ÚT A KORMÁNY NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS PROGRAMJÁTÓL A PEDAGÓGIAI PROGRAMIG

Készítette: Bertók Zoltánné közoktatási szakértő tanügy-igazgatási vezető főtanácsos 06/20454-0457 E-mail: [email protected]

A szakmai munkát megalapozó törvénykezési folyamat

ÚT A KORMÁNY NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS PROGRAMJÁTÓL A PEDAGÓGIAI PROGRAMIG

Citátum

 "A gyermek a legtökéletesebb teremtmény,

mert egyedül ő tudja megalkotni saját egyéniségét. A gyermek lelke lágy viaszhoz vagy fehér papírhoz hasonló, ahová magának a gyermeknek kell belevésni a képzeteket.„ /Maria Montessori olasz orvos, pedagógus és pszichológus. A nevével fémjelzett nagy hatású Montessori pedagógiai-pszichológiai iskola megalkotója/.  A szakértő olyasvalaki, aki egyre több

mindent tud egyre kevesebb dologról. Nicolas Murray Butler

Kínálat Jogszabályi alapok Alaki, formai eljárásjogi követelmények Kötelező tartalmak A legitimáció új szabályai

Jogszabályi alapok  Törvények  A Kormány Nemzeti Együttműködés Programja (2010.05.22.)  2011. évi CXC törvény a köznevelésről  1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról1  2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról  Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról

Jogszabályi alapok

Rendeletek

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve kiadásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet A pedagógiai szakszolgálati intézmények mûködésérõl

A Kormány Nemzeti Együttműködés Programja (2010.05.22.)  Munka, otthon, család, egészség, rend a

Nemzeti Együttműködés Rendszerének szilárd pillérei.  Az egészségügy legfontosabb feladata az egészségmegőrzés, a prevenció.  Betegségmegelőzésre összpontosító, egészségtudatos társadalmat építő, hatékony és hosszú távú programra van szükség.  A gyermekek napközbeni ellátásának biztosítását, szolidaritáson alapuló családsegítő és mentális szolgáltatásokat, esélynövelő óvoda és kialakítását rögzíti.

Szociális, gyermekvédelmi-gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése

 Probléma  A gyermekjóléti-gyermekvédelmi rendszer vészesen    

széttagolt . Hiányzik a megfelelő megelőzést szolgáló eszközrendszer. Az utóbbi nyolc év végletes szakadásokat eredményezett az értékalapú nevelés terén. Sokan hivatkoznak a gyermek lelkére, de az alapvető testilelki igények kielégítése nagyon nagy hiányt szenved. Napról-napra nagyobb az éhező , kiszolgáltatott, nyomorban tengődő gyermekek száma. A megszorításoktól szenvedő, értékrendjétől megfosztott, meggyengült jelenlegi intézményrendszer nem képes a helyzetet kezelni.

Válasz  Hatékony, gyakorlatközpontú, célzottan a

rászoruló gyermekek érdekében kialakított, segítői eljárásmódok elsajátításának lehetőségét, és ezen lehetőségekhez való közvetlenebb hozzájutást kell támogatnunk  Gyermek- és ifjúságpolitikánk kulcsa, hogy minden gyermek számít. Az ínséget szenvedők, a lecsúszó családban élők, a középrétegekben születők éppúgy, mint a megszületett és a megszületendők is.

A cigányság körülményeinek javítása, társadalmi beilleszkedésének elősegítése

 Probléma  A cigányság problémáit kizárólag szegénységi kérdésként

kezelték.  A teljesen elrontott segélyezési politika ellenszenvet és gyűlöletet keltett a cigányság iránt.  A cigányság körében nemcsak az oktatási, a foglalkoztatási helyzet katasztrofális, de rosszak az egészségügyi mutatók is.

Válasz  A cigányság problémáit nemzeti ügyként, s

nem pusztán szegénypolitikaként kell kezelni.  A tanulás-munka kiemelkedési útját kell választhatóvá tenni, és a cigányság társadalmi beilleszkedésének lelki és fizikai akadályait kell lebontani.  A felzárkóztatást szolgáló pénzek felhasználását teljesen átláthatóvá kell tenni.

Válasz: A jövő építése az ifjúság és a sport támogatása  Az ifjúsággal kapcsolatban a szociális biztonság két területen

kiemelten fontos a sport az egészséges lelki és testi fejlődést, valamint a közösség életre nevelést biztosítja.  Az oktatás-nevelésnek kiemelt feladata van a társadalmi

szolidaritás, az egyenlőtlenségek kiegyenlítésében.  A művelt fő érték, ezért az óvoda és az iskola feladata az,

hogy ezek kibontakoztatására lehetőséget biztosítson mindenki számára.  A gyermek- és ifjúságpolitikában kiemelt szerepe kell hogy

legyen a teljes emberré nevelésnek: erkölcsre, tudásra, egészségre nevelés.  Fontos tényező a pedagógusok megbecsülésének és

tekintélyének helyreállítása is.

Válasz  Korai monitoring- és beavatkozási rendszert kell

kiépíteni a fejlődési (tanulási, magatartási) zavarokkal küzdő 0-6 éves gyerekek segítésére.

 A korán feltárt rendellenességek, lemaradások széles köre

személyre szabott terápiával eredményesen kezelhető.  Az iskolai sikertelenség megelőzésének leghatékonyabb módja a

kora gyermekkori készségfejlesztés a közösségi nevelés tereinek (bölcsőde, integrált óvoda) bővítésével.

 Az egészséges életmód és a rendszeres fizikai

aktivitást alapértékként kell kezelni.

 A kormánynak kiemelt szerepet kell vállalnia a testnevelési óráktól a

szabadidős sportok, a tömegsport támogatásán át egészen a gazdasági ösztönzők kialakításáig.  A közoktatásban be kell vezetni a mindennapos

testnevelést és az évenkénti egységes fizikai felmérés rendszerét.

2011 évi CXC törvény a köznevelésről. évi CXC törvény a köznevelésről

 Új elemévi CXC törvény a 202011.  A pedagógiai program eljárásjogi megfelelősége köznevelésről 28 A nevelő és oktató munka az  Nkt. 26. § (1) 11.óvodában, évi CXCpedagógiai törvény program a köznevelésről szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.  A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.

A PP általános kötelezettsége  Nem ütközhet jogszabályba  Nem lehet ellentétes az alapító okiratban foglaltakkal  Nem szabályozhat olyan területet,

amelyet jogszabály más szabályzatban ír elő  Minden szabályozandó kérdésre ki kell térni

Eljárásjogi követelmények, a legitimáció új szabályai Javaslattételi jog: szülői munkaközösség, óvodaszék Véleményezési jog: szülői munkaközösség, óvodaszék Egyetértési jog: fenntartó, működtető, Nemzetiségi Önkormányzat Elfogadás: nevelőtestület Jóváhagyás: intézményvezető A jogosultságok gyakorlásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, és a záró rendelkezések között pontosan kell hivatkozni a gyakorolt jogra.

VÁLTOZÁS! Összehasonlítás 1993. évi LXXIX törvény és a 2011. évi CXC. törvény alapján A dokumentumok eljárásrendje

Kt.

Formai, alaki megfelelőség

Nkt.

Közoktatási intézmény vezetője készíti

Aláírások, bélyegző, közzététel, felülvizsgálat módja, hatálybalépés ideje

A szülői szervezet egyetértési és véleményezési jog

A szülői szervezet véleményezési jog

Véleményezési joggal rendelkezők nyilatkozata

Fenntartói jóváhagyással válik érvényessé

Azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletköltség hárul a fenntartó egyetértése szükséges A vezető hagyja jóvá Fenntartói jóváhagyással válik érvényessé

Azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletköltség hárul a fenntartó egyetértése szükséges

2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről  Nkt. 73. § (1) Az óvodában, az iskolában és a

kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre.  Nkt. 25. § (4) A dokumentumok nyilvánosságra hozásával, és az intézmény, tájékoztatási kötelezettségével, valamint a gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban a szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg

A jognyilatkozatok beszerzése  Nkt. 85. § (1)89 A fenntartónak, a

működtetőnek, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre.  Az üzemi tanács álláspontját 15 napon belül közli a munkáltatóval, ha ezt nem teszi meg akkor úgy kell tekinteni mintha az intézkedéssel egyet értene.

Javasolt minta a véleményezésre jogosult nyilatkozattételére

 „A Közalkalmazotti Tanács a …………

(intézmény) Pedagógiai Programjának elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez általános véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg.”

A PP érvényessége  A jogszabályok a jogrendszerekben hierarchikus

rendbe tagozódnak. Alsóbb szintű jogszabály nem lehet ellentétes felsőbb szintű jogszabállyal.  Egy jogszabály érvényessége alatt azt értjük, hogy a jogszabály megfelel a rá vonatkozó jogszabályoknak. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy  a) a jogszabályt az arra jogosult szerv vagy személy az erre előírt eljárási rend betartásával hozta létre (fogadta el) (ezt hívják formai vagy alaki érvényességnek), valamint hogy  b) a jogszabály nem ellentétes a jogszabályi hierarchiában nála magasabb szinten álló jogszabállyal (ezt hívják tartalmi vagy anyagi érvényességnek).

A PP érvényessége Új szabály Nkt.25.§ (4) A Pedagógiai Program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.

A PP érvényessége  Nkt.84. § (9)88 A települési önkormányzat, az állami fenntartó

az alapító okirata szerint nemzetiségi óvodai nevelésben, közreműködő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az érintett gyermekek ellátásában közreműködő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény  e) pedagógiai programjának, pedagógiai-művelődési

programjának jóváhagyásához és végrehajtásának értékeléséhez beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, térségi feladatot ellátó intézmény esetében a területi nemzetiségi önkormányzat és országos feladatot ellátó köznevelési intézmény esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését.  85. § (1)89 A a fenntartónak, a működtetőnek, ha egyetértési

joga van a köznevelési intézmény pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre.

A PP hatálya  Amikor a jogszabály hatályáról beszélünk, akkor azt határozzuk meg, hogy a jogszabály milyen esetekre vonatkozik, milyen esetekben

alkalmazandó, milyen esetekben fejti ki kötelező erejét. A hatály tekintetében négy aspektust: a) tárgyi, b) területi, c) személyi és d) időbeli hatályt szokás megkülönböztetni

A területi hatálya kiterjed  Az óvoda területére

Az óvoda által szervezett - a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó - óvodán kívüli programokra

Időbeli hatálya kiterjed  A ……… határozatszámon elfogadott és

jóváhagyott PP az óvoda vezetőjének jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatályát veszti a … határozatszámon elfogadott PP.  Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően.  Módosítása: az óvodavezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület és a KT elnök  A kihirdetés napja:

Személyi hatálya kiterjed A PP személyi hatálya kiterjed:

Az óvodával, jogviszonyban álló minden gyermekre, pedagógusra és a pedagógiai munkát közvetlen segítőkre, valamint a szülőkre. Azon személyekre akik az intézménnyel jogviszonyban nem állnak, de részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában.

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  85. § (1) A nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott

iratnak tartalmaznia kell  a) a nevelési-oktatási intézmény  aa) nevét,  ab) székhelyét,  b) az iktatószámot,  c) az ügyintéző megnevezését,  d) az ügyintézés helyét és idejét,  e) az irat aláírójának nevét, beosztását és  f) a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát.

127. § (1) A köznevelési intézmény nevét fel kell

tüntetni valamennyi feladatellátási helyen címtáblán, a nyomtatványokon és a bélyegzőkön.

Kispesti Micimackó Óvoda 1191 Budapest, Arany J- u. 15. (Intézmény neve, címe, logója)

Intézmény OM - azonosítója:

Intézményvezető/igazgató: …………………………….. névaláírás Legitimációs eljárás

Elfogadta: Micimackó Óvoda nevelőtestülete a ……/2013. (VII. 01.) számú határozatával ……………………………………… nevelőtestület nevében névaláírás

Vélemény nyilvánítók: ………………………………………….. Szülői szervezet, óvodaszék, Egyetértés nyilvánító: ………………………………………….. Nemzetiségi Önkormányzat nevében névaláírás

Egyetértését kinyilvánító: Budapest Kispest Képviselő .testülete fenntartó működtető nevében névaláírás ………………………………………………… névaláírás Jóváhagyta: …………………………………………….. Intézményvezető/igazgató névaláírás Ph ……/2013. (VII. 01.) számú határozatával Verziószám: 4/2013. módosított változat A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható:http://www. micimacko.hu

Készült: 7/1. eredeti példány Iktatószám: II-145/2013.

A 2011. évi CXC nemzeti köznevelésről szóló törvény változásai  Nkt. 8.§ (2): az óvoda 2014. szeptember 1-jétől    

kezdődően 3 éves kortól kötelező Nkt. 45.§ (2): 2013. január 1-jétől az augusztus 31-én a 6. életévét betöltött gyermek tanköteles Nkt. 97.§ (18) az új csoportlétszámokat a 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben kell bevezetni 2012. szeptember 1. Nkt. 62.§ (2): a pedagógusok továbbképzési kötelezettsége 50 helyett 55 éves korukig tart Nkt. 61.§ (5): a nem pedagógus dolgozók száma legföljebb a pedagógusok teljes munkaidőre átszámított létszámának 20%-

A 2011. évi CXC nemzeti köznevelésről szóló törvény változásai

 Nkt. 5.§ (2) Az óvodai nevelés alapelveit az

Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvodák az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készítik el helyi pedagógiai programjukat.

363/2012. (XII.17.) Korm. Rendelet Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról 

Az államtitkárság közleménye szerint cél  az óvodai nevelés új országos alapprogramja biztosítsa, hogy az óvodai nevelésben részesülő valamennyi gyermek ugyanazon alapelvek, feltételek, szakmai

követelmények mentén sajátíthassa el mindazokat a képességeket és ismereteket, amelyek alkalmassá, éretté teszik az iskolai évek megkezdésére.



Az alapprogram a nemzeti köznevelésről szóló törvényhez igazodva

biztosítja, hogy valamennyi gyermek óvodai nevelése azonos alapelvek, feltételek, szakmai követelmények alapján történjen.

 Az óvodai nevelés legfőbb célja, hogy fejlessze azokat a

képességeket, továbbadja mindazt az ismeretanyagot, amelyekre az iskolába lépéshez szükség van.





Az óvodai nevelőmunkában fontos annak a tevékenységközpontú szemléletnek a megerősítése, amely támogatja a gyermek egészséges fejlődését, hátrányainak csökkentését, tehetségének kibontakoztatását, és egyéni adottságaira is figyelemmel - azoknak a képességeknek a folyamatos kialakulását, amelyek segítik őt az iskolai életre való felkészülésben. Hatályba lép: 2013.09.01.

363/2012. (XII.17.) Korm. Rendelet Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról

 Cél tehát:  a gyermek életben való sikerességét

elősegíteni!

 Mely készségeknek, képességeknek kell

magas szinten állniuk az életben való sikerességhez?  90%-ban az érzelmi intelligencia (EQ),  10%-ban az IQ a meghatározó!

363/2012. (XII.17.) Korm. Rendelet Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról  Fontos, hogy tudatosan tervezzük a szociális és életviteli

kompetenciákat különös tekintettel a kommunikációs készségekre!

            

az örömérzés átélésének képessége a szabadon nemet mondani tudás képessége az érzelmek szabad kifejezése önbizalom a szükséges határok elfogadása alkotókedv, kreativitás problémamegoldó gondolkodás kudarctűrés frusztráció tűrés együttműködés egészséges életmód kialakításának képessége a környezettudatosság erősítése és a környezeti nevelés fejlesztése élethossziglan tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén

A 2011. évi CXC nemzeti köznevelésről szóló törvény változásai  Nkt. 9. § (8) Az alternatív óvodák az általuk készített és

jóváhagyott óvodapedagógiai programban meghatározottak szerint készítik el pedagógiai programjukat. Az alternatív óvodapedagógiai programban az általános szabályoktól eltérő, sajátos, az adott intézményben  a) folyó óvodai nevelés és az óvodai élet megtervezésének elveit, a nevelés tevékenységi formáit és az óvodapedagógus feladatait,  b) a pedagógusok kötött és kötetlen munkaidejének szabályait,  c) alkalmazott építésügyi előírásokat, eszközöket és felszereléseket, a minőségpolitika rendszerét, módszereit és eszközeit,  d) működő vezetési modellt, nevelés- és oktatásszervezést,  e) elfogadott pedagógus végzettséget és szakképzettséget.

A 2011. évi CXC nemzeti köznevelésről szóló törvény változásai  Nkt. 9. § (9) Az óvodapedagógiai program, (8)

bekezdésben meghatározott körben eltérhet az e törvényben meghatározottaktól, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályoktól azzal a megkötéssel, hogy az alternatív intézmények költségvetési támogatásának alapja óvodapedagógiai programjukban foglalt kötelező feladatellátás, ezen felül a működésükkel járó többletköltségekhez központi költségvetési többlettámogatás nem igényelhető.

A 2011. évi CXC nemzeti köznevelésről szóló törvény változásai

 Nkt. 32. § (1) Ha a nevelési-oktatási

intézményt egyház tartja fenn:  d) pedagógiai programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő ismereteket, és a fenntartó egyház tanításának megfelelő tartalmú hitoktatást.

A 2011. évi CXC nemzeti köznevelésről szóló törvény változásai  Nkt. 26. § (4) A többcélú intézmény egységes,

valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához óvodai pedagógiai programot használ. Az általános művelődési központban működő nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programja része a nem köznevelési feladatot ellátó intézményegység tevékenységét is meghatározó pedagógiaiművelődési programnak. A pedagógiaiművelődési program biztosítja a köznevelési és a nem köznevelési közfeladatok egységes elvek szerinti megvalósítását.

A 2011. évi CXC nemzeti köznevelésről szóló törvény változásai

 Értelmező rendelkezések

 4. § 20. nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógusmunkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató

munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége (pl. felsőfokú pedagógiai asszisztens)

A 2011. évi CXC nemzeti köznevelésről szóló törvény változásai  Értelmező rendelkezések  4. § 25. sajátos nevelési igényű gyermek, : az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői

véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,

A 2011. évi CXC nemzeti köznevelésről szóló törvény változásai

 5. § (1) A köznevelési intézményekben folyó

pedagógiai munka szakaszai a következők:  a) az óvodai nevelés szakasza, amely a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi,

A 2011. évi CXC nemzeti köznevelésről szóló törvény változásai     

4. §4 E törvény alkalmazásában 13. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,  ac) kiemelten tehetséges gyermek,  14. kiemelten tehetséges gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség,

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet  6. § (2) Az óvoda pedagógiai programja meghatározza  a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit,  b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek

      

biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, f) nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat, g) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket.

A különleges bánásmódot igénylő gyermek fogalma

 Különleges bánásmódot igénylő

gyermekek – olyan gyermekek, akiknek állandó vagy átmeneti jelleggel fizikai, biológiai, pszichikai, intellektuális, családi vagy szociokulturális okok miatt egyéni, sajátos nevelési-oktatási szükségleteik vannak, ezért a speciális nevelésioktatásiszükségletekhez, sajátosságokhoz egyénenként igazodó bánásmódot igényelnek az óvodában

A különleges bánásmódot igénylő gyermek típusai Speciális nevelési szükségletű gyermekek  tanulásban akadályozottak – enyhe fokban értelmi fogyatékosok, nehezen tanulók  értelmileg akadályozottak – mérsékelt, súlyos, legsúlyosabb fokban értelmi fogyatékosok  beszédben akadályozottak – beszédsérültek, beszéd-, hang- és nyelvi zavart mutatók  látássérültek – vakok, gyengén látók  hallássérültek – nagyothallók, siketek  mozgáskorlátozottak – mozgás- és testi fogyatékosok, sérültek  viselkedés- és teljesítményzavarral küzdők  autista gyerekek (szociális-kognitív és kommunikációs készségek fejlődésének zavara,amely a személyiség fejlődésének egészére hatással van

AZ INTEGRÁLT NEVELÉSHEZ-OKTATÁSHOZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK

 A szakértői bizottság által meghatározott

foglalkozáshoz szükséges - szakirányú végzettségű gyógypedagógus - szakmai szolgáltatások  A gyógypedagógiai nevelés irányelvei  Speciális tantervek, tankönyvek; intézményi pedagógiai programok  Speciális gyógyászati és technikai eszközök

Az eredményes inklúzió feltételei  Óvónői attitűdök: szociális érzékenység;

empátia; másság elfogadása; a különbségek kezelésének képessége  Az óvónők szakmai kompetenciája: gazdag módszertani repertoár a sokféleség kezeléséhez  Támogató környezet az óvodán belül és kívül: vezető; helyi irányítás; helyi közösségek; kormányzat; szakmai szervezetek  Egyértelmű kormányzati politika, megfelelő finanszírozási rendszer

Külön támogatási formák

 Megemelt normatív támogatás

 Csökkentett csoportlétszám  Utazó tanár, konduktor, logopédus  Kötelező rehabilitációs foglalkozások  Egyéni továbbhaladás  Felzárkóztató nevelés

Csökkentett csoportlétszám Kettő gyermeknek számít: beszédfogyatékos, enyhe ért.fogy, pszich. fejl. zavar miatt a tanulási folyamatban tartósan akadályozott beilleszk., magatartási, tanulási nehézséggel kűzdő gyermek

Három gyermeknek számít: a testi fogyatékos az érzékszervi fogyatékos a középsúlyos értelmi fogyatékos az autista

A különleges bánásmódot igénylő gyermek típusai

Tanulási problémákkal küzdő gyermekek  tanulási nehézséggel küzdők (például: lassú,

motiválatlan, hosszabb betegség miatt lemaradó, családi, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok)  tanulási zavarral küzdők (például: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar,súlyosabb beszédhiba)

A különleges bánásmódot igénylő gyermek típusai  Magatartászavarok miatt problémás gyermekek  visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésű

gyermekek (félénk, csendes,visszahúzódó stb.) Eredményhez vezethet a csoportos és a párban folyó munka, a testre szabott differenciált egyéni munka, motiválás, stb  ellenséges (agresszív) és inkonzekvens viselkedésű gyermekek (engedetlen, kötekedő,támadó, hiperaktív stb.) Inkább egyéni feladattal köthető le, fontos a velük megbeszélt egyéni vállalások,követelmények következetes számonkérése az eredmények, pozitívumok kiemelése, megerősítése mindkét típust motiválja, segítheti a beilleszkedést, a társak általi elfogadás.

A különleges bánásmódot igénylő gyermek

 Kivételes képességű gyermekek, 

  

tehetségesek intellektuális tehetség (a különböző tudományterületeken kimagasló: matematikai, fizikai, nyelvi stb.) művészi tehetség (képzőművészeti, zenei) pszichomotoros tehetség (sport, tánc, kézügyességet igénylő terület) szociális tehetség (vezető, szervező, irányító)

A különleges bánásmódot igénylő gyermek Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés A tehetség felismerése  a tehetségnevelés/tehetségfejlesztés/tehetséggondozás a a tehetség felismerésével,azonosításával kezdődik  a családnak ismernie kell azokat a mutatókat, amelyek halmozott előfordulása tehetséget sejtet Geffert Éva ás Herskovics Mária – általánosan tehetségesekre jellemző tulajdonságokat sorolták fel  a kiemelkedő gyermekek teljesítményei nem mindig jók, munkavégzésük, fejlődésük nem egyenletes, és gyakran nem vesznek részt a munkában Czeizel Endre szerint a kivételes tehetségek jellemzői: megszállottság, fokozott kritikai érzék, állandó önelégedetlenség (→ orvosi szempontból veszélyeztetettnek tartja őket) A tehetségfejlesztés módjai 1. gyorsítás, léptetés (a tehetségesek egy év alatt több év anyagát végzik el) 2. elkülönítés, szegregáció (külön tanulnak, más tehetségesekkel) 3. gazdagítás, dúsítás (enrichment) – a tehetséges gyerekek a normál oktatásban tanulnak, de a tanulás bizonyos idejében differenciált, különleges tehetség gondozásban részesülnek az óvodában vagy az óvodán kívüli tehetséggondozó intézményekben

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet

 4. § (1) A Sajátos nevelési igényű gyermekek

óvodai nevelésének irányelve kiadásáról 2013. augusztus 1-jén lép hatályba, azzal, hogy a rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben kell alkalmazni.  (3) Hatályát veszti a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet (a továbbiakban: R.).

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet  (4) A sajátos nevelési igényű gyermekek

nevelését ellátó óvodák az R. 1. melléklete alapján elkészített és jelenleg alkalmazott óvodai nevelési programokat 2013. augusztus 31-ig felülvizsgálják, és a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek való meg nem felelés esetén módosítják.

A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve  1. Általános elvek  1.1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési

igényû gyermekek óvodai nevelésében  Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges.

A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve  Az integrált fejlesztésben résztvevő óvoda:

a) pedagógiai programjának kiegészítésekor és a speciális tevékenységek megvalósításakor figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit, b) külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez, c) a befogadó óvoda vezetője támogatja a pedagógusok részvételét az óvodai integrációt segítõ szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken.

Különleges bánásmódot igénylő csoportok

 Azok a társadalmi csoportok, amelyek

támogatás nélkül nem vagy csak aránytalan nehézségek árán képesek társadalmi helyzetük megőrzésére, javítására:  Nemzeti kisebbségek  Etnikai kisebbségek  Bevándorlók

Eltérések

 Az anyanyelv és a többségi nyelv birtoklása

 A csoport kulturális sajátosságai; eltérés a többségi kultúrától  Csoportkohézió; a többséghez való viszony

Multikulturalizmus és interkulturalizmus

 Multikult.: A kisebbségi társadalmi

csoportok nyelvének és kultúrájának megjelenítése a pedagógiai hatásrendszerben.  Interkult.: Egy óvodában a többséghez és

a kisebbséghez tartozó gyerekek együttnevelése

Aszociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek  A gyermekeink szociális háttere igen szélsőséges képet

mutat. Munkánk tervezésénél figyelembe kell vennünk az elfoglalt, időhiánnyal küszködő családok igényeit éppúgy, mint a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró, több gyereket nevelő, esetleg csonka családokét.  Különösen nagy a felelőségünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatásában, nevelésében. A hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában hordja. Ők néha csak tőlünk kapnak segítséget a világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi fejlődésükhöz.  Feladatunk az óvoda világát nehezen elfogadó ill. együtt nem működő, esetleg gyermeküket is elhanyagoló családokkal való - együttműködésre késztető kapcsolattartás.

A hátrányos helyzet okai

 A család anyagi és egészségügyi állapota,

erkölcsi helyzete és életvitele, értékrendje.  A család lakhelye és környezete.  A gyermek és/vagy szülő egészségi állapota.  A családtagok száma.

Környezeti okok Sokgyermekes család: 3 vagy több gyermek Szűkös lakásviszonyok: a család magas létszáma több generáció együttélése Szülők iskolázatlansága Nevelési hiányosságok: kettős nevelés felügyelet és gondozás hiánya helytelen bánásmód (brutalitás) érzelmi sivárság, közömbösség könnyelmű, felelőtlen életvitel bűnöző családi háttér Negatív hatású baráti kör

Anyagi okok

 Munkanélküliség  Létminimum alatti 1 főre jutó jövedelem  A szülő csökkent munkaképességű vagy

munkaképtelen  A kereset nem a család szükségleteinek kielégítésére fordítódik

Egészségügyi okok

 Születési rendellenesség vagy szerzett

fogyatékosság mozgáskorlátozottság érzékszervi károsodás (látás, hallás...) szervi rendellenesség

 Tartós betegség  Idegrendszeri, pszichés problémák (szülő

és/vagy gyerek)  Higiénés hiányosságok

A gyermek személyiségében rejlő okok

 Értelmileg, érzelmileg visszamaradt

Feladataink a szociális hátrányok enyhítése érdekében  Anyagi támogatás lehetőségeinek kiaknázása  Az önművelés igényének kialakítása.  A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság    

elfogadása. Praktikus ismeretek elsajátíttatása. A mindennapi élethez szükséges készségek kialakítása. Családi életre és egészséges életmódra nevelés. A testnevelés és sport sajátos eszközeivel kialakítani az alapvető mozgás - és feladatmegoldó képességet, az egészséget értéknek tekintő gondozásmódot, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényét.

Tevékenységeink a szociális hátrányok enyhítésére

 Lépésről - lépésre program

 A tanulás tanítása differenciált fejlesztés.  Egészségnevelés  Életvezetés  A sport megismertetése, bevezetése  Interkulturális ismeretnyújtás: életvezetés,

cigány irodalom, a cigányság története.

Tevékenységeink a szociális hátrányok enyhítésére  Tehetséges gyermekek felkészítése.  Felzárkóztató foglalkozás a tanulásban lemaradóknak.  Igény szerint ügyelet biztosítása.  A családi életre nevelés tanítása.  Sportolási lehetőség biztosítása  Fakultáción további ismeretszerzés.  Túrák, táborok szervezése, részvétel biztosítása.  Kulturális rendezvények csoportos látogatása.  Pályázatok figyelése!

Szülőknek felajánlott segítség

 Fórum - jogi és életvitellel kapcsolatos   



tanácsadás Sportolási lehetőség az óvodában Játékos, ismeretterjesztő klubfoglalkozások Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleten, fogadó órákon, írásos tájékoztatón keresztül Szülőkkel közös programok (pl. kertgondozás, főzőcske, Szülői Klub)

Anyagi támogatás lehetősége

 Az odaítélés elveit a Szervezeti és Működési

Szabályzatban rögzítsük  étkezési hozzájárulás  ruhavásár  pályázatok útján nyert támogatások elosztása

A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket  Az egyenlő bánásmód követelménye és az

esélyegyenlőség előmozdítása akkor valósulhat meg, ha a közoktatás terén általánossá válik az a gyakorlat, hogy minden gyermeknek vele született joga van az emberi méltósághoz.  A közoktatásban dolgozók alapvető feladata, hogy az általa ellátott gyermek, hozzájusson minden olyan szolgáltatáshoz, amely ahhoz szükséges, hogy személyisége szabadon kibontakozhasson.

Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a teljesítmények értékelése során

 az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele során  gyermeki jogok gyakorlása során  az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés során (a jogszabály alapján járó juttatások, illetőleg a nevelési-oktatási intézmény mérlegelése alapján adható juttatások)  az óvoda feladata az is, hogy a tehetséges és képességeihez képest rosszul teljesítő gyermek részére segítséget nyújtson  érvényesíteni kell az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során  a gyermek csoportban való elhelyezése során  vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló oktatásban részesüljön  kisebbségi vagy nemzetiségi oktatásban nevelésben részesüljön

KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

 A köznevelésről szóló törvény szerint a

pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelésre.  A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség- és közösségfejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a környezeti és az egészség nevelésre.

KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI NEVELÉS SZEMPONTJAI  Helyzetkép  A környezeti nevelés szempontjából különösen fontos

elv, hogy az óvoda„nyitott” legyen, azaz szerves, integráns részét képezze az adott lakókörzetnek, településnek, régiónak.  A környezeti nevelés megtervezésekor kiemelt figyelmet kell fordítani a település (falu, kerület, kistérség, régió) természeti és társadalmi-kulturális jellegzetességeire, adottságaira; a helyi értékek és problémák feltérképezésére.  Külön feladat ezeknek a helyi értékeknek, adottságoknak az óvodai programba való beépítése mind a tartalmat, mind a hozzá rendelt tevékenységrendszert illetően.

KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI NEVELÉS SZEMPONTJAI  Erőforrások (humán, tárgyi, anyagi)  Személyi (humán) erőforrások. A résztvevők alapos

végiggondolása és számbavétele lényegében a humán erőforrás megtervezésének alapját jelenti. Emberi erőforrásnak tekintve az óvoda összes „lakóját” – ideértve a pedagógusokon kívül a technikai és adminisztratív dolgozókat is – nekik is megvan a maguk fontos, személyre (funkcióra) szabott feladatuk a környezeti nevelés teljessé tételében.  Az óvoda szempontjából humán erőforrásnak tekintendő minden külső partner, akár hivatalos, akár nem hivatalos jellegű kapcsolata van az óvodával. Az óvoda nyitott jellegét hangsúlyozzuk.  Az anyagi erőforrások számbavétele a költségigényes tanulásszervezési módokat, vagy az épület környezetbarát módon való működtetésének feltételeit is figyelembe véve – minden egyes részletre terjedjen ki.

Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok  Azt a követendő értékrendszert kell megfogalmaznia,

   

   

amely meghatározza óvodai környezeti nevelés alapjait, valamint a program ideje alatt elérni kívánt konkrét célokat. Pl: megfogalmazott célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása • a környezet állapotára érzékeny gondolkodásmód kialakítása • rendszerszemléletre nevelés • fenntarthatóságra nevelés, az elvekkel való azonosulás elsegítése • érzelmi és értelmi környezeti nevelés • optimista életszemlélet kialakítása • tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés • tolerancia és segítő életmód kialakítása

A célok elérését szolgáló legfontosabb feladatok, legjelentősebb tevékenységek •

turisztikai nap biztosítása • különböző alkalmi túrák szervezése • a környezettel, természettel kapcsolatos anyag feldolgozása a foglalkozásokon képességfejlesztő tevékenység formájában • környezettudatos életmód elemeinek szocializációja (pl. hulladékszelekció, természetbarát termékek használatára való ösztönzés, természeti környezet védelme, lakó- és óvoda környezet közös megóvása) • a különböző egészségkárosító szerek egészségi kockázatának tudatosítása • személyes higiéné elsajátíttatása • az egészséget befolyásoló környezeti tényezők felismertetése • egészséges étkezés • anyag- és energiatakarékos óvodaüzemeltetés és a pedagógusok példamutatása • a szelektív hulladékgyűjtés következetes megvalósítása • csoportszoba, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága • az óvodán kívüli ismeretterjesztés lehetőségeinek kihasználása

Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok  a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának

     

segítése • az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése • az egészséges életmód kialakításának segítése (helyes táplálkozás; dohányzás, alkohol, drog nélküli élet legyen a cél) • az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése • a helyzetfelismerés, az ok–okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése • problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése • globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése

Tanulásszervezési és tartalmi keretek A kötelez foglalkozási keretben végzett környezeti és egészségnevelés  - az egyes tevékenységekben rejlő nevelési lehetőségek kihasználása  - nevelőmunka (környezeti és egészségnevelési témák)  - turisztikai nap, kirándulás  Szabadon választható elemek  - környezetvédelmi, egészségvédelmi akciók  - részvétel városi, községi programokon  - eladások, kiállítások  - pályázatok, versenyek

A célok elérését szolgáló legfontosabb feladatok, legjelentősebb tevékenységek  Módszerek

 Taneszközök: A hatékony környezeti neveléshez szükséges

taneszközök megtervezése azért rendkívül fontos, mert ezeknek komoly költségvonzata lehet. A fenntartónak tisztában kell lennie azzal, hogy az eredményesség milyen feltételeket igényel. Óvodai környezet: Az építészeti jellegű átalakításoktól a falak és folyosók díszítéséig igen sok lehetőség van a környezeti nevelésre. Hasonlóképpen fontos megtervezni az óvoda mindennapi életének ezernyi mozzanatát (pl. a rendezvényeken használt eszközök, élelmiszerek milyensége, a kirándulások körülményeinek megválasztása, a kiállítások témaválasztása), és azt, hogy ezeken keresztül hogyan válhat az óvoda környezet barátságosabbá, miképpen alakíthatja az ott dolgozók és gyermekek életmódját környezettudatosabbá

A célok elérését szolgáló legfontosabb feladatok, legjelentősebb tevékenységek  Kapcsolatrendszer, kommunikáció: Az óvodán kívüli

kapcsolatrendszer és kommunikáció alapvető eszköze az óvoda nyitottá válásának, a kistérségi szemlélet erősödésének. Kifelé (és befelé is) tudatosítani kell, hogy egy óvoda környezeti nevelési tevékenysége tágabb értelemben is közügy, a szűkebb vagy tágabb lakókörnyezet is részt vesz az óvoda nevelőmunkájában, s felhasználója (vagy elszenvedője) a nevelés eredményének

 Minőségfejlesztés  Pedagógus-továbbképzés: A nevelőtestület

továbbképzésének megtervezésekor célszerű külön figyelmet fordítani arra, hogy abban a környezeti nevelés elveinek és gyakorlatának fejlesztése is helyet kapjon.

„Előbb csináld azt, ami szükséges, utána azt, ami lehetséges, és máris azt fogod csinálni, ami lehetetlen.” (Assisi Szent Ferenc)

 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!