Útinapló a Budapest-Lindenberg diákcseréről 2012.04.17 (kedd) 7.10 órakor indulunk Budapestről. Senki nem késett el. ☺ De…!!! Az egy főre jutó bőröndök száma meghaladja a csoport létszámát, a 2 tanárnő rosszat sejt (és igazuk is lesz, mint mindig). Csabi szemüvege a vonaton teljesen váratlanul kettétörik,
a lányok horrorfilmet néznek, ijedeznek, Brigi majdnem beleesik a WC-be, de egyébként minden rendben van. Egészen az átszállásig…, amire – a vonat késése miatt - „egy kicsit” kevesebb idő jut, mint terveztük. Tehát rohanunk, rohannánk, ha nem lenne túl sok a csomag. A vonatot elérjük, a biciklitárolóban kifújjuk magunkat,
aztán elindulunk ülőhelyeket keresni. Gyönyörű tájakon suhanunk, de egyre erősödik a félelem a megérkezés miatt. 18.01 órakor megérkezünk Lindauba, az estét a családokkal töltjük. 2012.04.18. (szerda) 7.30 órakor a Gymnasium Lindenberg zenetermében köszönt minket az igazgató, bár azt hittük, hogy ő az énektanár, s nem értettük, miért ő fogad minket. Délelőtt részt veszünk a tanórákon (kémia, töri, spanyol, gazdasági, hittan), de ezt nem nagyon élvezzük, kicsit unalmasak az órák. Egyikünkre azt hiszik francia, de az a diákcseréjük csak egy hét múlva kezdődik. Délután Meckatzba utazunk, a helyi sörgyárba.
Itt mindenhonnan sör folyik, a fejünkre is a lépcsőn ☺. Ebédet is kapunk: virslit!
A nap legrosszabb eseménye, hogy elkezdődik Szandi fogfájása . 2012.04.19. (csütörtök) Újabb fogadáson veszünk részt: most a polgármester lát minket vendégül isteni finom vajas pereccel. De kapunk ajándékba táskát, tollat, pénztárca-kulcstartót, prospektust is. Az ebéd elé még befér egy kis séta a Waldsee-hez.
Az iskolában ebédelünk. Zöld tészta…brrr… (bár a többségnek ízlett
Délután lindenbergi városismereti vetélkedő a program, de helyette sokan az alvást választjuk a padon, és tippelgetünk a válaszoknál.
Ezt követi a kalapmúzeum megtekintése. Az idegenvezetőnk egy 120 éves (-nek látszó) bácsi,
aki nagyon lelkesen beszél a helyi kalapgyártás történetéről, és rengeteg érdekes dolgot mutat nekünk, mi meg persze szorgalmasan fényképezgetünk.
Este az iskolában tartanak fogadást és vacsorát a tiszteletünkre. Erre eljönnek a „német szüleink” is, és találkozunk egy itt élő magyar tanárnővel is, aki német irodalmat tanított a gimnáziumban. Az igazgató úr megint sokat beszél. Érdekes, a magyar fordítás mindig rövidebb! ☺ A német társalgásban akadnak még gondok, de minden félreértést tisztázunk. (Nem mindegy, hogy valaki tanár vagy lovász, ugyebár.) Megismerkedünk a Leberkäsével (Végre husi Szandinak, bár nem pörkölt!), ami nagy kedvencünkké válik.
2012.04.20. (péntek) A szinte kimondhatatlan nevű, de páratlanul szép mesekastélyhoz buszozunk Neuschwansteinba. A kastélyhoz bizony gyalog kell felmenni, de énekelve gyorsan telik az idő…, persze amíg van levegőnk is hozzá. (És a busz előtt befalt Leberkäse- szendvicsek is erőt adnak.) A bolond király kastélya belülről is csodaszép, biztosan emiatt vesztjük szem elől Brigit és Helga tanárnőt is. Örülünk a találkozásnak és a mókusoknak, a lefelé vezető úton túrós fánkkal pótoljuk az elégetett kalóriákat, s megnézünk még egy kiállítást a Wittelsbach családról.
Lindenbergbe visszaérve nincs menekvés, Szandinak fogorvoshoz kell mennie. Hihetetlenül bátran állja a sarat, Andrea tanárnő csak tolmácsol az orvosnak, de lehet, hogy ő jobban izgul, mint Szandi. A fájdalom csillapodik, este már discóba megy a társaság egy része. 2012.04.21-22. (szombat-vasárnap) Ezt a két napot mindenki a család által szervezett programokon tölti. Van, aki Münchenbe utazik, Csabi pl. a BL-trófea mellett állhat a városban. Van, aki degeszre eszi magát egy puccos étteremben. Van, aki gokartozik, uszodába megy, csúszdázik, mások hegyet másznak, bolhapiacon vásárolnak, óriáskeréken ülnek.
2012.04.23. (hétfő) Délelőtt egy sajtkészítő műhelybe látogatunk, s megpróbálkozunk egy feta jellegű sajt elkészítésével. Megy, mint a karikacsapás! Georg, a tanárunk, nagyon elégedett velünk, ezért egy csomó csokit és gumimacit is kapunk ajándékba (a sajtokon kívül). Egy csodaszép védősapkát és kötényt kellett viselnünk, szerintem Vivinek állt a legjobban: született sajtkészítő!
Szandi és Áron annyira belelkesednek, hogy még a műtehenet is megfejik!
Délután végre kisüt a nap, ezért gyorsan kirándulunk is egyet Scheideggbe, a kilátóhoz. Gyönyörűek a környező hegyek, tiszta a levegő, mi kell még a boldogsághoz…? Jégkrém!
2012.04.24. (kedd) Ezen a napon minden időjárási jelenséget átélünk, amit csak lehetséges: reggel esik az eső, majd havazik, délután hol beborul az ég, hol hétágra süt a nap, majd egy kiadós jégeső következik. (Miközben kapjuk a híreket otthonról, hogy majdnem 30 fok van.) De mázlink van, amikor sétálunk, soha nem esik (nagyon). A nap első részét Mainau szigetén töltjük. Az egész sziget egy hatalmas virágtenger/ virágszőnyeg. Kicsit irigykedünk az itt élő grófnőre, akinek virágvízesése, kastélya, pálmaháza és lepkeháza is van. Persze ez utóbbira Nikinek és Líviának egyáltalán nem fáj a foga, hiszen lepkefóbiájuk miatt ők ezt nem is nézik meg. Gyönyörűszép minden!
Továbbutazunk. Irány a Majomhegy! Többek szerint ez a világ legjobb programja! Etetjük a majmokat többkevesebb sikerrel, és rengeteg fényképet készítünk róluk.
Brigi este még a német nagymama szülinapi partijára is hivatalos, átlag életkor: 85 év.
2012.04.25. (szerda) A Bodensee- hez uztazunk, Lindauba. Akármerre megyünk, mindenhol képeslapba illő hátteret találunk. Giccsesen szépnek mondanánk, de ez itt tényleg így néz ki.
Megnézzük a város nevezetességeit és néhányan a Chagall-kiállítást is. Az idegenvezetést már szinte nem is kell a két tanárnőnek fordítani, mert már mindenki belejött a német szövegértésbe. Fagyizunk, vásárolunk, s persze magyarokkal is találkozunk (mindenhol ott vagyunk ☺). Este búcsúbulit szerveznek a német diákok, ami összekapcsolódik a BL-elődöntő megnézésével. A Bayern München játszik a Real Madrid ellen. Persze magyar játékvezetőkkel! Nekik szurkolunk a legjobban.
2012.04.26. (csütörtök) A mai nap már a készülődés jegyében telik, bár nincs mindenkinek kedve hazautazni. Délelőtt a főtéren napozunk, Heni itt is több száz képet készít☺. (Jó, ez persze túlzás.)
Este búcsút veszünk egymástól az állomáson, majd irány Magyarország! Münchenig minden jól alakul, azt hisszük, majd tudunk aludni, és kipihenten érünk haza. De aztán….
2012.04.27. (péntek) … aztán átszállunk a másik vonatra, és sajnos egy bulizós, eléggé ittas német társaság mellé kerülünk. Az alvásnak lőttek, egész éjjel ordítanak, énekelnek. Valahogy túléljük, de mindenki bosszút forral. Sajnos semmi jó nem jut eszünkbe, de nem bánkódunk, egyszer majd biztos mosolyogva idézzük fel ezt is!
A kajákról Nézzük, miket ettünk a 10 nap alatt! Rengeteg újdonságot kipróbáltunk, pl. a fehér virslit édes mustárral, amely annyira finom, mint amennyire csúnya. Már nem fogjuk undorral továbblapozni a német könyvet, ha meglátjuk egy leckénél.
Újdonság volt a Käsespätzle is, ami hasonlít a sajtos nokedlire, de extra sok sült hagymával tálalják, és nagyon-nagyon finom. Kipróbáltuk a Knödelt, a Schweinehaxét, a Maultaschét, a spárgás pizzát, a sajtot lekvárral, a nutellás piritóst, a sokféle magvas kenyeret, a vajas perecet…és ….. a Leberkäsét (éljen, éljen, éljen!). Szóval volt sokféle finomság, ami mellé néha-néha becsúszott egy-két mínusz pont, lásd macskaszőrös nutellás kenyér, babakaja, Réka vajas kenyerei. Sokszor oltottuk szomjunkat Apfelschorléval (=almalé szódával), de kipróbálták néhányan a sör+kóla párosítást is. Az újdonságokról Nem csak az új ételek nyűgöztek le bennünket. Sok olyan dolog tűnt fel nekünk a németek mindennapi életében, iskolai életében, amit itthon nem, vagy másként tapasztalunk: - nagyon más a német diákok mentalitása, jobban értékelik, megbecsülik a kapott dolgokat - a leggazdagabb gyerekek sem járnak hivalkodó ruhákban, nem viselnek feltűnő ékszereket, nem hirdetik, hogy gazdagok - sokkal több gyerek van egy családban, leginkább 4-5 - minden diák tud valamilyen hangszeren játszani - 3 idegen nyelvet tanulnak - elvileg az iskola egész területén (a szünetekben is!) tilos a mobiltelefon használata, bár ezalól láttunk kivételt - nincs cigiszag az iskolában, mert senki nem dohányzik a WC-ben (sem), sőt egy kicsit le is nézik a dohányzó embereket - a diákok WC-jében van WC-papír, szappan - egy nagyon dallamos csengőhang jelzi a szüneteket, de ezek a szünetek csak minden 2. óra után hosszúak, egyébként csak pár percesek
- az iskolában a diákok a folyosón tartják a kabátokat és táskákat…és senki sem lopja el azokat!!!!! - a diákok nem vesznek tankönyveket, mindent a könyvtárból kölcsönöznek - nagyon sokan járnak biciklivel iskolába - kevesebbet és kevesebbszer esznek, mint mi - a buszon is be kell csatolni a biztonsági övet - több időt töltenek együtt a családok - sokan dialektusban beszélnek, a fiatalabbak is - szinte minden ház ajtaja felett ott a felirat krétával: C+M+B (Caspar+ Melhior+ Balthazar, vagyis a háromkirályok neve németül) - nem locsolkodnak húsvétkor - spórolnak a vízzel, néha túlságosan is! - minden üveg visszaváltható, mindent szelektíven gyűjtenek Amiért érdemes… …erre a diákcserére jelentkezni: - többet tudsz meg/ tanulsz meg egy ország, egy nép kultúrájáról 1 hét alatt, mint a könyvekből az évek során - olyan az egész, mintha 10 napig activitit játszanál, vagyis rajzolsz, mutogatsz, magyarázol, ha valamit el akarsz mondani, és rajzolnak, mutogatnak, magyaráznak neked, ha valamit nem értesz☺ - 10 napon keresztül Hörverstehen-Übung, de itt kép is van hozzá - szerezhetsz külföldi barátokat, akikkel később is tarthatod a kapcsolatot - gyönyörű a táj: hegyek-völgyek, csupa zöld, friss levegő, nyugalom, csend… - 10 napig megtapasztalhatod, milyen a gondtalan élet - rengeteg élmény, impulzus ér téged - nem kell otthon iskolába járnod☺ - barátságos, mosolygós emberek vesznek körül - sok új német szót megtanulhatsz (a végén még álmodni is németül fogsz), sőt még dalokat is: „Ein lebenlang dieselbe Unterhose tragen!” Ami nem tetszett annyira - „kicsit” szeszélyes volt az időjárás - nem esznek annyiszor főtt kaját, mint mi - rohanás az iskolabuszhoz - aki nem fitt, annak az elején a hegyek nagy kihívást jelentenek - ha sok volt a macska a háznál - nem mindenki jött ki jól a partnerével - itthon mindent be kell pótolni a suliban Összeállították: Balogh Csaba
Gyöngyösi Alexandra
Janurik Réka
Bodor Vivien
Kun Brigitta
Tamás Alexandra
Darányi Henrietta
Kozma Helga
Tóth Andrea
Dobos Lívia
Németh Nikolett
Zsipi Áron
