékesítés és beszerzés földrajzi helyek szerinti súlypontjainak a beazonosítása. Arra vonatkozott a kérdés, hogy 2006-2008 között a megadott földrajzi helyek mekkora súlyt képviseltek a cég értékesítésében és beszerzésében. A válaszokat százalékosan kellett megadni, úgy hogy a teljes értékesítés és beszerzés összesített volumene 100-ra jöjjön ki a felosztás után. Hat térkategóriát használtunk a legközelebbi gazdasági erıtértıl (megye) haladva a legtávolabbi piacokig (Európán kívüli országok). Az egyes földrajzi helyekhez rendelt becsült beszerzési és értékesítési arányok átlagértékei alapján kirajzolódik egy orientációs hierarchia (7. táblázat). A beszerzés szempontjából a legnagyobb súlya az országos szintnek van, ezt követi a megye és a régió. Az értékesítés során a megye súlya kiemelkedı, majd az ország többi része következik és a harmadik helyen szintén a régió másik két megyéje áll. A beszerzés és az értékesítés esetében is a régió vállalkozásainak 85-90 százalékánál a belföldi piacok dominálnak. 7. táblázat A beszerzés és az értékesítés földrajzi súlypontjai – három év alapján becsült átlagos arány Térségi szint

Beszerzés

Térségi szint

Értékesítés

Ország

40,9%

Megye

41,4%

Megye

32,7%

Ország

27.5%

Régió

14,2%

Régió

15,7%

Európai Unió

9,1%

Európai Unió

13,6%

Más európai országok

0,5%

Más európai országok

0,5%

Európán kívüli országok

0,3%

Európán kívüli országok

0,2%

Belföld összesen

87,8%

Belföld összesen

84,6%

Külföld összesen

12,2%

Külföld összesen

15,4%

Magyarázat: a földrajzi kategóriák nem tartalmazzák a náluk kisebb térelemet, tehát a régió a másik két megyére utal, az ország pedig a másik hat régióra stb. Forrás: Kérdıívek 2009, N=300

Elgondolkodtató eredmény a regionális beszerzési és értékesítési piaccal kapcsolatos térfelfogás sajátossága. Lényegében az eredmények alapján úgy tőnik, mintha a vállalkozások nem tudnának azonosulni a regionális keretekkel. Az egyik magyarázat persze az lehet, hogy eleve kedvezıtlenebbek a régióban a gazdasági adottságok és ez mindkét folyamatnál érzékelteti a hatását, hiszen a vásárlás és az értékesítés egyaránt érzékeny a regionális gazdasági miliı adott állapotára. Viszont ezzel ellentétes a lokális beszerzési és értékesítési piac jelentıs súlya, amely jóval régebben meggyökeresedett térkategória és közigazgatási egység. Mivel a kérdıív célja nem a regionális gazdasági identitás vizsgálata volt, így megnyugtató választ nem lehet adni a dilemmára jelen kutatás alapján.

31


3. ábra A beszerzés és az értékesítés földrajzi súlypontjainak eltérése a vállalkozások gazdasági jellemzıi alapján Beszerzés

Értékesítés

Külföldi tulajdon aránya megye 60

megye 60

50

50

0% 40

1-50%

40

51-100% 30

30

0% 1-50% 51-100%

20

20 10

10 EU

régió

0

EU

régió

0

ország

ország

Foglalkoztatottak száma megye 50 40

megye 80

mikrovállalkozás kisvállalkozás középvállalkozás

mikrovállalkozás középvállalkozás

nagyvállalat

30

kisvállalkozás

60

nagyvállalat

40

20 20

10 EU

EU

régió

0

régió

0

ország

ország

Nettó árbevétel (2008) megye 45

megye 50

20 m Ft-ig

20 m Ft-ig

20-50 m Ft 35 25

40

50-200 m Ft

50-200 m Ft

200 m Ft felett

30

15

-5

200 m Ft felett

20

5 EU

20-50 m Ft

10 régió

EU

ország

0

ország


32

régió


A földrajzi súlypontok becsült adatainak átlagértékeiben elıfordulhatnak különbségek a vállalkozások korábban részletesen ismertetett gazdasági-szervezeti paraméterei mentén. Három olyan adottság azonosítható be, amely alapján szignifikáns eltérésekre bukkanhatunk (3. ábra). Ebbıl természetesen a legerısebb összefüggést produkáló változó a külföldi tulajdon aránya volt. A kizárólag magyar tulajdonban lévı cégek térbeli orientációjának szerkezete mind a beszerzés, mind az értékesítés esetében szinte pontosan ugyanolyan alakot ölt a pókhálódiagramokon. Vagy a lokális vagy az országos súlypont a domináns mindkét területen. Ezzel szemben a külföldi tulajdonú cégek esetében az értékesítés kapcsán domináns szerepe van a nemzetközi piacnak, míg a beszerzések terén ez nem ilyen egyértelmő. Ott inkább csak a többségi külföldi tulajdonú cégeknél jelent komoly tényezıt a nemzetközi gazdasági tér. A beszerzés és az értékesítés terén tapasztalható eltérés alapján talán joggal következtethetünk arra, hogy a nem többségi külföldi kötıdéső vállalkozások a beszerzés terén viszonylag jól beágyazódott a térség gazdaságába, ugyanakkor exportpiacaik fontos kapcsot jelentenek a nemzetközi piacok felé. Hasonló mintázat figyelhetı meg a foglalkoztatottak száma alapján megállapított vállalatméret kategóriáknál. Itt is az a nagyságrendileg 30 darab közepes vagy nagyvállalat számolt be nemzetközi földrajzi súlypontról a beszerzések és különösen az értékesítések esetében, míg a mikro- és kisvállalkozásoknál természetszerőleg sokkal meghatározóbbak a regionális, illetve a megyei piacok. A nettó árbevétel esetében már sokkal jobban összesimul a minta, itt nem figyelhetık meg olyan markáns eltérések. Ismerve a válaszmegtagadás magas arányát ennél a változónál elképzelhetı, hogy jobb adatarány esetén nagyobb lenne a differenciálódás az árbevétel növekedésével arányosan. Természetesen az átlagértékek mindig elfedik a finomabb részleteket. Célszerő klaszterelemzéssel tipizálni a vállalatokat beszerzési és értékesítési orientációjuk azonossága és eltérése alapján. A klaszterelemzéssel elıször külön-külön osztályozzuk a cégeket beszerzési és értékesítési profiljuk szerint, majd megpróbálunk egy összesítı modellben egy komplexebb osztályozást is kidolgozni a két paraméter együttes figyelembe vétele mellett. A kétlépcsıs klaszterelemzési eljárás segítségével öt csoport elkülönítése célravezetı a beszerzési orientáció esetében. A csoportok elemszámában jelenıs különbségek figyelhetık meg (8. táblázat és 4. ábra). A régió cégeinek csak egytizedénél figyelhetı meg nemzetközi érdekeltség az értékesítés kapcsán. Nagyságrendileg tehát 35 olyan cég szerepelt a mintában, amely eladásai szempontjából közvetlenül is komolyabban függ a nemzetközi piacoktól, és itt is elsısorban az Uniótól (3. és 4. klaszter). Az elsı és az ötödik klaszter karakterisztikája a nagyon markáns egyoldalú orientáció vagy a lokális, megyei (77 vállalkozás, 25,8 százalék) vagy az ország régión kívül többi térségéhez kapcsolódó értékesítési piac irányába (102 cég, 34,1 százalék). A 2 klaszter esetében pedig az látható, hogy egyszerre fókuszálnak a lokális, a régió másik két megyéje, valamint az többi hazai régió piacain történı értékesítésre, bár jellemzıen a régió másik két megyéjének a súlya a legerısebb.

33


8. táblázat A régió vállalkozásainak csoportosítása a beszerzés földrajzi súlypontja alapján Megoszlás

Klaszterek

Klaszterközéppontok Más európai 0

Európán kívül 0

N

%

Megye

Régió

Ország

EU

1

77

25,8

91,2

2,7

5,5

0,6

2

86

28,8

26,0

42,6

22,2

0,9

0,1

0

3

5

1,7

2,0

10,0

16,6

31,0

26,4

14,0

4

29

9,7

3,9

0,1

17,1

78,8

0,2

0

5

102

34,1

4,0

3,1

91,3

1,5

0

0

Összes

299

100,0%

Magyarázat: megoszlási oszlop az egyes klaszterekbe tartozó cégek számát és arányát mutatja; a klaszterközéppontokat tartalmazó oszlopok arra utalnak, hogy melyik térség a domináns a beszerzés (ezen alapul a csoportosítás) Forrás: Kérdıívek 2009, N=299 (Two-Step Clustering módszer)

Az értékesítési orientáció esetében szintén öt vállalatcsoport megkülönböztetése tőnik célravezetınek a klaszterközéppontok alapján (9. táblázat és 4. ábra). Az elsı két klaszter dominánsan külföldi orientáltságú az értékesítését tekintve. Ebbe a két csoportba összesen 56 cég sorolható (18,7%). Ebbıl 45 cég (15,1%) az Európai Unió piacán értékesít elsıdlegesen, míg van további 11 olyan cég (3,7%), ahol összetettebb a kép és az Európán kívüli országok is szerepet kapnak. A régió cégeinek négyötöde viszont értékesítési oldalon szinte kizárólag a belföldi piactól függ. Itt három csoport különböztethetı meg: a 3. klaszter (93 vállalkozás 31,1 százalékos aránnyal) szinte kizárólag a saját szőkebb térségére (megye) épít az eladásai során; a 4. klaszter esetében elsıdlegesen a régió másik két megyéje a legfontosabb értékesítése piac, de az adott megye is komoly súllyal szerepel, míg az ország többi része kevésbé jelentıs (88 cég 29,4 százalékos aránnyal); végül az 5. klaszter kimondottan az ország többi régiójára irányuló értékesítését tekintve (62 cég 20,7 százalékos aránnyal), ık a régió gazdasága szempontjából tehát részben szintén külsı piacok felé orientálódnak. 9. táblázat A régió vállalkozásainak csoportosítása az értékesítés földrajzi súlypontja alapján Megoszlás

Klaszterek

Klaszterközéppontok

N

%

Megye

Régió

Ország

EU

Más európai

Európán kívül

1

45

15,1%

4,4

3,5

16,4

75,4

0,3

0,1

2 3

11 93

3,7% 31,1%

12,9 91,3

7,7 4,3

39,8 4,1

21,8 0,3

12,7 0

5,0 0

4

88

29,4%

31,7

43,6

19,1

2,1

0

0

5

62

20,7%

12,1

3,6

80,6

3,6

0

0

Összes

299

100,0%

Magyarázat: megoszlási oszlop az egyes klaszterekbe tartozó cégek számát és arányát mutatja; a klaszterközéppontokat tartalmazó oszlopok arra utalnak, hogy melyik térség a domináns az értékesítés (ezen alapul a csoportosítás). Forrás: Kérdıívek 2009, N=299 (Two-Step Clustering módszer)

34


A könnyebb érthetıség és szemléltetés érdekében a vállalatcsoportokat elneveztük és az alábbi ábrán összesítettük a klaszterelemzés eredményeként kapott tipológiát mindkét dimenzióban (4. ábra). 4. ábra Vállalattípusok és arányuk a beszerzés és az értékesítés földrajzi súlypontja, orientációja alapján, % Beszerzési orientáción alapuló csoportosítás

Értékesítési orientáción alapuló csoportosítás


A két klaszterelemzés során kapott vállalatcsoportok kombinált cellamegoszlásai (kereszttábla elemzés) alapján megvizsgálható, hogy milyen párhuzamosságok figyelhetık meg az elsıdleges beszerzési és értékesítési orientációkban a földrajzi súly alapján (10. táblázat). A legfontosabb információt az átlón szereplı százalékos arányok jelentik. Ezek az értékek azt mutatják meg, hogy azok cégek, amelyeknek az értékesítési orientációja egy adott területre esik (pl. 35


megyei) milyen fontosságot tulajdonítottak beszerzéseik során ennek a területi szintnek. Tehát pl. az elsıdlegesen az országnak a többi régiójára fókuszáló értékesítéssel jellemezhetı csoport esetében az ide sorolható vállalkozások 55 százaléka a beszerzési orientáció esetében is elsıdlegesen ezt a piacot, azaz az ország többi térségét nevezte meg. Az eredmények alapján jól látható, hogy komoly összefüggés, párhuzamosság figyelhetı meg a beszerzések és az értékesítések esetében a földrajzi súlypontokban. A vállalkozások 40-50 százalékának a beszerzési orientációja szinte ugyan arra a földrajzi egységre esik, mint az értékesítési orientációja (ezt jelzik a sötétszürke cellák). A közepesen szürke cellákban az eltérı orientációs logika összekapcsolódására utaló nyomok szerepelnek. A megyei, regionális és Európai Uniós értékesítési fókusszal rendelkezı cégek számára egyaránt az ország régión kívüli többi térsége jelenti a másodlagos beszerzési piacot a tevékenységéhez szükséges áruk és szolgáltatások vásárlása során. Az elsıdlegesen ország régión kívüli többi térsége felé értékesítı cégek esetében ugyanakkor a második és harmadik legnagyobb súlyú beszerzési piac a régió másik két megyéje, illetve a vállalkozás megyéje, tehát számukra a régió gazdasága is rendkívül fontos a beszerzésekben, míg a külföldi piacok elhanyagolhatók. 10. táblázat A két orientációs csoportosítás kombinációja – a beszerzési és értékesítési területi orientáció összefüggése Értékesítési orientáció Beszerzési orientáció Megyei

Megyei

Regionális

49%

EU

16%

Regionális Régión kívüli belföldi

Régión kívüli belföldi

30%

50%

21%

29%

55%

EU

29% 40%

Khi-négyzet próba: sig<0,000, Phi=0,670, Cramer’s V=0,335 Forrás: Kérdıívek 2009, N=299

36


6. A LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÓ JELLEGŐ BEMUTATÁSA A vállalatok innovációval összefüggı jellemzıinek elemzése során elsı lépésként összefoglaló jelleggel bemutatjuk a legfontosabb eredményeket a kutatás egyes vizsgálati dimenzióiban. A jelenségek mögötti mélyebb összefüggések kibontása a következı fejezetekben fog megtörténni egyenként.

6.1.

Kutatás-fejlesztés

A kutatás-fejlesztési aktivitás szempontjából a leglényegesebb mutató a K+F kiadás, annak elıfordulása és aránya (11. táblázat). A vállalkozások megbecsülték, hogy 2006-2008 között az árbevételük mekkora hányadát fordították kutatás-fejlesztésre. A régió vállalkozásainak 30 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt három évben átlagosan az árbevétele bizonyos hányadát kutatás-fejlesztésre fordította. Az 5. ábrán jól látható hogy többségük legfeljebb 5 vagy maximum 20 százalék körüli ráfordítási aránnyal jellemezhetık. 11. táblázat Kutatás-fejlesztéssel összefüggı alapjellemzık Kutatás-fejlesztéssel összefüggı jellemzık Van saját K+F ráfordítás (árbevételbıl, 2006-2008 átlaga alapján)

29,5%

Van saját K+F foglalkoztatott (2006-2008 átlaga alapján)

14,1%

Van felsıfokú végzettségő munkavállaló (2008)

65,9%

Rendelkezik saját termékkel

41,3%

K+F ráfordítás aránya az árbevételbıl (ha van) Átlag

10%

Medián

5%

K+F területén foglalkoztatottak aránya (ha van) Átlag

30%

Medián

10%

Felsıfokú végzettségő munkavállalók aránya (ha van) Átlag

18%

Medián

10%


Visszatérve az összefoglaló táblázat adataihoz, a saját K+F foglalkoztatottal rendelkezı cégek aránya jóval alacsonyabb (14%). Meglepı jellemzıkre mutat rá a felsıfokú végzettségő munkavállaló elıfordulását mérı változó. A cégek egyharmadánál nem volt 2008-ban felsıfokú végzettségő munkavállaló. A saját termék léte is kapcsolódik a kutatás-fejlesztés kérdésköréhez. Ebben a vonatkozásban a régió cégeinek jobbak az adatai. Tíz vállalkozás közül négy rendelkezik saját termékkel (termékekkel).

37


5. ábra K+F ráfordítás árbevételen belüli aránya a teljes mintában


Az egyes mennyiségi K+F mutatók átlagai is lényeges jellemzıkre mutatnak rá. Ebben az esetben mindig csak azokat a cégeket vontuk be az elemzésbe, ahol elıfordult a vizsgált tényezı. A ráfordítások átlagosan nem haladták meg az árbevétel 10 százalékát, de a medián alapján még alacsonyabb (5 százalék körüli) rátát feltételezhetünk. A K+F foglalkoztatottak esetében még jelentısebb az eltérés az átlag és a medián érték között néhány kiugróan magas rátájú kisebb mérető fejlesztı cég miatt, ahol 70-80 százalékot is elért a mutató. Így a 10 százalék körüli érték pontosabban becsüli a jelenséget. 12. táblázat Házon belüli és házon kívüli fejlesztési orientációjú vállalatcsoportok aránya K+F foglalkoztatottak aránya Nincs K+F foglalkoztatott

K+F ráfordítás az árbevételbıl Elemszám Nincs K+F ráfordítás

198

Százalékos arány

100,0%

Összes cégen belüli aránya

69,5%

Elemszám Van K+F ráfordítás

Van K+F foglalkoztatott

46

37

Százalékos arány

55,4%

44,6%

Összes cégen belüli aránya

16,1%

13,0%


A két alapindikátor kombinációja révén még pontosabb vállalat tipológia adható meg, hiszen jelentıs különbség lehet a saját K+F foglalkoztatottal rendelkezı és nem rendelkezı cégek között abban az esetben, ha mindkettınél elıfordul K+F ráfordítás. Amennyiben a két változót kombináljuk (kereszttábla) 281-re csökken a minta nagysága a hiányzó válaszok miatti 38


kizárások miatt. 83 olyan cég volt a mintában, ahol elıfordult K+F ráfordítás. 45 százalékuknál (35 db) volt K+F foglalkoztatott is 2008-ban (12. táblázat). Nagyságrendileg tehát a régió gazdasági szervezeteinek összesen 13-14 százaléka jellemezhetı úgy, hogy saját „házon belüli” kutatás-fejlesztést valósít/valósított meg az elmúlt három évben. A másik csoportban (46 cég, 55 százalékos aránnyal) pedig azok a vállalkozások találhatók, amelyek nem vontak be saját fejlesztı munkaerıt a K+F során, noha árbevételükbıl költöttek ilyen céllal.

6.2.

Innovációs tevékenység

Az innovációs tevékenység elıfordulásának felmérésekor a négy innováció típust elkülönítetten kezeltük, és az alábbi definíciókat használtuk a lekérdezés során: A termék-innováció alatt egy új vagy képességei terén jelentısen továbbfejlesztett áru illetve szolgáltatás forgalomba hozatalát értjük. Az innovációnak az Ön vállalkozása számára újnak kell lennie, de nem kell szükségszerően a piacon is újdonságnak számítania. A folyamat-innováció egy új vagy jelentısen továbbfejlesztett technológia, eljárás, alkalmazás, termelési folyamat, forgalmazási módszer vagy az árukat illetve szolgáltatásokat támogató tevékenység bevezetését jelenti. A szervezési-szervezeti innováció új vagy jelentısen továbbfejlesztett szervezésiszervezeti módszerek megvalósítását jelenti a cég üzleti gyakorlatában, a munka szervezésében, vagy a külsı kapcsolatokban. A szervezési-szervezeti innováció három területen hozhat újat: az üzleti gyakorlatban, a munka irányításával kapcsolatos folyamatokban és menedzsmentrendszerekben, a munkahelyi szervezetben, ami új szervezeti struktúrákat és új döntéshozatali eljárást eredményezhet; valamint a külsı kapcsolatokban, melyek a más cégekkel és állami kutatóintézetekkel ápolt kapcsolatok jellegét foglalják magukba. A marketing-innováció új vagy jelentısen továbbfejlesztett marketing-módszerek alkalmazását jelenti az értékesítés növelése érdekében, megcélozva a fogyasztói szükségleteket, új piacok megnyitását, vagy a termékek új célú piaci elhelyezését. A marketing-innováció olyan új marketing-módszerek alkalmazása, amelyek jelentıs változást hoznak a terméktervezésben, a csomagolásban, a termék piacra dobásában, a termék reklámozásában, vagy az árképzésben. Innovatívnak akkor tekinthetünk egy vállalkozást, ha a négy innováció típus közül legalább egy elıfordult az elmúlt három évben. Ebben a megközelítésben a régió vállalkozásainak egyharmada innovatívnak minısíthetı (13. táblázat). Az egyes innováció típusok elıfordulása ennél jóval alacsonyabb. Ha figyelembe vesszük az itt alkalmazott definíciókat, amelyekben az új fejlesztés mellett a továbbfejlesztés is szerepel, illetve nem kell a fejlesztéseknek újnak lenni a piacon, kizárólag a vállalkozáson belül kell új terméknek vagy eljárásnak lennie, akkor az összesítı táblázatban közölt adatok még kedvezıtlenebbnek tekinthetık.

39


13. táblázat Az innovációs tevékenységgel összefüggı alapjellemzık – 2006 és 2008 közötti idıszakban Kérdéskörök

Innovációs tevékenységgel összefüggı jellemzık

Teljes minta Elıfordulás

Volt innovációs tevékenység (alábbi öt közül legalább egy)

32,3%

Elıfordult új áru bevezetése, kifejlesztése

15,0%

Elıfordult folyamat-innováció

12,7%

Elıfordult új szolgáltatás bevezetése, kifejlesztése

11,0%

Elıfordult marketing innováció

10,3%

Elıfordult szervezési-szervezeti innováció

8,3%

Innovatív alminta Folyamat vagy megszakadás

2008-ban folyamatban lévı innovációs tevékenység elıfordulása

23,4%

2006-2008 közötti idıszakban abbamarad az innovációs tevékenység

13,8%

Eredmény

2006-2008 között született találmány a vállalkozásnál

1,1%

2006-2008 között született szabadalom a vállalkozásnál

2,1%

2006-2008 között született publikáció a vállalkozásnál

7,4%

Bármelyik innovációs eredmény a három közül elıfordult

9,3%

Forrás: Kérdıívek 2009, N=300, és N=97

A legnagyobb arányú innováció típus az árufejlesztés, de ez is csak a cégek 15 százalékánál fordult elı. A másik típusú termék-innováció (szolgáltatások fejlesztése) még alacsonyabb arányban van jelen a térségben (11%). A nem-termék jellegő innovációk közül a folyamatinnováció volt a leggyakoribb (13%) és a szervezési-szervezeti a legritkább (8%). A vállalkozások egynegyedénél volt folyamatban valamilyen jellegő innovációs tevékenység a múlt évben és a megszakadt innovációs tevékenységek elıfordulása 2006-2008 között elérte a 14 százalékot. A kérdıívben az innováció eredményességének mérésére több mutatót is alkalmaztunk. Jelen fázisban a három leggyakrabban mért indikátort mutatjuk be: a találmányok, szabadalmak és publikációk elıfordulását. Ha a nyers innovációs indikátorok esetében azt mondtuk, hogy kedvezıtlen a régió gazdasági szereplıinek az aktivitása, akkor az eredménymutatók ezen típusai esetében még kedvezıtlenebb kép tárul elénk. A háromszáz megkérdezett cég között összesen nyolcnál fordult elı az innováció sikerességét mutató valamelyik produktum. A legnagyobb valószínőséggel a publikációk, majd a szabadalmak végül a találmányok fordulnak elı, de csak elenyészı számban (7, 2 és 1%). Célszerő az egyes innováció típusok elıfordulási arányát nem csak a teljes mintára levetítve elemezni, hanem kizárólag az innovatívnak minısített szervezetek almintáján is (14. táblázat). Az innovációk egyes típusainak elıfordulási rangsora alapvetıen nem változott, egyedül a marketing innováció ugrott elıre egyet a sorban megelızve a szervezési-szervezeti innovációt. Azon cégek körébe, amelyek innovatívnak tekinthetık majdnem 50 százalékos valószínőséggel elıfordult a vizsgált idıszakban árufejlesztés, és 40 százalékuknál volt folyamatinnováció. A mintavételi kritériumok miatt a szolgáltató szektor jelentıs része kimaradt a 40


felmérésbıl, így a marketing és szolgáltatás innováció valós képérıl nem lehet olyan pontos képet adni, ami a térség teljes gazdasági mezıjére vonatkoztatva lenne releváns. 14. táblázat Az innovációs tevékenységgel összefüggı alapjellemzık – 2006 és 2008 közötti idıszakban, innovatív almintán Innovációs tevékenységgel összefüggı jellemzık Elıfordult új áru bevezetése, kifejlesztése

46,4%

Elıfordult folyamat-innováció

39,2%

Elıfordult új szolgáltatás bevezetése, kifejlesztése

34,0%

Elıfordult marketing innováció

32,0%

Elıfordult szervezési-szervezeti innováció

25,8%


A másik hasznos innovációs tevékenységet mérı indikátor a tevékenységek összetettségét, tehát párhuzamos elıfordulását méri (6-7. ábra). Egy olyan képzett adatról van szó, amely jelen esetben 0 és 5 közötti értéket vehet fel és arra utal, hogy az öt lehetséges innováció típus közül hány fordult elı 2006-2008 között a vállalkozásnál. Jól látható mindkét minta esetében az innovációs tevékenység összetettségének az alapstruktúrája. Lényegében a vállalakozások jelentıs hányada kizárólag egy fajta innovációs tevékenységet végzett az elmúlt három évben. A teljes mintában az arányuk 20, míg az innovatívak között 61 százalékos. Összetettebb innovációs tevékenységi profilja a cégek mindössze 10 százalékának van csupán, de ebben a csoportban is a két innovációs tevékenységi forma a mérvadó. 6. ábra Az innovációs tevékenységek összetettsége a tejes mintában

Magyarázat: Átlag: 0,57; Medián: 0; Szórás: 1,06 Forrás: Kérdıívek 2009, N=300

41


7. ábra Az innovációs tevékenységek összetettsége az innovatív vállalakozások körében

Magyarázat: Átlag: 1,7; Medián: 1; Szórás: 1,16 Forrás: Kérdıívek 2009, N=97

Az innovációs alapmutatók körét egy szubjektív mérıszám bemutatásával folytatjuk. A kérdıívben szerepelt két kérdés a saját és a legfontosabb versenytárs innovációs képességével kapcsolatban. A mutató egy tízfokozatú skálán alapul, ahol az egyes érték a gyenge, míg a tízes a kimagasló innovációs képességet jelenti (8-9. ábra). 8. ábra A saját innovációs képesség megítélése

Magyarázat: Átlag: 4,3; Medián: 4; Szórás: 2,4 Forrás: Kérdıívek 2009

42


9. ábra A legfontosabb versenytárs innovációs képességének megítélése

Magyarázat: Átlag: 5,2; Medián: 5; Szórás: 2,4 Forrás: Kérdıívek 2009

A saját innovációs képesség megítélésekor kritikusabbak voltak a vállalkozások, mint a legfontosabb versenytársénál. Egy ponttal alacsonyabb az értéke és még az átlagosnak minısülı ötös szintet sem éri el. Az ábra alapján látható, hogy ennek az oka elsıdlegesen az a közel 18 százaléknyi vállalkozás, amely „egyesre” értékelte az innovációs képességét. Ezen csoport kivételével normál eloszlást követne az adatsor és a legtöbben az ötös, átlagos „osztályzatot” preferálták. A legfontosabb versenytárs megítélése más szerkezetet követ, itt a normál eloszlástól azért tér enyhén az adatsor, mert többen voltak, akik kimondottan magas, hetes és nyolcas pontértéket rendeletek a versenytársaik innovációs képességéhez. Összességében a cégek a megismert innovációs paraméterekhez igazodva értékelték saját adottságaikat, kirajzolódik egy komoly 40-50 százaléknyi csoport, amely tagjai kimondottan rossznak érzékelik saját képességeiket ezen a területen (maximum három pontot adva maguknak). Ezzel szemben a versenytársakat a többség jobb adottságúnak tekinti, és nem csak relatív, de abszolút értelemben is. Végül érdemes röviden kitérni a jövıbeli fejlesztési tervekkel kapcsolatban megfogalmazott véleményekre is. A kérdés arra vonatkozott, hogy tervezi-e a vállalkozás bizonyos fejlesztések megvalósítását a közeljövıben. A dilemma egyrészt az, hogy a cégek mekkora hányada szeretne új fejlesztéseket megvalósítani, és milyen preferenciarendszer mentén, tehát melyek azok az irányok, amelyek a leginkább „népszerőek” a régió gazdasági szervezetei között? A vizsgált nyolc kategória az alábbi volt: termékfejlesztés szolgáltatások fejlesztése alkalmazott technológia fejlesztése szervezetfejlesztés, átszervezés menedzsment és vezetıi ismeretek fejlesztése 43


marketing és értékesítés fejlesztése informatikai fejlesztések munkatársak képzése, oktatása

A tervek szintjén sokkal kedvezıbb tendenciák figyelhetık meg a régióban. A vállalkozások 77 százaléka tervez valamilyen fejlesztést a közeljövıben. 23 százalékuk tehát egyetlen területen sem akar fejleszteni, 40 százalékuk a fenti listából általában 2-3, maximum 4 fejlesztési formát tartana reálisnak saját tevékenységére vonatkozóan, egyharmaduk viszont úgy nyilatkozott, hogy akár 5 területen is bele vágna a fejlesztésbe. Nem kérdeztünk rá részletesen a feltételekre, így nem lehet megítélni pontosan ennek a szintén szubjektív jellegő mutatónak a valósághőségét, de a késıbb bemutatásra kerülı innovációs akadályozó tényezık alapján képet alkothatunk majd arról, hogy milyen (elsıdlegesen külsı) feltételeknek kellene teljesülni ahhoz, hogy ezek az arányok tényleg realizálódjanak a jövıben. A preferenciarendszer szerkezete nem mutat jelentıs aránytalanságokat a tervezett fejlesztések elıfordulási arányában bár a legnépszerőbb és a legkevésbé favorizált tevékenységek között több mint 25 százalékpontos az eltérés (10. ábra). A legtöbb vállalkozás a jövıben fıként a munkatársak továbbképzését, átképzését és az alkalmazott technológia fejlesztését tartaná fontosnak. A lista második szintjén szerepelnek a szolgáltatási és informatikai fejlesztések, majd kisebb arányban ezeket követik a termék- és marketing-fejlesztések. A legkisebb arányban a szervezetfejlesztési és átszervezési tevékenységeket jelölték be a jövıbeli célok kapcsán. A négy hagyományos innováció típus közül három a lista végén szerepel. A nagyobb volumenő költségtényezıkkel járó elemek szintén a lista alsó szegmensében helyezkednek el, kivéve a menedzsmenttel és a marketinggel kapcsolatos fejlesztéseke, amely arányiban nem járnak akkora költségekkel. 10. ábra Az egyes jövıbeli fejlesztési tervek irányai – igen válaszok (%)


44


6.3.

Az innovációs szolgáltatások iránti igény

Az innováció támogatása szempontjából különösen fontos szerepe van az egyes üzleti szolgáltatások elérésének, megfizethetıségének és hasznosságának. A regionális innovációs rendszer fejlesztése során létfontosságú információt jelent az ilyen szolgáltatások iránti igény nagyságának az ismerete. A kérdıív összesen 39 üzleti szolgáltatásra kérdezett rá két idıpontban. Egyrészt arra kellett válaszolni a megkérdezett szervezeteknek, hogy 2006 óta igénybe vette-e az adott szolgáltatás, másrészt, hogy igénybe venné-e a közeljövıben függetlenül az elsı válaszától. A legfontosabb kérdés annak eldöntése, hogy mely szolgáltatások iránt van kereslet, és milyen a keresleti preferenciarendszer hierarchiája ezen a piacon? Másrészt az is érdekes lehet, hogy milyen összefüggések vannak a vállalkozások szolgáltatási igényeiben tartalom szerint, tehát esetlegesen milyen szolgáltatási csomagokban gondolkodnak a cégek. A háromszáz megkérdezett vállalkozás közül 56 volt olyan (19%), amely egyetlen szolgáltatásfajtát sem vett igénybe az elmúlt három évben. Szinte pontosan hasonló az aránya azon cégeknek, amelyeknek várhatóan a közeljövıbe nem lesz szükségük ilyen szolgáltatásokra. Adja magát a kérdés, mekkora az átfedés? Vannak olyanok, akik új ügyfelek lehetnek a jövıben? Annak az 56 cégnek, amely eddig nem vett igénybe egyetlen szolgáltatást sem a felsoroltak közül a 14 százaléka tervezi a közeljövıben (8 vállalkozás). Azon cégek közül pedig, akik a jövıben majd nagy valószínőséggel nem igényelnek ilyen üzleti szolgáltatásokat majdnem minden kilencedik eddig sem vette azokat igénybe. A lényeg tehát az, hogy van egy nagyon jelentıs átfedés a két idıpont között, így nagyrészt csak azok nem számítanak a régiós innovációs rendszer különbözı szolgáltatásaira, akik eddig sem vették igénybe azokat. Nagyságrendileg a vállalkozások egyötöde potenciális új ügyfél lehet a közeljövıben, ha megfelelı kommunikációs technikákkal sikerül tudatosítani az ilyen jellegő támogatások vagy piaci szolgáltatások fontosságát. Három táblázatban összesítettük a legfontosabb részeredményeket (15-17. táblázatok). Az elsı táblázat azt mutatja meg, hogy milyen volt eddig a régióban az üzleti szolgáltatások iránti igény mértéke az egyes típusok esetében. A második a jövıben várható igények alakulásának rangsorát foglalja össze. A harmadik pedig a két igényszint változása szerint rangsorolja az egyes területeket az alapján, hogy a vállalkozások preferenciái szerint vajon növekedés vagy inkább csökkenés várható. Az elmúlt években igénybe vett szolgáltatások esetében az adatok alapján látható, hogy csak néhány általános üzleti szolgáltatás iránt volt magasabb igény a térségben. Ráadásul ezeknél sem haladta meg a szolgáltatást igénybe vevık köre az 50 százalékot. Ide sorolhatók a pályázati tevékenységgel és a könyvviteli, számviteli feladatokkal összefüggı tanácsadások, és ugyan kisebb arányban (kb. a cégek egyharmadánál) a jogi, adó és pénzügyi, üzleti kapcsolatbıvítési szolgáltatások. Az innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységekkel közvetlenül vagy közvetetten összefüggı szolgáltatások közül élénkebb volt az érdeklıdés a technológiafejlesztés, a termékminısítés, lízing és kedvezményes forgóeszközhitel szolgáltatások esetében.

45


15. táblázat Szolgáltatási igények hierarchiája a 2006-2008 között igénybe vett szolgáltatások elıfordulási aránya alapján Szolgáltatás típusok

Igen válasz

Pályázatok elkészítése

45,5%

Pályázati rendszerő támogatások

43,6%

Könyvviteli, számviteli tanácsadás

42,6%

Jogi tanácsadás

36,8%

Technológiafejlesztés

35,8%

Adó és pénzügyi tanácsadás

34,8%

Termékminısítés

34,4%

Üzleti kapcsolatok bıvítése, partnerközvetítés

33,1%

Lízinglehetıség

30,8%

Kedvezményes forgóeszköz hitel

30,4%

Marketing és kommunikáció

29,4%

Termékvizsgálat

28,8%

Piackutatás

27,8%

Elsı minta bevizsgálások elvégzése

26,3%

Üzleti terv készítése

24,1%

Rendszeres információszolgáltatás

24,1%

Részvétel kiállításokon, szakvásárokon

22,7%

Mérı- és vizsgálóeszközök kalibrálása

22,3%

Technológiai helyzetfelmérés

21,4%

Gyártástervezés, gyártás-elıkészítés

20,8%

Speciális laboratóriumi vizsgálatok elvégzése

20,4%

Technológiák gazdasági felülvizsgálata

20,1%

Speciális gépek használatának biztosítása

17,7%

Scouting, felderítés

17,6%

Elhelyezés, iroda, mőhely biztosítása

14,7%

Speciális képzési programok

14,7%

Infokommunációs technológiák

14,6%

Mőszaki kooperációs lehetıségek feltárása

14,4%

Beruházási tanácsadás

13,0%

Kockázati tıke bevonása

9,1%

Faktorálás

9,0%

Takarító, üzemeltetı szolgáltatás

8,7%

Szabadalmi, szellemi tulajdon tanácsadás

8,4%

Garancia alapokhoz való hozzáférés

6,6%

Mérı- ás vizsgálóeszközök kölcsönzése

6,4%

Munkaerı kölcsönzés

3,3%

Mentorálás

3,0%

Titkári szolgáltatás

2,7%

Üzleti Angyal bevonása

0,0%


46


16. táblázat Szolgáltatási igények hierarchiája a jövıben igénybeveendı szolgáltatások elıfordulási aránya alapján Szolgáltatás típusok

Igen válasz


57,6%


54,5%


44,4%

Jogi tanácsadás

39,8%


39,7%


37,2%


37,2%

Termékminısítés

35,8%


33,6%

Piackutatás

32,8%

Termékvizsgálat

30,0%


27,9%


26,9%


26,8%


25,9%


25,6%

Lízinglehetıség

24,8%


23,2%


23,1%


21,5%


21,2%


20,5%


20,3%


19,4%


18,2%


18,2%


17,0%


16,7%


13,8%


10,9%

Faktorálás

10,9%


10,9%


7,4%


7,1%

Munkaerı kölcsönzı szolgáltatás

6,1%


4,5%

Mentorálás

4,1%


3,4%


1,1%


47


17. táblázat Az eddig igénybe vett és a jövıben igénybe venni tervezett szolgáltatások különbsége – várható igénynövekedés és igénycsökkenés Igénybe vette

Igénybe venné

Eltérés


43,6%

57,6%

14%


45,5%

54,5%

9%


13,0%

18,2%

5%

Piackutatás

27,8%

32,8%

5%


6,6%

10,9%

4%


22,7%

26,9%

4%


33,1%

37,2%

4%


29,4%

33,6%

4%


35,8%

39,7%

4%


24,1%

27,9%

4%


14,4%

18,2%

4%


20,1%

23,2%

3%

Jogi tanácsadás

36,8%

39,8%

3%


17,6%

20,5%

3%

Munkaerı kölcsönzı szolgáltatás

3,3%

6,1%

3%


20,4%

23,1%

3%


8,4%

10,9%

3%


34,8%

37,2%

2%


14,6%

17,0%

2%


14,7%

16,7%

2%

Faktorálás

9,0%

10,9%

2%


24,1%

25,9%

2%


42,6%

44,4%

2%


17,7%

19,4%

2%

Termékminısítés

34,4%

35,8%

1%

Termékvizsgálat

28,8%

30,0%

1%


0,0%

1,1%

1%

Mentorálás

3,0%

4,1%

1%


6,4%

7,1%

1%


2,7%

3,4%

1%


21,4%

21,5%

0%


20,8%

20,3%

-1%


26,3%

25,6%

-1%


14,7%

13,8%

-1%


22,3%

21,2%

-1%


8,7%

7,4%

-1%


30,4%

26,8%

-4%

Kockázati tıke bevonás

9,1%

4,5%

-5%

Lízinglehetıség

30,8%

24,8%

-6%

Szolgáltatástípus


48


A közeljövıben nem várható változás a vállalatok szolgáltatási igényeinek struktúrájában, alapvetıen ugyan azok a tevékenységek dominálnak a második típusú táblázat elsı soraiban is. A harmadik típusú összefoglaló táblázatban az igényváltozás irányát és volumenét mutató utolsó oszlop alapján fokozott érdeklıdés továbbra is csak a pályázati tevékenységgel összefüggı tanácsadások iránt várható (legalább 9-10 százalékpontos növekedés). Mérsékeltebb érdeklıdésbeli növekedés (4-5 százalékpontos növekedés) figyelhetı meg számos olyan területen viszont, amelyeknek eddig csak egy szőkebb vállalati körben volt jelentısége, de a versenyképesség, piacszerzés és fejlesztés szempontjából új irányokat jelenthetnek: Beruházási tanácsadás Piackutatás Garancia alapokhoz való hozzáférhetıség, segítségnyújtás Kiállításokon, szakvásárokon való megjelenés biztosítása Üzleti kapcsolatok bıvítése, partnerközvetítés Marketing és kommunikáció Technológiafejlesztés Üzleti terv készítése Mőszaki kooperációs lehetıségek feltárása Az innovációs szolgáltatások iránti keresletet úgy is lehet mérni, ha azokra a szervezetekre kérdezünk rá, amelyek ezeket biztosítják. A kérdıívben összesen nyolc ilyen szervezettípus szerepelt. A kérdés arra vonatkozott, hogy ezen szervezetek közül melyektıl vett igénybe 2006-tól kezdıdıen valamilyen szolgáltatás a vállalat, és igénybe venné-e annak szolgáltatásait a közeljövıben. Itt kiemelten fontos kérdés a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség jelentıségének, súlyának tisztázása (18. táblázat). 18. táblázat Az innovációs szervezetek szolgáltatásai iránti igény – eddigi, jövıbeli és a várható kereslet változási iránya Szervezettípusok

Korábban

Jövıben

Változás

Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

4,7%

25,8%

21,1%

Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

12,1%

32,2%

20,2%

Kereskedelmi és Iparkamarák

29,3%

36,4%

7,1%

Vállalkozói Központok

16,1%

22,1%

6,0%

Ipari park vagy inkubátorház

3,0%

6,6%

3,6%

Tanácsadó cég

16,7%

18,7%

2,0%

Egyetem Transzfer irodája

6,4%

7,7%

1,3%

Klaszter szervezet

3,0%

4,2%

1,2%


Napjainkig a régióban három szervezettípus szolgáltatásai iránt volt intenzívebb a kereslet a vállalkozói szférában: kereskedelmi és iparkamarák, tanácsadó cégek, vállalkozói központok. Az innovációs ügynökség szolgáltatásait mindössze a cégek 5 százaléka vette igénybe eddig. A közeljövıben mindegyik szervezettípus szolgáltatásai iránt növekedhet a kereslet, de ez a növekedés nem egyenlı mértékő. A három vállalkozói-üzleti szempontból meghatározó szer-

49


vezetforma esetében csak néhány százalékpontos növekedés várható. Ezzel szemben a két ügynökség esetében a jövıben jóval több vállalkozás tudná elképzelni, hogy igénybe vegye a szolgáltatásaikat. Mindkét esetben a növekedési ráta meghaladja a 20 százalékpontot az adatokban. A fejlesztési ügynökség a cégek egyharmadánál jöhet potenciális szolgáltatóként számításba, míg az innovációs ügynökség az egynegyedüknél néhány éven belül. Amennyiben ezek a tendenciák érvényesülnek akkor lényegében a kamarákkal azonos szolgáltatói fajsúlyra tehetnek szert ezek a viszonylag újabb kelető szervezetek a régióban.

6.4.

Az innováció háttérjellemzıi – akadályozó tényezık és regionális adottságok

Két olyan kérdés megvizsgálása marad még hátra a legfontosabb eredményeket bemutató öszszefoglaló fejezetbıl, amelyek túlmutatnak a vállalakozások belsı innovációs aktivitásán és arra világítanak rá, hogy milyen tényezık akadályozzák vagy segítik elı a regionális innovációs rendszerben az újítást, a fejlesztést. Az innovációs tevékenységeket, projekteket akadályozó tényezık (19. táblázat) csak azon szervezetek körében értelmezhetık, ahol elıfordult innováció (N=97), míg a másik kérdés mindenkinél releváns, mivel arra fókuszál, hogy napjainkban bizonyos gazdasági adottságok menyire segítik az innovációs folyamatokat a régióban (20. táblázat). Ebben a kérdésben a cégvezetık kifejthették véleményüket a térség gazdasági helyzetérıl, az innovációs rendszer adott állapotáról. Az innovációt akadályozó tényezık esetében nagyon világos demarkációs vonalak lettek kijelölve a vállalatok válaszai során. Négy tényezı szerepe kiemelkedı, további két tényezıi mérsékelten fontos, és a többi elem a többség szerint nem mérvadó. A várakozásoknak megfelelıen az anyagi, pénzügyi és piaci tényezık szerepelnek a lista elején: túl költséges az innováció tıkehiány elérhetı külsı finanszírozási források hiánya piacot bejáratott vállalkozások uralják. Ezeket a tényezıket a vállalkozások nagyságrendileg egyharmada nagyon jelentıs, míg további egyharmada közepesen jelentıs akadályozó tényezıknek minısítette. Fontos vállalati véleményeket foglal össze a táblázat alsó szegmense, ahol azok a tényezık szerepelnek, amelyek csak kismértékben vagy egyáltalán nem akadályozták az innovációs tevékenységeket. Itt olyan tényezık szerepelnek, mint a megfelelıen képzett munkaerı, az együttmőködı partnerek megtalálása, a technológiai és piaci információk elérése, megismerése. Az üzenet világos: az innovatív cégek szerint a probléma nem olyan komplex, mint amilyennek tőnik, a sikeres innováció feltételrendszerének több komponensénél nem látnak komoly hiányosságokat és elsıdlegesen a finanszírozási problémákat, nehézségeket, a forráshiányt kellene leküzdeni. Az innovációt segítı regionális tényezık megítélése nem egységes, ráadásul ellentmondásra is bukkanhatunk figyelembe véve az elızı kérdésre adott válaszokat (20. táblázat). A cél az lett volna, hogy kiderüljön a régió mely adottságai vannak jelenleg olyan fejlettségi szinten, amely hatékonyan segítené, élénkítené az innovációt a térségben. Ezzel szemben, a válaszok

50


alapján úgy tőnik, a többség válaszában inkább az tükrözıdik, hogy mely regionális tényezıknek van jelentıs, vagy éppen mérsékelt szerepe az innováció alakulásában. 19. táblázat Az innovációs projekteket akadályozó tényezık a Dél-dunántúli régióban Akadályozó tényezık

nagymértékben

közepes mértékben

kismértékben

nem volt probléma

Az innováció költségei túl magasak

33%

32%

12%

23%

Tıkehiány a vállalkozáson vagy a cégcsoporton belül

32%

32%

7%

29%

A piacot már bejáratott vállalkozások uralják

29%

22%

15%

34%

A vállalkozáson kívül elérhetı potenciális finanszírozási források hiánya

28%

20%

21%

31%

Az innovatív áruk vagy szolgáltatások iránti kereslet bizonytalan

17%

26%

24%

33%

Az innovációk iránti kereslet hiánya

14%

17%

22%

47%

A szakképzett munkaerı hiánya

9%

16%

19%

56%

Az innovációhoz szükséges együttmőködı partnerek megtalálásában tapasztalt nehézség

6%

16%

16%

61%

A korábbi innovációk miatt nincs rá már szükség

4%

10%

20%

66%

A technológiai információ hiánya

2%

8%

13%

77%

A piacokra vonatkozó információ hiánya

2%

12%

23%

63%


20. táblázat Az innovációs folyamatokat segítı regionális tényezık a Dél-dunántúli régióban Tényezık

nagymértékben


kismértékben

nem befolyásolja

A fizetıképes kereslet az innovációra

34%

20%

22%

23%

Tıkeellátottság, pénzügyi források elérhetısége

32%

20%

29%

19%

Az innovációs és gazdasági támogatás

22%

27%

25%

26%

A megfelelı regionális pályázati források elérhetısége

21%

29%

29%

21%

A megfelelı beszállítók, alvállalkozók

15%

24%

21%

39%

Az általános üzleti környezet, klíma

15%

26%

17%

42%

A kockázati tıke elérhetısége

15%

29%

28%

28%

A megfelelıen képzett munkaerı

13%

20%

25%

42%

Az együttmőködési hajlandóság

11%

32%

29%

29%

A kutatási kapacitások és kínálat

7%

28%

21%

45%

A tanácsadói szolgáltatások

6%

18%

21%

55%


Ezért szerepelnek a pénzügyi, finanszírozási, támogatási szempontok és tényezık itt is az elsı helyen a nagyon jelentıs hatású faktorok között. A késıbbiekben még alaposabban megvizsgáljuk ezt a két véleménykérdést annak érdekében, hogy bemutassuk a vélemények közötti különbségeket és a finomabb részleteket.

51


7. AZ INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG RÉSZLETEI Miután a korábbi fejezetekben az innováció kérdésköre és a legfontosabb eredmények és összefüggések már részben feltárásra kerültek, a következıben néhány olyan kérdéskört szeretnénk mélyebben megvizsgálni, amelyekre ott nem tértünk ki bıvebben, ugyanakkor érdekes lehet a pontosabb helyzetkép megalkotásához. Így a termék-innováció esetében annak újszerőségének kérdése, azaz a piacon is újnak számító áruról, vagy szolgáltatásról volt szó, vagy csak az adott cég életében jelentet újdonságot? Milyen mértékben járulnak hozzá az új termékek a vállalkozás éves árbevételéhez? Illetve az ötlettıl annak piaci bevezetéséig mekkora idı telik el átlagosan?

7.1.

A termék-innováció jelentısége (eredeti bevezetı vs. adaptáló)

A felmérést megelızı három esztendıben új terméket (árut vagy szolgáltatást) bevezetı vállalkozások esetében – melyek száma, mint azt korábban láttuk 66 volt összesen a 300-as reprezentatív mintában – azt is megkérdeztük, hogy az újonnan bevezetett áru vagy szolgáltatás a versenytársakat megelızve elsıként lett-e a megkérdezett által bevezetve a piacon, vagy inkább csak valamilyen már létezı terméket adaptáltak, átvettek, azaz csak a válaszoló vállalkozásnál jelentett újdonságot. A két csoportot a továbbiakban eredeti bevezetıkként és adaptálókként fogjuk hivatkozni. Azokat a vállalkozásokat, amelyek mindkét kérdésre pozitívan válaszoltak, azaz az elmúlt három évben olyan termék-innovációról is számot adtak, amely a piacon is újnak számított, illetve olyan bevezetésük is volt, amellyel a versenytársaikat csak követték az elsı csoporthoz (eredeti bevezetık) soroltuk. Az adaptálók pedig értelem szerően azok a vállalkozások, amelyek termék-innováció területén bár aktívnak mutatkozna, azonban ilyen jellegő tevékenységük minden esetben valamilyen már a piacon meglévı áru és szolgáltatás bevezetése. Ezzel differenciálással lehetıségünk van kiszőrni az egyébként a minta 22 százalékát adó termék-innovátorok közül azt, a szőkebb csoportot, amely esetében az innováció és az újító készség magasabb, a vélhetıen alacsonyabb megújulási készséggel rendelkezı adaptálók csoportjától. A 66 termék-innovációt bevezetı vállalkozás 57,6 százaléka, tehát több mint a fele tekinthetı eredeti bevezetınek, ami a piaci versenyképességük megítélése szempontjából mindenképpen kedvezıbb, mint az elsısorban adaptálóké. Az új árut, szolgáltatást bevezetık közül még többen számoltak be valamilyen már a piacon meglévı termék adaptációjáról, összesen az érintett cégek 65,2 százaléka tartozik e csoportba. Ha a két csoport kereszttábláját vizsgáljuk, akkor a két-két változó összesen 4 csoportot eredményez, annak függvényében, hogy egy-egy termék-innovációt megvalósító vállalkozás csak eredeti bevezetést, vagy csak adaptációt valósított-e meg, vagy egyszerre mindkét tevékenység jellemezte (21. táblázat). Az elıbbi értékek mellett talán még érdekesebbek a kereszttábla átlójában szereplı értéke, azaz, hogy menyire jár együtt a két tevékenység. Jól látszik, hogy van egy viszonylag markáns csoport, a cégek 40 százaléka, amelyek esetében mindkét termék52


innováció elıfordult az elızı három évben, azaz, azt mondhatjuk, hogy az eredeti bevezetık kétharmada a teljesen új termékek bevezetése mellett már meglévık adaptációval is folyamatosan javítja piaci versenyképességét. Ha a csak adaptálókat vizsgáljuk, akkor is azt látjuk, hogy 60 százalékuk eredeti, a piacon is újnak számító innovációval is rendelkezett, amibıl arra következtethetünk, hogy a két tevékenység egymást nem helyettesíti, sokkal inkább kiegészíti. Tehát a termék-innováció területén aktívabb vállalkozások folyamatos megújulása egyszerre több lábon is áll. 21. táblázat A termék-innováció újszerősége a vállalkozásoknál – eredeti bevezetı vs. adaptáló Adaptáló Eredeti bevezetı a piacon?

Igen

Nem

Összesen

Összes

Igen

Nem

Vállalkozások száma

26

12

Eredeti bevezetı? %

68,4%

31,6%

100,0%

Adaptáló? %

60,5%

52,2%

57,6%

Összesen belüli %-ék

39,4%

18,2%

57,6%


17

11

Eredeti bevezetı? %

60,7%

29,3%

100,0%

Adaptáló? %

39,5%

47,8%

42,4%


25,8%

16,7%

42,4%


43

23


65,2%

34,8%

38

28

66 100,0%


Amennyiben a reprezentatív mintát kiegészítjük az innovatív alminta elemeivel, azaz a DDRIÜ által megadott kiegészítı lista segítségével még pontosabb képet szeretnénk kapni a termék-innováció terén aktivitást mutató vállalkozásokról, nem sok változást tapasztalunk. Összesen az így alapul vett 113 vállalkozásnak még nagyobb aránya, 63 százaléka bizonyult eredeti bevezetınek, ami azért várható volt, hiszen az innovatív alminta elvileg már eleve innovatív cégeket tartalmazott, de arra is utal, hogy az innovativitásuk az értékesebb, a piacon is újdonságként megjelenı termékbevezetést jelent. Hasonlóan az adaptációt végzı cégek aránya is magasabb 3 százalékponttal. Ugyancsak hasonló mértékben magasabb a mindkét típusú termék-innovációt egyszerre folytatók aránya is a válaszok alapján.

7.2.

Az új termékek súlya az árbevételben

Az újonnan kifejlesztett vagy jelentısen továbbfejlesztett áruk, illetve szolgáltatások piaci bevezetésének sikerességét az éves árbevételben képviselt arányukkal lehet mérni. Arra a kérdésre szerettünk volna így választ kapni, hogy az elmúlt három évben bevezetett új termékek (áruk és szolgáltatások) a 2008. évi árbevételnek összesen hány százalékát képviselik. Összesen 66 olyan vállalkozás volt a reprezentatív felmérésében, amely termék-innovációról számot tudott adni. Az érintett cégek 14 százaléka ezen termék-innovációk árbevételbıl való részesedésére

53


nem kívánt/tudott válaszolni, és a kérdés jellegébıl fakadóan a többiek is valamilyen becsült értéket közöltek. Tehát összesen 57 vállalkozás becsülte meg az elmúlt három esztendıben kifejlesztett, vagy jelentıs mértékben továbbfejlesztett termékeinek 2008. évi árbevételben betöltött súlyát, ami átlagosan 21 százalékos részesedést jelentett. Ez az érték valójában nem is számít rossz eredménynek, hiszen a referenciaként használható nyugat-dunántúli kutatások, igaz némileg más mintavétel estén 2006-2007-ben 17,5-19,0, 2008-ban pedig 25,4 százalékos értéket mutattak. A medián értéke, amely a néhány kiugró érték okozta torzítás miatt talán ilyen esetekben pontosabb, azonban már csak 10 százalék. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások fele esetében az új termékek szerepe az árbevételben nem haladja meg a 10 százalékot, sıt ha tovább megyünk negyedüknél a 3 százalékot sem. A tipikus becslési értékek a leggyakoribb 10 százalék mellett az 1, 2, 3, 20, és a 30 volt. Érdekes hogy összesen nyolc vállalkozás számolt be 30 százaléknál magasabb értékrıl, közülük viszont öten 100 százalékot írtak. A DDRIÜ által megadott innovatív almintát vizsgálva kiderül, hogy esetükben valamivel kedvezıbb a kép, hiszen a 40 válaszoló vállalkozás átlagos értéke már valamivel magasabb, 24,6 százalék, de még fontosabb hogy e csoportban a medián viszont már 17,5 százalék, egynegyedük pedig 40 százalék feletti értékkel büszkélkedik. A két minta összevonásával összesen 97 elemszámú csoport esetében az új termékek részesedését a 2008 évi árbevételbıl a 11. ábra mutatja, melyen szintén jól látszanak a fent leírtak. 11. ábra Az elmúlt három évben bevezetett új termékek részesedése a 2008. évi árbevételbıl, %

%

Árvételbıl való részesedés, % Forrás: Kérdıívek 2009, N=97

54


12. ábra Az elmúlt három évben bevezetett új termékek részesedése a 2008. évi árbevételbıl, % – eredeti bevezetı vs. adaptáló

% Forrás: Kérdıívek 2009, N=57

Az elızetes várakozásainkkal ellentétben az új termékek bevezetésébıl származó árbevétel részesedése az inkább adaptálók, azaz olyan áruk és szolgáltatások piaci bevezetését végzı vállalkozások esetében magasabb, ahol csak a vállalkozás számára jelentett újdonságot, míg az eredeti bevezetık, vagyis a piacon is alapvetıen új termékkel megjelenı cégek esetében ugyanez az érték alacsonyabb (12. ábra). Míg az adaptálóknál átlagosan 29,8 százalékot súllyal szerepelnek az új termékek az árbevételbıl, addig az eredeti bevezetıknél csak közel fele 15,9 százalék ez az érték. A háttérben természetesen néhány kiugró adat húzódik, az adaptálók között három cég is található 100 százalékkal, ennek következtében a medián már mindkét csoportnál azonos (10%). Ha a teljes gyakorisági sort nézzük, inkább azt mondhatjuk, hogy nincs igazán markáns különbség a két csoport között, ami viszont továbbra is ellentétben áll elıfeltevésünkkel, és más korábbi kutatások tapasztalataival. Ha a reprezentatív mintát kiegészítjük az innovatív alminta elemeivel és az összes felmérésben szereplı termék-innovációt megvalósító vállalkozást vizsgáljuk szintén hasonló eredményre jutunk, az átlag értéke 22,1 és 24,5 százalék, míg a mediáné 10 és 12,5 százalék, mindkét esetben az adaptálók javára.

7.3.

Az új termékek bevezetésének idıigénye

A fejlesztések, újítások sikerességét, hatékonyságát befolyásolja a piaci bevezetéshez szükséges idı nagysága, azaz, hogy mennyi idı telik el átlagosan egy-egy új ötlet felmerülésétıl, annak új áruban, vagy szolgáltatásban testet öltve a piaci megjelenéséig. A reprezentatív minta estében körülbelül hasonló nagyságrendő válasz érkezett, mint az elızı kérdésre. Összesen 59-en vállalkoztak a termék-innovációt folytató 66 vállalkozás közül ezen idıtáv megbecsülésére, ami átlagosan 8,5 hónap lett. Ez az idıtáv csak kis mérték-

55


ben tér el a korábbi hasonló felmérések eredményeitıl, amelyek általában 7-8 százalék körüli értéket mutattak, de ha figyelembe vesszük, hogy volt egy szélsıségesen magas 110 hónapos válasz is, akkor még kedvezıbb a helyzet. Ezt mutatja a medián értéke is, mely kereken 5 hónapot jelent. A megkérdezett vállalkozások 30 százaléka képes egy-egy ötlet felmerülését követıen 2 hónapon belül kész piaci termékkel megjelenni, ami véleményünk szerint elég jó eredménynek mondható, de a termék-innovációt folytatók 46 százalékának is csak 3 hónap szükséges. Mindössze a cégek 12 százaléka nyilatkozott arról, hogy a termékfejlesztés és piaci bevezetés legalább egy évet, vagy annál hosszabb idıt igényelne, ami nyílván sok esetben ágazat és tevékenység specifikus folyamat is. A tipikus becslési érték egyébként a 2, 3, 6 és a 12 hónap volt. 13. ábra Az új ötletétıl a piaci bevezetésig átlagosan eltelt idı gyakorisági megoszlása, %

%

Hónapok száma Forrás: Kérdıívek 2009, N=100

Érdekes, és megint csak az elızetes várakozásokra rácáfoló sajátosság, hogy az innovatív almintában szereplı vállalkozások esetében sokkal rosszabb eredményeket kaptunk, mint a reprezentatív felmérés során. A 68 további vállalkozás közül 41 válaszolt a kérdésre, és átlagosan több mint 18 hónapot kaptunk eredményül egy ötlet és az abból származó termék piacra jutatása között eltelt idıre. Bár itt is található egy kiugró szélsıérték (120 hónap), de mivel hasonló a másik mintában is szerepelt, önmagában ezzel nem magyarázható a különbség. Különösen, hogy a medián értéke is 12 hónap a korábbi 5-tel szemben, ami már inkább elgondolkodtató. Mindössze az innovatív almintában szereplı cégek 12

56


százaléka számolt be maximálisan 3 hónapos átfutási idırıl, míg egyharmaduknak legalább 7 hónapra van szükségük általában. Ezzel kontrasztban a másik oldalon a válaszolók egyötöde minimálisan 2 éves piaci bevezetési periódussal kalkulált. A két minta összevonásával összesen 100 elemszámú csoport esetében az új termékek ötletétıl a piaci bevezetésig eltelt idıt a 13. ábra mutatja, melyen jól látszik a két igen szélsıséges válasz viszonya a jellemzıen egy éven belüli értékekhez képest. Ha az új termék-innovációknak az árbevételhez való hozzájárulásához hasonlóan megint csak megpróbálunk az alapvetıen adaptálók és az eredeti bevezetık (a piac számára is új áruval, szolgáltatással elırukkolók) között különbségeket felfedezni, hasonlóan az elızı kérdéskörhöz ismét meglepetéssel találkozunk. A vizsgálat eredményei ugyanis azt mutatják, hogy az eredeti bevezetés jóval gyorsabban valósul meg az innovatív cégeknél, mint az egyébként egyszerőbb, már meglévı termékek átvétele és adaptálása. Míg elıbbi csoport esetében az átlagos idıtartam 7,2 hónap, addig ez az érték az adaptálóknál 13,7, a medián pedig rendre 4, illetve 6 hónap. Nagy valószínőséggel ez az eltérés megint csak egy szélsıséges értéknek köszönhetı. Ha azt vesszük figyelembe, hogy tulajdonképpen mindkét csoportban a vállalkozások kétharmadának maximálisan fél évre van szüksége egy új termék bevezetésére, akkor a két csoport közötti különbségek szinte eltőnnek, bár a leggyorsabb egyharmad a piacon is újszerő áruval vagy szolgáltatással megjelenı vállalkozások körében már csak 2 hónap, míg az adaptálók esetében még mindig 4 hónap.

7.4.

Az új termékek bevezetésének okai

Fontos kérdés, hogy milyen motivációs tényezık állnak vajon a termék-innovációk hátterében. Mi az oka egy-egy új áru, vagy szolgáltatás piaci bevezetésének, vagy egy-egy már piacon lévı termék jelentıs mértékő továbbfejlesztésének? Az innováció okainak pontos feltárása és vizsgálata rendkívül nehéz, hiszen általában ahány vállalkozás, legalább annyi féle különbözı konkrét ok sorolható fel, de sokszor még egy-egy cégen belül is egészen eltérı motivációk húzódnak meg a különbözı termékek piaci bevezetése mögött. Ezen problémák miatt ez a kérdéskör talán az egyetlen a vizsgálat során, amely nyitott kérdésként szerepelt a kérdıívben, és a szabad szavas válaszokat mi próbáltuk meg természetesen néha némi szubjektivitással különbözı kategóriákba besorolni. A termékinnovációhoz kapcsolódó kérdések során a 300 vállalkozásból 45 számolt be új áru, míg 33 új szolgáltatás bevezetésérıl. Mivel célunk elsısorban a háttérben megbújó motivációk feltárása ezért célszerő inkább az innovatív alminta elemszámával kibıvített 368 céget tartalmazó mintát használni, amivel növelni tudjuk a termék-innovációt megvalósító vállalkozások számát. Mindösszesen így 81 cég áru innovációt és 61 szolgáltatás innovációt megvalósító vállalkozás válaszolt a kérdésünkre. Annak ellenére, hogy nyitott kérdés lévén a vállalkozások válaszai mind egyediek voltak, mégis viszonylag könnyen lehetett kialakítani olyan csoportokat, amelyekbe azok nagy része egyértelmően besorolhatóvá vált. Néhány esetben fordult elı mindössze, hogy a

57


kérdést félreértelmezve inkább a konkrét innováció pontosítása és nem a valós motivációk jelzése történt meg a válaszban. Az új áruk bevezetéséhez kapcsolódóan 11 csoportban sikerült összevonni a válaszokat (14. ábra) melyek közül egyértelmően a piachoz kapcsolódó okok kerültek a legtöbbször megemlítésre. A megkérdezett vállalkozások több mint egyötöde esetében a meglévı piaci részesedés növelése, illetve új piacok meghódítása állt a háttérben, míg szintén 20 százalék egyszerően a piaci igény, kereslet alakulását jelölte meg, de a termékskála és a forgalom bıvítése is szorosan kapcsolódik e tágabb kérdéskörhöz. Emellett közel 10 százaléka a válaszoknak a minıség területén történı fejlesztésével, vagy egyszerően egy már meglévı áru továbbfejlesztésével indokolta, és nagyságrendileg hasonló volt azoknak az aránya is, akik számára a költségcsökkentés, vagy költségoptimalizálás volt a fı innovációs ok. 14. ábra Az új áruk bevezetésének legfontosabb okai, említési gyakoriság, %


Az új szolgáltatások bevezetése okainak feltárása során megpróbáltuk természetesen az összehasonlíthatóság kedvéért az elızı csoportokat használni. Összesen 9 különbözı típust sikerült megkülönböztetni a válaszok alapján (15. ábra) melyek közül szintén vezettek a piachoz kapcsolódó okok. A megkérdezett cégek 23 százaléka számára volt fontos a piaci részesedés növelése, új piacokon való megjelenés, vagy a piaci versenyképesség javítása és 15 százalékát motiválta a piaci igény, kereslet alakulása. Ezekhez szorosan kapcsolódva 18,3 százalék számolt be a termékskála és a forgalom. Összességében tehát nagyon hasonló arányok jellemzik a termék-innováció két különbözı típusát. A piaci okok mellett, valamivel kisebb arányban, de itt is felfedezhetı volt a szolgáltatások továbbfejlesztése, minıségének javítása, valamint a hatékonyság növelése, mint fejlesztési ok. Végül az áruk bevezetésével szemben viszonylag sok olyan válasz érkezett, amelyek az egyéb okok kategóriát bıvítették (18,3%) 58


15. ábra Az új szolgáltatások bevezetésének legfontosabb okai, említési gyakoriság, %


59


8. A VÁLLALKOZÁSOK DIFFERENCIÁLÓDÁSA Az innovációs tevékenységek részletes elemzése után a kérdıívben szereplı adatokat bizonyos vállalatcsoportok szerint hasonlítjuk össze feltárva a régió gazdasági szervezeteinek különbségeit, a rendszer belsı differenciálódását. A kutatás szempontjából három kiemelkedıen fontos rendezıelv létezik: Az innovációs tevékenységgel rendelkezı, illetve azzal nem rendelkezı vállalkozások megkülönböztetése. A saját K+F tevékenységgel rendelkezı, illetve nem rendelkezı vállalkozások megkülönböztetése. A stratégiailag kiemelt fontosságú szektorokhoz kapcsolódó vagy nem kapcsolódó vállalkozások megkülönböztetése. Mindhárom dimenzióban magyarázó eljárásokat alkalmazva (variancia-elemzés, kereszttábla) hasonlítjuk össze az egyes vállalkozástípusok gazdasági jellemzıit annak érdekében, hogy kiderüljön, mennyiben tér el egymástól az egyes csoportok profilja és tevékenysége, illetve, hogy minél pontosabb képet tudjunk megrajzolni a régió innovatív és K+F orientált vállalkozásairól. Ebben a fejezetben az elemzések mindegyike a 300 elemő reprezentatív, és a 68 elemő kiegészítı innovatív részminta összevonásával képzett teljes vállalati adatbázisra épül, amely így összesen 368 cég adatait tartalmazza. Ebbıl következıen az eredmények nem teljesen reprezentatívak, viszont az innovatív vagy kutatás-fejlesztés orientált gazdasági szereplık elemszámát kellıen magasra tudtuk növelni és megfelelı válaszmennyiség mellett lehet összehasonlítani az egyes típusokat.

8.1.

Az innovatív és nem innovatív vállalkozások jellemzıinek eltérése

A legfontosabb kételemő csoportváltozó az innovációs tevékenység elıfordulása alapján lett kialakítva. Mint korábban bemutattuk, azok a vállalkozások minısíthetık innovatívnak, amelyek az öt innovációs tevékenység közül legalább egyet végeztek 2006-2008 között. Az öszszevont teljes vállalati mintában ilyen kritérium alapján összesen 149 vállalkozás (40,4%) innovatív. A nem innovatív cégek száma 205 (59,5%). A következı elemzések lényegében ennek a két csoportnak a statisztikailag is szignifikáns eltérésit, különbségeit próbálják meg feltárni pontosabb karakterisztikát adva a térségben mőködı innovatív vállalkozásoknak. Két elemzési modell együttes használata indokolt, mivel a kérdıív alapján felvett vállalati adatbázisban szerepelnek számszerő adatok (pl. vállalkozás alapításának éve) és bizonyos tulajdonságokat mérı csoportváltozók (pl. fı tevékenységi terület, TEÁOR 2008 alapján). Az elsı esetben variancia-elemzés (ANOVA) használatával lehet összehasonlítani és statisztikailag tesztelni a két csoport átlag és medián értékeinek a különbségét, míg a másodikban a kereszttáblázatok mutatják meg a szignifikáns összefüggéseket az innovációs függı változó és a lehetséges magyarázó csoportváltozók (független) között. Az elemzés során a szignifikáns

60


különbségeket emeljük ki, majd a végén tételesen külön felsoroljuk azokat a tényezıket, ahol nem volt jelentıs eltérés a két csoport adataiban. Az egyik kézenfekvı különbség a szubjektív véleményválaszokban figyelhetı meg. Az innovatív vállalkozások két ponttal jobbra értékelték innovációs képességüket és összetettebb fejlesztési tervekkel tekintenek a jövıbe. Ezek az összefüggések a válaszadás koherenciáját is megerısítik. A másik kézenfekvı különbség az üzleti szolgáltatási igényekben figyelhetı meg: az innovációt végzı vállalkozások legalább kétszer több típusú üzleti-innovációs szolgáltatást vettek igénybe az elmúlt három évben, mint a nem innovatív cégek és a várható szolgáltatási igényeik is sokkal magasabbak (22. táblázat). 22. táblázat Az innovatív és nem innovatív vállalkozáscsoportok átlag- és medián értékeinek eltérése Átlag

Medián Szignifikancia Innovatív és Eta érték

Nem innovatív

Innovatív

Nem innovatív

Tervezett fejlesztések összetettsége

2,34

4,40

2,00

5,00

0,000 –0,400

Mennyire tartja innovatívnak a saját vállalkozását?

3,88

5,92

4,00

6,00

0,000 –0,387

Igénybe vett szolgáltatások összetettsége

6,95

12,39

5,00

12,00

0,000 –0,366

Jövıben várható szolgáltatási igények összetettsége

7,83

13,70

6,00

13,00

0,000 –0,341

A K+F foglalkoztatottak aránya (3 év átlaga)

2,6

14,4

-

-

0,000 –0,266

A K+F ráfordítás aránya az árbevételben (3 év átlaga)?

2,2

8,5

-

-

0,000 –0,260

A felsıfokú végzettséggel rendelkezı munkavállalók aránya (2008)

12,6

22,6

2,0

10,0

0,001 –0,179

Az árbevétel nagysága (M Ft) (2008)

280

587

53

112

0,021 –0,144

A foglalkoztatottak száma (fı) (2008)

21,1

33,7

9,0

8,0

0,046 –0,105

Mennyire tartja innovatívnak a legfontosabb versenytársát?

5,04

5,56

5,00

6,00

0,070 –0,109

A külföldi tulajdon részaránya (%)

8,3

11,2

0

0

0,629 –0,025

1994

1994

1995

1995

0,731 –0,018

Numerikus változók

Nem szignifikáns az összefüggés

A vállalkozás alapításának éve?

Magyarázat: az ANOVA teszt szignifikancia szintje legfeljebb 0,05, így az ennél magasabb értékek a nem szignifikáns kapcsolatra utalnak. Az Eta érték egy asszociációs mérıszám, minél jobban megközelíti az egyet annál szorosabb a kapcsolat a függı és a független változó között. A táblázat változói az Eta érték alapján lettek rendszerezve. Forrás: Kérdıívek 2009, N=368

Természetesen a kutatás-fejlesztés szorosan kapcsolódik az innovációhoz, így nem meglepı, hogy a nagyobb K+F ráfordítással és több K+F foglalkoztatottal rendelkezı vállalkozások között nagyobb az innovatív cégek valószínősége. 61


Három alapvetı szervezeti paraméterben is jelentıs különbségek figyelhetık meg a két csoportban. Az innovációs tevékenységet végzı vállalkozások átlagos és medián árbevétele legalább kétszer nagyobb, náluk kissé magasabb a foglalkoztatottak, és 10 százalékponttal a felsıfokú végzettséggel rendelkezı aránya is. A felmérésben szerepeltek olyan kérdések is, amelyek nem átlagolhatók, mivel bizonyos diszkrét válaszkategóriákat tartalmaznak. Sok esetben ezek az információk a vállalkozás ugyanolyan lényeges karaktereit írják le, mint az árbevétel vagy a foglalkoztatottak száma. Ebben az esetben kereszttábla elemezéssel és Khi-négyzet próbával teszteltük a statisztikailag szignifikáns összefüggések elıfordulását. Négy olyan tényezıre bukkantunk, ahol jelentıs eltérés figyelhetı meg az innovatív és nem innovatív vállalkozások között (16. ábra). A fı tevékenységet mérı TEÁOR kódok alapján képzett fı tevékenységi terület csoportok esetében öt szektorban figyelhetı meg az innovatív cégek felülreprezentáltsága. A mintában 40 százalékos volt az innovációs tevékenységgel rendelkezı vállalkozások aránya. Ezen az öt területen viszont jóval 50 százalék felett van a nem innovatív cégekhez képesti arányuk. Sorban haladva: 33 élelmiszeripari vállalkozás közül 20-nál fordult elı innováció (60%), 44 gépipari cég közül 23-nál (52%), 38 tudományos és mérnöki tevékenységő cég közül 19-nél (50%), 26 vegyipari cég közül 12-nél (46%). A legkisebb valószínőséggel az állattenyésztésben (15%), a fémiparban (22%) és a növénytermesztésben (28%) fordulnak elı innovációs tevékenységet végzı gazdasági szervezetek. 16. ábra Az innovatív és nem innovatív vállalkozáscsoportok szignifikáns eltérése a csoportváltozók alapján – tevékenység, önálló termék, minıségbiztosítás Fı tevékenységi terület (TEÁOR 2008)


16. ábra Az innovatív és nem innovatív vállalkozáscsoportok szignifikáns eltérése a csoportváltozók alapján – tevékenység, önálló termék, minıségbiztosítás (folytatás)

62

Vállalati innovációs kérdıíves felmérés a Dél-dunántúli régióban Kapcsolódik-e kiemelt jelentıségő szektorhoz tevékenységében?

Önálló termék és saját minıségbiztosítás


A régió innovációs rendszerének és gazdasági profiljának fejlesztése szempontjából kiemelt jelentıségő szektorokhoz tartozó vállalkozások innovációs aktivitása kedvezıbb a többi vállalkozásnál. Az informatikához, a biotechnológiához, gyógyszerkutatáshoz, egészségiparhoz kapcsolódó vállalkozások 65-70 százalékánál elıfordult innováció az elmúlt három évben. Az energetika és környezetipar esetében az arányuk szintén magasabb a mintaátlagnál (53%). Összességében mind a hat kiemelt prioritású szektorban az átlagosnál magasabb az innovatív cégek aránya. A szervezetek tevékenysége és mőködése szempontjából volt még két olyan paraméter, amelynél szintén jelentıs a két vállalatcsoport differenciálódása. A saját termékkel rendelkezı

63


cégek 64 százaléka hajtott végre innovációt, míg az azzal nem rendelkezık esetében az arányuk csak 36 százalékos. Másrészt, ha egy vállalkozás rendelkezik minıségbiztosítással, akkor szintén nagyobb valószínőséggel fog innovációt végrehajtani. Természetesen ezek nem az innováció okai, kiváltói, és szorosan összefüggenek a vállalkozás méretével, tevékenységével, tulajdoni szerkezetével. Pusztán arra utalnak az eredmények, hogy az innovatív cégek között nagyobb arányban fordulnak elı ezek a jellemzık. A szignifikáns összefüggések mellett ugyan olyan fontosak azok a faktorok is, amelyek alapján nem különül el egymástól a két vállalkozáscsoport. Az innováció elıfordulásával szignifikáns összefüggés nem figyelhetı meg az alábbi tényezıknél: Melyik megyében található a vállalkozás székhelye Vállalkozás alapításának éve Vállalkozás gazdasági formája Vállalkozás része-e cégcsoportnak Külföldi tulajdon részaránya Beszerzési orientáció Értékesítési orientáció Legfontosabb versenytárs innovativitásának megítélése Az eredmények alapján megállapítható, hogy az innováció elıfordulását nem befolyásolja jelentısen a vállalkozások régión belüli térbeli elhelyezkedése (mindegyik megyében nagyjából azonos volt az arányuk), az „életkora” (1994-1995 volt mindkét csoportban az átlagos alapítási év), a gazdasági formája, vagy az, hogy része egy cégcsoportnak. A várakozásokkal ellentétesen a tulajdoni szerkezet sem tekinthetı komoly differenciáló erınek, bár itt a külföldi tulajdonú cégek régión belüli alacsony valós aránya is szerepet játszik. A beszerzési és értékesítési orientációk korábbi fejezetben ismertetett jellemzıi mentén sem figyelhetı meg eltérés, tehát nem lehet egyértelmően megállapítani, hogy a külföldi piacokra vagy a lokális piacokra fókuszáló cégek innovációs aktivitásában lenne jelentıs eltérés. Ha az eredményeket, az elmúlt idıszakra vonatkozó ismereteinket arra használjuk fel, hogy megválaszoljuk, vajon milyen típusú gazdasági szervezetek fognak a jövıben is komolyabb innovációs tevékenységet végezni, akkor az alábbi jellemzıkre érdemes hangsúlyt helyezni: nagyobb árbevétel saját termék/termékpaletta önálló kutatás-fejlesztés néhány húzóágazat, szektor (gépipar, vegyipar, élelmiszeripar és a régió kiemelt prioritású szektorai) tudás-orientált munkaerıigény minıségbiztosítás nagyobb kereslet az üzleti-gazdasági szolgáltatások iránt fejlesztés-orientált jövıkép

64


8.2.

A kutatás-fejlesztési profil eltérése

Sok esetben az önálló kutatás-fejlesztés és az innováció együttesen jelen van a megkérdezett vállalkozásoknál. Emellett vannak olyan cégek is, amelyek nem fejlesztenek, de valamilyen jellegő innovációt megvalósítottak az elmúlt három évben. És voltak olyan vállalkozások is, amelyek már elkezdték a kutatás-fejlesztést, de még nem hajtottak végre semmilyen innovációs tevékenységet (23. táblázat). Ezért érdemes megvizsgálni – az elızı rész módszertani logikáját követve –, hogy milyen tényezıkben különböznek egymástól a kutatás-fejlesztési ráfordítással rendelkezı és azzal nem rendelkezı vállalkozások. A két vizsgálati dimenzió alapján egy olyan csoportosítási szisztéma alkalmazására nyílik mód, ahol az innováció és a vállalaton belüli kutatás-fejlesztés együtt kap szerepet. Logikailag ebbıl négy vállalattípus vezethetı le: innovatív saját K+F kiadással, innovatív saját K+F kiadás nélkül, nem innovatív saját K+F kiadással, nem innovatív saját K+F kiadás nélkül. A négy vállalattípus elıfordulási számát és arányát a 23. táblázat foglalja össze. 23. táblázat A K+F ráfordítás és az innovációs tevékenység elıfordulásának összefüggései K+F ráfordítás az árbevételbıl (igen-nem) Innovációs tevékenységek megléte (igen-nem)

Van K+F ráfordítás

169

40

209

Innovációs tevékenységek megléte (igen-nem)

80,9%

19,1%

100,0%

Teljes %

48,3%

11,4%

59,7%

55

86

141


39,0%

61,0%

100,0%

Teljes %

15,7%

24,6%

40,3%

224

126

350


64,0%

36,0%

100,0%

Teljes %

64,0%

36,0%

100,0%

Elemszám nem innovatív

Elemszám innovatív

Elemszám Teljes

Teljes

Nincs K+F ráfordítás


Azon cégek körében, ahol volt innovációs tevékenység az elmúlt három évben, 61 százalékban saját kutatás-fejlesztési ráfordítás is elıfordult. A teljes minta egynegyede (86 vállalkozás) tartozik ehhez a csoporthoz. 55 cég esetében ugyan volt innováció, de nem fordult elı az árbevételbıl K+F ráfordítás (16%). A nem innovatív vállalkozások 81 százalékánál természetesen saját kutatás-fejlesztési ráfordítás sem jelent meg (169 cég), de 40 vállalkozás (az összes

65


megkérdezett szervezet 11%-a) abban a sajátos helyzetben van, hogy K+F ráfordításról beszámolt, de innovációs tevékenységrıl nem. A következı oldalakon azt a 126 szervezetet hasonlítjuk össze a másik 224 szervezettel, amelyben az árbevétel egy bizonyos hányadát kutatás-fejlesztésre fordították. A referenciának használható mintaátlag 36 százalék. Ezen a ponton nem foglalkozunk ennek mértékével, pusztán az a cél, hogy két eltérı vállalti profil jellemzıit hasonlítsuk össze és kimutassuk azokat a tényezıket, ahol markáns különbségek figyelhetık meg (24. táblázat és 17. ábra) 24. táblázat A K+F ráfordítással rendelkezı és nem rendelkezı vállalkozáscsoportok átlag- és medián értékeinek eltérése Átlag Numerikus változók

Medián Szignifikancia és Eta érték






3,8

6,1

4,0

6,0

0,000–0,424

Igénybe vett szolgáltatások összetettsége

7,2

12,6

6,0

13,0

0,000–0,357

Jövıben várható szolgáltatási igény összetettsége

8,0

14,2

6,0

14,0

0,000–0,353

Tervezett fejlesztések összetettsége

2,5

4,3

2,0

4,5

0,000–0,340

A felsıfokú végzettséggel rendelkezı munkavállalók aránya (2008)

9,9

26,4

-

-

0,000–0,301

Mennyire tartja innovatívnak a legfontosabb versenytársát?

5,0

5,8

5,0

6,0

0,004–0,177

273,2

649,8

56,0

102,5

0,007–0,171

A vállalkozás alapításának éve?

1993

1995

1995

1995

0,191–0,070


12,6

5,0

-

-

0,246–0,062

A foglalkoztatottak száma (fı) (2008)

26,2

28,2

10,0

8,0

0,764–0,016

A vállalkozás árbevétele (M Ft) (2008) Nem szignifikáns az összefüggés

Magyarázat: az ANOVA teszt szignifikancia szintje legfeljebb 0,05, így az ennél magasabb értékek a nem szignifikáns kapcsolatra utalnak. Az Eta érték egy asszociációs mérıszám, minél jobban megközelíti az egyet annál szorosabb a kapcsolat a függı és a független változó között. A táblázat változói az Eta érték alapján lettek rendszerezve. Forrás: Kérdıívek 2009, N=368

A K+F ráfordítással rendelkezı cégek innovatívabbnak tartják magukat, jóval szélesebb üzleti-gazdasági és innovációs szolgáltatási igényekkel rendelkeznek, több típusú szolgáltatást vettek igénybe az elmúlt években, és a jövıben is ık lesznek nagyobb valószínőséggel ügyfelek ilyen szolgáltatások esetében. Komplexebb fejlesztési tervekben gondolkodnak, magasabb az árbevételük és a felsıfokú végzettségő alkalmazottjaik részaránya.

66


Nem figyelhetı meg szignifikáns eltérés a vállalkozás alapításának idıpontjában, a külföldi tulajdon részarányában és a foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományában. Ez azt jelenti, hogy önmagában a nagyobb vállalati méret, a külföldi tulajdoni hányad vagy a piacon való korábbi megjelenés nem befolyásolja a kutatás-fejlesztés elıfordulását a régió vállalkozásainál. 17. ábra A K+F ráfordítással rendelkezı és nem rendelkezı vállalkozáscsoportok szignifikáns eltérése a csoportváltozók alapján – tevékenység, önálló termék, minıségbiztosítás Fı tevékenységi terület (TEÁOR 2008)

Kapcsolódik-e kiemelt jelentıségő ágazathoz tevékenységében?

67


17. ábra A K+F ráfordítással rendelkezı és nem rendelkezı vállalkozáscsoportok szignifikáns eltérése a csoportváltozók alapján – tevékenység, önálló termék, minıségbiztosítás (folytatás) Cégcsoporthoz tartozás és önálló termék


A csoportváltozók esetében itt is hasonló paraméterek bizonyultak szignifikáns differenciáló tényezınek mivel, mint láttuk szoros összefüggés van az innováció és a K+F ráfordítás elıfordulása között. Fı tevékenységi terület szempontjából jelentısen felülreprezentáltak az ilyen ráfordítással rendelkezı vállalkozások a gépiparban (50%) és a tudományos, mőszaki tevékenységet végzı vállalkozások körében (60%). Kimondottan alacsony arányban vannak jelen a textiliparban és az egyéb nem nevesített feldolgozóipari cégek között. A stratégiailag fontos szektorokhoz kapcsolódó vállalkozások körében az átlagosnál magasabb a K+F ráfordítással rendelkezı cégek száma, különösen a csúcstechnológiát igénylı szektorokban. A kutatás-fejlesztési ráfordítások nagyobb valószínőséggel fordulnak elı azon cégek között is, amelyek rendelkeznek saját termékkel/termékekkel. Azok a vállalati paraméterek, amelyek mentén nem figyelhetı meg szignifikáns eltérés a két csoport között szinte pontosan azonosak az innováció kapcsán megismertekkel. A K+F ráfordítás elıfordulásával szignifikáns összefüggés nem figyelhetı meg az alábbi tényezıknél: Melyik megyében található a vállalkozás székhelye Vállalkozás alapításának éve Vállalkozás gazdasági formája Foglalkoztatottak statisztikai állománya Külföldi tulajdon részaránya Beszerzési orientáció Értékesítési orientáció Minıségbiztosítási tanúsítvánnyal való rendelkezés Két olyan új tényezı van, amely a K+F szempontjából nem meghatározó, míg az innovációs tevékenység elıfordulásánál szignifikáns volt a szerepük: egyrészt a vállalkozások mérete, másrészt a minıségbiztosítási tanúsítvány. Ennek oka, hogy a kutatás-fejlesztés kapcsán a 68


mikrovállalkozások jelenléte ugyan olyan jelentıs arányú, mint a közép és nagyvállalkozásoké a ráfordítás és a K+F foglalkoztatottak esetébe. Mindkét mutatónál a mikrovállalkozások felülreprezentáltak. Ha az eredményeket, az elmúlt idıszakra vonatkozó ismereteinket arra használjuk fel, hogy megválaszoljuk, vajon milyen típusú gazdasági szervezetek fognak a jövıben is önálló kutatásfejlesztési tevékenységet végezni, akkor az alábbi jellemzıkre érdemes hangsúlyt helyezni: nagyobb árbevétel saját termék/termékpaletta néhány húzóágazat, szektor (gépipar, vegyipar és a régió kiemelt prioritású szektorai) tudás-orientált munkaerıigény cégcsoporthoz tartozás nagyobb kereslet az üzleti-gazdasági szolgáltatások iránt fejlesztés-orientált jövıkép.

8.3.

Kiemelt prioritású szektorokhoz tartozó cégek jellemzıi

Végül jelen fejezetben az innovatív és nem innovatív, valamint a saját kutatás-fejlesztési tevékenységgel rendelkezı és nem rendelkezı vállalati csoportok közötti különbségek feltárását követıen a stratégiai ágazatokhoz tartozó cégeket szeretnénk megvizsgálni. A következıben tehát a legfontosabb sajátosságok fı rendezı elve az lesz, hogy a megkérdezett vállalkozások vajon közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódnak-e a régió stratégiai dokumentumaiban, vagy különbözı fejlesztési fórumain kiemelt ágazatokhoz vagy sem. Az 5. fejezetben a vállalkozások fontosabb orientációinak vizsgálatakor már részben tárgyalásra került e kérdéskör. Mindazonáltal ott mindössze csak annyira tértünk ki, hogy a Déldunántúli Regionális Innovációs Ügynökség munkatársaival a kérdıív elkészítése során egyeztetett stratégiailag kiemelten kezelt hat szektor a vállalkozások 60 százalékát fedi le a reprezentatív mintában, tehát a régió gazdasági folyamatait tekintve valóban fontos ágazatok kerültek kijelölésre. Azt is láthattuk, hogy a hat ágazat súlya nem teljesen azonos, az 1) agrárinnováció és élelmiszer innováció, az 2) elektronika, gépipar, valamint az 3) oktatás, kulturális ipar, szolgáltató ipar bírt a legkomolyabb súllyal (rendre 27%, 12,5% és 12,2%). Ezzel szemben a másik három szektor, a 4) környezeti ipar, energetika, megújuló erıforrások, a 5) biotechnológia, gyógyszerkutatások, egészségipar, élettan és az 6) informatika, IT szektor összesen nem érte el a 10 százalékot. Amennyiben az összes választ egyben vizsgájuk, azaz a 300-as elemszámú reprezentatív mintát kiegészítjük a 68 vállalkozást tartalmazó innovatív almintával, úgy 62,8 százalékra módosul a kiemelt szektorokhoz tartozók aránya, és a szerkezetében is kisebb, de nem számottevı változások lesznek (18. ábra). A késıbbiekben az egyszerőség kedvéért az egyes szektorokat csak a következı kifejezésekkel fogjuk hivatkozni: biotechnológia, agrár-innováció, környezetei ipar, elektronika, informatika, kulturális ipar. A következıkben arra szeretnénk választ kapni, hogy e stratégiailag fontos szektorokban tevékenykedı, vagy azokhoz köthetı vállalkozások innovációs sajátosságai vajon mutatnak-e 69


bármilyen eltérést a más típusú tevékenységet végzı vállalkozásokkal összevetve, illetve mennyire tekinthetı homogénnek a teljes csoport. Vajon a kiemelt hat szektor között kimutathatóak-e szignifikáns eltérések bármilyen dimenzióban. 18. ábra Az egyes kiemelt szektorok súlya a mintában


Mindenekelıtt érdemes megnézni, hogy a kiemelt szektorokhoz tartozó vállalkozások esetében az egyes K+F és innovációhoz közvetve kapcsolódó indikátorok mutatnak-e bármilyen eltérést a többi vállalkozás adataival összehasonlítva (25. táblázat). Az összehasonlítás természetesen a reprezentatív 300-as elemszámú mintán történik, egy olyan változó segítségével, mely a vállalkozások önbesorolása alapján (miszerint tevékenységük az egyes szerktorokhoz kapcsolódik, vagy nem) került összeállításra. Így a teljes minta két csoportra osztható a kiemelt szektorokhoz tartózó vállalkozásokéra és a kiemelt szektorokhoz nem kapcsolódó vállalkozásokéra. A 25. táblázat adatait vizsgálva arra megállapításra jutunk, hogy alapvetıen nem figyelhetık meg szignifikáns eltérések a két csoport között. A vállalkozások mérete tulajdonképpen teljesen hasonló. Az árbevétel esetében a medián 60-65 millió Ft, a foglalkoztatottak számánál pedig teljesen megegyezik a két érték (9 fı). A K+F foglalkoztatottak számát vizsgálva a nem kiemelt szektorokhoz kapcsolódó vállalkozások találunk az átlagtól kicsit magasabb értékeket, míg a K+F ráfordításoknak az éves árbevételhez viszonyított arányát tekintve éppen fordítva, a kiemelt szektorok átlag értéke haladja meg a másik csoportot. Mindazonáltal a két csoport közötti különbség egyik esetben sem számottevı.

70


25. táblázat A kiemelt szektorokhoz tartózó vállalkozások néhány jellemzıje Nem kiemelt szektorok


Kiemelt szektorok

Összes

Átlag

Medián

Átlag

Medián

Átlag

Medián


16,6

0,0

8,0

0,0

11,4

0,0

A vállalkozás árbevétele (M Ft)

451,9

60,0

387,6

65,0

414,7

62,5

2,5

,0

3,2

,0

2,9

,0

A K+F ráfordítás aránya az árbevételben (%) A foglalkoztatottak száma (fı)

31,2

9,0

24,7

9,0

27,3

9,0

A felsıfokú végzettségőek aránya (%)

14,2

5,0

9,9

1,0

11,6

2,0

A K+F foglalkoztatottak aránya (%)

4,5

0,0

4,1

0,0

4,2

0,0

A saját vállalkozás innovativitása

3,9

4,0

4,6

5,0

4,3

4,5

A legfontosabb versenytárs innovativitása

4,9

5,0

5,4

5,0

5,2

5,0

A tervezett fejlesztések összetettsége

2,6

2,0

3,0

3,0

2,8

3,0

Az igénybe vett szolgáltatások összetettsége

6,4

4,0

9,4

9,0

8,2

7,0

A jövıben várható szolgáltatási igény összetettsége

6,9

4,0

10,2

10,0

8,9

8,0


A válaszoló cégek saját innovativitását firtató kérdésre is közel hasonló válaszok érkeztek függetlenül a kiemelt szektorok csoportjához való tartozástól (a medián értéke mindössze eggyel magasabb esetükben, mint a többi vállalkozásnál, míg az átlagnál még kisebb a különbség). A legfontosabb versenytárs hasonló tulajdonságának értékelése során pedig még ez a minimális eltérés is eltőnik. Ugyanakkor, ha a vállalkozások valós innovációs aktivitását vizsgáljuk, akkor kimutatható különbség a két csoport között, hiszen míg a kiemelt szektorokhoz köthetı cégek 35,6 százaléka számolt be az elmúlt három évre vonatkozóan valamilyen újdonság bevezetésérıl, addig ez az arány a többi vállalkozás esetében mindössze 27,7 százalék. Valamennyi innovációs típus esetében jellemzı, hogy a kiemelt szektorokban mőködı cégek aktívabbak, mint a többi vállalkozás, érdekes módon egyedül az új áruk bevezetése terén figyelhetı meg fordított kapcsolat (19. ábra). A tervezett fejlesztések összetettsége szintén hasonló, csak minimális eltérést mutat a kiemelt szektorokban tevékenykedı vállalkozások javára. Valós érdemi különbség mindössze a vállalkozások által igénybe vett szolgáltatások összetettségében (számában), valamint a jövıben várhatóan igénybe veendı szolgáltatások összetettségében fedezhetı fel. Ezen indikátorok esetében a kiemelt szektorokhoz tartozó vállalkozások medián értéke több mint a kétszerese a többi vállalkozásénak. Míg a kiemelt szektorokhoz nem tartozó vállalkozások több mint 55 százaléka maximum 5 szolgáltatást vett igénybe, addig a kiemelt szektorokhoz tartozóknak csak 32 százaléka a mindössze 5 szolgáltatást igénybevevık köre. Közel negyedük 6-10, illetve 11-15 különbözı területen is igénybe vett külsı segítséget. Ugyanakkor a háttérben akár az is állhat, hogy a régióban elérhetı általánosabb vállalkozási, illetve innovációt segítı speciálisabb szolgáltatások tekintetében – éppen fejlesztéspolitikában a stratégiailag kiemelten kezelendı szektorok megkülönböztetése miatt – a kiemelt szektorokhoz kapcsolódó vállalkozások számára elınyösebb a szolgáltatás kínálat, aminek hatása már az igényekben is kimutatható.

71


19. ábra Az egyes innovációs tevékenységek elıfordulási gyakorisága a kiemelt szektorokban


Ezt követıen nézzük meg a hat kiemelt ágazathoz tartozó vállalkozás legfontosabb innovációhoz és K+F tevékenységhez kapcsolható jellemzıjét. Mivel az elsıdleges cél most az egyes szektorok sajátosságainak, a kiemelt ágazatokon belüli esetleges eltéréseknek a feltárása, ezért nem ragaszkodunk a 300-as elemszámú reprezentatív mintához, hanem azt kiegészítve az innovatív alminta elemeivel az összese vizsgálatba bevont vállalkozás közül ezen ágazatokhoz besorolt cég adatait elemezzük (26. táblázat). A 368 vállalkozás közül 226, azaz 61,4 százalékuk kapcsolódott valamelyik kiemelt szektorhoz. A vállalkozások alapításának évében nincs szignifikáns különbség, azonban a területi elhelyezkedés tekintetében egyes szektoroknál jó megfigyelhetı koncentráció mutatható ki, ami természetesen szoros kapcsolatban van a gazdasági szférát támogató tudásipar intézményeinek lokalizációjával. Így a biotechnológiai cégek többsége Baranya megyében található csakúgy, mint az informatika területén mőködı vállalkozások több mint fele is itt székel. Ezzel szemben a környezetipar terén Baranyával szemben kifejezetten jobb pozícióban van a másik két megye. Somogyban az átlaghoz képest magasabb az agrár-innovációs cégek aránya, míg az elektronika és a kulturális ipar vonatkozásában nincs szignifikáns eltérés a megyék között. Ha csak a legfontosabb kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó mutatókat vizsgáljuk meg, akkor is jól látszik, hogy az egyes kiemelt szektorok sajátos karakterisztikával jellemezhetık. A biotechnológia és az informatika terén mőködı vállalkozások teljes mértékben hazai tulajdonban

72


mőködnek, a külföldi mőködıtıke súlya az elektronika és az agrár-innováció vállalkozásaiban a legmagasabb, de itt sem haladja meg a 11 százalékot. Mind az árbevétel, mind pedig a foglalkoztatotti létszámot tekintve a kulturális ipar területén mőködı, valamint az informatikai és a biotechnológiai cégek a legkisebb méretőek, ugyanakkor utóbbi kettınél a felsıfokú végzettséggel rendelkezık viszonylag magas aránya is már elıre vetíti, hogy ez elsıssorban a technológia intenzív sajátosságoknak tudható be. A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó két indikátor tekintetében már egyértelmően megmutatkozik e két szektor innovációs potenciálja.

Biotechnológia, gyógyszerkutatás, egészségipar, élettan

Agrár-innováció, élelmiszer innováció

Környezetipar, energetika, megújuló erıforrások

Elektronika, gépipar

Informatika, IT szektor

Oktatás, kulturális ipar, szolgáltató ipar

Összes

26. táblázat A hat kiemelt szektorhoz kötıdı cégek alapvetı jellemzı (átlagértékek)

0,0

8,0

6,5

11,0

0,0

2,2

6,3

A vállalkozás árbevétele (M Ft)

150,1

566,9

441,7

468,6

96,4

123,8

408,5

A K+F ráfordítás aránya az árbevételben (%)

15,5

4,0

2,7

3,8

14,1

3,7

5,2

A foglalkoztatottak száma (fı)

20,4

26,8

54,3

26,2

5,0

15,7

24,9

A felsıfokú végzettségőek aránya (%)

29,6

10,9

19,6

10,0

53,6

13,8

15,7

A K+F foglalkoztatottak aránya (%)

16,7

6,4

5,6

5,0

32,5

2,5

7,5

A saját vállalkozás innovativitása

5,5

4,9

6,3

4,6

5,6

5,0

5,0

A legfontosabb versenytárs innovativitása

6,3

5,5

6,1

5,0

4,8

5,8

5,5

A tervezett fejlesztések összetettsége

4,4

3,5

3,1

3,4

4,0

2,6

3,4

Az igénybe vett szolgáltatások összetettsége

12,0

11,2

11,6

10,3

12,4

7,1

10,4

A jövıben várható szolgáltatási igény összetettsége

14,1

12,6

12,0

11,7

13,8

7,7

11,6




Bár már a felsıfokú végzettségőek arányát tekintve is csak a biotechnológiai és az informatikai vállalkozások büszkélkedhettek átlag feletti értékekkel, a K+F mutatók közül a K+F ráfordításnak az éves árbevételébıl való részesedése háromszorosa a hat szektor átlagának, míg a K+F foglalkoztatottak arányát tekintve a biotechnológia esetében kétszeres, az informatika vonatkozásában viszont négyszeres a szorzó. Az informatikai vállalkozások több mint 60 százalékánál van K+F foglalkoztatott, ami igen komoly potenciálként értékelhetı. Mind a három indikátor esetében elmondható, hogy e két szektor mutatói meghaladják a teljes mintában innovatívként azonosított vállalati csoport hasonló értékeit. Amennyiben a vállalkozások innovativitására vonatkozó vállalati becsléseket tekintjük, úgy azt tapasztaljuk, hogy a hat szektor vállalkozásai átlagosan 5-ösre értékelték saját innovativitásukat. Az egyes szektorok között túlságosan nagy eltérés nem tapasztalható, 4,55,6 között mozog a pontérték, egyedül a környezetipar emelkedik ki jelentısebben 6,3-as értékével. Azt követıen azonban ismét a már korábban említett két szektor következik. A leg-

73


fontosabb versenytársak innovativitását átlagosan 0,5 ponttal magasabbra értékelték a megkérdezett vállalkozások a 10 fokú skálán. Figyelemre ad okot, hogy két szektorban is átlagosan magasabbra pontozták saját vállalkozásuk innovativitását, mint a piacon megtalálható legfontosabb versenytársét. E két szektor a környezetipar és az informatika, ráadásul utóbbinál majdnem egy pont a különbség a dél-dunántúli cégek javára. A leginnovatívabbnak a biotechnológiai vállalkozások tartják versenytársukat. Ezen különbségek részben visszaigazolást nyernek a valós innovációs aktivitást mérı mutatókban is (20. ábra), hiszen a biotechnológiai vállalkozások közel háromnegyede tekinthetı innovatívnak, de az informatikai és a környezetipari cégek esetében is meghaladja arányuk az 50 százalékot, míg a többi kiemelt szektor esetében jellemzıen jóval alacsonyabb ez az érték. 20. ábra Az innovatív vállalkozások aránya az egyes kiemelt szektorokban, %


Mint oly sok területen a tervezett fejlesztések tekintetében is, ha annak összetettségét vizsgáljuk, a biotechnológiai és az informatikai cégek bizonyultak a legaktívabbaknak átlagosan 4 különbözı fejlesztési terület megjelölésével. Ha az igénybevett, illetve a jövıben várhatóan jelentkezı szolgáltatási igények összetettségét vizsgáljuk, akkor is e két szektor szerepel az élen 12-14 szolgáltatással. Ugyanakkor elmondható, hogy e területen tulajdonképpen a többi kiemelt ágazat is nagyon hasonló összetettségrıl számolt be (11-12 szolgáltatás), kivéve természetesen az egyébként is kicsit kilógó kulturális ipar vállalkozásait. Mindenképpen elıre-

74


mutató, és a régió innovációs szolgáltatásai nyújtó, illetve azokat koordináló szereplık számára orientációs jelzéssel bír, hogy a szolgáltatások összetettségi mutatói alapján valamennyi kiemelt ágazat esetében növekvı szolgáltatási igényrıl beszélhetünk a jövıben. Viszonylag heterogén a csoport ugyanakkor, ha az önálló termékek irányából közelítjük meg az egyes kiemelt ágazatokat. Míg a környezetipar esetében 88 százalékuk, a kulturális ipar és az elektronika területén mőködı vállalkozásoknak pedig 68 és 63 százaléka számolt be saját önálló termék létezésérıl, addig a többi kiemelt szektornál a megkérdezett vállalkozások több mint fele nem rendelkezik saját termékkel. A legalacsonyabb értékkel éppen az egyéb mutatók tekintetében általában pozitívirányba kilógó informatikai szektor bír, amibıl arra következtethetünk, hogy ezen vállalkozások viszonylag magas humánerıforrás, K+F és innovációs potenciálja nem saját termékek kifejlesztésére irányul elsısorban.

75


9. EGYÜTTMŐKÖDÉSI KAPCSOLATOK Az innovációs egyre inkább kooperatív vállalkozás. Ennek helytállóságát jól érzékeltetik az innovációt akadályozó tényezık során kiemelkedı szerepet kapott anyagi faktorok, hiszen egyre nagyobb költséget jelentenek a fejlesztések, lerövidül az elvárt vagy szükséges ráfordítási idıkeret és egyre komplexebb ismeretekre van szüksége minden szervezetnek. Ebben a kontextusban felértékelıdnek az együttmőködési kapcsolatok és hálózatok, amelyek számos más tényezı mellett csökkentik ezeket a kockázatokat és költségeket. A vállalati felmérésben szerepelt egy olyan kérdés, amely kizárólag az innovatív vállalkozások körében volt releváns (tehát azon cégek szőkebb mintájában, amelyek az öt innovációs tevékenység közül legalább egyet végeztek 2006 óta). A kérdés két problematikát kapcsolt össze. Egyrészt, milyen valószínőséggel jelennek meg fejlesztési partnerként az innovációs folyamatokban az innovációs rendszer különbözı típusú szereplıi, másrészt hol helyezkednek el ezek az együttmőködı partnerek? A két alapkérdés mellett arra is lehetıség nyílik, hogy a kapcsolatrendszerek öszszetettségét is megismerjük. A legegyszerőbb kapcsolati mutató annak elıfordulása, hogy volt-e egyáltalán bármilyen innovációs együttmőködése a vállalkozásnak más szervezettel. Összesen 149 cég volt a teljes mintában, amely valamilyen típusú innovációt végzett. A következı elemzések kizárólag ebben a szőkebb csoportban értelmezendık. Az innovatív cégek kiemelkedıen magas száma, több mint 85 százaléka együttmőködött innovációs tevékenysége során valamilyen szervezettel. Ebben közrejátszik az együttmőködı partnerszervezetek körének elızetes meghatározása, amelyben természetesen helyet kaptak a beszállítók és a vevık is. Az együttmőködési kapcsolatok szervezeti irányait összesen hét intézménytípussal mértük, amelyek lefedik a regionális innovációs rendszer intézménystruktúrájának legfontosabb komponensit: más vállalkozások cégcsoporton belül felszerelés, anyagok, alkatrészek vagy szoftverek beszállítói ügyfelek vagy vásárlók versenytársak vagy más vállalkozások az ágazaton belül innovációs tevékenységet támogató szervezetek, pl.: innovációs és technológiai központok, vállalkozásfejlesztési szervezetek, regionális fejlesztési szervezetek? egyetemek, fıiskolák állami vagy magán kutatóintézetek. Az egyes együttmőködési irányok gyakorisága megmutatja, hogy a régióban formálódó innovációs együttmőködések során kik a leggyakoribb partnerek (27. táblázat). A legfontosabb együttmőködı partnerek az innováció során az ügyfelek/vásárlók és a beszállítók. Ilyen szervezetekkel az innovatív cégek 60 százaléka együttmőködött az innovációs folyamat valamelyik periódusában.

76


27. táblázat Az innovációs együttmőködési kapcsolatok irányultsága – az együttmőködı partnerek rangsora az elıfordulás valószínősége alapján Együttmőködési irányok

Igen, %

Együttmőködés ügyfelekkel, vásárlókkal

61,74

Együttmőködés beszállítókkal

58,39

Együttmőködés innovációs szervezettel

36,91

Együttmőködés más vállalkozásokkal cégcsoporton belül

34,23

Együttmőködés versenytársakkal v. más vállalkozással az ágazaton belül

31,54

Együttmőködés egyetemekkel, fıiskolákkal

25,50

Együttmőködés kutatóintézetekkel

12,75


A kooperációs rangsor második szintjén három olyan intézménytípus áll, amelynek az elıfordulási aránya már jóval kisebb, nagyjából minden harmadik vállalkozás számolt be velük együttmőködı kapcsolat elıfordulásáról: ide tartoznak az innovációs szervezetek (innovációs és technológiai központok, vállalkozásfejlesztési szervezetek, regionális fejlesztési szervezetek), a versenytársak, cégcsoporthoz vagy az adott ágazathoz tartozó más vállalkozások. Az innovációs szervezetek jelentısége tehát kimondottan fontos a régióban az együttmőködések szempontjából, hiszen ezek az elsı olyan aktorai a rendszernek, amelyek klasszikus értelemben a gazdasági mezın, a piacon kívüliek. A régió cégei a legkevésbé kutatóintézetekkel és felsıoktatási intézményekkel mőködnek együtt, itt a kooperáció elıfordulása nem haladta meg a 26 és 13 százalékot. Egyértelmő, hogy ezekkel a szervezetekkel csak bizonyos speciális tevékenységek kapcsán van értelme szövetkezni, így az eredményeik nem hasonlíthatók össze közvetlenül egy olyan nagy és heterogén csoporttal, mint az ügyfelek és vásárlók. Az egyes innovációs együttmőködési irányok közti páronkénti korrelációs együtthatók megmutatják, hogy ha egy cégnek x típusú együttmőködési kapcsolata volt a vizsgál idıszakban, akkor mekkora valószínőséggel rendelkezett egy y típusú kapcsolattípussal is (28. táblázat). Pozitív kapcsolat figyelhetı meg a beszállítókkal/ügyfelekkel és a versenytársakkal/ágazaton belüli vállalkozásokkal való együttmőködés valószínőségében, ezek a kötéstípusok gyakran fordulnak elı a mintába együttesen egy-egy vállalkozásnál. A másik ilyen kooperációs párhuzamosság az innovációs szervezetekkel történı együttmőködés esetében figyelhetı meg. Ez a kapcsolattípus a felsıoktatásai és kutatóhelyi együttmőködési relációk elıfordulásával áll szorosabb kapcsolatba. A többi esetben csak gyenge pozitív összefüggés figyelhetı meg, de az adatok arra mutatnak, hogy a külsı nem gazdasági szervezetek felé azok nyitottabbak akik, amúgy is együttmőködnek beszállítóikkal vagy más vállalkozásokkal. A következı fontos kérdés annak tisztázása, hogy mely cégek építettek ki speciálisabb innovációs együttmőködéseket is, illetve hogy mennyire összetett az innovációs együttmőködési kapcsolatrendszere a régió vállalkozásainak (21. ábra). Kezdjük az egyszerőbb második kérdéskörrel.

77


28. táblázat Az egyes innovációs együttmőködési irányok elıfordulása közti összefüggés – korrelációs együtthatók Más vállalkozással Beszállícégcsoporton tókkal belül Más vállalkozással cégcsoporton belül

–

Beszállítókkal Ügyfelekkel, vásárlókkal

Ügyfelekkel, vásárlókkal

Versenytársakkal v. más vállalkozással az ágazaton belül

,207* –

,260**

,339**

–

,475**

Versenytársakkal v. más vállalkozással az ágazaton belül

Innovációs szervezetekkel

Egyetemekkel, fıiskolákkal

Kutatóintézetekk el

,240**

,227**

,276**

,223**

,275**

,241**

–

,382**

,375**

–

,653**

–

Innovációs szervezetekkel Egyetemekkel, fıiskolákkal Kutatóintézetekkel

–

Magyarázat: a 0,2 alatti nagyon gyenge korrelációs együtthatók nem szerepelnek Forrás: Kérdıívek 2009, N=149

21. ábra Az együttmőködési kapcsoltrendszerek összetettsége


Az innovatív cégek kapcsoltrendszerének összetettségét úgy lehet mérni, hogy összeszámoljuk, a hét lehetséges kapcsolati forma közül hány típussal rendelkeznek párhuzamosan. Az eredményeket az elıfordulás gyakorisága alapján rendezve jól látható, hogy a többségnek egyszerre három vagy két fajta intézménytípussal volt innovációs együttmőködési kapcsolata. Kimondottan széles körő network az alminta mindössze tíz százalékánál figyelhetı meg. A speciálisabb együttmőködési irányok természetesen csak az összetettebb kapcsolatrendszerő innovatív cégeknél merülnek fel. Nagyon ritka az az eset, amikor egy vállalkozás úgy koope78


rál egyetemekkel, kutatóhelyekkel vagy innovációs szervezetekkel, hogy nem alakítana ki kapcsolatokat a vevıivel és a beszállítóival vagy esetleg a versenytársaival. Az innovációs együttmőködési irányok közül két típust részletesebben is érdemes megvizsgálni. Az egyik esetben szétbonthatjuk a mintát két csoportra aszerint, hogy volt e kapcsolata innovációs szervezetekkel, egyetemekkel, kutatóhelyekkel, vagy kizárólag a gazdasági szervezetek a fı kooperációs partnerei. A másik esetben megnézzük a versenytársakkal és ágazati partnerekkel kooperáló cégek almintáját. Az innovációs tevékenységet végzı vállalkozások 45 százaléka együttmőködött vagy innovációs szervezettel, vagy felsıoktatási intézménnyel vagy kutatóhellyel. Az ilyen típusú vállalkozások, amelyek tehát nem csak gazdasági és piaci szervezetekkel, hanem tudástranszfer és innovációt támogató szervezetekkel is kooperálnak statisztikai értelemben is szignifikánsan: magasabb K+F ráfordítással rendelkeznek magasabb a munkavállalóik között a felsıfokú végzettségőek aránya magasabb a K+F foglalkoztatottak aránya összetettebb az innovációs tevékenységük nagyobb valószínőséggel végzıdnek a fejlesztések szabadalommal vagy találmánnyal mérhetı eredménnyel innovációs képességüket jobbra értékelik összetettebb szolgáltatási igényeik vannak tervezett fejlesztéseik sokoldalúbbak, több irányba mutatnak A versenytársakkal és ágazati partnerekkel kooperáló innovatív cégek aránya a régióban 31 százalékos volt. Ennél a kapcsolattípusnál nem figyelhetı meg eltérés az alapvetı szervezeti paraméterekben. Kizárólag az innovációs jellemzıi kedvezıbbek az ilyen típusú szervezeteknek: összetettebb az innovációs tevékenységük nagyobb valószínőséggel végzıdnek a fejlesztések szabadalommal vagy találmánnyal mérhetı eredménnyel innovációs képességüket jobbra értékelik összetettebb szolgáltatási igényeik vannak tervezett fejlesztéseik sokoldalúbbak, több irányba mutatnak A két kiemelt példából is látható, hogy az innovációs folyamatok összetettsége, intenzitása, eredményessége szoros összefüggésben van a kooperációs hajlammal. A továbbiakban megvizsgáljuk az együttmőködési problematikának a térbeli aspektusait. A kérdés arra vonatkozott, hogy amennyiben van innovációs együttmőködı partnere az adott szervezettípus esetében, akkor az ilyen partnerek általában hol találhatók meg. Négy térkategóriát lehetett megnevezni és akár mind a négy esetében elıfordulhatott együttmőködı partner. Az eredmények több olyan jellemzıre rávilágítanak, amelyek a regionális innovációs rendszer fejlesztése szempontjából megfontolandók (29. táblázat).

79


29. táblázat Az innovációs együttmőködési kapcsolatok térbeli irányultsága Együttmőködési irányok

Helyben

Régióban

Országban másutt

Külföldön

Együttmőködés ügyfelekkel, vásárlókkal

50%

42%

51%

24%

Együttmőködés beszállítókkal

42%

29%

40%

12%

Együttmőködés innovációs szervezetekkel

16%

22%

17%

2%

Együttmőködés versenytársakkal v. más vállalkozással az ágazaton belül

19%

12%

19%

3%

Együttmőködés egyetemekkel, fıiskolákkal

14%

8%

16%

1%

Együttmőködés kutatóintézetekkel

3%

2%

9%

0%


A két leggyakoribb együttmőködési irány esetében a partnerszervezetek helyi, regionális és országos lokalizációja nagyjából azonos valószínőségő, bár a beszállítókkal való együttmőködések esetében a régióból kevesebb partner származik. Hasonló logika érvényesül a versenytársak és ágazati partnerek esetében, itt is vagy a helyi vagy a régión kívüli szervezetekkel alakítottak ki nagyobb arányban kapcsolatot az innovatív cégek. A külföldi partnerekkel rendelkezı vállalkozások aránya egységesen alacsony minden típusnál, kivételt képezve az ügyfelek és vásárlók köre, itt az innovatív vállalkozások egynegyedének volt nemzetközi kapcsolata is. Más logikát követ az innovációs rendszer tudástermelı, közvetítı és szolgáltató intézményrendszere. Az innovációs folyamatokban együttmőködı szerepet vállaló innovációs szervezetek térbeli eloszlása az országhatáron belül nagyjából egyenletes, bár a régióban mőködı intézmények kissé nagyobb valószínőséggel lettek bevonva (22%). A felsıoktatási intézmények esetében a többség vagy helyben, vagy a régión kívül található. A kutatóhelyek esetében viszont egyértelmően a régión kívüli intézmények elıfordulása a leggyakoribb.

80


10. VÁLLALKOZÁSOK INNOVÁCIÓS ALAPÚ CSOPORTOSÍTÁSA A minta kellıen magas elemszáma lehetıvé teszi, hogy kidolgozzunk egy olyan osztályozási modellt, amely együttesen figyelembe veszi a klasszikus vállalati paramétereket mérı mutatókat és az innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenység legfontosabb indikátorait. Az eljárás eredményeként különbözı vállalkozási profilok fognak kirajzolódni, így pontosabb strukturális leírás adható a régió gazdasági szervezeteinek innovációs jellemzıirıl. Módszertani szempontból az úgynevezett kétlépcsıs klaszterelemzési eljárás indokolt, mivel a modellbe beépülı változók alacsony (csoport) és magas (numerikus) mérési szintőek. A fı kérdés annak tisztázása, hogy milyen paraméterek dominálnak és milyen mértékő differenciálódás mellett az innovációs alapú vállalatcsoportok kialakítása során, mekkora ezeknek a csoportoknak a nagysága, mennyire egyenlıtlen az elemszámuk, mennyire homogének, és leginkább miben különböznek a többiektıl? A klaszterelemzés során az alábbi változókat építettük be a modellbe: vállalkozás alapításának éve külföldi tulajdon részaránya foglalkoztatottak statisztikai állománya vállalkozás része-e cégcsoportnak van saját önálló terméke elıfordult 2006-2008 között innováció árbevétel hány százalékét fordították kutatás-fejlesztésre munkavállalóik hány százaléka rendelkezik felsıfokú végzettséggel munkavállalóik hány százalékát foglalkoztatták a kutatás-fejlesztés területén mennyire tartja innovatívnak saját vállalkozását Az elsı öt tényezı hagyományos vállalti jelleget és teljesítményt mérı indikátor, míg a lista második felében innovációs és kutatás-fejlesztési jellemzıket mérı indikátorok szerepelnek. Az árbevételt a magas válaszmegtagadási ráta miatt nem szerepel, ami jelentısen lecsökkentette volna az elemszámot. Az eljárás újszerősége, hogy együtt kezeli ezeket az adatokat és megpróbálja a lehetı leghomogénebb vállalati klasztereket beazonosítani, amelyek a lehetı legmesszebb vannak egymástól ebben a 10 dimenziós változótérben. Az eljárás alapján öt homogén vállalatcsoport különíthetı el egymástól a régióban (30. táblázat). A 300 elemő reprezentatív minta ebben az eljárásban lecsökkent 275-re, mert 25 olyan vállalkozás szerepelt az adatbázisban, amelynek valamelyik adata hiányzik. Klaszterelemzés során az ilyen megfigyelési egységeket ki kell zárni a vizsgálatból. Mint látható ez a 8 százalékos adatvesztés nem olyan mértékő, ami veszélyeztetné a klasszifikációs folyamat megbízhatóságát.

81


Az öt vállalatcsoport szerkezetében aránytalanságok figyelhetık meg. Két nagyobb elemszámú klaszter (1. és 5.) együttesen a cégek közel 60 százalékát tömöríti. Két klaszter nagyjából hasonlóan közepes mérető (3. és 4.) 14-15 százalékos aránnyal, és végül kirajzolódik egy kismérető csoport (2. klaszter) 17 vállalkozással. 30. táblázat A klaszterelemzés eredménye és kritériumrendszere Klaszterek száma és aránya Klaszterek

N

Klaszterek aránya

Teljes %

1

76

27,6%

25,3%

2

17

6,2%

5,7%

3

41

14,9%

13,7%

4

46

16,7%

15,3%

5

95

34,5%

31,7%

275

100,0%

91,7%

Összesen Kizárt esetek

25

8,3%

Teljes minta

300

100,0%

Klaszterképzési folyamat és klaszterszám kritériumok Klaszterszám

Schwarz's Bayesian kritérium (BIC)

BIC változás

BIC változás aránya

1

2362,904

2

2079,845

-283,059

1,000

3

1873,408

-206,437

,729

4

1738,941

-134,468

,475

5

1678,781

-60,160

,213

6

1660,350

-18,431

,065

7

1653,518

-6,832

,024

8

1676,023

22,505

-,080

9

1702,012

25,989

-,092

10

1735,937

33,925

-,120

11

1777,671

41,735

-,147

12

1831,555

53,883

-,190

13

1895,530

63,975

-,226

14

1963,584

68,055

-,240

15

2032,514

68,930

-,244


Ez a szerkezet önmagában is érdekes, de érdemes megadni az egyes vállalatcsoportok karakterisztikáját, hogy lássuk, milyen típusú cégek alkotják az egyes klaszterek magvát (klaszterközéppontok) és miben különböznek egymástól ezek a csoportok. Ehhez a modellben szereplı 10 változó átlagértékeire és csoportonkénti megoszlási adataira van szükség (31. táblázat). A régió elemzett cégeinek 35 százaléka alkotja az 5. klasztert, amely a legkedvezıtlenebb paraméterekkel rendelkezik minden tekintetben. Nem rendelkeznek önálló termékkel, nem volt innováció, K+F aktivitásuk is a leggyengébb, és ezek a cégek ítélték

82


meg saját innovációs képességüket is a legkedvezıtlenebbül (3,6 pont). Kizárólag hazai tulajdonú és elsıdlegesen mikro vagy kisvállalkozások átlagosnál jelentısen alacsonyabb árbevétellel. A második legnagyobb mérető csoportba 76 cég sorolható, az 1. klaszter a vállalati kör 28 százalékát tömöríti. A fı karakterisztikája ennek a céghalmaznak az, hogy minden tagjának van önálló saját terméke és az átlagosnál magasabb arányú az innovációs aktivitás elıfordulása. Dominánsan ebben a csoportban is hazai mikro és kisvállalkozások találhatók, amelyek árbevétele nem tér el jelentısen a régiós átlagtól, de a magasabb bevételi kategóriákban alulreprezentáltak a csoport tagjai. Összességében nagyban hasonlítanak az elızı klaszter tagjaira az itteni cégek azzal a különbséggel, hogy megjelenik a saját termékpaletta és gyakoribb az innovációs tevékenység elıfordulása is (44%). Nagyság szerint haladva a következı 4. számú klaszterhez 46 cég tartozik (17%) és egyértelmően a külföldi tulajdon részaránya, illetve az ezzel összefüggı cégcsoporthoz tartozás az összetartó komponens ennél a csoportnál. A teljes mintában összesen 31 olyan vállalat volt, amelyben volt külföldi tulajdonos. Ebbıl 25 vállalakozás ebben a csoportban található, és a klaszter tagjainak 80 százaléka része egy cégcsoportnak. A másik megkülönböztetı jegy a foglalkoztatottak kiugróan magas állománya, a mintában szereplı 31 darab közép- és nagyvállalat közel 40 százaléka ehhez a csoporthoz tartozik. Ennek a klaszternek a tagjai relatíve a régiós átlagnál magasabb árbevétellel rendelkeznek: a legmagasabb árbevétellel rendelkezı cégek felsı negyedét tömörítı (ez 200 millió forint feletti éves árbevételt jelent a térségben) csoportba tartozik a klaszter 65 százaléka. Tehát háromból két vállalkozás ebben a csoportban a régiós TOP cégekhez sorolható árbevétele alapján. A régió ilyen profilú cégei általában kisebb valószínőséggel végeznek innovációt és alacsony a saját termékekkel rendelkezık aránya is. A 3. klaszter méretében hasonló, de profiljában gyökeresen különbözı. Itt található a legtöbb innovatív vállalkozás (76%). Szinte az összes innovációs és vállalati teljesítményt mérı mutatóban itt a legkedvezıbbek az eredmények. Alapvetıen olyan magyar tulajdonban lévı alacsony árbevétellel rendelkezı mikro-vállalkozásokról beszélünk (66%), amelyek fejlesztés-orientáltak és ehhez kapcsolódóan tudásorientált munkaerı-piaci igényekkel rendelkeznek (diplomás kutató-fejlesztı munkaerı). İk tudatában vannak saját innovációs képességüknek is (5,8-es pontátlag). Végül a speciális 2. klasztert nem csak az alacsony elemszám (17 vállalkozás) teszi különlegessé, hanem az alapítás éve. Az idıtényezı az eddigi elemzések során nem jelent meg szignifikáns befolyásoló tényezıként az innováció és a kutatás-fejlesztés vonatkozásában. Egy többváltozós klasszifikációs modellben viszont szerepet kaphat. Ennél a csoportnál is hazai cégekrıl van szó, kiugróan nagyarányú a magas árbevétellel rendelkezı szervezetek elıfordulása (53%), méret tekintetében pedig vagy mikrovagy közép és nagyvállalkozások a dominánsak. Ebbıl is érzékelhetı, hogy itt a cég múltja, „életkora” komoly csoportképzı paraméter függetlenül attól, hogy ez egy családi vállalkozás vagy egy 50 vagy 100 fıs középvállalat. Körükben kiugróan magas a saját termék elıfordulása (71%) és az innováció (59%).

83


31. táblázat Klaszterközéppontok – az egyes vállalatcsoportok kiugró jellemzıi Klaszterek Numerikus klaszterképzı változók

Mintaátlag N=275

1

2

3

4

5

N=76

N=14

N=41

N=46

N=95

1995

1964

1996

1996

1995

1993

Mekkora a külföldi tulajdon részaránya a vállalkozásban?

2,7

3,3

0,0

46,2

0,0

8,7

A 2006 és 2008 között átlagosan árbevételük hány százalékát fordították kutatás-fejlesztési tevékenységre?

1,6

14,2

6,6

1,9

1,1

3,0

Mekkora volt a foglalkoztatottak 2008. évi átlagos statisztikai állományi létszáma?

19,4

112,6

12,9

46,3

14,8

27,1

A munkavállalók hány százaléka rendelkezett felsıfokú végzettséggel 2008-ban?

7,6

7,9

35,7

13,1

4,7

11,7

A 2006 és 2008 között átlagosan a munkavállalóik hány százalékát foglalkoztatták a kutatás-fejlesztés területén?

1,0

3,8

23,6

0,5

0,1

4,1


4,3

3,8

5,8

4,3

3,6

4,2

0

5,9

0

80,4

0

13,8

Rendelkezik-e a vállalkozás saját önálló termékkel (igen, %)

100

70,6

19,5

36,9

0

41,1

Volt innovációs tevékenység (igen, %)

43,6

58,8

75,6

28,3

0

31,6

Mi a vállalkozás alapításának éve?

Csoportszintő klaszterképzı változók Vállalkozás része-e cégcsoportnak (igen,%)


Az eredmények alapján az alábbi jellemzés adható összefoglaló jelleggel a régió gazdasági szerkezetérıl a vizsgált dimenziók lapján (22. ábra). Összességébe az alsó két legkisebb mérető vállalatcsoport (a megkérdezett cégek egyötöde) tevékenysége kiemelkedı az innováció szempontjából, illetve az 1. klaszterhez tartozó szervezetek többsége (a megkérdezett cégek egynegyede) is a régióra jellemzı átlagos innovációs aktivitásnál kedvezıbb paraméterekkel rendelkezik, de semmi esetre sem kiugróak az adataik. Az ábrán azt is feltüntettük, hogy az egyes innováció típusok elıfordulása mely klaszterekben kiemelkedı, mely csoportok profiljához kapcsolódik elsıdlegesen. Jól látható, hogy az innovatív vállalatcsoportok ebben is elkülönülnek egymástól, és a 3. klaszter cégei alapvetıen szolgáltatásokra fókuszálnak, és ehhez kapcsolódóan felértékelıdik a folyamat-innováció jelentısége is, míg a 2. klaszter tagjai olyan termelı vállalatok, amelyek egy-egy árura és a szervezet mőködésére összpontosítanak.

84


22. ábra A régió vállalkozásainak innovációs alapú klaszterei és azok legfontosabb jellemzıi Klaszterek

Jellemzık

5. klaszter 34,5%

Hazai mikro és kisvállalkozások innovációs és kutatás-fejlesztési aktivitás nélkül

1. klaszter 27,6%

Hazai mikro és kisvállalkozások, saját termékekkel és átlagosnál mérsékelten kedvezıbb innovációs és kutatás-fejlesztési aktivitással - marketing innováció Stratégiailag kiemelt prioritású szektorokhoz kapcsolódó cégek aránya: 63%

4. klaszter 16,7%

Cégcsoporthoz tartozó külföldi tulajdonú közép- és nagyvállalkozások az átlagosnál kedvezıtlenebb innovációs és kutatás-fejlesztési aktivitással

3. klaszter 14,9%

Hazai innovatív, K+F orientált tudás intenzív mikro-vállalkozások - új v. továbbfejlesztett szolgáltatások - folyamat-innováció Stratégiailag kiemelt prioritású szektorokhoz kapcsolódó cégek aránya: 70%

2. klaszter 6.2%

Több évtizedes múltra visszatekintı hazai vállalkozások átlagosnál jobb innovációs aktivitással és saját termékkészlettel - új v. továbbfejlesztett áruk; szervezési-szervezeti innováció Stratégiailag kiemelt prioritású szektorokhoz kapcsolódó cégek aránya: 71%


Továbbá kiemelendı, hogy a régió szempontjából stratégiailag kiemelt jelentıségő szektorokhoz kapcsolódó cégek aránya felülreprezentált a két leginnovatívabb klaszterben (70 százalékos arány) (23. ábra). A biotechnológia, gyógyszerkutatás, egészségipar és az informatika területén szinte csak olyan vállalkozások vannak, amelyek a két innovatívabb vállalatcsoporthoz tartozik és többségük fıként a 3. klaszter tagja. Az agrár- és élelmiszer innovációhoz kapcsolódó cégek esetében egyenletesebb a klaszterek aránya, mindhárom innovatívabb csoport nagyjából azonos mértékben van reprezentálva. A környezetipar, az elektronika és az oktatási-kulturális iparhoz kötıdı cégek esetében az 1-3. innovatívabb klaszterek aránya, és az elektronikánál a 4. nemzetközi profilú klaszter kap nagyobb súlyt, míg az oktatási-kulturális szférában az 5. legkedvezıtlenebb helyzető vállalatcsoport.

85


23. ábra Az öt vállalati klaszter megoszlása a kiemelt stratégiai jelentıségő szektorokban

Magyarázat: az egyes szektorok a jobb adottságú vállalatcsoportok számarányának megfelelıen lettek rendszerezve csökkenı sorrendben. Forrás: Kérdıívek 2009, N=300

86


11. AZ INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYE Ahogy arról már a legfontosabb eredmények bemutatása során szó volt, a megkérdezet vállalkozások innovációhoz kapcsolódó szolgáltatási igényük felmérése egy összesen 39 szoláltatást tartalmazó lista segítségével történt (32. táblázat). Összetételében a lehetı legátfogóbb, de mégis kellıen innováció-orientált lista kidolgozására törekedtünk. A szolgáltatáshalmaz egyszerre tartalmazza a vállalkozásfejlesztés (fıleg KKVk) mára rutinszerővé vált alaptevékenységit (pl. tanácsadások), az inkubációs elemeket (pl. iroda, titkárság), és az elsıdlegesen technológiaorientált fejlesztési tevékenységek során fellépı igényeket (termékvizsgálat, kalibrálás, laborhasználat), valamint hazánkban újszerő, ritka, de a jövıben vélhetıen egy szőkebb vállalati mezıben elıtérbe kerülı megoldásokat is (pl. üzleti angyal, kockázati tıke, faktorálás stb.). A vizsgálat során kíváncsiak voltunk mind a korábbi szolgáltatási igények mintázatára (ez az elızı három esztendı gyakorlatát jelentette), mind pedig az elkövetkezendı idıszakra vonatkozó tervekre, azaz a közeljövıben potenciálisan igénybe veendı szolgáltatásokra. 32. táblázat Az innovációhoz közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódó szolgáltatások 1. Scouting, felderítés 2. Piackutatás 3. Szabadalomi, szellemi tulajdon tanácsadás

19. Elhelyezés, iroda, mőhely biztosítás 20. Infokommunikációs technológiák 21. Titkári szolgáltatás 22. Takarító, üzemeltetı szolgáltatás 23. Munkaerı kölcsönzés

4. Kedvezményes forgóeszközhitel 5. Lízinglehetıség 6. Garancia alapokhoz való hozzáférés 7. Faktorálás 8. Üzleti Angyal bevonása 9. Kockázati tıke bevonása

24. Termékvizsgálat 25. Termékminısítés 26. Technológiai helyzetfelmérés 27. Technológiák gazdaságossági felülvizsgálata 28. Gyártástervezés, gyártás-elıkészítés 29. Mérı- és vizsgálóeszközök kölcsönzése 30. Mérı- és vizsgálóeszközök kalibrálása 31. Elsı minta bevizsgálások elvégzése 32. Technológiafejlesztés 33. Speciális laboratóriumi vizsgálatok 34. Speciális gépek használatának biztosítása

10. Mentorálás 11. Pályázati rendszerő támogatások 12. Pályázatok elkészítése 13. Adó- és pénzügyi tanácsadás 14. Jogi tanácsadás 15. Könyvviteli, számviteli tanácsadás 16. Üzleti terv készítése 17. Üzleti kapcsolatok bıvítése, partnerközvetítés 18. Marketing és kommunikáció

35. Speciális képzési programok 36. Rendszeres információszolgáltatás 37. Részvétel kiállításokon, szakvásárokon 38. Beruházási tanácsadás 39. Mőszaki kooperációs lehetıségek feltárása

Magyarázat: minden esetben a következı kérdéseket vizsgáltuk: Igénybe vette-e 2006-2008 között (akár most is)? Igénybe venné-e a közeljövıben? Forrás: Kérdıívek 2009

87


11.1. Az innovációs szolgáltatások mélystruktúrája A korábbi vizsgálatok során már láthattuk, hogy a régió vállalkozásainak különbözı innovációhoz közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódó szolgáltatások igénybevételi, illetve jövıbeli igényeik hierarchia struktúrájában elsısorban az általánosabb jellegő, elsısorban az üzleti élet különbözı területeihez kapcsolódó szolgáltatások szerepelnek magasabb említési gyakorisággal. Ezzel szemben a kifejezetten valamilyen innovatív tevékenységet, fejlesztési projektet támogatni képes már jóval speciálisabb szolgáltatási területek alulreprezentáltak nem csak a korábbi évek gyakorlatában, de a jövıbeli igények vonatkozásában is. Különösen a külsı finanszírozáshoz kapcsolódó segítségnyújtás igénybevétele volt jellemzı (pl. pályázatkészítés, pályázati programok, lízing lehetıség, kedvezményes forgóeszközhitel stb.), valamint a könyvvitel, számvitel, jog, adó és pénzügyi területekhez kapcsolódó tanácsadás jellegő szolgáltatások. Mindössze néhány igazán innovatív szolgáltatás került legalább a vállalkozások egyharmada által megnevezésre, mint pl. a technológiafejlesztés, vagy a termékminısítés. A szolgáltatások rendszerezését faktorelemzéssel végeztük el. Bár természetesen elızetes tudásunk alapján is elképzelhetı megbízható osztályozás, mégis alkalmasabb eszköznek tőnik az eredmények mögötti ’látens struktúra’ alapján választ keresni arra, hogy a túlságosan heterogén lista milyen rendezıelv mentén bomlik fel viszonylag koherens szolgáltatási csomagokra (33. táblázat). Fıkomponens analízis segítségével összesen 10 faktor, azaz egymáshoz viszonylag szorosabban is kapcsolódó szolgáltatásokat tartalmazó szolgáltatás csomag különült el. Tehát megkülönböztethetjük egymástól: 1) egy szélesebb értelembe vett innovációs szolgáltatási csoportot, mely több különbözı elemmel is rendelkezik (gyártáshoz, technológiákhoz kapcsolódó szolgáltatások, valamint piackutatás, marketingtevékenység); 2) a vállalkozások mőködésével összefüggı tanácsadást (adó, könyvvitel, jog, üzleti terv); 3) új tudáshoz és információkhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatásokat (mőszaki kooperációs lehetıségek, képzések, kiállítás, szakvásár, rendszeres információszolgáltatás); 4) kifejezetten termékfejlesztéshez kapcsolódó speciális szolgáltatásokat (elsı minta bevizsgálás, speciális labor vizsgálat, termékminısítés, -vizsgálat); 5) különbözı pénzügyi konstrukciók elérését (forgóeszközhitel, garancialapok, pályázati támogatások, lízing); 6) speciális eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatásokat (mérıeszközök kölcsönzése, kalibrálása, infokommunikációs eszközök); 7) önálló csoportot alkotva a pályázatok készítését és a szabadalmakkal, szellemi tulajdonnal kapcsolatos tanácsadást, bár mint késıbb látjuk, mindkét szolgáltatás más csoportokhoz is besorolható; 8) egy csoportba rendezıdve az üzemeltetéshez szorosan kapcsolódó szolgáltatásokat (munkaerı kölcsönzés, takarítás, üzemeltetés, elhelyezés, iroda, mőhely biztosítása, titkári szolgáltatás); 9) végül a faktorálást és a beruházási tanácsadást találhatjuk egy csoportban; 10) illetve a mentorálás önmaga alkot egy önálló csoportot.

88


33. táblázat A 2006-2008 között igénybe vett szolgáltatások faktormátrixa – 10 faktor Szolgáltatások Technológiai helyzetfelmérés Scouting, felderítés Gyártástervezés, gyártás-elıkészítés Technológiák gazdasági felülv. Marketing és kommunikáció Piackutatás Üzleti kapcs. bıvítése, partnerközv. Technológiafejlesztés Kockázati tıke bevonása

Faktorok 1 ,772 ,753 ,688 ,665 ,653 ,651 ,558 ,464 ,359

Adó és pénzügyi tanácsadás Könyvviteli, számviteli tanácsadás Jogi tanácsadás Üzleti terv készítése

2

4

,338

Munkaerı kölcsönzése Takarító, üzemeltetı szolgáltatás Elhelyezés, iroda, mőhely bizt. Titkári szolgáltatás Faktorálás Beruházási tanácsadás

7

8

9

10

,318 ,450

,414 ,380

,337

,256 ,331

,266 ,733 ,662 ,642 ,629 ,565

,360 ,273 ,265 ,303

,327 -,306

,270 ,754 ,753 ,732 ,607

Lízing lehetıség Kedvezményes forgóeszköz hitel Garancia alapokhoz való hozzáférh. Pályázati rendszerő támogatások ,302

Szabadalmi, szell. tulajd. tanácsad. Pályázatok elkészítése

6

,268

,863 ,820 ,760 ,540

Mérı- ás vizsgálóeszk. kölcsönzése Mérı- és vizsgálóeszk. kalibrálása Infokommunációs technológiák

5

,270

Mőszaki koop. lehetıségek feltárása Speciális gépek haszn. biztosítása Speciális képzési programok Részvétel kiállításon, szakvásáron Rendszeres információszolgáltatás Termékminısítés Termékvizsgálat Speciális labor. vizsg. elvégzése Elsı minta bevizsgálások elvégzése

3

,728 ,634 ,577 ,503

,293 ,495 ,769 ,594 ,330

,366 ,282 ,296 ,296

,266 ,574 ,521

,472

,398 ,364 ,385 ,311

Mentorálás

,256

,336

,700 ,691 ,554 ,363

-,391 ,528 ,497 ,822

Magyarázat: Extraction Method: Principal Component Analysis. Rotation Method: Varimax with Kaiser Normalization. Megırzött információtartalom 62%; KMO 0,842; Bartlett teszt szignifikanciája 0,000. A dılt betős szolgáltatások egyszerre több csoporthoz is besorolhatók. Forrás: Kérdıívek 2009

89


Összességében mindössze egyetlen olyan szolgáltatás volt, az üzleti angyalok igénybevétele, amely egyik csoportba sem került besorolásra (senki nem említette). Ezen szolgáltatási csoportok és az azokban szereplı különbözı innovációhoz kapcsolható szolgáltatások fontos segítséget nyújthatnak a régióban a vállalkozások támogatását szolgáló tevékenységek megszervezésében. Rávilágítanak, hogy melyek azok a szükségletek, amelyeket a vállalkozások általában együtt, egymással párhuzamosan, sokszor egymásra épülve vettek igénybe, illetve szándékoznak igénybe venni a jövıben. Így nyílván ezen szolgáltatási csomagokat célszerő összeszervezni, és a regionális innovációs rendszer optimalizálása során azokat egy helyen, vagy egymáshoz kapcsolódva is kínálni. Mindazonáltal, több helyen is utaltunk rá, illetve a 33. táblázat adatai is jól mutatják, hogy nagyon sok esetben nem egyértelmő a faktorhoz rendelés, számos szolgáltatás esetében lehetıségünk van egyszerre több –egymáshoz is kapcsolódó – csoportba történı besorolásra. Ennek okán megpróbáltuk a változókban hordozott információt még jobban tömöríteni és újabb futtással célzottan, kevesebb csoportot létrehozni. Az így kapott 6 faktor valamivel komplexebb, talán egységesebb csoportokat képez, azonban még mindig tartalmazza az eredeti információk felét, tehát alkalmas a megfelelı következtetések levonására (34. táblázat). Lássuk a 6 csoporthoz tartozó különbözı szolgáltatásokat: 1) az elızı 10-es csoportosításban szereplı 1. csoporttal szinte teljesen azonos, azaz egyértelmően innovációs szolgáltatásokat tartalmazó csoportot, egyedül a technológiafejlesztés nem került bele a korábbiak közül, mely most a termékfejlesztés csoportban található (gyártáshoz, technológiákhoz kapcsolódó szolgáltatások, valamint piackutatás, marketingtevékenység); 2) a vállalkozások mőködésével összefüggı tanácsadást, teljesen megegyezik a 10 csoportos faktorelemzés 2. csoportjával (adó, könyvvitel, jog, üzleti terv); 3) továbbra is a legjobban talán az új tudáshoz és információkhoz, illetve tapasztalatokhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatásokként elnevezhetı csoportot, mely tartalmazza a 10-es csoportosítás során már megismert 3. csoportot (mőszaki kooperációs lehetıségek, képzések, kiállítás, szakvásár, rendszeres információszolgáltatás), kiegészítve néhány új elemmel, melyek ugyancsak e körhöz sorolhatóak (szabadalmi, szellemi tulajdonnal kapcsolatos tanácsadás, mentorálás, illetve beruházási tanácsadás); 4) hasonlóan az elızı 4. csoporthoz ugyanazon termékfejlesztéshez kapcsolódó igen speciális szolgáltatásokat tartalmazza (elsı minta bevizsgálás, speciális labor vizsgálat, termékminısítés, -vizsgálat), kiegészülve a már említett technológiafejlesztéssel; 5) egy az egyben a korábbi 10-es csoportosítás során kialakult 6. és 8. csoport összevonásával keletkezett, azaz tulajdonképpen a mindennapi vállalati mőködéshez kapcsolódó szolgáltatásokat tartalmazza (munkaerı kölcsönzés, takarítás, üzemeltetés, elhelyezés, iroda, mőhely biztosítása, titkári szolgáltatás, infokommunikációs technológiák), kiegészülve a mérıeszközök kalibrálásával és kölcsönzésével; 6) végül az utolsó csoportban maradtak az egyértelmően külsı pénzügyi erıforrások bevonását segítı szolgáltatások, konstrukciók (forgóeszközhitel, garancialapok, pályázati támogatások, pályázatok elkészítése, lízing, faktorálás).

90


34. táblázat A 2006-2008 között igénybe vett szolgáltatások faktormátrixa – 6 faktor Szolgáltatások Scouting, felderítés Piackutatás Technológiai helyzetfelmérés Marketing és kommunikáció Gyártástervezés, gyártás-elıkészítés Technológiák gazdasági felülvizsgálata Üzleti kapcsolatok bıvítése, partnerközvetítés Kockázati tıke bevonása

Faktorok 1 ,810 ,730 ,727 ,681 ,628 ,584 ,534 ,438

Adó és pénzügyi tanácsadás Könyvviteli, számviteli tanácsadás Jogi tanácsadás Üzleti terv készítése Mőszaki kooperációs lehetıségek feltárása Kiállításokon, szakvásárokon való megjelenés Speciális képzési programok Speciális gépek használatának biztosítása Rendszeres információszolgáltatás Szabadalmi, szellemi tulajdonnal kapcs. tanácsadás Beruházási tanácsadás Mentorálás Termékminısítés Termékvizsgálat Speciális laboratóriumi vizsgálatok elvégzése Elsı minta bevizsgálások elvégzése Technológiafejlesztés

3

4

6

,353 ,323 ,372

,333

,836 ,783 ,779 ,477

,348 ,755 ,647 ,609 ,524 ,524 ,463 ,421 ,319

,357 ,271 ,322 ,341

,309

,347 ,387 ,374

,749 ,741 ,683 ,675 ,428

,365 ,437 ,260

,442 ,443

5

,261

,335

Munkaerı kölcsönzés Elhelyezés, iroda, mőhely biztosítása Mérı- és vizsgálóeszközök kalibrálása Takarító, üzemeltetı szolgáltatás Infokommunációs technológiák Titkári szolgáltatás Mérı- ás vizsgálóeszközök kölcsönzése Garancia alapokhoz való hozzáférhetıség Faktorálás Lízing lehetıség Kedvezményes forgóeszköz hitel Pályázati rendszerő támogatások Pályázatok elkészítése

2

,293 ,291

,283

,251 ,623 ,489 ,459 ,433 ,426 ,422 ,410

,255

,282 ,647 ,609 ,569 ,563 ,552 ,501

Magyarázat: Extraction Method: Principal Component Analysis. Rotation Method: Varimax with Kaiser Normalization. Megırzött információtartalom 50%; KMO 0,842; Bartlett teszt szignifikanciája 0,000. A dılt betős szolgáltatások egyszerre több csoporthoz is besorolhatók. Forrás: Kérdıívek 2009

91


A bemutatott faktorelemzések segítségével megállapítható, hogy a megkérdezett vállalkozások szolgáltatás igénybevételi sajátosságaik alapján világosan elkülöníthetıek egymástól markánsan különbözı szolgáltatási csoportok, és kiderül, hogy milyen szolgáltatási igények ’járnak együtt egymással’ nagy valószínőséggel (pl. a pályázatokkal kapcsolatos szolgáltatások és a különbözı pénzügyi konstrukciók, eszközök, vagy a hagyományos vállalkozási tanácsadások, kifejezetten termék és technológia specifikus fejlesztési szolgáltatások, a szélesebb értelemben vett innovációs szolgáltatások, vagy a napi mőködéshez kapcsolódó szolgáltatások).

11.2. A szolgáltatási igények hierarchiája A legfontosabb kutatási eredmények összefoglaló bemutatása során a 6. fejezetben már részben érintettük az innovációhoz kapcsolódó szolgáltatások iránti igények hierarchikus sorrendjét. Akkor elsısorban arra voltunk kíváncsiak, hogy egyáltalán a vállalkozások mekkora hányada vett igénybe különbözı típusú szolgáltatásokat, milyen az igénybevétel összetettsége (hány különbözı szolgáltatást vesznek jellemzıen igénybe a cégek), melyek a népszerő szolgáltatások, amelyeket viszonylag széles körben ismernek, keresnek, illetve melyek azok, amelyek speciálisabbak és csak egy szőkebb – vélhetıen az innováció terén aktívabb – csoport számára képesek valós segítséget nyújtani. Itt kiderült, hogy természetesen az elızetes feltételezéseinkkel összhangban a hagyományos és általánosabb jellegő, az innovációs tevékenységhez közvetlenül valószínőleg nem kapcsolódó vállalkozási szolgáltatás került a legtöbbször megemlítésre (pl. pályázatokhoz kapcsolódó szolgáltatások, klasszikus vállalati tanácsadás, pénzügyi források). Mindössze néhány valóban a vállalkozások folyamatos megújulási szándékát segítı, innovációs szolgáltatásnak sikerült bekerülni a legnépszerőbb 15 szolgáltatás közé (technológiafejlesztés, termékvizsgálat, termékfejlesztés, elsı minta bevizsgálások elkészítése). Azt találtuk, hogy a jövıbeli igényeket nagyjából a jelenlegi kereslet határozza meg. A következıkben figyelmünket megpróbáljuk ezen hierarchia mellett az innovatív és a nem innovatív cégek közötti különbségek feltárására irányítani, hisz nagy valószínőséggel markáns különbségekre bukkanunk, ha a két megújulási aktivitását tekintve eltérı csoport szolgáltatásigényét vizsgáljuk és hasonlítjuk össze. A következı ábrákon (24-25. ábra) e két csoportra láthatjuk egyrészt a 2006-2008 közötti szolgáltatási igénybevétel gyakoriságát, másfelıl pedig a közeljövıben tervezett, vagy potenciálisan várható kereslet alakulását. Jól látszik, hogy ha nem is teljesen, de markánsan különbözı maga az igénybe vett, illetve a közeljövıben várhatóan igénybe veendı szolgáltatások hierarchiája. A nem innovatív vállalkozások esetében teljesen érthetı módon még inkább dominánssá válnak a hagyományosabb, általános vállalkozási szolgáltatások és a speciálisabb, pl. termékfejlesztéshez kapcsolódó szolgáltatások hátrébb szorulnak a listán. Ezzel szemben az új terméket, technológiát bevezetı, vagy legalább a szervezeti-szervezési és marketing innováció területén aktívabb cégek számára már kevésbé fontos a tanácsadási terület (könyvviteli, jogi, adó, pénzügyi), míg sokkal többen említik a technológiafejlesztést, a marketinget és kommunikációt, a termékminısítést, vagy a termékvizsgálatot, bevizsgálást.

92


24. ábra A különbözı innovációhoz is kapcsolódó szolgáltatások igénybevételének gyakorisága 2006-2008 között – igen válaszok, %


93


25. ábra A különbözı innovációhoz is kapcsolódó szolgáltatások várható igénybevételi igényének alakulása a jövıben – igen válaszok, %


94


Elsı ránézésre is szembetőnı az elızı két ábrán, hogy a két csoport között a szolgáltatási típusok többsége esetében igen komoly igénybevételi eltérések tapasztalhatók. A következı táblázatban már az innovativitás szempontjából egyértelmően mérhetı különbségek alapján történik meg a szolgáltatások rendszerezése (35. táblázat). Mindössze három olyan szolgáltatás található, amelyek esetében a nem innovatív vállalkozásoknál magasabb az igénybevétel említett gyakorisága, mint az innovatív cégeknél, azonban mindhárom szolgáltatás bıven a 10%-os említési szint alatt található, azaz eleve a hierarchia alján voltak.. Ezzel szemben a szolgáltatások több mint felénél (összesen 22 db) az innovatív cégek esetében legalább 10 százalékpontos pozitív eltérés tapasztalható az igénybevételt tekintve, míg 6 esetben már több mint 20 százalékponttal magasabb ezen megújulásra fogékonyabb kör igénybevételi gyakorisága. Ha konkrétan megnézzük a top szolgáltatásokat, akkor azt látjuk, hogy a százalékpontos eltérés a marketinghez és kommunikációhoz kapcsolódó segítségnyújtás esetében a legmagasabb (közel 30 százalékpont). E tevékenység bár elvileg csak közvetve kapcsolódik az innovációhoz, azonban ha belegondolunk, hogy az új termékek piaci bevezetése a mai globális versenyben milyen komoly marketing és PR munkát igényel akkor igazolt az innovatív vállalkozásoknál tapasztalható felülreprezentáltsága. Ugyancsak 24-26 százalékpontos különbség mérhetı a már valóban termékfejlesztéshez kapcsolódó igen speciális, általában mőszaki tartalmú szolgáltatások esetében: termékvizsgálat, termékminısítés, elsı minta bevizsgálás, technológiafejlesztés. Korábban látható volt, hogy ezen szolgáltatások iránti igények ráadásul általában csomagban keresettek. Említést érdemel még az üzleti kapcsolatok bıvítését célzó partnerközvetítés, mely ez esetben valószínőleg részben innovációs együttmőködési partnereket, másfelıl pedig az új termékek számára potenciális vevıket, közvetítıket jelenthet, valamint a piackutatás elıtérbe kerülése, amely megint csak a fejlesztések piaci megalapozottságát hivatott szolgálni és a technológiai transzferre is lehetıséget nyújtó kiállításokon, szakvásárokon való részvétel. Amennyiben azt vizsgáljuk, hogy mely szolgáltatások esetében a legnagyobb a százalékos eltérés az innovatív és a nem innovatív vállalkozói csoportok között, olyan területek is megjelennek, amelyeket már valóban csak egy nagyon szők, rendkívül innovatív, illetve kutatásfejlesztés orientált vállalati kör vesz igénybe. A legnagyobb eltérés a munkaerı-kölcsönzés (majd ötszörös) és a mentorálás (több mint négyszeres) esetében tapasztalható, de mivel még az innovatív vállalkozások esetében is minimális az említési gyakoriság, ezért ezekre a szolgáltatásokra egyenlıre nem valószínő, hogy komolyan fókuszálni kellene. A szabadalmi és szellemi tulajdonnal kapcsolatos tanácsadás esetében közel négyszeres a különbség, míg az infokummunikációs technológiák igénybevétele is háromszorosan haladja meg az elıbbi csoportban a nem innovatívokét. Az innovatív vállalkozások mindenképpen jóval fontosabbnak értékelik még a speciális képzési programokat, valamint az elhelyezéshez (iroda, mőhely biztosítása) kapcsolódó szolgáltatásokat (pl. inkubáció). Rendkívül hasonló mintázatnak lehetünk tanúi, ha a közeljövıben várható szolgáltatási igényeket hasonlítjuk össze ugyanezen dimenzió mentén a jelenlegiekkel (36. táblázat). Már csak két olyan szolgáltatás található, amelyek esetében a nem innovatív vállalkozásoknál magasabb a várható igénybevétel, bár inkább azonosnak tekinthetı, hiszen rendkívül kismértékő az eltérés.

95


35. táblázat A 2006-2008 között igénybe vett szolgáltatások hierarchiájában megmutatkozó különbségek az innovativitás szerint (igen válaszok gyakorisága,) % Szolgáltatások Marketing és kommunikáció

Nem innovatív Elem% szám 42 20,7

Innovatív Elem% szám 46 47,9

Különbség Száza% lékpont 27,2 231,6

Termékvizsgálat

41

20,2

45

46,9

26,7

232,1

Termékminısítés

54

26,6

49

51,0

24,4

191,9


37

18,4

41

42,7

24,3

232,0


57

28,1

50

52,1

24,0

185,5


54

26,6

45

46,9

20,3

176,2


29

14,4

32

33,0

18,6

229,8

Piackutatás

44

21,8

39

40,2

18,4

184,6

Kiállításokon, szakvásárokon való megjelenés

34

16,7

34

35,1

18,3

209,3


18

9,0

25

26,6

17,6

295,5


38

18,7

34

35,4

16,7

189,2


38

18,8

34

35,1

16,2

186,3


32

15,8

30

31,6

15,8

200,3

Jogi tanácsadás

65

32,0

45

46,9

14,9

146,4

Lízing lehetıség

53

26,2

39

40,2

14,0

153,2


21

10,3

23

24,0

13,6

231,6


53

26,1

38

39,6

13,5

151,6

Szabadalmi, szellemi tulajd. kapcs. tanácsadás

9

4,4

16

16,7

12,2

375,9


28

13,9

25

25,8

11,9

185,9


22

10,8

22

22,7

11,8

209,3


36

17,8

28

28,9

11,0

162,0


29

14,4

23

24,7

10,4

172,3


35

17,2

25

26,0

8,8

151,0


65

32,0

39

40,6

8,6

126,9


24

11,8

19

20,0

8,2

169,2


83

41,1

47

49,0

7,9

119,2


41

20,2

26

26,8

6,6

132,7

Munkaerı kölcsönzés

3

1,5

7

7,3

5,8

493,4


14

6,9

12

12,5

5,6

181,3


23

11,3

16

16,5

5,2

145,6

Mentorálás

3

1,5

6

6,5

5,0

436,6

Garancia alapokhoz való hozzáférhetıség

10

5,1

9

9,5

4,3

184,7


16

7,9

11

11,7

3,8

148,5


90

44,3

46

47,9

3,6

108,1


86

42,4

41

43,2

0,8

101,9


0

0,0

0

0,0

0,0

–


13

6,4

6

6,3

-0,2

97,1

Faktorálás

18

9,1

8

8,8

-0,3

96,7


6

3,0

2

2,1

-0,9

70,1


96


Megint csak a szolgáltatások nagyobb részénél (összesen 23 db) az innovatív cégek esetében legalább 10 százalékpontos pozitív eltérés tapasztalható a várható igénybevételt tekintve, míg 7 esetben már több mint 20 százalékponttal magasabb a tervezett igény. A legnagyobb százalékpontos eltérés hasonló szolgáltatás szegmensben rajzolódik ki a jövıbeli igények esetében is, mint a jelenlegieknél. Közel 30 százalékponttal magasabb az innovatív vállalkozások említési gyakorisága a termékvizsgálat, a technológiafejlesztés és a marketing és kommunikáció esetében, de termékminısítésnél is 24 százalékpont az eltérés. Talán új elemként a technológiai helyzetfeltárás terén is egyre nagyobb különbség várható, szemben a jelenlegi helyzettel. A százalékos eltérést vizsgálva is a jelenlegi szolgáltatás igény hierarchiához teljesen hasonló képet kapunk , az alacsonyabb említési gyakoriságú szolgáltatások közül a jövıbeli igényeknél is megfigyelhetı az innovatív cégek határozottabb kereslete a speciális képzések, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tanácsadás, vagy az iroda és mőhely, mint elhelyezés iránt. 36. táblázat A közeljövıben várhatóan igénybe veendı szolgáltatások hierarchiájában megmutatkozó különbségek az innovativitás szerint (igen válaszok gyakorisága), %

Szolgáltatások Termékvizsgálat

Nem innovatív Elem% szám 42 20,8

Innovatív Elem% szám 47 49,5

Különbség Száza% lékpont 28,7 237,9


62

30,7

56

58,9

28,3

192,1


50

24,6

50

52,6

28,0

213,7

Termékminısítés

57

28,2

49

52,1

23,9

184,7


29

14,4

35

36,5

22,1

254,0

Kiállításokon, szakvásárokon való megjelenés

40

20,0

39

41,5

21,5

207,4


38

18,8

38

40,0

21,2

212,6


63

31,0

48

50,5

19,5

162,8


22

11,1

27

29,7

18,6

267,0


35

17,2

34

35,4

18,2

205,4

Rendszeres információ

42

20,8

35

36,8

16,1

177,2

Piackutatás

56

27,9

41

43,2

15,3

154,9


106

53,0

61

67,8

14,8

127,9


47

23,3

36

37,9

14,6

162,9


38

18,7

31

33,0

14,3

176,2


32

15,8

28

29,8

13,9

188,0

Jogi tanácsadás

71

35,5

46

48,9

13,4

137,8


25

12,4

25

25,8

13,4

208,2

Szabadalmi, szellemi tulajd. kapcs. tanácsadás

13

6,6

19

19,8

13,2

301,4


31

15,3

27

27,8

12,5

181,4


20

9,9

21

22,1

12,3

224,4


29

14,4

25

26,3

12,0

183,3


46

23,5

31

34,1

10,6

145,2

Magyarázat: Csak a 10 százalékpontos különbségnél nagyobbal rendelkezı szolgáltatások. Forrás: Kérdıívek 2009, N=300

97


12. AZ INNOVÁCIÓ REGIONÁLIS JELLEMZİINEK MEGÍTÉLÉSE Végül az utolsó önálló fejezetben a korábbiaknál kicsit részletesebben szeretnénk megvizsgálni a regionális innovációs rendszer néhány sajátosságát. Nevezetesen hogy az innovációs tevékenységet hátráltató tényezıkkel kapcsolatos állítások mögött esetleg milyen mélyebb struktúrák húzódnak meg, vannak-e jól körülhatárolható csoportok, amelyek sajátos problémákkal rendelkeznek. Másfelıl pedig a régióban található legfontosabb szolgáltató szervezetekkel való kapcsolatok mögötti struktúra tekintetében ugyancsak ara szeretnénk választ kapni, hogy felfedezhetı-e bármilyen egyedi sajátosság, akár területi, akár ágazati szinten.

12.1. Az innovációs tevékenységet akadályozó tényezık A vállalkozások innovációs tevékenységük során számos olyan, a vállalkozáson kívüli akadályba ütközhetnek, amelyek a lokális üzleti környezetük alulfejlettségébıl, vagy csak éppen adott szektorhoz, tevékenységhez azok speciális igényeihez kapcsolódó hiányosságaiból fakadnak. Ezek a külsı tényezık nagymértékben hátráltathatják, vagy akár korlátozhatják is a vállalkozások sikeres megújulását és ezáltal veszélyeztethetik hosszú távú piaci versenyképességük alakulását. A kérdıíves felmérés során arra voltunk kíváncsiak, hogy melyek azok a legfontosabb, elsısorban a Dél-dunántúli régió adottságaiból, fejlettségi potenciáljából fakadó külsı tényezık, amelyek az innovációs tevékenységre negatív hatással vannak. A megkérdezett vállalkozásoknak a felsorolt tényezıket egy négyfokú skálán kellett értékelniük, hogy esetükben az adott tényezı jentett-e problémát, illetve amennyiben igen, úgy milyen mértékben (nagy, közepes, illetve kismértékő akadályozó hatás). Természetesen a kérdés csak az innovációt megvalósító, így ilyen jellegő fejlesztések, projektek terén tapasztalattal rendelkezı vállalkozásokat célozta meg. Mivel a külsı tényezık értékelése mögötti strukturális kérdések állnak a vizsgálat középpontjában, ezért nem a 300-as elemszámú reprezentatív mintát használtuk, hanem az almintával kiegészített teljes mintát, hogy minél több válaszunk legyen. Tehát a következıkben a 149 innovatív vállalkozás válaszait elemzzük. A 26. ábrán az egyes tényezık említési gyakoriságai láthatóak, mégpedig úgy hogy a nagymértékő és a közepes mértékő problémákat jelzı válaszok összevonásra kerültek. Jól látszik, a két leggyakrabban említett külsı tényezı a vállalkozáson belüli tıkehiány, illetve az innovációs tevékenység költségessége volt. Mindkét esetben az innovatív cégek több mint 60 százaléka számára jelentett legalább közepes mértékő problémát. Ugyanakkor további 3 tényezı is hasonló értékelést kapott majd minden második vállalkozástól. A harmadik leggyakrabban elhangzott szintén pénzügyi jellegő akadályozó tényezı volt (vállalkozáson kívüli, potenciálisan elérhetı finanszírozási források megléte). Ezzel szemben a technológiára vagy a piacokra vonatkozó információ elérhetısége mindössze a cégek egy szők csoportja számára jelentett problémát. Nem tekinthetı igazán akadályozó tényezınek, legalábbis a többihez képest a szakképzett munkaerı rendelkezésre állása vagy akár a szükséges együttmőködési partnerek megtalálása sem.

98


26. ábra A nagyon vagy közepesen erıs akadályozó tényezık, igen válaszok aránya, %


A válaszok összetettségét vizsgálva kiderül, hogy az innovatív tevékenységet végzı cégek egyharmadának nem jelentett egyik tényezı sem komoly problémát (37. táblázat). Ha a nagy, illetve közepes mértékő akadályoztatást összevonjuk ezen cégek aránya azonban már csak 10,7 százalék. A régió lokális üzleti környezete adottságainak pozitív értékelését jelentheti, hogy minden második innovatív vállalkozás mindössze egy tényezı esetében számolt be komoly problémákról, és tulajdonképpen csak majdnem minden ötödik cég számára jelentett legalább három tényezı komoly akadályt. Természetesen, ha a nagymértékő mellett a közepes mértékő akadályoztatást is figyelembe vesszük, már nem ennyire kedvezı a kép. Ekkor már legalább minden második vállalkozás három vagy több tényezıt is megemlített. Az összetettség tekintetében számunkra azonban inkább azok a vállalkozások az érdekesebbek, akik egyszerre több területen komoly, vagy legalábbis számottevı problémába ütköznek innovációs projektjeik megvalósítása során. Az innovációs tevékenységek összetettsége, különbözı típusú erıforrásigénye (technológia, tudás, képzett munkaerı, pénzügyi erıforrások stb.), a piaci bevezetéssel kapcsolatos bizonytalanság és kockázat következtében viszonylag természetes, hogy egy innovatív vállalkozásnak bizonyos területeken akár komolyabb problémái is adódnak. Ugyanakkor, ha egy cég a lehetséges 11 külsı tényezı közül azok legalább felét komoly vagy közepes mértékő akadályozó faktorként értékeli fejlesztési, újítási tevékenysége kapcsán, az mindenképpen további vizsgálatot érdemel. A 149 innovatív vállalkozás közül összesen 42 jelezte, hogy a megadott 11 lehetséges tényezıbıl legalább hat nagy vagy közepes mértékben akadályozta. Ez a vizsgált cégcsoport 28 százaléka. Felmerül a kérdés, hogy vajon ezen 42 vállalkozás mutat-e bármilyen területen hasonlóságot. Vannak-e olyan magyarázó faktorok, amelyek egy viszonylag jól körülhatárol99


ható problémakörre hívhatják fel a figyelmet, és amely esetleg a regionális innovációs politika irányába is képesek üzeneteke megfogalmazni a lehetséges beavatkozások érdekében, vagy teljesen heterogén csoporttal, és alapvetıen egyedi problémákkal állunk szemben. 37. táblázat Az innovációs tevékenységet akadályozó tényezık összetettsége Problémát jelentı tényezık száma

Nagymértékő akadályozás

Nagy vagy közepes mértékő akadályozás

Elemszám

%

Összesen %

Elemszám

%

Összesen %

0 tényezı

48

32,2

32,2

16

10,7

10,7

1 tényezı

31

20,8

53,0

12

8,1

18,8

2 tényezı

27

18,1

71,1

15

10,1

28,9

3 tényezı

18

12,1

83,2

25

16,8

45,6

4 tényezı

10

6,7

89,9

21

14,1

59,7

5 tényezı

9

6,0

96,0

18

12,1

71,8

6 tényezı

3

2,0

98,0

18

12,1

83,9

7 tényezı

3

2,0

100,0

10

6,7

90,6

8 tényezı

0

0,0

5

3,4

94,0

9 tényezı

0

0,0

6

4,0

98,0

10 tényezı

0

0,0

2

1,3

99,3

11 tényezı

0

0,0

1

0,7

100,0

149

100,0

149

100,0

Összesen


Megvizsgálva a válaszokat, a viszonylag hagyományosnak mondható vállalati paraméterek többségével (pl. ágazati hovatartozás) nem mutatott korrelációt az ezen „kritikus” csoport, mindazonáltal számos mutató esetében megfigyelhetı bizonyos fokú felülreprezentáltság. A következıkben felsoroljuk azokat az indikátorokat, amelyek lehetséges magyarázó faktorként értelmezhetıek a csoportra, zárójelben a felülreprezentált tulajdonsággal: területi elhelyezkedés (Baranya) árbevétel (50-200 millió Ft között) K+F ráfordítás aránya az árbevételbıl (0,1-5% között) foglalkoztatottak száma (10-49 fı között) értékesítés földrajzi súlya (régión kívüli és jelentıs nemzetközi orientáció) beszerzés földrajzi súlya (regionális orientáció) termék-innováció újszerősége (adaptáló) legfontosabb versenytárs innovativitása (nagyon innovatív versenytárs) önálló termék léte (nem rendelkezik) Ezek alapján összefoglalóan azt lehet mondani, hogy bár az innovációs tevékenységüket akadályozó regionális tényezıkkel szemben az átlagosnál kritikusabb csoport nem alkot egy homogén halmazt, de jellemzıen magasabb arányban fordulnak elı az olyan kismérető vállalkozások között, amelyek önálló termékkel nem rendelkeznek, és bár innovatívak, de az inkább valamilyen adaptációban jelenik meg és nem a piacon teljesen új termék bevezetésében. Bár többnyire folytatnak saját K+F tevékenységet, annak ráfordítása az éves árbevételben mérsé-

100


keltnek mondható tehát a cég K+F potenciálja szerény. Üzleti kapcsolataikra jellemzı, hogy az alapanyagok, alkatrészek és félkész termékek beszerzési területén a Dél-dunántúli régió a domináns, azonban termékeik elsısorban a régin kívüli piacokon kerülnek értékesítésre, egyfelıl az ország más térségeibe, de jelentıs részben külföldi piacokra is. Emellett felülreprezentáltak a legfontosabb versenytársaikat nagyon innovatívnak értékelık, és a talán meglepı módon a Baranya megyei vállalkozások körében.

12.2. Az innovációs szolgáltatást nyújtó szervezetek a régióban Ha azt szeretnénk megtudni, hogy az egyes szervezetek szolgáltatásait döntıen milyen típusú vállalkozások vették igénybe úgy az egyik legjobb eszköz, ha az elızı fejezetekben kialakított vállalatcsoportokat, klasztereket vesszük alapul, hiszen a klaszterelemzés során rendkívül jól elkülönültek egymástól a különbözı innovációs és K+F aktivitással jellemezhetı vállalkozások. Csak ismétlésként, hogy melyek is ezek a klaszterek, illetve mi a legfontosabb megkülönböztetı ismérvük: 1. klaszter (76 cég) hazai mikro és kisvállalkozások, saját termékekkel és átlagosnál mérsékelten kedvezıbb innovációs és kutatás-fejlesztési aktivitással. 2. klaszter (17 cég) több évtizedes múlttal rendelkezı hazai vállalkozások átlagosnál jobb innovációs aktivitással és saját termékkészlettel. 3. klaszter (41 cég) hazai innovatív, K+F orientált tudás intenzív mikro-vállalkozások. 4. klaszter (46 cég) jellemzıen külföldi tulajdonú közép- és nagyvállalkozások az átlagosnál kedvezıtlenebb innovációs és kutatás-fejlesztési aktivitással. 5. klaszter (94 cég) hazai mikro és kisvállalkozások innovációs és kutatás-fejlesztési aktivitás nélkül. Ha ezeket az ismérveket végignézzük, jól látszik, hogy innovációs aktivitásuk, K+F potenciáljuk és önálló termék palettájuk révén a 2. és a 3. klaszter vállalkozásai tekinthetıek igazán a régió gazdasága számára figyelemre méltónak (sajnálatos, hogy éppen ezek a legszőkebb csoportok), illetve hozzájuk próbálnak felkapaszkodni még az 1. klaszter tagjai, akik már jóval többen vannak. Vélhetıen tehát az innovációs szolgáltatások terén is ezek mutatnak nagyobb aktivitást. A következı táblázatban azt próbáltuk meg felvázolni, hogy az egyes szervezetek innovációs szolgáltatásait az egyes klaszterekhez tartozó vállalkozások mekkora hányada vette igénybe (38. táblázat). Jól látszik, hogy valóban, az elızetes várakozásainknak megfelelıen a 3. klaszter, azaz a döntıen hazai tulajdonú innovatív, kifejezetten kutatás-fejlesztés orientált és tudás intenzív mikrovállalkozások voltak a legaktívabbak. Az e csoportba tartozó cégek minden szervezeti típus esetében az átlagosnál jóval nagyobb valószínőséggel vették igénybe annak innovációs szolgáltatásait. Külön kiemelhetı az ı vonatkozásukban a kamarák korábbi támogató szerepe. A profit orientált tanácsadó cégektıl kapott – nagy valószínőség szerint piaci alapon nyújtott – segítség, körülbelül hasonló súllyal szerepel, mint a helyi vállalkozói központok nyújtotta szolgáltatások, és szintén minden ötödik e csoportban található cég megtalálta a viszonylag új, és nem is kifejezetten innovációs orientációval rendelkezı fejlesztési szervezetet a Déldunántúli Regionális Fejlesztés Ügynökséget. Ehhez nagy valószínőséggel hozzájárult, hogy az elmúlt években, amíg a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség nem vált önálló 101


jogi személyiségő szervezetté, mint korábbi konzorciumvezetıvel a fejlesztési ügynökséggel azonosították. Részben ezzel magyarázható, hogy a korábbi idıszakra vonatkozóan maga az innovációs ügynökség viszont eléggé alulreprezentált. Ugyanakkor esetében elmondható, hogy az elmúlt három évben, mint innovációs szolgáltató partnert megjelölt vállalkozások majd fele ezen rendkívül innovatív csoportból került ki. 38. táblázat Az egyes szervezetek szolgáltatásait az elmúlt 3 évben igénybevevı vállalkozások aránya – klaszterenként, % Szervezetek

1. klaszter

2. klaszter

3. klaszter

4. klaszter

5. klaszter

Összesen

Dél-dunántúli RIÜ

6,6%

5,9%

9,8%

2,2%

0,0%

4,7%

Dél-dunántúli RFÜ

14,5%

17,6%

20,0%

10,9%

5,3%

12,1%


36,8%

17,6%

39,0%

17,4%

21,1%

29,3%


21,1%

29,4%

22,5%

6,5%

12,6%

16,1%

Egyetem transzfer irodája

3,9%

23,5%

10,3%

4,3%

4,2%

6,4%


1,3%

0,0%

10,0%

2,2%

1,1%

3,0%

Klaszter szervezet

0,0%

12,5%

10,3%

4,3%

0,0%

3,0%

Tanácsadó cég

16,0%

35,3%

24,4%

21,7%

8,4%

16,7%

Egyéb szervezet

5,3%

5,9%

9,8%

2,2%

0,0%

3,3%

Összesen vállalkozás száma

76 db

17 db

41 db

46 db

94 db

300 db


Szintén jelentıs partnerei voltak az elmúlt három évben a 2. klaszter vállalkozásainak a hídképzı, közvetítı szervezetek, esetükben azonban már jelentısebb koncentráció tapasztalható. A hazai, átlagosnál szintén jobb innovációs aktivitással és saját termékekkel rendelkezı nagyobb múltú cégek esetében a többi vállalkozás képest jóval gyakoribbak voltak (kétszeres elıfordulás) a tanácsadó vállalkozások, valamint a vállalkozói központok. Külön ki kell emelni mellettük viszont a régióban található egyetemeket, azok transzfer irodáit, melyekkel ezen igen szők csoport vállalkozásainak negyede kapcsolatba került. A csoport alacsony elemszáma miatt felülreprezentáltak a klaszter szervezetek is, azonban ez mindössze két céget jelentett. A mérsékelten, de mégiscsak innovativabb hazai mikro és kisvállalkozások csoportja számára szintén jellemzıen a kamarák és a helyi vállalkozási központok voltak a legfontosabb innovációs szolgáltatók. Ezzel szemben az innovációs aktivitással vagy kutatás-fejlesztéssel nem rendelkezı hazai vállalkozások nagytöbbsége (5. klaszter) viszonylag mérsékleten vett igénybe bármilyen szolgáltatást is, esetükben még a kamarák és a helyi vállalkozói központok partnersége sem éri el e csoportban az átlagosat. Végül a jellemzıen külföldi tulajdonossal, illetve valamilyen nagyobb cégcsoport tagjaként üzemelı vállalkozások alacsony helyi beágyazottságára utal, hogy esetükben is hasonlóan szerény e szerzetek szolgáltatásainak igénybevétele. Úgy tőnik egyedül a piacon megtalálható szolgáltatásokban bíznak. Ha szervezetenként vizsgáljuk az eltéréseket megállapítható, hogy az innovációs ügynökség partnerei jellemzıen olyan hazai tulajdonú mikro és kisvállalkozások, amelyek vagy magas, de legalábbis az átlaghoz képest kedvezıbb innovációs potenciállal és K+F aktivitással bírnak. A fejlesztési ügynökséget is dominánsan e két csoport cégei keresik fel, azonban az ı 102


ügyfeleik között már nagyobb számban jelennek meg az innovációs tevékenységet nem folytató vállalkozások is. A válaszokból az is kiderül, hogy bár a piaci tanácsadó vállalkozások mellett a kamarák és a helyi vállalkozói központok bizonyultak a legfontosabb szolgáltató partnernek az elmúlt három esztendıben, azonban az ı ügyfélkörük egyharmada sem végez semmiféle újító tevékenységet, tehát az „innovációs szolgáltatások” esetükben nagyrészt hagyományos vállalati tanácsadást jelenthetnek. Ezzel szemben az ipari parkok, inkubátorházak, valamint a klaszter szervezetek szolgáltatásait igénybevevık, bár ha kevesen is vannak, egyértelmően a komolyabb innovációs teljesítményt felmutató vállalkozások közül kerülnek ki, míg a piaci alapú tanácsadás tulajdonképpen valamennyi szegmensben megtalálható. Enyhe bizakodásra adnak okot a vállalkozások részérıl a jövıre vonatkozó potenciális kapcsolatok terén tett nyilatkozatok (39. táblázat). Az már a korábbi elemzés során említésre került, hogy valamennyi a felmérésben szereplı szervezet szolgáltatásai iránt növekvı kereslet prognosztizálható az elkövetkezendı évek során, illetve hogy ez alapvetıen a regionális szereplık megerısödését hozhatja, hiszen elsısorban a fejlesztési ügynökség és a már külön szervezetként mőködı innovációs ügynökség került megemlítésre, mint a jövıben potenciális innovációs szolgáltató. 39. táblázat Az egyes szervezetek szolgáltatásai iránti igények várható változása (a jövıbeli potenciális és a korábbi igénybevétel különbsége) – klaszterenként, százalékpont Szervezetek

1. klaszter

2. klaszter

3. klaszter

4. klaszter

5. klaszter

Összesen

Dél-dunántúli RIÜ

19,7

3,9

14,5

9,2

21,1

21,1

Dél-dunántúli RFÜ

21,1

2,6

11,8

9,2

21,1

20,2


6,6

2,6

2,6

2,6

13,2

7,1


5,3

1,3

0,0

1,3

10,5

6,0


1,3

0,0

1,3

1,3

1,3

1,3


3,9

0,0

1,3

2,6

5,3

3,6

Klaszter szervezet

0,0

0,0

-1,3

1,3

2,6

1,2

Tanácsadó cég

2,6

-1,3

0,0

2,6

1,3

2,0

Egyéb szervezet

-1,3

0,0

0,0

0,0

0,0

-0,2


A vállalati csoportok közötti különbségek részben bizakodásra adnak okot. Úgy tőnik, hogy elsısorban azon szervezetek ismerték fel és szándékoznak majd a jövıben ezen szervezetektıl innovációs szolgáltatásokat igénybe venni, amelyek megújulási hajlandósága az átlagtól ezidáig vagy csak kismértékben tért el pozitív irányba (mérsékelten kedvezı innovációs teljesítmény), vagy pedig korábban egyáltalán nem voltak innovatívnak nevezhetıek, azaz semmiféle K+F tevékenységet nem folyatattak, és az innováció négy dimenziójának egyikében sem vezetettek be az elmúlt évben semmilyen újdonságot. E két csoport mellett jellemezıen még azon tudás intenzív mikrovállalkozások felıl vártható keresletnövekedés, amelyek jelentıs innovációs és K+F potenciállal bírnak.

103


Kérdés persze hogy mi áll majd a háttérben. A korábban nem innováló vállalkozások egy része vajon valóban megpróbál az újítás irányába nyitni és ehhez szeretne innovációs szolgáltatásokat igénybe venni, vagy pedig inkább arról van szó, hogy tevékenységük jellemzıen nem változik, hanem megpróbálnak olyan új szereplıktıl is hagyományosnak mondható, mőködéssel kapcsolatos, üzleti szolgáltatásokat igénybe venni, akikkel korábban nem voltak kapcsolatban. Elıbbi folyamat nyílván rendkívül pozitív lenne, viszont a másik lehetıség veszélyre hívja fel a figyelmet, hiszen arra késztethetné a regionális szereplıket, mindenekelıtt az innovációs ügynökséget, hogy erıforrásait megossza és kevésbé elıremutató, nem innovatív tevékenységek segítésére dekoncentrálja. Érdekes lehet még megnézni más dimenziókban is hogy van-e az egyes vállalatcsoportok között különbség e szervezetek nyújtotta szolgáltatások vonatkozásában. Az egyik következı dimenzió a kiemelt stratégiai ágazatokhoz való tartozás. A különbözı típusú szervezetek innovációs szolgáltatásait igénybevevı cégek között jellemzıen nem tapasztalható eltérés annak függvényében, hogy az adott vállalkozás kapcsolódik-e valamelyik kiemelt szektorhoz. Mindössze két esetben figyelhetı meg hogy a régió szempontjából fontosabbnak értékelt szektorokban mőködı vállalkozások szívesebben fordulnak egy szervezethez, mint a többi, ezek közül az egyik a regionális fejlesztési ügynökség, míg a másik a piaci tanácsadó cégek. A jövıbeni igények vonatkozásában már sokkal komolyabb különbségek mutatkoznak a két csoport között. A stratégiailag kiemelt 6 szektorhoz tartozó vállalkozások a jövıben az elıbbi két szervezet típus mellett az innovációs ügynökség, a helyi vállalkozói központok és a kamarák szolgáltatásait is mintegy 30-70 százalékkal nagyobb gyakorisággal kívánják választani mint a többi ágazatban mőködı cég. Végül lássuk vajon területileg megfigyelhetı-e bármilyen különbség a szolgáltatások igénybevétele esetében. Az egyes szervezettípusok szolgáltatásainak igénybevételi gyakoriságában általában mindössze kisebb nem szignifikáns eltérések tapasztalhatóak, egy-egy esetben azonban felborul a teljes minta homogenitása, ami részben reflektálhat a vállalkozások igényeiben megmutatkozó különbségekre is, másfelıl viszont az egyes megyékben elérhetı innovációs szolgáltatások minıségére, vagy más területen tapasztalható eltéréseire is. A Somogy megyei vállalkozások számára jóval fontosabbak a másik két megyével összevetve a regionális fejlesztési ügynökség nyújtotta szolgáltatások, de a helyi vállalkozási központ tevékenysége is elismertebb a kapcsolatokat tekintve. Ezzel szemben Baranyában a kamara mellett a piaci alapú szolgáltatások, azaz a tanácsadó cégek számítanak a legfontosabb partnereknek. Ami egy fejlettebb üzleti környezetet feltételez. Tolna megyében a helyzet viszonylag kiegyenlítettebb. A jövıben még nagyobb polarizáció várható a válaszok alapján. Míg a két regionális szereplı szolgáltatásai iránti igény mindhárom megyében jelentısen megnıhet (lásd korábbi eredmények), addig Baranyában továbbra is inkább a kamara és a tanácsadó vállalkozások maradnak az elsı számú partnerek. Somogyban ezzel szemben még többen kívánnak majd várhatóan a fejlesztési ügynökséggel, a kamarával és a helyi vállalkozói központtal együttmőködni. A Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség szolgáltatásai iránt várhatóan éppen a székhelyéül szolgáló Baranya megyében lesz a legkisebb igény.

104


FELHASZNÁLT IRODALOM A Dél-dunántúli régió regionális innovációs stratégiája. Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, Pécs. 2004. Csizmadia Z. 2009: Együttmőködés és újítóképesség – Kapcsolati hálózatok és innovációs rendszerek regionális sajátosságai. Napvilág Kiadó, Budapest. Csizmadia Z. 2009: Cooperation and Innovativity: the Network Foundations of the Regional System of Innovation. Centre for Regional Studies, HAS, Pécs. (Discussion Papers, 70) Csizmadia Z.–Erdıs F.–Grosz A.–Smahó M.–Tilinger A. 2007: Innováció a NyugatDunántúlon, 2008. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs-Gyır. Csizmadia Z.–Grosz A. 2006: Innováció a Nyugat-Dunántúlon, 2006. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs-Gyır. Csizmadia Z.–Grosz A. 2008: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái. – Tér és Társadalom. 2. 87–102. pp. Csizmadia Z.–Grosz A. 2008: Regional Innovation System in West Transdanubia. Centre for Regional Studies, HAS, Pécs. (Discussion Papers, 67) Csizmadia Z.–Grosz A.–Szépvölgyi Á. 2004: A regionális innovációs rendszer kínálati oldala a Közép-Dunántúlon. – Tér és Társadalom, 18. 3. 111–125. p. Csizmadia Z.–Grosz A.–Szépvölgyi Á. 2004: Az innováció kínálati oldalának bemutatása a Közép-dunántúli régió példáján. In: Kis- és középvállalkozások az Európai Unió küszöbén. Szerk.: Varsányi J. Gyır: Széchenyi István Egyetem, Jog- és Gazdaságtudományi Kar. 269–283. p. Csizmadia Z.–Grosz A.–Tilinger A. 2007: Innováció a Nyugat-Dunántúlon, 2007. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs-Gyır. Dıry T. 2005: Regionális innováció-politika: kihívások az Európai Unióban és Magyarországon. Dialóg Campus, Budapest. Dıry T.–Rechnitzer J. 2000: Regionális innovációs stratégiák. Oktatási Minisztérium, Budapest. Grosz A. 2006: Elıtérbe kerül a regionális innovációs politika. Hatékonyabban lehet az egyes térségek versenyképességét javítani. – Gazdasági Tükörkép Magazin. 3. 40. p. Grosz A.–Rechnitzer J. (szerk.) 2005: Régiók és nagyvárosok innovációs potenciálja Magyarországon. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs–Gyır. Márton Gy. 2004: Innovációs potenciál felmérés tanulságai egy elmaradott régióban. – Tér és Társadalom. 3. 127–149. pp. Szépvölgyi Á. (szerk.) 2009: Innováció a Közép-Dunántúlon 2009. Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, Székesfehérvár.

105


ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ábra Kapcsolódik-e a vállalkozás tevékenysége az alábbi hat kiemelt jelentıségő szektor valamelyikéhez? – reprezentatív 300 elemő minta........................................ 30 2. ábra Kapcsolódik-e a vállalkozás tevékenysége az alábbi hat kiemelt jelentıségő szektor valamelyikéhez? – innovatív 68 elemő kiegészítı minta .............................. 30 3. ábra A beszerzés és az értékesítés földrajzi súlypontjainak eltérése a vállalkozások gazdasági jellemzıi alapján........................................................................................ 32 4. ábra Vállalattípusok és arányuk a beszerzés és az értékesítés földrajzi súlypontja, orientációja alapján, % ............................................................................................... 35 5. ábra K+F ráfordítás árbevételen belüli aránya a teljes mintában ......................................... 38 6. ábra Az innovációs tevékenységek összetettsége a tejes mintában...................................... 41 7. ábra Az innovációs tevékenységek összetettsége az innovatív vállalakozások körében ..... 42 8. ábra A saját innovációs képesség megítélése ....................................................................... 42 9. ábra A legfontosabb versenytárs innovációs képességének megítélése ............................... 43 10. ábra Az egyes jövıbeli fejlesztési tervek irányai – igen válaszok (%) .............................. 44 11. ábra Az elmúlt három évben bevezetett új termékek részesedése a 2008. évi árbevételbıl, % ........................................................................................................... 54 12. ábra Az elmúlt három évben bevezetett új termékek részesedése a 2008. évi árbevételbıl, % – eredeti bevezetı vs. adaptáló ........................................................ 55 13. ábra Az új ötletétıl a piaci bevezetésig átlagosan eltelt idı gyakorisági megoszlása, % .. 56 14. ábra Az új áruk bevezetésének legfontosabb okai, említési gyakoriság, % ....................... 58 15. ábra Az új szolgáltatások bevezetésének legfontosabb okai, említési gyakoriság, % ....... 59 16. ábra Az innovatív és nem innovatív vállalkozáscsoportok szignifikáns eltérése a csoportváltozók alapján – tevékenység, önálló termék, minıségbiztosítás ............... 62 17. ábra A K+F ráfordítással rendelkezı és nem rendelkezı vállalkozáscsoportok szignifikáns eltérése a csoportváltozók alapján – tevékenység, önálló termék, minıségbiztosítás 67 18. ábra Az egyes kiemelt szektorok súlya a mintában............................................................ 70 19. ábra Az egyes innovációs tevékenységek elıfordulási gyakorisága a kiemelt szektorokban ................................................................................................. 72 20. ábra Az innovatív vállalkozások aránya az egyes kiemelt szektorokban, % ..................... 74 21. ábra Az együttmőködési kapcsoltrendszerek összetettsége ............................................... 78 22. ábra A régió vállalkozásainak innovációs alapú klaszterei és azok legfontosabb jellemzıi ............................................................................................... 85 23. ábra Az öt vállalati klaszter megoszlása a kiemelt stratégiai jelentıségő szektorokban.... 86 24. ábra A különbözı innovációhoz is kapcsolódó szolgáltatások igénybevételének gyakorisága 2006-2008 között – igen válaszok, % .................................................... 93 25. ábra A különbözı innovációhoz is kapcsolódó szolgáltatások várható igénybevételi igényének alakulása a jövıben – igen válaszok, %.................................................... 94 26. ábra A nagyon vagy közepesen erıs akadályozó tényezık, igen válaszok aránya, % ....... 99

106


TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat Az alapsokasági- és a mintamegoszlás adatai (darabszám és százalékos gyakoriság) .................................................................. 21 2. táblázat A sokasági és a mintamegoszlási arányok százalékos eltérése............................... 21 3. táblázat A minta alapvetı jellemzıi ..................................................................................... 22 4. táblázat Az innovatív kiegészítı minta alapvetı jellemzıi .................................................. 25 5. táblázat A válaszadó személyek jellemzıi – reprezentatív 300 elemő minta ...................... 27 6. táblázat A válaszadó személyek jellemzıi – 68 elemő innovatív kiegészítı minta ............. 28 7. táblázat A beszerzés és az értékesítés földrajzi súlypontjai – három év alapján becsült átlagos arány ................................................................. 31 8. táblázat A régió vállalkozásainak csoportosítása a beszerzés földrajzi súlypontja alapján ................................................................................... 34 9. táblázat A régió vállalkozásainak csoportosítása az értékesítés földrajzi súlypontja alapján ................................................................................... 34 10. táblázat A két orientációs csoportosítás kombinációja – a beszerzési és értékesítési területi orientáció összefüggése ................................. 36 11. táblázat Kutatás-fejlesztéssel összefüggı alapjellemzık ................................................... 37 12. táblázat Házon belüli és házon kívüli fejlesztési orientációjú vállalatcsoportok aránya ... 38 13. táblázat Az innovációs tevékenységgel összefüggı alapjellemzık – 2006 és 2008 közötti idıszakban........................................................................... 40 14. táblázat Az innovációs tevékenységgel összefüggı alapjellemzık – 2006 és 2008 közötti idıszakban, innovatív almintán .......................................... 41 15. táblázat Szolgáltatási igények hierarchiája a 2006-2008 között igénybe vett szolgáltatások elıfordulási aránya alapján ....................................... 46 16. táblázat Szolgáltatási igények hierarchiája a jövıben igénybeveendı szolgáltatások elıfordulási aránya alapján .................................................................................... 47 17. táblázat Az eddig igénybe vett és a jövıben igénybe venni tervezett szolgáltatások különbsége – várható igénynövekedés és igénycsökkenés ................................... 48 18. táblázat Az innovációs szervezetek szolgáltatásai iránti igény – eddigi, jövıbeli és a várható kereslet változási iránya .......................................... 49 19. táblázat Az innovációs projekteket akadályozó tényezık a Dél-dunántúli régióban ....................................................................................... 51 20. táblázat Az innovációs folyamatokat segítı regionális tényezık a Dél-dunántúli régióban ....................................................................................... 51 21. táblázat A termék-innováció újszerősége a vállalkozásoknál – eredeti bevezetı vs. adaptáló ................................................................................. 53 22. táblázat Az innovatív és nem innovatív vállalkozáscsoportok átlag- és medián értékeinek eltérése .................................................................................... 61 23. táblázat A K+F ráfordítás és az innovációs tevékenység elıfordulásának összefüggései . 65 24. táblázat A K+F ráfordítással rendelkezı és nem rendelkezı vállalkozáscsoportok átlag- és medián értékeinek eltérése ..................................................................... 66

107


25. táblázat A kiemelt szektorokhoz tartózó vállalkozások néhány jellemzıje ....................... 71 26. táblázat A hat kiemelt szektorhoz kötıdı cégek alapvetı jellemzı (átlagértékek) ........... 73 27. táblázat Az innovációs együttmőködési kapcsolatok irányultsága – az együttmőködı partnerek rangsora az elıfordulás valószínősége alapján ......... 77 28. táblázat Az egyes innovációs együttmőködési irányok elıfordulása közti összefüggés – korrelációs együtthatók ......................................................................................... 78 29. táblázat Az innovációs együttmőködési kapcsolatok térbeli irányultsága ......................... 80 30. táblázat A klaszterelemzés eredménye és kritériumrendszere ........................................... 82 31. táblázat Klaszterközéppontok – az egyes vállalatcsoportok kiugró jellemzıi ................... 84 32. táblázat Az innovációhoz közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódó szolgáltatások............ 87 33. táblázat A 2006-2008 között igénybe vett szolgáltatások faktormátrixa – 10 faktor......... 89 34. táblázat A 2006-2008 között igénybe vett szolgáltatások faktormátrixa – 6 faktor........... 91 35. táblázat A 2006-2008 között igénybe vett szolgáltatások hierarchiájában megmutatkozó különbségek az innovativitás szerint (igen válaszok gyakorisága) % .............................................................................. 96 36. táblázat A közeljövıben várhatóan igénybe veendı szolgáltatások hierarchiájában megmutatkozó különbségek az innovativitás szerint (igen válaszok gyakorisága), % ............................................................................. 97 37. táblázat Az innovációs tevékenységet akadályozó tényezık összetettsége ..................... 100 38. táblázat Az egyes szervezetek szolgáltatásait az elmúlt 3 évben igénybevevı vállalkozások aránya – klaszterenként, % ........................................................... 102 39. táblázat Az egyes szervezetek szolgáltatásai iránti igények várható változása (a jövıbeli potenciális és a korábbi igénybevétel különbsége) – klaszterenként, százalékpont ............................................................................... 103

108


MELLÉKLET

109


1. melléklet: A kérdıív -

sorszám

ALMINTA

Megye:

1 – Baranya megye 2 – Tolna megye 3 – Somogy megye

Innováció – Dél-Dunántúl MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft 2009 A válaszadás önkéntes!

A cég megnevezése:……………………………………………………………………………………..…………………… Címe: …………………………………………………………………………………………………….. Irányítószám település neve ................................................................................................................................................................................... út/utca, házszám A vállalkozás internetes elérhetısége (Web oldala) : ............................................................................................... A válaszoló neve: ..................................................................................................................................................... A válaszoló telefonszáma: ........................................................................................................................................ körzetszám / telefonszám A válaszoló e-mail címe: ……………………………………..…….………………………………………………………..

Kijelentem, hogy az általam kezelt és felvett adatokat bizalmasan kezelem, azokat csak a kutatásban illetékes személynek adom át.

Kérdezı aláírása: ............................................................................................... kérdezıi igazolványszám Kérdezés kezdete: 2009. ........ hónap ................ nap ............ óra ............. perctıl

110

Vállalati innovációs kérdıíves felmérés a Dél-dunántúli régióban Mi az Ön beosztása itt a vállalkozáson belül? 1

1. 1 2 3 4 X

– – – – –

2.

tulajdonos- menedzser igazgató (ügyvezetı, vezérigazgató, elnök-vezérigazgató) igazgató helyettes (általános, gazdasági, mőszaki, egyéb) egyéb, éspedig: ...............................................................

Mi az Ön legmagasabb befejezett iskolai végzettsége?

1 – nincs érettségije 2 – érettségi

3 – fıiskola, egyetem 4 – tudományos fokozat X –

3.

A KÉRDEZETT NEME:

1 – FÉRFI

4.

Ön melyik évben született?

19

...............évben

2 – Nİ

X – 5.

Mi a vállalkozás alapításának éve?

………………. év X – 6. 1 2 3 4

Mi a vállalkozás gazdasági formája? – – – –

7.

Bt Kft Rt (Zrt, Nyrt) KKT

5 6 7 X

– szövetkezet – egyéni vállalkozás – egyéb szervezet, éspedig: ………………………………………………… –

Mi a vállalkozás fıtevékenységének új, 2008-as TEÁOR száma?

9999 – NT

7.a. És a 2003-as régi TEÁOR kódjukat meg tudja mondani?

9999 – NT

7.b. ÍRD LE, HOGY MI A VÁLLALKOZÁS Fİ TEVÉKENYSÉGI TERÜLETE!

X – 8.

X – Mekkora a külföldi tulajdon részaránya a vállalkozásban?

…………………% 000 – nincs benne külföldi tulajdon 888 – M 999 – NT

X –

1 Csak a vállalkozás döntési jogkörrel bíró top menedzsere válaszolhat!

111

Vállalati innovációs kérdıíves felmérés a Dél-dunántúli régióban 9.

Mekkora volt a vállalkozás 2008. évi nettó árbevétele?

1 MILLIÁRD = ……………………………….…………………….. forint 8 – M 9 – NT X – 10. A 2006 és 2008 közötti 3 évben átlagosan árbevételük hány százalékát fordították kutatásfejlesztési tevékenységre? …………..………%-át 999 – NT

X –

11. Mekkora volt a foglalkoztatottak 2008. évi átlagos statisztikai állományi létszáma? ………………….. fı 999 – NT

X –

12. A munkavállalóik hány százaléka rendelkezett felsıfokú végzettséggel 2008-ban? ……………………% 999 – NT

X –

13. A 2006 és 2008 közötti 3 évben átlagosan a munkavállalóik hány százalékát foglalkoztatták a kutatás-fejlesztés területén? ……………………% 999 – NT

X –

14. A vállalkozás része-e egy cégcsoportnak? 1 – igen

14.a. Melyik országban található a cégcsoport székhelye?

………………………………………………………………………………………………………… …… 2 – nem X –

X –

HA A VÁLLALKOZÁS EGY CÉGCSOPORT RÉSZE, OLVASD FEL: A további kérdések az Önök vállalkozása által Magyarországon elért eredményekre vonatkoznak. A Magyarországon kívüli vállalatok eredményeit ne vegye figyelembe!

MINDENKITİL! 15. Kérem, mondja meg, hogy az +1. VÁLASZLAP+ - on felsorolt területek közül melyikhez kapcsolódik leginkább a vállalkozás tevékenysége! 1 2 3 4

– – – –

biotechnológia, gyógyszerkutatás, egészségipar, élettan agrár-innováció, élelmiszer innováció környezetipar, energetika, megújuló erıforrások elektronika, gépipar

112

5 6 7 X

– informatika, IT szektor – oktatás, kulturális ipar, szolgáltató ipar – a fentiek közül egyikhez sem –

Vállalati innovációs kérdıíves felmérés a Dél-dunántúli régióban 16. Rendelkezik- e a vállalkozás saját, önálló termékkel, termékekkel? 1 – igen

16.a. Melyek a legfontosabb saját termékeik?

2 – nem X –

TÖBB VÁLASZ LEHET!

X –

17. Rendelkezik-e a vállalkozás valamilyen minıségbiztosítási tanúsítvánnyal? 1 – igen

17.a. Milyen minıségbiztosítási tanúsítvánnyal rendelkezik? ÍRD LE!

2 – nem X –

X –

18. HA NINCS MINİSÉGBIZTOSÍTÁSI TANÚSÍTVÁNYUK Tervezi-e annak megszerzését az elkövetkezendı 1-2 évben? 1 – igen

18.a. Milyen minıségbiztosítási tanúsítvány megszerzését tervezik? ÍRD LE!

2 – nem 9 – NT

X – X –

19. Kérem, mondja meg a +2. VÁLASZLAP+ segítségével, hogy a 2006 és 2008 közötti 3 évben a felsorolt földrajzi helyek mekkora súlyt képviseltek az Önök értékesítésében illetve beszerzésében? Értékesítés

a. a megye

Beszerzés %

%

%

%

c. az ország többi része

%

%

d. az Európai Unió országai

%

%

e. más európai országok

%

%

f.

%

%

100 %

100 %

b. a régió (Baranya, Tolna és Somogy megye közül a másik két megye)

más Európán kívüli országok

ELLENİRIZD!

113

Vállalati innovációs kérdıíves felmérés a Dél-dunántúli régióban 20. A következıkben az Önök innovációs tevékenységeivel kapcsolatosan kérdezem. Kezdjük a termék-innovációval. Termék-innováció alatt egy új vagy képességei terén jelentısen továbbfejlesztett áru illetve szolgáltatás forgalomba hozatalát értjük. Az innovációnak az Ön vállalkozása számára újnak kell lennie, de nem kell szükségszerően a piacon is újdonságnak számítania. A 2006 és 2008 közötti három évben a vállalkozás vezetett-e be, vagy fejlesztett-e ki új vagy jelentısen továbbfejlesztett árukat? 1 – igen

2 – nem 9 – NT

20.a. Mik voltak a bevezetés fontosabb okai?

RÉSZLETESEN ÍRD LE!

X – X –

21. És az elmúlt három évben vezettek-e be, vagy fejlesztett-e ki új vagy jelentısen továbbfejlesztett szolgáltatásokat? 1 – igen

2 – nem 9 – NT



X – X –

22.- 24. HA VOLT A VÁLLALKOZÁSNÁL TERMÉK-INNOVÁCIÓ (20. vagy 21. kérdés 1-es kód) 22. A 2006 és 2008 közötti három évben bevezetett termék-innovációik (áru vagy szolgáltatás) között volt olyan, … volt

nem volt

a. amely új volt az Önök piacán? (a versenytársaikat megelızve vezették be azt az Önök piacára)

1

2

X

b. amely csak az Önök cégénél volt új? (A versenytársak által már forgalmazott árut vagy szolgáltatást vezettek be)

1

2

X

23. A 2008. évi teljes árbevételükbıl körülbelül hány százalékot tettek ki a 2006 és 2008 között bevezetett új termékek (áruk vagy szolgáltatások)? ……………………% -ot 999 – NT X – 24. Az új termék (áru vagy szolgáltatás) ötletétıl számítva átlagosan mennyi idı telik el annak piaci bevezetésig? …………….….. hónap 99 – NT X –

114


MINDENKITİL! 25. A 2006 és 2008 közötti három évben az Önök vállalkozása vezetett-e be folyamatinnovációt? A folyamat-innováció egy új vagy jelentısen továbbfejlesztett technológia, eljárás, alkalmazás, termelési folyamat, forgalmazási módszer vagy az árukat illetve szolgáltatásokat támogató tevékenység bevezetését jelenti. 1 – igen



X – 2 – nem X – 26. A 2006 és 2008 közötti három évben az Önök vállalkozása vezetett-e be szervezésiszervezeti innovációt? A szervezési-szervezeti innováció új vagy jelentısen továbbfejlesztett szervezési-szervezeti módszerek megvalósítását jelenti a cég üzleti gyakorlatában, a munka szervezésében, vagy a külsı kapcsolatokban. A szervezési-szervezeti innováció három területen hozhat újat: az üzleti gyakorlatban, a munka irányításával kapcsolatos folyamatokban és menedzsmentrendszerekben, a munkahelyi szervezetben, ami új szervezeti struktúrákat és új döntéshozatali eljárást eredményezhet; valamint a külsı kapcsolatokban, melyek a más cégekkel és állami kutatóintézetekkel ápolt kapcsolatok jellegét foglalják magukba. 1 – igen



X – 2 – nem X – 27. A 2006-tól 2008-ig tartó három évben az Önök vállalkozása vezetett-e be marketing innovációt? A marketing-innováció új vagy jelentısen továbbfejlesztett marketing-módszerek alkalmazását jelenti az értékesítés növelése érdekében, megcélozva a fogyasztói szükségleteket, új piacok megnyitását, vagy a termékek új célú piaci elhelyezését. A marketing-innováció olyan új marketing-módszerek alkalmazása, amelyek jelentıs változást hoznak a terméktervezésben, a csomagolásban, a termék piacra dobásában, a termék reklámozásában, vagy az árképzésben. 1 – igen


X – 2 – nem X –

115



28.- 31. HA VOLT A VÁLLALKOZÁSNÁL INNOVÁCIÓ (ld. 20. , 21., 25., 26., 27. kérdéseket) 28. Innovációs tevékenysége során az Ön vállalkozása mőködött-e együtt …. HA IGEN: Hol helyezkedtek el ezek földrajzilag? A +3. VÁLASZLAP+ segítségével válaszoljon! HA IGEN: Hol helyezkednek el ezek? HA EGY KATEGÓRIÁBAN TÖBB PARTNERE IS VOLT, AKKOR SORONKÉNT TÖBB VÁLASZ IS LEHET!

nem Mőködtek-e együtt …

helyben (a cégtıl fél órán belül eléérhetı távolságra)

a régió távolabbi részén

az országkülföldön ban másutt

1.

… más vállalkozásokkal az Önök cégcsoportján belül?

0

1

2

3

4

X

2.

… felszerelés, anyagok, alkatrészek vagy szoftverek beszállítóival?

0

1

2

3

4

X

3.

… ügyfelekkel vagy vásárlókkal?

0

1

2

3

4

X

4.

… versenytársakkal vagy más vállalkozásokkal az ágazaton belül?

0

1

2

3

4

X

5.

… innovációs tevékenységet támogató szervezetekkel, pl.: innovációs és technológiai központok, vállalkozásfejlesztési szervezetek, regionális fejlesztési szervezetek?

0

1

2

3

4

X

6.

… egyetemekkel, fıiskolákkal?

0

1

2

3

4

X

7.

…állami vagy magán kutatóintézetekkel?

0

1

2

3

4

X

29. Végzett-e az Önök vállalkozása olyan, termék-, szolgáltatás-, folyamat- vagy marketinginnováció kifejlesztésére irányuló innovációs tevékenységet, amely 2008 végén még mindig folyamatban volt? 1 – igen 2 – nem 30. És olyat, amely a 2006-tól 2008-ig tartó három évben abbamaradt? 1 – igen

30.a. Miért maradt abba?


X – 2 – nem X – 31. Az innovációs tevékenységük eredményeként született-e az Ön vállalkozásánál a 2006 és 2008 közötti három évben: igen

nem

NT

a. találmány

1

2

9

X

b. szabadalom

1

2

9

X

c. publikáció

1

2

9

X

116


MINDENKITİL! 32. Mennyire tartja innovatívnak a saját vállalkozását? Értékelje a +4. VÁLASZLAP+ segítségével! Az 1-es azt jelenti nagyon kevéssé, a 10-es pedig, hogy kimagaslóan innovatívnak tartja a vállalkozását. Természetesen a közbülsı értékeket is használhatja. 01

02

nagyon kevéssé innovatív 99 – NT

03

04

05

06

07

08

09

10

kimagaslóan innovatív X –

33. És mennyire tartja innovatívnak a legfontosabb versenytársát? Most is a +4. VÁLASZLAP+ segítségével válaszoljon! 01

02

nagyon kevéssé innovatív 99 – NT

03

04

05

06

07

08

09

10

kimagaslóan innovatív X –

34. A 2006-tıl 2008-ig tartó három évben milyen mértékben akadályozták az innovációs tevékenységeik vagy projektjeik megvalósulását a következık? Nagy-, közepes vagy kismértékben? nagymértékben


kismértékben

nem volt probléma

1

2

3

4

9

X

1

2

3

4

9

X

c. az innováció költségei túl magasak

1

2

3

4

9

X

d. a szakképzett munkaerı hiánya

1

2

3

4

9

X

e. a technológiai információ hiánya

1

2

3

4

9

X

f.

1

2

3

4

9

X

1

2

3

4

9

X

1

2

3

4

9

X

a. tıkehiány a vállalkozáson vagy a cégcsoporton belül

b. a vállalkozáson kívül elérhetı potenciális finanszírozási források hiánya

a piacokra vonatkozó információ hiánya

g. az innovációhoz szükséges együttmőködı partnerek megtalálásában tapasztalt nehézség

h. a piacot már bejáratott vállalkozások uralják

NT

i.

az innovatív áruk vagy szolgáltatások iránti kereslet bizonytalan

1

2

3

4

9

X

j.

a korábbi innovációk miatt nincs rá már szükség

1

2

3

4

9

X

1

2

3

4

9

X

k. az innovációk iránti kereslet hiánya

117

Vállalati innovációs kérdıíves felmérés a Dél-dunántúli régióban 35. Az Ön véleménye szerint a következı szempontok jelenleg mennyire segítik az innovációs folyamatokat a Dél-dunántúli régióban? Nagy-, közepes- vagy kismértékben? Például a tıkeellátottság estében a „nagymértékben” válasz arra utal, hogy kellı mennyiségő tıke áll rendelkezésre a régió pénzpiacán és így ez nagymértékben segíteni tudja az innovációs folyamatokat. nagyközepes kismértékben mértékben mértékben

a. tıkeellátottság, az általános pénzügyi források elér-

nem befolyásolja

NT

1

2

3

4

9

X

b. megfelelı regionális pályázati források elérhetısége

1

2

3

4

9

X

c. kockázati tıke elérhetısége

1

2

3

4

9

X

d. megfelelıen képzett munkaerı

1

2

3

4

9

X

e. kutatási kapacitások és kínálat

1

2

3

4

9

X

f. tanácsadói szolgáltatások

1

2

3

4

9

X

g. innovációs és gazdasági támogatás

1

2

3

4

9

X

h. általános üzleti környezet, klíma

1

2

3

4

9

X

i. megfelelı beszállítók, alvállalkozók

1

2

3

4

9

X

j. fizetıképes kereslet az innovációra

1

2

3

4

9

X

k. együttmőködési hajlandóság

1

2

3

4

9

X

hetısége

36. Tervezi-e a vállalkozás a következı típusú fejlesztések megvalósítását a közeljövıben? igen

nem

NT

a. termékfejlesztés

1

2

9

X

b. szolgáltatások fejlesztése

1

2

9

X

c. alkalmazott technológia fejlesztése

1

2

9

X

d. szervezetfejlesztés, átszervezés

1

2

9

X

e. menedzsment és vezetıi ismeretek fejlesztése

1

2

9

X

f. marketing és értékesítés fejlesztése

1

2

9

X

g. informatikai fejlesztések

1

2

9

X

h. munkatársak képzése, oktatása

1

2

9

X

118

Vállalati innovációs kérdıíves felmérés a Dél-dunántúli régióban 37. Most olyan szolgáltatásokat olvasok fel, melyek közvetlenül segíthetik az innovációs tevékenységet. Kérem, mondja meg mindegyikrıl, hogy 2006-2008 között igénybe vették-e, és azt is, hogy igénybe vennék-e a közeljövıben? A. Igénybe vette-e 2006-2008 között (akár most is)?

+MINDKÉT KÉRDÉSRE VÁLASZOLJON!+

igen

nem

NT

B. Igénybe venné-e a közeljövıben? igen

nem

NT

1.


1

2

9

X

1

2

9

X

2.

Piackutatás

1

2

9

X

1

2

9

X

3.

Szabadalomi, szellemi tulajdonnal kapcsolatos tanácsadás

1

2

9

X

1

2

9

X

4.


1

2

9

X

1

2

9

X

5.

Lízing lehetıség

1

2

9

X

1

2

9

X

6.

Garancia alapokhoz való hozzáférhetıség, segítségnyújtás

1

2

9

X

1

2

9

X

7.

Faktorálás

1

2

9

X

1

2

9

X

8.

Üzleti Angyal bevonás

1

2

9

X

1

2

9

X

9.

Kockázati tıke bevonás

1

2

9

X

1

2

9

X

10. Mentorálás

1

2

9

X

1

2

9

X

11. Pályázati rendszerő támogatások

1

2

9

X

1

2

9

X

12. Pályázatok elkészítése

1

2

9

X

1

2

9

X

13. Adó és pénzügyi tanácsadás

1

2

9

X

1

2

9

X

14. Jogi tanácsadás

1

2

9

X

1

2

9

X

15. Könyvviteli, számviteli tanácsadás

1

2

9

X

1

2

9

X

16. Üzleti terv készítése

1

2

9

X

1

2

9

X

17. Üzleti kapcsolatok bıvítése, partnerközvetítés

1

2

9

X

1

2

9

X

18. Marketing és kommunikáció

1

2

9

X

1

2

9

X

19. Elhelyezkedés, iroda, mőhely biztosítás

1

2

9

X

1

2

9

X

20. Infokommunikációs technológiák

1

2

9

X

1

2

9

X

21. Titkári szolgáltatások

1

2

9

X

1

2

9

X

22. Takarító, üzemeltetı szolgáltatások

1

2

9

X

1

2

9

X

23. Munkaerı kölcsönzés

1

2

9

X

1

2

9

X

24. Termékvizsgálat

1

2

9

X

1

2

9

X

25. Termékminısítés

1

2

9

X

1

2

9

X

26. Technológiai helyzetfelmérés

1

2

9

X

1

2

9

X

27. Technológiák gazdaságossági felülvizsgálata

1

2

9

X

1

2

9

X

28. Gyártástervezés, gyártás-elıkészítés

1

2

9

X

1

2

9

X

29. Mérı- és vizsgálóeszközök kölcsönzése

1

2

9

X

1

2

9

X

30. Mérı- és vizsgálóeszközök kalibrálása

1

2

9

X

1

2

9

X

A TÁBLÁZAT A KÖVETKEZİ OLDALON FOLYTATÓDIK!

119


A. Igénybe vette-e 2006-2008 között (akár most is)?


igen

nem

NT

31. Elsı minta bevizsgálások elvégzése

1

2

9

32. Technológiafejlesztés

1

2

33. Speciális laboratóriumi vizsgálatok elvégzése

1

34. Speciális gépek használatának biztosítása


nem

NT

X

1

2

9

X

9

X

1

2

9

X

2

9

X

1

2

9

X

1

2

9

X

1

2

9

X

35. Speciális képzési programok

1

2

9

X

1

2

9

X

36. Rendszeres információszolgáltatás

1

2

9

X

1

2

9

X

37. Kiállításokon, szakvásárokon való megjelenés biztosítása

1

2

9

X

1

2

9

X

38. Beruházási tanácsadás

1

2

9

X

1

2

9

X

39. Mőszaki kooperációs lehetıségek feltárása

1

2

9

X

1

2

9

X

38. Felolvasom azon szervezeteket, amelyektıl a régióban igénybe lehet venni innovációs szolgáltatásokat. Kérem, mondja meg mindegyikrıl, hogy 2006-2008 között igénybe vették-e a szolgáltatásukat, és azt is, hogy igénybe vennék-e a közeljövıben? A. Igénybe vette-e 2006-2008 között (akár most is)?


igen

nem

NT


nem

NT

1.

Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

1

2

9

X

1

2

9

X

2.

Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

1

2

9

X

1

2

9

X

3.


1

2

9

X

1

2

9

X

4.


1

2

9

X

1

2

9

X

5.


1

2

9

X

1

2

9

X

6.


1

2

9

X

1

2

9

X

7.

Klaszter szervezet

1

2

9

X

1

2

9

X

8.

Tanácsadó cég

1

2

9

X

1

2

9

X

9.

Egyéb, éspedig......................................................

1

2

9

X

1

2

9

X

Köszönjük, hogy válaszaival segítette munkánkat! KÉRDEZÉS VÉGE: .…...... óra …....... perc

120

VÁLLALATI INNOVÁCIÓS KÉRDİÍVES FELMÉRÉS A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN ZÁRÓTANULMÁNY

Recommend Documents