Vadászati állattan Szarvasfélék Őz, szikaszarvas, jávorszarvas
Őz (Capreolus capreolus) újvilági szarvasok (Odocoileinae) alcsalád egyetlen európai képviselője. Azonban csak Eurázsiában őshonos, a legrégebbi leletek Franciaországból származnak. • Az
• Európában néhány sziget és a legészakibb részek kivételével mindenhol megtalálható. •Betelepítették az USA-ba.
Magyarországon az utolsó jégkorszak után jelent meg. A XVII. századtól említik rendszeresen vadászott fajként. Állománya a nagyragadozók (farkas, hiúz, medve) létszámának csökkenésével párhuzamosan nőtt. Az ezredfordulóra a Kárpátmedencében állománya elérte a 10.000 db-ot. A mezőgazdaság átalakulásával “erdei” őzből “mezei” őz (antilopszerű viselkedés → nagyobb csapatok kialakulása) lett. A nyolcvanas évekre állománya elérte a 200.000 egyedet, ma közel 300.000 őzet becsülnek Magyarországon a vadgazdálkodók. 2012-es becslés: 365 569 egyed.
Jászkisér 1975 Tömege: 770 g CIC pontszám: 231,53. Világranglista 2. hely
Az első 10-ben 5 magyar bak szerepel, a 3. és a 4. is magyar bak.
• Bak, suta, gida. • Domb és hegyvidéki őzek 5-6 kg-mal könnyebbek, mint a mezei őzek. Az Alföldön 20-26 kg-os testtömeg a jellemző. • A nyári szőrzet vörösesbarna, míg a téli szürkésbarna. Vedlés évente kétszer van, a tavaszi a feltűnő, télre csak besűrűsödik a szőrzet. • A gida barna, néha majdnem fekete, fehér pöttyökkel, 2-3 hónapos korra átvedlik nyári szőrzetre. • A tükör vészjelző funkciót lát el, veszélyben nagyobb lesz, mert a szőrszálak kifelé merednek. • Az őz esetében különösen fontosak a bőrmirigyek. Ezeket használják kommunikációra a párzás idején és ezek segítségével tájékozódnak is → agancstői, anális, csánk, ujjközötti. • Az őz fogképlete:
0033 3133. • 12 hónaposan jön ki a P3. • Egyéb korbecslési módszer szemlencse száraz tömegből, pajzsporc elcsontosodásból, fogkopásból, trófea alapján.
Az őz nyoma.
Az őz hullatéka
Négy hónaposan a hímek fején megjelenik két kis dudor. Novemberdecember hónapokra néhány cm-es csap, ún. gida agancs jön létre, amit január-február folyamán elvetnek. A 2. agancs gombnyársas, nyársas, villás, esetleg hatos. Öt-hat éves korban kulminálnak és 3-4 évig tartják meg ezt az agancs minőséget. A hanyatlás a 10. év után következik be. Az agancs fejlesztése a legrosszabb körülmények között (télen) történik, ezért a felrakott agancs még jobban függ a környezettől, mint a szarvasnál és még kevésbé ismétlődik. Az őz koncentrátum-válogató, azaz csak könnyen emészthető, rostban szegény, energiában, fehérjében gazdag táplálékot fogyaszthat. Mivel gyors emésztése van, ezért gyakran kell táplálkoznia (4 óránként). A bakok territoriálisak áprilistól szeptemberig. → A territórium mérete néhány tíz ha. A territóriummal nem rendelkező bakok kóborolnak („kivándorolnak”), max. 10-12 km-re távolodnak el a születési helyüktől
Az erdei őz esetében a suták kis csoportokban élnek, a bakok pedig külön járnak. Télen nagyobb csapatokba tömörülnek. A mezei őzek nagy csoportokat alkotnak (10-30 egyed, amiben suták és bakok vegyesen fordulnak elő). Az őzek mozgáskörzete 20-100 ha. Az üzekedés július – augusztus hónapokra esik. A sutának kb. 36 órája van a sikeres párzásra (ennyi az ösztrusz ideje). Egy bak 4-5 sutát is boríthat. A vemhesség időtartama 275-295 nap, azonban a vehemépítés csak 140-145 nap, ugyanis a hólyagcsíra állapot után 4-4,5 hónap diapauza következik decemberig (ennek oka az, hogy az ellések időjárásilag és táplálék tekintetében is kedvező időszakra essenek). → Az ellések zöme május, június (fűre ellés) folyamán zajlik le. A gidákat 2-3 hónapig szoptatják. Vadászati idénye: bak – ápr. 15-szept. 30./suta, gida – okt. 1febr. utolsó napja. 2011-es hasznosítás: 93 152 egyed.
Szikaszarvas (Cervus nippon)
• A szikaszarvast Kelet-Ázsiából telepítették be Fehérvárcsurgó és Gödöllő
környékére. A törzsalakot, a japán szikaszarvast (Cervus nippon nippon) 1910ben telepítette be gróf Károlyi Gyula, a Dybowski-szikaszarvast (Cervus nippon hortulanum) 1975-ben a volt Szovjetunióból vásárolták tévedésből.
Elterjedési területe
Betelepítették: Ausztria; Csehország; Lengyelország; Ukrajna; Dánia; Finnország; Franciaország; Németország; Írország; Anglia; Litvánia; Madagaszkár; Új-Zéland; Fülöp-szigetek; USA.
2012-es becslés: 0 egyed. A testoldala fehéren pettyezett, a hátvonalon fekete sáv húzódik végig. A farok fehér, a középvonalán fekete csík látható. A bika nyakán jellegzetes sörény található. A hátsó lábon hosszú fehér szőrpamacsok vannak közvetlenül a sarok alatt. Az agancson csak szemág és középág fejlődik ki és utána az agancs villásan végződik. Négy éves kor után csak a szárhossz és a szárvastagság változik. Szeptember-október folyamán zajlik le a bőgés, sokszor előfordul náluk is a bőgőteknő. A vemhességi idő 7.5 - 8 hónap, miután általában 1 borjút ellenek a tehenek júniusban. Ezután 3-4 hónapot szoptat az anyaállat. Vadászati idénye: szept. 1-dec. 31. 2011-es hasznosítás: 0 egyed.
Jávorszarvas (Alces alces)
• Északi elterjedésű faj. A holarktikus elterjedési területe magában foglalja
Eurázsia és Észak-Amerika erdős-sztyepp régióját. • Európában északon a Skandináv országokban, a Balti államokban, Belorussziában, Oroszországban, Lengyelország északi és keleti részén, valamint Ukrajna északi részén fordul elő
• Magyarországon
valószínűleg az ukrajnai populáció kóborló egyedei jelennek meg. • A nyolcvanas évek elején 4 egyed előfordulásáról van biztos információnk. 1989-ben Szuhogy mellett ejtettek el egy fiatal bikát.
A jávorszarvas a legnagyobb testű szarvasféle. A bika testtömege 3-500, a tehéné 250-350 kg, a testhosszuk 240-300 cm. A nyoma 16 cm hosszú és 12 cm széles, a fűköröm mindig látszik. Szélesre tárható patája van, aminek köszönhetően a süppedős területeken és a magas hóban is biztonsággal tud közlekedni. Az agancsfejlesztés április-május folyamán történik, a tisztítás augusztus-szeptember hónapokban, míg a levetés novemberben. Jellegzetes ellaposodó agancsot csak az 5 évnél idősebb bikák fejlesztenek. Az agancs akár 20 kg-os és 135 cm terpesztésű is lehet. Változatos élőhelyeken is előfordul, beleértve a tajga elegyes fenyveseit, a ritkás nyírerdőket és a fátlan tundra területeket is. Többnyire azonban vonzódik a nedves, lápos talajú erdőkhöz és ennek megfelelően folyók mentén, lefolyástalan mocsaras sík területeken gyakori. Leggyakrabban nyír és éger erdőkben telepszik meg. Elterjedési területén többfelé is növekvő állományáról számolnak be, mely részben a sűrű erdők kivágásának és az azok helyén megjelenő másodlagos, de táplálékban bővelkedő erdőknek vagy lágyszárú társulásoknak köszönhető.
A jávorszarvas magányos állat. Még a tehenek sem alkotnak csoportokat, hanem magányosan, illetve borjukkal járnak táplálék után. Hatalmas területeket bekóborolnak, territóriumot nem tartanak. Rendkívül széles a táplálékspektruma. Előszeretettel fogyasztja a fák és bokrok kérgét, a fűféléket, illetve a vízbe gázolva a vízi növényeket is. Nyáron fő tápláléka a levelek és a rügyek, a kisebb tápértékű füveket inkább elkerüli, ha teheti. A jávorszarvas rövid nyakú, ami arra utal, hogy a bokrok rügyeihez, leveleihez alkalmazkodott. A párzási időszak csúcsán, szeptemberben-októberben a bikák hívó hangot adnak ki. A bikák több nősténnyel pározhatnak, de nem háremtartó. A tehén kilenc hónapig vemhes és április-június hónapokban ellik többnyire két borjút, de esetenként három is lehet. Az újszülött 13-16 kg tömegű. Születés után azonnal követik anyjukat, kéthetesen már úszni is tudnak. 3-4 hónapig szopnak, majd fokozatosan szoknak át a szilárd táplálékra. A fiatalok a következő ellésig anyjukkal maradnak. 2,5-3 éves korban válnak ivaréretté. Akár 25 éves korukig élhetnek.
Tülkösszarvúak Kecskeformák Muflon
Muflon (Ovis aries) • Az utolsó jégkorszak után csak Szardínia, Ciprus és Korzika szigetén maradt meg. Innen telepítették be Franciaország, Olaszország, Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelország, Jugoszlávia, Magyarország egyes területeire. Betelepítették az USAba és Argentínába is. • Magyarországon is szigetszerű populációk vannak a Mátra-Bükk, a Zemplén, a Gödöllői-dombság, a Budai-hegység, a Pilis, a Vértes területén és Tapolca környékén. 2011-ben 889 elejtett kosból 64 volt aranyérmes, a legtöbb Veszprém megyében esett. Hevesben lőtték a legtöbb kost, de gyengébb volt a minőségük. 2012-ben 12 256 egyedet becsültek országosan (+6,6 %).
Trófea
A világranglistán a csehek vezetnek és rajtuk kívül csak néhány más ország képviselteti magát (1 YU, 3 HR, 3 SK, 2 BG, 1 A, 2 HU az első 51 között). A magyarok közül a legjobb a 13. helyen álló bajnai kos 97,75 cm-rel (2004).
Kos, anyajuh, jerke, bárány. A kosok testtömege 35-55 kg, az anyajuhoké 25-40 kg. Testhossz: 120-140 cm. A muflon alapszíne barna, nyáron vöröses, télen gesztenyebarna. A hastájék, a láb belső oldala (térdtől lefelé), a láb külső oldala, a tükör, az orr és a szem körül és a fül belső része fehéres. A kosok a gerinc mentén sötétbarna szíjjal rendelkeznek, a keresztcsont előtt pedig fehér-szürkés nyereggel. Szakáll alakul ki a nyakon és a mellkason. A tarka típus esetében a barna több árnyalata fordul elő a szőrzetben, a tükör, a hasoldal, a láb és a nyeregfolt határozottan fehér. A barna típus egyöntetűen középbarna, hátvonala sötétebb, a has vonalán világosabb csík található, a nyeregfolt elmosódott, színe szürkés. A sötét típus sötétbarna, a nyak világosabb, a nyeregfolt szürkés-fehér. A fekete típusnál a test és a nyak fekete, nyeregfolt nincs. Vedlés évente kétszer van. A muflon fogképlete: 0033 3133 A C1 46 hónaposan jön ki. A szarv hossza és a rajta lévő évgyűrűk szintén jól használhatóak, de csak kb. 8 éves korig, mert onnantól kezdve a növekedés és a kopás kiegyenlíti egymás hatását. Használják még a szarvtülkök távolságát, valamint a fejrajzolatot is korbecslésre (ez utóbbi a nagy egyedi variabilitás miatt nem használható).
• A muflon csiga (szarv) növekedése a születés után kezdődik, megjelenik a szarvcsap és rajta a szarvtülök. • Az első évben kétélű, majd három élű a szarv és az állat egész életében növekszik. • Körülbelül a nyolcadik életév után a növekedést ellensúlyozza a kopás.
• Néha az anyajuhnak is lehet szarva, de az mindig kétélű és csak néhány cm-es.
A muflon nyoma.
A muflon hullatéka.
A muflon fűevő típus → rostban gazdag, rosszabb minőségű táplálékot is fogyaszthat → lassú emésztés és nagy bendő jellemzi. Habár legelő állat és szinte mindent elfogyaszthat, de ha teheti jobb minőségű táplálékot eszik. Télen táplálékának akár 80 %-a is fászárú lehet. Szinte egész nap táplálkozik (14-17 óra időtartam). A táplálkozó és a pihenőhely között általában csak 1-2 km a távolság. A muflon nyájállat. Az üzekedés után az öregebb kosok kis csapatokat alkotnak (3-5 fő). Az anyajuhok, a bárányok, a jerkék és a fiatal kosok 6-10, 20-40 fős vegyes csapatokban élnek. A csapatok összetétele szezonálisan változik. A vezér egyed (általában idősebb nőstény) határozza meg a csapat mozgását. A nyáj mozgáskörzete néhány tíz ha. A síkvidéktől a magashegységig mindenhol előfordulhat (akár 6000 m-ig is). Hazánkban főleg tölgyes és bükkös erdőkben. Szezonálisan más-más területet használhatnak, télen a déli lejtőkre húzódnak. Ugyanakkor a déli kitettségű, napos, jól belátható sziklás hegyoldalakat máskor is szívesen felkeresik.
Október közepére a kosok egyre agresszívebbek lesznek miáltal a kos csapatok felbomlanak. → A vegyes csapat ivarérett nőstény egyedeiből háremet gyűjtenek. Eközben folynak az üzekedési harcok, amivel a vetélytársakat eltávolítják. → A nem ivarérett egyedek sokszor külön csapatot alkotnak a párzás idején. A termékenyítés általában a csapaton kívül történik. Az üzekedés november végéig, decemberig, ritkán januárig tart. A vemhesség időtartama 150-160 nap. Az ellések márciusáprilis hónapokban következnek be. Az anyajuh 1-2 bárányt ellik. A szoptatás 1-1,5 hónapig tart. Ezután a kapcsolat szorossága is csökken. A következő ellésre a bárányok már önálló tagjai a csapatnak. 18 hónapos ivarérettek. Vadászati idénye: muflon kos: egész évben/ juh, jerke, bárány: szept. 1- febr. utolsó napja. 2011-es hasznosítás: 3521 egyed.
Nyúlfélék Mezei nyúl, üregi nyúl
Mezei nyúl (Lepus europeus) • Skandinávia kivételével egész Európában őshonos. A XIX. sz. végén oda is betelepítették. • Észak felé haladva a testtömege nő (Bergman-szabály). A testtömeg különbségek azonban nem jelentenek alfajokat! • Magyarországon mindenhol (erdőszéleken is) előfordul. • A 2012. tavaszi törzsállomány növekedett a 2011-es évhez képest (+9,4 %), a teríték szintén növekedett (+46,1 %). • 2011-ben a hasznosítás 134 143 egyed volt, amiből 98 894 lelövés és 35 249 befogás.
•Vadászati idénye: október 1 - december 31. •A végleges méreteket 2 éves korra érik el. • Ivari dimorfizmus nincs. Az átlagos testtömeg 3.5-4.5 kg, a testhossz 60-70 cm, amihez járul még 7-12 cm farokhossz.
• Alapszíne vörösesbarna, a fülkagyló hegyén fekete folt található, a farok felül fekete, alul fehér színű. • Évente kétszer vedlik, tavasszal februártól májusig; ősszel szeptembertől novemberig.
• A mezei nyúl fogképlete:
• A kültakaróban verejtékmirigyek nincsenek!
2033 1023, a két metszőfog nem egymás mellett, hanem egymás mögött helyezkedik el. • A metszőfogak fogzománca belül vékonyabb, ezért a belső oldaluk jobban kopik, mint a külső, aminek következtében a metszőfoguk mindig éles. A metszőfogak gyökércsatornája nyitott, azaz ezek a fogaik folyamatosan nőnek. • A tejfogak nagyon rövid ideig vannak meg, két hét után már végleges fogakkal rendelkeznek a kisnyulak.
A korbecslésre használják a szemlencse száraz tömegét. → Magyarországon a 280 mg-nál kisebb tömegű szemlencsével rendelkező egyedek fiatalok (ideiek), míg az annál nehezebbel bírók felnőttek. A Stroh-jegy vagy könyökcsonti dudor a könyökcsont elcsontosodási folyamata közben tűnik el fokozatosan a könyökcsontról. Közvetlenül a csukló felett tapintható. → Ez azonban eltűnik az állat 8 hónapos korára. A fogváltás már a 11-12. napon megtörténik, így nem használható. A fogmetszet ennél a fajnál is nagyon jól használható, de nehézkes. Hasonlóan jól alkalmazható az állkapocs metszet. A mezei nyúl általában sokféle növényt fogyaszt, változatos a tápláléka. Fontosak a lédús növények a vegetációs víz miatt. → A mezei nyulak gyakorlatilag nem isznak, minden vízszükségletüket fedezik ebből a forrásból. Az utóbélben fermentálók közé tartozik (vakbélben), ami azt jelenti, hogy a vakbele megnőtt és tele van cellulóz bontó baktériumokkal. A cellulóz (rostok) lebontása itt történik meg, azonban innen nem tudja felszívni (mivel visszafelé nem megy a bélperisztaltika), ezért az első híg bélsár ürüléket megeszik → cökotrófia. Ezzel a módszerrel nyerik ki a cellulózban lévő rengeteg tápanyagot és energiát.
A mezei nyúl hullatéka.
A mezei nyúl nyoma.
A mezei nyúl magányos életmódot folytat. Mozgáskörzete kb. 30 ha. Az ivarérettséget átlagosan 8-10 hónaposan érik el. A korán született nyulak 4 hónap alatt, átlagosan 7-8 hónaposan, míg a későn születettek 3-4 hónaposan lesznek ivarérettek. A bak nyulak szexuális aktivitása decembertől szeptemberig tart. A nőstények januártól szeptemberig képesek párzásra és fialásra. Poliösztruszos, azaz több ivari ciklusa van a nősténynek, ami a megtermékenyítéstől független, de mindig a párzáshoz kapcsolódik. A nőstény mezei nyúlnak duplex méhe van, azaz a közös szakaszban nincs méhnyálkahártya, ott nem lehet magzat, szemben a ragadozók kétszarvú méhével. A párzást 12-14 órával indukált peteleválás követi. A vemhesség ideje 40-41 nap, de az ellések 38 naponként következnek be. → szuperfötáció (kettős vemhesség) → magyarázata az, hogy a vemhes nyúl még a fialás előtt pár nappal (3-4) újra párzik, ami peteleválást okoz, amely petéket a méh nyálkahártyájában tárolt spermiumok termékenyítik meg, azaz már 4 nappal korábban megindul a következő utódok fejlődése, mielőtt fialt volna. Így látszólag a következő kisnyulak az előző fialás után 38 nappal jönnek a világra. Almonként átlagosan 2-3 utód születik, amelyek 100-110 g-os testtömeggel rendelkeznek. → Egy évben 4-5 ciklus lehet, ami összesen 8-9 utódot jelent, de ezekből csak 2-3 éri meg a felnőtt kort (magas a fiatalkori mortalitás). Az éves utódszám állandó.
Szuperfötáció
Gazdálkodás
Nincs igazi becslés → éjszakai reflektoros létszámbecslés! Nem alkalmazkodik a hasznosítás a becsléshez → Nem tervezik a hasznosítást! Nem figyelik az elhullásokat. Nem figyelik a szaporulat alakulását → fiatal-öreg arány! Kevés az élőhelyfejlesztés, takarmányozás!
6000
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Elhullás (db)
5000 4000 3000 2000 1000 0 Csongrád Dny
Lakitelek Dny/max. populáció
Elhullás %
2003
Kiindulási feltétel: N1=N0. Az N0-t kora tavasszal becsüljük a kisnyulak születése előtt. A nőstények szaporítanak őszig → a fiatalok aránya a populációban a fiatal/öreg aránnyal becsülhető (r). A felnőtt egyedeknek van nyári (S1) és téli (S2) túlélése. → ezt saját adatok és a szakirodalom alapján 0.7-nek és 0.8-nak vették. A felnőttek száma őszre: N0*S1
A fiatalok mennyisége őszre: N0*S1*r Az őszi létszám: N0*S1+N0*S1*r = N0*S1*(1+r) A tavaszi létszám ebből úgy alakul ki, hogy hasznosítjuk (H) az állományt és elhullik természetes úton egy része (S2). A jövő tavaszi létszám ezek alapján: N1=(N0*S1*(1+r))*S2-H H= N0*S1*S2*(1+r)-N0 H=N0*(S1*S2(1+r)-1)
A hasznosítható mennyiséget legjobban az „r” befolyásolja. Ha a fiatal/öreg arány 0,8 alá esik, akkor a hasznosítható mennyiség már negatív lesz! Az „r” meghatározása egy korai, a vadászati szezon elején rendezett nagyterítékű vadászat során történik! Problémák a modellben: - a vadászat során nem minden nyulat lőnek le, sokszor válogatnak a nagyobb nyulak javára - nem látják a kis nyulakat a nagy takarás miatt - nincs nagy teríték → pontatlanabb lesz a becslés
- nem korai a vadászat → a kisnyulak egy részénél már nincs meg a Stroh-jegy, ami alapján a korhatározást javasolják. - a Stroh-jegy kitapintása, megtalálása bizonytalan lehet, különösen későbbi vadászatokon → jobb lenne a szemlencse száraztömege, de az több munkát és felszerelést igényel.
Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus)
Az utolsó jégkorszakig Európában mindenhol előfordult, utána Délnyugat Európában, Észak-Afrikában és itt-ott szigetszerű populációi maradtak csak fenn. Később betelepítették Nagy-Britanniába, Nyugatés Közép-Európába, Skandinávia déli részére, Ukrajnába, ÚjZélandra, Dél- és Észak-Amerikába. Szintén betelepítették, illetve a házi nyulak elvadultak Ausztráliában, Új-Zélandon és több szigeten. Ezekben az országokban, különösen Ausztráliában hatalmas károkat okoz, amiért kártevőként tartják számon, és többféle módszerrel próbálják visszaszorítani a terjeszkedését (pl. dingók betelepítése, ami azonban szintén csak kárt okozott, specifikus betegségek – myxomatózis elterjesztése). Magyarországra a Földközi-tenger mellékéről telepítették be és jelentős állományai alakultak ki a Duna-Tisza-közén a homok hátságokon (Bugac-Bócsa), de jó állományai voltak a Mezőföldön is. Egész évben vadászható volt a legutóbbi vadászati törvény végrehajtási-rendelet módosításig, annak ellenére, hogy Európában és nálunk is jelentős állomány csökkenés volt tapasztalható, aminek okai az élőhelyvesztés és a betegségek (myxomatózis, RHD). Most már csak szeptember 1. és január 31. között vadászható. 2011-es hasznosítás: 1343.
Ürülékhalom Nyom
Üregi nyúl és a vára.
Tulajdonság
Mezei nyúl
Üregi nyúl
Színeződés fedőszőrök töve fülkagyló hegye farok
rőtes vörösesbarna fehér fekete folt kétszínű: alul fehér felül fekete laza, felálló, gyakoriak a forgók hosszúak (6-7 cm)
vadszínű (aguti) kékes árnyalatú feketén szegett fehéren világító
3,5-4,5 kg 60-70 cm 7-12 cm 11-15 cm 13-16 cm nincs barázda sárgásbarna, a pupilla látható kerekdedek (átm. 12-15 mm) 48
1,5-3,0 kg 40-50 cm 4,5-7,5 cm 6,5-8 cm 8-11 cm barázda van sötét, pupillával egybeolvad,
Szőrruha bajuszszőrök Alak, nagyság, testméretek testtömeg testhossz farokhossz fülhossz hátsó lábhossz karmok hosszában szem szivárványhártyája bélsárgolyók Kromoszómaszám (2n=)
hátrafelé simuló, fényes rövidek (2-3 cm)
gömbölyűek (7-8 mm) 44
Tulajdonság Életmód búvó-, fészkelőhely végtagfunkció futóképesség vészjelzés társas élet Szaporodásmód ivarzás ideje fialás időszaka vemhesség időtartama alomvetés évente alomnagyság újszülött fejlettségi foka Fejlődés ivarérettség ökológiai élettartam
Mezei nyúl
Üregi nyúl
földfelszínen futás gyors, kitartó nincs magányos (szoliter)
földben, járatokban ásás gyors, de fáradékony dobbantás kolóniában
I-VIII. II-IX. 40-42 nap 3-4 ízben 2-3 nyúlfi nyitott szemmel, szőrösen, tejfogakkal, fészekhagyó
II-III-IX. III-X. 28-31 nap 3-5 ízben 5-6 (4-12) nyúlfi vakon (10 napig), csupaszon, fogatlanul, fészeklakó, 4 hétig szopik 1éves korban 5-6 (10) év
4-7 hónapos korban 5-6 év
