Pé sz er ve – ö lda zt sz ss ek oc z né l Al iál ef be is og kü rt fó á li i r ru s sá m n – ot 14 .o ld al
XXII. évfolyam, 5. szám
2010. május
Albertirsai
HÍRADÓ
Közéleti és tájékoztató lap
Megjelenik minden hónap első hetében Bővebb információ, archívum a város honlapján: http://www.albertirsa.hu
100 Ft
ÚJ ÜZEMELTETŐVEL INDUL A STRANDSZEZON ALBERTIRSÁN Május elején a hagyományoknak megfelelően nyit az Albertirsai Strandfürdő. Miután az elmúlt idény végén a korábbi üzemeltető szerződése lejárt, az Önkormányzat megpályáztatta a fürdő működtetését. A beérkező anyagok elbírálását követően a testület a legjobbnak a Budaiút-Invest Kft. (székhely: 2700 Cegléd, Fürdő út 24., adószám: 13230290-2-13, cégjegyzékszám: 13-09-111471), ajánlatát tartotta, így őket bízta meg a létesítmény üzemeltetésével. Mint azt Hajdu Géza, a cég ügyvezető igazgatója telefonon elmondta, a kemény tél ellenére, az átadás – átvételt követően szinte azonnal elkezdték a létesítmény felkészítését. Mint kiderült, rengeteg munka adódott a medencék javításától, felújításától kezdve, a parkrendezésig. Pótolták a hiányzó csempéket, a letört zuhanyrózsákat, sérült eszközöket. Felújították a parkot és megtisztították a standot az elmúlt ősz óta felgyülemlett avartól és szeméttől. Az intézmény munkatársai óriási munkát végeztek, annak ellenére, hogy az utóbbi idők esős időjárása miatt sokszor lehetetlen volt a külső munkavégzés. Jelenleg úgy tűnik, hogy abban az esetben, ha az időjárás nem szól közbe, május első hétvégéjén megnyithatja kapuit a létesítmény a fürdőzni vágyók előtt. Az üzemeltetés első évében, az alábbi jegyárakkal várják a vendégeket: A teljes árú jegy 1.000 forintba kerül majd, a kedvezményes árú pedig 700 Ft lesz. Kedvezményre a 14
éven aluli gyerekek, a nappali tagozatos diákok, nyugdíjasok, rokkant vagy fogyatékos személyek jogosultak, a jogosultságot igazoló dokumentum felmutatásával. A családi belépő 3.000 Ft lesz, amely 2 felnőttnek és 2 gyermeknek biztosít belépést. A 3 év alatti gyermekek számára a belépés természetesen ingyenes. Lesz úgynevezett úszó belépő is, amely 7 és 9 óra között biztosít a strandon úszási lehetőséget, ez 300 Ft-ba kerül majd. A havi teljes árú bérlet 21.000 Ft, a havi kedvezményes árú bérlet 11.000 Ft, a havi úszóbérlet pedig 8.000 Ft-ba kerül majd. A jelenlegi elképzelések szerint a most felsorolt árakat 2011-re sem kívánja emelni a létesítmény üzemeltetője. S.L.
Albertirsai Híradó
2
2010. május
VÁROSHÁZA
Tartalom
JÁRDAÉPÍTÉS
VÁROSHÁZA ............................................................................... 2-7. oldal KULTÚRA ........................................................................................ 8. oldal KÖZÉLET .................................................................................. 9-17. oldal AKTUÁLIS ............................................................................... 18-24. oldal SPORT ..................................................................................... 25-27. oldal KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK...................................................... 28. oldal
Költészet napi rendezvények – 8. oldal
Útavatás – 7. oldal
RENDŐRSÉGI HÍREK Két személyt fogtak el, akik Albertirsáról és a környező helységekből kerékpárokat tulajdonítottak el, ennek kapcsán keressük még azt a kerékpár tulajdonost, akinek kerékpárját az Albertirsa, MÁV állomás környékéről tulajdonították el 2010. április 13. napján. A sértettet kérjük, hogy jelentkezzen a 06-20/4896719 vagy a 06-20/9739021 telefonszámon. Az Albertirsai Evangélikus Egyházközség lelkésze feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki 2010.03.26 18:00 óra és 2010.03.27 11:00 óra közötti időben Albertirsa, Köztársaság u. 37/1. szám alatt található Evangélikus templom épületéről, összesen 5 helyről 3-5 m magasságból kiszakított, majd eltulajdonított kb. 20 m vörösréz esőelvezető csatornát. Az ismeretlen elkövető a helyszínen hátrahagyott további kb. 5 folyóméter, a falból kitépett, összehajlított rézcsatornát. A bűncselekménnyel okozott kár: 170.000 Ft, rongálási kár: 30.000 Ft. Az egyik helyi vállalkozó feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki 2010.04.02-03. közötti időben zárkifeszítés módszerével eltulajdonított 200 liter gázolajat, és egy olajszivattyút az Albertirsa, Mikebudai úton parkoló VOLVO típusú kamionból. A bűncselekménnyel okozott kár: 160.000 Ft, rongálással: 50.000 Ft.
Feljelentés érkezett ismeretlen tettes ellen, aki 2010.04.06. és 04.07. közötti időben Albertirsa, Pesti út 24/A szám alatt lévő kerékpárszervizbe ablakbefeszítés módszerével behatolt és onnan kerékpáralkatrészeket tulajdonított el. A lopással okozott kár kb. 50.000 Ft, a rongálással 10.000 Ft. Egy budapesti lakos feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki 2010.04.03-án Albertirsán, Feketerészen lévő hétvégi háza bejárati ajtaját megfeszítette, de a hétvégi házba bejutni nem tudott. Rongálással okozott kár: 30.000 Ft. Egy, a Hősök útján élő albertirsai lakos tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, aki 2010. április elején a lakása udvarára kerítésátmászás módszerével behatolt, és nyitott színből 1 db házi készítésű hegesztő trafót tulajdonított el. A bűncselekmén�nyel okozott kár: 30.000 Ft. A Napsugár Óvoda vezetője feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki az intézmény egyik záratlan ablakán keresztül behatolt a folyosóra, és onnan a zárva lévő irodákba ajtóbefeszítés módszerével behatolt. Bűncselekménnyel okozott lopási kár: kb. 20.000 Ft, rongálási kár 150.000 Ft. Egy tehergépkocsi-vezető feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki 2010.04.12én a 4-es számú főútvonal, 53+880 km szelvényében Szolnok irányában található parkolóban a feljelentő által vezetett Renault Magnum típusú kamion üzemanyag-
Albertirsa Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala az előző évek gyakorlatának megfelelően lakossági járdaépítési akciót szervez. Az építéshez a Polgármesteri Hivatal biztosítja a cementmennyiséget. Az igénylők feladata a kivitelezés végrehajtása, melyhez a hivatal szakmai segítséget nyújt. Kérjük az érdeklődőket, hogy járdaépítési igényeiket 2010. május 28-án 1200 óráig írásban adják le a Polgármesteri Hivatal 13. számú irodájába. Az igénylésnek tartalmaznia kell a járdaépítés pontos helyét (utca, házszám), az elkészítendő járda hosszát és szélességét. A beérkezett igények kielégítéséről 2010. június 11-ig születik döntés, melyről az igénylők 2010. június 18-ig írásos értesítést kapnak. Az elbírálás során előnyt élveznek azok az igénylők, akik összefogva hosszabb, egybefüggő járdaszakaszt kívánnak kiépíteni. A járdák elkészítésének határideje 2010. szeptember 30. Bővebb felvilágosítás a Polgármesteri Hivatal 13. számú irodájában, vagy telefonon, az 53/570-055-ös telefonszámon, Pozsonyi Istvántól kapható. Polgármesteri Hivatal
FELHÍVÁS
Értesítjük Tisztelt Lakótársainkat, hogy a megelőző évek gyakorlata szerint
KEDVEZMÉNYES VIRÁGPALÁNTA ÁRUSÍTÁST
(50 Ft/db) tartunk 2010. május 15-én (szombaton) 9,00 órától 11,00 óráig a Polgármesteri Hivatal hátsó udvarán. Minden család maximum 25 tő virágot vásárolhat! Szeretettel várunk minden érdeklődőt! Albertirsa Város Önkormányzata
tartályáról a tanksapkát lefeszítette, és kb. 250 liter gázolajat eltulajdonított. A lopással okozott kár kb. 80.000 Ft, a rongálással kb. 10.000 Ft kár keletkezett. A továbbiakban is amennyiben gyanús személyeket, vagy bármilyen egyéb gyanús körülményt tapasztalnak, tegyenek bejelentést a nap bármely szakában a 06/20973-9021-es telefonszámon, amelyen az albertirsai rendőrjárőr azonnal értesíthető. Amennyiben indokolt, a bejelentést követően a járőr mielőbb megteszi a megfelelő intézkedéseket.
Albertirsai Híradó
2010. május
3
VÁROSHÁZA
ELSŐ KÉZBŐL KÉT HULLADÉKGYŰJTÉS UTÁN KÖVETKEZIK A HARMADIK Hagyománya van már városunkban a tavaszi határtakarításnak. Idén pedig, a korábbi gyakorlathoz képest továbbléptünk ebben a feladat teljesítésben. Március 27-én sor került a „szokásos” akcióra. Ez alkalommal négy helyszínen, a következő szervezetek tagjai, dolgozói, tanulói szorgoskodtak: képviselő-testület, polgármesteri hivatal, közcélú dolgozók, Albertirsa Barátainak Köre Természetvédelmi Csoportja, Magyarok Nagyas�szonya Római Katolikus Általános Iskola, Tessedik Sámuel Általános Iskola. A gyűjtést végzők munkáját a polgármesteri hivatal védőkesztyűkkel, a Dolina Zöld Kör Egyesület pedig ún. láthatósági mellényekkel segítette. Ezen a napon, a felsoroltaknak köszönhetően, 150 zsáknyi szemét gyűlt össze. A jelentős mennyiség természetesen nem csupán a szorgoskodók munkájának az eredménye: azt is jelzi, hogy sajnos sok felelőtlen ember él közöttünk – olyanok, akik nem törődnek környezetünkkel. A rengeteg hulladék csak így gyűlhetett össze városunk határában. Április 17-én az ún. Gerjementi vadásztársaságok tartottak szemétgyűjtést, a környékbeli erdőkben. Gerjementi vadásztársaságok alatt a következők értendők: Harmatrázó Vadásztársaság – Albertirsa, Gerjementi Vadásztársaság – Albertirsa, Mikebudai Földtulajdonosi Közösség, Pilisi Petőfi Vadásztársaság, Turul Vadásztársaság – Ceglédbercel. Munkájukat segítette továbbá a NEFAG Zrt. Pusztavacsi Erdészete, a Pipacs Vadászkürt Egyesület, továbbá Albertirsa Barátainak Köre Természetvédelmi Csoportja és jó néhány diák városunkból. A polgármesteri hivatal ismét védőkesztyűket biztosított a munkában résztvevőknek. A jelentős összefogás eredményeként ezúttal nem kevesebb, mint 10 tonna szemét gyűlt össze, amelyet az ÖKOVÍZ Kft. jóvoltából, ingyenesen vihettek a szervezők a ceglédi telepre. Ezúton megköszönöm mindenkinek a munkáját, aki a két nap valamelyikén közreműködött ebben az igazán fontos és értékes tevékenység-
ben. Valamennyien példamutató közösségi emberek. Többen úgy látjuk, hogy a Gerje patak medre és partja önállóan „megérdemel” egy hasonló akciót. Emiatt ezúton is felhívom minden, a környezetünk állapotáért felelősséget érző lakótársunk figyelmét arra, hogy május 15-én, szombaton 8 órától 12 óráig ismét várjuk a szemétgyűjtésben résztvevőket, ezúttal a Gerje partjára. Két gyülekezőhelyünk lesz. Az egyik a Lúkai út (a Köztársaság utcát köti össze az M40. sz. úttal), a másik pedig a Malom tó bejárata. Ceglédbercel és Pilis polgármesterével lapzárta után felveszem a kapcsolatot, esetleges csatlakozásuk érdekében. Amennyiben az megvalósul, május idusán összesen 14,3 km hosszon megtisztítjuk a Gerje medrét, és mindkét partját az őt szennyező szeméttől. Kérek mindenkit, aki tud, vegyen részt ebben a munkában.
AZ EDZŐPÁLYÁRÓL – LÁP VAGY NEM LÁP? Egyre többen kérdezik, hogy miért késik a Sportközpont beruházás befejező feladata, vagyis a labdarúgó edzőpálya kivitelezése. Válaszként összefoglalom az eddig történteket. Íme: „Albertirsa Város Önkormányzata 2008-ban kezdte meg a Sportcentrum beruházást, az albertirsai 6309 hrsz-ú területen. A beruházás tervezési szakaszában, 2007. év október 17-én egyeztető megbeszélés zajlott le a Polgármesteri Hivatalban, ahol a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (továbbiakban: DINPI) képviselői a következőket nyilatkozták: – a sportcentrum elhelyezésére természetvédelmi értékek megőrzése mellett nyílik lehetőség, ha az edzőpályát a 6308 és 6309 hrsz-ú területből kialakítandó ingatlanon úgy helyezzük el, hogy az a Vágóhíd utcától számítottan maximum 70 méter sávot vesz igénybe, – az ehhez szükséges telekalakítási eljárás ellen a DINPI kifogást nem emel, – Albertirsa Város Területszerkezeti Terve és Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban: HÉSZ) módosításának jelenleg folyamatban lévő egyeztetési eljárásában a DINPI javasolja és kéri a Ksp övezet
és az országos természetvédelmi terület határának rendezését, – a DINPI javasolja, és Albertirsa Város Önkormányzata elfogadja a természetvédelmi szempontból megőrzendő területnek (láp) beépítést nem megengedő övezetbe történő besorolását. Ezt követően hozzáfogtunk a fentiek szerinti telekalakítás előkészítéséhez. E munka véleményezéseként, a DINPI 2007. december 3-i átiratában a tervezett sportpálya és a mellette lévő, természetvédelmi szempontból értékes terület elválasztása érdekében kezdeményezett telekalakítással kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy az általunk benyújtott alaptérkép szerinti telekalakítás, táj- és természetvédelmi szempontból elfogadható, a sportpálya kialakíthatósága tárgyában 2007. október 17-én készült jegyzőkönyvben rögzítetteknek megfelel. Következő lépésként képviselő-testületünk, 17/2008. (IV.23.) számú rendeletével elfogadta a HÉSZ módosítását, melynek Településszerkezeti Terve az érintett Ksp övezet és a beépítést meg nem engedő övezet határát módosította, a DINPI kérésének megfelelően. A 3-136/2008. számú, Földhivatal által záradékolt vázrajzon feltüntetett telekalakítást Cegléd Város Jegyzője, 68/13995/2/2008 iktatószámú határozatában engedélyezte. A telekalakítás a 6308 hrsz-ú ingatlan területének nagyságát (16.999 m2) nem, csak elhelyezkedését érintette, a DINPI előzetes javaslatának és kérésének megfelelően. A határozat alapján a Ceglédi Körzeti Földhivatal, 32.129/2009. számú határozatában az érintett ingatlanok tulajdoni lapjára felvezette, illetve a térképen átvezette a változásokat, majd 33.526/2009. határozatával előző határozatát kiegészítette és kijavította. Ennek keretében, az Albertirsa 6309 hrsz-ú 39.933 m2 nagyságú lakóház, udvar és beépítetlen terület megnevezésű ingatlanra is feljegyezte a természetvédelmi terület tényét. 2009. október 6-án levélben fordultunk a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (továbbiakban: KÖTI-KÖFE), melyben kértük a 6309-es ingatlanra feljegyzett országos védettség (láp) törlését, mivel az nem felel meg a Természetvédelmi törvény 23. § (2) bek. d, pontjának: „a láp olyan földterület, amely tartósan vagy időszakosan víz haFolytatás a következő oldalon >>
Albertirsai Híradó
4
2010. május
VÁROSHÁZA Folytatás az előző oldalról tásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített.” 2009. november 4-re egyeztető tárgyalást kezdeményeztünk a DINPI, a KÖTIKÖFE, Cegléd Város Polgármesteri Hivatala építéshatósága, valamint a Ceglédi Földhivatal képviselőjének részvételével, az ügy mielőbbi lezárása érdekében. A tárgyalás eredményeként ugyanarra jutottunk, amit eddig is ismertünk: a KÖTIKÖFE tudja a láp területét lehatárolni és ingatlan-nyilvántartási feljegyzésre alkalmas módon határozatban megállapítani. 2010. február 8-án értesített a KÖTI-KÖFE, hogy hatósági eljárást indított a láp-terület természetvédelmi jogi jellegének megállapítására. 2010. március 9-én született meg a döntés, mely a 6308 ingatlanon (EOV koordinátákkal) körülhatárolta a lápot. Ezen területek a törvény erejénél fogva védelem alatt állnak. A 6309 ingatlanon láp terület nem található. Ez azt jelenti, hogy a labdarúgó edzőpálya megépítésének nem lehet semmiféle, természetvédelemmel összefüggő akadálya. 2010. március 31-én kelt tájékoztatás szerint a határozat nem emelkedett jogerőre, mivel azt a Dolina Zöld Kör március 29-én megfellebbezte. Tehát az ügyben érintett összes (természetvédelmi ügyben illetékes) szakhatóság álláspontja az, hogy az edzőpálya létesítésének nincs akadálya. Önkormányzatunk költségvetése tartalmazza a kivitelezéshez szükséges pénzt. Ezek után, egyelőre mégsem kezdhetünk hozzá a munkavégzéshez. Ennek egyetlen oka a fenti fellebbezés. Fazekas László polgármester
FELHÍVÁS Értesítünk minden érdeklődőt, hogy Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
2010. május 27-én (csütörtökön) 16,00 órakor
KÖZMEGHALLGATÁS-t
tart, melyre mindenkit tisztelettel meghívunk. Helye: Polgármesteri Hivatal Tanácsterme Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁPRILISI ÜLÉSÉRŐL Az április 29-ei rendes ülésen, a hivatalos eskü letétele után a 8-as számú választókerület képviseletében Fülöp Sándor független képviselő kezdhette meg a testületi munkát. Fülöp Sándort az ülésen a Városfejlesztési és Környezetvédelmi, valamint a Kulturális Bizottság tagjának is megválasztották. A 2009-es költségvetési gazdálkodásról szóló beszámoló vitájával indult a tényleges munka. Az előterjesztésből kiderült, hogy a város eleget tudott tenni 2009-ben minden fizetési kötelezettségének, sajnos idén a normatív állami és egyéb hozzájárulások nem fedezték az intézményi kiadásokat, így itt és más területen a helyi büdzséből kellett a szükséges hiányt pótolni. Ennek ellenére idén 168.303.000 Ft pénzmaradvány került át 2009-ről a 2010es költségvetésbe, ami figyelemre méltó a romló szociális és gazdasági körülmények ismeretében. Ebből sajnos már csak 85.450.000 Ft felhasználásáról dönthet szabadon a testület, a többi kötelezettséggel terhelt. Dr. Kiss Tibor, a Pénzügyi Bizottság elnöke hangsúlyozta a beszámoló kapcsán, hogy a grémium a költségvetés elfogadásával meghatározta a város számára követendő pénzpolitikai alapelveket. Ebbe beletartozik az intézmények zavartalan működésének biztosítása is. Éppen ezért a bizottság javaslata alapján a pénzmaradvány felosztásáról két héten belül egy informális egyeztetés után lesz célszerű dönteni. Dr. Kiss Tibor szerint jól gazdálkodott 2009-ben a város, hiszen a költségvetés közel 30%-át sikerült felhalmozási kiadásra fordítani. Tóth Sándor, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke szerint is óriási eredmény az, hogy több mint 600 milliót fordíthattak felhalmozásra, és ezek többségében sikeres pályázatoknak köszönhetőek. Elter Jánosnak, a Jogi-, Ügyrendi Bizottság elnökének a véleménye szerint a kép korántsem ilyen pozitív, hiszen a város vagyona korlátozottan forgalomképes, vagy forgalomképtelen. Mint Elter János hangsúlyozta, „12 év alatt az Önkormányzat felélte a családi ezüstöt”, nincs mit értékesítenie. Elter János szerint gond az is, hogy a meglévő ingatlanjait a város évek óta nem tudja eladni. Véleménye szerint árnyalja a kimutatást az a tény is, hogy a Sportcent-
rum és a Szennyvíztisztító mind a mai napig szerepel a felhalmozási kimutatások között, és sajnos a város a 46 milliós kintlévőségét sem tudja érvényesíteni. Elter János szerint több pozitívum adóemelésből származott. Lebanov József, a Kulturális Bizottság elnöke szerint az, hogy ekkora pénzmaradványról beszélhetnek, arra utal, hogy egyes intézmények hibásan terveztek. Mint mondta, nem ért egyet a költségvetés tervezési módjával és a társadalmi szervezetek támogatásával sem. Fazekas László polgármester szerint a magyarországi önkormányzatok 98%-a örülne, ha ilyen beszámolót fogadhatna el. Mint azt hangsúlyozta, a költségvetést együtt tervezték. Szerinte a társadalmi szervezetek támogatására büszkék lehetnek, és Elter János több ponton összemosta a tényeket, sőt ellentmondásba is keveredett, amikor az egyik mondatában arról beszélt, hogy nincs mit értékesítenie a városnak, majd arról szólt, hogy az ingatlanjait a város nem tudja eladni évek óta. Fazekas László szerint tudomásul kell venni azt a tényt is, hogy jelenleg pang az ingatlan piac, eladni nem nagyon lehet, vagy többségében csak nyomott áron, vagy áron alul. A város első embere kiemelte, hogy adót 2009-ben nem emeltek, ha a szemétszállítás díjának emelkedésére utalt Elter János, az nem adó, hanem egy külső cég által nyújtott szolgáltatás. Kovács Zoltánné dr. jegyző a hivatal hibás tervezésére tett kritikai megjegyzésre jelezte, hogy például a közétkeztetésben résztvevők számának csökkenése, vagy a tervezettnél kevesebb közcélú munkás számából, a kevesebb hóból stb. adódott több pénzmaradvány, amit csak becsülni lehet, pontosan megtervezni nem. Jászberényi Tamás alpolgármester a vitával kapcsolatban megjegyezte: „Nehéz egy jól teljesült költségvetésről negatív véleményt igazolni, és egymástól független tényeket összemosni politikai célzattal.” A testület végül 11 igen, 2 nem és 2 tartózkodás mellett fogadta el a beszámolót. Az ülésen módosította a testület a Viziközmű Üzemeltető Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát, és kiválasztották a Lurkó Bölcsőde bővítését lebonyolító projektmenedzsert és műszaki Folytatás a következő oldalon >>
Albertirsai Híradó
2010. május
5
VÁROSHÁZA Folytatás az előző oldalról ellenőrt is. A műszaki ellenőri feladatokkal bruttó 1.649.000 Ft-ért a Quint Kft-ét bízta meg a grémium, míg projektmendzsernek a MIKRON 96 Bt-t választotta bruttó 2,5 millióért. Három helyi vállalkozó közül a testület a legjobb ajánlatot tett (4.812.500 Ft) vállalkozót, Petykovszki Zoltánt bízta meg a Balatonszárszói Ifjúsági Tábor 2010. évi felújítási munkálatainak elvégzésével. Nagyobb vitára a Zöld ABC értékesítési szándékával kapcsolatban került sor. Már az ülés elején kérte a Dolina Zöld Kör írásban, hogy a testület vegye le napirendről az előterjesztést, a Jobbik Magyarországért Mozgalom megjelent képviselője pedig jelezte, hogy népszavazást kezdeményeznek az eladás megakadályozása érdekében, ha erre szükség lesz az ülés után. Fazekas László bevezetőjében jelezte, hogy az ingatlan 15 millió 400 ezer forintos értékesítésével számolt az Önkormányzat, közös meggyezéssel szeretnék a bérleti szerződést megszüntetni, amely esetén 500.000 forint kártérítést fizetnének a bolt tulajdonosainak. Dr. Kiss Tibor, a Pénzügyi Bizottság elnöke is jelezte, hogy a testület 17 tagja közül
14 támogatta a költségvetést, azaz a Zöld ABC értékesítését. Fazekas László a témával kapcsolatban elmondta, hogy 2003 óta folyamatosan napirendre kerül az épület értékesítése, már több ajánlatot is kaptak rá. Szőke Károly szerint az ügyben majd az új testületnek kellene döntenie. Szemőkné Szedlacsek Judit pedig arra tett javaslatot, hogy osszák meg az ingatlant és a boltot, és az utóbbit adják el a tulajdonosoknak, a lakórészt külön értékesítsék. Major Judit alpolgármester szerint ezt a régi iparos emléket inkább kulturális célokra kellene használni, Sági Józsefné pedig azt javasolta, hogy egyelőre hagyják meg a jelenlegi helyzetet. A Zöld ABC tulajdonosa, Petró Mártonné felszólalásában jelezte, hogy 1997 óta dolgoznak ebben a bérleményben. Ők hosszú távra terveztek, de az Önkormányzat 2003 óta folyamatosan hátráltatja a működésüket azzal, hogy el kívánja adni az épületet. Mint hangsúlyozta, ez az üzlet 5 családnak ad megélhetést. Más lehetőségük nincs. Ha kell, az üzletrészt hajlandóak valahogy megvásárolni, de az lenne a legjobb, ha a város nem adná el az épületet. A testület végül 6 igen, 4 nem és 5 tartózkodás mellett elvetette az értékesítés szán-
dékát. Több mint egy órás vita bontakozott ki Lebanov József, Elter János és Fazekas László között a 2009. évi belső ellenőrzési jelentés tárgyalása során. Lebanov József a jelentésben kiemelt hiányosságok, üzemanyag elszámolási problémák stb. mielőbbi kivizsgálását szorgalmazta, számon kérve Fazekas Lászlón ezek hiányát, Elter János pedig a civil szervezetek elszámolási hibáira hívta fel a figyelmet, és azt kérte számon Fazekas Lászlón, hogy a jelentéseket a JÜB nem kapta meg kivizsgálásra. Fazekas László szerint, mint azt a dokumentum is leszögezte, „az ellenőrzések során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekményt a vizsgálat nem tárt fel.” Véleménye szerint a képviselőknek lehetősége lett volna az anyagokat kikérni, és bizottsági üléseken megtárgyalni azokat, és nem kellett volna kiragadott adatokkal a TV nyilvánossága előtt szereplésre felhasználni az anyagot. Így felkészülés nélkül 2008-as adatokra jelen esetben nem tud senki konkrét válaszokat adni, de neki is az érdeke, hogy tárják fel, ha volt hiányosság és azt orvosolják. Elfogadta a testület a 2010. évi parlagfű elleni védekezés programját is. S.L.
Tisztelt Lakótársak – 8-as körzet lakói! Szeretném megköszönni azoknak a támogatását, akik rám szavaztak a választáson. Köszönöm, hogy bizalmat kaptam, bár rövid az idő, de a fontos 10-15 éves problémák megoldását el fogom kezdeni megoldani, remélem képviselő-társaim és a polgármester úr segítségével. A gondokat fontossági sorrendben veszem. Az utak, járdák, vízelvezető árkok, valamint a fedett átfolyók ebben a körzetben különösen nagy problémát jelentenek. A nagyon időszerű és fontos hiányosságok közül, természetesen a többit nem mellőzve, csak néhányat kiemelve, említenék most meg. A Hősök útján a járda. Az ingázókat reggelente a 8-9-10 körzetből az autósokat, kerékpárosokat, gyalogosokat, ez kb. 38-40 utca ez az út gyűjti össze naponta kétszer a munkába vonattal közlekedő albertirsai lakosokat. A probléma megoldása itt nagyon időszerű, a járda megépítése, a víz levezetése. Az út karbantartása, a gyalogosok – járda nem lévén – az úttesten közlekednek, azon az úttesten, ahol csapadék esetén áll a víz. Ez nemcsak hogy kellemetlen, igen balesetveszélyes is. A Rákóczi utca, Dános út és Tessedik utca közötti szakasza, ahol a lakók is hajlandóak bizonyos anyagi segítség nyújtására, meg kell egy fedett esővíz árkot építeni, hiszen kisebb csapadéknál is egyes házakhoz befolyik a víz, nem beszélve az eső után az út különböző szakaszain teljes szélességben megálló vízről. A Bajcsy-Zsilinszky út járda építési programja. A Pesti út alatti összes átfolyó felülvizsgálata, karbantartása égetően fontos feladat lenne, hiszen e nélkül az utcákban hiába teszünk bármilyen kísérletet a vízelvezetés terén. A sort folytathatnám, de leginkább
a megvalósult, és elvégzett feladatokról szeretném mihamarabb tájékoztatni Önöket. A fent említettekhez feltétlen fontos az Önök segítsége, az információ, és itt jön képbe az a fontos dolog, amit szervezéssel már régen minden körzetben be kellett volna vezetni, a lakóbizalmi rendszer utcánkénti megszervezése. A személyes kontaktustartás a körzet lakói és a képviselő között, ezt mindenképp elsődleges feladatnak tekintem, hiszen így a kisebb problémák is időben eljutnának a képviselőkhöz és sokkal hamarabb orvoslásra kerülhetnek. A kérésem a következő: minden utcából egy lakótársam önkéntes jelentkezését várom, aki vállalja az utcában lévő gondok összegyűjtését, és hozzám való eljuttatását. A személyes jelenlétem Önök között, az utcák bejárása természetesen folyamatosan fog történni, a fent említett javaslatom csak fokozná munkám hatékonyságát. A félreértések elkerülése végett kívánom megjegyezni, én nem pótképviselőket keresek, hogy mentesítsem magam a munka alól, pusztán segítséget, hogy minél hamarabb és hatékonyabban végezzem mindenkiért a munkámat. Tisztelt Lakótársak! Várom az öleteket, gondjaikról a bejelentést, kéréseket, személyesen és a lakóbizalmikon keresztül. Üzenő ládám várja az írásbeli kéréseket, természetesen névvel, címmel telefon elérhetőséggel. A problémák megoldását elkezdem, és e rövid képviselőségem alatt be nem fejezetteket a következő ciklusban – amennyiben az elvégzett munkám után újra bizalmat kapok Önöktől – be is fogok tudni fejezni. Tisztelettel: Fülöp Sándor képviselő
Albertirsai Híradó
6
2010. május
VÁROSHÁZA
FELHÍVÁS Felhívjuk a Tisztelt Lakosság figyelmét, hogy Albertirsa Város Önkormányzata és a Gerje Klímabarát Egyesület közös szervezésben 2010. május 30-tól, július 1-ig parlagfű-mentesítési programot indít. A gyűjtési akcióban 100 szál gyökeres parlagfűért minden gyűjtő kap 1-1 sorsjegyet, amelyet július 2-án (pénteken) 17,00 órakor sorsolunk ki a Művelődési Házban. Fődíj: 1 db kerékpár, melyet a legtöbb parlagfüvet gyűjtő személy kap. Ezenkívül sok értékes ajándék vár kisorsolásra. A leadás ideje, helye: 2010. május 30-tól, július 1-ig, hétköznapokon délután 15,00-17,00 óra között, a Polgármesteri Hivatal udvarán (Albertirsa, Irsay K. u. 2.). Kása Zoltán környezetvédelmi előadó
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Ezúton is szeretnénk megköszönni az Országos Mentőszolgálat Albertirsai Mentőállomása dolgozóinak, különös tekintettel Tóth János állomásvezetőnek, Sárközi Péter mentőápolónak és Kövesdi Miklós gépjárművezetőnek, hogy a január óta tartó Országos Elsősegélynyújtó Versenyben résztvevő csapatainkat a felkészülésben – szabadidejüket nem sajnálva, szaktudásuk legjavát adva – segítették! Az albertirsai csapatok nevében köszönöm áldozatos munkájukat: dr. Fógelné Jóga Andrea (iskolavédőnő)
TISZTÚJÍTÁS Április 13-án az Albertirsai Sportegyesület (ASE) küldöttgyűlése Tóth Sándort választotta az ASE elnökévé. Répás Lászlót, aki 14 éven keresztül irányította az egyesületet, az ASE örökös, tiszteletbeli elnökének választották meg.
Tisztelt Albertirsai Polgárok! A 2010. évi országgyűlési választások eredménye megmutatta, hogy történelmi fordulóponthoz ért az ország. A Fidesz-KDNP jelöltjei és listája már az első fordulóban sok helyen, így választókerületünkben is nagymértékű bizalmat kaptak a választóktól. Április 25-én a még megszerezhető 57 egyéni mandátumból három kivételével mind a Fidesz-KDNP jelöltjeinek jutott. Az elmúlt hetek riogatásai ellenére a választók akaratából több mint kétharmados többséget szereztünk a parlamentben. Ezúton is köszönöm a Fideszre és a személyemre leadott szavazatokat. Köszönöm azt a sok-sok segítséget, amelyet a kampány során kaptunk, köszönöm a kampánystábnak és az aktivisták százainak áldozatos munkáját. Minden erőmmel törekedni fogok a kapott bizalmat megszolgálni. Nem csak a rám voksolók, hanem választókerületünk minden polgárának érdekeit fogom képviselni a Magyar Országgyűlésben. A térség sorsa szorosan összefügg az ország jövőjével. A gazdasági növekedés megindítása és a közbiztonság helyzetének javítása kulcsfontosságú, így a parlamentben is e szándékok fog-
ják meghatározni az első döntéseinket. Fontos, hogy gyorsan cselekedjünk, ha apró léptekkel is, de haladjunk, reményt adva az embereknek. Közgazdászok szerint már a bizakodás, a várakozások is pozitív hatással vannak a gazdaságra. Természetesen nem varázsütésre fog megváltozni minden az új kormány megalakulásával. Hiszek abban, hogy kitartó munkával eredményt lehet elérni. Földi László
Választási eredmények Albertirsán Az elmúlt hetekben többen is érdeklődtek az országgyűlési választások albertirsai eredményeit tudakolva. Az országos eredményekről a sajtó bőséges tájékoztatást adott, azonban a helyi eredményekről keveseknek áll rendelkezésre információ, ezért indokolt röviden áttekinteni ezeket. Április 11-én 60%-os részvétel mellett a területi listás szavazáson az MDF 2,7%, a JOBBIK 17,7%, az MSZP 17,4%, a FIDESZ-KDNP 54,3% eredményt ért el helyben. Tekintettel arra, hogy az első fordulóban a FIDESZ-KDNP országos eredménye 52,7% volt, kiemelkedő a pártszövetség albertirsai támogatása. Az egyéni képviselő választás eredménye még nagyobb előnyt mutat városunkban, hiszen Földi László támogatásáról döntött a választók 56%-a. Amikor tavaly, az úgynevezett „uniós” választások eredményeiből is az látszott, hogy a FIDESZ-KDNP támogatottsága nagyobb városunkban, mint az országos átlag, még többen csak egyedi esetnek vélték a nagyarányú győzelmet. Azonban a kétkedők is bizonyosságot kaphattak arról, hogy nem egyszerű fellángolás történt, hanem elszánt, kitartó akarat vezérelte a választókat helyben. Úgy gondolom, folytatódhat a kedvező tendencia, és ezzel a jövőben lehetőség nyílhat helyi közéletben is mélyreható változtatások véghezvitelére. Köszönetet mondunk az albertirsai választópolgároknak a támogató szavazatokért. Lebanov József – FIDESZ
2010. május
Albertirsai Híradó
7
VÁROSHÁZA
A városközpont fejlődési lehetőségei és alternatívái Miután a most leköszönő országgyűlési képviselőnk már-már tényként említette, majd több fórumon is elhangzott az, hogy a városnak esélye van nyerni a városközpontban építendő polgármesteri hivatalra uniós forrásokat, többen megállítottak a körzetemben és kérdéseket tettek fel ezzel kapcsolatban. Ennek apropóján egy-két gondolattal reagálnék a témára. A körzetemben az egyik, remélhetőleg hamarosan elkezdődő nagyberuházás lehet a leendő városháza projekt. Ebben a jelenlegi elképzelések szerint helyet kaphatna a hivatal mellett a rendőrség, a gyámügy, az okmányiroda, a családsegítő, a könyvtár és a közösségi egyesületek és szervezetek irodái is. Én személy szerint nagyon szeretném,
hogy a hivatal előtt egy parkosított, szép, díszkivilágítással ellátott tér kerüljön kialakításra egy szökőkúttal. Itt kaphatna helyet az országzászló is. A Vasút utca és a Pesti út találkozásánál útszélesítésre lenne szükség, és a villanyoszlop áthelyezésére. Így az utca egyik oldalán kerékpárút készülhetne, és emellett mindkét oldalon megépülhetne a járda is, kiépített vízelvezető árkokkal egyetemben. Új gyalogátkelőre az OTP előtt, az OTP és a Posta között, a Győzelem utca és a Vasút utca találkozásánál lenne szükség, esetenként forgalomlassító táblák kihelyezésével. A Sport utcában is szükség lenne mindkét oldalon gyalogjárdára, és a vízelvezető árok kiépítésére, a piac előtti részen pedig park és parkoló létesítésére.
Véleményem szerint az itt található útszakasz kétirányúsítása is szükséges. A Baba utcánál szintén gyalogátkelőre lesz szükség, a Vinnyica utcában a lakópark és a Sport utca között parkolók kiépítésére is sort kell előbb-utóbb keríteni. Miután a város nyert a MÁV állomás környékének P+R, B+R parkolójának kiépítésére pénzt, itt is szükséges lesz a környék mielőbbi rendbetételére. Így a Somogyi Béla utcában mindkét oldalon ki kell építeni a járdát, valamint a vízelvezető árkot. Szükséges lesz itt is egy kerékpárút megépítésére. A MÁV állomás előtt buszmegállót kell kialakítani, és egy járdát is ki kellene alakítani. Szőke Károly önkormányzati képviselő
ÜNNEPÉLYESEN IS ÁTADTÁK A MEGÚJULT THÖKÖLY ÉS BOGLÁRKA UTCÁKAT Bár a városlakók már 2010 januárjától használhatják a megújult Thököly és Boglárka utcákat, hivatalosan csak nemrég, április 16-án adták át a nagyközönség számára a megújult szakaszokat. A két utca egy sikeres uniós pályázatnak köszönhetően kaphatott új aszfaltszőnyeget. Az „Aszfalt úton albertrisán – Thököly és Boglárka utcák aszfaltréteggel való ellátása és kiszélesítése” címet viselő projekt (Pályázati azonosító: KMOP-2.1. 1/B08-02008-0052.) összesen 87.702.500 forintba került melyből 61.391.700 Ft vissza nem térítendő uniós támogatás volt. Ebből a pénzből nemcsak az utak kiszélesítését és aszfaltozását végezték el a kivitelezők, hanem a szakaszok akadálymentesítését is, valamint vízelvezető árkokat és két oldalt járdát is építettek az érintett szakaszokon. Emellett új fákat is ültettek az út mentén, kiépítve két igazán szép, modern és európai utcát. Az átadási ünnepségen elsőként Dr. Czinege Imre országgyűlési képviselő köszöntötte a megjelenteket. Mint hangsúlyozta, örül annak, hogy a képviselősége kezdetén egy új postát avathatott Albertirsán, most pedig, távozásakor, két megújult utcát adhat át az itt élő embe-
reknek. Dr. Czinege Imre szerint a bátorságra, bizalomra és a felelősségre egyaránt szüksége van a jó képviselőnek, de a
közösség ereje nagyobb az egyénnél, ezért összefogással nagyon sokat el lehet érni a környezet fejlesztése, fejlődése érdekében. Földi László, a 15-ös választókerület újonnan megválasztott országgyűlési képviselője most még mint a Ceglédi Kistérségi Társulás elnöke szólt a megjelentekhez. Mint mondta, ha az érintett 15 településen bárhol, bármi jó születik, ennek örül. Ezzel együtt köszönetét is kifejezte a választók bizalmáért és ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz azért, hogy a kistérség tovább fejlődhessen 2010-től is. Mint azt hangsúlyozta, ő 60 ezer pol-
gárért vállal felelősséget a parlamentben. Legutolsóként Fazekas László, Albert irsa polgármestere mondott beszédet. Mint azt hangsúlyozta, a 712, illetve 9,6 folyóméteres útszakaszokat pályázati pénz nélkül nehezen tudta volna a város felújíttatni. Szerencsére eddig számos hasonló projekt segítette Albertirsa szépülését, bővülését. Azzal, hogy most a Thököly utca aszfaltburkolatot kaphatott, a település leghosszabb belterületi földútja újulhatott meg. Bár a város belterületi útjainak a 92-94%a szilárd, hangsúlyozta Fazekas László, ennek ellenére folytatni kell az útépítéseket, már csak azért is, mivel a lélekszám növekedésével, a város bővülésével egyre újabb utak nyílnak, melyeket előbb-utóbb szintén szőnyegezni kell. Szerencsére az úgynevezett 1+1-es pályázaton folyamatosan nyer a város, idén májusban például a Baross utca kaphat így új szőnyeget. A köszöntőket követően, Dr. Czinege Imre, Földi László, Fazekas László és Dávid Krisztina, a Pro Régió Nonprofit Kft. képviselője közösen vágta át a jelképes szalagot, mellyel most már hivatalosan is az albertirsaiaké lett a megújult Thököly és a Boglárka utca. S. L.
Albertirsai Híradó
8
2010. május
K U LT Ú R A
Költészet napi szavalóverseny és költészet napi előadás a Márai Sándor Városi Könyvtárban Április 14-én, a Márai Sándor Városi Könyvtár lelkes csapatának köszönhetően 11. alkalommal is megrendezték a Városi Szavalóverseny döntőjét, melyre mindhárom általános iskola nevezett diákokat. A gyerekek szabadon választhattak magyar költők verseiből, de a korábbi évek hagyományaihoz híven a szervezők most is ajánlottak egy-két költőt a figyelmükbe. Így például a 110 éve született Szabó Lőrincet, a 210 éve született Vörösmarty Mihályt, a 120 éve született Reményik Sándort, a 125 éve született Kosztolányi Dezsőt, és persze Márai Sándort, az intézmény névadóját, aki 110 éve, 1900. április 11-én, pont a költészet napján látta meg a
napvilágot Kassán. A javaslat idén úgy tűnik jól jött a diákoknak, hiszen a felsorolt költők közül Reményik Sándor: „Tündérfok” című költeményét három tanuló is választotta. Az iskolákban lebonyolított elődöntőt követően 19 diák jutott a Vá-
rosi Szavalóverseny döntőjébe, ahol két korcsoportban versenyeztek a gyerekek. Háromtagú zsűri bírálta el az előadásokat, Kaáriné Kabay Lilla zsűri elnöknek, Babcsán Józsefné, valamint dr. Kovács Tímea zsűritagoknak kellett rangsort állítaniuk a versenyzők között. Döntésük szerint az 5-6. osztályosok korcsoportjában a következő tanulók értek el helyezést:
I. Bártfai Bernadett, a Tessedik Sámuel Általános Iskola 6. osztályos tanulója lett, II. Márkus Tamara, a Magyarok Nagyasszonya Róma Katolikus Általános Iskola 6. osztályos tanulója, míg a III. Tóth Petra, szintén a Magyarok Nagyas�szonya Római Katolikus Általános Iskola 6. osztályos diákja lett. A 7-8. osztályosok közül az első helyezést Keliger Dániel 7. osztályos tanuló érte el a Tessedikből. A második Drunek Sára, az Alberti Evangélikus Iskola 7. osztályos tanulója lett,
míg a harmadik helyezett Lakatos Lívia 8. osztályos tanuló lett a Tessedik Sámuel Általános Iskolából. Az első három helyezést oklevéllel, könyvjutalommal díjazta a zsűri, a résztvevők pedig mindannyian emléklappal térhettek haza. A felkészítő pedagógusok ugyancsak emléklapot kaptak egy-egy szál virággal, és persze a zsűri munkáját is virággal köszönte meg a könyvtár. Másnap, ápilis 15-én egy különleges előadással folytatódott a Költészet Napi rendezvények sora a Márai Sándor Városi Könyvtárban. Az intézmény vezetője, Nagy Csabáné a következő gondolatokkal jellemezte a programot: „Az idei év különösen fontos, hiszen most ünnepeljük József Attila születésének 105. évfordulóját. Ez az este eltért a megszokott, a könyvtárban eddig tartott irodalmi estektől. A mostani megemlékezést Lévainé Barcza Mária, városunkban élő, de Cegléden tanító magyartanár előadását hallgathatta a közönség. A műsort saját maga szerkesztette. Az előadás keretét Vas István Rapszódia József Attiláról című versének részletei adták, vázát pedig a költő önéletrajza, a Curriculum Vitae. A zenei betéteket Bachtól, Bartók Bélától, Liszt Ferenctől és a Sebő együttestől kölcsönözte. Köszönjük, hogy ezt a nem mindennapi műsort minden kedves vendégünk nagy szeretettel fogadta.” S.L.
Mese és novellaíró verseny 2010 Tavaly – Benedek Elek halálának évfordulóján – meseíró versenyen próbálhatták ki a tollforgató mesterséget a gyerekek. A sikeres kezdeményezést idén folytattuk, s március elején – bővítve a lehetőségeket – mese és novellaíró versenyt hirdetett a könyvtár. Most is általános iskolások jelentkezését vártuk, akik már legalább harmadik osztályba jártak. A legfeljebb 5 oldalas, kézzel írott, saját ötletből merített mese vagy novella megírására 2010ben 14 tanuló vállalkozott. Munkájukat háromtagú zsűri bírálta el: Jaziniczky Beáta, Víg Ildikó és Zsigmondné Solti Edit részvételével. Az eredményhirdetésre április 21-én került sor a Márai Sándor
Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában. Minden résztvevő emléklapot kapott, ezt követően az írásokat Víg Ildikó zsűrielnök értékelte, kiemelve a történetek ötletességét, a fantáziadús illusztrációkat. A három korcsoportban a következő tanulók vehettek át oklevelet és könyvjutalmat. 3-4. osztályosok: I. helyezett: Legéndi Bendegúz (Tessedik); II. helyezett: Mári Lőrinc (Katolikus); III. helyezett: Szalontai Nelli (Tessedik). 5-6. osztályosok: I. helyezett: Mester Diána (Tessedik); II. helyezett: Erős Dominika (Evangélikus); III. helyezett: Kovács Nikoletta (Tessedik). 7-8. osztályosok: I. helyezést nem ért el senki; II. helyezett: Keliger Dá-
niel (Tessedik); III. helyezett: Dóczy Nikolett, Jónai Marcell (Tesedik). A díjkiosztó lezárásaként meghallgathattuk a legjobb történeteket: A két jó barát, A piros cipő és A Gondolat Városa címmel, szerzőik előadásában. Hubai Katalin könyvtáros
2010. május
Albertirsai Híradó
9
KÖZÉLET
SZLOVÁK REGIONÁLIS NEMZETISÉGI KONFERENCIA A Dolina Pestvidéki Szlovákok Regionális Egyesülete április 16-án az Albertirsai Polgármesteri Hivatal dísztermében tartotta soron következő konferenciáját. A 2005-ben alakult egyesület 17 település szlovák nemzetiségű polgárait fogja össze, Albertirsa, Budapestről Cinkota és Rákoskeresztúr, Csomád, Csömör, Dabas – Sári, Ecser, Isaszeg, Kerepes, Kistarcsa, Péteri, Pilis, Sóskút, Tárnok és Vác szlovákjainak a kulturális és hagyományőrző rendezvényeit szervezi, és hangolja össze. A most megrendezett konferenciának is az volt az alapvető célja, hogy 2010 soron következő programjait úgy tudják összehangolni, hogy azon lehetőleg minél többen tudjanak részt venni a társtelepülések lakói is. A megjelenteket elsőként az Albertirsai Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat nevében Szemőkné Szedlacsek Judit elnök köszöntötte, ismertetve röviden a településen élő szlovákság történetet. Mint hangsúlyozta, jövőre lesz 300 éve, hogy 1711-ben 24 szekérrel, evangélikus lelkészük vezetésével a felvidéki Szentmáriáról Albertiba települtek az itt lakó szlovákság ősei. Sajnos, mint azt az Albertirsai Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke kiemelte, ma már csak nagyon kevesen
beszélik az anyanyelvüket. A hagyományok és a nyelvi kultúra megmentése érdekében talán az utolsó pillanatban
sikerült megszervezniük tavaly a „Tótok klubját”, melynek nem titkolt célja az, hogy a korábban annyira aktív nyelvet felfrissítsék, és a segítségével a még élő szokásokat, hagyományokat megmentsék az utókor számára. Szemőkné Szedlacsek Judit után Fazekas László, Albertirsa polgármestere szólt a vendégekhez, folytatva a történeti események felidézését. Mint azt kiemelte, nemcsak Albertiben, de Irsán is jelentős számú szlovákság települt meg a XVIII. században, miután a török hódoltság idején a XIII., illetve XIV. századra vis�szavezethető települések nagyrészt elnéptelenedtek. Míg Albertibe viszonylag zárt
közösség érkezett, Irsára több irányból történt betelepülés. A két falut 1950-ben egyesítették, városi ragra pedig 2003-ban emelkedhetett a település. A megnyitó az Evangélikus Énekkar előadásával folytatódott. A Hepp Éva vezette kórus egyházi és világi dalokat adott elő magyar, latin és szlovák nyelven is. A tényleges munka ezt követően indulhatott el, melyet Riba Etelka, az Országos Szlovák Önkormányzat elnök-helyettese, és Aszódi Csaba, a Dolina Pestvidéki Szlovákok Regionális Egyesületének elnöke vezetett le. A program során egyeztették
jövő évi programjaikat, meghatározták a 2010-es évre fizetendő tagdíj mértékét, majd egy szerény uzsonnával zárták az összejövetelt, ahol természetesen helyet kaptak a hagyományos tót ételek is. S.L.
EU TÁMOGATÁSBÓL VALÓSUL MEG AZ ALBERTIRSAI SPECIÁLIS FOGLALKOZTATÓ OTTHON AKADÁLYMENTESÍTÉSE
Megérdemelt, élhetőbb környezet kerül kialakításra az IRMÁK Nonprofit Kft. által fenntartott Albertirsai Speciális Foglakoztatási Otthonban az értelmi és testi fogyatékkal élők számára. A beruházás közel 33 millió forintos, 90%-ban Európai Uniós támogatásban részesült projekt keretében valósul meg, ezzel biztosítva az európai normáknak megfelelő életkörülményeket. Az esélyegyenlőség megteremtésének érdekében számos fizikai, műszaki változtatás került a pályázati tevékenységek körébe. Az intézmény udvarában a kerekes széket használóknak szükséges nagyobb parkolóhely és az épület egyszerűbb megközelítését szolgáló kapaszkodókorláttal ellátott lépcsők és rámpák kerülnek kiépítésre. A
mozgásukban is korlátozott személyeknek az épület szintjei között a közlekedést felvonó teszi majd könnyebbé. A folyosókon a biztonságos tájékozódáshoz kontrasztos színű, anyagát tekintve érdes felületű vezetősáv elhelyezése segíti a látássérülteket és a vakbottal haladókat. A vizesblokkok átalakításával, használóiknak egyszerűbbé, kényelmesebbé válik a mindennapi tisztálkodás. A számítástechnikai fejlődéseket követve, és az egyre bővülő Internet felhasználókról is gondoskodva került bele a projektbe a szervezet honlapjának fejlesztése, mely előrelépést jelent a gyengén látóknak, hiszen a betűméret növelésével egyedül is képesekké válnak az olvasásra. „Legfontosabb elvünk az volt, hogy lakóink számára életkörülményeiknek és igényeiknek megfelelő környezetet teremtsünk” – mondta Bárány Sándor, az IRMÁK Nonprofit Kft., mint az intézmény fenn-
tartójának fejlesztési igazgatója. „Társaságunk ezt követően is nagy hangsúlyt fektet a kliensei életminőségének javítását célzó fejlesztésekre, az esélyegyenlőség megteremtésére, és az élhetőbb környezet kialakítására.” Az „IRMÁK Kht. albertirsai szállásépületének komplex akadálymentesítése” című, KMOP-4.5.3-09-2009-0030 azonosítószámú projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg, melynek kedvezményezettje az IRMÁK Nonprofit Kft. A beruházás teljes összege 33.102.979 Ft, melyből az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás mértéke 29.792.681 Ft. A projekt várható befejezése 2010. augusztus 31. Bővebb információ: IRMÁK Nonprofit Kft. Albertirsa 2730 Köztársaság u. 115. Tel.: 06 53/ 571-065 www.irmak.hu
Albertirsai Híradó
10
2010. május
KÖZÉLET
KERESZTÉNY MOSTOHA „Édesanyám megváltozott viselkedésére még apró gyermekként is felfigyeltünk. A nyirkos pincelakásból, ahogy ébredtünk, már menekültünk fel, a napfényre. Ha nem sütött, akkor is jobb volt fent a levegőn, szinte eltemetve éreztük magunkat. Esténként nemhogy bemelegedtünk volna egymáshoz bújva a dunyha alatt, inkább a csontjainkig hatolt a nyirkosság a nedves falakról. Reggelre, mint a magukra hagyott, fészkébe dermedt madárfiókák, lelassult mozgással kászálódtunk ki, ki a fényre, a levegőre. Sokszor a pincelejárati ajtónál sütkéreztünk, melegedtünk, ott is hallottuk meg édesanyám dúdolását. Összenéztünk. Egymás után lopakodtunk le, sündörögve a konyharészbe, megnézni, mi történt?! Nem vagyunk mi dúdolászáshoz szokva... Édesanyám fateknőben mosott, mosószappannal, gyökérkefével besegítve a szennyesebb daraboknál. Énekelve, ránk mosolyogva! Munkába induláskor nagy gonddal fésülgette a haját, tűzte fel féloldalt. Akkortájt nem tudtuk kiszámítani milyen hangulata van éppen. Már egész jól ment neki az írás, valahogyan sikerült rábeszélni, hogy engedje megtanítanom: bizony nagy tudásom volt nekem már akkor, harmadikba jártam! Büszkeségemben ajánlottam én, nagy meglepetésemre édesanyám kapott rajta, így naponta gyakoroltuk a betűvetést, már a régi hat elemistakori palatábla írás emlékei is kezdtek életre kelni. Hamarosan megtudtuk a nagy buzgalom okát: udvarlója van édesanyámnak. Biztosan nem akart előtte szégyenbe maradni, hogy nem nagyon ismerte már fel, leírni meg, éppen hogy nem tudta a betűket. Egyik este hazakísérte édesanyámat, aki maga elé parancsolt bennünket: „köszönjetek szépen, ez itt Gyula bácsi, ezentúl sokszor lesz nálunk.” Zavartan oldalogtunk el, magukra hagyva őket, a nagy pocakkal rendelkező, pedáns kis bajuszt viselő, megtermett vasutast. Mert az volt, azt mondta rögtön magáról: „No! Hát, majd meglátjuk! Én a rend, a pontosság, a fegyelem híve vagyok! Ehhez tartsátok magatokat!” Hajjaj! Néztük kint az udvar sarkában
egymást, elhúzódva az orgonabokor mögé. Eddig is igencsak fegyelemre voltunk mi fogva..., hát majd ezután?! Megtudtuk hamarosan. Mire észrevettük, már oda is hurcolkodott, édesanyámmal a konyhában, a tűzhellyel szemben aludtak. Irigyeltük is a jéghideg szobából őket! Felgyorsult velünk a világ: ettől kezdve rohanásból álltunk ki. Rohanvást kellett sört hozni neki, naponta, hogy friss legyen. Ha sorba kellett állni, pár percet késtünk, már közölte: „Megjegyzem ezt a magatartást. Nem felejtek.” Eddig jó volt a bolti kenyér. Most már kora reggel indulni kellett az ugyancsak messze lévő sütödébe, hosszú, kígyózó sort kellett végigállni a friss, meleg vekniért. Nyeltem a nyálamat, a meleg kenyér illata csiklandozta az orromat. Igen, mert ez is az én „reszortom” lett. Ettől már csak a gyulai kolbász beszerzése volt a kínzóbb, mert hát a kenyérből csak kaptunk, kaptam, de a kolbászt csak megvehettem: ebből nekünk nem jutott... Vasutasként sokszor volt huszonnégy órás szolgálatban, akkor vitte a sok finomságot magával, de hát még többet volt otthon, valósággal vigyázzmenetben kellett menetelni előtte. Édesanyámnak mindez rendben lévőnek tűnhetett, mert teljes volt az egyetértés. Igyekezett is erről biztosítani a választottját, olykor tettleg is: ha Gyula bácsi szóban fegyelmezett, úgy is, hogy akár órákig kellett előtte állni, hallgatni, édesanyám megtoldotta egy-egy nyaklevelessel, hátbavágással. Mai napig nem tudom mi volt annak az oka, amikor egy nap hazaérve iskolából édesanyám rám szólt: „na, eridj csak, az orgonabokorról vágjál le egy jó ves�szőt!” Érdekes, de szerencsétlenségemre nem szólalt meg bennem a riasztócsengő! Vágtam egy jókora vesszőt, mégpedig dupla ágút! Jó, egészséges vessző volt, nyers, alig bírtam elvágni. Gyanútlanul vittem le a pincébe. Ezek után már csupán a vessző suhogása, kegyetlen csípése a nyers ágnak, ami duplán csapódott hátamra, ahol ért, és édesanyám ziháló szidása: „Hát ezt érdemlem én, hát süllyedjek el miattad, majd most megemlegeted!” Ez volt, amire emlékeztem. Egy darabig. No
meg arra, ahogy fejemet karolva, fogva-védve fordultam el a vesszőcsapások elől, láttam meg a Gyula bácsit, az ágy szélén ülve, furcsa elégedettséggel az arcán szemlélte az előtte zajló vesszőzésemet.... Azután 2-3 napig nem tudtam a világról, édesanyám ájultra vert, Gyula bácsi pedig végignézte. Nem tudtam meg soha, mi volt a bűnöm, csak annyit: Gyula bácsi hergelte fel édesanyámat a „viselt dolgaimmal”. Ezek után érthető, ha nemigen akartuk – én biztos nem – édesapának szólítani. Ő volt a becsapott, az áldozat, az, akit kihasználnak, tönkretesznek, de ő ezt most már nem hagyja! Ez volt a vezérfonal, amivel kezdte az esti mondókáját, amit édesanyám együttérzően hallgatott, sajnos mi is, behallatszott hozzánk. Így tudtuk meg elvált felesége „dolgait”, öt gyermeke „hálátlanságát” vele szemben, pedig csak jóra, szépre akarta őket nevelni, de nem hagyta fegyelmezni az asszony... Hát, édesanyám hagyta, sőt! Igencsak vállalta a fáradtságos munkát...! Amikor egyik nővérem – már kereső volt – néhány perccel később ért haza este, mint ahogy Gyula bácsi előírta, édesanyám készséggel tett eleget a „fegyelmezésnek”: kizárta a testvéremet. Hiába könyörgött az ajtó előtt, édesanyám még meg is fenyegette: „Takarodj innen, te büdös, ahol voltál, kotródj az ajtó elől, míg nagykéssel nem megyek ki!” Gyula bácsi helyeslően dünnyögött a meleg takaró alól, esti sörözésén túl. Megdermedten hallgatóztunk, nem hittünk a fülünknek, megrettentünk tőle, ahogy világgá zavarták késő este a testvérünket. Költözésünket követően, már a bérházban lakva, „apunak” kellett szólítani Gyula bácsit. Egyszerűen belénk verte édesanyám, akinek a szíve csak velünk szemben volt kemény, Gyula aput nagyon sajnálta, a családjától elszenvedett „sérelmek” miatt. Rendszeresen jártak vasárnap misére, szépen kiöltözve, ájtatosan. Korán indultak, édesanyánk beszólt hozzánk: „ne nyúljatok semmihez se, majd jövünk, akkor esztek.” Savanyú képpel hallgattuk az intést, mert hát tudtuk, Folytatás a következő oldalon >>
Albertirsai Híradó
2010. május
11
KÖZÉLET Folytatás az előző oldalról bizony nagyon fog már korogni a mi gyomrunk, mire enni kapunk. Leggyakrabban délfelé jöttek meg, akkor már nem ájtatosan, hanem általában virágos hangulatban. Könnyen csattant a pofon, robbant ki édesanyám száján a fuvarost is megszégyenítő káromkodás, szitok, pedig nemrég volt a misén gyónni. Keresztény emberek voltak mindketten. Húsvétkor vitték a szentelni való étket a templomba. Otthon vártuk, vártuk a hazajövetelt egyre ros�szabbul tűrve kiskamasz szervezetünk követelőzését: nagyon éhesek voltunk!
Testvérem kitalálta: csak egy kicsit együnk a sonkából, tojásból, amiből vittek el szentelni... Ettünk. Egy kicsit, meg megint egy kicsit. Eszünkbe jutott, hogy Húsvét van, így imádkoztunk Jézusért, lelkiismeretesen. Utána pedig magunkért, mert megint csak csábított az étel illata, és még egy kevéskét elvettünk belőle. Meg is bántuk, nézegetve a hiányt, bizony semmi jóra nem számíthattunk. Nem, nem vettünk el sokat, azt nem mertük volna! Egyszerűen csak vettünk el keveset, valamennyit, mert Húsvét ünnepén ugyanúgy éheztünk, mint bármikor! Lázadás volt ez? Lehet. De meg is hátráltunk, bújtunk a szobánkba, hallva a
kulcscsörgést a zárban. Kis csend után Gyula apu hangja szűrődött be: „Na, menjél, csak, intézkedjél. Fegyelemnek lenni kell. Büntetésből ma nincs nekik ebéd. Igyekezzél.” Édesanyám igyekezett: olyan kegyetlenül elvert bennünket a húsvéti áldozása, gyónása után, alighogy letette a rózsafüzért a kezéből, már alkalmas volt az ütésre, mert éhen hagyta gyerekeit, és azok ettek egy keveset. Pedig, de sokat dolgoztunk a mezőre vezényelve ezért a sonkáért! Keresztényként éltek kifelé, az éjféli misét sem hagyták ki soha. És egyetlen alkalmat sem a verésre.” (Részlet a Fancsikai fények c. kötetből) -szirén-
Anyák napja Nem ismerjük a szülői szeretetet addig, míg mi magunk szülőkké nem válunk. (Henry Ward Beecher) Magyarországon 85 évvel ezelőtt, 1925-ben, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első anyák napi ünnepet, a májusi Mária–tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. Az ünnep alkalomból tisztelettel köszöntöm a már poraiban nyugvó, és az élő Édesanyákat. Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak, Rheának, az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. 1907-ben, Philadelphiában, Anna M. Jarvis kezdeményezte az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni. A célját később, 1914-ben, érte el, amikor Woodrow Wilson amerikai elnök ezt a napot hivatalos ünneppé nyilvánította. Jarvis megjegyezte, hogy „... sajnos az ünnepet kihasználták a virágkereskedők, az üdvözlőlap-gyártók, a cukorka- és ajándék-kereskedők, akik Európában is terjeszteni kezdték az Amerikában elfogadott ünnepet. Az eredeti elképzeléshez képest – az élő és elhunyt anyák tisztelete – az ünnep eltolódott az ajándékozás, főképp a virágkereskedők hasznának növelése irányába.” Az anyák napját világszerte megünnepelik, amelyen az anyák szeretetéről, gondoskodásukról, anyaságukról emlékezünk meg. Számtalan országban és földrészen más és más napokon ünnepelnek (február második vasárnapján, március 8-án, március 21-én, május második vasárnapján, május 10-én, május 26-án, május utolsó vasárnapján, június második vasárnapján, augusztus 15-én, október harmadik vasárnapján, december 8-án). Ma(Megjelent: „Uj Idők” szépirodalmi, művészeti, képes hetilap és kritikai szemle XXXIX. évfolyam, 47. szám, 1933. november 19. Szentjóby Szabó Andor)
gyarországon május első vasárnapja az ünnepnap, velünk együtt ezen a napon köszöntik az édesanyákat: Dél-afrikai Köztársaságban, Litvániában, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban, Szerbiában. A pesterzsébeti iskolák vöröskeresztes csoportjai 1933-ban, az Édesanyák tiszteletére állítottak fel emlékszobrot. Köszöntőmet az alábbi verssel zárom:
Zámbory Lajos: Áldott anyai kéz Anyám, én nem látok, én eltévelyedtem. Jó öreg szemeddel te nézz most helyettem.
Add a kezed, anyám, szemétdombon élek: Jób vagyok, lelkemen rettentő fekélyek.
Add a kezed, segíts, mint minden bajomban mint mikor a világ kilököttje voltam,
Add a kezed , anyám, jaj, nehogy a bűnnek cifra szemétdombján végleg elterüljek!
mint mikor ott nyögtem az élet keresztjén: Én az ezer nyillal átütött Sebestyén.
A te meleg kezed még mindig megváltott: Áldott vagy, ó anyám s minden anya áldott!
Albertirsai Híradó
12
2010. május
KÖZÉLET
HÚSVÉTI MOCORGÓ Gyermekeink ebben a korszerű világban egyre kevesebbet mozognak szervezett, rendezett keretek között. Az óvodapedagógus a rábízott gyermekek testi fejlődéséért felelős, ezért minden alkalmat meg kell ragadni, hogy a csoportjának legyen alkalma (ugrani, futni, dobni, mászni) a természetes mozgásokat gyakorolni. Az egészséges életmód alapjait már az óvodában le kell rakni. Ha teret engedünk annak, hogy csemetéink önkéntelen mozgásvágyukat kedvükre kielégíthessék, kiegyensúlyozottak, nyugodtak, vidámak lesznek. Felnőttként is időt fognak szakítani a rendszeres testmozgásra. Célunk a mozgás iránti vágy fenntartása, edzett, egészséges gyermekek nevelése. Ehhez fontosak a családias hangulatú, közös mozgásra buzdító rendezvények. Ebben a nevelési évben meginvitáltuk a mozogni vágyó gyermeksereget egy sportnapra. 2010. március 27-én szombat délelőtt 10 órától kezdetét vette a hagyományosan minden évben tavasszal megrendezésre kerülő ovis sportnap, idén a Nyitnikék Óvoda
szervezésében. A helyszínen, az Alberti Evangélikus Általános Iskola tornatermében már előző nap lázas készülődés folyt. A talajra kerültek az ugróiskolák, a bordásfalra az eredményhirdető tábla, és katonás rendben várakoztak a labdák, kosarak, tornakarikák. A sportnap reggelén minden albertirsai óvoda tíz versenyzővel és két cseretaggal képviseltette magát. Óvodai egyenpólóban, küzdelemre készen sorakoztak fel a startvonalak mögött. A délelőttöt Szép Lászlóné óvodapedagógus
nyitotta meg, sok sikert kívánva az izgatott nebulóknak. A zenés bemelegítés után Pontáné Gábri Mária óvónő sípszójára kezdetét vette a verseny. Nagy Lászlóné Marika testnevelő tanár a versenybírói feladatokat látta el. A tornaterem egészét betöltötte a szurkolás zaja. A csapatoknak - a húsvéti ünnepekhez kapcsolódóan – nyolc versenyfeladatot kellett végrehajtaniuk: Pillangós Játék, Karikás Páros, Nyuszi – Célbadobó, Hengeres Labdavezetés, Hímestojás – Hordás, Nyusziöltöztetés, Nyuszitalpas Tovaszökkenés. A verseny végeztével a jól megérdemelt pihenés közben sós süteményeket rágcsálhattak a gyermekek. Az eredmény kihirdetéséig játékos ügyességi feladatokban vehettek részt a szurkoló testvérek és szülők. Az első helyezésért járó vándorserleget a Mustármag Óvoda nagycsoportosai nyerték el. Győzelmük eredményével egy évig (a következő sportnapig) büszkélkedhetnek. Gyermekeink a versengés közben átélhették a tiszta csapatjáték örömét. Megtapasztalhatták, hogy egyéni erejük, ügyességük, kitartásuk összeadódva győzelemhez vezethet. Küzdeni együtt, egymásért, a csapatért, a személyiség fejlődésüket is pozitív irányba mozdí-
totta. Mindenki nyertesként, egy játékkal, mozgással teli pár óra után, jóleső fáradtsággal, ajándékokkal megrakodva térhetett haza. A Nyitnikék Óvoda dolgozói ezúton szeretnének köszönetet mondani mindazoknak, akik támogatást nyújtottak a rendezvény megszervezéséhez: Albertirsa Város azon képviselőinek, akik pénz felajánlásával járultak hozzá a Húsvéti Mocorgás megrendezéséhez: Csőke Pál, Dávid István, Dr. Pécsi Angéla, Elter János, Fazekas László, Jászberényi Tamás, Kelemenné Szabó Valéria, Nagy László, Síposné Györe Zsuzsanna, Szőke Károly, Tóth Sándor. A Nyitnikék Óvoda Szülői Szervezetének segítségéért, a Jutka ABC túrórúdi felajánlásáért, az Ibolya Lakáskultúra boltnak a kedvezményes kosarakért, az Aquarius-Aqua Kft. kristályvíz felajánlásáért, valamint a Gerje-Film Kft-nek a felvételért. Az Alberti Evangélikus Általános Iskolának a tornaterem rendelkezésünkre bocsátásáért, és nem utolsó sorban a résztvevő óvodák felkészítő pedagógusainak munkájáért. Nyitnikék Óvoda
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani Holló Gábor Úrnak, aki egy igen értékes SA-6-os szűrő audiométerrel (hallásvizsgáló készülék) ajándékozta meg iskolásainkat. Felajánlását és önzetlen segítségét nagyon köszönjük! Az albertirsai általános iskolások nevében: dr. Fógelné Jóga Andrea iskolavédőnő
2010. május
Albertirsai Híradó
13
KÖZÉLET
TESSEDIK EMLÉKÜNNEPSÉG ÉS KOSZORÚZÁS Április 25-én délelőtt 10 órakor az Alberti Evangélikus Templomban ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg Tessedik Sámuel születésének 268. évfordulójáról. Az ünneplőknek és a helyi gyülekezetnek Túri Krisztina evangélikus lelkész mutatta be a jeles tudós és egyházfi életútját, életének példaértékű vonatkozásait. Tessedik Sámuel 1742. április 20-án született Albertin, – Szarvas, 1820. dec. 27.): ev. lelkész, író, haladó pedagógus, az alföldi mezőgazdaság gyakorlati fejlesztője. Pozsonyban, Sárospatakon és Debrecenben, majd német egyetemeken (Erlangen, Jena, Lipcse, Halle, Berlin) tanult, ahol megismerte a filantropisták pedagógiai irányát. Hazatérve Surányban, majd 1767-től haláláig Szarvason lelkész.
A filantropisták eszméinek hatása alatt elsősorban a parasztság helyzetének javítására törekedett. 1780-ban paraszt ifjak képzésére alapított iskolát. Gyakorlatigazdasági szorgalmatossági iskolájában gyakorlati munkával kapcsolta össze a belterjes termelési módszerek elsajátítását. Új rendszerű iskolájában könyvtárt, tanműhelyt és tangazdaságot szervezett, amelyben tanítók és gazdatisztek oktatását is vállalta. 1791-ben országos tanügyi reformtervet terjesztett az Országgyűlés művelődésügyi bizottsága elé, amelynek azonban – a többi reformjavaslattal együtt – érdemleges tárgyalására nem került sor. A szarvasi reakció – paptársa és a községi vezetők – iskolája működését is megakadályozták. Anyagi nehézségek miatt az országos hírűvé vált intézményt 1806ban végleg be kellett zárnia. Pedagógiai
munkája mellett széles körű tevékenysége kiterjedt az Alföld – elsősorban Szarvas – életének minden területére. – Úttörő tevékenységet fejtett ki a korszerű vetésforgó, a szántóföldi takarmánynövények termesztése és az istállózó állattenyésztés elterjesztésében. Kísérleteket folytatott a szikes területek javításával kapcsolatban, elsőként alkalmazta a meszes-márgás talajterítést (digózást). Meghonosította Magyarországon a lucernát, kezdeményező volt a gyümölcstermesztés, a méhészet, a selyemhernyó-tenyésztés terén, szakemberekkel taníttatta a selyemfonást, a gyapjúfonást és szövést. Tevékenysége kiterjedt az egészségügyi teendőkre, pl. tiszta ivóvíz biztosítása érdekében kutak fúrása; továbbá a parasztok táplálkozására, lakásviszonyaira, községrendezésre stb., de az árva- és szegényügy rendezésére is. A keszthelyi Georgikon, amelynek megszervezésében részt vett, és amelynek 1817-től elnöke volt, meghívását is visszautasította és egész életét Szarvas, illetve az Alföld fejlesztésének szentelte. Emlékezetére a Magyar Agrártudományi Egyesület 1961-ben évenként kiosztásra kerülő Tessedik Sámuel-emlékérmet alapított. Az istentiszteletet követően Tessedik Sámuel szülőházánál a helyi politika közszereplői, a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat, az Alberti Evangélikus Egyház képviselői, valamint a Szlovák Intézet vezetője, Milan Kurucz rótta le tiszteletét a város legnagyobb szülöttje előtt. Beszédében Milan Kurucz arról beszélt, hogy Tessedik személye ma sajátosan kapcsolja össze a két nemzetet. Mint mondta, Tessedik is örülne, ha tudná, hogy példaértékű élete mind a mai napig szolgálja a két nemzet megbékélését, egymáshoz való közeledését, és egymás megértését. Fazekas László, Albertirsa polgármestere arról beszélt a megjelentek előtt, hogy Tessedik munkássága ma azt üzeni nekünk, hogy a mindennapi kőkemény munka mindig meghozza az eredményét, hogy a jól megválasztott pedagógia, az elmélet és a gyakorlat
egyensúlya milyen progresszív is lehet egy közösség életében. Mint azt Fazekas László hangsúlyozta, a legfontosabb üzenete talán az, hogy Tessedik Sámuel nem volt kevésbé magyar attól, hogy szlovák, és nem volt kevésbé szlovák, attól, hogy magyar. Azaz egymásra utaltan élünk egy közös történelemmel itt Európában, így a közös hang mindannyiunk boldogulását segítheti. A köszöntőket követően a város nevében Fazekas László polgármester
és Major Judit alpolgármester, az Alberti Evangélikus Egyházközség nevében Túri Krisztina lelkész és Kassík Károly presbiter, az Albertirsai Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat nevében pedig Szemőkné Szedlacsek Judit elnök és Lebanov Károly helyezett el koszorút a szülőház falán található emléktáblánál. S.L.
Albertirsai Híradó
14
2010. május
KÖZÉLET
SZOCIÁLIS FÓRUM ALBERTIRSÁN Április 14-én a Móra Ferenc Művelődési Házban gyűltek össze azok az érdeklődők, városvezetők és szociális területen tevékenykedő szakemberek, akik egy sajátos együttgondolkodás, egy szociális fórum segítségével kívántak alternatívákat, továbblépési lehetőségeket kidolgozni az elmúlt egy-két évben egyre inkább fokozódó szociális problémák megoldására. A rendezvényt Fazekas László polgármester nyitotta meg. Bevezető gondolataiban hangsúlyozta, hogy a legutóbbi városfórumot követően határozták el, hogy ezt a programot megrendezik, mivel már ott érződött, hogy a válság hatására egyre több albertirsai kerül nehéz helyzetbe, egyre többen igénylik azt, hogy tartósan, vagy átmenetileg a város segítsen rajtuk, segítsen a problémáik megoldásában. Egyre több a rászoruló, egyre több, egyre népesebb azoknak a száma, akiknek valamilyen támogatásra szükségük van. Az összejövetel célja kettős, hangsúlyozta Fazekas László, egyrészt az ismeretszerzés, tájékoztatás a szociális ellátórendszer által nyújtott lehetőségekről, másrészt a szociális szféra szereplőinek az összefogása. Elsőként dr. Kovács Tímea aljegyző tartott előadást. Ő azokról a nemzetközi és országos tendenciákról beszélt, melyek 2008-tól kezdve fokozottan hatottak a Magyarországon élő emberek életére. Három alapvető tényezőt emelt ki: 1. a népesség elöregedése; 2. a régió egyenetlen gazdasági fejlődése; 3. a munkanélküliség fokozódása. A jelenlegi tendenciák szerint 2050-re 10%-kal csökkenhet a lakosság száma, ami azt jelenti, hogy 100 aktív keresőre 103 eltartott fog jutni. Ez viszont feltételezi azt, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatatlanná válik. Az országos tendenciákkal ellentétben Albertirsa lakossága fokozatosan nő, ez viszont alapvetően a betelepülőknek köszönhető, a születések és halálozások aránya sajnos itt az országos tendenciáknak megfelelőek. Ezek tehát összességében negatív hatást gyakorolnak. Magyarországon sajnos komoly szegénységi kockázatot jelent az, hogy az ország melyik régiójában, melyik településén él valaki. A legszegényebb régió ma az Észak-Magyarországi régió. Albertirsa ezzel szemben a Közép-Magyarországi régióban
helyezkedik el, amely ma az ország legfejlettebb régiójának számít. Itt a foglalkoztatási arány, a bérek magasabbak, mint az ország más régióiban. Jobb az infrastruktúra is. Ennek ellenére a munkanélküliség itt sem jelentékeny. Uniós viszonylatban ráadásul Magyarországon igen magas az úgynevezett inaktivitás, amikor is a családban nincs egyetlen egy aktív kereső sem, ők alapvetően szociális segítségre szorulnak. Ezt fokozta az is, hogy 2009-re a munkanélküliségi ráta 2,5%-kal nőtt Magyarországon, a helyzet ma már drámai, 1995 óta nem volt ennyi munkanélküli az országban. Ez sokkal drámaibb, ha azt is tudjuk, hogy leginkább a középfokú végzettséggel rendelkező, szakképzett réteg került perifériára. Ebben a csoportban 67%-kal nőtt a munkanélküliek száma. Pest megyében ez nagyobbrészt a férfiakat, és a 25 év alattiakat érintette. Albertirsán 2005 és 2007 között a nyilvántartott álláskeresők száma az országos átlag felét sem érte el, azaz országos viszonylatban kifejezetten jó helyzetben állt, 2008 őszétől a ráta jelentősen romlott, 2010-re a nyilvántartott álláskeresők száma 528-ra nőtt, majdnem a duplájára a korábbinak. Sajnos ma Magyarországon 3 és félmillióan élnek a létminimum küszöbén vagy a létminimum alatt, a lakosság 12%-a, a gyerekek közül 20%-a él a szegénységküszöb alatt. Ezzel ma az Unió középmezőnyébe tartozunk. Sajnos, ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy Magyarországon a szegénységi küszöb jóval alacsonyabb, mint az Unió más országaiban, akkor a helyzet még tragikusabb. Az Uniós mérőszámok alapján Magyarországon a lakosság 30%-a anyagilag deprimáltnak (nyomott) tekinthető, ami az egyik legrosszabb a tagállamok között, szűkül a középosztály, és nagy részük bizonytalanságban él. Mélyszegénységben 1 – másfél millió ember él az országban. A nettó reálkeresetek 2007-ről 2008-ra 7%kal csökkentek, a tendencia 2009-ben is folytatódott. Ráadásul a fogyasztói árindex mértékénél jóval nagyobb mértékben nőtt az földgáz és az elektromos áram ára, a gáz 5 év alatt 90%-kal, az áram 70%kal nőtt. Mindez helyi viszonylatban is érezhető, Albertirsán is egyre többen szorulnak valamilyen támogatásra. Tavaly rendszeres gyermekvédelmi támogatás-
ban 637-en, lakásfenntartási támogatásban 545-en, közgyógyellátásban 516-an, átmeneti segélyben 456-an, aktív korúak ellátásában 111-en, ápolási díjban 76-an, adósságkezelési támogatásban 35-en, gyógyszertámogatásban 20-an részesültek. A háztartások 15%-a kapott valamilyen támogatást az Önkormányzattól, és sajnos ma már koránt sem biztos, hogy a jelenlegi rendszer eléri az összes tényleges rászorulót. Sajnos az adatok tükrében látszik, hogy az albertirsai gyerekek 25%a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra szorul, azaz a családban az 1 főre jutó jövedelem nem éri el a 30 ezer forintot. Ezek a gyerekek a szegénységi küszöb alatt élnek, azaz a gyermekszegénység jelen van városunkban. Fazekas László polgármester az aljegyző asszony által bemutatott helyi támogatási formákhoz rendelt helyi és állami forrásokról beszélt. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásra 7,5 millió forintot fordít a város 2010-ben, ezt az állam 100%-osan támogatja, a többi esetben viszont, már csak részben, vagy egyáltalán nem jut állami forrás. Így több mint 50 millió forintot kell a helyi büdzséből ezeknek a finanszírozásához kiegészítésként fordítani. Emellett vannak egyéb szociális kiadások is, így létezik a rendszerben gyógyszertámogatás, temetési segély, köztemetés, első lakáshoz jutók támogatása, albérleti hozzájárulás, az első sikeres nyelvvizsga finanszírozása, egyéb kisebb összegű támogatások, melyek tételével együttesen a szociális kiadások tervezett összege 2010-ben összesen 228.330.000 forintra nőttek. Siposné Györe Zsuzsa, a Szociális Segítőház, Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője az intézmény működéséről beszélt. A Segítőház 11 évvel ezelőtt jött létre, ma már 21 fővel 7 szakfeladatot látnak el a városban. Az adósságkezelési szolgáltatás és a tanyagondnoki szolgáltatás kivételével, a feladatokat Ceglédbercelen, Dánszentmiklóson és Mikebudán is ellátják. Túri Krisztina, az Alberti Evangélikus Gyülekezet lelkésze az idősek ellátásáról beszélt. Bemutatta az 1942-ben alapított Káldy Zoltán Szeretetotthon működését és a hozzá kapcsolódó Folytatás a következő oldalon >>
Albertirsai Híradó
2010. május
15
KÖZÉLET Folytatás az előző oldalról szabadidős, és napközi jellegű idősellátási formákat. A fórumon bemutatkozott Csolti Ildikó, a szeretetotthon új vezetője is. Az előadásokat követően vette kezdetét a valódi fórum. Major Judit az elhangzottakhoz hozzátette, hogy a polgármester úr által felsorolt 22 féle támogatási forma szigorú jövedelemhatárokhoz kötött, így bizony sokszor szembesülnek azzal, hogy sokan olyanok sem kaphatnak támogatást, akik talán a helyzetük alapján rászorulnának. Egy idős hölgy amiatt panaszkodott, hogy szinte járásképtelen, és mégis megvonták tőle a közgyógyellátási igazolványt. Lebanov József képviselő szerint a helyi támogatási rendszer a válság előtti időszakot jól lefedte. Sajnos a válság következtében nagyon sok új ember került be a szociálisan rászorulók közé. Át kellene gondolni azt, hogy hogyan lehetne a szociális rendszert úgy finomítani, hogy ezeken az embereken is segíteni tudjanak.
Azokon a helyeken, ahol az Önkormányzatnak lehetősége van a változtatásra, egyenként át kell gondolni a megoldási alternatívákat. Dr. Janik Zoltán pozitív kezdeményezésként értékelte a fórumot. Mint hangsúlyozta, sajnos az Önkormányzat által 2007-ben kitűzött célokat nem sikerült maradéktalanul betartani. Köztudott az, hogy mi vezetett ide, és ez az előadásokból is kitűnt. Janik Zoltán szerint oda kell figyelni az úgynevezett látens személyre is, akik jelen pillanatban még nem szerepelnek a szociális ellátórendszerben, de lecsúszóban vannak. Segíteni kell nekik is, hogy merjenek segítséget kérni a Családsegítő Központtól. A felszólaló szerint muszáj lesz plusz forrásokat átcsoportosítani a költségvetésből, amihez egyes szerződéseket felül kellene vizsgálni, és a kintlévőségeket is, ha máshogy nem, hát részletfizetéssel, de be kellene hajtani. A szociális állapotok romlása sajnos kihat a közbiztonságra is, ezért fontos az együttgondolkodás és egymás segítése. Dr. Pécsi
Angéla, mint a Népjóléti Bizottság elnöke kért szót. Jelezte, hogy munkája során sajnos nagyon sokszor szembesül azzal, hogy a törvényesen meghatározott pénzügyi határok miatt nagyon sokakat kell elutasítani. Balogh Árpád szerint a vállalkozókat is be kellene vonni a költségvetés kidolgozásába, a képviselőknek felajánlást kellene tenni a tiszteletdíjukból, ezt az összeget kellene a helyi vállalkozóknak megtoldani. A probléma kezelésére mindenképpen széleskörű összefogásra van szükség. Kovács Lászlóné szerint egy dolgot nem említettek az előadásokban, mégpedig azt, hogy a rendszer hibás, hiszen a minimál nyugdíj összege évek óta nem változott. Mivel ez szabja meg a segélyezés rendszerét, ezért szorulnak ki sokan a támogatottak köréből. Nagy László képviselő szerint azt kell megtalálni, hogy hogyan lehet megelőzni a rászorultságot, van-e lehetőség a vállalkozók ösztönzésére, hogy egyre több munkahely létesülhessen Albertirsán is. S.L.
A HELYI SZOCIÁLIS VÉDŐHÁLÓRÓL A létminimum környékén vagy az alatt élők kényszerhelyze tükben általában a helyi önkormányzatokhoz, végső kétségbeesésükben a karitatív szervezetekhez fordulnak segítségért. Az érintettek segítségkérése minden esetben egy halk segélykiáltás a társadalom felé. Az állami normatív alapú támogatásokhoz való hozzáférés szigorú feltételekhez van kötve, így csak azok tudnak hozzájutni az állami segítséghez, akik megfelelnek az előírt követelményeknek. Miközben tudjuk azt is, de nem beszélünk róla: az állami feltételek nagyon távol állnak a hivatalosan megállapított létminimumtól. A Központi Statisztikai Hivatal bár végez létminimum számítást, de az országos írott és elektronikus sajtón keresztül nem publikálja. Ismereteink szerint a létminimum egy főre számított összege a bruttó minimálbérrel közel megegyezik. Ennek ellenére a szociális ellátásokat a 28.300 Ft-ban befagyasztott legalacsonyabb öregségi nyugdíj összegéhez képest számolják. Sajnos napjainkra (talán ezen okokra is visszavezethetően!) Albertirsán is megjelent a „tisztes szegénység” mellett a „mélyszegénység”! Ez a probléma a helyiek összefogásával most még, a jelentkezés elején orvosolható, és megfelelő intézkedésekkel megállítható a kedvezőtlen folyamat, sőt, ha azonnal és hatékonyan lépünk: fel is számolható a mélyszegénység. E lehetőség felismerése, valamint a március 16-ai város fórumon elhangzottak adták az apropóját az április 14-én megtartott albertirsai szociális fórumnak, ahol sok értékes gondolat vetődött fel, és ami még pozitív hozadékát jelenti a rendezvénynek: a jelenlévőknek végre sikerült megtalálniuk a közös hangot. A felvetett problémák, vélemények összegzéséből megállapítást nyert: a „mindenkori nagypolitika” mindig csak beszél az elesettekről, a szociálisan hátrányos helyzetűekről, és az irántuk érzett közös társadalmi felelősségről, de erre az egész társadalmat
próbára tevő komoly kihívásra még senkinek sem sikerült megtalálni a megfelelő választ. A lecke továbbra is fel van adva és el lehet indulni egy jó irányba. Megfontolásra érdemes javaslattal állt elő például Dr. Janik Zoltán, amikor elmondta, hogy elé kell menni az elszegényedésnek. Fel kell tárni azokat a családokat Albertirsán, akik az utolsó erejükből még megpróbálják fenntartani magukat. Azért kell ezt megtennünk, nehogy visszafordíthatatlanul lecsússzanak a mélységbe. Most Albertirsán kialakult egy közös együttgondolkodás. Ezzel a közös együttgondolkodással elmozdulhatunk a helyi szociális problémák kezelése terén a hatékonyabb, a célzottabb, és a rászorulók megváltozott élethelyzetéhez jobban, rugalmasabban igazodó megoldás felé. Ennek a gondolatnak a jegyében és az eddig szerzett tapasztalatokra hivatkozva azt javasolja a Dolina Zöld Kör – mint évek óta rendszeres szociális, karitatív tevékenységet is folytató szervezet – az Önkormányzatnak, hogy első lépésként a város a saját szociális rendeletét vizsgálja felül, és igazítsa a helyi körülményekhez, igényekhez. Hiszen lassan négy esztendeje, hogy a szociális támogatások megállapítása alapjául szolgáló legalacsonyabb öregségi nyugdíj nem emelkedik, ezért az egy főre számított jövedelem egyhelyben topog függetlenül az inflációtól. A helyben alkalmazott szorzószám megemelésével, és az életkörülményekhez való igazításával - inflációkövetővé tehető az ellátás. Így – bár jelentős pluszköltséget igényel ez a változtatás – azok az igénylők is hozzájuthatnak a helyben adható szociális ellátáshoz (pl.: gyógyszertámogatás), akik eddig néhány forintnyi túllépés miatt attól elestek és magukra maradtak a problémáikkal. Mert: „Nem elég azt mondani: Megteszek minden tőlem telhetőt. Amire szükség van, azt színvonalasan meg kell csinálni.” (Churchill) DOLINA ZÖLD KÖR tagsága nevében: Buzás Edit alelnök
Albertirsai Híradó
16
2010. május
KÖZÉLET
ÁLMODOZÁS VAGY ÉBREDNI KELL?! Írásomhoz (melyre régóta készültem) a lökést, mivel motiváció korábban is volt, az utóbbi hónapok történései adták. Újságunkban a testületi ülés beszámolóin kívül közérdekű hírekről, illetve vitákról: kontra-rekontra olvashatunk. Az utóbbi helyett inkább az „összefogás”-ról, közös lépésekről, városunk fejlesztéséről olvasnék, és feltételezem, rajtam kívül sokan mások. Álmom egy nyugodt, fejlődőképes, hangulatos kis város, de ezért nekünk, itt élőknek, pártszínektől függetlenül tennünk kell. Ezt csak összefogással, tisztességgel, példamutatással lehet elérni. Széthúzással, irigységgel, önzőséggel, „MUTYI BT”-kel nem fejlődünk. Az ország romokban hever, a világot válság sújtja, melyen enyhíteni elsősorban csak mi, helyiek tudunk közös összefogással, példa van kis hazánkban! A választás nem oldja meg városunk fellendülését, a gondok megszűnését, az Alföld peremére senki nem fog azonnal gyárat, üzemet tolni. (A talicskát valószínűleg – ki kell mondani – ezideig másra is használták.) Mit is kellene tenni, melyről természetesen lehet vitatkozni?
Fontos döntéseket, helyi rendeleteket beterjesztése előtt fórumokon, írásban megvitatni minél szélesebb körben, a bizottsági ülés, testületi ülés döntés lehet, a rövidsége miatt felszínes is. Konkrétan engem, cégemet már érinti a HÉSZ módosítása és ez sok mindenkit fog később negatívan érinteni. Az elektromos áram, benne a közvilágítás földkábeles építése kinek jó? Válaszolok. A DÉMÁSZ részére jó, többletköltséget jelent. (Kecskemét város tanult a hibából és korrigálta korábbi döntését.) Miért nem lehet szigetelt légvezeték és megoldott a kábeltelevízió kiépítése is, a lekötések attól még földkábelen történnek. Közbeszerzési kiírások: nem meglepő Albertirsa városban itt élő vállalkozók ezideig nem sok kiírást nyertek el! Miért? Összefogás hiánya, illetve az alkalmassági vizsgálatot, melyet helyben határoznak meg, nem tudják teljesíteni! Miért nem lehet megbeszélni (nem összebeszélni), mit szeretnénk közösen, hogyan tudjuk megoldani közösen?
Nekem fáj a szívem, hogy nem helyiek építették az óvodát, bölcsödét (hamarosan kezdődik), Thököly-Boglárka útépítését (nagyösszegek, kemény fajlagos árak). Milyen jó lett volna, ha egy része visszafolyt volna a közösbe, és a többin is a helyi lakosok gyarapodtak volna! Segélyezés: finomítani kellene, tenni kellene bele és érte, véleményemet kifejtettem a városfórumon. Álmodom tovább, de közel az ébredés, látom a testületi tagok, képviselők önzetlen munkavégzését a tiszteletdíjra. Látom, rájöttünk, összefogás kell és támogatják a helyi, becsületes vállalkozókat, látom, fejődünk. Látom, hogy AZ ÖSSZEFOGÁS ELKEZDŐDIK MÁJUS 21-ÉN EGY JÓTÉKONYSÁGI ESTTEL, és megoldjuk kettő reklámhordozónk anyagi helyzetét. Felébredek befejezésül: Május 21-én 18.00 órakor IVÓ NAPI PÜNKÖSDÖLŐ utcabált rendezünk, támogatókkal a BA-KO utcában, a bevétel a Gerje-Party Fúvószenekar, illetve a férfi kézilabda csapat között kerül felosztásra. Balogh Árpád
Esküvő, menyasszonytánc – A múltról való elmélkedés... Úgy 14 -15 éves lehettem, mikor több alkalommal is kaptam tavasszal és ősszel is koszorúslányi meghívást. Mivelhogy volt lehetőségem a megfigyelésre, ennyi év távlatából szeretnék emlékezni az akkori lakodalmak sorrendjére, hangulatára. A lakodalom éjszakáján megrendezett tánc, amelyen a menyasszony utoljára táncol leányként. A régebbi, többnapos lakodalmakban az ünnepi lakoma előtt rendezték délelőtt vagy délután. A menyasszonyi tánc időpontja rendszerint éjfélre, vacsora utánra esik. (Bercelen ebéd után.) A kezdetét rigmussal vagy táncra szólító szavakkal jelenti be a vőfély, esetleg a násznagy. A táncot is legtöbbször ő kezdi a menyasszonnyal. Számos helyen – a lakodalmi tisztségek hierarchiáját követve – sortáncszerűen adja át a menyas�szonyt a jelesebb vendégeknek, esetleg a lakodalmi rangsor, vagy a rokonsági fok figyelembe vételével, név szerint kiáltja ki a következő táncost. Gyakoribb azonban, hogy néhány forduló után „eladó a menyasszony” kiáltással megnyitja az általános részvételt. Tánc előtt a jelentkezők a násznagy asztalán álló kosárba, rostába dobják a tánc „váltság-
díját” jelentő pénzösszeget. Adományukat esetleg a tánc alatt is kézben tartják, felmutatják, vagy a ruhaneműt a menyasszony vállára terítik, felajánlásukat pedig a vőfély kikiáltja. Pl: „Egy borjúért táncol a menyas�szony!” (A régi világban ilyen eset is volt!) Jelentős mozzanata a menyasszonytáncnak, hogy a menyasszony a vőlegény hozzátartozóival táncol, akik ezzel mintegy kifejezik, hogy a családba befogadták. A lakodalmi illendőséghez szorosan hozzátartozik, hogy a menyasszonytáncban mindenkinek részt kell vennie. Ezért előfordult, hogy az idősebbek ülve, a menyasszonynak kezet adva „táncoltak”. A sort a vőfély zárta, aki a vagy a legnagyobb összeget tette le, vagy ellenkezőleg egy szimbolikus megváltást. Gyakran a menyasszonytánc végeztével veszik le a menyasszonyi fátylat, koszorút, az utolsó táncos, a vőlegény kiragadja a menyasszonyt a tánchelyről, miközben a násznép bő gyermekáldást kíván. Ezután a menyasszonyt át is öltöztetik új állapotához illő menyecske ruhába. (Napjainkban piros – fehér ruha és fejkendő.) Több helyen ismert a vőlegénytánc is, azaz a menyasszonnyal együtt
a násznép a vőlegényt is megtáncoltatja (bohókás öltözetben). A menyasszonytáncnak a mai falusi lakodalmakban növekvő jelentősége van, mivel ennek keretében a lakodalom költségeinek a jelentős része vis�szatérül, és a vendégek számára reprezentációs lehetőséget nyújt. A menyasszonytánc jelenlegi gyakorlatában a gazdasági funkció dominál. A tánccal gyűjtött pénz az ifjú pár életének megalapozását szolgálja. Az egyéb lakodalmi szokáselemek (kikérés) fokozatos elmaradása miatt azonban a tánc a jelenlegi lakodalmi rítus csúcspontja lett. Elnézést, hogy az ételekről nem írok. Röviden annyit tudok elárulni, hogy marhából, disznóból és baromfiból készült különlegességek sorakoztak az asztalon, szinte roskadásig, rengeteg finom, különleges sütemény, torta, kuglóf, kalács, amit az asszonyok maguk sütöttek. Cukrászatból származó tortát például Bercelen nem szolgáltak fel. Mint érdekességet megemlítem: minden család, aki hivatalos volt a lagziba, 1 kanna tejet, 1 kg vajat és 50 – 100 tojást vitt a lagzis házhoz. Szép volt, jó volt, kár, hogy elmúlt! Koska – Palotay Mária
2010. május
Albertirsai Híradó
17
KÖZÉLET
ÖSSZEFOGÁSSAL NAGYOBB AZ ESÉLY A JÁTSZÓTÉR FELÚJÍTÁSRA A „Főzzön Játszóteret!” program eddigi 3 évében 24 biztonságos játszótér készült el az országban, mintegy 120 millió forintból. 2010-ben újabb nyolc település lakói nyerhetnek összefogásukkal egy-egy vadonatúj, 5 millió forint értékű játszóteret, mivel az UNILEVER Magyarország Kereskedelmi Kft. ismét meghirdette programját. Január 15-én elindult a játék negyedik évada, mely augusztus 15-ig tart. Ez idő alatt lehet pályázatot benyújtani az alábbiak szerint: Össze kell gyűjteni minimum 1000 gramm Knorr Delikát8 termék vonalkódját, és meg kell adni a település nevét, ahová szeretnénk, hogy egy új játszótér épüljön, vagy egy már létező játszótér felújításra kerüljön, a település nevét, vagy a felújítandó játszótér pontos címét, a vonalkódo(ka)t és a személyes adatokat (név, pontos lakcím, telefonszám) egy borítékban a következő címre postai úton kell elküldeni: „Főzzön Játszóteret!” Budapest, 1990. A játék során összesen hat alkalommal történik sorsolás, öt regionális, illetve egy országos. A 7. játszóteret az a település kapja, ahonnan abszolút értékben a legtöbb beküldés érkezik a játék időtartama alatt. A 8. játszóteret pedig annak a településnek
adja át a szervező, ahonnan a település lélekszámával arányosan a legtöbb pályázat érkezik be, vagyis az egy főre eső pályázatok számát veszik figyelembe. A játék részvételi- és játékszabályzata a www.delikat.hu oldalon olvasható. A „Főzzön Játszóteret!” program lehetőséget ad mindazoknak, akik tenni akarnak a településükön élő gyermekekért, s együttes erővel, összefogással elérhetik, hogy az ő településük legyen a következő, amelyen megépül az egyik 5 millió forintot érő új játszótér. Fogjunk össze mi is! Gyűjtsük továbbra is a Delikát8 ételízesítő vonalkódját, mint ahogy eddigi is tettük jó néhányan. Már az előző években is aktív résztvevői voltunk a játéknak, ugyanis szerettük volna, ha az Újtelepen, az Ady Endre utcában lévő játszótér megszépül. Sajnos nem jártunk sikerrel. Eddig! De most, ha sokan összefogunk, eséllyel indulhatunk a játszóterek egyikéért. Amennyiben Ön is szeretné kis csapatunkat erősíteni, gyűjtse a Delikát8 vonalkódokat. S ha nem sikerül 1000 g terméknek megfelelő vonalkódot összegyűjtenie, adja le a termék csomagolását a Polgármesteri Hivatal portáján, s mi gondoskodunk annak beküldéséről. Brtkáné Csókás Beáta
MÁR MOST BŐVÜLT A TS GASTRO KFT! Ságodi Nándorral és Takács Zsolt ügyvezetőkkel beszélgettünk
Nagy Öröm számunkra, hogy idén május 1-től az Irsai Evangélikus Egyházközségnek is mi szolgáltatunk. Cégünk határozatlan időre szóló szerződést kötött az Egyházközséggel, melyben az Egyház tulajdonában lévő Mustármag óvoda szociális közétkeztetési feladatainak ellátását és szállítását biztosítjuk. Az ételeket a helyben működő üzemi konyhán készítjük el, és onnan szállítjuk ki az intézményekbe. Jövőbeni terveink, stratégiánk közé sorolnánk további intézmények ellátását, valamint létszámbővítést is tervezünk. A nyár folyamán egy saját foglalkoztatású dietetikus szakember is csatlakozik a csapathoz, hogy ezzel hozzásegítsen az egészséges, korszerű táplálkozáshoz. Még ebben az
évben elindítjuk napi menüszolgáltatásunkat a városban lakók számára, így megkönnyítve a dolgozó ember mindennapjait. Az ételek magas szintű szolgáltatásáért a kiváló szakember, Ságodi Ferencné élelmezésvezető felel. 2009 év végétől a készpénzes fizetés mellett lehetőség adódik étkezési utalvánnyal (Accor, Sodexho) való fizetésre is, szélesebb fizetési lehetőséget biztosítva. Szolgáltatásainkat folyamatosan fejlesztjük, és igyekszünk minél több lehetőséget biztosítani. Cégünk további társadalmi szerepet is vállal a gyermekétkeztetésben. A gyermekorvosokkal és a vezető védőnővel 6 gyermeket választottunk ki, akinek étkezését támogatjuk 2010. december 31-ig.
RENDŐRSÉGI FELHÍVÁS CSALÁSOK MEGELŐZÉSÉRE TISZTELT ALBERTIRSAIAK! Az elmúlt hónapokban városunkban ismételten előfordultak csalások, lopások, melyek során idős, beteg és hiszékeny embereket félrevezetve csaltak ki pénzt, és esetenként több százezer forinttal károsították meg őket. A következő elkövetési módszerekkel találkoztunk: az elkövetők megnyerő viselkedésükkel pár perc alatt a kiszemelt áldozat bizalmába férkőznek, több esetben a Polgármesteri Hivatal, vagy más hivatalos intézmény dolgozóinak, közüzemi dolgozóknak (DÉMÁSZ, Vízmű, gázszolgáltató) adják ki magukat, esetleg pénzt is ígérnek, így bejutnak a lakásba. Ott olyan helyzetet alakítanak ki, hogy pénzt kelljen váltani. Ekkor kifigyelik a pénz helyét, és figyelem elterelés után azt ellopják. A Polgármesteri Hivatal tájékoztatás szerint, az általuk küldött pénzt csak postai úton juttatják el a jogosulthoz! Továbbá megjelennek városunkban az utcán teherautóról fát, szenet áruló személyek, akik közül a múltban találkoztunk olyanokkal, akik az idős embereket becsapva, a kialkudott mennyiségnél kevesebb tüzelőt raktak le, sőt fizetéskor a házba a tulajdonos után bemenve, vagy belesve, a pénz helyét kifigyelték, és figyelem elterelés után azt ellopták. A fent leírt cselekmények során a károsultat több tízezer vagy több százezer forint kár éri, ezért kérjük a lakosságot, hogy nagy óvatossággal kezeljék a hozzájuk becsengető idegeneket. Továbbá kérjük, hogy akinek idős, egyedülálló, beteg rokona, ismerőse, szomszédja van, hívja fel a figyelmét a lehetséges csalókra. Az eseteket összefoglalva megállapítható, hogy az elkövetők nagy gondossággal választják ki áldozatukat, akinek idős korát, hiszékenységét és betegségét kihasználva hajtják végre a bűncselekményt. Amennyiben olyan gyanús személyekkel találkoznak, akik a fent leírtakhoz hasonlóan viselkednek, kérjük, hívják a 06-209-739-021-es telefonszámon az Albertirsai Rendőrőrs járőrszolgálatát. Segítségüket előre is köszönjük. Ceglédi Rendőrkapitányság Albertirsai Rendőrőrs
Albertirsai Híradó
18
2010. május
AKTUÁLIS
TERMÉSZETKÁROSÍTÁS Húsvét vasárnap a családommal sétálni mentünk a Dolinába. A völgy széles részére érve, az út mentén szétdobált tavaszi hérics virágaira lettem figyelmes. Továbbmenve egy piknikező családot és baráti társaságot találtunk, akiknél messziről szemet szúrt a leszedett hatalmas csokor tavaszi hérics. Nem bírtam megállni, hogy meg ne szólítsam őket. Kérdésemre, tudják-e, hogy a leszedett virágok védettek és amúgy természetvédelmi területen vannak, ahol a nem védett növényeket sem szabad leszedni, verbálisan nekem támadtak. Azzal védekeztek, hogy nem volt kitéve a természetvédelmi tábla és az sem, hogy ezek védett virágok. A táblát valóban megrongálta valaki, amit pótolni fogunk, de minden növény mellé nem lehet kirakni „Ezt ne szedd le”. Amúgy a szóban forgó családot személyesen ismerem, tősgyökeres albertiek. Nem hiszem el, hogy valaki, aki itt nőt fel, az ne tudná, hogy a Dolina természetvédelmi
terület. Azzal is védekeztek, hogy a gyerekek szedték az édesanyjuknak. Nekem is van egy 7 és egy 5 éves fiam, akik otthon szoktak virágot szedni, hogy meglepjék az édesanyjukat. Amikor viszont kimegyünk a természetbe, megkérem őket, hogy ne szedjenek le semmit, mert Az, Ott védett. Ezt az én két kisgyermekem tiszteletben is tartja. Az a kislány nem 7 éves volt, de igazából nem Ő tehet róla. A másik dolog, hogy a természetben szedett virágok
(köztük a tavaszi hérics is) már a leszedésük napjának estéjén elhervadnak, hiába teszik vízbe. Tehát letépésük esztelen, felesleges cselekedet! Vitánk során ezekre a tényekre szerettem volna felhívni a társaság figyelmét, de sajnos nem nagyon hatotta meg Őket a mondandóm. Sajnálom, hogy a fényképezőgépem otthon hagytam, mert az a 100-120 ezer forint természetvédelmi bírság és 30 ezer forint szabálysértési bírság már biztos érdekelte volna Őket. Ezt a hibát nem fogom többet elkövetni. Természetvédelmi Csoportunk sokat dolgozik azért, hogy a Dolina újra úgy nézzen ki, mint 20-30 éve. Kérem, látogassanak ki minél többször, akár egy rövid séta erejéig is, de arra is kérem Önöket, ne szedjék le a vadvirágokat, még akkor sem, ha nem védettek! Köszönettel: Petró Péter Albertirsa Barátainak Köre Természetvédelmi Csoport vezetője
NÉPSZERŰ AZ ÜGYFÉLKAPU REGISZTRÁCIÓ AZ APEH-NÁL További ügyfélszolgálatok kapcsolódnak be az Ügyfélkapu regisztrációs rendszerbe A jövőben az eddigieknél is több helyen, országosan 52 APEH ügyfélszolgálaton lesz lehetőségük az adózóknak arra, hogy Ügyfélkapu regisztrációt kezdeményezzenek. Az APEH-nál 2009. november 10-én bevezetett új szolgáltatás annyira népszerűnek bizonyult, hogy március elejétől újabb adóhatósági ügyfélszolgálatok kapcsolódnak be a regisztrációs rendszerbe. 2009. november 10-étől már az APEH Központi Ügyfélszolgálatain is kezdeményezhetik regisztrációjukat az állampolgárok az Ügyfélkapu rendszerébe, mivel jogszabályváltozásból következően, az Okmányirodák mellett erre az APEH is jogosultságot kapott. A szolgáltatás elindítása a MeH Infokommunikációs Államtitkárság szakmai támogatásával a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) és az APEH együttműködése keretében vált lehetővé. A zökkenőmentes működés elindulása után rövid időn belül kiderült, hogy a szolgáltatás keresett és népszerű, ezért célszerű a regisztrálási lehetőség kiterjesztése. Az Ügyfélkapu regisztrációs szolgáltatás kiterjesztésének megvalósítása az igényfelméréstől a munkaállomások bekapcsolásáig 71 napot vett igénybe, és így már országosan – a központi ügyfélszolgálatokkal együtt – 52 APEH kirendeltségen van lehetőségük az adózóknak Ügyfélkapu regisztráció kezdeményezésére.
Az eddig eltelt időszakban (2009. november 10-étől) több mint 3200-an vették igénybe a lehetőséget az APEH Központi Ügyfélszolgálatain. Jelenleg több mint 850 000 fő rendelkezik az elektronikus adóbevalláshoz nélkülözhetetlen Ügyfélkapuval. A regisztrációs rendszer bővítésével jelenleg az alábbi APEH ügyfélszolgálatokon van mód első ügyfélkaput létesíteni: Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság (Budapest, Vaskapu u. 33-35.; Budapest, Petneházy u. 6-8.; Budapest, Gvadányi u. 69.; Budapest, Kresz Géza u. 15.; Budapest, Kertész utca 35.) Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága (Miskolc; Eger; Salgótarján; Sátoraljaújhely; Kazincbarcika; Ózd; Mezőkövesd; Tiszaújváros; Szerencs; Encs; Heves; Hatvan; Gyöngyös; Balassagyarmat; Pásztó) Észak-alföldi Regionális Igazgatósága (Nyíregyháza; Debrecen; Szolnok; Kisvárda; Fehérgyarmat; Mátészalka; Berettyóújfalu; Balmazújváros; Jászberény) Délalföldi Regionális Igazgatósága (Kecskemét; Békéscsaba; Szeged; Hódmezővásárhely; Baja; Szarvas) Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága (Győr; Szombathely; Zalaegerszeg; Sopron; Nagykanizsa) Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága (Székesfehérvár; Tatabánya; Veszprém; Esztergom; Dunaújváros; Pápa) Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága (Pécs; Kaposvár; Szekszárd; Siófok; Nagyatád; Dombóvár) Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
2010. május
Albertirsai Híradó
19
AKTUÁLIS
LOMTALANÍTÁS ELEKTRONIKAI HULLADÉKGYŰJTÉS MÁJUS 22-ÉN 8 ÉS 16 ÓRA KÖZÖTT A PIAC TÉR PARKOLÓJÁBAN! Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy Társaságunk 2010. tavaszán elektronikai hulladékgyűjtést szervez Albertirsán. Elektronikai hulladékgyűjtéssel kapcsolatos tudnivalók: Az „ÖKOVÍZ” Kft. az ELEKTRO-Waste Nonprofit Közhasznú Kft.-vel és az EKOFUTUR Kft.-vel együttműködve, elektronikai hulladék (e-hulladék) gyűjtést szervez Albertirsán, amely során a lakosság térítésmentesen leadhatja a háztartásában összegyűlt elektronikai hulladékát. Az e-hulladék alatt a háztartásokban, intézményekben, cégeknél elhasználódott, leselejtezett elektromos berendezéseket értjük: pl. mosógép, hűtőgép, villanytűzhely, számítógép, monitor, mikrohullámú sütő, TV, lemezjátszó, videó, kávédaráló, hajszárító, elektromos játékok, világítótestek, barkácsgépek, stb. Az e-hulladékok az élővilágra, az emberi egészségre fokozott veszélyt jelentenek, ezért különleges gyűjtést és kezelést igényelnek, így azok nem gyűjthetőek a háztartási vegyes hulladékkal! FONTOS: Az elektronikai hulladék csak ép, összeszerelt állapotban gyűjthető! Várjuk intézmények, cégek részvételét is! Kérésükre az átvevő engedélyei számának feltüntetésével igazolást állítunk ki az átadott berendezésekről, azok mennyiségéről. Elektronikai hulladékgyűjtéssel kapcsolatosan érdeklődni a 72/551-044-es telefonszámon lehet! Kérjük Tisztelt Ügyfeleinket, hogy vegyenek részt minél nagyobb létszámban a gyűjtési akcióban, mellyel környezetünk tudatos védelméhez járulunk hozzá! Együttműködő munkájukat köszönjük! „ÖKOVÍZ” Kft.
Házhoz menő szelektív gyűjtés rendje Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy Albertirsán 2010. második negyedévében az alábbiak szerint alakul a házhoz menő szelektív gyűjtés rendje: • I. körzet (Landler Jenő u. – Vasút u. – Táncsics M. u. – Dolina u. mentén az Irsa felöli rész) 2010. május 11. (kedd); 2010. június 8. (kedd) • II. körzet (Landler Jenő u. – Vasút u. – Táncsics M. u. – Dolina u. két oldala és ezek mentén az Alberti felöli rész) 2010. május 10. (hétfő); 2010. június 14. (hétfő). Mit gyűjtsünk, hogyan gyűjtsük? – színes és víztiszta (színtelen) PET jelzésű palack (ásványvizes, üdítős); műanyag kupak. Sárga színű „ÖKOVÍZ”-es zsákban, kiöblítve, laposra taposva! „ÖKOVÍZ” Kft.
Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy Társaságunk 2010. tavaszán lomtalanítást szervez Albertirsán a köztisztasági szolgáltatással ellátott területeken. Lomtalanítással kapcsolatos tudnivalók: Időpontja: • 2010. május 17.: a köztisztasági szolgáltatással hétfői napokon ellátott területeken • 2010. május 18.: a köztisztasági szolgáltatással keddi napokon ellátott területeken • 2010. május 19.: a köztisztasági szolgáltatással szerdai napokon ellátott területeken • 2010. május 20.: a köztisztasági szolgáltatással csütörtöki napokon ellátott területeken Lom az a darabos háztartási hulladék, mely mérete miatt nem fér a közszolgáltatáshoz rendszeresített gyűjtőedénybe (kukába). (pl. berendezési tárgyak, bútorok, textíliák stb.) Teendő: Az elszállításra szánt lomot a megadott nap reggel 7 óráig az ingatlanok elé szíveskedjenek kihelyezni, mert a hulladékgyűjtő gépjármű elhaladása esetén a később kihelyezett lomot nem áll módunkban elszállítani! A közterületek tisztasága érdekében a szóródó anyagokat zsákban, dobozban szíveskedjenek kihelyezni! Fontos tudni, hogy társaságunk a lomtalanítás keretében az alábbi hulladékokat nem szállítja el: Veszélyes hulladék (elektronikai hulladék, festékes doboz, állati tetem, gumiabroncs), fertőző és undorkeltő anyag; építési-bontási törmelék; kommunális vegyes hulladék; autóés gépjárműabroncs illetve alkatrészek; gáztűzhely; kályha és egyéb nagyméretű fémtárgy, zöldhulladék. A lomtalanítási akció ideje alatt a rendszeres hulladékgyűjtő járat érkezési időpontja is eltérhet a megszokottól, ezért a kommunális hulladékot – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – reggel 7 óráig szíveskedjenek kihelyezni! Lomtalanítással kapcsolatosan érdeklődni ügyfélszolgálatunkon (53/500-152, 500-153) és diszpécserközpontunkban (53/311-215, 505-567) lehet, ahol készséggel állunk Ügyfeleink rendelkezésére illetve a www.okoviz.hu honlapon! Mindennapi életünk komoly környezeti problémája a keletkező hulladékok men�-
nyisége és sokfélesége. Mivel a hulladékot mi termeljük, fontos tudni, hogy ezek mennyiségét hogyan csökkenthetjük, milyen lépésekkel járulhatunk hozzá a tiszta és egészséges környezetünk fenntartásához. Mindannyiunk közös feladata tehát környezetünk tudatos védelme, ezért a most induló sorozatunkkal célunk, hogy folyamatosan ismertessük meg Kedves Ügyfeleinket és Olvasóinkat a háztartásukban keletkező hulladékok helyes gyűjtésével, kezelésével, hasznosításával kapcsolatos gyakorlati ismeretekkel, hasznos és közérdekű információkkal! Ebben a lapszámban bevezetésképpen a legfontosabb alapfogalmakat ismertetjük, valamint kiemelten foglalkozunk a 2010 tavaszán megszervezésre kerülő lomtalanítással és elektronikai hulladékgyűjtéssel. Tartsanak velünk! Helyzetkép A fogyasztói társadalom hatása – Az emberi tevékenység eredményeként, a fogyasztói társadalom korában – az élet minden területén – keletkeznek hulladékok. A háztartásainkban főként a megvásárolt termékek elfogyasztása és használata eredményez hulladékot. Ezek előállítása és kereskedelmi forgalomba hozatala is jelentős mennyiségű hulladék képződésével jár. A napjainkban keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése, hasznosítása, ártalmatlanítása komplex hulladékgazdálkodási feladat. Szemét vagy hulladék? Gyakran összekeverjük ezt a két fogalmat. Nézzük meg, mit jelentenek! Hulladéknak nevezzük azokat az anyagokat, amelyek keletkezésük helyén (háztartások, szolgáltatás, ipar, mezőgazdaság) haszontalanná váltak, de anyagfajtánként külön kezelve, szelektíven gyűjtve még másodlagos nyersanyagként hasznosíthatóak. A szemét nem hasznosítható, tehát szelektíven nem gyűjthető, ezért környezetétől elzártan kerül lerakásra a hulladéklerakón. Tudta-e, hogy Magyarországon évente kb. 3 Gellért-hegynyi hulladék keletkezik? Ennek a mennyiségnek megközelítőleg 1/3-át lehetne szelektíven gyűjteni, 1/3-át pedig komposztálni. A fentiek alapján is látható, hogy nem minden hulladék szemét! A következő lapszámokban a háztartásában keletkező hulladékok elhelyezésének megoldási lehetőségeivel foglalkozunk. Tartsanak velünk a következő lapszámokban is! „ÖKOVÍZ” Kft.
Albertirsai Híradó
20
2010. május
AKTUÁLIS
TISZTELT POLGÁRMESTER ÚR, TISZTELT DOLINA ZÖLD KÖR! Hosszú hónapokon át, de mondhatjuk évek óta kisérem figyelemmel azt a polémiát, amely Önök közt ebben az újságban is vég nélkül folyik, a sportcentrum és más beruházások vonatkozásában. Azt gondolom, éppen itt az ideje annak, hogy részben kívülállóként, azonban a témát a nyájas olvasóktól mégis kissé jobban ismerve rámutassak azokra az ellentmondásokra, amelyek mindkét fél érvelésében megtalálhatók. Talán így pártatlanul eljárva, végre pontot tehetünk a Városunk érdekeit messze elkerülő írásfolyam végére. Remélem, az olvasók közül sokan megőrizték az Albertirsai Híradó előző (áprilisi) számát, így követni tudják majd pontok szerint is, az ott megjelent felvetésekre adott válaszaim. Ott kezdeném, hogy a Dolina Zöld Kör által kifogásolt építéshatósági eljárásokkal kapcsolatos hibák, ügyrendi bakik az eljáró hatóságok részéről tények. Az sem kétséges, hogy ezeket nagyobb odafigyeléssel, hozzáértéssel el lehetett volna kerülni. Így valahol érthető az az agilitás, amellyel a Dolina Zöld Kör vélt, vagy valós érdekeit érvényesíteni kívánja. Az Önkormányzat képviseletében legtöbb esetben eljáró, az információkat ismerő és a közbenső döntéseket meghozó Polgármester, a beruházás mielőbbi megvalósulására tekintettel sokszor nagyvonalúan átlépett az alaposabb előkészítő munkát igénylő fázisokon. Például nyilvánvaló volt, hogy a természetvédelmi szabályokra tekintettel fokozottabb körültekintést igényel ebből a szempontból ez az eljárás, mint bármelyik korábbi. Erre való tekintettel, érdemes lett volna kikérni az érintet hatóságok előzetes hozzájárulását, véleményét és azt megosztani a természetvédő egyesületeinkkel. (Még akkor, amikor a futballistáink a környező településeken játszották mérkőzéseiket.) Érthetetlen számomra az is, hogy a korábban sok millió forintba kerülő két elkészített
tervdokumentáció a leendő sportcentrumról, amelyek még a Gerje patakra merőlegesen irányozták elő a futballpályát, miként készülhettek el abban a formában, amikor a védettség már ekkor is fennállt? Talán az ötvenméteres védőtávolsággal a patakmeder szélétől vagy éppen közepétől mérve sosem számoltak a tervezők? Úgy gondolták, mindent megold majd az Önkormányzat? Számos hiba történt valójában már a tervezéskor, amelyre akkor felhívtam a figyelmet, pld.: felesleges állandó büfét tervezni az öltözőkhöz, hiszen annak kihasználtsága nem lesz megfelelő, és lám még ma is azzal szenvedünk, hogy a sokmillióba került bővítményt kiajánljuk, meghirdetjük – hiszen bérlő, közel egy éve nem jelentkezik rá. Kérdés az is, miért nem az edzőpálya készült el első nekifutásra, miért várhatunk rá még évekig, hiszen annak használatára hetente többször lenne igény, miközben a meccsekre legfeljebb kéthetente kerül sor. Az is problémaként jelentkezett, hogy előzetesen nem került tisztázásra a jegybevételek sorsa, amely a sportolók eredményességének hatására növekszik, vagy csökken, és amellyel ők bevételként számoltak – ennek a pénznek náluk lenne a helye. Természetesen a Dolina Zöld Kör eljárása is hagy maga után nem kevés kívánnivalót. Miközben néhány esetben jogos felvetéseiket megfogalmazzák, nincsenek tekintettel a sportolni vágyók érdekeire, a már megvalósult építkezés státuszára. Azt hiszem, más úton-módon kellett volna igazukat bizonyítaniuk, és már a tervezési időszakban megtenni észrevételeiket. Így sokakban azt a benyomást kelti tevékenységük, hogy a Polgármesterrel szembeni hozzáállásuk kárvallottja nem a célszemély, hanem a kívülálló sportolók és támogatóik, valamint a szurkolók lesznek. Nem lenne értelme tollat ragadnom, ha nem térnék ki
azokra a vádakra és ellenérvekre, amelyek pro és kontra elhangzottak mind a két fél részéről a korábbiakban. Figyelemmel a Polgármester úr által az újság előző számában pontokba foglaltakra, az érthetőség kedvéért követem azt a metódust a válaszom során: 1. A sportcentrumnál észlelt hiányosságok tekintetében a szavatossági bejárás nem garancia semmire, ezek az eljárások korábban sem hoztak eredményt, nem orvosolták a fellelt problémákat. (Még most is csurog, és nem szivárog az esővíz a szertár men�nyezetéről 2010. április 19-én.) Ennek eklatáns példája a Tessedik Sámuel Általános Iskola felújítása, ahol többtucatnyi hiba került rögzítésre a jegyzőkönyvben, az intézmény mégis saját zsebből állta például a fűtésbeállítás többszázezer forintnyi összegét és a hibák egy részének korrigálására a mai napig sem került sor. De itt említhetném a garanciális eljárásban a kivitelező „festőmunkásai” által javított cserépfedést és tetőt, amelynek cseréjére - borzalom még kimondani is -, három évvel elkészülte után, ezen a nyáron kerül sor. Jellegzetes gond az is, hogy minden beruházásunknál vaskos hibajegyzék kerül rögzítésre, a problémák orvoslása határidőben mégis elmarad, miközben a hasonló nagyságú magánerős beruházásnál, pld. városunkban a Faulhaber Motors Hungaria Kft-nél egyetlen reklamáció sem született... 2. A lelátó alatti „sportszertároló” szellőzésének hiányosságaira nem magyarázat az, hogy egy hirtelen ötlet ihlette létét, mivel azt a benyomást kelti, hogy ez az egész beruházásra igaz – az sem valósult meg másként. Az itt jelentkező problémákra ígért heteken belüli megoldás megnyugtató válasz lehetne, ha nem tudnám, hogy több mint egy éve telefonáltunk ebben az ügyben Ecsedi László edzővel közösen a Polgármesternek a színhelyről, de Folytatás a következő oldalon >>
2010. május
Albertirsai Híradó
21
AKTUÁLIS Folytatás az előző oldalról
azóta sem történt semmi érdemi változás. 3. A vakolat lehullásával valóban hasonló a helyzet, már akkor azt kerülgettük a tanár úrral, és nyilvánvaló volt az ok is, tehát semmi sem történt több mint egy év alatt. 4. A falrepedések ilyen rövid idő elteltével nem csupán esztétikai problémák, hanem azt jelzik, a kivitelezés szocialista munkastílusban valósult meg itt is. Sajnálatosan a „kenjük be egy kis sárral” hozzáállás ugyancsak szokott formula az Önkormányzat beruházásainak tekintetében. Például az egyik első, amely Polgármesterünk nevéhez köthető – a Vasút utcai orvosi rendelő és a felette megépült lakások már röviddel az elkészültük után beáztak, a szél járt a repedéseken, de más intézményünknél is hasonló a helyzet. Az egyik utolsó pedig a Vasút és Pesti út sarkán épült szökőkút, amelyet olyan elfuseráltan készítettek el, hogy egy év után teljesen szét kellett szedni és megreparálni, ki tudja milyen forrásból, mikor erre egyetlen forintot sem terveztünk! 5. A sportpálya nézőterének utcai frontja valóban balesetveszélyes, amennyiben azt nem rendeltetésszerűen használják. Azt hiszem, az út túloldalán történt halálos baleset okán (amelynek anyagi és erkölcsi kárvallottja az Önkormányzat is) jogos igény az, hogy tegyünk meg mindent a tragédiák elkerülése érdekében. 6. A lelátó kialakítására a lépcsők magassága miatt valóban nem lehet panasz, hiszen az máshol is hasonló, azonban az ára funkciójához képest horribilis volt, és ráadásul, mint tudjuk, beázott az alatta lévő szertár, így jelenleg inkább napozóterasznak tűnik, már azok számára, akik nem félnek a hőgutától. 7. A nézőtér feletti szárnyacska valóban csak hetven-nyolcvan embernek nyújt oltalmat egy zápor alkalmával, amint azt olvastuk. A kérdés az, jelen esetben: ha a nézőtér több mint 500 fős, és éppen teltház van, akkor hová húzódik a többi, ha pedig csak maroknyi fa-
natikus szurkoló megy ki ilyen időben, akkor minek költöttünk rá sokmilliót? Sajnos így folytak el máshol is jelentős összegek kontroll nélkül. 8. A tető beázásával kapcsolatosan tehát intézkedés történt, már csak azt lenne jó tudni, ki volt a hibás, mivel a tervező, a beépített anyagok gyártója és a kivitelező is egymásra mutogat. Persze az is kérdéses, ha ilyen rövid idő alatt ennyi probléma van, mi lesz itt a későbbiekben? 9. A labdarugó versenypálya küzdőterét valóban túrta a vakond, ez azért is bizonyos, mivel magam is láttam, sőt mások is, tán még fényképek is készültek róla. Az más kérdés, hogy különböző praktikákkal távol tarthatók - ha csak ideiglenesen is. Mondjuk, jobb lett volna, egy több százmilliós beruházás esetén ezt a jól bevált módon, vakondhálóval tenni. Sajnos ez jellemzi beruházásaink majd mindegyikét, a Polgármester az elkövetett hibák beismerése helyett azok nagyságát csökkenteni igyekszik, elbagatellizálni, szőnyeg alá seperni a valós problémákat, védve a kivitelezőt az Önkormányzat érdekei ellenében, ki tudja miért? 10. A nyulak (vakondokok vagy más háziállatok) látogatása valóban nem szokatlan a labdarúgópályákon. Ezeket az állatokat legtöbb esetben a fanatikus szurkolók viszik magukkal és bent, a nézőtérről engedik szabadon őket. Nálunk azonban ezt az eseményt az idézte elő, hogy az elkészült kerítés alja és a talajszint között sok helyen majd félméternyi volt a különbség. Ez ismét egy elhumorizált probléma, amely azonban komolyabb, mint gondolnánk, hiszen mérkőzésen valóban csak egyszer szurkolhattunk a tapsifülesnek, azonban a rendszeres éjszakai riasztások, amelyek a környező lakók idegeire mentek, így ők arra késztették végül is Polgármester urat, hogy intézkedjen. Ekkor került sor arra a megoldásra, amikor is földdel feltöltötték a kerítés alsó vonaláig a talajt. No persze ez végül is sokkal olcsóbb, mint a riasztásra rendszeresen kiérkező biztonsági cég számlázott kiszállási költsége - csak éppen megnyugtatónak nem mondható megoldás.
11. Bízom benne, hogy a gyep karbantartása valóban megfelelő lesz, hiszen az edzőpálya megépítésének elmaradása miatt a korábban tervezettnél gyakoribb igénybevétel ezt szükségessé is teszi habbal, vagy hab nélkül. 12. Szerintem itt, és több más helyen a Polgármester úr emlékszik ros�szul. Szinte minden (balul sikerült) beruházásunk után elhangzott az a mondat „nem tudunk örülni annak, amink van”. Hiszen itt a legújabb hasonló példa: az újvárosrész óvodája kapcsán ismét csak rengeteg hiányosságról beszélhetnénk. Természetesen a jól bevált hallgatásra, mások elhallgattatására került sor itt is. A sok apró, de a mindennapi életet megkeserítő probléma jellegzetes példája: az új óvoda előkészítő konyhája kicsi, szellőztethetetlen, sötét, csak egy apró WC ablakra telt, a kiságyak ólomnehezek, a mozgatásukra gyárilag készített kiskocsi méreténél fogva alkalmatlan erre a célra, és még lehetne sorolni napestig a félre sikerült dolgokat. Ki a hibás, miért nem tud erről a közvélemény? A tervező rontott el valamit, esetleg a kivitelező, az óvónők, akik még idejében jelezték a gondokat, csak éppen meghallgatásra nem találtak? Érthetetlen volt az is, hogy az intézmény átadásakor sokak meg nem érdemelt babérokat arathattak le, miközben még csak megemlítésre sem került a körzet előző képviselőjének nem kevés küzdelme az ügyben, akárcsak másoké. Talán azt is fel lehetett volna hozni, hogy volt egy képviselő, aki az önkormányzati ciklus elején kiharcolta azt, ez a projekt kerüljön a 16-os pályázati lista (amely nagyobb része természetesen meg sem valósult) élére. Ha ez a sorrend testületi ülésen indítványomra nem kerül rögzítésre, akkor ismét csak további éveket várhatnánk az évtizedekkel ezelőtt megígértekre. 13. Polgármester úr, mintha a „képviselőtársak küzdelmének feladásáról” is másként gondolkodnánk. A kábeltelevíziós közvetítéseket figyelemmel kísérők jól tudják azt, a felszólaló képviselőket arra buzdítja, ne ott mondFolytatás a következő oldalon >>
Albertirsai Híradó
22
2010. május
AKTUÁLIS Folytatás az előző oldalról
ják el kéréseiket, javaslataikat, hanem bizottsági ülésen, illetve négyszemközt vagy telefonon, eközben mindenkit biztat, ne szerepeljenek állandóan. Ön ezzel szemben stílusának köszönhetően, az SZMSZ-ben foglaltakon túllépve az ülés vezetése helyett, és a rendelkezésére álló kereteket megkerülve, szinte minden hozzászóláshoz fűz nem egyszer epés megjegyzést, véleményt, néha messze túllépve a jó modor határait is. Éppen ezért a képviselők egy része belefáradt már abba, hogy szélmalomharcot folytasson és vitatkozzon akkor, amikor Ön az álláspontját abszolút igazságként adja elő, vagy éppen előterjesztőként hangoztatja véleményét, amelyhez igazodást vár a többségtől – azt sugallva, hogy az elvárásai és Városunk érdekei minden esetben egybeesnek. Az ellenzőket pedig abban a színben tűnteti fel, hogy ők pedig a közösség érdekével helyezkednek szembe, miközben csak a szabad véleménynyilvánítás jogát gyakorolják, amely természetesen Önnek igen terhes. 14. A Sportcentrumra valóban nagy szükség volt, hiszen igen furcsa körülmények között orozták el a korábbi pályát atlétáinktól, focistáinktól, csak sokak szerint nem így, ilyen formában kellett volna azt megépíteni, hanem egészen más kondíciók mellett. 15. A Sportközpont beruházásra első nekifutásra 270 millió forintot szánt az Önkormányzat edzőpályával egyetemben. Ha figyelembe vesszük, hogy Dr. Mányi Erzsébet alpolgármester korábbi javaslatára az értékesített futballpálya eladásából származó bevételt (kb. 90 millió forintot) külön számlán kellett volna kezelni, és erre a célra felhasználni, akkor viszont jóval kevesebb kölcsönre lett volna szükség. Amennyiben ezt a korábbi testületi döntést Ön valóban betartja, akkor csak 180 millió forintos hitelt kellett volna erre a célra felvenni. Csakhogy, a 270 millió forint sportpályára szánt összeg és a plusz 30 millió forint szennyvíztisztítóra szükséges pénz, azaz összesen 300 milliós hitel azonban a beérkezett pályázati ajánlatok után nem volt elégséges.
Azok meghaladták az előzetesen kalkulált összeget. Ekkor ahelyett, hogy újraszabtuk volna a kabátot, átgondoltuk volna érdemben a terveket és a rendelkezésünkre álló keretet, inkább a kivitelezési technológia szétbontása és a TÁRGYALÁSOS eljárás mellett döntöttek az illetékesek, és ez után újabb 120 milliós hitelre szorultunk. Nem tudom, milyen áremelés hatott közre abban, hogy igen rövid idő alatt az első vállalási árhoz képest is, több tízmillió forintos pénzösszeggel kellett megemelni a kivitelezői díjat? A Városfórumon a Polgármestertől elhangzottak szerint ez a dolog pusztán sajnálatos volt. Szerintem pedig sokkal több annál! De ha figyelembe vesszük azt is, hogy a sportcentrum fenntartása az eddigi adatok szerint több mint 9 millió forintba került az elmúlt évben – akkora összeggel terhelve meg a büdzsét, amennyivel összesen támogatjuk a sportolóinkat, és az ennek kompenzálására remélt bevételek messze elmaradtak a várttól – az egész projekt átgondolatlannak, koncepciótlannak, elfuseráltnak tűnik, hogy mást ne is mondjak. 16. A Dolina Zöld Körrel kapcsolatos negatív közhangulat valós, és annak alapját nem tudom és akarom megkérdőjelezni, pusztán az Önök közt kialakuló értelmetlen vitát és sokszor személyeskedő hangnemet. 17. A gyógyvizű fürdővel kapcsolatos polémiát nem lehet szerintem lezárni az Ön interpretálásával, mely szerint: az elmúlt évben egy olyan pályázatot írtak ki, amelyen az önrész magas aránya miatt nem volt értelme részt venni. Elsőként talán azt fűzném hozzá, hogy az eltelt tizenkét év során több olyan pályázat volt, amelyen ki tudja miért, nem vettünk részt, miközben indulásunkat semmi sem gátolta, és az önrész aránya is sokkal kedvezőbb volt. Másodsorban azt is gondolom, hogy a sportcentrumra fordított ös�szeg feléből is jelentős önerőt tudtunk volna produkálni a pályázatokhoz korábban is, ezzel fejlődési pályára állítva a fürdőnket és Városunk jövőjét. Nem is beszélve a helyi vállalkozók ezt követő szerepvállalásáról vagy a renge-
teg munkahelyről, ami ennek gyors és hasznos vonzata lett volna. Ezzel szemben az Ön által preferált, a fürdő beruházóját úgymond kommendáló L. András – akiről szerencsére kiderült Dr. Makkos Gyula utánjárása következtében, hogy nem az, akinek mondja magát – miután kicsikart egy, az Ön által aláírt szándéknyilatkozatot, amelyet senki sem tudja, mire használt fel, azóta eltűnt. Ez az ember közel két év óta nem jelentkezik, így ismét csak éveket vesztegettünk el hiába. Mondjuk az is érdekes, miért gondolja most már egyetlen megoldásnak egy tőkeerős beruházót vonzó projektmenedzser cég bevonását a lehetséges fejlesztésbe? Egy éve még többszázezer forintért értékbecslést készíttetett a fürdőről és a környező ingatlanokról, egy ügyvédi irodától pedig hasonló összegért adásvételi szerződés tervezetet szerzett be akkor, amikor még koncepcionálisan sem döntött arról a testület, hogy eladja a településünk fürdőjét! Úgy látom, olyan háttértörténésekről maradt le a testület és a lakosság, amelyekre csak a szokásos csúsztatásokat, magyarázatokat hallhatjuk majd Öntől. 18. Polgármester úr ebben a pontban a meglévő hitelállományunk tekintetében arra jutott, hogy az elenyésző, mind a környező, mind az országunkban található más településekhez képest, és az nem is jelentős teher. Tisztelt Uram, felhívom arra a figyelmét, hogy interpretációja nem állja meg a helyét. A környező és távolabbi önkormányzatok anyagi helyzete összességében ismeretlen mindenki előtt. Azok az adatok, amelyekből erre mégis következtethetnénk, nem tartalmazzák azt, hogy milyen célra vett fel például egy hasonló nagyságú települési önkormányzat hitelt. Amennyiben jól prosperáló céget hoz belőle létre, vagy olyan fürdőt üzemeltet, amely kiegészítő létesítményeivel, iparűzési adóbevételével kárpótolja a felvett hitelért, illetve könnyedén törlesztheti belőle adóságát, akkor nyilvánvalóan megéri azt vállalni! Ezzel szemben nekünk csak további, a törlesztésen is Folytatás a következő oldalon >>
2010. május
Albertirsai Híradó
23
AKTUÁLIS Folytatás az előző oldalról
túlmutató kiadást jelentett a kérdéses adóssághalmaz. A számszaki adatok tükrében is fel szeretném hívni a figyelmét a következőre: a költségvetési főösszegünk tekintetében valóban kevésnek tűnhet a törlesztendő kamat és tőke összege. Vegyük azonban figyelembe azt is, hogy költségvetésünk 350 millióval kevesebb idén (azaz 1.780 millió körül van a pénzmaradvány nélkül), mint az elmúlt évben (amikor is 2.130 millió volt). Ekkor, ha ebből levonjuk a tervezett pályázati bevételeinket is, közel 270 millió forintot, láthatjuk, hogy igen csak esik össze a kasszánk, amiért sokkal jobban kellene gazdálkodnunk, és nem büszkélkednünk értelmetlenül vállalt terheinkkel. Költségvetésünk főösszege ilyen értelemben a 2002-es szintre esett vissza, ami nem jó hír a következő évekre, hiszen ennek nagy része intézményeinkre, kötelező feladatainkra fordítódik. Ebben a vonatkozásban ez a jövőre nézve a lakosság és a vállalkozók számára közműdíj emelést, adóemelést jelenthet, az intézményi dolgozók számára létszámleépítést, amennyiben a mostani herdáló, pazarló gazdálkodás folyik tovább. Az is bizonyos, hogy csak jövőre kezdjük el befizetni a két részletben felvett hitel (300 és 120 millió forint) második penzumának, a 120 millió forintnak a törlesztéseit. Így összességében a következő évben már közel 46 millió forint adósságtörlesztéssel, kiadással számolhat a képviselő-testület az Ön által írt 31 millióval ellentétben, persze csak akkor, ha addig újabb hitelfelvételre nem kerül sor „igen jó helyzetünkre” tekintettel. Valójában még az sem került szóba ebben a vonatkozásban, hogy mobilizálható vagyonunk az elmúlt bő évtizedben elfogyott, lassan már végkiárusítást tartunk, egyetlen értékes és eladható vagyontárgyunk ma már csak egy bérbe adott ingatlan. 19. Téved a Polgármester úr abban is, hogy közösen fizetnénk vissza az általa forszírozott hiteleket. Azt már 2023-ig is elsősorban gyermekeink és unokáink fogják nyögni. Ők sajnos
nem dönthettek arról, érdemes-e en�nyi kölcsönt felvenni ilyen időkben. Az azonban bizonyos, nem azok fogják visszafizetni a tartozásokat, akik a horribilis nagyságú hitelfelvétel mellett kardoskodtak, hanem közvetve azok, akik most is számláikkal, csekkjeikkel vannak gondban hónapról hónapra, túlnyomórészt megélhetési gondokkal küszködve.
Mivel a további pontokban a korábbi témák ismétlődnek és érdemi új információt nem hordoznak, így én most itt befejezem a két fél, Fazekas László polgármester és a Dolina Zöld Kör vitájához fűzött megjegyzéseim sorát. Tisztelettel: Elter János Albertirsa Város Jogi Ügyrendi Bizottságának Elnöke
A KAMPÁNY ELKEZDŐDÖTT Tisztelt Elter János Elnök Úr! Ügyes kampány cikket próbált a fentiekben megfogalmazni. Tökéletesen egybecseng ez az április 29-i testületi ülésen produkált szereplésével. Igen, tudomásul vettem: az önkormányzati választási kampány élesbe fordult. Írásával csupán két nagy baj van. 1. Címe és bevezető gondolata azt sugallja, hogy Önt a DZK és a polgármester közötti áldatlan polémia aggasztja. Ehhez képest a cikk további részében bőségesen szó esik egyéb témákról: iskola- és óvodabővítésről, hitel felvételről, költségvetési főösszegről (abszolút hibás számadattal), fürdő beruházásról és korábbi pályázatokról (amiket soha nem írtak ki), meg sok más dologról. Természetesen valamennyi esetben kiderül a polgármester mulasztása. Nagy tehát a különbség a cím és a tartalom között. 2. Konkrét állításai, ítéletei hemzsegnek a csúsztatásoktól, a tévedésektől. Közülük jó néhány egyszerűen hamis, alaptalan vádaskodást tartalmaz, s a vége felé még riogat is (közműdíj és adó emeléssel).
Tisztelt Elnök Úr! Amennyiben Önt csakugyan a DZK és a polgármester közötti vita aggasztja, három éven keresztül tehetett volna ez ellen. Hiszen ennyi ideje teljesen világos, hogy a DZK hatalmas buzgalmában, önkormányzat (nem pusztán polgármester) ellenes lépések sorozatát teszi. Ön azonban folyamatosan hallgatott erről, vagy helyette épp Újtelep Albertirsáról történő leszakításáról elmélkedett. Lehet, nem zavarta Önt túlságosan, hogy a DZK célkeresztjében lévő „célszemélyt” (az Ön szóhasználatával) „bekenjük egy kis sárral”. Mert ha ez történik, s a „célszemély” elmondja véleményét és a valós tényeket közös dolgainkról, majd csak belekeveredik valamiféle közös dagonyába a DZK-val. Ekkor pedig jöhet a Nagy Igazságtevő, s ez Ön. Rafinált koreográfia ez, csak sajnos silány.
Végezetül, Kedves Elnök Úr! Fenti írásának híradóbeli megjelenése az ékes bizonyítéka annak, hogy városunkban szó sincs bárki „elhallgattatásáról”! Az Újtelepi Óvoda kapcsán leírt öndicsérete nekem nem tetszik, de ez ízlés dolga. Annak viszont örülök, hogy munkám szapulására csupa megvalósult beruházás, létrejött új érték kapcsán nyílott módja. Üdvözlettel: Fazekas László
24
Albertirsai Híradó
2010. május
AKTUÁLIS
A TESSEDIK SÁMUEL ÁLTALÁNOS ISKOLA HÍREI Iskolánkban a tavaszi szünet előtti hét jelentős eseménye a húsvéti népszoká sok felelevenítése volt és a készülődés az ünnepre. A péntek délutáni programunk hét helyszínen zajlott, mindenki ízlésének és kedvének megfelelően válogathatott. Egy nagyon kedves erdélyi nénit hívtunk meg, Jutka mamát, aki megtanított bennünket rongybabát készíteni úgy, hogy közben egyetlen öltést sem kellett tenni. Tőle a jövőben még nagyon sok különleges kézműves technikát tanulhatunk meg. Edit néni vezetésével krumplinyomdával gyönyörű, hangulatos húsvéti terítők készültek. Dóri nénivel egy különleges technikával tojásokat díszíthettünk. Öröm volt nézni, ahogy a nyolcadikos fiúk szorgoskodtak. Akik jobban szeretik a sporttevékenységet, azokat Albert Ági néni várta a tornateremben egy kis sportolásra. Egy másik helyszínen Budai tanár úr ügyességét csodálhattuk meg, hegymászóélményeiről szóló diák vetítése során. Az udvaron Tünde nénivel eleveníthették föl a gyerekek a már-már feledésbe merülő tojásjátékokat. Sokat nevettek tojásdobálás, tojásgurítás, tojáskuglizás közben. Párok versengtek azon, hogy dobálás közben kinek törik hamarabb a – természetesen keményre főtt – tojása. Mindannyian legjobban a tojáskereső játékot élveztük, köszönet jár Andi néni az ötletért. Mint a felbolydult méhkas, futkostak a gyerekek csapatostul az udvaron. Azon igyekeztek, ki gyűjti be leghamarabb a legtöbb tojást. A délután megkoronázásaként elűztük a telet, elégettük a kiszebábot. „Jöjjön a tavasz, vesszen a tél!” – zengett az udvaron. És sikerült, itt a jó idő! Itt a tavasz! A tavasz a nyelvi munkaközösség számára is a zsongást hozta el: iskolánkban zajlott az Országos Literátum tesztverseny első fordulója, ahová 11 diákunk nevezett be. A tét: a nyelvvizsga lehetősége. Három diákunk a Dunakeszin megrendezésre kerülő komplex angol versenyre készül, ahol az öt készséget együtt mérik. Nagyon szép eredménnyel is büszkélkedhetünk. A London Bridge felmenő rendszerű tesztversenyen az első 2 forduló sikeres megoldása után az országos döntőbe jutottak: Berkes Dorka 4. évfolyam; Hartvig Virág 4. évfolyam; Andrádi Anita 6. évfolyam; Bártfai Bernadett 6. évfolyam; Sármán Gergő 6. évfo-
lyam; Varga Virág 6. évfolyam; Boldoczki Luca 7. évfolyam; Czigelmayer Bence 7. évfolyam. Ők május 8-án Budapesten több társukkal mérik össze tudásukat a legjobb helyezésekért. Eredményeikről később beszámolunk. Más területeinken is vannak szép eredményeink: • A Hevesy György Országos Kémiaverseny megyei fordulóján 56 versenyzőből 20. helyezést ért el Tóth Viktória 8. b osztályos tanuló. • A tollforgató versenyen fizika tantárgyból 1. helyezést ért el Sárközi Bálint 8. c. osztályos tanuló. • A városi szavalóversenyen 3 iskola diákjai versenyeztek a Márai Sándor Könyvtárban április 14-én: 5-6. évfolyamon 1. helyezést ért el: Bártfai Bernadett 6. b. 7-8. évfolyamon 1. helyezést ért el: Keliger Dániel 7. b. 3. helyezést ért el Lakatos Lívia 8. c. • A fiú labdarúgás területén is eredményeket értünk el: 7-8. osztályosok nagypályás labdarúgásában 2. helyezést, 5-6. osztályosok kispályás labdarúgásában 3. helyezést, 3-4. osztályosok kispályás labdarúgásában 1. helyezést értünk el, így ők továbbjutottak a területi döntőbe. Gratulálunk! Április hónapban fejeződött be a már 2 éve sikeresen működő úszótanfolyam. Félévente heti egyszer 10 alkalommal mentünk a monori uszodába, ahol úszásoktatásra, a már úszni tudóknak erős
edzésre volt lehetőségük. (Oktatók: Nagy Gábor, Csernák Mariann.) A gyerekek nagyon szerették; kiváló alkalom volt az egészség megőrzésére és gyógytornaként is bevált. További programjaink, amelyek megvalósultak ebben a hónapban: papírgyűjtés az alsó tagozaton; Foucault-inga megtekintése Cegléden; az iskolaudvar és környékének takarítása; megemlékezés a költészet napjáról; nyílt napok az alsó tagozaton. Április hónap jelentős eredményeként említhető névadónk, Tessedik Sámuel születésének évfordulója, amelyre műsorral, versenyekkel készültünk: Szarvasi kiránduláson vett részt 16 hetedikes gyermek, akik a hagyománnyá vált Tessedik-vetélkedő alkalmából látogattak el a gyönyörű városba. Április 20-án délelőtt Albert Ágnes tanárnő műsorát néztük meg az iskola udvarán. Délután került megrendezésre a hetedikes tanulók hagyománnyá vált megmérettetése, melynek témája Tessedik Sámuel élete, munkássága, kora volt. A kiadott szakirodalom alapján egy rendkívüli verseny keretén belül adtak számot tudásukról a tanulók, Cserhátsurányból, az ottani Tessedik Iskolából küldöttség látogatott el hozzánk a Tessedik napi programokra. Egy csapattal ők is részt vettek a vetélkedőn. Szintén névadónk tiszteletére rendeztük meg (immár másodjára) és szeretnénk hagyománnyá tenni a kisFolytatás a következő oldalon >>
2010. május
Albertirsai Híradó
25
SPORT Folytatás az előző oldalról térségi versenyeket. Az erős mezőnyben tanulóink szépen helytálltak, hiszen a mesemondó kategóriában II. korcsoportban 3-4. osztályban első helyezett Berkes Dorka 4. c., különdíjat kapott Farkas Ádám 4. a. osztályos tanuló. A népdaléneklés kategóriában I. korcsoportban (3-4. évfolyam) 3. helyezést ért el Ecsedi Sára 4. osztályos tanuló; II. korcsoportban (5-6. évfolyam) 1. helyezést ért el Motyovszki Sára 5. osztályos tanuló, III. korcsoportban (7-8. évfolyam) megosztott 2. helyezést ért el Nagy Dóra 8. osztályos tanuló. Angol versmondó kategóriában az I. korcsoportban (1-2. évfolyamon) 1. helyezést ért el Major Bálint 2. c. osztályos tanuló, 2. helyezést ért el Pintér Mercedes, szintén 2. c. osztályos tanuló. A II. korcsoportban (3-4. évfolyam) 2. helyezést ért el Hartvig Virág 4. c. osztályos tanuló. A III. korcsoportban (7. évfolyam) 1. helyezést ért el Keliger Dániel 7. b. osztályos gyermek. Mindan�nyian örülünk tanulóink sikereinek. Bitó Lászlóné, Szakállas Franciska
■■ A Tessedik Sámuel Általános Iskola hírei
Szilágysomlyói testvériskola látogatása Immár hagyománnyá vált, hogy szeptemberben Szilágysomlyóra látogatunk, és áprilisban az erdélyi gyerekek érkeznek hozzánk. Április 9-én, pénteken indultak Erdélyből, először Debrecen nevezetességeivel ismerkedtek, majd délután fél 5 felé érkeztek iskolánkba. Izgatottan vártuk őket, de sajnos, más egyéb programjaik miatt, az idén csak nagyon kevés diák tudott eljönni. Örömmel találtak egymásra a már ismerős barátok, de néhány új gyermek is érkezett, akik eddig még nem jártak nálunk. Pizzával és teával fogadtuk őket, majd végigjártuk az iskolát, utána mindenki hazament a vendéglátó családokhoz. De még nem ért véget a nap, hisz estefelé a parkban találkoztunk egy jó kis beszélge-
TÁJÉKOZTATÓ A SPORTKÖZPONT HASZNÁLATÁRÓL A létesítmény nyitvatartási ideje: Április 1. – augusztus 31. hétköznapokon 9-20,30 óráig, munkaszüneti napokon (a hivatalos versenyeken túl) 16-20,30 óráig. Szeptember 1. – november 30. között hétköznapokon 1420 óráig, munkaszüneti napokon (a hivatalos versenyeken túl) 15-18 óráig. December 1. – március 31. hétköznapokon 14-20 óráig. Bérleti díjak: a.) L abdarúgó versenypálya használata: A labdarúgó versenypályát városunk közösségei (kizárólag labdarúgó mérkőzések céljából) ingyenesen használhatják. A város közösségein kívüli „idegen” bérlés: 40.000 Ft + ÁFA/mérkőzés. A város közösségein kívüli „idegen” használat tartalma is csupán labdarúgó mérkőzések lebonyolítása lehet. b.) L abdarúgó edzőpálya használata (világítás nélkül): 1.500 Ft/óra + ÁFA. A város közösségein kívüli „idegen” bérlés: 25.000 Ft + ÁFA/ mérkőzés. c.) Bitumenes kosár-, ill. kézilabda pálya: 800 Ft/óra + ÁFA. d.) Atlétikai pálya: 250 Ft/óra + ÁFA. A c.) és d.) pontban szereplő használati díjak havi vagy éves bérleti díjként is fizethetők. Ezek összege a következő: bitumenes kosár-, ill. kézilabda pálya: 4.000 Ft/hó + ÁFA; 20.000 Ft/év + ÁFA. Atlétikai pálya: 1.200 Ft/hó + ÁFA; 9.000 Ft/év + ÁFA. A használati és bérleti díjak a helyszínen, nyitvatartási időben fizethetők. Albertirsa Város Polgármesteri Hivatala
tésre. Szombaton Ópusztaszerre indultunk két busszal, hisz majdnem minden vendéglátó gyerek is elment, mivel így egész nap együtt lehettünk erdélyi barátainkkal. Igazgató néni és néhány nevelő, sőt még szülők is elkísértek bennünket. Megnéztük a Feszty körképet, a kiállításokat. Sajnos az időjárás nem kedvezett, nagyon hideg volt, de azért nagyon jól éreztük magunkat. Hazafelé megálltunk Kecskeméten egy kis időre, rövid sétát tettünk a városháza környékén. A rossz idő ellenére kellemes, tartalmas kirándulásra emlékezhetünk. Sajnos vasárnap már reggel visszaindultak szilágysomlyói barátaink. Nagyon várjuk a szeptembert, mikor újra együtt lehetünk. Addig a számítógépen levelezünk.
KILENCEDIK VÁROSI ÚSZÓVERSENY Szervezők: Albertirsai Sportegyesület, Kulturális Bizottság. A verseny időpontja és helyszíne: 2010. június 8-án 16 óra. Albertirsa, Strandfürdő. A versenyen Albertirsán élő, vagy az ASE-ben sportoló lányok, fiúk, felnőttek (nők és férfiak) indulhatnak az alábbi korcsoportok szerint: I. korcsoport: 1999-ben és később születettek; II. korcsoport: 1997–98-ban születettek; III. korcsoport: 1995–96-ban születettek; IV. korcsoport: 1993–94-ben születettek; V. korcsoport: 1992–91–90ben születettek; VI. korcsoport: 1989-ben és korábban születettek. Versenyt gyors- és mellúszásban rendezünk. I – II – III. korcsoportnak: 1 hossz; IV – V – VI. korcsoportnak: 2 hossz. Nevezés a verseny napján, a helyszínen, 15 óra 30 és 16 óra között. Díjazás nemenként, korcsoportonként és úszásnemenként az I-III. helyezett érem díjazásban részesül. Minden úszni tudó társunkat szeretettel várunk!
26
Albertirsai Híradó
2010. május
SPORT
AZ ALBERTIRSAI EXTRÉMSPORT EGYESÜLET HÍREI Újabb jó hírekkel szolgálhatunk az albertirsai sportbarátoknak. 2010 áprilisában az Albertirsai Extrémsport Egyesület újabb tagokkal bővült, Bacsa László, Bacsa Márk, Csillik Dávid, Csonka Márk, Diószegi Gergő, Diószegi Károly, Iványi Norbert, Nagy Zoltán, Szedresi Péter és végül, de nem utolsó sorban Szepes Rihárd személyében.
Belépésükkel, egy új ágazattal is gazdagabbak lettünk, mostantól a fiatalok gyakorolhatnak, hódolhatnak egy igazi városi sportnak, a Parkour-nek. Mi is az a Parkour? A Parkour az egy francia eredetű utcai extrém sport. A szó jelentése szabadfutás, de szokták Free Runningnak is nevezni. Lényege: különböző fizikai akadályok valamilyen módon történő leküzdése. Ez igazából az utcai testedzés egyik formája. Továbbá önfegyelmet és fizikai odafigyelést igényel. Az albertirsai Parkouros srácok már több éve gyakorolják és űzik ezt a sportot, de most, hála az Albertirsai Extrémsport Egyesületnek, hatalmas előrelépést és lehetőséget kaptak a fejlődésre. Mint látható, próbálunk a lehető legszélesebb spektrumba nyitni, hogy mindenkinek tudjunk segíteni a biztonságos időtöltésben, hogy a fiatalok értelmesen tölthessék szabadidejüket. Továbbra is nyitottak vagyunk minden ötlet előtt, az Egyesület kapui bárki előtt nyitva állnak. Szokásos mondatunkkal szeretném befejezni: természetesen, továbbra is fogadunk anyagi segítséget, hiszen ezt a gyerekeink, unokáink, biztonságos sportolására fordítjuk. Kovács Zoltán Az Egyesület titkára
■■ Atlétika
Városi bajnokság Albertirsán Ezt is megértük! 2010. április 24-én rendezhettük az első városi atlétikai bajnokságunkat a saját pályánkon. 13 egyesületből érkezett (Törökszentmiklóstól Gödöllőig) 200 fiatal atléta. Közöttük néhány országos bajnok: Siposhegyi Zsolt (Budaörs); R. Tóth Róbert (Török szentmiklós); Répási Petra, Szabó Beatrix, Nagy Noémi (Csepel), Szabó Zita (Albertirsa). Az ASE versenyzői kiválóan szerepeltek. Különdíjat Revák Péter és Farkas Ádám kapott. Jó érzés volt, hogy a díjat átadók között egykori, kiváló atlétákat is köszönthettünk, Marik Ilona, Dr. Ecsedi László, Murányi Péter, Lehoczky Árpád személyében. Tiszteletét tette versenyünkön Dr. Nagy Sándor, a Pest Megyei Atlétikai Szövetség, és Egri Gyula, a Pest Megyei Diáksport Szövetség elnöke is. Köszönetet mondunk a szervezőknek: a helyi edzőknek, testnevelő tanároknak, volt versenyzőinknek, a Szabó, a
Lehoczky, a Bágyi és az Ecsedi család valamennyi tagjának, s mindenki másnak, aki hozzájárult a sikeres rendezéshez. Az Albertirsai Sportegyesület (ASE) atlétáinak jobb eredményei: Farkas Ádám (képünkön) négy győzelmet aratott, Revák Péter és Kovács Ferenc két – két győzelem, illetve Szabó Zita, Csorba Richárd, Szelei Viktor, Ádám Dorka és Papp Zsombor egy-egy első helyezést szerzett. Érmes helyezést ért el még Bágyi Erika, Legéndi Bendegúz, Láng Gergő, Monok Tibor, Olteán Róbert, Lovász Judit, Erdélyi Balázs, Bágyi Viktor és Sági János is. A versenyről bővebb információ és képek a http://www.albertirsaatletika. gportal.hu honlapon találhatóak. Nagy Lászlóné
■■ JUDO
Sikerek a diákolimpia országos döntőjében Judosaink a siklósi OB megmérettetése után ismét egy rangos versenyre készülnek, a Junior Országos Diákolimpiára, itthon, Albertirsán. Keliger Bernadett ezalatt az Európai Judo Szövetség által Tatán rendezett nemzetközi edzőtáboron vett részt. A BHSE Judoterme adott otthon, a diákolimpia országos döntőjének, melyben versenyzőink közül Dávid Tibor 66 kg-ban bronzérmet, míg Keliger Bernadett 52 kg-ban aranyérmet szerzett, az U23-as Budapest-bajnokságon, amely egyben egy nyílt nemzetközi versenynek is számított, 48 kg-ban sikerült Berninek bronzérmet szereznie. Nagy László edző
Albertirsai Híradó
2010. május
27
AKTUÁLIS
RAJZ ÉS ANIMÁCIÓ GYEREKEKNEK
Támogassa Ön is a Magyar Vöröskeresztet A Magyar Vöröskereszt 1939 óta vesz részt a térítésmentes véradás szervezésében. A biztonságos hazai vérellátáshoz évente 500.000 egység vérre van szükség. Ehhez évente közel félmillió önkéntes embertársunk véradományát, önzetlen segítségét várják beteg embertársaink. A véradás az a segítségnyújtás, amikor önkéntesen, saját vérünkből csekély mennyiséget más személy számára felajánlunk úgy, hogy az alkalmas legyen a beteg gyógyítására. A Vöröskereszt a véradások mellett a szervezési feladatokban, azok elősegítésében is vár támogatást, adományokat. A Magyar Vöröskereszt tisztelettel kéri, hogy személyi jövedelemadójának 1%-ával Ön is támogassa szervezetüket, megkönnyítve ezzel munkájukat. A Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezetének adószáma: 19170039-2-13 Köszönjük támogatásukat! Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete
ANIMÁCIÓSFILM-RAJZOLÓ OKJ-s képzést indít a Magyar Rajzfilm Kft. A 10 hónapos tanfolyam heti 2 alkalommal lesz. Választhat a délelőtti vagy az esti csoport között. Rajzfilmrendezők oktatnak. NYÍLT NAP! Beiratkozás előtt betekinthet a most folyó képzésbe. Felvételizőknek is ajánljuk. Tudását hasznosíthatja rajzfilmstúdiókban és számítógépes munkáknál is. Tel: 06-1/250-1355, 06-1/250-0432. www.magyarrajzfilm.hu/felnottoktatas.html RAJZFILMES TÁBOR Óbudán, egész nyáron, 6-17 éves gyerekeknek. A résztvevők elkészíthetik saját rajzfilmjüket, amit CD-n hazavihetnek. A programot filmvetítés és játékos foglalkozás „Így készül a rajzfilm” témakörben egészíti ki. A turnusokat tekintse meg weboldalunkon! www.magyarrajzfilm.hu/ gyermekoktatas.html Magyar Rajzfilm Kft. Tel: 06-1/250-1355, 06-1/250-0432.
KERESZTREJTVÉNY Vízszintes: 1. Edith Piaf francia sanzon-énekesnő gondolatának eleje. 13. Kelta pap. 14. Véredényeidben. 15. Galopp. 17. Argumentum. 18. Birkahús tartalmazza! 19. Páratlan Beáta! 20. Fakultás. 22. Tengeri emlős. 23. Tojás németül. 24. … mail (légiposta). 25. Beszél a gólya. 27. Zavartan súg! 28. Alap centruma! 29. Tettével igazolja a róla alkotott vélemény ellentétes voltát. 30. Német fa. 31. Egyik irányba sem. 33. Végtelen mayák! 34. Üres góc! 36. Talál. 37. Svéd váltópénz. 39. Kiejtett betű. 40. Azonos betűk. 42. Tojásdad alakú, agyagból égetett, fúvós hangszer. 44. Ércesen hangzik. 45. Egyik bank neve. 46. Argon. 47. Ünnep kezdete! 48. Pesti szálloda. 49. Olaszország sport rövidítése. 50. Kilogramm. 51. Fohász. 52. Éra más szóval, fordítva. 53. Győri sportegyesület. 54. Visszales! 56. Kérelemben van! 58. Irodalmi műfaj névelővel. 60. Biográfia. 63. Gondos, részletes. Függőleges: 1. Szaúd-..., fővárosa: Rijad. 2. Sudár népiesen. 3. Az utolsó magyar királyné volt. 4. Pedagógia része! 5. Argentin autójelzés. 6. Személyes névmás. 7. Végtelen erény! 8. Dallamot három hanggal mélyebben énekel. 9. Kötőszó. 10. Idősebb rövidítése. 11. Első osztályú nemzeti bajnokság. 12. Vízi jármű. 13. Ötszázöt Rómában. 16. Bírói palást. 20. Bács-Kiskun megyei település. 21. Távcső. 24. A beküldendő gondolat második, befejező része. 25. Ékkő. 26. A holló költője. 27. Páratlan unoka! 29. Részben perel! 32. Portugál, indonéz, spanyol és osztrák autójelzések. 35.
1
2
3
4
5
E
13
6
7
8
9
10
11
12
15
16 19
20
24
17 21
25
28
18 22
23
26
27
29
30
31
E 34
35
40
32 36
37
41
42
44
33 38
39
43
Á
45
47
46
48
50
49
51
54
55
60
52 56
61
E
14
53
57
58 62
G
Csongrád megyei település. 37. Darálják. 38. Kevert nem! 41. Sínen egyneműi. 42. OET. 43. Baktériumfajta. 45. Örökzöld félcserje. 46. „A” gége. 48. Muzsikusok városa fordítva. 49. Visszaépíti! 53. Izraeli légitársaság. 55. Szabálytalanság a labdarúgópályán. 57. Hullajt. 58. Nála lejjebb. 59. Arzén vegyjele. 61. Személyes névmás. 62. Száj közepe! 63. Rangjelző.
59
63
P A múlt havi rejtvény helyes megfejtése: „Nézd, az irigy sápad, elfogy, ha gyarapszik a másik.” Gratulálunk a nyerteseknek: Czékus Gyuláné, Rákóczi u. 5. Csányi Jánosné, Nyáregyházi u. 24. Kőházy György, Sallai u. 11/b. Lengyel Lászlóné, Széchenyi út 16. Tatár Miklós, Széchenyi út 13.
Albertirsai Híradó
28
2010. május
KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK
A Művelődési Ház 2010. májusi programjai
3. 1300 Nyugdíjas klub 1700 LÁÉT 1800 Jóga 4. 800 Vásár 1800 MSZP 5. 900 Vásár 1500 Termékbemutató 1800 Színjátszó csoport 6. 1000 Baba-mama klub 1700 Főzőkör 1830 Gerje Alkotókör – Képzőművészeti Vándorkiállítás 7. 1900 POLKA 8. 1500 Vasutas nyugdíjas klub 10. 1300 Nyugdíjas klub 1800 Jóga 12. 1800 Színjátszó kör 13. 1000 Baba-mama klub 14-1800 Egészségügyi Állapotfelmérés – NU-SKIN 14. 900 Vásár 900 Továbbképzés
17. 1300 1800 19. 1800 20. 1000 1700 26. 1800 27. 1000 1700 28. 900 31. 1300 1800 1900 Június 1. 1800
Nyugdíjas klub Jóga Színjátszó kör Baba-mama klub Főzőkör Színjátszó kör Baba-mama klub Főzőkör Termékbemutató Nyugdíjas klub Jóga Polgárőr gyűlés Városi Pedagógus Nap
Május Béke Hónap, jeles napjai: 2. Anyák Napja; 3. Tűzoltók Napja; 11. Madarak és Fák Napja; 12. Ápolónők Napja; 15. Családok, Hősök Napja; 17. Távközlési Világnap; 18. Múzeumi Világnap; 21. Magyar Honvéd Nap; 30. Gyereknap
2010. ÁPRILIS HÓNAPBAN SZÜLETETT Piroska Ferenc és Kunu Katalin Zsuffa János és Vrabecz Katalin Ribárik István és Balogh Melinda Kukucska Péter és Gál Tímea Kiss Róbert és Bartos Dorottya Balaskó Zoltán és Selyem Klára Hartvig Károly és Kerekes Mónika Benkó László és Török Eszter Zsigó Zsolt és Hatejer Renáta Reketes Attila és Bottlik Zita Lehoczky János és Erős Valéria Anikó Molnár Károly és Steiszkál Noémi
Alexandra Anabell András Bence Levente Bálint Róbert Máté Dániel Zsombor Bence Krisztina Marcell Hanna Dominik nevű gyermeke.
2010. ÁPRILIS HÓNAPBAN ELHALÁLOZTAK
Ambrózi Mihály 51 éves Bori Istvánné 76 éves Csányi Mihályné 93 éves Csernák Jánosné 86 éves Gubányi László 77 éves Hanák Pál 72 éves Jansik Károlyné 63 éves Kamasz Illésné 70 éves Laczkó László 62 éves Lakhegyi Sándorné 80 éves Malya Ferenc 73 éves Pálinkás Mihály 77 éves Rácz János 83 éves Stadler Zoltánné 77 éves Váraljai Mihályné 78 éves szám alatti lakos. Korábbi számainkból kimaradt:
Pesti út 68. Hámán K. u. 61. Árpád u. 7. Homokrész II. 53. Erkel F. u. 9. Nyáregyházi u. 50. Móricz Zs. u. 12. Irinyi u. 10. Bicskei út 16. volt albertirsai lakos Alkotmány u. 23. Tessedik u. 40. Dózsa Gy. út 7. Homokrész I. 38/3. Homokrész I. 9/1.
Simó Pál
Szent István u. 20.
Februárban elhunyt 75 éves
Márciusban elhunyt
Ratkovics Adolf Károly 44 éves Vörös László Péter 63 éves
Galamb u. 20/1. Vörösmarty u. 1.
Tisztelt Lakosság!
Értesítjük Önöket, hogy háziorvosaink rendelési idejéről, a szabadságolásról, illetve a helyettesítési rendről az 53/370-552-es telefonszámon érdeklődhetnek hétköznap 7.00 órától 18.00 óráig. Munkaszüneti és ünnepnapokon 7.00 órától másnap 7.00 óráig és ügyeleti időben hétköznap 18.00 órától másnap 7.00 óráig sürgős beteghívásaikat szintén az 53/370-552-es telefonszámon adhatják le. Ebben az esetben a ceglédi mentőállomás diszpécsere intézkedik. Dr. Pécsi Angéla, ügyeletvezető
Háziorvosok ügyeleti beosztása - MÁJUS
Ügyelet címe, telefonszáma: Albertirsa, Vasút u. 4. (53) 370-552 Ellátási terület, illetve település neve: Albertirsa, Dánszentmiklós, Mikebuda Dátum Ügyeletes orvos neve 1. Dr. Zolnyan Erzsébet 2. Dr. Pécsi Angéla 3. Dr. Galiger Zoltán 4. Dr. Zolnyan Erzsébet 5. Dr. Makkos Gyula 6. Dr. Pécsi Angéla 7. Dr. Fógel Kristóf 8. Dr. Tajti Géza 9. Dr. Pécsi Angéla 10. Dr. Hajdúhegyi Ágnes 11. Dr. Zolnyan Erzsébet 12. Dr. Pécsi Angéla 13. Dr. Fógel Kristóf 14. Dr. Babinszky Eleonóra 15. Dr. Varga Krisztina
16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.
Dr. Varga Krisztina Dr. Fógel Kristóf Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Pécsi Angéla Dr. Fógel Kristóf Dr. Pécsi Angéla Dr. Varga Krisztina Dr. Varga Krisztina Dr. Pécsi Angéla Dr. Kis Ferenc Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Oszvald Gyula Dr. Fógel Kristóf Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Fógel Kristóf
Az Albertirsán működő gyógyszertárak ügyeleti nyitva tartása
2010. MÁJUS hónapban A hétvégi ügyeletet az alábbi gyógyszertárak végzik: Május 1-2. Május 8-9. Május 15-16. Május 22-23. Május 24. Május 29-30.
IRMÁK Gyógyszertár CENTRUM Gyógyszertár REMÉNY Gyógyszertár IRSA Gyógyszertár IRMÁK Gyógyszertár IRMÁK Gyógyszertár
ÁPRILIS HÓNAPBAN HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Rabi Péter Gábor és Tabányi Anita Balogh Pál és Schinzel Rebeka Sára Vicha Sándor László és Csontos Katalin Revák Mihály és Földvárszki Éva
Az Albertirsai Híradó főszerkesztője a solymi66@ yahoo.com e-mail címen érhető el, vagy üzenetet hagyhatnak a Műv. Házban Lapzárta a hónap 20-án
Albertirsai
HÍRADÓ
Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének kiadványa Felelős kiadó: Albertirsa Város Önkormányzata Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Solymosi László Szerkesztőség: Albertirsa, Pesti út 85. Tel.: 370-713 Okiratszám: III/PHF/181/Pe/1988.
Megjelenik 1400 példányban Nyomda: Pende Print Kft. – Nagykőrös, Béke u. 5. Felelős vezető: Kőházi Zoltán