VaLerij PaNYusKiN
LuЖus oЯosz módrД
LuЖus oЯosz módrД
panyuskin:panyuskin.qxd
2014.08.28.
13:42
Page 22
panyuskin:panyuskin.qxd
2014.08.28.
13:42
Page 23
Hogy mi a „Rubljovka” játék célja, azt ritkán tudod meg egy játékostól. Kevés rubljovkai lakos fogalmazza meg tudatosan a céljait. Ez így biztonságosabb. Mert ha egy idegen rájön, hogy mi felé törekszel, akkor, ugyebár, meg is akadályozhat a céljaid elérésében. Pjotr Aven (az Alfa Bank igazgatója, az Alfa Group olaj- és pénzügyi aktíváinak, illetve négy és fél milliárd dollárnak a tulajdonosa, aki a Forbes magazin listáján a 28. helyen van) pezsgõt tölt a poharakba, és azt mondja: – Valerij, már megbocsásson, három, maximum négy ember tudja a cégben, mit is akarunk elérni. A többiek nem értik, és nem is kell, hogy értsék. Üres lakás. Késõ este. Az Alfa Bank három fegyveres õre figyeli a kerítést. Én meg ülök a fotelban felhúzott lábbal, és azt gondolom: Nem, nincs az a pénz, amiért Pjotr Olegovics elmondja nekem, mik a céljai, és egyébként is, minek azt nekem tudni. De mégiscsak kíváncsi vagyok. De soha nem fog kielégülni a kíváncsiságom. Miért költözik az ember a Rubljovkára? Miért akar részt venni a Játékban? Miért foglalja el Trockij rögtön az 1917-es forradalom után a Juszupov-kastélyt? Hogy
ellensúlyozza annak a zsidó kisfiúnak a kisebbségi komplexusát, akit tíz évvel korábban a villa közelébe se engedtek volna? Vagy egy olyan proletár hadvezér státusában akarta megszilárdítani a helyzetét, akit még a kastélybeli élet sem tud kevésbé proletárrá tenni? Vagy bosszantani akarta Sztálint, akinek féltékenysége – csak nem Trockij kastélybeli élete miatt? – végül egy jégcsákány suhintásával ért véget? Miért ír Lenin 1918-ban (Adrian Rudomino szerint) arról, hogy a Központi Bizottság tagjai számára létre kell hozni Barvihában egy elsõrangú szanatóriumot, keményvalutát áldozva erre? Amikor az országban éhínség dúl, folyik a polgárháború, és arra sincs elég valuta, hogy gabonát vegyenek külföldrõl? Hát nem lehetne meglenni szanatórium nélkül? Vagy Lenin az éhezõ tömegek olyan nem e világi szeretetére vágyott, amely még egy luxusszanatóriumot is megbocsát neki? Miért építtet a rubljovkai dácsáján hatalmas lovardát Marjaszin pénzügyminiszter a XX. század harmincas éveinek elején (megint csak Rudomino szerint)? A remek versenylovak számára? A harmincas évek derekán meg reménytelenül beleszeret az egyik nõi zsokéjába, és kétségbeesésében megpróbálja felakasztani magát a lovardában. Nem lehet, hogy a harmincas évek végén e miatt a lovarda miatt végzik ki? A rubljovkai lakosok cselekedetei illogikusnak, következetlennek tûnhetnek, ha abból a téves feltevésbõl indulunk ki, hogy nyugodt életet akarnak élni Moszkva ökológiailag legtisztább kertvárosában. Hogy
22
23
ELSÕ FEJEZET
A Játék elkezdõdik
3
panyuskin:panyuskin.qxd
ez a céljuk. Épp ellenkezõleg. A cél az, hogy ne éljenek nyugodtan. Azt meg lehet érteni, miért költözik egy zsukovkai villába a nagy csellómûvész, Msztyiszlav Rosztropovics. Mondjuk, azért, mert ez bizonyítja, hogy a szovjet mûvészi elithez tartozik. De miért hívja meg Szolzsenyicint, a kegyvesztett írót, hogy ott vendégeskedjen és dolgozzon nála? És miért épít Szolzsenyicinnek egy külön szárnyat, ahol dolgozhat? Azzal, hogy befogadta a kegyvesztett írót, maga is kegyvesztett lett, eltiltják a koncertezéstõl, a külföldi vendégszereplésektõl, kedvenc zenekarától. Miért teszi ezt Rosztropovics? Talán csak azért, hogy többé ne olyan zenész legyen, akit a hatalom a tenyerén hordoz, hanem olyan, akivel a szovjethatalom semmit sem tud tenni. Ott sétálgat hát Szolzsenyicin, miközben szovjetellenes mûveken töri a fejét a zsukovkai erdõben, melynek ösvényein nagyon is könnyen összetalálkozhat a szovjet felsõ vezetés tagjaival – Szuszlovval vagy Brezsnyevvel. Már csak az hiányzik, hogy fõhajtással köszöntsék egymást. És Jelcin elnök? A zaklatott 1993-as évben miért nem lakik a Kremlben, ahol ott van kéznél a forródrót, és könnyebben tudná a kibontakozó felkelés pulzusán tartani a kezét? Miért lakik a Rubljovkán? Hiszen maga írja visszaemlékezéseiben, hogy eltávolították volna a hatalomból, ha nem ér oda idõben a helikopter a villájához. Hogy függhet egy nyamvadt helikoptertõl az egész jelcini hatalom? Vagy ha az elnök félt volna, hogy cserbenhagyja egy kis helikopter, akkor már nem lett volna szent az a hatalom? 24
2014.08.28.
13:42
Page 25
És Putyin? Miért lakik a Rubljovkán, és miért állítják le neki a forgalmat mindennap negyven percre? Hiszen utálják õt emiatt. Vagy épp az a lényeg, hogy utálják ugyan, de hallgatnak, félnek és tûrnek? Miért épp itt vett házat a rubljovkai lakosok legszerényebbike? Amikor tudja, hogy a felesége briliáns nyakékét nem tarthatja otthon, hanem egy banki széfben kell tárolnia, mert a rubljovkai tolvajok meglepõen fürgék, ravaszak és vakmerõek. Tudja, hogy minden a háromszorosába kerül: a csésze tea a Pricsal étteremben, a koncertjegy a Barviha Luxury Village-ben, a villany, a gáz, a víz (ráadásul fizethetsz érte akármennyit, idõnként akkor is elmegy). Tudja, hogy két órájába telik majd, hogy bejusson a városba, ha ügyeket kell intéznie. Tudja, hogy hol a szomszédját fogják likvidálni, hol a fenyõket vágják ki a háza közelében, vagy épp felhúznak egy hétméteres kerítést, és elveszik a fényt hõsünk elõl. Tudja, és mégis vesz egy házat olyan áron, amibõl bármilyen villát vehetett volna bármelyik tengerparton, bármilyen faházat bármelyik hegyen, bármilyen lakást New Yorkban, Párizsban, Londonban… Vagy Moszkvában is lakhatna. Vagy kibérelhetne egy apartmant egy szállodában, és ott lakhatna egy életen át, fittyet hányva a birtokviszonyokra. A mi hõsünk azonban akkor is a Rubljovkán vesz házat. És akinek nincs pénze házra, az is a Rubljovkára vágyik, legalább egy estére, egypár napra. Engedjék meg a feltételezést: nem azért, hogy nyugalomra rendezkedjen be. Épp fordítva: hogy megmérettesse magát egy kemény versenyben, amelyben vagy elpusztul, vagy még erõsebb lesz. 25
panyuskin:panyuskin.qxd
2014.08.28.
13:42
Page 26
4
panyuskin:panyuskin.qxd
2014.08.28.
13:42
Page 27
Megfogalmazni a Játék célját – ez kezdõknek való. A gyenge játékosoknak. De épp tõlük lehet kicsikarni a definíciót. Pjotr Aven bankár nem fogalmazza meg a célt: „Már megbocsásson, Valerij…” Mihail Fridman bankár kitérõ választ ad: „Tudja, a válságban mindenki veszít. De hát lehet kevesebbet veszíteni, mint a többiek…” Bozsena Rinszka, a celebvilág krónikása viszont kerek perec kijelenti: „Megnyerni az élet versenyét!” Vagyis nem azért kell a Rubljovkán élni, hogy élvezzük a kényelmet, hogy szeressünk és szeretve legyünk, gyereket neveljünk, megvalósítsuk magunkat a munkában, a szexben, a sportban, parádézzunk az új ruhakölteményekben, finomakat együnk, sétáljunk a friss levegõn… Nem! Megnyerni az élet versenyét! Valamiképp a környezetünk fölé emelkedni. Vagy a környezetünket magunkhoz képest valahogy lenyomni. Az már mindegy. A zsíros években többet keresni, mint a konkurencia. Válságos években kevesebbet veszíteni a konkurenciánál. Miért kell pénzt keresni? Miért ne lehetne veszíteni? Ne kérdezz hülyeségeket! Míg te a dolgok értelmén gondolkodsz, észre sem veszed, és a konkurencia megelõz, megnyeri az élet versenyét. Nézzük csak Szolzsenyicint! Ott ült Rosztropovicséknál abban a kis épületszárnyban, írta a könyveit, és úgy tûnt, szõröstül-bõröstül a kommunista központi bizottság közelben lakó tagjainak a hatalmában van. A KGB fõnöke, aki a barvihai szanatóriumban kezeltette a veséjét, lefoglalta Szolzsenyicin kéziratait, nem
engedte publikálni a mûveit, és végül kiutasította az országból. De elrepültek az évek, és hol vannak már azok a KB-tagok? Hol van az a KGB-fõnök? Sehol. Csak kis kõtáblák maradtak utánuk a Kreml falain. Szolzsenyicin viszont irodalmi Nobel-díjat kapott, túlélte az emigrációt, nagy csinnadrattával hazatért. És Putyin (a KGB-fõnök utóda) eljött hozzá tiszteletét tenni. Medvegyev pedig (a KB-tagok utóda) elment, hogy lerója tiszteletét a sírjánál. Valószínûleg erre utal úgy Bozsena Rinszka, hogy „megnyerni az élet versenyét”. Azt feltételezni, hogy az író nem azért ír, hogy legyõzze az uralkodót, és felülemelkedjen az egyszerû halandókon – ez nem fér bele a rubljovkai logikába. Az irodalmat szolgálni? Elmélkedni a Haza sorsán? Az emberi lelket kutatni? Micsoda ostobaság! Megnyerni az élet versenyét – ez a cél. És más cél nincsen. Vagy vegyük Mihail Hodorkovszkijt: pár év alatt létrehozott egy bankot, szerzett egy olajcéget, az ország leggazdagabb embere lett, de a siker csúcsán elbukott, nem menekült meg a börtöntõl, és a cégét sem tudta megmenteni a csõdtõl. Vagyis elvesztette az élet versenyét, hacsak nem feltételezzük, hogy miután kijön a börtönbõl, mindenkin bosszút áll. Elvégre különbözõ stratégiák léteznek. És némelyik stratégia egészen váratlan, bosszantóan verhetetlen. Azt írja a blogjában Bozsena Rinszka, hogy Európában, ahol különben jól érzi magát, elviselhetetlenek a fogyatékkal élõk. El-vi-sel-he-tet-le-nek! Bozsena luxusszállodájának ablakai alatt egész éjszaka egyre csak sípol, sípol a jelzõlámpa a vakok számára, és
26
27
panyuskin:panyuskin.qxd
2014.08.28.
13:42
Page 28
nem tudod kikapcsoltatni, még akkor sem, ha egyébként elnöki lakosztályban laksz. Vagy Bozsena kocsija elõtt megáll a busz, és jó hosszasan kászálódik fel rá egy tolókocsis. Te meg, aki szép és gazdag vagy, sikeres és egészséges, ülj és várj. És bármelyik parkolóban elõfordulhat, hogy Bozsena drága autójának nincs hely, miközben a mozgáskorlátozottak számára fenntartott legjobb helyek majdnem mindig üresek. Ez nem igazságos! Bozsena logikája szerint nem lehet legyõzni az élet versenyében a fogyatékosokat, ha õk csak úgy a semmiért ilyen elõjogokhoz jutnak. Azt, hogy a fogyatékosok egyszerûen legyõzték õt az élet versenyében, Bozsenának nehéz lenne elismernie. És úgy gyõzték le, hogy nem lehet mit tenni ellenük, megfosztani õket a kiváltságaiktól, vagy elhappolni a privilégiumaikat, hiszen csak nem fogja levágni a saját lábát. Bozsena úgy gondolja, hogy ez az egész történet a fogyatékosokkal szabályellenes. Nem fair, hogy ezek a nyomorékok legyõzték õt az élet versenyében: õt, a szép és okos nõt. Mintha tényleg léteznének szabályok a Nagy Játékban. 5 Meghatározott szabályok valóban nincsenek. Itt van például Ellen Verbeek; egy vasárnap kimegy sítalpon a zsukovkai házából. A következõ terve van: a Moszkva folyó jegén a síelõk által kijárt úton elmegy a Pricsal étteremig, ott ledobja a sítalpakat, megiszik a Pricsalban egy csésze teát, és a tea után ugyanazon az úton 28
