VAKCINÁK ELŐÁLLÍTÁSÁRA ÉS MINŐSÉGELLENŐRZÉSÉRE SZÁNT, MEGHATÁROZOTT KÓROKOZÓKTÓL MENTES CSIRKEÁLLOMÁNYOK

5.2.2. Meghatározott kórokozóktól mentes (SPF) csirkeállományok

Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.6.6- 1

01/2010:50202 5.2.2. VAKCINÁK ELŐÁLLÍTÁSÁRA ÉS MINŐSÉGELLENŐRZÉSÉRE SZÁNT, MEGHATÁROZOTT KÓROKOZÓKTÓL MENTES CSIRKEÁLLOMÁNYOK A vakcinák termelésére, illetve minőségellenőrzésére szolgáló csirkéknek, embrióknak és sejttenyészeteknek – amennyiben ez a követelmény – meghatározott kórokozóktól mentes (SPF) csirkeállományból származó tojásokból kell származniuk. Valamely állomány SPF minősége az alábbiakban ismertetett rendszerrel biztosítható. A megadott mikroorganizmusok jegyzéke (lásd a későbbiekben) a jelenlegi ismereteken alapul, és szükség szerint korszerűsítésre kerül. Állománynak a madarak azon csoportját nevezzük, amelynek egyedei ugyanazon környezetben élnek, és saját gondozószemélyzetük van, amely nincs kapcsolatban nem SPF állományokkal. Amennyiben az állományt már kijelölték, nem SPF madarak nem kerülhetnek be az állományba. Minden egyes állományt úgy kell elhelyezni, hogy a fertőződés kockázata a lehető legkisebb legyen. Az állomány tartására szolgáló létesítmény nem lehet nem SPF madárállomány közelében. Kivételt képeznek az olyan állományok, amelyekből SPF állomány létrehozása van folyamatban, és amelyeket az SPF állományok számára megfelelő létesítményekben és feltételek mellett helyeztek el. Az SPF állomány elhelyezésére izolátor vagy szűrt levegőjű, túlnyomásos épület alkalmas. A rágcsálók, vadon élő madarak, rovarok, továbbá illetéktelen személyek bejutásának megakadályozására megfelelő intézkedéseket kell foganatosítani. A létesítményben engedéllyel tartózkodó személyzet nem kerülhet érintkezésbe más madarakkal, vagy olyan kórokozókkal, amelyek feltételezhetően képesek megfertőzni az állományt. Ajánlatos, hogy a személyzet csak zuhanyozás és ruhaváltás után, illetve védőöltözetben léphessen be az ellenőrzött létesítménybe. A létesítménybe bekerülő tárgyakat, ha lehetséges, sterilezni kell. Különösen ajánlatos megfelelő módon kezelni a takarmányt, a nemkívánatos mikroorganizmusok behurcolásának megelőzése érdekében, a víznek pedig legalább ivóvíz minőségűnek kell lennie, például klórozott ellátórendszerből biztosítva a vízellátást. Az állományban a madarakat semmiféle olyan gyógyszeres kezelésnek nem szabad alávetni, amely az állományban fellépő bármely megbetegedés észlelését zavarhatja.



Az állomány általános egészségi állapotát folyamatosan rögzíteni kell, és minden rendellenességet ki kell vizsgálni. Folyamatosan figyelni kell a megbetegedési és elhullási arányt, az általános fizikai állapotot, a takarmányfogyasztást, a napi tojástermelést, a tojások minőségét, fiasságát és keltethetőségét. A feljegyzéseket legalább öt évig meg kell őrizni. A tojások felhasználóit a lehető leghamarabb értesíteni kell minden fenti paraméter normál értéktől való eltéréséről, és bármely fertőzés észleléséről. Az alábbiakban leírt vizsgálatoknak vagy vizsgálat-kombinációknak a vírus adott szerotípusaira vonatkozóan megfelelően specifikusnak és érzékenynek kell lenniük. A mintavételnek véletlenszerűnek kell lennie. A csirke-anémia vírusára (CAV) kapott pozitív eredmény nem zárja ki okvetlenül az állományból származó anyag felhasználását, de hét naposnál fiatalabb madarak oltására szolgáló élő vakcinák előállításához csak CAV negatív állományokból származó anyag használható. Hét naposnál fiatalabb madarak oltására szolgáló inaktivált vakcinák csak akkor készíthetők nem igazoltan CAV-mentes állományból származó anyagból, ha bizonyított, hogy az alkalmazott inaktiválási eljárás a CAV-t inaktiválja. SPF ÁLLOMÁNY LÉTREHOZÁSA Az SPF-nek minősített állomány olyan csirkéktől származik, amelyek bizonyítottan mentesek az 5.2.2-1. táblázatban felsorolt átörökíthető kórokozóktól. Ezt az SPF-nek minősített állományt megelőző két generáció vizsgálatával érhetjük el. Az SPF állomány létrehozásánál és fenntartásánál követendő folyamatra vázlatos tervet mutat be az 5.2.2-2. táblázat. Egy új SPF állomány létrehozásához egy sor vizsgálatot a madarak három generációján el kell végezni. Az első generáció minden egyedét 20 hetes kora előtt legalább egyszer meg kell vizsgálni a madár leukózis csoport-antigéntől való mentességre és enzim immun-meghatározással (EIA) vagy vírus-közömbösítéssel (VN) a madár leukózis vírus A, B és J altípusainak ellenanyagaitól való mentességre. Ezen kívül minden madarat meg kell vizsgálni az 5.2.2-1. táblázatban felsorolt átörökíthető kórokozóktól való mentességre is. Az állományt nyolc hetes kortól vizsgálni kell Salmonella mentességre. Nyolc hetes kortól klinikai vizsgálatokat kell végezni az állományon, melyek során a madarak nem mutathatnak fertőző betegségre jellemző tüneteket. Az ezeknél a vizsgálatoknál alkalmazott vizsgálati módszerek a táblázatban szerepelnek. További útmutató az alábbiakban, az SPF minősítésű állományok rendszeres vizsgálatára vonatkozó részben található. Húsz hetes kortól az állományt Az SPF minősítésű állományok rendszeres vizsgálata című részben leírtak szerint kell vizsgálni. Ennek a vizsgálatsorozatnak minden egyes elemét alkalmazni kell a következő két generációnál is, kivéve azt, hogy minden egyes madarat meg kell vizsgálni a tojásrakást megelőző időszakban az



átörökíthető kórokozóktól való mentességre. A harmadik generáció SPF állománynak történő minősítéséhez az összes vizsgálati eredménynek azt kell igazolnia, hogy mindhárom generáció mentes a kórokozóktól. Ugyanazon telephely másik létesítményéből származó másik SPF minősítésű állomány SPF embrióit be lehet vinni az állományba. Ezek az állománypótló madarak nyolchetes koruktól egy állományt képeznek, és a fentiekben leírt vizsgálati eljárásokkal összhangban kell vizsgálni őket. SPF MINŐSÍTÉSŰ ÁLLOMÁNYBÓL SZÁRMAZÓ KÖVETKEZŐ NEMZEDÉKEK KEZDETI VIZSGÁLATI KÖVETELMÉNYEI Ha a betelepítésre kerülő állomány kizárólag egy teljes mértékben SPF minősítésű állományból származik, az új nemzedéket az SPF állománynak való minősítését megelőzően vizsgálatoknak kell alávetni. A Salmonella mentességen és az állomány általános egészségi állapotán és teljesítőképességén kívül nyolc hetes kortól kezdve további speciális vizsgálatok szükségesek. A vizsgálatokat két, az állomány 5 %-át kitevő (legalább 10, de legfeljebb 200 madár) mintán kell elvégezni, legalább négy hetes időközzel a 12-16 és a 16-20 hetes korban. Minden mintát egyedileg kell gyűjteni és megvizsgálni. Az ellenanyagvizsgálatokhoz vérmintát kell venni, és a leukózis ellenanyagok vizsgálatához is megfelelő mintákat kell gyűjteni. Az alkalmazott vizsgálatok leírása Az SPF minősítésű állományok rendszeres vizsgálata című részben található. Az új nemzedéket csak akkor lehet SPF állománynak minősíteni, ha az összes vizsgálat igazolta a fertőzésmentességet. AZ SPF MINŐSÍTÉSŰ ÁLLOMÁNYOK RENDSZERES VIZSGÁLATA Általános vizsgálat és boncolás. Az állomány teljes élettartama alatt hetente legalább egyszer klinikai vizsgálatokat kell végezni annak igazolására, hogy a madarak mentesek a baromfihimlő vírusától és bármilyen más fertőzés tüneteitől. Ha a heti elhullások mértéke meghaladja a 0,1 %-ot, minden fellelhető tetemet fel kell boncolni annak bizonyítására, hogy nincs jele fertőzésnek. Ha indokolt, a diagnózis megerősítésére kórszövettani, és/vagy mikrobiológiai/virológiai vizsgálatokat végzünk. A tuberkulózis okozta károsodásokat külön vizsgáljuk, és a gyanús károsodásokból vett szövettani mintákat specifikus festésnek vetjük alá a Mycobacterium avium-tól való mentesség igazolására. A rendelkezésre álló tetemek vakbél-tartalmát az alábbiakban leírt módszer szerinti mikrobiológiai vizsgálatnak vetjük alá a Salmonella spp. jelenlétének kimutatására. Indokolt esetben legfeljebb öt madár vakbél-mintáját elegyíthetjük.



5.2.2-1. táblázat Mikroorganizmus Madár adenovírusok 1. csoport Madarak fertőző agy- és gerincvelőgyulladásának vírusa Fertőző bronchitis vírus Fertőző laryngo-tracheitis vírus Madár leukózisvírusok Madár nefritiszvírus Madár orthoreovírusok Madár retikuloendoteliózis vírus Csirke anémia vírus Egg drop syndrome vírus Fertőző bursitis vírus (Gumboro-i betegség vírusa)

Influenza A vírus Marek betegség vírusa Baromfipestis (Newcastle betegség) vírus Pulyka rhinotracheitis vírus Mycoplasma gallisepticum

Mycoplasma synoviae

Baromfitífusz (Salmonella pullorum fertőzés)

Vizsgálati módszer**

Átörökítés

Gyors/lassú terjedés

AGP, EIA

Igen

Lassú

AGP, EIA

Igen

Gyors

HI, EIA VN, EIA EIA vírusra, VN, EIA antitestre IS IS, EIA AGP, IS, EIA IS, EIA, VN HI, EIA 1. szerotípus: AGP, EIA, VN 2. szerotípus: VN

Nem Nem

Gyors Lassú

Igen

Lassú

Nem Igen Igen Igen Igen

Lassú Lassú Lassú Lassú Lassú

Nem

Gyors

AGP, EIA, HI AGP HI, EIA EIA Agg és HI pozitív vizsgálat megerősítésére EIA, HI Agg és HI pozitív vizsgálat megerősítésére EIA, HI

Nem Nem Nem Nem

Gyors Gyors Gyors Lassú

Igen

Lassú

Igen

Gyors

Agg

Igen

Lassú

Agg: agglutináció HI:hemagglutináció-gátlás AGP: agargél precipitáció; a technika akkor alkalmazható, ha a vizsgálatot heti IS: immunfestés gyakorisággal végzik el VN: vírus-közömbösítés EIA: enzim-immun meghatározás ** Az illetékes hatóság hozzájárulásával más vizsgálati módszerek is alkalmazhatók, ha elég specifikusak, és legalább olyan érzékenyek, mint a fentiekben felsoroltak.

Tenyésztéses vizsgálat a Salmonella spp. kimutatására. A Salmonella spp. tenyésztéses vizsgálatát ürülékminta vagy kloakatampon vagy húzott tampon vizsgálatával végezzük. Ha ürüléket, vagy kloakatamponokat vizsgálunk, az állomány teljes élettartama alatt minden egyes négy hetes időszakban összesen 60 mintát kell megvizsgálni. A vizsgálatokat legfeljebb 10 minta elegyén végezzük. Ha húzott tamponokat vizsgálunk, akkor az állomány teljes élettartama alatt legalább két húzott tampont vizsgálunk meg minden négyhetes periódusban. Ezekben a mintákban a Salmonella spp. kimutatását a minták elődúsítása után



Salmonella-szelektív táptalajon végzett tenyésztéssel végezzük. Vizsgálatok a madár leukózis antigén kimutatására. A tojásrakás megkezdése előtt kloaka-tamponokat vagy vérmintákat (határérték (buffy coat) tenyésztést alkalmazva) vizsgálunk a csoportspecifikus leukózis antigén jelenlétére. Minden egyes négy hetes időszakban az állomány 5%-át (legalább 10, legfeljebb 200) mintázzuk meg. A tojásrakás időszaka alatt minden egyes négy hetes időszakban a tojások 5%-ában (legalább 10 legfeljebb 200) vizsgáljuk a tojásfehérjét. EIA vizsgálatokat végzünk a csoportspecifikus antigének kimutatására olyan vizsgálati módszerek alkalmazásával, amelyekkel az antigén A, B és J alcsoportjai is kimutathatók. Vizsgálatok más kórokozók elleni ellenanyagok kimutatására. Az állomány tojásrakási időszaka alatt az 5.2.2-1. táblázatban felsorolt összes kórokozó elleni ellenanyagokra végzünk vizsgálatokat. Minden négy hetes időszakban mintákat veszünk az állomány 5%-ától (legalább 10, legfeljebb 200). Ajánlatos hetente mintát venni az állomány 1,25%-ából, mivel néhány kórokozóra vonatkozó vizsgálatot heti rendszerességgel kell végrehajtani. Az 5.2.2-1. táblázat a kórokozókat aszerint csoportosítja, hogy az állományban gyorsan terjednek vagy lassan terjednek, illetve esetleg nem is fertőzik meg a teljes állományt. Azoknál a kórokozóknál, amelyeket a lassú terjedésűek közé soroltak, minden egyes mintát egyedileg vizsgálunk meg. A gyors terjedésűek közé sorolt kórokozóknál az egyes négy hetes időszakokban gyűjtött minták legalább húsz százalékát kell egyedileg megvizsgálni, vagy ahol a savóközömbösítési vagy ELISA vizsgálatot alkalmazzák, ott vizsgálhatják az összes mintát egyedileg vagy az egyidejűleg gyűjtött mintákból ötösével készített elegymintákat. A kórokozók kimutatására alkalmas módszerek az 5.2.2-1. táblázatban szerepelnek. Az illetékes hatóság hozzájárulásával más vizsgálati módszerek is alkalmazhatók, ha elég specifikusak, és legalább olyan érzékenyek, mint a táblázatban felsoroltak. A TOJÁSRAKÁSI IDŐSZAK VÉGÉN ELVÉGZENDŐ VIZSGÁLATOK Az utolsó tojásbegyűjtést követően záró vizsgálatot végzünk az 5.2.2-1. táblázatban felsorolt összes átörökíthető mikroorganizmus ellenanyagaitól való mentesség igazolására. Az utolsó tojásbegyűjtést követően az állomány legalább 5 százalékát (legalább 10, legfeljebb 200) visszatartjuk legalább négy hétig. A négy hetes időszak alatt a csoport minden egyes madarából vérmintát veszünk olymódon, hogy a madarak legalább 1,25%-ánál (a minták 25%-a) a vérvételt legalább négy héttel az utolsó tojásbegyűjtést követően végezzük. A savómintákat a megadott módszerekkel megvizsgáljuk (az 5.2.2-1. táblázatban megadott) átörökíthető kórokozókra. Ha a mintavételezést heti rendszerességgel végezzük, ezen időszak alatt a madarak legalább 1,25%-át (a minta 25 százaléka) kell minden egyes héten megvizsgálni. Az átörökíthető kórokozók jelenlétét más



módon, az utolsó tojás-begyűjtést követő négy héten belül az állomány legalább 5%-ából vett vér és/vagy egyéb megfelelő mintán, megfelelő validált nukleinsavamplifikációs (2.6.21) módszerrel is vizsgálhatjuk. MEGHATÁROZOTT KÓROKOZÓ VÉGREHAJTANDÓ INTÉZKEDÉSEK

KIMUTATÁSA

ESETÉN

Ha bebizonyosodik, hogy az állomány az 5.2.2-1. táblázatban lassú terjedésűként meghatározott kórokozóval szennyezett, akkor a pozitív minta vételének időpontját közvetlenül megelőző négy hetes időszakban az állományból származó minden anyagot nem megfelelőnek kell tekinteni. Hasonlóképpen, ha az állománynak valamely az 5.2.2-1. táblázatban gyors terjedésűként meghatározott kórokozóval való szennyezettsége bebizonyosodik, akkor a pozitív minta vételének időpontját megelőző két hetes időszakban az állományból származó minden anyagot nem megfelelőnek kell tekinteni. Minden ilyen anyagból előállított terméket, amelynél az SPF anyagok használata követelmény, nem megfelelőnek kell tekinteni, és ki kell selejtezni; minden, az ilyen anyag felhasználásával végzett minőségellenőrző vizsgálat érvénytelen. A termelőknek a járvány kitörése után a lehető legrövidebb időn belül az összes tojás-felhasználó felé jelezniük kell a fertőzöttség tényét. Azt az állományt, amelyben valamely meghatározott kórokozó által okozott járványt állapítottak meg, nem lehet újra SPF állománynak minősíteni. Az állománynak azon leszármazottait, amelyek az utolsó negatív minta vételét megelőző négy hetes időszakból vagy az azt követő időszakból származnak, nem lehet SPF-nek minősíteni.



5.2.2-2. táblázat Az SPF állomány létesítésének és fenntartásának vázlatos leírása Az átörökíthető kórokozóktól való mentesség ÚJ ÁLLOMÁNY megállapítása Húsz hetes kor előtt az összes madár vizsgálata madár leukózis antigénre és ellenanyagra Nyolc hetes kortól Salmonella spp.-re végzett vizsgálat és általános klinikai megfigyelések Húsz hetes kortól meghatározott kórokozókra vonatkozó rendszeres vizsgálatok elvégzése MÁSODIK GENERÁCIÓ Húsz hetes kor előtt az összes madár vizsgálata madár leukózis antigénre és ellenanyagra Nyolc hetes kortól Salmonella spp.-re végzett vizsgálat és általános klinikai megfigyelések Húsz hetes kortól meghatározott kórokozókra vonatkozó rendszeres vizsgálatok elvégzése HARMADIK GENERÁCIÓ Húsz hetes kor előtt az összes madár vizsgálata madár leukózis antigénre és ellenanyagra Nyolc hetes kortól Salmonella spp.-re végzett vizsgálat és általános klinikai megfigyelések AZ ÁLLOMÁNY SPF MINŐSÍTÉSE, HA AZ ÖSSZES VIZSGÁLAT EREDMÉNYE MEGFELELŐ HARMADIK GENERÁCIÓ Húsz hetes kortól meghatározott kórokozókra vonatkozó rendszeres vizsgálatok elvégzése Tojásrakás utáni vizsgálat átörökíthető kórokozókra KÖVETKEZŐ GENERÁCIÓK Az állomány öt-öt százalékát kitevő két mintasorozat vizsgálata madár leukózis antigénre és meghatározott kórokozók elleni ellenanyagokra a 12–20 hetes kor közötti időszakban Nyolc hetes kortól Salmonella spp.-re végzett vizsgálat és általános klinikai megfigyelések Húsz hetes kortól meghatározott kórokozókra vonatkozó rendszeres vizsgálatok elvégzése Tojásrakás utáni vizsgálat elvégzése átörökíthető kórokozókra

VAKCINÁK ELŐÁLLÍTÁSÁRA ÉS MINŐSÉGELLENŐRZÉSÉRE SZÁNT, MEGHATÁROZOTT KÓROKOZÓKTÓL MENTES CSIRKEÁLLOMÁNYOK

Recommend Documents