ÚJSZERŰ, NEM MOTORIZÁLT KÖZLEKEDÉSI MEGOLDÁSOK Közlekedéstudományi Konferencia Győr Előadó: Mátrai Tamás 2015.03.27.
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK
Tartalom 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
A téma fontossága Definíció Meglévő rendszerek Közlekedési módok összehasonlítása A PBS rendszerek fejlődése Néhány 4. generációs rendszer bemutatása Konklúzió BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK
2
A téma fontossága • ENSZ: Városban lakók száma várhatóan 3,3 milliárdról 6,4 milliárdra nő 2050-re. A teljes népességnövekedés a városokban jelentkezik, továbbá ezen túlmenően folytatódik a városokba költözés jelensége a vidéki területekről. • Geoffrey West: „Minden héten a belátható jövőben 2050-ig, több mint egymillió ember költözik be városainkba. ... Mindenkire ebben a teremben - aki még életben lesz - hatással lesz az, hogy mi történik a városokban... Azonban a városok, a negatív tulajdonságaik ellenére, egyben a megoldást is jelentik.” • ECF: 2001-ben még csak néhány közösségi kerékpárkölcsönző rendszer létezett szerte a világon, 2012-re ez a szám 400 fölé emelkedett, 2014-ben több mint 600 rendszer működött. • Banny Banerjee: „az exponenciális problémák nem oldhatóak meg lineáris megoldásokkal” BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK
3
A PBS definíciója • Az Európai Kerékpáros Szövetség definíciója alapján a kerékpáros kölcsönző rendszer egy olyan önállóan, rövid ideig, egy irányban is használható kerékpár kölcsönzési lehetőség, amelynek elemei közterületen helyezkednek el, rendszert alkotnak és többféle célközönségnek nyújt hozzáférést. • Egy másik megfogalmazás szerint a közösségi kerékpár kölcsönző rendszer olyan rendszereket takar, amik rövid-távú kerékpár kölcsönzést tesznek lehetővé, oly módon, hogy a kerékpárokat bármely állomásról fel lehet venni és bármely másik állomáson el lehet helyezni, akár külső segítség nélkül is. BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK
4
Meglévő PBS rendszerek elterjedése
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK
5
Meglévő PBS rendszerek elterjedése
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK
6
Meglévő PBS rendszerek elterjedése 700
1 000 000 900 000
600
500
700 000
600 000
400
500 000 300
400 000 300 000
200
Kerékpárok száma [db]
Rendszerek száma [db]
800 000
200 000 100 100 000 0
0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Rendszerek száma
2008
2009
2010
2011
2012 2013* 2014*
Kerékpárok száma
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK
7
Közlekedési módok összehasonlítása
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK
8
1. és 2. generáció Első generáció - Ingyenes rendszer (1965) • • • • •
Nem egyedi kerékpárok, megkülönböztető szín Szabadon hozzáférhető (Anonim) Ingyenes Nincsenek állomások pl.: White bikes - Amszterdam
Második generáció - Érmés rendszer (1995) • • • • •
Egyedi kerékpárok Érmés hozzáférés (Anonim) Ingyenes Vannak kijelölt felvevő és lerakó helyek pl.: Bycyklen - Koppenhága
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK
9
3. és 4. generáció Harmadik generáció - IKT alapú rendszer (1998) • • • • •
Egyedi kerékpárok Okos kártya alapú hozzáférés (felhasználó azonosítás) Ingyenes (általában csak az első 30 percben) Regisztrációhoz kötött pl.: Vélos á la Carte, Rennes
Negyedik generáció - Komplex, integrált rendszer (2005) • Egyedi kerékpárok • Mobiltelefon alapú hozzáférés (felhasználó azonosítás) • Ingyenes (általában csak az első 30 percben) • Állomások kihasználtságának kijelzése valós időben • GPS nyomonkövetés • Integráltság más közlekedési rendszerekkel
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK
10
Negyedik generáció különlegességei • A negyedik generációs rendszerek újdonságai – magas szintű integráció (városi rendszer, közlekedési rendszer, informatikai rendszer) – modularitás (a rendszerelemek egyszerű bővíthetősége, áthelyezhetősége) – igényközpontúság (a kerékpárok állomások közötti redisztribúciója) – környezettudatos technológiák fokozott alkalmazása (napenergia, kerékpárszállítás) BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK
11
4. Generációs rendszerek adatai Madrid
Budapest
Bixi
New York citibike
BiciMAD
MOL Bubi
20600
5200
6000
1560
1100
350
1800
460
332
123
76
n.a.
n.a.
9670
13600
3126
1500
n.a.
n.a.
95
53
n.a.
13
1,2
23,4
4,7
n.a.
7,8
1,1
0,4
9,1
n.a.
n.a.
n.a.
0,3
Város
Lyon
Paris
Montreal
Program neve
Velov
Velib
3000
Kerékpárok száma Állomások száma Dokkolók száma Lefedettség [km2] Beruházási költség [mrd Ft] Éves üzemeltetési költség [mrd Ft]
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK
12
4. Generációs rendszerek díjszabása Város
Lyon
Paris
Program neve
Velov
Velib
7 750
8 990
465
530
Éves regisztrációs díj [Ft] Napi díj [Ft] Letét [Ft/kerékpár]
New York citibike
Madrid
Budapest
BiciMAD
MOL Bubi
21 450
42 000
7 750
18 900
1820
2850
ingyenes
500
46 500
25 000
Montreal Bixi Hozzáférési díj
65 000 Használati díj
Első 30 perc díja [Ft] Második 30 perc díja [Ft] Következő óra díja [Ft] Díjszabás bonyolultsága Éves átlagos fizetés [millió Ft]
-
-
-
-
155
-
230
310
455
325
190
500
930
1 860
910
2 600
380
1 000
3
4
3
4
5
4
16,2
18,7
14,5
21,7
12,3
5,3
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK
13
Konklúzió • A városi közlekedés problémáinak egyik kezelési lehetősége a nem motorizált közlekedési módok elterjedésének segítése: – ahol az utazások átlagos hossza 5 km, vagy az alatti és az utazások száma magas a közforgalmú közlekedés megfelelő kiegészítője lehet – a kerékpáros infrastruktúra rendelkezésre állását kell biztosítani, a biztonságérzetet fokozni – a saját kerékpár használattal szemben a PBS rendszerek előnye, hogy nem kell a kerékpár őrzését, tárolását és üzemeltetését az utazónak megoldania BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK
14
További kutatási irányok • Részletes elemzéshez szükség van – a bemutatott rendszereken kívül további példák vizsgálatára – az elemzéshez szükséges adatok körének bővítésére
• A PBS rendszerek hatásait szimulációval, modellezéssel lehet értékelni. • A hatások elemzése rámutathat a rendszerek előnyeire, gyengéire. Ehhez szükséges egy új szemléletű keretrendszer felállítása. BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK
15
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!
MÁTRAI TAMÁS doktorandusz
[email protected] +36-20-260-6171 +36-1-463-3742
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK
