HI. kötet.
1890. Április.
4. szám.
UNITÁRIUS KÖZLÖNY. A VALLÁSOS ÉS ERKÖLCSÖS ÉLET
ÉBRESZTÉSÉRE
KIADJA A DÁVID FERENCZ E G Y L E T . Szerkesztik:
Nagy
Lajos
és
Boros
György.
Megjelenik i a y a n M egyszer. Ara m évre 1 Irt 20 tr. Egyes szám ára 12 l i Húsvét reggelén. A tanítványok. Az ég derűit, a lég üde, Lelkünk gyászol, szivünk meg sir. Oh az a csók, az a lárma, Az a kereszt és örök sir . . . A szelídség és igazság, — A nagy szellem fénysugára — El van tehát e világtól, Mindörökre el van zárva.
Oh jó Isten ! hogyan lehet, Hogy az a hit és reménység, Annyi jóság és szeretet, Oly akarat, oly nagy lélek Rövid időn mind elveszhet. * * Világoknak alkotója Légy szivünk vigasztalója!
Az angyalok. Az Ur örök, az Ur igaz! Tőle ered minden vigasz. Szélvész, vihar, földrengés jöhetnek, Az Ur csak int és vége mindennek. H a tűzhányó forrong, villámok czikáznak H a menydörgés csattog, csillagok hullanak, H a nap homályosul, világok omlanak: Bizz a teremtőben! O az Ur egyedül, az ő trónja szilárd, Szavában ne kétkedj, tetteit ne biráld. A lélek isteni, a soh'se lel halált Ott a temetőben.
—
58
—
A három nö Törüld le k ö n y i d e t s örülj, Dicsőség j ö n a keresztrül. Megnyílt a sir, Jézus nincs ott, Angyal szólja a szózatot: »A m e g v á l t ó
föltámadott.«
A tanítványok és hivők. Zengjen a dal az Urat dicsérve, Hajnal d e r ü l t a lélek, éjére. A hit győzött, elbukott az á r m á n y , Örök lét kél a halottak sirján. Előttünk áll ö r ö k b i z o n y s á g u l : »Föltámadott Jézus a sirjábul.« Hit és r e m é n y erősbülj a szivben É s te A t y á n k ! segélj
a küzdésben.
Romlandó t e s t n e gátold a lelket, H a halad, hol öröklétet n y e r h e t . Áthatva az isteni ihlettől, Maradj igaz s n e félj a kereszttől, Előtted áll örök b i z o n y s á g u l : » F ö l t á m a d o t t Jézus a sírjából. Csifó Salamon.
A kepemegváltás kérdéséhez. A k e p e m e g v á l t á s első helyen belső e m b e r e i n k e t illeti. Nyilvánítottuk m á r azt a m e g g y ő z ő d é s ü n k e t , hogy a k é r d é s t az ők buzgó t ö r e k v é s e juttathatja megoldásra. Megvalljuk, azt hittük, h o g y a közös megoldás é r d e k é b e n nagyobb tevékenység fog nyilvánulni, m i n t a m e k k o r á t eddig elé észleltünk. Az udvarhelyi e g y h á z k ö r — mint 2-ik számunkban jelezve volt — a D. F . E. fiókja gyűlésében vitatta m e g a k é r d é s t , E g y e d F e r e n c z lelkész ur terjedelmes felolvasása alapján. A felolvasás n e m lévén sajtó alá szánva, az iró beleegyezésével közöljük főbb elveit. N e m r e m é l e m , h o g y a k e p e m e g v á l t á s a közel j ö v ő b e n m e g v a l ó s í t h a t ó v o l n a , d e h o s s z a s k ü z d é s és á l d o z a t m e l l e t t l e h e t s é g e s A k e p e m e g v á l t á s é g e t ő k é r d é s , m e r t nincs m i b ő l m e g é l n i , m á r p e d i g a k o r u g y m e g k ö v e t e l i a b e l s ő e m b e r t ő l is a z á l d o z a t o t , m i n t h a a l e g j o b b a n ellátva l e n n e . Az i f j ú t ó l k ö v e t e l i k a t u d o m á n y o s e l ő k é s z ü l e t e t , d e ez
—
59
—
nem minden. A csak alig hordozható életterhek súlya a szellemet bilincsbe veri. Már pedig a mi belső embereink nagy részére ez vár, miután az egyházban 1 állás van 2000 frtos, 5 állás 1000 frtos, 5 állás 800 frtos, 10 van 600 frtos, s atöbbi 187 állás ingadoz a 4 0 0 ós 2 0 0 f r t között, de ugy, hogy a nagyobb rész az utóbbi felé hajlik. E h e z hozzá kell venni, hogy a hol pénzfizetés nincsen, ott mindig inkább az apadás, mint gyarapodás várható. A szegényes fizetés miatt nemcsak a szolgálati idő t e r h e s és nyomorúságos, h a n e m az azutáni élet kinos, kivált az özvegyeknek és árváknak. Ezért j ö t t el a kepemegváltás ideje. Ezt már mások, mint a róm. katholikusok a párbérrel, az ev. ref. egyház a domestikával igyekeznek megoldani. E kérdés megoldásánál n e m osztozom az „Unitárius Közlöny" 1888 évfolyam 7 8. 12 száma azon aggodalmaiban, hogy a terhek könnyítésével az érdekeltség fokozatos hanyatlására munkálunk. Nem, m e r t a belső emberi fizetésen kívül is még elég marad a mi az érdekeltség sarkantyújának szolgálhasson. A másféle áldozásra készebbek az emberek s könnyebben megnyerhetők, mint az évenkénti belső emberi adó fizetésére. A belső emberek között gyakran előforduló bonyodalmas ügyek mindig a kepe miatt keletkeztek. Az ellenszenv alapja a kepefizetés volt. A nép mindig hajlandóbb a kepe leszállítására, mint felemelésére. Vegyük le a népről a belső emberi fizetést, az ő hite szerint súlyos terhet, s akkor vallásos érdekeltsége inkább emelkedik, mint sülyed Én tehát nem tartanám merényletnek az unitáriusok vallásszab a d s á g a ellen, ha valaki az unitárius belső emberek fizetésétahivektől független biztosítaná. Nem t a r t a n á m merényletnek ha a magyar állam kimondaná, hogy 1891-től kezdve minden unitárius papot fizetni fog. Ez az államhoz illő eljárás lenne, mert az állami vagyonból, melyhez nekünk is jogunk van, minden egyház többet élvez, mint az unitárius élvezne akkor is, ha a kepét az állam fizetné. H a már ez nem volna kivihető, akkor kimondhatná az E. K. Tanács, hogy 50 év múlva minden egyház köteles a személyes kepét törölni, tehát gondoskodjék a kepe megváltásáról. E végett felhívandó mindenik egyház, hogy 189l-re a kepemegváltás tervét nyújtsa be, m e r t külömben az E K. Tanácstól készítendő ós kiadandó tervet lesz köteles elfogadni az 1892-ik évben. E szerint t e h á t a kepemegváltását mindenik egyház igyekezzék keresztül vinni a m a g a erején Mondjuk ki, hogy a kepe váltságnak meg kell lenni, s e végett mindenik belső emberi fizetés minimuma megállítandó. A kepeváltságra — mint mondám — két mód van. Az állami s az egyházi. Mind a kettő jogosult. Az államira praecedens a lutheránus egyház ós az egyháziról törvény intézkedik Az első esetben az állam a hívekre 2 °/0-]*át róná ki 50 esztendőre az eddig fizetett értéknek. T e h á t t«rlesztené az egyház, és pedig minden ekklésia, külön a saját belső
— GO — emberei t e r h é t . Hogy az egyház váltsa m e g , ahoz sem kell birhatlan áldozat. E g y egész kepés k e p é j e mellett 50 évig fizessen 2 f r t o t , a fél kepés 1 f r t o t , a vékás 50 k r t , az oszporás 10 k r t . Ötven év múlva a kepefizetés is s a részletfizetés is s z ű n j é k meg. E helyébe állittassék az egyházi adó s a m i n i m u m legyen 5 kr., a maximum 1 frt. E z e k e t a k e b l i t a n á c s a rectificatio helyett róná ki. Ilyen módon a kepe rendszer törölve lenne örökre. Egyed Ferencz.
Nagypénteki gyászdal. Ma mindnyájan sirhatunk, Mély gyászba borulhatunk : Mert Jézus a keresztfán, — Vér csorog szent homlokán ! . . .
Szemeinkből köny pereg, Szivünk csaknem megreped : Szivünk, lelkünk téged szán, Oh Jézus a k e r e s z t f á n ! . . .
Te, ki értünk meghaltál, Hiteddel megváltottál: Könnyeinket tekintsed, Megtérésünk szenteld m e g !. .. Rédiger Géza.
Az angolok között. (Visszaemlékezés.)* Angliába — s a j n o s — csak vizén l e h e t eljutni. É n is ezzel kezdem. D i e p p b e n ültünk h a j ó r a , hogy a s z a b a d s á g h a z á j á t a szép F r a n cziaországot elhagyva átszálljunk a t e n g e r e n , a minket, u n i t á r i u s o k a t , oly közelről érdeklő angolok közé. Milyen érdekes, mikor a nagy gőzhajó megindul a kikötőből! É p p e n mintha vasúton volnánk! A nagy gőzkazán hosszú kéményéből kezdi lökdösni ki a nagy füstgomolyákat, éppen mintha ebéd utáni pipázáshoz a k a r n a fogni. A kerekek megindulnak, vagdalják a vizet, s v e r i k a szép f e h é r habot. A h a j ó n a k k é t hosszú szárnya lesz a viz színén. Az embernek ugy jő, mintha egy óriási hattyú hátán ülne. A h a b s z á r n y a k a messze távolban összeérnek, s azután elenyésznek Az is milyen m u l a t s á g o s , hogy a tengeri sirályok nyomon kisérik a h a j ó t , ós fogdossák k i a halat a h a j ó felverte vizből. A hajó kényel*) Lapunk egyik t. olvasójától vettük ezt az érdé', es visszaemlékezést, mint a „Rövid jegyzetek egy bosszú útról" folytatását. Köszönettel tartozunk érette s készséggel adjuk. S z e r k.
p - f i l mesen van berendezve ós igen alkalmas arra, hogy a kinek a kérlelhetetlen sors megengedi, jól érezhesse magát a tengeren. A hajó bensejóben van: salon, étterem, hálóterem, vannak külön kajütök, és a kinek mindez nem tetszik, fölmehet a fedélzetre s onnan gyönyörködhetik a franczia határon elmaradó fehér sziklákban, a félhomályba vesző tornyokban, látja, mint maradoz el a part végképpen, mig végül, egy jó félóra múlva künn vagyunk a sik tengeren . . . Valóban gyönyörű a t e n g e r a maga borzalmas fönségességóben Csak itt érzi az ember a maga kicsinységét és tehetetlenségét és hogy élete mennyire Isten kezében van. Látva azokat az óriási hullámokat, hogyan himbálják a hajót, mint egy parányi dióhéjat ide s tova, nem tehettem egyebet, mint Istenhez fohászkodtam, hogy tartsa meg életünket s vezéreljen szerencsésen p a r t r a . Az idő nem volt éppen viharos, de esett az eső, s fujt a szél. É n az ójet a fedélzeten töltöttem, m e r t ott legalább friss levegő volt és inkább néztem a tenger hullámzását, mint az emberek rémitő kínlódásait, mert 300 utas közül alig voltunk hárman, a kik nem kaptuk meg a tengeri betegséget. Nem képzelek gyötrőbb állapotot, mint egészségesen látni azt a sok beteg utast. Ugy feküdtek erre arra, ágyban, padlón, grádicsokon, mint annyi sebesült. Ámbár, a mint statisztikailag is ki van mutatva, hogy hajón sokkal kevesebb szerencsétlenség történik, mint vasúton, én még sem tudtam leküzdeni magamban a folytonos remegést, a mely később valóságos ijedtségé változott, mert rövid tengeri u t u n k a t nem t e h e t t ü k meg minden baj nélkül. Már ezután fogalmam lehet arról, hogy egy valóságos nagy tengeri katasztrófa milyen lehet. Ugyanis, a mint javában haladunk, egyszerre egy nagy recscsenés ós a hajó nem tud tovább haladni. É n már, az én ideges képzelődő fantáziámmal meg voltam győződve, hogy hajónk tisztán léket kapott ós mi elfogunk sülyedni és már kezdtem kétségbe esett helyzetünkkel számot vetni, mire végül megt u d h a t t u k , hogy csak egyik keréknek a tengelye tört el és mig azt valahogy összetákolták, ott kelle vesztegelnünk a tenger közepén, egy helyben himbálódzva, a mi nem volt valami kellemes mulatság. Igy négy órai késéssel érkezhettünk Newhavenbe és onnan két órai vasúton Londonba. A ragyogó és vidám Párizs után, a hatalmas London meglehetősen komor, időtől ós füsttől megbarnult ódon házaival. Utczái többnyire szűkek, de a főbb ütczák, mint a Strand, Regentstreet, Oxfordstreet stb. elég szélesek és tiszták. Ahoz fogható nagy forgalmat, zajt, a mi ott van,
—
62
—
képzelni se lehet. Még a párisi kiállításról jőve is meglepi az embert, és csak a híres londoni rendőrségnek az érdeme, hogy aránylag oly kevés baleset történik az utczán A londoni levegő is sajátságos valami. Mondják, annak nem egészségtelen, a ki megszokta. Egy jó emberem, a ki sokáig nélkülözte, egész élvezettel szivta tüdejébe azt a nedves füstöt. Reám nyomasztóan h a t o t t az a borongó ködös idő. Egész ott tartózkodásunk alatt nem láttunk egyetlen parányi napsugárt. Megérkezésünk után rögtön siettünk az angol unitáriusok fő hadiszállására, hova mi is leveleinket czimeztettük és a hova útitársam oly epedve vágyott, a Brit és Külföldi Unitárius társulat központi helyiségébe, az „Essex Hall"-ba. Egy keskeny utcza, Essex street, a Themse partjára nyúlik a belváros (City) főutczájáról (Strand). Az épület a Strand felől a nyugoti soron a második h á z . A ki valamely monumentális homlokzatú, nagy szabású épületet a k a r látni, az csalódik. Nem annyira a pénzhiány, mint inkább a históriai emlékeknek és kegyeletnek hódolás magyarázza meg ezt. Éppen ez épület helyén állott az a templom, a melyben ezelőtt 100 évvel Angliában legelőször hirdette az unitárius eszméket Lindsey Teophil az első unitárius pap A társulat titkára Jerson, a ki egy igen kedves öreg ur igen szívélyesen fogadott, legelőször is egy egész halom otthonról érkezett levéllel lepett meg, azután m e g m u t a t t a nekünk az egész kényelmesen berendezett épületet, a titkári szobát, a tanácstermet, a vasárnapi iskola helységeit s könyvtárát, a templomot, mely szintén abban az épületben van, az „Inquirer" és „Cristian Life" czimíi lapok szerkesztőségeit, hol találkoztunk azok szerkesztőivel ós több m á s urakkal, kik londoni tartózkodásunk alatt a legnagyobb szívességgel árasztottak el. Mindnyájan igen rokonszenvesen tudakozódtak m a g y a r hitrokonainkról, a most épülőfélben levő budapesti unitárius templomról, melynek jövő ősszel való fölszentelésére, azt hiszem, többen el fognak jőni. Nagy elismeréssel szóltak püspökünkről. É s mi boldogok voltunk, hogy oly távol hazánktól, imádott egyházunkról, hazánkról ós szeretett püspökünkről beszélhettünk. Az „Essex Hall"-ból kijőve a T h e m s e partjára sétáltunk, hol most egy szép park van. Mintha egy emlékcsarnokba léptünk volna, minden lépésre egy-egy jeles államférfi, vagy hires költő életnagyságú szobra áll. Ide van felállítva a „Kleopatra t ű j e " nagy kőoszlop, melyeta 70-es években hoztak át sok bajjal és nagy költséggel Egyptomból A Themse partján áll a hatalmas régi goth stylben épült, sok apró tornyocskákkal ékített parlamentház. Benseje nagyszerűen szép ós gazdag.
—
63
—
Különösen a tanácstermek, és a királynő' számára fentartott trón meglepően szépek. Hetenként csak kétszer szabad az érdeklődőknek a ház bensejét megtekinteni ós olyankor szigorú rendőri felügyelet v a n : lépcsőkön, minden ajtó előtt, minden szögletben két-két rendőr áll. Kivált mióta az irek felrobbantási merényletet kísérlettek meg a ház ellen, még fokozódott az elővigyázat Ha valaki leül, mint magam is, a látottaktól kifáradva, egy perezre egy bársony pamlagra lehúzódtam, rögtön oda jött egy rendőr és udvariasan figyelmeztetett, hogy itt csak fönnállva szabad bámulni, annyira félnek a merénylőktől és a dynamittól. A parlamentháztól balra van a hires Westminster templom. Én az olasz templomokat minden más templomok fölé helyezem szépség tekintetében, de ez azokkal egy színvonalon áll. A Westminster ugy szólva a pantheonja Angliának, mert itt vannak a nevezetesebb államférfiak, irók, és költők mint Shakespeare, Milton, Beaconsfield stb. síremlékei művészi kivitelben. Szép templom a Szt. Pál is, mely a legnagyobb Londonban. Társam, ki ezen világváros minden zugában ezelőtt évekkel gyönyörködött már, oly gőzerővel mutogatta meg nekem a látnivalókat, hogy én is csak ugy adhatok számot benyomásaimról. így a nagyszerű „Kensingtoni muzeum"-ra csak egy, és a „Brittish mnzeum"-ra pedig k é t napot áldozhattunk, mely pedig gazdagság tekintetében páratlan egész Európában. Itt szerencsém az volt, hogy a könyvtárnok Buttler, ki társamnak régi ösmerőse, és nagy magyar barát, maga is beszól egy keveset magyarul, és könyvet is irt a magyarokról, szives volt minket kalauzolni, m e g m u t a t t a a nevezetesebb régiségeket és főleg az ő büszkeségét, a könyvtárt és a nagyszerűen berendezett olvasó termet. így rövid idő alatt sokat láthattunk. London páratlanul áll a világon parkjaival. A lakósok a város minden részében találhatnak magoknak üdülő helyet. A roppant nagy kiterjedési „Regent's park"-ban van a híres állatkert. A milyen gyűjtemény van ott mindenféle állatokból, az bámulatra méltó.* Az oroszlán-, elefánt-, tigris-, majom-házak megjárnák palotáknak is. A szép Hydepark, mint Párisban a boulognei erdő, az elegáns világ gyülhelye. Mikor ott voltunk, akkor szerencsénkre a saison éppen a legélénkebb volt, m e r t éppen akkor volt az angol királynő leányának a menyegzője, igy ón egy délután sok élvezettel gyönyörködhettem a kocsik és lovasok sokaságában és a gazdag toilettekben. A Hyde-parkban van a hi-
—
64
—
res, művészi kivitelű Albert emlék-oszlop, melyet a királynő emeltetett elhalt férje emlékére. Egy délután kirándultunk a kristály palotába, mely a városon kivül esik és a mely szintén egy gyönyörű p a r k közepén áll. A palotában most is szép szoborgyűjtemény van, azonkívül árúcsarnokok vannak és a nagy teremben hangversenyeket szoktak rendezni, ámbár az angolok, a mint többször volt alkalmam megjegyezni társaságban is, minden nagy müveltségök mellett, kevés hajlandóságot mutatnak a zenére. Ez meglátszott a színházon is. Az operában igen sok hely marad legtöbbször üresen, pedig énekeseik megérdemelnének nagyobb közönséget is, holott a többi színházak mindig telve voltak. Végül egy pár szót a vasutakról. J á r t u n k földalatti, házak feletti vasúton, a mely mindkettő egyaránt érdekes, de én mégis jobban szeretem a földszinén valót. Az a gyorsaság és pontosság igazán bámulatra méltó. Minden perczben indul és érkezik egy-egy vonat, hanem az utasnak is pontosnak és figyelmesnek kell ám lennie, hogy ugy ne járjon, mint egyik kedves útitársam, kinek feleségét, a mig maga egy táska miatt vissza szaladt, a gyorsvonat egy pillanat alatt tova repítette — Londonból egy pár napra egy tengeri fürdőre, Brightonba, mentünk, hol jó barátok vártak reánk. É s ott a k e d v e s családi körben megpihenten, hálás szívvel váltunk megAngliától, hol annyi rokonszenvvel és jóindulattal találkoztunk, melyre örökké szeretettel gondolok. Nobody.
Brassai Sámuel beiktatása 18.37-ben. Ezen a napon — márczius 2-án — tartatott Kolozsvárt az unitáriusok főiskolájában B r a s s a i S á m u e 1 urnák históriai köztanitói tisztébe való ünnepélyes beiktatása. Főcurátor f. fejórvármegyei főispán Vargyasi D a n i e l Elek ur, mint beiktató főcurátor, velős beszédben előadván előbb a professori hivatal fontos elhivatását, ezután Brassai Sámuel ur beköszöntő fontos beszédében kijelelte a nevezetesebb historikusokat Herodotustól elkezdve korunkig l e ; minden idő s nemzet historicusai érdemeit rövid jól talált vonásokkal karakterizalta, mindenütt kijelelvén mi kölcsönös befolyással volt az idő lelke a maga historikusai formálására. Ezen tudós b e s z é d e i nem fogúit helyes ítélettel összekapcsolt széles olvasottságot bizonyított, s azt a minden rangú s külömböző vallású számos hallgatók köztetszése követte Az uj professort az oskola s tanítói kar részéről azon főiskola rektor-professora S z é k e l y S á n d o r ur fogadta el, ki is rövid beszédében előadta, hogy e kis hazában mintegy 50 ezer lélekre menő unitáriusokat,
—
65
—
mint h a j d a n a s p á r t a b e l i e k e t 3 száz ó t a az idő m i n d e n viszontagságai közt egyszerű erkölcsök s szoros fenyitéki r e n d s z e r t a r t á s t a r t o t t a fenn, e z é r t t a n í t ó k u l e z e n t ú l is e g y e s i t e t t e r ő v e l i g y e k e z z e n e k a z i f j ú s á g n e velésében eddigi becsületöket fentartani. A b e s z é d e k e t az ifjúság gyön y ö r k ö d t e t ő m u z s i k á v a l e l e g y h a r m o n i á s é n e k e v á l t o t t a fel. ( E r d é l y i I l i r a d ó 1 8 3 7 . 18. sz.)
Rezgő nyárfa. — Krisztus-monda. — R e z g ő nyárfa, rezgő nyárfa, L e v e l e d e t vaj' mi b á n t j a ! Szél se fújja, mégis reszket, Bús i d ő k r e emlékeztet, Bús i d ő k r e , keresztfára, Krisztus u r u n k halálára. Alig h o g y a rossz e m b e r e k M e g h o z t á k az ítéletet, Nosza e l m e n t , ki csak r á é r t , Az e r d ő r e keresztfáért. D e a szellő j ó előre Kiszáguldott az erdőre, S elbeszélte súgva, lopva, H o g y mi vár a megváltóra. E r d ő fái felfogadják, Hogy m a g u k a t m e g nem a d j á k ; Száradjon el valamennyi, D e m á r a b b ó l n e m lesz s e m m i . Csattog, villog m á r a fejsze, H o g y a j ó tölgyfát m e g e j t s e ; Izzad a kar, m i n d hiába . . . . N e m e n g e d a fák királya. M e g s e b e z v e van a törzse,
D e azért m é g nincs m e g t ö r v e ; S t o v á b b m e g y a p r i b é k hadja, H o g y a fenyőt m e g t á m a d j a . D e a fenyő, m i n t a b á t o r , N e m ijed m e g á r n y é k á t ó l , S z u r o n y t szegez tüskéivel Szembeszállva a p r i b é k k e l . Most a fűzet p r ó b á l g a t j á k , H a n e m ez sem h a g y j a m a g á t , H a j o l j o b b r a , hajol b a l r a , N e m éri a pribék k a r j a . S b o s z a n k o d v a t o v á b b állnak N e k i e s v e a nyárfának. S z e g é n y n y á r f a ! nincs fegyvere, U g y m e g r e m e g a levele, Mig a törzsét v á g j á k nyesik, Reszket, r e m e g , oszt' elesik. S h o g y leesett, le a földre, Hazavitték nyakra-főre; K e r e s z t f á n a k készítették, U r u n k a t ráfeszitették. S z e g é n y nyárfa m o s t is reszket, Fél h o g y levágják k e r e s z t n e k . Végh Mátyás
A vasárnapi iskolai tanításról. A v a s á r n a p i iskoláról a „Kereszt. M a g v e t ő b e n " s az „ U n i t á r i u s K ö z l ö n y é b e n egyszer s m á s k o r ; valamint az egyházköri gyűléseken s o k s z é p e t ós j ó t e l m o n d o t t a k e d d i g e l ő a z é r d e k l ő d ő ü g y b a r á t o k ; h a n g o z t a t t a k az ügy f e l k a r o l á s á r a b u z d í t á s o k ; sőt épen a mi k ö r ü n k — ezelőtt p á r évvel — j a v a s l a t o t t e t t az i r á n t , hogy a Dávid E e r e n c z E g y l e t f i g y e l m e h i v a s s á k fel, h o g y a z I. I I I o s z t á l y b e l i e k s z á m á r a — azok értelméhez alkalmazott — kis káté m e g í r á s á r a tűzzön j u t a l m a t ,
—
66
—
hirdessen pályázatot, mert a „Ker. vallás elemei"-ben foglaltak, é r t e l mük körén felyül állanak; azonban a tanítási módról, szóval a nyári tanítás mikéntjéről alig hallottunk valamit, pedig csakis ezen sarkal a nyári iskolázás szent ügye. Elmondom röviden a tanítás mikéntje körüli szerény véleményemet, s a követendő eljárást, mignem a m E K Tanács az 1884. évi f. t. határozat értelmében, tervet s vezórkönyvvül szabályt készíttethet hogy mások is hozzászólván, a szent ügy s nemes törekvés inkább megközelittessék. Megjegyzem, hogy a vasárnapi iskolában — a falusiakat értve — hol bajos, sőt czélszerütlennek tartom, hogy az I. ós II. oszt. kezdők a r r a köteleztessenek, hogy kézi könyvük legyen ; nincs erre ez idő szerint alkalmas ós czólszerü tan-, sem segédkönyvünk; nem tudom helyeselni, hogy sok helyt a II ik osztályban az „Unitárius keresztény vallás elemei" tanítása van bevóve ; én ezt az V-ik osztályba tanitandónak véleményezném, a IV. osztályba a Símén D. szt történet, a VI-ikba pedig a Ferencz József káté tanítását óhajtanám. A szóval előadás, a magyarázat, az egyetlen mód ez időszerónt a vasárnapi iskolazásra, és pedig a kérdésekkel ismételt magyarázat. Ez által nem betűt és szajkó módra szavak elmondását tanulja, hanem figyelmes kezd lenni, s majd a felébresztett figyelem által magát könynyebben tökéletesítheti, de egyidejűleg az ima s az egyházi énekek tanítása is párhuzamosan vezettetik. En a mult nyáron — a kántor-tanító segédkezésével — a vasárnapi iskolázással e módszert vettem be ós pedig — eltekintve kezdetleges voltát — kielégítő eredménnyel. Felolvastattam az Unitárius Közlönyből, U . Kistükörből, vagy más olvasókönyvből egy-egy előre kiszemelt népszerű czikket. Tettem ezt azért, mert 1888. évben — a vallás vizsga végeztével— a vizsgáló bizottság sajnálatát fejezte ki az iránt, hogy a tankönyvekben előforduló kérdéseket s feleleteket, megakadás nélkül lepergették a tanulók, de minden egyéb egyszerű kérdésre, még a VI. oszt. tanulók sem tudtak felelni *) Nem mint tanítót, (a vallás tanítást a kántor vezeti), de mint oskolai felügyelőt, e nyilatkozat, komolyan intve, érintett engem is. Volt tehát — itten — 1863-tól fogva kisebb-nagyybb számban nyári oskolázás, volt idő, hogy külhatóság segédkezése s büntető végrehajtás is igénybe vétetett, de nem találtam biztos czólra vezető eszköznek. *) 1. A más hiten levők iránti kötelességről lévén ielelet, kérdést tettem, mond, kit és mit értesz a más hiten levőn ? az egészből egy se tudott megközelítő feleletet is adni. 2. Az Isten elleni vétekről levén szó, szintén nem találkozott helyes feleletet tevő, egy kis fiu erre e kép okoskodott, hogy mikor szántás alkalmával az ekét huzó marhák a barázdából kitérve, bizonyos rész föld felbontatlan marad : ez a vétek . . . (Itt ezt véteknek mondják.)
—
67
—
Hogy miért szaporodott a mult évben esetről-esetre a nyári vasárnapi oskolába járók száma, s mi volt a vonzó eszköz és mi keltett bennök tanulási kedvet, azt is röviden ide irom: Ugyanis, az első órán 6 - 8 alig jelentkezett, bevittem a templomba, az „Unitárius Közlöny" 1889. I. sz. mutatványszámaiból egy néhányat, s kettőt a jó igyekezetért, megjutalmaztam ; már a második órán a tanulók létszáma megnégyszerezve volt, s én is a jutalmazást azon mórtékben növeltem; ugy, hogy majd az előző 1888. beli „Unitár. Közlöny" számait is mind jutalom gyanánt osztottam ki. Később, hogy t. Weres Ferencz kir járásbirósági jegyző aa e körülményről tudomást vett — 1 frtot adott — az Isten áldja m e g ; ezt 5 — 10 kronként osztogattam ki a jobb igyekezetüeknek. Ment tehát a t a n i t á s az irt módszerrel; de aztán a mint tudom, az igy ki ment Unitár. Közlöny példányok házról-házra hordoztattak, s olvastattak. Óhajtom azért, hogy mentől több népszerű czikket hozzon, — ha tán melléklet képpen is — sőt a babona oszlató czikkek közlése is kívánatos volna. En a vasárnapi oskolásokkal, egyebek előtt — első helyen — az „Unitárius Közlöny"-t fogom olvastatni.*) A számtanból a főbeli, a természettanból a mik az életre szükségesebbek ; a kertészetből a gyümölcstenyésztés szintén a kérdező és magyarázó mód szerónt lenne tanítandó. Nagy örömömre szolgál, hogy a gyümölcsészetre nézve, épen e helyen, gyümölcstenyésztésben fáradozó ügytársam, s gyermekkori kebelbarátom Szentgyörgyi L. szakszerű közleményét olvashattam. Alsó-Jára, 1890 márczius 13. Siménfalví György.
A sziv. K é t k a m r á s a sziv azt hallom O t t lakoznak Az ö r ö m és a fájdalom, Mig az ö r ö m itt é b r e n v a n A fájdalom O t t szunyókál a m á s i k b a n . Vigyázz ö r ö m járj c s e n d e s e n N e h o g y o t t tul Az a m á s i k felébredjen. H Naumann 1808.
Ford. Nagy Lajos.
*) Anyag bőven van a kezünkben, csak módunk nincs arra, bogy bár a május—aug. számokban adjunk egy féliv mellékletet. Egy-egy jó módú ügybarát könnyen segíthetne a bajon. Idővel csak lesz segítve mindenen. Szerk.
—
68
—
I r o d a l o m . „ A z u n i t á r i u s h á z a s s á g i j o g r ó l . " Ez a czime Kőváry Mihály kolozsvári ügyvéd ur válaszának, melyet Sztehlo Kornélnak az unitárius válóperek ellen intézett támadására adott. Az ügyvéd ur ezen a t é r e n már gyakorlott iró. Többször kellett hogy megvédelmezze az unitárius egyház törvénykezési jogait. A „Válasz" egészen tárgyias komolysággal van t a r t v a Örvendünk, hogy külön is megjelent. Figyelembe ajánljuk.
E g ^ r l i á i z i l
é s
I s k o l a i I t t h
m o z g a l m a k .
on.
— Húsvéti karének (Cantate) czim alatt Iszlai Márton kolozsvári kántor-tanitó barátunk Ródiger Gézának a Keresztény Magvetőben már réggebben megjelent szép szövegére egy karéneket irt, melyben tenor és bariton solok is fordulnak elő. A művet húsvét első napján a kolozsvári polgári dalegylet templomunkban elő fogja adni, melynek betanulásával jelenleg szorgalmasan foglalkozik. Érdeklődéssel tekintünk e mű előadása elé s felhívjuk rá helybeli olvasó közönségünk figyelmét is. — E sorokat v e t t ü k : Örömmel látám a „Közérdekben," hogy május első napjára „tanuló társas összejövetel" van hirdetve az unitárius főiskolába. Örömöm alapja pedig az: liogy ily czólu egyezés, t á r s a s talélkozas eszméje korunkban, s éppen a mi főiskolánkban volt születve a 30-as években. „ Emlékkő"czimü kötelezettségi okmány szerkezettel, Kriza János püspök elnöklete alatt megtartatott az ünnepélyes találkozás — Ez első volt hazánkban. Gyöngyösi István. — Tanúságos tudósítást küldöttek be hozzánk a vilonyai unitárius hívek. Látszik ebből, hogy a vallásért lelkesedni tudó emberek, m e r t pap hiányában a gondnok ifj P u s k á s József hirdeti hitfeleinek az u r n á k igéjét. „Az Unitárius Közlönyöket" megkaptam — írja a gondnokuk,— melyben Dr. Brassai Sámuel arczképét köszönettel vettem, és örök emlékül rámába foglaltattam. Az ezen közlönyért j á r ó dijat elküldöttem A Keresztény Magvetőre szintén előfizettem. E z e k után kívánom, hogy vallásunk fö pásztorai érjenek mind oly magas életkort erőben, egészségben, minőt ngos Dr. Brassai Sámuel tanár ur, hogy drága vallásunk érdekében mentől többet munkálkodhassanak." — Szent-Mihályfalván •— írja tudósítónk — az ottani dalárda márczius 15-ét hazafias lelkesedéssel ülte meg. Dali Ádám unitárius lelkész mondott alkalmi szép beszédet. Az ünnepély után tánczvigalom volt. A község lakói kiváló egyetértésben munkálnak és lelkesednek a szép és nemes dolgokért, a mit örömmel emelünk ki. — Vasárnapi iskola Schweiczban v a n : 1162, 5459 tanitó és 2 2 0 , 0 0 0 tanuló. Svédországban van 3340 vasárnapi iskola, 15 ezer
—
69
—
tanító és 4519 tanító. Ausztriában van 140 vas. iskola, 312 tanító és 4519 tanuló, az ámerikai egyesült államokban van 150,000 protestáns vasárnapi iskola, 1.300.000 tanító és 10.000,000 tanuló. Nálunk unitáriusoknál van mintegy GO vasárnapi iskola 80 tanítóval s 1 0 0 0 — 1 5 0 0 tanulóval. — Tarcsafalván — mint nekünk onnan írják — az iskolaház romlásnak indult, ffíthetetlen s e miatt egészségrontó. A hivek buzgósága meg van. A kör buzgó esperese figyelmébe ajánljuk a tarcsafalvi iskola sorsát. — Bözödujfalvi lelkész Damokos Áron afiát és s -kilyéni lelkész Nagy Ferencz afiát, mindkettőt hosszas hiv szolgálatai méltányló elismerése mellett, nyugalomba bocsátotta az E. K. Tanács. — A polgárdii f. egyház temető helyet vásárolt, s a vásárt az E. K. Tanács megerősítette.
Angliában. — Dr. Davidson Sámuel egyike a legjelesebb angol theologiai tudósoknak. Az ó- és uj testamentumba irt bevezetése a bibliai irodalom körében oly tudományos értékkel bír, hogy a német tudósoké mellett méltán foglalhat helyet. Erről a tudósról azt hittük, hogy az anglikán egyház tagja, de örömmel látjuk az „Unitarian" czirnü ámerikai laphoz i r t leveléből, hogy unitárius s unitárius templomba jár. — Tennyson angol költő egy kötet költeményt adott ki közelebb ről, s az első héten el kelt belőle csaknem húszezer. Ily irodalmi pártolás mellett a költői koszom valóban becses kincs.
Amerikában. —Az asszonyok segély-egylete gyűléseket tartott s azokon az aszszony tagok felolvastak. Egyiknek az erdélyi unitárismus volt a tárgya. Mi is erősen hiszünk az asszonyok missioi erejében, s szeretnők ha a mieink egy kevéssel többet mernének. Vájjon mi lenne, ha egyszer a papnék tartanának köri gyűlést, hogy a magok dolgait megbeszéljék ? — Unitárius afiainak élénk mozgalmáról legmeggyőzőbben tanúskodik az a sok gyűlés és azokon előadott értekezés» melyeket márczius hó első két hetében tartottak. Először is 4 papi kör t a r t o t t a meg rendes gyűlését. A nők segélyező egylete 3-án tartotta ülését Egy u j ekklésia nő tagjai Reveróben 12—14 bazárt rendeztek az ekklésia 9000 f r t templomépitési adóssága törlesztésére. — A Harwardi papnöveldéről megjelent évi jelentés szerint ez int é z e t szépen gyarapszik; muzeuma 60 babyloniai kézirattal gyarapod o t t ; könyvtárában 20,815 kötet ós 3197 füzet van. — New-Hainpschire államban unitárius növelési társulat a l a k u l t ; lépéseket tett, hogy mint társulat törvényesen jogi személynek ismertessék el.
—
70
—
— Phyladelphiában egyik v a s á r n a p reggeli isteni tisztelet a l k a l m á val Magill G e r t r u d kisasszony p r é d i k á l t a k i t g y ö n y ö r ű s é g e i r ő l . A beszéd egyszerű tiszta előadásával nagy h a t á s t t e t t . — A francziaországi H u g e n o t t á k (szabadelvű reformátusok) küld ö t t e Cyr ur az ámerikai u n i t á r i u s ekklésiákban eddig 1388 dollárt g y ű j t ö t t a Nimesi papnöveldében tanuló n ö v e n d é k e k s e g e d e l m e z é s é r e és egy u j tanári állomás s z e r v e z é s é r e . Az a d a k o z á s foly.
E g y l e t i
é l e t
é s
m m . r L ^ a - s s a ^ .
Felvasások Kolozsvárt. Ma m á r egy u j esztendő bevégződéséről szólhatunk. F e b r u á r 24-én P á k e i Lajosné F a n g h Antonia ő n g a : „a b e széd zenéjéről" vonzó kedvességgel olyanokat mondott el, a melyeket a p a p n a k kötelessége szem előtt tartani s a nevelő anyának n e m szabad elhanyagolni. Megjelent az Ellenzékben s részint a K e r e s z t é n y Magvetőben — JDr. F e l m é r i Lajos e g y e t e m i t a n á r ur a tudós kész m u n k á j á t m u t a t t a be, a n e v e l é s u j a b b k o r i elméletéről. A felolvasás egy részlet a t a n á r érnak a j ö v ő hó elején m e g j e l e n ő müvéből, melyet a legmelegebben ajánlunk figyelembe. M á r c z i u s 16-ika volt az utolsó n a p ebben az időszakban. É r d e m e s e n k o r o n á z t a be az ez évi m u n k á s s á g o t . É j s z a k i Károly jói i s m e r t irónk ily czimen: „Vallásos szokások régen és most, különös tekintettel a b u c s ú j á r á s o k r a " egy hosszas tanulmánnyal irt beeses dolgozatát olvasta fel. Tüzetesen foglalkozott a görögök és r ó m a i a k vallásos gyakorlataival, melyek n a g y o b b á r a mind külsőségekből állottak, de mivel megszokottak voltak, hiven r a g a s z k o d o t t hozzájuk a tömeg. Az e m b e r e k a szokásohban annyira conservativ e ^ mint semmiben egyébben. Ezután főt. p ü s p ö k F e r e n c z József u r ült a felolvasó asztal mellé. E g y néhány k e d v e s bevezető megjegyzés után felolvasta p á r b e s z é d j é t „Vallásos dolgokról," melyet olvasóink a j e l e n számmal e g y ü t t melléklet k é p p e n kapnak. A húsvéti ü n n e p r e f o g a d j á k t. olvasóink püspökünktől s a Dávid F e r e n c z Egylettől szives ajándékul. Önképzőkörök. Az „ U n i t á r i u s Közlöny" 1888. évi J u l i u s — A u g u s z tusi 7 — 8 számában" egy felhivás vala az önképzőkörök elnökeihez intézve, azzal a kéréssel, h o g y azok a l a k u l á s á t , szervezkedését, szóval létállását terjesszék be a D. F . E. t i t k á r á h o z . Szem előtt t a r t v a ama közmondás i g a z s á g á t : „ J o b b később, m i n t egyszer s e m " , engedve a felhívásnak, ez ügybeni k ö t e l e s s é g e m n e k e l e g e t teszek. Működésem helyén, Szentmihályi ekklésiánkban önképzőkör kettő v a n : Kobát-Demeterfalván és Szentmihály-Benczédben. K e z d e t ü k 1881. évtől ered, a midőn czimök n e m önképzőkör, hanem éneklő t á r s a s á g volt, minthogy akkor m u n k a k ö r ü k egyházi ós halotti énekek és számolás tanulásából állott. A t a g o k akkori l é t s z á m á t nem t u d h a t n i , minthogy akkor e t á r s a s á g o k n a k s e m törzs-, sem jegyzőkönyvük n e m vala még.
Összejöveteleink azonban, melyeket egy héten, k é t estve Kobátfalván, k é t estve pedig Benezédben t a r t o t t u n k , mind a mellett, hogy kényszereszközt nem használtunk, nagyon népesek voltak. A buzgalomnak h á r o m évi ily bizonyítéka elég biztosifék volt a r r a , hogy a bővebb és t e r j e d e l m e s e b b önképzés eszméjét 1883. év végén megemlíthettem. Ez időre e s e t t iskolánk megoszlása is, midőn mindkét leányegyházunkban községi iskola szerveztetett s a Kobátfalvinál P a p József, a Benczédinél p e dig Bakó L á z á r collegáimban jó segítségeket n y e r t e m az eszme m e g testesitése iránt. „A kor halad gyors szárnya van, E g y perez se teljék nyomtalan." E jelige alatt, körülírva az Önképzés szükséges voltát, egy aláírási ivet bocsátottam szét mindkét helyen, mely Kobát-Demeterfalvából 48, Szentmihály-Benczédből pedig 35 r. t a g aláírásával t é r t vissza. 1883. deczember havában t a r t o t t u k meg az alakuló gyűléseket, a midőn az éneklő t á r s a s á g czimet „önképzőkör" czimmel cseréltük fel. Hozzá fogtunk a szervezkedéshez Megkezdettük a munkát, m é g pedig oly formán, hogy akkor, sőt a mint ma is folytatjuk, inkább a feln ő t t e k o k t a t á s a czimnek felelhetne meg. Gyűléseket t a r t o t t u n k h e t e n k i n t k é t s z e r ; Kobátfalván k e d d e n és p é n t e k e n , Benezédben hétfőn ós csütörtökön estvéli 7 órától 10-ig. A saison t a r t o t t okt. 15-étől márt. 15-éig. Minden gyűlésről jegyzőkönyv vezettetett Tárgyaink v o l t a k : szám, irás, a szükségesebb polgári ügyiratok és é n e k e k tanulása stb. Mult 1888/89-ki tanév elején a Bakó Lázár eltávozásával a B e n czédi tanítói állás ü r e s e d ó s b e j ö v é n , szentmihályi iskolánkat a benczédivel ideiglenesen egyesitettük, minek folytán a szentmihály-benczédi önképzőkör ismét vezetésem alá j u t o t t . Minden tag 15 krnyi tagsági dijat fizetett. Ma ugy GO darab könyv és 55 f r t készpénz f e l e t t rendelkezik. Miklós György. Küküilö körben, mint a mult s z á m u n k b a n t é r s z ü k e miatt csak röviden említhettük meg, mértékletességi egylet alakult. Az egylet azt a szép czélt tűzte m a g a elébe, hogy ú t j á t állja annak a nagymérvű erkölcsi és anyagi rombolásnak, a melyet a pálinka ivás a nép között v é g hez visz. E z igazán h u m á n u s czélu mozgalomért gratulálni tudunk p a p j a i n k n a k , s kívánjuk, hogy m u n k á j o k a t k é s é r j e áldás ós siker. A keresztúri fiók-egylet működéséről jövő számban részletes tudósítást adunk. Kimutatás. a D. F. E. pénztárába befizetett tagsági s előfizetési dijakról s adományokról. (5. közi. 1890 február 20-tól 1890 márczius 28-ig.) 10 f r t a l a p i t ó t a g s á g i d i j a t f i z e t e t t : Özv. Fejér Mártonná, Kolozsvár.
—
72
—
1 frt rendes tagsági dijat fizetett: 1 8 8 8-r a : Csonka Györgyné, Ács Ferencz, Máté Lajos, Kolozsvár. 1 8 8 9-r e : Osvátli Gábor, Zoltán Miklós, Bartba István, Szakács Márton, Révész Márton, Révész István, Héviz. Égeni Samu (5 frt 1885—89.) Datk Özv. Rákosi Józsefné, Abrudbánya. Zsigmond Ferencz, Sinfalva. Ürmösi Tivadar, Gyöngyösi Lajos, Máté Lajos, Kolozsvár. 1 8 9 0-r e : Bartba András (6 frt 1885—1890.), Verespatak. Cserei Gyula, ifj. Göncz Mózes. ifj. Nagy József, Árkos. Önképzőkör, Benczéd. Létai Máté, A.-Rákos. Székely András, Árkosi Lajosné, Káblé János, Magyary Géza, Orbok Ferencz, Magyary Mihály, Éjszaki Károly, F a r k a s Vilmos, Dr. Veress Lajos, Adámek Jánosné, Lászlóczki Dániel, Sárdi Lőrincz, Dombi Béla, Huszár Gyula, Virányi István, Orbai Mihály, Mikó Imréné, Boros Györgyné, Kelemen Istvánné, Papp Mózes, Csonka Györgyné, Benczédi Gergely, Benczédi Gergelyné, Kovács Jánosné, Lakatos Ferencz, Péterfi Dénes, Demeter Dénes, Szigethi Mózes, Engel Gáborné, Dr. Nyiredi Géza, Kolozsvár. Siménfalvi György, Báró Kemény Gizella, Al.-Jára. 1 f r t 20 k r . e l ő f i z e t é s i d i j a t f i z e t e t t : 1 8 8 9 - r e : Pálffy István, Abiudbánya. Tóth Albert, Varsolcz. 1 8 9 0-r e : Özv. Rákosi Józsefné, Abrudbánya. Gálfalvi Ferencz, Szind. Felnőttek iskolája, Kőrispatak. Mikó Béla, Nagybánya. Tóth Albert, Varsolcz. Farkas József, Dr. Lázár Gyuláné, Gámán Dezső, Olgyai János, Timár Ödön, Gróf Bethlen Gézáné, Oborzil Gyula, Balog József, Stampa Keresztély, Özv. Peielle Istvánné Kolozsvár. Lukácsy István, Torda. Német Károly, Budapest. Orbok Ferencz, Várfalva. Molnár János, Brassó. Szinte Ferencz, Budapest. E g y l e t i k i a d v á n y o k á r á b a n b e f o l y t : 48 kr. Molnár János, Ádámos 2 frt (püspök ur képeire). Német Károly, Budapest ajándékozott 80 krt. F i ó k - e g y l e t e k t ő l : Kisgyörgy Sándor az udvarhely-köri fiók részéről tagsági dijban 32 frt, 5 % pártolási dijban 3 f r t 75 kr. Májay Gábor a maros-köri fiók részéről 11 f r t o t ; Szentgericze község alapitó tagsági dijában 2 frtot. Kiss Sándor a báromszéki fiók részéről 8 frtot. D r . Veress Vilmos,
Jelen számhoz
melléklet
Ferencz József unitárius püspök a „Vallásos dolgokról."
pénztárnok.
felolvasása
TARTALOM. Húsvét reggelén. (Költemény.) Csifó Salamon 57 A kepemegváltás kérdéséhez. Egyed Ferencz . . . 58 Nagypénteki gyászdal. (Költemény) Rédiger Géza . . . 60 Az angolok között (Visszaemlékazés.) Nobody . . . . 60 Brassai Sámuel beiktatása 1837-n. 64
Rezgő nyárfa. (Költemény.) Végh Mátyás A vasárnapi iskolai tanításról. Siménfalvi György . . . A sziv. (Költemény.) Nagy Lajos. Irodalom Egyházi és iskolai mozgalmak . Egyleti élet és munkásság . .
Nyomatott Gámán János örököseinél Kolozsvártt (Bel-középutcza).
65 65 67 68 68 70
Felhívás előfizetésre Orbán Balázs emlékére kiadandó „Emléklapéra.
ä T. Olvasóhoz. O r b á n Balázsnak, a „Székely föld leírása", „Torda város monog r a p h i á j a " stb. írójának, a székelyeket rajongásig szerető honfiúnak, a minden nemes ügy tántorithatlan védőjének, több mint tiz évig Udvarhelymegye keresztui-i járása, ujabban Berettyó-Újfalu országgyűlési képviselője, a székely-keresztúri unitárius gymnasium áldozatkész felügyelő gondnoka emlékének hódolva, s az iránta érzett tiszteletből, az „Unitárius Közlöny" kiadó hivatala elhatározta, hogy a lap juniusi számával egyidejűleg egy e m l é k l a p o t fog kiadni a boldogult rövid életrajzával és fénynyomatu külön álló a r c z k é p é v e l és némely barátai emléksoraival együtt. Abból a czélból, hogy a néhai tisztelői közül a legszegéuyebb ember is megszerezhesse, az emléklap á r a csak 20 kr. lesz. Az emléklapból csak az előre megrendelőknek fog küldetni A pénz Dr. Veress Vilmos t a n á r úrhoz küldendő Kolozsvárra. Abban az esetben, ha az „Emléklap" költségein felül is lesz bevétel, egy a Székelyföldön felállítandó „Orbán emlék "-re meghozni az áldozatot, hazafias kötelességünknek fogjuk ismerni. Kolozsvárt, 1890 april 25.
Boros György.
Ä DAVID FERENCZ EGYLET KIADVÁNYAI. — IX. szám. —
FELOLVASÁSOK. 2-DIK KÖTET,
1-SŐ
SZÁM.
YALLASOS DOLCÖKROL. (PÁRBESZÉD.)
IRTA:
FERENCZ
JÓZSEF.
(Melléklet az „Unitárius Közlöny" III. köt. 4-ik számához.)
Ára: 10 kr<
KOLOZSVÁRT. NYOMATOTT
GÁMÁN
JÁNOS
1890.
ÖRÖKÖSEINÉL.
A Dávid Ferencz Egylet czélja: Az unitárius keresztény vallás, a hit- és erkölcstudomány és neveléstan körébe tartozó elvek és kérdések tisztázása és terjesztése, a keresztény vallásos élet ápolása és emelése. Az Egylet tagjai: alapítók (10 frt rendesek (5 évig kötelező 1—1 frt tagdijjal),
tagdíjjal),
pártolók
(tetszés szerinti összeggel.)
A D. ¥. K kiadványaiból megjelentek: Dr
B r a s s a i Sámueltől: A jövő vallása 10 kr. Vallás és hit 10 kr. Melyik az igazi tudomány ? 10 kr. D r . H e g e d ű s Istvántól: A halhatatlanság kérdése a klassikus irodalomban. Ara 10 kr. K ő v á r y Lászlótól: A keresztény család Ára G kr. K e l e m e n Alberttől és U r n i ö s i Kálmántól: A vallástanítás kérdése a rendes és vasárnapi iskolában. Ára 20 kr. F e r e n c z Józseftől: Vallásos dolgokról (párbeszéd). Ára 10 kr. U n i t á r i u s K ö z l ö n y : I. Il-ik kötet. Egy kötet 1 frt 20 kr. „Az Unitárius Közlöny" vallás-erkölcsi tartalmú havi lapra előfizethetni bármely időben Dr. Veress Vilmos egyl. pénztárnok urnái Kolozsvárt, a hol az egyleti nyomtatványok is megrendelhetők.
VALLÁSOS DOLGOKRÓL. (Párbeszéd.)
Tamás. Jó reggelt, kedves P é t e r e m ! Hol voltál ily korán ? Már egy félórával ezelőtt kerestelek, hogy sétálni hívjalak. Ez a szép tavaszi n a p szintúgy csalogatja az embert a szabadba. A télen ugy is eleget ültünk a szobában. Aztán ma még vasárnap is van. Péter. Isten hozott! Köszönöm, hogy rám gondoltál s értem jöttél. Nagyon szívesen elkísérlek. A templomozásnak ugy is vége. Én is ott voltam. Azért nem kaptál itthon előbb. Tamás. Ugyan — s te most is járod a templomot? Emlékszem, hogy gyermekkorodban is mily szorgalmas templomgyakorló voltál. Miért is nem lettél p a p ? Te igazán papnak születtél. Péter. Hát, barátom, én azt hiszem, hogy a templom nemcsak a p a p o k é r t van. Inkább a pap van a templomért s ez a gyülekezetért. S ha nincs gyülekezet, mire való a templom és mire való a pap ? Igaz, hogy én gyermekkoromban is szerettem a templomba menni, mert szülőim is rendesen elmentek. Láttam, mily jól esik nekik, ha én is velők megyek, vagy ott látnak engem is. S megvallom, hogy nekem most is örömem telik benne, ha részt vehetek legalább a vasárnapi isten-tiszteletekben! Ezért, a mikor csak tehetem, nem is mulasztom el magamnak ezt az örömet megszerezni. Tamás. Hiszen, a mi szülőimet illeti, a mint t.e is tudod, azok szintén elég buzgó templomgyakorlók voltak. De akkor olyan volt a világ. Ma más időket élünk. A vallásnak nincs meg többé az a jelentősége, a mi régen volt. S a mi engem illet, mi tűrés-tagadás, bizony ón nem sokat hallgatok a harangszóra. Az én hitem ugyan a hegyeket már ki nem mozdítja helyökből; sőt, a mint látod, annyi ereje sincs, hogy a templomba vonzon. Nem hiába a nevem is Tamás. Péter. Őszintének elég őszinte nyilatkozat Azt is tudom, hogy nem állasz egyedül nézeteddel. Sokan vannak, a kik hasonlóképpen gondolkoznak s még tán szánalommal is tekintenek reánk, hogy mi még
4
VALLASOS DOLGOKROL.
mindig szivünkben hordozzuk a v a l l á s t é t e l t : „ H i s z e k e g y I s t e n b e n " , hogy jól esik, h a a j k a i n k r a v e h e t j ü k a zsoltáriró szent dalnokkal: „ S z i v e m e t h o z z á d e m e l e m é s b e n n e d b i z o m U r a m " , hogy örömest leborulunk a meny és föld t e r e m t ő j e előtt s nem t a r t j u k elveszett időnek az evangeliummal is foglalkozni, annak tanításait hallgatni, azokból erőt, b á t o r s á g o t és l e l k e s e d é s t meritni m a g u n k n a k terheink hordozására, kötelességeink teljesítésére, valamint a jövő élet iránti h i t r e és m e g n y u g v á s r a is. Tamás. Nó, r a j t a d meglátszik, h o g y a templomban voltál. E g é szen telve vagy szentlélekkel. Távol attól, hogy szánakoznám r a j t a d , inkább irigyelni tudom, hogy ugy bele találod m a g a d a t az emberiség g y e r m e k k o r á n a k tündérvilágába. Mert mi egyéb a vallás, mint egy szép és igéző tündérmese, mely egykor kétségen kivül hasznos szolgálatot t e t t az emberiségnek. De ma, midőn a tudomány fénye világot v e t e t t a m e s é k országára, midőn a felnőtt emberiség nem hittel, h a n e m igazsággal táplálkozik, e n g e d j meg, b a r á t o m , ha szinte csudálkozom r a j t a d , hogy te, ki oly felvilágosult s egyáltalában m o d e r n miveltségü ember vagy, még mindig rajongani t u d s z a vallásért. Péter. Mindenekelőtt köszönöm, hogy legalább nem tartasz engem is a világtól egészen e l m a r a d t e m b e r n e k s rólam is felteszed, hogy k o r u n k vívmányai, a t u d o m á n y igazságai előtt én sem hunyok szemet. De miért kellene ezért vallástalannak l e n n e m ? Mintha bizony a miveltség a vallással együtt m e g nem f é r n e ! Mintha a t u d o m á n y Istent a világegyetemből s ezzel a hitet az emberi kebelből v a l a h a k i z á r h a t n á ! Ellenkezőleg, a miveltség annyira k a p c s o l a t b a n áll a vallással, hogy a nélkül ez nem is képzelhető. Nem k u t a t o m a földön megjelent első ember természetét, de annyi bizonyos, h o g y a midőn I s t e n t keresni kezdette s ezzel a hit kebelében gyökeret vert, már a miveltség egy bizonyos fokán állott. S hogy az ember á l t a l elérhető legfőbb miveltség, az ismeretekben, főleg a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k b a n e l é r h e t ő nagy h a l a d á s — m e r t leginkább e n n e k igazságait szeretik némelyek a vallás igazságaival szembeállítani — sohasem z á r h a t j á k ki Istent a világegyetemből, erre nézve alig tudnók meggyőzőbb é r v e t hozni fel, m i n t h a halhatatlan E ö t v ö s ü n k n e k egy ide vonatkozó szép h a s o n l a t á r a hivatkozom. „Tegyük fel, — úgymond Eötvös — hogy valaki hosszú észlelés után a gőzniozdony egész gépezetét m e g é r t e t t e , s az egyes csavarok czéljait, a kerekek h a t á s á t kitalálva, m i n d e n t ismer, csak azon erőt nem, mely a gépet mozgásba hozza s ha a nagy felfedező, miután t a p a s z t a l t a , hogy egy
5 VALLASOS DOLGOKROL. vagy más résznek mozdítása által az egész mozdony j á r á s á t késlelteth e t i vagy félbeszakaszthatja, ebből azt k ö v e t k e z t e t n é , hogy a gőzgép csak ezen csavarok, csövek és k e r e k e k által j á r és semmi m á s nem létezik, mi az egész gépet mozgásba h o z z a : vájjon nem korlátolt felfog á s ú embernek fogjuk-e mondani az ilyent, b á r m e n n y i r e bámuljuk is kép e s s é g é t , melyet a részletek felfedezésében t a n ú s í t o t t ? S nem u g y a n a z t teszi-e sok b á m u l t t e r m é s z e t t u d ó s u n k ? Nekem ugy tetszik, hogy h a a t e r m é s z e t puszta l á t á s a az embert az istenség lételéről győzi meg, a k k o r a t e r m é s z e t tanulmányozása nem i n g a t h a t j a m e g ezen meggyőződését. Minden lépés, melyet a természettudományok körében teszünk, csak azon tárgyak s z á m á t szaporítja, melyeknek első o k á t nem ismerjük s a b á m u l a t o s h á r m o n i a , melyben az egész áll s m e l y e t éppen h a l a d á s u n k u t á n tisztábban l á t u n k , csak azon b á m u l a t o t e m e l h e t i , melylyel a mind e n s é g teremtője előtt m e g h a j l u n k . " Tamás. Való igaz, a mit m o n d a s z ; de ezzel engem m é g nem fogsz meg. A t e r m é s z e t szépségét s bámulatos r e n d j é t én is csudálva szemlélem ; de látom azt is, hogy a t e r m é s z e t b e n örök és változhatatlan törvények u r a l k o d n a k , minden okozatnak m e g van a maga t e r m é szetes oka s h a a m a végső vagy első ok, a melyre E ö t v ö s is hivatkozik, ö r ö k r e kifürkészhetlen m a r a d is, k é t l e m , hogy azt egy személyes, szab a d tetszésü és m i n d e n h a t ó Istennel azonosítni lehessen, a mint ezt a vallás kivánja. De o t t van az életben a j ó és a rosz, melyek közül az egyiket s a j á t é r d e k ü n k b e n minél inkább megvalósítani, a másikat minél távolabb tartani m a g u n k t ó l igyekszünk. K é r d e m : h o g y a n egyeztethető ez össze azzal a g o n d o l a t t a l : hogy minden az Istentől származik ? S hogy e g y e b e k e t ne említsek, nemde, alig van e m b e r a földön, a kit a sors kisebb-nagyobb csapásokkal m e g n e látogatna s minél inkább b e foly valaki e m b e r t á r s a i r a nehezült ezen csapások enyhítésére, a n n á l n e m e s e b b léleknek t a r t j u k ? Ám, ha I s t e n könyörülő Atyánk és sorsunk az ő kezében v a n : nincs-e ez ellenmondásban az ő gondviselésében v e t e t t hittel ? Péter. A k é r d é s e k , melyeket felvetettél, t a g a d h a t l a n u l nem csekély fontosságúak s n e m egy emberben m e g i n g a t h a t j á k az I s t e n b e n való h i t e t , a minthogy látom, benned is megingatták. D e a ki csak kételkedik, még nem t a g a d s nagyon örvendenék, h a kételyeid eloszlatásához én is hozzájárulhatnék. Pedig n e m lehetetlen. Tamás. S z e r e t n é m ón azt meglátni. Péter. Legalább megkísérlem. T e abból indulsz ki, hogy a ter-
6
VALLASOS DOLGOKROL.
mészét örök és változhatatlan törvényei mellett nem l e h e t szó egy szabad tetszésti és mindenható Istenről Azok mellett, igaz, hogy n e m lehet, de azokkal együtt véve vagy azokban helyezve a mindenhatóságot, mindon ellenmondás elenyészik Azaz, a mi a természet törvényei szerint t ö r t é n i k , azt nem szabad ellentétbe helyezni az isteni erővel, mert lényegében mindkettő egy és ugyanaz. Pl. a k á r azt mondom, hogy esik, a k á r azt, hogy Isten az égnek csatornáiból m e g á z t a t j a a f ö l d é t ; akár azt mondom, hogy az orvosság a b e t e g n e k használt, a k á r azt, hogy Isten visszaadta a szenvedőnek egészségét, a k á r így szólok: egy ember meghalt, a k á r igy: az U r magához szólította Őt, tökéletesen egyre megy. Amaz a dolognak természeti, ez vallásos szemlélete. De m i n d k e t t ő szorosan egymáshoz tartozik s nem e g y e b e t tesz, minthogy Isten az ő törvényei által működik. É s ez nemcsak a helyes gondolkozásmódnak, hanem a kegyességnek is megfelel. Mert h a a t e r m é s z e t tüneményeit az isteni erőtől megkülönböztetjük, a k k o r Isten többé nem lesz mindenekben minden, a mi az Istenben való hitnek alaptétele. Ha pedig Istennek k e t t ő s működést tulajdonítunk, egy természetest s egy t e r m é szetfelettit, akkor a l e g f ő b b lényről való f o g a l m u n k b a n szakadás áll be, a mely vallásos é l e t ü n k r e nézve igen sok esetben káros h a t á s s a l lenne. A k k o r folytonosan ingadoznánk I s t e n s a t e r m é s z e t között s Istent csak kisegítőül használnék ott, hol a t e r m é s z e t b e n nem találnók meg a kulcsot egy esemény megértéséhez! E n n e k pedig a következése ismét az lenne, hogy sem a természetben nem éreznők m a g u n k a t otthon, sem Istenben nem lenne teljes bizalmunk. Tamás. Ha jól f o g t a m fel szavaidat, szerinted az Istenre nézva nem beszélhetünk lehetőségről, a mi egyszersmind nem valóság. L á s d , a m i n d e n h a t ó s á g n a k ez az értelmezése n e m rosz, h a szinte útvesztőnek is látszik. De azt k é r d e m , hogy ezzel a felfogással nem helyezzük-e Istent alább az embernél is, a kinek s z a b a d s á g á b a n áll a maga munkásságához tetszése szerint megválasztani az eszközöket s még a t e r mészet erőit is a m a g a szolgáivá t e h e t i ? Hol m a r a d n a k akkor a csudák, melyeknek oly nagy s z e r e p e van a vallásban V Péter. A mi a szabadságot illeti, azzal, hogy Isten a t e r m é s z e t törvényei szerint m ű k ö d i k , az ő s z a b a d s á g a egyáltalában nincs korlátozva, m e r t e törvényeket is ő a l k o t t a Már pedig a szabadság nem abban áll az emberre nézve is, hogy valamit kényekedve szerint cselek e d h e s s e k . A szabadság alapja a törvénytisztelet. E z é r t mondjuk, hogy az a n é p , mely a törvényeket nem t u d j a tisztelni, a szabadságra még
7 VALLASOS DOLGOKROL. nem érett meg. Avagy melyik embert tartod te jellemesebbnek, tokéletesesbnek, azt-e, a kinek elveit, gondolkozásmódját ismerve, bizton számithatsz r e á s mintegy előre tudod, hogy ilyen vagy amolyan körülmények között mit fog tenni? vagy azt, a ki folyton változtatja nézeteit s a mit ma ígér, holnap m e g t a g a d j a ? Nincsenek-e az emberi cseleked e t e k r e nézve is erkölcsi törvények, a melyek s z a b a d s á g u n k a t ép ugy korlátozzák, mint a hogy - m o n d j u k — a természeti törvények Isten s z a b a d s á g á t korlátozni látszanak ; annyira, hogy minél jellemesebb ember valaki, annál inkább m e g van kötve szabadságában és sok oly dolgot nem tehet meg, a mit egy nálánál kevésbé jellemes, kevésbé becsületes e m b e r minden tétovázás nélkül elkövet. A mikor t e h á t Istennek a legfőbb szabadságot tulajdonítunk, nem kell elfelejtenünk, hogy ő egyszersmind a legtökéletesebb lény is s így legkevésbé sértheti m e g vagy h á g h a t j a át a s a j á t m a g a törvényeit. Természetesen, hogy ily felfogás mellett a csudáknak nincs helye. Az Istenre nézve nem is volt soha Csuda, mert ő mindeneket tud és t u d j a mindazokat egyszerre. Csak mi véges lények, a kiknek ismerete, t u d á s a az időben születik és fejlődik, csak mi használjuk e szót. oly dolgokra és eseményekre, a melyeknek t e r m é s z e t e s okát m é g nem i s m e r j ü k . Az első napfogyatkozás pl. bizon y á r a csuda l e h e t e t t az akkori e m b e r e k r e nézve, ma, hogy t u d j u k okát, sőt előre ki t u d j u k számítani idejét is, t e r m é s z e t e s t ü n e m é n y számában megy K é t s é g e n kiviil a vallás is a m a g a g y e r m e k k o r á b a n sok csudát látott, a melyek ma elenyésztek, a melyeket, a mint te m o n d á d előbb, az igazság ténye földeritett. De ez a vallás lényegét épen oly kevéssé érinti, mint a hogy n a p napnak m a r a d azért, hogy koronk é n t fogyatkozásokat szenved. Tamás. Ez elmélkedésedre a csudákról még lenne néhány észrevételem, éppen a k e r . vallás szempontjából. De ez a részletekbe vezetne s ezzel kiejthetném a fonalat a kezemből. Különben is a k é r d é s legfontosabb ágára még adósom vagy a felelettel. Ám, hogy egy végső oknak, egy központi legfőbb erőnek lenni kell, mely e világot s minden a b b a n levőket létre hozott, fenntart s a magok rendeltetésök szerint fejleszt, tökélyesbit, ezt józan észszel senki kétségbe nem vonhatja. A különbség csak az, hogy a mig a vallásban e legfőbb erő személyesítve van Istenben, a d d i g a tudomány azt épp ugy egyszerű természeti erőnek t a r t j a , mint a milyen az általad felhozott szép hasonlatban e m i i t e t t gépet h a j t ó gőz e r e j e . S megvallom, hogy én is csak ilyennek vagyok hajlandó hinni. Péter. No lám, hogy végre te is csak a h i t r e szorulsz reá M e r t
VALLASOS DOLGOKROL.
8
hogy a m a legfőbb erő nem egy öntudatos lény, t e h á t nem Isten, épen ugy a hiten alapszik, mint az ellenkezője Részemről, h a a világ csak anyagból állana, — csakhogy akkor mi s e m vitatkoznánk — m é g el t u d n á m képzelni annak előállását egy pusztán természeti erőből i s ; de a szellem, a lélek csak szellemből, csak lélekből veheti e r e d e t é t . Személyes Isten nélkül én az én személyes é l e t e m gyökérszálainak nem t a lálom m e g l é t a l a p j á t s a levegőben m a r a d o k . E z é r t h a b á r véges erőmmel a végtelen erőről csak megközelítő f o g a l m a t sem tudok m a g a m n a k alkotni, azt, a mi bennem is a l e g f ő b b : az ö n t u d a t o t , az a k a r a t o t , a szellemet n e m tudom m e g t a g a d n i attól, a ki legfőbb. É n személyes Istenben való hit nélkül, s a j á t személyemet n e m értem. Tamás. Elismerem, hogy erős csapásokat mértél az én hitetlénségem pánczélára. De a fegyvert még nem t e s z e m le. Legyen h á t , hogy csakugyan létezik egy m i n d e n h a t ó , mindentudó, szabad tetszésü és személyes Isten, k é r d e m , hogy lehet az ő j ó s á g á v a l és atyai szeretetével összeegyeztetni mindazt a sok roszat, melyek részint a természetből á r a d n a k reánk, részint mi okozunk e g y m á s n a k ? Péter.
Hadd halljam a z t a sok t e r m é s z e t i roszat.
Tamás. Akár egy t á b o r r a l vezethetem azokat e l ő d b e ; d e csak a legközönségesebbekre m u t a t o k r á . Tűzvész és vizáradás hányszor pusztit el egész községeket és v á r o s o k a t ? Szárázság vagy j é g v i h a r hányszor teszi semmivé az emberek m u n k á j á n a k g y ü m ö l c s é t ? Nem ólálkodnak-e minden pillanatban ott k ö r ü l t ü n k a levegőben a bacillusoknak ismert és nem i s m e r t légiói, melyekből észrevétlenül b e t e g s é g e t vagy épen halált szivünk m a g u n k b a ? É s ha mindezek ideig-óráig megkimélnek is, maga az idő nem öli-e m e g elébb-utóbb ezt a testet, melyet ti az Isten templomának t a r t a t o k ? Avagy mindezek nem a természetből r á n k áradó roszak-e ? Pedig, a m i n t mondád, a t e r m é s z e t törvényeit Isten alkotta s azokban ő működik. Péter. É s én most sem vonom vissza, a mit mondtam. Csakhogy én ezekkel a természeti roszakkal szemben m é g nagyobb t á b o r t állítok a t e r m é s z e t n e k mind mosolygó gyermekeiből ós szép leventéiből s legyőzöm velők a te fekete seregedet. N e m érzed-e az áldott n a p melegét ? Nem gyönyörködsz-e a hold szelid fényében, a csillagok ragyogás á b a n ? Esőcsepp ós h a r m a t a fűszálon, illatos virágok a r é t e k e n , rengő k a l á s z t e n g e r a mezőkön, s ü r ü erdők, lombkoszorúval felékesített halmok és hegyek, itt az égbe nyúló kősziklák méltóságos t e k i n t e t ő k k e l , amott a t e n g e r b e tovasiető folyók csillámos hullámfodraikkal — mind-mind
9 VALLASOS DOLGOKROL. n e m azt kiáltják-e füleidbe: oh szép és dicső t e r m é s z e t ! oh u t o l é r h e tetlen nagy alkotó ! Igaz, hogy a tűz és viz n é h a nagy pusztításokat tesznek, de avagy m e g s ü t h e t n ő k - e csak k e n y e r ü n k e t is az egyik nélkül s a másik nélkül lenne-e csak egy tiszta zsebkendőnk i s ? Azok a viharok, melyek rombolva mennek át n é h a mezeink ós házaink felett, ugyanakkor nem tisztitják-e m e g a levegőt t á n épen a bacillusok légióitól ? B e t e g s é g nélkül nem vesztené-e el becsét az egészség is ? S m é g a halál is n e m ölti-e g y a k r a n magára a szabadító angyal szárn y a i t ? Vagy ha váratlanul és időnap előtt ü t is az óra, a m e g f u t o t t t é r r e , legyen az kisebb vagy nagyobb, nem n é z h e t ü n k - e a r r a Örömmel ós megelégedéssel vissza, ha igy szólhatunk a k ö l t ő v e l : U g y éltem, h o g y életemet Visszaélni n e m bánnám. U g y éltem, h o g y életemet Végezni ne fájlalnám. Megcsókolgattam rózsáját, Megizzadtam vaspályáját.
N e m m o n d h a t j u k - e el a sirnál is hasonlóképpen a k ö l t ő v e l : L e g y e n álom, legyen biró, bátran m e g y e k elébe, Mint e g y elfáradt utazó, a vadon e n y h é b e , Mert h a biró, n e m f u r d a l vád, Mert ha álom, n y u g a l m a t ád.
Azután ne feledd el, hogy azok a természeti roszak, a melyekórt te Isten j ó s á g á t kétségbe a k a r o d vonni, nagy részben m é g ki is k e r ü l h e t ő k : figyelem, óvatosság, előrelátás által. E z é r t a d t a Isten az é r t e l m e t . E z é r t t e t t téged okos lénynyé. E z é r t engedett bepillantani a t e r m é s z e t törvényeibe, hogy azokat megismerve, h a s z n u k a t is vedd a m a g a d jóll é t é r e . De lássuk m á r azokat a roszakat, a m e l y e k e t mi okozunk egym á s n a k s a melyekórt, ugy látszik, szintén az I s t e n t teszed felelőssé. Tamás. U g y van, mert avagy nem Isten oltotta-e belénk azokat a szenvedélyeket, melyekkel egymásnak m e g r o n t á s á r a t ö r ü n k : h a r a g , irigység, gyűlölség, hiúság, nagyravágyás, fösvénység s a jó ég t u d n á ő k e t mind elészámlálni. Elég, hogy pusztításaikat ott látjuk m i n d e n ü t t az emberi t á r s a d a l o m b a n , elkezdve a legkisebb csalástól a n é p e k e t és nemzeteket irtó v é r e s háborúkig. Péter. H á t én m e g e n g e d e m , hogy Isten csakugyan n e m e s e b b é is t e r e m t h e t t e volna az embert, m i n t a milyen s hiszem is, hogy g o n d j a van nemünk tokólyesbitéséről, a mint ezt különben az emberiség mive-
10
VALLASOS DOLGOKROL.
Iődéstörténete is kézzelfoghatókig bizonyítja. De e n g e d j meg te is, ha azt mondom, hogy abból, hogy egy gyermek rosz, nem lehet azt következtetni, hogy szülői is roszak. Kiki m a g á n a k áll vagy esik. Már mondám, hogy Isten józan észszel áldott m e g , aztán adott hozzá szabad a k a r a t o t is s így részben az ő dicsőségének osztályosaivá, m a g á h o z hasonlókká tett. Ne vádoljuk I s t e n t azért, a miért mi vagyunk felelősek. Ne vigyük r á a mi b a l g a s á g a i n k é t és esztelenségeinket. H a n e m igyekezzünk azon, hogy a m a rósz szenvedélyeket, melyekkel csakugyan nem egyszer m e g k e s e r í t j ü k egymásnak az életet, legyőzve, hozzuk m u n k á s s á g b a azokat az indulatokat, a melyekkel viszont bővön megáldott az I s t e n s a melyeknek nyomán áldás fakad az egyéni és családi, a polgári és társadalmi, a hazai és egyházi életben. Általában pedig mindezekhez még hozzáteszem, hogy ugy a természeti, mint mondjuk, erkölcsi roszak egy m a g a s a b b szempontból más elbírálás alá eshetnek. Avagy n e m a természet erőivel való k ü z d e l e m - e egyik l e g h a t a l m a s a b b eszköze az emberi erő k i f e j t é s é n e k ? Szükség ós nyomor is hányszor lesznek a legnemesebb erények k u t f o r r á s a i és dajkái ? É s a világtörténelemben nincs-e számos példa, melyek azt m u t a t j á k , hogy a legnagyobb csapásokból a legnagyobb áldások f a k a d h a t n a k Szóval: I s t e n a roszat is jóra f o r d í t h a t j a . Tamás. Nem t a g a d o m , hogy szavaid mély benyomást gyakorolnak r á m . M i n t h a ingadozni érezném m a g a m a t s kezdeném belátni, hogy a vallás m é g sem lehet p u s z t a mese. H a templomba m e n n é k , t á n még imádkozni is tudnék. De hó, megálljunk. Hiszen, mire való az ima, h a Isten örök és változhatlan törvények szerint uralkodik ? M e r t akkor ezektől a törvényektől bizonyosan a mi k e d v ü n k é r t sem tér el. A minek Isten a k a r a t j á b ó l meg kell lenni, meglesz, a k á r k é r j ü k azt, a k á r nem. Péter. Igazad van H i á b a k é r j ü k az esőt, ha nincs felhő az egen; sőt még azt is e l f ú j h a t j a a szél, mielőtt esőeseppekben a földre hullana, oda, a hova mi akarjuk. H i á b a kérünk g a z d a g s á g o t , ha m a g u n k összedugjuk a kezeinket. E s h i á b a kérünk m é g életet is, h a a halál már kinyújtotta u t á n u n k kezét. De az imának nem is az a czélja, hogy megváltoztassa az Isten a k a r a t j á t , hanem h á l a a d á s , magasztalás, a gyermeki bizalomnak kifejezése s magunk a l á r e n d e l é s e Isten a k a r a t j á n a k , az ő törvényeinek. Mit gondolsz, mi lenne, h a Isten mindenkinek minden k é r é s é t meghallgatná. Légy meggyőződve, hogy 24 óra alatt tán a világ is összeomlanék, de annyi bizonyos, hogy az emberek, a népek és nemzetek könnyen kiimádkóznák egymást a világból. Még m a g u n k r a
YÁLLÁSOS DOLGOKBOL.
11
nézve is n e m egyszer ugy j á r n á n k kéréseinkkel, mint a m a szegény öreg asszony, ki elfáradván a farőzse czipelése alatt, a halál u t á n fohászkodott, hogy szabadítsa öt m e g az élet terheitől s azután a midőn a halál kérésére megjelent, igy szólt h o z z á : b a r á t o m , segítsd fel ezt a nyaláb fát h á t a m r a . Igaz, hogy ellenmondásnak látszik, kérni valamit, mikor tudjuk, h o g y ugy is csak az lesz meg, a minek szükségképen m e g kéH történnie. D e h á t nem é p p e n ily ellenmondás-e az is, ezt m o n d a n i : a nap f e l j ö t t , a nap lement, midőn t u d j u k , hogy a nap áll s földünk forog körülte és s a j á t tengelye körül. Innen a r e g g e l és az estve. R á n k nézve azonban u g y - e mégis csak feljő és lemegy a nap. Miért z a v a r n a m e g hát i m á n k b a n is az a gondolat, hogy vájjon teljesül-e k é r é s ü n k vagy nem ? E l é g , hogy minket megnyugtat, n e k ü n k enyhet és erőt ad. I m á d kozzunk a z é r t , mert ezzel a legmagasabbhoz emelkedik lelkünk s minél nemesebb társaságban vagyunk, annál nemesebben érzünk, gondolkozunk és cselekszünk. A rosz társaság m i n k e t is könnyen megveszteget. Istennel s o h a sem lehetünk rosz t á r s a s á g b a n . Nem mondom, hogy mostani isten-tiszteletünk mindenben megfelel az ő szentségének s j ö h e t ido, midőn ezen mi mostani isteni tiszteletünk m ó d j á r a ugy tekintenek vissza az e m b e r e k , mint mi tekintünk vissza azokéra, kik állatok vérével a k a r t á k megengesztelni Istent. S bizony, ma is vannak, a kiket hasonló szellem vezet Isten iinádásában. D e a mig egy tökéletesebb kor eljŐne, én imádom I s t e n t a m a g a m k o r a miveltségével s azzal a miveltséggel, a melyet a kor összmiveltségéből vallásom m e g tud szerezni s n e k e m megenged. Tamás. Nem mondom, hogy közönyömet és kételyeimet a vallási iránt l e g y ő z t e d ós eloszlattad volna, de annyit el kell ismernem, hogy gondolkozóba ejtettél s meggyőztél arról, hogy a vallás is több figyelmet érdemel, mint a mennyiben én s a hozzám hasonló gondolkozásuak altaíában részesitik. Minél h a m a r á b b s legkésőbb h ú s v é t k o r — m á r ugy sincs messze — a templomba is elmegyek. Hadd halljam, mit ta* nitnak p a p j a i t o k a hit a m a legnagyobb kérdéséről, a h a l h a t a n l a n s á g r ó l , Krisztus feltámadásáról. De igaz, Krisztusról még egy szóval sem nyilatkoztál. P e d i g ez a k e r . vallás szegletköve s ha őt nem ugy és a k é n t hiszed, m i n t a hogy a zsinatok ós conciliumok megállították, h i á b a hiszel egy Istenben, hiába vagy jó, becsületes ós igaz e m b e r — a mint te m a g a d is tudod — sokan keresztény voltodat sem ismerik el. Péter. Lám, lám, hogy még sem vagy te oly hitetlen, mint gondolod, b á r h a Tamásnak hívnak is. H á t h a m é g egy szellemesebb és é k e -
12
VALLÁSOS DOLGOKRÓL.
0 sebben szóló P é t e r r e a k a d n á l ! C s a k gondolkozz r a j t a s meg fogsz győződni, hogy a vallásnak is m e g van fénye és belbecse. D e mint a gyöngyért a t e n g e r fenekére kell menni, m e r t felszinón csak habok úszkálnak, melyek s z é t p a t t a n n a k és e l e n y é s z n e k : ugy a vallás gyöngyét is csak elmélyedés, buvárlás által lehet megtalálni. Nagyon köny;nyü azt mondani, h o g y nincs I s t e n . A mikor r e s t e i j ü k valaminek u t á n a nézni, utána j á r n i — rendesen a z t m o n d j u k : nincs. De a ki I s t e n t keresve, megtalálta, e hittel k e b l é b e n könnyebben és biztosabban megáll az élet ellenmondásai között is, mint a t u d o m á n y n a k bármely fegyverével az, a ki c s u p á n csak a b b a n bizik s e f e g y v e r t nem teszi m é g élesebbé és ékesebbé az Istenben való bizalom szent zománczával. J ó l esik hallanom, hogy t e ez útra készülsz térni. A mi a Krisztusra vonatkozólag tett é s z r e v é t e l e d e t illeti, a r r ó l , ha tetszik, t á n egy m á s alkalommal b e s z é l g e t h e t ü n k . De most m á r ideje, hogy sétálni m e n j ü n k .
