VÁLLALAT- GAZDASÁGTAN. A vállalat

VÁLLALATGAZDASÁGTAN

A vállalat

Vállalakozás - vállalat • Az üzleti vállalkozás a bukás kockázatával végzett gazdasági tevékenység. • A vállalat a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás szervezeti kerete.

2

A vállalat célja és küldetése • A vállalat alapvető célja: a fogyasztói igények kielégítésére nyereség elérése mellett. • A vállalat küldetése: az a mód, ahogyan az alapvető cél teljesíti. Fogyasztói igény: olyan igény, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön belül kívánnak kielégíteni. A modern vállalat fogyasztó orientáltságát marketing és innovációs tevékenysége 3 fejezi ki.

A vállalat kritériumai • Önálló alapvető céljának megvalósításában • Profit elérésére törekszik • Kockázatot vállal • Valóságos piacon működik

4

A vállalatok orientáltsága • A vállalatok alapvetően profitorientált (más néven üzleti) vállalatok és nonprofit (más néven közhasznú) vállalatok lehetnek. • Az újratermelési folyamat jelentős része vállalati keretek között zajlik az. 5

A vállalat termelőfolyamata pénz→input→transzformáció→output→pénz

• Az input a termelési folyamatban felhasznált erőforrások legáltalánosabb kifejezése. • Az output a termelési folyamat eredményének legáltalánosabb kifejezése. • A transzformáció az a folyamat, amely során az inputokat outputtá alakítják át. 6

A vállalat érintettjei • Érintettnek tekinthető minden olyan személy vagy csoport, amely lényeges, kölcsönös és tartós kapcsolatban áll a vállalat működésével. • Az érintettek aszerint, hogy a vállalati szervezeten belül vagy kívül vannak, belső vagy külső érintettek lehetnek. 7

Belső érintettek • tulajdonosok, • menedzserek, • munkavállalók A belső érintettek egyéni érdekei és a vállalat érdekei nem minden esetben esnek egybe (képviseleti probléma). 8

Külső érintettek • piaci környezet • állami környezet – állami vállalatok – szabályozó és felügyeleti szervek, adóhatóság

• társadalmi környezet – önkormányzatok, – társadalmi és szakmai szervezetek

• természeti környezet

9

A piaci környezet A vállalat paci környezetét a – szállítók, – vevők, – versenytársak, – stratégiai szövetségesek (vertikális vagy horizontális viszony) alkotják.

10

Az állami környezet – Állami vállalatok – Szabályozó és felügyeleti szervek, adóhatóság A szabályozás direkt vagy indirekt módon valósulhat meg. Az Európai Unió szabályrendszere indirekt módon érvényesül. 11

Koordinációs mechanizmusok (Kornai J. szerint) • • • •

Bürokratikus Piaci Etikai Agresszív

12

Stratégia

A stratégiai vezetés • A stratégia szó a görög „sztratégosz” (hadvezér) szóból ered. • A vállalati stratégia a piaci szereplők jövőbeni akcióira való tudatos felkészülés, azok korábbi lépéseinek ismerete alapján. • A stratégiában egyszerre van jelen a külső környezethez való alkalmazkodás és az annak alakítására irányuló akciók. 14

A stratégiai vezetés • A stratégiakészítés a gazdasági bukás elkerülésének, a kockázat csökkentésének a legfontosabb eszköze. • A stratégia átfogja az egész vállalatot, ezért valamennyi funkcionális egység közvetlenül részt vesz a vállalati stratégia kialakításában. • A korszerű vállalat megújítja stratégiáját.

folyamatosan 15

A stratégiai vezetés A

vállalati stratégia lényege: olyan összehangolt, célorientált, állandó irányítás és felügyelet nélkül is működő szervezet létrehozása, amely egyszerre képes a környezethez való rugalmas alkalmazkodásra és a környezetnek a vállalat céljainak megfelelő alakítására.

A stratégia fő eszközei: • rugalmas vállalati struktúra, • megfelelő tartalékok, • több lábon állás (diverzifikált termelés). 16

A stratégiai folyamatok áttekintése A stratégia készítés lépései

Megválaszolandó kérdés

Irányítója

Pozícióelemzés (külsőbelső)

Hol vagyunk?

Stratégiai vezetés

Célkitűzés

Hová akarunk eljutni?

Stratégiai vezetés

Alternatívák kidolgozása

Hogyan jutunk oda?

Stratégiai vezetés

Akciók megtervezése

Mit csináljunk?

Stratégiai vezetés

Megvalósítás

Kinek mi a feladata?

operatív vezetés

Visszacsatolás és ellenőrzés

Jó-e amit csinálunk? Azt csináljuk-e amit elterveztünk?

Stratégiai és operatív vezetés

17

A stratégiakészítés szintjei • iparági szint • vállalati szint • üzleti egységek szintje (pl. szórakoztató elektronikai cikkek, háztartási gépek, élet-biztosítás stb.) • funkcionális szint (pl. marketingstratégia, inno-vációs stratégia, pénzügyi stratégia stb.) Stratégiai üzleti egységek: olyan egymástól jól elkülöníthető üzleti területek, amelyek versenyhelyzetük és eredményességük alapján önmagukban is értékelhetők.

18

A stratégiai pozícióelemzés módszerei • iparági szinten - Porter analízis • vállalati szinten - SWOT – elemzés • üzleti stratégiai egységek szintjén: – BCG – mátrix – G. E. – McKinsey mátrix

19

Iparág elemzés Porter analízis: egy adott iparág erőviszonyainak elemzésére alkalmas módszer. Új belépők fenyegetése

Szállítók alkupozíciója

Verseny az iparág Vállalatai között

Helyettesítő termékek fenyegetése

Vevők alkupozíciója

20

Vállalati pozícióelemzés A SWOT elemzés a vállalat belső (erősségek, gyengeségek) valamint külső tényezőinek (fenyege-tések és lehetőségek) vizsgálatára alkalmas stratégiai elemző módszer.

21

SWOT A tervezéshez elengedhetetlen, hogy a vállalat felmérje a reális lehetőségeit, problémáit, külső és belső tényezőit. Ilyen módszer a SWOT-analízis (magyar: GYELV-elemzés), melynek végeredményeként egy olyan táblázatot kapunk, mely segíti az értékelést.

22

SWOT •

• • • •

Erősségeink és gyengeségeink belső tényezők, ezért befolyásolni tudjuk őket, azonban a veszélyek és a lehetőségek, olyan külső adottságokat jelentenek, amelyekre csak a legritkább esetben tudunk hatással lenni, ezeket nem tudjuk igazából irányítani. Hangsúlyos szabály még, hogy egy tényező, egy jellemző nem kerülhet fel két terület alá, tehát minden tényezőről el kell tudnunk dönteni, hogy vállalatunk melyik "oldalát" jellemzi valójában. strengthsðerősségek: belső tényező, olyan pozitív dolgok, amelyekkel jobb eredményeket érhetünk el weaknessesðgyengeségek: szintén belső tényező: problémás területei a vállalatnak, de léteznek eszközök, amelyekkel megoldhatók, opportunitiesðlehetőségek: külső adottság, nem tudjuk befolyásolni őket, viszont fontos figyelembe venni és építeni rá. threatsðveszélyek: szintén olyan külső tényező, amit nem tudunk befolyásolni, kockázatot jelentnek a vállalatnak.

23

SWOT analízis

Belső tényezők

Pozitív

Erősségek

Külső tényezők

Negatív

Gyengeségek

Pozitív

Lehetőségek

Negatív

Veszélyek

24

Példa Autóiparban érdekelt TRANSPORT cég szervizelés és ügyfélszolgálat területen kívánja tevékenységét korszerűsíteni. A beruházás jelentős volumenű költséget jelent, a cégvezetés SWOT elemzést végzett mielőtt a fejlesztési projekt megkezdéséhez a végső döntést meghozná. 25

Megoldás Erősségek

1. A fejlesztés teljes mértékben összhangban van a cég eddigi tevékenységeivel, illeszkedik a kialakított üzleti stratégiához. 2. A cég munkatársai fejlesztési projektek megvalósításában nagy tapasztalattal rendelkeznek.

Lehetőségek

Az elmúlt időszakban ügyfeleinktől egyre több megrendelés érkezett. Azt remélhetjük, hogy a szolgáltatások minőségének magas színvonalon tartása, esetleg javítása erősíti ezt a tendenciát. A lehetőség kihasználást a partnerkapcsolatok erősítésével katalizálhatjuk.

Gyengeségek Tevékenységünk gyenge pontja a cég marketing stratégiája. A vezetői elemzések az elmúlt évek gazdasági mutatóival azt igazolják, hogy az értékesítési stratégiánkat javítani kell. A beruházás megtérülése nagyban függ attól, hogy a marketing tevékenységet milyen mértékben tudjuk felfejleszteni.

Veszélyek A beruházás sikere múlhat a beszerzésre kerülő technikai eszközök minőségén. A veszély bekövetkezésének valószínűsége minimálisra csökkenthető a beszerzés körültekintő előkészítésével, egy olyan eljárás lefolytatásával, amely biztosítja a magas szolgáltatást és minőségi terméket biztosító beszállító kiválasztásával.

26

Stratégiai üzleti egység elemzése BCG mátrix relatív piaci részesedés magas alacsony

Sztárok

Kérdőjelek

A piaci növekedés Üteme

magas

Fejőstehenek

Döglött kutyák

alacsony 27

Sztárok A sztárok csoportjába tartoznak az adott vállalat vagy divízió legjobb stratégiai pozíciójában lévő termékei, szolgáltatásai vagy üzletágai, melyek magas relatív piaci részesedéssel rendelkeznek egy igen gyorsan bővülő piacon. Ezen termékek iránt a kereslet igen jelentős, cash egyenlegük mégsem nyereséges, mivel a kedvező pozíció megtartása egy ilyen magas növekedésütemű piacon – ahol fontos feladat a bővülő kereslet igényeinek kielégítése, valamint a versenytársak támadásainak elhárítása - nagy költségekkel jár. Ezen termékek határozzák meg a vállalt vagy divízió jövőbeli profitját, hisz a sztárok fejőstehenekké is válhatnak. A vállalat lehetséges stratégiái: további növekedés vagy szinten tartás.

28

Kérdőjelek A kérdőjelek kategóriába tartozó termékek még viszonylag új termékek, melyek relatív piaci részesedése bár alacsony, de a gyorsan bővülő piac ígéretes lehetőségeket tartogat számukra a jövőre nézve. Ezen termékek még nem nyereségesek, hisz a nagy növekedésütemű piaci igények kielégítése és a részesedés növelése nagy költségekkel jár. A kérdőjelekből kedvező esetben sztárok lehetnek. A vállalt lehetséges stratégiái: további növekedés vagy visszavonulás. 29

Fejős tehenek A fejős tehenek csoportjába azok a termékek, szolgáltatások, vagy üzletágak tartoznak, melyek piaca már egyáltalán nem vagy csak kismértékben növekedhet magas relatív piaci részesdés mellett. E termékek cash flow-ja erősen pozitív. Célszerű ezt az állapotot a lehető leghosszabb ideig fenntartani. A vállalat lehetséges stratégiái: szinten tartás vagy aratás. 30

Döglött kutya A döglött kutyák kategóriába tartozó termékek a vállalt legkedvezőtlenebb pozícióban lévő termékei, szolgáltatásai vagy üzletágai. Ezen termékeknél a piac egyáltalán nem vagy csak minimálisan bővül, és a relatív piaci részesedés is rendkívül alacsony. A döglött kutyák lehetnek egykori fejőstehenek vagy olyan termékek, melyek eleve nem tudtak kedvező helyzetbe kerülni. Ezeket a termékeket általában praktikus kivonni a piacról, kivéve ha a piacon maradásukkal megakadályozató, hogy a versenytárs egyedül uralja a terepet. A vállalt lehetséges stratégiái: visszavonulás vagy szinten tartás. 31

A termék- vagy iparági életgörbe A BCG-mátrix és az megfelelő szakaszai Kérdőjelek •Sztárok •Fejőstehenek •Döglött kutyák

-

életgörbe

egymásnak

indulás növekedés érettség hanyatlás

32

A BCG mátrix előnye: •a termékfejlesztés stratégiai megalapozásához nagy segítséget nyújt A BCG mátrix hátránya: •csak két tényező alapján elemzi a portfóliót •csak statikus helyzetet vázol nem veszi figyelembe a versenytársak esetleges nem várt akcióit gyorsan változó környezetben nem teszi lehetővé hosszú távon a várható változások elemzését 33

Stratégiai üzleti egység elemzése GE-McKinsey mátrix A GE-McKinsey mátrix a piaci vonzerő (külső tényezők) és a versenyképesség (belső tényezők) alapján elemzi a stratégiai üzleti egységeket.

34

35

36

37

Az elemzés menete → a SÜE-k besorolása a mátrix egyes térrészeibe:

• Kijelölik a piaci vonzerő és a vállalati versenyképesség legfontosabb tényezőit • Számszerűsítik ezek relatív fontosságát (súlyszám: 1-5-ig) és a vállalat versenytársihoz viszonyított helyzetét az egyes tényezők esetében (átlagolandó érték: 1-5-ig) • Súlyozott átlagszámítással pontértékeket számolnak • Elhelyezik a SÜE-t a 3x3-as mátrixban

38

38

Az átlagolandó értékek kijelölése: Piaci vonzerő Legkevésbé vonzó Kevésbé vonzó Közömbös Mérsékelten vonzó Rendkívül vonzó

Versenyképesség Súlyos versenyhátrány Mérsékelt versenyhátrány Azonos versenypozíció Enyhe versenyelőny Jelentős versenyelőny

Pont 1 2 3 4 5

A mátrixba történő besorolás alapja: Alacsony minősítés: 1,00 - 2,33 Közepes minősítés: 2,34 – 3,67 Magas minősítés: 3,68 – 5,00 Portfólióelemzés vs. Erőforrás alapú stratégia

39

39

Belső tényezők lehetnek • az üzleti egység relatív piaci részesedése (a BCG-mátrix kiemelt belső tényezője), • az üzleti egység és termékeinek ismertsége, bevezetettsége, • a technológiai színvonal, • a munkatársak felkészültsége, a szakmai színvonal, • a pénzügyi helyzet, a tőkeellátottság, • a minőségbiztosítás színvonala, • az innovációs lánc színvonala, stb. 40

A külső tényezők lehetnek •

a piac növekedési üteme (a BCG-mátrix kiemelt külső tényezője),

•

a piac mérete, a vásárlóerő nagysága,

•

a piaci verseny intenzitása (ez annál magasabb osztályzatot kap, minél kisebb),

•

a piacra való belépés korlátai (ez annál magasabb osztályzatot kap, minél nehezebb az új szereplők belépése a piacra, amennyiben a vállalat már jelen van a piacon),

•

a munkaerő piaci helyzet,

•

a gazdasági stabilitás, jogbiztonság, közbiztonság minősége az adott piacon (ezek természetesen vehetők külön-külön és más csoportosításban is),

•

az általános technológiai színvonal, stb. 41

A stratégiai célok kitűzése • • • • •

Belépés Fejlesztés (építés) Megtartás Aratás (lefölözés) Kivonulás (megszüntetés)

42

A stratégiai alternatívák kidolgozása • Új piacon való megjelenés • Új üzleti egység létrehozása • Stratégiai integráció (stratégiai szövetségek kötése) • Ésszerűsítés (racionalizálás) • Az üzleti egység megszüntetése

43

A stratégiai akciók megtervezése • ki kell jelölni az akciók végrehajtásáért felelős személyeket, • az elvégzendő feladatokat részletezni kell, • Határidők kijelölése, megállapítása

teljesítési

szakaszok

• meg kell jelölni, hogy ki, mikor és hogyan biztosítja a végrehajtáshoz szükséges erőforrásokat, • tisztázni kell a fontosabb műszaki-gazdasági, jogi és egyéb jellegű problémákat, • ki kell dolgozni az akció végrehajtása során esetleg előforduló hibák kijavításának alapjait (ezért idő- és pénztartalékok beépítése is szükséges), • biztosítani kell a folyamatos visszajelzést ellenőrzést a stratégiai akciók végrehajtásáról.

és 44

Az üzleti terv és a vállalati stratégia A vállalat stratégiai terve belső használatra, az üzleti terv a nyilvánosság számára készül. Az üzleti terv a marketingkommunikáció egyik fontos eszköze. Az üzleti terv készítésének célja: – – – – –

vállalat indítása, hitelfelvétel, a vállalat eladása, befektetők tájékoztatása, marketingcél.

45

A stratégia megvalósítása • Az erőforrások elosztása • A vállalati struktúra átalakítása – A vállalat szervezeti egységeinek kiépítése – A munkaerő-struktúra kialakítása – Az információáramlás megszervezése

• Az emberi viszonylatok fejlesztése – A vállalati kultúra kialakítása – A hatalomgyakorlás elvei a vállalaton belül – Az ösztönző rendszer kialakítása

• A vállalat működésének összehangolása – Az egyes szervezeti egységek működésének összehangolása – A stratégiai vezetés és az operatív vezetés összehangolása – A stratégia megvalósításának összehangolása 46

Ellenőrzés és visszacsatolás • A stratégiai tervezés utolsó fázisa a visszacsatolási rendszerek kialakítása. Vizsgálni kell a stratégia megvalósításának konkrét folyamatát. • Információval kell rendelkezni a vállalat új struktúrájának működéséről. • Információkat kell gyűjteni a piaci környezetről, annak változásairól. 47

Az üzleti terv felépítése I. • I. Az üzleti terv összefoglalása • II. A vállalat adatai – A vállalat teljes neve, címe, vezetői neve, telefonszáma – A vállalat jogi kerete, ezzel kapcsolatos cégadatok – A vállalat tőkeösszetétele, ennek forrásai – Telephelyeinek megnevezése, címe – A vállalat forgalmának adatai, bevétele, profitja

• III. A vállalat szakmai és szervezeti felépítése • IV. A vállalat tevékenysége 48

Az üzleti terv felépítése II. • V. A vállalat piaci környezete – A piac mérete, fejlődési üteme, távlatai termék és üzletág szerinti bontásban. – A versenytársak bemutatása. – A vevőkör elemzése. – A szállítók bemutatása. – Szükség esetén utalni kell a jogi, a politikai és a társadalmi környezet alakulására.

• • • •

VI. A marketingterv VII. A termelési-technológiai terv VIII. A pénzügyi terv IX. Mellékletek 49

Az üzleti terv és a vállalati stratégia összehasonlítása Vállalati stratégia

Üzleti terv

Célja

A vállalat átalakítása

A vállalat bemutatása

Felhasználás iránya

Belső használatra

Külső használatra

Kialakítója

Stratégiai vezetés

Operatív vezetés

Bázisa

Teljes körű információ

A vállalati stratégia 50

A marketingmenedzsment

A marketing fogalma és feladata • A marketing a vállalat folyamatainak, valamint a vállalat környezetének egységes rendszerben történő alakítása a piaci igények minél teljesebb kielégítése érdekében. • A marketing feladata a fizetőképes keresletnek a vállalat által nyújtott termékekre és szolgáltatásokra történő ráirányítása. • A korszerű marketingszemlélet egységes egészként kezeli a vállalat és környezete mozgásfolyamatait, és megoldásokat keres ezek befolyásolására a hosszú távú profitmaximalizálás érdekében.

A marketing célja • A marketing célját a teljes vállalati tevékenység-rendszernek a fogyasztói igényekre orientált megszervezésével éri el. • A fogyasztói igények a szükségletekből fakadnak, amelyeket pedig az adott társadalom viszonyai határoznak meg.

A marketing fejlődése • Termelés orientált - 1900-as évek eleje • Kínálat orientált - 1930-as évek • Fogyasztó orientált - 1940-es évek • Beruházás orientált - 1950-es, 1960-as évek • Kereslet orientált - 1970-es, 1980-as évek • Társadalom orientált - 1990-es évektől

Termelés orientált • Marketing még csak csírájában van jelen. • Termelési folyamatra koncentrál a vállalat • Gyártási folyamaton a hangsúly

55

Kínálat orientált • Gazdasági válság marketing újragondolása • Vállalat igyekszik eladni a termékét • A marketing itt még nem jut el a fogyasztóhoz, de elválik a termeléstől • Középpontba a termék • Amit gyártunk az jó azt vegye a fogyasztó. 56

Fogyasztó orientált • Marketing központja a fogyasztó • „A fogyasztó a király!” • Termeléstől a terméken át eljutott a fogyasztóig a marketing. • Vizsgálják a vásárlói szokásokat, motivációkat, magatartás formákat.

57

Beruházás orientált • Teljessé válik a fogyasztóhoz való igazodás. • Egész vállalt működése alárendelődik a fogyasztói igényeknek. • Addig semmilyen beruházást nem kezdenek el, amíg nem tudják pontosan, ilyen termékre, milyen mennyiségben tart igényt a piac. 58

Kereslet orientált • Nem csak kielégíteni, hanem átalakítani is akarja a fogyasztói keresletet. • Ennek eszköze a szükségletteremtés: A szükségletek hierarchikus rendszert alkotnak: – Létszükségletek (evés, ivás) – valós szükségletek (autó, telefon) – teremtett szükségletek (márkás ékszer) – káros szükségletek (dohány, alkohol)

ruha,

59

Társadalomorientált • Összehangoltan igyekszik alakítani az egész piaci környezetét, beleértve az államot is. • Teljes belső és külső környezetet megpróbálja befolyásolni.

60

Marketing stratégia Marketing elvárások

átalakítás átalakítás

A vállalat külső környezete

elvárások

Vállalati működés

61

Piacfogalmak a marketing szempontjából • teljes piac • potenciális piac • elérhető piac • célpiac • lefedett piac A marketingstratégia szervezeti és egyéni fogyasztói piacot különböztet meg aszerint, hogy azon termelési eszközöket, vagy fogyasztási cikkeket értékesítenek.

A szervezeti piac • fel kell tárni a szervezetek döntéshozatali mechanizmusát (kik, milyen rendben, milyen ellenőrzési keretek között hozzák a döntéseket), • mekkora az egyszeri és a folyamatos igény az adott termékre, mekkora maga a szervezet, • a szervezet milyen egyéb szervezetekkel van kapcsolatban, • melyek a szervezet speciális igényei.

A fogyasztói piac • demográfiai jellemzők (kor, nem, családi állapot), • társadalmi jellemzők (iskolázottság, foglalkozás, vallás, jövedelem), • kulturális divat),

jellemzők

• földrajzi jellemzők településtípus), • személyes jellemzők pszichikai állapot).

(szokások, (népsűrűség, (életmód,

hagyományok, közlekedés, beállítottság,

Egyéb piaci információk • piaci versenytársakra, azok technológiájára, várható piaci lépéseikre vonatkozó információk, • a potenciális szállítókra vonatkozó információk (megbízhatóság, termékeik minősége, szállítási feltételeik stb.) • a vállalat politikai-jogi környezetére vonatkozó információk (pl. a jövőbeni állami szabályozás irányai)

A marketingstratégia részei • A marketing-versenystratégia • A marketing-piacstratégia • A marketingmix kialakítása

A marketing-versenystratégia Sikeres marketing-versenystratégia típusok: • vezető, • kihívó, Lássuk egyenként! • követő, • meghúzódó.

A piaci vezető • A legnagyobb rendelkezik, • Sokat költ eszközökre,

piaci innovációra,

részesedéssel marketing-

• Intenzív beruházási politikát folytat, • rugalmas, agilis munkaerő alkalmazása

A piaci vezető céljai • a legnagyobb piaci részesedés elérése, • az elérhető (hosszú távon a potenciális) piac bővítése, • piaci részesedésének megvédése, növelése, • a piac általános stabilitása, • új versenytársak belépésének korlátozása

A piaci kihívó A piaci kihívó erőteljesen törekszik piaci részesedésének növelésére. Eszközei: – erőteljes innovációs tevékenység, korszerűbb termékek, – árverseny (olcsó áruk, árleszállítás, kampányok), – a marketingkommunikációs eszközök intenzív alkalmazása, – választékbővítés, – rugalmas, agilis munkaerő alkalmazása.

A kihívó céljai • a meglévő piaci rések gyors elfoglalása, • a gyengébb megtámadása,

helyzetű

cégek

piacának

• a piaci vezető pozícióinak megtámadása. • Piacstratégiáját a célpiaci és termékválasztékmarketing kombinált alkalmazása jellemzi.

A piaci követő • A piaci követő vállalatok megtartására koncentrálnak.

részesedésük

• Innovációs készségük korlátozott, bevált módszereikhez ragaszkodnak. • A megnyíló piaci réseket igyekeznek elfoglalni, amennyiben erősebb kihívó nem jelentkezik. • Az egyszerű újratermelés jellemzi őket, nagyobb beruházásra csak ritkán vállalkoznak. • Innovációs és beruházási tevékenységet csak a kihívók támadása vagy ennek esélye esetén fejt ki jelentősebb mértékben.

A piaci meghúzódó céljai • a kis piaci szegmensek minél tökéletesebb kitöltésére törekszik. • Stratégiáját a szűk körű célpiaci marketing jellemzi, ezt viszont igen hatékonyan műveli. • A megnyíló piaci réseket igyekeznek elfoglalni, • Az egyszerű újratermelés jellemzi őket, nagyobb beruházásra csak ritkán vállalkoznak. • Innovációs és beruházási tevékenységet csak a kihívók támadása vagy ennek esélye esetén fejt ki

A vállalat marketingpiacstratégiája • tömegmarketing, (tömeggyártást folytat a vállalkozás, egész piacot teríti. Magas marketingkommunikációs költség jellemzi.) • termékválaszték-marketing, • valamint célpiaci marketing lehet

A termékválaszték-marketing • Különbséget tesz a termékek között aszerint, hogy melyik piaci szegmens számára készíti azokat. • A termékskála itt széles, sokféle minőségű és árú áruból választhat a vevő. • Előnye, hogy több újdonságot nyújt a vevő számára, nehezebb a versenytársak számára a piacra való betörés. • Hátránya, hogy magasabbak innovációs és a termelési költségek.

az

A célpiaci marketing A legkorszerűbb piacstratégia. Három jól elkülöníthető részből áll: – piacszegmentálás, – célpiacok kiválasztása, – termékpozícionálás.

A termék pozícionálása Kiválasztjuk a termék versenyelőnyeit, majd ezeket a versenyelőnyöket megfelelő formába öntve közöljük a fogyasztóval. A termékpozícionálás folyamata: – hatékony versenyelőny kiválasztása, – a versenyelőny formába öntése, – ennek eljuttatása a vevőhöz.

A piacszegmentálás A piac részekre bontása a vállalat szempontjából lényeges ismérvek szerint. A fogyasztók csoportosításának szempontjai: – demográfiai jellemzők (kor, nem, családi állapot), – társadalmi jellemzők (iskolázottság, foglalkozás, jövedelem), – kulturális jellemzők (szokások, hagyományok, divat), – földrajzi jellemzők (népsűrűség, közlekedés, településtípus), – személyes jellemzők, stb.

A marketing-mix • A marketingmix a marketing eszközrendszere, a marketingstratégia akcióterve. • A vállalat ezeket az eszközöket használja a környezettel való kapcsolattartásban. Marketing-mix

Termék (Product)

Ár (Price)

Értékesítési hely (place)

Kommunikáció (promotion)

A termékmarketing A

termékmarketing elemei:

legfontosabb

– a termékmix, amely a vállalat által piacra vitt teljes termékskálát jelenti, – a termékvonal, amely a hasonló funkció termékek egymást követő változatai, – a termékéletciklus, amely egy termék életpályájának a megtervezését szolgálja, – a termékmarketing egyéb eszközei.

A termékmix Alapvető kérdések a termékmix kialakítása során: • mennyire legyen széles a termékválaszték, • kell-e a meglévő választékot szűkíteni (specializáció), vagy bővíteni (diverzifikáció), termékvonalak leállításával vagy újabbak indításával, • melyik termék milyen fejlesztéseket igényel, •

kell-e új termékeket kifejleszteni,

• kell-e speciális igényeket kielégítő termékeket tartani, vagy csak a hagyományos, illetve átlagos szükségletek kielégítésére kell koncentrálni.

Döntések a termékvonalról • mikor melyik termékvonal meghosszabbítása indokolt, • milyen ütemben kell a termékvonal régebbi tagjait a piacról kivezetni (a termékéletciklus figyelembevételével), • milyen arányokat kell kialakítani a termékvonalak között

A termékéletciklus Azt az időszakot jellemzi, amíg a termék a piacon tartózkodik. Árbevétel, nyereség

idő Bevezetés

növekedés

érettség

hanyatlás

A termékmarketing egyéb eszközei • csomagolás • címke • márkanév

A csomagolás funkciói • védi a terméket a gyártósortól a fogyasztóig (fontos minőségbiztosítási eszköz), • a figyelemfelhívás eszköze marketing-kommunikációs eszköz),

(fontos

• különféle promóciós eszközök helyezhetők el rajta (nyereményjátékok, reklámok), • kiegészíthető különféle címkékkel, fityegőkkel, játékokkal, ajándékokkal, stb., • a jogszabályoknak megfelelő tájékoztatás hordozója.

vásárlói

A márkanév A márkanév jeleníti meg a terméket a piacon. A márkanévvel kapcsolatban eldöntendő kérdések: – jogilag levédjük-e a márkanevet (a jogilag védett márkanév a védjegy), – a gyártó vagy a forgalmazó márkanevén fusson az áru, – minden termékre külön márkanevet alkalmazzunk, vagy több termék fusson egy márkanév alatt.

Árpolitika a Az ármarketing feladatköre következő marketing-stratégiai részkérdések kidolgozására terjed ki: – az árpolitikai célok kialakítása, – a termék piaci bevezető árának kialakítása, – az árképzési módszer meghatározása, – a kereslet árrugalmasságának mérése, – a versenytársak árainak és árképzési módszereinek elemzése.

Az árstratégia céljai • Alapvető cél: a profitmaximalizálást biztosító ár meghatározása, • a piaci részesedés növelése, • az árbevétel maximalizálása, • a minőségi árképzés politikája, • az árstabilizáló árképzés politikája, • a túlélést biztosító árképzés politikája.

A behatoló árstratégia Ár, költség

Alacsony ár marketingkommunikációs erejét használja ki a nagyobb piaci térnyerés érdekében, csak később emeli az árat az átlagos piaci szintre.

ár

költség

Termelési volumen

A lefölöző árstratégia Ár, költség

Termék újdonságát kihasználva magas árral indít és később csökkenti az árat a piaci szintre.

ár

költség Termelési volumen

Az árstratégia és a promóciós mix kapcsolata Lefölöző árstratégia

Behatoló árstratégia

Magas promóció Gyors lefölözés

Magas promóció Gyors behatolás

Lefölöző árstratégia

Behatoló árstratégia

Alacsony promóció Lassú lefölözés

Alacsony promóció Lassú lefölözés

91

Az árképzési módszer meghatározása • • • •

Költségbázisú árképzés Keresletbázisú árképzés Versenytársbázisú árképzés Többtényezős árképzés

• TK 99. oldal

Egyéb, a keresletre ható tényezők • • • • •

a jövedelem, a népesség száma, a helyettesítő és kiegészítő termékek ára, a marketingkommunikációs eszközök a kereslet árrugalmasságának mérése D%Q



= D%P

Az értékesítési hely • A marketingnek ez a része az árunak a fogyasztóhoz való eljuttatásával foglalkozik. • Ez a következő tevékenységekből áll: – a termék értékesítési láncának megtervezése, a közvetítők kijelölése (idegen szóval: a disztribúciós rendszer kialakítása), – az értékesítési hely kiépítése, – az értékesítési hely termékkel való ellátásának megszervezése (a logisztikával szoros kapcsolatban, ezért ezt a logisztikai fejezet tartalmazza

Értékesítési utak • saját telephelyen, üzletben történő értékesítés, • követítő/k/ igénybevételével, • közös értékesítés más vállalattal. Marketingcsatorna: az az út, amelyen át a termék eljut a fogyasztóhoz.

Marketingcsatorna • Üzletházak (plaza, center) • Francise (komplex értékesítési know how ad el.) • Értékesítési hely kiépítése: – – – – – – –

Megközelíthetőség Figyelemfelhívás Belső elrendezés Kiszolgálási rend Termékválaszték Kiszerelési szint Tisztaságfenntartás

96

Marketing-kommunikáció A marketingkommunikációs mix azokat az eszközöket jelenti, amelyekkel a vállalkozás közvetlenül hatni akar a fogyasztókra. Két féle lehet alapvetően: húzó (pull) és toló (push) A marketingkommunikációs mix elemei: – reklám, (húzó) – közönségkapcsolatok, (húzó) – eladásösztönzés, (toló) – személyes eladás. (toló)

A reklám A reklám üzenet, ami az áru létét és értékét közli a fogyasztóval. A reklám tárgya szerint lehet: – Termékreklám (MIZO tej) – termékcsalád-reklám (fogyasszon több zöldséget!) – általános reklám (vásároljon hazai terméket!) – Cégreklám (vállalkozást reklámoz)

Az eladásösztönzés (sales promotion – SP) Eladásösztönzésnek tekinthető minden olyan juttatás, előny, amelyet a vevő a termék megvásárlásakor kiegészítésül kap. Az eladásösztönzés lehet: – – – – – – –

nyereményjátékban való részvétel ajándéktárgy a termékhez nagyobb tételben vásárlóknak árengedmény törzsvásárlói jutalmak árkedvezményt nyújtó szelvények ingyenes házhozszállítás ingyenes parkolási lehetőség

A közönségkapcsolatok (Public Relations – PR) A közönségkapcsolatok célja a vállalat és a környezete közötti jó kommunikáció annak érdekében, hogy a vállalatról egy általánosan kedvező kép alakuljon ki. Eszközei a következők: – – – – –

sajtótájékoztató tartása, Image-építés (arculattervezés) Egyedi vállalati arculat (corporate identity) a vállalat üzleti tervének közzététele, társadalmi események szponzorálása (tudomány, sport, kultúra stb.), – jótékony célú kiadások (mecenatúra), – fogadások, rendezvények tartása, – üzleti utak szervezése

Személyes eladás (PSpersonal selling) • Jelentősége ott nagy, ahol az eladás szakértelmet kíván • A szervezeti piacokon az egyik legfontosabb kommunikációs eszköz • Kiemelkedően fontos az eladó (ügynök, házaló…) személye. TK 111. oldal feladat

Innováció

Az innováció fogalma Az innováció a vállalat egészére kiterjedő állandó és előremutató megújulási folyamat részleteinek kidolgozása és a gyakorlatba való átültetése, a magasabb rendű vállalati célok elérésének elősegítése érdekében.

Az innováció területei J. A. Schumpeter (1883-1950) szerint innovációs tevékenység a következő területeket érintheti: – új termék, – új technológia, – a szervezet átalakítása, – új beszerzési lehetőségek, – új értékesítési piacok.

Az innováció és a termelési folyamat összefüggése Input → új beszerzési piacok piacok

transzformáció →

output

új termék új új technológia értékesítési új szervezet

Az innováció eszköz- és célrendszere Az innovációs stratégia kidolgozása során az alábbi lépések szükségesek: – a külső innovációs környezet elemzése, – a vállalat szervezetének, mint az innováció belső környezetének az elemzése, – az alapvető innovációs irány meghatározása, – az egyes innovációs lépések kidolgozása, – az innováció gyakorlatba való átültetésének részletes akcióterve (változásmenedzsment).

Innovációs stratégia Innovációs stratégiai irányok: • kutató stratégia, • elemző stratégia, • megőrző (védő) stratégia, • alkalmazkodó (reagáló) stratégia. TK 121 oldal 25. ábra

A sikeres innovációs stratégia alapelemei • a fogyasztói igények álljanak a fejlesztés fókuszában, • legyen hatékony információs rendszer a vállalatnál, • gyors legyen az innovációs tevékenység átfutási ideje, • az externáliáinak fokozott figyelembe vétele, • a kooperációs lehetőségek kihasználása, • a rugalmas vállalati struktúra kialakítására, • lehetőség az innovációból való kiszállásra, • a megfelelő erőforrások biztosítása

A külső innovációs környezet elemzése • A fogyasztói igények felmérése (piacvezérelt innováció) • A szállítók fejlesztési eredményei • A versenytársak fejlesztési eredményei • Innovációs támogatások • A legújabb szabadalmak, know-how-k (technológia vezérelt innováció) • Az externáns hatások elemzése

A belső innovációs környezet elemzése A belső környezet adaptációs képességét az innováció eredményei szempontjából az alábbiak szerint fejleszthetjük: – a vállalati szervezeti rendszer átgondolt kialakítása, különösen ügyelve a rendszer áttekinthetőségére, logikus felépítésére – a munkatársak állandó továbbképzése, az inno-vációs eredmények lényegének elsajátítása a munkatársak részéről.

Az innovációs lánc MARKETING ▼ KUTATÁS-FEJLESZTÉS ▼ BERUHÁZÁS ▼ TERMELÉS ▼ ÉRTÉKESÍTÉS

Az innováció lépései • • • • •

Ötletgyűjtés Tervezés Fejlesztés Tesztelés Megvalósítás

Értékelemzés Az értékelemzés termékre orientált, az innovációs eredményeket felhasználó komplex költség-haszon elemzés. funkció Érték = költség Funkciók elemzése: –hasznossági funkciók –Érvényesülési funkciók

A változásmenedzsment A változásmenedzsment a vállalat külső és belső környezetében beállt változásokhoz történő alkalmazkodását biztosítja. A külső környezet felkészítése az új befogadására: – a partnerek, fogyasztók, lakókörnyezet, állami szervek tájékoztatása, felvilágosítás, az innováció előnyös oldalainak kidomborítása, a hátrányos következmények mérséklésére irányuló tervek bemutatása, – az innovációból származó konkrét előnyök eloszlásának bemutatása, kiemelve a külső környezetnek jutó előnyöket, – az innováció bevezetése konkrét feltételeinek megteremtése (szerződések megkötése, anyagi erőforrások rendelkezésre bocsátásának ütemezése, kooperáció kialakítása stb.).

A termékfejlesztés szakaszai (termék-innováció) • • • • • • •

ötletgyűjtés terméktervezés első piaci tesztelés termékfejlesztés második piaci tesztelés termelés piaci bevezetés

Szabadalom: a jogilag védett szabadalomnak nevezzük.

találmányt

Kereslet-rugalmassági számítások

Keresletrugalmasság A Keresletrugalmasság kifejezi, hogy hány százalékkal változik meg adott termék keresett mennyisége, ha egy százalékkal megváltozik valamely keresletet befolyásoló tényező.

A kereslet-rugalmassági számítások fajtái a) A kereslet árrugalmassága b) A kereslet kereszt-árrugalmassága c) A kereslet jövedelemrugalmassága

A kereslet árrugalmassága A kereslet árrugalmassága kifejezi, hogy hány százalékkal változik meg valamely termék kereslete, ha a termék ára egy százalékkal megváltozik.

Az árrugalmassági együttható kiszámítása E Xp =A keresett mennyiség (X) % - os változása X

Az ár % - os változása

Az árrugalmassági együttható kiszámítása

E Xp = x

X1 - X0 X1 + X0 2

¸

P1 - P0 P1 + P0 2

Az árrugalmassági számítás alkalmazása X0=100 db; X1=80 db P0=10 Ft/ db; P1=15 Ft/ db

E Xp

x

=

80 - 100 5

=

- 20

¸

=

- 20 180

·

180 2

80 + 100 2

25 2

25 5

=

¸

- 20 180 2

= -

1 9

15 - 10 15 + 10 2

·

25 2 5

=

=

·5 = -

5 9

Az árrugalmassági számítás alkalmazása Exp = - 59 á1

A kereslet árrugalmatlan

x

A keresett mennyiség %-os változása kisebb, mint az árváltozás %-a. TR0 =10*100=1000 TR1 =15*80=1200

Az árrugalmasság fajtái a) Árrugalmas kereslet b) Árrugalmatlan kereslet c) Egységnyi árrugalmasságú kereslet

Az árrugalmas kereslet jellemzői • Az árrugalmassági együttható abszolút értéke nagyobb, mint egy.

E xp ñ1 x

• A kereslet változás százaléka nagyobb az árváltozás százalékánál. • Ha a termék ára nő, az eladó árbevétele csökken. • Ha a termék ára csökken az eladó bevétele növekszik.

Az árrugalmatlan kereslet jellemzői • Az árrugalmassági együttható abszolút értéke kisebb, mint egy.

E

x p x

á1

• A kereslet változás százaléka kisebb az árváltozás százalékánál. • Ha a termék ára nő, az eladó árbevétele is nő. • Ha a termék ára csökken az eladó árbevétele is csökken.

Az egységnyi árrugalmasságú kereslet jellemzői • Az árrugalmassági együttható abszolút értéke egyenlő eggyel. E xp

x

=1

• A kereslet változás százaléka egyenlő az árváltozás százalékával. • Az árváltozás nem változtatja meg az eladó bevételét.

A kereslet árrugalmasságát befolyásoló tényezők • A jószág természeti, használati tulajdonságai • A termék helyettesíthetősége • A helyettesítő termék árának közelsége • A termék árának közelsége a fogyasztó jövedelméhez viszonyítva.

A kereslet keresztárrugalmassága A kereslet kereszt-árrugalmassága kifejezi, hogy hány százalékkal változik meg adott „X” termék keresett mennyisége, ha egy másik „Y” termék ára egy százalékkal megváltozik.

A kereslet keresztárrugalmasságának kiszámítása E X py = Az „x” termék keresletének %-os változása

Az „y” termék árának % - os változása E X py

-X X = X +X 1

0

1

0

2

¸P P

- PY 0 + PY0 Y1 Y1

2

A termékek fogyasztásának kapcsolata • Helyettesítő termékek, ha a keresztárrugalmasság értéke pozitív.

E Xpy ñ 0

• Kiegészítő termékek, ha a árrugalmasság értéke negatív.

kereszt-

E Xpy á 0

• Nincs kapcsolat a két termék fogyasztása között, ha a kereszt- árrugalmasság értéke nulla.

E X py = 0

TERMELÉSMENEDZSMENT

A termelésmenedzsment feladatai 1. • az átalakító (transzformációs) tevékenységnek az egész vállalatra vonatkozó megszervezése, • a vállalat más funkcionális területeivel történő összehangolása, • az egyes gazdálkodási területek tevékenységének koordinálása.

A termelésmenedzsment feladatai 2. • a szükséges inputok megfelelő ütemű beszerzése és a termelés igényeinek megfelelő kiszolgálása • termeléshez biztosítása, •

szükséges

a termeléshez biztosítása,

tárgyi

szükséges

eszközök munkaerő

• az értékesítés igényeinek megfelelő mennyiségű és összetételű output előállítása, • az egész termelési és forgalmi folyamatra kiterjedő minőségbiztosítás működtetése.

A termelésmenedzsment szinergiái A termelésmenedzsment összehangolja: • a forgóeszköz-gazdálkodást az tárgyieszköz-gazdálkodással • a munkaerő-gazdálkodást az tárgyieszköz-gazdálkodással • a munkaerő-gazdálkodást a forgóeszköz-gazdálkodással

A nemzetgazdaság szektoriális felosztása •

Primer szektor: ebbe a szektorba tartozik a természet kincseinek közvetlen kiaknázása (mezőés erdőgazdálkodás, bányászat).

•

Szekunder szektor: feldolgozóipar Ez a szektor maga is két részből áll:

•

–

Az elsődleges feldolgozóipar döntően a primer szektor termékeit alakítja át (pl. fafeldolgozás, malomipar).

–

A másodlagos feldolgozóipar fogyasztási cikkeket állít elő (pl. bútorgyártás, sütőipar).

Tercier szektor: szolgáltatások Főbb tevékenységi ágai: kereskedelem, idegen-forgalom, a szállítás, pénzügyi rendszer, egészség-ügy, közbiztonság, honvédelem, oktatás, kultúra, művelődés.

A szolgáltatás fogalma és jellemzői • Szolgáltatás: anyagi jószág közbeiktatása nélkül, közvetlenül elégít ki szükségleteket. • A szolgáltatások fontosabb jellemzői: – a szolgáltatás mindig személyes jellegű, a szolgáltatást nyújtó és a szolgáltatást igénybe vevő valamilyen jelenlétét igényli, – a szolgáltatás nyújtása és a fogyasztás időben egybeesik, – a szolgáltatás nyújtása helyhez kötött, nem szállítható, tárolható, kevésbé exportálható és importálható, mint az anyagi jószág alakját öltő termékek.

A szolgáltatások csoportosítása • anyagi és nem szolgáltatások, • dolgokra és szolgáltatások,

anyagi

személyekre

jellegű irányuló

• termelő és nem termelő szolgáltatások, • egyéni és kollektív jellegű szolgáltatások, • piacosítható és szolgáltatások.

nem

piacosítható

A termelés az előállított termék jellege szerint • egynemű, szabványosított tömegcikket előállító termelés • összetett terméket előállító termelés

A termelés a tömegszerűség szempontjából • tömeggyártás, • sorozatgyártás, • egyedi gyártás.

A termelés a gyártási rendszer jellege szerint • • • • • •

műhelyben történő gyártás, műhelyrendszerű gyártás, csoportos gyártás, folyamatrendszerű gyártás, számítógéppel integrált gyártás, projektrendszerű gyártás.

A számítógéppel integrált gyártási rendszer részei • termeléstervezés és -irányítás, • számítógéppel segített tervezés (CAD Computer Aided Design), a termékek műszaki tervének kialakítására, módosítása, • számítógéppel segített termelés (CAM Computer Aided Manufacturing), • csoportos technológia, ahol lehetséges, a különböző termékek egyes gyártási fázisait közösen végzik el, • automatizált anyagmozgatás, • robotizálás, programozható gépek felhasználása az egész termelési folyamatban.

A vállalat termelési stratégiája A termelési stratégia tartalmazza: • a termékszerkezetet • a gyártási terveket

rendszer

fejlesztésére

vonatkozó

• az tárgyi eszközök bővítésére, cseréjére vonatkozó terveket (ez a beruházási stratégia), • a termelés igényeinek megfelelő munkaerőállomány kialakítására vonatkozó terveket, • az anyagáramlás megszervezésére, a forgóeszközök biztosítására vonatkozó terveket, • a minőségbiztosítás kialakítására, fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket.

A termelési folyamat operatív terve Az operatív terv tartalmazza: • az egyes termelőegységek feladatait időbeli bontásban, • a termelési vezérprogramok elkészítésének egységes alapelveit, • a közvetlen termelésirányítás szervezetét és működési előírásait. A termelési vezérprogram a termékcsoportra meghatározott teljes termelési terv lebontása az egyes termékre.

Szükséglettervezési rendszerek (Material Requirements Planing) Az MRP I. alapvető céljai a következők: • A készletek beérkezésének megfelelő ütemezése (lassítása, gyorsítása) révén a készletszint szabályozása. • A készletszint-szabályozás révén a Az MRP I. egységes folyamatként kezeli az egész termelési folyamatot a marketing követelményeinek figyelembe vételével. • A készletgazdálkodás hatékonyságának javítása (alacsonyabb lekötött forgótőke, magasabb kiszolgálási szint). • A készletekre épülő termelési terv kialakításával a termelés hatékonyságának a javítása. Az MRP II. az anyagáramlás tervezése mellett figyelembe veszi a többi erőforrásokat (pl. munkaerő, tárgyi eszközök kapacitása stb.) is.

Éppen időben elv (Just in time) Mindennemű veszteséget igyekszik kiküszöbölni. Alapelvei: – Egyenletes és rugalmas termelés – Készlet nélküli termelés – Áttekinthető üzemkialakítás – Teljes körű minőségmenedzsment (TQM) Japánban alakult ki, de az egész világon terjed. TQM - Total Quality Management) a vállalat egészére kiterjedő minőségbiztosítási rendszer.

Minőségellenőrzés • A minőségellenőrzés a gyártás előtt, a gyártás közben és a gyártás befejeztével történhet. – A gyártás előtti ellenőrzés a gyártás feltételeinek ellenőrzését jelenti. – A gyártásközi ellenőrzés a gyártási folyamat során történik. – A gyártásközi ellenőrzés az ellenőrzés helye szerint támaszponti ellenőrzés vagy futó ellenőrzés lehet. – A gyártásközi ellenőrzést minden terméken vagy csak egyes mintadarabokon végezhetik el. – A végellenőrzést a gyártás után közvetlenül végzik el.

• Minőségi körök: a dolgozók szerveződ-ve, közösen javítják minőségét.

csoportokba a termelés

A minőségvédelem • A minőségvédelem feladata a termék minőségének megóvása a termelőtől a fogyasztóig tartó úton. • A minőségvédelem eszközei: – Az értékesítési logisztikával összhangban gondoskodni kell a termék megfelelő tárolásáról, rakodásáról, szállításáról. – A marketinggel együttműködve olyan csomagolást kell alkalmazni, amely a marketing igényei mellett a minőségbiztosítás követelményeit is kielégíti. – A piaci (fogyasztói) visszajelzések begyűjtésének és értékelésének megszervezése.

TÁRGYI ESZKÖZGAZDÁLKODÁS

Tárgyi eszközök • Tárgyi eszközök: azok a termelési eszközök, amelyek hosszú távon szolgálják a vállalat tevékenységét. • A tárgyi eszköz-gazdálkodás feladata a beruházások előkészítése és költséghatékony lebonyolítása a vállalati stratégia által megszabott keretek között.

A beruházás fogalma • A beruházás: tárgyi eszköz létesítésére irányuló műszaki-gazdasági és pénzügyi tevékenység. • A beruházások aszerint, hogy a már meglévő eszközök bővítését vagy pótlását szolgálják-e pótló, bővítő (nettó), vagy együtt bruttó beruházások lehetnek. • A pótló beruházások forrása a vállalat amortizációs alapja, a bővítő beruházás forrása a vállalat eredménye.

A beruházások csoportosítása 1. • A beruházások betöltött funkciójuk szerint alap-, kapcsolódóés járulékos beruházások lehetnek. • A beruházásokat saját és forrásból lehet megvalósítani.

idegen

• A beruházásokat saját kivitelezésben és megrendelés útján lehet megvalósítani.

A beruházások csoportosítása 2. • A beruházások a létrejött tárgyi eszköz jellege szerint termelő (anyagi) vagy nem termelő jellegű beruházások lehetnek. • A beruházások műszaki szempontból gép, építési és egyéb beruházások lehetnek. • A beruházás alanyai szerint állami, vállalati és háztartási beruházásokat különböztetünk meg.

Beruházási döntések • mindig ki kell dolgozni beruházási alternatívákat, • figyelemmel kell lenni a vállalat egyéb beruházási terveire, a pénzügyi korlátokra, • össze kell vetni a beruházások várható hozamait, • elemezni kell a beruházás kockázatát, • beruházás gazdaságossági számítások segítségével ki kell számolni a beruházás tényleges hozamát (a pénz időértékének figyelembevételével), • megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni („feasibility study”), • biztosítani kell a megfelelő pénzügyi forrásokat.

Elemzés értékbeli mutatókkal A

beruházás-gazdaságossági mutatók aszerint, hogy az idő pénzértékét (időpreferencia) figyelembe veszik-e, statikus vagy dinamikus mutatók lehetnek. Időpreferencia elve: az előbb képződött jövedelmeket többre értékeljük, mint a később képződötteket.

Statikus mutatók • a beruházás átlagos jövedelmezősége (Bj) • a megtérülési idő (Bi) • beruházás forgási sebessége (Bs)

A beruházás átlagos jövedelmezősége (Bj) Megmutatja, hogy egy adott időszakban mekkora a beruházás hozama a beruházásba fektetett tőkéhez képest.

Bj = Ny / B Ahol Bj = a beruházás átlagos jövedelmezősége (%), Ny = az éves átlagos nyereség, B = a beruházásba fektetett pénzösszeg.

A megtérülés idő (Bi) Azt az időtartamot adja meg, amely alatt a nyereségből visszatérül a beruházásra fordított pénz.

Bi = B / Ny Ahol Bi = a beruházás megtérülési ideje (év). Ny = az éves átlagos nyereség, B = a beruházásba fektetett pénzösszeg.

A beruházás forgási sebessége (Bs) Megadja, hogy a beruházás hányszor téríti vissza a befektetett összeget a működési ideje alatt.

Bs = Mi / Bi Ahol Bs = a beruházás forgási sebessége (skalár mennyiség). Bi = a beruházás megtérülési ideje Mi = a beruházás használati ideje

Példa Számítsa ki a beruházás statikus mutatóit az alábbi adatok alapján: Beruházott összeg: 300 000 000 Ft Átlagos éves nyereség: 15 000 000 Ft Működési idő: 25 év

Megoldás Bj = Ny / B =

15 000 000 Ft/300 000 000 Ft = 5 %

Bi = B / Ny =

300 000 000 Ft/15 000 000 Ft = 20 év

Bs = Mi / Bi = 25 év/20 év = 1,25

Dinamikus mutatók • Nettó jelenérték (NPV) • Belső megtérülési kamatláb (IRR)

Az üzemfenntartás Az üzemfenntartás a tárgyi eszközgazdálkodás és a termelésmenedzsment között teremt igen szoros kapcsolatot. Az üzemfenntartás feladatai: – – – – –

a tárgyi eszközök termelési célú kiszolgálása, termelés közbeni hibaelhárítás, karbantartás, javítás, felújítás.

A karbantartás fajtái • • • •

hibajavító karbantartás, megelőző karbantartás, felülvizsgálat utáni karbantartás, naptári időszakonként végzett karbantartás, • használati idő szerinti karbantartás, • műszaki paraméterek alapján végzett karbantartás.

Kapacitásszámítás és kapacitáskihasználás • A kapacitás egy tárgyi eszköz teljesítményének optimális üzemi körülmények között elérhető maximuma. • A tárgyi eszköz-gazdálkodás keretében történik a termelőberendezések kapacitásának: – kiszámítása, – kihasználásának biztosítása, – kihasználtságának mérése.

A kapacitás kiszámítása • Meg kell határozni azt az időszakot, amire vonatkozóan a kapacitást számolják. • Meg kell állapítani a berendezés hasznos működési idejét a vizsgált időszakban. • Meg kell adni a berendezésen előállított termék egy egységének előállításához szükséges időt (időnorma).

K=I/N Ahol K – a kapacitás I – a hasznos üzemidő N – az időnorma

A berendezések kihasználtságát jelző mutatók a vállalat egészére • Az üzemképesség mutatója, ami a működőképes eszközöket adja meg az összes eszköz százalékában. • A működő állomány mutatója, ami a ténylegesen működő tárgyi eszközöket adja meg az üzemképes állomány százalékában. • A tárgyi eszköz-állomány teljes mutatója, ami a ténylegesen működő eszközöket adja meg az összes eszköz százalékában.

A gépenkénti mérésre alkalmas mutatók • Teljesítmény-kihasználási mutató, ami a berendezésen ténylegesen előállított termékmennyiséget adja meg a berendezés kapacitásának százalékában. Ez a mutató a szűk értelemben vett kapacitás-kihasználás mutatója. • Az időalap-kihasználási mutató, amely a gép tényleges működési idejét adja meg a gép hasznos üzemidejének százalékában.

Az amortizációs rendszer • A tárgyi eszközök a termelési folyamatban fizikailag és erkölcsileg is veszítenek értékükből. Az erkölcsi és fizikai kopásból adódó értékcsökkenést az amortizációval számolják el. • Az amortizáció az a folyamat, amelyben a tárgyi eszközök értéke átkerül az új termékek értékébe. • Az amortizáció egyszerre költségjövedelem-tényező a vállalat számára.

és

Az amortizáció elszámolása • Bruttó érték: a tárgyi eszköz értéke a termelésbe állításkor. • Nettó érték: bruttó érték – elszámolt amortizáció Az amortizáció elszámolása a leírás módszere szerint: – lineáris, – gyorsított, – lassított leírás lehet.

Az amortizáció elszámolása Az amortizáció elszámolása a leírás technikája szerint: – egyösszegű, – fix kulcsos (lineáris), – degresszív, – progresszív, – teljesítményarányos leírás lehet.

Beruházás és mutatószámai

Emlékezzünk az innovációs láncra MARKETING ▼ KUTATÁS-FEJLESZTÉS ▼ BERUHÁZÁS ▼ TERMELÉS ▼ ÉRTÉKESÍTÉS 173

•

Tárgyi eszközök a vállalat olyan anyagi eszközei, melyek közvetlenül, vagy közvetett módon tartósan, több termelési cikluson keresztül szolgálja az üzleti tevékenységet. Tárgyi eszközök csoportosítása

• • •

Ingatlanok: Ide tartozik a termőföld, telek, erdő, építmények, épületek, rendeltetésükhöz szükséges felszerelések, berendezésekkel, beépített csőhálózatukkal, stb. együtt. Műszaki berendezések, gépek, járművek: ide sorolva a számítástechnikai eszközöket, az egyéb berendezéseket, valamint a szállítóeszközöket és járműveket. Beruházások: A tárgyi eszközök e csoportjába azok a befektetések tartoznak, amelyek az ingatlanok, valamint műszaki berendezések, gépek, járművek létrehozásával, vásárlásával kapcsolatosak, de még nem helyezték üzembe azokat, működésüket nem kezdték meg.

174

Beruházás • Rendelkezésre álló javak szűkösek, ki kell választani a legkedvezőbbet • Minimális előállítás –> legnagyobb hozam • Variációkat összemérhetővé kell tenni • Azonos számítási módot kell alkalmazni: – Dinamikus (időtényező) – Statikus (adott időpillanatot vesz alapul) 175

• Értékcsökkenési leírás, vagy amortizáció: a tárgyi eszközök értékcsökkenésének költségként való elszámolása. • Az értékcsökkenés a tárgyi eszköz kopásának, elhasználódásának pénzben kifejezett értéke. • Az értékcsökkenési leírás elszámolásával a tárgyi eszközökbe befektetett tőke térül meg, és újabb befektetések forrásával válhat. • A Számviteli törvény szerint a tárgyi eszköz beszerzési vagy előállítási árát (költségét) azokra az évekre kell felosztani, amelyekben az eszközök előreláthatóan használni fogják a vállalkozás érdekében. 176

Értékcsökkenés fajtái • Fizikai kopás: gyorsabb ütemű, korszerűtlenné válást jelent. • Erkölcsi avulás: a technikai fejlődés miatt bekövetkező változás. • Piaci avulás: külső okokra visszavezethető végleges écs., mely a vagyontárgyon kívül negatív hatások eredménye. Külső elavulás legszembetűnőbb példái ipari létesítmények között találhatók. • Környezeti avulás: az ingatlan környezetében bekövetkezett negatív változás miatt bekövetkezett avulás, pl. egy újonnan felépített 10 emeletes ház zavarja az addigi gyönyörű kilátást.

177

A lineáris értékcsökkenés A lineáris értékcsökkenés elszámolása módszer esetében azonos összegű értékcsökkenést számolunk el. A leírási kulcsot úgy határozzuk meg, hogy megállapítjuk az 1 és a használati idő hányadosát százalékban: Leírási kulcs: (1/használati idő*100) Négyéves használati időt feltételezve: ¼*100=25% Ez azt jelenti, hogy a tárgyi eszköz bruttó értékének évenként 25%-át kell év a értékcsökkenésként elszámolni, s a negyedik év végén a nettó érték nulla. 178

Példa lineáris leírás módszerére

Leírási kulcs: 1/5=20% A tárgyi eszköz bruttó értéke: 900.000,-

179

Megoldás Az 1. évben elszámolandó 900.000*20% 180.000,Az 2. évben elszámolandó 900.000*20% 180.000,Az 3. évben elszámolandó 900.000*20% 180.000,Az 4. évben elszámolandó 900.000*20% 180.000,Az 5. évben elszámolandó 900.000*20% 180.000,Összesen elszámolva: 900.000,180

Lineáris A módszer előnyei: • Egyszerű, könnyen áttekinthető • Segíti a vállalti kalkulációt • A vállalatok, ágazatok költségszerkezete összehasonlíthatóvá válik Hátránya: • A leírás nem követi a termék elhasználódási folyamatát, így az utolsó időszakban képződő leírási összeg esetleg nem fedezi a fenntartási költségeket. 181

Degresszív leírási módszer A működési idő első szakaszában a tárgyi eszköz értékének nagyobb hányadát írják le, és a leírási hányad fokozatosan csökken. E módszert gyorsított eljárásnak is hívják, mert a tárgyi eszköz élettartamának elején a ténylegesnél nagyobb értékvesztést számolunk el, míg az élettartam végén egyre kisebbet. Ez az eljárás olyan tárgyi eszközök esetében előnyös, amelyek a piaci bevezetés időszakában magas áron értékesíthetők (a gyorsított eljárás miatt magas az önköltség), a piaci kivonás időszakában pedig árcsökkenés hajtható végre, amit az alacsonyabb amortizációs leírás tesz lehetővé. Szintén e módszert célszerű használni azoknál az eszközöknél, melyeknél a technikai fejlődés gyors ütemű, az erkölcsi avulás miatt a fizikai elhasználódás előtt ki kell cserélni. A degresszív leírás két módszere: •a maradványmódszer •az évek összege (kumulatív módszer) 182

Maradványmódszer • Lényege, hogy fix leírási kulcsot alkalmazunk, azonban a kulcsok vetítési alapja évente változik, ami a mindenkori nettó érték. (más néven: csökkenő egyensúly módszer) A tárgyi eszköz bruttó értéke: 200.000,Leírási kulcs: 40% Számítás Amortizáció/év 1. évben: 200.000 * 40% = 80.000,2. évben: (200.000- 80.000) * 40% = 48.000,3. évben: 200.000-80.000-48.000) * 40% = 28.800,Amortizáció 3 év alatt: 156.800,Maradványérték: 43.200,Terven felüli értékcsökkenés: 43.200,183

Kumulatív módszer Nullára írjuk az eszközértéket. A leírási kulcsot úgy kapjuk meg, hogy az élettartamból hátralévő évek számát osztjuk az évek számjegyeinek összegével. (más néven: évek számjegyösszege módszer) Tárgyi eszköz bruttó értéke: 600.000,Időtartam: 3 év Egységre jutó értékcsökkenés: 600.000 / (1+2+3) = 100.000,Számítás: Amortizáció /év 1. év: 100.000 * 3 = 300.000,2. év: 100.000 * 2 = 200.000,3. év: 100.000 * 1 = 100.000,Amortizáció 3 év alatt: 600.000,184

Mutatók • 1. Beruházásra elért eredmény: Nyereség/Beruházás Beruházás/nyereség Megtérülési idő (Mi): hasznos gazdaságos éveinek értéke Mi/(B/Ny)

185

Példa • Beruházás: 100 MFt • Nyereség: 20 MFT • 100/20=5 év megtérülés • Gazdasági év: 12 év • 12év /5év =2,4-szer térül meg a hasznos működés alatt 186

187

188

Megoldás

189

Megoldás és döntés indoklása

190

191

Feladat

192

Számítás

193

Megoldás

194

195

196

Piac

Piac a csere megvalósulási helye, a kereslet és kínálat összessége. Az a hely, ahol a kereslet, és kínálat meghatározott módon alakítja az árakat. A piac a kereslet és kínálat találkozási helye, ahol a javak és szolgáltatások gazdát cserélnek. Az egyik oldalon találhatók a javak és szolgáltatások termelői, a másik oldalon a javak és szolgáltatások fogyasztói. 198

Piac legfőbb tényezői • - kereslet, - kínálat, - jövedelem, - ár, és a verseny. • Kereslet: a javaknak, és szolgáltatásoknak az a mennyisége, mely a jövedelemtulajdonosok megvásárolni szándékoznak. A keresletet termék, ill. szolgáltatásmennyiségben célszerű meghatározni, de meghatározhatjuk abban a pénzmennyiségben is, amit az adott termék vásárlására a jövedelemtulajdonosok elkölteni szándékoznak. A keresletet mindig egy adott időtartamra kell vonatkoztatni, az sem mindegy azonban, hogy az adott termék iránt megnyilvánuló kereslet mögött mekkora vevőkör áll. • Kínálat: a piacra a csere szándékával vitt, cserére felajánlott termékmennyiség. A kínálatot csak a megtermelt és a piacon megjelenő termékmennyiségre lehet vonatkoztatni. A szolgáltatások kínálatát a termelési kapacitások jelentik. 199

D és S

200

• Piaci egyensúly esetén a fogyasztók annyi terméket, és éppen olyan áron akarnak megvásárolni, amennyit és amilyen áron azokat kínálják. A kereslet így megegyezik a kínálattal. • túlkínálat (kínálati többlet): akkor van a piacon, ha a piaci ár az egyensúlyi ár fölött van. Ilyenkor a vevők kevesebb terméket akarnak, és tudnak megvásárolni az eladni kívánt mennyiséghez képest. • hiány (túlkereslet): akkor alakul ki, ha az adott piacon a piaci ár az egyensúlyi ár alatt van. Ilyenkor a vevők a kínálat mennyiségnél többet szeretnének vásárolni. 201

Marshall-kereszt

202

• Bármely irányba is tér el az egyensúlyi helyzettől az adott piaci helyzet, a vevők és eladók azonnal reagálnak a változásra. Először árváltozás következik be a piacon, majd változik a piacra vitt termékmennyiség is. • A piac szereplői nem képesek felmérni, hogy adott pillanatban mekkora az egyensúlyi ár, és az egyensúlyi mennyiség, így az egyensúly kialakulása a piacon mindig a véletlen műve. Az egyensúly csak hosszabb időszakok átlagában értelmezhető. 203

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS

A munkaerő-gazdálkodás fogalma A munkaerő-gazdálkodás a vállalati szervezeti rendszer azon területe, amely a munkaerő sajátosságaira tekintettel ellátja az emberi erőforrással kapcsolatos összes vállalati feladatot.

A munkaerő-gazdálkodás feladatai • Elsődleges tevékenység: a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő biztosítása (felvétel, elbocsátás) • Másodlagos tevékenység: – Hasznosítás – Fejlesztés – Ösztönzés – Munkaügyi kapcsolatok biztosítása

A munkaerő-szükséglet meghatározásának módszerei • A termelés normaóra-szükségletén alapuló módszer • A termelő berendezések kiszolgálási normáin alapuló módszer • számítógép által vezérelt termelési folyamatokra épülő termelés számítási módja.

A termelés normaóraszükségletén alapuló módszer V*N L (fő) = T*I Ahol L – a szükséges munkaerőlétszám (fő), V – az adott időszak alatt előállítandó termék mennyisége (db/időszak), N – normaidő (idő/db) T – az átlagos teljesítményszázalék (%) I – az adott időszak alatt egy fő által teljesített munkaidő idő/időszak/fő)

A termelőberendezések kiszolgálási normáin alapuló módszer

V

L (fő) =

M

* K

I

Ahol L - a szükséges munkaerőlétszám (fő), V - az adott időszak alatt előállítandó termék mennyisége (db/időszak), K - a gépek egyenkénti kapacitása (db/időszak/gép), M - a gépek működési ideje (idő/időszak/gép) I - az adott időszak alatt egy fő által teljesített munkaidő idő/időszak/fő)

A ledolgozandó munkaidő kiszámítása •

Összes naptári nap száma az adott időszakban mínusz: munkaszüneti napok (pirosbetűs ünnepek)

•

Törvényes munkanapok mínusz: heti pihenőnapok (általában szombat, vasárnap)

•

Munkanapok mínusz: az időszakra tervezett szabadság napjai

•

Ledolgozandó munkanapok mínusz: tervbe vehető egész napi kiesések

•

Tervezhető munkanapok mínusz: tervbe vehető törtnapi kiesések

•

Tervezhető munkaórák

A munkaerő fedezet meghatározása • Előző időszak záróállománya – plusz: a vizsgált időszak állománynövekedésre (szabadságról, gyesről) – mínusz: a vizsgált időszak állománycsökkenése (gyesre, katonasághoz)

• Számításba állomány

vehető

munkaerő-

Munkaerőforrás biztosítása 1. A vállalat a pótlólagos munkaerő iránti szükségletét belső és külső munkaerőforrásból merítheti. Belső munkaerőforrás lehet: – átképzés és továbbképzés, – átcsoportosítás, – normarendezés

Munkaerőforrás biztosítása 2. • • • • • • • • • •

Külső munkaerőforrás: hirdetés, Pályázat, munkaerő-közvetítő igénybevétele „fejvadász” cég igénybevétele munkaügyi központ, munkaerő-csábítás, belsők megbízása, bérmunka-kölcsönző cég igénybevétele, állásbörzén való részvétel.

A felvételi eljárás szakaszai • rövid írásbeli bemutatkozás (kézzel írva, a végzett-ségre, érdeklődési körre kiterjedően, a referenciák benyújtása), • rövid szóbeli ismerkedés (a verbális kifejező-készség és az idegen nyelvi ismeretek ellenőrzése), • részletes elképzelések kifejtése (szóban és írásban az adott munkakörre vonatkozóan).

A munkaerő elbocsátásának okai • a munkaerő eleve nem volt alkalmas a munkakör betöltésére, • a munkaerő nem volt képes követni a munkakör növekvő követelményrendszerét, • a vállalat munkaerő-szükséglete csökkent (piac beszűkülése, új, munkatakarékos technológiák bevezetése, munkaerőtartalékok feltárása, a munkaerő igényes termékek arányának csökkenése).

Fluktuáció Egy munkakörben megfigyelhető gyakori munkaerőmozgás. Okait fel kell tárni és meg kell szüntetni. Okok lehetnek: – Az elvégzendő munkához képest relatíve alacsony bér – Kedvezőtlen munkakörülmények – Interperszonális konfliktusok: • Főnök beosztott konfliktus • Munkatársak közötti konfliktus

A munkaerőforrás hasznosítása • folyamatos és egyenletes munkaellátás biztosítása, • a regenerálódásához szükséges pihenőidő biztosítása, • ergonómiailag megfelelő munkahelyek kialakítása, • a munkaerő képességei kibontakozásának biztosítása, • rugalmas a munkarend alkalmazása, • részmunkaidős munkakörök kialakítása, • munkakör-vándorlás (munka rotáció) bevezetése • távmunka alkalmazása.

Munkakör-vándorlás (munka rotáció) • a munkakör átadója egyben ismereteit is átadja az “új” munkaerőnek, aki a saját egyéniségével és ismereteivel gyarapítva adja majd tovább utódjának, • megakadályozza a téves beidegződés, a téves rutin hosszú távú fennmaradását, csökkenti az ebből eredő károkat, • a munkavállalók folyamatosan megismerik a vállalat különböző területeit, • nagyobb összhang jöhet létre a munkavállalók között, ha már mindegyik dolgozott a másik munkakörében, • sokkal lelkiismeretesebben fognak a vertikális elrendezésű munkaköröket betöltők egymás keze alá dolgozni, ha tudják, hogy belátható időn belül a másik fog az ő kezük alá dolgozni.

A munkaerőforrás fejlesztése • szakmai képzés, • nyelvi képzés, • az általános gazdasági ismeretek fejlesztése, • kommunikációs tréningek, • marketing ismeretek.

Ergonómia A munkavégző ember és a munkakörnyez et összehangolás a a hatékony munkavégzés érdekében.

Az ösztönzési rendszer és a bérgazdálkodás 1. Nem anyagi ösztönzők lehetnek: – főnöki dicséret, előjogok biztosítása, – kitüntetés pénzjuttatás nélkül, – pénzjuttatással nem járó címek adományozása, – szabadjegyek adása a szakmai fejlődést közvetlenül biztosító intézményekbe, – felelősségteljes, ám a munkavállaló számára biztosan megoldható feladatok előírása.

Az ösztönzési rendszer és a bérgazdálkodás 2. A bér összetevői: • alapbér, ami a munkakör ellátásához kapcsolt juttatás, • pótlékok, amelyek a munkakör speciális jellegét hivatottak ellensúlyozni (több műszakos, éjszakai, veszélyes munka, sugárártalomnak kitett munkakör stb.), • prémium, amely meghatározott célkitűzés elérése esetén jár, • jutalom, ami a kiemelkedő teljesítmény utólagos elismerése, • távolléti díj, ami a le nem dolgozott időre biztosított juttatás.

A munkaügyi kapcsolatok rendszere belső munkaügyi kapcsolatok

A kollektív szerződés szabályozza: • az éves szabadságolási rendet, • az egységes pótlékolási, jutalmazási és premizálási rendszert, • az előmeneteli rendszert ,

és

továbbképzési

• a kártérítési felelősség rendjét, • a vitás esetek rendezésére szolgáló eljárást.

A munkaügyi kapcsolatok rendszere külső munkaügyi kapcsolatok • Ágazati szakszervezetek, munkavállalók szervezetei • Munkaadók szervezetei • Országos Érdekegyeztető Tanács

225

226

227

228

FORGÓESZKÖZ GAZDÁLKODÁS 1.

Forgóeszközök A forgóeszközök azok az eszközök, amelyek a gazdálkodást rövid ideig szolgálják és értékük általában egy termelési ciklus alatt átkerül az új termék értékébe. A forgóeszköz-gazdálkodás céljai: – Csökkenteni a forgóeszközökben (elsősorban készletekben) lekötve tartott, és így másra nem használható pénzeszközöket. – Csökkenteni az anyag- és készletgazdálkodási feladatok végrehajtása közben felmerülő költségeket.

A forgóeszközök főbb csoportjai • Készletek • Követelések • Értékpapírok • Pénzeszközök

A készletek csoportosítása • anyagok • áruk • készletekre adott előleg • állatok • befejezetlen termelés • félkész-termékek • késztermékek

A követelések csoportosítása • vevőkkel szembeni követelések • váltókövetelések • jegyzett, de még be nem fizetett tőkealapítókkal szembeni követelések • egyéb követelések

Értékpapírok csoportosítása • eladásra vásárolt kötvények • saját részvények, üzletrészek, • eladásra vásárolt részvények • egyéb értékpapírok

Készletkategóriák 1. Összkészlet: egy adott vállalat által készletezett anyagok teljessége. – Készletféleségek – Készletfajták – Függő és független keresletű készletek A számviteli szempontból a készletek lehetnek: – vásárolt készletek – saját termelésű készletek

Készletkategóriák 2. Hasznosságuk, keresettségük szerint a készletek lehetnek: – Inkurrencia: az a készlet (általában késztermék), ami iránt már régóta nem volt kereslet. – Immobília: az a készlet (általában alapanyag), ami már régóta nem mozgott. – Slack: azok a készletek, amelyeket a vállalat a komplementer input átmeneti hiánya miatt nem tud hasznosítani. – Felesleges készlet: az a készlet, amelyet a vállalat a belátható jövőben nem tud hasznosítani.

Készletfogalmak • Biztonsági készlet (törzskészlet, minimális készlet): az a készletmennyiség, ami alá a készletszint nem süllyedhet. • Jelzőkészlet: készletek azon szintje, amelynek elérésekor az utánpótlásról gondoskodni kell. • Átlagkészlet: A folyókészlet felének és a biztonsági készletnek az összege. • Folyókészlet: az anyagellátást két utánpótlási időpont között biztosító készlet. • Maximális készlet: a minimális készlet és a folyókészlet összege. A készlet nem emelkedhet ezen szint fölé.

A készletutánpótlás fogalmai 1. • szállítási idő: azaz az időtartam, ami a rendelés-feladástól a készletutánpótlás beérkezéséig eltelik, • utánpótlási időköz: két készletutánpótlási időpont között eltelt idő, • utánpótlási időpont: amikor a készletutánpótlás a raktárba beérkezik

A készletutánpótlás fogalmai 2. • utánpótlási késedelem: azoknak a napoknak a száma, amennyivel az utánpótlás a rendelésben meghatározottnál későbbi időpontban érkezik. • rendelési időköz: között eltelt idő,

két

rendelésfeladás

• rendelési időpont: az az időpont, amikor az utánpótlás érdekében a rendelésünket feladjuk, • rendelési tételnagyság: az egy alkalommal rendelt készletmennyiség.

A készletgazdálkodás főbb területei • anyaggazdálkodás, • befejezetlen termelés, • félkész termékek, • késztermékek, • áruk.

Készletgazdálkodás A készletgazdálkodás a vállalati tevékenységrendszernek az anyagok beszerzésével, mozgatásával, tárolásával és kiszolgálásával, valamint a késztermékek mozgatásával, tárolásával, kiszolgálásával és értékesítésével foglalkozó része. Beszerzés

Mozgatás Tárolás Kiszolgálás

Értékesítés

A készletgazdálkodás területei • beszerzés • anyagmozgatás • tárolás • kiszolgálás • értékesítés

A beszerzés A beszerzés során a legmegfelelőbb ár – minőség - megbízhatóság kombinációt kell kiválasztani. A beszerzés lépcsőfokai: – A rendelési mennyiség, minőség és idő meghatározása – A megfelelő szállító kiválasztása – A rendelés feladása (szerződéskötés) – A szállítmány fogadásának előkészítése –A beérkező termék átvétele (minőségellenőrzés és lerakodás) – A termék ellenértékének kifizetése (átutalása)

A gazdaságos rendelési mennyiség (GRM) A rendelési költség és a készlettartási költség függvényében határozza meg a rendelési tételnagyságot úgy, hogy a két költségtényező összege a lehető legkisebb legyen. GRM = √2np / y Ahol: n - az éves szükséglet darabban, p - a rendelésre fordított rendelésfeladási költség, y - az egy termékre eső készlettartási költség.

A készlet újrarendelés kérdés Mikor rendeljünk?

lehetséges Egyenlő időközökben

válaszok Amikor a készlet egy meghatározott szintre csökken

Mennyit rendeljünk?

A készlet egy adott szintet érjen el

Mindig ugyanannyit

Újrarendelési modellek • • • •

fűrészfog-modell ciklikus modell kétraktáros modell csillapításos modell

A fűrészfog modell Q Q0

t0

t1

t

Ahol Q0 az állandó rendelési mennyiség és (t0 t1) az állandó rendelési időköz. A vízszintes tengelyen az idő (t), a függőlegesen a készletszint (Q) van.

A ciklikus modell Q Q0

t t0

t’0

t1

t’1

t2

készlethiány

t’2

Ahol „t0”, „t1” és „t2” az utánpótlási időpontok, „t0 t1 t2” pedig az egyenlő utánpótlási időközök. A „t’0”, „t’1”, „t’2” a rendelési időpontok, „t’0 t’1 t’2” pedig az egyenlő rendelési időköz. „Q0” azt a készletszintet jelöli, amelyre a készleteket fel kell tölteni. A vastag nyilak a szállítási időt mutatják. A vastagon rögzített rész a nem rögzített rendelési tételnagyság. A vékony nyíllal jelölt részeken a kereslet nem elégíthető ki, ideiglenes készlethiány áll elő.

A kétraktáros készletgazdálkodási modell Q

Qj t t0

t1 t’0

készlethiány

t2 t’1

t’2

Ahol „t0”, „t1” és „t2” az utánpótlási időpontok, „t0 t1 t2” pedig a nem egyenlő utánpótlási időközök. A vastagon jelölt rész a rögzített rendelési tételnagyság. A „t’0”, „t’1”, „t’2” a rendelési időpontok, „t’0 t’1 t’2” pedig a nem egyenlő rendelési időköz. „Qj” a jelzőkészlet szintjét mutatja. A vastag nyilak a szállítási időt mutatják. A vékony nyíllal jelölt részen a kereslet nem elégíthető ki, ideiglenes készlethiány áll elő.

Csillapításos készletgazdálkodási modell Q Q0

Qb t t0

t1 t’0

készlet-hiány

t2 t’1

t’2

Ahol „t0”, „t1” és „t2” az utánpótlási időpontok, „t0 t1 t2” pedig a nem egyenlő utánpótlási időközök. A vastagon jelölt rész (a nem rögzített) rendelési tételnagyság. A „t’0”, „t’1”, „t’2” a rendelési időpontok, „t’0 t’1 t’2” pedig a nem egyenlő rendelési időköz. „Q0” azt a készletszintet jelöli, amelyre a készleteket fel kell tölteni. „Qb” a biztonsági készlet szintjét mutatja. A vastag nyilak a szállítási időt mutatják. A vékony nyíllal jelölt részen a kereslet nem elégíthető ki, ideiglenes készlethiány áll elő.

Az anyagmozgatás A szállítás különböző helyen lévő gazdasági egységek vagy telephelyek közötti anyagmozgatás. Az anyagmozgatás fajtái: – gazdasági egységek vagy telephelyek közötti anyagmozgatás, – raktáron belüli anyagmozgatás, – üzemek közötti anyagmozgatás, – munkahelyközi és munkahelyi anyagmozgatás.

Az anyagmozgatási és a rakodási kapacitás (K) alapszabálya maximális igény + átlagos igény

Kapacitás = 2 Anyagmozgatási igény: az egy adott időintervallumban (pl. egy nap) felmerülő szállítási szükséglet.

A tárolás • A tárolás az anyagmozgatás folyamatának megszakítása, a készletgazdálkodás legjellemzőbb mozzanata, leggyakrabban raktárakban történik. • A tárolás megoldási módjai: – polcrendszer – tartályok – támfalas helyiségek – automatizált magasraktár – fedetlen szabadtér – fedett szabadtér

Speciális körülményeket biztosító tárolóhelyek • hűtőházak, • klimatizált helyiségek (a hőmérséklet állandó legyen, pl. bortárolók), • megerősítetten védett tárolók (értékes vagy veszélyes anyagoknak), • sugárzó vagy vegyi hatást előidéző anyagoknak létesített tárolók.

A készletek elhelyezése • fix helyes rendszer • szabadhelyes rendszer

A készletek nyilvántartásának alapbizonylatai • bevételezési jegyek („bevétjegyek”), • kivételezési jegyek („kivétjegyek”), • visszavételezési jegyek, • nyilvántartó kartonok, • raktárközi átadási jegyek.

A kiszolgálás A kiszolgálás a jelentkező igények kielégítése a készletgazdálkodási rendszerben. Megoldási módjai a kiszolgálási rendszerek. A kiszolgálási rendszerek fajtái: – FIFO-rendszer („first in first out”), – LIFO-rendszer („last in first out”), – PRI-rendszer („priority”), – RND-rendszer („random”).

Az értékesítés 1. Az értékesítés a késztermékek vevőhöz való eljuttatásának a folyamata, melynek során meg kell határozni: – a késztermékek szállítási módját és – a késztermékraktárak készleteinek szabályozását.

Az értékesítés 2. A központi raktár és az egyes raktárak közötti késztermék-áramlás lehet: – A szívásos rendszer („pull”-rendszer), amiben az egyes raktárak a többi raktár készleteinek ismerete nélkül adják fel rendeléseiket a központi raktárnak. – A nyomásos rendszer („push”-rendszer), ahol a központi raktár az egyes raktárak készleteit ismerve szállítja a készleteket ezekbe a raktárakba.

Az értékesítés 3. • Rabatt: a nagy tételben vásárló vevő számára nyújtott engedmény. • Skontó: a készpénzzel azonnal, vagy a fizetési határidő előtt fizető vevőnek nyújtott engedmény.

A készletnormák fajtái 1. • Folyónormák. A termelési és forgalmi folyamat tényleges ellátására szolgáló készletek megengedhető szintjét írják elő. • Tervnormák. A tervezés szolgálatában a jövőbeni anyagszükséglet kielégítése érdekében előírandó készletszinteket határozzák meg. • Egyedi normák. Egy adott megengedhető szintjét írják elő. • Csoportos normák. Egy megengedhető szintjét írják elő.

készletféleség készletfajta

A készletnormák fajtái 2. A készletnormákat megadhatjuk: • időben, azon napok számával, ahány napi felhasználásra az így megállapított készlet elegendő (pl. 5 napi felhasználásnak megfelelő mennyiség), • mennyiségben, a készletmennyiség természetes mértékegységben történő megadásával (pl. 4 tonna), • értékben, a készletekben leköthető pénzösszeg meghatározásával (pl. 5 millió forint).

Készlet- és anyagfelhasználási mutatók A készlet- és anyagfelhasználási mutatók az anyagszükséglet tervezéséhez szolgálnak adatokkal. A legfontosabbak: – Kronologikus átlagkészlet – Fajlagos anyagfelhasználás – Anyagellátottsági mutató – Anyaghányad-mutató – Termelés anyagigényessége

Kronologikus átlagkészlet Az adott időszak tényleges átlagkészletének számbavétele oly módon, hogy a kezdő és záró napokat 50-50 %-kal, a közbülső napokat 100 %-kal vesszük figyelembe.

Fajlagos anyagfelhasználás •

•

Az anyagfelhasználás és a termelt termékmennyiség hányadosa természetes mértékegységben kifejezve. Megmutatja, hogy egy termékegység előállításához mennyi anyag szükséges.

Anyagellátottsági mutató • Az időszak kronologikus átlagkészletének és az átlagos napi felhasználásának a hányadosa. • A mutató megmutatja, mennyire volt feszített a készletgazdálkodás, a készletek mennyire voltak felette a tényleges felhasználásnak. • Értéke 1, vagy annál nagyobb lehet. Minél nagyobb, annál lazább volt a készletgazdálkodás.

A termelés anyagigényessége • A termelés anyagigényessége az anyagköltség és a termelési érték hányadosa egy adott időszakban. • Az anyagköltség százalékos arányát adja meg az eladási ár százalékában. • Megmutatja, mekkora a folyó termelő felhasználás a vállalat által kibocsátott termék értékéhez viszonyítva. • Az e feletti rész a hozzáadott érték és az amortizáció összege.

Anyaghányad mutató

• Az anyagköltség és az összes termelési költség hányadosa egy adott időszakban. • Az anyagfelhasználás százalékos arányát mutatja meg az összes költségen belül.

FORGÓESZKÖZ GAZDÁLKODÁS 2.

Anyaggazdálkodás • Az anyaggazdálkodás a termeléshez és az értékesítéshez szükséges jószágokat (inputok) biztosító tevékenységek és folyamatok összefoglaló elnevezése. • Az anyaggazdálkodás képezi:

részét

– anyagszükséglet-tervezési rendszer, – operatív anyagellátás

Az anyagszükséglet-tervezési módszerek • ABC-rendszer, • beépülési fa módszere • anyagnormák alkalmazása.

ABC-rendszer Az ABC-rendszer az egyes anyagféleségeket fontossági sorrendben csoportosítja: – Az „A” kategóriába kerülnek a vállalat számára kiemelten fontos, értékes anyagok. – A „B” kategóriába azok az anyagok kerülnek, amelyeket elegendő egy-egy jellemző csoportba sorolni. – A „C” kategóriába azok az anyagok kerülnek, amelyeket elegendő egy összefoglaló csoportban kezelni.

A beépülési fa módszere „A” anyag

„B” anyag

1. félkésztermék

„C” anyag

„D” anyag

2. félkésztermék

Késztermék

Az anyagszükséglet meghatározása Figyelembe kell venni: • a többszintes termékbeépülések hatását (a beépülési fa segítségével jól kezelhető), • alternatív anyagnormák esetleges meglétét az eltérő termelési „receptúrák” miatt, • az egyes anyagok helyettesíthetőségét, és ennek megjelenítése a tervezésben, • az esetleges bizonytalansági tényezőket.

Anyagnormák • Az anyagnormák közvetlenül kapcsolódnak a készletgazdálkodáshoz, mivel ezek alapján történik a termelés igényeinek a kielégítése. • Az anyagnormák megállapításának módszerei: – becslés – műszaki-gazdasági számításokon alapuló norma-megállapítás – statisztikai módszer

Az anyagnormák fajtái • anyagfelhasználási norma: az egy termékmennyiséghez felhasznált anyagmennyiség megengedett szintje (pl. 0,15 m2/db). • anyagkihozatali norma: egy adott anyagmennyiségből előállítható késztermék mennyisége (pl. 8db/m2).

Mindkettő további három normára bontható • Nettó norma: a gyártmányba ténylegesen bekerülő anyagmennyiség, azaz a termék előállításához elméletileg szükséges anyagmennyiség. • Bruttó norma: a gyártmány előállításához közvet-lenül szükséges anyagmennyiség, ami a nettó normán felül tartalmazza az előállítás közbeni hulladékot és veszteséget. • Beszerzési norma: a gyártmány előállításához beszerezendő anyagmennyiség, ami a bruttó normán felül tartalmazza a szállítási, tárolási veszteségeket is.

Anyagkihasználási mutató A gyártmány nettó és bruttó anyagfelhasználási normájának hányadosa. Pl. nettó norma 0,25 m2 bruttó norma 0,30 m2 Anyagkihasználási mutató: 0,25 m2 /0,30 m2 *100 %= 83,33 %

Az operatív anyagellátás Az operatív anyagellátás biztosítja a termelés folyamatos fenntartását. Az operatív anyagellátás menete: – utalványozás – anyagkiadás – anyagkönyvelés – főkönyvi feladás – utókalkuláció és normakarbantartás

Logisztika A logisztika alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyről a felhasználási helyre történő hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, irányítási és megvalósítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával.

A logisztikai rendszer részei • A beszerzési logisztika, amely a vállalati tevékenységhez szükséges inputokat szerzi be, és bocsátja a termelés rendelkezésére. • A termelési logisztika, amely a beszerzési logisztika által biztosított anyagokat áramoltatja a termelési folyamaton át, majd a készterméket a marketing logisztika számára átadja. • A marketinglogisztika, amely a termelésből kikerülő termékeket az outputpiacon való értékesítés számára megfelelő módon biztosítja.

A logisztika rendező elvei • a kiszolgálási színvonal – rendelkezésre állás – kiszolgálási idő – kiszolgálás minősége

• logisztikai költségek – beszerzés – készletezés – értékesítés – hiány

Rendelkezésre állás A rendelkezésre állás azt mutatja meg, hogy a jelentkező igények milyen arányban elégíthetők ki. Ez a logisztikai rendszer készenléti állapotát mutatja meg. Képletben: Kielégíthető igények száma Kiszolgálási szint = Összes igény

A kiszolgálási idő A kiszolgálási idő az igény jelentkezése és annak kielégítése között eltelt idő. Ez a logisztikai rendszer reakcióidejét mutatja meg.

A kiszolgálás minősége A kiszolgálás minősége a felmerülő igényekre és problémákra a logisztikai rendszer által adott válasz megfelelőségét vizsgálja. Ez a rendszer finomhangolásának mérőeszköze. Reklamációk száma Kiszolgálás színvonala = Összes kielégített igény

A logisztika költségei A költség-hatékony gazdálkodás javítható:

logisztikai

– a forgóeszközökben lekötött tőke forgási sebességének gyorsításával, –a logisztikai rendszerben költségek csökkentése révén.

felmerülő

A beszerzés költségei • • • • • • • •

szállítási díj rendelésfeladás áruátvételi költségek ügyvitel költségei rakodás minőség-ellenőrzés szállítási veszteség expediálás

A készletezés költségei • raktárfenntartás • anyagmozgatás • tárolási veszteség • adminisztráció • értékcsökkenés • biztosítás • speciális körülmények biztosítása (pl. hűtés)

Az értékesítés költségei • • • • •

kiszállítás adminisztráció kereskedelmi költségek értékesítési hálózat fenntartása visszáru

A hiány költségei • elmaradt nyereség • adminisztrációs többletköltségek • good-will csökkenés • késedelmi kötbér • állásidőre adott bér • rendkívüli beszerzés többletköltsége

A forgóeszköz-gazdálkodás hatékonysága • Növeljük a készletek forgási sebességét. • Csökkenthetjük a forgóeszközökben álló tőkerészt a termelési értékhez vagy a teljes forgalomhoz viszonyítva.

A forgóeszköz-gazdálkodás hatékonyságának mérése Mutatószámok: – forgóeszközök átlagos állománya (kronologikus átlagkészlet), – forgóeszközök forgási sebessége, – forgóeszköz-igényesség, – relatív forgóeszköz-megtakarítás.

A forgási sebesség A forgási sebesség kétféle módon közelíthető meg: – Forgási idő (N): a készletek teljes körforgásához szükséges napok száma (pl. 15 nap). – A fordulatok száma (s): adott időszakon belüli megtett fordulatok száma (pl. 365nap/15nap = 24,33 fordulat/év).

Forgási idő A forgási időt (napokban) megkaphatjuk: Az adott időszak átlagos forgóeszköz-állományát (K) elosztva az egy napra eső forgalommal (F).

N=K/F Az időegység napjainak számát (I) elosztva a fordulatok számával.

N=I/s

A fordulatok száma Az adott időszak forgalmát elosztjuk a az időszak átlagos forgóeszköz-állományával. s=F/K Az adott időszak napjainak számát elosztjuk egy körforgás napokban mért időtartamával (azaz a forgási idővel). s=I/N

Forgóeszköz-igényesség Fi = K / Té A forgóeszköz-igényesség azt jelzi, hogy egységnyi termelési érték előállításához mekkora forgóeszköz lekötésre volt szükség. A forgóeszköz-gazdálkodás annál jobb, minél kisebb ez az érték.

Relatív forgóeszköz megtakarítás Kcs = F1 / Fo x Ko - K1 A relatív forgóeszköz megtakarítás azt jelzi, hogyan változott a forgóeszközgazdálkodás az egyik időszakról a másikra. Amennyiben a forgóeszköz gazdálkodás javult, Kcs pozitív, ha romlott Kcs negatív lesz.

PÉNZGAZDÁLKODÁS

A pénzgazdálkodás területei • a pénzügyi stratégia kialakítása, • a folyó termelés és a beruházások finanszírozásának biztosítása, • a pénzeszközökkel való gazdálkodás, a pénzügyi folyamatok ellenőrzése.

A pénzügyi stratégia • • • • •

Likviditásorientált stratégia Jövedelmezőségorientált stratégia Bevétel-orientált stratégia Nyereségorientált stratégia Vagyonorientált stratégia

A pénzügyi stratégia készítése Pénzügyi pozícióelemzés: – az előző időszak pénzügyi folyamatainak elemzése, – a várható bevételek és kiadások felvázolása, – a vállalat vagyoni helyzetének elemzése. • A források jellegéről és arányairól való döntés • A nyereség felhasználásának megtervezése. • Átmenetileg fölös megtervezése.

pénzeszközök

befektetésének

• Hatékonyabb pénzgazdálkodást elősegítő intézkedések előírása • Összhang megteremtése a pénzügyi stratégia és a vállalati stratégia többi része között.

A vállalat működését bemutató dokumentumok • Mérleg • Eredmény kimutatás • Cash-flow kimutatás

A vállalati tevékenység finanszírozása • Saját forrás: visszafizetési kötelezettség nem terheli. • Idegen forrás: kötelezettség terheli.

visszafizetési

Saját forrás • • • • •

a vállalat alaptőkéje (törzstőke), az alaptőke felemelése, a nyereség, az amortizáció, más vállalat felvásárlása, vagy azzal való egyesülés.

Idegen forrás A folyó termelés finanszírozása: – rövid lejáratú banki forgóeszköz-hitel, – kereskedelmi hitel, – váltóleszámítolás, – faktoring. (A faktoring egy olyan komplex pénzügyi szolgáltatás, amely során a Faktor megvásárolja ügyfele vevőkkel szembeni számlaköveteléseit, pontos nyilvántartást vezet azokról, és elvégzi a beszedéshez kapcsolódó feladatokat. ) A beruházások finanszírozása: – hosszú lejáratú bankhitel, – lízingfinanszírozás, – kötvénykibocsátás

A pénzgazdálkodás szabályai • Tilos a folyó termelést hosszú lejáratú, a beruházásokat pedig rövid lejáratú hitelből finanszírozni. • Minél nagyobb az idegen tőke aránya az össztőkén belül és minél kisebb annak költsége az össztőke hozadékához viszonyítva, annál nagyobb a saját tőkére jutó hozam. Tőkeáttétel: a finanszírozási források között a saját és idegen források arányát fejezi ki a tőkeáttétel. Területei: teljesítés igazolás, utalványozó, ellenjegyzést megadó, személyi és tárgyi feltételek, pénzkezelési szabályzat,

A finanszírozás alapelvei • a rentabilitás elve (jövedelmezősség) • a biztonság elve • a normativitás elve • a rugalmasság elve • a likviditás elve

A biztonság elve • Összhangot kell teremteni a befektetés hasznos üzemideje és a kölcsön futamideje között. • Összhangot kell teremteni a befektetés jövedelmezővé válása és a kölcsöntörlesztés kezdete (a türelmi idő lejárta) között. • Összhangot kell teremteni az össztőke jövedelmezősége és az adósságszolgálati ráta között.

Normativitás elve Az idegen tőke bevonására csak akkor kerülhet sor, ha mindkét fél érdekeinek megfelel.

Rugalmasság elve A pénzügyi források biztosítását úgy kell megszervezni, hogy az rugalmasan tudjon alkalmazkodni a vállalkozás pénzigényeihez. Pl. rulírozó / megújuló hitel

A CSŐDMENEDZSMENT

A válság fogalma és okai A vállalat működésében bekövetkezett átmeneti vagy tartós zavar, amely külső és belső okokra vezethetők vissza.

Belső okok • vezetési hiányosságok, • nem megfelelő munkaerő állomány, • nem megfelelő termékek, • pénzügyi, likviditási problémák, • nem elég hatékony kutatás-fejlesztési tevékenység.

Külső okok • a piaci helyzet piacvesztése,

romlása,

a

• az erősödő konkurenciaharc, költség- és árverseny, • megváltozott vásárlói szokások, • felgyorsult műszaki fejlődés, • társadalmi-gazdasági események, • kormányzati intézkedések.

vállalat kemény

A vállalati működés szakaszai a válságmenedzselés szempontjából • preventív (megelőző)válságmenedzselés (I: szakasz normális meder, válság min. csökkentése) • a fenyegető válság menedzselése • likvidációs válságmenedzselés

A válságmenedzselés fő szakaszai A vállalat állapota

egészséges szakasz

beteg szakasz

eltemetés

A válságmened zselés jellege

megelőző

zavarelhárító

likvidációs

Válságmened zselés irányítója

vezér-igazgató

válságmenedzser

felszámoló

Az aktív válság prevenció fő részei • Jövőkutatás: a jövőt befolyásoló tényezők rendszeres vizsgálata. • Futurológia: a tevékenység komplex jövőképének előrevetítése. • Trendek és prognózisok: a működő folyamatok várható változásainak előrejelzése.

Hogyan kerülhetjük el a válságot ? • a „veszélyes vizek” kerülése, • menekülési utakat nyitva kapacitásfejlesztés,

hagyó

• válságveszély-megosztás helyi vállalatok között, • válságelszigetelés az egyes vállalategységek szervezeti és működési elkülönítésével, • megfelelő biztosítás kötése.

A válságok korai felismerésének gátjai • rossz vállalati információs rendszer, • a vezetés nem érdekelt a válságjelekre történő megfelelő reagálásban, • Ellenszenv a változással szemben, • félreértelmezik a válságjeleket, átmenetinek tekintik azokat, amelyek különösebb beavatkozás nélkül is elmúlnak, • félnek, hogy a válságszituáció beismerése tovább rontja a vállalat helyzetét.

A válságtípusok kiterjedésük szerint • operatív válság (vállalati funkciókat érinti) • stratégiai válság (váll. egészét vagy több funkciót) • többdimenziós válság (váll. kívül is kiterjed)

A válság fázisai • fenyegető válság • lappangó (látens) válság • konkrét válság • kiterjedt/kifejlett válság • akut (heveny) válság válságmenedzselés)

(repulzív

A válság leküzdésének folyamata • a válság megjelenése, • a válság felismerése, • válságmenedzsment kezdeményezése, • durva elemzés, • azonnali intézkedések, • részletes elemzés, • szanálási stratégiák kidolgozása, • szanálási stratégia végrehajtása, • a válság sikeres leküzdése.

Azonnali intézkedések • likviditásnövelő intézkedések • költségcsökkentés • munkaerő leépítés- és csere • bizalomerősítő intézkedések • az esetleges kihasználása

jogi

lehetőségek

A jó válságmenedzser ismérvei • a körülmények diktálta intézkedések következetes végrehajtója, • egy “diktátor”, akinek határozott elképzelései vannak a válságból történő kilábalásra, és ezt könyörtelenül meg is valósítja, • elbocsát, leépít, felszámol, • képes meggyőzni a maradókat a sikerről • konszenzus nélküli versenyfutásra képes az idővel, • siker esetén is képes azonnal lemondani, • konok célorientáltság, rendíthetetlen önbizalom • lehetőleg stresszhatás-mentes működés.

Egyéb szakemberek • a csődeljárásokban résztvevők csődgondnok és felszámolók,

bírák,

• a hitelezők, • a válsághelyzetek jogtanácsosai, könyvelői és adóspecialistái, • a válságban lévő vállalatok kötvényeibe befektetők, • a speciális válságtanácsadók, zavarelhárítók, • a vállalati válságok PR szempontjából történő menedzselésére szakosodott cégek,

A válság leküzdése során ajánlott teendők • egyes nem eladása,

eléggé

hatékony

• új gyártási alkalmazása,

vonal

vagy

divíziók

technológia

• a divíziók kiegészítése rokon termékkel vagy új piaccal, • a kutatás-fejlesztési kiadások növelése, • a költségszerkezet költségredukció.

átalakítása,

A válság leküzdése során tilos • gyenge minőségű termékeket kibocsátani bevétel-növelés céljából, • az árukészleteket túlbecsülni, • a gyenge hitelképességű vevők rendeléseit elkönyvelni, • a fontos tartalékokat felélni, • fontos fejlesztési programokat ejteni, szükséges embereket elbocsátani.

a

A vállalati válság kimenetele • a vállalat új növekedési pályára állítása, • a vállalat összeolvadása egy másik vállalattal, • a vállalat megszűnése

jogutód

nélkül

Vállalat és gazdasági társaságok

Vállalat A vállalat a vállalkozás termelő vagy szolgáltató tevékenység szervezeti kerete. A vállalati arculat alatt egy cég kifelé és befelé irányuló önábrázolását és magatartását, megnyilvánulásainak megtervezett, tudatosan és folyamatosan használt összetevőit értjük. Az imázs (image) az a kép, benyomás, vélemény, amelyet a vállalat saját magáról akar kialakítani, illetve ami a vállalatról a környezetében kialakul. 329

Gazdasági társaság • jogi személyként működő gazdasági társaság: – közös vállalat (2006. július 1. napja óta nem alapítható) – korlátolt felelősségű társaság – részvénytársaság

• jogi személyiség nélküli gazdasági társaság: – közkereseti társaság – betéti társaság

Társasági szerződés/alapító okirat… A gazdasági társaság alapításához társasági szerződés, részvénytársaság alapításához alapszabály, egyszemélyes társaság alapításához pedig alapító okirat és a társaságnak a cégnyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

Gazdasági társaság alapítása Gazdasági társaság alapításához – a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság kivételével – legalább két tag szükséges. A társasági szerződést valamennyi tagnak alá kell írnia. A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályát az alakuló közgyűlés fogadja el. A társasági szerződést közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

A társasági szerződésben meg kell határozni •társaság cégnevét és székhelyét •társaság tagjait, nevük és lakóhelyük feltüntetésével •társaság tevékenységi körét •társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, •cégjegyzés módját •vezető tisztségviselők nevét és lakóhelyét •gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják •mindazt, amit a gazdasági társaságokról szóló törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír.

A Gt. a korlátolt felelősségű társaságnál a legfőbb szervet taggyűlésnek nevezi. A Gt. a részvénytársaságnál a legfőbb szervet közgyűlésnek nevezi.

Kft • Korlátolt felelősségű társaság alapításához minimum 500 000 Ft törzstőke szükséges. • A társaság tagja lehet nagykorú, cselekvőképes magánszemély, vagy egy másik gazdasági társaság. Nyilvános felhívás útján tagokat gyűjteni tilos. • A tagok felelőssége gazdasági szempontból korlátolt, ugyanis csak a törzsbetét befizetésére, a kikötött egyéb mellékszolgáltatásokra és a pótbefizetésekre terjed ki.

A kft. alapításához szükséges iratok • • • • • • • • • •

ügyvéd által ellenjegyzett alapító okirat vagy társasági szerződés tagjegyzék, amely tartalmazza a tagok nevét, adatait, törzsbetéteinek összegét (készpénz, apport), az elővásárlási jogot és az esetleges pótbefizetéseket közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány elfogadó nyilatkozat a vezető tisztségviselő részéről banki igazolás ügyvédi meghatalmazás közzétételi csekk a törzstőke 2%-ára vonatkozó eljárási illeték cégnyomtatvány, amely a társasági szerződésben foglalt legfontosabb adatokat tartalmazza apportlista

A részvénytársaság A részvénytársaság, röviden rt. egy tőkeegyesítő társaság, alapítható és működtethető zártkörben és nyilvánosan. A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje (2007. szeptember 1.-je óta) nem lehet kevesebb 5 millió forintnál, a nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje pedig nem lehet kevesebb 20 millió forintnál.

A gazdasági társaságokról szóló törvény (2006. évi IV. tv.) értelmében az alapításnál kötelező minden részvényes vagyoni hozzájárulása, amely lehet pénzbeli, illetve nem pénzbeli (ún. apport) hozzájárulás. A nem pénzbeli hozzájárulás lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog, és apportálható az adós által elismert, vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is.

Bt A létesítésére irányuló társasági szerződéssel a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak, oly módon, hogy legalább 1 tag (beltag) felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles. Ha a társaság nevében a kültag neve is szerepel, felelőssége szintén korlátlan.

Bt A társasági szerződést szerződésminta használatával is el lehet készíteni. A cég nevében a „Bt.” rövidítést meg kell adni. A társasági szerződésben elegendő csupán a Bt. fő tevékenységi körét feltüntetni, ám ezen túlmenően egyéb tevékenységi körök is szerződésbe foglalhatók. Taggyűlés: A tagok gyűlésén valamennyi tag személyesen vesz részt. A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a beltagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

Egyéni vállalkozás alapítása, egyéni vállalkozás költségei A vállalkozói igazolvány kiváltásához a lakóhely szerinti okmányirodát kell felkeresni. Érdemes előzőleg információt kérni arról, milyen hivatalos dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez, és hogy az igazolványban szerepeltetni kívánt vállalkozói tevékenységek űzése engedélyhez, képzettséghez kötött-e, vagy nem.

Egyéni vállalkozás • 2010. január 1-el hatályba lép, és ezzel egy időben hatályát veszti az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. tv. • Az új törvény értelmében az egyéni vállalkozás végzésére jogosult természetes személy jogosult lesz arról dönteni, hogy korlátlan vagy akár korlátolt felelősség keretében végzi majd a tevékenységét.

Egyéni vállalkozás • Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos minden eljárás csak elektronikusan, az ügyfélkapun (http://www.magyarorszag.hu/ugyfe lkapu) keresztül működni.

Éles különbséget tesz az új törvény az egyéni vállalkozás és az egyéni cég között Az egyéni vállalkozás lényegesebb szabályai:

•

• •

• •

Illetékmentesség: Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszűnésének bejelentése díj- és illetékmentes. Alanyi jog: Egyéni vállalkozó lehet Magyarországon a cselekvőképes magyar az EU állampolgára, és a tartózkodási engedéllyel rendelkező természetes személy. Tevékenység megkezdése: Az egyéni vállalkozó azután kezdheti meg a tevékenységét, ha megküldték, illetve átadták neki a bejelentésről szóló, a működéséhez szükséges azonosítókat is tartalmazó igazolást. Nem kell igazolvány: A működéshez nem lesz szükség vállalkozói igazolványra, de aki azt igényli, annak kiállítanak igazolványt. Szüneteltethető a tevékenység: Az egyéni vállalkozók régi panasza nyert orvoslást az új törvénnyel, mert az új szabályozás szerint 1 hónapos időtartamtól legfeljebb 5 éves időtartamig szüneteltethető lesz az egyéni vállalkozói tevékenység, és a szünetelés alatt a járulékfizetési kötelezettség is szünetel.

Az egyéni cégre vonatkozó lényegesebb szabályok Az egyéni cég (hasonlóan a kkt. bt-hez) jogi személyiség nélküli cég lesz, így a cégeket szabályozó alaptörvények mint a cégtörvény, a csődtörvény és a számviteli törvény - kiterjednek rá. Az egyéni céget a cégbíróság jegyzi be.

Zrt • A zártkörűen működő részvénytársaság, a cégek azon formája, amely részvénytársaság ugyan, de a részvényesek köre zárt mind az alapítás, mind a működés során, a részvények nem kerülhetnek nyilvános forgalomba. • Sem tőzsdén, sem más szabályozott piacon nem lehet az ilyen részvényeket megvenni, csak a részvényesi körbe tartozóktól. 346

Zrt • A zrt alapszabályában meghatározható az, hogy a részvények kinek adhatók el, vagy hogy a részvényeseknek elővásárlási joguk van kívülálló harmadik személyekkel szemben. • Ez a társasági forma főleg a kisebb cégekre jellemző, illetve a nagy multinacionális cégek országos leányvállalataira, ahol nem szeretnék még azt sem, ha a részvényesi kör egy kis része cserélődne 347