Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága
Útmutató megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez Alkalmazandó a regionális operatív programok keretében megvalósítandó turisztikai attrakciók fejlesztésére irányuló projekt javaslatok kidolgozása esetén
Budapest, 2009. június
Módszertani bevezető Az útmutató a regionális operatív programok keretében megvalósítandó turisztikai termékek és attrakciók fejlesztésére irányuló projekt javaslatok kidolgozása keretében elkészítendő megvalósíthatósági tanulmány (a továbbiakban: MT) tartalmára vonatkozó alapvető, általános elvárásokat, javasolt szempontokat foglalja össze. Amennyiben jelen útmutatóban foglaltak valamely fejezet tekintetében eltérnek az Általános feltételek a Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében megjelent Pályázati Felhívás és Útmutatókhoz (a továbbiakban: Általános Feltételek) c. dokumentumban megfogalmazott általános előírásoktól, és az eltérés tényére kifejezett hivatkozás történik, akkor a jelen dokumentumban szabályozottak az irányadók. Az MT-knek kötelező jelen útmutatóban foglalt szerkezetet követniük, és minden olyan információt tartalmazniuk, amelyek az útmutató egyes fejezetei alatt kifejtendő szempontként felsorolásra kerültek. Ennek oka, hogy a pályázatok értékelése az MT-re épül, és amennyiben az nem a megfelelő szerkezetben ill. tartalommal készül, az az értékelést nehezíti. Amennyiben az MT-ben nem kerül kifejtésre az útmutatóban meghatározott fejezet, fejezetrész, ill. annak elvárt információtartalma, úgy egy módszertani bevezetőben vagy az MT megfelelő részében ismertetni szükséges az eltérés szakmailag alátámasztott indoklását (pl. az útmutatóban megjelölt szempont az adott projekt esetében nem releváns, mert…). Az eltérés indoklásának vagy annak megfelelőségének hiányában a szakmai értékelés során az értékelők tisztázó kérdéseket tehetnek fel a projektgazda részére. Az útmutató ugyanakkor nem határozza meg, hogy az egyes fejezetek alatt megjelölt elvárást, szempontot milyen részletezettséggel kell kifejteni, milyen részszempontok és további szempontok figyelembevétele szükséges, indokolt. Az MT értelemszerűen az útmutatóban megjelölt szempontokon kívüli, további információkkal kiegészíthető. A konkrét projekt sajátos jellemzői alapján lényeges részszempontok és kiegészítő szempontok MT-ben való kidolgozásánál figyelembe kell venni a pályázati kiírásban és útmutatóban foglaltakat. A pályázati adatlapban szereplő adatoknak összhangban kell lennie a MT-ben szereplő információkkal. A korábbi pályázatokhoz képest a leglényegesebb módosítás, hogy a költség-haszon elemzés kizárólag a MT részét képezi, külön dokumentumként nem kell benyújtani. A két dokumentum összevonása lehetővé teszi, hogy a projekt és hatásai, közvetett hasznai komplex módon kerüljenek bemutatásra. Elvárás, hogy ahogyan az MT, úgy a költséghaszon elemzés is célirányosan készüljön, logikus, rövid, tényszerű adatokat tartalmazzon, továbbá, hogy reális és alátámasztott információk szerepeljenek benne. Az MT formai követelményei –
A címoldalon legyen feltüntetve a „Megvalósíthatósági tanulmány” cím alatt a projekt javaslat címe, amelyre az MT kidolgozásra került.
–
A címoldal után következzen a fejezetek és mellékleteinek oldalszámait mutató tartalomjegyzék.
–
Az MT törzsdokumentuma a projekt megvalósíthatóságának értékeléséhez szükséges lényegi információkat (tényeket, tervezési adatokat és azokat közvetlenül alátámasztó indoklásokat) tartalmazza, és az egyes fejezeteket kiegészítő, kevésbé lényeges információk (felhasznált dokumentumok jegyzéke, helyszínrajzok, fényképek és ábrák, egyéb műszaki dokumentumok, egyéb adminisztratív dokumentumok stb.) az MT sorszámozott és oldalszámozott mellékleteibe kerüljenek.
–
Az MT mellékletek nélkül nem lehet hosszabb, mint 100 oldal, ennél nagyobb terjedelem esetén rövidítésre irányuló hiánypótlásra kerül sor!
Az MT célja, hogy az értékelők számára az értékelés során elegendő információt szolgáltasson annak megítéléséhez, hogy a projekt valós probléma megoldását célozza, illeszkedik a releváns operatív program céljaihoz, optimális műszaki és szakmai tartalommal bír, társadalmi hasznai jogossá teszik a támogatást, pénzügyileg végiggondolt és a támogatási szabályoknak megfelel. Az MT-nek tartalmaznia kell a részletes és pontos költségbecsléseket, ami az engedélyes terv műszaki tartalmán és mérnöki költségbecslésén kell, hogy alapuljon.
2
Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (MAX. 2 OLDAL)..................................................................................... 4 2. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA (MAX. 5 OLDAL) .......................................................................... 5
2.1 A PROJEKTGAZDA TEVÉKENYSÉGEI (MAX. 1 OLDAL) .............................................................................. 5 2.2 A PROJEKTGAZDA KORÁBBI FEJLESZTÉSEI (MAX. 1 OLDAL) .................................................................. 5 2.3 A PROJEKT ELHELYEZÉSE A PROJEKTGAZDA STRATÉGIÁJÁBAN (MAX. FÉL OLDAL) ............................... 5 2.4 AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁJÁNAK BEMUTATÁSA (MAX. 1 OLDAL) ............................................................................................................................................................... 5 2.5 PROJEKT MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA (MAX. FÉL OLDAL)................................................. 6 2.6 PROJEKTÜZEMELTETŐ SZERVEZET BEMUTATÁSA (MAX. 1 OLDAL) ........................................................ 6 3. A PROJEKT TÁRSADALMI-GAZDASÁGI-KÖRNYEZETI HÁTTERE (MAX. 4 OLDAL) ............................ 7 4. FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGALAPOZÁSA (MAX. 16 OLDAL) ................................................................ 7
4.1 HELYZETÉRTÉKELÉS (MAX 2 OLDAL)........................................................................................................ 7 4.2 SWOT ELEMZÉS (2 OLDAL)..................................................................................................................... 7 4.3 KERESLET-KÍNÁLAT ELEMZÉSE (MAX. 8 OLDAL)..................................................................................... 7 4.4 PROJEKT INDOKOLTSÁGA, CÉLKITŰZÉSEI, ELVÁRT EREDMÉNYE (MAX. 4 OLDAL).............................. 10 5. A PROJEKT NÉLKÜLI ALTERNATÍVA BEMUTATÁSA (MAX 6 OLDAL) .............................................. 11
5.1 MŰSZAKI ÉS SZAKMAI LEÍRÁS, FELTÉTELEK .......................................................................................... 11 5.2 ÜZEMELTETÉSI FELTÉTELEK ELŐREJELZÉSE ........................................................................................... 11 5.3 PÉNZÜGYI FELTÉTELEK ÉS TÁRSADALMI HASZNOK ELŐREJELZÉSE ....................................................... 11 6. MEGVALÓSÍTÁSI JAVASLAT KIDOLGOZÁSA, ÜZLETI TERV (MAX. 30 OLDAL) ............................... 12
6.1 MŰSZAKI TARTALOM RÉSZLETES LEÍRÁSA (MAX. 11 OLDAL) .............................................................. 12 6.2 RÉSZLETES MŰKÖDÉSI, MŰKÖDTETÉSI JAVASLAT (MAX 6 OLDAL)...................................................... 12 6.3 MARKETING TERV (MAX 4 OLDAL) ......................................................................................................... 13 6.4 CSELEKVÉSI ÜTEMTERV (MAX. 6 OLDAL) .............................................................................................. 14 6.5 HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE (MAX 3 OLDAL) .......................................................... 15 7. PÉNZÜGYI ELEMZÉS (MAX 20 OLDAL).......................................................................................... 17
7.1. A PÉNZÜGYI ELEMZÉS CÉLJA.................................................................................................................. 18 7.2 A PÉNZÜGYI ELEMZÉSNÉL KIEMELT MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK ............................................................. 19 7.3 A PROJEKT PÉNZÜGYI KÖLTSÉGEINEK BECSLÉSE................................................................................... 20 7.4 A PROJEKT PÉNZÜGYI BEVÉTELEINEK BECSLÉSE, ILLETVE ÖSSZEGZÉSE ............................................. 25 7.5 A PROJEKT PÉNZÜGYI TELJESÍTMÉNYMUTATÓI ....................................................................................... 26 7.6 A TÁMOGATÁSI ARÁNY ÉS TÁMOGATÁSI ÖSSZEG KISZÁMÍTÁSA .......................................................... 28 7.7 A PROJEKT PÉNZÜGYI FENNTARTHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA .............................................................. 32 8 KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS (MAX 9 OLDAL) ...................................................... 35
8.1 A PROJEKT PÉNZÜGYI KÖLTSÉGEINEK ÖSSZEGZÉSE (MAX. FÉL OLDAL).............................................. 35 8.2 A PROJEKT KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉGEINEK BECSLÉSE ......................................................................... 35 8.3 A PROJEKT KÖZGAZDASÁGI HASZNAINAK ÉS KÖLTSÉGEINEK BECSLÉSE (EXTERNÁLIÁK).................. 37 8.4 KÖZGAZDASÁGI TELJESÍTMÉNYMUTATÓK .............................................................................................. 43 8.5 A PROJEKT TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSAINAK BEMUTATÁSA 1 MILLIÓ EURÓ ALATTI PROJEKT ESETÉN ............................................................................................................................................................. 44 9 ÉRZÉKENYSÉG- ÉS KOCKÁZATELEMZÉS (MAX 8 OLDAL) ............................................................... 46
9.1 ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT........................................................................................................................ 46 9.2 KOCKÁZATELEMZÉS ................................................................................................................................. 46 MELLÉKLETEK .................................................................................................................................. 47
3
1. Vezetői összefoglaló (max. 2 oldal) A felmerült probléma összefoglalása.
és
a
javasolt
megoldás
megvalósíthatóságának
rövid
A vezetői összefoglalóból ki kell derülnie: –
Miért szükséges a projekt megvalósítása?
–
Miért kell támogatni a megvalósítást?
Résszempontok: –
A kiinduló helyzet ismertetése, a projekt helyszín megjelölése
–
A projekt célkitűzéseinek és tervezett indokoltságának tömör alátámasztása
–
A projekt keretében létrehozandó kapacitások, a fejlesztéssel lehetővé tett tevékenységek/szolgáltatások leírása és a projekt által megvalósítandó fejlesztések műszaki tartalmának rövid összefoglalása,
–
A megvalósítás tervezett ütemezése
–
A végrehajtó szervezet bemutatása,
–
Az üzemeltetés tervezett kereteinek bemutatása
–
A fejlesztés tervezett pénzügyi kereteinek rövid összefoglalása
4
eredményeinek,
hatásainak
leírása,
2. A projektgazda bemutatása (max. 5 oldal) A projektgazdára vonatkozó alapadatokat a pályázati adatlap tartalmazza, a MT jelen pontjában csak a legszükségesebb adatokat kell feltűntetni (projektgazda neve, jogi formája, címe, hivatalos képviselőjének neve, beosztása, telefonszám, e-mailcím).
2.1 A projektgazda tevékenységei (max. 1 oldal) A projektgazda bemutatása a pályázat szempontjából releváns, elsősorban turisztikai tevékenységek alapján. A projektgazda tevékenységeinek, illetve – amennyiben releváns – alap- és vállalkozási tevékenységeinek külön-külön történő felsorolása, illetve ezen tevékenységek kapcsolódása a projektben meghatározott fejlesztésekhez. Ki kell térni továbbá az általános forgalmi adó elszámolhatóságára, amely a támogatási összeget módosítja attól függően, hogy a kedvezményezett jelen projektben jogosult-e az ÁFA levonására vagy nem a 2007. évi CXXVII. törvény alapján. Konzorcium esetében ezt konzorciumi tagonként kell megtenni.
2.2 A projektgazda korábbi fejlesztései (max. 1 oldal) A projektgazda által korábban végrehajtott turisztikai beruházás(ok) táblázatszerű bemutatása – különös tekintettel a projekt(ek) eredményeire és fenntartására vonatkozóan. A már megvalósult projekt(ek) megvalósulásának célja (a megoldandó problémák és/vagy kihasználni kívánt lehetőségek), helyszíne, adottságai, a megvalósítás mérföldkövei, érdekeltek, célcsoportok, outputok és a már jelentkező hatások bemutatása. Nem csupán a támogatásból megvalósuló, hanem a más forrásból (önerő, hitel, stb.) történő jelentős fejlesztéseket is érdemes felsorolni.
2.3 A projekt elhelyezése a projektgazda stratégiájában (max. fél oldal) A projekt illeszkedése a projektgazda stratégiájában meghatározott célkitűzésekhez, tervezett szerepe azok teljesülésében. (A stratégiának nem formálisan kell rendelkezésre állnia, hanem annak bemutatása a cél, hogy a pályázó jövőképpel rendelkezik.) A projekt céljainak illeszkedése a stratégiai dokumentumokban megfogalmazott célokhoz A projekt kialakulásával kapcsolatosan eddig a pályázónál lezajlott folyamat és a megszületett döntések összefoglalása. A pályázó és a projekt kapcsolata a működtetés/üzemeltetés során, ennek jogi, finanszírozási, szervezeti és döntéshozatali vonatkozásai.
2.4 Az együttműködő partnerek és az együttműködés formájának bemutatása (max. 1 oldal) A projekt megvalósítására kötendő társulási, konzorciumi megállapodás kereteinek, az együttműködés módjának meghatározása, megjelölve az egyes partnereknek a projekt megvalósításában betöltendő szerepét, hozzájárulását. Be kell mutatni a finanszírozás szabályait (az egyes tagok pénzügyi hozzájárulásának mértékét). Meg kell jelölni azt is, hogy a konzorciumi partnerek (címzettek) a támogatandó tevékenység tekintetében ÁFA visszaigénylők-e. Amennyiben a pályázó önkormányzati társulás, mutassa be a önkormányzatokat tömörítő társulást, ezen belül is a 2004. évi CVII. tv. szerinti többcélú kistérségi társulást, a 1997. évi CXXXV. Tv-ben meghatározott jogi személyiségű társulást, az együttműködés főbb
5
pontjait. A konzorciumi, társulási megállapodás másolatát a pályázathoz kell csatolni (nem a megvalósíthatósági tanulmány mellékletét képezi). Szükséges bemutatni az egyéb együttműködő partnereket (az együttműködések jogi, pénzügyi stb. formáját), melyekkel a projektgazda a megvalósítás és a fenntartás során is szoros szakmai együttműködést tart fenn. (pl. helyi _TDM szervezet, egyéb helyi turisztikai szolgáltatók, Tourinform iroda, RMI, stb.)
2.5 Projekt menedzsment szervezet bemutatása (max. fél oldal) Kitöltendő, amennyiben a projektgazda nem azonos a projektmenedzsment szervezettel. A projektgazda és a projektmenedzsment szervezet közötti kapcsolat bemutatása. A projekt megvalósítását lebonyolító menedzsment szervezet jellemzőinek részletes kifejtése (jogi forma, felügyeleti szerve, struktúra, feladatkörök, vezetők és szakemberek, munkatársak – e személyek tekintetében a végzettség és a szakmai tapasztalatok bemutatása is szükséges –, működésének időtartama stb.). A projektmenedzsment tevékenység saját szervezeten belül történő ellátása esetén alkalmazandó szabályokat az „Általános feltételek a Regionális Operatív Programok keretében megjelent Pályázati felhívás és Útmutatókhoz, valamint Kiemelt Tervezési felhívásokhoz” című dokumentum (továbbiakban Általános feltételek Útmutató) tartalmazza (http://www.nfu.hu/content/3025).
2.6 Projektüzemeltető szervezet bemutatása (max. 1 oldal) Kitöltendő, amennyiben a projektgazda nem azonos a projekt által fejlesztendő létesítmény üzemeltető szervezetével. A projekt üzemeltetését végző menedzsment/bérlő/franchise partner szervezet jellemzőinek részletes kifejtése (jogi forma, jelenlegi vagy korábbi referenciák, a megkötött vagy megkötendő szerződés főbb elemei – időhorizont, díjak, garanciák, biztosítékok, vezetők és szakemberek, munkatársak szakmai tapasztalatának bemutatása). Be kell mutatni az üzemeltetési forma előnyeit, esetleges hátrányait.
6
3. A projekt társadalmi-gazdasági-környezeti háttere (max. 4 oldal) A projekt által fejleszteni kívánt tevékenység gazdasági, társadalmi, jogi hátterét kell ebben a fejezetben bemutatni, ami megalapozza a fejlesztési igények meghatározását is. Közvetlen gazdasági-társadalmi környezet bemutatása a deszitnáció és a település alapvető gazdasági mutatóinak ismertetése, különös tekintettel a turizmus ágazatra (helyi vállalkozások száma, összetétele, lakosság jövedelmi helyzete, munkaerő-piaci jellemzők, demográfiai helyzet és tendenciák, a legfontosabb kulturális jellemzők). A beruházás által érintett desztináció lehatárolása, a természetes és épített környezet rövid bemutatása, különös tekintettel azokra a tényezőkre, melyek esetlegesen befolyásolhatják a projekt megvalósítását. A helyzetelemzésnek az érintett desztináción kívüli tágabb környezet turisztikai helyzetleírását (világ illetve Európa turizmusa, a magyar turizmus súlya a gazdaságban stb.) nem kell, sőt nem szabad tartalmaznia, a projekt szűkebb környezetére és az érintett, megalapozó trendekre kell koncentrálni!
4. Fejlesztési igény megalapozása (max. 16 oldal) 4.1 Helyzetértékelés (max 2 oldal) A helyzetelemző fejezet fő funkciója, hogy bemutassák azokat a tervezéskor meglévő, kiinduló információkat, adatokat és folyamatokat, amelyek a projekt célrendszerének kialakításakor szerepet játszottak, és amelyek hatással lehetnek a projekt által elért eredményekre és hatásokra; és az előző fejezetben nem kerültek bemutatásra. Az attrakció és a település turisztikai bevételei, az infrastrukturális feltételek, az immateriális javak, a turizmusban dolgozók száma és a szezonalitás jellegének bemutatása, a tendenciák jellemzése és értékelése.
4.2 SWOT elemzés (2 oldal) Az attrakció/projekthelyszín és a projekt bemutatása SWOT analízis segítségével. Az elemzés során két csoport, a sikertényezők (erősségek és lehetőségek), valamint a kockázati tényezők (gyengeség, veszélyek) elkülönítésére és értelmezésére kell törekedni. Lényeges, hogy a projekttel kapcsolatos minden kockázatot (pl. pénzügyi, fenntarthatósági kockázat) a 9. fejezetben kell részletesen tárgyalni. A pénzügyi, fenntarthatósági kockázatok bemutatása során a 7. fejezetben szereplő eredmények az irányadók.
4.3 Kereslet-kínálat elemzése (max. 8 oldal) Ezen keresztül a fejlesztési szükséglet bemutatása. A projekt hátterének, kontextusának elemzése, előzményeinek bemutatása, a projekt által elérni kívánt állapot felvázolása, az eredmények és hatások bemutatásának megalapozása legalább az elmúlt három év tapasztalatai alapján. A desztinációra illetve a településre vonatkozó turisztikai kereslet-kínálat elemzésnek át kell tekintenie az adott fejlesztés által létrehozandó szolgáltatások iránti igényeket, illetve piaci viszonyokat. (Az adott turisztikai termék/ek piaci helyzetének elemzése, szakterület jellemzőinek bemutatása a fejlesztéssel érintett desztinációban.) Az elemzések eredményeként kapott információk nagyon fontos alapadatokat jelentenek a bevételek,
7
költségek helyes megítélésében, és így az elemzés pontossága nagy hatással van a projekt pénzügyi fenntarthatóságának, valamint a társadalmi hasznosságának megítélésében. Az elemzés során célcsoport-specifikusan szükséges felmérni az attrakciófejlesztés hatását, a várható látogatólétszám-bővülést. A látogatólétszám mellett az elemzésnek szükséges kitérnie az attrakció vonatkozásában a látogatók fizetési hajlandóságára: milyen összeget hajlandó áldozni a fejlesztés hatására létrejövő / megújuló turisztikai termékre, szolgáltatásra. Az elemzésnek információt kell szolgáltatni a látogatói kör összetételéről is, különösen a tekintetben, hogy a látogatólétszám-bővülés mekkora fogyasztásbővülést, eltöltött vendégéjszaka-növekedést eredményez a környék településein. Az elemzésnek továbbá tartalmaznia kell a fejlesztésben érintett termékek, szolgáltatások körének jellemzését, az adatforrások, az adatgyűjtés módszerének, ill. a piackutatás bemutatását.
Keresletelemzés Az elemzés fő célja, hogy meghatározza a tervezett szolgáltatások potenciális fogyasztóit, feltárja azok jellegzetességeit és meghatározza azokat a fő folyamatokat és eszközöket, amelyek hatnak rájuk. Meglevő és működő attrakciók esetén szükséges az aktuális keresleti viszonyok múltbéli adatokon alapuló bemutatása is. Azonosítani kell azokat a használó csoportokat, amelyek jelenleg a fejlesztések környezetében a hasonló kínálatokat igénybe veszik, jellemzőiket, igényeiket, elvárásaikat: -
motiváció alapján (gyógyulás, rekreáció - wellnes, pihenés, üzleti/konferencia/ aktív turizmus, stb.)
-
korcsoportok szerinti bontás
-
csoportos, családi, egyéni turisták
-
amennyiben lehetőség nyílik rá: turistákat kibocsátó területek meghatározása (régión belüli, régión kívüli, külföldi)
Meg kell határozni röviden a potenciális használókra ható legfontosabb trendeket és azok várható alakulását. Az elemzés legalább szekunder adatokon (ágazati statisztikák, kutatások) alapuló kvantitatív eszközöket kell alkalmazzon, a fejlesztés jellegétől függően kiegészítve ezt primer adatgyűjtéssel, kutatással.
Kínálatelemzés A kínálat elemzésénél cél egyrészt a jelenlegi helyzet jellemzőinek feltárása,másrészt a jövőben kialakuló helyzet előrevetítését a lehetséges fejlesztések és trendek hatásainak figyelembevételével. A kínálatelemzés illeszkedik a 2.4 pont együttműködő partnerek bemutatásához. Ki kell térni továbbá a Turisztika Desztináció Menedzsment szervezettel való együttműködésre, az eredmények és a lehetőségek értékelésére. A vizsgálat során figyelembe kell venni a helyi, és a konkurens szolgáltatók, továbbá a helyi kapcsolódó szolgáltatók (vendéglátók, szálláshely-szolgáltatók) jellemzőit, eredményeit és lehetőségeit. A jelenleg a térségben nyújtott kínálat jellemzőinek meghatározása során az alábbi területeket vizsgáljuk: Versenytárselemzés szolgáltatás
Publikált
versenytársak
8
versenytársak
a színvonal
struktúra bemutatása
ár (tól-ig)
pozícionálása (turisztikai termék, attrakció, látogatottság, célcsoport alapján)
marketing- és reklámtevékenysége
megítélése
Helyi Versenytársak Versenytárs 1 Versenytárs 2 Versenytárs…
Regionális Versenytársak Versenytárs 1 Versenytárs 2 Versenytárs…
Országos Versenytársak Versenytárs 1 Versenytárs 2 Versenytárs…
A várható fejlesztések hatásának elemzése: Vizsgált versenytárs
a versenytársnál ismert jövőbeli fejlesztési tervek, programok
fejlesztések hatása, következtetés a projektgazdára nézve
a szolgáltatások lehetséges kapcsolódása, együttműködési lehetőségek
Versenytárs 1 Versenytárs 2 Versenytárs…
Turisztika Desztináció Menedzsment szervezettel való együttműködési lehetőségek ismertetése Szezonalitási kérdések
9
Külön szempontként kell vizsgálni az adott szolgáltatás iránti kereslet és kínálat szezonalitásának jellemzőit és az annak kiegyenlítésére tehető lépéseket.
4.4 Projekt indokoltsága, célkitűzései, elvárt eredménye (max. 4 oldal) A fejezetnek választ kell adnia arra, hogy a projekt hogyan illeszkedik a pályázati felhívásban megfogalmazott célokhoz, azok teljesüléséhez miként járul hozzá. A projekt célrendszerének – stratégiai és operatív célok – részletes bemutatása, a célok eléréséhez mérföldkövek rendelése. A legfontosabb célkitűzésekhez rendelt indikátorok ismertetése, annak bemutatása, hogyan járul hozzá a projekt a pályázati felhívásban meghatározott indikátorokhoz. A projekt hosszú távú hatásainak elemzése, a továbbfejlesztés lehetőségeinek bemutatása, feltételezhető multiplikátor hatások ismertetése. A célok bemutatása során törekedni kell a szemléletes bemutatásra (célhierarchia ábrázolása, stb.) A projekttől elvárt számszerűsíthető célokat, indikátorokat a következő összegző táblázatban is kérjük megadni (a táblázatban szerepeltetett adatoknak összhangban kell lenniük a pályázati adatlapban szereplő E3 Monitoring mutatókkal):
Teremtett munkahelyek száma - hátrányos helyzetűek Támogatott turisztikai attrakciók látogatottsága Támogatott turisztikai attrakciók látogatottságának növekedése Támogatott turisztikai attrakciók nettó értékesítési árbevételének növekedése Indukált beruházás a turisztikai ágazatban a program hatására A pályázati útmutatóban megadott további indikátorokkal bővíthető!
eredmény
fő
eredmény
fő
eredmény
%
eredmény
Ft
eredmény
Ft
100
0
10
2017
fő
2016
eredmény
2015
Teremtett munkahelyek száma - nők
2014
fő
2013
eredmény
Minimum elvárt célérték
2012
Teremtett munkahelyek száma
Mutató neve
Bázisérték
2011
Mértékegység
2010
Megvalósítási és fenntartási időszak Típus
Mutató forrása Mérés gyakorisá ga
5. A projekt nélküli alternatíva bemutatása (max 6 oldal) A projekt nélküli eset (vagy forgatókönyv) lényegében az elemzési időtávra vonatkozóan megadott olyan részletes helyzetleírás, amely a projekt elmaradása esetén következne be. Mivel a költség-haszon elemzés kizárólag a projekt javaslatban szereplő projekt hatásait vizsgálja, el kell különíteni azon hatásokat, amelyek a projekt elmaradása esetén is bekövetkeztek volna. Ennek érdekében meg kell határozni azt a forgatókönyvet, amely bemutatja, mi történne a javasolt projekt elmaradása esetén az elemzési időtávon belül. A javasolt projekt beruházási költségéből, üzemeltetési és karbantartási költségéből, valamint bevételéből le kell vonni azon összegeket, amelyek várhatóan a projekt nélküli forgatókönyv esetén is jelentkeznének. A projekt nélküli forgatókönyv leírásának a következőkre kell kiterjednie: –
a műszaki tartalom rövid megadása;
–
ha a projekt nélküli esetben is tervezhető beruházás, akkor a beruházási költségek becslése (ennél célszerű feltételezni egy körülbelül olyan volumenű beruházást, amelyet a projektgazda rendelkezésére álló önerő, illetve az általa – EU-támogatás nélkül – is megszerezhető költségvetési és egyéb forrás fedezne);
–
a működési költségek becslése (a javasolt projekt esetén például eltérőek lehetnek a fajlagos működési költségek, mint a projekt nélküli esetben);
–
a bevételek becslése;
–
a hatások bemutatása.
A projekt nélküli eset leírásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy milyen általános elemzési módszer került kiválasztásra. Amennyiben a fejlesztési különbözeten alapuló módszert alkalmazzák, akkor a kiválasztott változat és a projekt nélküli eset közti különbségekre kell koncentrálni a leírásban. A történelmi költség módszer alkalmazása esetén – a módszer lényegéből fakadóan – a projekt nélküli eset a teljes infrastruktúra hiánya, így minden költség és bevétel, továbbá hatás értéke nulla. A projekt nélküli eset nem feltétlen jogszabályi követelményeket kielégítő változat, de műszakilag megvalósíthatónak kell lennie. Meghatározásának egyik vezérfonala az, hogy mit tudna az infrastruktúra tulajdonosa/gondos gazdaként tenni, a szűkös pénzügyi keretei között, hogy legalább a jelenleg is meglévő állapot fennmaradjon, tekintetbe véve a reálisan tervezhető erőforrásokat. A fejlesztési különbözet módszerének alkalmazásához meg kell határozni a projekt nélküli esetet. Ezt nem mint reális (pl. jogszabályi előírásokat teljesítő) változatként, hanem mint számítási segédeszközt kell tekinteni. Ez az, ami a projekt nélkül történne. A projekt beruházási, működési költségeit, bevételeit és hatásait a projekt nélküli változathoz viszonyítva kell megállapítani a teljes vizsgált referencia időtávra.
5.1 Műszaki és szakmai leírás, feltételek A szükséges infrastrukturális feltételek alakulásának vizsgálata, kitérve az elérhetőség biztosításának kérdésére. A javasolt projekt megvalósítása nélkül is megvalósuló beruházások bemutatása. Ez a rész arról szól, hogy lenne-e esetleg később, támogatás nélkül is beruházás, ha igen akkor mikor és milyen összegben. A kereslet és kínálat fejezet elemzéseire kell itt is építeni.
5.2 Üzemeltetési feltételek előrejelzése Az üzemeltetés szervezeti struktúrájának bemutatása. Az üzemeltetés legfontosabb feladatainak és költségeinek számba vétele (pl.: elektromos és gépészeti egységek üzemeltetése, karbantartási feladatok, tisztán tartás).
5.3 Pénzügyi feltételek és társadalmi hasznok előrejelzése
11
A beruházási költségek és az üzemeltetési költségek számba vétele, tervezett bevételek bemutatása a projekt elmaradása esetén.
6. Megvalósítási javaslat kidolgozása, üzleti terv (MAX. 30 OLDAL) A megvalósítási javaslat részletes kidolgozása, a javasolt projekt megvalósításának bemutatása. Itt szükséges bemutatni a javasolt projekt előkészítettségét és a további projektelőkészítő lépésekkel kapcsolatos főbb információkat is. Fel kell felsorolni a projektben megvalósítani kívánt tevékenységeket, és megadni azok jellemzését az elszámolhatóság (Pályázati Felhívás és Útmutató C pontjai szerint) és támogatás jogcíme szempontjából (Pályázati Útmutató D1 pontja szerint) Az üzleti terv részét képező összefoglaló pénzügyi terv fejezet a MT 7. pontjában kerül kifejtésre. A projekt megvalósítására vonatkozó cselekvési ütemtervet a 7.1 alfejezet beruházási költségeihez illeszkedő tevékenységek negyedéves ütemezésében kérjük megadni. Az üzleti terv részét képezi az ügyfelek körének meghatározása, a tevékenység során keletkező érték meghatározása, a célcsoport számára kínált előnyök számba vétele, kiterjedés meghatározása (milyen feladatokat fog ellátni a fejlesztés tárgya). Az üzleti terv a projekt megkezdésétől számított 10 éves időtávra vonatkozik, és a kereslet-kínálat elemzés előrejelzésein és megállapításain kell alapulnia. Az üzleti tervnek azt is alá kell támasztania, hogy a projekt megvalósítói eleget tudnak tenni az 5 éves fenntartási kötelezettségüknek (Pályázati Útmutató releváns pontjának megfelelően).
6.1 Műszaki tartalom részletes leírása (max. 11 oldal) A projekt műszaki ismertetésénél engedélyköteles és nem engedélyköteles tevékenységek esetében is elegendő rövid, lényegre törő, a főbb műszaki paramétereket megjelenítő leírás (tevékenység, mennyiségi és minőségi jellemző, speciális korlátozások). A műszaki leírásnak összhangban kell lennie a költségvetési táblában a vonatkozó adatokkal, Az ismertetés térjen ki a beruházás jellegére, a meglévő és új létesítmények fejlesztésének ismertetésére. Az MT-ben a műszaki leírásnak az engedélyes tervben leírtakkal kell összhangban lenni. A kifejtés során itt is ügyelni kell, hogy a műszaki tartalom leírása bizonyítsa, hogy a nyújtott szolgáltatások műszaki feltételeit a tervezett műszaki megoldások biztosítják.
6.2 Részletes működési, működtetési javaslat (max 6 oldal) A fejlesztés tárgya működtetésének feltételei, körülményei.
6.2.1 Az üzemeltetés személyi és technikai feltételei (max 2 oldal) A szükséges alapinfrastruktúra számba vétele, a szükséges felszerelések bemutatása, kommunikációs igények felmérése.
kiszolgáló
technikai
A meglévő és a fejlesztés során felmerülő többlet humánerőforrás részletes bemutatása
12
(személyzeti terv: munkakörök és létszámok megadása, tervezett személyi jellegű kifizetések, illetve közterhek bemutatása). Munkaerő-piaci kínálat felmérése és annak bemutatása, hogy a szükséges munkaerő állomány biztosítható-e. A tervezett új munkahelyek a „Teremtett munkahelyek száma” monitoring mutatóval összhangban az alábbi táblázatos formában is jelenjenek meg. 3. táblázat: A tervezett új munkahelyek száma
Munkakör pl. recepciós
Fejlesztés hatására keletkezett munkaerő igény Megvalósulás időszaka (fő) Fenntartási időszak (fő) (év) (év) (év) (év) (év) (év) (év) (év)
6.2.2 Üzemeltetési terv (max 4 oldal) Az üzleti terv szempontjából ebben a fejezetben kell bemutatni a részletes üzemeltetési tervet, bevételi és kiadási szempontból egyaránt. A bevételek és kiadások részletes ismertetése szükséges, be kell mutatni az alkalmazott mennyiségi egységeket, mennyiségeket, egységárakat is éves bontásban, a vizsgált időtávon. Ennek a fejezetnek összhangban kell lenni a 6.2.1-6.2.3 fejezetekkel.
6.2.3 A nyújtott szolgáltatások bemutatása (max 2 oldal) A létrejött szolgáltatások részletes és tételes ismertetése, a kiegészítő szolgáltatások bemutatása, a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és technológiai feltételek ismertetésével. Innovatív, egyedi, újszerű szolgáltatások kiemelése.
6.2.4 Piaci pozícionálás bemutatása (max 2 oldal) Az innovatív, egyedi, újszerű szolgáltatások piaci hatásai a desztinációban, valamint a versenyképességre gyakorolt hatásai. A létrejött szolgáltatás struktúra piaci pozícionálása a desztináció versenytársaihoz képest a hazai besorolási kritériumok (nemzetközi, helyi, regionális vonzerő stb.) meghatározásával.
6.3 Marketing terv (max 4 oldal) A kereslet-kínálat elemzésen alapuló marketingterv bemutatása. A marketing tervben megfogalmazott stratégiai céloknak, tevékenységeknek illeszkednie a kell a 4.3 pontban szereplő célcsoport-elemzéshez és versenytárs-elemzéshez.
6.3.1 Célkitűzések (max. 1 oldal) A turisztikai termék/szolgáltatás jellemzői a marketingtevékenység szempontjából (a piaci kínálathoz viszonyított egyedi jellemzők kiemelése, értéktöbblet megjelölése a célcsoportok számára). Az általános, valamint a konkrét marketingcélok megjelenítése, a kommunikáció
13
tervezése, az üzleti tartalom meghatározása.
6.3.2 Marketing-mix (max. 3 oldal) A kialakítani kívánt arculat meghatározása, a marketingkommunikációs eszközök bemutatása. Több projektelem esetén külön kitérve a fejlesztendő attrakciók összekapcsolásával járó közös marketing feladatokra, melyben a megvalósítás időszakán túl a fenntartási időszakra vonatkozó tervek, további közös együttműködést biztosító lehetőségek ismertetése is szerepel. Marketing Mix: –
Promóció: online hirdetési módok, szórólapok, a vállalkozás által kiírt pályázatok, versenyek (PR), DM levél, hirdetés a nyomtatott sajtóban, rádióban, televízióban, személyes eladás, szponzoráció, merchandising, eladásösztönző akciók (ingyen termékminta, "egyet fizet, kettőt kap" stb)
–
Értékesítés: a vállalkozás területi elhelyezkedés, marketing szempontból milyen előnyökkel bír a választott helyszín, disztribúciós szempontból milyen előnyökkel bír a választott helyszín, milyen költségvonzatai vannak a jelenlegi értékesítési módnak, a vállalkozás telephelyén kívül milyen módokon történik még az értékesítés (online, kereskedelmi hálózatokban, közvetítőkön keresztül, személyes eladással, egyéb)
–
Ár: a vállalkozás által használt árképzési elvek (költségelvű árképzés, kereslettől függő árképzés, vagy versenytársakhoz igazodó árképzés), árdifferenciálás (felárak, árengedmények), mekkora a célcsoport árérzékenysége (alacsony, közepes, magas) a kínált termékeknél / szolgáltatásoknál milyen az ár-minőség viszonylat
Éves rendezvényterv, rendezvénynaptár bemutatása.
6.4 Cselekvési ütemterv (max. 6 oldal) Át kell tekinteni a támogatás felhasználáshoz kötődő eljárások időigényét. Az ütemezések elkészítésénél figyelembe kell venni az egyes tevékenységek, folyamatok sikeres előkészítésének időszükségletét is. A folyamatok, részfeladatok egymásra épülésének rendszerét is be kell mutatni. (pl. Gantt diagramm vagy Pert háló, vagy egyéb módszer formájában). Az MT-ben a cselekvési ütemtervnek tartalmaznia kell a projekt előkészítés még hátralevő lépéseit, annak időigényét, valamint a megvalósítás pontos ütemezését.
6.4.1 Műszaki megvalósítás ütemezése (max 2 oldal) A műszaki megvalósítás ütemezése során a következő területekre kell kitérni: –
a beruházás megkezdése előtt szükséges engedélyezési, hatósági eljárások időigénye
–
a beruházó kiválasztásának időszükségletei
–
a műszaki megvalósítás technológiai időigénye
–
az átadási, üzembe helyezési folyamatok időigénye
–
a kockázatok kezelése érdekében szükséges idő tartalékok beépítése az ütemezésbe
Az ütemezésnek összhangban kell lennie a projekt adatlapon megadott ütemezéssel.
6.4.2 A projekt további előkészítéséhez és megvalósításához
14
kapcsolódó eljárások ütemezése (max. 2 oldal) Ebben a pontban meg kell becsülni az előkészítés második lépcsőjének időigényét is. A projekt megvalósításához kapcsolódó eljárások alatt elsősorban a támogatási források rendelkezésre állásához, megítéléséhez kötődő eljárások és döntések időigényét, a felhasználással és elszámolással kapcsolatos eljárások időigényét, valamint a kapcsolódó eljárások (mint pl. közbeszerzési eljárás) időigényét kell figyelembe venni. A kapcsolódó eljárásokat a következő fő területekre bontva elemezzük: –
jóváhagyott projektekhez kötődő támogatási szerződés megkötésének folyamata
–
a megvalósítás során alkalmazandó eljárások
–
o
közbeszerzési eljárások
o
jelentési, monitoring feladatok
projekt lezárása
6.4.3 Pénzügyi ütemezés (max 2 oldal) Ezt a pontot a 7. fejezettel és a projekt adatlapon megadott pénzügyi táblázatokkal összhangban kell készíteni. A pénzügyi ütemezés keretében a projektek megvalósításához kötődő pénzáramokat, a támogatási és egyéb finanszírozási források lehívhatóságának, felhasználhatóságának lehetséges féléves ütemezését kell megadni, a következők szerint: –
előkészítéssel kapcsolatos költségek felmerülése
–
beruházással kapcsolatos költségek felmerülésének várható ütemezése: féléves bontásban
–
o
a vállalkozó szerződés lehetséges tartalma
o
technológiához kötődő ütemezés
a támogatási források lehívhatóságának feltételei, ütemezése féléves bontásban o
saját forrás felhasználásának várható üzemezése féléves bontásban
6.5 Horizontális szempontok érvényesítése (max 3 oldal) 6.5.1 Esélyegyenlőségi szempontok (max 1 oldal) Ebben a pontban kell kifejteni az adatlapon tett vállalásokat. Az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a projekt tervezése során, a projekt megvalósításának és fenntartásának időszakában. A fejezetben a következő szempontokra szükséges figyelmet fordítani: családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése; nemek (férfiak és nők) közti esélykülönbségek csökkentése; akadálymentesítés; fogyatékkal élők életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása; romák életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása; más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javítása.
6.5.2 Környezeti szempontok (max 1 oldal) Ebben a pontban kell kifejteni az adatlapon tett vállalásokat. A környezeti szempont horizontális elv, megjelenik egyszer a tervezéskor, a projekt megvalósításakor és a működtetés során. Nem pusztán a projekt eredményeiből fakadó környezeti hatásokra kell kitérni, hanem arra is, milyen eszközökkel érvényesíti a pályázó
15
a projektmenedzsmentben a környezetvédelmi szemléletet. (Pl. környezetvédelmi megbízott kijelölése a projekt folyamán, aki a környezeti hatásokat figyeli a projekt teljes életciklusa alatt, érvényesíti a projektgazda a beszerzések során a környezeti szemléletet, a jogszabályi követelmények teljesítésén felüli teljesítményeket céloz meg.) A környezeti fenntarthatósághoz járul hozzá az is, ha a projektgazda a tevékenységek folyamán specifikusan érvényesíti a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés megteremtése a fejlesztés során, a kitermelt termőtalaj felhasználása, zaj- és rezgéscsillapítás stb.). Ha a fejlesztés előzetes hatásvizsgálat köteles vagy részletes hatásvizsgálatot kell végezni, akkor ez a fejezet annak az összefoglalója, és ebből lehet a hatásoknál megjelenített környezeti hatásokat is levezetni Ebben a pontban írottaknak összhangban kell lennie a projekt adatlapon megadott információval.
6.5.3 Kohéziós szempontok (max 1 oldal) A területi kohéziós irányelvek érvényesítése a projekt tervezés és a fenntartási időszak során is megjelenő horizontális szempont. Be kell mutatni a térség földrajzi és gazdasági helyzetéből adódó versenyelőnyöket és hátrányokat, a fejlesztés indokoltságára gyakorolt hatását, valamint, hogy a projektgazda tervezéskor milyen szempontokat vesz figyelembe a területi kohézió erősítése érdekében. A fejezetben figyelmet kell fordítani a szempontok érvényesítésére a projekt megvalósítási és fenntartási időszakára vonatkozólag is. Az alábbiakat kell kiemelten bemutatni: –
A projekt helyszínének megközelítése (tömegközlekedés, kerékpár) biztosított
–
A projekt előkészítésébe, illetve megvalósításába nem konzorciumi partnerként került bevonásra kistérségi székhellyel rendelkező önkormányzat, vállalkozás, civil szervezet, helyi lakos
–
A településen és a kistérségben nincs másik indokolatlanul párhuzamos, vagy a fejlesztéssel átfedésben lévő beruházás
–
A projekt kapcsolódik más, azt kiegészítő, ill. azzal szinergiában lévő egyéb fejlesztésekhez a településen és a kistérségben
–
A projekt megvalósítása és fenntartása során törekedni kell a helyi erőforrások (nyersanyag, munkaerő, vállalkozások, stb.) arányának növelésére az összes felhasznált erőforrások körében.
–
Mennyire felel meg a területfejlesztési céloknak ellenőrizhető módon;
–
Mennyire használja a helyi beszállítói rendszereket;
–
Mennyire és milyen eszközökkel biztosítja a nyilvánosságot.
16
fenntartható
közlekedési
eszközökkel
7. Pénzügyi elemzés (max 20 oldal) Felhívjuk figyelmüket, hogy a pénzügyi elemzés a 6. fejezetben szereplő üzleti tervvel összhangban kell bemutatni. A pénzügyi elemzés célját és részleteit alapvetően meghatározza, hogy a támogatást kérő fejlesztés az EU általános támogatási szabályai szempontjából milyen kategóriába esik. 1. Meg kell vizsgálni, hogy a támogatást igénylő szervezet és a tevékenység együttesen vállalkozásnak minősül-e. A TVI (Pénzügyminisztérium, Támogatásokat Vizsgáló Iroda) tájékoztató füzete alapján – mely megtalálható a TVI honlapján – „…A vállalkozás közösségi fogalma nagymértékben eltér a hazai szemléletmódtól, ugyanis nemcsak a jogi személyiséggel vagy azzal nem rendelkező gazdasági társaságokat sorolja ide, hanem minden olyan piaci szereplőt is, amely tényleges gazdasági tevékenységet fejt ki a közös piacon, függetlenül annak jogi státuszától. Ez alapján a feltétel alapján az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozhat az a támogatás, amelyet egyházak, egyesületek, alapítványok, közhasznú társaságok kapnak, olyan tevékenységükhöz, melyekben piaci szereplőkkel versenyeznek (pl. képzési tevékenységek, különböző egészségügyi szolgáltatások, stb.)…” Ekkor az igényelhető támogatás összege a közösségi szabályozás figyelembe vételével meghatározott, a pályázati útmutatóban található támogatási intenzitásoknak, valamint az összes elszámolható költségek szorzataként számítható ki regionális térkép szerinti vagy de minimis támogatás esetén. Ha a támogatás jogcíme kulturális támogatás, akkor a közcélú, jövedelemtermelő tevékenységek esetében (lásd 6. pont) alkalmazottal azonos számítás szerint kell megállapítani a támogatás mértékét. 2. Ha nem minősül vállalkozásnak, akkor a számára nyújtott támogatás nem minősül állami támogatásnak az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerint. Ekkor azt kell vizsgálni, hogy jövedelemtermelő-e a tevékenység. A 1083/2006/EK Rendeletben a jövedelemtermelő beruházás definíciója az 55. cikk szerint „(1) E rendelet alkalmazásában jövedelemtermelő projekt bármely, olyan infrastrukturális beruházást magában foglaló művelet, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakkal jár, vagy föld vagy épületek értékesítését vagy bérbeadását, vagy bármely más, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtást magában foglaló művelet.” 3. Ha nem minősül vállalkozásnak a kedvezményezett a támogatandó tevékenység szempontjából, és nem minősül jövedelemtermelőnek sem a projekt, akkor a pályázati kiírás által meghatározott maximális támogatási intenzitással igényelhet támogatást a projekt összes elszámolható költsége vonatkozásában. 4. Ha nem minősül vállalkozásnak a kedvezményezett, de a támogatandó tevékenység jövedelemtermelő, akkor meg kell vizsgálni, hogy a pénzügyi elemzés szerint a referencia időszakban a nettó bevétel (bevétel-működési költségek) pozitív-e 5. Ha nem minősül vállalkozásnak a kedvezményezett, de a támogatható tevékenység jövedelemtermelő és a referencia időszakban a nettó bevétel (bevétel-működési költségek) negatív, akkor az elszámolható kiadás a teljes (elszámolható) költség, és az igényelhető maximális támogatás a teljes (elszámolható) költség és a pályázati kiírásban megadott támogatási arány szorzata 6. Ha nem minősül vállalkozásnak a kedvezményezett, de a támogatható tevékenység jövedelemtermelő és a referencia időszakban a nettó bevétel (bevétel-működési költségek) pozitív, akkor az elszámolható költség a
17
beruházásból a referencia- időszak során származó nettó bevétel jelenértékével csökkentett, jelenértéken számított beruházási költség és az igényelhető maximális támogatás ezen elszámolható költség és a pályázati kiírásban megadott támogatási arány szorzata. A tevékenységek fenti vizsgálatát az alábbi döntési fa szemlélteti.
A Pályázati Útmutató rendelkezik arról, hogy mely tevékenységek támogatása esik az állami támogatás hatálya alá, milyen jogcímen engedélyezett a támogatás és mekkora a támogatás mértéke, ezért az igényelhető támogatás kiszámításakor az adott tevékenységre (komponensre) meghatározott mértékkel kell számolni.
7.1. A pénzügyi elemzés célja A pénzügyi elemzés célja, hogy a kiválasztott változatra vonatkozóan a projekt cashflowjának becslésével kiszámításra kerüljenek a projekt pénzügyi teljesítmény mutatói (FNPV: pénzügyi nettó jelenérték, FRR: pénzügyi belső megtérülési ráta) A pénzügyi elemzésben kerül továbbá bemutatásra a projekt pénzügyi fenntarthatósága, ami annak vizsgálatát jelenti, hogy az elemzési időszakban elegendő pénzügyi forrás álle rendelkezésre, hogy a fejlesztés által elért szolgáltatási színvonalat fenn lehessen tartani. A pénzügyi elemzés gyakorlatilag a beruházás pénzáramait bemutató táblázatok összeállításából áll, beleértve a beruházási költségeket, a működési költségeket (üzemeltetés, fenntartás, pótlás), a bevételeket, a finanszírozás forrásait és a kumulált nettó pénzáramot. A megtérülési számítást két változatra kell elkészíteni: •
A teljes beruházási költség megtérülése. A finanszírozási hiány számítása is ennek figyelembe vételével készül.
•
A másik megtérülés számítás az EU támogatással és a hitellel csökkentett beruházási költségre, azaz a befektetett tőkére vonatkozik, amikor a pénzügyi bevételeket a működésből származó bevétel és a maradványérték jelenti, míg a kiadási oldalon a
18
nemzeti hozzájárulás, a hiteltörlesztés, a kamatfizetés és a működési költségek jelentkeznek. A pénzügyi elemzés fontos eleme a projekt finanszírozási hiányának a kiszámítása, ami azt mutatja meg, hogy a beruházás mekkora hányada nem fedezhető - a pénzügyi diszkontráta által meghatározott megtérüléssel - a projekt jövőbeli nettó bevételeiből.
7.2 A pénzügyi elemzésnél kiemelt módszertani kérdések A pénzügyi elemzés során kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbi kérdésekre. Intézményi kérdések Intézményi kérdések részletes vizsgálata a megvalósíthatósági tanulmány elkülönült fejezetében kell, hogy megjelenjen. A költség-haszon elemzés számára ennek keretében tisztázni kell a következőket: • A projektek kedvezményezettjét, aki a támogatásra pályázó fél, aki egyben a beruházó is. • A projektberuházás során létrehozott / beszerzett vagyontárgyak, eszközök a támogatásban részesülő tulajdonába kerülnek. A 1083/2006 EK Tanácsi rendelet alapján (IV. Fejezet 57. cikk) 1 a vagyontárgyakat, eszközöket a projektberuházást követő meghatározott 5 éven belül tilos elidegeníteni, továbbá a projekt által nyújtott szolgáltatást 5 évig fenn kell tartani. • A projekt beruházással érintett vagyontárgyak tulajdoni, használati viszonyainak elemzésében: o
fel kell tárni, hogy a projekt megvalósítása során milyen megállapodások szükségesek a beruházás lebonyolíthatóságához (pl. szolgalmi jog más tulajdonában álló ingatlanán keresztül történő hozzáférésre stb.)
o
a vállalkozások tulajdonában lévő eszközök esetében ki kell zárni a verseny torzítását jelentő támogatásokat, ez különösen akkor fordulhat elő, ha vállalkozás tulajdonában lévő vagyontárgyak fejlesztése is megvalósul.
Amortizáció kérdése A diszkontált cash-flow alapú pénzügyi megtérülési számításoknak az amortizációs költség közvetlenül nem része, mivel az amortizációs költség nem jelent közvetlen készpénzkiadást. A megtérülés és a finanszírozási hiány számításának szempontjából közömbös, hogy az amortizáció elszámolására vonatkozólag milyen számviteli szabályok, módszerek vannak. A fejlesztéseknek azonban számvitelileg valóban a nyereség, illetve a felhalmozott amortizáció a forrása a saját forrásokat tekintve. Ezt a tényt közvetetten a megtérülési számítás is figyelembe veszi, hiszen a folyamatos, adott szolgáltatási színvonalat biztosító működéshez szükséges beruházási pótlások/felújítások (gépek, berendezések cseréje) beépítésre kerülnek a megtérülési számítás alapját képező pénzáramba. Ez feltételezi, hogy olyan díjak kerülnek meghatározásra, ami az amortizációs költségként nyilvántartott költségeket – vagy legalább annak egy részét - is magában foglalja, így az 1
1083/2006 EK tanácsi rendelet IV. fejezet 57. cikk: A műveletek tartóssága
(1) A tagállam vagy az irányító hatóság biztosítja, hogy egy művelet csak akkor tartja meg az alapokból származó hozzájárulást, ha a művelet befejeződését követő öt éven belül – vagy olyan tagállamokban, amelyek éltek azzal a lehetőséggel, hogy ezt a határidőt a KKV-kba történő beruházás vagy az ezek által teremtett munkahelyek fenntartása érdekében csökkentsék, három éven belül – a műveletet illetően nem történik olyan jelentős módosulás, amely: a) jellegét vagy végrehajtási feltételeit érinti, illetve valamely cégnek vagy közjogi szervnek jogtalan előnyt biztosít; és b) valamely infrastruktúraegység tulajdonjogának termelőtevékenység megszűnéséből ered.
19
jellegében
bekövetkezett
változásból
vagy
egy
évek során felhalmozódik annyi szabad forrás amortizációs ágon, ami a beruházási jellegű pótlásokra fedezetet biztosít (lásd: projekt pénzügyi fenntarthatóságának bemutatása). Ennek a konkrét formája azonban meghatározza az EU támogatás alapját képező finanszírozási hiányt is. A pénzügyi elemzés szereplői A pénzügyi elemzést 2 általában az infrastruktúra tulajdonosának szemszögéből végzik. Abban az esetben azonban, amikor a tulajdonos és az üzemeltető nem ugyanaz a személy, meg kell fontolni a konszolidált pénzügyi elemzést. Az alkalmazandó módszertan a diszkontált pénzáramlás (DPÁ) elemzés. A pénzügyi diszkontráta és a referenciaidőszak meghatározása Az EU útmutató kiegészítése, 2006-ban megfogalmazottak szerint az Európai Bizottság 5 %-os reál pénzügyi diszkontráta alkalmazását javasolja reáláron. Mivel a jelen útmutató szerinti elemzések nominál (folyó) árakon készülnek, ezért az alkalmazandó nomináldiszkontráta 8%. Az elemzést meghatározott referenciaidőszakra kell elkészíteni. A turisztikai vonzerőfejlesztésre irányuló projektek esetében ez 15 év, amely a létesítmény működtetésének megkezdésétől (nem a projekt indulásától!) számítandó. Az elemzés teljes időtávja tehát a létesítés időtartama + 15 év. Áfa Mivel az áfa csupán transzferjellegű fizetés, az áfa a közgazdasági elemzésnek – beleértve a változatelemzést - nem része. Ennek megfelelően a közgazdasági elemzésben a költségeket nettó módon (áfa nélkül) kell szerepeltetni. A pénzügyi elemzésben azonban szerepeltetni kell az áfát attól függően, hogy a vizsgált szereplő (a beruházó, a működtető-fenntartó, illetve ezen feladatok finanszírozásért felelős szereplő) jogosult-e az áfa levonásba helyezésére. Amennyiben például a projekt kedvezményezettje (a beruházó) olyan szervezet, amely az áfát nem helyezheti levonásba, a beruházási költség áfáját szerepeltetni kell a pénzügyi elemzésben. Az áfa ekkor elszámolható költség, így a beruházási költség áfája a társfinanszírozási arány számításakor figyelembe veendő. Amennyiben azonban a projekt kedvezményezettje (a beruházó) levonásba helyezheti az áfát, akkor az számára nem jelent költséget, így az a pénzügyi elemzésnek sem része. A hazai adójogszabályok szerint a beruházások illetve a működési költségek esetében az áfa akkor számolható el, ha maga a tevékenység melyhez a kiadások kapcsolódnak adóköteles. Ugyanez érvényes a működési költségek esetén is: az áfa nem szerepelhet az elemzésben, ha a működtető-fenntartó jogosult az áfa levonására, de szerepelnie kell az elemzésben, ha a működtető-fenntartó nem vonhatja le az áfát. A bevételeknél, a működtetés szempontjából a nettó bevétel jelenik csak meg, hiszen az áfát be kell fizetni, így a működési bevételben nettó összegnek kell szerepelnie. Fontos kiemelni, hogy az elemzésnél a beruházó/működtető/üzemeltető akkori áfastátuszát kell figyelembe venni, amikor az adott pénzáram esedékes: ha például egy szervezet a pályázat benyújtásának idején, az áfa tv. értelmében vett gazdasági tevékenységet nem folytat és így nem alanya az áfának, de a működtetés során gazdasági tevékenységet végez és áfa-alannyá válik, a pénzügyi elemzést ez utóbbi figyelembe vételével kell elkészíteni!
7.3 A projekt pénzügyi költségeinek becslése A kifelé irányuló pénzmozgások az alábbiak szerint csoportosíthatóak 3 : 2
EU Útmutató kiegészítése, 2006 alapján
3
EU útmutató, 2002 alapján
20
•
Beruházási költségek (földtulajon, épületek, gépek), beleértve a beruházás megvalósíthatóságára vonatkozó tanulmányokat is. Amennyiben a beruházás során bontás is felmerül az is része a beruházásnak.
•
Működési költségek
•
o
Üzemeltetési és karbantartási/fenntartási költségek
o
A projekt időhorizontjánál rövidebb élettartamú helyettesítésével, felújításával járó költségek (pótlás)
alkatrészek
Maradványérték
7.3.1 Beruházási költségek A beruházási költségbecslést meghatározza még a támogatási konstrukcióra vonatkozó pályázati csomag előírásai, illetve az elszámolhatósági útmutató. A beruházási költségeknek a megvalósíthatósági tanulmánnyal összhangban kell szerepelni az elemzésben. Ez az egyes projektek esetében természetesen kiegészítésre, módosításra kerülhet, azonban az alapstruktúrát lehetőség szerint meg kell őrizni. A tervezői költségbecslésnek ennél részletesebbnek kell lennie, valamint az alábbi táblázatban bemutatott struktúrával és a pályázati formanyomtatvánnyal összeegyeztethetőnek kell lennie. A beruházási költségeket fizikai mértékegységben és változatlan áron a tervezői költségbecslés és a megvalósíthatósági tanulmány adja meg. A beruházási költségek becslése a műszaki alapadatok alapján becsült, illetve számított mennyiségek, valamint a fő mennyiségekre vonatkozó egységárak felhasználásával történik. Az egyes beruházási elemek mennyiségének és fajlagos költségének szorzata-ként adódik az adott beruházási elemek teljes beruházási költsége. Ezt a költséget a fent említett ütemezésnek megfelelően szét kell osztani a beruházási idő-szak egyes éveire. Fejlesztési különbözeti módszer alkalmazása esetén az elemzésben a projekt beruházási költségkülönbözetét kell kiszámítani. A költségkülönbözet a projekt megvalósulása esetén, illetve a projekt elmaradása esetén felmerülő beruházási költségek különbségeként adódik. A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatánál a projekt megvalósulása esetén felmerülő teljes beruházási költséget kell figyelembe venni. A beruházási költségeket olyan bontásban kell megadni, hogy az alapján az egyes projektelemek bekerülési értéke egyértelműen megállapítható legyen, valamint a tételeket a projekt költségvetési táblájának egyes sorainak meg lehessen feleltetni. Amennyiben az elszámolható költségek részét képezi a nem levonható áfa, ezt az egyes tételekhez kapcsoltan, de elkülönülten kell feltüntetni.
7.3.2 Működési költség A működési költség az EU útmutatók, illetve az EU Bizottság által 2006. októberében adott tájékoztatás („Questions regarding the reviewed calculation method of the cofinancing rate”) alapján (különös tekintettel a támogatási arány meghatározására) az alábbiak lehetnek: •
üzemeltetési költség (operating cost);
•
karbantartási/fenntartási költség (maintenance cost).
•
pótlási /felújítási költség (replacement)
Általában a pótlási költség tervezése jobban elkülönül a számviteli gyakorlat miatt, amely szerint a pótlási költség körébe tartozó nagyobb értékű eszközök cseréje, felújítása beruházásként számolandó el a magyar számviteli szabályok szerint. Tartalmilag a karbantartási és pótlási költség áll egymáshoz közelebb, ezek együttesen
21
biztosítják az eszközök és a meghatározott szolgáltatási színvonal fenntartását. Az EU útmutatók alapján a támogatás szempontjából működési költségnek elsősorban azon költségek tekinthetőek, melyek nem a beruházási időszakban merülnek fel. A számviteli gyakorlat miatt bizonyos típusú projekteknél az üzemeltetés és karbantartás költségét együttesen lehet megbecsülni. Üzemeltetési és karbantartási költség A becslés során külön kezelendők a változó költségek és az állandó költségek. A változó költségek valamilyen mennyiségtől függő költségek (anyagköltség, munkaerő költsége, villamos energia költsége, szállítási költség, környezetvédelmi költségek, javítási és közüzemi költségek). Az állandó költségek (általános költségek) nem függenek a mennyiségtől. A költségbecslés során a számviteli törvény szerinti költségnemenkénti felosztást is követni kell. A költségek becslésének alapadatait részletesen be kell mutatni, különösen a fajlagos költségeket az alábbi táblázat szerinti struktúrában. 1. táblázat: A projekt fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségei Üzemeltetési és karbantartási költség 1.
Mértékegység
Fajlagos költség 1. évben
…..
Fajlagos költség a vizsgált időtáv utolsó évében
Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek 1.1.1. … (költségnemenként) 1.2. Állandó költségek 1.2.1. … (költségnemenként)
2.
Karbantartási költségek 2.1. Változó költségek 2.1.1. … (költségnemenként) 2.2. Állandó költségek 2.2.1. … (költségnemenként)
A működési költség a fejlesztési különbözet módszerének alkalmazásából következően a projekt eredményeképpen létrejövő attrakció működési költségeinek és a projekt nélküli eset működési költségeinek különbségéből adódik. A történelmi költség módszernél, illetve a pénzügyi fenntarthatóság elemzésnél a projekt működési költségeit egészében, nem különbözetként is vizsgálni kell. Amennyiben az elszámolható költségek részét képezi a nem levonható áfa, ezt az egyes tételekhez kapcsoltan, de elkülönülten kell feltüntetni. A költségek részét képező személyi jellegű kiadásokat olyan bontásban célszerű szerepeltetni, hogy abból a bérekhez kötődő járulékalap egyértelműen megállapítható legyen, így a közgazdasági elemzés részét képező korrekciókat könnyebb elvégezni. Az outputtal szembeni követelményeket az alábbi táblázat tartalmazza. 2. táblázat: A projekt üzemeltetési és karbantartási költségei Üzemeltetési költség
és
karbantartási
Jelenérték
22
1. év
….
A vizsgált időtáv utolsó évében
3.
Üzemeltetési költségek 3.1. Változó költségek 3.1.1. … (költségnemenként) 3.2. Állandó költségek 3.2.1. … (költségnemenként)
4.
Karbantartási költségek 4.1. Változó költségek 4.1.1. … (költségnemenként) 4.2. Állandó költségek 4.2.1. … (költségnemenként)
Pótlási költség A beruházási költségeknél megadott inputokon túl szükséges a beruházás keretében létrejött eszközökre és a projekt által használt meglévő eszközökre vonatkozóan: •
az eszközök hasznos élettartama (vagy értékcsökkenési leírási kulcsa),
•
a vizsgált időtartam idején pótlandó eszközök darabszáma,
•
a pótlandó eszközök fajlagos pótlási költsége (Ft/db).
•
A pótlási költségek időbeli megoszlása.
A pótlás fogalmába az eszközök cseréje tartozik (például selejtezéskor). A költség-haszon elemzés a pénzforgalmi szemléleten alapul, így értékcsökkenést nem tartalmazhat. A pótlási költségeket műszaki adatokkal szükséges alátámasztani. Az eszközök pótlásának (cseréjének) költségét a vizsgált időtáv során az alábbi módokon lehet a számítások során megjeleníteni: •
a pótlási költség tényleges felmerülésének évében, vagy
•
a vizsgált időtáv műszaki szempontok alapján történő szakaszolásával, mely során a pótlási költség több évre kerül elosztva.
Bár a pótlási költség beruházási jellegű költség, a társfinanszírozási rés kiszámítása érdekében (az EU-s követelményeknek megfelelően) a működési költségek között kell elszámolni. Amennyiben az elszámolható költségek részét képezi a nem levonható áfa, ezt az egyes tételekhez kapcsoltan, de elkülönülten kell feltüntetni. Működési költség összegzése Az alábbi táblázat szerint kell összesíteni a működési költségeket. 3. táblázat: A projekt pénzügyi működési költségei millió Ft-ban Működési költség 1.
Üzemeltetési költség
2.
Karbantartási költség
3.
Pótlás
Jelenérték
A működés 1. éve
Le nem vonható áfa
23
….
A vizsgált időtáv utolsó éve
Működési költség
Jelenérték
A működés 1. éve
….
A vizsgált időtáv utolsó éve
Összes működési költség
7.3.3 Maradványérték Az EU Útmutató (2002) a maradványértéket a beruházási költségek között szerepelteti (a költségekkel ellentétes előjellel). Az EU Útmutató kiegészítése (2006) előírja, hogy a támogatási arány kiszámításakor a diszkontált nettó bevételnek (DNR) tartalmaznia kell a maradványértéket is; a példaszámításban pedig a maradványértéket külön oszlopban szerepelteti. Jelen útmutató a maradványértéket külön alfejezetben, a működéshez kapcsolód tételként szerepelteti. Hangsúlyozzuk, hogy – bár a minta-példában formailag a működési költségek között szerepel – a maradványérték nem tekintendő költségnek. A költség-haszon elemzés által figyelembe vett időtáv nem feltétlenül esik egy-be a beruházás során létrejött létesítmények, eszközök élettartamával. Ebből adódóan ezek a vizsgált időszak után is képviselnek valamilyen értéket. Ebben az esetben a figyelembe vett időtáv utolsó évében fel kell tüntetni a létesítmények, eszközök maradványértékét. A maradványérték az eszközök értéke a vizsgált időszak végén. Meghatározása az EU szabályok szerint többféle mód-szer alapján történhet. •
a beruházási összeg értékcsökkenéssel; 4
csökkentve
a
várható
élettartam
alapján
számított
•
az eszközök piaci értéke a vizsgált időszakot követően még hátralévő élettartamukra vonatkoztatva: azaz mintha az eszközöket az elemzési időszak végén eladnák);
•
a vizsgált időszakot követően, az eszközök még hátralévő élettartama során az eszközökhöz kapcsolódóan felmerülő bevételek és kiadások nettó jelenértéke.
Figyelembe kell venni, hogy a maradványérték összefüggésben van a vizsgált élettartam alatti karbantartással, illetve pótlással. A történelmi költség módszer projekt esetén meg kell határozni a kezdeti maradványértéket, mely a beruházási összeg (a meglévő kapacitás és a fajlagos beruházási költségszorzata), csökkentve a várható élettartam alapján számított értékcsökkenéssel. A maradványértéket a pénzügyi fenntarthatóság számításnál csak akkor kell figyelembe venni, ha ténylegesen értékesítésre kerül az eszköz vagy épület, és így annak értéke pénzben is megjelenik. A maradványértéket mindig figyelembe kell venni az FRR/C (a beruházási költség pénzügyi belső megtérülési rátája) és az FRR/K (a befektetetett tőke pénzügyi belső megtérülési rátája) értékek kiszámításánál. Szükséges inputok: •
A beruházási elemek várható élettartama alapján kiszámított értékcsökkenési leírási kulcs; vagy
•
A referencia időszakon túli bevételek és kiadások jelenértéke vagy
• 4
A piaci eladási ár
Ez nem feltétlenül egyezik meg a könyv szerinti értékkel, mivel a számviteli és adószabályok szerinti
értékcsökkenési leírási kulcs eltérhet az élettartam alapján megállapított leírási kulcstól.
24
Számítási módszer: A beruházási összeg az élettartamra vetített lineáris értékcsökkenéssel csökkentve 5 vagy Ki kell számítani a még hátralevő élettartam alatti nettó bevételeknek a referenciaperiódus utolsó évére diszkontált értékét. Figyelembe veendő a legutolsó felújítási/pótlási összeg is. Az outputtal szembeni követelményeket az alábbi táblázat tartalmazza. 4. táblázat: Maradványérték számításának elemei Maradványérték
Jelenérték
A vizsgált időtáv utolsó éve
építés gépek, berendezések
A költségek összegzése A költségbecslés eredményei az alábbi táblázatban foglalhatók össze. 5. táblázat: A költségek becslésének elemei Jelenérték
1. év
….
A vizsgált időtáv utolsó éve
1. Beruházási költség (Ft) 2. Működési költség (Ft) 3. Maradványérték (Ft) 4. Összes költség (1+2+3) 6 , Ft
7.4 A projekt pénzügyi bevételeinek becslése, illetve összegzése A bevételek a mennyiségi és fajlagos értékek szorzataként számolhatók. A költségek becslésének alapadatait részletesen be kell mutatni, különösen a fajlagos bevételeket lehetőleg az alábbi táblázat szerinti struktúrában. 6. táblázat: A projekt fajlagos bevételei Fajlagos bevételek
1.
Mértékegység
Fajlagos bevétel 1. évben
…..
Fajlagos bevétel a vizsgált időtáv utolsó évében
Bevétel az infrastruktúra felhasználóit terhelő díjakból 1.1. …..
2.
Szolgáltatásnyújtásból származó bevételek 2.1. ……
3.
A föld és az épületek
5
Ez nem feltétlenül egyezik meg a könyv szerinti értékkel, mivel a számviteli és adó szabályok szerinti értékcsökkenési leírási kulcs eltérhet az élettartam alapján megállapított leírási kulcstól).
6
A maradványértéket hozzá kell adni, ha az 5. sorban negatív számként szerepel, és ki kell vonni, ha az 5. sorban pozitív számként szerepel.
25
értékesítéséből, bérbeadásából származó bevételek 3.1. ….. 4.
Egyéb bevételek 4.1. ……
5.
Összesen
Bevételként kell figyelembe venni a fejlesztés révén felszabaduló hasznosításából (értékesítés, bérbeadás, stb.) származó bevételeket is!
ingatlanok
Az outputtal szembeni követelményeket az alábbi táblázat tartalmazza. 7. táblázat: Bevételek outputja Bevételek éves alakulása 1.
Jelenérték
1. év
…..
A vizsgált időtáv utolsó éve
Bevétel az infrastruktúra felhasználóit terhelő díjakból 1.1. …..
2.
Szolgáltatásnyújtásból származó bevételek 2.1. ……
3.
A föld és az épületek értékesítéséből, bérbeadásából származó bevételek 3.1. …..
4.
Egyéb bevételek 4.1. ……
5.
Összesen
7.5 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói A pénzügyi megtérülés legfontosabb mutatószámai: •
FNPV (pénzügyi nettó jelenérték) megmutatja a projekt időtartama alatt keletkező pénzáramok (bevételek és kiadások jelenre diszkontált értékét (A projekt akkor támogatható, ha az FNPV negatív.)
A számítás képlete: n
FNPV = ∑ X t /(1 + i ) t t =0
ahol (X) az adott évre vonatkozó pénzáramlás, (i) a diszkontráta és (t) az aktuális év 7
7 A számításhoz alkalmazható a MS Excel NMÉ függvénye, azonban fokozottan ügyelni kell a helyes alkalmazásra: a függvény pl. az adatsor első elemét is diszkontálja, ezért ha az a 0. évben (az elemzés évében) van, akkor nem szabad a függvényt erre kiterjeszteni, hanem külön kell hozzáadni; ugyanígy ügyelni kell arra is, hogy a függvény az üres celláket nem 0-nak értelmezi, hanem átugorja!
26
•
FRR (pénzügyi belső megtérülési ráta): Azt a diszkontrátát fejezi ki, amelynél az FNPV=0. (A projekt akkor támogatható, ha az FRR alacsonyabb mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta) Az FRR számításához ugyanaz a képlet használható, azzal a különbséggel, hogy adott az FNPV nagysága (zérus), és a kamatlábat keressük. Ha FNPV =
n
∑X t =0
t
/(1 + i ) t = 0 , akkor i= FRR 8 .
Az FRR nem minden esetben számítható.
7.5.1 EU-támogatás nélküli esetben A pénzügyi megtérülési mutatók számítása az első lépésben a finanszírozás módjától függetlenül történik, mivel azt kell vizsgálni, hogy a fejlesztés önmagában milyen megtérülést biztosít. Piaci alap-szabály, miszerint egy projektet pénzügyi szempontból akkor érdemes megvalósítani, ha az FNPV>0.Ebből következik, hogy támogatásban viszont – az egyéb feltételeken túl – akkor részesülhet a projekt, ha az FNPV<0. A fenti számítási módszerből adódóan a következő pénzáramokat kell a számításhoz felhasználni. Fontos megjegyezni, hogy az egyes értékek a projekt megvalósulása és a projekt nélküli eset különbözetét jelenti a fejlesztési különbözet alapú általános módszer esetén. 8. táblázat: A megtérülési mutatók számításához szükséges pénzáramok Megnevezés
1. év
2. év.
3. év
..
30. év
1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi működési költség 3. Kiadási pénzáram 1+2 4. Pénzügyi bevétel 5. Bevételi pénzáram 4 6. Pénzügyi maradványérték 7. Nettó összes pénzügyi pénzáram 5+6-39 8. Pénzügyi nettó jelenérték
FNPV/beruházás
7.5.2 Befektetett tőke megtérülése A tőkebefektetés történhet magánforrásból vagy állami költségvetésből. Ennek nagysága megegyezik a beruházási költségekből az EU támogatással és a hitellel le nem fedett résszel. Ebben az esetben viszont a hiteltörlesztést is a költségek között kell kimutatni 9. táblázat: A megtérülési mutatók számításához szükséges pénzáramok Megnevezés
1. év
2. év.
3. év
…
30. év
8
A MS Excel BMR függvénye alkalmazható a számításhoz, a helyes használatra itt is ügyelve.
9
A maradványértéket ki kell vonni, ha a 8. sorban negatív számként szerepel, és hozzá kell adni , ha az 8. sorban
pozitív számként szerepel.
27
Megnevezés
1. év
1.
Pénzügyi működési költség, kivéve (2)
2.
Pénzügyi pótlási költség
3.
Kiadási pénzáram (1+2)
4.
Pénzügyi bevétel
5.
Bevételi pénzáram
6.
Pénzügyi maradványérték
7.
Önerő
8.
Nettó összes pénzügyi pénzáram (5+6-3+7)
9.
Pénzügyi nettó jelenérték
2. év.
3. év
…
30. év
FNPV/tőke
7.6 A támogatási arány és támogatási összeg kiszámítása 7.6.1 Támogathatósági feltételek vizsgálata Az EU útmutatók szerint egy projekt akkor jogosult támogatásra, ha •
•
•
a közgazdasági költség-haszon elemzés alapján a társadalmi hasznosság igazolható. A részletes elemzésben a teljesítménymutatókkal szembeni követelmények az alábbiak: o
ENPV pozitív,
o
az ERR legyen magasabb, mint az alkalmazott társadalmi diszkontráta,
o
a haszon-költség arány nagyobb, mint 1;
a pénzügyi elemzés alapján igazolható, hogy csak a megvalósuláshoz szükséges mértékű támogatást kapja a projekt , túl-támogatás nem történik. A részletes elemzésben a teljesítménymutatókkal szembeni követelmények: o
FNPV negatív,
o
az FRR alacsonyabb, mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta;
a pénzügyi elemzés pénzáram elemzése alapján igazolható, hogy a projekt keretében létrehozott eszközök működtetése, a szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható. A részletes elemzésben pénzárammal szembeni követelmény: o
az egyes években a halmozott működési pénzáram ne legyen negatív 10
7.6.2 A támogatási összeg meghatározása A támogatási összeg kiszámításának első lépéseként meg kell állapítani, hogy a projekt melyik támogatási szabály alá tartozik, milyen képletet kell alkalmazni a számításhoz. Az alábbi ábra a State aid (állami támogatás) szempontjából elemzi, hogy melyik szabályrendszert kell a projektre alkalmazni. Amennyiben állami támogatásnak minősül, akkor az adott támogatási konstrukció az EU-hoz történő bejelentéstől függően (23/2007. MeHVM rendelet) regionális támogatás, horizontális támogatás (beleértve a környezetvédelmi támogatást), ágazati kivétel, illetve de minimis támogatás miatt 10
Amennyiben – például az eszközök magas pótlási költsége miatt – bizonyos években a halmozott működési pénzáram negatív lenne, ez többféleképpen áthidalható: 1) a pótlásért felelős szereplő a projekten kívül képződött (egyéb tevékenységéből származó) önerővel fedezi a hiányt (ideiglenes finanszírozási forrásként); 2) hitelt vesz fel; 3) nem egy év alatt, hanem több éven keresztül valósítja meg az eszközpótlást (időben szétteríti a felmerülő kiadásokat).
28
mentesül az állami támogatás tilalma alól. Ekkor a vonatkozó speciális szabályok szerint kaphat támogatást. Amennyiben nem tartozik a State aid alá, akkor a pályázati csomag szerint támogathatók az elszámolható költségek, illetve jövedelemtermelő jelleg esetén az erre vonatkozó szabályok szerint nyújtható támogatás (1083/2006. Tanácsi rendelet 55. cikk).
29
A projekt jellemzői
Alkalmazandó támogatási szabály
Az adott támogatási konstrukció az EU-hoz történő bejelentéstől függően • A támogatást igénylő szervezet és a tevékenység együttesen vállalkozásnak minősül-e? (ha a szervezet nem vállalkozás, de támogatandó tevékenységében piaci szereplőkkel versenyezike)
igen
Állami támogatásnak minősül-e (nem általános gazdasági érdekű szolgáltatás, vagy a kért támogatás az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdésében megadott további feltételeket nem teljesíti)?
szabályok • igen (State aid)
kulturális state aid szabályait kell alkalmazni, a jövedelemtermelő tevékenységekkel azonos számítással együtt
•
nem (nem State aid)
nem (nem State aid)
csekély összegű támogatásra vonatkozó
regionális State aid szabályait kell alkalmazni
igen
1083/2006. Tanácsi rendelet 55. cikk és az EU Útmutató 2006, kötelező közszolgáltatás esetén a 2005/842. Bizottsági döntés alkalmazása
nem
1083/2006. Tanácsi rendelet nem vállalkozások támogatására vonatkozó részeinek alkalmazása (pl. 54. cikk)
Jövedelemtermelő–e?
30
Nem jövedelemtermelő projektek esetében A nem jövedelemtermelő projekteknél a támogatás arányt a releváns operatív program, illetve az ahhoz kapcsolódó akciótervek határozzák meg. Támogatás számítása támogatásnál
jövedelemtermelő
projekteknél
és
kulturális
Azokban az esetekben, ahol az 5. ábra alapján kötelező alkalmazni a jövedelemtermelő képletet a támogatási összeg számítása az alábbi: 1. lépés: A finanszírozási hiány meghatározása: R=Max EE/DIC, ahol R: A finanszírozási hiány ráta Max EE: az elszámolható ráfordítás maximuma = DIC-DNR DIC: a diszkontált beruházási költség DNR: diszkontált nettó bevétel= diszkontált bevétel-diszkontált működési költség (beleértve: üzemeltetési, fenntartási és pótlási költség is)+diszkontált maradványérték 1/B. lépés (csak kulturális támogatás esetén!): A finanszírozási hiány mértékének vizsgálata Ha a finanszírozási hiány ráta magasabb, mint a kulturális támogatásra vonatkozóan az útmutatóban megjelölt támogatási arány (azaz a működés nettó bevétele legfeljebb csak az önrészt „finanszírozza”), a további számításokat nem kell elvégezni, a teljes elszámolható költségre vetíthető a támogatási arány. 2. lépés: Döntési összeg meghatározása DA= EC*R, ahol DA: döntési összeg (az az összeg, amelyre a prioritási tengely társfinanszírozási rátája vonatkozik) EC: Elszámolható költség (Az akcióterv és az aktuális pályázati felhívás szabályai szerint, vagy az Elszámolható költség útmutató a 2007-2013 programozási időszakra szerint). 3. lépés: Az EU támogatás maximumának számítása EU támogatás = DA * max CRpa, ahol CRpa a prioritási tengelyre vonatkozó maximális társfinanszírozási ráta; itt az értelmezés szerint az adott tevékenységre a pályázati útmutató szerint megadott támogatási arány. Abban az esetben, ha a projekt jövedelemtermelő, de a diszkontált nettó bevétel (DNR) negatív, akkor a döntési összeg kiszámításához (DA) nem a fenti első két lépést kell alkalmazni, hanem a döntési összeg maga az elszámolható költség.
31
10. táblázat: A finanszírozási hiány számítása (mindkét módszerre) Megnevezés
Érték
Pénzügyi beruházási költség PV *(DIC) Pénzügyi bevétel PV (a) Üzemeltetési és karbantartási költség PV (b) Pótlás PV (c) Maradványérték PV (d) Nettó pénzügyi bevétel PV (DNR = a-b-c+d) Elszámolható ráfordítás maximuma (Max EE=DIC-DNR) Finanszírozási hiány (R=MaxEE/DIC) Elszámolható költség (EC) Döntési összeg (DA=EC*R) Prioritási tengelyre vonatkozó maximális társfinanszírozási ráta (Max CRpa) EU támogatás (=DA*max CRpa) Összes nemzeti hozzájárulás (összes beruházási költség* – EU támogatás)
*Tartalmazza a nem elszámolható költséget is, ha van ilyen. A „történelmi költség” módszer esetén a DIC a meglévő eszközállomány maradványértékének és a beruházási költség jelenértéke. A meglévő eszközállományt értelemszerűen az első évben állítjuk be mint „beruházást”. Az elszámolható költség maximum csak az új eszközállomány értékéből elszámolható rész.
7.7 A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálat célja a projekt hosszú távú pénzügyi egyensúlyának bemutatása. Az elemzés során kapott eredmények, különös tekintettel a saját forrás biztosítására a kedvezményezett szempontjából kötelezettséget jelentenek.
7.7.1 A beruházás finanszírozása A finanszírozási hiány számításával meghatározható, hogy mekkora lesz a ROP hozzájárulása a beruházás finanszírozásához. A fennmaradó rész finanszírozásának forrása többféle lehet, ld. Általános Feltételek c. dokumentum D1 Az önrész összetétele. A 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 4.2. pontja szerint a forrásokat az alábbi módon kell feltüntetni: 11. táblázat: A finanszírozási források szerkezete a 16/2006. (XII. 28.) MeHVMPM együttes rendelet szerint Forrás
Ft
I. Saját forrás I/1. A támogatást igénylő hozzájárulása I/2. Partnerek hozzájárulása I/3 Bankhitel
32
%
Forrás
Ft
%
II. Egyéb támogatás:... III. A támogatási konstrukció keretében igényelt támogatás Összesen
100%
A projekt hitellel történő finanszírozása hatással lehet a finanszírozási hiány mértékére, ha a pénzügyi fenntarthatóság érdekében a díjakat magasabbra kell emelni, ahhoz az esethez képest, amikor a saját forrás finanszírozása teljes mértékben önerővel történik. Kiindulásként, ha a projekt pénzügyi fenntarthatósága hiteltörlesztés nélkül –adott díjstruktúra mellett -– biztosított, a projekt kumulált cash-flowja minden évben pozitív. A kamatfizetés és a hiteltörlesztés – ugyanezen díjstruktúra esetén - esetleg már egyes években negatív cash-flow-t eredményezne, amit meg kell vizsgálni, hogy rövid lejáratú hitellel kezelni lehet-e vagy az elvárt megtérülést a hitel miatt növelni kell és esetleg a díjakat is emelni kell.
7.7.2 A működés fenntarthatósága A projekt megtérülésének számítása független az intézményi struktúrától. A projekt pénzügyi fenntarthatóságát azonban a projektgazda, illetve a projekt üzemeltetőjének (ha a kettő nem ugyanaz) pénzügyi helyzete befolyásolja. Amennyiben a bevétel (beleértve kapott támogatásokat is) nem elegendő a működési költségek finanszírozására, akkor a projektgazdának kell gondoskodnia a különbözet finanszírozásról. Ennek módját, mikéntjét a költség-haszon elemzésben be kell mutatni.
7.7.3 A projekt összevont pénzáram kimutatása A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatához szükséges adatok az előző táblázatokból nyerhetők. A projekt pénzügyileg fenntartható, ha a kumulált pénzáram egyik évben sem negatív (maradványértéket csak akkor kell szerepeltetni, ha pénzügyileg is realizálódik). 12. táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága (mindkét módszerre) Megnevezés
1. év
1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi működési költség 3. Hiteltörlesztés 4.Hitel kamatának törlesztése 5. Egyéb 6. Kiadási pénzáram 1+2+3+4+5 7. Pénzügyi bevétel 8. EU támogatás 9. Nemzeti hozzájárulás (10+11) 10. Központi költségvetés hozzájárulása 11. Saját forrás (12+13) 12. Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás) 13. Idegen forrás (14+15)
33
2. év.
3. év
..
30 év.
Megnevezés
1. év
14. Hitel 15. Egyéb idegen forrás 16. Pénzügyi maradványérték 17. Bevételi pénzáram 7+8+9+16 18. Nettó összes pénzügyi pénzáram 17-6 19. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram
34
2. év.
3. év
..
30 év.
8 Közgazdasági költség-haszon elemzés (max 9 oldal) A közgazdasági költség-haszon elemzés során különböző mélységű alátámasztás szükséges az 1 millió euró beruházási összköltség alatti és feletti projektek esetében. Az 1 millió euró alatti projektektől a projekt közgazdasági pozitív és negatív hatásainak szöveges bemutatása, valamint kapcsolódásuknak hatásútvonal-térképpel való alátámasztása az elvárt. Ezen projektek részére megfogalmazott, egyszerűsített követelményeket a 8.5 alfejezet tartalmazza. Az 1 millió euró feletti projekteknél az alábbi fejezetben felsorolt módszertan tételes alkalmazása kötelező.
8.1 A projekt pénzügyi költségeinek összegzése (max. fél oldal) A pénzügyi beruházási és működési költségek becslésére vonatkozó útmutatásokat a 7. fejezet tartalmazza. Annak eredményeit foglalja össze az alábbi táblázat. 137. táblázat: Pénzügyi költségek és maradványérték Megnevezés
Jelen érték
1.
Összes beruházási költség
2.
Összes működési költség
3.
Maradványérték*
4. Összes (1+2+3)
pénzügyi
1. év
…
A vizsgált időtáv utolsó éve
költség
8.2 A projekt közgazdasági költségeinek becslése A pénzügyi költségeket ki kell igazítani a következő vonatkozásokban: –
költségvetési (fiskális) kiigazítások,
–
piaci árról való áttérés elszámoló árra,
–
externális hatások.
A kiigazítások közül a költségvetési (fiskális) kiigazításokat és a piaci árról való áttérést elszámoló árra a költségek becslésénél, a következő pontok szerint kell elvégezni. Az externális hatásokkal történő kiigazítást a hasznok becslésénél kell elvégezni.
8.2.1 Költségvetési (fiskális) kiigazítások (max. 2 oldal) A közgazdasági elemzés a pénzügyi költségbecslésből indul ki, azonban a pénzügyi elemzésben szereplő piaci árak magukba foglalhatnak adókat és támogatásokat, amelyek befolyásolják a viszonylagos árakat. E torzítások kiküszöbölése érdekében általános szabály, hogy a közgazdasági elemzés közvetett adókat nem tartalmazhat. Közvetlen (egyenes) adó esetén az adóalany megegyezik azzal a személlyel, akit gazdasági értelemben az adó terhel. Ilyen adófajta például a vagyonadó. Közvetett adóról beszélünk, ha az adóalany különbözik az adóteher viselőjétől. A fenti elvek alapján a következő költségvetési kiigazításokat szükséges megtenni: •
áfa
•
támogatások
•
egyes bérterhek
35
Áfa A legjelentősebb és legáltalánosabb fiskális korrekciós tényező az általános forgalmi adó. A közgazdasági elemzéshez – beleértve a változatelemzést - minden költségtételből és bevételi elemből az áfa tartalmat le kell vonni. Ez független attól, hogy beruházási vagy működési költségről, illetve bevételről van-e szó, illetve, hogy az áfa visszaigényelhető-e vagy sem. Az áfa visszaigényelhetősége csak a pénzügyi költségek meghatározásában játszik szerepet, a közgazdasági elemzésnél már nem. Így minden egyes tételt meg kell tisztítani az áfától, akkor is, ha a pályázónál az nem helyezhető levonásba - pl. az adóalanyiságból fakadóan, az arányosítás vagy a szabályozás jellege miatt (pl. üzemanyag- vagy telefonköltségek). A közgazdasági költségek számításához mindig alaposan meg kell vizsgálni, hogy melyik pénzügyi költség tételek becsült értéke tartalmaz áfát. Az elvégzendő módosítás lépései a következők. –
ha a pénzügyi elemzés tételesen elkülöníti, akkor az elkülönítetten megjelenő áfa értékét le kell vonni a költségekből/bevételekből;
–
ha az áfa értékek nem elkülönítettek, akkor áfa kulcsonként meg kell becsülni a bevételi és költségtételek között az adó alapját és a hozzátartozó áfa összeget, amit a teljes költségből/bevételből le kell vonni.
Támogatások A támogatások esetében, ha konkrét költségelemekre irányul a támogatás, például ingyenes területhasználat, akkor a pénzügyi költségeket ezekkel a támogatásokkal ki kell egészíteni, hogy társadalmi költségeket kapjunk. Ha a támogatás nem konkrét költségelemhez kapcsolódik (árkiegészítés, normatív támogatás stb.), a támogatást nem kell a költségoldali korrekciónál figyelembe venni. Egyes bérterhek A projektgazdát mint munkáltatót terhelő bérterhek közül a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási járulékot és hozzájárulást az inputot terhelő közvetlen adóknak tekintjük, amit nem kell levonni a korrekció során. A munkaadói járulékot és a szakképzési hozzájárulást tiszta transzferként le kell vonni a pénzügyi beruházási és működési költségekből. Az elvégzendő módosítás lépései a következők. •
A pénzügyi költségbecslésekben el kell különíteni munkaerőhöz kapcsolódó bérjellegű költségeket;
•
Meg kell határozni a bérjellegű költségekben a járulékok és hozzájárulások alapját;
•
A járulékalapból a munkaadói járulék és a szakképzési hozzájárulás mértékének megfelelő részt le kell vonni a bérjellegű pénzügyi beruházási és működési költségekből.
8.2.2 Piaci árról való áttérés elszámoló árra (max. 2 oldal) Egyes termékek, szolgáltatások esetében a piac a legkülönfélébb torzulások miatt nem képes az erőforrásokat reálisan értékelni, nem tudja kifejezni azok tényleges társadalmi költségét. Több erőforrás esetében nem beszélhetünk piacról, ilyenkor az értékelés még azt a támpontot is elveszti, amit a piaci ár jelent. A piaci kudarcok megakadályozzák az erőforrások hatékony elosztását ezért az állam beavatkozásra kényszerül. Az állam a jogrendszeren keresztül biztosíthatja az erőforrások használóinak olyan alkuját, ami társadalmilag optimális értékre mozdítja azok árát vagy megfelelő nagyságú adókkal/szubvencióval korrigálhatja az általa optimálisnak tartott szintre. De ahogy a piacok úgy az állam sem működik tökéletesen
36
ezért az erőforrások valós értéke kisebb-nagyobb mértékben, de általában eltér piaci áruktól. –
Tökéletesen működő munkaerőpiacon az árnyékár megegyezne a piaci árral. Az árnyékbér illetve a munkaerő árnyékárának meghatározására a gyakorlatban ritkán kerül sor, kevés elérhető forrással rendelkezünk. A beruházások költség-haszon elemzésekor feltehetjük, hogy a munkaerőpiac nem tökéletesen, de beárazza a munkaerőt, nincs tehát kényszer az árnyékárak kiszámítására. A munkaerő esetében az általunk vizsgált al-ágazatokban a piaci árak megfelelően tükrözik a munkaerő társadalmi költségét. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez csak akkor igaz, ha a munkaerő áraként nem országos átlagbéreket, hanem a projekt megvalósulása szerinti területi (kistérségi vagy megyei) átlagbéreket alkalmazunk a pénzügyi költségszámításhoz.
–
Természeti erőforrások esetén a piaci árak korrekciójára szükség lehet a jövőbeni használók érdekeinek figyelmen kívül hagyása miatt. Ezt azonban nem az árnyékárak szerinti módszerrel javasoljuk megtenni, hiszen a természeti erőforrásokra kivetett járulékok úgy tekinthetők, mint amelyek ezt az externáliát internalizálják. Ezek a járulékok ugyanis a természeti erőforrások árába kívánják beépíteni a jövőbeni használók érdekeit és ekként externális hatások korrekciójának tekinthetők. A fentiek alapján a fiskális korrekcióknál járulék levonásra nem került, ezért itt sem kell hozzáadni a járulékokat.
–
A földterületek esetében a földterületeteket a haszonáldozat-költségen kell értékelni, és nem a hivatalos elszámoló áron. Amennyiben a földterületet önkormányzat, vagy az állam biztosítja csökkentett áron, akkor a gazdasági elemzésben a földterület árát a valós piaci ár jobban közelíti, mint az aktuálisan figyelembe vett ár.
8.3 A projekt közgazdasági hasznainak és költségeinek becslése (externáliák) A hatások számbavételét minél teljesebb körben kell elvégezni, figyelemmel a. Annak érdekében, hogy a hatások számszerűsítésének módszere projektenként minél inkább hasonló és ezáltal összevethető legyen, az alábbiakban bemutatjuk azokat az externális hatásokat, melyek turisztikai fejlesztésnél tipikusan előfordulnak és így figyelembe veendők, valamint kötelezően követendő módszert határozunk meg azok számszerűsítésére, monetizálására. A monetizáláshoz adott irányszámoktól, átlagértékektől az eltérés csak akkor megengedett, ha annak okát és mértékét a költséghaszon elemzés részletesen indokolja.
8.3.1 Az externális hasznok becslése A következő pozitív externáliákra vonatkozóan fogalmaz meg jelen útmutatás követendő módszertant:
Gazdasági forgalomnövekedés
Foglalkoztatásbővülés a turisztikai ágazatban
Idegenforgalmiadó-bevételnövekedés
Az attrakciófejlesztés szűkebb környezetében megvalósuló életminőség-javulás
1. Gazdasági forgalomnövekedés 1/a. Közvetlen forgalomnövekedés Az attrakciófejlesztés eredményeként a projektgazdánál jelentkező látogatószámnövekedés a pénzügyi elemzés során kerül vizsgálatra. A fejlesztett turisztikai attrakciót
37
felkereső új látogatók ezen felül – externális hatásként – forgalomnövekedést generálnak a turisztikai ágazatban, ami a szálláshelyeken, a vendégéjszakák számának növekedésében, a vendéglátóhelyek forgalmának növekedésében, valamint egyes termékek és szolgáltatások forgalmának növekedésében realizálódik. Az externália pontos számszerűsítéséhez elengedhetetlen, hogy a projekt kereslet-kínálat elemzése, a várható többletforgalom becslése – ahogy ezt a 4.3 fejezetben is jeleztük – szakmailag kellően alátámasztott legyen. Amennyiben a kereslet-kínálat elemzésből származó, a külső gazdasági hatások monetizálásában alapadatként szereplő számok megbízhatatlanok, az elemzés – az egységes metodika ellenére – megbízhatatlan eredményre vezethet. Szükséges alapadatok a kereslet-kínálat elemzésből:
A látogatószám tervezett növekedése;
Ebből azon látogatók száma, akik az adott attrakció meglátogatásához kapcsolódóan kereskedelmi szálláshelyen töltenek el éjszakát / éjszakákat (azaz a KSH definíciója szerint „vendégnek” számítanak);
A látogatószám növekedésén belül a külföldi és belföldi vendégek aránya.
A vendégek átlagos tartózkodási idejének növekedése (vendégéjszakában mérve) a fejlesztés hatására.
A hatás monetizálásának kötelezően követendő módszere:
A vendégéjszakák számának növekedését megszorozva a KSH által megadott a „vendégek átlagos napi költése” mutatóval, megkapjuk, hogy a fejlesztés hatására mekkora közvetlen többletbevétel keletkezik.
Közvetlen többlet bevétel (Ft)
=
Vendégéjszakák számának növekedése (vendégéjszaka, a fejlesztés hatására)
X
Vendégek átlagos napi költése (Ft)
A vendégek átlagos napi költésének – áfától megtisztított - értékei 2008-ban a következők voltak,és az infláció előrejelzések figyelembe vételével a következőképpen alakulnak: Vendégek átlagos napi költése (nettó összeg) Külföldi vendégek Belföldi vendégek
2008 21 100 16 428
2009 22 049 17 168
2010 22 887 17 820
A forgalomnövekedést a referenciaidőszak egészére számítani kell, az egyes években várható többlet-vendégforgalom és az inflációval indexált napi költés segítségével. 1/b A turisztikai forgalomnövekedés által más ágazatokban generált multiplikátor hatás A turisztikai ágazat multiplikátor hatása azt fejezi ki, hogy az ágazatban egy egységnyi termék vagy szolgáltatás végső felhasználási célú kibocsátásához milyen mértékben igényli a gazdaság más ágazatainak a teljesítményét. A KSH ágazati modellezése alapján (Magyarország turizmus szatellit számlái; Központi Statisztikai Hivatal, 2006) alapján a turizmus átlagos multiplikátor hatása 1,692. Ezzel a multiplikátor hatással kiegészített érték az előbb számított összeg 1,692szeresének tekinthető, azaz az előbb kapott érték ezzel a számmal szorzandó (a referenciaidőszak minden évében).
38
Turizmus teljes gazdasági hatása
=
(Ft)
Vendégéjszakák számának növekedése (vendégéjszaka, a fejlesztés hatására)
X
Vendégek átlagos napi költése
X
(Ft)
1,692
(Multiplikátor)
2) Foglalkoztatásbővülés a turisztikai ágazatban 2/a A foglalkoztatásbővülés munkabéreken társadalmi haszna
keresztül monetizálható
A projektgazda szervezetén belül, a fejlesztés következtében felvett új munkavállalók alkalmazásán felül (melyet a pénzügyi elemzés már vizsgált), a fejlesztés externális hatásként további foglalkoztatásbővülést eredményezhet a turisztikai ágazat más szereplőinél. Figyelem! Ezzel a hatással (2/a) csak abban az esetben számolhat, amennyiben nem számolt az 1/a és 1/b hatásokkal. Szükséges alapadatok:
A foglalkoztatásbővülés becslése történhet – jellemzően kisebb településeken megvalósuló projektek esetében – tételes felsorolással, amennyiben a projektgazda meg tudja becsülni, hogy pontosan hol, milyen munkakörben várható projektje hatására foglalkoztatásbővülés a településen / kistérségben.
A foglalkoztatásbővülés másik lehetséges meghatározása a turisztikai adatok közt lévő függvényszerű összefüggés alapján lehetséges. E számítással a pályázó képes meghatározni – a kereslet-kínálat elemzés alapján – a fejlesztés hatására bekövetkező foglalkoztatás-bővülést a referenciaidőszak egészére. Egy adott területen a turisztikai gazdaságban foglalkoztatottak száma és a vendégforgalom volumene (vendégéjszakák száma) közti összefüggés matematikai módszerekkel leírható. Az adatbázisnak felhasznált 2001-2007 közti megyei adatokra a legjobb illeszkedést a következő függvény adja:
foglalkoztatottak száma = 10,979x(vendégéjszakák száma)0,4247
Az adott évekre a kereslet-kínálat elemzés segítségével megbecsült vendégéjszakák évenkénti értékét kell behelyettesíteni a fenti függvénybe, mely megmutatja a projekt hatására megvalósuló turizmus forgalomnövekedéshez kapcsolódó foglalkoztatást. A képletbe a teljes (növekménnyel kiegészített) megyei vendégéjszaka-volument kell behelyettesíteni, nem csupán a növekményt! Turizmus ágazatban foglalkoztatottak száma
=
(fő)
10,979
X
(vendégéjszakák száma)0,4247
Az ily módon megkapott értékekből vonja ki a a megyében az ágazatban foglalkoztatottaknak a fejlesztés megvalósulása előtti számát (szálláshelyszolgáltatás és vendéglátásra vonatkozó terülti KSH-adatok), ez jelenti az externális foglalkoztatásbővülést. Foglalkoztatás bővülés (fő)
=
Turizmus ágazatban foglalkoztatottak száma (fő)
39
-
Turizmus ágazatban foglalkoztatottak száma a fejlesztés előtt (fő)
A hatás monetizálásának kötelezően követendő módszere:
Amennyiben tételesen megadta a várhatóan bekövetkező foglalkoztatásbővülést, akkor azt a megfelelő munkaköri bontásban (fizikai és szellemi alkalmazott) szorozza be az alábbiakban a KSH által megadott éves nettó ágazati átlagbérekkel.
Amennyiben a foglalkoztatásbővülést a megadott képlet segítségével számolta, a függvény által kiadott értéket szorozza meg az alábbiakban a KSH által megadott átlagos évesi nettó ágazati átlagbérrel: Foglalkoztatás bővülés externális hatása
=
Foglalkoztatás bővülés
X
(fő)
(Ft)
Alkalmazottak nettó éves átlagbére (Ft)
Átlagbérek turizmus ágazatban, 2008
Ft
A turisztikai ágazatban foglalkoztatott fizikai alkalmazottak nettó évi átlagbére:
878 521
A turisztikai ágazatban foglalkoztatott szellemi alkalmazottak nettó évi átlagbére:
1 450 977
A turisztikai ágazatban foglalkoztatottak nettó évi átlagbére:
1 011 965
A monetizálást a referenciaidőszak egészére (minden évére) el kell végezni, a többletfoglalkoztatás halmozott értékei és az átlagbér inflációval indexált értékei alapján. 2/b A foglalkoztatás-bővülés állami monetizálható társadalmi haszna
kiadáscsökkentésen
keresztül
Az újonnan munkába állók foglalkoztatása azt is jelenti, hogy ezen foglalkoztatásbővülés eredményeként szükségtelenné váló ellátások (pl. álláskeresési járadék és segély, rendszeres szociális segély stb.) révén államháztartási kiadáscsökkenés jelentkezik. (Ezzel a foglalkoztatásbővülésből következő externális hatással abban az esetben is számolhat a pályázó, amennyiben számolt az 1/a, 1/b externális hatásokkal is.) Szükséges alapadatok:
Az 2/a externális hatásnál foglaltak szerint meghatározott foglalkoztatásbővülés nagysága, főben kifejezve. Jelen számításhoz a fejlesztés keretein belül létrejött új munkahelyeket is figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy részét képezték-e a pénzügyi elemzésnek.
A hatás monetizálásának kötelezően követendő módszere:
A KSH-adatokon nyugvó számításaink szerint egy foglalkoztatásban nem levő, de a turisztikai gazdaságban potenciálisan foglalkoztatható személy számára különböző (a foglalkoztatáson-kívüliséghez kötött) ellátási jogcímeken folyósított összegek átlagos értéke 2009-es árakon fejenként évi 380 eFt-ra becsültük. A hatás monetizáláshoz ezzel az összeggel szorzandó a foglalkoztatásbővülés évenkénti értéke.
Állami kiadás csökkenés (Ft)
=
(
Turizmus ágazatban foglalkoztatottak száma
-
(fő)
40
Turizmus ágazatban foglalkoztatottak száma a fejlesztés előtt (fő)
)
X
380.000 Ft
A monetizálást a referenciaidőszak egészére (minden évére) el kell végezni, a többletfoglalkoztatás halmozott értékei és a 380 000 Ft-os tétel inflációval indexált értékei alapján. 3. Idegenforgalmiadó-bevételnövekedés Figyelem! Ezzel a hatással (3.) szintén csak abban az esetben számolhat, amennyiben nem számolt az 1/a és 1/b hatásokkal. Az idegenforgalmi adót az a 18. életévét betöltött, de 70 évesnél nem idősebb magánszemély fizeti, aki nem állandó lakosként kereskedelmi és magánszálláshelyen legalább egy vendégéjszakát eltölt. Szükséges alapadatok:
Az előző hatásokhoz hasonlóan itt is a kereslet-kínálat elemzésre támaszkodva meghatározott, az attrakciófejlesztés hatására bekövetkezett vendégforgalomnövekedés értéke szükséges (vendégéjszakák száma). (Amennyiben a keresletkínálat elemzés korcsoportonként is bontja a célcsoportot, a 18-70 év közti vendégek által eltöltött vendégéjszaka-növekedés legyen a számítás alapja.)
A hatás monetizálásának kötelezően követendő módszere:
Az idegenforgalmi adó mértékének megszabása önkormányzati rendeletben történik, ennek megfelelően az adott önkormányzatnál érvényes idegenforgalmi adó összegével kell felszorozni a vendégéjszaka-növekedést. (Az „adott önkormányzat” meghatározása a projektgazda feladata, ennek során kell felmérnie, hogy a desztinációba érkező, az attrakciót felkereső látogatók döntően mely településeken szállnak meg.)
A monetizálást a referenciaidőszak egészére (minden évére) el kell végezni, a többlet-vendégforgalom halmozott értékei és az idegenforgalmi adó összegének inflációval indexált értékei alapján. 4. Életminőség-javulás Különösen települési szövetbe ágyazott attrakció fejlesztésénél közvetett hatásként az is jelentkezik, hogy megújulásával a közvetlenül mellette elhelyezkedő lakóépületek is más minőségű környezetbe kerülnek. Mivel az életminőség fontos eleme a lakáskörülmények, a lakókörnyezet kulturáltsága, esztétikája, illetve az elérhető szolgáltatások bővülése, így általánosságban kijelenthető, hogy az ott lakók életminősége is javul. A lakókörnyezet változásából fakadó életminőség-változást piaci körülmények között jól képezi le és monetizálja az ingatlanárak változása, Szükséges alapadatok:
A pályázónak le kell határolnia azt a területet, ahol az attrakciófejlesztés lakókörnyezet-javító hatása várhatóan érvényesül. A lehatárolás több, helyi tényezőtől, illetve a projekt egyedi jellemzőitől függ, ezért egzakt útmutatás nem adható hozzá, de a pályázónak szövegesen indokolnia kell lehatárolását.
Szintén meg kell becsülni az érintett ingatlanok össz-alapterületét, mely földhivatali vagy önkormányzati adatbázis, légifénykép, műholdkép, terepbejárás segítségével történhet meg.
A hatás monetizálásának kötelezően követendő módszere:
Az érintett ingatlanok értékének meghatározása a T/9818. számú törvényjavaslat a vagyonadóról dokumentum 1. számú melléklete alapján történik (http://www.parlament.hu/irom38/09818/09818.pdf),
A fejlesztés hatására várhatóan bekövetkező ingatlanérték-változás megítéléséhez
41
ingatlantanácsadó, ingatlanpiaci elemző által adott szakvéleményre szükséges alapozni. Emellett még más, hasonló adottságú (esetleg ugyanazon) településen, hasonló jellegű fejlesztés következtében bekövetkezett változás jelenthet összehasonlítási alapot (benchmarkot) a várható ingatlanpiaci tendencia, és az attrakciófejlesztés abban játszott szerepének megítéléséhez. Az életminőség-javulás egyszeri hatás, ezért az így számított értéket a referenciaperiódusban egyszer (az attrakció átadásának évében, vagy ha ettől eltér, a hatás jelentkezésének évében) kell szerepeltetni. Fontos! A fenti, egységes módszertannal támogatott externáliamonetizálásokon túlmenően lehetséges, hogy a pályázó további externális hatásokat vegyen számba és azokat a közgazdasági elemzésében szerepeltesse. Ezen felül elvárt, hogy amennyiben a fejlesztés következtében számottevő, nem vagy csak nagy nehézségek árán számszerűsíthető további pozitív externália merül fel, akkor azt a pályázó szövegesen mutassa be. Ilyen nehezen monetizálható externália lehet például a kulturális örökségnek a jövő generáció számára történő megőrzéséből, megmentéséből következő társadalmi haszon.
8.3.2 Az externális költségek becslése (negatív externáliák) A negatív externáliák közül az alábbiak monetizálására ad a jelen útmutató módszereket: •
Környezetterhelés, természeti erőforrások használata
•
Ingatlanok lehetőség-költsége
1. Környezetterhelés, természeti erőforrások használata Valamely létesítmény megépítésével, kibővítésével általában megnövekszik a környezetterhelés: megváltozik a létesítmény energiaszükséglete, energiafelhasználása, a szilárdhulladék- és szennyvízkibocsátása. A turisztikai vonzerők emellett hatással vannak a turisták mozgására, utazására, ezáltal megváltozik a közlekedéssel járó emisszió mértéke is. Maga a létesítés is jelentős kibocsátással járhat együtt (zaj, por, építési hulladék stb.). valamint figyelembe vehetjük az építéshez felhasznált anyagok, termékek előállítása során jelentkező emissziót is. A létesítés és a használat továbbá szűkös természeti erőforrásokat használ föl. Ha ezek a változások a projekt nélküli állapothoz képest nagyobb környezetterheléssel járnak, ezt negatív externáliaként kell figyelembe vennünk. (Amennyiben a környezetterhelés csökken – pl. már létező épület fűtéskorszerűsítése révén alacsonyabb energiafelhasználás – akkor azt pozitív externáliaként lehet figyelembe venni.) Mégis, mindezen externáliák közül csak kevés igényel a közgazdasági elemzés szintjén monetizálást. Ugyanis a legtöbb ehhez kapcsolódó termék árába beépül valamely, a „szennyező fizet elv” logikájának megfeleltethető díj, közteher, vagyis az externália már a pénzügyi elemzés szintjén internalizálódott. Ilyen, az árakba beépülő tételek például: •
a villamos energia és földgáz árába beépülő energiaadó;
•
az egyes környezethasználókra (pl. az egyes építőanyagokat előállító üzemek), illetve termékekre kivetett környezetterhelési díjak;
•
a vízterhelési díj;
•
a levegőterhelési díj;
•
a talajterhelési díj;
•
az egyes termékek kapcsán fizetendő termékdíjak;
•
a vízkészletjárulék.
42
A turisztikai fejlesztések kapcsán felmerülő, és hasonló közteher révén nem internalizált, környezetterheléshez kapcsolódó tétel az üzemanyag-fogyasztás, illetve az ezzel járó emisszió változása, amely a célcsoportok (turisták) megváltozott közlekedéséből adódik. A turisták megváltozott közlekedésének modellezéséhez szükséges alapadatok előállítása túlnyúlik a pályázóktól elvárt kereslet-kínálat elemzés keretein. (Becsülni lenne szükséges a látogatóforgalom-bővülés „küldő-területeit”; azt, hogy ez közlekedésnövekedést vagy közlekedéscsökkenést jelent, azaz, hogy a látogatók direkt ezen attrakció meglátogatása céljából kelnek útra (közlekedésnövekedés), vagy egy távolabbi vonzerő tervezett meglátogatása helyett keresik fel a fejlesztett attrakciót (közlekedéscsökkenés); valamint a látogatók utazási szokásait (egyéni utazók, autóbuszos csoportok aránya.) Emiatt az externália számszerűsítése nem kötelező. 2. Ingatlanok lehetőségköltsége A közgazdaságtanban „oppurtinity cost”-nak, lehetőségköltségként, elmaradt haszonnak is költség abból adódik, hogy egy fejlesztés során lemondunk más, ugyancsak nyereséggel kecsegtető lehetőségekről, alternatívákról. Ezek olyan alternatívák is lehetnek, amelyekkel az alternatívaelemzés során nem számoltunk, mert a kitűzött célt nézve az nem volt valós alternatíva. Zöldmezős attrakciófejlesztések esetében például felmerülhet a korábbi mezőgazdasági művelésből elért bevétel, mint lehetőségköltség. Arra mindenképpen ügyelni szükséges, hogy lehetőségköltségként ne kerüljön beállításra olyan tétel, amely a projekt pénzügyi elemzésében már egyébként is szerepel (pl. a projekt nélküli állapotban már számításba vett bevételek).
8.4 Közgazdasági teljesítménymutatók A következő közgazdasági teljesítménymutatókat kell kiszámolni és értékelni: –
ENPV (gazdasági nettó jelenérték): a jövőbeni nettó haszonáramok diszkontált értéke. Az ENPV kiszámítása a projekt megítélésének kulcseleme, mivel csak pozitív ENPV-vel rendelkező projektek támogathatók. A számítás képlete: n
ENPV = ∑ X t /(1 + i ) t t =0
ahol (X) az adott évre vonatkozó pénzáramlás, (i) a diszkontráta és (t) az aktuális év –
ERR (gazdasági belső megtérülési ráta): azon diszkontráta, amely mellett az ENPV nulla; A belső megtérülési ráta számításához ugyanaz a képlet használható, azzal a különbséggel, hogy adott az ENPV nagysága (zérus), és a kamatlábat keressük. n
Ha
ENPV = ∑ X t /(1 + i ) t = 0 , akkor i= ERR. t =0
Az ERR-rel kapcsolatos elvárás, hogy legyen nagyobb, mint az alkalmazott közgazdasági diszkontráta (5,5%). Amennyiben az ERR nem számítható ki 11 , csak az ENPV alapján 11
Az ERR alkalmazásai, ha a befektetések pénzáramlása nem tipikus: •
Néhány esetben a belső megtérülési ráta nem számítható, mert az egyenletnek nincs gyöke
•
Néhány esetben több belső megtérülési ráta számítható! Ha a projekt megvalósítása folyamán a pénzáramok előjele váltakozik, az egyenletnek több gyöke van , annyi belső megtérülési rátát kapunk tehát, ahányszor a pénzáram előjelet vált.
•
Néhány esetben a belső megtérülési ráta - szabály ellenkező előjellel alkalmazható! Ha a bevétel az időszak elején, a kiadások pedig később jelentkeznek (pl. hitelfelvétel esetén), az alapszabály ellenkező előjellel alkalmazható, tehát akkor kívánatos a projekt elfogadása, ha az irr kisebb, mint az alternatív források költsége.
43
lehet dönteni. –
BCR (haszon-költség arány): a teljes időszakra vonatkozóan a jelenértékre átszámított hasznok és költségek arányát mutatja. A BCR mutatóra vonatkozó követelmény, hogy legyen nagyobb, mint 1. A BCR mutató önmagában kevés információt ad, mivel nem ad tájékoztatást a költségek és hasznok abszolút értékéről, hanem csak azok arányáról.
Az ENPV a legfontosabb és legmegbízhatóbb társadalmi költség-haszon elemzési indikátor, amit a projekt értékelésénél a fő közgazdasági teljesítményjelző referenciaként kell tekinteni. Bár az ERR és a B/C is sokat elárul, mivel értéküket a projekt mérete nem befolyásolja, az ERR lehet többszörös vagy nem meghatározott, míg a B/C rátát módosíthatja egy adott pénzáram haszonként vagy költségcsökkenésként való értelmezése. Elvileg minden olyan projektet el kell vetni, ahol az ERR kisebb, mint a társadalmi diszkontráta, vagy az ENPV negatív. Néhány kivételes esetben azonban, a projekt negatív ENPV esetén is javasolható EU támogatásra, amennyiben fontos pénzben nem kifejezhető hasznai vannak (pl. kulturális örökségvédelem, védett természeti értékek megóvása). Ezeket azonban kivételes esetként kell kezelni, és az értékelési jelentésben továbbra is meggyőző módon, strukturált, megfelelő adatokkal alátámasztott indoklás mellett be kell mutatni, hogy bizonyos értelemben a társadalmi hasznok meghaladják a társadalmi költségeket még akkor is, ha az előbbieket a pályázó nem tudja teljes mélységében számszerűsíteni. (EU Guide, 2008)
8.5 A projekt társadalmi-gazdasági hatásainak bemutatása 1 millió euró alatti projekt esetén Az 1 millió euró alatti beruházási költségű projektek esetében a közgazdasági hatások monetizálása nem elvárt. Szükséges azonban a projekt hatásainak feltérképezése és szöveges bemutatása a következő bontásban:
Társadalmi hatások (pl. életminőségre, helyi identitástudatra gyakorolt hatás, közösségszervező hatás, esélyegyenlőségre gyakorolt hatás, stb.)
Gazdasági hatások (pl. vállalkozói aktivitásra, foglalkoztatottságra gyakorolt hatás, kereskedelmi-vendéglátóhelyek forgalmára gyakorolt hatás, stb.)
Környezeti hatások (pl. forgalmi változások okozta környezeti energiahatékonyságra gyakorolt hatás, környezeti tudatformálás, stb.)
hatás,
Az elemzés során szükséges mind a pozitív, mind a negatív hatások beazonosítása, melyhez segítségül szolgálhat jelen útmutató 8.3 alfejezetének indikatív figyelembe vétele. A hatások monetizálása nem elvárt, bemutatásuk szöveges elemzés keretében kell, hogy megtörténjen, de törekedni kell a hatások ismert paramétereinek számszerűsítésére (pl. érintett célcsoport nagysága, várható foglalkoztatás-bővülés mértéke stb.). Ezen felül javasolt a hatásmechanizmus, az elvárt hatások közötti okokozati összefüggés grafikus ábrázolása hatásútvonal-térkép formájában. A hatások bemutatása során igazolni kell a projekt társadalmi hasznosságát.
44
Sematikus példa hatásútvonal-térképre Tevékenységek, projektelemek
Outputok
Pl. kastély felújítása, közterület rendezése
Pl. felújított kastély rehabilitált környezettel
Hatások
Pl. tovagyűrűző foglalkoztatási hatás a vendéglátó-iparban, a turisták okozta fokozott környezetterhelés, stb.
45
9 Érzékenység- és kockázatelemzés (max 8 oldal) 9.1 Érzékenységvizsgálat Érzékenységvizsgálatot csak a közcélú, jövedelemtermelő tevékenységekre (projektekre, projektelemekre) kell végezni. Az érzékenységvizsgálat szintén csak az 1 millió eurónál nagyobb beruházási költségű projektek esetében szükséges. Az érzékenységi vizsgálat célja a projekt kritikus változóinak és paramétereinek kiválasztása, amelyek változása a legnagyobb hatást gyakorolja az alapesetben kiszámított teljesítmény mutatókra. Az EU útmutató (2002) szerint „kritikus” minden olyan változó, melynek 1% mértékű megváltozása (pozitív vagy negatív értelemben) a teljesítménymutatók 5%, vagy annál nagyobb mértékű változását okozza. 21. táblázat: Változók rugalmasságának (+1%-os változásának hatása) vizsgálata Változók
ENPV ERR FNPV FRR változása változása változása változása
1.
Beruházási költség
….%
….%
….%
….%
2.
Működési költség
….%
….%
….%
….%
….%
….%
….%
….%
3.
A kritikus változók milyen mértékű %-os változásánál válnak a pénzügyi és közgazdasági teljesítménymutatók olyanná, amelyek nem támogathatóvá teszik a projektet. A küszöbérték számításnak elsősorban a gazdasági megtérülési mutatók vizsgálatánál van jelentősége. 22. táblázat: Küszöbértékek Változók 4.
Beruházási költség
5.
Működési költség
ENPV ERR FNPV FRR küszöbérték küszöbérték küszöbérték küszöbérték
6.
A változók kritikus csoportjára vonatkozó forgatókönyv elemzés, amely az alapeset mellett az „optimista” és a „pesszimista” változatot vizsgálja, hasznos információkkal szolgál a projekt megítéléséhez. Ezért a forgatókönyv-elemzés egy javasolt rövidített, egyszerűsített eljárás, ami nem helyettesíti az érzékenység vizsgálatot és a kockázatelemzést.
9.2 Kockázatelemzés A kockázatelemzést valamennyi projekt, projektelem esetén el kell végezni. Fel kell mérni az alábbi tényezőkből fakadó kockázatokat: •
Műszaki kockázatok (előkészítés, kivitelezés kockázatai, meghibásodások, technikai károk, stb.)
•
Jogi szempont (kapcsolódó jogszabályi környezet, szabványok változása, kibocsátási határértékek változása, stb.)
•
Társadalmi szempont (lakossági ellenállás, közvélemény stb.)
•
Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági üzemeltető kiválasztása, stb.)
46
szempont
(díjfizetési
hajlandóság,
•
Intézményi szempont (új szereplők belépése üzemeltetői struktúra változása a vizsgált közigazgatási átalakítás hatásai stb.)
a folyamatba, tervezett időtávon, közbeszerzés,
A kockázatok felmérése után egy kockázatkezelési stratégiát kell leírni.
Mellékletek A módszertani bevezetőben foglaltak szerint külön csatolandók a következő típusú dokumentumok: –
felhasznált dokumentumok jegyzéke,
–
helyszínrajzok,
–
fényképek és ábrák,
–
egyéb műszaki dokumentumok,
–
egyéb adminisztratív dokumentumok
–
háttérszámítások
–
stb.
Oldalszámuk feltüntetésével ezek is kerüljenek felsorolásra a tartalomjegyzékben.
47
