Készítette: Bertók Zoltánné közoktatási szakértő tanügy-igazgatási vezető főtanácsos 06/20454-0457 E-mail:
[email protected]
A szakmai munkát megalapozó törvénykezési folyamat
ÚT A KORMÁNY NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS PROGRAMJÁTÓL A PEDAGÓGIAI PROGRAMIG
Citátum
"A gyermek a legtökéletesebb teremtmény,
mert egyedül ő tudja megalkotni saját egyéniségét. A gyermek lelke lágy viaszhoz vagy fehér papírhoz hasonló, ahová magának a gyermeknek kell belevésni a képzeteket.„ /Maria Montessori olasz orvos, pedagógus és pszichológus. A nevével fémjelzett nagy hatású Montessori pedagógiai-pszichológiai iskola megalkotója/. A szakértő olyasvalaki, aki egyre több
mindent tud egyre kevesebb dologról. Nicolas Murray Butler
Kínálat Jogszabályi alapok Alaki, formai eljárásjogi követelmények Kötelező tartalmak A legitimáció új szabályai
Jogszabályi alapok Törvények A Kormány Nemzeti Együttműködés Programja (2010.05.22.) 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról1 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról
Jogszabályi alapok
Rendeletek
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve kiadásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet A pedagógiai szakszolgálati intézmények mûködésérõl
A Kormány Nemzeti Együttműködés Programja (2010.05.22.) Munka, otthon, család, egészség, rend a
Nemzeti Együttműködés Rendszerének szilárd pillérei. Az egészségügy legfontosabb feladata az egészségmegőrzés, a prevenció. Betegségmegelőzésre összpontosító, egészségtudatos társadalmat építő, hatékony és hosszú távú programra van szükség. A gyermekek napközbeni ellátásának biztosítását, szolidaritáson alapuló családsegítő és mentális szolgáltatásokat, esélynövelő óvoda és kialakítását rögzíti.
Szociális, gyermekvédelmi-gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése
Probléma A gyermekjóléti-gyermekvédelmi rendszer vészesen
széttagolt . Hiányzik a megfelelő megelőzést szolgáló eszközrendszer. Az utóbbi nyolc év végletes szakadásokat eredményezett az értékalapú nevelés terén. Sokan hivatkoznak a gyermek lelkére, de az alapvető testilelki igények kielégítése nagyon nagy hiányt szenved. Napról-napra nagyobb az éhező , kiszolgáltatott, nyomorban tengődő gyermekek száma. A megszorításoktól szenvedő, értékrendjétől megfosztott, meggyengült jelenlegi intézményrendszer nem képes a helyzetet kezelni.
Válasz Hatékony, gyakorlatközpontú, célzottan a
rászoruló gyermekek érdekében kialakított, segítői eljárásmódok elsajátításának lehetőségét, és ezen lehetőségekhez való közvetlenebb hozzájutást kell támogatnunk Gyermek- és ifjúságpolitikánk kulcsa, hogy minden gyermek számít. Az ínséget szenvedők, a lecsúszó családban élők, a középrétegekben születők éppúgy, mint a megszületett és a megszületendők is.
A cigányság körülményeinek javítása, társadalmi beilleszkedésének elősegítése
Probléma A cigányság problémáit kizárólag szegénységi kérdésként
kezelték. A teljesen elrontott segélyezési politika ellenszenvet és gyűlöletet keltett a cigányság iránt. A cigányság körében nemcsak az oktatási, a foglalkoztatási helyzet katasztrofális, de rosszak az egészségügyi mutatók is.
Válasz A cigányság problémáit nemzeti ügyként, s
nem pusztán szegénypolitikaként kell kezelni. A tanulás-munka kiemelkedési útját kell választhatóvá tenni, és a cigányság társadalmi beilleszkedésének lelki és fizikai akadályait kell lebontani. A felzárkóztatást szolgáló pénzek felhasználását teljesen átláthatóvá kell tenni.
Válasz: A jövő építése az ifjúság és a sport támogatása Az ifjúsággal kapcsolatban a szociális biztonság két területen
kiemelten fontos a sport az egészséges lelki és testi fejlődést, valamint a közösség életre nevelést biztosítja. Az oktatás-nevelésnek kiemelt feladata van a társadalmi
szolidaritás, az egyenlőtlenségek kiegyenlítésében. A művelt fő érték, ezért az óvoda és az iskola feladata az,
hogy ezek kibontakoztatására lehetőséget biztosítson mindenki számára. A gyermek- és ifjúságpolitikában kiemelt szerepe kell hogy
legyen a teljes emberré nevelésnek: erkölcsre, tudásra, egészségre nevelés. Fontos tényező a pedagógusok megbecsülésének és
tekintélyének helyreállítása is.
Válasz Korai monitoring- és beavatkozási rendszert kell
kiépíteni a fejlődési (tanulási, magatartási) zavarokkal küzdő 0-6 éves gyerekek segítésére.
A korán feltárt rendellenességek, lemaradások széles köre
személyre szabott terápiával eredményesen kezelhető. Az iskolai sikertelenség megelőzésének leghatékonyabb módja a
kora gyermekkori készségfejlesztés a közösségi nevelés tereinek (bölcsőde, integrált óvoda) bővítésével.
Az egészséges életmód és a rendszeres fizikai
aktivitást alapértékként kell kezelni.
A kormánynak kiemelt szerepet kell vállalnia a testnevelési óráktól a
szabadidős sportok, a tömegsport támogatásán át egészen a gazdasági ösztönzők kialakításáig. A közoktatásban be kell vezetni a mindennapos
testnevelést és az évenkénti egységes fizikai felmérés rendszerét.
2011 évi CXC törvény a köznevelésről. évi CXC törvény a köznevelésről
Új elemévi CXC törvény a 202011. A pedagógiai program eljárásjogi megfelelősége köznevelésről 28 A nevelő és oktató munka az Nkt. 26. § (1) 11.óvodában, évi CXCpedagógiai törvény program a köznevelésről szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.
A PP általános kötelezettsége Nem ütközhet jogszabályba Nem lehet ellentétes az alapító okiratban foglaltakkal Nem szabályozhat olyan területet,
amelyet jogszabály más szabályzatban ír elő Minden szabályozandó kérdésre ki kell térni
Eljárásjogi követelmények, a legitimáció új szabályai Javaslattételi jog: szülői munkaközösség, óvodaszék Véleményezési jog: szülői munkaközösség, óvodaszék Egyetértési jog: fenntartó, működtető, Nemzetiségi Önkormányzat Elfogadás: nevelőtestület Jóváhagyás: intézményvezető A jogosultságok gyakorlásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, és a záró rendelkezések között pontosan kell hivatkozni a gyakorolt jogra.
VÁLTOZÁS! Összehasonlítás 1993. évi LXXIX törvény és a 2011. évi CXC. törvény alapján A dokumentumok eljárásrendje
Kt.
Formai, alaki megfelelőség
Nkt.
Közoktatási intézmény vezetője készíti
Aláírások, bélyegző, közzététel, felülvizsgálat módja, hatálybalépés ideje
A szülői szervezet egyetértési és véleményezési jog
A szülői szervezet véleményezési jog
Véleményezési joggal rendelkezők nyilatkozata
Fenntartói jóváhagyással válik érvényessé
Azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletköltség hárul a fenntartó egyetértése szükséges A vezető hagyja jóvá Fenntartói jóváhagyással válik érvényessé
Azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletköltség hárul a fenntartó egyetértése szükséges
2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről Nkt. 73. § (1) Az óvodában, az iskolában és a
kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. Nkt. 25. § (4) A dokumentumok nyilvánosságra hozásával, és az intézmény, tájékoztatási kötelezettségével, valamint a gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban a szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg
A jognyilatkozatok beszerzése Nkt. 85. § (1)89 A fenntartónak, a
működtetőnek, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre. Az üzemi tanács álláspontját 15 napon belül közli a munkáltatóval, ha ezt nem teszi meg akkor úgy kell tekinteni mintha az intézkedéssel egyet értene.
Javasolt minta a véleményezésre jogosult nyilatkozattételére
„A Közalkalmazotti Tanács a …………
(intézmény) Pedagógiai Programjának elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez általános véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg.”
A PP érvényessége A jogszabályok a jogrendszerekben hierarchikus
rendbe tagozódnak. Alsóbb szintű jogszabály nem lehet ellentétes felsőbb szintű jogszabállyal. Egy jogszabály érvényessége alatt azt értjük, hogy a jogszabály megfelel a rá vonatkozó jogszabályoknak. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy a) a jogszabályt az arra jogosult szerv vagy személy az erre előírt eljárási rend betartásával hozta létre (fogadta el) (ezt hívják formai vagy alaki érvényességnek), valamint hogy b) a jogszabály nem ellentétes a jogszabályi hierarchiában nála magasabb szinten álló jogszabállyal (ezt hívják tartalmi vagy anyagi érvényességnek).
A PP érvényessége Új szabály Nkt.25.§ (4) A Pedagógiai Program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.
A PP érvényessége Nkt.84. § (9)88 A települési önkormányzat, az állami fenntartó
az alapító okirata szerint nemzetiségi óvodai nevelésben, közreműködő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az érintett gyermekek ellátásában közreműködő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény e) pedagógiai programjának, pedagógiai-művelődési
programjának jóváhagyásához és végrehajtásának értékeléséhez beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, térségi feladatot ellátó intézmény esetében a területi nemzetiségi önkormányzat és országos feladatot ellátó köznevelési intézmény esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését. 85. § (1)89 A a fenntartónak, a működtetőnek, ha egyetértési
joga van a köznevelési intézmény pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre.
A PP hatálya Amikor a jogszabály hatályáról beszélünk, akkor azt határozzuk meg, hogy a jogszabály milyen esetekre vonatkozik, milyen esetekben
alkalmazandó, milyen esetekben fejti ki kötelező erejét. A hatály tekintetében négy aspektust: a) tárgyi, b) területi, c) személyi és d) időbeli hatályt szokás megkülönböztetni
A területi hatálya kiterjed Az óvoda területére
Az óvoda által szervezett - a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó - óvodán kívüli programokra
Időbeli hatálya kiterjed A ……… határozatszámon elfogadott és
jóváhagyott PP az óvoda vezetőjének jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatályát veszti a … határozatszámon elfogadott PP. Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően. Módosítása: az óvodavezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület és a KT elnök A kihirdetés napja:
Személyi hatálya kiterjed A PP személyi hatálya kiterjed:
Az óvodával, jogviszonyban álló minden gyermekre, pedagógusra és a pedagógiai munkát közvetlen segítőkre, valamint a szülőkre. Azon személyekre akik az intézménnyel jogviszonyban nem állnak, de részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában.
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 85. § (1) A nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott
iratnak tartalmaznia kell a) a nevelési-oktatási intézmény aa) nevét, ab) székhelyét, b) az iktatószámot, c) az ügyintéző megnevezését, d) az ügyintézés helyét és idejét, e) az irat aláírójának nevét, beosztását és f) a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát.
127. § (1) A köznevelési intézmény nevét fel kell
tüntetni valamennyi feladatellátási helyen címtáblán, a nyomtatványokon és a bélyegzőkön.
Kispesti Micimackó Óvoda 1191 Budapest, Arany J- u. 15. (Intézmény neve, címe, logója)
Intézmény OM - azonosítója:
Intézményvezető/igazgató: …………………………….. névaláírás Legitimációs eljárás
Elfogadta: Micimackó Óvoda nevelőtestülete a ……/2013. (VII. 01.) számú határozatával ……………………………………… nevelőtestület nevében névaláírás
Vélemény nyilvánítók: ………………………………………….. Szülői szervezet, óvodaszék, Egyetértés nyilvánító: ………………………………………….. Nemzetiségi Önkormányzat nevében névaláírás
Egyetértését kinyilvánító: Budapest Kispest Képviselő .testülete fenntartó működtető nevében névaláírás ………………………………………………… névaláírás Jóváhagyta: …………………………………………….. Intézményvezető/igazgató névaláírás Ph ……/2013. (VII. 01.) számú határozatával Verziószám: 4/2013. módosított változat A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható:http://www. micimacko.hu
Készült: 7/1. eredeti példány Iktatószám: II-145/2013.
A 2011. évi CXC nemzeti köznevelésről szóló törvény változásai Nkt. 8.§ (2): az óvoda 2014. szeptember 1-jétől
kezdődően 3 éves kortól kötelező Nkt. 45.§ (2): 2013. január 1-jétől az augusztus 31-én a 6. életévét betöltött gyermek tanköteles Nkt. 97.§ (18) az új csoportlétszámokat a 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben kell bevezetni 2012. szeptember 1. Nkt. 62.§ (2): a pedagógusok továbbképzési kötelezettsége 50 helyett 55 éves korukig tart Nkt. 61.§ (5): a nem pedagógus dolgozók száma legföljebb a pedagógusok teljes munkaidőre átszámított létszámának 20%-
A 2011. évi CXC nemzeti köznevelésről szóló törvény változásai
Nkt. 5.§ (2) Az óvodai nevelés alapelveit az
Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvodák az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készítik el helyi pedagógiai programjukat.
363/2012. (XII.17.) Korm. Rendelet Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról
Az államtitkárság közleménye szerint cél az óvodai nevelés új országos alapprogramja biztosítsa, hogy az óvodai nevelésben részesülő valamennyi gyermek ugyanazon alapelvek, feltételek, szakmai
követelmények mentén sajátíthassa el mindazokat a képességeket és ismereteket, amelyek alkalmassá, éretté teszik az iskolai évek megkezdésére.
Az alapprogram a nemzeti köznevelésről szóló törvényhez igazodva
biztosítja, hogy valamennyi gyermek óvodai nevelése azonos alapelvek, feltételek, szakmai követelmények alapján történjen.
Az óvodai nevelés legfőbb célja, hogy fejlessze azokat a
képességeket, továbbadja mindazt az ismeretanyagot, amelyekre az iskolába lépéshez szükség van.
Az óvodai nevelőmunkában fontos annak a tevékenységközpontú szemléletnek a megerősítése, amely támogatja a gyermek egészséges fejlődését, hátrányainak csökkentését, tehetségének kibontakoztatását, és egyéni adottságaira is figyelemmel - azoknak a képességeknek a folyamatos kialakulását, amelyek segítik őt az iskolai életre való felkészülésben. Hatályba lép: 2013.09.01.
363/2012. (XII.17.) Korm. Rendelet Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról
Cél tehát: a gyermek életben való sikerességét
elősegíteni!
Mely készségeknek, képességeknek kell
magas szinten állniuk az életben való sikerességhez? 90%-ban az érzelmi intelligencia (EQ), 10%-ban az IQ a meghatározó!
363/2012. (XII.17.) Korm. Rendelet Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról Fontos, hogy tudatosan tervezzük a szociális és életviteli
kompetenciákat különös tekintettel a kommunikációs készségekre!
az örömérzés átélésének képessége a szabadon nemet mondani tudás képessége az érzelmek szabad kifejezése önbizalom a szükséges határok elfogadása alkotókedv, kreativitás problémamegoldó gondolkodás kudarctűrés frusztráció tűrés együttműködés egészséges életmód kialakításának képessége a környezettudatosság erősítése és a környezeti nevelés fejlesztése élethossziglan tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén
A 2011. évi CXC nemzeti köznevelésről szóló törvény változásai Nkt. 9. § (8) Az alternatív óvodák az általuk készített és
jóváhagyott óvodapedagógiai programban meghatározottak szerint készítik el pedagógiai programjukat. Az alternatív óvodapedagógiai programban az általános szabályoktól eltérő, sajátos, az adott intézményben a) folyó óvodai nevelés és az óvodai élet megtervezésének elveit, a nevelés tevékenységi formáit és az óvodapedagógus feladatait, b) a pedagógusok kötött és kötetlen munkaidejének szabályait, c) alkalmazott építésügyi előírásokat, eszközöket és felszereléseket, a minőségpolitika rendszerét, módszereit és eszközeit, d) működő vezetési modellt, nevelés- és oktatásszervezést, e) elfogadott pedagógus végzettséget és szakképzettséget.
A 2011. évi CXC nemzeti köznevelésről szóló törvény változásai Nkt. 9. § (9) Az óvodapedagógiai program, (8)
bekezdésben meghatározott körben eltérhet az e törvényben meghatározottaktól, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályoktól azzal a megkötéssel, hogy az alternatív intézmények költségvetési támogatásának alapja óvodapedagógiai programjukban foglalt kötelező feladatellátás, ezen felül a működésükkel járó többletköltségekhez központi költségvetési többlettámogatás nem igényelhető.
A 2011. évi CXC nemzeti köznevelésről szóló törvény változásai
Nkt. 32. § (1) Ha a nevelési-oktatási
intézményt egyház tartja fenn: d) pedagógiai programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő ismereteket, és a fenntartó egyház tanításának megfelelő tartalmú hitoktatást.
A 2011. évi CXC nemzeti köznevelésről szóló törvény változásai Nkt. 26. § (4) A többcélú intézmény egységes,
valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához óvodai pedagógiai programot használ. Az általános művelődési központban működő nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programja része a nem köznevelési feladatot ellátó intézményegység tevékenységét is meghatározó pedagógiaiművelődési programnak. A pedagógiaiművelődési program biztosítja a köznevelési és a nem köznevelési közfeladatok egységes elvek szerinti megvalósítását.
A 2011. évi CXC nemzeti köznevelésről szóló törvény változásai
Értelmező rendelkezések
4. § 20. nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógusmunkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató
munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége (pl. felsőfokú pedagógiai asszisztens)
A 2011. évi CXC nemzeti köznevelésről szóló törvény változásai Értelmező rendelkezések 4. § 25. sajátos nevelési igényű gyermek, : az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői
véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,
A 2011. évi CXC nemzeti köznevelésről szóló törvény változásai
5. § (1) A köznevelési intézményekben folyó
pedagógiai munka szakaszai a következők: a) az óvodai nevelés szakasza, amely a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi,
A 2011. évi CXC nemzeti köznevelésről szóló törvény változásai
4. §4 E törvény alkalmazásában 13. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, 14. kiemelten tehetséges gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség,
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 6. § (2) Az óvoda pedagógiai programja meghatározza a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek
biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, f) nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat, g) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket.
A különleges bánásmódot igénylő gyermek fogalma
Különleges bánásmódot igénylő
gyermekek – olyan gyermekek, akiknek állandó vagy átmeneti jelleggel fizikai, biológiai, pszichikai, intellektuális, családi vagy szociokulturális okok miatt egyéni, sajátos nevelési-oktatási szükségleteik vannak, ezért a speciális nevelésioktatásiszükségletekhez, sajátosságokhoz egyénenként igazodó bánásmódot igényelnek az óvodában
A különleges bánásmódot igénylő gyermek típusai Speciális nevelési szükségletű gyermekek tanulásban akadályozottak – enyhe fokban értelmi fogyatékosok, nehezen tanulók értelmileg akadályozottak – mérsékelt, súlyos, legsúlyosabb fokban értelmi fogyatékosok beszédben akadályozottak – beszédsérültek, beszéd-, hang- és nyelvi zavart mutatók látássérültek – vakok, gyengén látók hallássérültek – nagyothallók, siketek mozgáskorlátozottak – mozgás- és testi fogyatékosok, sérültek viselkedés- és teljesítményzavarral küzdők autista gyerekek (szociális-kognitív és kommunikációs készségek fejlődésének zavara,amely a személyiség fejlődésének egészére hatással van
AZ INTEGRÁLT NEVELÉSHEZ-OKTATÁSHOZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK
A szakértői bizottság által meghatározott
foglalkozáshoz szükséges - szakirányú végzettségű gyógypedagógus - szakmai szolgáltatások A gyógypedagógiai nevelés irányelvei Speciális tantervek, tankönyvek; intézményi pedagógiai programok Speciális gyógyászati és technikai eszközök
Az eredményes inklúzió feltételei Óvónői attitűdök: szociális érzékenység;
empátia; másság elfogadása; a különbségek kezelésének képessége Az óvónők szakmai kompetenciája: gazdag módszertani repertoár a sokféleség kezeléséhez Támogató környezet az óvodán belül és kívül: vezető; helyi irányítás; helyi közösségek; kormányzat; szakmai szervezetek Egyértelmű kormányzati politika, megfelelő finanszírozási rendszer
Külön támogatási formák
Megemelt normatív támogatás
Csökkentett csoportlétszám Utazó tanár, konduktor, logopédus Kötelező rehabilitációs foglalkozások Egyéni továbbhaladás Felzárkóztató nevelés
Csökkentett csoportlétszám Kettő gyermeknek számít: beszédfogyatékos, enyhe ért.fogy, pszich. fejl. zavar miatt a tanulási folyamatban tartósan akadályozott beilleszk., magatartási, tanulási nehézséggel kűzdő gyermek
Három gyermeknek számít: a testi fogyatékos az érzékszervi fogyatékos a középsúlyos értelmi fogyatékos az autista
A különleges bánásmódot igénylő gyermek típusai
Tanulási problémákkal küzdő gyermekek tanulási nehézséggel küzdők (például: lassú,
motiválatlan, hosszabb betegség miatt lemaradó, családi, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok) tanulási zavarral küzdők (például: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar,súlyosabb beszédhiba)
A különleges bánásmódot igénylő gyermek típusai Magatartászavarok miatt problémás gyermekek visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésű
gyermekek (félénk, csendes,visszahúzódó stb.) Eredményhez vezethet a csoportos és a párban folyó munka, a testre szabott differenciált egyéni munka, motiválás, stb ellenséges (agresszív) és inkonzekvens viselkedésű gyermekek (engedetlen, kötekedő,támadó, hiperaktív stb.) Inkább egyéni feladattal köthető le, fontos a velük megbeszélt egyéni vállalások,követelmények következetes számonkérése az eredmények, pozitívumok kiemelése, megerősítése mindkét típust motiválja, segítheti a beilleszkedést, a társak általi elfogadás.
A különleges bánásmódot igénylő gyermek
Kivételes képességű gyermekek,
tehetségesek intellektuális tehetség (a különböző tudományterületeken kimagasló: matematikai, fizikai, nyelvi stb.) művészi tehetség (képzőművészeti, zenei) pszichomotoros tehetség (sport, tánc, kézügyességet igénylő terület) szociális tehetség (vezető, szervező, irányító)
A különleges bánásmódot igénylő gyermek Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés A tehetség felismerése a tehetségnevelés/tehetségfejlesztés/tehetséggondozás a a tehetség felismerésével,azonosításával kezdődik a családnak ismernie kell azokat a mutatókat, amelyek halmozott előfordulása tehetséget sejtet Geffert Éva ás Herskovics Mária – általánosan tehetségesekre jellemző tulajdonságokat sorolták fel a kiemelkedő gyermekek teljesítményei nem mindig jók, munkavégzésük, fejlődésük nem egyenletes, és gyakran nem vesznek részt a munkában Czeizel Endre szerint a kivételes tehetségek jellemzői: megszállottság, fokozott kritikai érzék, állandó önelégedetlenség (→ orvosi szempontból veszélyeztetettnek tartja őket) A tehetségfejlesztés módjai 1. gyorsítás, léptetés (a tehetségesek egy év alatt több év anyagát végzik el) 2. elkülönítés, szegregáció (külön tanulnak, más tehetségesekkel) 3. gazdagítás, dúsítás (enrichment) – a tehetséges gyerekek a normál oktatásban tanulnak, de a tanulás bizonyos idejében differenciált, különleges tehetség gondozásban részesülnek az óvodában vagy az óvodán kívüli tehetséggondozó intézményekben
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet
4. § (1) A Sajátos nevelési igényű gyermekek
óvodai nevelésének irányelve kiadásáról 2013. augusztus 1-jén lép hatályba, azzal, hogy a rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben kell alkalmazni. (3) Hatályát veszti a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet (a továbbiakban: R.).
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet (4) A sajátos nevelési igényű gyermekek
nevelését ellátó óvodák az R. 1. melléklete alapján elkészített és jelenleg alkalmazott óvodai nevelési programokat 2013. augusztus 31-ig felülvizsgálják, és a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek való meg nem felelés esetén módosítják.
A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 1. Általános elvek 1.1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési
igényû gyermekek óvodai nevelésében Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges.
A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Az integrált fejlesztésben résztvevő óvoda:
a) pedagógiai programjának kiegészítésekor és a speciális tevékenységek megvalósításakor figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit, b) külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez, c) a befogadó óvoda vezetője támogatja a pedagógusok részvételét az óvodai integrációt segítõ szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken.
Különleges bánásmódot igénylő csoportok
Azok a társadalmi csoportok, amelyek
támogatás nélkül nem vagy csak aránytalan nehézségek árán képesek társadalmi helyzetük megőrzésére, javítására: Nemzeti kisebbségek Etnikai kisebbségek Bevándorlók
Eltérések
Az anyanyelv és a többségi nyelv birtoklása
A csoport kulturális sajátosságai; eltérés a többségi kultúrától Csoportkohézió; a többséghez való viszony
Multikulturalizmus és interkulturalizmus
Multikult.: A kisebbségi társadalmi
csoportok nyelvének és kultúrájának megjelenítése a pedagógiai hatásrendszerben. Interkult.: Egy óvodában a többséghez és
a kisebbséghez tartozó gyerekek együttnevelése
Aszociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A gyermekeink szociális háttere igen szélsőséges képet
mutat. Munkánk tervezésénél figyelembe kell vennünk az elfoglalt, időhiánnyal küszködő családok igényeit éppúgy, mint a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró, több gyereket nevelő, esetleg csonka családokét. Különösen nagy a felelőségünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatásában, nevelésében. A hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában hordja. Ők néha csak tőlünk kapnak segítséget a világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi fejlődésükhöz. Feladatunk az óvoda világát nehezen elfogadó ill. együtt nem működő, esetleg gyermeküket is elhanyagoló családokkal való - együttműködésre késztető kapcsolattartás.
A hátrányos helyzet okai
A család anyagi és egészségügyi állapota,
erkölcsi helyzete és életvitele, értékrendje. A család lakhelye és környezete. A gyermek és/vagy szülő egészségi állapota. A családtagok száma.
Környezeti okok Sokgyermekes család: 3 vagy több gyermek Szűkös lakásviszonyok: a család magas létszáma több generáció együttélése Szülők iskolázatlansága Nevelési hiányosságok: kettős nevelés felügyelet és gondozás hiánya helytelen bánásmód (brutalitás) érzelmi sivárság, közömbösség könnyelmű, felelőtlen életvitel bűnöző családi háttér Negatív hatású baráti kör
Anyagi okok
Munkanélküliség Létminimum alatti 1 főre jutó jövedelem A szülő csökkent munkaképességű vagy
munkaképtelen A kereset nem a család szükségleteinek kielégítésére fordítódik
Egészségügyi okok
Születési rendellenesség vagy szerzett
fogyatékosság mozgáskorlátozottság érzékszervi károsodás (látás, hallás...) szervi rendellenesség
Tartós betegség Idegrendszeri, pszichés problémák (szülő
és/vagy gyerek) Higiénés hiányosságok
A gyermek személyiségében rejlő okok
Értelmileg, érzelmileg visszamaradt
Feladataink a szociális hátrányok enyhítése érdekében Anyagi támogatás lehetőségeinek kiaknázása Az önművelés igényének kialakítása. A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság
elfogadása. Praktikus ismeretek elsajátíttatása. A mindennapi élethez szükséges készségek kialakítása. Családi életre és egészséges életmódra nevelés. A testnevelés és sport sajátos eszközeivel kialakítani az alapvető mozgás - és feladatmegoldó képességet, az egészséget értéknek tekintő gondozásmódot, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényét.
Tevékenységeink a szociális hátrányok enyhítésére
Lépésről - lépésre program
A tanulás tanítása differenciált fejlesztés. Egészségnevelés Életvezetés A sport megismertetése, bevezetése Interkulturális ismeretnyújtás: életvezetés,
cigány irodalom, a cigányság története.
Tevékenységeink a szociális hátrányok enyhítésére Tehetséges gyermekek felkészítése. Felzárkóztató foglalkozás a tanulásban lemaradóknak. Igény szerint ügyelet biztosítása. A családi életre nevelés tanítása. Sportolási lehetőség biztosítása Fakultáción további ismeretszerzés. Túrák, táborok szervezése, részvétel biztosítása. Kulturális rendezvények csoportos látogatása. Pályázatok figyelése!
Szülőknek felajánlott segítség
Fórum - jogi és életvitellel kapcsolatos
tanácsadás Sportolási lehetőség az óvodában Játékos, ismeretterjesztő klubfoglalkozások Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleten, fogadó órákon, írásos tájékoztatón keresztül Szülőkkel közös programok (pl. kertgondozás, főzőcske, Szülői Klub)
Anyagi támogatás lehetősége
Az odaítélés elveit a Szervezeti és Működési
Szabályzatban rögzítsük étkezési hozzájárulás ruhavásár pályázatok útján nyert támogatások elosztása
A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket Az egyenlő bánásmód követelménye és az
esélyegyenlőség előmozdítása akkor valósulhat meg, ha a közoktatás terén általánossá válik az a gyakorlat, hogy minden gyermeknek vele született joga van az emberi méltósághoz. A közoktatásban dolgozók alapvető feladata, hogy az általa ellátott gyermek, hozzájusson minden olyan szolgáltatáshoz, amely ahhoz szükséges, hogy személyisége szabadon kibontakozhasson.
Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a teljesítmények értékelése során
az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele során gyermeki jogok gyakorlása során az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés során (a jogszabály alapján járó juttatások, illetőleg a nevelési-oktatási intézmény mérlegelése alapján adható juttatások) az óvoda feladata az is, hogy a tehetséges és képességeihez képest rosszul teljesítő gyermek részére segítséget nyújtson érvényesíteni kell az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során a gyermek csoportban való elhelyezése során vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló oktatásban részesüljön kisebbségi vagy nemzetiségi oktatásban nevelésben részesüljön
KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
A köznevelésről szóló törvény szerint a
pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelésre. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség- és közösségfejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a környezeti és az egészség nevelésre.
KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI NEVELÉS SZEMPONTJAI Helyzetkép A környezeti nevelés szempontjából különösen fontos
elv, hogy az óvoda„nyitott” legyen, azaz szerves, integráns részét képezze az adott lakókörzetnek, településnek, régiónak. A környezeti nevelés megtervezésekor kiemelt figyelmet kell fordítani a település (falu, kerület, kistérség, régió) természeti és társadalmi-kulturális jellegzetességeire, adottságaira; a helyi értékek és problémák feltérképezésére. Külön feladat ezeknek a helyi értékeknek, adottságoknak az óvodai programba való beépítése mind a tartalmat, mind a hozzá rendelt tevékenységrendszert illetően.
KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI NEVELÉS SZEMPONTJAI Erőforrások (humán, tárgyi, anyagi) Személyi (humán) erőforrások. A résztvevők alapos
végiggondolása és számbavétele lényegében a humán erőforrás megtervezésének alapját jelenti. Emberi erőforrásnak tekintve az óvoda összes „lakóját” – ideértve a pedagógusokon kívül a technikai és adminisztratív dolgozókat is – nekik is megvan a maguk fontos, személyre (funkcióra) szabott feladatuk a környezeti nevelés teljessé tételében. Az óvoda szempontjából humán erőforrásnak tekintendő minden külső partner, akár hivatalos, akár nem hivatalos jellegű kapcsolata van az óvodával. Az óvoda nyitott jellegét hangsúlyozzuk. Az anyagi erőforrások számbavétele a költségigényes tanulásszervezési módokat, vagy az épület környezetbarát módon való működtetésének feltételeit is figyelembe véve – minden egyes részletre terjedjen ki.
Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Azt a követendő értékrendszert kell megfogalmaznia,
amely meghatározza óvodai környezeti nevelés alapjait, valamint a program ideje alatt elérni kívánt konkrét célokat. Pl: megfogalmazott célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása • a környezet állapotára érzékeny gondolkodásmód kialakítása • rendszerszemléletre nevelés • fenntarthatóságra nevelés, az elvekkel való azonosulás elsegítése • érzelmi és értelmi környezeti nevelés • optimista életszemlélet kialakítása • tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés • tolerancia és segítő életmód kialakítása
A célok elérését szolgáló legfontosabb feladatok, legjelentősebb tevékenységek •
turisztikai nap biztosítása • különböző alkalmi túrák szervezése • a környezettel, természettel kapcsolatos anyag feldolgozása a foglalkozásokon képességfejlesztő tevékenység formájában • környezettudatos életmód elemeinek szocializációja (pl. hulladékszelekció, természetbarát termékek használatára való ösztönzés, természeti környezet védelme, lakó- és óvoda környezet közös megóvása) • a különböző egészségkárosító szerek egészségi kockázatának tudatosítása • személyes higiéné elsajátíttatása • az egészséget befolyásoló környezeti tényezők felismertetése • egészséges étkezés • anyag- és energiatakarékos óvodaüzemeltetés és a pedagógusok példamutatása • a szelektív hulladékgyűjtés következetes megvalósítása • csoportszoba, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága • az óvodán kívüli ismeretterjesztés lehetőségeinek kihasználása
Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának
segítése • az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése • az egészséges életmód kialakításának segítése (helyes táplálkozás; dohányzás, alkohol, drog nélküli élet legyen a cél) • az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése • a helyzetfelismerés, az ok–okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése • problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése • globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése
Tanulásszervezési és tartalmi keretek A kötelez foglalkozási keretben végzett környezeti és egészségnevelés - az egyes tevékenységekben rejlő nevelési lehetőségek kihasználása - nevelőmunka (környezeti és egészségnevelési témák) - turisztikai nap, kirándulás Szabadon választható elemek - környezetvédelmi, egészségvédelmi akciók - részvétel városi, községi programokon - eladások, kiállítások - pályázatok, versenyek
A célok elérését szolgáló legfontosabb feladatok, legjelentősebb tevékenységek Módszerek
Taneszközök: A hatékony környezeti neveléshez szükséges
taneszközök megtervezése azért rendkívül fontos, mert ezeknek komoly költségvonzata lehet. A fenntartónak tisztában kell lennie azzal, hogy az eredményesség milyen feltételeket igényel. Óvodai környezet: Az építészeti jellegű átalakításoktól a falak és folyosók díszítéséig igen sok lehetőség van a környezeti nevelésre. Hasonlóképpen fontos megtervezni az óvoda mindennapi életének ezernyi mozzanatát (pl. a rendezvényeken használt eszközök, élelmiszerek milyensége, a kirándulások körülményeinek megválasztása, a kiállítások témaválasztása), és azt, hogy ezeken keresztül hogyan válhat az óvoda környezet barátságosabbá, miképpen alakíthatja az ott dolgozók és gyermekek életmódját környezettudatosabbá
A célok elérését szolgáló legfontosabb feladatok, legjelentősebb tevékenységek Kapcsolatrendszer, kommunikáció: Az óvodán kívüli
kapcsolatrendszer és kommunikáció alapvető eszköze az óvoda nyitottá válásának, a kistérségi szemlélet erősödésének. Kifelé (és befelé is) tudatosítani kell, hogy egy óvoda környezeti nevelési tevékenysége tágabb értelemben is közügy, a szűkebb vagy tágabb lakókörnyezet is részt vesz az óvoda nevelőmunkájában, s felhasználója (vagy elszenvedője) a nevelés eredményének
Minőségfejlesztés Pedagógus-továbbképzés: A nevelőtestület
továbbképzésének megtervezésekor célszerű külön figyelmet fordítani arra, hogy abban a környezeti nevelés elveinek és gyakorlatának fejlesztése is helyet kapjon.
„Előbb csináld azt, ami szükséges, utána azt, ami lehetséges, és máris azt fogod csinálni, ami lehetetlen.” (Assisi Szent Ferenc)
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!