Fodor Lóránt – Szabó Imre László
Új trendek a BÉT Áru szekciójában New strategy in the BSE's commodities section
[email protected] PE Georgikon Kar, egyetemi adjunktus PE Georgikon Kar, egyetemi docens
A Budapesti Értéktőzsde meghatározta a 2016-2020. évekre vonatkozó stratégiáját. Ennek keretén belül megpróbálja gabonapiacának növelését, mivel az árutőzsdei kereskedők száma jelentősen csökkent, a forgalom pedig nagymértékben visszaesett. Célul tűzték ki, hogy egy tőzsdefejlesztési program eredményeképp maga a tőzsde, de azon belül a mezőgazdasági termékek kereskedelme is generálja a magyar gazdaság növekedését, versenyképességét. Ennek eredményeként a tőzsde szakemberei széleskörű piaci felmérést végeznek a meghatározó mezőgazdasági cégekkel, termelőkkel, tőzsdetagokkal, hogy lássák a határidős ügyletek nagymértékű csökkenésének okait. Miért van az, hogy míg a magyar mezőgazdaság rekordokat dönt, addig a BÉT gabonaszekciójában a volumen 1’500’000 tonnáról 354”000 tonnára csökkent. A magyar mezőgazdaság 2014-ben történelmi rekordokat ért el, de a 2015-ös év eredményei is nagyon jók voltak. A csökkenés okai pedig a nyár eleji hőségben és a csapadék hiányában keresendő. A búza termésmennyisége 2015-ben 5,3 millió tonna, a kukoricáé 6,5 millió tonna, a napraforgóé pedig 1,5 millió tonna volt. A mezőgazdaság kibocsátása elérte a 2457 milliárd forintot. Az agrár-külkereskedelem, ami a külföldi résztvevők miatt is fontos, eléri a 8 milliárd eurós értéket. Meggyőződésünk, hogy a tőzsdei transzparencia, az ott kialakuló árak, árszínvonal, egyensúlyi ár, a koncentrált kereskedés lehetősége, szükséges egy modern gazdaság zavartalan működéséhez. Tehát általa valósul meg egy objektív, az összes befolyásoló tényezőt figyelembe vevő szerepkör, ami elvezet a szabadpiaci verseny kialakulásához. Ez nagyon fontos a magyar agrárgazdaság résztvevőinek is, ezért kívánjuk követni az áru szekció változásait a mezőgazdasági termelők, szereplők szemszögéből. Idén jó lett a búzatermés az országban mind a mennyiséget, mind a minőséget tekintve. Az összvolumen meghaladja az 5 millió tonnát. Ennek mintegy 40 százaléka lett étkezési minőségű. Korábban jobbak voltak a kilátások, a július végi esők azonban lerontották a minőséget. A piac már jó előre – július elején - beárazta ezt a mennyiséget és mivel meglepetés nem lett, maradtak az igen alacsony árak. Augusztusi lejáratra 40,5 ezer forintért lehetett július végén lekötni a malmi búzát a BÉT-en és a takarmánybúza ára sem volt sokkal alacsonyabb. Chicagóban is tovább csökkent a búza ára, ezúttal 2,5 százalékkal egy hónap alatt. Ez már 16 százalékos gyengülést jelent a nyár kezdete óta. Ennek oka az a prognózis, ami szerint a 2016/17-es gazdasági évben a valaha volt legnagyobb búzamennyiséget arathatják majd le globálisan. A jelen becslések szerint 738-744 millió tonnát, ráadásul ez egy igen magas zárókészlethez adódik hozzá. Sok lesz tehát a „felesleg” és ez köszön vissza majd az árakban még egy jó ideig. Az 1. számú táblázatban az USDA korábbi tényadatai, valamint előrejelzése látható a búzát meghatározó mennyiségben termelő országok alapján, valamint az export – import volumenek. A hazai fizikai piacon a legizgalmasabb kérdés most a búza minősége. A termelők nem emlékeznek arra, mikor volt az elmúlt 20-30 évben ennyire heterogén a búza. Természetesen a kereskedők mindig igyekeznek kitalálni valamit, hogy a termelők búzáját le lehessen értékelni. Az is igaz, hogy más a kereskedők helyzete, ők búzáról beszélnek, a termelő meg malmi búzáról. Ez az eltérés már korábban is okozott vitát, de idén ez olyan
100
paraméterrel is jelentkezett, amivel már régen nem volt gond. A jól őrölhető búza hektolitertömege el kell, hogy érje a 77 kg/hl súlyt, de inkább a 78-as érték az elvárt. Ezzel szemben idén több, jó paraméterekkel rendelkező árualap fajsúlya nem éri el a 75-ös szintet sem. Ez részben a szélsőséges és csapadékos időjárásnak is betudható, de egyes esetekben a szakemberek számára is érthetetlen mi történhetett. Ezen a problémán enyhíthet az export kereslet, mert oda elegendő a 76-os hl-súly is. Ezért gondolhatjuk úgy továbbra is, hogy az idei termés nagyobb része jó lesz élelmezési célra, csak esetleg nem itthon, hanem az exportpiacok közvetítésével. 1. táblázat. Búza várható termésmennyisége a USDA 2016. augusztusi előrejelzése alapján Termelés (m tonna) 2014/2015 2015/2016 2016/2017 Világ összesen 727,87 734,80 743,44 Argentína 13,93 11,30 14,40 Ausztrália 23,91 24,50 26,50 EU-27 156,92 160,01 147,50 India 95,85 86,53 88,00 Kanada 29,42 27,60 30,00 Kazahsztán 13,00 13,75 15,00 Kína 126,21 130,19 130,00 Oroszország 59,08 61,04 72,00 Pakisztán 25,98 25,10 25,30 Ukrajna 24,75 27,27 27,00 USA 55,15 55,84 63,16 Export (m tonna) 2014/2015 2015/2016 2016/2017 Világ összesen 164,42 170,56 170,70 Argentína 5,30 9,10 8,00 Ausztrália 16,59 16,00 18,50 EU-27 35,42 33,80 27,00 Kanada 24,16 22,00 21,50 Kazahsztán 5,54 7,60 8,00 Oroszország 22,80 25,50 30,00 Ukrajna 11,27 17,20 14,50 USA 23,52 21,09 25,86 Import (m tonna) 2014/2015 2015/2016 2016/2017 Világ összesen 159,10 169,11 166,66 Brazília 5,37 6,00 6,00 Délkelet-Ázsia 19,85 24,20 22,80 EU-27 5,98 6,70 6,00 Észak-Afrika 25,43 28,05 28,45 FÁK 7,68 7,55 7,30 Közel-Kelet 21,27 19,13 17,18 Forrás: USDA adatok alapján saját szerkesztés
101
A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) szerint a világ kukoricatermelése világszinten 5%-kal bővül 2016-ban, és meghaladja majd az egy milliárd tonnát (1017-1030 millió tonna), és ezzel a világkészlete 3%-kal gyarapodik. Az Egyesült Államokban idén 385 millió tonna körüli kukoricatermés várható, 11%-kal több mint tavaly. Közvetlen szomszédunk, Ukrajna a világ harmadik legnagyobb kukorica-exportőre. Nagyobb területen vetett kukoricát idén, mint Magyarország teljes mezőgazdasági területe, ami hatalmas exportpotenciált jelent majd a 2016/17-es évben az uniós piacon. A kukorica és a napraforgó hazai terméskilátásai is jók egyelőre, remélhetőleg nem lesz több olyan vihar, ami a napraforgót „földre teríti”. A legutóbbi hírek alapján legalább 10 millió tonnás őszi betakarítással lehet számolni. A kukorica 8 millió tonnás termése már szinte biztosra vehető és a napraforgó is meg fogja megközelíteni a 2 millió tonnát. Lényeges kérdés a klímaváltozás hatása az egyes növényekre, ugyanis egyes kutatások szerint (Goddard Institute for Space Studies) a kukorica a légkör széndioxid tartalmának megkétszereződése esetén, hozama 8%-al esik vissza. A 2. számú táblázatban az USDA korábbi tényadatai, valamint előrejelzése látható a kukoricát meghatározó mennyiségben termelő országok alapján, valamint az export – import volumenek. 2. táblázat. Kukorica várható termésmennyisége a USDA 2016. augusztusi előrejelzése alapján Termelés (m tonna) 2014/2015 2015/2016 2016/2017 Világ összesen 1,01 959,73 1,03 Argentína 28,70 28,00 36,50 Brazília 85,00 68,50 80,00 Dél-Afrika 10,63 7,00 13,00 EU-27 75,84 59,08 62,10 Kína 215,65 224,58 218,00 Ukrajna 28,45 23,33 26,00 USA 361,09 345,49 384,92 Export (m tonna) 2014/2015 2015/2016 2016/2017 Világ összesen 141,74 119,69 137,25 Argentína 18,90 18,50 24,00 Brazília 34,46 17,50 22,00 Dél-Afrika 0,69 0,70 1,50 EU-27 4,03 1,80 2,00 Ukrajna 19,66 16,40 17,00 USA 47,42 48,90 55,25 Import (m tonna) 2014/2015 2015/2016 2016/2017 Világ összesen 124,90 135,55 128,03 Dél-Korea 10,17 10,30 10,00 Délkelet-Ázsia 12,78 14,30 13,30 Egyiptom 7,84 8,50 8,75 EU-27 8,65 13,20 12,00 Japán 14,66 15,00 15,00 Mexikó 11,27 13,50 13,50 Forrás: USDA adatok alapján saját szerkesztés
102
Fejlett piacgazdaságban a mezőgazdasági termelők, feldolgozók, malmok és kereskedők az előre nem látható árváltozások kedvezőtlen következményeit a határidős és opciós árupiacok által kínált kockázatkezelési lehetőségek segítségével ellensúlyozzák. E piacok kialakulása a biztosítók által felvállalhatatlan kockázatok áthárításának igényével magyarázhatók, de fejlődésükben az intézményi kereteknek is alapvető szerepe van. A piaci szereplők a határidős árupiaci fedezeti ügylet kötésével az abszolút árszint változásának kockázatát a fizikai és határidős piaci árak viszonyában bekövetkező változás kockázatára (ezt nevezzük báziskockázatnak) csökkenthetik, ami óriási segítséget jelent a gazdasági döntéshozatalban, az üzleti tervezésben. A fedezeti ügyletek hatékonysága, a kockázatkezelés sikere azonban a határidős és fizikai piaci árfolyam közötti korreláció erősségének függvénye. Az árutőzsde a szabályoknak és szokványoknak köszönhetően egyrészt likviditást teremt, másrészt garanciát nyújt a pozíciók nyitásával és zárásával felvállalt kötelezettségek teljesítésére, így kereskedésre serkenti az egymástól egyébként sok tekintetben távol álló piaci szereplőket. A határidős árupiaci pozíciók nyitásához és fenntartásához szükséges pénzügyi garancia, amelyet letétbe kell helyezni, csak töredéke a birtokolt kontraktusok értékének. Így a kereskedésből származó nyereség rendkívül nagy lehet a befektetett összeghez képest. Természetesen a veszteségek is ugyanakkora nagyságrendűek lehetnek. A határidős árupiacokon tehát kis tőkével nagy értéket lehet megmozgatni. A lekötött és a megmozgatott tőke aránya a tőkeáttétel. Tőzsdén a pénzügyi termékek határidős piacán az ügyletek elszámolása kizárólag készpénzzel történik. Ezzel szemben az árutőzsdei szekcióban, ha egy áruféleség határidős kontraktusát adjuk el vagy vesszük meg és pozíciónkat lejárat előtt nem likvidáljuk, vagyis nem hajtunk végre egy az előzővel ellentétes irányú ügyletet, az is megeshet, hogy le kell szállítanunk, vagy át kell vennünk azt a bizonyos terméket. Ez a delivery, vagyis tényleges teljesítési kötelezettség. Ez a fejlett határidős árupiacokon a határidős kontraktusok egyes áruféleségek fizikai adásvételében betöltött szerepe marginális. A termékekkel fizikai kapcsolatba kerülő piaci szereplők (termelők, kereskedők, felvásárlók, malmok, takarmánykeverők stb.) ezeket főleg a későbbi időpontban kötendő, egyedi kereskedelmi szerződések időszakos helyettesítésére használják. Mindezek alapján mondhatnánk, hogy a tőzsdei áruszekcióban forgalmazott termékekkel valamilyen formában tényleges kapcsolatban lévőknek jól felfogott érdeke lenne a határidős (hedge), vagy opciós ügyletkötés, hisz a globális piac, az időjárás, a biztosítási lehetőségek szűkössége mind-mind ezt indokolná. További bizonytalanságot, kockázatot jelent a TTIP, vagyis az USA és az EU közötti szabadkereskedelmi megállapodás, ha létrejön. Ennek ellenére sem a termelők, sem a malmok, takarmánykeverők, felvásárlók nem csábíthatók a tőzsdére, pedig a BÉT lehetőségei szerint egyre inkább mindent megtesz. Az Árutőzsdén 50 tőzsdetag kereskedett intenzíven még 15 évvel ezelőtt, és a forgalom a párizsi árupiac többszöröse volt. A 2005-ös tőzsdei integrációt követően számuk 12-re csökkent. Jelenleg három tag kereskedik a szekcióban, melyek közül kettő árutőzsdei szolgáltató. 2018-tól a szabályozás is megváltozik, és ha a kormányzat hatékonyan nem segíti az áruszekció fennmaradását, a mezőgazdasági cégek e csoportját hozza nehéz helyzetbe, jelentős versenyhátrányba. Az 1. diagramon a Budapesti Értéktőzsde Gabonaszekció forgalmának 2008. év óta tartó csökkenése látható, mely forgalom több mint felét a takarmánykukorica adja. Érdemes lenne a mezőgazdasági integrátorok véleményét is megtudni, ugyanis az ő szerepük a termelés pénzügyei terén jelentős. Szoros, sőt szerződéses kapcsolatban állnak az árutermelő gazdákkal, őstermelőkkel, gazdasági társaságokkal. Ők finanszírozzák az input anyagokat (vetőmagot, műtrágyát, növényvédőszert stb.), és a termelés további fázisait, ha kell. Ennek fejében felvásárolják az előállított terményeket, de különböző szolgáltatásokat is nyújthatnak.
103
1. diagram. BÉT gabonaforgalmának csökkenése és a takarmánykukorica aránya
Forrás: BÉT
A jelenlegi tőzsdét érintő állami eszközrendszer, mely leginkább ágazati stratégiákhoz kapcsolódik: az Európai Bizottság jóváhagyásával a Vidékfejlesztési Program keretében jelentős támogatáshoz juthatnak a mikro- kis- és közepes vállalkozások, családi gazdaságok, ezen belül az állattenyésztők, kertészek, élelmiszer feldolgozók. Erre mintegy 1300 milliárd forintot fordítanak a 2014-20-as időszakban, a Növekedési Hitelprogram legfőbb kedvezményezettje a mezőgazdaság, azon belül is a gabonaféléket termesztők, hiszen a rendelkezésre álló hitel majdnem felét ők használták fel, a Növekedéstámogató Program keretében érhető el a Piaci Hitelprogram, amely az agráriumban tevékenykedő cégek számára kisebb kamatkockázatú, hosszabb kamatperiódusú MNB hitelt tesz elérhetővé, a Magyar Fejlesztési Banknak is van –kisebb volumenű- kedvezményes hitelprogramja, melyet az agrárcégek igénybe vehetnek, ide kell sorolni az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott területalapú támogatásokat is, melyek összege jelentős, de a tervek szerint a rendszert átalakítják finanszírozási problémák miatt. Tehát a BÉT áruszekciójának visszaesése az alábbi okokra vezethetők vissza: likviditás csökkenés, mert a gabonapiac néhány nagy integrátor és kereskedő kezébe került, ami egy „ördögi kört” indított el, eladói oldal hiánya, ugyanis a keresleti oldal megvan, BÉT kikerülése, ugyanis a nagyobb ügyletkötők a – a jóval likvidebb - párizsi (MATIF) és egyéb tőzsdéket, lehetőségeket használják ki,
104
szürkegazdaság lehetősége, ugyanis a kis és közepes nagyságú szereplőknél ez még létező és vonzó lehetőség, az EU-s intervenciós rendszer lehetősége, ahol az árak hosszú ideig magasabbak voltak, mint a szabadpiaci ár, a 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól életbeléptetett jogszabály, mely nem tett különbséget az árutőzsdei és a pénzügyi szolgáltatók között, adminisztrációs és következményeként,
jelentési
kötelezettségek
megnövekedése,
a
2008-as
gazdasági
válság
jelentős adóterhek szinten maradása, a bankadó 2010-s bevezetése.
A szabályozott gabonakereskedelem egyik legfontosabb értéke az ártranszparencia csak akkor érvényesül, ha likvid a piac, tehát sok szereplője van. Így a tőzsdei gabonaárakat referencia árként használhatják az agrárágazat szereplői. Ez segítene a mezőgazdaság „fehérítésében” is, valamint a versenyképes gazdálkodási feltételek kialakításában. Fontos lenne az utánpótlás, egy új generáció kinevelése az agrárgazdálkodásban, akik fogékonyak a pénzügyek iránt is, és értik a tőzsdei piac jelentőségét. Nyilván likviditási gondok miatt – ami épp az előző okokra vezethetők vissza – van az, hogy a gazdák a betakarítást követő első három hónapban értékesítik az egész évben eladott gabona mennyiségének átlagosan a 70%-át. Ezeket az okokat kell a BÉT-nek elemezni és kormányzati segítség kiharcolásával a szükséges szabályozási, marketing és komplex ösztönző rendszerrel a tőzsdei kereskedőket visszacsábítani a „parkettre”!
Felhasznált irodalom: BÉT adatok, 2016 Fodor L. : Tőzsdei ismeretek mezőgazdasági vállalkozóknak. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest 2004 USDA adatbázis, 2016
105