ÚT A NORVÉG ALAPHOZ ELŐADÁSI ANYAG

ÚT A NORVÉG ALAPHOZ ELŐADÁSI ANYAG

EGYÜTT SZEGEDÉRT EGYESÜLET KIADVÁNYA 2008.

Út a Norvég Alaphoz Előadási anyag

Bevezető Norvégia és az Európai Unió (EU) viszonyát furcsa kettőség jellemzi. Miközben az ország egy szorosabban integrálódik az európai folyamatokba, a norvég választópolgárok eddig minden egyes alkalommal elutasították országuk csatlakozását az Unióhoz. Norvégia és az EU kapcsolatait az Európai Gazdasági Térség (EEA) megalakításáról szóló egyezmény szabályozza, amely 1994 január 1-je óta van hatályban. Az egyezmény, a mezőgazdaság és a halászat kivételével, kiterjeszti az egységes piaci törvénykezést Norvégiára, Izlandra és Liechtensteinre. Az egyezmény keretében Norvégia részt vesz számos, a vállalkozásokkal, környezetvédelemmel, oktatással és kutatással foglalkozó uniós szervezetben és programban is. Az EEA egyezmény mellett Norvégia más fontos uniós megállapodásban és szervezetben is szerepet vállal, részt vesz közös EU akciókban is. Az EGT Finanszírozási Mechanizmus a 2004. május 1-jén életbe lépett U-EGT szerződésre épül, melynek értelmében az EGT nem EU-tag országai (Norvégia, Liechtenstein és Izland) díjat fizetnek a belső piaci részvételért. Ez a befizetett hozzájárulás képezi ennek a támogatási formának a pénzügyi alapjait. A támogatás teljes összege 5 éven keresztül - a tíz újonnan csatlakozott országra (továbbá Spanyolországra, Portugáliára, Görögországra) - évi 120 millió euró, ebből Magyarország részesedése 10%, tehát évente mintegy 12 millió euró. E mellett, Norvégia a tíz újonnan csatlakozott ország részére kétoldalú szerződésekkel létrehozta a Norvég Finanszírozási Mechanizmust (Norvég Alap), melynek teljes összege 5 éven keresztül évi 113 millió euró, amelyből Magyarország részesedése 13%, azaz évi 15 millió euró. A fenti alapokból Magyarország 5 éven keresztül összesen évi 27 millió euró (kb. 6 milliárd forint) támogatást kap. A két támogatási alap eljárásrendje egységesnek tekinthető, mivel egységes szabály-rendszer vonatkozik rájuk, és egységes intézményrendszer is kezeli őket. Mindkét Alap támogatások formájában nyújtott hozzájárulás, melynek lehívása érdekében szeretne egyesületünk segítséget nyújtani az érdeklődők részére. Pályázati projektunk keretei között a Norvég Civil Támogatási Alappal szeretnénk foglalkozni, melyet április 10-én Budapesten nyitottak meg. A civil szervezetek meghatározó szerepet játszanak abban, hogy a társadalom minél nagyobb része vegyen részt a demokratizálódási folyamatokban. Fontos, hogy a civil társadalom forrásokhoz jusson, ezáltal hozzájárulhat szociális és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentéséhez. A Norvég Civil Támogatási Alap reményeink szerint új együttműködési lehetőségeket fog teremteni magyar és norvég civil szervezetek számára. A hazai civil szervezetek többsége nem rendelkezik a hatékony forrásteremtéshez, az uniós és országos szintű források lehívásához szükséges ismeretekkel. Sem a hazai, sem a határon túli szervezetek nincsenek felkészülve a nyertes pályázatok lebonyolítására, a pályázati támogatás felhasználására. Nem megfelelő a civil szervezetek közötti kooperáció, a pályázati célok és tevékenységek tekintetében.

Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával

2


Tartalomjegyzék Bevezető..................................................................................................................................2 Tartalomjegyzék......................................................................................................................3 AZ NCA BEMUTATÁSA, NÉPSZERŰSÍTÉSE...................................................................4 A CIVIL SZERVEZETEKRŐL ÁLTALÁBAN, A SIKER ESZKÖZEI A NONPROFIT SZEKTORBAN.........................................................................................................7 FORRÁSTEREMTÉSI MÓDSZEREK...............................................................................11 EU-RÓL ÉS AZ EU-FORRÁSOKRÓL...............................................................................16 EU TÁMOGATÁSI POLITIKÁJA, ALAPELVEI, A TÁMOGATÁSOK RENDSZERE ...................................................................................................................................................19 A LEGFONTOSABB NYOMTATOTT PÁLYÁZATOKKAL FOGLALKOZÓ MÉDIUMOK BEMUTATÁSA..............................................................................................34 PÁLYÁZTATÁS FOLYAMATA, A PÁLYÁZATÍRÁS ALAPJAI..................................37 A SIKERES PÁLYÁZAT "TÍZPARANCSOLATA" ......................................................61 PÁLYÁZATÍRÁS GYAKORLOTTABBAKNAK..............................................................67 PÉLDA ÉRTÉKŰ, SIKERES ERÓPAI UNIÓS TÁMOGATOTTSÁGÚ (TÁMOP ÉS HEFOP) PROJEKTEK SZEMLÉLTETÉSE ÉS MEGISMERTETÉSE.........................69 ÚJ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ISMERTETÉSE, ÚJ PÁLYÁZATI ELJÁRÁSRENDEK ÁTTEKINTÉSE..................................................................................77


3


Az NCA bemutatása, népszerűsítése Magyarországi Forráselosztási Rendszerek NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM Célja a civil szervezetek pályázati támogatások útján történő támogatásával azok működésének megerősítése, a civil szektor fejlődésének elősegítése. Támogatásban részesülhetnek mindazok a Magyarországon nyilvántartásba vett magánalapítványok és társadalmi szervezetek, amelyek legalább egy teljes éve ténylegesen működnek. (Kivételt képeznek: a munkaadói- és munkavállalói érdekképviseletek, pártok és biztosítóegyesületek) Az NCA rendszerének újdonsága az állami befolyástól mentes, civil szervezetek általi döntéshozatal. A pályázatokat a pályázók által választott kollégiumi tagok bírálják el, így a civil szervezetek gyakorlatilag saját maguk döntenek a rendelkezésre álló pénz elosztásáról. A támogatási rendszer működésének alapelveit az Alapprogram elvi irányító testülete, a szintén civil képviselők többségéből álló Tanács határozza meg. Jogforrások: 2003. évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény végrehajtásáról Az Alapprogram pénzügyi forrása: A tárgyévet megelőző évben civil szervezetek részére felajánlott 1%-ok összegének megfelelő összeg Nyújtott támogatások típusai: Működési támogatás


4


PROJEKT ALAPÚ TÁMOGATÁS – KIZÁRÓLAG KÖZHASZNÚ SZERVEZETEK RÉSZÉRE Az NCA honlapján jól látszik az alapprogram felépítése:

TANÁCS: az Alapprogram elvi irányító testülete meghatározza a támogatási rendszer működésének alapvető szabályait a nyújtható támogatások rendező elveit az egy civil szervezet számára egy évben nyújtható támogatás maximális összegét a Kollégiumok közötti forrásmegosztás arányait Összesen 17 tag, melyből: 2 tag Országgyűlés illetékes szakbizottsága 3 tag a miniszter 12 tag a civil jelöltállítási rendszer Kollégiumok: döntéshozó szervek Tanács által meghatározott támogatási elvek, módok szerint működnek pályázatok kiírása, illetve azok elbírálása a feladatuk 5-11 tag, melyből 1 fő miniszteri delegált Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával

5


A kollégiumi tagok létszámát, és azt, hogy a Kollégiumok civil delegáltjainak megválasztásában az elektori gyűlések közül melyek vesznek részt, a miniszter a Tanács javaslata alapján határozza meg. regionális és civil szakmai szempontok alapján szerveződnek működési kollégiumok szakmai kollégiumok) Szakmai kollégiumok: NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiuma NCA Civil Önszerveződés, Szakmai és Területi Együttműködés Kollégiuma NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma


6


A civil szervezetekről általában, a siker eszközei a non-profit szektorban Néhány gondolat a civil szervezetekről, a közösségfejlesztésről és a hatalomról A modern , globalizálódó világban az egyének helyzete, közösségi szerepük és identitásuk egyre inkább kapcsolódik ahhoz és értékelődik azáltal, hogy hova tartoznak. Vannak-e közösségek, lokális szintű mikro-hálózatok amelyek számolnak velük? Van-e „hozzáférésük” az információkhoz, a kapcsolatkereséshez és kapcsolatok építéséhez? Hova és milyen kérdésekben számíthatnak közösségi támogatásra. Nem véletlen, hogy a közösségfejlesztés hazai gyakorlatában a helyi társadalmak demokratikus önszerveződésére, együttműködésére helyeződik a hangsúly. Az ehhez kapcsolódó közösségi formáknak, tevékenységeknek a generálása, mozgásban tartása vált a közösségi munka hangsúlyos elemévé. Azon túlmenően, hogy, a modern társadalmakról általánosan elmondható, hogy az individualizáltság és a közösségek hiánya jellemzővé vált, a poszt-szocialista országokban még azok a struktúrák sem ismertek a társadalom nagy nyilvánossága előtt, amelyek lehetőséget biztosítanak a részvételi demokrácia aktív megélésére, módot adnak az érdekek artikulálására, a döntések befolyásolására. Fridrich E. Hayek „Út a szolgasághoz”1 című könyvében arról ír, hogy a hatalom terveit sokszor a „közjólét” mindent elhomályosító cégére alá rendezi , közel sem közösségi érdekeket szem előtt tartó céljainak végig vitelére. Szerinte a hatalom és a társadalom között csak a módszerekben lehet egyetértés, a célok kialakítása nem indulhat felülről: … - amikor tehát az emberek egyetértenek a központi tervezés szükségességében anélkül, hogy a célokban is egyetértésre jutnának – olyan, mintha elköteleznék magukat egy közös utazás mellett anélkül , hogy az úti célban megegyeztek volna, s ez odavezet, hogy mindannyian olyan utazásra kényszerülnek, amit legtöbbjük a legkevésbé sem akart.” Az igény , hogy a közérdekű információkat ne csupán előállítsák, hanem terjesszék is a hatóságok az érintett lakosság körében csak óhaj marad mindaddig, míg a civilek nem vállalják magukra az érdekközvetítést, nem tanulják meg, hogyan kell kapcsolatokat építeni, fenntartani azért , hogy a közösségek ügyeit egyre hatékonyabban tudják képviselni. A civil társadalom csak akkor tudja betölteni ezt a szerepet, ha szervezett. Helyi közösségfejlesztést bemutató esettanulmányokat olvasva, vagy a folyamatot dokumentáló filmeket nézve szembeötlő, hogy a közösségfejlesztés módszereivel „mozgásba hozott” lokális társadalomban mennyire hasonló folyamatok zajlanak le. Az ott élők a társadalom helyi állapotának függvényében hol gyorsabban, hol lassabban, de nagy lelkesedéssel elkezdik közösséggé szervezni magukat. Közösségfejlesztői segítséggel megismerik saját és a környezetükben élők erőforrásait, véleményét a település problémáiról. Kikristályosodik, hogy melyek a közösséget leginkább foglalkoztató kérdések, min és hogyan lehetne változtatni, milyen cselekvési potenciállal rendelkeznek mindehhez. Konkrét feladatok fogalmazódnak meg, konkrét ütemezéssel. Egymásra találnak az azonos ügy iránt elköteleződni képes emberek. Egyfajta természetes kiválasztódás útján lesznek, akik a szerveződő közösségek élére állnak. Képzések, helyi közösségi tevékenységek indulnak el, formális civil szervezetek alakulnak. Nő az érdekérvényesítési potenciál, külső és belső partneri kapcsolatok alakulnak ki. A megvalósításhoz szükséges forrás biztosítására sikeres pályázati programok születnek. Idáig eljutni több év heroikus munkájának az eredménye, ami bizony sok kudarcot, konfliktust, hatalmi harcot is magában foglal. 1 Fridrich E.Hayek: Út a szolgasághoz, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Buddapest1, 991. 94.p.


7


Kiemelten fontos hangsúlyozni azoknak a helyi hálózatoknak az erőfeszítését, melyek mintegy „ demokrácia erőforrásként” – próbálnak hangot adni a helyi társadalmi szükségleteknek, a problémák megoldásának alternatíváit kínálják fel a döntéshozóknak. A dokumentált közösségfejlesztési folyamatoknak ezen a pontján a külső szemlélőt (olvasót, mozi nézőt), ideértve jelen dolgozat íróját is, egyfajta meghatottsággal teli büszkeség tölti el, látván hogyan ébred „közösségi öntudatra” egyazon településen élő emberek csoportja. Milyen nagy erejű változásokat képes elindítani, ha az emberek mernek és tudnak is élni demokratikus jogaikkal. De itt minden esetben megakadt vagy lelassult a fejlődés folyamata és a résztvevők elszánt tenni vágyása is kevésnek bizonyult a folytatáshoz. Néhány gondolat arról, mik lehetnek ennek az okai: 1. Az önkormányzatok sok helyen versenytársnak tekintik a viszonylag jól működő civil szervezeteket. A forrásokért való versenyben, a helyi politika alakításában versenytársnak és nem partnernek tekintik a szervezeteket. A községekben a helyi társadalom viszonylagos zártsága miatt az önkormányzatok mellett nem tud kialakulni más ”hatalmi centrum”. Bár valamilyen közösségi feladat ellátására jönnek létre a civil szervezetek, de az önkormányzati hatalom pozíciójában lévők ellenlábast, versenytársat látnak . Különösen „veszélyesnek” érzik azt a civil szervezetet, amely már képes foglalkoztatni, esetleg munkahely-teremtési céllal is jön létre. Általában a falvakban ma nem maradt más jelentősebb foglalkoztató, mint az önkormányzat. Ennek ellenére ahol a személyi kapcsolatok kiegyenlítettek – pl. a polgármester biztos abban, hogy a szervezet képviselői nem kívánnak az ő pozíciójára törni – ott működhet civil szervezet. Az együttműködést adott esetben politikai szándékok segítik életre. Tehát olyan önkormányzati stratégiák, melynek része volt a civilekkel való együttműködés, a település szinten megvalósított fejlesztési elképzelésekben a civilek szerepének, helyének a megtalálása.. Az okok elég nyilvánvalóak, hogy miért a város képes elfogadni, befogadni már foglalkoztató civil szervezeteket. Elsősorban városi szinten már több hatalmi centrum is működik, így a civil szervezetek csak gyenge ellenerőt jelentenek a mindenkori hatalom számára. Az önkormányzatoknak számos feladata van, melyhez sem anyagi, sem humánerőforrásokkal nem rendelkezik – pl. hajléktalan ellátás, idősek ellátása, gondozása, prevenciós programok, szociális és ifjúsági-gyermekvédelmi, környezetvédelmi feladatok - , melyeket szívesen megoszt vállalkozó civil szervezetekkel. Sokszor csak formális a civilek bevonása a döntéshozói fórumokon. Meghívják őket, de nem igazán kíváncsiak a véleményükre, javaslatukra. Sajátos intézményi érdekek és valóságos egyéni érdekek akadályozzák racionális stratégiák és együttműködési formák létrehozását. A civilek nem eléggé felkészültek stratégiailag, politikailag ahhoz , hogy partnerként tudjanak működni. A jobb integrálódáshoz szükséges lenne a szervezetek megerősítése, hogy felkészült tárgyaló partnerek lehessenek. A szektor szervezeteibe való befektetés, szervezeti megerősítés szükséges ahhoz, hogy a részvételi demokrácia intézményrendszerének kiépítésében valódi szereplőkké váljanak . Több civil kutatás is igazolta, hogy a forrásszervezésben, döntéshozatalban, együttműködésben azok a szervezetek vesznek részt leginkább, akik megfelelő infrastruktúrával, minőségi munkaerővel rendelkeznek és folyamatosan képezik tovább magukat. 2. A forrásokért, feladatokért való verseny helyi szinten sok esetben lehetetlenné teszi az együttműködést civil szervezetek között is. Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával

8


Azok a szervezetek, amelyek már korábban is stabil helyzetben voltak, kooperáltak egymással és a helyi hatalommal, előnyösebb helyzetbe kerültek. A piaci mechanizmusok is közvetlenül hatnak azokra a civilekre, amelyek közszolgáltatásokat együttműködésben valósítanak meg a helyi önkormányzatokkal. Bevonásuk a döntéshozatali rendszerekbe is többnyire megtörtént. Bár a legtöbb döntéshozói szervezet ebben az esetben is inkább csak formálisan támaszkodik a civilekre. A civil szolgáltatókra nagy szükség lesz a jövőben is. Különösen olyan településeken, ahol leépül a társadalmi háló, a fiatalok, munkaképesek elköltöznek, a szegregáció fokozódik , a roma lakosság túlsúlyba jut – ezeken a helyeken képtelenség megoldani a társadalmi gondokat pusztán az önkormányzatnak. Főleg a nagyobb településeken növekszik a civil szolgáltatók száma. Sajnos a feltételek nehezen megteremthetők kistelepülésen, ezért az a modell működik, hogy a közeli városokból vállalják a környező települések ellátását is a civilek, ami ellene hat a helyi szerveződéseknek. A támogató szervezetek , önkormányzatok nem elég érzékenyek a civil szektor fejlesztési kihívásaira. Vannak sikerlistás pályázók, akik mindig, mindenütt nyernek, míg a kevésbé bennfentesek, gyakorlottak nem tudnak forráshoz jutni, holott lehet, hogy a területükön eredményesebbek lennének, a célcsoport, a terület, a régió szempontjából. Az önkormányzat azokat a feladatokat adja át szívesen, ami neki nyűg, terhes feladat, ugyanakkor szervezeti támogatóként pl. foglalkoztatási programokban akkor jelenik meg, ha nem kell forrást biztosítania mellé. Vagyis a civil szervezeteket a függő viszony jellemzi, eredményességük függ a támogatásoktól. A non-profit szektornak, még az erősnek számító szervezeteknek sem, nincs annyi tartalék forrása, hogy átvészeljék a forráshiányból adódó krízishelyzeteket. 3. A közösségfejlesztés eredményeként létrejött civil szerveződések működése törvényszerűen egyre professzionálisabbá válik, megerősödve a helyi hatalmi struktúrának is részévé válhatnak és ezzel egyidejűleg működésük elveszti spontán, „mozgalmi” jellegét. Ernst F.Schumacher „A kicsi szép” munkájában leírja a modern társadalom irányithatósága és a szabadság közötti összefüggést: „Minden szervezetben….. bizonyos egyértelműségnek és rendnek kell érvényesülnie. Ha a dolgokon rendetlenség lesz úrrá, semmit sem lehet elvégezni. Mégis , a rend mint olyan - statikus és élettelen. Így hát nagy mozgástérre és cselekvési szabadságra van szükség, hogy ki lehessen törni a szokott rendből, hogy meg lehessen tenni azt, ami még sohasem történt meg, amire a rend őrei sohasem gondoltak, azt , ami újonnan, előre nem látottan és előre nem láthatóan születik az ember alkotó gondolatában.”2 Tehát a társadalomban kell valami átlátható , szabályszerűségnek munkálkodnia, de ez nem mehet az innováció, a szabadság rovására. Azért mert a társadalomnak állandó megújulásra van szüksége, a benne munkálkodó folyamatos változásnak formálódnia kell, de ezt csak úgy teheti, ha kellő teret enged az alkotó szabadságnak. Mármost hogyan viszonyuljunk a civil szerveződések alakulásához ebből a szempontból? A társadalmi hálózatok egyrészt a rendet szolgálják, hiszen valaki irányít , valaki összefogja az egyéneket, csoportokat. Másrészt a hálózatok léte mégis élővé teszi a társadalmi működést azáltal, hogy bárkinek van lehetősége létrehozni egy új hálózatot, ami képes új eszméket, új árukat, új embereket bekapcsolni a társadalomba. A civil közösségek szerveződése azt is jelzi, hogy még van az embereknek szabad akarata, még mernek álmodni , szervezkedni, tiltakozni, lobbizni a közösség érdekében. Vezetőik az igazi, demokratikus véleményirányítók. Képesek embereket mozgósítani közösségi célok érdekében, szabadidejüket felhasználni szervezésre, programokra. Nap mint nap küzdeni az ellenállással, megharcolni a sikerért , megtanulni együttműködni – szinte mindenáron a fennmaradás miatt – közösségi döntéseket hozni, élni a közösségért. 2 Ernst f.Schumacher, A kicsi szép, Közgazdasági és Jogi könyvkiadó, Budapest, 1991.250.p.


9


Nagy általánosságban egy-egy ügy mellett való elkötelezettség kelti életre a civil szerveződéseket, hálózatokat. Sok esetben válhatnak nyomást gyakorló csoporttá, pl. egy-egy stratégiailag fontos ügy menedzselésében, fogyatékos ügy, környezetvédelem. Az együtt dolgozás segít abban is, hogy a szerveztek egymást fejlesztik, viszik előre, vagy éppen a közös út építése az eredménye munkálkodásuknak. De miután megerősödtek ezek a szervezetek képesek-e megtalálni azt a kényes egyensúlyt, amivel megteremthető, hogy valódi közösségi célokért dolgozzanak és egyidejűleg saját szerveztük előrejutását is biztosítsák. Nagy jelentősége van mára annak , hogy helyi szinten létezzenek hálózatok, mert a helyi közösségek gondjait, csak helyben lehet megoldani! Ezek a civil hálózatok is egy nagy rendszer, a helyi társadalom részesei. Működésük, szabályaik, értékeik, együttműködésük mintázata a helyi társadalom hatalmi és erőviszonyainak. A demokráciát csak kicsiben lehet elkezdeni, annak minden nyűgével együtt. Soha nem a felülről jövő változások alakítják a társadalom finom szövetét, hanem azok , akik képesek a kapcsolatot felvenni egymással, reagálni a történésekre és keresni az együttműködés lehetőségét a közösségért!

Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 10


Forrásteremtési módszerek Pénz- és támogatásszerzési, forrásteremtő módszerek Milyen módszerek állnak rendelkezésünkre? 1. Személyesen Tagdíjak. Viszonylag kevés szervezet él ezzel a lehetőséggel (alapítványok sajnos nem is élhetnek vele), mivel "a tagok már önkéntes munkájukkal is bőven megtették a magukét", illetve "az embereknek nincs pénzük tagdíjra". Azok, akik viszont magas tagdíjat szednek, úgy érzik, hogy a szervezet is nyújt valamit a tagdíjért cserébe. Itt is fennáll a partneri viszony: a tagok tagdíjat (és esetleg még önkéntes munkát) adnak, a szervezet viszont különböző szolgáltatásokat nyújt cserébe (hírlevél, ingyenes előadások, összejövetelek stb.). Egy 60 tagú szervezet az egységes évi 2000 forintos tagdíjjal 120000 forint éves bevételhez jut, amivel fedezni tudja irodai működési költségeinek nagy részét. Bekopogtatás. Ennek a módszernek nálunk sajnos meglehetősen beszűkültek a lehetőségei. A különböző ügynökök, házalók már elég nagy ellenállást alakítottak ki a bekopogtató, becsöngető emberekkel szemben ahhoz, hogy nagyobb sikert várhassunk ettől. Utcai meggyőzés. Sokan próbálják alkalmazni ezt a módszert - főleg nagyobb településeken. A járókelők nagy részét azonban eleve elriasztják azok a mendemondák és hírek, amelyek szervezetek nevével való visszaélésekről szólnak. Továbbá ez a módszer meglehetősen nagy személyes felkészültséget és elszántságot igényel azoktól, akik vállalják. Munkahelyi pénzszerzés. Erre is az előző pontban említettek érvényesek. Hagyaték. Ez még ritkaságszámba megy, de már többen próbálkoztak sikerrel értékes hagyaték (épület, gépjármű stb.) megszerzésével. 2. Postán keresztül Hírlevelek, újságok. -pl. hirdetési, előfizetési díjak. Talán ez az egyik legkézenfekvőbb módszer kiadványok támogatására. Névreszóló levelek (közvetlen postai adománygyűjtés). A postaládákba naponta kerülő reklámhordozók által kiváltott ellenérzés ma már nem sok esélyt ad ennek a módszernek sem. Bár néhány - főleg nagyobb, országosan ismert szervezet - sikeresen alkalmazza. 3. Rendezvényeken Tombola; Árverés; Bazár; Táncos összejövetel; Kiállítás. Ezek mindegyikét több-kevesebb sikerrel alkalmazzák a szervezetek. A megtérülési hányados sokszor elég kicsi. Általában sok szervezési munkát igényelnek, pénzbevételük alacsony, viszont sok hasznos kapcsolatot alakíthatunk ki a rendezvények során. 4. Vállalkozással Szolgáltatási díjak. Ezzel a forrással sokan próbálkoznak, bár adózási, jogi stb. vonzatai sokakat elriasztanak. Mégis érdemes rajta elgondolkodni, hiszen a szervezet könnyen találhat magának olyan tevékenységet, ami pénzügyileg kifizetődő lehet. Kereskedelem (pólók, könyvek, “alternatív áruk” stb.) Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 11


A civil szervezetek vállalkozási tevékenységeinek szervezeti, személyi, jogi stb. hátterét itt most nem áll módunkban részletesen ismertetni. 5. PÁLYÁZATÍRÁS Manapság szinte csak ez a módszer jön szóba a szükséges támogatás megszerzésére. Ez a lista csak a főbb módszereket tartalmazza. A technikák és trükkök sora végtelen, és azok legtöbbször a helyi adottságoktól függnek. Több programot párhuzamosan futtató civil szervezeteknek ajánlatos a stratégiai tervükkel, program- és projektterveikkel összhangban lévő éves támogatásszerzési tervet készíteniük. Ez tartalmazza az adott évben előreláthatóan szükséges (pénzbeli, emberi, természetbeni) forrásokat, azok vázlatos ütemezését, a megszerzésükhöz használható módszereket, a lehetséges támogatók körét forrásonként stb. Ezzel a tudatos megközelítéssel elkerülhető a rendelkezésre álló források kellemetlen és a szervezet küldetésének elérése szempontjából meglehetősen káros ingadozása. Pályázatírás Ha úgy döntünk, hogy a tevékenységünkhöz szükséges forrásokat pályázattal vagy pályázatokkal fogjuk előteremteni, akkor vegyük figyelembe az ilyen módon szerzett pénz előnyeit és hátrányait is. Előnyök Viszonylag kényelmesen szerzett pénz, hiszen a szobában ücsörögve meg tudjuk írni a pályázatot, és nem kell lótni-futni a pénz után. Alacsonyak a költségek is. Segít a hosszú távú tervezésben; egy jó pályázathoz részletesen végig kell gondolnunk, mit is fogunk tenni (ezt természetesen más támogatásszerzési módszernél is meg kell tennünk). Lehetőséget nyújt arra, hogy a támogatóval megvitassunk bizonyos kérdéseket. Néhány alapítvány még technikai segítséget, képzéseket és tanácsadó szolgálatot is biztosít pályázói számára. Remélhetőleg egyszerre nagyobb összeg áll a házhoz (elsősorban az elkülönített állami alapokhoz vagy külföldi alapítványokhoz benyújtott pályázatok esetén). Hátrányok A pénzt csak egy programra lehet felhasználni. Az alapítványok által adott pénz felhasználása szinte kivétel nélkül kötött, nem lehet vele szabadon gazdálkodni. A közfelfogás szerint állandóan jelentéseket kell írni a támogatónak. Megjegyzendő azonban, hogy ha más támogatóinkat is partnernek tekintjük és hosszú távú kapcsolatot akarunk kiépíteni velük, akkor ők is megérdemlik a folyamatos tájékoztatást támogatásuk sorsáról. Lustává teheti a pályázót: "itt a pénz, már csak el kell költeni, aztán jelentést írni". A különböző alapok általában csak a divatos témákra adnak pénzt. A döntéshozatal elhúzódhat (ez különösen igaz a külföldi alapítványokhoz benyújtott pályázatokra - akár 1 év is eltelhet az első tájékozódó levél és a pályázat elfogadása között). A pályázat megírása előtt nem árt tájékozódni: A pályázati kiírás részletes feltételeiről: kik pályázhatnak, mire, mikor, milyen határidővel, mekkora összeggel stb. Bár ezek a kérdések maguktól értedődőnek tűnnek, mégis nagyon sok, a támogató intézmény céljainak nem megfelelő pályázat érkezik az alapítványokhoz. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a pályázó hiába dolgozott. Másrészt az alapítvány munkatársai is olyan munkát végeznek az ilyen pályázatok elutasítása során, amely a pályázó figyelmével elkerülhető lett volna. Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 12


A pályázatot kiíró alapítvány, intézmény stb. céljairól és speciális igényeiről. Ezek az információk ahhoz szükségesek, hogy a pályázat tartalmát a lehető legfinomabban a támogató igényeihez igazítsuk. A döntési mechanizmusról. A legtöbb esetben az a személy, akivel a pályázat elkészítése során vagy annak benyújtásakor találkozunk, nem vesz részt a pályázatok értékelésében. Viszont ő az, aki előkészíti a pályázatokat a döntéshozásra. Egy pályázat elengedhetetlen részeit és azok tartalmát egy ellenőrző lista formájában mutatjuk be. A kisebb (mintegy 150-200 ezer forint alatti) pályázatoknak természetesen nem kell az alább felsorolt pontok mindegyikét tartalmaznia. Hasznos viszont, ha tartalmában követik azokat. (Sajnos időnként a pályáztatók által kiadott adatlapok és pályázati űrlapok egyszerűen alkalmatlanok arra, hogy tervezett tevékenységünket összefogottan leírjuk.) Mindig ügyeljünk szervezetünk alapadatainak (név, cím, telefon, fax, bankszámlaszám, a pályázatért felelős személy stb.) pontos megadására, mert ezek alapján tartják nyilván pályázatainkat és szervezetünket. Támogatásszerzési képzések közben gyakran felmerül a pályázatok hosszának kérdése. Erre általánosítható válasz sajnos nincsen. Ha szerencsénk van, akkor a megcélzott pénzosztó alap meg tudja mondani, milyen hosszúságú és részletességű pályázatokat vár. Mindig gondoljunk arra, hogy pályázatunkat egy olyan pályázatértékelő fogja olvasni, aki a mienk előtt talán már 40-50 pályázatot is elolvasott. A pályázat áttekinthető felépítése, a benne foglalt információk emészthetősége és logikus, egyértelmű tálalása sokat segíthet az értékelőnek. Mindezek növelik az általunk fontosnak ítélt információk átadását. A pályázat írása közben vagy annak elkészültekor az alábbi pontok alapján ellenőrizhetjük pályázatunk formai és tartalmi felépítését. Ez a lista természetesen nem alkalmazható vakon bármelyik pályáztató esetében. Elsősorban a magyarországi pályáztatókhoz benyújtandó pályázatokhoz készült, de tartalmában használható külföldi alapítványoknak elküldenő pályázatok megírásához is. Ez utóbbiak esetében a folyamat azonban gyakran körülményesebb. Pályázatírási ellenőrző lista 1. Kísérőlevél Pontosan jelzi, mely szervezet küldte a pályázatot (illetve az együttműködő szervezeteket, ha közös pályázatról van szó). Egyértelműen leírja, hogy kinek, mit és miért küldünk (pl. hivatkozás a pályázati kiírásra). Aláírta a programfelelős vagy a szervezet felelős vezetője. 2. A tervezett tevékenység összefoglaló ismertetése Célja: Ha az értékelők sokadikként veszik kezünkbe pályázatunkat, sokszor nincs már energiájuk az egész pályázat figyelmes elolvasásására. Van, ahol az értékelők csak a pályázat összefoglalóját kapják meg. Ezért nagyon fontos, hogy a pályázat eleje logikusan összefogva tartalmazza a tevékenységgel kapcsolatban általunk fontosnak ítélt pontokat. Nem hosszabb egy oldalnál - néhány perc alatt elolvasható, értelmezhető és emészthető információt tartalmaz.. Elmondja, kik vagyunk, meghatározza a megoldandó problémát, és annak szervezetünk által ajánlott megoldását. Tartalmazza az összköltséget, illetve az adott pályázatban a támogatótól kért összeget. 3. Bevezetés, a szervezet bemutatása Célja: Be kell mutatnunk szervezetünket, még akkor is, ha már korábban pályáztunk az adott forráshoz. A pályázatokat általában külön kezelik, így az egyikben leírt információ nem kapcsolódik automatikusan a következőhöz is. Ráadásul szervezetünk, annak környezete, a pályázatértékelők és még sok minden folyamatosan változik. Részletesen ismerteti a szervezetet (célok, tagok száma, jelenlegi programok stb.). Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 13


“Nagyot mondás” nélkül tartalmazza a szervezet eddigi főbb sikereit és eredményeit. Említést tesz a programok és tevékenységek többi támogatójáról is. Felsorolja mindazokat a forrásokat, ahova ugyanezzel a tevékenységgel pályázott a szervezet. A bevezető meggyőz a szervezet megbízhatóságával, képességeivel és felelős gazdálkodásával kapcsolatban. 4. A program és a probléma részletes leírása Célja: A legtöbb pályázatértékelő kuratóriumban a tevékenységünkhöz kapcsolódó terület szakemberei is ülnek. Ezért meg kell győznünk az olvasót, hogy szervezetünk valóban átlátja a problémát, és szakmailag felkészült. Felesleges zsargon használata nélkül, egyértelműen megfogalmazza a problémát. Megjelöli a probléma okait. Érzékelteti a probléma valódi súlyát és elhanyagolásának esetleges következményeit. Megtudhatjuk belőle a probléma hatáskörzetét és a közvetlenül, illetve közvetve érintettek számát. Pontos adatokat tartalmaz. Meghatározza, hogy az érintettek közül kikkel foglalkozik a program. 5. Hosszú távú célok és rövid távú célkitűzések Célja: Részletesen bemutatja az olvasónak, hogy a már ismertetett problémával kapcsolatban milyen célokat tűztünk ki magunk elé, melyek azok a mérföldkövek, amelyeket az adott pályázattal el akarunk érni. Ez a rész lehet az alapja tevékenységünk későbbi értékelésének is. A hosszú távú cél logikusan következik a probléma ismertetéséből és a szervezet átfogó célját írja le. Ennek a célnak az elérésekor a probléma megszűnik vagy hatása lényegesen csökken. A célkitűzések logikusan kapcsolódnak a hosszú távú cél valamely részéhez, egyértelműek és megfoghatók. Mindegyik eléréséért felelős valaki a szervezetben, és ki vannak tűzve a határidők is. Viszonylag egyértelműen és áttekinthetően értékelhető, vajon elérte-e ezeket a célkitűzéseket a szervezet. A célok elérhetőnek tűnnek az adott keretek között és a rendelkezésre álló idő alatt. 6. Módszerek Célja: Ismerteti, hogy miért az adott módszer(eke)t választotta a szervezet a kitűzött célok eléréséhez használható lehetséges és/vagy rendelkezésre álló módszerek közül. Ezt a pontot sokszor ajánlatos az előzővel összevonni és szemléletes eszközzel megadni (Gantt táblázat, időterv stb.). A módszerek logikusan következnek a rövid távú célkitűzésekből. Megadja a szükséges szakértőket, szakterületeket, illetve a szakemberek feladatait. Megtalálható itt a tevékenységekhez szükséges anyagok, eszközök és berendezések listája. Megtudhatjuk belőle, hogy a célzott csoport hogyan befolyásolhatja a program lefolyását. 7. Értékelés Célja: A pályázatban leírt tevékenység céljainak és azok mérföldköveinek, illetve a tevékenység leendő eredményeinek pontról pontra történő összevetésére alkalmazandó eszközök és módszerek ismertetése. Ennek kidolgozása azért is hasznos, mert jobb, ha mi találjuk ki, hogyan lehet értékelni munkánkat, és nem kizárólag a támogató adja meg saját szempontjait. Elválik egymástól az, ami folyamatosan és az, ami csak a program végén kerül értékelésre. Meghatározza az értékelést végzők körét és azt is, hogy a kapott eredményeket kik és milyen formában kapják meg. Leírja, hogy a program által célzott csoportot hogyan vonja be a szervezet az egész program értékelésébe. 8. Költségvetés Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 14


Célja: A célkitűzésekhez és a munkatervhez kapcsolódóan adjuk meg a tervezett tevékenység(ek) költségeit. Nagyobb programoknál szerepeljenek a teljes költségvetés főbb összegei is, de egyértelműen különüljön el az adott pályázatban kért pénzösszeg és annak részletezése is! Ha nincs elég idejük az értékelőknek, a pályázat összefoglalója mellett a költségvetés az a rész, amit biztosan megnéznek. Egyértelmű és könnyen áttekinthető, követi munkánk lépéseit - minden költségvetési tétel alátámasztható a pályázat alapján. Tartalmazza az összes előre látható költséget és a tevékenység során keletkező bevételeket egyaránt, továbbá figyelembe veszi a természetbeni forrásokat és adományokat is. Nincsen benne számolási hiba. Az árakhoz viszonyítva elfogadható. 9. Korábbi és a további támogatások Célja: Főleg nagyobb lélegzetű programoknál tudjuk bemutatni, hogy hosszú távon gondolkodunk, illetve számon tartjuk és tervezzük forrásainkat. Ha a program már régebben fut, leírja, hogy honnan származott a hozzá felhasznált támogatás. Leírja a program folyamatos jövőbeli működéséhez szükséges meglévő/tervezett pénzügyi forrásokat. 10. Támogató anyagok Célja: Olyan információkat nyújtani, amelyek alátámasztják pályázatunknak szervezetünk megbízhatóságával, képességeivel, eredményeivel stb. kapcsolatos állításait. Támogatóleveleket és elismerő írásokat mellékelünk. Megtalálható anyagunkban a főbb résztvevők és szakértők szakmai önéletrajza. Vannak benne további információs anyagok (éves jelentés, újságcikkek, hírlevelek stb.). Lehetőség szerint megtalálható a döntéshozótestület azon ülésének a jegyzőkönyve, ahol a programot és a hozzá tartozó pályázatot elfogadták, vagy felhatalmazták a pályázó személyt a pályázat benyújtására. A fenti listában szereplő tartalmi és formai elemek többségének szükségessége magától értetődőnek tűnik. Talán túlságosan is azok. Így fordulhat elő, hogy a pályáztatók tapasztalatai szerint a pályázók meglepően nagy része hagy ki alapvető dolgokat pályázataikból, megnehezítve vagy akár meghiusítva ezzel a pályázat érdemi elbírálását. Mindezek és a pályázatot kiírók által kiadott részletes kiírásban szereplő szempontok figyelembevételével ne kövessük el a következő, gyakori hibákat: A formai követelmények figyelmen kívül hagyása (pályázat hossza, űrlap hiánya vagy hiányos kitöltése stb.). A beadott pályázat nem illik a pályázatot kiíró intézmény tevékenységi körébe. A pályázat szétfolyik vagy túl rövid, esetleg kusza. A pályázatban a pályázó mellébeszél, eltitkol valamit. Ezzel főleg a magyar forrásokhoz beadott pályázatoknál vigyázzunk. Országunk elég kicsi ahhoz, hogy a turpisságok kiderüljenek. A tevékenység céljának leírásában általánosságok vannak, konkrétumok nélkül. A pályázó túl sokat markol, a pályázat kivitelezhetetlennek látszik. A költségvetés nem reális vagy nincs megfelelően alátámasztva. Például: a pályázat szövege szerint a szervezet szövegszerkesztésre és tagnyilvántartásra szeretne számítógépet vásárolni, viszont a költségvetésben a legújabb, csúcsminőségű számítógép árának megfelelő összeg szerepel. A pályázatban a pályázó kirekesztő vagy kioktató hangnemben ír. A pályázó annak ellenére, hogy tudna, mégsem működik együtt másokkal. Számos támogató előnyben részesíti az olyan pályázatokat, amelyeket több együttműködő szervezet közösen adott be. Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 15


EU-ról és az EU-forrásokról Hogyan alakult meg az Európai Unió? Az Európai Unió az Európai Közösségekre alapulva jött létre. Az Európai Közösségek alatt három önálló jogalanyisággal rendelkező integrációt értünk. Mindhárom integrációs szervezetet hat ország - Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg - alapította. 1951-ben írták alá a Párizsi Szerződést, melynek eredményeképpen megalakult az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió). Ennek az integrációnak a célja az európai béke megvalósítása, a szén és acélipar terén a közös piac megteremtése volt. A Szerződés 1952-ben lépett életbe, határozott időre, 50 évre szólt, 2002-ben lejárt, de rendelkezéseinek többsége az Európai Közösség keretei között ma is érvényes. 1957. március 25-én aláírták a Római Szerződéseket. Ezek egyfelől létrehozták az Európai Gazdasági Közösséget (EGK-t), melyet ma az Európai Közösség (EK) elnevezéssel illetnek. Az EGK fő célja gazdasági együttműködés elősegítése, a közös piac teljes körű megvalósítása volt. Másfelől létrejött az Európai Atomenergia Közösség (Euratom), amely az atomenergia békés felhasználását tekinti fő célkitűzésének. Mindkét szerződés 1958-ban lépett életbe és határozatlan időre szól. Az 1992. február 7-én aláírt Maastrichti Szerződés hozta létre az Európai Uniót. A szerződés 1993. november 1-jén lépett hatályba. Az Európai Unió létrejöttével nem szűntek meg a korábbi Közösségek. Az Európai Unió elnevezést az európai integráció egészére használjuk. A Maastrichti Szerződés az EGK-t Európai Közösségre nevezte át. Az Európai Uniónak jelenleg 27 tagja van. 1957 Németország Franciaország Olaszország Hollandia Belgium Luxemburg _______________ 1973 Nagy-Britannia Dánia Írország _______________ 1981 Görögország _______________ 1986 Portugália Spanyolország Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 16


_______________ 1995 Ausztria Finnország Svédország _______________ 2004 Magyarország Csehország Szlovákia Szlovénia Ciprus Észtország Lengyelország Lettország Litvánia Málta _______________ 2007 Bulgária Románia Miből gazdálkodik az EU? Az EU forrásai Az EU-költségvetés bevételeit, amelyekhez Magyarország is hozzájárul, a saját források rendszere biztosítja. Ez a következő elemekből áll: Tradicionális saját források (TOR), amelyek a közös vámunió és a közös agrárpolitika működéséből származnak. Ezek egyrészt a kívülálló, harmadik országokból származó import utáni vámokat, másrészt a mezőgazdasági vámokat és a cukorilletéket tartalmazzák. A TOR tehát tisztán uniós bevétel, és közvetlenül következik az EU-szabályokból, ugyanakkor a tagállam szedi azt be. Ezért a beszedett összeg bizonyos százalékát visszatarthatja, a beszedés költségeinek finanszírozására (ennek mértéke 2002-től kezdődően 25 százalék, korábban 10 százalék volt). Hozzáadottérték-adó (áfa)-alapú saját forrás: ez minden tagállamra azonosan vonatkozó egységes kulcs alkalmazásával történik, amelyet az uniós szabályozásnak megfelelően kiszámított, harmonizált tagországi hozzáadottérték-adó-alapra kell vetíteni. 2004-től kezdődően a tagállamoknak „áfa”-alapjuk 0,5 százalékát kell befizetniük (2001-ig ez egy százalék volt, míg 2002 és 2004 között 0,75 százalék), az áfa-alap ugyanakkor nem haladhatja meg a tagállam bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) ötven százalékát. A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú forrás célja, hogy mindenképp fedezni lehessen az EU-költségvetés kiadásait, még akkor is, ha a többi forrás nem elegendő azok finanszírozására. Ezt a forrást az összes tagállam nemzeti jövedelmének összegére vonatkoztatott egységes kulcs alkalmazásával számolják ki. A kulcs meghatározása mindig az éves költségvetési eljárás alatt történik, a szükségleteknek megfelelően (2005-ben pl.: 0,76% volt). A fentieken kívül egyéb bevételi forrást is megkülönböztetünk (például ide tartoznak a bírságokból származó bevételek idesorolható például az EU személyzete által fizetett jövedelmadó, a nem EU-országok hozzájárulásai az egyes EU-programokhoz, valamint a versenyjogot vagy egyéb jogszabályokat megsértő vállalatokra kirótt büntetések. E különféle



források együttesen körülbelül 1,3 milliárd eurót tesznek ki, azaz a költségvetés mintegy 1%át.). Az összes bevételi forrás nem haladhatja meg az EU GNI-ának 1,24 %-át.

2. Mire költi a pénzét az EU? A kiadási oldal tételei 2007 és 2013 között: Fenntartható növekedés - ennek jelentős része a kohéziót, az országos és regionális szintű felzárkózást, a fejlettségi különbségek kiegyenlítését szolgálja, másik tétele pedig a versenyképesség növelésére fordítandó) Természeti erőforrások megőrzése, kezelése - a mezőgazdasági támogatásokat, a halászatot, a vidékfejlesztést, valamint a környezetvédelmet finanszírozza · Uniós polgárság, szabadság, biztonság, jog érvényesülése (pl.: alapvető jogok biztosítása, fogyasztóvédelem, migráció) Az Európai Unió, mint globális partner (szomszédságpolitika, előcsatlakozási támogatások, humanitárius segítségnyújtás) A politikákat támogató végrehajtási költségek: Igazgatási költségek - Az EU intézményeinek működésére, igazgatására fordított kiadások. A kiadási oldalon megjelenő egyéb tétel (2007 és 2009 között): Ellentételezés az új uniós tagországoknak (Bulgária, Románia)



EU támogatási politikája, alapelvei, a támogatások rendszere Az európai uniós pályázati források és támogatások az alábbi csoportokba oszthatók: Strukturális Alapok (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap) és a Kohéziós Alap Mezőgazdasági támogatások Közbeszerzések Közösségi Programok Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap A strukturális támogatások célja, hogy a különböző régiók fejlettségbeli különbségét csökkentsék és a legelmaradottabb régiók lemaradását mérsékeljék. 2007-től a korábbi négy strukturális alap, a közösségi kezdeményezések és a Kohéziós Alap helyett két strukturális alap: az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális és Alap, valamint a Kohéziós Alap maradt fenn. Leválasztásra kerültek a közös agrárpolitikához, illetve a közös halászati politikához kapcsolódó finanszírozási eszközök és létrejött az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), valamint az Európai Halászati Alap (EHA). 1988 óta az Európai Unió mintegy 480 milliárd eurót költött a kedvezőtlen helyzetű régiókra. A 2007-2013-ra vonatkozó pénzügyi terv kohéziós politikai célokra a teljes uniós költségvetés 35,7%-át bocsátja rendelkezésre, ami 347,41 milliárd eurót jelent (jelenlegi árakon számolva). a) Strukturális Alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 19


Európai Szociális Alap A 2007-2013 közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap három új célkitűzést támogat, melyek a konvergencia, a regionális versenyképesség és foglalkoztatás, valamint az európai területi együttműködés. A célkitűzések a nemzeti stratégiai referenciakeretek és az azok megvalósítására kialakított operatív programokon keresztül valósulnak meg. Új Magyarország Fejlesztési Terv A Strukturális Alapokból érkező támogatások megszerzésének előfeltétele a Nemzeti Fejlesztési Terv (NTF) kidolgozása. A Nemzeti Fejlesztési Terv, és az azt 2007-ben követő Új Magyarország Fejlesztési Terv 2004-2006 között az EU kb. 5,1 milliárd eurós támogatást nyújtott az országnak, 2007 és 2013 között Magyarország 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesülhet. Nemzeti Fejlesztési Tervet minden olyan országnak készítenie kell, amelynek egy főre eső GDP-je az EU-átlag 75%-a alatt van. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 15 operatív programra oszlik. E programokon keresztül lehet a pályázatokat kiírni és megpályázni. Pályázatokkal kapcsolatos információ a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség információs kék számán kapható: 06-40-638-638 b) Kohéziós Alap A Kohéziós Alap létrehozásáról a Maastrichti Szerződés rendelkezett. A Szerződés értelmében "a Tanács 1993. december 31-ig létrehoz egy Kohéziós Alapot, hogy a környezetvédelemmel és a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos projektekhez pénzügyi támogatást nyújtson a közlekedési infrastruktúra területén." A Kohéziós Alap azon tagállamokat támogatja, amelyekben az egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alacsonyabb a közösségi átlag 90%-ánál. Az alap célja, hogy csökkenjen ezen országok gazdasági és szociális lemaradása, és ezáltal stabilizálódjon a gazdaságuk. A támogatások a „konvergencia” célkitűzésre irányulnak, így az alapra ugyanazok a programozási, kezelési és ellenőrzési szabályok érvényesek, mint az ESZA-ra és az ERFA-ra. A 2007-2013-as időszakban az alábbi országok jogosultak a Kohéziós Alap támogatására: Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Spanyolország átmeneti támogatásban részesülhet, mivel egy főre eső GNI-je alacsonyabb a 15 tagállamra számított közösségi átlag 90%-ánál. A Kohéziós Alap az alábbi területeken finanszíroz tevékenységeket: transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztése, ezen belül olyan projektek, melyek az Unió által kijelölt elsődleges fontosságú európai érdekeket szolgálják; környezetvédelem, mely területen a Kohéziós Alap az energiafelhasználásra és a közlekedésre irányuló projektekhez is hozzá tud járulni, amennyiben azok a környezetvédelem szempontjából egyértelmű hasznot eredményeznek: energiafelhasználás hatékonysága, Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 20


megújuló energiaforrások alkalmazása, vasúti közlekedés fejlesztése, az intermodalitás támogatása, a tömegközlekedés fellendítése stb. A Kohéziós Alapból nyújtott pénzügyi támogatást a Tanács (minősített többséggel hozott) határozattal felfüggesztheti, amennyiben egy tagállam túlzott államháztartási deficittel rendelkezik, és nem tesz lépéseket a fennálló helyzet orvoslására, vagy intézkedései eredménytelennek bizonyulnak. A 2000-2006-os időszakban működő négy közösségi kezdeményezés (INTERREG, EQUAL, URBAN, LEADER+) a korábbi formájukban megszűntek és részben a három fő célkitűzés valamelyikébe, részben az európai területi együttműködési csoportosulásba olvadtak be. Az európai területi együttműködési csoportosulás a határokon átnyúló, a transznacionális és a régiók közötti együttműködést segíti elő. A feladatot 2007-ig ellátó rendszerrel ellentétben a csoportosulások jogi személyiséggel és jogképességgel bíró szervezetek. Ez annyit tesz, hogy vásárolhatnak vagy eladhatnak javakat, illetve alkalmazhatnak munkaerőt. További információ: http://www.cor.europa.eu/en/activities/egtc.htm Célkitűzések 2007-2013 között: A 2007-2013 közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap három új célkitűzéshez járul hozzá: 1. Konvergencia célkitűzés: A konvergencia célkitűzés hasonló a 2000-2006-os időszak 1. célkitűzéséhez. Célja a legkevésbé fejlett államok és régiók felzárkózásának elősegítése. A 27 tagállamot számláló Európai Unióban ez a célkitűzés 17 tagállamban 84 régiót érint, melynek összlakossága 154 millió fő. 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés: A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés célja a konvergencia célkitűzés hatálya alá nem tartozó régiók versenyképességének, vonzerejének erősítése, foglalkoztatási mutatóinak javítása. A célkitűzés keretében 19 tagállam 168 régiója részesülhet támogatásban. Ezek közül 13 tartozik azon régiók közé, ahol a támogatást fokozatosan vezetik be (ún. „phasing-in” területek). Ezek a régiók - a korábbi 1. célkitűzés alá tartozó egykori státuszuknál fogva - különleges pénzügyi juttatásban részesülnek. 3. Európai területi együttműködés célkitűzés: A célkitűzés a közös helyi és regionális kezdeményezések révén tovább erősíti a határokon átnyúló együttműködést. A célkitűzés a korábbi INTERREG közösségi kezdeményezésen alapul, s az ERFA finanszírozása alá került. További információt az alábbi oldalakon találhat:



http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=140 http://www.eu2004.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=15 2. Mezőgazdasági támogatások A mezőgazdaság, illetve vidékfejlesztés támogatása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásaiból valósul meg, egyrészt közvetett, másrészt a Közös Agrárpolitika által nyújtott közvetlen támogatásokon keresztül. A Közös Agrárpolitika által biztosított támogatások a következő fő csoportokba sorolhatók: közvetlen termelői támogatások; a piacok stabilizálását szolgáló intervenciós és exporttámogatások; beruházási támogatások; szerkezetváltást, környezetvédelmet, vidékfejlesztést szolgáló egyéb támogatások. a) Közvetlen támogatások A magyar gazdálkodók fokozatosan jogosultak a közvetlen EU-támogatásokra. Gabonafélék, olajnövények és fehérjenövények vonatkozásában ez a művelt terület alapján, húshasznú szarvasmarha és juh esetében állatlétszám alapján, tejhasznú szarvasmarhára pedig - 2005-től - a tejkvóta arányában jár. Az unió a csatlakozás évében, 2004-ben a közvetlen támogatási szint 25 százalékát fizette. A közösségi finanszírozás előbb évi öt, 2008-tól pedig évi tíz százalékpontos növekedéssel, 2013-ban éri el a száz százalékot. 2007-ben a támogatás az EU15-ök gazdáinak járó támogatás 40 százaléka. A támogatás mértékét FVM rendelet határozza meg. Az euró/forint átváltási árfolyamról az EU rendelkezik. Kiegészítő támogatás Lehetőség van azonban arra, hogy Magyarország a közvetlen támogatásokat saját költségvetésből kiegészítse további harminc százalékponttal. Így a támogatás már a tagság első évében 55 százalékról indult, és a hetedik évben elérheti a száz százalékot. A nemzeti kiegészítés céljára felhasználhatjuk a vidékfejlesztésre kapott EU-források egy részét is. Fontos tudni, hogy a területalapú támogatások hektáronkénti, euróban számított összege az EU-n belül nem egységes, mert függ az adott ország vagy régió terméshozamától. Például a magyar gazdák a magasabb terméshozam miatt kezdettől fogva több mint másfélszer annyi támogatást kaphatnak hektáronként, mint lengyel versenytársaik. Más összehasonlításban a közvetlen támogatások 55 százalékos kezdő szintje a spanyol gazdák által kapott összeg 90 százalékát tette, és a nemzeti kiegészítés lehetőségét kihasználva a harmadik évben, 2006-ban már meg is haladta azt.



2007-től az EU mezőgazdasági reformja következtében termeléshez kötött és termeléstől elválasztott támogatási formák lépnek be. A kiegészítő támogatásokban részesíthető növények körét és a támogatás igénybevételének feltételeit FVM-rendelet szabályozza. 2007-ben a következő növénykultúrák részesülhetnek kiegészítő támogatásban: Gabonafélék, olaj-magvak-, fehérje- és rostnövények (a „GOFR növények”), komló, továbbá a támogatott szárított takarmányok alapjául szolgáló növények, valamint egyes vetőmagvak Rizs Dohány (Virginia és Burley fajtacsoport), Héjas gyümölcsűek (dió, mogyoró, mandula) Egyes, energianyerés céljára termesztett növények 2007-től egységes támogatási rendszer A 2004-ben csatlakozott tagállamoknak, amelyek a közvetlen támogatások SAPS (egységes területalapú kifizetési rendszer) rendszerét alkalmazzák (Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia), eredetileg 2009-től kellene áttérniük a 2003-as reformcsomagban definiált egységes támogatási rendszer (Single Payment Scheme) végrehajtására, a dátum a Bizottság javaslata alápján azonban még változhat (jelenleg 2013). Magyarország a termeléstől független rendszerre való áttérést már 2007-ben megkezdi. Az új rendszer lényege, hogy a mennyiségi termelés helyett a minőségi állattartásra, vagy más, jövedelmezőbb tevékenységre való áttérésre ösztönöz. A termelőnek ezek esetében termelési kötelezettsége nincs, a támogatás alapjául a 2006. évi támogatott állatlétszám, illetve az esetleges korrekciók figyelembevételével az MVH által megállapított ún. történelmi” bázis szolgál. 2007-ben a termeléstől elválasztott támogatások az alábbiak: Hízottbika-tartás támogatása; Extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatása; Kedvezőtlen adottságú területeken történő anyajuhtartás támogatása; Anyatehéntartás támogatása (részben). A mezőgazdasági támogatások körébe tartoznak a termelési támogatások (keményítő felhasználás, rostgyártás, szárított takarmány), valamint a belpiaci intézkedések. Ez utóbbin belül az EU támogatja többek között a szőlő-bor, a tej, a zöldség-gyümölcs, valamint a méz termékpályákat és a mezőgazdasági termékek promócióját. A külpiaci intézkedések az EU vámterületéről harmadik országba irányuló, illetve harmadik országból az unió területére irányuló áruforgalmának exportengedélyezési és export-visszatérítési rendszer révén való szabályozását célozzák. b) Intervenció, exporttámogatás A magyar termelők, feldolgozók és forgalmazók a tagság első napjától teljes joggal részt vehetnek a közösségi intervenciós rendszerben, illetve pályázhatnak exporttámogatásokra.



A közösségi intervenciós felvásárlási árak, az egyes termékeknek a piacról történő átmeneti vagy végleges kivonásához kapcsolódó támogatások (pl. borfelesleg lepárlási támogatása, zöldséggyümölcs szektor kivonási és egyes feldolgozási támogatásai, sertéshús magántárolási támogatása), valamint az exporttámogatások teljes mértékben - száz százalékban vonatkoznak a magyar termelőkre, feldolgozókra és forgalmazókra is. Az intervenciós intézkedések - amelyek a gabona, a rizs, a cukor, az alkohol és bor, valamint a tej és a hús termékpályát érintik - célja a piaci zavarok megelőzése és elhárítása, a túltermelés okozta feleslegek közösségi piacról való hosszabb-rövidebb időre szóló kivonása intervenciós felvásárlással, valamint a magántárolás támogatásával. c) Vidékfejlesztés A vidékfejlesztési intézkedések - az EU-jogszabályok alapján - az agrárszerkezet átalakítására irányuló intézkedéseket is magukban foglalják. A vidékfejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatásokat az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból fizetik (EMVA). Az összevont támogatási alap elősegíti a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének növelését, a vidéki környezet és a termőföldek minőségének megőrzését, illetve a vidéki lakosság életminőségének javulását, a vidék gazdasági tevékenységének diverzifikálását. Ezek a 2007-2013 közti időszakra érvényes általános célok besorolhatók a Közös Agrárpolitika (KAP) második pillére, a vidékfejlesztés alá. A vidékfejlesztési politika 2007től tehát egységes programozási és finanszírozási keretbe illeszkedik, és ezáltal javulhat annak koherenciája és átláthatósága. A vidékfejlesztési támogatásoknál - ellentétben a közvetlen támogatásokkal - az EU-források mellett tagállami hozzájárulást (társfinanszírozást) és esetenként kötelező gazdálkodói önrészt Magyarországnak is biztosítania kell. Az EMVA-ból folyósított támogatások a Magyarország által készített Nemzeti Vidékfejlesztési Terv és az abban javasolt intézkedéscsomag alapján vehetők igénybe. E támogatások megoszlása a források szerint: 50-80% százalék EU-támogatás, 20-50% százalék hazai támogatás, amelyek aránya régiónként és intézkedéscsoportokként eltérő. A támogatható intézkedések köre egyrészt a kísérőintézkedésekből áll: agrárkörnyezetvédelem, mezőgazdasági területek erdősítése, kedvezőtlen adottságú területek támogatása és korai nyugdíjazás. Az új tagállamok számára további intézkedéseket is bevezetnek: árutermelő gazdaságoknak nyújtott támogatás, termelői-értékesítői szervezetek létrehozásának és működésük első öt évének támogatása, a környezet- és állatvédelmi, higiéniai, élelmiszer-biztonsági, valamint munkavédelmi előírásoknak való megfeleléshez szükséges beruházások támogatása, technológiai váltások támogatása, technikai segítségnyújtás. Támogatásokról a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési hivatal honlapján található bővebb információt 3. Közbeszerzések



A közbeszerzési szerződések odaítélésének eljárására közösségi és nemzetközi szabályok is vonatkoznak. Nemzetközi szinten 1996 óta a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 13 tagja - köztük az Európai Bizottság - által aláírt Kormányzati Beszerzési Megállapodás van érvényben. A Megállapodás a tisztességes nemzetközi verseny biztosítása érdekében diszkriminációmentes magatartásra és bizonyos eljárási szabályok betartására kötelezi a szereplőket, valamint előírja, hogy jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani azon vállalkozások számára, melyek úgy érzik, a közbeszerzési eljárás során jogaik sérültek. A közbeszerzésekkel kapcsolatos európai jogszabályok a 70-es években keletkeztek, és azóta folyamatosan formálódnak. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés kötelezi az ajánlatkérőket arra, hogy a gazdasági szereplőkkel szemben az egyenlő bánásmód alapelveinek megfelelően járjanak el, a pályáztatást az átláthatóság jegyében bonyolítsák, valódi versenyhelyzetet teremtve, tiszteletben tartva a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét, és az egész Unió területén biztosítva a kölcsönös elismerést. A szerződés-odaítélési eljárásokról szóló négy európai irányelv helyébe 2004. áprilisi hatállyal két új irányelv lépett (melyeket a tagállamok 2006. január 31-ig voltak kötelesek nemzeti jogrendszerükbe átültetni). Az egyik irányelv a munkavégzésre, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzéseket, a másik a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban zajló közbeszerzési eljárásokat szabályozza. A megreformált rendelkezések megújították és megszilárdították a közbeszerzések szabályozásának uniós rendszerét. Amennyiben egy közbeszerzés meghaladja a Közösség által előírt értékküszöböt, az irányelvek értelmében az ajánlati felhívásra és a szerződés odaítélésre az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel egységes szabályait kell alkalmazni. Az új rendelkezések nyomán továbbá egyszerűsödnek a közbeszerzési szerződések odaítélésének eljárásai. A hatóságok választhatják a nyílt vagy meghívásos eljárást - mely indulhat hirdetmény közzétételével vagy anélkül -, illetve indíthatnak tárgyalásos eljárást. Tárgyalásos eljárásra vagy versenypárbeszéd lefolytatására a közbeszerzési irányelvekben világosan meghatározott feltételek teljesülése esetén van lehetőségük. A hatóságok a szerződés odaítélésére vonatkozó döntésüket alapozhatják a legalacsonyabb ár kritériumára, vagy választhatják a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlatot is. Ez utóbbi esetben támaszkodhatnak az Európai Bíróság joggyakorlatában megállapított, a minőség, az ár, a szociális és környezetvédelmi megfontolások, az üzemeltetési költségek stb. alapján összeállított szempontokra. További információ: http://ec.europa.eu/youreurope/nav/hu/business/public-procurement/info/index_hu.html http://europa.eu/publicprocurement/index_en.htm http://ec.europa.eu/internal_market/ publicprocurement/index_en.htm



A közbeszerzési pályázatok típusai és a vonatkozó jogszabályok: Kormányzati Építési beruházási szerződések - 93/37/EGK sz. irányelv (97/52/EGK módosította) Ezen szerződések körében beruházások végrehajtása, illetőleg azok megtervezése és végrehajtása történik. A szerződés tárgyát képező munkák pontos meghatározása a pályázat kiírójának feladata. Az építési beruházás fogalma az irányelv szerint: valamely építési vagy építészeti tevékenység eredménye, mely önmagában alkalmas gazdasági és műszaki funkciók betöltésére. A kormányzati építési beruházási beszerzések értékhatára 5 278 000 euró. Az ezt meghaladó értékű beruházásokra kötelező a közösségi irányelvek alkalmazása. Árubeszerzési szerződések - 93/36/EGK sz. irányelv Az árubeszerzési szerződések alapján főszabály szerint termékek adásvétele történik, ugyanakkor e körbe tartoznak a lízing, a bérleti, valamint az adásvétel és a bérlet egyéb formáiban történő beszerzések is. A kormányzati árubeszerzésekre a közösségi értékhatár 200.000 euró. (Egyes GATT/WTO GPA Egyezmény rendelkezéseinek hatálya alá tartozó beszerzőkre ez az értékhatár 136.000 euró) Szolgáltatás-beszerzési szerződések - 92/50/EGK sz. irányelv E szerződések körébe az irányelv szerint azon vagyonjogi szerződések tartoznak, melyek valamely szolgáltatás nyújtására a beszerző és a szolgáltatás nyújtója között írásban jönnek létre. A szolgáltatás fogalmát az irányelv úgy határozza meg, hogy ilyen tevékenységnek számít mindaz, ami nem vonható az árubeszerzések, vagy az építési beruházások körébe, és nem közüzemek által köttetnek. A szolgáltatás-beszerzési szerződések értékhatára 211 000 euró. (Egyes GATT/WTO GPA Egyezmény rendelkezéseinek hatálya alá tartozó beszerzőkre ez az értékhatár 13.000 euró.) Közüzemi (93/38/EGK) Az ún. hagyományos közbeszerzési irányelvek tárgyi hatálya nem terjed ki az energetikai, a vízi, a tömegközlekedési és a távközlési szektorokban működő közüzemek és közszolgáltató intézmények beszerzéseire. A közüzemek beszerzési szabályairól egyetlen, a 93/38/EGK sz. irányelv rendelkezik. (Módosította a 98/4/EGK; Ez az irányelv a közszolgáltatók mindhárom beszerzési termékkörét (áru, építési beruházás, szolgáltatás) felölelő szabályozást tartalmazza. Az irányelv azon hálózatok működésére terjed ki, amelyek a köz számára az ivóvíz, az elektromos áram, a gáz, a hő előállításával, szállításával vagy elosztásával kapcsolatos szolgáltatásokat biztosítják, valamint a távközlési, a vasúti, a villamos-autóbuszhálózatokra. A közbeszerzési eljárások típusai: Nyílt eljárás során minden érdeklődő korlátozás nélkül jelentkezhet ajánlattételre. Meghívásos eljárás esetén a beszerző által ajánlattételre meghívottak nyújthatnak be pályázatot az ajánlati felhívásra. Tárgyalásos eljárásban a szerződő hatóság az általa kiválasztott szerződő felekkel konzultál, és a szerződés feltételeiről velük közvetlenül tárgyal.



Közösségi eljárásrendben irányadó közbeszerzési értékhatárok (a 2083/2005/EK bizottsági rendelettel módosított 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek és a 2005/C 325/09 számú bizottsági közlemény értelmében) Kormányzati beszerzők Építési beruházások Árubeszerzések Szolgáltatás-megrendelés 5 278 000 EUR 211 000 EUR 211 000 EUR 5 278 000 EUR137 000 egyes, a 93/36/EGK137 000 EUR 93/37/EGK 2 (1)irányelv I. sz. mellékletében szerinti szerződésekfelsorolt intézmények esetében vonatkozásában



Közüzemi beszerzők Árubeszerzés ésÉpítési beruházások szolgáltatás-megrendelés Távközlési ágazat 422 000 EUR 5 278 000 EUR Ivóvízzel, villamos422 000 EUR 5 278 000 EUR energiával kapcsolatos tevékenységet folytató ajánlatkérők, valamint a közlekedései ágazat esetében Gázzal, hőenergiával422 000 EUR 5 278 000 EUR kapcs. Tevékenységet folytatóka, kőolaj, gáz, szén, egyéb szilárd tüzelőanyag 4. Közösségi Programok A "Közösségi Programok" alatt az Európai Bizottság által elfogadott integrált intézkedések sorozatát értjük, amelyeknek célja a tagállamok közötti együttműködés erősítése különböző, a Közösségi politikákhoz kapcsolódó területeken, többéves időtartam alatt. A Közösségi Programok finanszírozása a Közösség általános költségvetéséből történik. A Közösségi Programok eredeti célja, hogy közelebb hozzák a tagállamok lakóihoz az Európai Uniót, megismertessék a polgárokkal a közösségi politikák célkitűzéseit, a támogatásiújraelosztási rendszer működését, a miérteket és a hogyanokat. Éppen ezért eredetileg a programokban csak tagállami szervezetek vehettek részt. Az uniós politikák szinte mindegyikéhez köthetünk Közösségi Programot. Közösségi szinten dől el, hogy mely területekhez kapcsolódóan, milyen programokat, mekkora költségvetéssel, milyen hosszú időszakra vezetnek be. Az Európai Tanács a program költségvetését minden esetben egy-egy ciklusra (4-5-6-7 évre) határozza meg. Ez a keretösszeg szabadon pályázható, nemzeti kvóták nincsenek meghatározva. A forrásokra bármely jogi személy (némely esetekben magánszemély is) beadhatja pályázatát. Mind a beadás, mind a bírálat, elszámolás, a teljes adminisztráció az Európai Unió (Európai Bizottság Főigazgatóságai) intézményrendszerén keresztül történik. A pályázás konzorciumokban történik, általában minimum 2-3 EU tagállambeli szervezet részvételével. A pályázatokat angol nyelven bírálják, de az EU bármely hivatalos nyelvén beadhatók. Ez azt jelenti, hogy 2004 májusától magyar nyelven is lehet pályázni. A Bizottság a saját költségén, saját fordítóival lefordíttatja anyagunkat angolra. Az adminisztráció, elszámolás, stb. azonban csak angol nyelven zajlik. A pályázók közvetlenül Brüsszellel állnak kapcsolatban, oda nyújtják be a pályázatukat, és onnan kapnak értesítést az eredményről. Ugyanakkor minden országban létrehoznak egy



programirodát (vagy a program területéhez kötődő Minisztériumon belül, vagy egy külön szervezeten belül), amelynek feladata az információnyújtás és -közvetítés. Egyes, az ifjúsággal és az oktatással kapcsolatos programok esetén vannak olyan pályázatok, amelyek kétlépcsősek. Ebben az esetben a nemzeti programirodába is be kell nyújtani a projekttervet, esetenként magyarul. A közösségi programok a következők: EU 7. Kutatás-fejlesztési Keretprogram - 2007-2013: 50,5 milliárd euró - Az EU 7 Keretprogram az eddigi legnagyobb költségvetésű Közösségi Program. Célja az Európai Kutatási Térség (ún. EKT) alapjainak letétele, strukturálása és megalkotása annak érdekében, hogy a kibővített Európai Unió 2010-re a világ legdinamikusabban fejlődő K+F térsége legyen. Információ magyarul a Tempus Közalapítvány honlapján. LIFE+: 2007-2013 - 2,14 milliárd euró - A LIFE+ elnevezésű közösségi programot az Európai Unió azzal a céllal hozta létre, hogy a tagországokban (illetve a későbbiek során a társult országokban) megvalósuló innovatív, demonstrációs jellegű környezet- és természetvédelmi projektekhez támogatást nyújtson. További információ: http://ec.europa.eu/environment/life/funding/lifeplus.htm Versenyképesség és Innováció Keretprogram: 2007-2013 - 3 621 300 000 euró - A Versenyképesség és Innováció Keretprogram (Competitiveness and Innovation Framework Programme - CIP) célja az európai vállalkozások versenyképességének előmozdítása. Fő célcsoportja a kis- és középvállalatok. - Támogatja az innovációs tevékenységet (öko-innováció is), pénzügyi forrásokhoz való könnyebb hozzáférést biztosít, és üzleti tanácsadást nyújt az egyes régiókban. Előmozdítja az információhoz és kommunikációs technikákhoz való jobb hozzáférést és azok felhasználását - segíti az információs társadalom kiépítését. - Ezen kívül elősegíti a megújuló energiaforrások fokozott felhasználását és a hatékony energiagazdálkodást. A keretprogram három részre tagolódik: IEE II. - Intelligens Energia az intelligens jövőért: 2007-2013 - 727 millió euró - Az Intelligens Energia Európáért Keretprogram az energetika témakörébe eső közép- és hosszú távú fejlesztéseket támogatja. - A program az Unió energia-függőségének enyhítésére és a fenntartható fejlődés megvalósítására való törekvésből ered, a meglévő energetikai rendszerek ésszerűbb, hatékonyabb felhasználására és a megújuló energiaforrások elterjesztésére törekszik. 2. EIP: Vállalkozási és innovációs Program: 2007-2013 - 2170 millió euró - Vállalatok, KKV-k, a vállalkozás, az innováció (ökoinnováció) és az ipari versenyképesség támogatása



3. ICT PSP: 2007-2013 - 728 millió euró - A program 2006 végén befejeződött eTen program folytatása - Egységes európai információs tér kialakítása - Az innováció ösztönzése az IKT szélesebb körű bevezetésén és az abba történő beruházáson keresztül - Egy integrált információs társadalom és a közérdekű szolgáltatások területén hatékonyabb és hatásosabb szolgáltatások kialakítása, életminőség javítása - További információ: www.nkth.gov.hu EContentplus- 2005-2008 - 149 millió euró - A program elsődleges célja, hogy a digitális tartalmak Európában könnyebben elérhetővé és egyszerűbben felhasználhatóvá váljanak, ezáltal előmozdítva a közhasznú tudás és információ megteremtését és akadálymentes áramlását. - Információ magyarul - 2005-től a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) lett az eContentplus program nemzeti kontakt pontja, azaz joga és kötelessége, hogy a hazai érintetteket folyamatosan tájékoztassa az eContent és a hozzá kapcsolódó programok fejleményeiről, ismertesse a pályázati kiírásokat, valamint segítse a konzorciumi tagkereséseket. - A Magyar Tartalomipari Szövetség elérhetőségei: http://www.matisz.hu Safer Internet Plus Program: 2005-2008 - 45 millió euró - A program fő célkitűzése, hogy biztonságosabbá tegye az Internet használatát és megakadályozza az olyan tartalmak terjesztését, amelyek illegálisak, illetve káros hatásúak lehetnek, főként a gyermekekre és kiskorúakra nézve. http://ec.europa.eu/information_society/activities/sip/programme/index_en.htm IDABC-(IDA III.): 2005-2009 - 148,7 millió euró - Az igazgatási szervek közötti adatáramlást (Interchange of data between Administrations (IDA) elősegítő program. - http://ec.europa.eu/idabc/en/document/5101/3 - Az IDABC (Interoperable Delivery of Pan-European eGovernment Services to Public Administrations, Businesses and Citizens; Interoperábilis páneurópai elektronikus kormányzati szolgáltatások közigazgatási rendszerek, gazdasági szervezetek és állampolgárok részére) az IDA Program harmadik fázisa.



- Célja tovább erősíteni a pán-európai eKormányzati szolgáltatásoknak az állampolgárok és üzleti vállalkozások felé fordulását, emellett azonban e fázisnak is részei maradnak a korábbi IDA Programok lényegét képező, hagyományosan a közigazgatási szervezetek közötti adatcserét megvalósító tevékenységek is. Ilyen módon a Program egyszerre lesz képes hozzájárulni egy megerősített Európai Uniós állampolgári tudat létrehozásához és azokhoz a már beindult folyamatokhoz is, amelyekre alapozva az európai közigazgatási szervezetek elindultak azon az úton, amelynek révén átláthatóbb, eredményesebb, számon kérhetőbb és az emberek igényeire jobban reagáló szervezetekké válhatnak. Kultúra program: 2007-2013 - 400 millió euró - A kultúrát támogató program. Http://www.kulturpont.hu/content.php? hle_id=9815&PHPSESSID=91ed9c02768ec4303aa477264b99c75d) Egész Életen Át Tartó Tanulás program - Az Európai Unió oktatást támogató Socrates és a szakképzést támogató Leonardo da Vinci programja 2007. január 1-jétől összevontan, megújult formában, az Egész Életen Át Tartó Tanulás programja keretében folytatódik. - A program négy „szektoriális” részből áll, amelyek az oktatás és képzés egy-egy területén nyújtanak pályázati lehetőségeket. A Comenius akció a közoktatást támogatja, egészen az érettségi szintjéig. Az Erasmus a felsőoktatás, a Leonardo a szakmai képzés minden más, a felsőoktatáson kívül eső szintjén és területén, míg a Grundtvig a szakmától független felnőttkori tanulás számára biztosít forrást. - Ezen kívül a programnak van egy „transzverzális” része is, amely négy kulcstevékenységből áll http://europa.eu/scadplus/leg/en/cha/c11082.htm További információ a Tempus Közalapítvány honlapján található: http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=571 Fiatalok lendületben (Youth in Action): 2007-2013 - 885 millió euró - Fiatalok lendületben elnevezésű program az Európai Bizottság korábbi Ifjúság 2000-2006 programját váltotta fel, amelynek elsődleges célja a nem formális nevelési programok támogatása fiatalok számára. - További információ: www.eurodesk.hu Media 2007: 2007-2013 - 755 millió euró - A Media program kettős célja: egyik az audiovizuális ipar fejlesztése, az audiovizuális termékek fejlesztésének, terjesztésének és promóciójának támogatása (filmszínházak és televízió műsorok). - További információ: http://ec.europa.eu/news/culture/070212_1_hu.htm Vám 2007: 2003-2007 - 133 millió euró Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 31


A VÁM 2007 azért jött létre, hogy előmozdítsa a kereskedelmet és fellépjen a vámcsalások ellen, ezáltal biztosítva a Közösség és a polgárok pénzügyi érdekeit. Információ: http://vam.gov.hu/viewBase.do?elementId=3823 Fiscalis: 2003-2007 - 56 millió euró - Indirekt adózással foglalkozó tisztviselők képzése. -További információ: http://europa.eu.int/comm/taxation_customs/taxation/tax_cooperation/fiscalis_programme /index_en.htm Marco Polo II.: 2007-2013 - 400 millió euró - A Marco Polo I. program a 2003-2006-s időszakra szól, célja pedig az, hogy a folyamatosan növekvő nemzetközi közúti teherforgalom minél nagyobb részét átterelje a vasútra, illetve a rövidtávú tengeri, valamint a belvízi folyami hajózásra. A program 2006-ban véget ért, folytatásának a Marco Polo II.-nek pedig már a kibővített unió igényeinek kell megfelelnie. További http://ec.europa.eu/transport/marcopolo/index_en.htm

információ:

Közegészségügyi Keretprogram: 2003-2008 - 312 millió euró - A program alapvető célja a különböző országok egészségügyi területén dolgozó szakértői, szervezetei, intézményei közötti kapcsolatok, és tapasztalatcsere bővítése, a minél több ország részvételével benyújtott projektek, illetve a tagállamokat lefedő, szakértői hálózatok tevékenységének támogatása. Daphne II - 2004-2008: 50 millió euró - Az erőszak és bűnözés elleni európai fellépést támogató program. - Leginkább a gyermekekkel-, fiatalokkal- és nőkkel szemben elkövetett erőszak elleni fellépést sürgeti. http://ec.europa.eu/justice_home/funding/2004_2007/daphne/funding_daphne_en.htm Daphne III. - 2007-2013 -125 millió euró - a gyermekekkel, a fiatalokkal és a nőkkel szembeni erőszak megelőzésére és leküzdésére, valamint a veszélyeztetett csoportok védelmére irányuló speciális programok Gender Equality: 2007-2013 - 657 millió euró - A nemek egyenlőségét megcélzó közösségi program célja a nemek egyenlőségének biztosítása a szociális, kulturális, politikai és társadalmi életben, az esély-egyenlőség megteremtése, az elért eredmények és kitűzött célok terjesztése, továbbá a meglévő nemi sztereotípiák leépítése. Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 32


Társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem programja - a társadalmi kizárás és szegénység megértésének javítása összehasonlító elemzések alapján, - társadalmi politikákkal kapcsolatos kölcsönös érdekegyeztetés, illetve a tanulás előmozdítása a nemzeti akciótervek tükrében - a résztvevők hatékony megszólítása a társadalmi kizárás ellen és az innovatív megközelítés támogatása, különösképpen a partnerkapcsolatokra és a dialógus kiépítésére az érintettekkel. További http://ec.europa.eu/employment_social/progress/no_discrim_en.htm

információ:

Testvérvárosi kapcsolatok - A testvérvárosi kapcsolatok ápolását és létrehozását segítő program. eEurope - Információs társadalom mindenkinek Pericles - Az euró hamisításának leküzdése, megelőzése ellen létrehozott nemzeti, európai és nemzetközi együttműködési program. Európai jogvédelmi együttműködés - A jogvédelem terén ösztönzött közösségi együttműködés célja jobb védelmet nyújtani az emberek és a tulajdonjogok biztosítására, főképp természeti katasztrófák vagy műszaki eredetű balesetek, katasztrófák esetén.



A legfontosabb nyomtatott pályázatokkal foglalkozó médiumok bemutatása A Pályázatfigyelő, az első hazai pályázatközlő kiadvány, a pályázati támogatások gyűjteménye, 1991 augusztusa óta folyamatosan megjelenő havilap. A Pályázatfigyelő Szerkesztőség célja, hogy a hazai, a határon túli és nemzetközi pályázati kiírásokat összegyűjtse, ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn a pályázatkiíró szervezetekkel. A Pályázatfigyelő 1998 decemberétől a világhálón is jelen van a www.pafi.hu címen. A Pályázatfigyelő e-mail Értesítő 2005 óta megrendelhető internetes pályázatközvetítő szolgáltatás, havonta átlagosan száz pályázatot juttat el a megrendelőkhöz. Pályázatfigyelő (i&i Kulturális Informatikai és Innovációs Kft.) Sansz (Sansz Alapítvány) Pénzforrás (Gazella Kiadó) Forrásexpress (Gazella Kiadó) Napilapok (országos és helyi) Hetilapok (gazdasági, társadalmi, kulturális stb.) Interneten hozzáférhető pályázati adatbázisok, kiírások NIOK Alapítvány: www.nonprofit.hu Pályázatfigyelő: www.pafi.hu Sansz: www.sansz.ngo.hu vagy www.sansz.org EU pályázatok: www.nfu.gov.hu, www.europaterv.hu, www.euoldal.hu http://www.nca.hu/ http://www.operativprogram.hu/ http://www.euvonal.hu http://www.palyazatihirek.eu Minisztériumok honlapjai



Egészségügyi Minisztérium (www.eum.hu) Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (www.fvm.hu) Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (www.gkm.gov.hu) Honvédelmi Minisztérium (www.honvedelem.hu) Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (www.im.gov.hu) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (www.kvvm.hu) Külügyminisztérium (www.kulugyminiszterium.hu) Oktatási és Kulturális Minisztérium (www.om.hu) Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (www.bm.hu) Pénzügyminisztérium (www.pm.gov.hu) Szociális és Munkaügyi Minisztérium (www.szmm.gov.hu és www.civil.info.hu)

Alapprogramok

Nemzeti Kulturális Alapprogram (www.nka.hu) •Nemzeti Civil Alapprogram (www.nca.hu) •Gyermek és Ifjúsági Alapprogram (www.mobilitas.hu/?hol=gyia&h_id=23) Közalapítványok •Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (www.ofa.hu) •Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány (www.vigado.hu/msza) •Tempus Közalapítvány (www.tka.hu) •Apáczai Közalapítvány (www.apalap.hu) •Illyés Közalapítvány (www.ika.hu) •Új Kézfogás Közalapítvány (www.ukka.hu) •Magyarországi Cigányokért Közalapítvány (www.macika.hu) •Wesselényi Közalapítvány (www.niszka.hu) Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány (www.ngyik.hu) •Közoktatási Modernizációs Közalapítvány (www.koma.hu) •Magyar Mozgókép Közalapítvány (www.mmka.hu) •Fogyatékosok Esélye Közalapítvány (www.fogyatekosok-eselye.hu) •Biztonságos Magyarországért Közalapítvány (www.b-m-k.hu) •Esélyt a Tanulásra Közalapítvány (www.prof.iif.hu/esely) Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 35


•Arany János Közalapítvány (www.ajk.mtaki.hu és www.palyazat.mtaki.hu) •Fogyatékos Gyermekekért Közalapítvány (www.fgyk.hu) •Apertus Közalapítvány (www.apertus.hu) Magánalapítványok •Soros Alapítvány (www.soros.hu) •Ökotárs Alapítvány (www.okotars.hu) •DemNet Alapítvány (www.demnet.org.hu) •Regonális Környezetvédelmi Központ (www.rec.hu) •Autonómia Alapítvány (www.autonomia.hu) •United Way Magyarország Alapítvány (www.unitedway.hu) •Partners Hungary Alapítvány (www.partnershungary.hu)



Pályáztatás folyamata, a pályázatírás alapjai Azaz mielőtt pályázatírásba fogunk, gondoljuk végig, mit, miért és hogyan csinálunk! Sokan először "pénzt akarnak csinálni", hogy dolgozhassanak. Ez fordítva van az önkéntes munka esetén - előbb le kell tenni valamit az asztalra, tervezni kell, és csak aztán lehet pénzt felhajtani rá! És ismétlem, hiteles szervezetekben a pénz a munkának eszköze, nem célja! A támogató és a pályázó viszonya Bizonyos kifogások a támogatásszerzés ellen azon a felfogáson alapulnak, hogy a szervezet csak attól a személytől vagy intézménytől függ, akinél a források csapja vagy a pénz van. Ebből könnyen vonják le a következtetést: más út nincs, mint elfogadni ezt a függő helyzetet és megpróbálni kinyitni a csapokat. Egy-két kivételtől eltekintve azonban hasznosan alkalmazható egy másik megközelítés is. E szerint a támogatónak rendelkezésére áll valamilyen forrás (pályázati program esetén pénz, természetbeni támogató esetében idő, asztal, számítógép vagy bármilyen más tárgy, illetve szolgáltatás). A pályázónak viszont vannak tagjai, munkatársai, önkéntesei, rendelkezésére áll ezek szaktudása, tapasztalata, helyszíni ismerete és ideje. Az egész támogatásszerző folyamat legelején két, egymástól független szereplő található. A támogató szervezetek nem egyszerűen kiszórják a pénzüket az ablakon - általában a feltételeket meghatározó Támogatási Szerződés szerint elvégzett munkát várnak. Fontos tehát leszögezni: a "kéregető-adakozó" szemlélet idejétmúlt - a támogatásért folyamodó szervezetek a támogató független partnerei a pályázat beadásától kezdve a munka befejeztéig!

Felmerül a kérdés: "Na, de miért is adna nekünk bárki pénzt arra, amit csinálunk?" Nos, például a következőkért: 1. Egyetért céljainkkal; 2. Neki nincs ideje az adott tevékenységre; 3. Lelkiismereti okokból; 4. Így mossa a szennyest; 5. Jól jön neki, ha a támogatók között szerepelhet; 6. Levonhatja az adójából;



7. Olyan pénzalapot kezel, amit azért kapott, hogy azt szétossza az adott cél érdekében tevékenykedő szervezetek között; 8.Sok pénze van; stb. Még számos indokot lehetne találni, de a fenti lista így is jól mutatja, hogy számos olyan terület van, ahol megközelíthetjük, "megkörnyékezhetjük" leendő támogatóinkat. Ebből a szempontból a támogatásszerzés nem más, mint ötletünk, tevékenységünk "eladása" a támogató(k)nak. A forráskeresés időszakában tehát úgy kell kezelnünk a leendő támogatókat, mint partnereinket egy adott cél érdekében. A sikeres támogatásszerzés lépései A támogatások megszerzésére irányuló erőfeszítések előtt érdemes kicsit elmorfondírozni, az alábbiak alapján végig gondolni az egész folyamatot: Miről is szól ez az egész támogatásszerzés? Mikor érdemes támogatás után járkálni? Mik azok az alapok, amivel a szervezeteknek rendelkeznie kell, ha támogatást akar szerezni? A folyamat mely részére lehetünk befolyással? Hol és hogyan lelünk támogatókra? Hogyan vegyük fel a kapcsolatot a lehetséges támogatókkal, ha megtaláltuk őket? Kinek a feladata legyen a pályázati anyag elkészítése? Ha elkészült az anyag, mit kell tennünk, hogy az a támogató asztalán a kupac tetejére kerüljön? Mit tegyünk, ha visszautasítottak minket? Mit tegyünk, ha megkaptuk a támogatást? A legelső lépés egyszerűen a mit?, miért?, miért pont mi?, hogyan?, mikor?, mennyiért?, főbb kérdések megválaszolása. A lényeg az, hogy viszonylag rövid, legfeljebb egy oldalas ütőképes leírását készítsük el annak a tevékenységnek, programnak, amire majd a támogatást kérjük. Gyűjtsünk háttéranyagokat; véleményeket stb.

adatokat,

irodalmat,

képeket,

tanulmányokat,

szakmai

Ezeknek először csak a közérthetőbb részét mutassuk meg leendő támogatónknak. Elég annyi, amiből látja, hogy értünk a problémához, átlátjuk annak megoldási lehetőségeit. Ne essünk át a ló túloldalára; ne érezze úgy beszélgető társunk, hogy "mi vagyunk az okosok", ő meg majd csak a támogatást adja hozzá! Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 38


Fegyverkezzünk fel támogatólevelekkel, szervezetünkről vagy eddigi tevékenységünkről szóló újságcikkekkel, korábbi programjaink külső értékelésével. A támogatónak látnia kell, hogy "érdemes" és "biztonságos" minket támogatni. A legtöbb támogató szeret előzetesen meggyőződni a támogatandó szervezet pénzügyi és munkavégzési megbízhatóságáról. Ez érthető, hiszen a támogató szempontjából a támogatás bizonyos értelemben befektetést jelent. Mindenki szereti befektetésének megtérülését látni... (Ez persze nem jelenti azt, hogy egy kísérleti program kudarca rontja helyzetünket - főleg, ha elvégeztük annak pontos értékelését, amelyből látható, hogy nem feltétlenül rajtunk bukott el a program.) A lehetséges támogatók felkutatása Ha megválaszoltuk az alapkérdéseket és "felfegyverkeztünk", jöhet a lehetséges támogatók felkutatása. Kezdhetjük ezzel a lépéssel is, csak sokkal munkaigényesebb. Ha viszont az első három lépéssel elkészültünk, akkor már csak a megfelelő "szósszal kell leöntenünk" pályázatunkat az egyes támogatók ízlésének megfelelően: formátumát, hangsúlyait, felépítését stb. kell megváltoztatnunk. A sikeres támogatásszerzőknek állandóan a keze ügyében vannak azok az alapanyagok, amelyek segítségével könnyen össze tudnak állítani különféle igényeket kielégítő pályázatokat. A szervezet készen áll a támogatásszerzési folyamatra, ha: Kidolgozott programja és munkaterve van. Van éves költségvetése, vagy ha ez nincsen, akkor is be tudja bizonyítani a támogatónak, hogy a szervezet léte nem csak ettől az egy támogatástól függ. Felelősséget tud vállalni a pénz elköltésének módjáért és a tervezett eredmények eléréséért. Kéznél van az alapító okmány egy példánya. Van valamilyen információs anyaga, amely tartalmazza történetét, célját (céljait), főbb tevékenységeit, szervezeti felépítését és eddigi sikereit. Birtokában vannak a tevékenységéről szóló újságcikkek és más híradások. Rendelkezik támogatólevelekkel. Tisztában van azzal, mit és hogyan tud nyújtani a támogatásért cserébe a támogatóknak. Ezek a feltételek némileg földről elrugaszkodottnak tűnhetnek sok szervezet számára. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy azok, akik sikerrel végzik forrásfelkutató és támogatásszerző munkájukat, minden fentebb említett feltételnek megfelelnek.



Ez természetesen nem jelenti azt, hogy aki nem rendelkezik a fentiekkel, az ne is kezdjen bele a támogatások hajkurászásába. Csupán számolnia kell azzal, hogy erőfeszítéseit kevesebb siker koronázza majd... A PÁLYÁZATÍRÁS ELŐTT MÉG A PÁLYÁZAT BEADÁSA ELŐTT TÁJÉKOZÓDNI KELL: A pályázati kiírás részletes feltételeiről (kik pályázhatnak, mire, mikor, milyen határidővel, mekkora összeggel stb.) a pályázatot kiíró alapítvány, intézmény stb. céljairól, a pályázatot kiíró "speciális igényeiről", a döntési mechanizmusról! MINDEZEK ÉS A PÁLYÁZATOT KIÍRÓK ÁLTAL (SZERENCSÉSEBB ESETBEN) KIADOTT RÉSZLETES KIÍRÁSBAN SZEREPLŐ SZEMPONTOK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL LEHETŐLEG NE KÖVESSÜK EL A KÖVETKEZŐ, GYAKORI HIBÁKAT: a formai követelmények figyelmen kívül hagyása, a beadott pályázat nem illik a pályázatot kiíró intézmény tevékenységi körébe, a pályázat szétfolyik vagy túl rövid vagy kusza, a pályázatban a pályázó mellébeszél, eltitkol valamit, a tevékenység céljának leírásában általánosságok vannak, konkrétumok nélkül, a pályázó túl sokat markol, a pályázat kivitelezhetetlennek látszik, a költségvetés nem reális, a pályázatban a pályázó kirekesztő/kioktató hangnemben ír, a pályázó annak ellenére, hogy tudna, mégsem működik együtt másokkal! A pályázat részei A következő pár oldalon a pályázatírás elméleti alapjait vesszük sorra egy kicsit bővebben, jó néhány gyakorlati tanáccsal és ötlettel fűszerezve. Mindjárt az első: Mindig próbáljuk a bíráló helyébe képzelni magunkat! Valahogy így kell egy bírálót elképzelnünk, pár nappal a döntéshozó ülés előtt. Azaz úgy írjuk a pályázatunkat, mintha egy túlterhelt, morcos, fáradt embernek kellene röviden,



egyszerűen és érthetően "eladnunk" a programunkat, úgy hogy az emlékezetes és megkapó legyen! (Az esetek nagy részében ez így is van!) Hogyan tegyük hát ilyenné a pályázatunkat? Erre következik most néhány jótanács. A pályázat részein nem a megírás sorrendjében megyünk végig, abban a sorrendben megyünk végig, amilyenben egy valódi pályázat lapjai vannak egymás után, ahogy a bíráló kihúzza azokat a borítékból. A pályázat részei: I. Kísérőlevél II. A pályázat címlapja és rövid összefoglalása III. A pályázat leíró részei III/1. A pályázat bemutatása III/2. A szükséglet, illetve megoldandó probléma ismertetése III/3. A program céljai III/4. Módszerek III/5. Értékelés III/6. Jövőbeni folytatás lehetőségei és kiegészítő források IV. Költségvetés +Mellékletek

I. Kísérőlevél A kísérőlevél nem elengedhetetlen része egy pályázatnak. Ennek ellenére általánosan bevett szokás rövid kísérőlevelet csatolni a támogató szervezeteknek küldött folyamodványokhoz, ezért erre is kitérünk röviden: A kísérőlevél céljai: 1.A támogató udvarias megszólítása, 2.a pályázó személynek a pályázó szervezet általi felhatalmazása, megbízása, és ennek a támogató felé történő jelzése (mandátum), 3.rövid utalás a pályázat tartalmára, (NEM leírás, összefoglalás, mivel a kísérőlevelet általában nem kezelik együtt a pályázattal!) Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 41


4.a pályázattal kapcsolatos elkötelezettségünk jelzése. FONTOS! A pályázatnak kell magáért beszélnie, nem a kísérőlevélnek kell eladnia azt! Ne legyen tolakodó, nyomást gyakorló, fenyegető, ne próbálja megmagyarázni, hogy miért "kell" a támogató szervezetnek pénzt adnia nekünk! Ne legyen megalázkodó, tekintse a címzettet jövőbeni partnerének, ne leendő "urának és parancsolójának"! Lehetőleg megnevezett személynek íródjon, ne "tisztelt cím"-nek vagy "akire tartozik"-nak! A kísérőlevelet a pályázó szervezet képviselője, esetleg a szervezet vezetője is kézzel írja alá! Egy jó kísérőlevél lehet olyan egyszerű, mint a következő példa mutatja: 1971 Augusztus 9. Garas Dezső Hét Krajcár Alapítvány Butarest, XII. ker. Fillér u. . Tisztelt Garas Úr! Múlt heti megbeszélésünk szerint ezúton továbbítom a Fityfiritty Klub pályázatát. A pályázat révén egyesületünk 150000 forint támogatást kíván elnyerni az ebihalak békává válását bemutató vándorkiállításunk országszerte történő bemutatásához. Klubunk, illetve anyaszervezetünk, a Magyar Futtyfurutty Szövetség nevében bízunk benne, hogy Alapítványuk támogatásra érdemesnek találja hiánypótló kezdeményezésünket, amelyet az 1914 június 28-i közgyűlésünk a második félévi programjaink közé egyhangúlag betervezett, és programvezetőként Rontó Pált jelölte meg. Üdvözlettel: Kont Árpád Fityisz Balambér A Magyar Futtyfurutty A Fityfiritty Klub Szövetség elnöke vezetője II.

A

pályázat

címlapja

és

rövid

összefoglalása



A pályázat első része a címlapja, amely a pályázó adatait és az egész pályázat tartalmát hivatott egyetlen összesűrített oldalon összefoglalni. Nem keverendő össze a kísérőlevéllel, a pályázat maga valójában ezzel kezdődik - ez tekinthető valójában az egész pályázat csontvázának... (Noha ez az egész alapja, érdemes legutoljára összeállítani a kész pályázat alapján.) A címlap részei: 1.A pályázó szervezet neve 2.A pályázat címe Legyen egyértelmű, figyelemfelkeltő, rövid és emlékezetes! 1.A pályázó legfontosabb adatai - a szervezet neve, címe, telefonszáma, bankszámlaszáma. Fontos a pomtos azonosítás, különösen, ha esernyőszervezet csoportjáról van szó. Több szervezet együttműködése esetén a fő megvalósító és a felelősségvállaló (pályázó) szervezet adatai is szerepeljenek! 2.A pályázó csoport képviselőjének adatai - név, elérhetőség Nem feltétlenül a csoport vezetője! Az a személy kerüljön megnevezésre, aki a támogatókkal tartja majd a kapcsolatot, további adatokkal tud szolgálni a pályázatot illetően és felelős azért. 3.A benyújtás dátuma Főleg határidős pályázatoknál jó, ha a címlapon szerepel ez az adat. Néha hosszabb idő is eltelik a pályázat benyújtása és az elbírálás között, ezért is fontos tudni, mikor került beadásra. 4.A pályázott tevékenység időtartama Kezdetének és végének napra pontos dátuma. Amennyiben a tevékenység szakaszokra oszlik, azok dátumai is legyenek benne. 5.A támogatótól kért pénzösszeg Megfelelő pénznemet válasszunk. Nem kötelező, de jó, ha itt feltüntetjük, hogy mennyi a tevékenység megvalósításához szükséges teljes pénzösszeg (a költségvetési oldal főszáma), és ebből mennyi a rendelkezésre álló pénzösszeg - saját forrás, egyéb támogatóktól származó juttatás - a kettő különbsége értelemszerűen a támogatótól kért összeg kell hogy legyen. 6.A pályázat összefoglalása, azon belül: - ki? mit? hol? miért? mikor? hogyan? - a pályázó bemutatása, utalás korábbi tevékenységeire



és hitelességére - a probléma felvetése, a megoldásra tett javaslat (hosszú táv) - a konkrét tevékenység, alkalmazandó módszerek leírása (rövid táv). A tevékenység tömör összefoglalása nagyon fontos - nem szép dolog, de gyakran csak ennek az elolvasására jut a bírálók idejéből - azaz ezen állhat vagy bukhat egy pályázat sorsa!!! A tapasztalatok szerint a kész pályázat alapján, csoportos ötletbörze segítségével lehet legjobban megfogalmazni ezt a pár mondatot. 7.(Esetleg egy felvezető idézet is jól jöhet - ha van egy hangzatos, rövid figyelemfelkeltő idézet, mondat, amely megragadhatja a bírálók figyelmét, érdemes a címlapra tenni!) 8.(Jó, ha a FONTOS!!!

címlap

is

alá

van

írva

és

le

van

pecsételve)

A pályázat általában az összefoglaló címlap alapján kerül a többi kozé besorolásra, adminisztrálásra - megengedhetetlen, hogy ebben bármi hiba vagy hiányosság legyen! A bírálók - akik a több száz pályázatot olvassák - minden valószínűség szerint ezt a lapot olvassák el először alapinformációkért. A kísérőlevélen általában csak átfutnak, az összefoglalás az első dolog, amit részletesen áttanulmányoznak. Itt kell megragadni a támogató fogyelmét! Amennyiben a támogató által kiadott űrlapról van szó, azt töltsük ki, ne változtassunk a formátumán! Az összefoglalás adja a pályázat keretét, ezért érdemes minél hatékonyabban összeállítani azt. Legjobb ezt utoljára hagyni, a kész pályázat alapján megszövegezni! Egy minden lényeges információt tartalmazó, világos és rövid összefoglaló megírása mindenképp hasznos - levelekben, sajtóban, fórumokon jól tudjuk majd használni a frappánsan összeszedett bemutatkozásunkat! PÉLDA: TANULNI!!! TANULNI?! TÁN ÜLNI?!?! (VI. Lenin pápa) A pályázó csoport neve: FITYFIRITTY KLUB (A Magyar Futtyfurutty Egyesület (MaFE) butapesti tagszervezete) A csoport (nem önálló szervezet esetén a felelősségvállaló csoport) bejegyzési száma: Magyar Futtyfurutty Egyesület - Megyei Bíróság, Miskárolc. - bejegyzési száma: 1234 (A Fityfiritty Klub önálló jogi személyiséggel nem rendelkező önálló tagszervezet.) Levelezési címe: Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 44


Fityfiritty Klub - Butapest, Buksza utca 13. 1O2 Telefon: (+1) 231 O11 Fax: (+1) 231 O13 Drótposta (e-mail): [email protected] A pályázatért felelős személy neve: RONTÓ PÁL Elérhetősége: (az egyesületen kívül) Butapest, Tárca tér 4. III/#. tel.:(+1) 543 O32 A csoport bankszámlaszáma: (2*8 vagy 3*8 szám, kötőjelekkel elválasztva) 12345678-12345678-12345678 A bank neve: BUTAPEST BANK A bankszámla-tulajdonos szervezet nev: Magyar Futtyfurutty Egyesület (MaFE) - átutalás esetén kérjük a Fityfiritty Klubot jogosult felhasználóként megjelölni! A pályázat típusa: Helyi tevékenység, működés, egyéb A pályázatban foglalt tevékenység időtartama: Kezdete: 19O Január 5. Vége: 19O Június 1. A tevékenység összefoglalása: (Ide jön a tevékenység leírása 5-6 mondatban) (A "lásd a 3. oldalon" típusú summázat nem jó, mindenképpen muszáj három sorba beszorítani valamit!) 12. A kért forint összeg: 120 000 forint A teljes költségvetés: 210 000 Ft. Saját forrás: 90 000 Ft. Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 45


ELLENŐRZŐ LISTA A CÍMLAPHOZ A pályázat elején található Pontosan azonosítja a pályázó csoportot Nincs benne adathiba A pályázat összefoglalása: Legalább egy mondat jelzi a csoport hitelességét, elszámoltathatóságát Legalább egy mondat jelzi a problémát, illetve szükségletet Legalább egy mondat jelzi a célokat Legalább egy mondat jelzi a felhasznált módszereket Egyértelműen meghatározza a kért összeget, a teljes költségvetést és a rendelkezésre álló forrásokat Rövid, lényegre törő, tömör Érdekes és világos III. A pályázat leíró részei III/1. A pályázó bemutatása Bármilyen kapcsolatfelvétel esetén az első dolog a bemutatkozás. A leíró részt is ezzel kezdjük: a csoport bemutatása az eszköz, amely megismerteti a támogató szervezetet a pályázó tevékenységeivel, képességeivel, megalapozza a hitelét.

(Nem szabad elhanyagolni abban az esetben sem, ha egy szervezet már sokadszorra pályázik ugyanahhoz a támogató szervezethez: minden pályázatot külön-külön regisztrálnak, külön azonosítási számot kap, azaz minden pályázat egy "kis külön világ". Nem lehet tehát elintézni a dolgot annyival, hogy "már úgyis ismernek minket" - régi és régen látott ismerőseink memóriáját is fel kell frissíteni néha.) A bemutatás részei: (nem kötelező mindent belevenni, de ha lehet, érdemes!) szervezet teljes neve (Már egy jól megválasztott név is keltheti az eredetiség és hitelesség képzetét. Általában persze már megvan a pályázó neve - ilyenkor érdemes szépen kivitelezett, de nem túl csicsás fejléces papírt használni.) a szervezet céljainak, filozófiájának bemutatása Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 46


a szervezet eddigi munkájának legjelentősebb eseményei alap- és az azon belül a jelenleg futó - tevékenységek a szervezet felépítése, tagjainak, aktivistáinak száma, emberi erőforrásai más szervezetekkel való együttműködés anyagi erőforrások és azok származási helye, ha lehet referenciaanyagokkal az egyéb támogatóktól a szervezet eddigi munkájának külső vagy belső értékelése támogatólevelekből kiemelt idézetek kiadványok megemlítése és

bármi

más,

ami

a

teljes

és

frappáns

bemutatkozást

elősegíti!

Az információk az összegyűjtés csoportban végezhető el a legjobban. Egyszerűen meg kell kérni a társaságot, a szervezetet ismerőket, hogy írják össze gondolataikat. A különbözően megfogalmazott álláspontokból már könnyebben összeállítható egy jó bemutatkozás. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: a bemutatkozás formailag legyen összeszedett, tömör. Gondolatainkat rendezzük logikai sorrendbe, az egyes bekezdések következzenek egymásból.

FONTOS!!! Ne vigyük az olvasót szervezeti felépítéseket, belső mechanizmusokat taglaló "erdőbe". Ne részletezzük túláradóan a filozófiánkat, ne "lihegjük túl" szervezetünk küldetésének fontosságát. A sok elméleti megközelítés, "beszéd" eltakarhatja a "tetteket", a cselekvőképességet is. Ne listázzuk ki az összes eddig begyűjtött pénzforrást, csak említés szintjén és általánosságban a legfontosabbakat - különben a támogató még azt hiszi, hogy a pénz előteremtése még a tényleges munkánál is fontosabb szervezetünk számára. Ne felejtsünk el azért konkrét adatokat közölni, de ne keverjük össze a bemutatkozást az egyszerű adatszolgáltatással. ELLENŐRZŐ LISTA PÁLYÁZÓ BEMUTATÁSÁHOZ Pontosan azonosítja a pályázatért felelős csoportot Pontosan azonosítja a pályázatot kivitelező csoportot Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 47


Leírja a csoport rövid és hosszú távú céljait általánosságban, még nem a pályázatra vonatkozóan! Ismerteti a pályázó egyéb eddigi és tervezett programjait Tartalmazza a pályázó hitelére vonatkozó adatokat és alá is támasztja azokat Bemutatja a pályázó tapasztalatát a pályázott tevékenységi területen A probléma/szükséglet leírás egyenesen kapcsolódhat hozzá Érdekes Szakzsargont nem tartalmaz Rövid, tömör III/2. A szükséglet, illetve megoldandó probléma ismertetése Ez az egész pályázati terv legkritikusabb pontja - ez mutatja be a pályázat mögött meghúzódó okokat. Amennyiben szükséglet-kielégítés jellegű a pályázat, akkor ez a rész a célcsoport azon általános körülményeire, hiányaira koncentrál, amelyeket meg kívánunk változtatni. Ha pedig probléma-megoldás szerepel majd a pályázatban, akkor konkrét helyzetet ismertetünk. Ez a két kategória sem választható el élesen egymástól, hiszen bizonyos elemei mindenképp azonosak: FONTOS!!!

A bemutatott probléma/szükséglet hátterébe nyilvánvaló módon bele kell illeszkednie a pályázó szervezet céljainak, terveinek - különben hiteltelen pénzhajhászásnak tűnik a pályázat! Ennek a résznek kell tartalmaznia azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyek a pályázó érintettségét, tapasztaltságát mutatják a kérdéses területen. Ez a rész adja a keretet, a "dimenziókat" a pályázathoz - meg kell jelenjen benne a megfontolás, hogy reálisan mit tud a szervezet tenni az ügy érdekében általában és a pályázaton nyert támogatás segítségével. A szükséglet/probléma kell, hogy előtérben legyen, semmiképp sem a pályázó saját igényei!

A leírásnak tényeken kell alapulnia! Ha vannak olyan dokumentációk, statisztikák a problémával kapcsolatosan, amelyek nem a pályázó vagy az érintettek által kerültek összeállításra, azok Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 48


komolyan

tudják

segíteni

a

szükséglet

alátámasztását!

Ahhoz, hogy a pályázatunk a lehető legmeggyőzőbb és minél érdekesebb legyen, mindig érdemes a támogatók helyébe képzelve magunkat, az "ő" kérdéseikre válaszolva árnyalnunk a megfogalmazásokat:

Kinek/minek az érdekében kezdeményezi a pályázó a tevékenységet? Mi a probléma vagy szükséglet, amelyet a pályázó megcéloz? Valósak és reálisak a tervek? Elérhető tényleges változás a program segítségével? Milyen irányba mutat a problémaleírás? Levezethető belőle logikusan a tervezett program? A célcsoport szükséglete van előtérben, nem a pályázóé? - Érdemes a célzottaktól is véleményt és támogató/együttműködő nyilatkozatot kérni a pályázattal kapcsolatosan!

ELLENŐRZŐ LISTA A SZÜKSÉGLET, ILLETVE A PROBLÉMA ISMERTETÉSÉHEZ Kapcsolódik a csoport bemutatásához, céljaihoz Valós helyzetet ír le, nem feltételezésekre alapszik Statisztikailag alátámasztható tényeket tartalmaz Hatóságilag alátámasztható tényeket tartalmaz A célcsoport bevonásával, megkérdezésével került megfogalmazásra, kidolgozásra Létező és nem a pályázó által generált probléma, azaz nem a felkínált módszer, tevékenység hiány, "maga a probléma" Nem használ szakzsargont, érdekes, rövid és tömör III/3. A program céljai A célok leírása a pályázat végén "kjövő" eredményt írja le, nem az oda vezető utat részletezi! A cél meghatározása még nem a módszerek bemutatása, ne keverjük össze! MÓDSZER: Ha az állítások ezeket a folyamatra utaló szavakat használják, akkor ez módszer, eszköz és nem a cél: Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 49


...biztosítjuk... ...megalakítjuk... ...létrehozzuk... ...működtetjük... CÉL: A program célmeghatározásánál ilyen jellegű. eredményre utaló szavakat használunk: ...növelni... ...megszűntetni... ...csökkenteni... ...elterjeszteni... Természetesen nem kell, nem is lehet éles határvonalat húzni a két rész között - gyakorta a célt rögtön össze is kötik az érvelésben. Ez kisebb célok, kis összegre szóló "egynevezős" pályázatok esetén mindenképp jól működik. Azért tárgyalom külön fejezetben mégis őket, mert ha hosszabb távú, nagyobb léptékű programról van szó, akkor érdemesebb előbb a célt tisztázni, hiszen egy "nagy cél" mellé nem könnyű a sok különböző eszközt változatos formában mellérendelni. Példa: Az ötnapos munkatalálkozó eredményét mutatja az a teszt, amit a 20-25 résztvevő az elméleti képzés elején és végén is kitölt majd. Legalább 25%-os javulást várunk a következő területeken: (1) statisztika-elméleti ismeretek, (2) objektív célmeghatározási módszerek és (3) nevelési programok értékelési metódusai. Figyeljünk fel arra, hogy ez a rövid, "csupasz" célleírás nem tartalmazza azt, hogy a résztvevők mire fogják használni a tanultakat! Itt még csak azt, hogy a pályázó mit fog közölni a résztvevőkkel. Ez ugyanis már egy másik, távlatibb cél, amit egybe lehet vonni az alapcéllal - érdemes is. A cél leírásánál érdemes ismét a pályázat kiírójának képzelni magunkat, és feltenni magunknak legalább a legfontosabb kérdést: hogyan lehet mérni a program eredményét?! ELLENŐRZŐ LISTA CÉL ISMERTETÉSÉHEZ Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 50


Leírja a problémához kapcsolódó várt végeredményeket Nem a módszereket írja még le ! Leírja a célcsoportot , hogy milyen végeredményt vár a pályázó velük kapcsolatosan Meghatározza a célok várt megvalósulásának idejét Meghatározza a célokat számok tekintetében, ha lehetséges III/4. Módszerek Amikor a szükségleteket, illetve a megoldandó problémákat feltüntettük, leírtuk az ezekkel kapcsolatos célokat, a következő lépés azoknak a módszereknek a részletezése, amelyeket fel kívánunk használni a megoldás során. A "módszer"-résznek két alapkövetelménye van - érthetőség és igazolhatóság. Rövidebben: miért gondoljuk azt, hogy így működni fog a dolog? Mire érdemes odafigyelni? A módszerek leírásának hosszúsága: a pályázatírók nem egyszer hosszasan részletezik a "forradalmi" megközelítéseket, miközben kimarad a megfelelő probléma- és célleírás. Pedig ha ez megvan, a módszer-rész különösebb magyarázkodás nélkül lehet akár ilyen rövid is: PÉLDA: A tevékenység keretében három, különböző felépítésű, színjátszáson és helyzetgyakorlatokon alapuló képzési programot juttatunk el legalább 50 iskolába, illetve kulturális központba és közösségi helyre. Előadásokat tartunk és megfelelő segédanyagokat bocsátunk a résztvevők rendelkezésére. A célcsoport az ifjúság - hozzávetőlegesen 20.000 emberre számítunk. Persze ez már túl tömör, de még így, szövegkörnyezetéből kiragadva is érthető módszerleírást ad. Ha a programismertetést kiegészítjük egy kis elméleti háttérrel, hogy mondjuk miért jó a színház-módszer, mi az elvi háttér mögötte, minden teljesen tisztává válik az olvasók/bírálók számára. Fontos, hogy semmiképp ne legyen egyik rész sem hosszabb, mint amit a pályázati kiírás megszab - és lehetőleg legyen apró, emészthető darabokra bontva. (lásd a sikeres pályázatírás tíz pontját!) Egy-egy hosszabb részt mindenképp bontsunk fejezetekre, minél több gondolatjeles, felsorolásszerű mondatot használjunk. ELLENŐRZŐ LISTA A MÓDSZEREK BEMUTATÁSÁHOZ Szervesen kapcsolódik a problémához és a csoport céljaihoz Világosan összefoglalja a tervezett tevékenységeket



Leírja, hogy miért pont az adott módszert választotta a csoport Leírja a tevékenységek egymás utáni sorrendjét és kapcsolódását Leírja a megvalósítók szakmai feladatait Részletesen bemutatja a célok megvalósításához szükséges tevékenységek idő, tér és befektetésbeli vonzatait. PÉLDA: A módszerek és a tevékenység lefolyásának ábrázolására gyakorta szoktak időtáblázatot összeállítani a pályázatírók. Ez az időtáblázat persze már a tervezési szakaszban is remekül használható - egy ilyen terv nélkül bizonyos lépések akár ki is maradhatnak, ezért mindenképp ajánlott a használata! III/5. Értékelés Gondolom jó páran már ugranátok a költségvetéshez, hiszen úgy tűnhet, már minden leírás benne van a pályázatban, ami benne lehet. Nos, azért még fér bele: ha előre gondolkodik a pályázatért felelős személy, tudhatja, hogy a pályázattal majd el is kell számolnia a támogató szervezet felé. Sokkal jobb, ha már a pályázatban értékeljük a várható eredményeket, már csak azért is, mert így mi "adjuk" az értékelési módszert is, és nem a támogató!

Érdemes tehát már előre értékelni a programot, így aztán csak össze kell majd hasonlítani a tényleges, programvégi értékelést az előzetessel, illetve még van lehetőségünk arra, hogy alakítsunk a programon és pályázaton. Ha a program célját pontosan meghatároztuk, a siker objektíven mérhető, az értékelő kérdések pedig "adják magukat". PÉLDA : Ha például egy munkanélkülieket képző és munkába állító oktatóprogramról van szó, jogosan kérdezhetjük meg magunktól : A résztvevők hány százaléka végezte el a tanfolyamot? Milyen tanulmányi eredménnyel? Hányan álltak ezt követően munkába? De vannak általános kérdések is, melyek minden értékeléshez jók: Összehasonlítva hasonló munkát végzőkkel milyenek az eredményeink? A program, mely részei mondhatók a legsikeresebbnek? Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 52


Vigyázat: Az előzetes értékelésbe még nem vehetjük bele az olyan szempontokat, mint a költséghatékonyság vagy a résztvevők száma, hiszen azt még csak tervezzük! Még egy figyelmeztetés! Néhány pályázó, ha fel is ajánl valamilyen értékelési módot, elköveti néha a következő hibákat: Nem tartja szükségesnek az értékelést - ("Kiállításunk magáért beszél, látható lesz, hogy jó helyre költöttük el a pénzt!") Valamilyen túl tudományos, költséges és szükségtelen módot javasol. - ("A program folyamatos értékelését egy 11 szakértőből álló szakmai zsűri hetenkénti értekezlete biztosítja a tevékenység egésze alatt.") Valamiféle szakértő veszi át az egész dolgot ("Dr. Nagyon Tudor, a hablatyszki egyetem professzora fogja a program értékelő tanulmányát megírni") Valamiféle komolytalan, gyerekes értékelési módot javasol ("Összeállítunk egy kis kérdőívet, amelyen a résztvevők 1-től 3-ig pontozhatják az esemény színvonalát.") Hogyan tervezzük meg az értékelést? Nyolc megfontolandó lépést javaslok: 1.A tevékenység céljainak tisztázása Már eleve gondoljunk a világos és mérhető célokra a tervezésnél, így a saját dolgunkat is megkönnyítjük! 2.Gondoljunk az értékelés olvasóinak szempontjaira! A csoport tagjainak értékelési szempontjai nem biztos , hogy megegyeznek a támogatók szempontjaival. Különösen vonatkozik ez a pénzügyi részekre! Sok pályázó hajlamos csak az eredményt nézni, az oda vezető utat, illetve a költségeket pedig a "cél szentesíti az eszközt" alapon mellékesnek tekinteni az értékelés szempontjából. Ez a szemlélet igen kevés támogató szervezetre jellemző, de alapjában sem elég csak a végeredményt nézni! 3.Munkaértékelés - eredményértékelés - vagy mindkettő? Erről szól a 2. pont. Természetesen el lehet dönteni, hogy milyen értékelést ajánlunk fel, mi a fontosabb szempontrendszer. Azt viszont mindenképp tegyük világossá, hogy miért az adott értékelési módszert választottuk. 4.Ki végzi el az értékelést? A legfontosabb annak eldöntése és megindoklása, hogy külső vagy belső szakember végzi el az értékelést, és miért pont ő. Hangsúlyozom megint, előkészítő értékelésről van szó, nem a program utáni tényleges értékelésről!



5.Mennyiben legyen szó az anyagi vonzatokról? Ha két közel azonos eredménnyel járó program közül az egyik jóval takarékosabb, nyilván érdemes azt választani. Az előzetes értékelés kimutathatja a költségvetés hiányosságait viszont magyarázatot is tud adni az egyes költségekre. 6.Hogyan gyűjtjük össze az értékeléshez szükséges adatokat? Ez a tevékenység jellegétől függ. Érdemes az előzetes értékelésben ide beépíteni az ellenőrzési pontokat, amelyeket a tevékenység alatt használunk és a végső értékelésben összehasonlítunk a tervezettel. 7.Hogyan rendszerezzük az adatokat? Ez a 6. pont másik oldala - az összegyűjtött adathalmazt válogatni és rendszerezni is kell, ennek módszerét is előre el kell dönteni. 8.Milyen formában állítjuk össze a végső értékelési riportot? Ha a kiírás nem határozza meg az értékelés formai követelményeit, érdemes előre jelezni a támogató felé, hogy milyen riportot várhat tőlünk. ELLENŐRZŐ LISTA AZ ELŐZETES ÉRTÉKELÉS ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ: A módszereket és a végeredményt is értékeli Bemutatja, hogy ki és miért pont ő fog értékelni Értékelési kritériumrendszert állít fel Leírja az adatgyűjtő és rendszerező módszereket Bemutatja, hogy az értékelés mennyiben hasznosul a program folyamán Felajánlja a programvégi értékelés módszerét és az összehasonlítás lehetőségét III/6. Jövőbeni vagy kiegészítő források, a folytatás lehetősége A pályázat leíró részének ez az utolsó fejezete. Egy tevékenység sikere, folytatása, kivitelezhetősége nagyban függ a pénzügyi források meglététől. Nem egy alapjában igen jó és támogatandó pályázat bukott el már azon, hogy a pénz csak egy "kis fellángolásra" volt, vagy lett volna elegendő - így aztán "mindent vagy semmit" alapon a pénzosztó szervezet nem tudta támogatni a programot. Érdemes tehát már a pályázat leírásánál ismertetni a folytatáshoz vagy teljes megvalósításhoz szükséges források előteremtésének tervezett módját - még abban esetben is, ha a kiegészítő források még nem állnak rendelkezésre. Ismét néhány megfontolandó kérdés és javaslat, ami segíti ennek a résznek a kidolgozását:



Elég tőkeerős a szervezetünk ahhoz, hogy a pályázaton nyert pénzek felhasználása után is folytatni tudja a programot? Ha igen, hogyan tesszük ezt nyilvánvalóvá a pályázat kiírója számára? Ha a tevékenység valamilyen profitot eredményez, akkor feltétlenül tüntessük fel a tervezett bevételek forrását, mértékét, stb. itt is és a költségvetésben is! Részt vesz-e egyéb együttműködő szervezet is a programban? Mennyiben segíti ez a program fenntarthatóságát? Vannak-e egyéb támogatói a programnak? Ez kiadványok, szerzői jogok, reklám és elszámolás szempontjából igen fontos a legtöbb támogatónak. Milyen nem pénz jellegű források állnak rendelkezésre? Lehet, hogy pusztán önkéntes munkával is továbbmegy a program? Tervezzük-e újabb, hasonló vagy folytatólagos pályázat beadását? (Ezt a legtöbb támogató szervezet nem nagyon szereti, de ha ezt tervezzük, jó előre közölni!) Ne felejtsük el: minél konkrétabb, tényszerűbb a pályázat, annál nagyobb az esélye a támogatásra! A bizalom egyik legfontosabb építőköve az a tudat, hogy nem szalmaláng lesz a végzett munka, és így a befektetett pénz is hasznosul! ELLENŐRZŐ LISTA A JÖVŐBELI ÉS KIEGÉSZÍTŐ FORRÁSOK BEMUTATÁSÁHOZ Bemutatja a tevékenység fenntartásához előteremtésének tervezett módszerét

és

folytatásához

szükséges

források

A fenntartás és fejlesztés lehetőségeit külön tárgyalja IV. Költségvetés A kísérőlevél, a címlap/összefoglalás és a leíró részek mellett a költségvetés a pályázat negyedikként sorra kerülő eleme. Ez azonban semmiképp sem a fontossági sorrend! Egy támogató szervezet alkalmanként több száz pályázatot is kaphat, szinte biztos, hogy nem olvassa mindet rögtön végén: valószínűleg először a címlapot és az összefoglalást nézik meg, aztán a költségvetést, majd a leíró részeket, a kísérőlevelet pedig általában ,ár csak átfutja a szem. A költségvetés tehát a pályázat egyik legfontosabb része, akár van hozzá a kiíró által meghatározott külön formanyomtatvány, akár nincs, fontos igen pontosan és áttekinthetően összeállítani azt!



Mi a költségvetés? Nem egyéb, mint a tervezett tevékenységeire vonatkozó becslés. Mint minden "jóslat", ez sem biztos, de a tapasztalatok és körülmények ismeretében igen nagy pontossággal megadható jóslat! Mint a pályázat összes részénél, itt is a tényszerűség, konkrétság, rövidség és áttekinthetőség a legfontosabb! Az általam javasolt forma a pályázat szöveges részeinek "pénzesített" változata, amelynek részei: 1.Pénzügyi összesítő - a címlaphoz hasonlóan ez jön legelőre, de ez kerül legutoljára összeállításra 2.Teljes költségvetés - a költségvetés "problémafelvetés-része". Itt minden tétel fel kell tűnjön, az összes tervezett pénzmozgás, kiadások, bevételek, és nem pénzbeli értékek, beleértve az anyagi eszközöktől az önkéntes munka értékét is! 3.Programköltségvetés - A támogatótól kért összeg, kiemelve a teljes költségvetésből. PÉLDA: KÖLTSÉG-KATEGÓRIÁK Teljes költségvetés Rendelkezésre álló forrás Kért támogatás I. SZEMÉLYI KÖLTSÉGEK A. Fizetés - nettó B. Adó és TB C. Alkalmi megbízások II. ANYAGI KÖLTSÉGEK A. Irodabérlet B. Eszközkölcsönzés C. Irodafelszerelések D. Utazás- és szállásköltségek E. Telefon, fax, posta F. Egyéb költségek



III. ÖSSZESEN A részletes költségvetés ez egyes sorok részletezése, további sorokra bontása, amelyben kivetítjük, hogy: Miből áll össze a fizetés, kinek adjuk, miért annyi, amennyi? Miért annyi az adó és TB, amennyi? Hova utazunk, miért, milyen járművel? Milyen eszközöket kölcsönzünk? stb. Lehetőleg minden költségvetési tétel szerepeljen a leíró részben is! Amennyiben kerek összeget írunk, nem árt kifejteni, hogy miért pont annyira saccoltuk a szükségleteket. De még jobb pontos számításokkal előállni, és azt felkerekíteni kerek összegre. Például ha tudjuk, hogy a körlevél feladása 9324 forintba fog kerülni, nyomtatással, borítékolással és postázással együtt, akkor érdemes ezt feltüntetni alapként, de a biztonság kedvéért 10000 forintot kérni. Az picivel több ugyan, de mindig akadhat egy-két utánrendelő! 10 % tűrés mindenhova belefér - persze nem milliós nagyságrendek esetén. Mindenesetre igyekezzünk tisztában lenni az árakkal, bérekkel és bankügyletekkel, ha költségvetést állítunk össze! Részletes költségvetés elkészítése - két fő kategóriát szoktunk megkülönböztetni: alapköltségek - amelyek a konkrét tevékenységhez kellenek: pl. bérleti díjak, bérek, megbízási szerződések, alkalmi munkások, szakértők, irodai költségek, adminisztráció, telefon, postázás, nyomtatás, másolás, eszközök kölcsönzése, karbantartása, szállítási költségek, utazás, szállás, étkezés, stb.) háttérköltségek - a tevékenység koordinálásához, hátterének biztosításához szükséges keretek - "overhead expenses", azaz a fenti alkategóriákkal jellegében megegyező, de nem a konkrét tevékenységhez, hanem a szervezet "két tevékenység közötti létezéséhez" kapcsolódó költségek. Tekinthető ez a szervezet nyereségének is, ezért is jó, ha ez az összes költségek legfeljebb 15 %-át teszi ki egy pályázatban - gyakran nem is szokták feltüntetni külön a pályázatban, de érdemes a tervezéskor kalkulálni vele. V. MELLÉKLETEK



A mellékletek két csoportra oszthatók: Amit a pályázat kiírója megkövetel - mint például: alapszabály másolata bejegyzési végzés másolata banki vagy egyéb támogatók jótállása ajánlólevelek éves jelentés stb. Amit nem kértek, de a pályázó kiegészítő adatként csatolni akar, például: újságcikkek térképek, tervrajzok fényképek egyéb dokumentáció. A mellékletekkel kapcsolatban az az egyetlen szabály, hogy a támogató szervezet által nem kért kiegészítések mennyisége semmiképp ne legyen több, mint a pályázat negyede-harmada. Egy ötoldalas pályázat mellé csatolt 15 oldalnyi cikk, térkép és fotó szabályosan elnyomná a pályázatot magát. HA MINDEZZEL MEGVAGYUNK, LEELLENŐRIZTUK A PÁLYÁZAT FORMAI DOLGAIT, LEMÁSOLTUK A MEGFELELŐ PÉLDÁNY-SZÁMBAN, MEGVAN MINDEN ALÁÍRÁS STB. AKKOR MÁR CSAK ANNYI A DOLGUNK, HOGY HATÁRIDŐRE KÜLDJÜK BE A KIVÁLASZTOTT TÁMOGATÓ SZERVEZETHEZ - SZIGORÚAN AJÁNLVA VAGY ÁTVETETVE AZ ILLETÉKESSEL - ÉS BÍZZUNK ABBAN, HOGY LESZ RÁ ELÉG PÉNZ! SOK SIKERT!!! MELLÉKLET TOVÁBBI ÖTLETEK, TIPPEK, JAVASLATOK ÉS TRÜKKÖK: A pályázatírás és tanítás 15 alapelve: 1. Készüljünk fel alaposan. 2. Higgyünk abban, hogy mondanivalónk fontos (az is!). 3. Legyünk tisztában céljainkkal és azok realitásával. Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 58


4. Ismernünk kell a fő mondanivalónkat és annak lényegi pontjait. 5. Ismernünk kell hallgatóságunkat, arról kell beszélni, ami őket érdekli. 6. Összegezzünk: mondjuk el, miről fogunk beszélni, aztán beszéljünk, majd mondjuk el, miről beszéltünk. 7. Nyerjük meg hallgatóságunkat, használjunk pozitív megerősítést. 8. A szemléltetőeszközök legyenek jól láthatók. 9. Fordítsunk figyelmet a részletekre. 10. Ellenőrizzük elméleteinket, végezzünk próbarepülést. 11. Kössük le a hallgatóság figyelmét. 12. Legyünk rugalmasak, igazodjunk az igényekhez. 13. Álljunk készen a kérdésekre és figyeljünk rájuk oda. 14. Tegyük szívesen a dolgunkat. 15. Ne felejtsük el: éppen eladni próbálunk valamit! A pályázatok: 18 %-a nem tartalmazott oldalszámot 73 %-ából hiányzott a tartalomjegyzék 81 %-ában nem szerepelt összegzés 92 %-ából hiányzott a pályázók szakmai önéletrajza 25 %-ában hiányzott a projekt-felelős szakmai önéletrajza 66 %-a nem készített tervet a projekt értékelésére 17 %-a meg sem nevezte a projekt felelősét 20 %-a nem sorolta fel a célkitűzéseket 18 %-a nem biztosította az elérhetőséget, nem adott meg telefon- és/vagy fax-számot 13 %-a esetében a költségvetés számításaiban hibák voltak 22 %-a egy korábban elutasított pályázat volt, amit kiegészítések és a javasolt változtatások nélkül adtak be újra.



Pályázatírási tippek: 1.Ha lehet, aláhúzás vagy dőlt betű helyett inkább használjunk vastag betűt, mert az jobban olvasható. 2.A grafikonokat és a táblázatokat egyetlen vonallal rajzoljuk meg, ne pontozva vagy szaggatottan. 3.Használjuk inkább magabiztosan a "fog" és "lesz" szavakat a "lehet" helyett. 4.Postázzuk úgy, hogy lehetőleg keddi vagy szerdai napon érkezzen. Hétfőn még álmosak, csütörtök-pénteken meg már mennének víkendezni! 5.A lapok oldalán hagyjunk elég helyet (2-3 cm), lehet, hogy a bírálók jegyzetelni akarnak. 6.A sorok végét hagyjuk egyenetlenre, ezáltal megkönnyítjük az olvasást. 7.Ne írjunk 15 szavasnál hosszabb mondatokat. 8.Egyes szám helyett használjunk többes számot, amikor emberekről írunk. 9.Ha a pályázat megírása gondot okoz, kezdjük a költségvetéssel. A pénz meghatározza a módszereket és a kitűzhető célokat. 10.Ne használjunk színezett papírt a szöveghez vagy a fejezetek elkülönítésére. 11.Az új bekezdéseket kezdjük 5 leütéssel vagy 1 tabulátorral beljebb. 12.Ellenőrizzük a helyesírást és a szóközöket. 13.Használjunk kötőszókat: valójában, mégis, ezenkívül, de, így, következésképpen, ennek eredményeként, ha, tehát... 14.Használjunk felsorolásokat, amelyek tartalmazhatják: - egy sorozat lépéseit - a szükséges anyagokat - az értékelés kritériumait - következtetéseket - javaslatokat 15.Lehetőleg használjunk 12-es betűnagyságot, az kényelmesen olvasható. 16.Fogalmazzunk tömören! Ilyen kifejezések helyett: Így: azon a véleményen vagyunk - azt gondoljuk egy későbbi időpontban - később a jelenlegi időpontban - most



azalatt az idő alatt - amíg abból az okból, hogy - azért, mert nyilvánvalónak tűnik számunkra - nyilvánvaló jelentős számú - sok (Stephanie Barton-Farcas)

A sikeres pályázat "tízparancsolata" 1. Ragadd meg a figyelmet - és tartsd is meg! A támogató szervezetek gyakran százával kapnak pályázatokat, akár minden héten! Nekik emlékezniük kell rád! 2. Használd a támogató nyelvét! Biztosnak kell lenned abban, hogy az általad használt kifejezéseken és megfogalmazásokon más is ugyanazt érti, amit te. 3. Legyél magabiztos! Soha ne mondd, hogy "csinálnánk", "szeretnénk", "próbálkozunk", "lehetne"! Ne értékeld túl magad, de mindig mondd, hogy "fogjuk", "tesszük", "megcsináljuk"! Ha te nem vagy biztos magadban és a tevékenységedben, ők sem lesznek azok. 4. Érthetőség. Pályázatod legyen oly módon elrendezve és megszerkesztve, hogy minden "simán folyjon" benne. Ellenőriztesd a helyesírást és a nyelvezetet, idegen nyelvű pályázat esetén anyanyelvű emberrel. Ne bízz csak a számítógép helyesírás ellenőrző programjában! 5. Kezelhető méret/reális program. Aki sokat markol, keveset fog! Ne próbálj túl sokat kérni vagy tenni! A legjobb munka kicsi, rövidtávú, mérhető eredményt hoz és sikere nyilvánvaló. Kérj meg másokat a "realitásvizsgálat" elvégzésére. 6. Falatka-teória. Mindent vágj falatnyi darabokra - olyanokra, amelyek egy darabban "lenyelhetők" és nem kell az olvasónak rágódnia rajtuk. Különösen fontos ez a stratégia és a várt eredmények leírásánál. 7. Használd a támogató kiírását. A támogató okkal adott kiírást - szorosan kövesd hát azt. Ha a kiírás szerint csak természetvédelmi pályázatok támogathatók, ne is próbálkozz energiahatékonysági ügyekkel. A pályázatodat úgy szerkeszd meg, ahogy ők kérik. 8. Lényegre, lényegre, lényegre! Ha napenergiáról szól a pályázatod, ne kezdj el a bálnákról írni! És ne feledd a kezelhető méretet! 9. Hitelesség. Hangsúlyozhatod a háttéranyagokban (pl. a szervezeted leírásánál, a tervezett leírásánál, a tervezett tevékenység értékelésénél, vagy a más intézményektől kapott támogató levelekben), de látsszon a pályázat egészén is! 10. Teljesség. Ha három másolatot kérnek, mellékelj három másolatot, stb.



Eljárásrendi tapasztalatok, a költségvetés zsákutcái, elszámolás és monitoring rendszer gyakorlata Az EU pályázati intézményrendszerében az eljárásrend a projektbenyújtástól, projektkiválasztáson keresztül a szerződéskötésig tartó folyamat lefolytatásának rendje.

a

Az eljárásrendek legalább az alábbi fázisokból állnak: - Pályázat meghirdetése - Projektbefogadás - Formai értékelés - Szakmai értékelés - Bírálóbizottsági döntés - Értesítés támogatásról vagy elutasításról - Szerződéskötés Első pályázatok, első projektek indítása Az EU-támogatásokra vonatkozó általános rendelkezések szerint az ÚMFT keretében a költségek az operatív programok befogadásától, 2006. december 20-tól elszámolhatók (az állami támogatásokra vonatkozó EU- szabályok, és hazai rendelkezések szűkítik e lehetőséget). A források mielőbbi felhasználása érdekében célszerű a pályázatok, projektek lehetőség szerinti gyors indítása. De csak azoké, amelyeknek a vonatkozó operatív program elfogadása előtti indítása nem jár indokolatlanul nagy kockázatvállalással. Ebben a helyzetben a pályázatok indítását 4 hullámban tervezzük: Január végétől meghirdethetők azok a pályázatok, amelyek támogathatósága biztosra vehető. Ilyen pályázatok egyelőre a GOP és a TÁMOP (valamint értelemszerűen a KMROP GOPnak megfelelő prioritása) keretében vannak (ld. www.nfh.hu). március közepére a ROP-ok keretében is lesznek már pályázatok előkészítve. Várhatóan februárban sor kerülhet az első hivatalos OP tárgyalási fordulóra a Bizottsággal. Ebben az esetben április végétől kidolgozhatók és meghirdethetők azok a további pályázatok, amelyek támogathatósága az első OP tárgyalási forduló alapján biztosra vehető. Már májusban megtörténhet az operatív programok jóváhagyása Ebben az esetben július elejétől kidolgozható és meghirdethető az összes fennmaradt pályázat. A pályázatok meghirdetése több lépésben történik (a fenti dátumok a hivatalos meghirdetés dátumai): előzetes közzététel: a kiírás tervezetének közzététele; (ennek célja, hogy lehetőséget adjunk a kiírások előzetes megismerésére, véleményezésére, korrigálására). Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 62


hivatalos meghirdetés: a kiírás végleges szövegének közzététele, az előzetes meghirdetés után kb. 3 héttel. benyújtás: a hivatalos meghirdetés után minimum 10 nappal (ennek célja, hogy kizárjuk a „jól informált” pályázók előnyszerzését). A kiemelt projektek, illetve nagyprojektek indítása ugyancsak kapcsolódik ahhoz, hogy mikor vehető biztosra a projekt támogathatósága. Ugyanakkor ezek a projektek saját ütemezésük szerint indíthatók. Új intézményi, eljárási, pénzügyi rendeletek 2006 végén elfogadásra kerültek a 2007-13 időszak EU támogatásainak felhasználását szabályozó hazai jogszabályok, így az intézményi rendelet (255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet, „új 1/2004-es”), a pénzügyi rendelet (281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, „új 360/2004-es”, amely egyben magába foglalja a biztosítékokról, illetve a behajtásról szóló korábbi 54-55/2005. Korm. rendeletek szabályait is), az eljárási rendelet (16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet, „új 14/2004-es”). A rendeletek nagymértékben a korábbi szabályozásra épülnek, ugyanakkor – az EU szabályok változásának megfelelően – immár egységesen kezelik az ERFA, az ESzA és a Kohéziós Alap támogatásait. Az intézményi rendelet legfőbb tartalmi elemei: Az irányító hatósági feladatokat – a Kormány korábbi döntésének megfelelően – az NFÜ látja el (7. §). Az igazoló hatóság mellett az ellenőrző hatóság feladatainak ellátását is a pénzügyminiszter biztosítja (13. §). (Ehhez kapcsolódik, hogy a KEHI a pénzügyminiszter irányítása alá került, ld. 312/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.) A rendelet a szaktárcák, valamint regionális operatív programok esetében a regionális fejlesztési tanácsok feladataiként határozza meg az operatív program és az akcióterv tartalmára, a kiemelt projektek, illetve nagyprojektek előzetes nevesítésére, a közreműködő szervezetek kiválasztására vonatkozó javaslattételt, a monitoring bizottságban és a bíráló bizottságban való részvételt (9. §). Egységesen a közreműködő szervezetek feladataként határozza meg a projekt szintű feladatokat (11. §), és megteremti a KSz-ek teljesítményalapú finanszírozásának alapjait (7. § (5), 12. §). Bevezeti a támogatási konstrukciókat (pályázatokat, kiemelt projekteket, illetve nagyprojekteket) bemutató kétéves akcióterv fogalmát. Az akciótervet az NFÜ előterjesztése alapján a Kormány hagyja jóvá (15. §). Meghatározza a lehetséges projekt-kiválasztási eljárásokat: egyfordulós pályázat, kétfordulós pályázat, kiemelt projekt, illetve nagyprojekt (16. §). Utóbbiak az akciótervben történő előzetes nevesítésére a szakminiszter, a regionális fejlesztési tanács vagy az NFÜ javaslata alapján, szakmai értékelést követően kerülhet sor (17. §). Az NFÜ feladataként szabályozza a panaszok vizsgálatát (19. §). Felhatalmazza a fejlesztéspolitikáért felelős minisztert és a pénzügyminisztert az eljárási rendelet kiadására (20. §).



A pénzügyi rendelet fő újdonságai: 100 ezer forint alatti költségek esetében elegendő számlaösszesítő bekérése (nem kell sem a számla, sem a kifizetést igazoló dokumentumok). A rendelet ugyancsak lehetővé teszi általános költségek (pl. rezsi) tételes felsorolása nélküli elszámolását (19. §). 5MFt-ról 10MFt-ra nő a biztosítékadás alóli általános mentesség értékhatára (60. §). A támogatás 120%-áról 100%-ára csökken a biztosíték értéke. A fenntartási időszakra 50MFt alatti támogatásnál nem kell biztosítékot adni, 50MFt feletti támogatásnál a támogatás 50%ára csökken a biztosíték értéke (61. §). Az igazoló hatóság feladataként szabályozza a közösségi hozzájárulás rendezését és az Európai Bizottsággal való elszámolás kezdeményezését (13. §, 22. §). Utóbbi érdekében a KSz havonta hitelesítési jelentést állít ki, amelyet az NFÜ ellenjegyez, és továbbít az igazoló hatóság részére (33. §). Az eljárási rendelet fő újdonságai: A pályázók által benyújtandó dokumentumokat csak a szerződéskötéshez kell benyújtani, így azokat csak a támogatásban részesített pályázóktól kell bekérni. Ez lehetővé teszi az elektronikus pályáztatás szélesebb körű alkalmazását (11. §, 15. §). Módosul az értékelők, illetve a bíráló bizottságok szerepe. Ezt szolgálja pl. a bíráló bizottság létszámának csökkentése, újraértékelési szerepének korlátozása (8. §, 13. §). A támogatás megítélése önmagában nem jelent garanciát a projekt megvalósításának támogatására: amennyiben elhúzódik a támogatási szerződés megkötése vagy a kifizetési kérelem benyújtása, a támogatásról szóló döntés érvényét veszti, illetve a KSz elállhat a támogatási szerződéstől (14. §, 19. §). Szűkül azon esetek köre, amikor a projekt módosítása a támogatási szerződés módosítását igényli: pl. a megvalósítás határidejének 3 hónapnál rövidebb csúszása, a nagyobb projektek kivételével a költségek évek szerinti bontásának változása miatt nem szükséges a támogatási szerződés módosítása (17. §). Ez hozzájárul a kifizetések gyorsításához. A rendelet mellékletét képező projekt adatlap csak a statisztikákhoz, dokumentumokhoz feldolgozandó, ezért egységesen rögzítendő adatokat tartalmazza, ami lehetővé tette a különböző projekt-típusokra különböző adatlap minták kidolgozását. Az I. NFT-re továbbra is a korábbi szabályozás (1/2004., 360/2004., 14/2004., 54-55/2005.) hatályos. Ugyanakkor a pénzügyi rendelet több ponton módosította a 360/2004. Korm. rendeletet. Módosult az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. Korm. rendelet is (ld. 356/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet). Egyebek mellett meghatározott körben lehetővé válik korábban megkezdett projektek támogatása (pl. 4. metró, 82. §); indokolt esetben, a pénzügyminiszter egyetértésével előleg fizetése tehető lehetővé (91. §). Szintén 2006. decemberében fogadta el az Európai Bizottság a végrehajtási rendeletet (1828/2006/EK rendelet). Ennek tartalma nem változott a korábban leegyeztetetthez képest. EU rendeletek: a Parlament és a Tanács 1080/2006/EK rendelete (VII. 5.) az ERFA-ról a Parlament és a Tanács 1081/2006/EK rendelete (VII. 5.) az ESzA-ról a Parlament és a Tanács 1082/2006/EK rendelete (VII. 5.) az európai területi együttműködésről a Tanács 1083/2006/EK rendelete (VII. 11.) az általános rendelkezésekről Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 64


a Tanács 1084/2006/EK rendelete (VII. 11.) a Kohéziós Alapról a Bizottság 1828/2006/EK rendelete (XII. 8.) az általános rendelkezések végrehajtásáról Hazai rendeletek: 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet az intézményekről 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a pénzügyi lebonyolításról és ellenőrzésről 16/2006 (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet az eljárásokról A szabályozás „régi-új” formája: kézikönyv a működéshez A 2007-13-as időszakra való felkészülés jegyében, 2006 nyarán kezdődött el a következő programozási időszakra vonatkozó működési kézikönyv kidolgozásának folyamata. A munka menetét alapvetően meghatározó szempontok voltak a jogszabályi változások mind uniós, mind hazai szinten; az intézményrendszer egészét érintő szervezeti átalakulások; valamint a 2004-2006-os időszak során felhalmozódott végrehajtási, eljárásrendi tapasztalatok. Fő céljaink a magas színvonalú szakmaiságra való törekvés mellett az egységesség (azaz egy kézikönyv összeállítása az intézményrendszer egésze számára, amely természetesen több alternatív eljárást is szabályoz, pl. a projekt kiválasztás esetében normatív jellegű támogatást, egyfordulós pályázatot, kétfordulós pályázatot, kiemelt projektek, illetve nagyprojektek nevesítését, közvetett támogatást), a gyakorlat-orientált szemlélet, valamint a könnyenkezelhetőség voltak. A kézikönyv felépítése a korábbiaktól teljesen eltérő logikát követ. Alapvetően két nagy részre tagolódik, amelyek mind formailag, mind pedig tartalmukban élesen elválaszthatóak. Az első, az ún. program-szintű rész, amely azokat a folyamatokat szabályozza, amelyeket nem projektenként, hanem aggregáltan kell végezni (pl. pályázati kiírás elkészítése, forráslehívás, stb.). A második nagy egység a projekt-szintű rész, amely az egyes eljárástípusok lépéseinek részletes lebontásával és kifejtésével ismerteti az alkalmazandó eljárásrendet, a folyamat résztvevőit, illetve a szükséges dokumentumok körét. A kézikönyv kidolgozását a KTK IH koordinálta, az egyes fejezetek kidolgozására pedig fejezet-felelősök kerültek kijelölésre az egyes irányító hatóságok munkatársai közül. Ők a munkába az adott területen megfelelő tapasztalattal rendelkező más IH és KSZ munkatársakat is bevonhattak. A kézikönyv mindennapi használatát interaktív formában történő hozzáférés is segíti majd. Ennek keretében az egyes eljárásrendi lépések gyorsan, egyszerűen kikereshetőek lesznek, a munkatársaknak lehetőségük lesz fórum keretében megosztani kérdéseiket, javaslataikat egymással, illetve hosszabb-távú elképzeléseink között szerepel az interaktív kézikönyv EMIR-rendszerrel történő összekapcsolása is. Az EMIR mindent lát, mindent hall: Nincs titok az Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) előtt: naprakész adatokat szolgáltat az EU-támogatások felhasználásáról, és lehetővé teszi a pályázatok nyomon követését a beadástól a fejlesztések megvalósításáig. Íme az EMIR mérlege: több mint 1300 felhasználó, 43 ezer iktatott dokumentum, 13 ezer pályázat - ebből 2500 szerződéskötési fázisban. Az informatikai rendszert tavaly novemberben kezdték élesben tesztelni, január óta működik is, sőt egy komoly akadályon már túl van: az Európai Bizottság megkapta az első olyan, az uniós pénzek felhasználásáról szóló elszámolást, amely az EMIR adatbázisa alapján készült. Eddig ötven olyan szervezetet kapcsoltak be a rendszerbe, amelyeknek valamilyen módon közük van a közösségi támogatások felhasználásához. Az EMIR-t különböző jogosultságokkal Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 65


1200-an használják. Noha az igények ennél magasabbak, legalább 1800 hozzáférésre lenne szükség. Mint azt Galambos László, az EMIR-t kifejlesztő Welt 2000 Kft. munkatársa mondta: a számokból is látszik, hogy sokféle igénynek kell megfelelni. Ezért a hálózat felállításában csak negyven százalékban vettek részt informatikusok, a másik hatvan százalékot pályázatkezelők, pályázati és uniós ügyekben jártas szakemberek tették ki. Ők tudták megmondani, hogy a megfelelő pályázatkezeléshez milyen feladatok ellátása szükséges, és mely funkciók könnyítik a meg munkát Az EMIR a bevitt adatokért cserébe szolgáltatásokat nyújt. Menedzseli például a pályázatok hiánypótlását, feldolgozását és összefoglalását. A fejlesztési elképzeléseket, az azokhoz tartozó számokat, szöveges részeket, a pályázók adatait beérkezésük után iktatják a rendszerbe. Az EMIR-be ellenőrzési szempontokat is beépítettek, így amikor egy adat nem felel meg a pályázati kiírásnak, azonnal jelzi; ez hiánypótlást, rosszabb esetben kizárást eredményez. Valamennyi pályázathoz kapcsolódik egy kezelőfelület; a rendszer rögzít minden lépést, mutatja a határidőket, és megmondja, ki végezte el a feladatot. A rendszerben benne van a pályázathoz tartozó levelezés: ki és mikor küldte, arra ki és mikor válaszolt. Döntésre csak akkor mehet a pályázat, ha minden formai és tartalmi feltétel teljesült. Mivel az EMIR-ben előre elkészített formalevelek vannak, a dokumentumokat csupán a pályázó adataival kell aktualizálni - és már nyomtatja is a gép. Az EMIR egyben adatbázis is, lekérdezhetők a pályázati adatok és pénzfelhasználási eredmények akár cégcsoportonként, régiónként vagy éppen pályázati célonként. Azt is meg tudja mondani a rendszer, mennyire sikeres egy-egy pályázati cél, így lehetőséget nyújt a tervezés korrigálására. Az EMIR nemcsak adatokat gyűjt, de alkalmas a pályázatok iktatására, a döntések és a támogatási szerződések előkészítésére, az igénylések rögzítésére, sőt az átutalási megbízásokat is elkészíti. A statisztikai funkciók segítségével mindig a pillanatnyi állapot látható: amikor éppen belenéztünk, 13 021 volt a beérkezett pályázatok száma, ebből az agrár- és vidékfejlesztési operatív programhoz 2037, a gazdasági versenyképességihez 8537, humánerőforrás fejlesztésihez 1239, a környezetvédelmi infrastrukturálishoz 90, a regionálishoz pedig 1118 kapcsolódott.(NSZ)



Pályázatírás gyakorlottabbaknak Első lépések •Célmeghatározás: mit szeretnénk elérni? Mire keresünk pénzt? •Forrás-meghatározás: mire és milyen formában van szükségünk? •Rendelkezésre álló (pénzügyi és természetbeni) eszközök számbavétele •Lehetséges egyéb források (állami, magán, üzleti stb.) felkutatása •A forrás megszerzéséhez szükséges technikák kiválasztása: kampány, vásár, aukció stb. •Akció és projekttervek kidolgozása: ki, mit, mikor, miért, mennyiért stb. •Értékelési szempontok felállítása A megfelelő pályázat megtalálása •Fontos a lehetőségek feltérképezése •Legyünk tisztában az adott területen folyó eseményekkel (www.nonprofit.hu) •Honnan szerezzünk információt? •Honlapok (portálok, pályázatfigyelő honlapok, pályáztató szervezetek) •Újságok (pályázatfigyelők, ágazati kiadványok, napilapok) •Szolgáltató szervezetek (NIOK, Civil Házak) •Konferenciák, hírlevelek, egyéni beszélgetések stb. Mi alapján szűrjünk? •Tevékenység – ágazat •A tevékenység / szolgáltatás módja •Célcsoport •Területi megkötések •Határidő – pályázat beadása •Finanszírozás módja •Határidő – projekt teljesítése •Adminisztratív terhek A pályázat utóélete •Szerződés •Megvalósítás •Beszámolók – időközi és záró •Folyamatos kapcsolattartás •Fenntarthatóság Öt jó tanács leendő pályázóknak •A tervezés már a pályázat kiírása előtt kezdődjön el Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 67


•A szervezet legyen tisztában anyagi és humánerőforrás-kapacitásával •A menedzsment egy valós, szakemberekből álló gárda legyen, akik a projekt szabályos megvalósulására ÉS a szakmai teljesítésre egyaránt ügyelnek •A szervezet rendelkezzen olyan infrastruktúrával, amely elengedhetetlen a projekt megvalósításához (biztos e-mail-cím, fax) •A tervezésnél vegyék figyelembe a fenntarthatóságot



Példa értékű, sikeres Erópai Uniós támogatottságú (TÁMOP ÉS HEFOP) projektek szemléltetése és megismertetése Társadalmi Megújulás Operatív Program Átfogó cél: Az aktivitás növelése a humánerőforrások minőségének javításával Társadalmi Megújulás Operatív Program - foglalkoztathatóság •A munkába állást segítő szolgáltatások kiterjesztése, minőségének és hatékonyságának javítása •Munkaerő-piaci aktivizálás, képzés •Szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások Társadalmi Megújulás Operatív Program - alkalmazkodóképesség – •A képzéshez való hozzáférés segítése •A munkaerő-piaci alkalmazkodást segítő intézményrendszer fejlesztése •A szervezetek alkalmazkodóképességének fejlesztése Társadalmi Megújulás Operatív Program - oktatás – •A kompetencia-alapú oktatás elterjedésének támogatása •A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések kialakítása •A halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése a közoktatásban •Az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás Társadalmi Megújulás Operatív Program - felsőoktatás és K+F – •A felsőoktatás minőségi fejlesztése •Nemzeti Kiválóság Program indítása •A képzés és a kutatás-fejlesztés együttműködésének erősítése a felsőoktatásban Társadalmi Megújulás Operatív Program - társadalmi befogadás, kultúra és egészségügy – •A

kiemelt leghátrányosabb helyzetű térségek, valamint a településen belüli szegregáció csökkentését célzó komplex fejlesztések támogatása •Beruházás a jövőnkbe: gyermek- és ifjúsági programok


Út a Norvég Alaphoz Előadási anyag •A

halmozottan hátrányos helyzetű csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása munkaerő-piaci reintegrációjának integrációjuk előmozdítása érdekében •A szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása •Helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése: aktív állampolgári magatartás ösztönzése, társadalmi szolidaritás erősítése •A kulturális tőke fejlesztése a társadalmi kohézió és kreativitás erősítése érdekében •Egészségfejlesztés és egészségtudatos magatartásra ösztönzés •Egészségügyi szolgáltatások szerkezeti átalakulásának támogatása •A társadalom védekezőképességének javítása közösségi bűnmegelőzési programokkal Társadalmi Megújulás Operatív Program - civil szféra szerepe a megvalósításban – •Kormányzati szándék: a civil szféra szerepét erősíteni a reformokkal összefüggésben is •A TÁMOP minden prioritásában lehetőséget kell biztosítani a civil szféra szereplőinek •Főként az állami feladatok kiszervezéséhez kapcsolódóan, de nem kizárólag, a kapacitások megerősítése is cél (szakember-képzés, infrastrukturális feltételek javítása) •Új eljárások (pl. globális támogatás, és ún. közvetítő szervezetek alkalmazása) Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Az akciótervek •Program-kiegészítő dokumentum készítését nem írja elő az EU 2007-2013-as időszakra •A magyar kormány fogadja el •Kapcsolat az OP-k és a pályázati kiírások, központi programok között •Két évre szólnak, de évente felülvizsgálják őket •2006 novemberétől dolgozzák ki őket, várhatóan 2007 májusára fogadja el a kormány •OP szerint vagy prioritásonként íródnak, tartalmuk a konkrét kérdések, célok meghatározása, pénzügyi keretek, ütemezés, indikátorok A konstrukciók vagy műveletek •Csak biztosan támogatható területeken indulnak egyszerű konstrukciók – az NFÜ elvárása szerint •Az akciótervben meghatározott támogatási terület, melyen belül több pályázat is kiírható •Támogatási formája többféle is lehet – a tárcák (SZMM, OKM, EÜM) számos központi programot terveznek HEFOP Minden egyes OP-hoz elkészült egy-egy Program-kiegészítő dokumentum, mely egyfajta hidat képez a tervezés a végrehajtás között. Az OP-ból kiindulva, annak végrehajtási részleteit leírva ad részletes sorvezetőt a végrehajtás számára. HEFOP prioritásai és intézkedései: 1. Aktív munkaerőpiaci politikák támogatása A munkanélküliség megelőzése és kezelése (HEFOP 1.1) Hazánkban a rendszerváltás következményeként a foglalkoztatottság a 90-es évek elején mintegy háromnegyedére csökkent, megjelent a tömeges munkanélküliség, a korábban foglalkoztatott népesség jelentős része inaktívvá vált. "A munkanélküliség megelőzése és kezelése" című intézkedés ezt a problémát orvosolja. Az intézkedés 2006 végéig 29,8 milliárd Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 70


forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja, hogy elősegítse a fiatalok munkaerőpiaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerőpiacról kiszorult népesség munkaerőpiacra történő visszatérését, a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzését, az idősebb munkavállalók munkaerőpiaci részvételét. A fenti célok érdekében a 20 MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT a munkaerő területi mobilitását, a fiatalok munkaerőpiaci beilleszkedését, valamint a foglalkoztatást elősegítő, gyakorlati tapasztalatszerzést és a munkavégzési képességek megőrzését szolgáló programokat és képzéseket dolgoz ki. A fejlesztések nem igényelnek önrészt. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 29,8 milliárd forint áll rendelkezésére. A Foglalkoztatási Szolgálat modernizációja (HEFOP 1.2) Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizációja, szervezetfejlesztése a munkavállalók mobilitásának elősegítése érdekében sürgető feladat. "A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése" című intézkedés ezt a célt tűzte ki. Az intézkedés keretében 2006 végéig 8,16 milliárd forint támogatás válhat felhasználhatóvá. Az intézkedés célja a munkaközvetítés rendszere eredményességének és hatékonyságának javítása, a törvényes foglalkoztatás támogatása, az egyes régiókban és foglalkozásokban tapasztalható munkaerőhiány megelőzése és leküzdése, a foglalkoztatási szolgáltatások minőségének javítása, a területi munkaerő-piaci különbségek csökkentése, valamint a munkaerő-tervezés fejlesztése.A fenti célok kapcsán megfogalmazott tevékenység az ÁFSZ által nyújtott szolgáltatások teljes körére kiterjed.Az intézkedés az ÁFSZ teljes rendszerének és szolgáltatásainak fejlesztését egy KÖZPONTI PROGRAM keretében valósítja meg. A fejlesztések megvalósításához összesen 8,16 milliárd forint áll rendelkezésre. A nők foglalkoztathatóságának támogatása (HEFOP 1.3) A nők családi kötelezettségeik miatt gyakrabban kényszerülnek elhagyni hosszabb időre a munka világát, mint a férfiak. A nők munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére ezért "A nők munkaerőpiacra való visszatérésének segítése" című intézkedés 2006 végéig 2,86 milliárd forint támogatást használhat fel. Az intézkedés célja a nők munkaerő-piacra való visszatérésének elősegítése képzéssel és készségfejlesztéssel, a családi és a munkahelyi kötelezettségek összehangolása, a nők munkaerőpiaci részvételének elősegítése. A fenti célok kapcsán pályázni lehet a nők foglalkoztatásának javítására, munkaerőpiaci részvételük támogatására, vállalkozóvá válásuk támogatására, és a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolásának elősegítésére. A fejlesztések nem igényelnek önrészt. Projektenként minimum 10 millió, maximum 25 millió forint támogatás kapható. A pályázatra helyi önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, egyházak, közalapítványok, alapítványok, közhasznú társaságok és egyesülések, vállalkozások pályázhatnak. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 2,86 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. 2. A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiaci történő belépés segítségével. Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása (HEFOP 2.1) Az oktatásban való részvétel lehetősége, az esélyegyenlőség és az oktatás minősége meghatározó a későbbi munkaerőpiaci esélyek szempontjából. A hátrányos helyzetű csoportok tanulóinak helyzetén hivatott segíteni a "Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben" című intézkedés. Az intézkedés keretében 2006 végéig 7,74 milliárd forint támogatás használható fel. Az intézkedés célja, hogy segítse a hátrányos helyzetű tanulók oktatásban való részvételét, továbbtanulását, és ezáltal javítsa esélyüket a munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedésre. Az intézkedés kiemelt célcsoportját jelentik a roma, valamint a fogyatékkal élő tanulók. A fenti célok elérése érdekében a hátrányos helyzetű, elsősorban a roma és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában érintett szakemberek képzése és az integrációs oktatással kapcsolatos tantervek és módszertanok kifejlesztése KÖZPONTI PROGRAM keretében a Közoktatás-fejlesztési Kht. felügyelete alatt valósul meg. A program második komponense Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 71


keretében pályázni lehet intézményi együttnevelést célzó oktatási formák kialakítására és bevezetésére. A fejlesztések nem igényelnek önrészt. Projektenként minimum 12 millió, maximum 80 millió forint támogatás kapható. A támogatásra helyi költségvetési szerv és intézménye, nonprofit szervezet, egyesület, egyházi intézmény, alapítvány, közhasznú társaság, egyéb jogi személyiségű non-profit szervezet adhat be pályázatot. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 7,74 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. Társadalmi befogadás elősegítése (HEFOP 2.2) A hátrányos helyzetű csoportok reintegrálása a társadalomba és a munka világába évtizedek óta sürgető feladata Magyarországnak. "A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével" című intézkedés a szociális területen dolgozók felkészítésével kívánja elősegíteni a fenti célt. Az intézkedés 2006 végéig 4,24 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Fontos, hogy a szakemberek ne csak az ügyfelek/ellátottak elsődleges szükségleteit lássák el, hanem készítsék fel, tegyék képessé, támogassák őket a munkaerő-piaci és képzési beilleszkedésre, részvételre. Ezáltal a szociális terület a korábbiaknál jobban illeszkedik a foglalkoztatás- és képzési politikához, mert a segítő munkához hozzákapcsolja a foglalkoztatási esélyek növeléséhez szükséges tudásokat is. Az intézkedés keretében a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadását támogató szolgáltatások hatékonyságának növelése érdekében a szociális területen és a bűnmegelőzésben tevékenykedő szakemberek és önkéntesek képzésével valósul meg. A fejlesztések nem igényelnek önrészt. A pályázatra helyi önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, egyházak, közalapítványok, alapítványok, közhasznú társaságok, közalapítvány, egyéb, alapítvány, közhasznú társaság, egyesülés, egyéb jogi személyiségű non-profit szervezet, önkormányzati társulás, képzőintézmények, kutatóhelyek és egyesülések, vállalkozások pályázhatnak. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 4,24 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. Hátrányos helyzetű emberek, köztük romák foglalkoztatásának elősegítése (HEFOP 2.3) A társadalom azon csoportjai, amelyek hosszabb ideje távol vannak a munka világától, vagy oda munkaerő-piaci hátrányaik miatt belépni nem tudnak, különösen hátrányos helyzetben vannak a foglalkoztathatóság szempontjából. "A hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása" című intézkedés segíti elő a fenti probléma megoldását. Az intézkedés 2006 végéig 10,2 milliárd forint euró támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja, hogy esélyt teremtsen a hátrányos helyzetű csoportok (pl. szakképzetlenek, romák, szenvedélybetegek, fogyatékkal élők, stb.) munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedésére. A munkaerőpiaci helyzet tekintetében a magyar társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportját a roma népesség jelenti, ezért az intézkedés egyik fontos célja a romák foglalkoztathatóságának javítása. A fenti célok kapcsán pályázni lehet célcsoport-orientált tevékenységekre (pl. oktatásba való visszailleszkedés elősegítése, képzések, tananyagok kidolgozása, munkatapasztalat megszerzésének támogatása, alternatív munkamódszerek bevezetése a fogyatékkal élők elősegítésére). Támogatásban részesül továbbá a szakmai segítségnyújtás jellegű tevékenységek sora (hálózatfejlesztés, helyi partnerség kialakítása, a projektet megvalósítók képzése). A fejlesztések nem igényelnek önrészt. Projektenként legfeljebb 204 millió forint támogatás kapható. Főpályázóként pályázhatnak non-profit szervezetek (egyesület, alapítvány, közhasznú társaság, egyházi intézmény). Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 72


Konzorcium tagjaként non-profit szervezet (egyesület, alapítvány, közhasznú társaság, egyházi intézmény), helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, felnőttképzést folytató intézmény, vállalkozás, költségvetési szerv és intézménye. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 10,2 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. 3. Az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség javítása Az egész életen át tartó tanulás (HEFOP 3.1) A közoktatás rendszerének korszerűsítése és az egész életen át tartó tanulás társadalmi méretű elterjesztése a tudásalapú gazdaság és társadalom létrehozásának feltétele. "Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésének ösztönzése" című intézkedés a fenti probléma megoldására igyekszik lehetőséget kínálni. Az intézkedés 2006 végéig 20,4 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja az oktatási, képzési rendszer hatékony fejlesztő támogatása, a tanulók számára a sikeres tanulást megalapozó készségek, valamint a szociális és életviteli kompetenciák átadása és az ehhez kapcsolódó tanár-továbbképzési tevékenységek biztosítása. A fenti célok kapcsán a Közoktatás-fejlesztési Közhasznú Társaság irányításával KÖZPONTI PROGRAM keretében új tananyagok, oktatási programcsomagok, segédanyagok és módszertanok kifejlesztésére és bevezetésére kerül sor a kompetencia-alapú oktatás területén. Az intézkedés második komponensének keretében az első komponens alatt kifejlesztett, az egyes intézmények igényeihez igazított oktatási programcsomagok és módszerek adaptálására van lehetőség. E mellett az intézményi együttműködés támogatására nyújthatóak be pályázatok. A fejlesztések nem igényelnek önrészt. Projektenként minimum 10 millió legfeljebb 250 millió forint támogatás kapható. Pályázati programok esetében kedvezményezett lehet költségvetési szerv és intézménye, központi, vagy helyi önkormányzati szerv és intézménye, non-profit szervezet, egyesület, egyházi intézmény, alapítvány, közhasznú társaság, vagy egyéb jogi személyiségű non-profit szervezet. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 18,6 milliárd forint áll rendelkezésére. A szakképzési rendszer modernizációja (HEFOP 3.2) Magyarországon a szakképesítések iskolai rendszerű képzési ideje (1-2 év,) és a gyakorlati képzés aránya alacsony. A szakképzésből kikerülők sokszor nem rendelkeznek piacképes tudással, a szakképzési idő alatt nem szereznek elegendő gyakorlatot a munkába álláshoz. "A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése" című intézkedés segíti elő a fenti probléma megoldását. Az intézkedés 2006 végéig 10,84 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja a gazdaság szereplőinek bevonásával az OKJ-ben szereplő szakképesítések megújítása rugalmas, moduláris képzési rendszer kifejlesztésével két szakmacsoportban, továbbá többfunkciós, térségi integrált szakképző központok létrehozása, amely mintaként szolgál a szétaprózott szakképzési intézményrendszerből következő problémák lehetséges megoldási módjára. A fenti célok kapcsán a Nemzeti Szakképzési Intézet központi program során a gépészet, kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportok dokumentumrendszerének fejlesztését, oktatók felkészítését, a jogszabályi környezet és a finanszírozási feltételek kialakítását végzi el,. Az intézkedés második komponensének keretében pályázatok nyújthatóak be a térségi szakképző központok létrehozására. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 10,84 milliárd forint áll rendelkezésre. A fejlesztések nem igényelnek önrészt. Az első komponens keretében felhasználható összeg 6,53 milliárd forint, míg a második komponens esetében a támogatás mértéke minimum 100 millió, maximum egymilliárd forint. A felsőoktatás fejlesztése (HEFOP 3.3)



A jelenlegi felsőoktatási-képzési rendszer legfőbb hiányossága, hogy nem tud kellő gyorsasággal és rugalmassággal alkalmazkodni a gazdaság és a munkaerőpiac változó igényeihez. "A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése" című intézkedés ezen problémára igyekszik megoldást kínálni. Az intézkedés 2006 végéig 6,78 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés fő célja, hogy elősegítse a felsőoktatásban tanulók és végzettek sikeres belépését a munkaerőpiacra és alkalmazkodásukat annak követelményeihez. A fenti cél elérése érdekében pályázni lehet felsőoktatási intézmények oktatási/képzési programjainak fejlesztésére: meglevő programok/tantervek gyakorlatorientált képzéssé való alakítására, új képzési programok indítására, valamint tananyag kidolgozására. Pályázat nyújtható be továbbá a felsőfokú szakmai átképzési és továbbképzési programok lebonyolítására: rövid ciklusú kompetencia-kurzusok szervezésére, új tanári képesítésekhez vezető programok fejlesztésére, illetve a munkavállalók át- és továbbképzésére. Végül pályázni lehet a minőségközpontú intézményi működés kialakítására, támogatására: intézményi vezetők vezetői tevékenységét támogató módszerek és tananyagok kidolgozására, illetve oktatói és kutatói állomány képzésére. Projektenként minimum 8 millió, maximum 360 millió forint támogatás használható fel. A fejlesztések nem igényelnek önrészt. Az intézkedés kapcsán pályázhatnak felsőoktatási intézmények (önkormányzati, alapítványi, egyházi, magán), és felsőoktatási intézmények által vezetett konzorciumok. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 6,36 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. Munkahelyteremtéshez és vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó képzések (HEFOP 3.4) A magyar kis- és középvállalkozások (KKV) jelentős része nem rendelkezik a tartós növekedéshez szükséges szellemi és fizikai kapacitásokkal. A korszerű üzleti stratégiák, és az innovációra való nyitottság hiánya a fokozatos piaci területvesztés kockázatát rejtik magukban. "Munkahelyteremtéshez és a vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó képzések" címűintézkedés segíti elő a fenti probléma megoldását. Az intézkedés 2006 végéig 17 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Ez az intézkedés támogatási lehetőséget kínál többek között a munkahelyteremtő beruházásokhoz és vállalati technológia-váltáshoz kapcsolódó képzések kidolgozásához, a regionális vállalati központokban megvalósuló felnőttképzési programok megvalósításához. E mellett a korszerű vállalkozói ismeretek és az üzletmenet hatékony megszervezéséhez szükséges ismeretek megszerzését biztosító képzési programokat, az Európai Unióra vonatkozó ismeretekkel kapcsolatos képzéseket, és informatikai képzéseket támogatja az intézkedés. Projektenként minimum 3,3 millió, maximum 19,1 millió forint támogatás használható fel. A fejlesztések nem igényelnek önrészt. Az intézkedés kapcsán pályázhatnak munkahelyteremtő beruházást, technológiaváltást megvalósító vállalkozások, KKV-k, felnőttképzési intézmények, közfinanszírozású és non-profit kutatóintézetek, felnőttképzési intézmények. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 17 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. Felnőttképzés fejlesztése (HEFOP 3.5) Közismert, hogy a legtöbb szakmában az iskolapadban átadott tudás 5 évente jelentősen veszít kompetencia-tartalmából. "A felnőttképzés rendszerének fejlesztése" című intézkedés a felnőttképzés támogatásán keresztül segíti azokat, akiknek nem volt módjuk fiatalon elsajátítani a munkájukhoz szükséges ismereteket. Az intézkedés 2006 végéig 5,16 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés átfogó célja az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek bővítése és javítása, valamint a felnőttképzés minőségének javítása. Cél, hogy azoknak, akiknek nem volt és ma sincs módjuk az iskolarendszerű oktatás keretei között megszerezni a sikeres életpályához szükséges ismereteket, módjuk legyen ezeket felnőttkorban pótolni.A fenti célok kapcsán pályázni lehet korszerű felnőttképzési módszerek kifejlesztésére és alkalmazására, valamint az intézkedés célját elősegítő intézményrendszer fejlesztésére, korszerűsítésére. A fejlesztések nem Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 74


igényelnek önrészt. Az intézkedés kapcsán pályázhatnak regionális munkaerőfejlesztő és képző központok, felnőttképzési intézmények, szakmai szervezetek, közhasznú szervezetek. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 5,16 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. 4. Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése (HEFOP 4.1) Az oktatási rendszer komplex fejlesztése nélkülözhetetlen a munkaerőpiac igényeihez igazodó tudás kialakításához. Ezek a szükséges tartalmi fejlesztések csak akkor biztosítottak, ha a kapcsolódó fizikai feltételek rendelkezésre állnak. Ennek érdekében "Az oktatási infrastruktúra fejlesztése" című intézkedés keretén belül 2006 végéig 25,2 milliárd forint támogatás használható fel. Az intézkedés célja, hogy az ESZA támogatással megvalósuló intézkedések hatékonyságát növelve támogassa a középfokú- és felsőoktatás infrastruktúrájának fejlesztését annak érdekében, hogy az eszköz és épületállomány állagának, minőségi szintjének emelésével a tartalmi fejlesztések megvalósulása biztosított legyen. A fenti célok kapcsán pályázni lehet a 3.2-es intézkedés keretében felállított térségi integrált szakképző központok infrastrukturális fejlesztése és a 3.3.-as intézkedésben szereplő felsőoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére. Projektenként minimum 204 millió, maximum 2 milliárd forint támogatásra van mód. A fejlesztések maximum 10%-os önrészt igényelnek. Az intézkedés kapcsán térségi szakképző központok, felsőoktatási intézmények és fenntartóik pályázhatnak. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 25,2 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. A társadalmi befogadás elősegítése (HEFOP 4.2) A társadalmi befogadást célzó ESZA típusú intézkedések mellett szükség van arra, hogy a különböző szolgáltatások elérhetővé váljanak egyes különösen hátrányos helyzetű csoportok és a munkaerő-piacra visszatérni kívánó nők számára is. "A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése" című intézkedés a fenti cél érdekében nyújt támogatást. Az intézkedés keretén belül 2006 végéig 8,4 milliárd forint támogatás válik hozzáférhetővé. Az intézkedés egyik célja a már működő bölcsődék bővítése rugalmas szolgáltatásokkal (gyermekfelügyelet, játszócsoport, családi napközi) amelyek jobban alkalmazkodnak a családok - elsősorban a munkaerő-piacra visszatérni szándékozó nők - szükségleteihez. E mellett a hajléktalanok és fogyatékossággal élők napközbeni ellátásának kiépítését is célul tűzi ki az intézkedés. A fejlesztések hatékonyságát fokozhatja, ha a beruházások a munkaerő-piaci rehabilitációt támogató programokkal kapcsolhatók össze.A fenti célok kapcsán pályázni lehet a család és munkahely összeegyeztethetőségét elősegítő rugalmas bölcsődei szolgáltatások infrastruktúrájának kialakítására és a hajléktalanok és fogyatékkal élők napközbeni ellátási formáinak kialakítására. Az intézkedés keretében mód nyílik épületek, helyiségek létesítésére, felújítására, vásárlására, átalakítására, fejlesztésére, bővítésére, felszerelésére és akadálymentesítésére. Az intézkedés kapcsán pályázhat helyi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, egyház, egyházi intézmény, közalapítvány, alapítvány, közhasznú társaság, egyesülés, egyéb jogi személyiségű non-profit szervezet. Projektenként minimum 10,2 millió forint, maximum 225 millió forint támogatásra van mód. A fejlesztések maximum 10%-os önrészt igényelnek. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 8,4 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. Támogatás a társadalom jobb egészségügyi ellátásáért (HEFOP 4.3) Magyarország társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott régióiban (Észak-Alföld, Észak- Magyarország, DélDunántúl) a munkaképes korú lakosság egészségi állapota különösen rossz. E régiók az egészségügyi ellátórendszer tekintetében is hátrányos helyzetben vannak ezért az "Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban" című intézkedés ezért a munkaerő egészségét befolyásoló tényezők közül az egészségügyi ellátási különbségekből Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 75


adódó hátrányokat kívánja csökkenteni. Az intézkedés 2006 végéig 22,67 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé. Az intézkedés célja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés területi kiegyenlítése, a betegségek megelőzése és korai felismerése, a betegek gyógyításának és rehabilitációjának fejlesztése, az egészségügyi szektorban a munkafeltételek javítása, az egészségi állapota miatt hátrányos helyzetű népesség munkaerő-piaci esélyeinek javítása. A cél olyan térségi diagnosztikai fejlesztés, amely komplex, magas színvonalú és költséghatékony ellátást tud biztosítani. Az intézkedés keretén belül Regionális Egészségcentrum modell-intézmény létrehozására, a célrégiókban 1-1 korszerű térségi járóbeteg diagnosztikai, szűrő központ kialakítására, e mellett rehabilitációs központ, valamint komplex ápolási intézmény kialakítására kerül sor. Az intézkedés során a regionális egészségcentrum modellintézmény létrehozása KÖZPONTI PROGRAMON keresztül 11 milliárd forint támogatással valósul meg, minden más pályázat esetében az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, DélDunántúl régió állami és önkormányzati, valamint egyházi és nonprofit egészségügyi szolgáltatói jogosultak pályázni. A térségi járóbeteg diagnosztikai és szűrő központ kialakítására esetében a támogatás mértéke minimum 1, maximum 2,3 milliárd forint, a rehabilitációs központok kialakítása kapcsán kapható támogatás mértéke pedig minimum 510 millió, maximum 1,2 milliárd forint. Az igényelt önrész mindkét esetben 6,3 %. Az egészségügy informatikai fejlesztése az elmaradott régiókban (HEFOP 4.4) Az egészségügyi ellátás színvonala, az ellátást alkotó preventív és gyógyító folyamatok szervezettsége, ezáltal az egészségügyi ellátások elérhetősége, minősége és a kezelések időtartama az országban nem kielégítő, ráadásul az országon belül is egyenetlen. "Egészségügyi információtechnológia fejlesztés az elmaradott régiókban" című intézkedés ezen a probléma megoldásához járul hozzá. Az intézkedés keretén belül 2006 végéig 4,1 milliárd forint támogatás válik hozzáférhetővé. Az intézkedés célja, hogy az egészségügyi ellátó rendszer szervezettségét növelje és működését hatékonyabbá tegye az informatikai infrastruktúra-fejlesztés és a régió alap-, járóbeteg-, és kórházi ellátásának egészségügyi informatikai hálózatba kapcsolása révén. A fenti célok érdekében pályázni lehet információs intézményközi informatikai mintarendszer és belső intézményi informatikai rendszerek fejlesztésére, valamint a végfelhasználók megfelelő képzésének megvalósítására. A fejlesztések nem igényelnek önrészt. Az intézkedés kapcsán kapható támogatás mértéke minimum 1,3, maximum 2 milliárd forint. A támogatásra az egészségügyi szolgáltatók (pl. kórházak, rendelőintézetek, családorvosok) nyitott, önkéntes, non-profit alapon működő társulása pályázhat a megnevezett elmaradott régiókban (Észak-Alföld, Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl). Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 4,1 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére.



Új pályázati lehetőségek ismertetése, új pályázati eljárásrendek áttekintése Svájci hozzájárulás Előzmények: Svájc a tíz, 2004-ben EU taggá vált ország részére öt éven át összesen 1 milliárd svájci frank értékben fejlesztési hozzájárulást biztosít. Ebből Magyarország részesedése Lengyelország után a második legnagyobb, bruttó 130.738.000 svájci frank - vagyis mintegy 21,7 milliárd Forint, egyszeri, vissza nem térítendő támogatás. Az együttműködési program csökkenteni kívánja egyrészt az Európai Unió tagállamai közötti, másrészt az érintett országok belső viszonyaiban tapasztalható egyenlőtlenségeket. Az Európai Bizottság és Svájc 2006. február 27-én kétoldalú megállapodást írt alá a svájci kormány által létrehozott Svájci Hozzájárulásról, amely meghatározza Svájc és a támogatásból részesülő tagállamok közötti együttműködés kereteit. 2007 januárjában Svájc és Magyarország között kétoldalú tárgyalások indultak meg a források fogadásának keretei, a támogatásterületek valamint a pályázati rendszer meghatározása érdekében. A kétoldalú megállapodás a Svájci Hozzájárulásból támogatható négy fő prioritásterületet, a prioritásterületeken belüli konkrét támogatásterületeket a Keretmegállapodás rögzíti: 1. Regionális fejlesztési kezdeményezések periférikus és hátrányos helyzetű régiókban (15 millió CHF) 2. Természeti katasztrófák megelőzése és kezelése (2 millió CHF) 3. Az alapinfrastruktúra javítása/helyreállítása és modernizációja, valamint a környezet fejlesztése (30 millió CHF) 4. Határon átnyúló környezeti kezdeményezések, biodiverzitás és természetvédelem (5 millió CHF) 5. Az üzleti környezet fejlesztése és a finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése a kis- és középvállalkozások vonatkozásában (14,5 millió CHF) 6. A magánszektor fejlesztése és a kis- és középvállalkozások exportjának elősegítése (3 millió CHF) 7. Kutatás és fejlesztés (8.5 millió CHF) 8. Egészségügy (13 millió CHF) 9. Civil szektor támogatása (6 millió CHF). A hazai szabályozás kialakítása érdekében megszületett a Svájci Hozzájárulás elnevezésű program területeiről és tárgyalási irányelveiről szóló 2032/2007. (III.7.) Korm. határozat, amely kijelöli a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget a Svájci Hozzájárulás program tekintetében a lebonyolítás koordinációjával kapcsolatos feladatok ellátására. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007 folyamán kialakította a Svájci Hozzájárulás lebonyolításának kereteit, amely az egyeztetések lezárulásával a Keretmegállapodás szintjén lezárult, a végrehajtás szabályait a 237/2008. (IX. 26.) Korm. rendelet rögzít. Az első pályázati kiírások 2008. júliusában jelentek meg. Indokoltság: Fontos, hogy a civil társadalom forrásokhoz jusson, ezáltal hozzájárulhat szociális és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentéséhez. A Svájci Civil Támogatási Alap reményeink szerint új forrásokat és együttműködési lehetőségeket fog teremteni a magyar civil szervezetek számára.



Norvég Alap Norvégia és az Európai Unió (EU) viszonyát furcsa kettőség jellemzi. Miközben az ország egy szorosabban integrálódik az európai folyamatokba, a norvég választópolgárok eddig minden egyes alkalommal elutasították országuk csatlakozását az Unióhoz. Norvégia és az EU kapcsolatait az Európai Gazdasági Térség (EEA) megalakításáról szóló egyezmény szabályozza, amely 1994 január 1-je óta van hatályban. Az egyezmény, a mezőgazdaság és a halászat kivételével, kiterjeszti az egységes piaci törvénykezést Norvégiára, Izlandra és Liechtensteinre. Az egyezmény keretében Norvégia részt vesz számos, a vállalkozásokkal, környezetvédelemmel, oktatással és kutatással foglalkozó uniós szervezetben és programban is. Az EEA egyezmény mellett Norvégia más fontos uniós megállapodásban és szervezetben is szerepet vállal, részt vesz közös EU akciókban is. Az EGT Finanszírozási Mechanizmus a 2004. május 1-jén életbe lépett U-EGT szerződésre épül, melynek értelmében az EGT nem EU-tag országai (Norvégia, Liechtenstein és Izland) díjat fizetnek a belső piaci részvételért. Ez a befizetett hozzájárulás képezi ennek a támogatási formának a pénzügyi alapjait. A támogatás teljes összege 5 éven keresztül - a tíz újonnan csatlakozott országra (továbbá Spanyolországra, Portugáliára, Görögországra) - évi 120 millió euró, ebből Magyarország részesedése 10%, tehát évente mintegy 12 millió euró. E mellett, Norvégia a tíz újonnan csatlakozott ország részére kétoldalú szerződésekkel létrehozta a Norvég Finanszírozási Mechanizmust (Norvég Alap), melynek teljes összege 5 éven keresztül évi 113 millió euró, amelyből Magyarország részesedése 13%, azaz évi 15 millió euró. A fenti alapokból Magyarország 5 éven keresztül összesen évi 27 millió euró (kb. 6 milliárd forint) támogatást kap. A két támogatási alap eljárásrendje egységesnek tekinthető, mivel egységes szabály-rendszer vonatkozik rájuk, és egységes intézményrendszer is kezeli őket. Mindkét Alap támogatások formájában nyújtott hozzájárulás


ÚT A NORVÉG ALAPHOZ ELŐADÁSI ANYAG

Recommend Documents