URBANITÁS Kft. HÉTFA Elemző Központ Kft

Rákosmente 2015 – 2030

Településfejlesztési Koncepció

RÁKOSMENTE 2015 – 2030 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÉSZÍTETTE a PEST-BUDAPEST konzorcium részéről:

URBANITÁS Kft. Berényi Mária

Felelős tervező településtervező

Vojnits Csaba Ferenc

Településtervező

HÉTFA Elemző Központ Kft. Balás Gábor

Gazdaságfejlesztési szakértő

Szendrei Zsolt

Építész, urbanista

KÉSZÍTÉSBEN KÖZREMŰKÖDÖTT: Nemes Zoltán

Zöldfelületi és tájrendezési szakági tervező

Orosz István

Energiaközmű szakági tervező

Hanczár Emőke

Közmű szakégi tervező

Rhorer Ádám

Közlekedési szakági tervező

Somogyi Eszter

Társadalompolitikai szakértő

Jordán Péter

Vízközmű szakági tervező

András István

Műemlékvédelmi szakértő

Varga András

Antiszegregációs szakértő Budapest, 2015. augusztus 14. 2



3



TARTALOM TARTALOM ...........................................................................................................................................................................4 1. BEVEZETŐ ......................................................................................................................................................................6 2. ÖSSZEFOGLALÓ HELYZETÉRTÉKELÉS ..............................................................................................................8 2.1 BEVEZETŐ ................................................................................................................................................................8 2.1.1 Rákosmente és vonzáskörzetének kapcsolata ..................................................................................9 2.1.2 A szomszédos települések fejlesztési elképzeléseinek bemutatása .........................................9 2.2 HELYZETÉRTÉKELÉS........................................................................................................................................ 10 2.2.1 Társadalmi összetétel ............................................................................................................................... 10 2.2.2 Gazdaság ........................................................................................................................................................ 13 2.2.3 Önkormányzati ingatlangazdálkodás................................................................................................. 16 2.2.4 Településfejlesztés intézményrendszere ......................................................................................... 17 2.2.5 Épített környezet ........................................................................................................................................ 18 2.2.6 Zöldfelületi rendszer ................................................................................................................................. 20 2.2.7 Területi problémák .................................................................................................................................... 21 2.2.8 Intézményrendszer.................................................................................................................................... 23 2.2.9 Szociális ellátórendszer ........................................................................................................................... 23 2.2.10 Közoktatás .................................................................................................................................................. 25 2.2.11 Egészségügy ............................................................................................................................................... 27 2.2.12 Kultúra és sport ........................................................................................................................................ 28 2.2.13 Infrastruktúra............................................................................................................................................ 29 2.3 MEGVALÓSULT PROJEKTEK .......................................................................................................................... 35 2.4 RÁKOSMENTE FŐBB PROBLÉMATERÜLETEI:....................................................................................... 38 3. RÁKOSMENTE JÖVŐKÉPE ..................................................................................................................................... 44 3.1 JÖVŐKÉP ................................................................................................................................................................. 44 3.2 RÁKOSMENTE JÖVŐKÉPE TÉRSÉGI SZEREPÉRE VONATKOZÓAN ............................................... 46 3.3 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI HORIZONTÁLIS ELVEK RÖGZÍTÉSE ....................................................... 46 4. RÁKOSMENTE HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓJA .............................................................................................. 49 4.1 RÁKOSMENTE HOSSZÚ TÁVÚ CÉLRENDSZERE .................................................................................... 49 4.1.1 A GAZDASÁGI ÉS SZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT SZEREP MEGERŐSÍTÉSE ........................... 49 4.1.2 ÉPÜLETÁLLOMÁNY MINŐSÉGI FEJLESZTÉSE ............................................................................... 50 4.1.3 RÁKOSMENTE KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATAINAK ERŐSÍTÉSE ............................................. 50 4.1.4 TÁRSADALMI BIZTONSÁG ERŐSÍTÉSE ............................................................................................. 51 4.1.5 MINŐSÉGI ÉS HOZZÁFÉRHETŐ KÖZSZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE ............................. 52 4



4.1.6 FENNTARTHATÓ KÖRNYEZET ÉS VÁROSSZERKEZET MEGTEREMTÉSE ......................... 52 4.2 TELEPÜLÉSRÉSZEKRE ÉRTELMEZETT RÉSZCÉLOK .......................................................................... 54 4.3 HOSSZÚ TÁVÚ PROJEKTTERVEK ................................................................................................................. 60 5. KÜLSŐ ÉS BELSŐ KOHERENCIA ......................................................................................................................... 62 5.1 BELSŐ KOHERENCIA......................................................................................................................................... 62 5.2 KÜLSŐ KOHERENCIA ........................................................................................................................................ 65 5.2.1 EU 2020 STRATÉGIA KIEMELT CÉLJAI ............................................................................................. 65 5.2.2 EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL MEGHATÁROZOTT TIZENEGY TEMATIKUS CÉLKITŰZÉS ....................................................................................................................................................................................... 66 5.2.3 BUDAPEST 2030 HOSSZÚ TÁVÚ VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (2013) ...................... 68 6. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS, MONITORING ......................................................................................................... 72 6.1 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS .................................................................................................................................. 72 6.2 MONITORING ....................................................................................................................................................... 73 7. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ ............................................................ 74 7.1 A STRATÉGIÁHOZ ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI MEGALAPOZÁS ................................................................ 74 7.1.1 KIINDULÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ADATOK........................................ 74 7.1.2 A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ............................................................................................... 74 7.2 A MEGHATÁROZOTT TERÜLETIGÉNYES ELEMEK ALAPJÁN JAVASLAT A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE ÉS A TERÜLETFELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOKRA..................................................................... 75 7.2.1 TERÜLETFELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁSOK ....... 75 7.2.2 A KERÜLETI KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSE ................................................................ 80 7.2.3 KÖZMŰVEK FEJLESZTÉSE ...................................................................................................................... 84 7.3 AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ÉS A VÉDETTSÉGEK BEMUTATÁSA, JAVASLAT A FEJLESZTÉSRE ............................................................................................................................................................................................ 86 7.3.1 AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ...................................................................................................... 86 7.3.2 A TERMÉSZETI ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ................................................................................................ 92 8. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JOGSZABÁLYI ILLESZKEDÉSE........................................... 95 1. MELLÉKLET, CÉLOKHOZ RENDELT HATÁSINDIKÁTOROK ................................................................... 97 2. MELLÉKLET, A TELEPÜLÉSRENDEZÉS SORÁN EGYÜTT TERVEZENDŐ TERÜLETEK KIJELÖLÉSE .................................................................................................................................................................... 103 3. MELLÉKLET, RÉGÉSZETI LELŐHELYEK ...................................................................................................... 104

5



1. BEVEZETŐ Rákosmente, Budapest XVII. kerülete a főváros egyik legnagyobb kiterjedésű részeként a keleti agglomeráció térségi központja. Rákosmente dinamikusan növekedő népességének és a nagyarányú családi házas beépítésnek köszönhetően Budapest kedvelt kertvárosias területe. A kerület gazdasági területen komoly potenciálokkal rendelkezik. Az M0-s autópálya, a „keleti kapu jelleg”, illetve a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér közelsége együttesen olyan lehetőségeket hordoz, melyek a jövőben tovább növelhetik a kerület erősségeit és gazdasági teljesítőképességét. Rákosmente súlyos társadalmi feszültségektől mentes, a kerület lakosságának képzettségi és foglalkoztatási mutatói fokozatosan emelkedő tendenciát mutatnak. A kerület lakásállománya jónak mondható, alacsony komfortú lakások csak nagyon kis arányban találhatóak, az elmúlt időszakban lezajlott és a jövőben tervezett energetikai fejlesztéseknek köszönhetően a közintézmények és a lakóépületek is folyamatosan megújulnak. A kerület természeti értékekben nagyon gazdag, és nagyarányú erdőterületének köszönhetően a pesti oldal legzöldebb kerülete. Területén található a Merzse-mocsár, Budapest egyetlen megmaradt mocsaras területe. Emellett a kerületet átszeli a Rákos-patak, mely komoly fejlesztési potenciált hordoz magában, és a pesti oldal egyik fontos ökológiai folyosója. A településfejlesztési koncepció egy olyan, hosszú távra szóló fejlesztési dokumentum, mely „rendszerbe foglalja az önkormányzat településfejlesztési szándékait, ennek keretében a területi adottságok és összefüggések figyelembevételével meghatározza a település jövőképét, javaslatot tesz a helyi környezet, társadalom, gazdaság és az infrastruktúra átfogó fejlesztésére, a műszaki, az intézményi, valamint a táji, természeti és ökológiai adottságok fenntartható hasznosítására” (1997. évi LXXVIII. Tv.). Rákosmente településfejlesztési koncepciójának (TK) feladata, hogy hosszú távra, a 2015 és 2030 közötti időszakra határozza meg a kerület legfontosabb fejlesztési irányait, melyek a párhuzamosan készülő Integrált Településfejlesztési Stratégiába (ITS) kerülnek részletezésre középtávon (5-7 év). Jelen dokumentumban tehát Rákosmente megfogalmazza jövőképét, valamint ehhez kapcsolódóan olyan horizontális elveket, melyek minden cél esetén érvényesnek tekinthetőek. A jövőkép célokra, illetve részcélokra bontva kerül értelmezésre, mely a középtávú fejlesztési dokumentumok számára határozza meg a kiindulási alapot. Az egyre szűkölő források közepette a települések közötti, egyre jobban növekvő verseny szükségessé teszi, hogy a települések és a kerületek javítsák a források felhasználásának hatékonyságát, azáltal hogy az előre lefektetett prioritások mentén döntenek a fejlesztésekről, és célzottan használják fel a forrásokat a kitűzött prioritások elérése érdekében, egyúttal orientálják a magán- és egyéb állami fejlesztéseket is a szinergiák által elérhető nagyobb eredményesség érdekében. E koordinációnak fontos eszközei a hazai gyakorlatban a városfejlesztési dokumentumok, a Településfejlesztési Koncepció (TK) és az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS). A fejlesztési dokumentum elsődleges célja, hogy az elkészült megalapozó munkarészre támaszkodva meghatározza azokat a koncepcionális és stratégiai fókuszokat, amikre Rákosmente az elkövetkező 5-15 évben szeretne koncentrálni. 6



7



2. ÖSSZEFOGLALÓ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1 BEVEZETŐ Rákosmente, Budapest XVII. kerülete 1950-ben jött létre, több, addig önálló település egyesítésével és Budapesthez csatolásával. Rákosmentét északról Nagytarcsa és a XVI. kerület, nyugatról a X. kerület, délről a XVIII. kerület, dél-keletről Ecser, keleti irányból Maglód és Pécel határolja. A kerület ma kilenc városrészre tagolódik: Madárdomb, Akadémiaújtelep, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Régiakadémiatelep (1. ábra).

1. ábra Budapest XVII. kerület, Rákosmente kerületrészei (forrás: Megalapozó Vizsgálat)

Rákoskeresztúrt alapvetően meghatározzák a rajta keresztülmenő és határoló vonalas infrastruktúrák. Keleti oldalról az M0-s autóút határolja, mely markánsan elválasztja a szomszédos agglomerációs településektől. Fő közlekedési tengelye a Pesti út, mely azon túl, hogy kapcsolatot biztosít a pesti belvárosi területekkel, egyben a keleti agglomeráció egy fontos közlekedési csatornája is, ezzel erősítve a kerületen áthaladó forgalom mennyiségét. A kerületet észak-déli irányban három részre tagolja a rajta áthaladó hatvani és szolnoki vasútvonal, melyek erős határvonalakat húznak a várostestben. A hatvani vonallal párhuzamosan húzódik a Rákos-patak, mely szintén növeli a vasút tagoló jellegét. Az egyes városrészek nem alkotnak kompakt várostestet, erősen tagoltak. A mozaikos szerkezetet a két legrégebbi település, Rákoscsaba és Rákoskeresztúr mezőgazdasági termelésre használt területeinek fokozatos beépítése és a beépítés jellegében való kismértékű 8



eltérések okozzák. A kerületben nagy kiterjedésű zöld- és mezőgazdasági területek találhatóak. A kerület területének 44,5%-a belterület, 52,9%-a külterület és 2,6%-a zártkert. Rákosmente közigazgatási területének 28,6%-a szántó, 10,5%-a erdő művelési ágba tartozik. Rákosmente belterületén a lakófunkció dominál, alvóvárosi szerep jellemzi Budapesten belüli helyzetét. A kerület gazdasági, közigazgatási és kereskedelmi központja Rákoskeresztúron található, a Pesti út – Ferihegyi út kereszteződése környezetében helyezkedik el, a többi városrész kizárólagosan kertvárosi jelleggel bír, kevesebb funkcióval rendelkeznek. A kerület a Pesti-síkságon terül el, itt található a pesti oldal legmagasabb pontja, a 241 méter magas Erdő-hegy, összehasonlításképp a Gellért-hegy 235 méter magasságú. Rákosmente három vízfolyás vízgyűjtő területének találkozásánál fekszik. Északi része a Szilas-patak, központi és délnyugati része a Rákos-patak, délkeleti része a Gyáli-patak vízgyűjtőjéhez tartozik, a kerületben tizenhárom forrás található. A három vízfolyás közül egyedül a Rákospatak halad át közvetlenül a kerületen. A patak fővárosi szakaszának mederrendezése 1976ban fejeződött be, amikor is a teljes mederszakaszt szilárd burkolattal látták el. Rákosmente a főváros legnagyobb területű kerülete, összterülete 54,83 km2, több mint 25szerese a legkisebb budapesti kerületnek. Az 1 főre jutó zöld- és erdőterületek szempontjából, a II. és a XII. kerületek mellett, a legjobban ellátott fővárosi kerület. Erdőterületekkel való ellátottság szempontjából Rákosmente kiváló adottságokkal rendelkezik, a pesti oldal kerületei közül a legnagyobb kiterjedésű erdőterületek a XVII. kerületben találhatóak. Rendeltetésük szerint a legnagyobb arányban közjóléti erdők találhatóak, legnagyobb ilyen terület a Rákoshegy déli, Pestszentlőrinccel határos részén található Városerdő. A be nem épített területek háromnegyed részét mezőgazdasági területek és parlagon hagyott területek teszik ki, egynegyed részét erdőként hasznosítják. A helyzetértékelés összefoglalásában szereplő adatok és kerületi jellemzők a Megalapozó Vizsgálatból származnak, a levont következtetések a Vizsgálatban foglaltakra támaszkodnak. 2.1.1 Rákosmente és vonzáskörzetének kapcsolata Rákosmente környező kerületekkel, településekkel való kapcsolatát autóút, I. és II. rendű főútvonalak, a X. kerülettel, valamint Pécellel, Ecserrel és Maglóddal vasútvonal is biztosítja. A kerület kelet-nyugati irányú megközelítése a belváros felől a Jászberényi út-Pesti út (31-es út) vagy a Keresztúri út-Pesti út, illetve a Bökényföldi út-Rákosligeti határút útvonalon lehetséges. A 31-es út biztosít kapcsolatot Maglódon, Nagykátán és Jászberényen keresztül Dormánddal. Az észak-déli közúti kapcsolatot a Cinkotai út-Bakancsos u.-Lőrinci út, illetve a Ferihegyi útBaross u.-Bélatelepi út és a Naplás út vagy Tarcsai út-Zrínyi u. tengelyek biztosítják. A kerületben az Örs vezér teréről induló és Rákoskeresztúr Fő terén megálló Volán buszokkal Pécel, Ecser, Monor, Maglód, Gyömrő vagy Péteri is gyorsan elérhető. A kerületen két, az elővárosi közlekedést is segítő vasútvonal halad át, mindkettő kelet-nyugati irányban. 2.1.2 A szomszédos települések fejlesztési elképzeléseinek bemutatása Rákosmente a Főváros X., XVI. és XVIII. kerületeivel, a budapesti agglomeráció települései közül Nagytarcsával, Pécellel, Maglóddal, Ecserrel és Vecséssel határos. A XVII. kerülettel szomszédos települések fejlesztési elképzeléseit településszerkezeti terveik ábrázolják. Nagytarcsa a XVII. kerület Nagytarcsával határos területei erdő övezetbe tartoznak. A településszerkezeti terv Nagytarcsa déli részén a kerülethatárhoz kapcsolódóan az M0 és M3 autópályák mellett mezőgazdasági területeket tartalmaz. A település déli részén, a meglévő 9



iparterület folytatásában a kerülethatárhoz kapcsolódóan a 3101 jelű út mellett új közlekedési terület került kijelölésre gépjármű várakozóhely létesítése céljából. A szerkezeti terv az ipari terület bővítését irányozza elő. Pécel nyugati hátáránál lévő külterületein a településszerkezeti terv mezőgazdasági területet jelöl ki, mely szervesen kapcsolódik Rákosmente mezőgazdasági, illetve erdő övezeti besorolású területeihez. Pécel belterületén a fővárosba vezető Pesti út mindkét oldalán a közigazgatási határ mellett településközpont vegyes terület kap helyet. E terület északi határa és a Rákos-patak között hulladékkezelő, lerakó terület került kijelölésre, míg déli oldalán kereskedelmi, szolgáltató területet ábrázol a szerkezeti terv. Az M0 Pesti úti csomópontjánál a kerülethez kapcsolódó Maglód településszerkezeti terve az Ecser-Budapest-Pécel-Maglód belterülete által határolt területet kereskedelmi, szolgáltató gazdasági létesítmények elhelyezése céljára jelöli ki. Ecser a XVII. kerület Ecserrel határos területei fejlesztésre szánt mezőgazdasági területek, Rákoskert kertvárosias (L4) beépítésű övezete, mezőgazdasági terület és erdőterület övezetekbe tartoznak. Budapest közigazgatási határától nem messze terül el a természetvédelmi oltalom alatt álló Merzse-mocsár. A Pesti út déli részén a mezőgazdasági rendeltetésű Rákoskerti-dűlőhöz illeszkedve Ecser szomszédos területe is mezőgazdasági övezetbe tartozik. Ecseren az M0 autópálya és a közigazgatási határ találkozásánál kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület található, melyhez kapcsolódik a Pesti út déli oldalán a Zsigmond utcánál lévő fejlesztési terület tervezett gazdasági funkciója. Vecsés a XVII. kerület Vecséssel csak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területén határos. Budapest XVIII. kerület a XVIII. kerület északi részén Rákosmente erdő, illetve kiskertes mezőgazdasági övezeteihez illeszkedő erdő övezetet jelöl a főváros településszerkezeti terve. Budapest X. kerület a közös kerülethatár teljes X. kerületi szakaszán erdő övezetet jelöl a településszerkezeti terv. Budapest XVI. kerület a XVI. kerület dél-délkeleti, Rákosmentével határos területeit a településszerkezeti terv, illeszkedve Rákosmente munkahelyi területeihez, munkahelyi és közlekedési terület (autóbusz garázs) övezetekbe sorolja. A Naplás-tó természetvédelmi területét alkotó Cinkotai-Kis erdő a kerülethatáron a Szőlőhegyen lévő erdőövezethez csatlakozik.

2.2 HELYZETÉRTÉKELÉS 2.2.1 Társadalmi összetétel Rákosmente lakossága ellentétben az országos tendenciákkal, növekedett az elmúlt időszakban. 1990 és 2011 között 16,6%-kal növekedett a lakónépesség száma (72 317főről 84 381főre). A népszámlálást követően tovább nőtt a kerület lakossága, mely arra utal, hogy a népesség további emelkedése várható a kerületben (lakónépesség száma 2013 végén 87 356 fő). A került népességének növekedése a nagyszámú beköltözőnek köszönhető, mivel a természetes népszaporulat a XVII. kerület tekintetében is – akárcsak az országos és a budapesti tendenciák – csökkenő, népességfogyást mutat. Rákosmentén a korosztályos adatok az országos mutatóktól minimális mértékben térnek el (1. táblázat). A 15-59 éves korosztály adja a népesség közel kétharmadát, míg a 60 év felettiek teszik ki a teljes lakónépesség negyedét. Az 10



elmúlt 10 év alatt kismértékű elmozdulások voltak Rákosmente tekintetében, legnagyobb mértékben (5,2%) a 60 év feletti korosztály aránya növekedett, kismértékben ugyan, de megelőzve a budapesti és az országos átlagot is. Ennek eredményeként a kerület tekintetében inkább kismértékű elöregedésről beszélhetünk, ami illeszkedik az országos tendenciákhoz.

XVII. kerület Főváros Országos

2001 2011 2001 2011 2001 2011

Összesen 79 989 fő 84 381 fő 1 777 921 fő 1 729 040 fő 10 198 315 fő 9 937 628 fő

0-14 15,7% 14,5% 12,8% 12,2% 16,6% 14,6%

15-34 29,9% 25,6% 30,6% 28,3% 29,1% 26,1%

35-59 36,6% 36,9% 33,7% 34,2% 33,9% 35,9%

6017,9% 23,0% 23,0% 25,4% 20,4% 23,5%

1. táblázat Lakónépesség korosztályos megoszlásának aránya a teljes népességhez viszonyítva (forrás: KSH)

Rákosmente területére két nemzetiség (német illetve szlovák) érkezett a történelem folyamán nagyobb lélekszámmal, mely mai napig maghatározza a nemzetiségi összetételt, legnagyobb számban német kisebbség található a kerületben (1,4%, 1145 fő). A nagyszámú német ajkú lakosság mellett százas nagyságrendben él még roma, román, szlovák és lengyel kisebbség Rákosmentén. Általánosságban elmondható, hogy az országos átlaghoz hasonló a kerület nemzetiségi összetétele, 0,5%-nál nagyobb eltérés csupán a roma nemzetiség esetén jelentkezik, ahol a helyi 0,5%-os adattal szemben országos szinten 3,1%-os arányról beszélhetünk. A 2011-es népszámlálási adatok alapján a Rákosmentén élők 56,0%-a kerületen kívüli munkahelyen dolgozik, ez az arány megegyezik a budapesti ingázási adatoknak átlagával. Figyelembe véve a kerület külső helyzetét és a kedvezőtlen elérhetőségi feltételeit ez az érték jelentősebb mértékű megtett utat jelent Rákosmentén, mint a belsőbb kerületek esetében. Ingázásra vonatkozó statisztikai adatok alapján kimutatható nagyobb eltérés a külsőbb kerületek esetében, azonban Rákosmente adatai nem mutatnak kiugró értéket. A kerületben lakók munkahelyre való ingázási ideje átlagosan 39,56 perc, magasabb, mint a belső kerületek esetében, ami meghaladja a 35,97 percet (2. ábra).

2. ábra A kerületenkénti ingázási idő lakóhely szerint (perc, forrás: KSH, narancs – belső kerületek, piros – Rákosmente)

11



Rákosmentén a foglalkoztatási adatok a budapesti arányoknak megfelelően alakulnak. Megállapítható, hogy az aktív népesség aránya Budapesten némileg magasabb (1%-nál kisebb mértékben), mint Rákosmentén. Jövedelmi viszonyok szempontjából Rákosmente a budapesti kerületek középmezőnyének végén foglal helyet, bár a hozzávetőlegesen 110 000 Ft körül alakuló nettó jövedelem az országos átlagnál jelentősen magasabb. Rákosmentén a foglalkoztatott nélküli háztartások arány 30,7%, míg az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban a foglalkoztatottak 25,8%-a dolgozik. A tartós munkanélküliek aránya 6,3%. Ezen adatok alapján Rákosmente illeszkedik Budapest északi és déli peremkerületeinek mutatóihoz. A kerület képzettségi jellemzői elmaradnak a budapesti átlagtól, főként a felsőfokú végzettségűek vonatkozásában. Ez a különbség azonban fokozatosan csökken, a magasabb szintű képzettséggel rendelkezők aránya dinamikusan növekszik. A közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 52,2%-ról 63,4% növekedett, mely tendencia a jövőben várhatóan fel fog gyorsulni, és ennek következtében a képzettségi színvonal további erősödése várható. Rákosmente kerületrészei közül Rákoscsaba-Újtelep, Rákoskert, Rákoscsaba, Rákoshegy, Akadémiaújtelep, Régiakadémiatelep, Rákoskeresztúr és Rákosliget vonatkozásában az elemzett társadalmi összetételben és a foglalkoztatási mutatókban jelentős szórás nem figyelhető meg. A kerületrészek közül kettő, a legújabban beépült Madárdomb lakosságának és a külterületeken élő népesség társadalmi adatai különböznek jelentős mértékben. Míg Madárdomb fiatal településrész, melynek lakosai többnyire a középréteg felsőbb szegmenseiből kerültek ki, érthetően itt az összes vizsgált mutató (foglalkoztatás, iskolai végzettség stb.) kiemelkedő értéket mutat. Addig a külterületi lakott területek minden vonatkozásban a város peremének számítanak, az iskolai végzettség, a dolgozók aránya, a lakásminőség e területeken mutatják a legalacsonyabb értékeket a kerületben. E külterületi, lakott területektől többször távol eső területeken a közművek sem állnak teljes körben rendelkezésre, így az itt élők jelentős hátrányokkal élik életüket. A képzettség tekintetében is Rákoskeresztúr, Madárdomb és a külterületek mutatnak jelentős eltérést a kerület többi részéhez képest. A legnagyobb pozitív irányú eltérés Madárdomb esetén tapasztalható, itt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya hozzávetőleg kétszerese a kerületi átlagnak és több mint ötszöröse a külterületi mutatónak. Szignifikánsan alacsonyabb Madárdombon a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya kevesebb, mint a kerületi átlag fele. Ezzel szemben negatív irányú az eltérés Rákoskeresztúr és a külterületek tekintetében. A kerületközpont esetében, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 7,2%-kal alacsonyabb a kerületi átlagnál, addig az általános iskolai végzettségűek aránya 2,3%kal magasabb. A külterületek ennél rosszabb mutatókkal rendelkeznek, ezeken a területeken az általános iskolai végzettségűek aránya a kerületi átlagnak két és félszerese, a madárdombi mutatónak közel hatszorosa, míg a felsőfokú végzettségűek aránya csupán a kerületi átlag harmada. Az alacsony presztízsű foglalkoztatottak aránya a képzettségi adatokkal azonos mintázatot mutat. Madárdombon kifejezetten alacsony a kerületi átlaghoz viszonyítva ez a mutató, míg a külterületi részeken a közel 45%-os adat kiemelkedően magas. A tartós munkanélküliek 12



aránya Madárdombon és Régiakadémiatelepen a legkisebb, míg a külterületen élők vonatkozásában kiugróan magas érték tapasztalható. Nagyobb a szórás a kerületrészek között a foglalkoztatott nélküli háztartások arányát illetően, Madárdomb ezen indikátor esetén is a kerület legjobb értékét mutatja (20%). Az adatok mellett fontos figyelembe venni, hogy Madárdomb területén és a külterületeken a teljes kerületi lakosság 5%-a él, így az itteni jelentősebb eltérések a teljes kerület társadalmi jellemzőit jelentősen nem befolyásolják. Összességében megállapítható, hogy Rákosmentén jelentős térbeli társadalmi különbségek általánosságban nem fedezhetők fel. 2.2.2 Gazdaság A kerület gazdaságát tekintve az ország legfejlettebb részéhez, a közép-magyarországi régióhoz tartozik. Rákosmente a budapesti keleti agglomerációs területek fontos ellátó központja, a környező települések számára (Ecser, Maglód, Pécel) vonzerőt jelent, és ellát közigazgatási, szolgáltatási, közművelődési és egészségügyi funkciókat is. Jelentős potenciált hordoz magában a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér közelsége és az M0-s autóút kerületi jelenléte, ami a kerületet a logisztikai, ipari vállalkozások számára vonzóvá teheti. Rákosmentén két nagyobb ipari létesítmény (Daf, Volvo) és egy gyümölcsfeldolgozó (Rauch) található, a mezőgazdasági tevékenység a kerület területén elenyésző. Rákosmentén a közszféra a legnagyobb foglalkoztató, a 2010. évben a közfoglalkoztatottak számát közel 100 fővel emelték, melynek célja az volt, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli XVII. kerületi lakosok a korábbinál fokozottabb mértékben vegyenek részt a közfoglalkoztatásban annak érdekében, hogy rendszeres jövedelemhez jussanak. 2014 májusában 138 főt foglalkoztatott az önkormányzat, majd ez a szám folyamatosan növekedett, szeptemberre elérte a 160 fős létszámot. Az ősszel meghirdetésre került téli közfoglalkoztatási program kapcsán újabb emelkedés volt a foglalkoztatottak körében. Ez a program 2014 november-december hónapban indult és február 28-ig tartott. 2011-ben 8 új bölcsődei álláshely, míg 2014-ben a bővülő óvodai férőhelyeknek köszönhetően 28 munkahely létesült. Meg kell említeni, hogy a kerület alvóváros jellegét tovább erősíti, az a tény, hogy a kerületben élő munkavállalók 54%-a kerületen kívül talál munkát. Rákosmente lakosságának gazdasági aktivitását megnézve láthatjuk, hogy kismértékben ugyan, de növekedett a gazdaságilag aktív népesség aránya 2001 és 2011 között (2. táblázat). Azonban ezzel párhuzamosan jelentős növekedés figyelhető meg a munkanélküliek számának növekedésében is, számuk közel megduplázódott. Annak ellenére, hogy a nyugdíjasok arányában kis növekedés (1% alatti) tapasztalható a két népszámlálás között csökkent a nem aktív népesség aránya a kerületben. A kerület kiemelt célja a magánszektor által biztosított munkahelyek számának növelése és a foglalkoztatottak arányának további növelése. A helyben történő munkavállalás növekedésével jelentősen javulhat a helyiek életminősége, az ingázás csökkentésével enyhülhet a kerület környezetterhelése és növekedhetnek a helyi bevételek is. Rákosmentén 2011-ben 7 169 működő vállalkozást tartottak nyilván. A helyi gazdaságban mindenek előtt a szolgáltató jellegű vállalkozások dominálnak. Ágazati szempontból elsősorban a kiskereskedelem, a közlekedés-gépjárműjavítás, valamint a szállítás-raktározás 13



jelentős. A legjelentősebb mértékben a tercier szektor képviselteti magát, a működő vállalkozások 81,5%-a (5 842 darab) a szolgáltatási ágazatokban tevékenykedik. Lényegesen kisebb, de semmiképpen sem elhanyagolható mértékben jelen vannak a szekunder ág képviselői is, ahol összességében 1 286 vállalkozás működik. Jelentős arányban vannak jelen építőipari vállalkozások (18%, 699 darab), mely érték az országos (9,2%) és a budapesti arányhoz képest (6%) is magasabb. Mára a primer szektorban (mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat gazdasági ágban) működő vállalkozások aránya nem éri el az 1%-ot. MUTATÓ

2001

2011

GAZDASÁGILAG AKTÍV NÉPESSÉG EGYÜTT (%)

45,7

49,4

Foglalkoztatottak (%)

42,8

44,2

Munkanélküliek (%)

2,9

5,2

GAZDASÁGILAG NEM AKTÍV NÉPESSÉG EGYÜTT (%)

54,3

50,6

Inaktív keresők (%)

27,7

26,2

Gyermekgondozási ellátásban részesülő (%)

2,4

2,3

Saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos (%)

19,1

20,1

Eltartottak (%)

26,7

24,5

2. táblázat Gazdasági aktivitás változása Rákosmentén (forrás:KSH) 2008 és 2010 között szignifikáns változás nem történt a nemzetgazdasági ágakban tevékenykedő vállalkozások megoszlásában, azonban a kereskedelem, gépjárműjavítás (G ág), információ-kommunikáció (J ág), az ingatlanügyletek (L ág) területén, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységben működő vállalkozások száma diszkréten növekedett. A legnagyobb növekedés a K (ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások) ágazatban volt tapasztalható. Az egy főre jutó működő vállalkozások számát összevetve más kerületek adataival Rákosmente a 17. a kerületek sorrendjében. 2011 és 2012 között csökkent az egy főre vetített vállalkozások száma, mely egyrészt a lakónépesség számának növekedésének, másrészt a vállalkozások számában megfigyelhető csökkenésnek az eredménye. Rákosmentén (Budapesthez hasonlóan) a működő társas vállalkozások több mint 90%-a 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozás. A 250 főnél több foglalkoztatottal rendelkező társas vállalkozások száma 2011-ben Budapesten összesen 312 darab volt, ebből a XVII. kerületben összesen kettő működött. Az Egyesült Vegyiművek Zrt. (EVM) korábban több mint ezer főt foglalkoztató gyár volt a kerületben azonban a fokozatos zsugorodásának köszönhetően 2013-as bezárása már 100 fős nagyságrendű munkaerőt érintett. Emellett komoly hatása volt a Malév csődjének és a Ferihegy 1 Terminál bezárásának, mely több ezer kerületi lakosnak adott munkát. 2011 decemberében a KSH adatai alapján 791 kiskereskedelmi üzletet tartottak nyilván. A kiskereskedelmi üzletek közül 133 élelmiszerüzlet, amelyből 132 élelmiszer vegyesüzlet és 1 hipermarket, 127 élelmiszer-szaküzlet és 406 nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmi szaküzlet volt. Az üzemanyagtöltő állomások száma a kerületben 2011-ben 14 volt, a 14



járműszaküzletek száma 65. A kerületben három működő piacot és vásárcsarnokot tartanak nyilván, ebből egy önkormányzati, kettő pedig magántulajdonban van. Habár 2001-hez képest csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma, ez a tendencia nem minden üzlettípus esetén jelenik meg. 2001 óta a zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma 22-ről 37 darabra; a hús-, húsáruszaküzletek száma 24-ről 30 darabra; a kenyér-, pékáru-, édességszaküzletek száma 8-ról 25 darabra; míg a palackozott italok szaküzleteinek száma 7ről 12 darabra növekedett. A ruházati szaküzletek számában figyelhető meg jelentős csökkenés, míg 2001-ben 94 darab üzlet működött, addig 2011-ben csupán 42. Vegyesiparcikk-üzletek és áruházak tekintetében is csökkenés történt, 33-ról 26 darabra. Az egyfajta termékre specializálódott szaküzletek száma jelentős növekedést mutatott 2001 és 2011 között. A kereskedelmi létesítmények kínálata elsősorban tartós fogyasztási cikkek terén hiányos, ennek köszönhetően a nagyobb választékra vágyók legközelebb az Örs vezér terén található üzletközpontokat látogatják meg. Rákosmentén az elmúlt években a vendéglátóhelyek száma kismértékben ingadozott, számuk 2002-től 2012-ig 187 és 204 között változott. A 2012-es adatok szerint a vendéglátóhelyek száma 191, amelyből 111 étterem, büfé és cukrászda, 64 különböző italüzlet és zenés szórakozóhely, valamint 16 munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhely volt. Szálláshelyek számát tekintve a kerületben egy közösségi szálláshely (Pesti Szálló) található Rákoskeresztúron, egy panzió (Macskajaj Fogadó) Rákoscsabán, valamint egy-egy egyéb szálláshely megnevezéssel Rákoshegyen és Rákoscsaba-Újtelepen. A szálláshelyeken 2013-ban 882 fő volt, ebből külföldi vendégek száma 75 fő volt. A vendégéjszakák száma 4922, ebből külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 234. A kerületi lakóhelyekről általánosságban elmondható, a természetközeli, nyugodt környezet együtt jár azzal is, hogy a tizen- és huszonévesek igényeként jelentkező szórakozási lehetőségek, Budapest belsőbb kerületeihez viszonyítva, korlátozottan állnak rendelkezésre. A kerület közintézmény ellátása szempontjából elsősorban a X. kerülethez kötődik, míg szórakozás, művelődés területén a belső kerületek kínálnak változatos kikapcsolódási lehetőséget. Az önkormányzat gazdálkodását tekintve, 2013-ban a bevételeinek közel háromnegyede a kötelező, egynegyede az önként vállalt, míg kevesebb, mint 5%-a az igazgatási feladatok ellátásából származott. 2013-ban az önkormányzati kiadások közül a kötelező kiadások adják a legnagyobb részt. Az önként vállalt feladatok ellátása a kiadások egyhatodát jelenti, míg az igazgatási feladatok ennek csak egy kis részét teszik ki. Összességében Rákosmente Önkormányzata a 2013. évi zárszámadását tekintve 3 390 981 e Ft tartalékkal rendelkezett, a 2010-es negatív pénzmaradvánnyal összevetve ez egy folyamatosan javuló tendenciát mutat (3. táblázat, 4. táblázat).

Év 2010. 2011. 2012.

Összeg (e Ft) -362 015 665 164 1 705 815 15



2013. 2014.

3 390 981 4 762 426

3. táblázat Rákosmente Önkormányzat pénzmaradványának alakulása 2010 és 2014 között (forrás: Rákosmente Önkormányzata)

A 2014. évben a fennálló hitelállomány konszolidálásra került, így jelenleg Rákosmente Önkormányzatának nincs hitelállománya. Az önkormányzat kétféle helyi adót vezetett be, az építményadót és a telekadót, mellyel kapcsolatos részleteket az 58/2002. (XII. 27) helyi adókról szóló rendeletben dolgozta ki. A kerületi önkormányzat 2006 és 2010 között több mint 4 milliárd forint európai uniós és hazai támogatást nyert intézménye és közterülete korszerűsítésére, bővítésére, közösségi programok megvalósítására. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a következő időszak fejlesztései során is szükséges külső források (európai uniós és hazai támogatások) bevonása. Bevételek összesen intézményfinanszírozással (eFt) 2013. dec. 31. 17 926 350 Kiadások összesen intézményfinanszírozással (eFt) 2013. dec. 31. 14 535 369

Kötelező önk.-i feladatok (%) 70,2 Kötelező önk.-i feladatok (%) 80,2

Önként vállalt önk.-i feladatok (%) 26,1 Önként vállalt önk.-i feladatok (%) 15,7

Igazgatási feladatok (%) 3,7 Igazgatási feladatok (%) 4,1

Összesen (%) 100 Összesen (%) 100

4. táblázat Rákosmente bevételei és kiadásai 2013. december 31-i adatok alapján (forrás: Rákosmente Önkormányzata)

2.2.3 Önkormányzati ingatlangazdálkodás Rákosmente képviselő-testülete 2013. augusztus 29-én a 290/2013. (VIII. 29.) Kt. határozatában fogadta el az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét. Rákosmente Önkormányzata 2013. december 31. napján összesen 68 600 178 000 Ft vagyonnal rendelkezett. Ezen belül az önkormányzat törzsvagyona (forgalomképtelen vagyon és a korlátozottan forgalomképes vagyon) 2013. december 31-i értéke 59 393 381 000 Ft. Ingatlanvagyonának közel háromnegyedét a forgalomképtelen ingatlanainak és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogainak, közel egyötödét a korlátozottan forgalomképes ingatlanok és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, míg az ingatlanokban rejlő üzleti vagyona mindösszesen csak a teljes vagyonállomány 5%-át teszi ki (5. táblázat, 6. táblázat). Forgalomképtelen ingatlanainak és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogainak

Korlátozottan forgalomképes ingatlanok és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

Önkormányzat ingatlanokban rejlő üzleti vagyonának

könyv szerinti értéke

becsült értéke


becsült értéke


becsült értéke

Ft

48 050 182 000

68 051 407 000

11 343 198 000

19 375 373 000

2 997 088 000

3 660 064 000

Arány (%)

77,0

74,7

18,2

21,3

4,8

4,0

5. táblázat Rákosmente ingatlan vagyona 2013. december 31-i adatok alapján (forrás: Rákosmente Önkormányzata)

16


2013. dec. 31.


Törzsvagyona (forgalomképtelen vagyon, korlátozottan forgalomképes vagyon)

Összvagyon

59 393 381 000 Ft

68 600 178 000 Ft

6. táblázat Rákosmente törzsvagyona 2013. december 31-i adatok alapján (forrás: Rákosmente Önkormányzata)

Az önkormányzat tulajdonában lévő 785 darab lakás közül 430 bérlakás lakott különböző jogcímen, továbbá 299 lakás megoszlik jogcím nélküli lakáshasználók, illetve lakáshasználati szerződéssel rendelkező lakosok között. Az adatok alapján ez mintegy 92,8 %-os kihasználtságot jelent, a lakások közül 56 darab üresen áll. Az önkormányzati ingatlanállomány speciális eleme a Pesti út 27-29. szám alatti két önkormányzati bérlakástömb (garzonházak). A garzonházakban található lakások 100%-ban az önkormányzat tulajdonát képezik, azok speciális helyzete miatt – nem társasházak – a hatályos jogi környezet alapján nem értékesíthetőek. A két épület szociális bérlakásokat tartalmaz, házanként 185 darab 29 m2 garzonlakás található bennük, az önkormányzat mindkét ház földszintjén biztonsági portaszolgálatot létesített és a földszinten lévő irodák nyílászárócseréje is megtörtént. A Pesti út 29. szám alatt található garzonház akadálymentesítésére is sor került. Az önkormányzat tulajdonában 161 darab nem lakás céljára szolgáló helyiség van, amelyek nagy része bérleti szerződéssel rendelkezik. Ebből a 161 helyiségből jelenleg 42 üres, mely helyiségek 20-25%-a társasházak alagsorában található pincerekesz. Rákosmente Önkormányzata jelentős méretű bel- és külterületi mezőgazdasági területekkel rendelkezik. Jelenleg közel 200 hektár terület van bérbe és használatba adva, az egyes területek nagysága 400 és 1000 m² között van. 2.2.4 Településfejlesztés intézményrendszere A kerületi önkormányzat saját hatáskörében látja el településfejlesztési folyamatait. A településfejlesztéssel és településrendezéssel kapcsolatosan a kerületfejlesztési feladatok, a szabályozási tervek előkészítését, felülvizsgálatát, módosítását a Polgármesteri Irodához tartozó Főépítészi Iroda látja el. Az EU Programiroda feladata a hazai és európai uniós pályázatok figyelése, pályázatok elkészítése, megírása, a nyertes projektek megvalósítása és a projektekhez kapcsolódó pályázati elszámolások elkészítése. A Városüzemeltetési Iroda feladata a jogszabályok, a képviselő-testületi döntések előkészítése és végrehajtása, a jövőbeli projektek szakmai előkészítése, illetve a napi fenntartási munkák koordinálása. Az operatív településfejlesztés egyik központi egysége a 100%-os önkormányzati tulajdonú Rákosmente Kft., melynek feladata az önkormányzat által kötelezően elvégzendő és az önként vállalt közfeladatok, illetve közszolgáltatások ellátása, valamint az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokkal kapcsolatos egyes feladatok teljesítése. A városfejlesztési feladatokat a Rákosmente Kft. az elkülönülten gazdálkodó, kizárólag a városfejlesztési feladatok ellátására létrehozott, külön vezetővel rendelkező Városfejlesztési Részlege útján látja el, melynek szervezete elkülönül az önkormányzat politikai és igazgatási szervezetétől, illetve a Rákosmente Kft. városüzemeltető tevékenységétől. Ezen felül az egyes projektek utólagos követése a projekt fenntartási időszakban szintén a Városfejlesztési Részleg feladatai közé tartozik. 17



2.2.5 Épített környezet A kerületre általánosságban az intenzív, kertvárosias beépítés jellemző, szabadon álló vagy oldalhatáron álló beépítési móddal. Rákosmente beépített területének jelentős részét kitevő kertvárosias lakóterületen jellemzően a földszintes vagy a földszint+tetőtér, ritkábban a földszint +1 szintszámú, magastetős beépítés a jellemző, helyenként a földszint +1+tetőtér szintszámú épület is megjelenik. A kerület családi házakkal beépített lakóövezeteiben jellemzően szabályos téglalap alakú telkeket alakítottak ki, többnyire 400-800 m2 közötti telekmérettel. Ez alól kivételt képez a kerületközpont, mely a legsűrűbben beépített, 4-10 szintes iparosított technológiával épült, sávos, keretes, illetve pontházas beépítés jellemez, parkolókat és jelentős zöldfelületet felölelő közterületekkel kiegészülve, jellemzően az egyet nem meghaladó szintterületi mutatóval. Rákoskeresztúron a lakások jelentős része lakótelepeken található. A teljes lakásállomány 21,8%-a található paneles technológiával épült épületben, melynek 99,8%-a Rákoskeresztúr területén található. Ha megnézzük a kerületközpont lakásösszetételét, ahol a teljes lakásállomány 33,5%-a található, akkor ott a lakásállomány 65,1%-át adják a házgyári technológiával készült lakások. Szintén kivétel a kertvárosias beépítés alól a Madártelep és a Virágtelep ikerházas beépítése, illetve a Strázsahegy zártsorú beépítése. A 2011. évi népszámlálás statisztikája alapján 33 006 darab lakás volt a kerületben, melyből 32 997 lakás céljára szolgál, illetve további 9 darab lakott üdülő. Rákosmente esetében jut 100 lakásra és lakott üdülőre a legtöbb lakó Budapesten (286 fő). Összehasonlításként ez az érték az V. kerületben a legalacsonyabb, a XVII. kerületi érték 61,5%-a (176 fő). A teljes lakásállomány 16%-a 2001 után épült, ami jól mutatja a kerületben lezajlott nagyarányú lakásépítést a 2000-es éveket követően, ez az arány a teljes budapesti lakásépítésnél 5%-kal magasabb (7. táblázat). Terület Darab Arány (%)

1946 előtt 3 872 11,7

1946– 1960 2 072 6,3

1961– 1970 3 236 9,8

1971– 1980 5 858 17,8

1981– 1990 9 525 28,9

1991– 2000 3 267 9,9

2001– 2005 2 428 7,3

2006Összesen 2011 2 748 33 006 8,3 100 %

7. táblázat Rákosmente lakásállományának megoszlása az építés éve szerint (forrás: KSH)

Komfortfokozatát tekintve a teljes lakásállomány 86,6%-a (28 660 lakás) összkomfortos, míg komfortos lakásnak 3 556 lakás számít, ami a teljes állomány 10,8%-a. A félkomfortos és komfort nélküli lakások száma a kerületben 638 darab (375 és 263), ami nem éri el a teljes állomány 2%-át (1,9%). A Rákoskeresztúron található nagyarányú lakótelepi lakásoknak köszönhetően kiugróan magas az összkomfortos lakások száma, a teljes kerület összkomfortos lakásainak egyharmada itt található, Madárdomb mellett ebben a kerületrészben van az összkomfortos lakások aránya 90% felett. Ezzel szemben Rákoscsabán, Rákoscsaba-Újtelepen és Rákoshegyen nagyobb arányban vannak a komfortos lakások. Legrosszabb eredményeket a társadalmi mutatókhoz hasonlóan a külterületeken találunk, ahol az összkomfortos lakások a teljes lakásállomány felét, míg a komfortos lakások az egyharmadát teszik ki. Azonban ezen a részen található lakásállomány a teljes kerületének mindösszesen 1,3%-át teszik ki (8. táblázat). 18



LAKÁSOK ARÁNYA KOMFORTFOKOZAT ALAPJÁN ARÁNY ARÁNY DARAB DARAB (%) (%) Összkomfortos 2580 7,8 28 660 86,8 lakások száma

LAKÁSOK ARÁNYA SZOBASZÁM ALAPJÁN

Egyszobás lakások száma Kétszobás lakások száma

8406

Háromszobás lakások száma

10 739

Négy- és többszobás lakások száma

11 281

Összesen

33006

25,5

Komfortos lakások száma

Félkomfortos lakások száma Komfort nélküli 34,2 lakások száma Szükség- vagy egyéb 100 % lakások száma 32,5

Összesen

3556

10,8

375

1,1

263

0,8

152

0,5

33 006

100%

8. táblázat Rákosmente lakásállományának megoszlása szobaszám és komfortfokozat alapján (forrás: KSH)

2001 és 2011 között a lakások száma 16%-kal emelkedett, legnagyobb mértékben a négyszobásnál nagyobb és az összkomfortos lakások aránya növekedett. Az épített lakásokon belül legnagyobb arányban a nagy alapterületű, négy és többszobás lakások vannak. A 2000-es éveket követően jelentős volumenű lakásépítés történt a kerületben, ekkor épült a jelenlegi lakásállomány 15%-a. A 2000-es évek elején lényegesen több lakás épült saját használat céljából. Kiemelkedő növekedés következett be 2003-ról 2004-re, az épített lakások száma több mint háromszorosára emelkedett. 2005 és 2009 között többségében értékesítés céljából építettek lakásokat, majd 2010-től kezdődően újból a saját használatra épített lakások kerültek többségbe. Az ingatlanok forgási sebességét tekintve azonban Rákosmente peremkerületi elhelyezkedéséből is adódóan csekély forgalmúnak minősül (2011-ben és 2012-ben sem érte el az 1%-ot) (9. táblázat). SZOBASZÁM ÖSSZ.

2001 2011 VÁLT. (%)

ÖSSZKOM F.

1

2

28 644 3 021 100,00 10,6 33 006 2 580 100,00 7,8

8 907 31,1 8 406 25,5

9 201 32,1 10 739 32,5

7 515 26,2 11 281 34,2

23 231 81,1 28 660 86,8

-5,6

0,4

7,9

5,7

115,2

-2,7

3 4–

KOMFORTFOKOZAT KOMFO SZÜKSÉGFÉLKOM RT KOMF. ÉS EGYÉB F. NÉLKÜL LAKÁS I 3 256 524 600 1 033 11,4 1,8 2,1 3,6 3 556 375 263 152 10,8 1,1 0,8 0,5 -0,6

-0,7

-1,3

-3,2

9. táblázat Rákosmente lakásállományának változása 2001 és 2011 között a lakások szobaszámának és komfortfokozatának tekintetében (forrás: KSH)

Rákosmente területén több alulhasznosított épület található, azonban helyi értékvédelem híján az épületek állaga leromolhat. Fő jellemzőjük, hogy nem használják ki az ingatlanban rejlő lehetőségeket, a területek potenciálisan alulhasznosítottak, az épületek környezete lepusztult. A két legfontosabb ilyen jellegű épület a Bulyovszky-ház és a Hajdú-Bogáti-villa.

19



Az országos műemlékvédelem alatt álló, leromlott állapotú, irattárnak használt Bulyovszky-ház a Pesti út mellett található (Pesti út 107.). Az önkormányzati tulajdonban lévő egykori községháza épülete városképileg kedvezőtlen és kimondottan alulhasznosított. A Rákos-patak mellett a kertvárosias lakóterület szélén található Hajdú-Bogáti-villa (más néven Süllyedő kastély) épülete szintén alulhasznosított. A kedvező környezeti adottságok – kellemes zöldfelület, kerékpárút, sportpályák közelsége – kedvezően hathatnak új funkciók megtelepedésére. A terület hasznosításának lökést adhat a Rákos-patak integrált fejlesztése. A kerületben városképi szempontból komoly problémát okoznak a több helyen megjelenő elárusító pavilonok, melyek ad hoc elhelyezkedésükkel és jellemzően kevéssé esztétikus megjelenésükkel rombolják az utcaképeket. Ezek egy része üresen áll (pl. az 525. téren található pavilonok nagy része vagy a Csaba vezér teret keleti oldalról határoló építmények). Ezen felül további városképi problémát jelentenek a szervtelenül megjelenő reklámhordozók. 2.2.6 Zöldfelületi rendszer A zöldfelületi rendszer legalapvetőbb elemei az erdő- és mezőgazdasági használatú területek, továbbá a városi parkok, közparkok, közkertek, melyek a lakosság rekreációs igényeinek kielégítését szolgálják. A kerület e jellemzői kapcsán egy kettősség figyelhető meg, az erdőterületek szempontjából a pesti oldal legjobban ellátott budapesti kerülete, közkertek, közparkok terén viszont kevésbé ellátottnak minősül. A teljes kerület szempontjából legjelentősebb városi zöldfelület a Népkert, mely nagy kiterjedésű és komplex funkciókínálattal ellátott közpark, a lakosok egész napos rekreációs igényeinek kielégítését szolgálja. A napközbeni rekreációt Rákosmentén a mozaikosan elhelyezkedő, kis vonzáskörzettel rendelkező kisméretű közterek és közparkok szolgálják. A kerületrészek között jó zöldfelületi ellátottságú területnek számít a Pesti út menti lakótelepek környezete, köszönhetően a beépítés jellegének. Kimagaslóan kevés közhasználatú zöldfelület található a kerület kertvárosias területein, elsődlegesen Rákoskert és Rákoscsaba területén. Általános probléma az, hogy a kerület közparkjai, fasorai növényállománya nagyrészt elöregedett, minőségi fenntartásuk komoly költségekkel jár. A kerületben két fővárosi védettség alatt álló terület található. Legjelentősebb a Rákoshegyen lévő, a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér szomszédságában fekvő Merzse-mocsár, melynek korábbi környezeti problémáit sikerült kezelni, azonban folyamatos megőrzése a kerület fontos feladata. A kerület másik helyi védettség alatt álló természeti értéke, a Péceli út 206. szám alatti (134109 helyrajzi számú), majd’ 3 500 m2-es „Péceli úti kert, természetvédelmi terület”. Ezeken felül a természeti környezet további kiemelt elemei a Naplás-tó térsége, fővárosi védettséget élvez a Népkert, valamint Rákoscsabán a Szabadság sugárúti fasor és a Rákoskert sugárúti platánsor is. A Rákos-patak betonmederbe való terelése miatt megszűnt a patak korábbi természetes öntisztuló képessége, így szinte teljes egészében megszűnt benne az élet. A patak revitalizációja fontos célkitűzése nemcsak Rákosmentének, hanem a többi érintett kerületnek és településnek is. A kerület az előző programozási időszakban kerékpárutat alakított ki a patak kerületi szakasza mentén, mely kedvelt szabadidő-eltöltési és közlekedési útvonal.

20



2.2.7 Területi problémák Klasszikus értelemben vett barnamezős terület a XVII. kerületben egy területen, a 2013-ban bezárt Egyesült Vegyiművek Zrt. Cinkotai úti telephelyén található (a több évtizedes vegyipari alapanyaggyártás során feltételezhetően a talaj szennyeződött). Emellett a kerületben további három területen találhatóak felhagyott vagy alulhasznosított ingatlanok, melyek nagyobb lehetőséget adnak barnamezős beruházási célokra: 

Az országos műemlékvédelem alatt álló, leromlott állapotú, irattárnak használt Bulyovszky-ház a Pesti út mentén található (Pesti út 107.).  A Rákos-patak mellett a kertvárosias lakóterület szélén található Hajdú-Bogáti-villa (más néven Süllyedő kastély) szintén alulhasznosított.  Az egykori mezőgazdasági termelőszövetkezetek központi épületei, raktárai, szerelőműhelyei, egyes állattartó épületei napjainkban jellemzően kisipari funkcióknak, irodának, kereskedelmi tevékenységeknek adnak otthont. Rákosmentén két társadalmi konfliktusokkal terhelt, szlömösödés terület található. Az 1970-80 között épült lakótelepi területek, illetve a Homokiszőlő zártkerti területe, mely részeken szükségesek olyan felzárkóztató jellegű intézkedések, melyek csökkentik a társadalmi konfliktusokat. Szegregációval veszélyeztetett területek RákosRákos- Rákoskeresztúr hegy csaba 84 381 19 708 1 701 3 626

Budapes t XVII. kerület*

Lakónépesség száma (fő) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) 7,9 11,2 8,9 9,8 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (%) 23,7 16,0 23,0 18,4 Munkanélküliségi ráta (%) 10,5 11,4 12,5 12,7 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül (%) 50,6 47,8 54,0 52,6 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 30,7 30,0 39,5 31,8 Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen (%) 6,3 6,7 7,4 7,8 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (%) 25,8 30,8 28,5 31,1 Lakásállomány (db) 33006 8531 677 1316 Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) 2,4 1,0 3,2 6,1 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül (%) 2,0 1,0 2,7 4,8 Lakásfenntartási támogatás (LFT)-ben részesülő háztartások aránya (%) 0,7 1,3 0,7 0,8 Aktív korúak ellátásában részesülő taggal rendelkező háztartások aránya (%) 0,6 1,1 1,1 1,3 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő háztartások aránya (%) 1,1 1,6 1,4 1,6 10. táblázat Rákosmente szegregációval veszélyeztetett területeinek statisztikai adatai (forrás Rákosmente Polgármesteri Hivatal 2014, KSH, 2011)

Definíció szerinti szegregátum nem található a kerületben, azonban a helyben vezetett nyilvántartások társadalomstatisztikai adatai alapján három olyan kiemelt szegregációval veszélyeztetett terület került kijelölésre, ahol feltételezhető a későbbi szociális típusú beavatkozás szükségessége. E három kijelölt terület (Rákoskeresztúr - Pesti úti panelövezet, 21



Rákoshegy – Középső szegmens, Rákoscsaba - Keleti körzet) további vizsgálata indokolt, melynek oka egyrészt a segélyezési adatok kiugró értékei, amelyek szinte minden esetben bőven meghaladják a kerületi átlagot (átlagos érték 133%), valamint közrejátszanak további tényezők is, például a leromlott fizikai környezet (10. táblázat). Rákoskeresztúr - Pesti úti panelövezet szegregációval veszélyeztetett terület Rákoskeresztúr kerületrész területének nagy részét lefedi, a rákoskeresztúri lakosság háromnegyede a Pesti úti panelövezetben él. A három szegregációval veszélyeztetett terület közül a Pesti út menti panelövezet mutatói a legkedvezőtlenebbek, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők tekintetében is. A kerületi átlagnál alacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, a legfeljebb általános iskola végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúak körében több mint 3%-kal magasabb a kerületi átlagnál. Az alacsony iskolázottság, a rossz lakáskörülmények, alacsony jövedelem mutatja, hogy az itt élők státusza átlagosan alacsonyabb, mint a kerület lakosságáé. Az akcióterületen 8 531 lakás található, több mint négyötöde panel vagy öntött beton falazatú, míg a fennmaradó rész tégla, kő vagy kézi falazóelemmel készült. A rákoskeresztúri akcióterület a kerület legsűrűbben lakott része. Rákoshegy a harmadik legnépesebb kerületrész, az itt megjelölt Rákoshegy - Középső szegmens szegregációval veszélyeztetett terület lakóinak száma 1 701 fő. A terület lakosságának életkor szerinti megoszlása nagyobb eltéréseket mutat a kerületi arányszámokhoz viszonyítottan. Az akcióterületen a 60 évesnél idősebb korúak aránya csaknem 5%-kal magasabb, az aktív korúak aránya pedig 5%-kal alacsonyabb, mint a kerületi átlag. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúak egyharmadát teszik ki, ami a kerületi átlagarányt csaknem 2 százalékponttal haladja meg. A munkanélküliségi ráta 2%-kal haladja meg a kerületi átlagot. Megállapítható, hogy a lehatárolt területek közül a rákoshegyi szegmens lakossága mutatja a legalacsonyabb gazdasági aktivitást. A szegregációval veszélyeztetett terület egészét a hagyományos beépítés jellemzi. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, valamint a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya minimálisan ugyan, de meghaladja a kerületi átlagot. A lakások tégla, kő és kézi falazóelem falazatúak, mindössze tizenegy vályogház található a területen. Rákoscsaba - Keleti körzet területén élők száma a 2011-es népszámlálás szerint 3 626 fő. A lakosság életkori összetételére a kerületben megfigyelhető átlag a jellemző. A foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat tekintve Rákoscsaba keleti szegmense rendelkezik a legkedvezőtlenebb mutatókkal a kerületi és a beavatkozási célterületek szintjén is. A rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők és a foglalkoztatottak aránya az aktív korú népességen belül 3-3%-kal marad el a kerületi átlagtól, továbbá az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya a kerületi átlagnál magasabb. A három kijelölt célterület közül a rákoscsabai szegmens mutatói tanúskodnak a legelmaradottabb lakásviszonyokról, az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a kerületi átlag két és félszerese. Rákoscsaba keleti szegmensében a hagyományos, családi házas beépítés a jellemző. A lakások több mint kétharmad része három- vagy többszobás. Szembeötlő a vályog falazatú lakások magas aránya, a kerület vályogházainak több mint egyharmada található itt, 22



elmondható, hogy ezen épületeket jellemzően nehéz sorsú, alacsony státuszú emberek lakják. A lakásállomány túlnyomó részét a szegregációval veszélyeztetett területen is a tégla, kő vagy kézi falazóelem jellemzi. 2.2.8 Intézményrendszer A kerület intézményi ellátottsága erősen inhomogén. Az alapellátás intézményrendszere minden kerületrészben elérhető, legjobban ellátott a kerületközpont, Rákoskeresztúr területe. Jellemzően a lakóterület peremén található ellátáshiányos területeken élő lakosságnak kell hosszabb utazással számolni a rossz elérhetőség miatt, így a Rákosliget, Rákoscsaba-újtelep, Rákoscsaba, Rákoskert és Rákoshegy kerületi alközponttól távol eső, jellemzően a külterületekhez csatlakozó lakóövezeteiben élőknek. A kerület különböző intézményekkel való ellátottságának összehasonlítása eredményeként megállapítható, hogy ugyanazok a területek az ellátási hiányterületek minden vizsgált intézményi ellátottság esetén (3. ábra).

3. ábra Bölcsődei ellátottság Óvodai ellátottság (Forrás: Budapest Városfejlesztési Koncepciója helyzetelemzés)

Általános iskolai ellátottság

JJELMAGYARÁZAT Alapellátással ellátott lakóterület Csak egyházi intézménnyel ellátott lakóterület Csak alapítványi vagy különleges képzést biztosító intézménnyel ellátott lakóterület Csak közösségi közlekedés igénybevételével ellátott terület Közösségi közlekedéssel sem ellátott lakóterület ● Oktatási intézmény Oktatási intézmény gyaloglási távolsága (500 m)

2.2.9 Szociális ellátórendszer Rákosmente legkiterjedtebb, integráló szerepű szociális intézménye a Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ (RESZK). A RESZK szervezi és koordinálja a bölcsődei ellátást, a fogyatékos gyermekek napközbeni ellátását, a gondozási központok feladatait, az idősek klubjait és a helyi szociális konyhát. A gondozási központok, gyermekjóléti és egyéb 23



közösségi szociális ellátások vonatkozásában a szolgáltatások kielégítő minőségben állnak rendelkezésre, azonban a kiszolgáló épületek állaga javításra szorul.

4. ábra Bölcsődék és óvodák Rákosmentén (Forrás: Rákosmente Önkormányzatának honlapja)

A kerületben két gondozási központ működik, a két központ nappali ellátást összesen 160 fő, házi segítségnyújtást 90 fő részére tud biztosítani, melyek kihasználtsága jelenleg 81%. Idősek klubja Rákosmentén három helyszínen működik: Rákosligeten, Rákoshegyen és Rákoskerten. Szociális konyhából egy működik a kerületben, mely jelenleg 465 fő részére biztosít meleg ételt. A kerületben működő további két szociális intézmény, a Gyermekjóléti Központ és a Rákoskeresztúri Családsegítő Központ önkormányzati fenntartásban működik. A kerületben található hat önkormányzati fenntartásban működő bölcsőde összesen 472 gyermek napközbeni ellátását és felügyeletét képes biztosítani. A bölcsődei ellátást családi napközik is kiegészítik. A bölcsődei ellátóhelyek száma – alkalmazkodva a növekvő igényekhez – jelentős bővítésen esett át. A bölcsődei épületállomány megfelelő színvonalát folyamatos karbantartásokkal igyekszik biztosítani az önkormányzat. 2004 és 2014 között 140 fővel nőtt a bölcsődei szolgáltatásban részesülők száma, amire az önkormányzat saját forrásból megvalósított bővítései, illetve uniós társfinanszírozású pályázatok nyújtottak lehetőséget. Legnehezebb helyzetben műszaki, építészeti szempontból a Nefelejcs Bölcsőde van. 2010-ben megújult egy használaton kívüli bölcsőde. A szociális városrehabilitációs projekt kapcsán egy nyitott bölcsődei csoport került kialakításra, ami két új munkahelyet eredményezett. 2014 szeptemberében 28 új bölcsődei férőhellyel növekedett a felvehető gyermekek létszáma. A kerületi férőhelymennyiség az elmúlt évek fejlesztésének következményeként jelenleg megfelelő kapacitást biztosítanak (4. ábra).

24



5. ábra Iskolák Rákosmentén (Forrás: Rákosmente Önkormányzatának honlapja)

2.2.10 Közoktatás Az önkormányzat tizenöt óvodát tart fenn, mely húsz feladatellátási helyen összesen százkét csoportban várja a gyermekeket. Az óvodákba felvehető gyermekek összlétszáma 2 921 fő, mely ki tudja szolgálni a kerületben élő 2 734 (2013) óvodás korú gyereket. A kerületben hét feladatellátási helyszínen működik nem önkormányzati fenntartású óvoda, két egyházi és négy alapítványi, összesen 16 csoporttal mintegy 400 férőhellyel. A kerületben egy állami fenntartású gyógypedagógiai óvodai csoport működik 12 fővel. Ennek köszönhetően az SNI gyermekek részére a megfelelő óvodai ellátás a kerületben biztosított. Az önkormányzat fenntartásában működő óvodák teljes férőhely-kihasználtsággal működnek. A korábbi óvodai férőhelymennyiségeket nagymértékben meghaladták az igények. Az óvodai ellátás terén az elmúlt években ugyancsak jelentős kapacitásfejlesztések történtek, melyek további férőhelyek biztosítására jelentős igény napjainkban nem jelentkezik. Az önkormányzati fenntartású óvodák férőhely-kapacitása megfelelő mértékű, problémát a területi elhelyezkedés jelent (4. ábra). Egyes óvodák szabad férőhelyeinek betöltése azért jelent problémát, mert a földrajzi távolságok okán a mindennapi megközelítés nehézkes a kerület távolabbi részében lakók számára. Kiváló óvodai környezetet két intézmény tud nyújtani a kerületben. Jó minőségű, korszerű óvodai ellátást nyújt három óvodaépület. Részben megfelelő színvonalú, eleve óvodának épült kilenc épület, míg tíz korszerűsítést igénylő, eredetileg nem óvodának épült épület található a kerületben. Egy óvoda esetén a meglévő épület kiváltása, annak elhelyezkedése és állaga okán indokolttá vált. 2014-ben az erőforrások racionalizálása érdekében két kis óvoda (Gesztenyés és Robogó) összevonásra került. 2014 szeptemberében 66 új óvodai férőhellyel növekedett a felvehető gyermekek létszáma.

25



A kerületben kilenc állami (KLIK) és három egyházi működtetésű általános iskola, két állami (KLIK) és egy egyházi működtetésű gimnázium, egy állami (KLIK) működtetésű szakközépiskola, illetve egy művészeti iskola és egy pedagógiai szakszolgálat működik, utóbbi kettő állami fenntartásban (KLIK). Az iskolák a kerületi gyermekeket fogadni tudják, általános iskolai oktatásuk biztosított. A kerületben német nemzetiségi általános iskola is működik. Az állami fenntartású általános iskolák tekintetében elmondható, hogy jelentős tanulói létszámváltozások nem történtek, így a férőhelyek vonatkozásában sem mutatkozott szignifikáns többletigény. Rákosmentén egyházi fenntartású intézmények is biztosítanak általános iskolai képzést. A katolikus, evangélikus és református felekezetek tartanak fenn általános iskolát, összesen 963 tanulót oktatnak, közel hatvan tanterem áll rendelkezésre és a kihasználtság két intézményben is eléri a 100%-ot 2013-ban a kerületben 5 878 fő általános iskolai tanuló volt, ezen belül 329 fő érkezett más településről, mely csupán 6%-a teljes tanulói létszámnak. A kerület állandó népességén belül a 6-13 éves korú gyerekek száma 6 822 fő volt, mely mutatja, hogy a gyerekek közel 20%-át a kerületen kívül iskolázzák be. A kerületi iskolák épületeinek fenntartása önkormányzati feladat. A kerületi iskolai

épületállomány nagy része elöregedett, felújításra szorul. E munkát – főként pályázati források bevonásával – az önkormányzat már megkezdte, azonban számos korszerűtlen, energiapazarló iskolaépület fejlesztése várat még magára.

6. ábra Orvosi rendelők Rákosmentén (forrás: Rákosmente honlapja)

A kerületben négy középfokú oktatási intézmény van, ebből három állami iskolaként működik, míg egy egyházi fenntartású intézmény. A középfokú oktatást sok helyi lakos más településeken (általában Budapest belsőbb kerületeiben) veszi igénybe, azonban a helyi középfokú iskolák is magas kihasználtsággal működnek. 2013-ban az állandó népesség 15-17 26



éves korú korosztálya 2 417 fő, a középiskolai tanulók száma 1 546 fő volt, ezen belül 464 fő érkezett más településről, mely a teljes tanulólétszám 30%-át tette ki. 2.2.11 Egészségügy Az egészségügyi alapellátást Rákosmente területén összesen 31 felnőtt és 18 gyermekorvos, valamint 25 védőnő biztosítja. A kerület a gyermek és felnőtt háziorvosi ellátottság szempontjából mind a budapesti, mind az országos statisztikai adatoktól elmarad, Budapesten belül az utolsó előtti helyen áll, az egy gyermek és egy felnőtt háziorvosra jutó lakosságszám 1 655 fő (Budapesten átlagosan 1 353 fő), e tekintetben még az országos átlagnál is rosszabb a helyzet a kerületben (országosan átlagosan 1 559 fő). A megyei mutatók közül mindösszesen négy megye (Fejér, Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest) mutat Rákosmenténél negatívabb helyzetet. Rákosmentén a járóbeteg-szakellátás helyzete, kapacitása, technikai színvonala nem alkalmas egy közel 90 ezer fős kerület igényeinek kielégítésére. A felnőttorvosi ügyelet a kerületi Egészségház utcában biztosított, a gyermekorvosi ügyeleti ellátás a Heim Pál Gyermekkórházban érhető el.

7. ábra Szakorvosi rendelők Rákosmentén (forrás: Rákosmente honlapja) A kerületi szakellátást a Rákoskeresztúr városközpontjában működő Bajcsy-Zsilinszky Kórház Szakrendelő Intézete jelenti a Ferihegyi úti szakrendelőben, ezen felül még további szakellátás érhető el a Péceli úton, az Egészségház utcában, a Pesti úton és a HT Medical Center Kft. Pesti úti rendelőjében. A fogászati szakellátás a kerületben két településrészen működik Rákoskeresztúron, illetve Rákoscsabán. A HT Medical Center Egészségügyi, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződés keretében a társadalombiztosítás terhére nyújt a rákosmentieknek egészségügyi ellátást, ami enyhíti a kerületi szakellátás kapacitásproblémáját. A 6. ábra. valamint a 7. ábra mutatja, hogy a kerületi orvosi és szakorvosi rendelők a Pesti, illetve a Péceli út mentén találhatóak. 27



A fekvőbetegellátást a Bajcsy-Zsilinszky Kórház (X. kerület) és a Heim Pál Gyermekkórház (VIII. kerület) nyújtja. Gyermeksebészeti járóbeteg-szakellátás csak a kerületen kívül érhető el (Bethesda Gyermekkórház, Heim Pál Gyermekkórház, Zuglói Egészségügyi Szolgálat). 2.2.12 Kultúra és sport Több kulturális intézmény található a kerületben. Rákosmentén két könyvtár, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fiókkönyvtárai (Rákoscsabai Könyvtár és Rákoskeresztúri Könyvtár) működnek. A Vigyázó Sándor Művelődési Ház Rákosmente legnagyobb, centrális szerepet is betöltő művelődési intézménye. A rákosmenti központ mellett további négy telephely működik, a Csekovszky Árpád Művelődési Ház Rákosligeten, Csaba Ház - Rákoscsabai Közösségi Ház, Rákoskerti Művelődési Ház és a Rákoshegyi Közösségi Ház. A kerületben négy múzeum található, az Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem, amely a Vigyázó Sándor Művelődési Ház telephelye; a Laborcz Ferenc Emlékház, mely az Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem telephelye; a B. L. Terem, mely Benedek József és B. Laborcz Flóra művészek kiállítóterme és a Csekovszky-gyűjtemény Kiállítóháza. Emellett Rákosmente területén három zene- és színház működik, a Gózon Gyula Kamaraszínház Rákosligeten, az Ascher Oszkár Színház a Rákoskerti Művelődési Házban és a Rákoshegyi Bartók Zeneház. A rekreációs sportterületeket tekintve Madárdomb kivételével minden településrész rendelkezik olyan térrel, ahol a játszótér mellett található futballpálya és/vagy kosárlabdapálya. Jelentősebb sportpálya öt helyen található a kerületben, a XV. utca 21. szám alatti sportpályák (futókör, kézilabda, futballpálya és kosárlabdapálya), az Ede utcai sportpályák (futballpálya), a Sport téri futballpálya, a Zrínyi utcai iskola futballpályája és a Bakancsos utcai sportpályák (kézilabda, kosárlabda, röplabda és lábtenisz pálya). Nagypályás labdarúgó-mérkőzések rendezésére is alkalmas sportpálya három helyen található a kerületben, két-két futballpálya az RTK sporttelepén (Péceli út 144. és a Pesti út 86. szám alatt), egy az RKSK sporttelepén. Hét műfüves pályával rendelkezik a kerület, döntően iskolákhoz kapcsolódóan, melyek kispályás mérkőzések rendezésére alkalmasak. A pályák közül egy I. osztályú labdarugó-mérkőzések megrendezésére is alkalmas (Bakancsos úti kispályás műfüves pálya). A további sportlehetőségek között meg kell említeni a Rákos-patak partján épült kerékpárutat, valamint az egyre nagyobb számban megjelenő kültéri fitnesz parkokat. Emellett a kerületben körülbelül huszonöt lovarda található, melyek közül mintegy tizenkettő, több mint 15 ló tartását látja el. Ezen felül a Gregor József Általános Iskola országos terembajnokság lebonyolítására alkalmas mászófallal rendelkezik. A kerületben két uszoda található, az Újlak utcában, illetve a Ferihegyi úton. Az utóbbi tanuszoda nagyon leromlott állapotú, korszerűtlen és csak irreális költségek mellett üzemeltethető. A kerület hiányosságai között kell megemlíteni, hogy a sportágaknak helyet adó, versenyek és rendezvények tartására alkalmas, nagy befogadóképességű, multifunkcionális csarnok nem áll rendelkezésre.

28



2.2.13 Infrastruktúra Közlekedés Rákosmente közlekedését számos múltbéli és földrajzi elhelyezkedésből fakadó adottság, társadalmi-demográfiai folyamat is determinálja. Az egykori falvakból létrejövő kerületben az elmúlt évtizedek során többszörösére nőtt a közlekedésben részt vevő járművek és emberek száma. Robbanásszerűen megnőtt az autószám, jelentősen nőtt a népességszám (a 90-es évektől tapasztalható kiköltözési hullám eredményeként), jelentős az agglomerációból érkező, illetve átmenő forgalom, mindezt tovább súlyosbítja a kerület peremkerületi jellege (ingázás). Rákosmente esetében a hálózatok és hálózati kapcsolatok közúti és vasúti közlekedés vonatkozásában értelmezhetőek, mivel egyedüli budapesti kerületként kötött pályás helyi járatokkal nem rendelkezik. A kerület területén közel 150 km burkolatlan földút található. Rákosmente jelentősebb közúti kapcsolatai A kerületi közlekedés a kerületen kívüli kapcsolódások aspektusában az elmúlt években jelentősen javult, elsősorban az M0-s autóút megépítése okán, amely csökkentette a kerületi teher- és egyéb gépjárműforgalmat. A kerület közúti útállományára döntő többségben 2x1 sávos kialakítású közutak jellemzőek (főútvonalak, gyűjtőutak, lakóutcák, egyéb útvonalak stb.). 2x2 sávos útkialakítás kizárólag a Pesti út egy szakaszán található. A jelenlegi közúthálózat erősen terhelt, mely egyrészt a kerületből jövő nagy mennyiségű ingázó, másrészt a kerületen áthaladó agglomerációs közlekedő eredménye (11. táblázat). KÖZÚTI KAPCSOLAT Pesti út

KIALAKÍTÁSA 2x1 sáv

KAPCSOLATI IRÁNYOK K-i irány: 31. sz. főút Ny-i irány: X. kerület M0-s csomóponttal rendelkezik

Keresztúri út

2x1 sáv

Ny-i irány: X. kerület

Rákosligeti határút

2x1 sáv

ÉNy-i irány: XVI. kerület

Cinkotai út

2x1 sáv

ÉNy-i irány: XVI. kerület

Naplás út

2x1 sáv

É-i irány: XVI. kerület

Tarcsai út

2x1 sáv

É-i irány: 3101. sz. összekötő út, Nagytarcsa felé

Péceli út

2x1 sáv

K-i irány: 3103. sz. összekötő út, Pécel felé

Zrínyi út

2x1 sáv

D-i irány: 3101. sz. összekötő út, Ecser felé

Bélatelepi út

2x1 sáv

D-i irány: XVIII. kerület

Helikopter út

2x1 sáv

Ny-i irány: X. kerület

11. táblázat Rákosmente közúti kapcsolatai

Közösségi közlekedési kapcsolatok Rákosmente tömegközlekedése közúton és elővárosi vasúti forgalomban történik. Az elmúlt időszakban a buszközlekedés terén a járatok átszervezése és hatékonyabbá tétele érdekében 29



jelentős lépések történtek. A változások a lakóközösség visszajelzései alapján is minőségi javulást hoztak a helyi tömegközlekedésben. Jelenleg minden városrész kapcsán elmondható, hogy a buszjáratok közvetlen összeköttetésben állnak a metróvégállomásokkal (Örs vezér tere, Kőbánya-Kispest). Rákosmente a helyi buszjáratok mellett érintett több távolsági buszjárattal is, amelyek alapvetően távolsági közlekedést tesznek lehetővé a keleti agglomerációba. A közösségi közlekedésben a kerületen áthaladó két vasútvonal vesz még részt:  

Budapest-Hatvan vonal három kerületi megállóval – Rákosliget, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoscsaba; Budapest-Szolnok vonal két kerületi megállóval – Rákoshegy, Rákoskert.

Kerékpáros közlekedés A kerületben 2007-től indult meg a kerékpáros infrastruktúra kialakítása, bővítése. Pályázatokon elnyert támogatásokból a Pesti út mellett összesen 6,8 km hosszúságban valósult meg kerékpárút, illetve a Rákos-patak mentén újabb 3,6 km hosszú, 3 m széles nyomvonal készült a Rákoscsaba utcától a Cinkotai útig. Emellett a kerületi vasúti megállóknál 4x20 férőhelyes B+R parkoló is kialakításra került. Parkolás A parkolási jellemzők szempontjából a kerület két jelentős területre osztható, a kertvárosi városrészekre és a kerület intézményi, közigazgatási központjának számító rákoskeresztúri területekre. A kertvárosi területeken alapvetően jellemző kertes házas kialakítások a parkolási lehetőségek szempontjából jelentős konfliktusokat nem hordoznak magukban. Az itt található intézmények (óvodák, iskolák, orvosi rendelők stb.) parkolóhelyekkel való ellátottsága számos helyen hiányos, ennek okán például iskolák környezetében reggelente és délutánonként rövid ideig forgalmi zavarok keletkezhetnek. Igen gyakori, hogy a kerten belüli gépjárműtárolás mellett, a lakók és vendégeik a házak előtt, az útpálya szélén parkolnak, mely akadályozza a forgalmat. A kertvárosi városrészekben a kombinált közlekedés lehetőségeinek biztosítása érdekében az összes vasúti megállóhelyen kialakításra kerültek P+R parkolók, összesen közel 400 férőhellyel. A kerületközpontban az elmúlt évtizedekben megnövekedett gépjárműszám hatványozottan okoz parkolási problémákat, az itt elhelyezett, a kerület teljes lakosságát kiszolgáló intézmények és a tömegközlekedési csomópont jelentős parkolási problémákat okoznak. Az egyre növekvő parkolószám iránti igény a lakótelepeken jelent nehézséget. Összességében megállapítható, hogy az előírások szerinti parkolóhelyszám hozzávetőleg 70%-a áll rendelkezésre a lakótelepi övezetekben. Konfliktust ez jellemzően a Kaszáló utcai lakótelepen okoz, ahol az épületek földszintjén kialakított gépjárműtárolókat sokszor üzletként használják. Rákosmente teljes területén ingyenes a parkolás, parkolási díjat az önkormányzat nem szed.

30



Közművek Vízi közművek Rákosmente belterülete az ivóvízhálózat kiépítettségét tekintve teljes mértékben ellátottnak tekinthető. A Fővárosi Vízművek Zrt. több mint 70 nyomászónát üzemeltet Budapest területén, melyből a kerületben öt különböző nyomászónát különböztetünk meg. A zónák a terepszint emelkedésével paralel módon nyugatról kelet–délkelet irányban találhatók és állnak egymással hidraulikai viszonyban (12. táblázat). ZÓNA NEVE 23. zóna kelet-pesti felső 24. zóna rákoshegyi 25. zóna rákoscsabai 26. zóna rákoskerti 28. zóna rákoskerti felső

A NYOMÁS INTERVALLUMA (BAR) 1,8 – 3,5 2,3 – 6,0 2,5 – 6,0 2,5 – 5,0 4,3 – 6,0

KAPACITÁS-KIHASZNÁLTSÁG (%) 55 86 57 58 47

12. táblázat Rákosmente ivóvízhálózatának nyomászónái

A kiépített rendszer méretezése a tervezés során érvényben lévő szabályozási tervek figyelembevételével történt, azaz a jelenlegi igényekhez alkalmazkodik. Újabb területek belterületbe vonása, vagy esetleges ipari, vagy egyéb területek kialakítása során a területre készítendő szabályozási tervnek vizsgálnia kell a meglévő kapacitás alkalmasságát. Szennyvízelvezetés A közüzemi szennyvízhálózat hossza 2014-ben 278 839 fm. Ebből a gravitációs vezetékek hossza 270 723 fm, a nyomóvezeték hossza pedig 8 116 fm. A szennyvízhálózatba bekötött ingatlanok száma 18 187, ami 29 146 lakásnak felel meg. A fennmaradó 3 793 lakásban házi csatorna működik. A 2011-es adatok szerint a közműolló 11,1% (közműves vízellátásba bekötött és a csatornahálózatra kötött lakosság arányának különbsége), ezzel a kerület fővárosi szinten az 5. legrosszabb helyen állt. A szennyvízhálózatra rá nem kötött lakásokban termelődött szennyvíz folyékony hulladéknak minősül, elszállítása a Fővárosi Önkormányzat feladata. A kerületben fokozatosan kiépül a csatornahálózat, melynek befejezését követően a közműolló problémája teljesen meg fog szűnni. A kerületben fennálló csatornahálózat elválasztott rendszerben működik, a szennyvízcsatornaés a csapadékvíz-elvezető rendszerek egymástól elkülönítve épülnek és működnek. Felszíni vízelvezetés A közterületre hulló csapadék esetében elsődleges cél a vizek helyben történő kezelése. Külső körülmények (pl. domborzati viszonyok) miatt azonban a csapadékvizet gyakran el kell vezetni a legközelebbi befogadóhoz. A kerületből kivezető befogadók tulajdonosa, kezelője, üzemeltetője a Fővárosi Önkormányzat, aki saját szervezetei (pl. BKK Közút Zrt.), illetve szerződéses partnerek, gazdálkodó szervezetek (pl. Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.) révén látja el a feladatát. Csapadékvíz-elvezetés szempontjából a kerület három nagy területre osztható. A legnagyobb vízgyűjtő (4276 ha) befogadója a Rákos-patak. Az Inda utca – Ároktő utca – Kálnok utca – Részes utca – Ignác utca – Naplás út által határolt, mintegy 24 hektáros terület a kerülettől északra húzódó Szilas-patak vízgyűjtő területéhez tartozik. A kerület déli oldalának 1 183 hektár nagyságú területe, a kerülettől délre húzódó Gyáli-patak vízgyűjtő területéhez tartozik. 31



Az elvezetésre kerülő csapadékvíz befogadója a fenti három vízfolyás. Kapacitásuk az üzemeltetők esetenkénti korlátozását betartva megfelelő, ugyanakkor a kerületben jelentős problémát okoznak a csapadékvíz-elvezető hálózat hiányosságai. Az elégtelen vízelvezetés problémája jellemzi Rákoscsaba, Rákoskert, Rákosliget és Rákoscsaba-Újtelep térségén túl a lefolyástalan Rákoshegy területét is. A jellemző problémák:   

zivatar idején a meglévő elvezető művek megtelnek; a rövid ideig tartó, nagy intenzitású csapadék (felhőszakadás) elleni védekezés; a meglévő csapadékelvezető rendszerek rossz állapota.

Villamos energia Az utóbbi években a kisfeszültségű villamosenergia-elosztóhálózat hossza szignifikánsan nem változott, jelenlegi hossza 427 km. A háztartási villamosenergia-fogyasztók száma 2008 óta folyamatos növekedést mutat, ezzel szemben a szolgáltatott energia mennyisége csökken. A kerület elektromosvezeték-ellátottság szempontjából lefedettnek tekinthető, még a külterületek tekintetében is. Gázellátás A kerület gázellátása növelt kisnyomású hálózaton keresztül történik, az összes gázcsőhálózat hossza 402 km, ez az érték 2009 óta nem változott. Budapest Városfejlesztési Koncepciójának helyzetelemzése szerint a főváros, így a kerület gázellátása is 100%-os. Távhőellátás A távhővel fűtött lakások az ipari technológiával készült épületekre jellemzőek a kerületben. A kerületi ellátási körzetet a rákoskeresztúri fűtőmű öt forróvizes kazánnal és a Green-R Villamos- és Hőenergia-termelő kiserőmű három gázmotorral látja el. A kerületközpont tízemeletes épületeinek fűtése gázalapú, házközponti rendszerben működik, ahogyan a Földműves utcától kelet felé eső házak esetében is. A kerületközpontban a legtöbb intézmény fűtését a Főtáv Zrt. biztosítja, kivételt képez ez alól a Rákosmenti Napsugár Óvoda és a Rákosmenti Aprófalva Óvoda. A távhővel ellátott lakásokban a használati meleg vizet szintén a Főtáv Zrt. biztosítja. Elektronikus hírközlés Rákosmente az elektronikus hírközlés szempontjából lefedettnek mondható. A településen mindhárom mobilszolgáltató és több internetszolgáltató is jelen van. A Magyarországon jelenleg működő vezeték nélküli elektronikus távközlési cégek mindegyike rendelkezik hírközlési bázisállomással a kerületben. A kábeltelevízió hálózatot a Magyar Telekom Nyrt., a UPC Magyarország Kft., valamint a Digi Távközlési és Szolgáltató Kft. működteti. 2004 óta a közcélú vezetékes telefon- és internetszolgáltatás elérhető az adatátvitelre is alkalmassá tett, korszerű kábeltelevíziós hálózaton.

32



Környezetvédelem Talaj A talaj szennyezettségi állapotának feltérképezését szolgálja az 1992-ben, a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által létrehozott Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer. Mivel Budapesten csupán négy mérőállomás került kialakításra és ilyen állomás nem található a XVII. kerületben, így területspecifikus talajszennyezettségi értékek nem állnak rendelkezésünkre. A kerületben egykor működő, valamint napjainkban is üzemelő ipari tevékenységet folytató üzemek több helyen vezettek földtani szennyeződéshez. Ilyen potenciálisan rekultiválandó területek:  

a Cinkotai út mentén található ipari park területe, a külső Pesti út és az M0-s körgyűrő között található Rákosvölgye Mgtsz. volt majorsági területe,  a Naplás úti volt bányatelepen található illegális hulladéklerakó területe. A helytelen talajhasznosítás eredményeként fokozatos minőségromlás következhet be, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a talajvédelemre. Felszíni vizek A felszíni vizek tekintetében a kerület meghatározó eleme a XVII. kerületben a Rákos-patak. Budapest jelentős szerepkörű kisvízfolyásaihoz (pl. Gyáli-patak, Szilas-patak) hasonlóan a Rákos-patak is a főváros határán kívül ered, jelentős csapadékvíz-befogadó és -elvezető funkciót tölt be. A 2006 és 2012 közötti időszakot megvizsgálva látható, hogy a patak vízminőségi paraméterei az elmúlt esztendőkben kismértékben változtak, azonban így sem felelnek meg a jelenleg érvényben lévő határértékeknek. A szennyezettség visszaszorításához az agglomerációban érintett településekkel közös együttműködésre volna szükség. A XVII. kerületben található a fővárosnak és környékének legnagyobb kiterjedésű mélyfekvésű, vizes, lápos területe, a Merzse-mocsár. A mocsár a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér északi szomszédságában, Rákoshegyen található. 1991-ben rehabilitációs program indult, melynek célja a Merzse-mocsár eredeti állapotának visszaállítása, az itt fellelhető unikális természeti értékek megóvása. A rehabilitáció által sikerült elérni a kívánt célokat: a Merzsemocsár ökológiai állapota a Víz Keretirányelvben megfogalmazott hidrológiai állapota mérsékelten jó állapotról, jó állapotúra változott. Felszín alatti vizek A települések szennyeződésérzékenységi besorolását a felszín alatti vizek szempontjából a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet határozza meg, a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet értelmében. Ez alapján a XVII. kerület a felszín alatti vizek érzékenysége szempontjából érzékeny területnek minősül. A XVII. kerület térségében a talajvíz szintje a domborzati viszonyokhoz igazodva többékevésbé a felszínt követi. A talajvíz a kerület legnagyobb részén 2 és 5 méter alatt húzódik, az átlagos vízszintingadozás 1-2 méter körül mozog. Ez alól a Rákos-patak völgye képez kivételt, ahol a talajvíz a part felé közeledve fokozatosan emelkedik.

33



Bizonyos emberi tevékenységek súlyosan károsíthatják a felszín alatti vizek minőségét. Az egyik legnagyobb veszélyforrás a nagy mennyiségű tisztítatlan szennyvíz keletkezése, az illegális hulladéklerakók és a közlekedés okozta terhelés (hulladék, olaj, akkumulátor), valamint a mezőgazdasági tevékenységből származó nitrátszennyezés. Légszennyezés A légszennyezettség közvetlen formájában sok esetben nem érzékelhető az ember számára, hatásai csak megkésve jelentkeznek. A legfontosabb légszennyező anyagok: szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok és a különböző részecskeméretű porok. A XVII. kerületben az elsődleges légszennyező anyagokat kibocsátó forrás a gépjármű forgalomból adódó emisszió (CO, NOx), valamint a fűtési szezonban intenzívvé váló lakossági kibocsátás (PM10 szálló por). A kerület használaton kívüli, illetve a nem kezelt zöldfelületein jellemző a gyomnövények tömeges előfordulása. Az allergén növények hozzájárulnak a levegő pollentartalmának emelkedéséhez. A XVII. kerület ebből a szempontból a külső pesti kerületekhez hasonlóan erősen fertőzött térségnek minősül. Összességében Rákosmente levegőminőségének állapota mégis jónak mondható. Ugyan több szennyezőanyag esetében tapasztalható emelkedés a kibocsátási értékekben, viszont a kerületben lévő nagyarányú zöldfelületek kellő ellensúlyt jelentenek a szennyezőanyagok megkötése révén. Zajterhelés A közúti zajterhelés mértéke a kerület több pontján kedvezőtlen, legjelentősebb a kerület nagy forgalmú főútvonalai mentén, amely többórás időintervallumot feltételezve nehezen tolerálható (Pesti út, Péceli út, Ferihegyi út, Baross utca, Lőrinci út, Helikopter út, Cinkotai út, Naplás út, Tarcsai út). A vasúti közlekedés, bár a közúti zajnál lányegesen kisebb területeket érint, mégis jelentős lokális problémákat okoz, legfőbbek a teherforgalom és az éjszakai időszakban tapasztalható nagy sebesség következtében keletkező zaj. Mivel a kerülettel határosan fekszik a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér, így komoly lakossági panaszok származnak a légi közlekedésből adódóan. A légi forgalomból származó zajterhelés lényegesen kisebb területet érint a kerületben, ugyanakkor az átlagosnál magasabb értékkel, 70 decibel körüli zajszinttel kell számolni a kerület egyes részein. A XVII. kerület területén a jelentős zajterhelést okozó üzemek száma csekély, így az üzemi zajkibocsátás nem számottevő. Hulladékkezelés A kerületi hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezését, működtetését a Fővárosi Önkormányzat látja el, így a kerületben is a Fővárosi Önkormányzat a Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt. által biztosítja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását, vagyis a keletkezett hulladék gyűjtését, elszállítását és kezelését. Emellett az FKF Zrt. végzi a közterületek tisztítását, a közlekedési műtárgyak, közjárdák és közlépcsők rendszeres takarítását is. A kerületben keletkező több tonnányi hulladék eredetét tekintve változó képet mutat az éves visszatekintések tükrében. A legfrissebben rendelkezésre álló, 2012-es adatok szerint az adott 34



évben túlnyomó többségében termelői tevékenységből származó hulladék keletkezett a kerületben, az azt megelőző években viszont a lakossági, települési hulladéktermelés volt a fő kibocsátó. A keletkezett összes hulladékmennyiséget tekintve emelkedő tendencia figyelhető meg 2010-től kezdődően. Fővárosi szinten a XVII. kerület méretéhez és lakosságszámához viszonyítva a kevésbé jelentős hulladéktermelő kerületek közé tartozik. A kerületben folyamatosan emelkedik a hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma. 2013 tavaszán, a kerületben is elindult a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés. Városi klíma Az ország nagy részéhez hasonlóan a mérsékelt égöv kontinentális változatára jellemző hőmérsékleti és csapadékviszonyok jellemzőek a kerületben. Az évi középhőmérséklet 11 °C, az évi csapadékmennyiség pedig 400-600 mm között ingadozik, időszak szerint a legtöbb csapadék általában a tavaszi, nyár eleji hónapokban hullik. Az éves napsütéses órák száma közel 2 000 óra. Míg Magyarországon az általánosan uralkodó szélirány északnyugati futású, addig a kerületben gyakoribb a kelet-délkeleti szélirány. A kerület kertvárosias jellege miatt a belvárosban az intenzív beépítés következtében kialakuló helyi városi klíma nem jellemző a XVII. kerületben. Ez nemcsak a kertvárosias településszerkezetnek köszönhető, hanem a kerületet kettéválasztó patakmedernek, valamint a hozzá kapcsolódó kiterjedt zöldfelületnek, illetve a kerület magas arányú erdősültségének, mely mérséklő hatással bír a helyi klímaviszonyok tekintetében.

2.3 MEGVALÓSULT PROJEKTEK Az önkormányzat 2006 és 2010 között több mint 4 milliárd forint pályázati támogatás nyert el különféle fejlesztésekre, beruházásokra. Rákosmente 2010 és 2014 között továbbra is Budapest egyik legeredményesebben pályázó kerülete, közel 4 milliárd forint európai uniós és hazai támogatást nyert ismét intézményei és közterületei korszerűsítésére, bővítésére, közösségi programok megvalósítására. Rákosmentén az elmúlt években két projekt keretén belül valósultak meg olyan beruházások, melyek az egész kerület arcképét formálták át, egy élhető, modern kertvárossá. Rákosmente az elmúlt időszakban fejlesztette kerékpáros úthálózatát. Bekapcsolta a kerületi biciklis úthálózatba a Rákos-patak területét valamint megvalósította a biciklis közlekedést a Pesti út mentén. A Pesti út és a Ferihegyi út csomópontjának környezetében, a volt buszpályaudvar helyén jött létre Rákosmente főtere. A tér megújítása és az új városközpont kialakítása 1,6 milliárd forintból jött létre, amelyhez az Európai Unió 936 millió forint támogatást folyósított. A fennmaradó részt az önkormányzat önerőből fedezte. Az új városközpont fejlesztésének öt fő eleme volt: az új közösségi főtér kialakítása; a Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése, energetikai korszerűsítése; ügyfélbarát portál kialakítása; a Pesti út déli oldalának rendezése, buszforduló megépítése, a Fuchs-kastély kertjének felújítása, közösségi térré alakítása, a Szent Kereszt tér megújítása és a Pesti út északi oldalának zöldfelületi fejlesztése. Ötödik elemként a Polgármesteri Hivatal épülete mellett megépítésre került egy új épület, ahol egy minden igényt kielégítő étterem és több bérelhető iroda is helyet kapott. 35



A másik megvalósult projekt a „Szociális célú városrehabilitáció Rákosmentén” (KMOP5.1.1/C-09-2f-2011-0002) címet viseli, melyet szintén uniós pályázati forrás felhasználásával valósított meg a helyi városvezetés. A rehabilitációs program keretében megvalósuló projektelemek voltak a Pesti út 158., 160., 162., 164., 166. és a 168. szám alatti tízemeletes épületek energetikai korszerűsítése, a Vigyázó Sándor Művelődési Ház külső felújításának folytatása, a Csicsergő Óvoda és a Gólyafészek Bölcsőde nyílászáróinak cseréje és nyitott bölcsődei csoport szolgáltatás kialakítása a Gólyafészek Bölcsődében, Gólyafészek Bölcsőde kapacitásnövelő bővítése, a Népkert rehabilitációja, a Pesti út déli oldalának zöldfelületi megújítása, a Pesti út 160. és 162. szám alatti épületek közötti terület (az ún. „zöld sziget”) megújítása, illetve a rehabilitáció ideje alatt széles körű szociális programok szervezése. Megvalósult a Hétszínvirág Óvoda tagóvodájának férőhelybővítése a Helikopter lakóparkban, a Naplás úti orvosi rendelő energetikai megújítása valamint a Zrínyi Miklós Általános Iskola energetikai fejlesztése. Emellett a két megvalósult integrált rehabilitáció mellett az elmúlt időszakban több, kisebb léptékű projekt tudott megvalósulni Rákosmentén. Hazai forrásból finanszírozva készült el a Mézeskalács tagóvoda felújítása. Európai uniós pályázati forrásból valósult meg Rákosmentén az önkormányzat bölcsődei férőhelyeinek bővítése (Lázár deák utcai bölcsőde fejlesztése Kipp-Kopp Bölcsőde), a „Térnyerő –Újítsuk meg együtt Keresztúr köztereit!” – Rákosmente kerületközpont fejlesztése (KMOP-5.2.2./B-2f-2009-0006) program keretében valósult meg Rákosmente kerületközpontjának fejlesztése, illetve a rákosmenti önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése (Diadal úti Általános Iskola és az Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola). A panelprogram keretében az önkormányzat 85 278 000 Ft-os támogatásával tizenöt társasház 1 113 darab lakása újult meg. A „Szemünk Fénye Program” elnevezésű programban, a KEOP-5.2.0-2009-0011 azonosítószámú projekt keretében az önkormányzat fenntartásában lévő 33 darab intézmény világítás-korszerűsítése valósult meg, a 2008 decemberében aláírt bérleti szerződés alapján. Az önkormányzat európai uniós forrásfelhasználása mellett a kerületi kis- és középvállalkozók több mint fél milliárd forintnyi uniós forrást használtak fel az előző programozási időszakban. Ezt kiegészíti a kisebb számú, a minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatására, vállalati technológia-fejlesztésre, energiahatékonyság és megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére, valamint szervezetfejlesztésre folyósított európai uniós források.

36


HELYZETELEMZÉS, SWOT ANALÍZIS Infrastruktúra (közlekedés, közművesítés) ERŐSSÉG  M0-s körgyűrű közelsége  Vasúti megállóhelyek elérhetősége (ráhordó buszjáratok, P+R és B+R parkolók)  Megépült kerékpárutak (Pesti út és Rákos-patak mentén)  Belterületek hálózati rendszerben történő szennyvízelvezetése biztosított


Humán infrastruktúra

Gazdaság, turizmus

Társadalom

Környezet, táj

 Megfelelő bölcsődei és óvodai férőhely-kapacitások  Szociális ellátások széleskörűen elérhetők  Kerületi közművelődés sokszínű lehetősége  Megfelelő számú szakképzett munkaerő

 Rákosmente az ország legfejlettebb régiójában, a közép-magyarországi régióban található  Lakóinak száma folyamatosan növekszik  Országos átlagnál alacsonyabb munkanélküliség  Nemzetközi repülőtér, M0-s autóút közelsége, intermodális csomópontok  Közösségi terek

 Aktív civil szerveződések  Erős kerületrészi identitástudat  Jelentős kulturális élet  Növekvő lakosságszám, fiatalok arányának növekedése  Magasabb szintű képzettséggel rendelkezők várható növekedése  Családbarát környezeti adottságok (nagy zöldterületek, alapvetően kertes házas településszerkezet)

 Kertvárosi jelleg  Fővárosi összevetésben az egyik legnagyobb kiterjedésű zöldfelülettel rendelkező kerület  Értékes természeti-táji környezet (Rákospatak, Merzse-mocsár)  Zöldfelületek jó szennyezőanyagmegkötése

 Egyes kiszolgáló épületek korszerűtlen állapota  Járóbeteg-szakellátás hiányos, elavult infrastruktúrája  Felsőoktatási intézmény hiánya  Szakképző intézmények hiánya  Kerületi kórház hiánya

 Budapesten belül periférián található  Fiatalok számára korlátozott szórakozási lehetőségek  A lakosságszámhoz viszonyítva kevés a kerületi munkahely, a legtöbben kénytelenek ingázni  Idegenforgalom alacsony szintje, kevés vendéglátó- és szálláshely  Városi kötött pályás közösségi közlekedés hiánya

 Településrészek közötti jelentős különbségek  Szabadidős lehetőségek spektrumának korlátozottsága Budapest belső városrészeihez viszonyítva

 Csapadékvíz-elvezető rendszer hiányosságai  Közúti, vasúti, légi forgalmi zajterhelés  Gyakori az illegális hulladéklerakás  Nagy zöldfelületek következtében allergén flóra jelenléte

 Pályázati forrás bevonásával az önkormányzat tulajdonában lévő épületállomány modernizálása (oktatás-nevelés, szociális ellátás területén)  Szakorvosi rendelő bővítése külső források bevonásával (nem önkormányzati tulajdonú)  Sportcélú infrastruktúra fejlesztése  Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

 Gazdaságfejlesztési projektek megvalósítása európai uniós támogatás segítségével  Ipari park kialakítására rendelkezésre álló területek hasznosítása  Rekreációs, szabadidős és sport funkciók erősítése – multifunkcionális sportcsarnok megépítése a kerület központjában  Hatékony együttműködés lehetősége az agglomerációban lévő településekkel  Vállalkozásbarát környezet megteremtése  Megújuló energiaforrások hasznosításának lehetősége  Önkormányzati vagyon növelése  Lovas, kerékpáros turizmus kialakítása, fejlesztése

 Civil területen hatékony együttműködés lehetősége az agglomerációban lévő településekkel  Nyugodt lakókörnyezetre vágyók letelepedésének ösztönzése  Oktatási, képzési infrastruktúra további erősítése  Munkahelyteremtés

 Ökoturizmus fejlesztése a Rákos-patak, valamint a Merzse-mocsár élővilágára támaszkodva  A lakóterületeken rendelkezésre álló beépítetlen területek közparkká alakításának lehetősége  A meglévő zöldfelületi állomány közösségi célokra történő hasznosítása (pl. tömegsport)

 Helyi lélekszám folyamatos emelkedése okán intézményi férőhelyproblémák  Intézményi épületek állagromlása

 Vállalkozások távolmaradása, letelepedésük a főváros határán kívül  Idegenforgalom elmaradása  Beruházások elmaradása

 Kivándorlás az agglomerációba, illetve reurbanizáció  M0-s autóút közelsége miatt a bűnözés növekedése  Panelházas övezetben szlömösödés veszélye  A főváros központjából kiszoruló, alacsonyabb státuszú rétegek megjelenése

 Környezeti elemek fokozódó igénybevétele  Környezeti terhelés (illegális szemétlerakás, közlekedésből származó zajés légszennyezés erősödése) növekedése  Merzse-mocsár kiszáradása esetén veszélyeztetett flóra és fauna eltűnése  Beépítések számának növekedésével zöldterületi veszteség

GYENGESÉG  Városi kötött pályás közösségi közlekedés hiánya  Pesti út leterheltsége, elkerülő utak hiánya  Hiányzó kerékpáros kapcsolat a belső kerületekkel és az agglomerációval  Parkolási problémák a kerület központjában  Belterületi földutak  Jelentős csapadékvíz-elvezetési problémák  Külterületek gyenge infrastruktúra-ellátottsága

LEHETŐSÉG  Nagy forgalmú utak tehermentesítése elkerülő utak építésével  A kötött pályás közlekedéssel ellátatlan területek bekapcsolása a vasúti közlekedésbe új vasúti megállóhely létesítésével  M2-Gödöllői metró meghosszabbítás rákoskeresztúri szárnyvonalának kiépítése  Alternatív, környezetbarát közlekedés biztosítása, kerékpárforgalmi hálózat bővítése

VESZÉLYEK  Környezeti terhelés növekedése  Kerületi főutak leterheltsége miatt a belváros elérési idejének növekedése  Csapadékvíz-elvezető rendszerek hiányos kiépítettsége, rossz állapota miatt okozott károk

37



2.4 RÁKOSMENTE FŐBB PROBLÉMATERÜLETEI: Az előző elemzés eredményként összefoglalva a kerület problémáit széles betekintést nyerhetünk a jelenlegi állapotról, melyet a 8. ábra foglal össze. 2.4.1 Társadalmi-gazdasági helyzet Általánosságban elmondható, hogy a kerületben nagy társadalmi problémák nincsenek. Gondot jelent azonban a külterületen élők társadalmi helyzetének kezelése és integrálásuk. Ezeken a részeken jellemzően alacsonyabb státuszú emberek élnek, életkörülményeik gyakran rosszabbak a belterületen élőkénél. A statisztikai adatok rávilágítanak, hogy nemcsak lakáskörülményeik, hanem foglalkoztatottsági és képzettségi mutatóik is jóval a kerületi átlag alatt vannak. A kerületben három szegregációval veszélyeztetett terület azonosítható, ahol feltételezhető a későbbi szociális típusú beavatkozás szükségessége a szlömösödés elkerülése érdekében: Rákoskeresztúr - Pesti úti panelövezet, Rákoshegy - Középső szegmens és Rákoscsaba - Keleti körzet. Ennek legszembetűnőbb bizonyítéka a célterületek segélyezési adatai, valamint egyéb tényezők, például a leromlott fizikai környezet. Gondot jelent a kerületben a helyben lévő munkahelyek hiánya, mely nagyban növeli a Budapesten belüli és az agglomerációs ingázást. Meghatározó hiány mutatkozik a helyi munkahelyeket illetően, a kerület lakosainak döntő többsége a főváros belső területeire ingázik napi szinten. Általánosságban Rákosmente intézményi ellátottságával kapcsolatban a legnagyobb kihívást a lélekszám elmúlt időszakban megfigyelhető növekedése, az elöregedő kiszolgáló épületállomány és az inhomogén szolgáltatáselosztás jelenti. Jelenleg a rendelkezésre álló intézményhálózat ki tudja szolgálni a lakosságot, azonban a demográfiai (pl. elöregedő társadalom jelensége) és szociális, gazdasági okok miatt, a folyamatosan növekvő lakosság, illetve a növekedő agglomerációs szerepkör miatt a jelenleg rendelkezésre álló szociális intézményi kapacitások a jövőben bővítésre szorulhatnak. Az intézményi ellátottság kerületi helyzetét megvizsgálva a legfontosabb problémát a kerületi orvosi ellátás, azon belül is a járóbeteg-szakellátás jelenlegi infrastruktúrája jelenti. A kerület mérete ellenére nem rendelkezik fekvőbeteg-szakellátási intézménnyel, ennek ellenére az ellátás megoldott, de jelentős utazási terhet ró az itt lakókra. A járóbeteg-ellátást biztosító szakrendelő építésekor 50 ezer fő körüli lakosságszámban gondolkodtak, azonban mára a népesség ennek közel a duplájára nőtt. A szakrendelő kapacitáshiányai mellett jelentős technológiai lemaradásban van, mind az orvosi műszerek, berendezések, mind az épület vonatkozásában. Emellett a kerületi járóbeteg-szakellátó intézmény az elmúlt évtizedekben megnövekedett népességszám okán komoly kapacitásproblémákkal küzd, elmaradva a budapesti kerületek között. Rákosmentén megfelelő számban és kapacitással elérhetőek a szociális és oktatási szolgáltatások, amihez nagyban hozzájárult az elmúlt időszak óvodai és bölcsődei férőhelybővítési beruházásai és a szociális intézményeket érintő felújításai. Egy óvoda esetén a meglévő épület kiváltása, annak elhelyezkedése és állaga okán indokolttá vált. A kerületi iskolai épületállomány nagy része elöregedett, felújításra szorul. Az elmúlt közel egy évtized jelentős infrastrukturális beruházásainak köszönhetően a kerület már jelentős 38



férőhelyproblémákkal nem küzd, azonban a kiegészítő beruházásként értelmezhető akadálymentesítési és energetikai fejlesztési akciók dacára számos épület állaga javításra szorul. Annak ellenére, hogy a rendelkezésre álló férőhelyek száma elegendő, a középfokú oktatást sok helyi lakos más kerületekben, településeken (általában Budapest belsőbb kerületeiben) veszi igénybe, azonban a helyi középfokú iskolák ennek ellenére magas kihasználtsággal működnek a kerületben. A sport, szabadidő, illetve rendezvénytermi infrastruktúrát tekintve egy sport- és multifunkciós csarnok hiányzik, amely évtizedes hiányt pótolna és a kerület vonzóképességét is nagymértékben javítaná. Emellett problémát jelent, hogy a Ferihegyi úton található tanuszoda nagyon leromlott állapotú, korszerűtlen és csak irreális költségek mellett üzemeltethető. 2.4.2 Épített környezet A kerületben található iparosított technológiával épült épületek épületgépészetileg, energetikailag leromlott állapotban vannak, nagy szükség van a panelprogram folytatására. Emellett szükséges az intézmények korszerűsítése, energetikai megújítása is. A kerületi alközpontok területe több helyen alulhasznosított, a városközpontba koncentrálódik a kerületi szintű közszolgáltatások jelentős része. Emellett jelentkező probléma az egyes területek és épületek alulhasznosítása (Kucorgó, Flamingó területe, Süllyedő kastély, Bulyovszky-ház), illetve a klasszikus barnamezős területek leromlása (volt EVM). Azonban a helyi értékvédelem hiányában a védendő épületek állaga leromolhat, homlokzatuk, tetőszerkezetük kedvezőtlen átalakításon mehet keresztül, nem kívánt épületbővítések vagy végső esetben bontás áldozatául eshetnek. Rákosmente épített környezetének konfliktusokat generáló problémája a településképet jelentősen befolyásoló reklámok és kis árusítóhelyek megjelenése, elhelyezése. A lakossági megkeresések azt mutatják, hogy igény van a nagy forgalmú közterületeken (rendszerint dohánytermékeket) árusító pavilonok elhelyezésére, azonban az önálló kis pavilonok elhelyezése városképi szempontból nem kívánatos. A parkolás szempontjából problémásnak tekinthetőek a kertvárosi és a lakótelepi területek egyaránt. A kertvárosi intézmények parkolóhelyekkel való ellátottsága számos helyen hiányos, ami főleg reggelente és délutánonként okoz rövid ideig forgalmi zavarokat. A parkolás a kerületközpontban is általános probléma, a kiszolgáló intézmények és a tömegközlekedési csomópont jelentős parkolási problémákkal küzdenek, illetve az egyre növekvő parkolószám igénye a lakótelepeken is konfliktusokat generál, az előírások szerinti parkolóhelyszám hozzávetőleg 70%-a áll rendelkezésre. A kereskedelemi üzletek tekintetében a tartós fogyasztási cikkeket árusító boltokból mutatkozik hiány, a helyben lakók az Örs vezér terén található bevásárlóközpontokat használják. Emellett a fiatalok számára szóló szórakozási lehetőséget nyújtó infrastruktúra hiánya tapasztalható, a kerület ellátása szempontjából elsősorban a X. kerületben lévő intézményekhez kötődik, míg szórakozás, művelődés területén a belső kerületek kínálnak változatos kikapcsolódási lehetőséget.

39



2.4.3 Természeti környezet problémái A környezeti problémák között általánosságban meg kell említeni, hogy a kerület közparkjainak, fasorainak növényállománya nagyrészt elöregedett, minőségi fenntartásuk komoly költségekkel jár. Gondot jelent továbbá a Lantos-forrás és a Bojt utcai forrás környezetében, hogy a forrásfoglalás elvégzéséig és a forrásvíz elvezetésének megoldásáig a forrás körüli telkek nem építhetők be. A Merzse-mocsár közelmúltban elvégzett rehabilitációjának köszönhetően sikerült megállítani a mocsár időszakos kiszáradását, azonban a fővárosi védettség alatt álló terület megőrzése nehéz feladatot jelent, ezen felül további problémaforrás, hogy a területen több illegális hulladéklerakó található, mely ugyancsak komoly környezeti terhelést jelent az élővilág számára. A Rákos-patak betonmederbe való terelése miatt megszűnt a patak korábbi természetes öntisztuló képessége, mely oda vezetett, hogy szinte teljes egészében megszűnt benne az élet. A rekultiváció szükségessége mellett nagyon fontos probléma a patak kapcsán, hogy több illegális hulladéklerakó található a partja mentén. Szerte a kerületben számos illegális hulladéklerakó található, melyeknek a környezetszennyezésen felül jelentős tájképromboló hatása van. Illegális szemétlerakók több helyen is találhatóak a kerületben, elsődleges előfordulási pontjai a kerületből kifelé vezető főútvonalak mentén, valamint a gyéren lakott, periférikus térségekben jellemzőek. A Naplás úti volt bányatelep területen több éven keresztül illegális hulladéklerakás folyt és folyik napjainkban is, a lerakott hulladék mennyisége több millió m3. A kerületben ugyan nem találhatóak jelentős környezetszennyező üzemek, de a kerület szegélyei mentén található gépkocsialkatrész-beszállító üzemek sok esetben tájképromboló hatással bírnak. A kerületben egykor működő, valamint napjainkban is üzemelő, ipari munkát végző üzemek tevékenysége több helyen vezetett földtani szennyeződéshez. Ilyen potenciálisan rekultiválandó terület a Cinkotai út mentén található ipari park területe, illetve a külső Pesti út és az M0-s körgyűrő között található Rákosvölgye Mgtsz. volt majorsági területe. Rákosmentén jelentős a zajterheltség. A magas, gyakran küszöbértéket meghaladó zajszint a kerület nagy forgalmú főútvonalain jelentkezik, nappal és éjszaka egyaránt. Ez különösen a jelentős számú lakosságot magába tömörítő lakóterületeken okoz problémát. Emellett jelentős zajszennyezést okoz a vasúti közlekedés, főleg az éjszakai időszakban a teherforgalomból következően. Rákosmente szempontjából az egyik legjelentősebb zajszennyezést a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér okozza. A Repülőtér kettes kifutópályája közvetlenül a Rákoshegyi területek mellett található, ennek köszönhetően közel ellehetetleníti az ott élők életét. A napi rendszerességű zajszennyezés okozta mentális problémák mellett az ott álló épületekben fizikai jellegű gondokat is okoznak a túl közel elszálló repülőgépek (házak rezgési terhelése, tetőhéjalás megsérülése).

2.4.4 Infrastruktúra A budapesti kerületek közül egyedüliként Rákosmente nem elérhető kötött pályás (villamos, HÉV, metró) BKV-járatokkal, így az ingázók legnagyobb hányada közúton közelíti meg a 40



munkahelyét, ami jelentős torlódásokhoz vezet. Az elérhető vasúti lehetőségek nem kielégítőek sem menetrendi, sem kapacitási szempontból. A kerületi közlekedési terheltség magas, ami leginkább a reggeli és délutáni órákban csúcsosodik ki. Rákosmente közútjainak áteresztőképességének következtében a tömegközlekedés minőségének javítása újabb buszjáratokkal, illetve menetrend átszervezésekkel csak korlátozottan lehetséges. Komoly problémát jelent, hogy a kerületben keletkező és a területén átmenő forgalom jelentős része a lakóterületeket érintve tud csak áthaladni. Ennek kapcsán szükséges a tehermentesítő és elkerülő úthálózat fejlesztése. A kerületet három részre osztó két vasútvonal jelentősen lassítja a közlekedést. A külön szintű közúti és vasúti csomópontok hiánya miatt a forgalom nem tud folyamatosan haladni, aminek eredményeképpen tovább növekszik a közutak terheltsége. A kerületben jelentős mértékű kerékpárút-fejlesztés zajlott le, azonban ez a rendszer nem teljes, illetve nem kapcsolódik a budapesti hálózathoz, ennek következtében erősen elszigetelt. Összefüggő kerékpárforgalmi hálózat kiépítése javíthatná a kerület elérhetőségét és erősíthetné a város integráltságát. A Rákosmentére jellemző kétpólusú beépítés önmagában jelentős konfliktusokat hordoz magában. A kerület kialakulásakor létrejött állapot és az egyoldalú, csak a városközpontot érintő közműfejlesztések ma is éreztetik hatásukat. A XXIII. kerület mellett, arányában Rákosmentén található a legtöbb kiépítetlen út és közterület, a teljes hossz 48,4%-a. A helyi önkormányzat évtizedes törekvése a földutak felszámolása kiépített utak építésével vagy portalanításos technológiák alkalmazásával. Az elmúlt évtizedekben Rákosmentén a közműveket illetően a legnagyobb elmaradottság a szennyvíz- és a csapadékelvezető csatornahálózat kiépítettségében jelentkezett. A kerület lakóterületein vannak még szennyvízcsatorna-hálózattal el nem látott területek, a közműolló 11,1%-os. A közműfektetést követően a földutak szilárd burkolattal történő ellátását is meg kell oldani. Habár a Fővárosi Vízművek Zrt. által üzemeltett vízellátó hálózat fajlagos meghibásodási rátájához viszonyítva a XVII. kerületi vízellátó rendszer lényegesen alacsonyabb értéket képvisel, fontos kérdés azonban a meglévő vízhálózat felújítása, korszerűsítése. A Fővárosi Vízművek évente Budapest teljes hálózatának mintegy 1%-át (cca. 70 km) cseréli ki. Az elkövetkező években ennek a számnak a növelése szükséges, különösen a XVII. kerületre vonatkozóan. Rákosmentén jelentős problémát okoznak a csapadékvíz-elvezető hálózat hiányosságai. A csapadékvíz-elvezető hálózat nem megfelelő kiépítése vagy túlterheltsége egyes kerületrészekben esetenként elöntéseket okoz. Általánosságban elmondható, hogy Rákoscsaba, Rákoskert, Rákosliget és Rákoscsaba-Újtelep térségén túl a lefolyástalan Rákoshegy területét is az elégtelen csapadékvíz-elvezetés jellemzi. Rákoskeresztúron – főleg az újabb beépítésű területeken – jelentkeznek vízelvezetési feladatok, illetve a felgyülemlő csapadék elvezetése problémát jelent az újonnan megvalósult beépítések egy részénél is, úgymint a Helikopter lakópark, a Madárdomb vagy a Strázsa-hegy területe. Újabb területek belterületbe vonása, vagy esetleges ipari, vagy egyéb területek kialakítása során a területre készítendő szabályozási tervnek vizsgálnia kell a meglévő közműkapacitás alkalmasságát. 41



8. ábra Problémafa, Rákosmente

42



43



3. RÁKOSMENTE JÖVŐKÉPE 3.1 JÖVŐKÉP Rákosmente jövőképét a modern kertváros megteremtésének gondolata foglalja össze. A modern kertváros három pillér mentén került definiálásra a kerület hosszú távú jövőképében (9. ábra). Első pillére a XXI. századi korszerű infrastruktúra és minőségi szolgáltatások megteremtése, mely a közszolgáltatás, közösségi közlekedés, energiahatékonyság és a gazdasági súly erősítését foglalja magában. A kerületi jövőkép második pillére a kertvárosi értékek, mely a természeti értékek védelmét, a környezettudatos működés és a biztonságos, rendezett település kialakítását tűzi ki megvalósítandó célul. Harmadik pillérként jelenik meg az identitás, erős helyi közösségekre alapozott társadalom, amely a közösség fejlődését segítő kulturális, sport- és közösségi programokban, kikapcsolódási lehetőségekben gazdag, továbbá lendületes kerületi gazdasági működésen alapszik.

9. ábra Rákosmente jövőképe (forrás: Rákosmente Településfejlesztési Koncepció fejlesztési irányai)

I. pillér: XXI. századi korszerű infrastruktúra és minőségi szolgáltatások Rákosmente hosszú távú céljának egyik alappillére a kerület szolgáltatási és infrastrukturális ellátásának fejlesztése, melynek kiemelt célja a könnyen és gyorsan elérhető minőségi közszolgáltatások teljes spektrumának biztosítása. Jelenleg a kerületben az alapszolgáltatások elérhetőek, azonban a szolgáltatások kínálatának bővítése és

44



hatékonyságának fejlesztése, valamint a megközelíthetőség javításának területén a kerület számára kínálkozik lehetőség, mely nagymértékben tudja növelni a kerület élhetőségét. Az infrastruktúra fejlesztésének fontos célja a több módozatra kiterjedő közösségi közlekedési lehetőségek létrejötte, Budapest belső kerületeivel való gyors és megbízható kapcsolat erősödése, az utazási időintervallumok csökkenése. Rákosmente kitűzött célja az innovatív, megújuló energiaforrásokra támaszkodó infrastruktúra szerepének erősítése. A kerületben a geotermikus energia és napenergia érhető el, ezen energiahordozók szerepének növelésére kínálkozik lehetőség. A kerület fontos célja a szolgáltatás ellátásának fejlesztésével, a közszolgáltatások elérhetőségének megkönnyítése, az intelligens technológiai lehetőségek megteremtése – illeszkedve a Smart City (Okos Város) koncepcióhoz. II. pillér: Kertvárosi értékek Rákosmente egyik legfontosabb adottsága a nagy kiterjedésű zöldfelületek, az elérhető közelségben lévő természeti értékek, és az ehhez kapcsolódó kertvárosias beépítés, mely a kerület épületállományának döntő többségét jellemzi. A kerület célja az ebben az adottságban lévő potenciál megőrzése és kiaknázása, a kertvárosi értékekből táplálkozó vonzerő megerősítése. Az ehhez vezető út fontos célja a kerület természeti adottságainak, jó levegőjének, nagy zöld felületeinek védelme, fejlesztése; a környezettudatos gondolkodás és életmód népszerűsítése, egészséges élettér biztosítása. Fontos cél a nyugodt közérzet, magas színvonalú közbiztonság és köztisztaság biztosítása annak érdekében, hogy a kerület ki tudja hangsúlyozni értékeit, egészséges, biztonságos és tiszta helyet tudjon biztosítani a kerület lakosai, illetve az ide látogatók számára. A természeti értékek mellett a kerület kiemelt céljaként jelenik meg a rendezett, korszerűsített épített környezet megőrzése és erősítése, mely a természeti szempontok mellett nagymértékben járul hozzá a kertvárosi értékek erősítéséhez. III. pillér: Identitás, erős helyi közösség Rákosmente célrendszerének harmadik pillére egy erős identitásra és az erős helyi közösségekre építő társadalom. A kerület célkitűzése, hogy az alvóvárosi szerepével szakítva egy civil élettel és közösségi programokkal jól ellátott lakóhellyé váljon, mely azon túl, hogy nyugodt környezetet biztosít, képes az itt lakók teljes körű kiszolgálására. A kerületben az egységes identitásnak és a kerületrészek saját identitásának megerősödése lehet a társadalmi kohézió alapja. A kerületi identitás fejlesztésének egyik fontos eleme a kerületi szerep újradefiniálásának folytatása, mely ezzel képes javítani a kerület megítélését. Fontos kerületi célkitűzés, hogy helyben megfelelő számú és minőségű munkahely legyen elérhető, mely egyrészt növelni képes a kerület gazdasági szerepkörét, munkahelyeket biztosít a kerület lakosai számára és ezen keresztül képes csökkenteni a napi ingázás mértékét. Az alvóvárosra jellemző szerepkör átformálásához vezető egyik kulcsfontosságú cél a helyben rendelkezésre álló, sokszínű kulturális, szórakozási és sportolási lehetőségek fejlesztése, mely képes fokozni a kerület szabadidős és kulturális szerepét, ezzel is ellensúlyozva az alvóvárosi jelleget.

45



Identitáserősítés szempontjából fontos a társadalmi kohézió növelése, melynek célja egy szolidaritásra épülő, egymásra figyelő, erős helyi identitással rendelkező, emberi közösségekből álló társadalom kialakítása.

3.2 RÁKOSMENTE JÖVŐKÉPE TÉRSÉGI SZEREPÉRE VONATKOZÓAN Rákosmente térségi szerepe jelentős, a keleti agglomeráció fontos szereplője, mely együttműködik a határoló kerületekkel és településekkel. A térségi potenciált két – országos szinten is – jelentős infrastrukturális létesítmény határozza meg. Egyrészt kiemelt szerepe van a térségen keresztülhaladó M0-s autóút közvetlen közelségének, illetve a hozzá kapcsolódó autópályák bevezető szakaszainak. Másrészt kiemelten fontos tényező a Liszt Ferenc repülőtér. A keleti agglomeráció budapesti elérhetősége szempontjából Rákosmente területe kulcsfontosságú. Egyrészt a kerület területén halad át az agglomerációs forgalom napi rendszerességgel, ezzel is plusz terhet róva a meglévő úthálózatra, másrészt Rákosmente a szolgáltatásellátás tekintetében kiegészíti az egyes külsőbb települések funkcionális hiányosságait, mely az egyik oldalról erősíti a szomszédos településekkel kialakult kapcsolatot, ugyanakkor plusz kapacitásigényt teremt a kerület számára. Rákosmente hosszú távú célja regionális gazdasági szerepkörének erősítése, a Budapesten betöltött „keleti kapu” helyzetből adódó geopolitikai adottságok kiaknázása, célja továbbá, hogy a keleti agglomeráció erős gazdasági és szolgáltatási központjává váljon. A Rákos-patak menti kerületek és települések összefogása fontos térségi együttműködés, melynek célja a jelenlegi méltatlan állapot megváltoztatása. A kezdeményezés létrejöttének oka, hogy az érintett települések szeretnék hasznosítani a patak és a mellette húzódó területeket, elsősorban sport-rekreációs célokra, illetve távlati terv a patak medrének revitalizációja és a korábbi ökológiai állapotok visszaállítása. Rákosmente a bemutatott hosszú távú térségi szerepének elérése érdekében lépéseket tesz az agglomerációs szerepkörének erősítése irányába. A kerület jelenlegi mérete és az agglomerációra is kiterjedő szolgáltatásellátó szerepe révén, minden közszolgáltatást illetve infrastrukturális beruházást érintő fejlesztései (4.1.1., 4.1.3.) egyben hatással vannak az agglomeráció területére is. Ezért a saját fejlesztési céljai keretében megvalósuló beruházások egyben segítik a térség fejlődését is.

3.3 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI HORIZONTÁLIS ELVEK RÖGZÍTÉSE Rákosmente a fejlesztési jövőképét három pillérben összegzi, mely kiegészül olyan horizontális elvekkel, melyek alkalmazása minden egyes projekt esetében szükséges, és ezek együttes kezelése segíti hozzá a kerületet ahhoz, hogy elérje kitűzött integrált céljait. A pillérekben megfogalmazott célok azon felül, hogy a jövőkép három fő prioritását és pillérét határozzák meg, egyben horizontális elveknek is tekinthetőek, ezzel biztosítva azt, hogy az egyes megvalósuló fejlesztések ne sértsék egymás hatását. Rákosmente településfejlesztési koncepciója a jövőkép szempontjából megfogalmazott pilléreinek komplex és integrált megvalósulása érdekében a fenntartható fejlődés elvéhez illeszkedve három elvet fogalmaz meg. A fenntarthatósághoz kapcsolódó három alappillér, a 46



gazdasági a XXI. századi korszerű infrastruktúra és minőségi szolgáltatások elősegítése elvben, a környezeti a Kertvárosi értékek erősítése, míg a társadalmi fenntarthatóság az Identitás erősítése, helyi közösségi élet támogatása horizontális elvben jelenik meg. Cél, hogy a megvalósuló fejlesztések, melyek segítik a XXI. századi infrastruktúra és a minőségi szolgáltatások elérését, ne terheljék túl Rákosmente környezetét, így rombolva a kertvárosi értékeket, vagy ne polarizálja a társadalmat a kerületben. Cél a pillérek közötti szinergia megvalósítása, hogy egymás céljait szem előtt tartva, a másik hatásait nem gátolva tudjanak érvényesülni.

XXI. századi korszerű infrastruktúra és minőségi szolgáltatások elősegítése Rákosmente horizontális célja a XXI. századi korszerű infrastruktúra és minőségi szolgáltatások biztosítása. Fontos fejlesztési elv, hogy a kerületben megvalósuló fejlesztések fejlesszék, de semmiképpen ne terheljék túl a közszolgáltatási infrastruktúrákat. Fejlesztéseinél vegye figyelembe továbbá a közösség közszolgáltatások iránti keresletének mennyiségi, területi és időbeli sajátosságait.

Kertvárosi értékek erősítése Rákosmente jelenlegi kertvárosias jellegének megőrzése, a jelenlegi értékeinek további erősítése kiemelt kerületi horizontális cél. A kerület fontos prioritása a környezettudatosság további erősítése, az egyedülálló természeti adottságok és a fekvésből adódó nagy zöldfelületek, valamint a levegőminőség védelmének elősegítése. Rákosmente célja, hogy a megvalósuló fejlesztései segítségével erősítse környezeti adottságait, a közbiztonság és a köztisztaság folyamatos erősítésével nyugodt közérzetet biztosítson, és a megvalósuló fejlesztések ne terheljék túl a környezetet, ne ösztönözzenek energia- és anyagpazarló vásárlói minták megerősödésére, építészeti megjelenésükben illeszkedjenek a kertvárosias környezethez.

Identitás erősítése, helyi közösségi élet támogatása Rákosmente identitásának erősítése és a helyi közösségi élet támogatása kiemelt kerületi horizontális prioritásként jelenik meg. Fontos cél, hogy a megvalósuló fejlesztések segítsék a jelenlegi alvóvárosi szerep csökkentését, ugyanakkor legyenek alkalmasak a kerületrészi identitástudat erősítésére, ne törjék meg az erősödő helyi identitásokat és ne polarizálják Rákosmente társadalmát.

47



48



4. RÁKOSMENTE HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓJA 4.1 RÁKOSMENTE HOSSZÚ TÁVÚ CÉLRENDSZERE A jövőképben megfogalmazott három pillér elérése érdekében hat koncepcionális cél és ezeken belül részcélok kerültek megfogalmazásra (10. ábra).

10. ábra Rákosmente koncepcionális céljai és részcéljai

4.1.1 A GAZDASÁGI ÉS SZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT SZEREP MEGERŐSÍTÉSE Rákosmente számára a geopolitikai adottságaiból elérhető gazdasági térségi súly jelenleg csak részben kihasznált. A kerület számára kiaknázatlan potenciált jelent a keleti kapu pozíció, az M0-s autóút és a repülőtér közelsége, mely munkahelyteremtéssel és a gazdasági teljesítőképesség növelésével tudná erősíteni a kerület gazdaságát. A kerületben jelenleg nem található elegendő munkahely, a gazdasági versenyben kevés vállalkozása miatt lemaradóban van. Ebből következően a kerületi célok között kiemelt prioritásként jelenik meg a gazdasági szerepkör erősítése, amelyen belül három részcél szerepel:   

komplex gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés, működőtőke-vonzás, Rákosmente gazdasági versenyképességének erősítése.

Célhoz kapcsolódó fejlesztési elképzelések 

 



Munkahelyteremtés elősegítése: Rákosmente célja, hogy segítse a munkavállalást, ösztönzők segítségével javítsa a foglalkoztatást és a helyben történő munkavégzés részarányát. Szolgáltatások fejlesztése: A kerület célja, hogy bővítse a területén található szolgáltatáskínálatot, támogassa mennyiségi és minőségi fejlesztésüket. Vállalkozásbarát környezet kialakítása: Fontos cél, hogy egy, a vállalkozások számára kedvező környezet alakuljon ki. Ezért az önkormányzat elkötelezett az őket körülvevő környezet és kiszolgáló rendszer fejlesztésében – megcélozva a gazdasági szerepkör erősítését és a működő tőke bevonzását. Vállalkozások számára tér biztosítása: Rákosmentén jelenleg kevés terület áll rendelkezésre nagyvállalkozások számára. Ezért a kerület célja a jelenlegi gazdasági területeinek növelése, mely segíti a vállalkozások megtelepedését. 49



4.1.2 ÉPÜLETÁLLOMÁNY MINŐSÉGI FEJLESZTÉSE Rákosmente egy folyamatosan növekvő kerület, ebből adódóan nagyon heterogén az épületállománya. A közfunkcióknak helyt adó épületállomány, a régen épült és meg nem újított lakóházak, illetve általánosan az energetikai tulajdonságok területén jelentős hátrányokkal küzd a kerület. Emiatt kiemelt a meglévő épületállomány fejlesztése, fontos célként jelenik meg az épületek megújítása. A kerület lakóépület-állománya komfortfokozat és lakásméret szempontjából jónak mondható, azonban energetikai szempontból és az épületek állagát tekintve, kiemelve a kerületközponti lakótelepeket, azonosíthatóak hiányosságok. Az iparosított lakóépületek problémája mellett a közszolgáltatásoknak helyt adó épületek esetében, a kerület elmúlt időszakban végzett megújító munkái ellenére, koncentráltabban jelennek meg ezek a problémák. Ennek köszönhetően a kerület fontos koncepcionális célja, hogy rendezett, korszerűsített épített környezet alakuljon ki. Ezeket összegezve három részcél kerül megfogalmazásra:   

közszolgáltatásoknak helyt adó épület-infrastruktúra bővítése, meglévő épületállomány állagának javítása, épületállomány energetikai korszerűsítése.

Célhoz kapcsolódó fejlesztési elképzelések  Középületek energetikai megújítása: Kiemelt kerületi cél a meglévő középületek korszerűsítése és energetikai megújítása. Az egyes épületek rossz energetikai tulajdonságainak következtében energiafelhasználásuk csökkentése nagymértékben hozzá tud járulni a kerület költségeinek csökkentéséhez és az összenergia-felhasználás mérsékléséhez, ezzel a károsanyag-kibocsátás visszaszorításához.  Magán épületállomány energetikai megújulásának támogatása: Kapcsolódva a középületek megújításához, fontos cél, hogy Rákosmente ösztönözze és támogassa a magán épületállomány energetikai korszerűsítését, ezzel is javítva energetikai mutatóit.  Középület-infrastruktúra bővítése: Rákosmente célja a meglévő szolgáltatások fejlesztése és ehhez kapcsolódóan a szükséges közfunkcióknak helyt adó épületállomány bővítése, a jelentkező kapacitáshiányok felszámolása.  Megújuló energiaforrások használatának ösztönzése: Rákosmente energiafelhasználása döntő mértékben a fosszilis energiahordozókra támaszkodik. A kerület célja, hogy ösztönözze a megújuló energiaforrások használatát, és az energia helyben történő előállítását a kerület fekvéséből adódó lehetőségekre fókuszálva. 4.1.3 RÁKOSMENTE KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATAINAK ERŐSÍTÉSE Rákosmente Budapesten belüli relatív távoli pozíciójából és városszerkezeti adottságaiból adódóan, a kerület egyik kulcskérdése a közlekedés, mely egyben a kerületben tapasztalható legkomolyabb problémaforrás is. A közlekedési gondok kétpólusúak, egyrészt a kerületen belüli közlekedés, illetve a belsőbb kerületekkel való összeköttetés területén vannak nehézségek és kapacitásszűkülések, másrészt a kerületen átmenő közlekedés jelent komoly gondot. A kerületen kívüli, keleti agglomerációból érkező nagy mennyiségű autóforgalom Rákosmente – belső közlekedése szempontjából is – szűkös úthálózatán keresztül éri el Budapest más részeit, mely komoly közlekedési terhet ró a kerületre. 50



Fontos problémaként jelenik meg, hogy a jelenleg egyoldalú, főként a közúti közlekedésre támaszkodó közösségi közlekedés, kiegészülve a vasúti közlekedéssel, nem tudja megfelelően ellátni a kerület lakosságát, ennek mind a kapacitást, mind a közlekedési módokat érintő bővítése nagyban javítaná a kerület lehetőségeit. A kerület kiemelt céljai között szerepel, hogy összeköttetés valósuljon meg Budapest belsőbb területeivel, ami töredékére csökkentené a jelenlegi ingázási időt és közvetlen, átszállásmentes kapcsolatot teremtene Budapest központjával. Ezen okok miatt a kerület kiemelt célja a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a jó elérhetőség megteremtése, mely három részcélra tagolódik:   

kerületen belüli közlekedési infrastruktúra fejlesztése, kerületen átmenő közlekedési infrastruktúra fejlesztése, belváros elérhetőségi idejének csökkentése.

Célhoz kapcsolódó fejlesztési elképzelések  Elkerülő úthálózat fejlesztése: Rákosmente megvalósítandó fejlesztései között szerepel a kerület elkerülő úthálózatának fejlesztése, az egyes hiányzó útszakaszok építésének megvalósítása, a meglévő rendszer hálózatos fejlesztése, mely nagymértékben tudná csökkenteni az áthaladó forgalom kerületi hatásait.  Belső közlekedési hálózat fejlesztése: A kerület célja, hogy javítsa a kerületrészközi belső közlekedést. Ezt segítendő szükséges a meglévő úthálózat fejlesztése, vasúti átjárók külön szintű csomópontként történő megoldása és ezzel az elérhetőségi idő csökkentése. Ehhez kötődően fontos feladat a közlekedésbiztonság növelése, illetve a gyalogos közlekedés lehetőségének fejlesztése.  Tömegközlekedési hálózat fejlesztésének elősegítése: Rákosmente célja a tömegközlekedési hálózatának fejlesztése, a megkezdődött forgalomátszervezések folytatása. A hiányzó kötött pályás tömegközlekedés miatt fontos kerületi cél az elérhető közlekedési módok bővítése. 4.1.4 TÁRSADALMI BIZTONSÁG ERŐSÍTÉSE Rákosmente területén súlyos társadalmi különbségek nem tapasztalhatóak, emiatt erősen szegregálódó területek nincsenek, azonban azonosíthatóak olyan részek, melyek esetében a krízisveszély problémát jelent. Annak ellenére, hogy a kerületben komoly társadalmi problémák nincsenek, a későbbi gondok elkerülése miatt fontos a kerület biztonságának és nyugodt közérzetének fenntartása és jövőbeni fejlesztése, a fokozatos hosszú távú leszakadás elkerülése. A társadalmi biztonság erősítése, mint hosszú távú prioritás két részcélra tagolódik:  

szociális beavatkozások a társadalmi leszakadás, az elszegényedés elkerülése érdekében; közbiztonság erősítése.

Célhoz kapcsolódó fejlesztési elképzelések  Társadalmi felzárkóztatás: A kerületben erős társadalmi szegregációval veszélyeztetett területek nem találhatóak, azonban szegregációval veszélyeztetett területek azonosíthatóak, ahol fennáll a veszélye szegregátum kialakulásának. Ezt 51





elkerülendő Rákosmente célja a társadalmi felzárkóztatás fejlesztése és ezen keresztül későbbi leszakadás megelőzése, szegregátum kialakulásának elkerülése. Közbiztonság javítása: Rákosmente általános közbiztonsági állapota jónak mondható. A kerület célja ennek az állapotnak a hosszú távú fenntartása, a most jellemző állapot további javítása.

4.1.5 MINŐSÉGI ÉS HOZZÁFÉRHETŐ KÖZSZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE Rákosmente szolgáltatásellátása általánosan jónak mondható, azonban területi eloszlásban problémák mutatkoznak bizonyos szegmensekben, például az egészségügy az, ahol hiányok azonosíthatóak. Emellett jövőbeli problémát jelentenek a folyamatosan növekedő lakosság miatt felmerülő esetleges kapacitáshiányok. Ezen felül tapasztalhatóak a szabadidő-eltöltés és a kulturális lehetőségek területén mutatkozó funkcionális hiányok. Ezen résszegmensek erősítése, a kerület hiányosságainak pótlása mellett, az identitás erősítése érdekében is fontos fejlesztési prioritás. Emiatt a kerület koncepcionális céljai között szerepel a minőségi és hozzáférhető közszolgáltatások fejlesztése, mely három részcélra tagolódik:   

turisztikai, sport és kulturális infrastruktúra fejlesztése; szolgáltatások minőségfejlesztése; Smart City koncepció megvalósítása.

Célhoz kapcsolódó fejlesztési elképzelések  Turisztikai infrastruktúra fejlesztése: Rákosmente nem tartozik bele Budapest fő turisztikai hálózatába. Azonban a kerület turizmusfejlesztés szempontjából rejt magában potenciált. Ezért fontos fejlesztési irány az ezt kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése.  Sport infrastruktúra fejlesztése: A kerület sportlétesítményei jellemzően elavultak, fejlesztésük és korszerűsítésük elmaradt, ami sok esetben a biztonságos használatot is veszélyezteti. Emiatt fontos a kerület sportlétesítményeinek folyamatosan változó igényekhez történő fejlesztése és bővítése.  Kulturális infrastruktúra fejlesztése: Rákosmente az alapszintű kulturális létesítményekkel ellátott, bizonyos területeken azonban kapacitáshiányok érezhetőek. A meglévő épületállomány bővítése és korszerűsítése mellett szükséges új épületek kialakítása, ezzel is javítva a kerület kulturális intézményekkel való lefedettségét.  Kerületi szolgáltatások minőségfejlesztése: Rákosmente szolgáltatásellátottság szempontjából ellátottnak mondható, így elsősorban a szolgáltatások minőségfejlesztése jelent fontos fejlesztési területet a kerület számára. Leghangsúlyosabb fejlesztési igények az egészségügy területén azonosíthatóak.  Intelligens technológiák támogatása: Rákosmente számára a szolgáltatásfejlesztés tekintetében az egyik legfőbb fejlesztési lehetőség az ügyintézést és ügyvitelt megkönnyítő „okos” technológiák alkalmazásában rejlik. A kerület célja a szolgáltatások elérhetőségének ilyen eszközökkel történő megkönnyítése, az ügyintézési idő lerövidítése és a széles körű átláthatóság megteremtése. 4.1.6 FENNTARTHATÓ KÖRNYEZET ÉS VÁROSSZERKEZET MEGTEREMTÉSE Rákosmente tagolt településszerkezete és a területén lévő nagy mennyiségű zöldfelület sajátos karaktert kölcsönöz, mely alapjaiban különbözteti meg a többi kerülettől. Ebből következően a 52



kerület prioritásrendszerében fontos helyet foglal el a környezet védelme, a fenntartható növekedés feltételeinek megteremtése, a környezettudatosság érvényesítése és ezen keresztül az egészséges élettér kialakítása. Kiemelt prioritásként jelenik meg a fenntartható városszerkezet megteremtése. A nagy és hosszú időt igénybe vevő utazási szükséglet csökkentése, a helyi központok fejlesztése, az egyközpontúság oldása, illetve a funkcionális ellátottság egyenletesebb elosztása mind a városi térszerkezet jelenleginél kiegyensúlyozottabb működésének és működtetésének irányába mozdítja el a kerületet. Ehhez kapcsolódóan jelenik meg a célrendszerben a környezettudatosság és a környezettudatos várospolitika a kerületi fejlesztéspolitika fontos elemeként. A fenntartható környezet és városszerkezet megteremtése, mint kerületi prioritás két részcélra tagolódik:  

településrészi alközpontok fejlesztése, környezettudatos várospolitika érvényesítése.

Célhoz kapcsolódó fejlesztési elképzelések  Településrészi alközpontok fejlesztése: Rákosmentét jelenleg jellemző kiegyensúlyozatlan térszerkezet és az erős egyközpontúság oldására fontos fejlesztési irány a településrészi alközpontok fejlesztése, mely érinti a közterületeik felfejlesztését, a szolgáltatásellátottság növelését, illetve a szükséges funkcionális hiányosságok felszámolásának ösztönzését.  Természeti környezet fejlesztése: A kerületre jellemző nagy kiterjedésű zöldfelületek fejlesztésének és kezelésének segítségével a meglévő zöldfelületek állapota folyamatosan javítható, lehetőséget teremtve arra, hogy bekapcsolhatóak legyenek a kerületi zöldhálózatba, illetve ezen felül lehetőség esetén sport-rekreációs használatba.  Káros környezeti hatások minimalizálása: A kerületet érő számos negatív környezeti hatás (pl. hulladék, zaj, por) mérséklése, és lehetőség szerint folyamatos visszaszorítása olyan kerületi célkitűzés, melynek minden projekt megvalósulása esetében érvényesülnie kell, segítve Rákosmente élhetőségét és javítva az itt élők életminőségét.  Természeti értékek védelme: Rákosmente köszönhetően a nagy kiterjedésű zöldfelületeinek számos természeti értékkel rendelkezik, melyek védelme minden megvalósuló fejlesztés során prioritást kell, hogy élvezzen. A kerület szempontjából fontos célként jelenik meg, hogy az egyes projektek közvetlenül és közvetetten is támogassák a természeti értékek védelmét.  Környezettudatosság elősegítése: A kerület prioritásrendszerében is megjelenő környezettudatosság népszerűsítése és támogatása fontos kérdés, mely illeszkedve az egyes magvalósuló projektekhez nagyban segíthet Rákosmente számára fenntarthatóságának elősegítése érdekében.

53



4.2 TELEPÜLÉSRÉSZEKRE ÉRTELMEZETT RÉSZCÉLOK KERÜLETRÉSZEK SZEMPONTJÁBÓL ÁLTALÁNOS CÉLOK Rákosmente hosszú távú jövőképében megfogalmazott célok egy része nem kerületrész specifikus, mert nem területi preferenciájúak, hanem általánosságban érvényesek a kerület egész területére, esetleg egyes részek közötti hangsúlyelmozdulásokkal. Közlekedési infrastruktúra: A közlekedést tekintve a teljes kerületet érinti a belső és az átmenő forgalom problémája. A nagy mennyiségű autó, mely Budapest belsőbb kerületei és Rákosmente, illetve az azt határoló települések között áramlik, komoly közlekedési torlódásokat okoz, mely kiegészülve a kötött pályás tömegközlekedés hiányával megnehezíti a kerület közlekedési viszonyait. Társadalmi felzárkóztatás: Köszönhetően annak a ténynek, hogy Rákosmentét erős társadalmi problémák nem jellemzik, a szegregációval veszélyeztetett területeket leszámítva a kerület többi területén a társadalmi felzárkóztatás, illetve a közbiztonság erősítése a negatív problémák megelőzésén keresztül értelmezendő, melynek célja a jövőbeli feszültségek elkerülése. Természeti adottságok védelme: Rákosmente nagy kiterjedésű zöldfelületeinek köszönhetően a természeti adottságok védelme kerületléptékben kezelhető probléma. Az itt élő népesség életkörülményeinek javításával, az elérhető szolgáltatások fejlesztésével és a természeti értékek védelmének erősítésével együttesen érhető el a kerület működésének ilyen jellegű átformálása. Környezettudatos várospolitika: Rákosmente szempontjából releváns cél a környezettudatosság érvényesítése a várospolitikában. Az általános európai uniós irányelvek mellett a kerület jellegének köszönhetően is kiemelt helyet foglal el a környezettudatosság és a fenntarthatóság kérdésköre a fejlesztésben. Rákosmente esetében fontos az egyensúly megtalálása a környezet állapotának fenntartása, folyamatos fejlesztése, az itt élők életkörülményeinek javítása és a kerület gazdasági szerepének növelése között. Identitás erősítése: A kerületet egészében nézve jelenik meg az identitás erősítésének, illetve a lokalitás fokozásának fontossága. A kerület célja, hogy kialakuljon a rákosmenti identitás, és az élő kerületrészi lokálpatriotizmus mellett megjelenjen a kerület, mint a hovatartozás egyik meghatározó forrása. RÁKOSKERESZTÚR Rákoskeresztúr összetett központi szerepe, városközponti jellege miatt a fejlesztési koncepció valamennyi pontja szempontjából releváns és kiemelt terület. A gazdasági és szolgáltatási szerep növelése elsősorban a kereskedelmi és a szolgáltató szektor szerepének erősítése szempontjából értelmezhető. A kerületrészben található a legtöbb közszolgáltatás, mely mind a szolgáltatásfejlesztés, mind az épület-infrastruktúra megújítása szempontjából illeszkedik a távlati koncepcionális célokhoz. A kerületrészben található szakorvosi rendelők, valamint az oktatási intézmények épületeinek megújítása, illetve szükség esetén a kapacitás bővítése fontos cél Rákoskeresztúr számára.

54



Ezen a területen található az iparosított technológiával épülő telepszerű beépítések döntő hányada, így a közintézmények energetikai megújítása mellett, fontos ennek a lakásszektornak a folyamatos korszerűsítése is. Rákoskeresztúr mind a kerületen belüli, mind a kerületen átmenő közlekedés gyújtópontjában van, kéttípusú közlekedés terheli, ennek köszönhetően kiemelten fontos a kerületrész a hosszú távú koncepció megvalósítása érdekében. Emellett a közösségi közlekedési módok bővítésének célterületét is a kerületközpont jelenti majd a jövőben. Társadalmi felzárkóztatás szempontjából Rákoskeresztúr lakótelepi területei a kerület szegregációval veszélyeztetett területének számítanak, így az itt lakók társadalmi leszakadásának megakadályozása és a szlömösödés elkerülése fontos prioritásként jelenik meg a kerület hosszú távú célrendszerében. Az identitás erősítése szempontjából nagy népességszáma, illetve a jelen lévő lakásállomány sajátosságai miatt fontos terület Rákoskeresztúr. Rákoskeresztúr súlypont helyzete miatt a teljes kerületet érintő, a természeti adottságok védelmét célzó, általánosnak tekinthető elvek szempontjából is kiemelten fontos területe Rákosmentének. AKADÉMIAÚJTELEP Akadémaújtelep esetében Rákosmente hosszú távú céljai közül az identitás és a lokalitás erősítésének van a legnagyobb relevanciája, kiegészülve a belső közlekedés fejlesztésével, köszönhetően annak, hogy a kerületrész önálló egységet alkot, melynek alközpontja jelenleg nem tudja betölteni városszerkezeti szerepét. A kerületrész céljai között hangsúlyt kap az elérhető szolgáltatások fejlesztése. Akadémiaújtelep épületállományának folyamatos megújulása és az itt található alacsony számú közintézmény energetikai korszerűsítése fontos cél a kerületrész élhetőségének erősítése szempontjából. MADÁRDOMB Madárdomb Rákosmente legújabb beépítése, ennek köszönhetően kimagaslik a kerületrészek közül. Egyrészt a társadalmi mutatói alapján képzettebb társadalmi réteg jellemzi a területet, másrészt a terület 80-as években elkezdődő kiépítésének köszönhetően az épületállomány jó állapotúnak tekinthető. Az elmúlt időszakban megvalósult csapadékvízelvezető-rendszert érintő munkálatok következtében infrastrukturálisan is jól ellátott területnek számít. A kerületrész tekintetében hosszú távú cél a jelenlegi egészséges és biztonságos élettér fenntartása, annak jövőbeni erősítése, illetve a Budapest belsőbb kerületeivel meglévő kapcsolatának fenntartása, mely tovább növeli a kerületrész élhetőségét. RÁKOSLIGET Rákosliget a területén lévő barnamezős területnek köszönhetően nagymértékben hozzájárul Rákosmente gazdasági teljesítményéhez. A fokozatosan egyre kisebb területet elfoglaló cégeknek, illetve a megszűnt EVM-nek köszönhetően lehetőség lenne új gazdasági szereplők megjelenésére. A meglévő ipari területek megújítása fontos cél, nemcsak a kerületrész, hanem Rákosmente számára is. A kerületrész területe a belső, illetve a külső közlekedés problémáival egyaránt érintett, főleg az észak-déli közlekedés tekintetében. Ennek fejlesztése, a szükséges kiváltó utak létesítése, 55



illetve a vasút és a Rákos-patak erősen elválasztó szerepének a csökkentése egyaránt fontos kerületrészi cél. A szolgáltatásfejlesztés és a kerületrészi alközpont közterületi fejlesztése fontos, a kerületrész élhetőségét nagymértékben befolyásoló cél, mely segít abban, hogy Rákoskeresztúr jelenlegi központi szerepét részlegesen ellensúlyozza. Kiemelt prioritásként jelenik meg a közfunkcióknak helyt adó épületállomány energetikai korszerűsítése és az elérhető szolgáltatások minőségfejlesztése.

56



JELMAGYARÁZAT Kerületrész szempontjából kiemelten fontos Kerületrész szempontjából fontos Kerületrészt nem érinti

11. ábra Rákosmente koncepcionális céljainak kerületrészi relevanciája

RÉGIAKADÉMIATELEP Régiakadémiatelep területe Rákosliget szerves része, így egy óvodán kívül szolgáltatási és intézmény ellátási szempontból nem válik külön. A kerületrész tekintetében az épületállomány megújításának kérdése kerül elő, mint fontos koncepcionális cél. Csatlakozva Rákosligethez az észak-déli közlekedés problémájának kezelése hosszú távú célként szintén megjelenik ebben a 57



kerületrészben is. Emellett a kerület más részeihez hasonlóan a környezettudatos várospolitika előtérbe helyezése és az intelligens technológiák meghonosításának gondolata kerül elő, mint kiemelt rákosmenti prioritás.

RÁKOSCSABA-ÚJTELEP Rákosmente hosszú távú fejlesztési koncepciójának valamennyi pontja releváns RákoscsabaÚjtelep szempontjából. A kerületi prioritások közül Rákoscsaba-Újtelep esetében kiemelten kezelendő a jelen lévő közszolgáltatások minőségfejlesztése, illetve ehhez kapcsolódóan a kerületi alközpont jelenlegi súlyának növelése, melynek segítségével csökkenthető Rákoskeresztúr jelenlegi erős központi szerepköre. Emellett erősen hangsúlyozott célként jelenik meg a kerületrész természeti adottságainak védelme, hangsúlyozva a kerületrész határában található Rákos-patak területét. További lehetőséget jelent a kerület gazdasági szerepének erősítésében az M0-s autóút közelsége, ami jelenleg kevéssé kihasznált potenciál.

RÁKOSCSABA Rákoscsaba területét a kerület minden célja érinti, és sok esetben kiemelten fontos az egyes részcélok kerületrészi kezelése. Rákoscsaba az M0-s melletti, új gazdasági területeknek köszönhetően a kerületrész gazdasági szerepet erősítő hosszú távú cél szempontjából kiemelt terület. Az újonnan megvalósuló beruházások fogják segíteni legnagyobb mértékben a kerületet, hogy a kialakított koncepcionális szintű gazdaságélénkítő célt meg tudja valósítani. A kerületrész szempontjából fontos prioritás a külső és a belső közlekedés problémáinak megoldása. Rákoscsaba területén a kerületet érintő kelet-nyugati irányú, kívülről érkező közlekedés halad át, mely nagyban terheli a kerületrész útjait. Ezért ezen problémának a kezelése a kerületrészen túlmutató, teljes Rákosmente szempontjából fontos cél. A kerületrészben lévő szegregációval veszélyeztetett terület miatt a társadalmi felzárkóztatás és a közbiztonság erősítése fontos prioritásként jelenik meg. A kerületészben található épületállomány egy része elavult, mind szerkezetileg, mind energetikailag, mely kiegészülve a közszolgáltató létesítményekkel, fejlesztésre szoruló területet jelent. Rákoscsabán található több olyan alulhasznosított terület, mely sport-rekreációs, illetve kulturális fejlesztésre ad lehetőséget, ezzel is erősítve a kerületrész ellátottságát. Ehhez kapcsolódóan fontos további kerületrészi cél a szolgáltatáskínálat bővítése és az alközponti területek fejlesztése.

RÁKOSKERT Rákoskert az előző két kerületrészhez hasonlóan fontos gazdasági potenciállal rendelkezik az M0-s autóút közelségének köszönhetően, mely lehetőséget kínál a gazdasági szerep erősítésére. Fontos koncepcionális cél Rákoscsabához hasonlóan az átmenő közlekedés problémájának kezelése. A kerületrészt, a Pesti útnak köszönhetően elsősorban a kelet-nyugati átmenő közlekedés érinti, mely komoly többletforgalmat jelent az úthálózat számára, érintve a lakóterületeket. 58



Fontos célként jelenik meg az alközpontok szolgáltatásainak fejlesztése, mely a helyben lakók számára kínál új lehetőségeket. Ehhez kapcsolódóan kiemelt célként jelenik meg a szoláltatások minőségfejlesztése mellett a turisztikai, sport és rekreációs infrastruktúra fejlesztése. A kerületben található Merzse-mocsárnak köszönhetően kiemelt célként jelenik meg a természeti adottságok védelme, illetve a környezettudatos várospolitika érvényesítése. A mocsár állapotának rendezése és turisztikai lehetőségeinek fokozása fontos kerületi prioritásként jelenik meg.

RÁKOSHEGY Rákoshegy esetében több kerületi prioritásnak is vannak területi relevanciái. A kerületrészben kialakított új gazdasági területeknek köszönhetően nagy potenciált rejt a gazdasági szerepkör erősítésének tekintetében, ennek köszönhetően növekedni fog a kerületrész gazdasági súlya, mely esetben fontos tényező lehet a repülőtér közelsége is. Rákoshegy is érintett az átmenő közlekedés problémájában. Az észak-déli közúti közlekedés forgalmi gondjai részben megoldódtak a Ferihegyi út meghosszabbításával, ennek folytatása a teljes kerület érdeke. A jelenleg megvalósítás előtt álló úthálózat-fejlesztés eredményeként csökkenni fog a lakott területek autóforgalma, javítva ezzel a kerületrész élhetőségét és az itt élők életkörülményeit. A kerületrészben található olyan szegregációval veszélyeztetett terület, mely Rákoshegy esetében is indokolttá teszi a társadalmi felzárkóztatást segítő, illetve a közbiztonság javítását célzó tervek priorizálását. Fontos célként jelenik meg Rákoshegy esetében is az alközpont fejlesztése és az elérhető közszolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztése, mely segítene Rákosmente decentralizált szerkezetének kialakításában.

59



4.3 HOSSZÚ TÁVÚ PROJEKTTERVEK Rákosmente fejlesztési elképzeléseiben szerepelnek a jelenlegi 5-7 éves programozási időszakon túlmutató elgondolások, melyek megvalósulása ennek köszönhetően elsősorban a koncepció időtávjában lehetségesek. Elérhető közösségi közlekedési lehetőségek bővítése: Rákosmente kiemelt célja, hogy a jelenleg buszjáratokra épülő tömegközlekedési rendszerét bővítse kötött pályás lehetőségekkel, kialakítva egy egyenletesebb és kevésbé a közúti forgalomtól függő tömegközlekedési rendszert. A kerület számára rendelkezésre álló vasúti közlekedés csak kismértékben bővíthető, a jelenlegi vizsgálatok alapján kapacitása jelentős mértékben tovább nem növelhető. Az elképzelésekben élő elővárosi vasúti közlekedés kialakítására a meglévő infrastruktúra – jelenlegi kihasználtságának figyelembevétele mellett – nem alkalmas. A kerület céljai között szerepel a Településfejlesztési Koncepcióval párhuzamosan készülő Balázs Mór Tervben szereplő M2 metróvonal gödöllői meghosszabbításához kapcsolódóan készülő M2 metró Rákoskeresztúri szárnyvonalának terve. Az új metróvonal nagymértékben javítaná a kerület belvárosi kapcsolatait, gyors összeköttetést teremtene Rákoskeresztúr és a belváros között. Ennek köszönhetően csökkenne Rákosmente közútfüggő tömegközlekedése, feltételezhetően az új és gyors közlekedés az autós forgalom csökkenését is segítené. Az M2 metró Gödöllői szárnyvonalának meghosszabbításával kapcsolatban a projekt előkészítő munkálatai kezdődnek, melyek által meghatározásra kerül a pontos nyomvonal és a hozzá kapcsolódó beruházások. Úthálózat fejlesztése, elkerülő utak létesítése: Rákosmente területén áthaladó átmenő forgalom tovább növeli a kerület útjainak telítettségét. A lakóterületeken átmenő nagy forgalmú utak mentesítésének, illetve a jobb közlekedési feltételek megteremtése érdekében több ponton is cél az észak-déli és a kelet-nyugati áthaladás megkönnyítése, a meglévő úthálózat fejlesztése, valamint a hiányzó átkötő és mentesítő szakaszok megépítése. Ennek köszönhetően a jelenleg terhelt lakóterületeken az életminőség javulása következhet be, illetve egyszerűsödik a kerületen belüli és az átmenő közlekedés. Ehhez kapcsolódóan a kerület céljai között szerepel több külön szintű vasúti átjáró létesítése annak érdekében, hogy a szintbeli csomópontok áthaladást gátló hatása megszűnjön, ezzel is tehermentesítve az úthálózatot. Burkolatlan utak arányának csökkentése: Rákosmente területén közel 150 km burkolatlan földút található, így a kerület fontos feladata a földutak részarányának csökkentése. A munkálatok folyamatosan zajlanak, azonban a nagy mennyiség következtében ez a feladat túlmutat a középtávú stratégiai időhatáron. A folyamatosan zajló felújításokkal párhuzamosan épülnek ki a szükséges közművek, illetve a csapadékvíz-elvezetés infrastrukturális elemei, ezzel is kezelve a kerület esővíz-elvezetési hiányosságait. Fejlesztéseket előkészítő vagyoni helyzetek tisztázása: Rákosmente több tervezett fejlesztése esetében is a jelenleg fennálló vagyoni helyzet gátolja a projektek megvalósulását. Feltételezhetően a vagyoni helyzet rendezése, a fejlesztések előkészítése, bizonyos projektek esetében, túl fog mutatni az 5-7 éves időtávon. Identitás erősítése: Rákosmente céljai között kiemelt helyen szerepel az identitás erősítése, azonban ez egy hosszabb és véget nem érő folyamat, ezért a középtávon megvalósuló, 60



identitást erősítő fejlesztések hatásai elsősorban hosszú távon lesznek érzékelhetőek. Ennek köszönhető, hogy az identitás erősítése a középtávú célok és a jövőkép pillérei között egyaránt szerepel, illetve hogy megemlítésre kerül a középtávon túlmutató, hosszú távú projekttervek között. Rákos-patak revitalizációja: Rákosmente célja, hogy a területét is érintő Rákos-patak a jelenleg jellemző, beton teknőben vezetett mesterséges állapota megváltozzon, egy zöld folyosó alakuljon ki, mely összeköttetést biztosít Gödöllő és a Duna között, növelve a főváros rekreációs zöldfelületeinek kiterjedtségét. A kerület a többi határoló településsel és budapesti kerülettel illetve a fővárossal, mint koordináló szereplővel együttműködve próbálja előmozdítani a patak megújulását, a patak jelenlegi méltatlan állapotának megváltoztatását. A határoló kerületek és települések érdeke, hogy a jelenleg elhanyagolt (a Rákosmente területén lévő részt leszámítva) állapotban lévő terület megújuljon. Rákosmente a patak egy szakaszán mintaprojekt megvalósítását tervezi a Rákos-patak természetközeli állapotának visszaállítása érdekében. Rákosmente megtette a kezdő lépést a patak saját területén lévő szakaszának megújításával, kerékpárút kialakításával a patak egy szakaszán, melynek folytatása és bekötése a budapesti hálózatba kitűzött középtávú célként jelenik meg. Rákosmente célkitűzései erősíti, hogy Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről szóló 1042/2012. (II.23.) kormányhatározat mellékletében több intézkedést fogalmaz meg, melyeket végre kell hajtani (pénzügyileg elindítani) 2021-ig a kormány által biztosított források rendelkezésre állása esetén.

61



5. KÜLSŐ ÉS BELSŐ KOHERENCIA 5.1 BELSŐ KOHERENCIA Rákosmente koncepcionális célrendszere hierarchikusan épül fel. Minden kerületi prioritás célja, hogy segítse Rákosmentét a Modern Kertváros megvalósításában. A Koncepcionális célok és a jövőkép három pillérének összefüggését az alábbi ábra mutatja (12. ábra).

12. ábra Rákosmente koncepcionális célrendszerének valamint jövőképének összefüggése

A XXI. századi korszerű infrastruktúra és minőségi szolgáltatások pillér elérésében segíti a kerületet:  A gazdasági és szolgáltatási központ szerep megerősítése cél, mely a gazdaságfejlesztéssel, munkahelyteremtéssel és a versenyképesség növelésével járul hozzá a pillér teljesüléséhez.  Épületállomány minőségi fejlesztése célkitűzés a középületek megújításával támogatja az első pillér megvalósulását.  Rákosmente közlekedési kapcsolatainak erősítése cél, aminek segítségével Rákosmentén valóban meg tud valósulni a korszerű infrastruktúra, és a jelenlegi konfliktusok mind a közúti, mind a közösségi közlekedésben oldódni tudnak.  Minőségi és hozzáférhető közszolgáltatások fejlesztése cél, ami a szolgáltatások 62





minőségfejlesztését és az elérhető funkciók spektrumának bővülését irányozza elő. Fenntartható környezet és városszerkezet megteremtése cél a kerületrészi alközpontok fejlesztésével segíti a kitűzött pillér megvalósulását.

A jövőkép második pilléreként megjelenő Kertvárosi értékek erősítéséhez hozzájárulnak az alábbi célok:  Épületállomány minőségi fejlesztése célnak köszönhetően a magáningatlanok energetikai megújításával, a közszolgáltatásnak helyt adó épületállomány korszerűsítésével és szükséges növelésével.  Társadalmi biztonság erősítése cél, a közbiztonság erősítése és az elszegényedés elkerülése részcélok segítségével.  Minőségi és hozzáférhető közszolgáltatások fejlesztése cél, mely a szükséges szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztését kezeli kiemelt prioritásban.  Fenntartható környezet és városszerkezet megteremtése cél, kerületrészek központjainak fejlesztésével és a környezettudatos várospolitika érvényesítésével. A harmadik pillérben megjelenő Identitás, erős helyi közösségek kialakításában segítik a kerület jövőképének elérését az alábbi célok:  Épületállomány minőségi fejlesztése cél, köszönhetően a rendelkezésre álló középület-állomány szükséges bővítésének és korszerűsítésének.  Társadalmi biztonság erősítése cél, mely a közbiztonság erősítésével és a társadalmi leszakadás elkerülésével járul hozzá a jövőkép teljesüléséhez.  Minőségi és hozzáférhető közszolgáltatások fejlesztése cél az életminőség javulásával valamint a szolgáltatások elérhetőségének rövidülésével.  Fenntartható környezet és városszerkezet megteremtése cél, a településrészi alközpontok fejlesztésével. Átfogó elvek érvényesülése A koncepcionális célrendszerben az egészet összefogó általános kerületi jövőkép mellett két ponton jelennek meg átfogó célok, egyrészt abban a célban, mely úgy foglalható össze, hogy Rákosmente jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan, másrészt a horizontális célokban. Térségi szerepre vonatkozó jövőkép Rákosmente célja, hogy növelje gazdasági szerepkörét. Ennek köszönhetően a hat koncepcionális cél mindegyike közvetve, illetve közvetetten szolgálja a gazdaság erősödését, a szolgáltató szektor bővülését, a közszolgáltatások fejlesztését és az elérhetőséget biztosító közlekedési hálózat fejlesztését. Horizontális célok: A megjelenő horizontális célok elsődleges feladata, hogy koordinálja az egyes projektek hatásait, és biztosítsa, hogy a megvalósuló fejlesztések ne gátolják egymás hatásait, ezzel segítve az együttdolgozást és a szinergia megteremtését.

63



13. ábra Rákosmente jövőképének és koncepcionális célrendszerének összefoglaló ábrája

64



5.2 KÜLSŐ KOHERENCIA 5.2.1 EU 2020 STRATÉGIA KIEMELT CÉLJAI A külső kapcsolatok tekintetében az európai uniós dokumentumokhoz való viszony fontos, hiszen egyrészt ezen dokumentumok határozzák meg a közös európai fejlesztéspolitika alapvető irányait és célkitűzéseit, másrészt ezen dokumentumok jelentik a következő időszak finanszírozási forrásainak fő csapásirányait, egyben az elérhető források felhasználási területeit is. Az Európai Unió EU 2020 stratégiájában szereplő öt kiemelt prioritás összekapcsolható Rákosmente Településfejlesztési Koncepciójában szereplő célrendszerrel (14. ábra).

14. ábra Rákosmente koncepcionális célrendszerének kapcsolódása az EU 2020 kiemelt stratégiai céljaihoz

A foglalkoztatás (biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot) javításának összeurópai célját szolgálja Rákosmente Gazdasági és szolgáltatási központ szerep megerősítése célja. A kerület prioritásai között szerepel a gazdaságfejlesztés, illetve a munkahelyteremtés ösztönzése. A K+F (az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni) tevékenységek fejlesztése a foglalkoztatáshoz hasonlóan a kerület Gazdasági és szolgáltatási központ szerep megerősítése céljához illeszkedik. Rákosmente célja a gazdasági

65



versenyképességének növelése, mely magában hordozza az újszerű technológiák kerületi megtelepülésének lehetőségét. Az éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás (az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest [vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek], a megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni és az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani) európai uniós célhoz Rákosmente céljai közül az Épületállomány minőségi fejlesztése, mely az épületek energetikai megújítását célozza meg, a Minőségi és hozzáférhető közszolgáltatások fejlesztésének Smart City koncepció megvalósítása, a Rákosmente közlekedési kapcsolatainak erősítése cél részeként megjelenő közösségi közlekedés fejlesztését célzó prioritás, illetve a Fenntartható környezet és városszerkezet megteremtése alatt szereplő környezettudatosság várospolitikai érvényesítése részcél illeszkedik. Az oktatás (a korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni, el kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen) fejlesztése Rákosmente céljai között is megjelenik. Az ingatlanállomány szükséges bővítése és megújítása az Épületállomány minőségi fejlesztése, míg a szolgáltatás javítása a Minőségi és hozzáférhető közszolgáltatások fejlesztésének hosszú távú koncepcionális cél alatt jelenik meg a kerület prioritásai között. Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen (legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent) európai uniós cél Rákosmente esetében is releváns kérdés, mely hasonló tartalommal a Társadalmi biztonság erősítése célban kerül megfogalmazásra.

5.2.2 EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL MEGHATÁROZOTT TIZENEGY TEMATIKUS CÉLKITŰZÉS Rákosmente koncepcionális célrendszerében szereplő hat hosszú távú prioritás illeszkedik az Európai Bizottság által meghatározott tizenegy tematikus célkitűzéshez (15. ábra).

Rákosmente Gazdasági és szolgáltatási központ szerep megerősítését tartalmazó céljának gazdaságfejlesztő, munkahelyteremtő, versenyképesség-növelő prioritásai illeszkednek az Európai Bizottság tematikus prioritásai közül a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése; a kkv-k, a mezőgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása; illetve a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása tematikus céljaihoz. Rákosmente fejlesztési koncepciójában szereplő Épületállományának minőségi fejlesztése cél a priorizált energetikai korszerűsítések, illetve a közszolgáltatásoknak helyt adó épületállomány bővítése mentén csatlakozik az Európai Unió Az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 66



Beruházások az oktatás, a készségfejlesztés és az élethosszig tartó tanulás területén; Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás prioritásaihoz.

15. ábra Rákosmente koncepcionális célrendszerének kapcsolódása az EU 11 tematikus célkitűzéseihez

Rákosmente közlekedési kapcsolatainak erősítése céljában szereplő infrastruktúrafejlesztési és a kötött pályás közösségi közlekedés előremozdítását segítő intézkedései mentén illeszkedik az Európai Bizottság a fenntartható közlekedés előmozdítása és a kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban prioritásaihoz. Rákosmente Társadalmi biztonság erősítését priorizáló célja az integráció elősegítése és az elszegényedés elkerülésének részcélként való kitűzése mentén csatlakozik az Európai Unió a 67



társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem tematikus célkitűzéséhez. Rákosmente Minőségi és hozzáférhető közszolgáltatások fejlesztésére vonatkozó célja a szolgáltatásfejlesztés, minőségi javítás és a Smart City koncepció megvalósításán keresztül kapcsolódik Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása; Beruházások az oktatás, a készségfejlesztés és az élethosszig tartó tanulás területén; illetve Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás európai uniós prioritásaihoz. Rákosmente Fenntartható környezet és városszerkezet megteremtését célzó prioritása a környezettudatosság és a fenntartható városszerkezet fejlesztése mentén illeszkedik az Európai Bizottság Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés ügyének támogatása; illetve a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása tematikus céljaihoz.

5.2.3 BUDAPEST 2030 HOSSZÚ TÁVÚ VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (2013) Rákosmente településfejlesztési koncepciójának segítségével több ponton hozzá tud járulni Budapest 2030-ig szóló fejlesztési koncepciójának célrendszeréhez (16. ábra). Kezdeményező városfejlesztés: Rákosmente célul tűzte ki, hogy a természeti és településszerkezeti adottságai révén elől jár a fenntartható környezet és városszerkezet kialakításában, a policentrikus fejlesztés előmozdításában, a helyben elérhető funkciók szélesítésében. Partnerség – a jövő közös tervezése a térségben és országosan: Rákosmente célja, hogy térségének erős gazdasági és szolgáltató központjává váljon. Célja, hogy erősítse a környező kerületekkel és agglomerációs településekkel eddigi együttműködését, javítsa a térségi közlekedési kapcsolatokat. Egységes Budapest: Rákosmente gazdasági és szolgáltatási központ szerepének erősítésével hozzájárul a Főváros regionális szerepének erősítéséhez, a környező gazdasági térben elfoglalt szerepének erősítéséhez. Budapest nemzetközi és európai szerepkörének erősítése: Rákosmente közszolgáltatásainak fejlesztése hosszú távú cél részét képező turisztikai infrastruktúra fejlesztésével valamint gazdasági és szolgáltatási központ szerepének erősítésével, ezen keresztül újabb lehetőségeket teremtve a repülőtérhez kapcsolódóan, tovább segíti a Budapest nemzetközi szerepének erősítését.

68



69



16. ábra Rákosmente koncepcionális célrendszerének kapcsolódása a Budapest 2030 hosszú távú koncepcionális célokhoz

Egészséges környezeti feltételek megteremtése: Rákosmente célja között megjelenik a környezettudatos várospolitika előtérbe helyezése, a környezeti ártalmak (pl. zaj, hulladék) kezelése, illetve a sportlétesítmények és a rekreációs területek fejlesztése. Klímavédelem és hatékony energiafelhasználás: Rákosmente fontos prioritásként kezeli a kerület épületállományának energetikai megújítását, beleértve a köz- és a magánépületeket egyaránt. A folyamatos korszerűsítés és a megújuló energiák használatának segítése nagyban hozzájárul a kerület károsanyag-kibocsátásának csökkenéséhez. Egyedi városkarakter értékalapú megőrzése és fejlesztése: Rákosmente a 2030-ig tartó időszakban kiemelt figyelmet fordít a kerületben található épített és természeti értékek védelmére, beleértve a területi/települési léptéktől egészen az egyedi objektumokig. Emellett nagy hangsúlyt kap a kerületi és a kerületrészi alközpontok fejlesztése – javítva a kerület szerkezetének kiegyensúlyozottságát. A Fővárosi Településfejlesztési Koncepció illeszkedik az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz, ennek köszönhetően a kerületi dokumentum illeszkedése is biztosított. Hatékony és kiegyensúlyozott városszerkezet – kompakt város: Rákosmente célja, hogy kerületi alközpontjainak fejlesztésével elősegítse a kiegyensúlyozott városi térszerkezet kialakítását. A funkcionálisan jól kialakított központrendszer segítségével csökkenthető a kerületen belüli kényszerű ingázás, kevesebb terhet róva a közlekedési infrastruktúrára, élhetőbbé téve a kerület külsőbb területeit is. A barnamezős területek a városfejlesztés célterületei: Rákosmente célja, hogy a meglévő ipari barnamezős területeit (volt EVM területe) hasznosítsa, ott a folyamatosan visszaszoruló ipari tevékenységeket olyan új, nem szennyező vállalkozásokkal bővítse, melyek hozzá tudnak járulni a kerület gazdasági és szolgáltató szerepének erősítéséhez. Emellett a Főváros Barnamezős Területek Fejlesztése Tematikus Fejlesztési Programjában két kerületi projekt is nevesítve lett: az országos műemlékvédelem alatt álló, leromlott Bulyovszky Ház többfunkciós célokra történő átalakítása, valamint a Hajdú-Bogáti villa rehabilitációja és lovas oktatóbázissá történő átalakítása. Intelligens mobilitás: Rákosmente kiemelt figyelmet fordít a mobilitás fejlesztésére. Céljai között szerepel a jelenlegi busz dominanciájú közösségi közlekedés lehetőségeinek bővítése, a közlekedési hálózatban jelenleg meglévő hiányok pótlása, az alternatív közlekedési módok támogatása és előtérbe helyezése. Tudás‐, készség‐ és zöldalapú gazdaságfejlesztés: Rákosmente tervei között szerepel a környezettudatos várospolitika előtérbe helyezése, illetve a kerület lehetőségeihez mérten a turisztikai infrastruktúra fejlesztése. Az új gazdasági területek lehetőséget teremtenek magasabb szintű vállalkozási formák kerületi megtelepedésére.

70



Önfenntartó városgazdálkodási rendszer: Rákosmente célja a korábbiakban említett környezettudatos várospolitika kerületi megszilárdítása mellett az önfenntartó környezet megteremtése, mely egyrészt térszerkezeti, másrészt szolgáltatásellátási, harmadrészt gazdasági kérdés, melyek mind a kerület fontos célkitűzései között szerepelnek. A kulturális sokszínűség megőrzése és fejlesztése: Rákosmente céljai között megjelenik a kerület épített örökségének védelme, illetve hasznosítása. Emellett fontos kerületi prioritás a kulturális kínálat bővítése, az elérhető szolgáltatások fejlesztésének segítségével. Humán szolgáltatások optimalizálása: Rákosmente egyik fő célkitűzése a szolgáltatások minőségfejlesztésén belül az egészségügyi ellátórendszer javítása és bővítése, a kerület ilyen téren küzd a legkomolyabb hiányokkal. Emellett fontos prioritásként kerül elő az oktatás fejlesztése, illetve kiemelt kerületi cél a közbiztonság javítása. Igényekhez igazodó, rugalmas lakásstruktúra megteremtése: Rákosmente céljai között megjelenik a meglévő lakásállomány korszerűsítésének elősegítése, a társadalmi leszakadás elkerülése és a kiegyensúlyozott térbeli-társadalmi szerkezet kialakítása, mint kiemelt kerületi prioritás. Befogadó, támogató és aktív társadalom: Rákosmente jövőképében átfogóan megjelenik a helyi közösségek támogatása. Emellett a kerületi prioritások között hangsúlyosan szerepel a képzettség fokozása, a munkahelyteremtés elősegítése, a tudás helyben tartása, illetve a társadalmi felzárkóztatás fokozása.

71



6. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS, MONITORING Rákosmente településfejlesztési koncepciójához kapcsolódóan a szervezeti felépítés és a szükséges monitoring tevékenységek definiálásának célja, hogy a fejlesztési dokumentumot illessze a kerületi önkormányzat hivatali működésébe, felelősöket rendeljen az egyes feladatok végrehajtásához és meghatározza a szükséges teendőket a koncepció rendszeres felülvizsgálatához. A Településfejlesztési Koncepció és a párhuzamosan készülő Integrált Településfejlesztési Stratégia szerkezeti felépítése szorosan összefügg, köszönhetően annak, hogy a két dokumentum egymásra támaszkodik, illetve a rendszeres felülvizsgálat mind a két esetben fontos eleme a végrehajtásnak. A településfejlesztési koncepció három középtávú stratégiai fejlesztési ciklusra készül, így a koncepció nyomon követése hosszú távú feladat, melyért Rákosmente Önkormányzat a felelős. A nyomon követési tevékenység célja tehát, hogy megteremtse a hátteret a koncepció alapján 2015-ben elfogadásra kerülő stratégia rendszeres felülvizsgálatához, amihez kapcsolódóan nyomon kell követnie a fejlesztési körülményekben beállt változásokat és a hosszú távra tervezett projektek megvalósulását, biztosítania kell a koncepcióban foglalt hosszú távú célok szükséges felülvizsgálatát, valamint Rákosmente jövőbeli fejlesztési döntéseinek megalapozását.

6.1 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A Településfejlesztési Koncepció helye az önkormányzat működésében A Településfejlesztési Koncepció kezeléséhez kötődő feladatok három szint, a döntéshozatali, a stratégiai tervezési és a monitoring szint között oszlanak meg (17. ábra). A Településfejlesztési Koncepcióhoz kötődő döntésekért felelős szintet három kerületi fórum adja. A heti rendszerességgel tartott Városfejlesztési Munkacsoport feladata, hogy első körben tárgyalja a fejlesztési kérdéseket. A végleges döntéshozatal a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság döntésére alapozva Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete hatáskörébe tartozik.

17. ábra Rákosmente Településfejlesztési Koncepciójához kapcsolódó szervezeti felépítés

72



A Településfejlesztési Koncepció felelőse mind a stratégiai tervezés, mind a monitoring szempontjából Rákosmente Önkormányzatának Főépítészete, ennek köszönhetően e két szint összekapcsolódik a Főépítészeten. Ők felelnek a koncepció gondozásáért, a folyamatos és rendszeres monitoring elvégzéséért és az esetleges módosítások kezeléséért.

6.2 MONITORING A Rákosmente Településfejlesztési Koncepciójához kötődő monitoring feladatok két fontos részterületre oszlanak, egyrészt a folyamatos értékelésre, másrészt a felülvizsgálat és szükség esetén a módosítás feladataira. Értékelés A folyamatos értékelés célja a koncepció előrehaladásának mérése. Rákosmente érdeke, hogy a 2015-ben kitűzött célok felé történő haladásról képet kapjon, segítse fejlesztési döntéseinek meghozatalát, az eredményeket visszacsatolva támogassa a későbbi fejlesztések előkészítését. Felülvizsgálat és módosítás A rendszeres felülvizsgálat és a szükség esetén történő módosítások célja, hogy a bekövetkező körülmények miatt felmerülő változtatások átvezetése megtörténjen, segítve ezzel a koncepció folyamatos aktualitását. A Településfejlesztési Koncepció a 2015 és 2030 közötti időszakra készül. A monitoring feladatok fontos része a teljes koncepció 2030-ban történő újraértékelése és a célrendszer felülvizsgálata, de a monitoring információk alapján adott esetben már ezt megelőző módosítás is indokolt lehet. Felülvizsgálat gyakorisága A Településfejlesztési Koncepció az Integrált Településfejlesztési Stratégiához hasonlóan, azzal együtt, kétévente felülvizsgálatra kerül, annak érdekében, hogy folyamatos képet kapjunk a lezajlott folyamatokról és azok irányának helyességéről, így szükség esetén döntés születhessen a felülvizsgálatról. Amennyiben a monitoring rendszer a céloktól való jelentős lemaradást vagy idő előtti teljesülést nem jelez, avagy a külső körülményekben való nagymértékű változás nem következett be, akkor a koncepció frissítése csak a következő ITS 2021-ben esedékes tervezésekor indokolt. Felülvizsgálat módszertana A felülvizsgálatot a célokhoz kötődő indikátorrendszer segíti (1. melléklet), mely a kitűzött célok megvalósulását tükrözi. Az indikátorok megállapításakor olyan jellemzően statisztikai és önkormányzati adatokat jelöltünk meg, melyek hozzáférhetőek, így a felülvizsgálat a minimális időintervallumon belül is elvégezhető. Az indikátortábla a pontos definíció mellett tartalmaz kiindulási célértékeket is. A felülvizsgálat során a célértékek eléréséhez való időarányos rész közelségét kell vizsgálni. Felülvizsgálat visszacsatolásának eszközei A felülvizsgálat lehetőséget ad Rákosmente Önkormányzata részére fejlesztéseinek folyamatos meghatározásában. Az eredmények függvényében módosíthatóak a korábban felállított kerületi fejlesztési prioritások, kiegészülhetnek a korábbi fejlesztési elgondolások új projektekkel, illetve a kerület tudatosabban tud fellépni a szomszédos és a nagyobb területi egység alá tartozó önkormányzatok fejlesztési elgondolásaival kapcsolatban. 73

Rákosmente 2015 – 2030 7.


KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ

7.1 A STRATÉGIÁHOZ ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI MEGALAPOZÁS 7.1.1 KIINDULÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ADATOK Az Integrált Településfejlesztési Stratégiához valamint a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok a Megalapozó Vizsgálatban kerültek meghatározásra. A dokumentum összefoglaló helyzetértékelése a Településfejlesztési Koncepció 2. Fejezetében olvasható. 7.1.2 A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK A közelmúltban lezajlott jogszabályi módosítások a településrendezésben is változásokat okoztak. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 14/A. § (2) bekezdés határozza meg a fővárosi településrendezés új eszközeit. Rákosmentét érinti 

a fővárosi településszerkezeti terv ─ Budapest főváros településszerkezeti terve (TSZT 2015),  a fővárosi rendezési szabályzat (FRSZ), valamint  a kerületi önkormányzat által – a fővárosi településszerkezeti tervvel, a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban – a kerület területére megállapított kerületi építési szabályzat. Budapest XVII. kerület Rákosmente Önkormányzat Képviselő-testülete által a 12/2014. (VI.30.) önkormányzati rendeletével elfogadott Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (Integrált KVSZ) és a mellékletét képező szabályozási terv még a korábbi fővárosi tervi környezetben, korábbi jogszabályi háttér alapján készült. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Trk.) átmeneti rendelkezései alapján az Integrált KVSZ 2018. december 31-ig alkalmazható és 2015. december 31-ig korlátozottan módosítható. A Trk.-ben meghatározott esetekben, illetve 2015. december 31. napját követően már kizárólag az új, országos jogszabályokkal és fővárosi településrendezési eszközökkel összhangban készíthető kerületi építési szabályzat (KÉSZ). A Trk. lehetőséget ad arra, hogy a kerületi önkormányzatok a településrendezési eszközeiket a területi adottságaiknak és településrendezési céljaiknak legjobban megfelelő lehatárolással készítsék el. Rákosmente Integrált KVSZ-át 2014. évben hagyták jóvá, így felülvizsgálata nem sürgető, azonban 2018. év végéig az új jogszabályok szerint felül kell vizsgálni és az új KÉSZ-ot jóvá kell hagyni. A kialakult és bevált gyakorlat alapján cél, hogy Rákosmentén továbbra is a teljes kerület közigazgatási területére kiterjedő építési szabályzat és szabályozási terv legyen hatályban, legkésőbb 2019. január 1. napjától. A teljes közigazgatási területre vonatkozó felülvizsgálat időpontjáig az egyes fejlesztési területekre, mint együtt tervezendő területekre, készülhet KÉSZ, amely területekre 74



vonatkozóan az Integrált KVSZ hatályát veszti. Kivételesen – a ma még nem ismert, de az önkormányzat által előzetesen támogatott fejlesztési szándékok megvalósítása érdekében – egy tömbre is készülhet KÉSZ. A teljes kerületre kiterjedő KÉSZ (Kerületi Építési Szabályzat) jóváhagyása előtt a KÉSZ készítésére kijelölt, együtt tervezendő területeket 2. melléklet szerint szükséges meghatározni. A kerület teljes közigazgatási területére vonatkozó KÉSZ, az addig jóváhagyott, kisebb területekre készített építési szabályzatokat és a mellékletüket képező szabályozási terveket is integrálja. A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (Étv.) a településrendezési feladatok megvalósítását sajátos jogintézményekkel segíti. Az újonnan beépítésre szánt, magántulajdonú területek esetében a terület tulajdonosával településrendezési szerződést kell kötni a jogszabályok szerinti önkormányzati feladatok átvállalásáról.

7.2 A MEGHATÁROZOTT TERÜLETIGÉNYES ELEMEK ALAPJÁN JAVASLAT A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE ÉS A TERÜLETFELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOKRA Rákosmente területének fejlesztési céljait a településfejlesztési koncepció, a kereteit pedig a fővárosi, valamint az ezzel összhangban lévő kerületi településrendezési eszközök határozzák meg. A településfejlesztési koncepció elhatározásai közül bizonyos elemeket már tartalmaznak a településrendezési eszközök, de vannak olyanok, amelyeknek a megvalósítása a felhasználási igényekhez igazodó módosításának kezdeményezését és jóváhagyását igényli. 7.2.1 TERÜLETFELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁSOK Általános fejlesztési célok A kerületben rendelkezésre álló fejlesztési területek ésszerű, ütemezett felhasználásával kell elősegíteni a városfejlesztési célokat. Vegyes funkciójú, kompakt városi területhasználatot és hálózati rendszert kell kialakítani, amely tiszteletben tartja a megőrzésre érdemes természeti és épített környezetet, a kertvárosi karaktert. Csökkenteni kell a közlekedési kényszereket új munkahelyek létesítésével, a fenntartható és közösségi közlekedési módok előtérbe helyezésével, hogy kisebb terhelés érje a kerületi lakó- és intézményterületeket. A lakóterületek fejlesztése Középtávon nem cél a lakóterületek mennyiségi növelése. A meglévő lakóterületek minőségi fejlesztése a cél, ezen belül a közterületek infrastruktúrájának a kor igényeinek megfelelő kiépítése, fejlesztése, a lakossági ellátás színvonalának emelése a környezeti állapot jó minőségének megőrzésével. Az újonnan beépítésre kerülő területeken – pl. a Nyilas-táblán – építészeti-városképi szempontból igényes, innovatív és közösségi értékeken alapuló, közösséget fejlesztő beépítések létrehozását kell elősegíteni.

75



A településközponti és intézményterületek fejlesztése A hatályos fővárosi és kerületi településrendezési eszközökben kijelölt városközponti és egyéb intézményterületek elegendő lehetőséget biztosítanak a kerület térségi központi szerepkörét erősítő és a lakossági ellátást biztosító intézmények létesítéséhez. A gazdasági területek fejlesztése A településfejlesztési célokkal összhangban kiemelt feladat új munkahelyek létesítése, a kerületi fejlesztéseket és gazdálkodást megalapozó új gazdasági területek kijelölése és beépítésre való alkalmassá tétele. Ehhez a fővárosi tervekben kijelölt gazdasági területek helyi szabályozása és a felhasználáshoz szükséges infrastruktúra kiépítése szükséges.

18. ábra Rákosmente jelentős fejlesztéssel érintett területei (2015-2030) (forrás: Rákosmente Önkormányzata)

A zöldterületek fejlesztése A kerület jó környezeti állapotának megőrzése érdekében szintén kiemelt cél a jelentős kiterjedésű kerületi zöldterületek (erdők, parkok) megőrzése, minőségi fejlesztése és a beépített területeken, valamint a közterületeken a zöldfelületi borítottság növelése. Ezen belül elsődleges a Rákos-patak menti zöldterületek, mint a kerületen áthaladó ökofolyosó természetközeli fejlesztése, revitalizációja.

76



A kerületi fejlesztési területek között vannak a jelentősebb, újonnan beépítésre szánt vagy átalakuló fejlesztési területek, a részben beépült, de még tartalékokkal rendelkező területek, illetve a leromlott állagú, elavult, átalakuló területek. A tervezett fejlesztések szempontjából fontos a területek tulajdonviszonya, mert azokon a területeken, ahol az önkormányzat jelentős részben tulajdonos, ott a fejlesztések megvalósítására közvetlen befolyással bír, szemben a magántulajdonban lévő területekkel, ahol közvetett lehetősége van a fejlesztések befolyásolására, a településrendezési eszközökön és a településrendezési szerződéseken keresztül. A fejlesztési területeket, a területfelhasználási besorolásukat és a fejlesztést megelőző településrendezési és -fejlesztési feladatokat a 18. ábra és a 13. táblázat foglalja össze: Sor sz.

Megnevezés

Tervezett fejlesztés

TSZTbesorolás

Hatályos KVSZbesorolás

A területfejlesztéshez szükséges feladatok Magánterületen belül infrastruktúrafejlesztés Magánterületen belül infrastruktúrafejlesztés Magánterületen belül művelésből való kivonás, közterület alakítás, infrastruktúrafejlesztés Magánterületen belül infrastruktúrafejlesztés

1.

Határ major fejlesztési terület

Gazdaságiterületfejlesztés

Gksz-2

MZ

2.

Vidor utca menti gazdasági fejlesztési terület


Gksz-2

M, MZ

3

Szőlőhegy fejlesztési terület

Lakóterületfejlesztés

Lke-1, Zkp Vi3

L5, I, Z-KK

4.

Tesco mögötti fejlesztési terület

Vi-2

I

5.

Központi funkciók fejlesztési területe

Vi-2, Vi-3, Gksz-2

I, IZ, IPET, L7

Az igények és lehetőségek szerint fejleszthető területek

Vi-2, Vt-H, Zkp

VK, IZ, L2/A, L4

Komplex területelőkészítést és infrastruktúrafejlesztést igénylő terület

Sport-, rekreációs célú fejlesztés

Zkp, Vi-2, Ek

Z-Kp, IZ

Sport-, rekreációs célú fejlesztés

Vi-2

IZ

6.

7.

8.

Nyilas-tábla fejlesztési terület Rákosmenti Torna Klub és környezete fejlesztési terület Rákoscsabai strand fejlesztési terület

Intézményi, gazdaságiterületfejlesztés Oktatási, művelődési, sport-, rekreációs célú fejlesztések Igazgatási és egyéb központi funkciók, lakóterület, turisztikai és sport, illetve közlekedési fejlesztések

9.

Szárazhegyi gazdasági fejlesztési terület


Gksz-2, Vi-2

MG-MT

10.

Pesti út – M0-s melletti fejlesztési


Gksz-2

MG-MF

További fejlesztésre alkalmas, részben magántulajdonú, távlati fejlesztési terület Az igények és lehetőségek szerint fejleszthető terület KÉSZ jóváhagyása, komplex, az FRSZ előírásainak is megfelelő területfejlesztést igénylő önkormányzati és magánterület KÉSZ jóváhagyása után, művelésből való

77



terület

11.

Szárazhegyi lakóterületfejlesztés

Lakóterületfejlesztése

Lke-1, Ek, Zkp

I, L4, ZKK, E-VE

12.

Kucorgó tér környéke fejlesztési terület

Központi, intézményi, közszolgáltatási funkciók fejlesztése, közpark fejlesztése

Vi-2 Zkp

I Z-Kp

13.

Kerülő út – Rózsahegy utca –Erdő utca által határolt fejlesztési terület


Gksz-2

K-HT, MGRF

14.

Vörösmarty utca és a belterületi határ közötti fejlesztési terület


Gksz-2

MG-MF, MG-MT, MG-RF

15.

Homoki szőlők fejlesztési terület (Orgoványi utca – Baross utca – Bélatelepi út – 563. utca által határolt terület)


Gksz-2

M, MG-MF

kivonás és az FRSZ előírásainak is megfelelő infrastruktúrafejlesztés KÉSZ jóváhagyása után, közterületek kialakítása, magánterületen belül infrastruktúrafejlesztés Beépíthető, részben funkcióváltó, illetve tulajdoncsere és terület-előkészítés után fejleszthető terület KÉSZ jóváhagyása után, részben művelésből való kivonás és az FRSZ előírásainak is megfelelő infrastruktúrafejlesztés KÉSZ jóváhagyása után, művelésből való kivonás és az FRSZ előírásainak is megfelelő infrastruktúrafejlesztés KÉSZ jóváhagyása után, részben művelésből való kivonás és az FRSZ előírásainak is megfelelő infrastruktúrafejlesztés

13. táblázat Rákosmente jelentős fejlesztéssel érintett területei (2015-2030) (forrás: Rákosmente Önkormányzata)

Újonnan beépítésre szánt fejlesztési területek: A területek helyi infrastruktúra-fejlesztést követően építhetők be. Egy részüknél a területfejlesztés a Fővárosi Rendezési Szabályzatban előírt infrastruktúra fejlesztéshez is kötött. 3. számú: TESCO mögötti terület (512. utca – 517. utca – 513. utca) A területen kereskedelmi, intézményi, esetleg lakófunkciók elhelyezése is megengedett. A terület magántulajdonban van, így fejlesztése várhatóan a gazdasági környezettől és a tulajdonosi érdekektől függ, de a jelenlegi állapot felszámolása kerületi érdek, támogatandó cél. 4. számú: Szőlőhegy fejlesztési terület A tervezett lakóterület közvetlenül kapcsolódik meglévő lakóterületekhez, ahol a kapcsolódó intézményi, kereskedelmi-szolgáltató központi funkciók elhelyezése is biztosított. A területen

78



új közúti kapcsolat kiépítése is előirányzott, a Naplás út és a Cinkotai út között, amely szakasz része lesz a Tarcsai utat és a Keresztúri utat összekötő közúti összekötésnek. 9. számú: Szárazhegy gazdasági fejlesztési terület Részben önkormányzati tulajdonban lévő komplex gazdaságfejlesztési terület, ahol a munkahelyteremtés és ennek érdekében a működő tőke idevonzása a cél. Fekvése kedvező, mert közvetlenül az M0-s autóút mellett fekszik, így teherforgalma a Péceli úti és a Pesti úti csomópontok között, a lakó- és intézményterületek elkerülésével megoldható. Nagy kiterjedése miatt hosszú távon biztosíthatja a kerület gazdasági helyzetének megalapozását és a helyben történő foglalkoztatás megoldását. 10. számú: A Pesti úttól délre eső gazdasági terület Az M0-s közelében lévő magántulajdonú fejlesztési terület. Hasznosítását nehezítik az országos jelentőségű közművezetékek itt haladó nyomvonalai. 11. számú: Szárazhegyi lakóterület A Pesti út mellett, a kialakult lakóterülethez csatlakozó középtávú, magántulajdonú fejlesztési terület. Részben beépült, tartalékokkal rendelkező fejlesztési területek 1. számú: Határ major fejlesztési területe A területen a gazdasági fejlesztés kibővítésére van lehetőség. Az újabb gazdasági funkciók letelepedése a területen, illeszkedik a meglévő környezethez és új munkahelyeket teremthet. 5. számú: A rákoskeresztúri központ kibővítése A Gyökér utca és a Széchenyi utca mentén nagyobb összefüggő üres területek állnak rendelkezésre különböző központi funkciók kialakítására, oktatási és nevelési, művelődési, vagy sport- és rekreációs célú fejlesztésekre. A kerületi célok között hosszabb távon szerepel speciális középiskolai oktatási, esetleg felsőfokú oktatási intézmény létrehozása, amelynek elhelyezésére a területen belül lehetőség lenne. A Flamingó utca mentén új sportpályák alakíthatók ki, mivel hosszú távon cél a Pesti út menti és a Bakancsos utca menti elavult sportpályák áthelyezése. 7. számú: Rákosmenti Torna Klub és környezete fejlesztési terület A meglévő sportpályák a Rákos-patak déli partján találhatóak. Ezekhez kapcsolódóan a pályáktól délre, a Péceli útra nyíló, magántulajdonú szalagtelkek végében lehetőség van új, üzleti alapon létesülő és működő sport- és rekreációs célú távlati fejlesztésekre. Átalakuló fejlesztési területek Általában elavult funkcióval, leromlott épületállománnyal rendelkező, korszerűtlen telekstruktúrájú területek, ahol a kor elvárásainak megfelelően komoly megújulásra és/vagy funkcióváltásra van szükség: 2. számú: Vidor utca menti gazdasági fejlesztési terület A területen az elmúlt időszakban fokozatosan húzódtak össze a gazdasági funkciók, aminek eredményeként a terület alulhasznosítottá vált. A fejlesztése célja a meglévő terület fejlesztése, gazdaság élénkítése valamint a szükséges kármentesítő munkák elvégzése. 79



6. számú: Nyilas-tábla területe Kiegészülve a Csabai útig tartó lakóterületekkel, csak részben átalakuló terület, mert a lakóterületek és a Rákos-patak közti terület jelenleg beépítetlen. Azonban a rákoskeresztúri kerületközponthoz kapcsolódóan olyan elavult területek is részei, amelyek átalakulása, funkcióváltása városszerkezeti és városképi szempontokból szükséges. A fejlesztési célok között új igazgatási funkciók, lakóterületek, turisztikai és sportterületek elhelyezése szerepel, illetve igény esetén az M2 metró Rákoskeresztúr városközpontig tartó szárnyvonalának ezen a területen lehet végállomást kialakítani. 8. számú: Rákoscsabai strand fejlesztési terület Az elhanyagolt rákoscsabai strand területének fejlesztésére lakossági igény van, de önkormányzati forrás hiányában a terület befektetőre vár. A területen elsődleges cél új turisztikai, sport- és rekreációs funkció kialakítása, kapcsolódva a Rákos-patak mentén tervezett kelet-nyugati irányú regionális kerékpárforgalmi hálózathoz, kerékpárúthoz is. 12. számú: A Kucorgó téri alközpont fejlesztése A középtávú cél egy új kerületi alközpont kialakítása a Pesti út két oldalán. A meglévő oktatási, nevelési funkciók megtartása és a meglévő épületállomány korszerűsítése, a tér kiskereskedelmi létesítményeinek megújítása, a meglévő leromlott állagú pavilonok elbontása és a közterületi zöldfelületek megújítása a komplex városfejlesztéscélja. A tér déli oldalán található gazdasági területek megújulására nincs közvetlen ráhatása az önkormányzatnak, de a tervezett fejlesztések várhatóan a déli oldalon is pozitív változásokat indíthatnak el. 13, 14, 15. számú gazdasági fejlesztési területek Rákoshegy, a hatályos TSZT-ben gazdasági fejlesztésre előirányzott területei. A területek nagy része már beépített, gazdasági és lakófunkcióval vegyesen, de külterületi fekvésben, nagyrészt engedély nélkül. A fejlesztés célja a szabályozott átalakulás és funkcióváltás, a lakófunkciók megszüntetése.

7.2.2 A KERÜLETI KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSE Rákosmente keleti irányban Budapest szélső kerülete, központja távol esik a főváros központjától, így kulcskérdés a kerület életében, főként a munkába ingázó lakosok számára, hogy milyen közlekedési eszközökkel, illetve mennyi idő alatt érhetik el Budapest belvárosi részeit. Ennek megfelelően a kerület átfogó céljai közt szerepel Rákosmente közlekedési kapcsolatainak erősítése. (

80



19. ábra, 20. ábra)

KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS  A 80. számú vasútvonal Rákos – Hatvan szakaszának fejlesztésére a cet-program (Európai Hálózatfinanszírozás) keretében, 2015–2020 között kerül sor. A terv nem tartalmazza a kerületi fejlesztési célok megvalósításához szükséges Rákoskeresztúr megállóhely megvalósítását, így ez nagyobb távlatban irányozható elő.  A 120. számú vonalon új vasúti megállóhely létesítését kell előirányozni Akadémiaújtelep – Madárdomb térségében a vonal elővárosi-városi forgalmú fejlesztése keretében.  Az M2 metróvonal rákoskeresztúri elágazó vonalszakaszának megvalósítása kerületi cél, de a főváros településszerkezeti tervében nem szerepel, megvalósítása nagyobb távlatban lehetséges. A megvalósíthatósági tanulmány szerint a vonal a Pesti út vonalán kéreg alatt vezetve éri el a városközpontot.  Az autóbuszvonal-hálózat bővítése területi fejlesztésekhez kapcsolódóan szükséges (Szőlőhegy, Aranyhegyi dűlő – Kaszáló dűlő, Szárazhegy).

81



19. ábra Rákosmente tervezett közösségi közlekedési hálózata (forrás: Rákosmente Önkormányzata)

KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS A városközpont és lakóterületek átmenő forgalom alóli mentesítése  Rövid távon Rákoshegyen a Ferihegyi út kiépítése szükséges a Baross utca menti területek környezeti minőségének javításához.  Hosszú távon a délkelet-pesti kerületeket összekötő út kiépítése a kerület nyugati határán az észak-déli irányú átmenő forgalomnak a központot elkerülő vezetését biztosítja. Megvalósítása a 2020-2027 közötti időszakra prognosztizálható. A kerület külső közúti kapcsolatainak fejlesztése  Rövid távon csak közvetett fejlesztés várható a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre vezető út és csomópontjainak átépítésével.  A X. kerület felé a Pesti határút – Vidor utca, illetve a Liget sor kiépítése – a térségi területi fejlesztésekhez kapcsolódóan – várható. A forgalombiztonság javítása a szintbeni vasúti átjárók külön szintűvé alakításával  A 80. számú vasútvonal fejlesztése keretében a Cinkotai úti és a Tarcsai út – Czeglédi 82





Mihály utcai felüljáró megvalósításával (2015-2020 között). A 120. számú vasútvonalon a Ferihegyi út és a Táncsics Mihály út – Lőrinci út külön szintű keresztezésének kialakítása hosszú távú cél.

Kerületen belüli területi fejlesztéshez kapcsolódó gyűjtőutak  Szőlőhegy: Cinkotai út – Naplás út – Tarcsai út összekötése.  Aranyhegyi dűlő – Kaszáló dűlő: 31. számú főút – Péceli út összekötése. A belterületi földutak kiépítése  A belterületi földutak kiépítése a területek közművesítésével és csapadékvíz elvezetésének rendezésével összehangoltan, a teljes közterület rendezésével biztosítandó. Parkolás  A kerületközpont és a lakótelepek környékén van parkolási probléma, ami részben a lakosok számának koncentráltságából, részben a kijelölt parkolók P+R parkolóként történő használatából fakad.  A kerületközpont parkolási problémáinak kezelése és a parkolási infrastruktúra fejlesztése kerületi cél. A cél érdekében a jelenlegi közterületi parkolók kialakításának átgondolása, új parkoló területek kijelölése és a kerületi jelentőségű tömegközlekedés javítása a feladat. KERÉKPÁROS – GYALOGOS KÖZLEKEDÉS A kerékpárutak összefüggő hálózattá fejlesztése  A hivatásforgalmi kerékpározás megvalósult Pesti úti tengelyéhez kapcsolódóan, az észak-déli kerékpáros útvonalak fejlesztésének fő irányai: a Ferihegyi út, illetve a Naplás út – Zrínyi utca.  A turisztikai célú kerékpározás fő útvonala a Rákos-patak menti kerékpárút, amelynek kapcsolatát szükséges kialakítani a kerület szabadidős létesítményeivel.  Turisztikai célú a Merzse-mocsár és a Naplás-tó közti kerékpárút kialakítása is, amelynek bizonyos részei a kerületközponti területeken és a Cinkotai út mentén már megépültek. Erre a nyomvonalra oldalágak is kapcsolódnának Rákoshegy lakóterületei, Akadémiaújtelep vagy Madárdomb irányába. A gyalogos közlekedés fejlesztésének fő irányai  A fő közlekedési vonalak átjárhatóságának növelése: o a vasútvonalakon külön szintű átvezetések biztosításával, o a főutakon a szintbeli keresztezések sűrítésével.  A gyalogos közlekedés biztonságának növelése: o a szintbeli keresztezéseknél a forgalmi irányok közötti középszigetek építése, o jelzőlámpás szabályozással.  A gyalogos létesítmények akadálymentesítése.

83



20. ábra Rákosmente tervezett közúti közlekedési hálózata (forrás: Rákosmente Önkormányzata)

LÉGI KÖZLEKEDÉS Részben Rákosmente területén működik Budapest repülőtere, a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér. Közlekedési szempontból a kerület közelsége a reptérhez relatív, mivel annak utas terminálja a reptér másik oldaláról, vagyis a XVIII. kerület és Vecsés felől közelíthető meg, ahova közvetlen tömegközlekedési járattal nem lehet eljutni a XVII. kerületből. A probléma kiküszöbölésére a reptér kerületből történő megközelíthetőségén javítani szükséges, így a reptér közelsége valóban pozitív hatással lehet a kerületre, akár turisztikai, akár gazdasági vonatkozásban. Ehhez a kerület központja és a reptér utas terminálja között közvetlen közösségi közlekedési kapcsolat létesítése indokolt.

7.2.3 KÖZMŰVEK FEJLESZTÉSE Budapest XVII. kerülete ma már közműellátás szempontjából kedvező adottsággal rendelkezik. A kerület közművesítésének kiépítettsége lassan kerületszintű lesz, jelenleg már a közműolló 10% alatt van. A beépített terület 90%-án a teljes közműellátás lehetősége biztosított, az új fejlesztések megvalósításának pedig már feltétele a teljes közműellátás biztosítása. Ennek eredményeként a közműveket érintően a fejlesztési irány a mennyiségi igények kielégítése helyett a minőségi igények kielégítésére irányulhat, annak a leggazdaságosabb megoldásával.

84



A közműveket érintő fejlesztési célok, feladatok Komfortosabb életkörülmények biztosítása kedvezőbb fenntartási költségekkel 



A teljes közműellátás rendelkezésre állása: Ehhez biztosítani kell a közüzemű vízellátás, a közcsatornás szennyvízelvezetés, a villamosenergia-ellátás és a földgáz- vagy távhőellátás megoldását, valamint a csapadékvíz veszélymentes elvezetését. Jelenleg ez már majdnem rendelkezésre áll, és ha az új fejlesztések a teljes közműellátás feltételével valósulnak meg, akkor nem is romlik. Közműveket érintő fenntartási költségek mérséklése: o személyes takarékosságra törekvéssel és takarékos fogyasztású berendezések alkalmazásával, o megújuló energiák alkalmazásával (napkollektorok, napelemek, továbbá a föld energiájának hasznosítása), o a közüzemi ivóvízigény csökkentése (házi kutak, locsolókutak létesítése, a szürke víz hasznosítása).

Igényes környezet, a környezeti állapot javítása Az igényes környezetalakításhoz a megfelelő és szükséges közművesítés keretében a kerület jó közművesítettsége ellenére előforduló hiányosságok pótlását kell megoldani. 

A csapadékvíz elvezetésének megoldása: o A kerület topográfiai adottsága alapján három részvízgyűjtőre oszlik. A részvízgyűjtőkön a befogadók a Rákos-patak, a Szilas-patak és a Gyáli-patak, s mindegyik patak végbefogadója a Duna. Az adottságok alapján a patakok jelenléte a csapadékvíz elvezetésben kedvező is lehetne, de a kerületen áthaladó patakok medre rendezetlen, növényzettel benőtt, feliszapolódott, a nagyobb csapadékesemények elvezetését már nem tudják biztosítani. A kerület felszíni vízrendezésének zavarmentessé tételéhez és ezzel a minőségi életvitel lehetőségéhez a medrek karbantartása és revitalizációjának megoldása szükséges. o A jelenlegi nyílt árkos vízelvezetés hiányos szakaszainak a pótlásával, a nyílt árkos elvezető rendszer hidraulikai rendezésével a zavartalan vízelvezetést az épített és be nem épített környezetben is egyaránt biztosítani kell, csökkentve ezzel az erózió veszélyt és javítva a környezeti állapotot.



A környezeti állapot és a lakossági komfortérzet javítása: o Az utak és közterek látványát meghatározó, a közbiztonságot javító közvilágítás. A kerület jelentős hányadán azonban jellemző, hogy a közvilágítás az esztétikus, energiatakarékos egyedi lámpatestek helyett, a kisfeszültségű hálózatok tartóoszlopaira szerelt hagyományos lámpafejekkel megoldott, így arculatalakító hatása nem érvényesülhet, személy- és vagyonvédelmi funkciót nem lát el. Mindezt kiegészíti, hogy komoly mennyiségi hiányosságok tapasztalhatók. A közvilágításnak is kerületi szintű fejlesztése szükséges. o A közművek elhelyezésével okozott környezetterhelések felszámolása: Ezt a környezetterhelést elsődlegesen a föld felett elhelyezett közművek okozzák, de 85



a föld alatti elhelyezés is hatással van a föld feletti terek hasznosítási lehetőségére. A föld feletti terek felszabadításával, a föld felett haladó, föld alá telepíthető közművek által felszabadítható területen a fasorok elhelyezésével, a föld feletti teret, hosszabb távon is foglaló nyílt árkok igényesebb, rendezettebb kialakításával, a kocsibehajtók egységesebb látványt nyújtó műszaki kialakításával a környezeti állapot és látvány, ezzel a közérzet is javítható. o A korábbi, föld feletti elhelyezéssel épített közműveket, a kerület gazdasági lehetőségének függvényében fokozatosan föld alá kellene áttelepíteni. Ezek segítségével a föld feletti terek terhelése csökkenthető, amely fasor telepítését teszi lehetővé a környezeti állapot javítása érdekében. A klímaváltozás hatásainak a kezelése A klímaváltozás két fő hatását, a megváltozott csapadékviszonyokat és a hőmérsékletnövekedést kompenzálni csak közműfejlesztésekkel lehet. A szélsőséges időjárás, a nagyobb csapadékesemények vagy tartósabb csapadékhiány és az általános felmelegedés előfordulása mellett is az élhetőség fenntartása, az épített és természetes környezet védelmének biztosítása szükséges, amely a közműellátással szemben új igényeket támaszt:  







A kerületet fel kell készíteni a nagyobb intenzitású záporok fogadására. Fejleszteni kell a vízelvezetés hálózati rendszerét és növelni kell a helyi vízvisszatartás lehetőségét. A klímaváltozás okozta hatás, hogy a csapadékesemények hiánya is megjelenhet, amely nagy szárazságokat hozhat, mely a természeti környezetben, a mezőgazdaságban és az erdőgazdaságban jelent komolyabb megoldandó feladatokat. A klímaváltozás másik jelentős hatásterülete a változással járó felmelegedés, amelynek kezelése jelentős energiaellátási fejlesztést fog igényelni. A téli fűtési szezonban ugyan energiamegtakarítás várható, de a nyári túlmelegedés elleni klímavédelem energiaigénye meghaladja a téli megtakarítást. Az energiaigény növekedése egyre költségigényesebb energiatermelő beruházással és üzemeltetéssel elégíthető ki. Erre megoldást az energiaellátásban a megújuló energiahordozók szélesebb körű bevonása jelenthet, amelynek gazdasági nehézségeit valamint az elnyúló megtérülését lehet pályázati támogatás segítségével lerövidíteni. Az erőteljesebb napsütés elleni védekezésül fasorok telepítése szükséges, amelynek árnyékhatása a gyalogosok védelmét szolgálja. Ezért a járdaépítés fontos tartozékának kell tekinteni a fasorok telepítését.

7.3 AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ÉS A VÉDETTSÉGEK BEMUTATÁSA, JAVASLAT A FEJLESZTÉSRE 7.3.1 AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK A megalapozó vizsgálat részletesen tartalmazza a védett örökségi értékek bemutatását, ezért ebben a fejezetben csak összefoglaló jelleggel mutatjuk be azokat.

Régészeti területek

86



A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ adatszolgáltatása alapján a 3. mellékletben szereplő régészeti lelőhelyek találhatók a kerületben. Az alábbi ábrán feltüntettük a kerületi régészeti lelőhelyeket a jelentősebb fejlesztési területek és nyomvonalas létesítmények viszonylatában

21. ábra Rákosmente régészeti lelőhelyeinek valamint a tervezett vonalas és területi fejlesztések térbeli viszonya (forrás: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Rákosmente Önkormányzata)

A 21. ábra szereplő nyilvántartott régészeti lelőhelyek a 4. számú (TESCO mögötti terület) fejlesztési területet, a 3. számú (Szőlőhegy) terület egy kis részét, a 6. számú (Nyilas-tábla) és a 12. számú területet (Kucorgó tér) érintik. A főbb közlekedési infrastruktúrát érintő fejlesztések közül a Tarcsai út – Vidor utca közúti összekötés, a Rákos-patak menti tervezett kerékpárút nyugati szakasza és a tervezett M2 metró szárnyvonalának tervezett nyomvonala érint nyilvántartott régészeti lelőhelyet. A régészeti lelőhelyek a többször módosított 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről (Kötv.) 11. §-a alapján a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak, ezért a területükön megvalósuló különböző tevékenységek (építményelhelyezés, létesítmény engedélyezése, földmunkák stb.) megkezdése előtt a területileg illetékes örökségvédelmi hivatalt szakhatóságként be kell vonni, és ennek előírása szerint kell a lelőhelyek védelmét biztosítani.

87



Világörökségi vagy világörökségre várományos terület a kerületben nem található, ahogyan nemzeti emlékhely sem.

Műemlékek és műemléki környezetek A kerületben a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ adatszolgáltatása alapján az alábbi műemlékek és műemléki környezetek találhatók: Azon.

Védettség

19654

Műemlék

19655

Műemléki környezet

1247

Műemlék

24298


1249

Műemlék

24300


1250

Műemlék

24301


Megnevezés (hrsz.) Klasszicista főoltár – Rákoskeresztúr, Pesti út (128458) Klasszicista főoltár ex-lege műemléki környezete (128458) R.k. templom – Péceli út 229. (134714) R.k. templom ex-lege műemléki környezete (134466, 134713, 134714, 134715, 134459, 134460, 134461) Községháza – Pesti út 107. (121181) Községháza ex-lege műemléki környezete (121127/27, 121127/28, 121127/51, 121127/52, 121127/9, 121182/1, 128457/2, 128531/3, 121183) Volt Podmaniczky-kastély – Pesti út 115. (125392/6) Volt Podmaniczky-kastély ex-lege műemléki környezete (125392/4, 125392/5, 128531/2, 128531/3, 128531/4, 128531/5, 125392/3)

14. táblázat Rákosmente műemlékei és műemléki környezetei (forrás: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ)

A műemlékek megőrzése és fenntarthatósága érdekében a nyilvántartott műemlékeket oly módon kell használni/hasznosítani, hogy a használat módja illeszkedjen a műemlék jellegéhez, méltó legyen annak jelentőségéhez és ne veszélyeztesse annak fenntarthatóságát. A műemlékek helyreállításakor törekedni kell az eredeti állapothoz leginkább közelítő vagy azzal teljesen megegyező állapot visszaállítására. A műemlékek fenntartható fejlesztésének is az értékek megőrzésén kell alapulnia. A műemlékek használati módjának, funkciójának változtatása nem veszélyeztetheti a műemlék fennmaradását. A kerületi műemlékek között két egyházi objektum is szerepel, ezek esetében nem várható a funkció jövőbeni megváltoztatása, így ezekben az esetekben a jelenlegi állapot megőrzése a cél. A Podmaniczky-Vigyázó-kastély jelenleg rendezvénykastélyként üzemel, de távlatban elképzelhető a fejlesztése szállás, vendéglátás funkciókkal. A Pesti út 107. szám alatti épület állaga leromlott, így annak értékmegőrző helyreállítása és hasznosítása a cél. A műemléki környezet területén a beavatkozások típusát és mértékét a település összképe és a védett műemlék méltó környezetének fenntartása alá kell rendelni. A kerületben a fent említett műemlékeken és műemléki környezeteken felül védett történeti kert, védelemmel bíró temető és/vagy temetkezési emlékhely, illetve bármilyen jogszabállyal védetté nyilvánított történeti táj, műemléki jelentőségű terület nem található.

88



Fővárosi helyi védelem Budapest főváros építészeti örökségének fővárosi helyi védelméről szóló 37/2013. (V. 10.) Főv. Kgy. rendelet alapján helyi egyedi védettségű épületek: Cím 1.* Bakancsos utca 2. = Pesti út 111. 2.

Báthory utca 31. = Petőfi utca 25.

Helyrajzi szám 125391 124324

3. Hunyadi utca 40.

124449

4. Hunyadi utca 50.

124444

5. Kölcsey utca 34. = Petőfi utca 17.

124425

6. Péceli út 146.

128185

7. Rákoscsaba utca 34.

128153

8. Tessedik tér

124356

9. XV. utca 23. = XVII. utca 22.

129672

10. XVII. utca 19. 11. XIX. utca 15-17. = Gózon Gyula utca 44-46. = XXI. utca 18-20.

129680 129715

Rendeltetés, tervező, építés éve Evangélikus templom, 1910 körül Villa, Erdős Renée háza, XIX. század vége Kúria 1880-as évek Kúria és melléképülete, Bartók Béla háza, 1890-es évek Nyaraló, 1896. Evangélikus templom, Sándy Gyula, 1939. „Süllyedő kastély”, 1800-as évek vége Evangélikus templom, Sándy Gyula, 1939. Művelődési épület, Sztanek Pál, 1907-1910. Villa Evangélikus templom, Sándy Gyula, 1932.

*: Az 1. pontban szereplő evangélikus templom adatai a rendelet mellékletében nem pontosan szerepelnek. Helyi adatok szerint a templom Sándy Gyula tervei alapján 1943-ban épült, majd Cseh József tervei szerint kiegészült a gyülekezeti házzal és parókiával 1987-ben. 15. táblázat Rákosmente helyi egyedi védettségű épületei (forrás Budapest főváros építészeti örökségének fővárosi helyi védelméről szóló 37/2013. (V. 10.) Főv. Kgy. rendelet)

Kerületi helyi védelem Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos egyedi műemléki védelemben vagy fővárosi védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a kerület szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik. A kerületben jelenleg nincsen kerületi értékvédelmi rendelet, de ennek előkészítése már folyamatban van. A helyi védetté nyilvánítás az itt élő közösség érdekében történik és a védettséggel összefüggésben korlátozásokat és kötelezettségeket ró az érintett ingatlanok tulajdonosaira, ezért ezek fenntartásának, szakszerű, értékmegőrző felújításának támogatását is elő kell irányozni a rendeletben. Az egyes városrészekben az alábbi településképi vagy településszerkezeti, illetve egyedi építészeti értékek védelmét javasolt előirányozni: RÁKOSLIGET A Rákos-patak északi oldalán fekvő terület történeti magját a Ferihegyi útra támaszkodó Rákosliget alkotja, amely később, nyugati irányból a Régiakadémia-teleppel, keleti oldalról pedig a mai Rákoscsaba-Újteleppel bővült. A térség épületállományát XIX. század végi, XX. 89



századi eleji eklektikus, szecessziós, neobarokk és modern, „funkcionalista stílusú” lakóépületek alkotják. Az utcaképek meghatározó épületei az egykori „Munkás-Otthon” időszakból származó, szabadon álló beépítésű, földszintes és az utcai homlokzaton középrizalitos és oromzatos kiképzésű típusházak. A településképet és az utcaképet meghatározó védett, illetve védelemre javasolt épületek nagyobbrészt a terület történeti magját képező Rákosliget területén, a Liget sor, XXII. utca, Ároktő utca által határolt háromszögben helyezkednek el. Ebből a térségből helyi védelemre javasolt épületek:      

Rákosligeti volt Polgári Kör épülete, Hősök tere 9. (hrsz.:129976); Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom, Hősök tere – (hrsz.: 129944/2) Szálloda, községháza, majd Maros mozi, IX. utca 2-4. (hrsz.: 129986) Gózon Gyula egykori villája, Liget sor 40. (hrsz.: 130052) Villa, Liget sor 41. (hrsz.: 130053) Eklektikus villa, Liget sor 45. (hrsz.: 130063)

RÁKOSKERESZTÚR A Rákos-pataktól délre fekvő terület több történeti maggal is rendelkezik. Rákoskeresztúr utcaképeit alapvetően a modern, funkcionalista stílusú épületek hosszan elnyújtott vagy vertikális kialakítású tagolatlan és erőteljes tömegei határozzák meg, amelyek kiegészülnek néhány megmaradt műemléki értékkel is. Ebből a térségből helyi védelemre javasolt épületek: 

Volt r. k. elemi iskola, Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium, Akácvirág utca 49. (hrsz.: 125393/67)  Fuchs-kastély, Pesti út 167. (hrsz.: 125625/2)  Czimra Gyula-Laborcz Ferenc emlékház, Csabai út 20. (hrsz.: 128372) RÁKOSHEGY A kertvárosias jellegű területek utcaképét a szabadon álló beépítésben emelt földszintes, földszint+tetőteres és földszint+1 emeletes lakóépületek – esetenként fővárosi védelem alatt álló villák –, határozzák meg. Ebből a térségből helyi védelemre javasolt épületek:            

Lengyel patika, Baross utca 11. (hrsz.: 123101) Schwentner-villa, Baross utca 13. (hrsz.: 123107) Lisieux-i Szent Teréz r. k. templom, Szent István tér (hrsz.: 123105/1) Rákoshegyi r. k. plébánia, Kép utca 15. = Ady Endre utca 41. (hrsz.: 123012) Egykori zsinagóga, baptista imaház, Podmaniczky Zsuzsanna utca 6. (hrsz.: 123965) Schulcz-ház Szabadság utca 24. = Baross utca 2. (hrsz.: 123996) Hackl-ház Petőfi utca 46. = Bányapark utca 29. (hrsz.: 124749) Neobarokk villa, Bél Mátyás utca 26. = Bányapark utca 25. (hrsz.: 124751) Löwenstein-villa, Bél Mátyás utca 40. = Bányapark utca 39. (hrsz.: 124286) Auliczky-ház, Damjanich utca 34. (hrsz.: 124354) Wachter-villa, Damjanich utca 54. (hrsz.: 124344) Villa Bél Mátyás utca 50-52. – Bányapark utca 49-51. (hrsz.: 124280., 124281) 90

Rákosmente 2015 – 2030   


Villa, Bulyovszky utca 18. (hrsz.: 124654) Eklektikus lakóház, Bulyovszky utca 23. (hrsz.: 124645) Eklektikus lakóház, Petőfi utca 18. = Hunyadi utca 30. (helyrajzi szám: 124586)

RÁKOSCSABA A rákoscsabai városrészen átvezető Péceli úti utcaképnek fontos és értékes építészeti elemei az országos és fővárosi védelem alatt álló, és helyi védelemre javasolt értékek. Ebből a térségből helyi védelemre javasolt épületek:      

Rákoscsabai református templom, Péceli út 192.= Rákoscsaba utca 2. (hrsz.: 128128) Rákoscsabai r. k. plébánia, Péceli út 231. (hrsz.: 134713) Rákoscsaba-Újtelepi Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom, Nagyszénás tér. (hrsz.: 126814) Rákoscsaba-Újtelepi r. k. plébánia, Szabadság sugárút 39. (hrsz.: 126782) Rákoscsabai baptista imaház, Zrínyi utca 38. (hrsz.: 134773)

Az 1930-as évektől kezdve kibomló és Rákoscsabával, illetve a történeti Rákoscsaba-Újteleppel egybeépült Rákoskert városrész településképét és utcaképeit a kertvárosias jelleg határozza meg, markáns építészeti arculattal azonban e városrész nem rendelkezik. Az alábbi ábrán feltüntettük a kerületi műemlékeket, fővárosi helyi védelem alatt álló és kerületi helyi védelemre javasolt építményeket a jelentősebb tervezett fejlesztések viszonylatában:

91



22. ábra Rákosmente műemlékeinek, fővárosi helyi védett építményeinek valamint kerületi helyi védelemre javasolt építményeinek illetve a tervezett vonalas és területi fejlesztések térbeli viszonya (forrás: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Budapest főváros építészeti örökségének fővárosi helyi védelméről szóló 37/2013. (V. 10.) Főv. Kgy. Rendelet, Rákosmente Önkormányzata)

A műemléki, a fővárosi helyi védelem alatt álló vagy a kerületi helyi védelemre javasolt építmények – a Nyilas-tábla kerületi helyi védelemre javasolt épületétől (Emlékház, Csabai út 20.) eltekintve – nem érintik közvetlenül a fejlesztési területeket.

7.3.2 A TERMÉSZETI ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK Országos jelentőségű védett természeti értékek A kerület területén a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) alapján országos jelentőségű védett természeti emléknek minősülő ex-lege védett források (tíz forrás), és országos jelentőségű természetvédelmi területnek minősülő ex-lege védett láp (egy láp) találhatók. A Naplás-tótól keletre eső területen tájképvédelmi terület van kijelölve. Ezen felül az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény alapján a nemzeti ökológiai hálózat is érinti a kerületet.

Fővárosi jelentőségű védett természeti terület Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről szóló 25/2013.(IV.18.) Főv. Kgy. rendelet alapján az alábbi területek állnak fővárosi természetvédelmi védettség alatt: Merzse-mocsár természetvédelmi terület: a terület védetté nyilvánításának célja a főváros emberi tevékenység által kevésbé zavart vizes élőhelyének védelme, növény- és állatvilága fennmaradásának biztosítása, jelentős tájképi értékének megőrzése. Rákoskert közigazgatási határ és a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér között fekvő területen az értékes vizes élőhelyek megőrzése, bővítése mellett a vízgazdálkodási problémák, elsősorban a vízutánpótlás megoldása a legfontosabb. Péceli úti kert természetvédelmi terület: a terület védetté nyilvánításának célja egy olyan botanikai magángyűjtemény megőrzése, amely a kiemelkedően magas faj- és fajtagazdagságával jelentős szerepet vállal a környezeti nevelésben. Az alábbi ábrán feltüntettük az országos és fővárosi jelentőségű természeti értékeket a jelentősebb tervezett fejlesztések viszonylatában: A 23. ábra alapján megállapítható, a Rákos-patak mentén tervezett – és részben meglévő – kerékpárút kivételével, a fejlesztési területek nem érintenek természetvédelemmel, a nemzeti ökohálóval vagy tájképvédelemmel érintett területet.

92



23. ábra Rákosmente országos és fővárosi jelentőségű természeti értékeinek valamint a tervezett vonalas és területi fejlesztések térbeli viszonya

93



94


8. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ILLESZKEDÉSE


KONCEPCIÓ

JOGSZABÁLYI

A Településfejlesztési Koncepció követelményeit „A Településfejlesztési Koncepcióról, az Integrált Településfejlesztési Stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről” szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szabályozza. A Kormány rendelet 5. § (2) bekezdése szerint „a koncepciót az 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálat alapján kell elkészíteni, részletes tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza. Valamint a (3) bekezdése szerint „az 1. és a 2. mellékletben meghatározott tartalom elemei összevonhatók, átcsoportosíthatók, indokolt esetben egyes elemei elhagyhatók, illetve azokat a település méretének, sajátosságainak, a településhálózatban betöltött szerepének, valamint az adott témakörnek megfelelő részletezettséggel kell kidolgozni.” A Településfejlesztési Koncepció készítése során a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. mellékletében szereplő, „a Településfejlesztési Koncepció és az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmi követelményei”, Településfejlesztési Koncepcióra vonatkozó I. pontja szerinti tartalmi követelmények szerint dolgoztuk ki a fejlesztési dokumentumot. Az egyértelmű tartalmi megfeleltetés érdekében táblázatban foglaljuk össze az egyes jogszabályi tartalmi követelmények helyét Rákosmente Településfejlesztési Koncepciójában.

I. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI *

Rákosmente Településfejlesztési Koncepciójának tartalomjegyzéki megfeleltetése

1. JÖVŐKÉP

3.1 JÖVŐKÉP

1.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan 1.2. Város esetében a város jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan

3.2 RÁKOSMENTE JÖVŐKÉPE TÉRSÉGI SZEREPÉRE VONATKOZÓAN

1.3. A településfejlesztési elvek rögzítése

3.3 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI HORIZONTÁLIS ELVEK RÖGZÍTÉSE

2. CÉLOK

4.1 RÁKOSMENTE HOSSZÚ TÁVÚ CÉLRENDSZERE

2.1. A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása 2.2. Részcélok és a beavatkozások területei egységeinek meghatározása

4.1 RÁKOSMENTE HOSSZÚ TÁVÚ CÉLRENDSZERE 4.2 TELEPÜLÉSRÉSZEKRE ÉRTELMEZETT RÉSZCÉLOK

2.2.1. A jövőkép, a településfejlesztési elvek,

4.1 RÁKOSMENTE HOSSZÚ TÁVÚ 95

Rákosmente 2015 – 2030 az átfogó cél és a részcélok kapcsolata

Településfejlesztési Koncepció CÉLRENDSZERE 5.1 BELSŐ KOHERENCIA

2.2.2. A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre

4.2 TELEPÜLÉSRÉSZEKRE ÉRTELMEZETT RÉSZCÉLOK

3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ

7.1 A STRATÉGIÁHOZ ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI MEGALAPOZÁS

3.1. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása 3.2. A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a területfelhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra

7.2 A MEGHATÁROZOTT TERÜLETIGÉNYES ELEMEK ALAPJÁN JAVASLAT A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE ÉS A TERÜLETFELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOKRA 2. MELLÉKLET

3.3. Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére

7.3 AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ÉS A VÉDETTSÉG BEMUTATÁSA, JAVASLAT A FEJLESZTÉSRE

4. HA STRATÉGIA NEM KÉSZÜL, A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSE

KÉSZÜL ITS, DE ENNEK ELLENÉRE A NYOMON KÖVETÉS DEFINIÁLVA VAN A KONCEPCIÓBAN IS

4.1. A koncepció megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszer

6.1 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

4.2. Javaslat a koncepció és a változások nyomon követésére, a felülvizsgálat rendjére

KÉSZÜL ITS, DE ENNEK ELLENÉRE A NYOMON KÖVETÉS DEFINIÁLVA VAN A KONCEPCIÓBAN IS 6.2 MONITORING 1. MELLÉKLET

* 2. melléklet a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez, A Településfejlesztési koncepció és az Integrált településfejlesztési Stratégia tartalmi követelményei:

96


1.


MELLÉKLET, CÉLOKHOZ RENDELT INDIKÁTOROK

INDIKÁTOR (TK)

OUTPUT/ EREDMÉNY M EGY. (O/E)

KIINDULÁS I ÉRTÉK

REF. ÉRTÉ K/ REF. ÉV

KÖZÉPTÁVÚ HOSSZÚTÁVÚ CÉLÉRTÉK CÉLÉRTÉK DEFINÍCIÓ (2020) (2030)

ADATFORRÁS

FELÜLVI ZSGÁLA OP T KAPCSOLÓDÁS GYAKOR ISÁGA

A GAZDASÁGI ÉS SZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT SZEREP MEGERŐSÍTÉSE Kerületben elérhető munkahelyek számának növekedése (%)

E

%

0 (2014)

2014

10

20

Működő vállalkozások számának növekedése

E

%

0 (2012)

6594 (2012)

10

20

A foglalkoztatottak számának növekedése

E

%

0 (2011)

35 314 (2011)

10

20

Munkanélküliségi ráta csökkenése

E

ráta

0 (2011)

10,5 (2011)

10

9,5

Vendégéjszakák számának növekedése

E

%

0 (2013)

4922 éj (2013)

50

100

O

db

2014

10

100

Szárazhegy ipari területére betelepült vállalkozások számának növekedése

0

A népszámlálásban a kerületi munkahellyel rendelkezők száma %, Működő vállalkozások száma (vállalkozási demográfia szerint) GFO'11 (db) %, 2011-es népszámlálási, aktív kereső száma (fő) %, Nyilvántartott álláskeresők száma/lakónépesség száma az év végén %, Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Szárazhegy ipari területére betelepült vállalkozások száma

KSH NÉPSZÁMLÁLÁS

tízévente

NINCS

KSH

kétévent e

NINCS


tízévente

NINCS

KSH

kétévent e

NINCS

KSH

kétévent e

NINCS

Rákosmente Önkormányzata

kétévent e

NINCS

ÉPÜLETÁLLOMÁNY MINŐSÉGI FEJLESZTÉSE

97

Rákosmente 2015 – 2030 Panelfelújítások hatására javuló energetikai E hatékonyságú lakások száma S5.1 A megújuló energiaforrásból előállított E energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül


db

%

Megvalósult projektek becsült E energiamegtakarításának növekedése

%

Az üvegházhatást okozó gáz kibocsátás becsült csökkenése

%

E

0 (2014)

0 (2014)

0 (2014)

0 (2014)

2014

100

2014 növekedés

2014

2014

közép: 20 lakóép: 10

200

növekedés

közép: 30 lakóép: 20

-15 -25

Energetikailag megújított panelépületekben érintett lakások száma


Szolgáltató által átvett termelt energia aránya

Közműszolgáltatók adatai alapján (ELMŰ, FŐGÁZ, FŐTÁV), Rákosmente Önkormányzata

Megvalósult projektek becsült energiamegtakarítás középület, lakóépület bontásban Az üvegházhatást okozó gáz kibocsátás változásának becsült értéke

kétévent e

NINCS

kétévent KEHOP e


kétévent e

NINCS

Monitoring

ötévent e

KEHOP


tízévente

NINCS

BKK

kétévent e

NINCS


kétévent e

NINCS

RÁKOSMENTE KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATAINAK ERŐSÍTÉSE

Kerületi lakosok munkahelyi ingázásra E fordított idő csökkentése

perc

39,56 (2011)

2011

37

35

Rákosmentét érintő közlekedési eszközök közösségi közlekedés utasforgalmának növekedése

E

%

0 (2014)

2014

10

20

Kerületben elérhető közlekedési módok

O

db

2 (2014: busz, vonat)

2014

2 (busz, vonat)

Kerületi lakosok munkahelyi ingázásra fordított idő, 10%-os reprezentatív minta esetén ingyenesen is igényelhető, lakóhely alapján a munkahelyre történő ingázás percben ) Rákosmentét érintő közlekedési eszközök közösségi közlekedés utasforgalmának mennyisége

3 (busz, vonat, Kerületben elérhető metró) közlekedési módok

98



számának növekedése Sérüléssel járó közlekedési balesetek számának csökkenése

száma

E

%

0 (2014)

2014

-10

-20

Sérüléssel járó közlekedési balesetek száma

Budapest XVII. Kerületi Rendőrkapitányság

kétévent e

NINCS

TÁRSADALMI BIZTONSÁG ERŐSÍTÉSE Külterületen élők demográfiai adatainak javulása, Rendszeres munka jövedelemmel KSH NÉPSZÁMLÁLÁS tízévente % 41,8 (2011) 2011 35 30 nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Közterületen elkövetett Közterületen elkövetett erőszakos erőszakos Budapest XVII. Kerületi kétévent E % 0 (2014) 2014 -10 -20 Rendőrkapitányság e bűncselekmények bűncselekmények számának csökkenése száma Krízisterületek társadalmi mutatóinak javulása: Á (kerületi átlag), K (Rákoskeresztúr krízisterület), H (Rákoshegy krízisterület), CS (Rákoscsaba krízisterület) Külterületen élők demográfiai adatainak javulása, Rendszeres munka jövedelemmel E nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező aktív korúak arányának csökkenése

Munkanélküliségi ráta csökkenése

Á:7,9 E

E

%

%

Á: 7,5

Á: 7

K: 10,2

K: 9,2

H: 7,9

H.6,9

CS:9,8

CS: 8,9

CS:7,9

Á:10,5

Á: 10,0

Á: 9,5

K: 10,4

K: 9,4

H: 11,5

H: 10,5

CS:11,7

CS: 10,7

Á: 2,2

Á: 2

K: 0,7

K: 0,5

H: 2,9

H: 2,3

CS: 5,7

CS: 5,4

K:11,2 H:8,9

K:11,4 H:12,5

2011

2011

CS:12,7 Á:2,4 Alacsony komfort fokozatú lakások arányának csökkenése

E

%

K:1,0 H:3,2 CS:6,1

2011

NINCS

NINCS

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül


tízévente

NINCS

Munkanélküliségi ráta (%)


tízévente

NINCS

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%)


tízévente

NINCS

99


Tartósan állás nélkül lévők számának csökkenése a kerületben

E

Aktív korúak ellátásában részesülő taggal rendelkező háztartások arányának csökkenése


%

E

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő háztartások arányának csökkenése

584 (2015.02)

%

2015

%

-20

Á:2,18

Á: 2,18

Á: 2,05

K:2,45

K: 2,4

K: 2,3

H: 2,8

H: 2,7

CS:3,25

CS: 3,2

CS: 3,1

Á:2,84

Á: 2,84

Á: 2,84

K: 3,5

K: 3,4

H: 3,65

H: 3,55

CS: 4,1

CS: 4

H.2,89

2011

K: 3,61 E

-10

H.3,72

2011

CS:4,14

%, >365 napot meghaladó nyilvántartott álláskeresők száma Aktív korúak ellátásában részesülő taggal rendelkező háztartások a lakásállományhoz viszonyítva(cél a jogosultsági igény csökkenése a cél) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő háztartások a lakásállományhoz viszonyítva(cél a jogosultsági igény csökkenése a cél)

www.afsz.hu

kétévent e

Kerületi/járási adatbázisok alapján

kétévent e

NINCS

Kerületi/járási adatbázisok alapján

kétévent e

NINCS

KSH

kétévent e

NINCS

MINŐSÉGI ÉS HOZZÁFÉRHETŐ KÖZSZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE

Óvodai férőhelyek E számának szinten tartása

Felújított sportterületek számának növekedése

%

0,85 (2013)

2013

0,85

0,85

%, egy óvodai férőhelyre jutó óvodáskorú gyerekek száma = Állandó népességből a 3-5 évesek száma (fő)/ Óvodai férőhelyek száma (fő)

NINCS

O

db

0 (2014)

2014

2

4

db


kétévent e

Közszolgáltatás minőségi fejlesztését érintő O projektek száma

db

0 (2014)

2014

3

4

db


kétévent e

NINCS

NINCS

100



Digitálisan intézett kerületi ügyek arányának E növekedése

%

A helyi közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségmérés során a legalább közepesen elégedett minősítést válaszok aránya

%

E

0 (2014)

0 (2014)

2014

2014

5

növekszik

10

növekszik

elektronikusan kezdeményezett ügyek száma / összes ügyek száma A helyi közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségmérés során a legalább közepesen elégedett minősítést válaszok aránya


kétévent e NINCS

Monitoring

kétévent e

VEKOP

FENNTARTHATÓ KÖRNYEZET ÉS VÁROSSZERKEZET MEGTEREMTÉSE Megújított településrészi O alközpontok száma (db)

db

Környezeti károk által mentesített területek nagysága (ha)

E

ha

Magas zajszintnek kitett lakosság aránya

E

%

0 (2014)

2014

csökkenés

csökkenés

E

%

0 (2014)

2014

10

20

Településrészi alközpontok funkcióbővülése A projektek által elért CO2 kibocsátás csökkenése (%) A városi közösségi közlekedés PM10, és NOx emissziója Merzse-mocsár látogatók száma tavaszi/nyári hétvégén (fő/hétvége)

E

E

E

%

tonna

0 (2014)

0 (2014)

0 (2014)

n.a.

fő/hétvége 0 (2014)

2014

2014

2014

2014

2014

4

100

-10

csökken

50

6

200

-20

csökken

100

Megújított településrészi alközpontok száma Környezeti károk által mentesített területek nagysága Magas zajszintnek kitett lakosság aránya Településrészi alközponton megjelenő új funkciók száma A projektek által elért CO2 kibocsátás mennyisége A városi közösségi közlekedés PM10, és NOx emissziója Merzse-mocsár látogatók száma tavaszi/nyári hétvégén


kétévent e


kétévent e

BKK zajtérkép

kétévent e


kétévent e


kétévent e

KTI

kétévent e


NINCS

NINCS NINCS

NINCS

NINCS

IKOP

kétévent e

NINCS

101


Rákos-patak medrének természetközeli szakaszának hossza

O


km

0 (2014)

2014

0

1

Rákos-patak medrének természetközeli szakaszának hossza


kétévent e NINCS

*Az indikátorok több helyen is tendencia, illetve százalékos jellegű változásokat tartalmaznak. A jelenleg hiányzó adatok meghatározása az első felülvizsgálat során szükséges. A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis- és célértékek végleges meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisban, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóvá és számszerűsíthetővé válik. Az egyes célokhoz output indikátorokat is rendeltünk a felülvizsgálat megkönnyítése érdekébe.

Jelmagyarázat: Á (kerületi átlag), K (Rákoskeresztúr krízisterület), H (Rákoshegy krízisterület), CS (Rákoscsaba krízisterület)

102


2.


MELLÉKLET, A TELEPÜLÉSRENDEZÉS SORÁN EGYÜTT TERVEZENDŐ TERÜLETEK KIJELÖLÉSE BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI

Ssz. 1. 2a. 2.b 3. 4.

Az együtt tervezendő terület megnevezése Rákoscsaba alközpont Kucorgó tér – északi oldal Kucorgó tér – déli oldal Rákoshegy alközpont Szárazhegyi gazdasági terület

Ssz. 5. 6. 7. 8.

Az együtt tervezendő terület megnevezése Nyilas tábla Homoki szőlők (Nagyhangács) Flamingó park – Újlak utca környéke Pesti út – Gyökér utca közti terület

A kerület teljes közigazgatási területére kiterjedő Kerületi Építési Szabályzat (KÉSZ) jóváhagyását megelőzően együtt tervezendő területek lehatárolása (Forrás Rákosmente Önkormányzata). Javaslat: Függelék a ……/2015.(……) önkormányzati határozathoz

24. ábra A kerület teljes közigazgatási területére kiterjedő Kerületi Építési Szabályzat (KÉSZ) jóváhagyását megelőzően együtt tervezendő területek lehatárolása (Forrás Rákosmente Önkormányzata)

Megjegyzés: Kivételesen – az önkormányzat által előzetesen támogatott fejlesztési szándék megvalósítása érdekében – egy tömbre is készülhet KÉSZ az integrált kerületi KÉSZ jóváhagyásáig.

103


3.


MELLÉKLET, RÉGÉSZETI LELŐHELYEK Azon.

Település

15106

Budapest 17

15107

Budapest 17

2

Ároktő utca 130.

15108

Budapest 17

3

Besenyszög utca – Ősagárd utca

15109

Budapest 17

4

Csabai út 26.

15110

Budapest 17

5

Csabai út 26. mellett

15111

Budapest 17

6

Csabai út 50.

15112

Budapest 17

7

Csabai út 53.

15113

Budapest 17

8

Rákoskeresztúr, Csabai út 64-66.

15114

Budapest 17

9

Csordás utca 55.

15115

Budapest 17

10

Csordás utca 57.

15116

Budapest 17

11

Ferihegyi út - Pesti út kereszteződése

15117

Budapest 17

12

Rákoskeresztúr, Ferihegyi út 54.

15118

Budapest 17

13

Kis-Káros híd utca

15119

Budapest 17

14

Rákoskeresztúr, Mezőtárkány utca

15120

Budapest 17

15

Rákoskeresztúr, Mezőtárkány utca környéke

15121

Budapest 17

16

Rákoskeresztúr, Mezőtárkány utca 34.

15122

Budapest 17

17


15123

Budapest 17

18


15124

Budapest 17

19

15125

Budapest 17

20

Napkelet utca

15126

Budapest 17

21

Rákoscsaba, Nápoly utca 155.

Budapest 17

22

Péceli út

15127

L.Sz Név (hrsz.) 1 Rákoskeresztúr, Akácvirág utca 49. 125393/67, 125393/49, 125393/69, 125393/45 132433/2 130510 128362 128361 128342 126255

128331, 128332 126353 126354

128457/2, 128455, 128459, 128456 128394 0138580/1 126205 126220 126207 126316 126251

Rákoscsaba Újtelep, Naplás utca 138525/72, 138525/62, 138525/60, 138525/59, 138525/51, 138525/73, 0138525/16, 0138525/34, 0138525/17, 0138527, 0138525/9, 0138526 125773, 125214, 125316, 124987, 124937 127318

0138598/132, 0138598/131, 138598/161, 0138598/42, 0138598/43, 0138598/44, 0138598/45, 0138598/46, 0138598/35, 0138598/39, 0138598/36, 0138598/37, 0138598/159, 0138598/34, 0138598/40, 0138598/41, 0138598/30, 0138598/31, 0138598/32, 0138598/33, 138598/162, 0138598/61, 0138598/62, 0138598/63, 0138598/64, 0138598/65, 0138598/66, 0138598/67, 0138598/68, 0138598/69, 0138598/70, 0138598/71, 0138598/72, 0138598/73, 0138598/75, 0138598/76, 0138598/77, 0138598/78, 0138598/79, 0138598/80, 0138598/81, 0138598/86, 0138598/89, 0138598/90, 0138598/91, 0138598/92, 0138598/93, 0138598/94, 0138598/95, 138598/109, 0138598/110, 0138598/111, 0138598/112, 0138598/113, 0138597/2, 0138597/3, 0138597/4, 0138598/58, 0138598/29, 0138598/60, 0138598/2, 0138598/5, 0138598/6, 0138598/7, 0138598/8, 0138598/9, 0138598/10, 0138598/11, 0138598/13, 0138598/14, 0138598/15, 0138598/16, 0138598/17, 0138598/18, 0138598/19, 0138598/20, 0138598/21, 0138598/22, 0138598/23, 0138598/24, 0138598/25, 0138598/26, 0138598/27, 0138598/28, 0138598/47, 0138598/48, 0138598/49, 0138598/50, 0138598/51, 0138598/52, 0138598/53, 0138598/54, 0138598/55, 0138598/56, 0138598/57, 0138598/59, 0138598/115, 0138598/116, 0138598/117, 0138598/118, 0138598/119, 0138598/120, 0138598/121, 0138598/122, 0138598/123, 0138598/124, 0138598/125, 0138598/126, 0138598/127, 0138598/128, 0138598/129, 0138598/130, 0138598/133, 0138598/134, 0138598/135, 0138598/136, 0138598/137, 0138598/138, 0138598/139, 0138598/140, 0138598/141, 0138598/142, 0138598/143, 0138598/144, 0138598/145, 0138598/146, 0138598/147, 0138598/148, 0138598/149, 0138598/150, 0138598/151, 0138598/152, 0138598/153, 0138598/154, 0138598/155, 0138598/156, 0138598/157, 0138598/158, 0138598/160, 0138598/161, 0138598/162

15128

Budapest 17

23

Péceli út - Rákoscsaba utca sarok

15129

Budapest 17

24

Péceli út 31-50.

15130

Budapest 17

25

Rákoscsaba, Péceli út 51-64.

128128, 134466, 128127, 128129, 134103, 128124, 128126, 128125, 134086, 128134, 128133 126221 126221

104



15131

Budapest 17

26

Pesti út 108.

15132

Budapest 17

27

Pesti út 110.

15133

Budapest 17

28

Pesti út 117.

15134

Budapest 17

29

Rákoscsaba utca 3.

Budapest 17

30

Rákoskeresztúr

15135

128458, 128457/2, 128457/1 128458 125392/6 134102

0137593/138, 0137593/137, 0137593/139, 0137593/136, 0137593/135, 0137593/134, 0137593/133, 0137593/132, 0137593/131, 0137593/130, 0137593/129, 0137593/127, 0137593/126, 0137593/128, 0137593/121, 0137593/122, 0137593/123, 0137593/124, 0137593/125, 0137593/120, 0137593/119, 0137595/8, 0137596/3, 0137597/4, 0137593/117, 0137593/116, 0137593/115, 0137593/114, 0137593/3, 0137593/149, 0137593/4, 0137593/148, 0137593/144, 0137593/145, 0137593/143, 0137593/146, 0137593/147, 0137593/7, 0137593/142, 0137593/141, 0137593/140, 0137593/5, 0137595/11, 0137594, 0137593/8, 0137593/118, 0137593/113, 0137593/112, 0137593/111, 0137593/110, 0137593/109, 0137593/6, 0137593/108, 0137593/107, 0137593/106, 0137593/105, 0137593/104, 0137593/100, 0137593/99, 0137593/98, 0137593/101, 0137593/102, 0137593/103, 0137593/97, 0137593/93, 0137593/92, 0137593/94, 0137593/95, 0137593/96, 0137593/91, 0137593/90, 0137593/86, 0137593/87, 0137593/88, 0137593/89, 0137593/53, 0137595/7, 0137593/85, 0137593/67, 0137593/66, 0137593/71, 0137593/70, 0137593/72, 0137593/73, 0137593/74, 0137593/75, 0137593/76, 0137593/77, 0137593/78, 0137593/68, 0137593/69, 0137593/82, 0137593/81, 0137593/84, 0137593/83, 0137593/80, 0137593/79, 0137593/59, 0137593/58, 0137593/57, 0137593/56, 0137593/55, 0137593/54, 0137593/64, 0137593/63, 0137593/62, 0137593/61, 0137593/60, 0137593/65, 0137593/52, 0137593/51, 0137593/50, 0137593/24, 0137593/25, 0137593/26, 0137593/27, 0137595/2, 0137595/9, 0137595/6, 0137593/44, 0137593/43, 0137593/45, 0137593/46, 0137593/47, 0137593/48, 0137593/49, 0137593/33, 0137593/32, 0137593/34, 0137593/31, 0137593/35, 0137593/36, 0137593/37, 0137593/38, 0137593/39, 0137593/40, 0137593/41, 0137593/42, 0137593/22, 0137593/23, 0137593/28, 0137593/29, 0137593/30, 0137593/21, 0137593/151, 0137593/150, 0137593/9, 0137593/10, 0137593/11, 0137593/12, 0137593/13, 0137593/14, 0137595/10, 0137593/20, 0137593/19, 0137593/18, 0137593/17, 0137593/16, 0137593/15, 0137595/5, 0137595/4

15136

Budapest 17

31

Rákoskeresztúr

15137

Budapest 17

32

Szárny utca 5-12.

15138

Budapest 17

33

Tápiószele utca 12.

Budapest 17

34

Tarcsai út

15139

0137595/2, 0137597/7, 0137597/1, 0137597/5 126208, 126211 126289

0138575/8, 0138575/9, 0138575/10, 0138575/11, 0138575/13, 0138574, 0138573/11, 0138573/7, 0138570/68, 0138570/216, 0138568/2, 0138569/4, 0138570/250, 0138570/251, 0138570/248, 0138570/247, 0138570/246, 0138579/1, 0138578, 0138580/1, 0138570/76, 0138570/303, 0138570/243, 0138570/244, 0138570/245, 0138570/215, 0138570/69, 0138570/39, 0138570/219, 0138570/217, 0138570/218, 0138570/75, 0138570/43, 0138570/220, 0138570/227, 0138570/228, 0138575/3, 0138570/27, 0138570/210, 0138570/285, 0138570/198, 0138570/197, 0138570/213, 0138570/214, 0138570/196, 0138570/195, 0138570/194, 0138570/211, 0138570/212, 0138570/187, 0138570/186, 0138570/185, 0138570/184, 0138575/2, 0138570/183, 0138570/193, 0138570/189, 0138570/188, 0138570/192, 0138570/191, 0138570/190, 0138570/182, 0138570/13, 0138570/65, 0138570/169, 0138570/170, 0138570/171, 0138570/172, 0138570/173, 0138570/59, 0138570/139, 0138570/137, 0138570/140, 0138570/142, 0138570/144, 0138570/146, 0138570/135, 0138570/133, 0138570/128, 0138570/130, 0138570/132, 0138570/10, 0138570/124, 0138570/126, 0138571, 0138570/117, 0138570/9, 0138570/118, 0138570/119, 0138570/120, 0138570/123, 0138570/122, 0138570/121, 0138570/58, 0138573/43, 0138575/7, 0138580/2, 0138570/67, 0138570/178, 0138570/177, 0138570/181, 0138570/180, 0138570/179, 0138570/174, 0138570/175, 0138570/176, 0138573/42, 0138573/41, 0138575/14

Pesti út 5-7 22884

30846

Budapest 17

35

Budapest 17

36

M0 4. lelőhely Kanász-kút

0138554/38, 0138554/94, 0138554/93, 0138554/35, 0138554/92, 0138554/91, 0138554/41, 0138554/32, 0138554/86, 0138554/23, 0138554/26, 0138553/5, 0138553/2, 0138554/89, 0138554/90, 0138554/87, 0138553/4, 0138552/524, 0138554/85, 0138554/88, 0138554/29, 0138552/86, 0138552/525, 0138552/85, 0138551/9, 0138551/2, 0138554/116, 0138554/70, 0138554/115, 0138554/71, 0138554/113, 0138554/114, 0138554/111, 0138554/96, 0138554/95, 0138554/105, 0138554/98, 0138554/104, 0138554/103, 0138554/97, 0138554/99, 0138554/46, 0138554/47, 0138554/44, 0138554/100, 0138551/8, 090/2, 085/13, 085/12, 085/11, 085/10, 085/9, 085/8, 085/66, 090/1, 0138554/58, 0138554/55, 0138554/154, 0138554/77, 0138554/73, 0138554/56, 0138554/76, 0138554/69, 0138554/68, 0138554/143, 0138554/142, 0138554/141, 0138554/136, 0138554/134, 0138554/57, 138554/60, 0138554/124, 0138554/126, 0138554/128, 0138554/130, 0138554/132, 0138554/65, 0138554/62, 0138554/133, 0138554/131, 0138554/50, 0138554/135, 0138554/129, 0138554/53, 0138554/59, 0138554/127, 0138554/112, 0138554/106, 0138554/121, 0138554/122, 0138554/123, 0138554/125, 0138554/119, 0138552/554, 0138552/310, 0138552/308, 0138552/301, 0138552/552, 0138553/6, 0138554/149, 0138554/118, 0138554/120, 0138554/117, 0138552/306

Budapest 17

30847

120996/16, 120980, 120979, 120873, 120832, 120833, 120996/24, 120996/23, 120996/25, 120996/27, 120831, 120996/35, 120995, 120996/32, 120836, 120996/22, 120996/11, 120994, 120996/12, 120996/18, 120996/33, 120996/34, 120996/7, 120996/36, 120996/15, 120996/21, 120996/20, 120996/19, 120002, 120997

37

M0 5. lelőhely Major-hegy

0138579/10, 0138568/69, 0138568/201, 0138568/203, 0138568/198, 138579/9, 0138584/78, 0138584/77, 0138584/19, 0138583/2, 0138584/18, 0138582/5, 0138584/59, 0138579/8, 0138568/279, 0138568/277, 0138568/275, 0138568/273, 0138568/271, 0138568/269, 0138568/267, 0138568/265, 0138568/263, 0138568/261, 0138568/160, 0138568/257, 0138568/250, 0138568/252, 0138568/254, 0138568/256, 0138568/260, 0138568/262, 0138568/264, 0138568/266, 0138579/6, 0138568/278, 0138568/276, 0138568/156, 0138568/153, 0138568/159, 0138568/171, 0138568/168, 0138568/165, 0138568/162, 0138568/189, 0138568/186, 0138568/183, 0138568/180, 0138568/177, 0138568/109, 0138568/106, 0138568/103, 0138568/219, 0138568/217, 0138568/215, 0138568/213, 0138568/211, 0138568/209, 0138568/207, 0138568/205, 0138568/214, 0138568/216, 0138568/114, 0138568/117, 0138568/232, 0138568/234, 0138568/236, 0138568/238, 0138568/240, 0138568/242, 0138568/141, 0138568/244, 0138568/200, 0138568/202, 0138568/204, 0138568/206, 0138568/208, 0138568/210, 0138568/212, 0138568/108, 0138568/111, 0138568/120, 0138568/123, 0138568/126, 0138568/129, 0138568/138, 0138568/135, 0138568/132, 0138568/90, 0138568/218, 0138568/99, 0138568/96, 0138568/93, 0138568/105, 0138568/102, 0138568/87, 0138568/85, 0138568/83, 0138568/81, 0138568/79, 0138568/77, 0138568/75, 0138568/101, 0138568/104, 0138568/107, 0138568/281, 0138568/283, 0138568/116, 0138568/287, 0138568/289, 0138568/295, 0138568/293, 0138568/291, 0138568/70, 0138568/98, 0138568/92, 0138568/95, 0138568/89, 0138568/288, 0138568/286, 0138568/282, 0138568/280, 0138568/290, 0138568/292, 0138568/311, 0138568/313, 0138568/333, 0138568/303, 0138568/301, 0138568/299, 0138568/297, 0138568/309, 0138568/307, 0138568/305, 0138568/314, 0138568/312,

105



0138568/174, 0138568/150, 0138568/147, 0138568/248, 0138568/144, 0138568/319, 0138568/321, 0138568/323, 0138568/325, 0138568/315, 0138568/317, 0138579/5, 0138583/1, 0138568/327, 0138568/329, 0138568/331, 0138582/6, 0138568/142, 0138568/118, 0138568/115, 0138568/112, 0138568/310, 0138568/308, 0138568/306, 0138568/328, 0138568/326, 0138568/324, 0138568/322, 0138568/320, 0138568/318, 0138568/316, 0138568/296, 0138568/298, 0138568/300, 0138568/294, 0138568/304, 0138568/302, 0138568/330, 0138568/332, 0138579/11, 0138565/53, 0138565/54, 0138565/55, 0138566, 0138568/255, 0138568/251, 0138568/253, 0138568/268, 0138568/270, 0138568/274, 0138568/272, 0138568/249, 0138568/245, 0138568/243, 0138568/241, 0138568/239, 0138568/237, 0138568/235, 0138568/233

Budapest 17

39

M0 7. lelőhely

30856

0138602/394, 138602/396, 0138602/56, 0138602/58, 0138602/59, 0138602/57, 0138602/60, 0138602/61, 0138602/62, 0138602/63, 0138602/64, 0138602/76, 0138602/75, 0138602/74, 0138602/73, 0138602/72, 0138602/71, 0138602/70, 0138602/69, 0138602/68, 0138602/67, 0138602/66, 0138602/65, 0138602/50, 0138602/51, 0138602/52, 0138602/53, 0138602/55, 0138602/54

30857

Budapest 17

40

30858

Budapest 17

41

30859

Budapest 17

42

M0 10. lelőhely

32531

Budapest 17

43

Malomárok – Csékút utca – Rákos-patak által határolt terület

54319

Budapest 17

44

Kerületi Központ 1. lh.

54320

Budapest 17

45


54322

Budapest 17

46


Budapest 17

47

Kucorgó tér – Zrínyi utca – Pesti út által határolt terület

71209

0138604, 0138605/8, 0138605/7, 0138605/9, 0138605/3, 0138603, 0138605/14

M0 9. lelőhely Kereszt-dűlő 0138610/11, 0138610/93, 0138610/12, 0138610/13, 0138610/82, 0138610/91, 0138610/89, 0138610/87, 0138610/2 0138639/4, 0138663/2, 0138662/2, 0138639/2, 0138639/3, 0138639/1 0137617/5, 0137617/1, 0137616/5, 0137616/4, 0137616/3, 137616/2, 0137616/1 0137658/2, 0137658/3, 0137658/1 0137658/1, 0137658/2, 0137658/3 0137658/2, 0137658/3, 0137658/1, 128365

127108, 127109, 127110, 127111, 127112, 127113, 127114, 127115, 127116, 127117, 127118, 127119, 127120, 127121, 127122, 127123, 127124, 127125, 127126, 127127, 127128, 127129, 127130, 127131, 127132, 127133, 127134, 127135, 127136, 127137, 127138, 127139, 127140, 127510, 127511, 127512, 127513, 127514, 127515, 127516, 127517, 127518, 127519, 127520, 127521, 127522, 127523, 127524, 127525, 127526, 127527, 127528, 127529, 127530, 127531, 127532, 127533, 127534, 127535, 127536, 127537, 127538, 127539, 127540, 127541, 127542, 127543, 127544, 127545, 127546, 127547, 127548, 127549, 127550, 127551, 127552, 127553, 127554, 127555, 127556, 127557, 127558, 127559, 127560, 127561, 127562, 127563, 127564, 127565, 127566, 127567, 127568, 127569, 127570, 127571, 127572, 127573, 127574, 127575, 127576, 127577, 127578, 127579, 127580, 127581, 127582, 127583, 127584, 127585, 127586, 127587, 127588, 127589, 127590, 127591, 127592/4, 127592/5, 127592/6, 127592/7, 127592/8, 127592/9, 127592/10, 127592/11, 127592/12, 127594/2, 127594/3, 127594/4, 127594/52, 127594/53, 127594/54, 127594/55, 127594/56, 127594/57, 127594/58, 127594/59, 127594/60, 127594/61, 127594/62, 127594/63, 127594/64, 127594/65, 127594/66, 127594/67, 127594/68, 127594/69, 127594/110, 127594/111, 127594/112, 127594/113, 127594/114, 127594/115, 127594/116, 127594/117, 127594/118, 127594/119, 127594/120, 127594/121, 127594/122, 127594/123, 127594/124, 127594/125, 127594/126, 127594/127, 127594/128, 127594/129, 127594/130, 127594/131, 127594/132

Budapest 17 71211

M0 8. lelőhely

48

Kis Káros híd utca menti területek

133948/1, 133948/2, 133949, 133950, 133951, 133952, 133953, 133954/1, 133954/2, 133955, 133956, 133957, 133958, 133959, 133960, 133961, 133962, 133963, 133964, 133965, 133966, 133967, 133968, 133969, 133970, 133971, 133972, 133973, 133974, 133975, 133976, 133977, 133978, 133979, 133980, 133981, 133982/2, 133982/3, 133982/4, 133983/1, 133983/2, 133984, 133985, 133986, 133987, 133988, 133989, 133990, 133991, 133992/1, 133992/2, 133993, 133994, 133995, 133996, 133997, 133998, 133999, 134000, 134001, 134002, 134003, 0138575/2, 0138575/3, 138575/4, 138575/5

71213

Budapest 17

49

Rákoshegy

71215

Budapest 17

50

Rákos-patak menti területek

79971

Budapest 17

51

Pesti út 2.

85631

Budapest 17

52

Csabarákosa középkori falu

Nagytarcsa

14

Malomárok feletti dűlő

26211

-

0137601/9 134747, 134746

093/84, 093/86, 093/87, 093/234, 093/235, 093/238, 093/239, 093/242, 093/246, 093/231, 093/230, 093/228, 0100/3, 093/98, 093/271, 093/263, 093/253, 093/267, 093/268, 093/71, 093/69, 093/70, 093/72, 093/73, 093/74, 093/75, 093/229, 093/232, 093/233, 093/236, 093/237, 093/240, 093/241, 093/248, 093/249, 093/262, 093/252, 093/255, 093/256, 093/286, 093/250, 093/251, 093/66, 093/64, 093/65, 093/68, 093/67, 0138541/20, 0138541/10, 0138543/9

Pécel

26222

-

2

Hatos-dűlő

1729, 1884, 3966, 3977, 3979, 3978, 1874, 1877, 1878, 1879, 1883/2, 1883/1, 0365/168, 0366/3, 0365/135, 0365/134, 0365/133, 0365/183, 0365/167, 0365/166, 0365/165, 0365/164, 0365/7, 0365/163, 0365/162, 0365/161, 0365/160, 0365/182, 0365/181, 0365/159, 0365/158, 0365/157, 0365/127, 0365/179, 0365/180, 0365/156, 3507, 3508, 3509, 3506, 3510, 3511, 3512, 3505, 3504/2, 3502/2, 3503, 3504/1, 3513, 3514, 3517, 3518, 3519, 3516, 0365/177, 0365/176, 3515, 3520, 3521, 3522, 3523, 3524/1, 3524/2, 0138584/9, 0138584/45, 0138584/50, 0138584/48, 0138584/47, 0138584/44, 0138584/76, 0138584/42, 0138584/75, 0138584/89, 0138584/90, 0138584/88, 0138584/92, 0138584/87, 0138584/86, 0138584/91, 0138584/3, 0138584/85, 0138584/84, 0138584/83, 0138584/82, 0138584/81, 0138584/65, 0138584/67, 0138584/69, 0138584/71, 0138584/73, 0138584/40, 0138584/80, 0138584/79, 0138584/78, 0138584/77, 0138584/22, 0138584/61, 0138584/63, 0138584/25, 0138584/21, 0138584/19, 0138584/28, 0138584/31, 0138584/27, 0138584/24, 0138584/34, 0138584/30, 0138584/37, 0138584/33, 0138584/55, 0138583/2, 0138584/18, 0138586/3, 0138586/4, 0138582/5, 0138585/1, 0138585/2, 0138585/3, 0138585/4, 0138585/5, 0138585/6, 0138584/59

16. táblázat Régészeti lelőhelyek Rákosmentén (forrás: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ)

106

URBANITÁS Kft. HÉTFA Elemző Központ Kft

Recommend Documents