www.mkp.sk
Választási program 2 0 0 6
-
2 0 1 0
Gyors felzárkózás Európához!
2006. parlamenti választások JÚNIUS 17.
Tartalom 1.
Erősebb MKP, jobb kisebbségi lét
4
2
Demokráciát, esélyegyenlőséget
5
3.
Növekvő gazdaságot, magasabb életszínvonalat
12
4.
Dinamikus régió- és vidékfejlesztést
19
5.
Hatékony mezőgazdaságot
23
6.
Védett környezetet
27
7.
Nagyobb szociális biztonságot
32
8.
Jobb egészségügyet
37
9.
Versenyképes oktatást
42
10.
Minőségi kultúrát
48
11.
Hatékony önkormányzatokat
50
12.
Jobb közbiztonságot
55
13.
Aktív külpolitikát
60
14.
A jövő nemzedéke
67
3
1. Erősebb MKP, jobb kisebbségi lét Az elmúlt nyolc évben beigazolódott, hogy az MKP jelenléte Szlovákia kormányában növelte az ország nemzetközi szavahihetőségét és elfogadottságát. A Magyar Koalíció Pártja magatartásával elnyerte a megbízható partner minősítést. Az MKP-ra szavazóknak köszönhető, hogy az elmúlt nyolc évben sok milliárd koronából megteremtett fejlettebb világ, kulturáltabb környezet vesz körül bennünket. A Párkányt és Esztergomot összekötő Mária Valéria híd újjáépítése hozzásegített a táj gazdasági életének fellendüléséhez. Az MKP az Ipolyhidak újjáépítésével folytatja a hídépítő programot. Elsőrendű célunk a jövőben is a magyarok és szlovákok által vegyesen lakott régiónk képviselete s ezen túl a Szlovákia egészét érintő célok megvalósításának támogatása. Törekednünk kell a gazdasági és a szociális bizonytalanság mérséklésére és megszüntetésére. Továbbra is támogatni kell a régiók fejlesztését. Ez egyrészt az ott működő kis- és középvállalkozások fejlődési esélyeinek a javítását jelenti, másrészt a települések kistérségi társulásainak szakmai és gazdasági támogatását igényli. Sajátos figyelmet igényel művelődési intézményeink életképessége és megtartása. Ez nem csupán a kulturális örökség megóvása, hanem a jövőépítés miatt is fontos. A határon átívelő régiók esetében oda kell figyelni a Bodrogköz–Dél-zempléni együttműködésre, Borsod-Abaúj térségére, Gömörre, Nógrádra és az Ipoly-mentére, Párkány–Esztergom térségére, a Hídverő Eurorégióra és a Csallóköz–Győr-Moson-Sopron megyei együttműködésre. A Magyar Koalíció Pártja kiemelt céljai között szerepel, hogy segítse és képviselje a régió gazdasági és társadalmi érdekeit, legitim eszközökkel küzdjön a Szlovákiában élő kisebbségek jogállásának megerősítéséért, segítse az állampolgárok jogérvényesítését, felvállalja a regionális közigazgatási érdekek érvényesítését, és képviselje az ország polgárainak önkormányzati törekvéseit. Ezért jelent egyetlen választási lehetőséget a többi politikai párttal szemben mindazok számára, akik ezen a területen élnek. Ezt képviseli a Magyar Koalíció Pártja!
4
2. Demokráciát, esélyegyenlőséget Az MKP sikerként könyveli el, hogy 2002-es választási programjának célkitűzései az elmúlt választási időszakban a kormányprogram részét képezték. Véleményünk szerint a demokrácia, az esélyegyenlőség, valamint a kisebbségi lét területén Szlovákiában az MKP politizálásának köszönhetően előrehaladásnak lehettünk tanúi, és vitathatatlan eredmények születtek: az MKP sikerének könyvelhető el, hogy ma már törvény garantálja a nemzetiségek névhasználati jogát; az MKP hathatós hozzájárulásával sikerült törvénybe iktatni a faji, etnikai, vallási és egyéb diszkrimináció tilalmát; alkotmányos szinten sikerült megerősíteni az emberi jogi biztos jogállását, valamint azt is elértük, hogy az ombudsmani hivatallal való kapcsolattartás során lehetővé váljék a kisebbségi nyelvek használata; megnöveltük a nemzetiségi kultúrák pénzügyi támogatását; pártunknak köszönhetően a szlovák parlamentben megalakult a női albizottság, s ezáltal a legmagasabb szintre emeltük az esélyegyenlőség kérdésének kezelését; létrehoztuk a magyar egyetemet. Sikerült törvényben biztosítani a magyar nyelvű felsőoktatási képzést. Az egyes területeken megvalósult pozitív változások és sikerek mellett az elmúlt választási időszak nem tette lehetővé összes célkitűzésünk megvalósítását. Nem lehetünk elégedettek azzal, hogy: nem sikerült javítani a nemzeti kisebbségek alkotmányos jogállásán; nem sikerült a parlamentben elfogadtatni a nemzetiségek jogállásáról, valamint a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló jogszabályokat; továbbra sincs megfelelő kisebbségi nyelvhasználati törvény; nem történt pozitív változás a közigazgatási területi beosztásban; nem sikerült minden területen megfelelő haladást elérni a nemek közötti teljes egyenlőség megteremtésében; a romák esélyegyenlőségének megteremtésében csak részleges előrehaladás történt; európai uniós tagságunk sem teremtette meg a beneši dekrétumok, illetve a kollektív bűnösség elvének szellemében elfogadott jogi normák következményeinek felszámolását, enyhítését. Meggyőződésünk, hogy a jogalkotás területén, valamint a jogbiztonság vonatkozásában az elmúlt választási időszak alatt nagy mértékben javult Szlovákiában a helyzet, azonban a jogérvényesítésben a bevett rossz társadalmi szokások újabb feladatokat vetnek fel.
5
A következő választási időszakban a megoldásra váró legfontosabb feladatok és célkitűzések:
Az alkotmány Javítani kell a nemzeti kisebbségek alkotmányos jogállásán: Ezért az MKP szorgalmazni fogja, hogy az alkotmány preambulumában az államépítés polgári elve érvényesüljön.
Kulturális jogok Az MKP továbbra is legitim célkitűzésének tekinti a kisebbségi önkormányzati intézményrendszer kialakítására irányuló törekvését: Ezért az MKP a szlovák parlamentben továbbra is mindent megtesz a nemzetiségek jogállásáról, valamint a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló jogszabályok elfogadásáért. Ezért az MKP továbbra is törekedni fog a kisebbségi önkormányzati intézményrendszer létrehozására, a kisebbségi intézmények pénzügyi garanciáinak megteremtésére, különös tekintettel a kulturális és oktatási önkormányzatiság létrehozására.
Nyelvhasználati jogok Továbbra sem tekintjük megfelelőnek a kisebbségi nyelvhasználat jelenlegi törvényi szabályozását és a jogok érvényesítését. Ezért az MKP kezdeményezi a nyelvhasználati jogok bővítését, e téren a pozitív joggyakorlatot. Hangsúlyos problémának tartjuk a kisebbségi nyelvek érvényesülését a hivatali érintkezésben. Továbbra is szorgalmazzuk a kisebbségi nyelvhasználati törvénynek az európai nyelvi charta értelmében történő továbbfejlesztését. Az MKP sikerének könyvelhető el, hogy ma már törvény garantálja a nemzetiségek névhasználati jogát. A női családnevek már az -ová végződés nélkül, az utónevek pedig magyaros formában anyakönyveztethetők és használhatók a hivatali érintkezésben is. Az eddigi gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a magyar nők elenyésző hányada élt a névváltoztatás lehetőségével.
6
Ezért az MKP olyan felvilágosító és mozgósító kampányt kezdeményez meglevő nyelvi jogaink kiterjedt használatáért, amely felhívja a polgárok figyelmét arra, hogy éljenek jogaikkal. A magyar nők és szülők gyermekeik nevét anyanyelvi formában anyakönyveztessék, a magyar vállalkozók és az önkormányzatok a nyilvánosságnak szóló feliratokon, nyomtatványokon és egyéb iratokon az államnyelv mellett következetesen használják anyanyelvünket is. Mivel a szlovákiai magyarság számaránya az elmúlt 15 évben jelentősen csökkent, ezért az MKP az asszimilálódás megfékezése érdekében konkrét javaslatcsomag kidolgozását szorgalmazza, amely oktatási, kulturális, nyelvhasználati, régiófejlesztési és a nemzeti öntudat megerősítésére irányuló programokat fog tartalmazni. Az MKP mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar és más kisebbségi helységnevek hivatalos használata lehetővé váljék minden olyan településen, Pozsony esetében minden olyan városrészben, ahol a nemzetiségek számaránya eléri a 10%-ot (a jelenlegi 20% helyett). A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája értelmében a magyar nyelv regionális nyelvnek minősíthető, ezért az MKP nemcsak ennek az elfogadására fog továbbra is törekedni, hanem arra is, hogy Szlovákia újabbakkal bővítse eddig vállalt kötelezettségeit.
Közigazgatás és regionalizmus Az MKP továbbra sem elégedett a közigazgatási területi beosztással, mert a jelenlegi állapot – a gyakorlati tapasztalatok alapján – nem támogatja hatékonyan Dél-Szlovákia fejlődését. Ezért az MKP hosszú távú célként továbbra is szorgalmazza a természetes régiók kialakítását és a közigazgatási területi beosztás felülvizsgálását. Az ET kisebbségi keretegyezménye, illetve egyéb nemzetközi dokumentumok ugyanis erre lehetőséget adnak abban az esetben, ha az ország területi beosztása kedvezőtlenül érinti az ott elő kisebbségeket.
A diszkrimináció tilalma Az MKP hathatós hozzájárulásával sikerült törvénybe iktatni a faji, etnikai, vallási és egyéb diszkrimináció tilalmát. Az antidiszkriminációs törvénynek köszönhetően az élet minden területén tilos a nemzetiségi alapú diszkrimináció. Törvénnyel módosítottuk a Szlovák Emberi Jogi Központ jogköreit, ennek alapján az intézmény ingyenes jogszolgálatot biztosít a rászorulóknak.
7
Az MKP figyelemmel kíséri az emberi jogi biztos tevékenységét, és továbbra is fokozott figyelmet szentel annak, hogy az ombudsman tevékenysége kiterjedjen a nemzeti kisebbségek jogainak betartására is. Eredményként könyvelhető el, hogy lehetővé vált a kisebbségek nyelvén történő érintkezés és ügyintézés az ombudsmani hivatallal. Az MKP az adatvédelmi törvénnyel összhangban továbbra is szorgalmazza, hogy a közhivatalokban használatos nyomtatványokban szüntessék meg a nemzetiségi hovatartozás feltüntetésének gyakorlatát.
Esélyegyenlőség Az MKP egyik alapvető feladatának tekinti a nemek közötti egyenjogúság megteremtését a munkában és a közéletben egyaránt. Az MKP nem tartja méltányosnak, hogy a nők mindenütt – még az államigazgatásban is – ugyanazon munkáért és teljesítményért alacsonyabb bért kapnak, mint a férfiak, valamint azt sem, hogy társadalmi érvényesülésük során a nőknek számos előítélettel kell megküzdeniük. Az MKP ezért érvényesíteni kívánja azt az elvet, hogy a férfiak és a nők egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazásban részesüljenek. A bűnözés, valamint a családon belüli erőszak áldozatai számára Dél-Szlovákiában is létre kell hozni krízisközpontokat, segélyirodákat. A nők sajátos helyzetéből következően és a tényleges egyenlőség elérése érdekében az MKP megfontolandónak tartja átmeneti kiegyenlítő intézkedések alkalmazását bizonyos területeken.
Esélyegyenlőséget a romák számára Az MKP továbbra is támogatja a romák társadalmi érvényesülését elősegítő programok elfogadását. Ezek kezdeményezése és koordinálása érdekében meg kell erősíteni a roma kormánybiztos jogállását és hatásköreit. A felemelkedés alapvető feltétele, hogy minden roma gyermek és fiatal számára biztosított legyen a művelődés, a munkaerőpiacon való érvényesüléshez szükséges készségek és képességek elsajátításának lehetősége. Az MKP támogatja a romák oktatási deszegregációját. Az MKP úgy véli, hogy az állam az elkövetkező időben sem vonhatja ki magát a romák foglalkoztatottságának biztosítása alól. Ugyancsak állami és önkormányzati feladat az infrastrukturális és lakásproblémák enyhítése. A romák felzárkóztatása érdekében folytatni kell a roma asszisztensek eredményes alkalmazását az oktatási, egészségügyi, valamint a szociális szférában.
8
Fontosnak tartjuk, hogy egyre több tehetséges roma fiatal kapjon érvényesülési lehetőséget az állami hivatalokban és a közigazgatásban. Ugyancsak állami és önkormányzati feladatnak tekintjük a roma telepeken élők életkörülményeinek javítását.
Oktatási jogok Létrehoztuk a magyar egyetemet – sikerült törvényben biztosítani a magyar nyelvű felsőfokú képzést. Ezzel együtt: az MKP továbbra is támogatja a magyar nyelven felsőfokú képzést biztosító intézmények fejlődését, szoros együttműködését és távlati integrációját. A kistelepüléseken működő iskolák az oktatási feladatokon túl fontos közművelődési, valamint közösségépítő funkciókat is ellátnak, ezért megmaradásuk, működésük és fejlesztésük az MKP számára kulcsfontosságú. Az MKP-nak különös figyelmet kell fordítania az egészségkárosult és fogyatékos gyermekek magyar anyanyelvi oktatására és közösségi integrációjára. Az MKP továbbra is az anyanyelvű oktatást tartja a gyermekek számára a legmegfelelőbbnek, s támogatni fog minden ezirányú kezdeményezést és beiratkozási programot. Az MKP büszkén vállalja, hogy a magyar egyetem létrehozásával, valamint az iskolarendszer önkormányzati hatáskörbe történt átadásával jelentős lépést tettünk a magyar oktatási önkormányzatiság felé.
Egyház és hitélet Az MKP az egyházak függetlenségét tiszteletben tartva támogatja a magyar segédpüspökök vagy magyar vikáriusok kinevezését azokban az egyházmegyékben, ahol magyar ajkú katolikus hívek élnek. Az MKP továbbá szorgalmazni fogja a magyar nyelvű katolikus teológusképzés megoldását. Az MKP szorgalmazni fogja azt, hogy a katolikus és az evangélikus egyház mellett a református és az egyéb egyházak diakóniai szolgálatai is állami támogatásban részesüljenek. Az MKP továbbra is támogatja a történelmi egyházak jogos küzdelmét ingatlanaik visszaszerzésében és annak mielőbbi tulajdonjogi rendezésében.
9
Ismerjük meg jogainkat! Az MKP a szlovákiai magyar médiával közösen programot indít a szlovákiai magyarság jogtudatának emeléséért. A mediális program fő célja, hogy a lakosság a lehető legteljesebb mértékben éljen már létező jogaival.
Szimbólumok és az állam Az MKP egyik alapvető célkitűzésének tekinti, hogy a nemzetközi egyezményeknek és gyakorlatnak megfelelően Szlovákiában is ismerjék el a nemzeti kisebbségeknek azt a jogát, hogy saját nemzeti szimbólumaikat használják, nemzeti ünnepeikről megemlékezzenek.
Történelmi sérelmek Az MKP a beneši dekrétumok, ill. a kollektív bűnösség elvének szellemében elfogadott jogi normák következményeinek felszámolása céljából szakemberek bevonásával politikai párbeszédet kezdeményez az erkölcsi, illetve anyagi kárpótlás lehetséges modelljeinek megvalósítása érdekében. Az MKP mindent megtesz azért, hogy az ún. nevesítetlen földek rendezésének folyamatában eredményesen képviselje a földtulajdonosok érdekeit. Az MKP morális kérdésként kezeli a Csehországba deportáltak és a lakosságcsere keretében Magyarországra telepítettek ügyét: Ezért jelen esetben erkölcsi kérdésnek tekintjük és támogatjuk az 1946/47-ben Szlovákiából törvénysértő módon csehországi kényszermunkára hurcoltak és leszármazottaik kárpótlási igényének rendezését. Az MKP további fontos feladatnak tekinti: Az emberi méltósághoz való jog területén a rasszizmus elleni harcot. Ezen a területen erős és hatékony felvilágosító és cselekvési program elfogadására van szükség. A sajtószabadság területén: A közszolgálati elektronikus médiában bővíteni kell a nemzeti kisebbségek számára biztosított műsoridőt.
10
Az emberi méltósághoz való jog területén: Humánusabbá kell tenni az egészségügyi intézményekben, szociális otthonokban, valamint a nyugdíjasotthonokban gondozott személyek ellátását, és növelni kell a gondozottak jogi védelmét. Fokozott figyelmet kell szentelni a gyermeki jogok védelmének. Szorgalmazni kívánjuk az életkornak megfelelő méltányos bánásmód elvének jogi érvényesítését. A tisztességes eljáráshoz való jog területén figyelemmel kísérjük az új büntető törvénykönyv és perrendtartás alkalmazását. A szociális jogok területén szorgalmazzuk az Európai Szociális Charta módosítását.
11
3. Növekvő gazdaságot, magasabb életszínvonalat Kiindulási helyzetkép Az MKP már a második választási ciklusban a kormánykoalíció tagja, tölt be kormányzati szerepet. Az 1998-ban megalakult koalíció túlköltekező, eladósodott államháztartást és rosszul működő, egyensúlyi problémákkal küszködő, elavult szerkezetű, alacsony hatékonyságú, a mečiari privatizáció által kifosztott gazdaságot örökölt. Természetes tehát, hogy a megalakult kormánynak ezt az áldatlan állapotot kellett elsősorban kezelnie, és egyben gyorsított ütemben kellett felkészítenie az országot az EU-tagságra. Az államháztartás problémáinak, a túlköltekezés megállításának kezelése megkövetelte az állami kiadások jelentős csökkentését, ami a lakosság számára is fájó megszorításokkal járt. A foganatosított intézkedésekkel sikerült konszolidálni az államháztartás helyzetét, visszaállítani a gazdaság dinamikus egyensúlyát és ezáltal növekedési pályára állítani a gazdaságot. A második, a mostani választási ciklusban két alapvető feladatot kellett megoldania a kormánykoalíciónak. Az első: biztosítani Szlovákia EUtagságát, a második: végrehajtani az államháztartás nagy ellátó rendszereinek, a közigazgatásnak, a szociális szolgáltatásoknak, az egészségügynek, az oktatásnak és a honvédelemnek a reformját. Ezeket az ellátó rendszereket piackonformmá kellett alakítani, hogy hatékonyságukat növelve színvonalasabb szolgáltatásokat tudjanak majd nyújtani a lakosságnak, és hogy az államháztartás konszolidált működése hosszú távon fenntartható legyen. A reformokkal kapcsolatosan fontos hangsúlyozni, hogy az említett rendszereket létrehozó törvények megalkotásával és elfogadásával a reformok még csak elkezdődtek. A jogszabályokban rögzített feltételeket először létre kellett hozni, majd elkezdeni működtetésüket. S mivel a „puding próbája az evés”, a problémák általában a részletekben bújnak meg, s azok a rendszerek működése közben jelennek csak meg, csak ekkor lehet őket megszüntetni. A rendszereket létrehoztuk, de a működésüket még „be kell állítani”, hogy meghozzák a várt eredményeket. Ezt a munkát a kormány elkezdte, de sikeres befejezése már időhiány miatt áttolódik a következő kormányzati ciklusra. Fontos lenne, hogy ezt a munkát a jelenlegi, illetve hozzá hasonló koalíció folytathassa és fejezze be. Fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy egy erősen baloldali és populista kormánykoalíció lebontaná ezeket a nehezen és lakossági áldozatokkal létrehozott, megreformált ellátó rendszereket, melyek a lakossági szükségletek kielégítését hosszú távon hatékonyan képesek biztosítani.
12
A szlovák gazdaság helyzetét tekintve megállapítható, hogy egyensúlyi helyzetben dinamikusan növekszik. A gazdasági növekedés mértéke pedig reálértékben kifejezve 2004-ben a BHT (bruttó hazai termék) 5,5%-a, 2005-ben 6%-a volt, 2006-ra 5,4%-kal számol a költségvetés. Az infláció értéke relatíve alacsony: 2004-ben 7,5%, 2005-ben 2,7% volt, 2006-ban várhatóan 2,5% lesz. Az infláció mértékére természetesen komoly hatással lehetnek a világpiaci energiaár-ingadozások. A költségvetési hiány 2004-ben a BHT 3,9%-a, 2005-ben 2,9%-a volt, 2006-ban a feltételezett hiány 2,9%-os lesz. Sajnálatos módon a magas gazdasági növekedés sem volt képes jelentősen csökkenteni a munkanélküliség mértékét, mely 2005-ben még mindig 16,2%-os volt, 2008-ra 15,4%-ot, 2010-re pedig 14,5%-ot prognosztizálnak. Az utóbbi három évben Szlovákia gazdasága dinamikusan fejlődött ugyan, ám ez elsősorban Pozsonyra és környékére, illetve az ország nyugati részének egyes területeire, valamint egyes nagyvárosok, így Zsolna, Besztercebánya, Kassa agglomerációira koncentrálódott, alig érintette viszont az ország középső és keleti régióit. Több, a magyar nemzeti közösség lakta régióban magas a munkanélküliség, rossz, elmaradott és sok helyen hiányos az alapinfrastruktúra, a gazdaság szerkezete nem megfelelő, nem diverzifikált, rossz a lakosság egészségi állapota, és romlottak a közlekedési viszonyok. Az elmúlt két választási ciklusban az MKP ezen a helyzeten kormányzati tényezőként igyekezett segíteni, tette ezt főleg azokon a területeken, amelyek fejlesztése az általa delegált kormánytagok hatáskörébe tartozott. Mivel azonban a szlovák gazdasági reform eredményei csak a következő években teszik lehetővé az életszínvonal és az életkörülmények érezhető javítását, a fent említett segítség nem volt és nem is lehetett olyan mértékű, hogy alapvetően változtatott volna a helyzeten. Tizenöt évvel a rendszerváltás kezdete után továbbra is komoly és objektív tényezők gátolják a társadalmi mobilitást, a szlovák társadalom nem vált szociálisan nyitottabbá. Az önállóság és az öngondoskodás iránti igény, a jövőorientált szemlélet még nem vált meghatározó értékké a hazai társadalomban. A társadalom jelentős része nem hisz saját erejében, abban, hogy képes saját jövőjét formálni.
Az MKP gazdaságpolitikai prioritásai A Magyar Koalíció Pártjának jövőképében egy hosszú távon dinamikusan növekedő, konkurencia- és exportképes gazdasággal rendelkező Szlovákia szerepel, mely tisztességes megélhetést, növekvő életszínvonalat, jó életkörülményeket és szociális biztonságot nyújt polgárai számára. A következő választási ciklusban az MKP gazdaságpolitikáját öt fontos, egymással szorosan összefüggő prioritás határozza meg: a gyors, kiegyensúlyozott gazdasági növekedés, az euró 2009-es bevezetése, a munkahelyteremtés, a terület- és vidékfejlesztés, valamint az infrastruktúrafejlesztés.
13
A gazdasági növekedés azért prioritás, mert az általa létrehozott jövedelmek teszik lehetővé az életszínvonal gyors emelkedését és az életkörülmények javítását, valamint az oktatás, a tudomány, a kultúra, az egészségügy, a szociális juttatások és nem utolsó sorban a gazdaság fejlesztését is. Az euró 2009-es bevezetése azért prioritás, mert a közös EU-fizetőeszköz stabilabb árfolyamot jelent, s ezáltal kiküszöbölhetők az árfolyamingadozásokból származó veszteségek. Az euró használata kizárja továbbá az árfolyam-ingadozásoknak az európai pénzügyi unió országai közötti kereskedelemre és idegenforgalomra gyakorolt hatását, egyszerűsíti a felek közötti elszámolásokat, valamint kiküszöböli a valutaátváltási költségeket. S végül, de nem utolsó sorban, a közös valuta nincs annyira kitéve a spekulánsok támadásának, mint egy kis ország nemzeti valutája. A munkahelyteremtés
Az MKP egyetért a módosított Lisszaboni stratégiában megfogalmazott európai uniós elvárással, hogy csak a tudásalapú gazdaság létrehozása teszi lehetővé az unió országaiban a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedést, s ezért támogatja azt. A tudásalapú gazdaság innovációs képességének kialakítása feltételezi, hogy a politika kiemelt figyelmet fordítson a tudomány, a kutatásfejlesztés, az oktatás, a foglalkoztatás, a társadalom informatizálása és a vállalkozói környezet gyors és hatékony fejlesztésére. Biztosítani kell továbbá, hogy mindezek a törekvések környezet- és energiakímélő, modern technológiák és termékek gyártásában jelenjenek meg. Az MKP már a 2002-es választási programjában indítványozta, hogy a kormányzati gazdaságpolitikának az eddig alkalmazott ágazati fejlesztési stratégiáról át kell térnie a régiófejlesztési stratégiára. Ez alapvető szemléletváltást jelent. Lényege abban rejlik, hogy a gazdaságpolitika
14
nem egyes, úgynevezett húzóágazatok fejlesztésére koncentrál, hanem az elmaradott, illetve leszakadt, strukturális gondokkal küzdő régiók fejlesztését, felzárkózását és dinamikus, hosszú távon fenntartható fejlődését ösztönzi és támogatja. Tudatosítani kell, hogy a gazdasági tevékenység – s így a gazdaságfejlesztés is – mindig térben és időben történik, ezért ha a régiók gazdaságát fejlesztjük, akkor egyben az ország egészét is fejlesztjük. A vázolt fejlesztési stratégia fontos szerepet szán a regionális és helyi önkormányzatoknak. Rájuk hárul a „gazda” szerepe a régiókban. A régiófejlesztésen alapuló gazdaságfejlesztési stratégia hozadéka, hogy a régiók szellemi, természeti, földrajzi, anyagi és tőkeforrásainak, valamint a bennük rejlő komparatív előnyöknek a hasznosítására épül. Alapvető követelménynek számít a régiók gazdasági szerkezetének diverzifikálása, többágazatúvá alakítása azért, hogy az esetleges konjunkturális változások ne rendíthessék meg alapjaiban a régió gazdaságát s általa a lakosság életszínvonalának, életkörülményeinek az alakulását.
Gazdaságpolitikai célok, feladatok és megoldási javaslatok A gazdasági növekedés gyorsítása. Az államháztartás konszolidálása, valamint a gazdaság növekedési tényezőinek pozitív alakulása megteremtette a lehetőségét annak, hogy a következő választási ciklusban az éves gazdasági növekedés mértéke 5-6% körül alakuljon. Ez megfelel Szlovákia gazdasági potenciális termékének. A gazdaság növekedését elsősorban az export, valamint a lakossági fogyasztás és a tőkeberuházások növekedése hajtja. Továbbra is ügyelni kell, hogy az exporté legyen a fő szerep, és csökkenjen a közületi fogyasztás aránya. A gazdaság bővítéséhez és fejlesztéséhez szükséges beruházások fő forrása – a hazai tőkeberuházásokon kívül – továbbra is a külföldi tőke lesz. Ezek a beruházások fogják legnagyobb mértékben növelni a szlovák gazdaság termelékenységi szintjét, mely a választási ciklus végére meghaladhatja az 5%-os növekedési rátát. A gazdasági szerkezet modernizálása. A gazdasági szerkezetváltás állandó folyamat, amely a változó piaci igényeknek megfelelően alakítja a gazdaság szerkezetét. Ebben a folyamatban néhány törvényszerűség érvényesül, melyet a gazdaságpolitikának respektálnia kell, ha hosszú távon fenntartható gazdasági növekedést akar biztosítani. Ilyen változások például a mezőgazdaság részesedésének csökkentése a bruttó hazai terméken belül, de csökken a részesedése az ipari szektornak is, míg a szolgáltatások részaránya dinamikusan nő. Az ipar szerkezetét érintő, a konkurenciaképességet és a hatékonyságot növelő változás a kevesebb nyersanyagot és energiát, de magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek növekvő részaránya. Ezeket a tendenciákat figyelembe véve kell a gazdaságpolitikának támogatni a gazdasági szerkezet modernizálását, azaz növelni kell az alacsony nyersanyag- és energiaigényű, de magas hozzáadott értéket képviselő termékek gyártását, valamint a BHT-n belül növelni kell a szolgál-
15
tatások súlyát. A szolgáltatások között kiemelten kezelendő az idegenforgalom, ehhez Szlovákia kitűnő természeti és egyéb adottságokkal rendelkezik. Megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a gyógyturizmus, a vidéki, illetve az ökoturizmus fejlesztésének. További fontos, mihamarabb fejlesztendő szolgáltatási terület a társadalom informatizálása. Az energiaellátás és -hasznosítás. Az energiapolitikában az MKP az energiatakarékos technológiák és termékek gyártását és használatát, vagyis az energiatakarékos gazdálkodást támogatja. Fontosnak tartjuk az energiahordozók (nyersolaj, földgáz) beszerzési forrásainak diverzifikálását, valamint az ország tárolókapacitásainak bővítését. A jövő szempontjából fontosnak tartjuk továbbá, hogy az üzemanyagok előállítása, az áramtermelés és a hőszolgáltatás területén folyamatosan bővüljön az alternatív energiaforrások felhasználása. Munkahelyteremtés. A gyors gazdasági növekedés velejárója a tőkeberuházások növekedése s az ezzel járó munkahelyteremtés. Ennek következtében 2005-ben 2,1%-kal nőtt a foglalkoztatottak száma, a választási ciklus végéig évi 1,0–2,0 %-os növekedéssel lehet számolni. Ilyen növekedés mellett a 2005-ös 16,2%-os munkanélküliségi szint a választási időszak végére (2010-re) 10–11%-ra csökkenne. Az MKP szerint ez még mindig elfogadhatatlanul magas munkanélküliségi ráta lenne, amit orvosolni kell. A gazdaságilag elmaradott, illetve leszakadt régiókban a munkanélküliség mértéke meghaladja a 20%-ot. E területeknek a fejlett régiókhoz történő felzárkóztatása és ezáltal a munkanélküliség csökkentése két hosszú távú feladat megoldását feltételezi. Az első a lakosság általános és szakmai képzettségi szintjének jelentős emelése, a második a közlekedési (közút, vasút stb.) és az egyéb infrastruktúra (vízvezeték-, gázvezeték-, villany-, szennyvízcsatorna-hálózatok, szennyvíztisztítók és szemétlerakatok) kiépítése. A jól képzett munkaerő és a szükséges infrastruktúra megléte ösztönzi és vonzza a hazai és a külföldi tőke letelepedését az adott térségekben. Az említett objektív feltételek hiányát nem lehet máról holnapra megoldani, mivel mindkét feladat kezelése nagyon időigényes. Az MKP mindezek dacára eltökélt: ha ismét kormányzati tényező lesz, arra törekszik, hogy az egyes régiók fejlesztésének gyorsításával, munkahelyteremtéssel jelentősen csökkentse a munkanélküliséget. Ezt EU-források, valamint külföldi és hazai működőtőke bevonásával és letelepítésével kívánja megoldani. A bérek és az életszínvonal növekedése. Az elmúlt két évben a gazdasági növekedés fontos tényezőjévé vált a lakossági fogyasztás emelkedése, melyet a háztartások jövedelmének növekedése tett lehetővé. Ezt elsősorban a reálbérek, a szociális és egyéb juttatások reálértékének a növekedése és az infláció leszorítása tette lehetővé. (2004-ben a reálbérek növekedése 6,2%-os, 2005-ben pedig 6,3%-os volt). Örvendetes, hogy a reálbérek növekedése következtében nőni kezdett a lakossági megtakarítások mértéke is. A fenti folyamatok következtében növekedés tapasztalható a háztartások tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságában és az 1000 főre jutó lakások számában is. A várt magas gazdasági növekedés a választási ciklus éveiben lehetővé teszi a reálbérek évi 3,5–4,5%-os növekedését, s annak függvényében a lakosság életszínvonalának növekedését is.
16
Az infláció mérséklése. Az államháztartás pénzügyi konszolidálása, valamint az energiahordozók területén a korábban támogatott árak felszabadítása (ami szintén lakossági áldozatokkal járt) lehetővé tette az infláció mértékének jelentős csökkentését. Ezt bizonyítja, hogy míg 2004-ben a pénzromlás mértéke 7,5%-os volt, addig ez 2005-ben 2,7%-re csökkent, a prognózisok szerint 2006-ben 2,5% lesz. Az ezután következő években az infláció mértéke vélhetően 2,0% körül alakul. Ennek feltétele, hogy nem növekszenek drasztikusan a világpiaci energiaárak. Az infláció alacsony szinten tartása rendkívül fontos a lakosság számára is, mivel annak mértéke határozza meg a bérek és a fizetések, valamint a megtakarítások reálértékét. A költségvetési hiány csökkentése. Az MKP támogatja Szlovákia 2009-re tervezett belépését az eurózónába, tehát azt, hogy a szlovák nemzeti valutát 2009. január 1-jével az Európai Unió közös valutája, az euró váltsa fel. A közös valuta bevezetése egész sor feltétel teljesítését követeli meg. Közülük legfontosabb a költségvetési hiány alacsony szinten tartása. Konkrétan ez annyit jelent, hogy a belépés előtti két évben a hiány nem haladhatja meg a BHT 3%-át. Ez azért fontos, mert a magas költségvetési hiány finanszírozása általában növeli az államadósságot, inflációgerjesztő hatása van, elvonja a gazdaságtól a hitelforrásokat, növeli a kamatlábat, rontja az ország hitelminősítését stb. Az alacsony költségvetési hiány ezért nemcsak az euró hazai bevezetése szempontjából fontos, hanem a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedés feltétele is. Az MKP támogatja a 2010-ig tartó időszakra vonatkozó szlovák konvengerciaprogramban vállalt, a költségvetési hiány csökkentését célzó elképzeléseket, miszerint 2007-re a költségvetési hiány, beleértve a nyugdíjreform hatását is, a BHT 3%-ára, a választási ciklus végére (2010-re) 1% alá csökkenjen. A fizetési mérleg alakulása. Az autóexport időleges csökkenése következtében fellépett átmeneti fizetésimérleg-romlás a 2005-ös évben 8,6%os szinten kulminált, az export növekedésével azonban fokozatosan visszaáll a kiindulási szintre. A következő években – főleg a külföldi működőtőke beáramlása és a most épülő autógyárak majdani exportja következtében – a fizetési mérleg a választási ciklus végére egyensúlyi állapotba fog kerülni, vagyis nullszaldós lehet. Ennek a fontos mutatónak az alakulását is veszélyeztetné a világpiaci energiaárak jelentős növekedése. A külföldi adósságállomány alakulása. Szlovákia bruttó államadóssága az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt, elérte a 17,6 milliárd USD-t, ami a bruttó hazai terméknek mintegy a 38,5%-át teszi ki. Az ország nettó, azaz a külföldi kinnlevőségekkel csökkentett adósságállománya viszont csupán 1,47 milliárd USD, ez a BHT értékének 3,3%-a, vagyis nem veszélyezteti az ország makrogazdasági stabilitását. A következő években is kiemelt feladatként kell kezelni az államadósság csökkentését. A kis - és középvállalkozások támogatása. A kis- és középvállalkozások fontos szerepet játszanak a fogyasztói igények kielégítésére szolgáló áruk és szolgáltatások kínálatának létrehozásában és bővítésében. Ezek a vállalkozások a nagyvállalatok beszállítóiként is fontos és folyamatosan bővülő szerepet játszanak. A kis- és középvállalkozások hozzák létre a BHT jelentős részét, és hasonló szerepet töltenek be a lakossági foglalkoztatásban is.
17
A meglevő magas munkanélküliség csökkentésében, vagyis az új munkahelyek létrehozásában ennek a vállalkozói csoportnak lesz meghatározó szerepe, ezért az MKP támogatni fogja alapításukat, megerősödésüket és növekedésüket. A támogatási eszközök között a grant típusú támogatással kockázati tőkéhez jutást, kamattámogatásokat és hitelgaranciák folyósítását, szaktanácsadás nyújtását és az intézményi háttér létrehozását értjük. Az MKP támogatja a szövetkezeti vállalkozások minden formáját, tehát az ipari, a fogyasztási, a lakás-, a mezőgazdasági, az értékesítési stb. szövetkezetek létrejöttét és működésüket. E vállalkozási forma fontosságát elsősorban a szövetkezeti mozgalom lényegében, a tagság számára nyújtott szolgáltatásokban látjuk. A vállalkozói környezet továbbfejlesztése. A gazdasági teljesítmény, a versenyképesség és a hatékonyság növelése, a vállalkozások létrejötte és megerősödése érdekében tovább kell fejleszteni a vállalkozói környezetet, illetve annak egyes elemeit. Indokolt az adóterhek és a társadalombiztosítási járulék további csökkentése, a jogi feltételek és szabályok egyszerűsítése és áttekinthetőségük növelése, a jogbiztonság és a jogérvényesítés feltételeinek javítása, a korrupció visszaszorítása stb. Az MKP egyetért a megvalósított adóreformmal, és továbbra is támogatja azt. Lehetőséget lát viszont a jelenlegi 19%-os egykulcsos jövedelemadó 2%-os csökkentésére, ami a vállalkozókon kívül a munkavállalók esetében is növelné az általuk felhasználható jövedelmeket. A foglalkoztatás növelése és az úgynevezett feketemunka visszaszorítása érdekében jelentősen csökkenteni kell a munkaerő alkalmazásához kötődő, a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulékok mértékét is. A fogyasztóvédelem továbbfejlesztése. Támogatni fogjuk a fogyasztóvédelem intézményi hátterének fejlesztését és a fogyasztói jogok hatékony érvényesülését. A fogyasztóvédelem érdekében támogatni fogjuk a hálózati ágazatok piacán történő liberalizációs lépéseket. A privatizáció befejezése. A privatizáció, a gazdasági rendszerváltás legfontosabb folyamata, zömében már lezajlott. Az állami vagyonból megmaradt, privatizálásra szánt vagyontárgyakat az új kormánynak a választási ciklus elején magánosítania kellene.
18
4. Dinamikus régió– és vidékfejlesztést Pozsony kivételével a szlovákiai régiók gazdasági fejlettségi szintje nem éri el az EU-átlagot, ezért szükséges, hogy az állam a regionális és a települési önkormányzatokkal együttműködve célzott, tudatos és hosszú távon fenntartható régiófejlesztési politikát folytasson. Önmagában a régiók közötti gazdasági különbségek nem tekinthetők csak Szlovákiára jellemző jelenségnek, hiszen például Nagy-Britanniában vagy Franciaországban az egyes régiók közötti gazdasági különbségek arányaiban nagyobbak, mint Szlovákiában, ez azonban természetesen nem jelentheti, hogy a problémát semmisnek tekintjük. Ellenkezőleg. A szlovákiai régiók gazdasági fejletlenségét részben strukturális hiányosságok, részben a humán erőforrások hiánya, alacsony hozzáadott értéket produkáló gazdaság, részben pedig az országhatárok korlátozó volta okozza. Ezért a régiófejlesztési politikának komplex módon kell megközelítenie a problémát, a segítségnek pedig koncentrált formában, strukturálisan és regionálisan célzottan kell megjelennie. A segítség anyagi hátterét az érintettek saját forrásai, a települési, megyei és állami költségvetés, de döntő többségben az Európai Unió támogatása jelenti majd. Szlovákia esetében ez 2007 és 2013 között mintegy 500 milliárd koronát jelent. Két fő problémát látunk: az alapvető jellegű infrastrukturális beruházások hiánya, valamint a tudásalapú gazdaság és az ehhez szükséges humán erőforrások alacsony szintje. A régiófejlesztési politikának e kérdésekre kell hatékony választ adnia. Egyértelmű, hogy jól kiépített közlekedési infrastruktúra nélkül egyetlen régió sem képes kiaknázni belső lehetőségeit. Ezért az MKP szorgalmazza a gyorsforgalmi és autópálya-hálózat kiépítését, mely tartalmazza a Pozsony–Nyitra–Zólyom–Losonc–Kassa szakaszt, a Pozsony–Dunaszerdahely–Érsekújvár–Léva–Losonc szakaszt, a Kassa és Miskolc közötti autópályát, valamint az Ipolyság és Párkány között Budapest felé vezető, észak-déli gyorsforgalmi út kiépítését. Ugyancsak fontosnak tartjuk az egyes régiókból a gyorsforgalmi utakhoz és autópályákhoz vezető első osztályú utak, elkerülő szakaszok kiépítését. A cél, hogy minél több régió számára válhasson 15–20 perc alatt elérhetővé valamely autópálya, gyorsforgalmi vagy első osztályú út. Egy-egy régió fejlettségének és beruházásfogadó képességének fontos feltétele a megfelelő ivóvízhálózat, a szennyvíz-elvezetési és szennyvíztisztítási kapacitások megléte, a kommunális hulladék osztályozott gyűjtésének, újrahasznosításának és esetleges tárolásának megoldása, de nem elhanyagolható a levegő, az erdők, a mezők, a közterületek tisztasága sem. Célunk, hogy folytatódjon a Somorján, Galántán, Vágsellyén, Nagykürtösön, a Bodrogközben és az Ung-vidéki régiókban már elkezdett ISPA-projektek sora, elsősorban azokban a térségekben, ahol e probléma a beruházások komoly akadálya. Ugyancsak komoly figyelmet kívánunk fordítani a nagyberuházások vonzásköréből kieső kistelepülések problémáinak megoldására, elsősorban a Környezetvédelmi Alap segítségével.
19
A régiók és települések infrastrukturális hiányosságai között kiemelt helyen szerepel az iskolaépületek, kulturális létesítmények, szociális és egészségügyi intézmények elavult volta, mely magas fűtési, üzemeltetési és karbantartási költségeket jelent. Ezért lényegesen növelni kívánjuk az erre a célra szánt keretösszeget. Célunk, hogy 2008-ig megvalósuljon vagy szerződésileg biztosítva legyen az alap- és középiskolai hálózathoz tartozó épületek komplex felújítása. Ez jelenti az épületek modern hőszigetelését, a nyílászáró szerkezetek cseréjét, a tető felújítását vagy cseréjét, a fűtés modernizálását és cseréjét, valamint a berendezés és felszerelés felújítását. Mindezen intézkedések megvalósításával az épületek üzemeltetési költségét kb. 40 százalékkal lehet csökkenteni. Az így megtakarított összeget az önkormányzatok az oktatás színvonalának emelésére fordíthatják. Hasonló céljaink vannak a kulturális intézmények és a szociális, valamint egészségügyi létesítmények felújítása terén is. Külön források állnak majd rendelkezésre a kistérségi, kistelepülési fejlesztésekre, mely kereten belül lehetőség nyílik a helyi úthálózat és közterületek felújítására, az idegenforgalmi jellegű beruházásokra. Programunk része az egyes városrészek és lakótelepek revitalizációja, felújítása is, mely tartalmazza a lakások komplex hőszigetelését, a közterületek emberbaráttá tételét és modernizációját, az utak és járdák javítását, közösségi házak építését, az ott élők életét javító szociális, kulturális programokat és több más, az életminőséget közvetlenül és közvetetten befolyásoló intézkedést. A program anyagi fedezetét az ott élők saját forrásai, a városi és állami költségvetés, valamint az uniós pénzek jelentik majd. Ezáltal emelkedik az ott élők életminősége és természetesen lakásaik, tulajdonuk piaci értéke is. Tovább kívánjuk növelni az elmaradottabbnak számító régiókban létrejött régiófejlesztési ügynökségek, euroregionális társaságok és közösségi, kistérségi kezdeményezések támogatását. Meggyőződésünk, hogy ezek kiterjedt és jól működő hálózata jelentősen hozzájárul az adott régióban az életminőséghez, a pályázatíró képességekhez és a saját belső lehetőségek kiaknázásához. Az állami és megyei terveknek összhangban kell lenniük a helyben élő közösségek szándékaival és természetes igényeivel. Az alapvető infrastrukturális ellátottság (közlekedési, környezetvédelmi, kistérségi és helyi viszonylatban) természetesen csupán alapfeltétele egy-egy régió fejlettségének, kevés azonban ahhoz, hogy ott hosszú távon gondolkodó, tartós munkahelyeket teremtő beruházások jelenjenek meg. Ennek elengedhetetlen feltétele a humán erőforrásokba való átgondolt beruházás, valamint a tudásalapú gazdaság megerősödésének elősegítése. Ezért programunk tartalmazza az oktatás színvonalának jelentős emelését és a piac igényeihez igazodó oktatási rendszer kiépítését, a megfelelő szintű, egész életen át tartó tanulás rendszerének bevezetését, rugalmas munkaerő-átképzési rendszert és az oktatás minőségellenőrzését. Kiemelt fontosságúnak tartjuk a regionális kutatási, innovációs központok támogatását, a közszolgáltatások elektronizációját, az e-governmentet, a vidéki internet-hozzáférés fejlesztését és az egészségügyi intézmények által nyújtott szolgáltatások színvonalának emelését. Az ezzel kapcsolatos intézkedések elsődleges forrása az Európai Unió strukturális alapjaiból származna. Külön téma a társadalmilag leszakadt roma telepeken élők életkörülményeinek javítása, természetesen az ott élők aktivitását is feltételezve. Szeretnénk megszakítani az ott születő gyermekek eddig szükségszerűnek látszó leszakadási életpályáját, ezért programunk van a roma telepek infrastruktúrájának kiépítésére, bérlakások, közösségi házak és szociális programok megvalósítására. A feladat többgenerációs erőfeszítést igényel, de ennek hiányában tovább növekedne a szociálisan leszakadt, a munkaerőpiac szempontjából értéktelen rétegek aránya.
20
Dél-Szlovákia hátrányos helyzetű régióit az elmúlt évtizedekben külön is sújtotta a szlovák–magyar határ létezése, mely egykor virágzó térségeket választott ketté és döntött szegénységbe. A határon átívelő együttműködés támogatásával, hidak, utak építésével, a határok légiesítésével, a tőke és a munkaerő szabad áramlásának biztosításával azt szeretnénk elérni, hogy újraéledjenek az évtizedekkel ezelőtt államhatárok által megosztott régiók, s hogy választóink ismét természetes, virágzó régiók büszke lakosai lehessenek. Szorgalmazzuk a komáromi Duna-híd és az Ipoly-hidak megépítését. A Magyar Koalíció Pártja régiófejlesztési programja tehát a helyi cselekvésre és igényekre épülő komplex program, mely lehetővé teszi a térségek belső erejének és lehetőségeinek kiaknázását, beruházások tartós megtelepedését, az életszínvonal, a foglalkoztatottság növelését. Tudatában vagyunk természetesen annak, hogy hosszú távú folyamatról van szó, melynél gyors eredményre nem lehet számítani. Amint azonban azt Írország és Finnország példája mutatja, a világos jövőképpel rendelkező régiófejlesztés párosítva az egészséges makrogazdasági fejlődéssel és felelősségteljes kormányzati hozzáállással 10–15 év alatt jelentős, európai szemmel nézve is érzékelhető változást eredményez. Ez a Magyar Koalíció Pártjának hosszú távú célja. Szlovákia területének 86%-a vidéki jellegű térség, az ország lakosságának 45%-a él vidéken. A vidéki térségek fejlesztése ezért nem különíthető el az ország általános fejlődésétől, tekintetbe kell vennie az egyes térségek specifikumait. Alapvető fontosságú, hogy a vidékfejlesztési politika nem egy centralizált és uniformizált rendszer legyen, hanem az alulról jövő életképes kezdeményezések serkentését és azok hatékony támogatási rendszerének működtetését célozza. A hatékony vidékfejlesztés alapvető feltételének tekintjük azt, hogy a vidéken működő valamennyi szereplő együttműködjön. Az önkormányzatok, a vidéki civil társadalom, valamint a vállalkozói szféra hatékony összjátéka jelenti a legbiztosabb utat a fejlődéshez, mégpedig a helyi természeti és egyéb adottságokra támaszkodva, jelentős külföldi beruházások szüksége nélkül. Figyelembe kell venni, hogy a vidéki gazdaság gerincét a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, valamint az erdőgazdálkodás képezi, ezért fontos ezen ágazatok versenyképességének növelése. Célunk a vidéken élő lakosság megtartása, elöregedésének megállítása és életszínvonalának jelentős növelése:
Ezen belül fontos: a helyi adottságok, erőforrások kihasználása révén a vidéki gazdaság fejlesztése. Támogatni kell az olyan munkahelyteremtő tevékenységeket, mint a vidéki turizmus, a hagyományos mesterségek ápolása vagy helyi különlegességek előállítása; a települési infrastruktúra fejlesztése (helyi utak, vízvezeték stb. építése), a szociális és szolgáltatói hálózat bővítése; különleges támogatási programok kidolgozása az ezer lakosúnál kisebb falvak számára (pályázat); a helyi csoportok (agrárönkormányzat, helyi önkormányzat, vállalkozói szféra, civil szervezetek, kistermelők, kertészek, méhészek, halászok, vadászok stb.) bekapcsolása a vidéki politika formálásába és végrehajtásába, az ezen az elven működő EU-s támogatási program – az ún. LEADER-kezdeményezés bevezetése;
21
22
hogy a vidékfejlesztés terén érvényesüljön a mezőgazdaság gazdasági és szociális funkcióinak együtthatása, a többi közigazgatási szférával való szoros együttműködése a vidéki lakosság életszínvonalának (az egészségügyhöz, iskoláztatáshoz, kultúrához stb. való jobb hozzáférhetőség) növelése érdekében; az ágazat gazdasági és szociális stabilitásának alapja a földtulajdon rendezése, mégpedig olyan módon, hogy a föld az állampolgárok tulajdonába kerüljön. A jövő szempontjából fontosnak tartjuk az életképes mezőgazdaság, élelmiszeripar és erdőgazdálkodás megőrzését, annak érdekében, hogy reagálni tudjunk a változó gazdasági, klimatikus és egyéb feltételekre.
5. Hatékony mezőgazdaságot A mezőgazdaság nem tekinthető pusztán gazdasági ágazatnak, jelentősége nem mérhető kizárólag az ország hazai össztermékében való részesedésével. A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdészet szerves része kultúránknak, hagyományainknak, polgáraink életstílusának. Szlovákia 86%-ban vidéki jellegű ország. A területén található 2891 település közül 2753 falu, ebből 1945-ben a lakosok száma nem éri el az 1000 főt. Szlovákiában 2 400 000 ember él vidéken, azaz az összlakosságnak 45%-a. Hangsúlyoznunk kell, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdészet továbbra is jelentős szerepet tölt be az ország legelmaradottabb vidéki térségeiben. Tekintettel e térségek adottságaira, valamint az Európai Unió adta sokrétű támogatási lehetőségekre, az agrárium jelentősen hozzájárulhat e régiók további fejlődéséhez. Az agrárium szerepe a táj kulturált jellegének, a gazdasági és társadalmi stabilitásnak megőrzése szempontjából meghatározó. A szépen megművelt táj alapvető feltétele az idegenforgalom fejlődésének, a túlzott gazdasági nyomás azonban negatív hatással lehet a környezetvédelemre, illetve az élelmiszerbiztonságra. A vidéki térségek további fejlődése szempontjából alapvető fontosságú az európai források felhasználása. Az előző vezetés által hátrahagyott lemaradások ellenére az MKP vezette Földművelésügyi Minisztériumnak rekordidő alatt sikerült létrehoznia mindazon mechanizmusokat, melyek az EU-források lehívásához szükségesek – gondolunk itt elsősorban az Agrárkifizető Ügynökség létrehozására és működtetésére. Olyan rendszert alakítottunk ki, amely valamennyi gazdálkodó számára hozzáférhetővé teszi az agrártámogatásokat. Ennek köszönhetően 2002-höz képest 300%-kal nőtt a támogatást igénylők száma. A szántóföldi növények után járó támogatás összegét 500 Sk/ha-ról 4718 Sk/ha-ra emeltük. Az ágazaton belül a munkatermelékenységet 15,6%-kal sikerült növelnünk, az átlagbéreket pedig 17,5%-kal emeltük. Tizenöt év után nyereségessé tettük az agráriumot: az ágazaton belül működő vállalatok 86%-a nyereséget termel. Ez többmilliárdos bevételt jelent az agrárium és a vidék számára. A 2007-ben kezdődő új EU-s költségvetési időszakban még több pénz van előirányozva a mezőgazdaság és a vidék támogatására. Ezért kulcskérdés, miként kerül szétosztásra ez a forrás, és sikerül-e biztosítani teljes felhasználását.
Az agrárium és a vidék fejlődése szempontjából alapvető fontosságú: A mezőgazdaság és az élelmiszeripar gazdasági helyzetének fejlesztése az ágazat technikai és technológiai színvonalának javítása által. Az agrárpolitika szempontjából kulcsfontosságú lesz az, sikerül-e megőrizni ennek az ágazatnak az Európai Unión belüli versenyképességét. Ennek érdekében szükséges a nemzeti kiegészítő támogatások megfelelő szinten tartása mindaddig, amíg a közvetlen EU-kifizetések összege el
23
nem éri a régi (15-ök) tagországok szintjét (2013). Ezen kívül olyan célzott támogatási programok kidolgozására van szükség, amelyek az egyes régiók természeti adottságait, termelési feltételeit, valamint feldolgozási kapacitásait veszik alapul. Meggyőződésünk, hogy a vidékfejlesztést a régiók helyi, sokszor nagymértékben kihasználatlan természeti és egyéb adottságaira kell alapozni. Csupán így érhető el hosszú távon a vidéki térségek fellendülése, új munkahelyek létrejötte és az itt élő lakosság életszínvonalának fenntartható fejlődése. Az agrárpiacok hatékony működése érdekében továbbá támogatjuk, hogy kiegyensúlyozott kapcsolat alakuljon ki a termelők, a feldolgozóipar és a kereskedelem között.
Mindezek érdekében szükséges: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar technikai és technológiai színvonalának javítása; az intenzív termelést folytató térségek hatékony támogatása; új raktárkapacitások kialakítása, elsősorban a termelőknél (az intervenciós felvásárlás rugalmasabb működése érdekében); az állattenyésztés támogatása hazai forrásokból, valamint az agrárpiac stabilizálása által; a szőlészet és borászat fejlesztése, a szőlőültetvények felújításának gyorsítása; az agrártermények élelmiszer-ipari feldolgozásának bővítése; a halgazdaság és a halfeldolgozó ipar fejlesztése; a környezetbarát gazdálkodás és az állatjólét biztosítása; az ökológiai termelés támogatása; a földpiac hatékony működésének beindítása az ország egész területén a Szlovák Földalap bevonásával (vétel, eladás); a gazdák szélesebb körű bevonásával az öntözőberendezések hatékony működtetésének megoldása.
Egészségügyi szempontból biztonságos és jó minőségű élelmiszerek Az egészséges életmód alapja a biztonságos és jó minőségű élelmiszerek fogyasztása. Ezért fokozott figyelmet fordítunk az élelmiszerekre, mind a feldolgozási, mind pedig az értékesítési szakaszban. Gondoskodunk arról, hogy a fogyasztó elfogadható áron, minden esetben megfelelő minőségű árut kapjon a pénzéért. Megengedhetetlen, hogy az üzletláncok közötti versenyre a fogyasztó fizessen rá. Ennek érdekében már a parlament elé terjesztettük indítványunkat, mely szerint a jelenlegi egymillióról ötvenmillió koronára emelnénk az üzlethálózatra kiszabható bírságot, amennyiben súlyos visszaélésre derül fény. Javasoljuk továbbá a „háromszor és elég“ elv bevezetését, amelynek értelmében végleges bezárásra kerülne az az élelmiszer-eladóhely, ahol egy éven belül háromszor találnak súlyos hiányosságokat az ellenőrök.
24
Ugyancsak fontosnak tartjuk a hazai élelmiszeripar támogatását, hiszen csak itt tudjuk biztosítani a teljes termelési folyamat ellenőrzését a szántótól és a mezőtől egészen a fogyasztóig.
Mindennek érdekében: még hatékonyabbá kívánjuk tenni a teljes élelmiszer-gyártási folyamat felügyeletét; az élelmiszer-forgalmazás ellenőrzésében hatékonyabban együttműködünk a fogyasztói szervezetekkel; támogatni fogjuk az élelmiszeripar szerkezeti és műszaki átalakulását; fejlesztjük a biotermesztést, szándékunk az, hogy az összes megművelt terület 10%-ára terjedjen ki ez a módszer.
Megújuló energiaforrások Világméretű trend a megújuló energiaforrások egyre gyakoribb alkalmazása. A hazai feltételek között az alternatív energiaforrások hasznosítása rendkívül sokrétű fejlődési lehetőséget kínál nemcsak az agrárium, hanem a vidéki térségek számára is, hiszen ennek az új ágazatnak a megjelenése többek között új munkahelyek létesítését jelentheti. Nem elhanyagolható az sem, hogy ilyen módon csökkenthető az országnak a külföldi energiaforrásokra való ráutaltsága. Szlovákia esetében az ország energiaszükségletének 15%-a állítható elő mezőgazdasági és erdészeti eredetű alternatív forrásokból. Terveink között szerepel, hogy 2013-ig az összes termőföld 10%-án termelünk energiahordozókat e rendkívül perspektivikus és dinamikusan fejlődő új ágazat számára. Ennek érdekében fontos:
az alternatív energiahordozók előállításának növelése, a termesztési technológiák és hatékonyságuk növelése; a megújuló energiaforrásként alkalmazható termények és fafajták termelési és támogatási feltételeinek meghatározása; a biomassza hőtermelési, valamint gabonaszárítási célú felhasználásának népszerűsítése, egyéb gazdasági ágazatokban való szélesebb körű hasznosításának támogatása; az alternatív energiaforrásokat hasznosító technológiák támogatása.
A földtulajdon rendezése
25
A földtulajdonjog hatékony érvényesülésének és a vidéki térségek hosszú távú gazdasági fejlődésének feltétele a földtulajdon-viszonyok rendezése. A rendezetlen földtulajdon-viszonyok ugyanis rendkívül megnehezítik a földpiac beindulását, illetve az új beruházások megvalósítását (lásd KIA-ügy). Tiszta földtulajdon-viszonyok nélkül tehát nincs hosszú távú fejlődés, a rendezett földtulajdon viszont hozzájárul a vidéki lakosság megtartásához, valamint életszínvonalának emelkedéséhez. Ennek érdekében célunk, hogy: 2011-ig az ország egész területén fejeződjön be a földnyilvántartási jegyzék megújítása, meggyorsuljon a területrendezés folyamata, amely a földtulajdon hatékony érvényesülésének végső feltétele, megszűnjön a földtulajdon jelenlegi szétaprózottsága; támogassuk a földrészletek megfelelő térbeli és funkcionális elrendezését; a magángazdaságok segítése érdekében szorgalmazni fogjuk a jogi és természetes személyek földtulajdon-szerzésének korlátozását 300 hektáros felső határ megszabásával; véghezvigyük az ismeretlen tulajdonosú földeknek a települési önkormányzatok tulajdonába történő átadását, ez ugyanis rendkívül fontos a települések további fejlődése szempontjából.
Erdőgazdálkodás Erdeink jelentős részét képezik természeti örökségünknek, ezért a fakitermelésen kívül figyelnünk kell az erdők tájképző, ökológiai és egyéb funkcióira is. Folytatni kívánjuk a megkezdett erdészeti reformot, melynek köszönhetően az ország erdőterületének 50%-án gazdálkodó, évekig veszteséges Állami Erdészeti Vállalatból nyereséges és jól működő vállalat lett. Az erdőgazdálkodás gazdasági hatékonyságának növelése mellett azonban szándékunk:
26
a fenntartható erdőgazdálkodás támogatása, az erdőgazdálkodási tervek (LHP) kidolgozásának folyamatos liberalizálása, garanciaalap létrehozása természeti katasztrófák (erdőtűz) esetére, a biomasszaként hasznosítható fafajták termelésének támogatása.
6. Védett környezetet A megfelelő környezeti feltételek biztosítása, a környezetvédelmi elvek alkalmazása – a társadalmi fejlődés ökologizációja – napjainkban már nemcsak kívánság, hanem a jólét és az egészséges élet biztosításához szükséges alapfeltétel. Ez érvényes megfordítva is: a környezeti problémákkal küzdő társadalmak gazdasági, szociális, kulturális és egészségvédelmi téren is válságban vannak. A Magyar Koalíció Pártja ezért kitüntetett figyelmet szentel a gazdasági, szociális és környezeti feltételek harmonizációját jelentő fenntartható fejlődésnek. Ez annál is inkább megalapozott törekvés, mivel Szlovákia egyes régiói – ide tartozik Dél- és Kelet-Szlovákia is – mind gazdasági, mind környezeti szempontból még mindig jelentős lemaradással küzdenek. E régiók felzárkóztatásához hathatós politikai és gazdasági támogatásra van szükség. A környezeti gondok megoldására fordítható anyagi keret sajnálatos módon a világon mindenhol szűkre van szabva. Ez annak ellenére is így van, hogy a környezeti infrastruktúra hiánya vitathatatlanul károsító hatással van az emberi egészségre, egyértelműen gátolja egyes régiók és települések gazdasági fejlődését, fékezi a tőkebeáramlást, gyengíti a versenyképességet. Az MKP egyik alapvető célja tehát, hogy nyomatékosan sürgesse a régiók ilyen nemű lemaradásainak felszámolását, hogy messzemenően támogassa a környezetvédelmi beruházásokat, amelyek hiánya éppen a dél- és kelet-szlovákiai járásokban a legégetőbb probléma. Ez a hiány nagymértékben felelős azért, hogy ezekből a járásokból elvándorol a legproduktívabb lakosság, azok, akik már a kornak megfelelő kényelmesebb életre, komfortra vágynak. Ez a járások elnéptelenedését és elöregedését, ezáltal a hanyatlását eredményezi. Az MKP politikája ezeket a komoly gondokat a legutóbbi két választási időszakban számszerűleg kimutatható mértékben enyhítette, több mint 2,8 milliárd korona jutott a dél-szlovákiai járásokra; ez a támogatás a kilencvenes évekhez képest lényegesen több környezeti beruházás formájában jelent meg ezekben a régiókban. Számtalan nagy és kisebb környezetvédelmi beruházás valósult meg Szenctől és Galántától kezdődően Dunaszerdahelyen és Rimaszombaton keresztül Királyhelmecig és Szirénfalváig. Egyértelmű, hogy ilyen mértékű fejlődés csak úgy valósulhatott meg, hogy az MKP kormányon volt. Külön ki kell emelni, hogy főleg az MKP jóvoltából „éledt újjá” a Környezetvédelmi Alap, amely főleg a kistelepülések beruházási gondjain segít, beleértve a dél-szlovákiai járások elmaradott részeit is. Ezen az úton kíván az MKP a következő választási időszakban is haladni, mégpedig a következő feladatok teljesítésével:
27
Fenntartható fejlődést A mind gyakrabban jelentkező természeti katasztrófák és az éghajlatváltozás kiváltotta jelenségek okán mind a világpolitikának, mind az EU politikájának egyik alappillére a fenntartható fejlődés elve. Az MKP támogat minden olyan tevékenységet és szervezetet, melynek célja a fenntartható fejlődés. A fenntartható fejlődés, környezetünk megőrzése és gyarapítása közös felelősséget jelent, és együttműködést igényel. Ezért kormányszinten támogatni fogjuk a kormány mellett létesített, a fenntartható fejlődés kérdéseivel foglalkozó tanács hatékony működését, valamint a gazdasági, a társadalmi és környezetvédelmi érdekek közötti egyeztetésben vállalt szerepét. A közös felelősség és az együttműködés alapvető feltétele a lakosság környezetvédelmi/ökológiai tudatának fejlesztése. Ehhez mindenekelőtt a környezeti információs rendszer tökéletesítésére és hozzáférhetőségére fogunk törekedni. Minden szinten nagyobb hangsúlyt fektetünk a környezeti oktatásra, beleértve magyar nyelvű tananyagok készítését, beszerzését és terjesztését, e területen nemzetközi és magyarországi szervekkel kívánunk együttműködni. A már létező és működő szervezetekre támaszkodva (pl. a cserkészszervezetek, Magyar Professzorok Világtanácsa, Fórum Intézet, Katedra Alapítvány, pedagógusszövetség, Ipoly Unió stb.) támogatni fogjuk a kormányon kívüli szervezetek munkáját és fejlesztését, főleg a dél-szlovákiai járásokban.
A természet és a táj: kulturális örökségünk és hovatartozásunk jelképe Kulturális örökségünk és kincsünk, nemzeti és területi hovatartozásunk, identitásunk eddig nem eléggé értékelt része a minket körülvevő természet sokrétűsége, a környező táj képe. Ezt a közös kincset a közelmúltban – 1989 előtt, de sajnos utána is – a gazdasági szempontok abszolút előtérbe helyezése és a területek magánosítása mellett jelentősen és érzéketlenül megkárosítottuk, elfeledkeztünk róla. A természet és a táj értékes elemeinek megőrzése, esetleg újraélesztése nemcsak az élet és a táj termőképességének megtartását biztosító feltétel, hanem – az idegenforgalom, a falusi turizmus révén – fejlesztési tényező. A vendég nem vágyakozik lepusztult, csúnya, kopasz táj után. Ez fokozottan érvényes főleg Dél-Szlovákia mezőgazdasági területeire, ahol különös figyelemmel és szeretettel kell kezelnünk minden eddig megmaradt mezsgyét, facsoportot, erdőt, sokszor magas természeti értéket képviselő mocsarat, vizeket, folyókat és patakokat. A megfelelő helyeken, pl. a Bodrogközben, az Ung-vidéken, a Csallóközben, de máshol is támogatni fogjuk a folyók mentén elhelyezkedő ágrendszerek újraélesztését, ezek üdülési, vízi turisztikai és horgászati célokra való felhasználását, ezzel is emelve e tájak vonzerejét. Támogatjuk a vízmegtartást elősegítő ágrendszerek felújítására szolgáló terveket.
28
Ezért őrizni és gyarapítani fogjuk a természeti, biológiai sokféleséget és a hagyományos tájszerkezetet, támogatni és fejleszteni fogjuk az okos, a régiók hagyományos tájképét is figyelembe vevő tájtervezést, amely magában foglalja az ökológiai stabilitás területi rendszerét, az ökológiai alapokon nyugvó területhasználatot. Természetesen támogatni fogjuk azokat a kompenzációs mechanizmusokat, amelyek a magánszemélyeket természetbarát, irányított, esetleg kevésbé intenzív földhasználatra serkentik, vagy az ebből adódó esetleges hátrányokat kiegyenlítik. Az állami tulajdonban és az ismeretlen tulajdonban lévő védett területek legolcsóbb, leghatásosabb és konfliktusmentes használati módjának azt tartjuk, ha e területek kezelésének joga a természetvédelmi szervezetekre száll át. E célok elérése kétséget kizáróan javítja régióink vonzóerejét, fejlődését, nem is beszélve arról, milyen határon átnyúló és uniós vállalásokat teljesítünk ezáltal.
Kényelmesebb és egészségesebb élet (vízgazdálkodás, szennyvízkezelés, hulladékgazdálkodás, természeti erőforrások védelme) Az utóbbi nyolc évben sikeresen folyt a környezetvédelmi infrastruktúra kiépítése, az MKP alapvető környezetpolitikai célja, hogy ezt továbbra is hathatósan támogassa, főleg az ebből a szempontból alulfejlett járásokban, beleértve a dél- és a kelet-szlovákiai járásokat is. A legfontosabb célok a következők: támogatni fogjuk, hogy a legelmaradottabb járásokban (főleg a dél-szlovákiai járásokban) a távolsági vízvezetékre, csatornahálózatra és a víztisztító állomásokra rákapcsolt települések és lakosok száma érje el legalább a szlovákiai átlagot, és így versenyképessé tegyük ezeket a régiókat a beruházók számára. Ezáltal természetesen a régióinkban levő gazdag talajvíz- és felszínivíz-készleteket is védjük a szennyezéstől. támogatjuk a helyi vízkészletek felhasználását, felgyorsítjuk az országos árvízvédelmi programban előirányzott építkezéseket, kezdeményezni fogjuk egy új árvízvédelmi program kidolgozását és elfogadását, támogatjuk a régi, lezárt hulladéktelepek rekultiválását, településeink megtisztítását a hulladékoktól, támogatjuk a szeparált hulladékgyűjtést és a hulladékok újrahasznosítását, segíteni kívánunk azoknak, akik ebben vállalkozni szeretnének, beleértve az Újrahasznosítási Alaphoz benyújtott projektek támogatását, támogatjuk a megújuló energiaforrások – főleg a biológiai, geotermikus és vízi energia – felhasználását, támogatjuk a levegőszennyező források és anyagok csökkentését, főleg az üvegházhatást előidéző szennyezőanyagokat kibocsátó források kiváltását.
29
Ezeket az intézkedéseket főleg az európai alapokból megszerezhető pénzforrásokból fogjuk támogatni. Kiemelt figyelmet fordítunk az újraalakult és főleg a kistelepülések környezetvédelmi beruházásainak támogatását feladatának tekintő Környezetvédelmi Alapra.
Környezetvédelmi közigazgatást Az MKP továbbra is támogatni fogja a közigazgatási reform folyamatának befejezését, melynek része a környezetvédelmi igazgatás is. Támogatni fogjuk az önkormányzatok és az államigazgatási szervek közötti racionális és szakszerű hatáskörmegosztást, beleértve az önkormányzatoknak átadott környezetvédelmi hatáskörök gyakorlását, és e hatáskörök ellátásának pénzügyi fedezetét is. A környezetvédelem és a fenntartható fejlődés feltételének továbbra is azt tartjuk, hogy a környezetvédelmi igazgatás független legyen a gazdasági szektorok igazgatásától, ezáltal biztosítva legyen a társadalom egészét szolgáló környezetvédelmi elvek érvényesítése és a gazdasági érdekekkel szembeni egyenrangúsága. A természet- és a tájvédelmi szervezeteket emberközelbe kívánjuk hozni, beleértve a hivatalok megfelelő elhelyezését is (például a Duna mente tájvédelmi körzet és a Latorca tájvédelmi körzet székhelyének áthelyezését).
Nemzetközi környezetpolitikát Az MKP nemzetközi környezetpolitikája egyértelműen az EU környezetpolitikájára épül. Az Európai Unió jelenleg a környezetvédelemben és a fenntartható fejlődésben világméretben vezető szerepet tölt be. A fejlett EU-államokban a környezetvédelemnek meghatározó jelentősége van, ezek az államok az életminőség alapvető mutatói közé sorolják a környezet minőségét. Ezek a tények az EU-s jogi normákban is megjelennek – ezeket mi is kötelesek vagyunk teljesíteni –, akárcsak az Unió által elfogadott támogatási mechanizmusokban. A környezet védelmére irányuló együttműködés ugyanakkor erősen befolyásolja az általános politikai légkört is, példaként a klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokat és ellentéteket említhetjük. Az EU környezeti elvárásai eddig nem tapasztalt súllyal jelentek meg nálunk is. Az MKP természetesen nem térhet ki az ezekből adódó feladatok elől, ezért mindent megtesz az elvárások teljesítéséért. Eltökélt szándékunk az is, hogy a tagságból származó előnyöket, főleg a környezetvédelemre fordítható pénzforrásokat maximálisan kihasználjuk, elsősorban a környezeti infrastruktúra szempontjából legfejletlenebb régiókban.
30
Az MKP továbbra is támogatni fogja a nemzetközi egyezmények teljesítését, annál is inkább, mert az utolsó nyolc évben a környezetvédelmi tárca az MKP irányítása alatt állt. A párt szorgalmazni fogja a szomszédos országokkal való szoros együttműködést, elsősorban a határfolyók védelmét, a közös vízgyűjtők és természetvédelmi területek kialakítását és irányítását, közös tervezetek kidolgozását és kivitelezését. Ilyen együttműködés fokozottan szükséges Szlovákia déli határvidékein, ahol jelentős természeti értékek és erőforrások találhatók. Az MKP politikája ezen a téren is sikeres volt. Ez a program közös felelősséggel és csak a társadalom folyamatos együttműködésével valósítható meg.
31
7. Nagyobb szociális biztonságot Bevezető Szlovákia az elmúlt választási időszak alatt alapvető reformokat vezetett be, többek között szociálpolitikai téren is. A reformok elsősorban a szociális rendszer fenntarthatóságát voltak hivatottak biztosítani. Mivel azonban e reformok valódi hatása csak hosszú távon mutatkozik meg igazán, ezért következményeik rendszeres monitorozása a továbbiakban is elengedhetetlen. Szlovákiát az általános gazdasági javulás mellett ma még mindig az aránylag magas munkanélküliség, a meglehetősen kiterjedt szegénység, a környező országokhoz viszonyítva alacsony bérszínvonal jellemzi.
Az MKP céljainak megvalósítása Az MKP az előző választási ciklusra a foglalkoztatás növelését, a nyugdíjrendszer megreformálását tűzte ki célul. A munkanélküliség 2005-ben 16,9%-ra csökkent, bár a csökkenés az elvárhatónál kisebb mértékű volt. Ha nem is nagy mértékben, de emelkedtek a reálbérek. A Világbank felmérése szerint a szegénység nem terjedt, viszont elmélyült. A szociális ellátások rendszere a segélyezés és a rokkantsági nyugdíjak esetében új jogszabály hatálya alá esik, mely elsősorban a kiadások növekedésének megállítását célozta meg. Az MKP programját esetenként csak a nem kívánt szociális mellékhatások enyhítéseként sikerült elfogadtatni. A közelmúltban bevezetésre került egészségügyi reform olyan mellékhatásokat váltott ki, melyekre az MKP előre figyelmeztette koalíciós partnereit, de valójában csak néhány esetben sikerült mérsékelnie a reform negatív mellékhatásait. Az adóreform és az energiahordozók drágulásának következtében sok esetben megnövekedtek a létfenntartási költségek. Ezeket az MKP következetes politikai lépéseinek köszönhetően a nyugdíjból élők számára a kormány egyszeri juttatással részlegesen kompenzálta. Az MKP javaslatára elfogadásra került, hogy egészen 2014-ig meghosszabbodott a nyugdíjrendszer reformjában az átmeneti időszak, ennek célja a régi és az új rendszer alapján megállapított nyugdíjak közötti túl nagy különbségek mérséklése. Az új családjogi törvény elfogadásával elértük, hogy könnyebbé vált az örökbefogadás, meghatározásra került a minimális tartásdíj összege, lehetővé váltak az anonim szülések, és törvényes keretbe kerültek a pótszülői gondozás formái, valamint újból bevezették a gyámság és a szülői gondozás intézményét.
32
Az adott helyzetből kiindulva az MKP a 2006–2010-ig terjedő választási időszakra a foglalkoztatás és a szociálpolitika terén a következő célokat tűzi ki:
Foglalkoztatáspolitika A munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatottság növelése A foglalkoztatottság növelése a kis- és középvállalkozások támogatásával érhető el. A Szociális Alap lehetőségeit kiaknázva erősíteni kell a nehezen foglalkoztatható munkaerő alkalmazását elősegítő támogatásokat. Nagyobb mértékben kell támogatni a tartósan munkanélküliek foglalkoztatását, a pályakezdők, az anyasági szabadságról vagy a gyesről visszatérők, az 50 év feletti munkanélküliek foglalkoztatását. Meg kell adni az esélyt az új kisvállalkozások, az önfoglalkoztatás beindításához. A versenyképesség növelése érdekében rugalmasabb munkaerőpiacot kell kialakítani. Ez magával vonja új foglalkoztatási formák kialakításának szükségességét is. Mivel a rugalmas munkaerőpiac nagyobb kockázattal jár, és gyakran meghaladhatja az egyéni vállalás szintjét, a szociálpolitika jövőbeni erőfeszítéseinek a kockázat megosztását kell megcéloznia. Ezt viszont nagyobb szociális biztonsággal kell párosítani. A változó munkaerőpiac szükségessé teszi a munkaügyi felügyelet megerősítését, illetve a munkajogi és munkabiztonsági előírások betartatását. Az ország versenyképessége a jövőben csak úgy tartható fenn, ha a munkaerő képesítése rugalmasan reagál a munkaerő-piaci keresletre. A lisszaboni stratégia nem véletlenül hangsúlyozza az élethosszig tartó tanulást, mely a munkaerő képzésére, utó- és átképzésére vonatkozik. Az MKP ezt a folyamatot rendkívül fontosnak tartja, ezért a jövőben erre sokkal nagyobb figyelmet szükséges fordítani, a nyelvi és az informatikai képzést is beleértve. Támogatni kell a mobilitás fokozását. Az európai programok kiemelt prioritásként kezelik mind a diákcserét, mind pedig a munkaerő-mobilitást. Az európai munkaerőpiac egyre nyitottabbá válik. Ezt példázza az is, hogy 2006-ban több EU-tagország szünteti meg a munkaerő szabad mozgását gátoló korlátozásokat. A határ menti régiók hátrányos helyzetén sokat javíthat a schengeni zónához való csatlakozás, a határok átjárhatósága. Éppen ezért mindent meg kell tenni a munkaerő szabad áramlását korlátozó intézkedések megszüntetése érdekében. A foglalkoztatottság növelésének egyik alapvető feltétele, hogy a családi élet összeegyeztethető legyen a szakmai karrierrel. Ezért az MKP úgy véli, nagyobb figyelmet kell fordítania az Európai Tanács által 2002-ben jóváhagyott ún. Barcelonai célok megvalósítására. Ennek értelmében a tagállamok miniszterelnökei többek között kötelezettséget vállaltak, hogy 2010-ig a 3–6 éves korú gyermekek 90 százaléka, illetve a 3 éven aluli gyermekek 30 százaléka számára teremtenek lehetőséget az óvodai vagy bölcsődei elhelyezésre. A feketemunka visszaszorítása össztársadalmi érdek. A foglakoztatásnak ez a módja jogtalan előnyökhöz juttatja a feketemunkást alkalmazó vállalkozót, miközben a jogszerűen működő vállalkozó versenyképtelenné válik. Ezen felül a feketén munkát vállaló személy halmozottan hátrányos
33
helyzetben van, melynek következményei csak jóval később jelentkeznek. Baleset vagy betegség esetén ugyanis egyrészt a biztosítási rendszer hatályán kívül esik, másrészt pedig kiszorul a nyugdíjbiztosítási rendszerből. A feketemunka visszaszorításával lehetővé válna a járulékcsökkentés. Ennek feltétele nyilvánvalóan a munkaadókkal szembeni szigorúbb eljárás, mivel a munkavállaló nyilván gyakran kiszolgáltatott helyzetben van.
Célzottabb szociális politikát
34
Az MKP fontosnak tartja, hogy erősítse a család szerepének fontosságát. Továbbra is támogatni kívánunk minden olyan intézkedést, mely a munka és a családi élet összehangolását segíti elő. A családbarát foglalkoztatottság támogatása fontos feladat. Ösztönözni kívánjuk a rugalmas, részmunkaidős foglalkoztatást, mely lehetővé teszi a szülőnek, hogy kettős feladatát (szülői és karrier) jobban ellássa, hogy a gyermekgondozásból a munkaerőpiacra visszatérve könnyebben beilleszkedjen. Európára jellemző negatív demográfiai folyamat, hogy a korábbi időszakkal összevetve jelenleg nagyságrendekkel kevesebb újszülött látja meg a napvilágot, miközben az átlagéletkor egyre hosszabbodik. Ebből adódóan Szlovákia a legtöbb európai országhoz hasonlóan rendkívül nagy kihívással néz szembe. Ez szükségessé teszi a prioritások újrafogalmazását. Minden egyes újszülött élete nagy érték. Ezért az MKP támogatja az újszülöttcentrumok kiépítését és azok megfelelő műszaki felszerelését, az újszülöttprogramok megvalósítását, mivel a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy így lényegesen csökkenthető a csecsemőhalálozás, csakúgy, mint a később rokkantságot vagy fogyatékosságot okozó károsodások száma. Annak ellenére, hogy ez jellegét tekintve egészségügyi program, következményei a szociális ellátásokban olyan súlyosak, hogy szociálpolitikai prioritásként kezelendők. Az MKP megfontolás tárgyává teszi a babakötvények bevezetését. Ez jelzésként működhetne a szülők felé, hogy a gyermekvállalás nemcsak magánügy. Minden megszülető gyermek babakötvényre lenne jogosult, mellyel meghatározott összegű (10–15 ezer Sk) állami támogatásban részesülne. A gyermek számára zárolt számlához lehetőségeikhez mérten a szülők is hozzájárulhatnának, így használva ki a célzott takarékoskodásnak ezt a speciális eszközét. A kötvény közvetlen népesedési hatása elhanyagolható, mivel a gyermek betöltött 18. életévében kerülne kifizetésre, de hozzájárulhat a kedvezőtlen népesedési folyamatok megfordításához. A fiatal pályakezdők hitelképtelenségével párosuló magas ingatlanárak miatt az MKP a gyermekvállalás egyik legfőbb akadályának a lakáshoz való jutást látja. Ebből következően a jövőben erősíteni kell a bérlakásépítést, megkönnyítve a bérlakáshoz való jutást. Az idősekről való gondoskodás egyre nagyobb szerepet kap a szociális szolgáltatások területén. Ezen a területen elsősorban a gondozói szolgálatot kell megerősíteni, mert amellett, hogy ez az intézeti ellátásnál olcsóbb, sokkal inkább segíti a emberi élet méltóságának megőrzését. Nyilvánvalóan azonban az intézeti ellátás sem nélkülözhető, itt a nonprofit szervezetek és a magánszféra következetesebb bevonása is jó megoldást jelenthet. A pénzügyi támogatással szorosan összefüggő, megfelelő állami felügyelet a szolgáltatások színvonalának javításához vezethet.
Az MKP megfontolás tárgyává teszi a célzottabb és hatékonyabb gyógyszertámogatás bevezetését a krónikus betegek és az alacsony jövedelműek, elsősorban az anyagi szükséghelyzetben élők számára és konkrét diagnózisok esetében. Mivel az egészségügyi alapellátáshoz való jog az alapvető emberi jogok része, meg kell vizsgálni, milyen lehetőség mutatkozik arra, hogy a gyógyszerárak ne jelentsenek leküzdhetetlen akadályt az egészségmegőrzés területén. Az eddigi tapasztalatok alapján gazdasági ösztönző szerepe mellett az eurózónához való csatlakozás elsősorban az alacsonyabb árfekvésű, mindennapi cikkek árának emelkedéséhez és ezzel inflációhoz is vezethet. Az MKP szükségesnek tartja az átmeneti időszak monitorozását, és külön figyelmet szentel annak, hogy az eurózónához való csatlakozás ne hozzon árnövekedést. A nyugdíj- és egyéb biztosítási rendszer reformja előtérbe hozott olyan technikai problémákat, melyek megkeserítik és nehezítik az egyéni vállalkozók és a munkaadók életét. Az MKP támogatja azokat az elképzeléseket, melyek szerint egységesíteni kell a kivetési alapokat, valamint ezek legfelső határát. Az MKP továbbra is kitart a már korábban javasolt elképzelése mellett, hogy a járulék beszedését az adóügyekkel lehetne összekötni, amennyiben az elemzések azt bizonyítják, hogy ez gazdaságosabb megoldás. Támogatja továbbá azt az elképzelést, hogy a járulékok befizetése év végi elszámolás alá essen, meggátolva ezzel a törvény megkerülését. Hasonlóan a törvény kijátszásához vezethet, és egyébként is indokolatlan, hogy a törvény értelmében a tőkejövedelmet nem számítják bele a kivetési alapba, így a járulékterhek nagyobb részét a munkaviszonyban levők és az egyéni vállalkozók fizetik. Elemzések alapján a járulékcsökkentés új munkahelyek teremtéséhez vezet. Érdemes ezért megtalálni a megfelelő módot a járulékok csökkentésére. Az MKP viszont nem tartja megfelelőnek a juttatások csökkentését maga után vonó járulékcsökkentést. Erre véleményünk szerint a nyugdíjrendszer első pillérének növekvő hiánya miatt sincs mód. A járulékcsökkentés további lehetőségét abban látjuk, hogy a járulékfizetésnél az államra ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint más munkaadókra. Tehát ne legyen eltérő a kivetési alap azoknak az állampolgároknak az esetében, akik után a járulékot az állam fizeti. Így megóvható lenne a befizetések összege, miközben a munkaadók járulékterhei csökkennének. Az MKP elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a járulékokat részben a bruttó bérhez számítanák, ennek következtében átláthatóbbá és kezelhetőbbé válna a rendszer, s így csökkennének a munkavállalók járulékterhei. Ezt azonban csak törvényben lefektetett garanciák és alapos elemzések mellett tartjuk megvalósíthatónak.
A szegénység visszaszorítását
Más uniós tagországokhoz viszonyítva Szlovákia a relatív szegénység tekintetében kedvezőtlen helyzetben van, mivel a tagországok rangsorában az utolsó helyek egyikén helyezkedik el. Az Európai Bizottság jelentése szerint Szlovákiában a gyermekek 30%-a él a szegénységi küszöb alatt. Ennek a közvetlen következménye a társadalomból való kirekesztés, a szegénységnek generációról generációra történő
35
36
átörökítése. A szegény családokból származó gyermekek túlnyomó része nem jut megfelelő oktatáshoz, s ez alulképzettséghez vezet. A problémát csak fokozza, hogy a demográfiai előrejelzések szerint az emberi erőforrások az elkövetkező évtizedekben egyre szűkösebbek lesznek. Ezek együttes hatása előre nem látható gazdasági és társadalmi veszteséggel jár. A demográfiai folyamatok következményei és a munkaerő-piaci versenyképesség miatt a gyerekek iskoláztatása elsőrendű követelmény. Ennek érdekében az alap- és középfokú képzésben erősíteni kell az ösztöndíjak, valamint az iskolalátogatáshoz és az előmenetelhez kötött ellátások rendszerét. Az MKP fontosnak tartja az ösztöndíjak kifizetésével járó bürokrácia csökkentését is. Az MKP az elkövetkező választási időszakban fontosnak tartja a belső kereslet növelését. A minimálbér szerepének átértékelése és az úgynevezett olcsó munkaerőről kialakított mítoszok eloszlatása szintén fontos feladat kell hogy legyen. A tapasztalat azt mutatja, hogy a helyi közigazgatás szintjén szükség van a szociális terepmunkának, a tanácsadásnak és a szociális helyzet monitorozásának a bevezetésére („falugondnok”). Hatékony tájékoztatás hiányában sokan nem élnek a törvény adta jogaikkal, kihasználatlanul hagyják azokat a lehetőségeket, melyek rossz szociális helyzetükön enyhíthetnének. Az új rendszer fokozatosan lehetővé tenné a családsegítés mellett az egyéni felelősségvállalás erősítését, a szociális ellátórendszertől való függőség csökkentését is. Az MKP meggyőződése, hogy többet lehetne tenni az egészségkárosodottak integrációja érdekében. Nagyobb támogatásban kell részesíteni a védett műhelyeket, valamint azokat családokat, amelyek a fogyatékkal élő gyermekekről való gondoskodást vállalják. A szegénység extrém és sajátos formái sem maradhatnak – a szolidaritás minimális mértéke mellett – kezeletlenül. Itt elsősorban a hajléktalanok helyzete igényel elfogadható és hatékony megoldást. A feltételhez kötött átmenti szállások számának bővítése a nagyobb településeken a szociális ellátás szerves részét kell, hogy képezze.
8. Jobb egészségügyet Az elmúlt másfél évtized társadalmi változásainak következtében az egészségügyi ellátást biztosító rendszerben minden állampolgár helyzete többé-kevésbé megváltozott. Ezeket a változásokat egyrészt az egészségügy finanszírozási mechanizmusának sajátosságai, másrészt a piacgazdaság egyre több elemének a mindennapi életbe való fokozatos és visszafordíthatatlan beépülése okozták. Éppen ezért van szükség arra, hogy az MKP megfelelően reagáljon az új kihívásokra, és továbbra is olyan betegközpontú, az egészség megőrzésére irányuló modern egészségügyi programmal szólítsa meg az ország lakosságát, melynek alappillérei a piacgazdaság sajátosságainak kihasználása mellett az egyenlőséget és a szolidaritást is biztosítani tudják. Az egészségügyi ellátórendszer megszervezése még a Szlovákiánál fejlettebb gazdasággal és társadalmi berendezkedéssel rendelkező országok számára is rendkívül bonyolult feladatot jelent. A rendszert nagyszámú összetevő alkotja, melyek részben emberi tényezőktől is függenek, így a törvényi szabályozás struktúrájának egyrészt teljes lefedettséget, másrészt nagyfokú rugalmasságot is kell tartalmaznia. Nem szabad figyelmen kívül hagyni egyetlen potenciális veszélyforrást vagy váratlan, előre nem látható körülmény lehetőségét sem. A fejlett európai országok tapasztalata is azt mutatja, hogy egy hosszú távon működőképes, össztársadalmi megegyezésen alapuló egészségügyi ellátórendszer megszületése hosszadalmas folyamat eredménye. Szlovákia a most lezárult négyéves ciklusban megkezdte az egészségügy átszervezését. Ennek megvalósítása elég sok akadályba ütközött, mivel az előző választási ciklus alatt a megyei, illetve helyi önkormányzatok a pénzügyi folyamatok elégséges módosítása nélkül kapták meg a fenntartói jogköröket. A vonatkozó törvények megalkotásakor az MKP is tevékeny részt vállalt az egészségügyi átalakítási folyamat szabályozásában. Ezzel is bizonyítottuk, hogy fontos számunkra az egészségügyi ellátórendszer stabilizálása, mivel nem lehet cél a rendszer váltása minden választási ciklusban. Szükséges ugyan a megvalósítás folyamán felmerült és valósnak bizonyult problémák kiküszöbölése, de mihamarabb el kell érni, hogy az egészségügyi ellátás olyan stabil rendszer keretében valósuljon meg, melynek szakmai és gazdasági alapjait már nem befolyásolja az aktuális politika. A Magyar Koalíció Pártja egyetértett a megvalósított reform alapgondolataival, és támogatta annak megvalósulását, ugyanakkor a kormányon belül a reform legnagyobb kritikusa volt. Szakembereink és parlamenti képviselőink több pozitív javaslatot tettek annak érdekében, hogy a változások emberarcú és átlátható rendszer megszületését hozzák magukkal. Szerintünk a reform keretében kialakított szabályozást túlzott egészségügyi-biztosító központúság jellemzi, a beteg-szolgáltató-biztosító háromszög tagjainak viszont olyan kiegyensúlyozott rendszert kellene alkotniuk, mely elsősorban a betegek érdekeit szolgálja, ugyanakkor a szolgáltatók számára is megfelelően biztosítja az ellátás feltételeit. Az egészségügyi reform javítása érdekében tehát az MKP egyik elsődleges célja a biztosítóközpontúság felváltása a beteg- és szolgáltatóközpontúsággal.
37
Az eddig megvalósult reformok eredményeként hatékonyabban lehet nyomon követni az egészségügybe irányított költségvetési és egyéb pénzügyi juttatások útját. Emiatt az MKP elérkezettnek látja az időt az államháztartás keretében az egészségügyre fordított eszközök fokozatos növelésére, egészen addig, amíg el nem érik a BHT (bruttó hazai termék) 7–8%-át. Ezzel párhuzamosan szükséges azt is biztosítani, hogy a rendszerbe juttatott pénzek legnagyobb része eljusson a szolgáltatókhoz, tehát az általuk ellátott betegekhez – ez ugyanis elengedhetetlen feltétele a páciensek hatékonyabb kezelésének. Szintén szükséges a betegre háruló pénzügyi teher csökkentése is. A pénzügyi csatornák szabályozását szükséges úgy megoldani, hogy a megnövelt juttatásokat elsősorban a kórházi kezelés színvonalának emelésére lehessen fordítani. Az előzőekben felvázoltak alapján nyilvánvaló, hogy az elkövetkező ciklusban a Magyar Koalíció Pártja számára az egészségügyi program súlypontjait a betegközpontúság és a pénzügyi támogatás mértékének fokozatos növelése jelentik. Korunk elvárásainak eleget téve a betegek számára az orvosok, valamint az ellátóintézmények kiválasztásánál is igazi piaci feltételeket kell kialakítani. Ennek eredményeként távlatilag elérhetővé válik, hogy olyan orvosok gyógyítsanak, akikben maradéktalanul megbíznak a betegek. Emiatt a jövőben is nagy hangsúlyt helyezünk az egészségügyi ellátás elérhetőségének, a háziorvosi és a szakrendelői rendszer fokozatos erősítésének és az orvosi munka szabadon eladhatóságának kérdésére. Ennek megvalósítását azért tartjuk fontosnak, mert szerintünk társadalmunkban a betegek bizalmát élvező orvosokra van szükség, akik a betegek menedzselését feltétlen bizalomra épülő orvos-beteg kapcsolat keretében kell, hogy biztosítsák. Prioritásként kezeljük az egészségügyi ellátóhálózatnak a beteg és a betegellátók szempontját figyelembe vevő további optimalizálását. Az előbbi bekezdésben felvázolt célok elérése érdekében szükségesnek tartjuk a szakorvosi ellátás decentralizálását, körzetekre bontását. A szolgáltatók számára egyenlő feltételeket kell biztosítani, továbbá elengedhetetlenné vált a szolgáltatói hálózat restrukturalizációja is. Az MKP ezt a célt pozitív motivációs programok lebonyolításával tartja megvalósíthatónak. Ezek eredményeként az orvosnak minél közelebb kell kerülnie a beteghez – a szó fizikai és átvitt értelmében is. A motivációs programok keretében a vonatkozó együtthatók megemelésével el kell érni, hogy az orvosok az eddig kevésbé népszerű (távoli vagy elzárt) helyeken is vállaljanak szolgálatot, így az általuk nyújtott szolgáltatás közelebb kerül a betegekhez. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy a betegek olyan jól képzett orvosokkal, szakorvosokkal legyenek kapcsolatban, akikben feltétlenül megbíznak. A motivációs programok további eredményeként az orvosi ellátás minden szintjén és területi egységében megfelelően képzett és elégedett orvosok állnak majd rendelkezésre. Fokozatosan fejleszteni kell a betegségek megelőzésére és az egészséges életvitel támogatására irányuló igyekezeteket. Mivel az egészségmegőrzés az egészségügyi ellátás legolcsóbb formája, fontosnak tartjuk az állampolgárok aktív hozzájárulását egészségük megőrzéséhez. Folyamatos felvilágosító munka eredményeként tudatosíttatnunk kell azt a tényt, hogy az egészség olyan érték, mellyel az egyénnek törődnie kell. Minél jobban törődik valaki az egészségével, annál olcsóbb lesz számára az esetleges orvosi kezelés. Egészségügyi politikánk céljaként el szeretnénk érni, hogy a beteg-orvos-biztosító lánc minden tagjának érdekében álljon a páciens egészségével való törődés. Az egészség megőrzését, az egészségkárosodás megelőzését szolgáló programok sorát folyamatosan bővíteni kell. Ezzel párhuzamosan az egészségügyben be kell vezetni a felelősség- és teljesítményarányos bérezés lehetőségét is.
38
Az egészségügyi rendszer stabilitása felé vezető út egyik fontos mérföldköve az alapellátás fogalmának pontos meghatározása. Erre azért van szükség, mert véleményünk szerint az egészségügyi ellátás rendszerében az egyenlőség elvén alapuló ún. alapellátást mindenki számára kötelezően biztosítani kell, függetlenül a beteg társadalmi vagy szociális helyzetétől. Az államnak tehát biztosítania kell, hogy az alapellátás keretében a betegségek kezelése elérhető legyen mindenki számára. A kötelező egészségbiztosítás kapcsán szükséges pontosan meghatározni azokat a szolgáltatásokat és ellátási költségeket, melyek ennek keretében téríthetőek. Szükséges ugyanakkor bevezetni a pluralitáson alapuló kiegészítő biztosítási rendszert is. Erre azért van szükség, hogy az állampolgárok olyan programokba is bekapcsolódhassanak, melyek színvonalasabb ellátást biztosíthatnak számukra. Ezáltal az egészségük megóvására, illetve esetleges betegségeik kezelésére nagyobb összeget áldozó polgárok (más biztosítási fajtákhoz hasonlóan) az egészségügyi ellátás területén is magasabb színvonalú juttatásokban részesülhetnek. Ennek eredményeként a biztosítók piacán valódi versenyhelyzet alakulhat ki. A kötelező és kiegészítő biztosítási rendszerbe olyan mechanizmusokat is szükséges beépíteni, melyek védelmet jelentenek azon polgárokkal szemben, akik veszélyeztetik saját és embertársaik egészségét is. A rendszer szociális és szolidáris jellegét megerősítendő, meg kell határozni egy bizonyos jövedelemhatárt, mely alatt az állampolgárnak nem kell hozzájárulnia az egészségügyi ellátás költségeihez. Tudatában vagyunk annak a ténynek, hogy társadalmunkban jelenleg számos család számára gondot jelent az egészséggel való, alapszinten túlmutató törődés. Emiatt fontos meghatározni azokat a társadalmi és szociális csoportokat, melyeket az állam mentesíteni tud az egészségügyi ellátás térítése alól. A felvázolt szociális jellegű program keretében a gyermekek gyógykezelésekor szükséges lesz jelképes összegűre csökkenteni a beteg részéről fizetendő gyógyszer-hozzájárulás mértékét. Egyes krónikus betegségek (pl. szív- és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség) kezelésének kérdésében olyan támogatási rendszer kialakítása szükséges, mely minden rászoruló számára biztosítja a gyógyszerellátást. Támogatjuk az onkológiai, valamint az érrendszeri és a szívbetegségekkel kapcsolatos hosszú távú programokat és azok teljes finanszírozását, valamint a cukorbetegség szelektáltan ingyenes kezelését és az újszülöttprogramot. Elképzelésünk szerint az államnak minden esetben fel kell vállalnia a felsorolt betegségek kezelésének költségeit. A gyógyszerpolitikában olyan modern és rugalmas formát kell bevezetni, melynek keretében a biztosítók úgy tudják motiválni az orvosokat, hogy csökkenjen a fölösleges gyógyszerfogyasztás, egyúttal hatékonyabb legyen a gyógyítási folyamat. Ennek keretén belül támogatjuk a modern és bevált gyógyszerek térítését. Elképzeléseink szerint gyógyszer-kategorizációra évente legfeljebb kétszer kerülne sor, időközben csak az új gyógyszerek besorolása lenne engedélyezve. Erre azért van szükség, hogy nagyobb rendet teremtsünk a gyógyszerpiacon, a gyógyszerészeknek ne kelljen háromhavonta új és új listákkal dolgozniuk. Ezáltal a gyógyszerpiac átláthatóságát is sikerülne hatékonyabbá tenni. Az állampolgároknak lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy igényeik szerint évente akár kétszer is válthassanak biztosítót, hiszen egy stabil rendszerben az orvosok és a betegek érdeke is azt kívánja, hogy a biztosítók elsősorban a lakossági igényeket elégítsék ki. Ez a tény is valódi piaci feltételeket és versenyhelyzetet alakíthat ki a biztosítók között, s ennek pozitív eredményeit a betegek is érzékelni fogják. Továbbra támogatjuk azt az elképzelést, hogy a biztosítók tevékenysége elsősorban a betegek érdekében történjék, és esetleges nyereségük felhasználására csak akkor kerülhessen sor, ha
39
az adott évben már a betegekkel kapcsolatos összes igényt kielégítették. A biztosítók ezzel a konstrukcióval motiválhatóak a jó gazdálkodásra, a betegek pedig bizonyosak lehetnek abban, hogy a biztosítók részéről az ő igényeik kielégítése elsődleges és kötelező feladat. A létesítmények üzemeltetésére fordított anyagi keretet a biztosított ellátás függvényeként kell meghatározni úgy, hogy azok egyenlő ellátásért egyenlő juttatást kapjanak, más szóval a kórházi ellátásért térített összeget a diagnózistól kell függővé tenni. Erre azért van szükség, hogy az azonos betegségeket minden kórházban ugyanolyan módon kezeljék. Így a kisebb kórházak a környéken élő emberek számára feltétlenül szükséges alapellátást biztosítják, a speciális kezeléseket pedig speciálisan felkészült kórházak és szakemberek végzik. Ezt a célt az akkreditáció folyamatán keresztül, illetve új finanszírozási rendszer megteremtésével kell megvalósítani. Ez a rendszer a betegre és annak betegségére van kalibrálva (mint pl. a DRGrendszer, azaz kóresetek alapján történő finanszírozás), nem pedig a deklarált kórházi besorolásra. A pénzügyi stabilitás kérdésében fontos célkitűzésként el kell érni: az állam garantálja a biztosítóknak a teljes összegű befizetést. A speciális programokat lebonyolító kórházaknak külön pénzügyi fedezetet kell nyújtani, hogy biztosítva legyen a betegek számára nyújtott egyedi szolgáltatásaik folyamatossága. Az egészségügyi ellátás rizikóit és veszélyforrásait úgy kell elosztani az intézmények és a biztosítók között, hogy ennek következtében egyik fél se kerülhessen indokolatlan előnybe vagy hátrányba. Az állami költségvetésnek kiemelten kell kezelnie a hatáskörébe tartozó kórházak felszereltségének kérdését, ezáltal biztosítva az elengedhetetlenül szükséges szintet. Tovább kell bővíteni a diagnosztikai lehetőségeket és támogatni a laboratóriumok és diagnosztikai központok magánosítását. Megítélésünk szerint csak a speciális kórházi ellátást, a megelőző programok tervezését és azok végrehajtását kellene centralizálni, azaz továbbra is állami kézben tartani. Az egészségügyi rendszer egyik fő ismertetőjele a humanitás kell, hogy legyen. Ennek értelmében az MKP elképzelései szerint a betegségük végső stádiumában lévő betegek ellátásának kérdésében az ún. hospice intézmény keretein belül meg kell találni a módot a karitatív és az egyházi szervezetekkel való együttműködésre. Biztosítani kell azt is, hogy az egészségügyben dolgozók hatékonyabban és nagyobb súllyal vehessenek rész a törvény-előkészítő és törvényalkotó munkában. Folyamatos ráhatással szükséges elérni jobb társadalmi és anyagi megbecsülésüket, többek között egy rájuk vonatkozó minimális bérszint bevezetésével. Ennek elsősorban a kórházi alkalmazottak státuszát kell majd megerősítenie. Az Európai Unió követelményeinek megfelelően folyamatos figyelmet kell szentelni az emberi erőforrások fejlesztésére, hogy sikerüljön EU-kompatibilis orvosi gárdát, valamint ellátószemélyzetet biztosítani. Szükségesnek tartjuk megfelelő továbbképzési rendszer kiépítését, melynek keretében az ún. rezidensi rendszerben az akkreditált intézményekben megvalósuló, központilag finanszírozott orvos-továbbképzést támogatjuk. A kezdő orvosoknak a pályakezdéshez előnyös hitelrendszer biztosításával kell segítséget nyújtani. Az országunkra is kötelező érvényű nemzetközi dokumentumok értelmében következetesen érvényesíteni kell a betegek jogait. A demokratikus és modern rendszer keretében mindenkinek meg kell adni a lehetőséget, hogy – amennyiben azt igényli – az orvosi ellátást, ill. az egészségügyi felvilágosítást az anyanyelvén kapja meg. Szintén szorgalmazzuk a határon átnyúló egészségügyi ellátás lehetőségének biztosítását is.
40
Az MKP egészségügyi programjának célja, hogy olyan, több pilléren alapuló, betegközpontú ellátórendszert tudjunk kialakítani, mely biztosítja a pénzügyi források átlátható és hatékony felhasználását az állampolgárok egészségének megőrzése, valamint a betegségek gyors és hatékony gyógyítása céljából. Szükséges, hogy a rendszer működése folyamán a biztosítóktól a lehető legtöbb pénz jusson el a szolgáltatókhoz az őket választó betegek gyógyítására. Mivel az egészségügyi ellátásra fordítandó pénzügyi keretet az adókon és egyéb befizetéseiken keresztül az állampolgárok biztosítják, így elengedhetetlen, hogy a rendszerben a pénz a polgárok igényeit szolgálja. Tudatában vagyunk annak, hogy a rendszer stabilitásához még hosszú út vezet, de addig is el kell érni, hogy a lakosság életmódja egyre egészségesebb legyen, az orvosi ellátást a lehető legmodernebb eszközökkel tudjuk biztosítani. Ennek eredményeként jelentősen csökkenthető lesz bizonyos megbetegedések előfordulása, és egy modern egészségügyi program keretében a lakosság életminőségének javulása és várható élettartamának meghosszabbodása is várható.
41
9. Versenyképes oktatást A Magyar Koalíció Pártja az oktatáspolitika kérdéseit az egyre bővülő európai oktatási térben továbbra is stratégiai fontosságú témaként kezeli. A nevelést, oktatást, az élethosszig tartó tanulást, a képzettséget és a művelődést az egyéni és közösségi, valamint a társadalmi sikerek létfontosságú zálogának tartja. Az alapvető emberi és közösségi jogok tiszteletben tartása fontos alapköve a demokráciának, ezért az MKP a jövőben is elvárja, hogy az élet más területeihez hasonlóan az oktatásügyben is a nemzetközi egyezmények, valamint a vonatkozó szerződések értelmében járjon el Szlovákia. Ily módon a mindenkori kormány tekintse természetes szükségletnek a nemzeti kisebbségeknek azt a jogát, hogy ápolhassák történelmi hagyományaikat és nyelvüket, megőrizhessék és gyarapíthassák tárgyi és szellemi kultúrájukat.
Eredményeink vitathatatlanok, de van még mit tennünk Az MKP az utóbbi választási ciklus sikerei között könyveli el a magyar nyelv használatának közéleti térnyerését, mely hatással volt arra, hogy a demográfiai hullámvölgy ellenére lelassult, helyenként gyakorlatilag megállt a magyar iskolákba íratott gyerekek létszámának csökkenése. Programunk értelmében megszületett az állami tanügyi igazgatásról és az iskolai önkormányzatokról szóló törvény, a normatív finanszírozás következtében átláthatóvá és tervezhetővé váltak az intézményfenntartás módozatai és eszközei. Az oktatási tárca új rendeletben szabályozta a középiskolai tanulmányok befejezésének módját, bevezette a kétszintű érettségi vizsgát, a magyar tannyelvű gimnáziumok számára új történelemtanterv készült, melynek eredményeként új tankönyvek kiadására kerülhet sor. A párt sikeresen szorgalmazta a közoktatás informatizálását, ugyanis elindult az INFOVEK program. Jelentős eredmény az iskolák nyitása a helyi közösség irányába, az ún. Nyitott iskola program népszerűsítésével. Fontos eredményként könyvelhető el az alap- és középiskolai tanulók, valamint az egyetemisták és főiskolások szociális támogatásának rendezése. Komoly eredményeket értünk el az oktatási infrastruktúra fejlesztése terén is. A legfontosabb sikernek mégis mindenképpen azt tartjuk, hogy Komáromban megalakult és megkezdte működését a Selye János Egyetem, amely értelmiségképzésünk fontos bázisa. Kritikusan szembe kell néznünk viszont azzal a ténnyel is, hogy nem minden elképzelésünket sikerült maradéktalanul véghezvinnünk vagy a gyakorlati megvalósítás útjára terelnünk, ami egy koalíciós kormányzásban mindig nehéz feladat. Nem született meg az átfogó új közoktatási törvény, nem került korszerűbb és hathatósabb alapokra az elsajátítandó tananyag tervezése, a nemzetiségi intézmények számára továbbra sem
42
létezik hatékony szakmai szolgáltató és értékelő rendszer, nem valósult meg a pedagógusképzés és -továbbképzés szerkezetének időszerű átalakítása, s egyelőre nem sikerült létrehozni a Magyar Pedagógusok Házát sem. Éppen ezért az MKP mindezeket a feladatokat továbbra is napirenden tartja, s igyekezni fog, hogy az elkövetkező kormányzati időszakban aktívan részt vehessen a fenti hiányosságok pótlásában.
Stratégiai célok, prioritások A Magyar Koalíció Pártja az európai oktatási rendszerek tapasztalataiból kiindulva az oktatás és szakképzés további modernizálását sürgeti; az oktatás és képzés eredményességének, hatékonyságának és minőségének előmozdítása végett a következő téziseket tartja meghatározónak: az oktatás kiemelt stratégiai ágazat, az oktatás közügy, ám céljai az egyén érdekeiből és szándékaiból fakadnak, az egyén felelős saját művelődéséért, a reformok kulcsszereplője a diák és az őt oktató pedagógus, aki szakmailag képzett autonóm egyéniség, a mindenfajta másság elfogadásának alapja a kölcsönös megértés, a művelődés hatékonyságának biztosítéka a tartalmi, szerkezeti és fenntartói sokszínűség, az oktatásügy irányításának alappillérei a demokratizmus, az önkormányzatiság és a szubszidiaritás elvének érvényesítése.
A fenti tételek kivitelezése érdekében:
ki kell dolgozni és a parlamentben elfogadtatni egy új szemléletű közoktatási törvényt; folytatni kell az oktatásra szánt források bővítését oly módon, hogy a választási időszak végére a bruttó hazai termék (BHT) 5 %-ához közelítsen; széles körű tartalmi reformot kell végrehajtani, amely az alkalmazható, használható tudás, a széleskörű ismeretek, képességek, készségek és kompetenciák birtoklásának fundamentuma; szorgalmazni kell az idegen nyelvek eredményesebb oktatását és a gyakorlati informatikai képzés kiszélesítését; korszerű alapokra kell helyezni a pedagógusképzést, intézményesíteni szükséges a pedagógus-továbbképzést és a háttérintézmények rendszerét;
43
fokozottabb figyelmet kell szentelni a nevelésnek, az ellenőrzésnek, az értékelésnek és a minőségbiztosításnak; hangsúlyozni kell az anyanyelvi oktatás nemzetmegtartó szerepét.
Amit meg kell tennünk a fejlődés érdekében Az oktatásügy továbbra is több problémával küszködik, kezelésükre úgy kell törekednünk, hogy a megoldások a szlovák és a nemzetiségi oktatás változásait is elősegítsék. Az MKP ezért a korábbi esztendők gyakorlata alapján a hatékonyabb oktatásszervezésnek, a jogi és intézményes keretek biztosításának, valamint a tartalmi átalakításnak érdekében minőségi változtatásokat, közigazgatási és közoktatási reformokat kezdeményez. Hasonlóan fontosnak tekintjük az új közoktatási törvény megalkotását, amely az évtizedek óta halogatott tartalmi reform megvalósítása mellett megteremthetné az oktatásszervezés és -finanszírozás jogi biztosítékait is – az országos szlovák és a nemzetiségi oktatás vonatkozásában egyaránt. Az előrelépés érdekében fokozni kell az emberi erőforrások szerepét és jelentőségét, ami csupán az oktatásba, kutatásba és fejlesztésbe fektetett ráfordítások arányának emelésével érhető el. Az elkövetkező időszakban tovább kell növelni az oktatási kiadások és a pedagógusbérek reálértékét. A tanítók és tanárok társadalmi elismerése és életszínvonaluk javítása elsősorban fizetésüknek a mindenkori átlagbérre vagy az azt meghaladó szintre történő emelésével, az átfogó pedagógusi életpályamodell kidolgozásával, a minőségi munkára ösztönző differenciálással, valamint különböző kedvezmények bevezetésével érhető el. Mivel az sem lehet számunkra közömbös, hogy a harmadik évezredben milyen körülmények között folyik az oktató-nevelő munka, jelentős beruházási eszközöket kívánunk fordítani az iskolák felszereltségének javítására, az épületek állapotának megőrzésére, azok ésszerű felújítására és kihasználására is. Az MKP azért száll síkra, hogy az iskola legyen a kreativitás és az újítások színtere, ahol a gondolkodás fejlesztését segítő oktatási programok, a készségek csiszolását biztosító tantervek és a kompetenciák vizsgálatára épülő kimeneti rendszerek garantálják a fejlődést. A sokszor emlegetett reform sajnos még mindig csak várat magára, s az uniós országok munkaerőpiacán diákjaink nem minden esetben versenyképesek. Ezért az MKP támogat minden olyan kezdeményezést, amely a jelen helyzet pozitív megváltoztatására törekszik. Az alap- és középiskolákban egyaránt szem előtt kell tartani a tanulók, a szülők és az iskola közös céljait, miszerint a gyermek mindenekelőtt azt sajátítsa el, ami további élete sikeres és eredményes folytatásához elengedhetetlenül szükséges. Amennyiben a tanulók adottságai lényegesen különbözőek, az iskolák követelményei sem lehetnek velük szemben azonosak. Nincs mindenre kiterjedő, egységes ismerethalmaz, amely mindenki számára optimális lenne. Ezért csakis a teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérése, az
44
egyéni követelményrendszer és a személyre szabott értékelés vezethet hathatós fejlődéshez. Fontos a tanuló képességeihez és igényeihez igazodó oktatás szem előtt tartása, a belső differenciálás. Ezt a pedagógusok autonómiájának megerősítésével is szolgálni kell. Az oktatóknak biztosítani kell a választás lehetőségét, mind a programok, mind a módszerek, mind pedig a tankönyvek és taneszközök terén. Ezért be kell vezetni a helyi tanterv, az iskolai pedagógiai program fogalmakat, s létre kell hozni a piaci viszonyok között működő tankönyvellátás rendszerét a kisebb példányszámú tankönyvek kiadásának kompenzációjával együtt. Modern, hatékony információhordozókat, digitális tananyagot, tanulócentrikus könyveket és segédeszközöket kell bevezetni a gyakorlatba. Az elsajátítandó tananyag mennyiségét ésszerűen kell csökkenteni, s meg kell reformálni a felvételi rendszert, hogy a jegyekért és a felsőbb szintű iskolákba való bekerülésért folytatott harc átadja helyét a természetes tudásvágynak. Javasoljuk, hogy a középiskolai oktatás és szakképzés lezárása egyben a használható, piacképes tudás és szakértelem megszerzését is jelentse, amelynek alappillérei az idegen nyelvi kompetencia, a digitális írásbeliség és a munkáltatók által szinte kivétel nélkül megkövetelt gépkocsivezetői alkalmasság. Ezáltal az érettségi bizonyítvánnyal együtt nyelvvizsgához, európai számítógép-használói jogosítványhoz (ECDL), valamint gépjárművezetői jogosítványhoz is juthatnának a fiatalok. Ezen túlmenően megismerkednének az ügyintézés alapjaival, gazdasági és jogi jártasságra tennének szert. A közoktatásban nagy fontosságúnak tartjuk a különleges törődést igénylő tanulók oktatásának anyanyelven folyó, speciális programokkal történő biztosítását, mind a hátrányos helyzetű vagy fogyatékos, mind a rendkívül tehetséges gyermekek esetében. Számukra ezen felül megfelelő kedvezményrendszer kialakítását és többlettámogatást, felzárkóztatási program elfogadását javasoljuk, egyben az átláthatóság, a költséghatékonyság és a minőségi munka támogatásának szellemében indítványozzuk a normatív finanszírozási rendszer hiányosságainak kiküszöbölését.
Megtartani intézményeinket, fokozni a párbeszédet és az együttműködést A szlovákiai magyar nemzeti közösség tartós, számottevő jelenléte és felemelkedése megkívánja, hogy megőrizzük és – a szülők és gyermekeik számára – minden magyarlakta régióban elérhetővé tegyük az anyanyelvi nevelés és közoktatás minden lépcsőfokát; s mivel a személyiségformálás terén prioritásnak tekintjük az anyanyelven folyó oktató-nevelő tevékenységet, a lehetőségekhez mérten igyekezni fogunk, hogy minden településen fenntartsuk legalább az óvodát és az alapiskola alsó tagozatát. Kezdeményezni fogjuk iskolabuszprogram indítását, mely a szórványban és a peremvidéken élő magyarság gondjait hivatott enyhíteni. Fokozottabb figyelmet kell szentelni az óvodáknak, s helyi szinten az ezzel kapcsolatos valamennyi lépést csakis az érintettekkel való koordinálás alapján lehet megtenni. Ennek érdekében hatékonyabbá kívánjuk tenni a nemzeti identitás erősítését szolgáló beiratkozási és egyéb programokat.
45
Az oktatás terén élénkíteni kell a kistérségi együttműködést, növelni a regionális és településközi tervezés szerepét, csökkenteni a hátrányos helyzetű falvak lemaradását, enyhíteni az intézményfenntartás nehézségeit. Javasoljuk, hogy a középiskolák szintjén a beiskolázási körzetek alapos feltérképezése alapján, ott, ahol a helyi források ezt nem teszik lehetővé, központi vagy alapítványi források támogatása mellett alakuljanak iskolabusszal, illetve szállás- és étkezési lehetőséggel rendelkező integrált iskolaközpontok. Az EU strukturális pénzforrásainak felhasználásával létesüljenek olyan oktatási centrumok, amelyek által a sokszínű közoktatás mellett a munkaerőpiac igényeit kielégítő magyar nyelvű szakoktatás, szakmunkásképzés is folyik. A külföldi gyakorlat azt igazolja, hogy az ilyen jellegű centrumok közelébe szívesebben települ a működőtőke, mert biztosítottnak látja a munkaerő-utánpótlást. A Magyar Koalíció Pártja a tananyagok tartalmi transzformálásával egyidejűleg fontosnak tartja a nemzetiségi sajátosságok, a nyelvi, történelmi és kulturális jellegzetességek beépítését a pedagógiai dokumentumok és tananyagtartalmak megalkotásába. Az elkövetkező időszakban is nélkülözhetetlennek és megkerülhetetlennek véljük iskoláinkban a nemzeti értékek közvetítését, valamint a hagyományápolást. Az MKP szerint az idegen nyelvek, köztük az államnyelv, illetve az informatika tanításának hatékonyabbá tétele mellett főképp az anyanyelvi, történelmi, honismereti és a művészeti ismeretanyag oktatása érdemel kiemelt figyelmet. Az MKP célja, hogy az elkövetkező időszakban a nemzetiségi oktatás irányítását is magasabb szintre emelje, s a szakmai támogatás érdekében önálló nemzetiségi háttérintézmény-rendszer jöjjön létre. A nemzetiségi sajátosságokra épülő minőségelvű oktatás megszervezése és tartalmi biztosítása csakis egy szakmailag autonóm háttérintézmény-rendszer keretei között valósulhat meg. Az MKP ennélfogva következetesen arra törekszik, hogy az óvodákban és iskolákban folyó tevékenység tudományos alapokra helyezése, a kutatások és mérések eredményeinek visszacsatolása, azok ajánlásainak gyakorlati megvalósítása, a tanterv- és tananyaghordozó-fejlesztés, a szakmai fejlődés garantálása, valamint a pedagógia szemszögéből létfontosságú és nélkülözhetetlen élethosszig tartó tanulás kereteinek biztosítása egy államilag finanszírozott nemzetiségi intézetben folyjon.
Felsőoktatás, tudomány, sport A felsőoktatás terén lényegesnek tekintjük a racionális alapokra támaszkodó diverzifikációt, a képzési területek bölcs és szakmailag megalapozott felosztását, hogy erőinket és anyagi eszközeinket egy hathatósabb oktatás szolgálatába állítsuk. Prioritásnak tekintjük a Selye János Egyetem szakembergárdájának tudatos és megfelelő, a mesterképzést is garantáló szintre történő kiépítését, valamint az infrastruktúra biztosítását; ugyanakkor nem feledkezhetünk meg az egyéb, más szervezeti egységeken belül magyar nyelven oktató karokról sem, amelyek ugyancsak nemzeti közösségünk szellemi potenciálját gazdagítják. A tudományosság, a kutatásfejlesztés, az innováció elsősorban a felsőoktatási és
46
tudományos intézmények sajátosságai, a tudásalapú társadalom az emberi civilizáció fejlődésének bölcsői. Ezért a jövőben is támogatni kívánjuk a tudományok művelőit, illetve intézményeik együttműködését. A sport szerepe lényegesen nagyobb, mint valaha. Ahogyan Szentgyörgyi Albert fogalmazott: „A sport nemcsak testnevelés, hanem a lélek legerőteljesebb és legnemesebb nevelő eszköze. A sport elsősorban szellemi fogalom.” A sport a közösség kultúrájának olyan fontos eleme, amely nem lehet politikai eszköz. Minden lehetőséget meg kell hát teremteni, hogy mind az élsport, mind a tömegsport vagy akár az iskolai és a szabadidős testnevelés is példákat mutasson, s mindenkit rendszeres testedzésre, egészséges életmódra, pozitív életkép kialakítására ösztönözzön. Továbbra is szorgalmazzuk a szabadidős tevékenységek fontosságát, a sportolási, testmozgási lehetőségek bővítését, elsősorban a Nyitott iskola program keretében.
47
10. Minőségi kultúrát A Magyar Koalíció Pártja az Európai Unió céljaival és szándékaival összhangban fontosnak tartja Európa és Szlovákia kulturális sokszínűségének megőrzését. Ez a nemzeti és a kisebbségi kultúrák sajátosságainak megőrzésével, az egyediség tiszteletben tartásával érhető el. A kulturális sokszínűség akkor válik valós társadalmi értékké, ha a sajátosságokat és egyediséget a nemzetek kölcsönös megismerésének, gazdagításának és fejlődésének eszközeként alkalmazzuk. A kultúrák együttélése így egy sajátos európai és közép-európai kulturális integráció kialakulásához járul hozzá. A Magyar Koalíció Pártja fontosnak tartja a kulturális önkormányzás feltételeinek a biztosítását. Ez nemcsak a nemzeti vagy a kisebbségi kultúrák autonómiáját jelenti, hanem a nemzeti kultúrákon belül is garantálja a regionális sajátosságok védelmét, az önigazgatáson, önszerveződésen alapuló fejlődés feltételeit. Mindezek alapján szükséges, hogy Szlovákia multikulturális országként határozza meg önmagát. Programszerűen biztosítsa a kultúrák szabad, az önkormányzás elveire épülő fejlődését, amelyet az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell az államnak támogatnia. Szlovákia ténylegesen csak akkor tud hozzájárulni a kulturálisan sokszínű Európa építéséhez, ha a különböző kulturális diszciplínák és kezdeményezések kiszámítható és biztos anyagi hátterét is megteremti. Ez csak az állami költségvetésen keresztül lehetséges. A Magyar Koalíció Pártja ezért fontosnak tartja a kultúra támogatásáról szóló törvény megalkotását. A jogszabálynak tartalmaznia kell a szféra részesedését az állami költségvetésből (a BHT bizonyos százalékában meghatározva). Külön törvényben kell rendezni a kisebbségi kultúrák támogatását. A regionális kulturális sajátosságok önigazgató fejlődése érdekében, illetve a kisközösségek kulturális önszerveződésének biztosítása céljából törvényben kell szabályozni a megyei és a települési önkormányzatok feladatait, a támogatások mértékét. A közigazgatási szerveknek, azaz az államigazgatásnak és az önkormányzatoknak segítséget kell nyújtaniuk a kulturális tevékenység kibontakoztatásához. Különösen fontos, hogy a különböző művészeti ágak képviselői lehetőséget kapjanak a nemzetközi megmérettetésre. Rendkívül fontos a visegrádi együttműködés kihasználása, amelyen belül régiónk nemzetei kölcsönösen megismerhetik egymás értékeit és alkotóit. Ezen túl a visegrádi négyek feladata az, hogy Európa és a világ más régióiban közösen felmutassák közép-európai szellemiségünk kulturális-művészeti termékeit. Az MKP e célból szorgalmazni fogja a Visegrádi Kulturális Alap anyagi megerősítését és jobb kihasználását. A Magyar Koalíció Pártja tudatában van annak, hogy a kultúra szellemi érték, mivel azonban versenyben érvényesülhet csak, így piaci érték is. Ezért szükséges, hogy az alkotók – egyének és csoportok, hagyományőrzők és az új értékek teremtői egyaránt – részesülhessenek alapítványi és szponzori támogatásban. Ehhez rugalmas és célzott jogi feltételekre van szükség. Az MKP szorgalmazni fogja olyan törvények megalkotását, amelyek jobb feltételeket teremtenek a célirányos köz– és magánalapítványok létrejöttéhez és működéséhez, valamint a közvetlen szponzori támogatások nyújtásához.
48
A Magyar Koalíció Pártja fontosnak tartja, hogy korunk műszaki vívmányait is egyre több alkotó alkalmazhassa, illetve befogadó élvezhesse. A kulturális szférát be kell kapcsolni az informatizációs és internetizációs folyamatokba. A pénzügyminisztériumnak támogatnia kell a fiatalok számára a szélessávú internetes hozzáférést. Fontos, hogy a szlovákiai nemzeti kisebbségek is élhessenek az alkotásnak és befogadásnak e lehetőségével. Esetükben nemcsak az internetes hír- és szakmai portálok működtetése, hanem a regionális rádiózás és televíziózás feltételeinek megteremtése is szükséges. A Magyar Koalíció Pártja ezért szorgalmazni fogja az államnyelvről szóló törvény módosítását, amely nagymértékben gátolja a nemzetiségi és regionális rádiózás, televíziózás és internethasználat – mint kulturális értékteremtő és -közvetítő eszközök – alkalmazását. El kell érni, hogy Szlovákiában a kisebbségek A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának szellemében élhessenek anyanyelvi jogaikkal, s hogy ezek a jogok szabadon elérhetők legyenek. A Magyar Koalíció Pártja fontosnak tartja, hogy a lakosságban elmélyüljön a szülőföld szeretete és az egészséges lokálpatriotizmus. A regionális és a települési önkormányzatoknak hathatós támogatást kell kapniuk a település vagy a régió tárgyi hagyományainak megőrzéséhez (épületek, műemlékek, emlékművek, természeti képződmények), összegyűjtéséhez és közzétételéhez (falumúzeumok fenntartása, könyvkiadás). Az MKP támogatni kívánja a táj- és természetvédelmi önszerveződéseket mint a kultúrált életmód és -stílus sajátos megnyilvánulási formáit. A szlovákiai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának további egészséges fejlődéséhez a Magyar Koalíció Pártja szükségesnek tartja, hogy megerősítsük annak intézményes rendszerét is. Az MKP fontosnak tartja, hogy a nemzeti kisebbségek kisközösségi művelődési és művészeti kezdeményezései módszertani segítséget kapjanak. A más-más feltételek mellett és különböző igények alapján eddig kialakult kezdeményezések és módszertani intézmények munkájának koordinálására az MKP javasolja egy önálló Kisebbségi Hivatal létrehozását. A kisebbségi kultúrák további fejlődése érdekében a Magyar Koalíció Pártja a különböző művelődési és művészeti ágakban és irányzatokban tevékenykedő alkotók és szervezők önszerveződését is fontosnak tartja. Támogatni kívánja a szakmai és érdekvédelmi szövetségek, szervezetek, társulások megalakulását és együttműködését. Ennek intézményesítésével a helyi és a szakági kezdeményezések az MKP szerint koordinálhatókká válnak, illetve hatékonyabbá tehető az állami támogatások, az alapítványi és szponzori pénzforrások kihasználása.
49
11. Hatékony önkormányzatokat Az előző – 2002-től 2006-ig terjedő – választási időszakban a szlovákiai közigazgatás a gyakorlatban is kipróbálta a közigazgatási reform eredményeit. A helyi önkormányzatok egyrészt átvették és teljesítik a decentralizáció következtében rájuk háruló feladatokat, másrészt a 2001-ben megalakult regionális önkormányzatok lezárták első választási ciklusukat, a képviselők és az állampolgárok is tapasztalhatták ezek eredményeit. Azt mondhatjuk, hogy az elmúlt választási időszakban a közigazgatási reform első tapasztalatait gyűjtöttük. Helyes is, hogy – tekintettel az említett folyamatok mély társadalmi és politikai hatásaira – a szerzett tapasztalatokat csak komoly megfontolás, a változások lehetséges következményeinek tanulmányozása után fogjuk érvényesíteni, a közigazgatási reformmal kapcsolatos törvények módosítása révén a gyakorlatba is átvinni. Kétségtelen azonban, hogy ezek egy részét már a következő választási ciklusban meg kell tennünk ahhoz, hogy a reform dinamikája érvényesülhessen, nehogy feledésbe merüljön a reform szándéka, nehogy sor kerülhessen a visszarendeződésre, nehogy – különböző valós vagy mondvacsinált indokokra hivatkozva – újra a centralizáció csapdájába essünk. A reform és az önkormányzatiság fejlődésének elsődleges garanciája az európai önkormányzati charta kell, hogy legyen. Szlovákia már 1999ben csatlakozott hozzá, de olyan fenntartásokkal, amelyeket hosszú időn keresztül érvényben hagyva elvész annak előremutató jellege, és egy félkész, stagnáló, fejlődésképtelen közigazgatási rendszer bebetonozásához vezet. Ez annál is inkább igaz, mert a reformmal kapcsolatos néhány törvény elfogadásával teljesültek a Charta bizonyos feltételei, és így nincs elvi, de gyakorlati akadálya sem annak, hogy néhány fenntartást Szlovákia feloldjon. Így a folyamatnak ezt a részét véglegesen lezártnak tekinthetnénk. A fenntartások alkalmazásával elsősorban a szubszidiaritás elve sérült. A szubszidiaritás elve nem csak azt jelenti, hogy – egyszerűen fogalmazva – a problémákat a keletkezési szintjükhöz lehető legközelebbi szinten kell orvosolni, hanem azt is, hogy a felsőbb szervek kötelesek az alsóbb szinteknek olyan feltételeket teremteni és olyan segítséget nyújtani, hogy azok minél több problémát tudjanak helyben megoldani. Ennek az elvnek a tiszta, őszinte alkalmazása vihetné előbbre a Magyar Koalíció Pártjának egyik legfontosabb érdekét és célját: az önkormányzatok és az önkormányzatiság megerősítését és fejlődését. Azok után, hogy az MKP politikai eszközökkel, célratörő kemény kiállásával életre hívta a közigazgatási reformot, azok után, hogy az MKP-nak is köszönhetően átalakultak és megerősödtek önkormányzataink, mindezek után azt fogjuk szorgalmazni, hogy az európai önkormányzati charta elvárásaiban megfogalmazott önkormányzatiság teljes mértékben – elvekben és gyakorlatban egyaránt – érvényesüljön önkormányzataink és közigazgatási rendszerünk életében.
50
A helyi önkormányzati rendszer fejlődésének lehetőségei Amint már említettük, ma már arról beszélhetünk: a szlovákiai közigazgatásban érvényesülni kezd az az elv, hogy a közfeladatokat általában elsősorban az állampolgárhoz legközelebb álló közigazgatási szerv valósítsa meg. Világosan meg kell különböztetni a települések eredeti feladatait – ezekben teljes mértékben érvényesül az önkormányzatiság elve – azoktól, amelyeket az önkormányzatok az állam nevében, az állam helyett végeznek. Itt az önkormányzatok alkalmazottai úgy végzik feladataikat, mintha állami alkalmazottak lennének. A feladatok első kategóriáját az önkormányzat finanszírozza, a másik feladatcsoport teljesítéséhez az állam nyújtja az önkormányzatok számára a pénzügyi hátteret. A hatáskörök átadásáról szóló törvény szabályozza, mely feladatokat végeznek az önkormányzatok, és melyek maradtak még továbbra is az állami hivatalok hatáskörében. Az állampolgár számára – és számunkra is – az a fontos, hogy a közigazgatás mindkét egységétől tökéletes, szakszerű, a törvényeknek megfelelő szolgáltatást kapjon, ügyeit a hivatal minél jobb minőségben tudja kezelni. Így az államnak is az az érdeke, hogy a közigazgatási szolgáltatások – függetlenül attól, hogy ezeket állami hivatal vagy önkormányzat nyújtja – tökéletes minőségűek legyenek. Ahhoz, hogy minőségi és körültekintő döntések születhessenek, szakképzett alkalmazottakra és elérhető információs háttérre van szükség. Az MKP szorgalmazni fogja, hogy az állam oldja meg a közigazgatási alkalmazottak továbbképzését, valamint azt, hogy az ország minden egyes települése rendelkezhessen olyan informatikai eszközökkel, amelyek a világháló lehetőségeinek kihasználásával is segítik a döntési folyamatok minőségét. Abból az elvből kiindulva, hogy az állampolgár-hivatal párbeszédben mindkét fél ugyanolyan fontossággal bír, hogy az állampolgár számára megkönnyítsük a hivatalokkal való kommunikációt, az MKP elő kívánja segíteni az elektronikus közigazgatás mihamarabbi bevezetését, hogy a világhálóra kapcsolódva ezt minél több állampolgár, háztartás tudja kihasználni. Az európai gyakorlattal összhangban az MKP számára rendkívül fontos, hogy állampolgárainknak lehetőségük legyen lakóhelyükön a közigazgatási hivatalokkal való kapcsolattartás során anyanyelvüket használni. Ez nem politikai követelmény, hanem véleményünk szerint alapvető emberi jog: az itt élő emberek teljes értékű állampolgárként való elismerésének kérdése. Az emberi kommunikáció akkor teljes, ha érzelmeket is tud tolmácsolni, és az érzelmeket az ember tökéletesen csak az anyanyelvén tudja kifejezni. Az MKP politikai tevékenységének köszönhetően azokon a településeken, ahol egy adott nemzetiség számaránya eléri a 20%-ot, az állampolgár már most is fordulhat anyanyelvén szóban és írásban a közigazgatási hivatalhoz. Az elmondottak csak egy részét képezik A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája követelményrendszerének, amelynek következetes szlovákiai alkalmazását az MKP a továbbiakban is egyik legfontosabb feladatának tekinti. Szeretnénk elérni, hogy az önkormányzatok életében és munkájában A regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája lehetőségei és vívmányai a mindennapi élet gyakorlatává váljanak.
51
Tudvalevő, hogy a közigazgatási reform az ún. kommunális reform kérdéskörét is felvetette: ez a kis falvaknak nagyobb egységbe, községekbe való tömörülését jelenti. S bár nagyon komoly szakmai vitát igénylő kérdésről van szó, az elmúlt négy évben nem került napirendre, ezért elképzelhető, hogy a következő időszakban erőteljesen jelentkezik majd. Ez az elképzelés elsősorban az északnyugat-európai államok sikeres közigazgatási és területi reformjain alapul. Az MKP ebben a kérdéskörben elsősorban a kis települések életképességének megőrzését fogja szem előtt tartani. A szlovákiai önkormányzatok többségi véleményével összhangban nem tartjuk helyesnek az olyan törekvéseket, amelyek a falvak identitásának és önállóságának elvesztéséhez vezethet. Ezt az MKP nagyon világosan kifejtette a fiskális decentralizációt szabályozó törvények alkalmazása során is, és sikerült elérnie, hogy a decentralizáció ne váljon a kommunális reform végrehajtásának kényszerítő eszközévé. A következő időszakban az MKP ennek a komoly kérdésnek a megoldását a kistérségi együttműködés elvei alapján szeretné felvetni. Ez annál is inkább szükséges, mert az elmúlt néhány év tapasztalata is azt mutatja, hogy egyedülálló települések nem képesek kihasználni az Európai Unió nyújtotta lehetőségeket. Másrészt viszont a közös hivatalok működése során szerzett tapasztalatokból az is nyilvánvaló, hogy az ennyire szabadon megfogalmazott együttműködési lehetőségek nem minden esetben vezettek hatékony megoldásokhoz. Elképzeléseink szerint a kistérségi együttműködést törvényes alapon kell megoldani úgy, hogy a falvak identitása megmaradjon, és mindemellett megoldható legyen a gazdaságos, pénzt és energiát megtakarító települési intézményes együttműködés. (Azokon a területeken, ahol az önkormányzatok önkéntesen nem képesek vagy nem hajlandók záros határidőn belül megteremteni a kistérségi intézményeket, a kormánynak rendeletileg kell megteremteni azokat.) Az utóbbi évek egyre markánsabb jelensége az egyes politikai pártok retorikájában fellelhető rejtett önkormányzat-ellenesség. A szlovákiai önkormányzatok többségi véleménye szerint ezek olyan törvényjavaslatokban is fellelhetőek voltak, amelyek sértik a fentebb említett szubszidiaritási elvet, és bizalmatlanságot próbálnak kelteni az állampolgár és az önkormányzat között. Ennek egyik következménye lehet az is, hogy a választók nem konkrét tapasztalatok alapján, hanem az általánosan és megfoghatatlanul megfogalmazott kételyek miatt nem fognak megbízni a választott tisztségviselőkben, nem fognak az urnákhoz járulni. Az ilyen helyzet azoknak a politikai pártoknak kedvez, amelyek újra fontolgatják a közigazgatás centralizálását. Az MKP politikájának egyik fő pillére az önkormányzatiság és annak fejlődése. A párt síkraszállt az önkormányzati politika tisztasága mellett, mindamellett azonban azt is fontosnak tartja, hogy az állampolgárok ismerjék és helyesen ítéljék meg az önkormányzatok, a választott tisztségviselők szerepét, és megbízzanak bennük. A parlamenti képviselők, a polgármesterek, a helyi képviselők, a köztisztviselők munkáját az esetek meghatározó többségében a közért való becsületes, áldozatos munka jellemzi. A kirívó egyedi ellenpéldákat elítélve az MKP ezt az áldozatos és becsületes munkát fogja támogatni. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a környező országokhoz hasonlóan igyekezünk megteremteni a választott tisztségviselők szociális biztonságát szavatoló rendszert is.
Regionális önkormányzatok
52
A 2006-os évben másodszor választottunk képviselőket a kerületi önkormányzatokba. Így lehetőségünk nyílik arra, hogy az első választási ciklus tanulságait levonva értékeljük ezek munkáját. A Magyar Koalíció Pártjának véleménye szerint a regionális (kerületi) önkormányzati rendszer továbbfejlesztése megköveteli A helyi önkormányzatok európai chartájában foglalt alapelvek figyelembevételét a kompetenciák (saját, átruházott), a regionális ügyek, a régiók közötti és határ menti kapcsolatok, a regionális közigazgatás, a pénzügyek, eszközök felügyelete terén, valamint a regionális határok védelme, az államügyek, az európai és nemzetközi ügyekben való részvétel vonatkozásában. A tapasztalatok alapján támogatni fogjuk a regionális önkormányzatok nagyobb pénzügyi önállóságát. A regionális önkormányzatokra átruházott jogkörök teljes értékű teljesítéséhez nem elégséges a fiskális decentralizáció által meghatározott jelenlegi elosztási rendszer. Ha a megyéknek (a települési önkormányzatokhoz hasonlóan) fel kell vállalniuk a különböző infrastrukturális lemaradások (iskolák, utak, egészségügy, idegenforgalom stb.) kezelését, feltétlenül követelniük kell a megkapott jogkörök magasabb pénzügyi biztosítását is. Kezdeményeznünk kell a regionális önkormányzatok kezelésében levő állami utak és intézmények alatti földrészletek tulajdonviszonyainak rendezését is. A további dekoncentráció csak úgy képzelhető el, ha ahhoz megfelelő pénzügyi háttér is járul. Az említett feltételek teljesülése esetén az MKP támogatni fogja a regionális önkormányzatok további fejlődését, jogköreik bővítését. A megyei önkormányzatok egyik legfontosabb feladata a régiófejlesztés. Felkarolják és támogatják többek között a régiók gazdasági fejlődését, a települések közötti együttműködést, a határ menti és határon átnyúló fejlesztést és együttműködést, az idegenforgalmat, hatáskörükbe tartozik a regionális utak karbantartása és építése, a regionális iskolaügy, a regionális egészségügy és sok minden más hatáskör. Mindezek fejlesztésére Szlovákiának az Európai Unióba történt belépése után az Unió pénzügyi forrásai is felhasználhatók. A MKP támogatni fogja, hogy e források kezelése, a döntéshozatal, a felhasználás és annak ellenőrzése is a szubszidiaritás és a partnerség elve alapján a megyékhez, a felhasználóhoz minél közelebb kerüljön. Olyan implementációs egységek kialakítását fogjuk szorgalmazni, amelyek a NUTS II statisztikai területi egységek (minimum két jelenlegi kerület területe) szintjén képes az ebből adódó feladatokat megoldani. A közigazgatási reform folyamatában a regionális önkormányzatok és a speciális hivatalok megalkotása után átértékelhető a különböző állami hivatalok szükségessége is. Bizonyságot nyert az a megállapítás, hogy az önkormányzatok általában képesek az eddig állami hivatalokban végzett feladatok elvégzésére. Maguk az állami hivatalok dolgozói és vezetői (elsősorban a körzeti hivatalok szintjén) megfontolandónak tartják a hivatalok megszüntetését és a szubszidiaritás, valamint a hatékonyság elveinek betartása mellett feladataik átruházását az egyes önkormányzati szintekre. A MKP alkotóan kíván részt venni ebben a vitában. A MKP nem tartja lezártnak a régiók kialakulását. A 1996-os közigazgatási területi rendezést átmeneti helyzetnek tekintjük, mert nem a természetes régiók határai mentén történt. Erről több szlovák régió (pl. a Szepesség) is hasonlóképpen vélekedik.
53
A közigazgatási területi beosztás megváltoztatásakor biztosítani kell a megyék területének oly módon történő kialakítását, hogy az megakadályozza a magyar nemzeti közösség tagjainak indokolatlan szétszóródását. Így az MKP továbbra támogatja a természetes régiók kialakítását. Ezért Szlovákia déli területein javasoljuk a Kisaföld (Duna menti) megye és Gömör-Nógrád megye kialakítását. Két megyei választás eredményei és tapasztalata alapján az MKP javasolni fogja a kerületi önkormányzati választásokról szóló törvény módosítását is. Célszerűbbnek tűnik, ha a megyei elnök választása egyfordulós lenne, ill. ha a elnököt – a környező országok gyakorlata szerint – közvetett módon a képviselő-testület választaná meg. A lezajlott megyei választások kapcsán elemeznünk kell a megyei önkormányzatok és az állampolgárok viszonyát is, ami negatív jelenségként elsősorban a választási részvétel vonatkozásában mutatkozott meg. Az alacsony részvétel egyik általánosan elfogadott magyarázata az, hogy az emberek nem tudják, miről szól a kerületi önkormányzatok munkája. Bár ez csak az érem egyik oldala, mégis az MKP, megválasztott megyei képviselői és tisztségviselői fokozott figyelmet fognak szentelni annak, hogy a választópolgárok megismerjék a megyei intézmények munkáját, az itt élő emberek életére gyakorolt hatását; tudják azt, hogy az általuk választott képviselők döntései milyen mértékben befolyásolják a lakosság mindennapi életét. Véleményünk szerint ezt fokozott mediális tevékenységgel (országos és regionális szinten) lehet és kell elérni.
54
12. Jobb közbiztonságot Szlovákia állandó feladatai közé tartozik a közbiztonság, a közrend állandó javítása és egy elfogadható szint fenntartása, hiszen ez garantálja az egyén biztonságát és az állampolgárok békés együttélésének alapját. A Magyar Koalíció Pártja fontosnak tartja, hogy a polgárok biztonságérzete ne csökkenjen, közösségünk igazi jogállamban éljen, és ennek érdekében hatékonyan részt vesz a szlovákiai közbiztonsági rendszer és az igazságszolgáltatás alakításában és fejlesztésében. Szlovákia a NATO és az EU tagja, az ebből eredő biztonságpolitikai felelősségvállalásunknak és a megváltozott nemzetközi körülményeknek megfelelően új biztonságpolitikai alapelveket kell kidolgozni. A fejlődő és változó világ új biztonsági kockázatokat is hoz magával, amelyekkel szembe kell néznünk. Ilyen problémák között szerepel a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem, a szervezett bűnözés, az illegális bevándorlás, melyek visszaszorításában a társadalomnak és a politikának is újabb és újabb feladatokat kell felvállalnia és megoldania. Az európai integrációból következő feladatrendszernek megfelelően is teljesen civil ellenőrzés alá kell vonni a rendőrséget, a hadsereget, az információs szolgálatot, a nemzetbiztonsági hivatalt és a katonai elhárítást. Ennek érdekében a Magyar Koalíció Pártja nagy hangsúlyt helyez arra, hogy megerősítse és tökéletesítse a fegyveres erők és a titkosszolgálatok feletti civil irányítást és ellenőrzést.
Az elmúlt időszak eredményei Ahhoz, hogy programunkban új alapköveket tudjunk lerakni, elengedhetetlen, hogy elszámoljunk az elmúlt időszak eredményeivel. Ha valaki veszi a fáradságot, és összehasonlítja a négy, ill. nyolc évvel ezelőtti választási programunk e fejezeteit vagy pontjait, láthatja, hogy a múltban felvállalt feladatokat, elképzeléseket, programpontokat nagyjából teljesítettük. Melyek is voltak ezek? A speciális bíróság és ügyészség létrehozásával teljesült az az igényünk, hogy vezessük be a vizsgálóbíró intézményét. Létrejött és a rendőrség stabil szervezeti egysége lett a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal, illetve a Korrupcióellenes Hivatal is, melyek kizárólag az általunk legjelentősebbnek tartott bűnesetekre összpontosítanak, nem kis eredménnyel. További prioritásunk volt a bírósági eljárások felgyorsítása, ez a probléma az új büntetőjogi kódexek elfogadásával részben megoldódott. A „háromszor és elég elv” bevezetésével a visszaeső-bűnözést szeretnénk megakadályozni, úgy hogy ezek a személyek tényleges életfogytiglani büntetést kapnak, sőt szándékos emberölés esetében ez az elv két bűncselekmény elkövetésére szűkül.
55
A polgári peres eljárások felgyorsítása végett megszüntettük a többszöri fellebbezés lehetőségét azáltal, hogy az elsőfokú bíróságok érdemi döntése elleni jogorvoslat megmaradt, de további obstrukcióra nincs lehetőség. A mediáció bevezetésével megteremtettük a peren kívüli egyezség intézményes hátterét, ez a bíróságok tehermentesítésében lehet nagy segítség. Egyszerűsítettük a cégbírósági bejegyzés folyamatát, ami ezen a téren teljesen visszaszorította a korrupciót, és az egész eljárást néhány napra rövidítette. A visszaélések másik melegágya a csődeljárás volt, melyet egy teljesen új törvénnyel orvosoltunk. A bírói tanács fegyelmi bizottságának létrehozásával elértük azt is, hogy a bírák se legyenek teljesen érinthetetlenek, esetleges rossz döntéseikért vállalniuk kelljen a felelősséget. Törvényt fogadtunk el hibás vagy törvénysértő közigazgatási határozatok által okozott károk megtérítéséről, ez a hivatalnokokat felelősebb magatartásra ösztönzi. Kártérítést ítéltünk meg a politikai foglyoknak és a büntetőszázadokba besorolt személyeknek. Az új családjogi törvénnyel a mai kornak megfelelően szabályoztuk a családtagok viszonyát, egyben egyszerűsítettük az örökbefogadásokat. A hivatásos hadsereg megteremtésével és reformjaival az általunk felvetett problémák egy része megoldódott. Sorolhatnánk az elért eredményeket, de a célunk nem az, hogy a múltat a jelenhez hasonlítsuk, hanem az, hogy rámutassunk az aktuális problémákra, felvállaljuk és az elkövetkező választási időszakban próbáljuk megoldani őket.
Közbiztonság Az elmúlt pár év eredményes munkájának köszönhetően a rendőrség kezdi visszaszerezni az őt megillető társadalmi megbecsülést. A szervezett bűnözés ellen kompromisszum nélkül fellépő rendőrök, a bonyolult gazdasági bűncselekményeket felgöngyölítő vizsgálótisztek ma már álomképből lassan valósággá válnak. Mindennapjainkban, az utcán sajnos ezeket az eredményeket nem nagyon érezzük, így közbiztonságunkkal még nem lehetünk teljesen elégedettek. A bűncselekmények terjedését viszont csak úgy lehet megállítani, ha ismerjük jellemzőiket, többet teszünk a megelőzés és a felderítés területén. Ehhez jól felkészült és felszerelt rendőri állományra és a velük együttműködni akaró és tudó lakosságra van szükség. Ez egyrészt anyagi kérdés, másrészt megváltozott szemléletet kell, hogy jelentsen. Számos külföldi példa bizonyítja, hogy az erre a célra fordított pénzeszközök többszörösen megtérülnek a vagyonvédelemben. Másrészt viszont a testi épség védelme nem lehet anyagi kérdés. A Magyar Koalíció Pártja e szemlélet alapján alakítja biztonságpolitikáját. A párt továbbra is elkötelezett híve a szervezett bűnözés elleni harcnak, emellett nagy hangsúlyt szeretne fektetni arra is, hogy az utcákon több rendőr járőrözzön. Jelenlétükkel nem a zaklató igazoltatásokat szeretnénk fokozni, hanem a rendőrök bűnmegelőző szerepét szeretnénk növelni. E cél elérése érdekében a rendőrségen belül a terepen végzett munkát kiemelt bérrel kívánjuk támogatni, illetve úgy szeretnénk a rendőrség személyi állományát és szervezeti felépítését szabályozni, hogy az utcákon minél több rendőr szolgálhasson. Természetesen ehhez elengedhetetlen, hogy a rendőrség sorait új rendőrök erősítsék, illetve a már szolgálatban lévőket hosszabb távú szolgálatra ösztönözzük. A gondot az
56
jelenti, hogy a jelenlegi rendszer bizonyos szolgálati idő elérése után nem a továbbszolgálásban teszi érdekeltté a rendőrt, hanem magas végkielégítéssel, kiemelt nyugdíjjal távozásra ösztönzi. Ezért a rendszert úgy szeretnénk módosítani, hogy ne a szolgálati idő alapján a leszereléskor jutalmazzuk a rendőröket, hanem arra törekedjünk, hogy a kezdő rendőröket hosszú távra szóló szolgálati szerződés aláírása esetén fizetett magasabb összegű pótlékkal kötelezzük hosszabb szolgálatra. A szerződés lejárta után a rendőrnek módjában volna újabb hosszú távú szerződést aláírni, s így ismét igénye keletkezne a pótlékra. Ezzel az intézkedéssel egyben a rendőri állomány stabilizálását is el tudnánk érni, s így megelőzhető volna, hogy a tapasztalt rendőrök a végkielégítés miatt elhagyják a rendőrség sorait. Egyben szeretnénk elérni, hogy egy rendőr a második hosszú távú szerződése aláírásakor ne csak toborzási pótlékot, hanem hűségjutalmat is kapjon. Természetesen az új rendszer elsősorban a kezdő rendőröket érintené, mivel a több leszolgált évvel rendelkező, már nyugdíj előtt álló rendőr számára az új rendszer előnytelen lenne, de a jelenleg szolgálatban levő rendőröknek is szeretnénk megadni a lehetőséget arra, hogy átlépjenek az új rendszerbe. A parlamentnek sikerült elfogadnia az új büntetőjogi kódexeket és létrehozni a speciális ügyészséget, speciális bíróságot. A bűnüldözés terén elért eredményeik már napjainkban is eleget tesznek a hozzájuk fűzött reményeknek, ezért a Magyar Koalíció Pártja úgy látja, hogy az elkövetkező időszakban az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani a bűnmegelőzésre. Legfőképp a fiatalokra kell összpontosítani a figyelmet. A polgári nevelés tananyagának szerves részét kell, hogy képezzék a bűnmegelőzési célú felvilágosító órák. Egyes településeken a közbiztonság terén nagy szerepe van az önkormányzati rendőrségnek. Ezért biztosítanunk kell, hogy ezek továbbra is működőképes testületek maradhassanak, létjogosultságukat ne fenyegessék különböző szabályozások. Az önkormányzati rendőrség jogköreinek stabilizálásával, esetleges bővítésével, az állami rendőrséggel való együttműködés törvényi szabályozásával biztosítanunk kell az önkormányzati rendőrség intézményes hátterét, és ezzel önkormányzataink megerősítését.
A titkosszolgálatok A szlovákiai titkosszolgálatok legfőbb feladata a terrorizmus elleni harc, a szervezett bűnözés feltérképezése és az állam gazdasági érdekeinek a védelme. Az elmúlt időszakban tevékenységükkel kapcsolatban felmerültek bizonyos kételyek, ezért az MKP fontosnak tartja ellenőrzésük szigorítását. A titkosszolgálatok törvényes működését parlamenti bizottságok ellenőrzik, melyek nem egyszer hatásköri hiány miatt passzív szemlélői az eseményeknek. Ezért az ellenőrző bizottságok jogköreinek bővítésével növelni kell a civil ellenőrzés hatékonyságát – ez elsősorban a lehallgatások és az információs-műszaki eszközök alkalmazására vonatkozik. Újból indítványozni fogjuk egy olyan központi hivatal létrehozását, mely megrendelés alapján biztosítaná a lehallgatásokat a jogosult intézmények számára, ugyanakkor azok eredményéről csak a megrendelő értesülne – ezáltal is szűkülne a visszaélések lehetősége. Szorgalmazni fogjuk a titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter kinevezését, s vele párhuzamosan a parlamenti ellenőrzés bővítését.
57
A hadsereg A honvédelem területén a Magyar Koalíció Pártja egyértelműen a hivatásos hadsereg híve. Ezt a célt sikerült elérni, s ezért a továbbiakban az elkerülhetetlen haderőreformra szeretnénk helyezni a hangsúlyt. A fegyveres erők jövőjét kis létszámú, de jól képzett és felszerelt hivatásos hadseregben látjuk, amely nem csak katonai feladatokra összpontosít, hanem aktív szerepet tud vállalni katasztrófavédelmi és más mentőfeladatok végrehajtásában. Mivel a Szlovák Hadsereg feladatai és lehetőségei NATO-tagságunkból következnek, ezért elengedhetetlen a modern kor követelményeinek megfelelő átszervezése, nagyobb hangsúlyt fektetve a békefenntartó feladatokat ellátó egységek kiépítésére és bevethetőségére. Elkerülhetetlen a napi használatú haditechnika modernizálása, ezek nélkül hadseregünk békeidőben hasznavehetetlen lenne. Természetesen időrendileg be kell ütemezni a többi harcászati eszköz modernizálását is, hogy a NATO teljes értékű tagjaként közreműködhessünk az Észak-atlanti Szövetség által kitűzött békefenntartó feladatok végrehajtásában. Olyan hadsereget kell kiépíteni, amely élvezi a társadalom bizalmát, katonáinak biztos egzisztenciát és perspektívát kínál, és egyben hathatósan be tud segíteni a katasztrófavédelmi és elhárító feladatok végráhajtásában.
A tűzoltóság A nem megfelelő műszaki felszereltség ellenére a tűzoltóság – ahogyan azt eredményeik is mutatják – nap mint nap sikerrel birkózik meg a rábízott feladatokkal. Tűzoltóink nemcsak a tűzesetek, hanem autó- és más balesetek, valamint a katasztrófák elhárításánál is mindig a helyzet magaslatán állnak. Elkerülhetetlen viszont, hogy bérezésük és szociális juttatásaik a rendőrség, esetleg a hadsereg szintjét érjék el, hiszen a fegyveres erők tagjaihoz hasonló veszélyes munkakörben dolgoznak. A tűzoltóság felszerelésének modernizálása, személyi állományának stabilizálása természetesen nem kis anyagi kiadásokkal jár majd, de a polgári védelemnek a tűzoltósághoz történő logikus átkerülése mindezek pénzügyi fedezetét is megteremthetné.
Igazságszolgáltatás A Szlovák Köztársaság alkotmányának első cikkei között szerepel az a megállapítás, hogy Szlovákia jogállam. Az alkotmány szövege azonban mindaddig csak üres frázis marad, amíg ezt a fogalmat nem tudjuk tartalommal megtölteni. Csak akkor beszélhetünk ugyanis igazságszolgáltatásról, ha ez gyorsan és részlehajlás nélkül valósul meg.
58
Megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy az elmúlt választási időszakban az igazságszolgáltatás terén több előmozdulás történt, mint az azt megelőző egy évtized alatt. Több mint negyven év után új büntetőjogi kódexeket és új családjogi törvényt fogadott el a törvényhozás. Létrejött a speciális ügyészség és a speciális bíróság, mely intézmények a szervezett bűnözés elleni harc és a korrupció visszaszorításának fő zászlóvivői. Egyszerűsödtek és átláthatóvá váltak azok az eljárások – pl. a cégbejegyzés, ingatlanbejegyzés –, melyek a korrupció melegágyai voltak. Eme intézkedések sorát szeretnénk bővíteni és egyben megteremteni a létrehozott intézmények további működéséhez elengedhetetlen anyagi és szakmai hátteret, hogy az elkövetkezőkben munkájuk még eredményesebb lehessen. Az új polgári törvénykönyv és a civil eljárásjog elfogadása lesz az elkövetkező évek fő kihívása, ezeknek a jogszabályoknak kellene felváltaniuk a több mint negyvenéves múltra visszatekintő kódexeket. A lassú, akadozó polgári bírósági perek rossz fényt vetnek az egész igazságszolgáltatásra. Ezért törekedni fogunk arra, hogy a büntetőjoghoz hasonlóan a polgári jog is teljesen új, megbízható törvénykönyveket kapjon. Az elkövetkező időszakban hatékonyabban kell fellépni azon bűnözési formák ellen, melyek sajnos az eddigiekben háttérbe szorultak. Elsősorban az elfajuló családon belüli erőszak ellen. Ennek érdekében tovább kell vinni azokat a jogalkotói törekvéseket, melyek elsődlegesen a nők és a gyermekek védelmét veszik figyelembe, és csak azután a bántalmazónak a tulajdonhoz és a szabad mozgáshoz való jogát.
59
13. Aktív európai és külpolitikát Bevezető Ma, 2006-ban elmondható, Szlovákia nemzetközi megítélése, helyzete és mozgástere 1998 óta alapvetően megváltozott. Míg az 1998–2002 között hatalmon levő kormány külpolitikai feladata elsősorban a nemzetközi izoláció feloldása, Szlovákia euroatlanti integrációs folyamatának újraindítása volt, addig a csaknem azonos összetételű 2002–2006-os kormányzatnak sikerült elérnie, hogy Szlovákia mára nemcsak elfogadott állam, EU-, NATO– és OECD-tag, hanem olyan megbízható partner, melynek (történelmi sérelmektől csaknem mentes) mai diplomáciáját a nemzetközi élet fontos kérdéseinek kezelésekor mások is egyre inkább „igénybe veszik”. Ennek egyik fontos oka éppen az, hogy a Magyar Koalíció Pártja (mint az Európai Néppárt aktív tagja) mindkét választási ciklus alatt kormányzati szerepet vállalt, nagyban elősegítve ezzel az ország demokratikus, kompromisszumkereső, civilizált, európai imázsának kialakulását. Ebben az időszakban az MKP politikusai nemcsak közvetve, kormánytagságuk révén, hanem közvetlenül, az általuk betöltött posztok hatáskörén belül is arra törekedtek, hogy az ország minél hatékonyabban kapcsolódhasson be a nemzetközi életbe. Mind a viszonylag kis közép-kelet-európai Szlovákia számára, mind a szlovákiai magyarok jogállását tekintve egyértelműen előnyös a nemzetközi elismertség és a partneri elveken alapuló sokoldalú együttműködés. Ezért a 2006–2010-es választási időszakra az MKP legfőbb külpolitikai célkitűzése az említett nemzetközi kapcsolatrendszer és befolyás megtartása, annak ésszerű, lehetőségeken belüli növelése.
Az MKP Európa-politikája A technikai fejlődésnek, a különféle kommunikációs rendszereknek köszönhetően a világ ma „kisebb”, mint volt néhány évtizeddel ezelőtt. Ennek megfelelően az egyes gazdaságok és kultúrák egymásra hatása is jóval nagyobb. A meghatározó Egyesült Államok, valamint az egyre növekvő gazdasági és politikai erővel rendelkező Kína, India, Japán, a kelet-ázsiai „kis tigrisek” és Brazília mellett az európai országok fejlődésének, kultúrájuk fenntartásának egyedüli esélye – hosszú távon – az egyre szorosabb európai együttműködés.
60
Az elkövetkező négy évben európai uniós politikánkat ennek megfelelően három alaptétel határozza meg: 1. Az MKP alapérdeke, hogy az Európai Unió működőképes legyen, ám a tagországok bárminemű együttműködésének alulról építkezőnek kell lennie, azaz az európai államok polgárainak (nemcsak kormányainak) elképzeléseivel összhangban kell történnie. 2.. Az Európai Uniónak emberközelinek, érthetőnek, áttekinthetőnek kell lennie, ahol az európai polgárok számára világos döntéshozatali és végrehajtási szerepekkel felruházott, indokolt létszámú és megfelelő minőségű hivatalnoki réteggel működő intézmények léteznek. 3. Az EU a tagországok polgárainak érdekeit kell, hogy képviselje, mégpedig a közös gazdasági fejlődés és a különböző kultúrák megőrzésének jegyében. Ezért az Európai Unió tagállamainak további integrációját sem elhamarkodni, sem elmulasztani nem akarjuk. Az MKP azokon a területeken támogatja a további európai integrációt, amelyek a 21. század kihívásainak megfelelően egy európai központból ténylegesen hatékonyabban kormányozhatók, mint a tagországokból. Ilyen terület lehet például a kutatásfejlesztés, a terrorizmus elleni harc, az energetikai ellátás diverzifikálása, az igazságszolgáltatás vagy a környezetvédelem néhány (további) területe, a közös konzuli és vízumpolitika, a krízisövezetekben való közös fellépés stb. A jelenlegi, szinte kizárólag intézményekre összpontosító, kissé meddő európai vitát halaszthatatlanul át kell irányítani az európai embereket érintő közös gondok Európai Unión belüli megoldására. Annak ellenére, hogy nem célunk a szlovákiai munkaerő elvándorlásának ösztönzése, az MKP aktívan támogatja az európai uniós országok munkaerőpiacainak megnyitását. Tesszük ezt azért, mert a szabad munkaerő-áramlás az unió működésének egyik alappillére, tehát az átmeneti időszakok feloldása, a szolgáltatásokról szóló irányelv elfogadása elvi kérdés. Tudatában vagyunk egyben annak is, hogy a további bővítésekkel ez az elvi álláspont kötelezettséget jelent Szlovákia számára: nyitott hazai munkaerőpiacot kell biztosítani a következő csatlakozók, például rövid távon Románia és Bulgária számára. Amellett, hogy támogatjuk Horvátország minél korábbi csatlakozását és érdemi tárgyalások folytatását Törökországgal, az Európai Unió további bővítésekor két fontos szempontot kell figyelembe venni: 1. Néhány régi tagországban a közvélemény döntő része jelenleg nem támogatja az unió további bővítését. Ezért annak felgyorsítása, mechanikus (néha kissé görcsös) továbbvitele az unió állampolgári támogatottságának egészét veszélyezteti. 2. Az uniós tagság belátható időn belüli elérése minden integrálódni kívánó országban felerősíti a politikai konszolidációt és a reformfolyamatokat. Ezért a csatlakozás lehetőségének fenntartása fontos európai motiváló eszköz a szükséges reformfolyamatok fenntartására. Ezért a bővítés tekintetében az MKP óvatos, körültekintő politikát kíván folytatni, mely során prioritást élveznek a Nyugat-Balkán országai, illetve Ukrajna. Szlovákia sikeressége az EU-ban nagymértékben függ a hazai információs csatornák és koordinációs mechanizmusok kiépítésétől és működtetésétől. Ösztönözni kívánjuk, hogy a kormány egyes tisztségviselőinek uniós fellépését szoros tárcaközi koordináció, a parlament bevonása, valamint (legitim) érdekérvényesítő intézményekkel, nem kormányzati szervekkel való konzultációk előzzék meg.
61
Továbbra is aktívan kívánjuk támogatni, hogy minél több szlovákiai állampolgár nyerjen alkalmazást az EU-s intézményekben, különös tekintettel az arányos szlovákiai magyar képviseletre is. Az Európai Unió egyre átfogóbb működése mellett továbbra is fontosnak tartjuk az Európa Tanács és az EBESZ létét. Tekintettel az emberi és kisebbségi jogok érvényesülésére, valamint a nem EU-országok demokratizációjára, az Európa Tanács és az EBESZ hatékony működésére továbbra is nagy szükség van. Ezért az MKP azon lesz, hogy mind az ET, mind az EBESZ továbbra is a szlovák kormány teljes támogatásával működjön. Emellett azon leszünk, hogy az egyes európai vagy világszervezetek kiegészítő jelleggel működjenek, a lehető leginkább elkerüljék a hatásköri átfedéseket és a párhuzamos feladatvállalást.
NATO – az euroatlanti biztonság garanciája Annak ellenére, hogy az utóbbi években pozitív eredménnyel zajlott több, kizárólag európai haderőn alapuló béketeremtő és -fenntartó katonai beavatkozás (pl. Althea, Bosznia-Hercegovina, az EUSEC Kongóban), a NATO aktív szerepvállalása nélkül az MKP nem tudja elképzelni Európa biztonságát. Meggyőződésünk, hogy a 21. század nagy biztonságpolitikai (de gazdasági és kulturális) kihívásaira éppen a hatékony, egymást kiegészítő transzatlanti együttműködés tud választ adni. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az amerikaiak számára a legfontosabb kihívás az, hogy megtanulják meghallgatni európai partnereiket és szövetségeseiket. Az európaiak számára viszont a kulcsszó a nagyobb katonai hatékonyság fejlesztése. A NATO relevanciájának megőrzése érdekében támogatjuk az Egyesült Államok politikai és katonai jelenlétének megőrzését az európai kontinensen. Támogatjuk a NATO további bővítését. Számunkra létfontosságú, hogy szomszédságunkban olyan országok legyenek, amelyek stabilak, fejlődőképesek, és amelyek ugyanannak a szövetségi rendszernek a tagjai, mint mi.
Szomszédságpolitika Mind az EU-ban való sikeres részvétel, mind Közép-Kelet-Európa fejlődésének szempontjából alapfeltétel a térség országainak kiegyensúlyozott, fejlődésorientált szomszédi viszonya. Ezért célunk, hogy a bilaterális kapcsolatokon túl tovább fejlődjenek az olyan regionális együttműködési formák is, mint a Visegrádi Négyek vagy a Regionális Partnerség (V4, Ausztria és Szlovénia). Támogatjuk a V4-ek és a Regionális
62
Partnerség országainak EU- és NATO-beli, illetve egyéb nemzetközi szervezetekben való összehangolt fellépését. Emellett viszont természetes folyamatnak tartjuk, hogy a tagországok időnkénti eltérő érdeke miatt a közös fellépés nem mindig megvalósítható. Szorgalmazzuk viszont, hogy ilyen esetekben is megfelelő (időbeli) kölcsönös tájékoztatás történjen. Mivel ma a V4-es szervezet kötöttebb együttműködési formát jelent, mint a Regionális Partnerség, az MKP nem zárkózik el attól, hogy Ausztria és Szlovénia a V4-ek tagja lehessen. Ebbe a változásba természetesen mind a négy tagországnak bele kell egyeznie. Az MKP jellegéből adódóan szomszédságpolitikájában kiemelt helyet kap Magyarország. Az MKP prioritásként kezeli a jó szlovák–magyar viszony kialakítását, és a magyar–magyar kapcsolatok ápolását. A települési és regionális önkormányzatok, euroregionális társulások, kulturális, oktatásügyi, társadalmi és egyéb szervezetek együttműködésének kormányzati ösztönzésén túl célunk, hogy a két ország kormányközi szerződéséből kifolyólag létrehozott vegyes bizottságok tényleges tartalommal, problémamegoldó jelleggel működjenek. Emellett külön figyelemmel kísérjük Szlovákiának azon környékbeli országokkal való kapcsolatát, amelyekben nagyobb számú magyar kisebbség él.
A világpolitika és mi
Az MKP a jelenkor legnagyobb világpolitikai kihívásának tartja: a mai példanélkülien gyors technológiai fejlődéshez alkalmazkodni képes, békés világrend építését; az akut környezetvédelmi problémák kezelését, elsősorban a kritikus klímaváltozást okozó levegő- és vízszennyezés megállítását; a meglevő energiahordozók gazdaságos és diverzifikált felhasználását, illetve alternatív energiaforrások felkutatásának nemzetközi ösztönzését; a keresztény és iszlám kultúrkörökben élő népek békés, egymás értékeit respektáló együttélésének megteremtését; a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozását; a terrorizmus elleni sikeres küzdelmet; az emberi és kisebbségi jogok globális érvényesülését; a szegénység elleni hatékony küzdelmet; a nemzetközi szervezetek – elsősorban az ENSZ– olyan belső reformját, amely tükrözi a második világháború óta eltelt időszak változásait, egyben javítja az intézmény hitelét és hatékonyságát;
63
Lehetőségein belül az MKP aktívan hozzá kíván járulni e kérdések nemzetközi kezeléséhez és megoldásához. A fenti problémakörök közül erőnkhöz mérten (ahogyan ezt eddig is tettük) kiemelten kívánjuk kezelni az emberi és kisebbségi jogok érvényesülését és a szegénység elleni küzdelmet.
A szegénység elleni küzdelem A szegényekkel való szolidaritás szerves része az európai értékrendnek és politikai áramlatoknak. Ugyanakkor a világ sok térségét sújtó szegénység súlyos globális biztonságpolitikai tényezővé vált, mert melegágya az illegális migrációnak, a szervezett bűnözésnek, a ragályos betegségek terjedésének, valamint a terrorizmus és a vallási fundamentalizmus térnyerésének. Ezért azon leszünk, hogy teljesüljenek az ENSZ idevonatkozó szegénység ellenes programjainak célkitűzései. Kormányzati szerepén keresztül az MKP eddig is kivette részét abból, hogy a rendszerváltás után felhalmozódott egyedülálló tapasztalatokra támaszkodva, gazdasági erejének megfelelően Szlovákia is támogassa a fejlődő országokat. Célunk, hogy az ország e tekintetben minél jobban megfeleljen az ENSZ, az OECD, az EU és a hazai közvélemény által támasztott elvárásoknak. Továbbra is fent kívánjuk tartani azt a támogatási rendszert, amely kizárólag szlovákiai nem kormányzati szervek és vállalkozók bevonásával juttat támogatást a fejlődő országokba.
Emberi jogok, kisebbségi jogok Az MKP eddig is kivette a részét az emberi jogok univerzális érvényesítéséből. Hiszen olyan területen voltak (európai) parlamenti képviselőink, kormánytagjaink aktívak, mint a fehérorosz vagy az ukrán polgári társadalom építése, a kubai demokratizálódás, a balkáni országok társadalmainak fejlesztése, integrációs reformfolyamataik támogatása, az európai kisebbségvédelem további bővítése stb. Célunk, hogy e tevékenységeket a szlovák kormány is minél átfogóbban felvállalja. Kisebbségvédelmi tevékenységünk során természetesen külön odafigyelünk a többi magyar közösség helyzetére, és ha szükséges, megfelelő nemzetközi fórumokon számon kérjük a velük szembeni atrocitásokat, vagy támogatjuk érdekeik érvényesülését. De nem közömbös számunkra más kisebbségek, például a törökországi kurdok vagy a koszovói szerbek helyzete sem. Ez utóbbi kérdés kezelését az önállóságát fokozatosan elnyerő Koszovón belüli autonóm területi rendezésben látjuk. Véleményünk szerint Koszovó nemzetközi jelenléttel zajló önállósodása hozzájárul a balkáni béke megteremtéséhez.
64
Humanitárius segélyezés Az MKP már ebben a választási rendszerben is kezdeményezte a szlovák humanitárius segélyezési rendszer rugalmasabbá tételét. Javasoljuk, hogy e területen bővüljenek a külügyminisztérium hatáskörei.
Vízumpolitika és konzuli ügyek A konzuli szolgáltatás és a vízumkiadás a külügyminisztériumnak az embereket legközvetlenebbül érintő tevékenysége. Ezért az MKP különös hangsúlyt kíván fektetni arra, hogy a külföldön rászoruló, bajba jutott állampolgárok megkapják a szükséges diplomáciai, konzuli segítséget. Támogatjuk, hogy e téren az EU-tagországok együttműködése minél szorosabb legyen, hiszen ez bevált már a 2004-es délkelet-ázsiai szökőár-tragédia esetében is: több szlovákiai állampolgárt épp más EU-tagországokkal együttműködve sikerült hazahozni. Célunk, hogy Szlovákia tartsa a schengeni övezetbe való belépés kitűzött, 2007. október 1-ji időpontját. Ez biztosítja ugyanis, hogy teljesen megszűnjön a szlovák állampolgárok ellenőrzése az EU-tagországok államhatárain. Az MKP eddig is élenjárt abban, hogy Ukrajna és Szerbia-Montenegró polgárai ingyen kaphassák meg a beutazási vízumot Szlovákiába. Ezzel összhangban szorgalmazni fogjuk, hogy az EU minél hamarább fogadja el a tagállamok külső határaira vonatkozó kishatárforgalmi szabályozást, amely többek között 2007 után is megkönnyítené a kárpátalji lakosokkal való rokoni és baráti kapcsolattartást. A határátkelők bővítése, újak megnyitása nem kerül le napirendről a schengeni belépés után sem, csak az EU-országok irányában ez politikai akarat és a közlekedésügy kérdésévé válik. Ukrajna irányában a kis- és nagyszelmenci határátkelőhely 2005-ös sikeres megnyitása után elsődleges célunk a Ágcsernyő és Salamon közötti határátkelőhely megnyitása.
Nagykövetségek, kirendeltségek, diplomaták A sikeres külpolitika elengedhetetlen feltétele a hatékony kirendeltségi hálózat és a felkészült diplomaták. Az MKP szerint Szlovákia külképviseleti hálózatát úgy kell működtetni, hogy az ország gazdasági erejének megfelelve el tudja látni a következő feladatokat: az ország érdekeinek képviseletét a nemzetközi szervezetekben (ENSZ, EU, NATO stb.) és a bilaterális kapcsolatokban (különösen az euroatlanti övezet országaiban, valamint a meghatározó, nagy országok mellett);
65
a gazdasági kapcsolatok fejlesztését (arab országok, Közép-Ázsia, Délkelet-Ázsia); a konzuli szolgáltatások biztosítását (elsősorban a szlovák polgárok által kedvelt turisztikai célországokban). Az MKP támogatja (elsősorban a V4-eken belül) közös külképviseletek fenntartását, ahogyan ez bevett gyakorlat a Benelux vagy a skandináv országok közt. Ez a megoldás lehetővé teszi az önálló információs csatornák működtetését, emellett a logisztikai és a fenntartási költségek szempontjából is gazdaságosabb. Annak érdekében, hogy a szlovák külképviseleti hálózat jól működjön, támogatjuk a diplomaták folyamatos továbbképzését, valamint a külügyi szolgálatot szabályozó törvény elfogadását. E jogszabálynak az egységes államigazgatás alapelvéből kiindulva kell szabályoznia a diplomaták sajátos külföldi tevékenységét, célul tűzve ki az állandóan változó alkalmazotti háttér mellett a feladatok ellátásának folyamatos biztosítását. Támogatjuk, hogy a szlovák diplomáciai testületbe, valamint a külügyminisztérium állományába több – megfelelő szakmai felkészültséggel és nyelvtudással rendelkező – magyar nemzetiségű állampolgár kerülhessen be, természetesen a vonatkozó hazai jogszabályoknak megfelelően.
66
14. A jövő nemzedéke Helyzetkép Az elmúlt négy évben a Magyar Koalíció Pártja minden eddiginél több eredményt ért el a fiatalokat érintő problémák megoldásában. A gazdasági reformok következtében a déli régiókban fokozatosan csökken a munkanélküliség és nő a munkához jutás esélye, folyamatosan épülnek új bérlakások, több közép-, ill. alapfokú iskolát sikerült felújítani. A Magyar Koalíció Pártja ifjúságpolitikájának célja, hogy a magyar fiatalok részt vegyenek közösségünk társadalmi, politikai, kulturális és gazdasági életének formálásában, ezért is teremtettük meg a párt ifjúsági tagozatának alapjait. Az öntudatos és lelkiismeretes, környezetéért felelősséget vállaló fiatal nemzedék jelenti az egyetlen garanciát ahhoz, hogy a jövőben egy biztonságosabb, szebb és boldogabb Európában élhessünk. Az említett intézkedések mindenképpen hasznára váltak közösségünknek, a legnagyobb eredményt azonban kétségkívül az államilag finanszírozott, önálló magyar egyetem megalapítása jelenti, mely közösségünk jelentős szellemi központjává válhat. Kiváló lehetőséget jelent ez nemcsak az ott tanuló több száz fiatalnak, hanem az egész magyar közösségnek egyaránt. A kisebbségi felsőoktatás feltételeinek megteremtése nemcsak a Kárpát-medencében, hanem az egész posztkommunista térségben példátlan eredménynek számít. A Magyar Koalíció Pártja igyekezett tehát létrehozni azokat a külső feltételeket, amelyek lehetővé teszik fiataljainknak, hogy európai polgárként minden eddiginél több lehetőségük legyen saját céljaik megvalósítására.
A szülőföldön való megmaradás és az emberhez méltó jövő a cél A Magyar Koalíció Pártja számára kiemelten fontos a szlovákiai magyar fiatalok megfelelő jövőképének kialakítása, ennek érdekében elsődleges célunk a szülőföldön való megmaradás feltételeinek biztosítása, hiszen ez megmaradásunk záloga. A Magyar Koalíció Pártja az ifjúságot érintő kérdésekben egyéni megoldási javaslataival és eszközeivel kíván eredményt elérni.
67
A fiatal korosztály munkalehetőségeinek bővítése érdekében új megoldásokat kell keresnünk. Felhívjuk fiataljaink figyelmét arra, hogy a határ menti régiókban céltudatosan kamatoztassák kétnyelvűségükből eredő előnyüket. A reformok következtében a határon átívelő gazdasági kapcsolatok további fejlődésére lehet számítani, új befektetések valósulhatnak meg, nagy szükség lesz a képzett munkaerőre. Kezdeményezzük majd, hogy az állam támogassa azt a munkáltatót, amely olyan 26 évnél fiatalabb pályakezdőt alkalmaz, aki igazolhatóan legalább fél évig nem tudott elhelyezkedni. Javasoljuk, hogy az állam a központi költségvetés terhére járuljon hozzá a fiatal munkavállaló béréhez. Növelni kell a részmunkaidőben történő foglalkoztatás lehetőségeit: ez főleg a gyermeküket otthon nevelő fiatal édesanyákon segítene, akik nem tudnak teljes munkaidőben munkát vállalni. Diákjainkat fel kell ruházni az értékek világában való magabiztos tájékozódás képességével. Gyermekeinknek szülőföldjüket és hazájukat szerető, nemzetük hagyományait tisztelő, más nemzetekhez, etnikumokhoz, vallásokhoz megértően viszonyuló, öntudatos magyarként kell felállniuk az iskolapadokból. A tanulók, diákok és egyetemi hallgatók számára olyan ösztöndíjrendszert javasolunk, mely elsősorban a szociálisan hátrányosabb helyzetű fiatalokon segít. A Magyar Koalíció Pártja támogatja az egységes diákigazolvány és az ezzel járó hatékony kedvezményrendszer kialakítását. Szlovákiában nincs komolyabb hagyománya a hallgatói önkormányzatoknak, ezért törvényben kell megteremteni annak feltételeit, hogy a hallgatók hatékonyabban szólhassanak bele a felsőoktatási intézmények működésébe, irányításába, ez elsősorban a diákok érdekeit kell, hogy szolgálja. Kezdeményezzük, hogy minden oktatási intézményben hozzanak létre a fiatalok elhelyezkedését elősegítő karrierközpontokat, ahol a végzősök tájékozódni tudnak az álláslehetőségekről. Ezek a központok a piaci szereplők számára is nagy segítséget jelentenek majd a megfelelő munkaerő keresésekor. Célul tűzzük ki a magyar könyvállomány fejlesztését a vidéki, a városi és az iskolai könyvtárakban. A Magyar Koalíció Pártja mindent megtesz annak érdekében, hogy a felvidéki magyar fiatalok felkészült, felelősen gondolkodni és cselekedni képes európai magyar polgárokká váljanak. Európa fejlett országaiban jóval több fiatal lakik bérlakásban, ugyanakkor Szlovákiában is sokan vannak, akik a kedvező lehetőségek ellenére sem képesek önálló lakást építeni vagy vásárolni. Gondjaik megoldására a kormány az elmúlt években önkormányzatok számára írt ki pályázatot, melynek eredményeképpen állami segítséggel és az önkormányzatok közreműködésével több tízezer bérlakás épült. A Magyar Koalíció Pártja a továbbiakban is támogatja azokat a lakásépítési programokat, melyek a fiatalokat első lakásukhoz segítik. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a gazdasági fejlődés fő hajtóereje az e-Business lesz, ennek alapkövetelménye a fogyasztók internethez való hozzáférése. A hozzáférés hiánya elzárja a mai fiatalok elől azt a lehetőséget, hogy ténylegesen is felzárkózzanak európai kortársaikhoz. Szlovákia azok közé az országok közé tartozik, melyekben legmagasabbak az internet-hozzáférés költségei. Ezen a szolgáltatók közötti valós versenyhelyzet létrehozásával kell változtatni.
68
A fiatalok körében az utóbbi években óriási méreteket öltött a kábítószer- és alkoholfogyasztás, ezért továbbra is a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt. Mindent megteszünk a drogkereskedelem visszaszorítására, különös tekintettel iskoláink környékére. A kiskorúak védelmének érdekében javasoljuk az alkohol- és dohányárusok ellenőrzésének szigorítását.
Az ifjúsági szervezetek felkarolása A Magyar Koalíció Pártja számára fontos a fiatalok véleménye, a társadalmi életbe való bekapcsolásuk. Célunk, hogy lehetővé tegyük számukra az érdekképviseletet és az érdekérvényesítést, hogy új gondolatokkal segítsék a magyar közösség fejlődését, s ezáltal felelős, önálló döntésre, kezdeményezésre képes, közösségi létre felkészült állampolgárrá váljanak. Az ifjúság összetett problémakörét intézményes formában kell kezelni. Ennek érdekében a Magyar Koalíció Pártja kezdeményezni fogja, hogy az ifjúság, a fiatalok gondjait az eddigieknél hatékonyabban kezeljék mind az államigazgatás, mind pedig a helyi és regionális önkormányzatok szintjén. Biztosítani kívánjuk a szlovákiai magyar gyermek- és ifjúsági szervezetek olyan mértékű támogatását, amely lehetővé teszi számuk és társadalmi súlyuk növekedését. A nemzetiségi gyermek- és ifjúsági szervezetek tevékenységének támogatásához a legmegfelelőbb eszköz véleményünk szerint az elkülönített állami támogatás. Feltétlenül szükséges a jelentősebb ifjúsági szervezetekkel állandó párbeszédet folytatni jövőbeli célkitűzéseink alakulásáról. Minden évben támogatjuk legalább egy olyan országos rendezvény megszervezését, ahol az ország különböző részéről származó és eltérő társadalmi háttérrel rendelkező fiataloknak lehetőségük lesz megismerni egymás nézeteit. Fontosnak tartjuk továbbá kulturális szervezeteink fokozottabb támogatását – a hagyományőrző csoportoktól kezdődően és a kortárs zenekarokig bezáróan. Az ifjúsági turizmus területén fejlesztési tervek kidolgozását indítványozzuk (üdültetési támogatások, turistaházak, kerékpárutak kiépítése és felújítása). A Magyar Koalíció Pártja nyitott, befogadó párttá kíván válni, ahová fiataljaink bizalommal fordulnak majd. Egy kisebbségi párt saját közössége szempontjából minden esetben kormánypárt, ezért a fenti célokat minden rendelkezésünkre álló módon szorgalmazzuk s támogatjuk – akár a települési és kerületi önkormányzatok segítségével, akár a párt helyi szervezetei által. Célkitűzéseink megvalósulása érdekében szükség van arra is, hogy a fiatalok bátran és céltudatosan vegyenek részt az őket s mindannyinkat érintő döntésekben.
69
Választási program 2 0 0 6
-
2 0 1 0
www.mkp.sk
