Ipolyság
2007. november
XVI. évfolyam
Új munkahelyek Ipolyságon A szlovák–magyar tulajdonú, révkomáromi /Komárno/ székhelyű, több száz főt foglalkoztató MENTOR kft. városunkat, Ipolyságot választotta új beruházása színhelyéül! A döntés okairól és a cég ipoly-
sági terveiről Szabó Zoltán urat, a Mentor egyik vezetőjét kérdeztük. Hogyan találtak ránk, és miért választották településünket? – A helyszín megtalálása korántsem volt egyszerű. Az első lépés az ország kiválasztása volt, hiszen Románia, Ukrajna, Magyarország és Szlovákia között kellett döntenünk. Miután az általunk felállított szempontrendszer alapján Szlovákia magasan nyert, az országon belül a kistérségek adottságait kellett mérlegelnünk. Az Ipolyság
mellett szóló legfőbb érvek egyike a szükséges számú és hozzáállású munkaerő megléte volt. Emellett fontos pozitívum az is, hogy a település viszonylag közel van megrendelőnk gyártóhelyéhez. A termelés-
re alkalmas épület és egyéb szigorúan racionális gazdasági szempontokon túl azonban kétségtelen, hogy az önök városa mellett érzelmi érvek is szóltak. Tény ugyanis, hogy látogatásaink alkalmával kedves, segítőkész emberekkel találkoztunk, bárhol is fordultunk meg a városban, akár a városházán, a munkaügyi hivatalban, egy étteremben, boltban vagy épp a templomban. Ez pedig nagyon fontos, hiszen igaz, hogy egy településnek a természeti és építészeti értékek adnak arculatot, de az atmoszférá-
11. szám
Ára 8 korona
A TARTALOMBÓL
In memoriam Tipary László
4. old.
Szó és zene...
5. old.
A genetika forradalma
10. old.
...avagy az Ipoly Kupa...
11. old.
...a kitelepítettek tiszteletére
14. old.
Wittner Mária Ipolyságon
16. old.
Üzenet a tyúkketrecből
18. old.
Miről olvashatunk a Hontianske listyben
PROJEKT-ÖSSZEFOGLALÓ ját a benne élők határozzák meg. Ipolyság pedig nemcsak szép, de határozottan vonzó, emberi légkört sugározó város is egyben. Egyszerűen jó itt lenni! Ipolysági polgárként ezt jólesik halla/Befejezés a 6. oldalon/
ÁLLÁSLEHETŐSÉG Munkatársakat keresünk hamarosan induló ipolysági üzemünkbe, betanított jellegű, könnyű fizikai munkára. Szóbeli tájékoztatónk az Ipolysági Munkaügyi Hivatalban (Úrad práce) lesz november 7-én és 14-én /szerdán/ 13 órakor. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. MENTOR – mi Ön mellett állunk!
2
2007. november A VÁROSHÁZA
HONTI LAPOK
TÁJÉKOZTAT
Az Energo-Bytos végrehajtással is igyekszik behajtani a lakbérhátralékot Az ipolysági képviselő-testület október 29-én tartotta 11. soros ülését, melyen 12 képviselő volt jelen. Az ülést Lőwy János mérnök, polgámester vezette. A megnyitó és az előírt bizottságok megválasztása után a polgármester ismertette a képviselőkkel azt a petíciót, melyet a homoki strandürdő /Sóderos/ tervezett eladásával kapcsolatban juttattak el a városi hivatalba. Az előírások értelmében kinevezett egy bizottságot, amely a beadványt formailag ellenőrzi. Az esedékes testületi határozatok teljesítésének ellenőrzése után megválaszolták az előző ülés néhány interpellációját. Ezen az ülésen 8 képviselő interpellált, ill. tett különféle megjegyzést főleg a következő témakörökben: „hírek” a tervezett homoki diszkóról /egyébként nem lesz/, az őszi nagytakarítás /konténerek kihelyezése és gyakoribb ürítése/, a temető környéki közvilágítás hibái, az Északi utcában még mindig szabadon kószáló kutya, a tesmagi utcák csatornahálózat építése utáni katasztrofális állapota, az óvodák játszótereinek felújítása, megfelel-e a városi komposztálórészleg az előírásoknak, a Sóderossal kapcsolatos helyzet. A városi főellenőr harmadik negyedévi
ellenőrzésekről szóló jelentése kapcsán, amit egyébként a testület jóváhagyott, vita alakult ki bizonyos projektértelmezési különbségekből adódóan. A képviselő-testület tudomásul vette a helyi adók és illetékek eddigi befizetéséről szóló jelentést, a tűzvédelmi feladatok teljesítését, valamint az iskolák és oktatási intézmények új tanévre való felkészültségét taglaló jelentést.A képviselők ugyancsak tudomásul vették a lakáshelyzetről és a városi lakások eladásáról szóló jelentést. A lakáshelyzeti jelentésből megtudtuk, hogy összesen 107 lakásigénylő kérvénye fekszik a hivatal asztalán, ugyanakkor a 171 városi bérlakásból csak 11 szabad /ezekből egy első kategóriájú, a többi 10 alacsonyabb komfortfokozatú/. Az eladásra kijelölt lakások közül eddig 14-et nem adtak el. Ugyancsak érdekes számadatokat tartalmazott a jelentés a lakbérhátralékokkal kapcsolatban. Az Energo-Bytosnak, mint a városi bérlakások kezelőjének, öszszesen 5,041 millió koronával tartoznak. Ebből azok adóssága, akik még a lakásokban laknak, 1,41 millió, míg a közben más lakásba költözöttek eddig be nem fizetett összege 3,63 milliót tesz ki. Hátralékát részletekben 25 olyan adós fizeti, aki már
Postaláda – névtelen vonal A városháza előcsarnokában elhelyezett postaládában talált olvasói észrevételekre válaszolunk. Névtelen levélírónk javasolja, hogy egy pártalapító személyt tüntessünk ki az Ipolyság Város Díszpolgára címmel. – A városi díj, beleértve a díszpolgári címet is, odaítélésének feltételeit külön rendelet szabja meg. Ennek értelmében a javaslatnak tartalmaznia kell a kitüntetendő személy teljes nevét, állandó lakhelyének címét, valamint a díszpolgárságra tett javaslat konkrét indoklását. Mivel a levél ezeket nem tartalmazza, érdemben nem tudtunk a javaslattal foglalkozni. *
Másik olvasónk a városi rendőrparancsnoki tiszt betöltésének módja iránt érdeklődik. – A hatályos jogszabályok értelmében minden városi vezetői tisztséget nyilvános pályázat megnyerése útján lehet betölteni. A jelenlegi rendőrparancsnok is a kiírt pályázat megnyerésével került posztjára. Ezen feladatkör ellátásához egyébként nincs szükség főiskolai végzettségre, hiánya nem kizáró ok. További észrevételeiket, kérdéseiket elektronikus postán is elküldhetik, e-mail címünk:
[email protected]. Lendvay István a VH elöljárója
nem lakik a lakásban. A lakáskezelő a tartozásokat végső esetben végrehajtó útján vagy bírósági fizetési meghagyással is igyekszik behajtani. 2007-ben eddig 43 ilyen meghagyást adtak ki, 3 végrehajtást valósítottak meg, kilakoltatásra 4 javaslatot tettek/. A kilakoltatás előtt két lakó önként kiköltözött városi bérlakásából. A képviselők módosították az 5/2007 számú, a nyugdíjasok étkeztetési hozzájárulásáról szóló általános érvényű rendeletet. Hosszú vita után jóváhagyták egy Északi utcai telek és telekrész vállakozásra történő eladását /cukrászda/ ifj. Nemcsok Aranka részére. Meghosszabbították néhány bérleti szerződés érvényességét. Judita Mészárosová Hroncová elképzeléseinek ismertetése után beleegyeztek egy helyiség bérbeadásába a Janko Kráľ utcai nyugdíjasklub épületében a Smejko Óvodai Központ részére jelképes /egy korona egy évre/ bérleti díj fejében. A képviselők dr. Bugyivár Imrét a kórház igazgatótanácsának tagjává választották. Az általános vitában a polgármester tájékoztatta a képviselőket arról a vámigazgatósági javaslatról, hogy a közeljövőben felszabaduló vámházat esetleg a város átvehetné, illetve arról, hogy eddig nem sikerült megkötni a Sóderos adásvételi szerződését, mivel még két telektulajdonossal nem sikerült megegyezni. Bélik György alpolgármester kiemelte az Ipoly– Garam Régiófejlesztési Ügynökséggel történő szorosabb együttműködés fontosságát. Elhangzott egy képviselő javaslat is a képviselők és a bizottsági tagok honoráriumának módosítására. Egyes értelmezési pontatlanságok tisztázása után a kérdés a novemberi ülésen kerül ismét a képviselők asztalára. Az ötórás ülés polgármesteri zárszóval fejeződött be. Štrba P.
HONTI LAPOK
2007. november A VÁROSHÁZA
Események, tárgyalások, kezdeményezések a városházán – A polgármester az ipolysági munkahivatal vezetőjével tárgyalt a közhasznú munkások foglalkoztatása terén beállt változásokról /szept. 27./. – Lőwy János mérnök az ipolysági gimnáziumban megnyitotta az Ipoly Kupa röplabda- és futballtornát /szept. 28./. – A polgármester részt vett a Szlovákiai Falvak és Városok Társulása tanácsának pozsonyi ülésén, melynek fő programpontja a régiófejlesztést elősegítő Leader projekt megvitatása volt /okt. 2–3./. – A polgármester fogadta a magyar–szlovák tulajdonú MENTOR kft. képviselőit, akik vázolták cégük ipolysági beruházási elképzeléseit /okt. 16./. – A polgármester a kerületi vámigazgatóság vezetőivel tárgyalt, akik ismertették elképzeléseiket a határátkelőhely épületeivel kapcsolatban, miután a schengeni egyezmény hatályba lépte után azok az állam számára feleslegesek lesznek /okt. 18./. – Lőwy János polgármester részt vett azon a találkozón, melynek központi témája az Interreg projekt keretében megvalósuló együttműködés volt /okt. 18./. – A polgármester a városházán fogadta Újfehértó polgármesterét, aki főleg kulturális kapcsolatok felvétele céljából látogatott Ipolyságra /okt. 19./. – Városunk vezetői a homoki szabadidőközpont átruházását célzó szerződés előkészítéséről tárgyaltak a GOLDREX képviselőivel /okt. 19./. – A polgármester részt vett a Szlovákiai Falvak és Városok Társulása városi szekciójának ülésén /okt. 22./. – Lőwy János mérnök fogadta dr. Zászlós Gábort, a Trigránit beruházási társaság elnökét, akivel az ipolysági beruházási lehetőségekről folytatott eszmecserét /okt. 22./. – A polgármester vezetésével tartotta ülését az Ipolyság első írásos említésének 770. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepség előkészítő bizottsága. A rendezvényt december 12-ére tervezik /okt. 22./. – Lőwy János Urbán Aladárral, a Palóc Társaság elnökével tárgyalt a Sajó Sándor költő – városunk szülötte – tiszteletére rendezendő idei Sajó-napi rendezvényekről /okt. 23./. – Ipolyság vezetői a MENTOR kft. ügyvezetőivel tárgyaltak a cég konkrét ipolysági elképzeléseiről. Az egykori Kovomont /Strojstav/ területén felújítandó csarnokban, ill. csarnokokban a jövő év elején kezdenék a termelést /okt. 24./. – A város vezetői a MIKONA cég képviselőivel tárgyaltak a háztartási hulladék jövőbeni elhelyezését célzó együttműködésről /okt. 24./. – Lőwy János mérnök fogadta dr. Czeizel Endre orvosprofesszort, az Egészséges Ifjúságért Alapítvány elnökét, aki az Ipolyságon tartott magyar–szlovák kortárssegítő konferencián adott elő /okt. 25./. – Ipolyság és az érdekelt községek polgármesterei az ipolyviski szeméttároló megtelte utáni helyzetről, a háztartási hulladék elszállításának és megsemmisítésének közös biztosításáról tárgyaltak /okt. 31./. -ly-
3
TÁJÉKOZTAT
E se mén yn a p tá r N o v emberi rendezv ény ek Nov. 10-ig – Érdi /Magy./ gyerekek képzőművészeti munkáinak vándorkiállítása a városi könyvtárban Nov. 17-ig – Herczeg István festményeinek kiállítása a galériában Dec. 15-ig – A Fegyverneki F. Egyházi Alapiskola diákjainak kézimunka-kiállítása Nov. 5., 16.00 – Alázattal alkotott szépség – kiállításmegnyitó Simonyi Lajos festményeiből a lévai Junior kiállítótermében /nov. 15-ig a Lévai Városi Művelődési Központ rendezésében/ Nov. 8., 15.00 – Nők irodalmi klubja a könyvtárban Nov. 8., 15.00 – Öregkori feledékenység – betegség? – nyugdíjasok találkozója dr. Póczik Gábor neurológussal, városi képviselővel a nyugdíjasklubban Nov. 9., 9.30 – Sajó Sándor-szavalóverseny /könyvtár/ Nov. 9., 15.00 – Sajó Sándor emléktáblájának megkoszorúzása Nov. 13., 19.00 – Hair – musical két részben a városháza színháztermében /Sziget Színház/ Nov. 14., 9.30 – Könyvtárosok szakmai találkozója a zselízi könyvtárban Nov. 15., 16.00 – A rózsahegyi Pavol Rusko festményeinek és installációinak kiállításmegnyitója a Menora Saag Centrum Artisban /dec. 15-ig/ Nov. 17., 16.00 – Az ipolysági Csemadok-alapszervezet II. Ipoly menti folklórfesztiválja a városháza színháztermében Nov. 22., 15.00 – Turizmus az Ipoly mentén – nyugdíjasok találkozója Antalfy Gyula mérnökkel, vállalkozóval a nyugdíjasklubban Nov. 23., 15.00 – Szabó Imre /Szob/ képzőművész plakettjei, fafaragásai, festményei és grafikái – kiállításmegnyitó a galériában /2008. jan. 5-ig/
2 0 0 7-ben Házasságot kötöttek Okt. 6. – Barcík Marianna és Szarka László Okt. 13. – Dobos Henrietta és Moyš Erich Ipolysági újszülöttek Šadon Timotej – 2007. szept. 24. Bánár Sára – 2007. okt. 1. Hludík Henrietta – 2007. okt. 9. Podskalecký Olivér – 2007. okt. 18. Suchánsky Cady – 2007. okt. 30. Elhunytak Molnár Tibor /* 1954/ – szept. 30. Kotlár Mária /* 1945/ – okt. 2. Kovács Péter /* 1969/ – okt. 2. Vallo Milan /* 1949/ – okt. 15. Pásztor Mária /* 1922/ – okt. 17. Forgács István /* 1929/ – okt. 23.
4
2007. november
HONTI LAPOK
Búcsúzunk létünk krónikásától, az írótól és költőtől
Tipary László (1927 – 2007) Az utóbbi hónapokban szorongással hallgattunk egy-egy hírt a betegséggel vívott csendes, de türelmes és nehéz harcáról. Halálának híre mégis megrendített. Nehéz belenyugodni, hogy nemes szíve megszűnt dobogni, legyőzte őt is a kegyetlen halál. Nyitott sírjánál nem volt erőm hosszabban méltatni munkásságát, életét, mert a fájdalom mindnyájunkat letaglózott. Az egyik versének kezdősorait idézem: „Gyermekkorunk emlékkönyvében lapozva Szedjük sorba a megsárgult lapokat. Milyen szép lenne, ha egy-egy visszahozná A régi szép és boldog napokat...” A Selmec-patak, a kishíd, a líceum, bokrok és a füzek, ahol régen fürödtünk. A szalatnyai savanyúvízforrás, milyen szép volt a százéves fák alatt, amikor Jóska, a cigányprímás bandája húzta a régi, de örökszép dalokat. Tipary László, az 1927-ben Kistompán született könyvelő, a számok embere, később egész életét betöltő hivatásként ápolta szűkebb pátriája, az Ipoly mente szellemi életének talán minden ágát, főleg azonban szülőfaluja múltjának kutatását, feltárását. Családjában festők, írók, sakkmesterek mutatták a fiatal Lászlónak az utat, amelyen járnia kell, hogy közösségi emberré váljon. Így nem csoda, hogy maga is kivette részét régiónk kulturális életének alakításából. Megalakulásától tagja a Csemadoknak, volt községi képviselő, alapított színjátszó kört, majd Tompán létrehozta a község Palóc Múzeumát. Közbenjárt községe szülötténél, Simonyi
Lajos festőművésznél, hogy halála előtt Ipolyságnak ajándékozza festményeit. Így jött létre városunk galériája, amely halála után az ajándékozó nevét vette fel. Több tanulmányt írt különböző folyóiratokba, így az 1848/49-es szabadságharc Ipoly menti és az első világháború honti eseményeiről. A felsőszemerédi templom portáléja feletti rovásírásról először Püspöki Nagy Péter írt, ő az újabb rovásírásról számolt be könyvében. Katonai emlékeket idéz fel a Szeretnék május éjszakákon c. könyve egy falujabeli katona élménybeszámolója alapján a frontszolgálatról és hadifogolysorsról. Az El kell menni katonának című könyv katonadalok gyűjteménye. Legmaradandóbb azonban a Szülőföldem szép határa c. könyve, amelyben igaz és hű emléket állít mindazoknak, akik ezeket a nehéz hónapokat, éveket átélték. Mint későbbi felesége, akit 14 éves kislányként „általános munkakötelezettség” címén Csehországba hurcoltak. Csak amikor onnan szüleivel együtt hazatérhettek, ismerkedett meg a könyv írójával, és sorsuk összekapcsolódott egy egész életre. Margitka
adta az ihletet és a tanúságtételt is ennek a korhű írásnak. E könyv értékét bizonyítja, hogy írásban értesítették őt, hogy egész terjedelmében felkerült a budapesti Országos Széchényi Könyvtár honlapjára, így mindenki számára elérhetővé, közkinccsé vált. Feleségével, Margitkával boldog házasságban éltek, bút és bajt elfeledve. Nem egészen, hiszen erről így vall a szerző: „Nem a népek okozzák a bajokat, hanem a politikusok és végrehajtóik. Megelevenedik a kor, amikor analfabéta béresek, notorikus alkoholisták, hatalomvágyó és kapzsi bírók, komiszszárok és rossz emberek döntöttek mások sorsáról. A csehek között is voltak jó és rossz gazdák.” Margitkáéknak szerencséjük volt, emberségesen bántak velük, ő maga a gazda lányával olyan jó viszonyba került, hogy amikor férjhez ment, eljött ő is a férjével őket meglátogatni. Aztán a 2000. év tavaszán a szeretett feleség eltávozott az élők sorából. Tőle A végállomás felé c. versében így búcsúzik: „Menyasszonycsokrot vittem akkor neked és benne szívemet. Ma már csak krizantémcsokrot hozok és hulló könnyeket, és átöleli lelkem a lelkedet.” Tipary Lászlót a tompai kápolnában búcsúztattuk. Sírjánál búcsúztak tőle Éva lánya és Imre fia, veje Imre és unokái: Zsolt és Péter. Búcsúzunk Tőled mi is, akik ismertünk és becsültünk mint igaz polgártársunkat. Emlékedet megőrizzük! Danis Ferenc
HONTI LAPOK
2007. november K
5
U LT Ú R A
Szó és zene Vas Ottó és Bodonyi András tolmácsolásában hallgatóság. Mészáros Attila elnök üdvözlő szavai után Vas Ottó adta elő a Faludy György verseiből készült Hogy költő maradhassak! című összeállítását. Örvendetes, hogy a válogatás következetesen tudatos szándéka a költő közösség- és tudatébresztő sorait illesztette egy-
Ipolyságon olyan szempontból, hogy megszállott tolmácsolói vannak a szép szónak és az érzelem- és gondolaterjesztő zenének, kegyes hozzánk a sors és a társadalmi környezet. A városi könyvtárban 2007. szeptember 28-án a Via Nova szervezésében buzgalomerősítő műsor élvezője lehetett a zömmel középiskolásokból verbuválódott mintegy 30 főnyi
máshoz, s így egyszerre született meg a költői önarckép és egy jól körvonalazott világkép. Az előadó közismerten analizáló előadásmódja még erőteljesebben domborította ki ezeknek a képeknek a tartópilléreit. Bodonyi András a maga sajátos, lazaságot színlelő előadásával – hangszereinek közreműködésével – vezérelte hallgatóságát a megzenésített ver-
sek lényegéhez. Műsorában Csontos Vilmos, Dénes György, Bárczi István, Gyurcsó István, József Attila, Kulcsár Ferenc, Barak László egy-két verse kapott szereplési lehetősésget. De nem hiányzott az önszerzemény sem. A hallgatóság csaknem egy óra hosszig lehetett a szó és zene csodálatos harmóniájának fül- és szemtanúja. Korpás Pál
Kocsis Ernő kiállítása a párkányi galériában 2007. október 17-én jubileumi kiállítás nyílt a párkányi Városi Galériában Kocsis Ernő festőművész, Párkány szülöttjének alkotásaiból. Az idén 70 éves művészben korát meghazudtoló fiatalos energiával teli embert köszönthettek a megjelent barátok és ismerősök. Megnyitó beszédet a művész közeli barátja, Csicsay Alajos mondott, röviden jellemezve eddigi életútját, valamint alkotói tevékenységét, majd Halasi Tibor, a városi kulturális osztály vezetője köszöntötte a város neves szülöttjét. A közel fél évszázados tapasz-
talattal rendelkező művész alkotásait a színek és formák jellemzik, dinamikusak a lágyan görbülő figurális alakok és alakzatok, a különböző színkombinációkkal egy harmonikus egységet alkotva tárulnak a látogató elé. Az ipolysági Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre szintén csatlakozott a párkányi ünnepséghez, kifejezve jókívánságait, hiszen olyan jelentős személyt ünnepelt, aki birtokosa az Ipolyság Város Díjának, és 15 éve elnököl a Pueri Fabri nemzetközi ifjúsági képzőművészeti verseny értékelő zsűrijében. Szöveg és kép: Bendík Béla
6
2007. november
HONTI LAPOK
Szakmai továbbképzés a váci könyvtárban A váci Katona Lajos Városi Könyvtárban került megrendezésre azoknak a könyvtárosoknak a találkozója, akik a határ menti szakmai együttműködés keretében már hatodik éve dolgoznak együtt. A rendezvényen Mándli Gyula /képünkön/, a váci könyvtár igazgatója köszöntötte a jelen lévő felvidéki és Észak-Pest megyei szakembereket. A szakmai rendezvény első pontjaként az Arcanum Kiadó digitalizált dokumentumait mutatta be a kiadó vezetője. Az Arcanum által feldolgozott CDROM-on, DVD-ROM-on és interneten közzéadott dokumentumok mindenki számára elérhetővé teszik azokat az értékes kultúrtöténeti kiadványokat, melyek a könyvtárak alapdokumentumai közé tartoznak, és a diákok, ill. a különféle szakterületeken dolgozó kutatók számára nagyon fontosak. Így érhető el digitális formában többek között a Magyarország katonai felmérései 1763–1950 térképei, A magyar irodalom története, A magyar néprajz, Magyar történeti életrajzok, Családtörténet, heraldika, honismeret, Jókai Mór összes művei és így tovább. A rendezvényen találkoztak
tárakban, de – sajnos – a szerzői jogok és főleg a könyvtárak anyagi helyzete beleszól a dokumentumok beszerzésébe és közreadásába. Természetesen nagyon fontos, hogy az elérhető digitalizált dokumentumok bekerüljenek a könyvtárakba, és a könyvállomány mellett elérhető legyen egy olyan digitalizált adatbázis is, mely a mai kor követelményeinek megfelel. A szakmai tanácskozás végén Cservenák Péter váci hely- képeslapok feldolgozott gyűjtetörténész, képeslapgyűjtő a fo- ményét. tógyűjtemények digitalizálásáMinden eddigi közös rendezról beszélt, bemutatva régi váci vény szakmai tapasztalatcserével ért véget. Így volt ez most is. Az ilyen rendezvények, szakmai tapasztaletcserék hozzájárulnak ahhoz, hogy a könyvtárak szakemberei nemcsak házuk táján, de azon kívül is megismerkedjenek a rájuk háruló újabb és újabb feladatokkal, azok megvalósítási lehetőségeivel, hogy minél több szakmai tapasztalatot szerezzenek. A rendezvényen a városi könyvtárból Solmoši Márta, Majoroš Magdolna, Forgáč Mária és Zachar Tímea vett részt, a Honti Múzeum könyvtárát Bendík Márta képviselte. Balról: Solmoši Márta, Bendík Márta, Majoroš Magdolna, Zachar Tímea és Forgáč Mária Solmoši Márta
a könyvtárosok a Pytheas Kiadó és Nyomda munkájával is, mely olyan könyvek digitalizálását és közreadását végzi, amelyek nagyon régi, sokszor egyedülálló kiadványként szinte elérhetetlenek. Így kerülnek forgalomba a különféle kódexek latin és magyar nyelven, a corvinák és egyéb régi fontos vallási és művészeti könyvek is. A két bemutatkozó program után a digitalizált dokumentumok elérhetőségéről és felhasználásáról beszéltek a könyvtárosok. Megegyeztek, hogy a nagyon fontos és hasznos digitalizált kiadványoknak ott kellene lenniük a könyv-
Új munkahelyek Ipolyságon /Befejezés az 1. oldalról/
ni, de szokatlan szempontnak tűnik ez egy cég, egy gazdasági társaság egyik vezetőjétől, hiszen önök termelni, dolgozni, végtére is „pénzt csinálni” jönnek ide. – Nekem meggyőződésem, hogy egy hosszú távon tervező cégnek ez igenis lényeges szempont. Persze, valóban termelni, „pénzt csinálni” jöttünk ide, de tulajdonképpen mindenki pénzt csinál, vagy más szóval értéket teremt, aki dolgozik, nem? A hatékony termelésnek, egy jól működő üzemnek pedig ugyanúgy az egyik alapfeltétele a jó munkahelyi légkör. Legalábbis a mi tapasztalatunk szerint. Mit fognak termelni, hol és mekkora létszámmal? – Egy japán hátterű multinacionális au-
tóipari cég a partnerünk. Az ő megrendelésükre gyártunk és szerelünk össze elektromos vezetékeket, például műszerkötegeket. A termelésünk egyébként már jelenleg is folyik, de a saját üzemünket csak januárban kapcsoljuk be a termelésbe. A „Strojstav” területén vásároltunk meg két ingatlant, melyek közül az egyik felújítása és átalakítása készül el januárra. Márciusra tervezzük a második csarnok üzembevételét, és júliusra a harmadik, az összekötő csarnok, ezzel a teljes projekt átadását. Ez létszámban mintegy kilencven főt jelent az első, és körülbelül százötven munkatársat a második félévre. A 2009–10-es évekre egyébként további termelésbővítést ütemezünk. Mit kínálnak, mit tudnak nyújtani az önöknél dolgozóknak?
– Az elején, sajnos, nehézségeket: mind a betanulás időszaka, mind az építkezés ideje tagadhatatlanul próbatételt jelent munkatársaink számára. Aki viszont vállalja ezt az áldozatot, és türelemmel, szorgalommal kitart, az egy helyben lévő, egyéni perspektívát kínáló, színvonalas, szándékunk szerint szerethető munkahelyet kap cserébe. Ahol megtalálhatja a számítását, és ahol – bár fegyelmezett, precíz munka folyik – egy jó csapat értékes tagjaként akár még öröm is lehet dolgozni. Köszönöm a beszélgetést, és céljaik eléréséhez sok sikert kívánunk önöknek városunkban. Štrba Péter
HONTI LAPOK
2007. november
7
OKTATÁS
Pedagógusok továbbképzése régiónkban A Pedagógusszövetség járási vezetősége néhány évvel ezelőtt együttműködési szerződést kötött az SZMPSZ Lévai és Nagykürtösi Területi Választmánya, illetve a komáromi Selye János Egyetem intézete, a Comenius Pedagógiai Intézet között. E szerződésnek több konkrét eredménye is van már, ezekről beszámoltunk már e lap hasábjain is. Pédául 2006 tavaszán az óvónők számára szerveztünk egy
háromnapos akkreditált továbbképzést az egegi Park Szállóban, melynek témája az óvodai nevelési program tervezése és TQM-alapú minőségbiztosítás volt. Az idén október 25-e és 27-e között a százdi Rózsa Panzió adott helyet annak az ugyancsak háromnapos képzésnek, mely ezúttal egy új pedagógiai módszert, a drámapedagógiát ismertette meg a Lévai járás magyar óvónőivel, pedagógusaival. A résztvevők legnagyobb
Ipolyságon megalakult az első felvidéki rovásíró kör Múltunk jeles bizonyítéka a rovásírás. Évezredekre nyúló történelmünket hiteles forrásként őrizték meg a rovásfeliratok, melyek ékesen bizonyítják eredetünket és népünk műveltségét. S hogy napjainkban, a 21. század hajnalán miért fontos a rovásírás megismerése? Válaszul hadd idézzek A magyar nemzettudat tízparancsolatából, melyet Forrai Sándor rovásíráskutató hagyott örükül mindanyiunk számára: „Becsüld meg mindazt, ami a miénk, ami magyar, múltunkkal, történelmünkkel, kultúránkkal kapcsolatos. Ennek ismerete nemzeti tudatunkhoz hozzátartozik, e nélkül nem lehetsz jó magyar.”
Ezt az üzenetet követve indul útjára a rovásíró kör az ipolysági városi könyvtárban minden kedden és szerdán délután három órától – korhatár nélkül – valamennyi érdeklődő számára. Célja a fiatalokat megismertetni őseink írásával, hagyományaival, szokásaival, meséivel, játékaival, tehát történelmi múltjával. A foglalkozások a gyermekek korához mérten írással, olvasással, rajzolással, festéssel, játékos vetélkedőkkel, mesehallgatással és más érdekes feladatokkal valósulnak meg. Szeretettel vár mindenkit a kör vezetője: Mészáros Attila.
számban az Ipoly menti magyar iskolákból, óvodákból érkeztek, de jöttek pedagógusok távolabbról is, például Léváról, Zselízről, Nagyölvedről vagy a Nyitra melletti Alsóbodokról. A továbbképzést két előadó, Várady Kornélia és Szabó Csilla vezette. Feladatuk az volt, hogy egy élményközpontú, kreativitást és kooperációt fejlesztő tanítási gyakorlatot ismertessenek meg az új módszerek iránt érdeklődő kollégáikkal.
Mivel a szervezők a 30 órás képzésre sikeresen pályáztak az Apáczai Közalapítványnál, s a Pedagógusszövetség területi választmánya is hozzájárult a kiadásokhoz, a 26 résztvevő nagyon kedvezményesen végezhette el a tanfolyamot. Ráadásul az Selye Egyetem jóvoltából a képzésről valamennyien kapnak egy – az SZK Oktatási Minisztériuma által elismert – tanúsítványt is. L.T.
Emberi erőforrások Mióta az Európai Unióból komolyabb támogatások érkeznek Szlovákiába, azt tapasztaljuk, hogy megszaporodtak az emberi erőforrások fejlesztését szolgáló pályázatok. E kifejezés – emberi erőforrások fejlesztése – hétköznapi nyelven képzést, tanulást jelent. Az EU-támogatásokat elosztó politikusok jól tudják, hogy a megszerzett tudással messzebb juthatunk, mint a gyorsan felélhető segélyekkel. Ezért – jelképesen szólva – nem halat adnak, hanem igyekeznek megtanítani halat fogni. Most tehát a különféle hazai intézmények, hivatalok, szervezetek vezetőin múlik, hogy milyen képzéseket szerveznek, milyen tudást vesznek meg a kínált pénzeken. Vagyis van helye az uniós pénzeknek. Ám a tanulásra szánt aránylag sok pénz elköltésének van veszélye is. Olyan képzések is megvalósulhatnak, amelyek kevés használható tudást eredményeznek. Jó lenne, ha régiónkban is élnénk a felkínált lehetőségekkel, de az is fontos, hogy a szervezők alaposan végiggondolják, milyen témában, kiknek és kikkel szerveznek továbbképzéseket. A cél az legyen, hogy minél többen megtanuljanak „halat fogni”, és lehetőleg minél kevesebben legyenek rászorulva a munkanélküli segélyekre. -l-
8
2007. november
HONTI LAPOK
„Az egyház szívében én a szeretet leszek.”
Boldogabb családokért – családi életre való nevelés 2007. október elseje különleges nap volt az ipolysági Fegyverneki Ferenc Egyházi Nyolcéves Gimnázium és Alapiskola életében. A gimnázium 6., 7. és 8. osztálya, valamint az alapiskola 9. osztálya bemutató család-órákon vett részt a Boldogabb családokért – családi életre való nevelés program keretében. A programot a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családpedagógiai Intézete és a Kecskemét-Széchenyivárosi Közösségépítő Egyesülete ismertette és mutatta be a résztvevőknek a gyakorlatban is. Nyílt nap lévén a rendezvényre meghívót kaptak a környező iskolák pedagógusai és az Ipolyság vonzáskörébe tartozó lelkiatyák is. Az ünnepélyes megnyitóra az iskola kápolnájában került sor, ahol az énekkar szeretetről szóló ifjúsági dalai hangolták a vendégeket a rendezvényre. „Az egyház szívében én a szeretet leszek” – Lisieux-i Kis Szent Teréz életmottóját választották ennek a programnak a szervezői is, mivel úgy gondolják, hogy napjainkban fokozott módon a szeretetnek kell lennie a fő nevelési eszköznek mind a családban, mind pedig az iskolában. Az énekkar szereplése után Pálffy Dezső iskolaigazgató köszöntötte a jelenlévőket. Mahulányi József ipolysági esperesplébános megnyitó beszédében kiemelte annak fontosságát, hogy az egyházi iskola a színvonalas szakmai oktatás mellett a nevelésre is nagy hangsúlyt fektessen. Az ember élete elválaszthatatlan a családtól, az egészséges és boldog életre nevelés nem képzelhető el családi életre
nevelés nélkül. „Nem a család, hanem az értékrend van válságban” – idézett a családpedagógiai intézet küldetésnyilatkozatából. Ezután bemutatta a két intézet munkatársait, akik azért jöttek, hogy bemutató órákat tartsanak. Szociálpedagógusok, pedagógusok, mentálhigiénés szakemberek, orvosok, védőnők és biológusok alkották a csapatot. Vezetőjük, Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes orvos szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében hangsúlyozta: „Közös feladatunk védelmezni és erősíteni a családot és a házasságot, a keresztény, ill. általános humán értékrend felmutatása és terjesztése által. Az egész társadalom összefogására van szükség ahhoz, hogy családbarát közvélemény és jogrend alakuljon ki, ahol érték az élet, a személy, a házasság, a család. Ebben az egyik leghatékonyabb eszköz a nevelés.” A család-órák három tanteremben folytak, minden órát két szakember vezetett. A vendégek csendes megfigyelőként tetszés szerint bármelyik órán részt vehettek. A diákok kezdeti feszélyezettségét azonnal feloldotta a kötetlen beszélgetés és a játékos módszer. A témák a következők voltak: szerelem, párválasztás, együttjárás, házasság, szex, családtervezés, gyerekvállalás, a gyermek fejlődése. Ahogy komolyodott a tartalom, a diákok hozzáállása e néhány óra leforgása alatt megváltozott. Eleinte még viccelődtek, zajosak voltak, majd egyre jobban megérezték a kérdések súlyát, és a foglalkozások végére magatartásuk komolyodott, felelősségteljes felnőtt-
ként beszéltek a problémákról. A témának ilyen nyílt, de keresztény szemszögből való megközelítése új és izgalmas volt számukra. Ezen a délelőttön bebizonyosodott: a fiatalok vágynak rá, hogy foglalkozzanak velük és a problémáikkal, hogy megkapják a válaszokat az őket leginkább gyötrő kérdésekre. Ezek a bemutató órák egy lehetséges megoldást kínáltak a jelenlévőknek annak bemutatására, melyik lehet a járható út a fiatalok belső világa felé, akiknek nagy része csonka vagy válságban lévő családban nő fel, s éppen ezért hiányzik számukra a pozitív családmodell. Az ipolysági egyházi iskola két pedagógusa, Gódor Beáta és Nozdrovicky Mónika Mahulányi József esperesplébános kezdeményezésére valójában már a tavalyi iskolaévben bekapcsolódott a Sapientia Családpedagógiai Intézet Családi életre nevelés iskolai programjába azzal, hogy Budapesten elvégeztek egy tanfolyamot. Ennek elvégzésével szakképesítést szereztek hasonló család-órák vezetésére, így ebben a tanévben elkezdődik az iskolában a családi életre való nevelés. A budapesti és kecskeméti szakemberek bemutató órája volt az első ilyen tárgyú foglalkozás, és hogy lesz folytatás, arra Pálffy Dezső iskolaigazgató tett ígéretet azon a délutáni fórumon, amelyen a szakemberek, a meghívott vendégek és az iskola pedagógusai elemezték az eltelt, tapasztalatokban gazdag napot. Molnár Margit
Miért érdemes gyűjteni a papírt? Mindannyiunk számára ismeretes, hogy főként napjainkban milyen fontos szerepet kap a környezetvédelem. Ebbe a tevékenységbe mindenki bekapcsolódhat, felnőtt és gyerek egyaránt. Ennek tudatában az idei tanév elején iskolánk, a Fegyverneki Ferenc Egyházi Alapiskola és Nyolcéves Gimnázium diákjai is lelkesen gyűjtötték a hulladékpapírt. Egy héten keresztül folyt a gyűjtés, reggelente az iskola udvara megtelt sürgőforgó, papírt hordó gyerekekkel, akik bizony sok munkát adtak a „szállítmányokat” lemérő gondnokoknak. Igyekezetük nem volt hiábavaló, hisz – mint az összegzés után kiderült – összesen 12 549 kg hulladékpapír gyűlt így össze az osztályok közti
versenyben. A legeredményesebb csapatok jutalomban részesültek. Érdekességképpen megemlíthető, hogy az első helyen végző osztály, az alapiskola 1.A osztálya összesen 2513 kg papírt hozott, melynek az egy főre eső átlaga 114,2 kg-ot tesz ki. A papírgyűjtésnek kettős haszna volt: egyrészt a gyermekeket takarékosságra, környezetünk iránti érzékenységre, tisztaságra tanította, és a közös cél az osztályközösségeket is összekovácsolta. Másrészt egy olyan – talán kevesek által ismert – tényre is felhívta a figyelmet, hogy 1 tonna újrahasznosítható papír kb. 10-15 öreg fát ment meg a kivágástól. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a gyűjtés gazdasági vonzatát sem,
ugyanis ennek eredményeképpen 22 070 korona folyt be az iskola számlájára. A közös megbeszélés nyomán eldőlt, hogy ez az összeg a díjak mellett az alapiskola épületének földszintjén lévő leány- és fiúmosdók higiénikusabbá tételére, valamint a talaj felújítására lesz fordítva. Itt szeretnénk köszönetet mondani az ipolysági Műszaki Szolgáltatások Üzeme igazgatójának, Štefan Hanuska mérnöknek, aki biztosította az üzem segítségét és az anyagi támogatást számunkra. A kitűnő eredményt követően a pedagógusok és a diákönkormányzat közös döntése már egyértelmű volt: a sikeres akciót ezentúl évente megismétlik. -ff-
HONTI LAPOK
2007. november
9
Hírek a Pongrácz Lajos Alapiskola életéből Fut a suli Szeptember utolsó napjaiban került sor az új tanévben először a Fut a suli néven közkedveltté vált sportnapra, melyet évente kétszer rendez meg az iskola, s melybe minden tanuló szívesen bekapcsolódik. Ez a-
zért sem nehéz, mert a különböző játékok, ügyességi versenyek között mindenki talál a maga számára megfelelőt, és egy kis mozgás egyébként is jólesik a délelőtti tanulás után.
Röviden Drogellenes előadáson vettek részt a 9.A és 9.B osztály tanulói október 12-én Lekéren. A tanulmányi kirándulás célja az volt, hogy a gyógyintézetben közvetlen közelről szerezzenek benyomásokat a különböző káros szenvedélyek okozta betegségekről, a betegségek kialakulásáról, lefolyásáról és gyógyításáról. Az intézet nyílt napok keretében több iskola tanulóit is fogadta a Lévai járásból. * Ugyancsak október 12-én került sor a magyarországi Dejtáron a Mikszáth Kálmán Prózamondó Verseny megrendezésére. A felsős diákok kategóriájában Valentini Gábor, iskolánk 9.A osztályos tanulója az első helyen végzett. *
Elsősök avatása
Október 15. és 19. között zajlott iskolánkban az Egy hét az egészségünkért rendezvény. Az egészséges életmódra figyelmeztető akciók között szerepelt a közös reggeli torna, faliújságok készítése, rádióműsor, beszélgetés Zólyomi doktornővel és az osztályok közöttí tisztasági verseny, melynek értékelésére a karácsonyi műsorban kerül majd sor. * Október 24-én került sor a szokásos év eleji össz-szülői értekezletre. Az értekezlet során a szülők megválasztották az osztálybizalmikat, és meghallgatták az iskola igazgatójának beszámolóját az új tanévre tervezett eseményekről és az aktuális pedagógiai feladatokról.
Szeptember 19-én került az iskola tornatermében az elsősök szokásos avató ünnepségére. A 24 elsős rövid műsor keretében tette le a fogadalmat az iskola zászlaja előtt, s ígérte meg Bóna Tímea tanító néninek és a hiánytalanul megjelent szülőknek, hogy tőlük telhetően mindent megtesznek azért, hogy mielőbb elsajátítsák a tudományok alapjait. A szülők ezt
követően átvehették a Rákóczi Szövetség képviselőjétől, Csáky Csongortól azt a támogatást, melyet a beiratkozás idején pályáztak meg a budapesti alapítványnál. A Rákóczi Szövetség egyébként évek óta a legkülönbözőbb formákban támogatja a magyar iskolába járó gyerekeket, és lehetősége szerint a magyar iskolákat is.
Tanulmányi kirándulás
A 3.A osztály tanulói október elején tanulmányi kiránduláson vettek részt Betléren. A kirándulást Zolcer Erika osztályfőnök szervezte. A szülők-
nek nagy segítség volt, hogy a kiadásokat teljes egészében a Pázmány Péter Alapítvány pályázatából fedezték.
Beszélgetés Zólyomi doktornővel
10
2007. november
HONTI LAPOK
A genetika forradalma és a boldogságkereső ember Magyar–szlovák kortárssegítő konferencia Ipolyságon Az emberi lét mélységeinek felmutatása és életünk mikéntjeinek megválaszolása volt a témája az Ipolyságon – a városháza színháztermében – 2007. október 25-én megtartott „Közép-európai szivárvány” nevet viselő magyar–szlovák kortárssegítő konferenciának. Szervezők: Ipolyság város és az Egészséges Ifjúságért Alapítvány váci szervezete. Védnökök: Czeizel Endre, az Egészséges Ifjúságért Alapítvány elnöke, Bóth János, Vác polgármestere és Lőwy János ipolysági polgármester. A hallgatóság: zömmel az ipolysági magyar középiskolák diákjai és tanárai és néhány egyéni érdeklődő.
Révész Angelika, a tanügyi hivatal előadója üdvözölte az előadókat – Czeizel Endre genetikusprofesszort, Stredl Terézia pszichológust, a komáromi Selye János Egyetem tanszékvezetőjét, továbbá Pozsonyiné Szőke Katalin főtanácsost, Vác Polgármestri Hivatalának képviselőjét, Alt Gyulát, a Pest megyei és váci szlovák önkormányzat elnökét, Horváthné Szabó Máriát, az Egészséges Ifjúságért Alapítvány társelnökét, a Nagy Márta tanárnő vezetésével érkezett váci középiskolások csoportját, Ipolyság polgármesterét és az egész hallgatóságot. A fiatalokhoz intézve felhívását hangsúlyozta: „Kívánjuk, hogy a mai kortárskonferencia, majd a délutáni és holnapi kortárstréning új lehető-
ségeket, új életszemléletet, pozitív gondolatokat nyújtson számotokra.” Időközben megérkezett Juraj Migaš, Szlovákia budapesti nagykövete, aki rövid üdvözletében annak a vágyának adott hangot, hogy oldjuk meg a magyar–szlovák közös problémákat – még az egészségügyben is.
Balról: Pozsonyiné Szőke Katalin, Lőwy János, Czeizel Endre, Juraj Migaš és Alt Gyula
Czeizel Endre előadásának címe: A genetika forradalma – esélyek és veszélyek. Az európai hírű professzor lenyűgöző alapossággal, ugyanakkor mindenki számára megemészthető egyszerűséggel szólt a gének és kromoszómák világáról. Kijelentette, hogy Közép-Európában /genetikailag is/ testvérnépek élnek. Felhívta a fiatalságot: drogokkal ne rontsák el fiatalon az életüket. Az emberi életet egyaránt meghatározza a genetikai és környezeti komponens. A genetikai hajlamokat szüntelenül provokálják a környezeti tényezők. Fontos, hogy az ember tudja, mi árt neki, és mi védi őt. Az egyéni géntérkép olyan bonyolult jelenség, hogy ez váltja ki: minden ember más, nincs két teljesen azonos. Nagyon érdekes volt színes előadásának zárógondolata: sorsunknak ne csak elszenvedői, hanem aktív irányítói is legyünk. Erről szól a modern genetika. Stredl Terézia ilyen címmel tartott előadást: Mindenki boldog akar lenni?! Felvezető gondolatainak alappillérei: létezés – teljes értékű élet, érték-
teremtés – értékrombolás, egyedül maradni – társra lelni. Véleménye szerint minden ember vágya: szeretni és szeretve lenni. A kapcsolatokat nemcsak felvenni, de állandóan ápolni is kell. Részletesen vázolta az értelmi és érzelmi intelligencia problémakörét, mint a tartalmas emberi kapcsolatok alapját. A
kábítószerekről szólva megállapította: megváltoztatja a tudatunkat, lelki és testi függőséget okoz. A kábítószert nem szabad kipróbálni, mert nem tudhatjuk, milyen hatással lehet ránk. A drogfüggőség jelei: nyugtalanság, jellemváltozás, lefogyás, édesség kívánása, piros orr, könnyező szemek, pénzhiány, baráti kör megváltoztatása. A megelőzésben fontos szerepe van a figyelmes környezetnek és családnak. Mindkét előadás – a reakciókat figyelve – jó földre hullott. De ha csak néhány fiatalban rombolta le a drogkipróbálás szándékát, már akkor is küldetést teljesített. Korpás Pál
HONTI LAPOK
2007. november
11
35 év a bőrlabda bűvöletében, avagy az Ipoly Kupa dicsérete létszáma általában nyolc körül mozog. A 35 évfolyam tapasztalatai, tanulságai arról tanúskodnak, hogy mind a főszervező Révész Ferenc, mind a házigazda magyar gimnázium a küldetés szellemében végzik sport- és emberi kapcsolatokat építő szervező munkájukat. Ahogy a szept. 27i /csütörtöki/ hagyományos sorsoláson is elhangzott Lőwy János polgármester és Révész Ferenc főszervező szájából: ilyen hosszú út után sem illik leállni, hanem neki kell vágni egy újabb 35 éves szakasznak. Úgy leA megnyitón /balról/: Buzánszky Jenő, Anton Švajlen, gyen! Lőwy János és Révész Ferenc A torna végeredménye: 1. Valašské Meziříčí-i GimnáziA rendszeres, a folyamatos, kenység szervezéséhez, életben tartásához megszállottra, mega türelemre épülő munka, tevékenység egy bizonyos idő után szállottakra van szükség. Az meghozza a várt, az elképzelt 1972/73-as tanévtől Révész Fegyümölcsöt. Ez természetesen a renc, az Ipolysági Magyar Taníkülönböző sportágakra is vonat- tási Nyelvű Gimnázium tornatakozik, s ez elől nem kivétel a nára vállalja az ipolysági középlegközkedveltebb sportjáték, a iskolák, szaktanintézetek, valamint csehországi és magyarorlabdarúgás sem. Az ipolysági gimnazisták, szági testvériskoláik Ipoly Kupa középiskolások, de a szaktanin- /a szocializmus idején Ipolyság tézetek diákjai is szerelmesei a felszabadulásának pajzsa/ névre labdarúgásnak. Bizonyára így keresztelt, általában szeptember volt ez a múltban is, és nem csak utolsó hétvégéjén /pénteken, régebben szombaton is/ rendezett Ipolyságon. A múlt század 60-as éveiben nemzetközi labdarúgótorna már nemzetközi szinten is szer- szervezését. Intézményi háttere um, 2. Korponai Gimnázium, veztek labdarúgó-mérkőzéseket a magyar gimnázium és – termé- 3. Ipolysági MTNY Gimnázipéldául a balassagyarmati Ba- szetesen – annak mindenkori ta- um. lassi Bálint Gimnázium és az nárai és igazgatói. Ipolyság váIpolysági Magyar Tanítási Nyel- ros, annak nemzeti bizottsága, vű Gimnázium diákcsapatai illetve önkormányzata hűséggel viseli a védnöki tisztet. erőpróbáiként. A tornán részt vevő csapatok Minden hosszú távú tevé-
Itt jegyezzük meg, hogy a szlovák tannyelvű gimnázium a röplabdatorna szervezője /szept. 28./. Az idei 35. alkalom /szept. 28./ új színfolttal is gazdagította a sportrendezvényt. A sportpályán a felvonuló csapatokat két híres öregfiú labdarúgó is köszöntötte – Anton Švajlen, aki az 1964-es tókiói olimpia csehszlovák ezüstérmes labdarúgócsapatának volt a hálóőre és Buzánszky Jenő olimpiai bajnok /Helsinki, 1952/, az Aranycsapat tagja. A két híres vendéggel 28-án délelőtt a gimnázium audiovizuális termében találkoztak a diákok és az érdeklődő felnőttek.
Anton Švajlennel Peter Braun, a Prima noviny szerkesztője /Befejezés a 20. oldalon/
A győztes Valašské Meziříčí-i csapat harmadik tornagyőzelmével végérvényesen elnyerte az Ipoly Kupát
12
2007. november
Ipolysági származású alkotó a galériában 2007 október 19-én nyílt városi képtárunkban Herczeg István ipolysági születésű, Léván élő alkotó festményeinek és grafikáinak kiállítása. A tárlatot Pálinkás Tibor, a Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria vezetője nyitotta meg. A megnyitó bensőséges hangulatához hozzájárult Belágyi Péter zongorajátéka, aki örökzöld melódiákat adott elő. Különleges élmény volt a Cigány népem című, Babindák István által írt és Herczeg
István által illusztrált verseskötet költeményeit hallgatni írójuk és annak fia, Babindák Ernő előadásában. Ezen illusztrációk némelyike eredeti alkotásként a kiállítás részeként szerepel, s a könyvből a látogatók vásárolhatnak is.
Lelkünk képei
A kiállított művek lírai ihletésű realista alkotások. Alkotójuk – aki a besztercebányai Artefakt képzőművészeti társaság és a Lévai Műkedvelő Képzőművészek Társaságának tagja, csoportos kiállításokon szerepelt műveivel Besztercebányán, Rimaszombatban, Surányban, Léván és a magyarországi Rétságon. Egyéni tárlatai voltak IpolyszakálloMentálisan sérült alkotók son és Léván. Elsősorban a szépmunkáiból készült nemzetközi ség, az egyéni hangulatok és érvándorkiállításnak adott egy kis zelemek rögzítésére, közvetítéidőre otthont a Honti Múzeum. Magyarországi, szlovákiai és kínai szociális otthonok lakóinak munkáiból állt össze a 89 képet tartalmazó kollekció. Az ötletgazda Szabó Attila, a KEMÖ MERI tatabányai intézetének igazgatója volt. A fotópályázatra érkezett képeket neves szakemberek értékelték: Drégely Imre, Balogh Rudolf-díjas fotóművész és Szomody Zsolt, a Magyar Fotóművészek Egyesére törekszik. Minden esetben sületének elnöke. Nehéz feladattömör színekkel dolgozik, ecsetra vállalkoztak, hiszen mintegy kezelése azonban az ábrázolt 800 felvételt kellett elbírálniuk, téma függvényében időnként beleélve magukat készítőik küerőteljes, máskor lágy. Kiállítálönleges lelkivilágába. Bár a késát elsősorban az esztétikum kepeket nem a szó megszokott érresőinek ajánlom. Pálinkás Tibor telmében vett művészek készítették, valamennyi felvétel sajátságos opusnak tekinthető. Olyan emberek gondolatait, érzéseit, látásmódját tükrözik, ajándékokat jókívánságok kísékik legyőzték betegségüket, feretében. A köszöntőhöz Solmolülemelkedtek a sorsszabta korši Márta könyvtárvezető egy látokon. szlovák és egy magyar nyelvű A kiállítást Tatabányán nyiverses összeállítással is hozzájárult. A hangulatos délutánon az E. B. Lukáč utcai, a palásti, valamint a művészeti alapiskola diákjai zenés-verses köszöntővel üdvözölték a résztvevőket. Az ünnepi asztal gazdagságához a résztvevők is hozzájárultak: a szendvicsek mellé sok finom házi pogácsa és sütemény is került, így aztán a vidám zene mellett a szívélyes vendéglátás a finomságok kóstolásával párosult. Solmoši Márta
Nyugdíjasköszöntő A nyugdíjasok iránti tisztelet hónapja alkalmából az ipolysági városi nyugdíjasklub szép és élménydús rendezvényre hívta tagjait. A zsúfolásig megtelt klubhelyiség ünnepi hangulatban fogadta a jelenlévőket. A rendezvényt Čerba Mária klubvezető nyitotta meg, utána Ipolyság alpolgármestere, Bélik György köszöntötte a nyugdíjasokat, majd ajándékok és virágok átadásával köszöntötte a kerek születésnapi évfordulójukat ünneplőket. 38 nyugdíjas (60, 65, 70, 75, 80 éves), valamint a legidősebb (a 96 éves tesmagi Snírer Erzsébet) vette át az a-
HONTI LAPOK
tották meg ünnepélyes keretek között, majd négy újabb magyarországi helyszínen mutatták be nagy sikerrel. Szlovákiában először Ipolyságon találkozhattak vele a látogatók, mivel a közeli Lontói Szociális Otthon lakói is részt vettek, sőt helyezést értek el a fotóversenyben. A fogyatékkal élő emberek munkáiból készült egyedi kiállítást Ipolyságon Baka Anikó, a Lontói Szociális Otthon igazgatója nyitotta meg. A megnyitón Bélik György, Ipolyság alpolgármesterét, Lendvay István mérnököt, a városi hivatal elöljáróját, dr. Kolev Adriennt, az oktatásügyi, kulturális, ifjúsági és sportosztály vezetőjét is köszönthettük. Magyarországot Szabó Attila, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Mentálhigiénés és Rehabilitációs Intézetének igazgatója képviselte. A vándorkiállítást október 12-ig láthatták az érdeklődők a Honti Múzeumban. bszm
HONTI LAPOK
2007. november
13
Csemadok kézművestábor 2007 A tavalyi elégedett visszajelzések után folyamodtunk ismét olyan pályázati pénzforrás megszerzéséhez, mely lehetővé teszi, hogy a nyári szünidőben a gyermekek szabadnapjait kitöltő kézművestábort szervezzünk. Az augusztusi ötnapos táborban a naponta váltakozó kézművesek biztosítottál a megfelelő foglalatosságot. A korhatár a hatévestől a tizennégy évesig terjedt, jöttek fiúk és lányok, Ipolyságról és a környező falvakból. Faragtak fakanalat, drótból formáztak kőhasú pókot meg katicát, készítettek agyagtálat, sípot és
gyöngyöket, melyeket ki is égettek, majd felfűztek. Gyönyörű ruh ába öl töztet ték rongybabáikat, kukoricacsuhéból rózsát és más figurákat hajtogattak. A tardoskeddi Vince bácsitól megtanultak kosarat fonni, aki türelmesen mutatta be e gyönyörű mesterség alapjait. Nagy sikere volt a nemezelésnek és batikolásnak. Parádés minták díszítették a sok pirosra, sárgára, kékre és zöldre festett trikót. Mire munkáikkal elkészültek, meg is éheztek. Ebédelni édesség is a gyerekeknek. a közeli Bieta étterembe jártak, Valószínűleg az egész napos ahol az elfogyasztott ebéd után kézműveskedés mindenki számindig jutott gyümölcs vagy mára unalmas lett volna, ezért a délutáni órák különböző foglalkozásokkal teltek. Táncoltak, népi gyermekjátékokat játszottak és népdalokat énekeltek, ellátogattak a helyi múzeumba és könyvtárba, de nagyon tetszett nekik az üvegfestés is, rengeteg színes motívumot, állatfigurát festettek a kiosztott fóliákra. Ezekből néhány díszíti a könyvtár ablakait is. A sportolás sem maradt ki, a nagyobbak asztaliteniszt játszottak, a kisebbek az udvaron teniszeztek. A fiúk fociztak, a
kislányok ugróiskoláztak. Az egész hetes táborba egy kirándulás is belefért: kedden meglátogatták a borfői kőlakásokat, aztán a Margita Ilona-i strandfürdőben töltötték a nap többi részét. Mindenki nagyon élvezte a fürdést, szinte ki sem akartak jönni a vízből. Merem remélni, hogy újfent sikerült megvalósítani egy olyan tábort, amely néhány napra nemcsak biztosította a szülőknek gyermekük elhelyezését, hanem a gyerekek jól és hasznosan töltötték napjaikat, új barátokra leltek, vagyis egész egyszerűen jól érezték magukat. Jámbor Mónika
A tábor az SZK Kulturális Minisztériumának pénzügyi támogatásával valósult meg.
Ipolyság város árnyékönkormányzatának első ülése Október 1-jén Ipolyság város önkormányzatának javaslatára árnyékönkormányzat alakult a helyi ifjúsági szervezetek és középiskolák diákönkormányzatainak vezetőiből, amely október 18-án 14.30-kor tartotta alakuló ülését a városházán. A javaslóbizottság megválasztása és az elfogadott programpontok után Bélik György alpolgármester ismertette Ipolyság város önkormányzatának és szakbizottságainak mű- mányzat újonnan választott pol- kat. ködési elveit, majd Mészáros gármesterének és képviselőiMészáros Attila beszámoAttilának, az árnyékönkor- nek átadta a kinevezési okirato- lójában felvázolta a távlati ter-
veket. Többek között felvetette a szakmai bizottságok létrehozásának szükségességét. A tagok egyöntetűen határoztak egy működési szabályzatot kidolgozó bizottság megalakításáról, melynek tagjai Hajdú András, Morvai Szilvia és Gál Tímea. Ezek után Iveta Majerčíková ismertette a képviselőkkel az önkormányzat lehetséges, 2008as évre szóló tervezetét, működésének alapszabályait. A találkozó a felvetett kérdések megvitatásával ért véget. Jámbor Dorottya
14
2007. november
HONTI LAPOK
Testvérgyülekezeti találkozó Vácott A testvérgyülekezeti találkozók az ipolysági reformátusok életének emlékezetes napjai közé tartoznak. Két magyarországi egyházközséggel – a váci felsővárosi és a perőcsényi gyülekezettel – több éve tartanak fenn élő, hiterősítő testvéri kapcsolatot. A váciak múlt évi látogatását 2007. szept. 23-án viszonozta az ipolyságiak 25 tagú csoportja. Az ilyen találkozókon – a közös istentisztelet u-
tán – megismerkednek vendéglátóik településének történetével, nevezetességeivel. És ami talán a legfontosabb: ezeken az alkalmakon tartalmas emberi kapcsolatok születnek. A Vácra érkező ipolyságiakat a gyülekezeti teremben Fónagy Miklós esperes, a gyülekezet lelkipásztora, a presbiterek és a felszolgáló asszonytestvérek kedves csoportja várta és köszöntötte. Az istentiszteleten Izsmán
Jónás ipolysági lelkipásztor hirdette az igét. Főleg a szolgálat fontosságáról szólt, meg arról, hogy rendkívül fontos a testvéri kölcsönös bátorítás az egyéni és közösségi kapcsolatokban. A közös ebéd után – számos váci társaságában – városnéző sétán vettek részt az ipolyságiak. Többek között megtekintették a város felújított főterét. A váci és az ipolysági gyülekezet képviselői – a két lel-
kipász tor, valam int Oros Zoltán ipolysági gondnok – megbeszélték az együttműködés jövőbeli teendőit. A váciak átadták vendégeiknek az aznapi perselypénzt, amellyel az ipolyságiak gyülekezeti központja építését támogatják. A két gyülekezet tagjai a jövőbeli hiterősítő együttműködés rem ényében búcsúztak egymástól. Korpás Pál
Istentisztelet és találkozó a kitelepítettek tiszteletére Az emberiség történelme sokféle tragédiát produkált – a törzsi viszálykodásoktól egészen a 20. századi két világégésig. Általában az emberi élőh el yek m egszerz éséér t vagy gyarapításáért folyt a könyörtelen küzdelem. Ok a másik megtámadására, kiirtására mindig akadt – a legtöbb esetben mondvacsinált és haszonelvű. A második világháború után kollektív bűnösséggel vádolt szlovákiai magyarságot deportálással, reszlovakizációval és „lakosságcserének” pingált művelettel próbálták megsemmisíteni a nemzetállami eszme megszállottai. A zsúfolásig megtelt lévai református templomban 2007. október 6án /szombaton/ emlékező és emlékeztető istentiszteleten elevenítették fel a 60 évvel ezelőtt történteket. A megbékélés szándékát
szorgalmazó sereglésen találkoztak a Garam és Ipoly mente településeinek itthon maradt magyarjai és a Magyarországra kitelepítettek, illetve azok leszármazottai. Kiss Pál, a Barsi Református Keresztyén Egyházm egye esper ese E z sa iá s könyvének 43. részéből olvasott fel, többek között a következőt: „Hozd ide fiaimat a messzeségből, leányaimat a föld végéről, mindenkit, akit nevemről neveznek, akit dicsőségemre teremtettem, formáltam és alkottam.” Az igehirdetés előtt egy hattagú férfikórus, melynek tagjai a szlovákiai Vágfarkasdon születtek, s a kitelepítés után a magyarországi Magyarbánhegyesen éltek, felvételről elénekelték a 90. zsoltá rt, amel yben ben ne van a fájdalom és a reménykedés is. Az igehirdető Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Keresztyén Egyház Zsinatának elnöke beve-
zetőjében emlékeztetett: október 6-a /aradi vértanúk/ a magyarság gyásznapja. Ugyancsak gyászforrás a kitelepítés és az „érintetlen” dekrétumok. Az igére hivatkozva hangsúlyozta: merjük megnevezni a dolgokat. A krisztusi igazság szabadságot ad az embernek. Le kell pattintani önmagunkról a bilincset. A megbékélést szorgal ma z va jegyezt e m eg, hogy szólaljanak meg a szlovák testvérek is. Az igazi kereszténység egyik alapvonása a hitelesség. A házigazda Kassai Gyula lévai lelkipásztor üdvözlő szavai után Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinatának elnöke leleplezte a templomban elhelyezett emléktáblát, s építkező tettekre buzdította a híveket. Balog Zoltán magyarországi parlamenti képviselő a kitelepítéssel kapcsolatban megjegyezte: a korabeli felelősök felelőtlenek vol-tak,
s a t ett esek m a i s ál dozatként tetszelegnek. Az egyes politikusoktól meg kell különböztetni a becsületes szomszédot – a szlovák népet. Enyhíteni és gyógyítani kell a sebeket . Fel el ősségünk: ne hagyjuk meggyalázn i a szenvedők emlékét. Duray Miklós szlovákiai parlamenti képviselő a kitelepítés gondolatának gyökereiről , megfogalmazásáról és máig gyűrűz ő követ kezm ényei ről szólt. A magyarországi vendégek és kitelepítettek nevében Németh Norbert lelkipásztor szólt. A találkozót szavalatok, énekszámok tarkították. A Lévai Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Gimnáziumban rendezett fogadás előtt Hajtman Béla igaz gat ó köszön töt te a résztvevőket. Korpás Pál
HONTI LAPOK
2007. november
15
Nagyszabású kiállítás A nyulak kategóriájában díjazásra kerültek: Celina Gábor, Mészáros József, Mudrák Ferdinánd, Szabó Szabolcs és Vistyan Zoltán. A legszebb galambokért járó díjat František Karlovský, Kissimon Lajos, Július Ondrejkovič és Pleva Kálmán vehette át. A baromfitartók közül Mészáros Marian, Juraj Tóth és Vistyan Zoltán voltak eredményesek. A nap folyamán vendégül láthattuk Ladislav Neme-
A Szlovákiai Állattenyésztők Szövetségének Ipolysági Alapszervezete 2007. szeptember 21-én tartotta immár 10. apróállat-kiállítását. A bemutatónak ismét az Ipolysági Összevont Középiskola adott otthont. Szerencsére az idő is nekünk kedvezett, így az előkészületek nem voltak hiábavalók. A látogatottság igen nagy volt, főleg a diákság részéről. A délelőtt folyamán a kiállítást városunk polgármestere, Lőwy János
cet, a lévai járási állattenyésztők szervezetének elnökét, valamint Marek Kocian titkárt is, akik elismerően szóltak a színvonalas bemutatóról. Köszönettel tartozunk támogatóinknak, az Ipolysági Összevont Középiskola igazgatóságának, a városi önkormányzatnak a szép díjakért, valamint a lévai járási állattenyésztők szervezetének és az ipolybalogi szövetkezetnek. Mészáros József
mérnök is megtekintette. Valóban volt mit csodálni. Nyúlból ötven, galambból hetven, baromfiból húsz került bemutatásra. A gyerekek nagy örömére idén még kecskéket is simogathattak Virág Attila viski tenyésztő jóvoltából. A legszebb állatokat a zsűri értékes díjjal jutalmazta: bizony nem volt könnyű dolga. A hosszas értékelés folyamán a következő eredmények születtek.
Novemberi receptajánló Valamikor november volt a hazai disznótorok kezdetének az ideje. Mai világunkban viszont egyre kevesebben tartanak otthon hízót, s bizony a disznótorok lassan a múlt ködébe vesznek – mint annyi más minden. Ez viszont nem jelenti azt, hogy teljesen el kellene felejtenünk a hazai ízeket: a hentesboltokban bőven van miből válogatni, és sok mindent el tudunk készíteni otthon. Most egy olyan ételt írok le, mely sohasem hiányozhatott a disznótorokból, mégpedig a disznótoros káposzta. Otthon kétféleképp szoktuk elkészíteni. Disznóvágáskor, mikor bőven van friss hús, egy megfelelő méretű fazék aljára leterítjük az átmosott káposztát (át kell öblíteni, nehogy túl savanyú legyen az ételünk), erre kerül a hús – legjobb, ha többféle hús kerül bele, vagyis legyen benne kockára vágott lapocka, sovány oldalas és tarja a csontjával együtt, teszünk még bele a sertésdagadóbóĺ és némi apróbb dara-
bokra vágott húsos csontot. Ízesítjük vékony szeletekre vágott hagymával, kevés őrölt feketeborssal és köménymaggal, egy csipet ételízesítővel, gyengén sózzuk, megszórjuk pirospaprikával, ettől szép színt kap, és szépen lassan rotyogtatjuk. Mikor már majdnem kész, hozzáadjuk a gombócokká formált, kolbásztöltésznél felmaradt nyers kolbászhúst. Ha kell, utánaízesítjük, készre főzzük, tálaljuk. Ha viszont nincs otthon kéznél vágnivaló malackánk, akkor is elkészíthető ez az étel, igaz, ez már csak toros káposzta. Kicsit más az elkészítési módja, de ez is nagyon finom. Hozzávalók 4-6 személyre: 20-20 dkg sertéslapocka és sovány sertésoldalas, 20 dkg friss sertéskolbász – gombócoknak, 10 dkg húsos füstöltszalonna, kevés sertészsír, 2 fej hagyma, 1 kg savanyúkáposzta, őrölt pirospaprika, köménymag, feketebors, kevés ételízesítő és só.
Elkészítése. A húst kockára vágom, félreteszem. A húsos füstöltszalonnát és a megtisztított hagymát apró kockákra vágom. Egy megfelelő nagyságú edényben kevés sertészsíron (hamarébb és szebben megpirul a szalonna) lepirítom a füstöltszalonnát, ráteszem a hagymát, aztán lassú tűzön állandóan kevergetve, nehogy odakozmáljon, aranysárgára pirítom. Megszórom pirospaprikával, rádobom a sertéshúst, erős tűzön fehéredésig pörkölöm. Ízesítem még egy-egy csipet őrölt köménymaggal és feketeborssal, kevés ételízesítővel. Sózni csak a végén szabad, mert a káposzta, szalonna és a kolbászgombócok már eleve sót tartalmaznak! Hozzáadom az átöblített savanyúkáposztát, felöntöm egy kevés vízzel, de vigyázat, ne legyen túl híg, mert akkor leves lesz belőle, és párolom. Mikor az étel már majdnem kész, hozzáadom a kolbászgombócokat. Ha kell, utánaízesítem.Tálalom friss, ropogós kenyérrel, kínálok még hozzá külön tálkában tejfölt is, hátha valaki úgy szereti. Rakyta Róbert
16
2007. november
HONTI LAPOK
Wittner Mária Ipolyságon Sajátos helyzet és érzés emberközelbe kerülni egy legendával. Ilyen helyzet adódott Ipolyságon 2007. október 30án, amikor városunkba látogatott Wittner Mária, az 1956os magyarországi forradalom egyik harcosa, akit a megtorlás időszakában halálra ítéltek, majd másodfokon ezt az ítéletet életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatták. Ipolysági látogatása szervezői: Via Nova Ifjúsági Csoport, az MKP Ipolysági Alapszervezete, Ipolyság önkormányzata, Honti Corvin Kör, Pongrácz Lajos Társaság, Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Pongrácz Lajos Alapiskola és a Szent Imre Cserkészcsapat. Első állomásán, a gimnázium audiovizuális termében Bélik György alpolgármester köszöntötte. A beszélgetést Mészáros Attila, a Corvin Kör elnöke vezette. A forradalomról szólva a vendég elmondta, hogy az emberek mertek szembeszállni, s nem a reformkommunistáké, hanem a pesti srácoké volt a főszerep, habár azok szinte nem is tudatosították, hogy forradalmat csinálnak. Amikor a rádiónál lecsőcselékezték a tömeget, akkor jött a változás, s irányíthatatlanná vált. A Corvin közi csapatban harcolt és sebesülteket ápolt. Szerinte fontos dátum volt okt. 31e, amikor Nagy Imre a forradalom oldalára állt, s haláláig kitartott mellette. Beszélt sorsá-
nak további alakulásáról is, tüntetésben részesült, 2006-tól hogy „a kalocsai börtönben gyö- országgyűlési képviselő. nyörű könyvtár volt”, s a könyA Magyar Közösségi Ház vek sokszor átsegítették őt a lel- kertjében elhelyezett kopjafá-
ki válságokon. 1970-ben szabadult – összesen 13 évet töltött börtönben. 1991-ben a Magyar Köztársaság Nagykeresztje ki-
nál Bélik György mondott ünnepi beszédet, Jámbor Dorotytya elszavalta Márai Mennyből az angyal c. versét, Matyó Má-
rió pedig népdalokat énekelt. A következő szervezetek képviselői koszorúztak: MKP Ipolysági Alapszervezete, Via Nova Ifjúsági Csoport, Új Idők közéleti havilap, Csemadok-alapszervezet, Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre, Honti Corvin Kör, Nyugdíjasklub, Szent Imre Cserkészcsapat, Magyar Taní-tási Nyelvű Gimnázium, Fegy-verneki Ferenc Nyolcéves Gim-názium. Az 1956-os forradalomra való emlékezés a Csemadokszékházban folytatódott, ahol Vas Ottó elszavalta Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról c. költeményét, Matyó Márió népdalokat énekelt, a Pongrácz Lajos Alapiskola énekkara Zolczer Erika vezényletével hazafias dalokat adott elő. Ünnepi beszédet Wittner Mária mondott. Vödrös Attila újságíró, az Új Idők felelős szerkesztője „1956, te csillag” címmel tartott előadást, melyben hangsúlyozta: 1956 szinte minden magyar családot érintett. 1956 nemcsak egy nemzet forradalma. A többi Kárpát-medencei nemzetnek is ünnepelnie kellene, hiszen felfedte, hogy az óriási Szovjetunió sem sebezhetetlen. A krónikás minősítése: jó, hogy a szabadságharcos Wittner Mária személyesen hozta Ipolyságra 1956 üzenetét, ami által még nagyobb méltósággal emlékezhettek az ipolyságiak. Korpás Pál
HONTI LAPOK
2007. november
17
T ÖRT É NE L E M
Hont megye ásványvizeinek bemutatója: Wachtel Dávid /1807–1872/ 1807-ben – hónap s nap ismeretlen – született Nagykanizsán Wachtel Dávid, a 19. század egyik jeles doktora /orvosi oklevelét Pesten szerezte meg 1833-ban/. Temesvárott kezdte orvosi pályafutását, majd Pestre került, s mivel nem lett honvéd orvos, a szabadságharc leverése után állami szolgálatba léphetett. A Bach-korszakban az 5 egészségügyi kerületre osztott Magyarország dunántúli kerületének lett egészségügyi tanácsosa Sopronban. 1850 és 1860 között előbb Pesten, majd Sopronban adta ki a „Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn” /A természet- és gyógytudomány lapja Magyarországon/ c. orvosi lapot. Ez a lap pótolta az 1848 végén megszűnt első magyar nyelvű orvosi lapot, a Bugát Pál szerkesztette Orvosi Tár-t. Pályafutását a pesti orvosi karon fejezte be az általános kór- és gyógytan
professzoraként. A helytörténet iránt érdeklődő olvasó jogosan kérdezheti: mi indokolja, hogy születésének 200. évfordulóján a Honti Lapok is megemlékezzen róla? Nos, okunk az emlékezésre indokolt: Wachtelnek köszönhetjük, hogy pontos és hiteles képünk van a megyénkben található ásványvízforrások 150 évvel ezelőtti állapotáról. Wachtel ugyanis 1859-ben a rossz emlékezetű Bach belügyminiszter felkérésére beutazta a leigázott országot, és felmérte annak ásványvízgazdagságát. Felmérésének, vízelemzéseinek adatait az „Ungars Kurorte und Mineralqullen”, azaz Magyarország gyógyhelyei és ásványforrásai c. közel 500 oldalas könyvében tette közzé 1859-ben. Könyvében megyéről megyére utazva ismerteti az ott fellelhető gyógyés ásványvizeket, megadva azok vegyelemzésének legfris-
sebb adatait. A „Honther Komitat” /Hont vármegye/ c. fejezet – Zólyom és Nógrád megyék közé beékelve – a könyv 412422. oldalain található. Az egész fejezet megérdemelné, hogy magyarul és szlovákul is közkinccsé váljon /talán egy újabb Hont megyei monográfiában?/ – mi most csak csemegézni tudunk a sok érdekes adatból. Ez idő tájt a megye 48 négyzetmérföldnyi területén 103 959 lakos élt. Gyügynek /„slavisch Dudincze”/ 117, Merének /Merovcze/ 179 lakosa volt. Wachtel felhívja a figyelmet: Királyfia puszta Lengyel dr. korábbi fürdőtani munkájában Királyfalva néven szerepel, ill. hogy az 1836-os Wehrle-féle analízis „Királyfia” név alatt tulajdonképpen a gyügyi és merei források vizét elemezte. E vizeket az orvosok nem használják, a környező falvak népe annál inkább: szembetegségre, kösz-
vényre, reumára és bőrbajokra. Magyarádon /Madarovcze/ 4 forrás is található, ezek egyikében a pesti Tognio professzor jódot is kimutatott. Ugyancsak ő talált jódot a közeli Szántó forrásának vizében is. Szántótól északra, a Bori felé vezető út mellett további hat forrás található. A legtöbbet Wachtel az akkoriban leghíresebb honti forrással, a szalatnyaival foglalkozik. A község „szláv” neve „Szlatina”, 376 lakosa van 1859-ben. A forrás melletti fürdőházban 8 „fürdőszoba” található, van itt vendégfogadó is táncteremmel – minden azonban igen elhanyagolt /verwahrlost/ állapotban. Közli a Wehrle bányatanácsos által elvégzett vízelemzés adatait is, azon óhajával együtt: jó lenne, ha a szalatnyai „gyógyhely” újra a korábbi fényében tündökölne. Dr. Kiss László
Védett sírhelyek Ipolyságon A 1/22
Simonyi Lajos és a Flűgel család 1. SIMONYI LAJOS /1902 – 1998/ PEDAGÓGUS, FESTŐMŰVÉSZ, IPOLYSÁG DÍSZPOLGÁRA 2. FLŰGEL FERENC ÉS CSALÁDJA
Típusa: lapos, falszerű síremlék Anyaga: beton, fém, márvány Mérete: 294x194x25 cm Betonlapokból emelt lapos síremlék, fekete márvány névtáblákkal. A felirat aranyozott fém betűkből készült, a két tábla közé helyezett vékony kereszt szintén. A márványtáblák alá egy-egy fém mécsest erősítettek. A kettős sírhelyet beton oszlopokra erősített lánckerítés veszi körül.
Simonyi Lajos, Ipolyság újkori történelmének első díszpolgára és a Flűgel család nyugszik a közös sírhelyen. A Flűgel családból Ferenc (neve a sírkövön szerepel) tehetős üzletember volt, ám szerencsétlen sorsú. Először lányát veszítette el, aki vérmérgezésben halt meg, majd a háborúban nemsokára elesett repülősként szolgáló fia is. Mivel Ipolyságon a Flűgel családnak nem maradt hozzátartozója, Simonyi Lajos halálakor a város az ő kriptájukat választotta nyughelyül első díszpolgára számára. -bszm-
18
2007. november
T üs ké k
Üzenet a tyúkketrecből Én, kérem, egy csirke vagyok. Kétségtelen, hogy nem mai, sőt, egyes vélemények szerint inkább a vén tyúkok osztályába tartozom, de a lényegen ilyen apróság mit sem változtat. Vágásra szánt csirkeként pislogok ugyanis „felfelé”, hogy nagy előrelátással megválasztott parlamenti képviselőim mikor teszik nyakamra a kést. Pontosabban szólva: mikor rántanak egyet-kettőt a már rég odakészített pengén. Szalonképes megfogalmazással „jól megfontolt üzleti érdeknek” nevezik az ilyesmit. Még büszke is lehetnék, hogy a gazdasági élet irányítói egyáltalán foglalkoznak szerény személyemmel, ha nem a bőrömre menne a játék. Úgy alkudoznak azonban a fejem felett, mintha nem az állam alkotmányos jogokkal rendelkező, adófizető polgára, hanem kisemmizett, idegen rabszolga lennék. Haszonállat, melynek sorsáról hozadéka alapján döntenek, pimaszul a feje felett vitatva meg, kapjon-e túlélési lehetőséget, vagy sem. Pofátlanul „kórházlistákat” készítenek, kisajátítva maguknak a jogot, hogy élet-halál urai legyenek számtalan régió lakossága felett. A kitippelt kórházak környékén élők megkönnyebbülten felsóhajthattak. És a többi? A máshol lakók nem akarnak élni? Ahol eddig pár percnyire volt az életmentő ellátást biztosító ispotály, ott ezentúl néhány mentőkocsi oldja meg a váratlan és sürgős sebészeti vagy belgyógyászati eseteket? Hát, biztosan megoldja. Főleg, ha a kritikus időpontban éppen a régió túlsó határainál küszködik a mentőorvos valami súlyos nyavalyával. Az egészségügy helyzetét és az utak állapotát ismerve melegen ajánlom mélyen tisztelt kormányunknak, vala-
mint nagyra becsült parlamentünknek a temetők és temetkezési vállalatok sürgős államosítását, mert üzemeltetésük hamarosan komoly haszonnal kecsegtet. Én tényleg egy csirke vagyok. A tyúkeszemmel nem bírom felfogni a biztosítók körüli hercehurcát se. Eszem ágában sincs a nagy társaságok fizetetlen prókátorává válni, hiszen az egészségügyben járatosak tudják a legjobban, gazdasági téren milyen könyörtelenül képesek a biztosítók kiaknázni a kórházak, egészségügyi intézmé-nyek kiszolgáltatott helyzetét, mégis az a sanda gyanúm támadt, nem a mezei polgárról, nem az egészségügyi ellátás színvonalának emeléséről, hanem egyszerűen a vályú körüli lökdösődésről szól a „reformok reformja”. Tárva-nyitva a kiskapu, állam bácsi nem tiltja meg, hogy a biztosító a listáról lemaradt egészségügyi intézményekkel is szerződést kössön. Naná, hogy nem tiltja meg! Meg se teheti! Magánvállalkozás irányításába állam apó csak nehezen ütheti bele az orrát! Ha minden marad a régiben, akkor meg miről szól az egész haccacáré? Ezen a ponton mindig csődöt mond a pipi-ész. Gondolom, nemcsak az enyém, de a polgárok legtöbbjéé. A zűrzavaros információkkal, csúsztatásokkal, megalapozatlan ígéretekkel hülyített kisember már undorodik az „elit” húsos fazék körüli marakodásától, leginkább az érdekelné, hogyha infarktussal lefordul a székről, ugyan időben kap-e megfelelő orvosi segítséget, vagy a mentőkocsiban leheli-e ki a lelkét, miközben végighurcolják vagy két járás gidres-gödrös útjain. Keserű a polgár szája íze akkor is, amikor állami és nem ál-
HONTI LAPOK
Pillanatképek – szavakban Nem tudom pontosan miért, de egyértelmű evidenciaként ivódott személyes élettörténetembe, hogy október a forradalmak, a lényeges – pozitív vagy negatív – történelmi változások hónapja. Amúgy szeretem is, főleg ha megkímél a hűvös – netán fagyos – hajnaloktól-reggelektől meg a kukoricaszárat és más kórókat bizseregető kellemetlen szelektől. Az utóbbiak szempontjából az idei október nem tartozik a nyájasabb kategóriákba. Igaz, hogy a hónap bő első harmada még viszonylag cirógatós időjárással kedveskedett, de 13-án, szombaton északról hideg zuhanyt szabadított ránk. A következő nap reggelén deres-zúzmarás leplet terített ránk, több helyen már -5 oC hőmérséklet is előfordult. Akik nem vették komolyan a meteorológusok
szavait, és nem takarították be a fagyra érzékeny termést, bizony jócskán pórul jártak. Az ezt követő teljes hét – egy-két szelídebb reggelt kivéve – fagyos szellemben zajlott le, majd 23-án éjszaka egy esőzóna terpeszkedett tájainkra, amely – olykor ködbe burkolózva – kisebb szünetekkel itt makacskodott egészen a hónap végéig. A mezőgazdászok áldásosnak titulálták a langyosabb éjszakákat és a bőséges csapadékot. Sokan hozzáfogtak az őszi mélyszántáshoz is. Ipolyunk meg a Kemence-patak poshadó vizét felfrissítette a többször ismétlődő, hosszan tartó kiadós eső. A sírba készülő falomb színskálája az idén rendkívül pompás. Az 1956-os magyar forradalom ünneplőinek, no meg a különböző tüntető csoportoknak
lami kórházak támogatásáról hall. Illetve a második esetben a támogatás megtagadásáról. Biztosra veszem, hogy a különféle működtető társaságok többsége kényszerűségből alakult, tapasztalatok nélkül vállalta a kórházak fenntartását, csak azért, hogy az intézményt a főváros kényelmében élő, az itteniek helyzetét hírből sem ismerő aktatologató egy tollvonással ne szüntethesse meg. Az állam annak idején egyszerűen rájuk lőcsölte a dolgot (mint azóta már annyi más egyebet az önkormányzatokra), most meg úgy állítja be a szitut, mintha széles jókedvükben és mérhetetlen haszonvágyból kapkodtak volna a kényszer-káefték a kiskórházak után. Nesze neked, ha akkor kellett, most tartsd el! Na, ja, ezt a logikát a tyúk is érti. Olyan ez, mint a libikóka. Egyik oldalon a jövedelem, másikon a költségek, hinta-palinta, egyensúlyozunk. Ám, ha a bevétel kisebb, mint a kiadás, fuccs a balansznak. Ilyenkor jól
jönne az a kis állami dotáció az egyensúly visszanyeréséhez, amit a kincstári kórház alapból megkaphat. Nem a kormánytagok, nem a képviselő urak és hölgyek magánvagyonából dobják össze a zsozsót, hanem az állampolgárok adójából. Azokéból is, akiket a lehetőségek perifériájára szorít maholnap ez a marha príma szociális gondoskodás. Hinta-palinta. Oké, hapsikáim, mi is keressük a nekünk megfelelő megoldást. Mondjuk, a fenyegetett kórházak körzetében élők egytől egyig kilépnek az állami egészségbiztosítóból, pénzüket majd annak adják, aki hajlandó megfelelő módon gondoskodni róluk. Az önkormányzatok meg besegítenének az iskoláknak meg az egészségügynek, ha az adónkra se tenyerelnétek rá. Tudjátok, kedveskéim, arany tojást tojó tyúk nélkül a fővárosban se lesz fenékig tejföl az élet. Megsúgom, csirkének lenni se leányálom. B. Szabó Márta
HONTI LAPOK
2007. november
is kijutott az égi áldásból. Egyes vélemények szerint jótékonyan befolyásolta a történéseket. Majd meglátjuk. * A szlovák sajtó egy része és a politikai pártok az októberi napokban agyonragozták Hlinkát és Černovát. Ilyen csatornákon keresztül is gerjeszteni próbálják a betegesen terjeszkedő magyarellenességet. A parlamentben is születtek határozatok és törvények ezekkel a témákkal kapcsolatban. Úgy látszik, hogy szlovák csúcspolitikánk és képviseletünk inkább csámcsog ezekről az ügyekről, semmint a lakosságot érintő egészségügyről, szociális problémákról, oktatási gondokról. Sajnos van egy-két olyan kormányos a koalícióban /meg talán azon kívül is!/, aki zsarolással is befolyásolja a hazai politizálás irányulását. * A levegőben lóg az a központi elképzelés, hogy az önkormányzatok oldják meg – saját forrásaikból – a szociálisan rá-
szorulók lakás- és egyéb gondjait. Az adók zömmel a központi kasszába kerülnek, a feladatokat pedig oldják meg a helyi önkormányzatok. Érdekes logika. Hogy milyen szociológiai elveken nyugszik az ilyen gyakorlat, azt érti a polgár, de elfogadni és megérteni nagyon nehéz. * A kormány – bár nyöglődve – meghatározta, mely egészségügyi intézmények tartoznak majd a „kötelezően” támogatandó kórházhálózatba. A többi majd koldulhat az egészségbiztosítóknál meg a szponzoroknál. Csak reménykedhetünk /ha van még hozzá életerőnk/, hogy nem tér vissza közéletünk e területére is a szocializmus idején „demizsonolás” címen elhíresült /szocialista összeköttetés/ „támogatásszerző ” gyakorlat. Mert hát – legyünk őszinték – a biztosítók is nyereségelvre épülő szervezetek. Van, aki másképp gondolja – de főleg mondja. A szavak ereje sokszor bódít is. /ás/
LAURA VIRÁGBOLT Ipolyság, Fő tér 10. /a Blankyt épületével szemben/ Kedves tanulók, közeledik a szalagavatói ünnepségek időszaka, és bizonyára számotokra is fontosak a szép virágköltemények e nagy esemény alkalmából. Kínálatunk: – vágott, szálas virágok széles választéka, – díszítőelemek hosszú sora, – modern és exkluzív virágcsokrok kötése, – egyéni virágkompozíciók, – ajándéktárgyak. Nagyobb, csoportos megrendelések esetén JELENTŐS ÁRENGEDMÉNY ! Ne tétovázzatok, és látogassátok meg kis boltunkat! Megrendeléseket a 0903-368257 telefonszámon fogadunk.
19
Normális? Gyakran nézem a tévében a híradókat, hallgatom a kommentárokat vagy olvasom a teletextet és az újságokat, bár néha bizony a kelleténél jobban felháborodom, mint kellene. Fico úr a minap kijelentette, hogy megadja a nyugdíjasoknak a karácsonyi nyugdíjkiegészítést még ha a kormányhivatalt kellene is eladnia a hozzá tartozó telekkel együtt. Ugyan, ugyan! Fico úr csak nem azon az áron akar magának támogatókat szerezni, hogy eladja azt, ami az államé, tehát a miénk, mindegyikünké? Ha már olyan nagylelkű, miért nem ajánlja fel erre a célra a saját és kormánya tagjainak év végi prémiumát? Az is kitenne néhány milliócskát. Ők meg legfeljebb egy üveg francia pezsgővel kevesebbet vennének szilveszterre. Egyik napilapunk mellékletében olvastam egy cikket, miszerint Tardoskedden emlékoszlopot avattak az annak idején elhurcolt magyarok tiszteletére. Előre bocsátom, még véletlenül sem az elhurcolás tényét, esetleg annak jogosságát vagy jogtalanságát szeretném kétségbe vonni, hanem az emlékoszlop készítőjének a kitelepítéssel kapcsolatban tett gyermeteg kijelentése miatt írok róla. Az érthetőség kedvéért: a kitelepítések idején a fafaragó mester édesanyja még szíve alatt hordta magzatát. A többit idézem: „Erős rúgásokkal tiltakoztam az emberi méltóságot megtipró kitelepítés ellen.” Hogy is van ez? A mester úr már édesanyja
méhében tudatában volt a körülötte zajló eseményeknek? Hát szó, ami szó, a föld népességéből ilyen képességekkel csupán ő egyedül van megáldva. Azért ez már nem semmi! Figyelemmel kísértem a magyarországi 56-os forradalommal kapcsolatos ünnepségeket, tartva attól, nehogy megismétlődjenek a tavalyi véres történések. Mit mondjak? A bunkók, idióták, meg a dolgokat bujtogatásra kihasználók most is elemükben érezhették magukat. Uszításaik, provokatív retorikájuk még véletlenül sem az ünnep méltóságát voltak hivatva emelni, sokkal inkább rendbontásra késztették a hasonszőrűeket. Ugyan milyen nemes célért tüntethet egy olyan individuum, aki még a saját pofázmányát is szégyenli, és inkább sállal eltakarja, és a békésnek mondott tüntetésen molotov-koktélt dobál a rendőrök közé? Az ilyen pelyhedző állú sihederek talán még azt sem tudják, hogy létezett valaha egy forradalom. Hiába, a kábítószertől túltengő energiájukat valahol ki kellett adni magukból, és hol máshol, ha nem az utcán. Ott a hőstette után van hová elszöknie vagy elvegyülnie a tömegben. Nézem, hallgatom, olvasom a híreket, és nemegyszer megkérdezem magamtól, hogy minek. A tényeket megváltoztatni úgysem tudjuk, azok meg a mi problémáinkat úgysem oldják meg. Abból meg aztán van úgyis elég. Belányi Gyula
Gyertyagyújtás Simonyi Lajos sírjánál Már hagyománnyá vált, hogy a Honti Múzeum és Galéria Baráti Körének tagjai halottak napja táján az ipolysági temetőben megemlékeznek
elhunyt tagjaikról. Az idén október 31-én tartották a csendes megemlékezést városunk díszpolgára, Simonyi Lajos sírjánál. A gyertyák és mécsesek parányi lángja mel-
lett gondolatban számba vették mindazokat, kik már eltávoztak az örökkévalóságba, és egy percnyi csenddel tisztelegtek emlékük előtt. bszm
20
2007. november
Ki kivel novemberben IV. liga – délkelet 15. f. Hurbanovo – Ipolyság Kolárovo – Deménd XI. 11.: Ipolyság – Deménd Ipolyság – Deménd 15. f.
14. f. 15. f. 14. f. 15. f. 14. f. 15. f.
HONTI LAPOK
...avagy az Ipoly Kupa dicsérete
/Befejezés a 11. oldalról/ tat hívták meg az angol foci 90. beszélgetett. A vendég – többek évfordulója alkalmából rendeközött – elmondta, hogy most zett gálamérkőzésre. Buzánszky IV. liga – ificsapat Kerületi bajn. – diákcsapat először jár Ipolyságon, 15 évet szerint az angol csapat eléggé Sokolec – Ipolyság /XI.4./ T. Lužany – Ipolyság /XI.3./ töltött Kassán aktív labdarúgó- elbizakodottan lépett pályára. A ként. Csapattársainak többsége következő év májusában – isIpolyság – Balon /XI.11./ Ipolyság – Komárno B magyarul beszét, de ő ebből so- métléskor – újra magyar, mégTerületi bajnokság sem csinált ügyet. Szerinte a já- pedig 7:1-es győzelem született. tékos mindig azzal a hittel lép- Ekkor sarjadt az a mondás, hogy Šarovce – Palást Felsőtúr – Žemberovce jen pályára, hogy győzni kell. az angolok 1 hétre jöttek BudaPalást – Kozárovce Pl. Vozokany – Felsőtúr 336 mérkőzésen játszott, csak pestre, és 7:1-gyel távoztak. EkTerületi bajnokság – II. osztály egyet hagyott ki influenza mi- kor már fölfigyelt a magyar váIpolyvisk – Hrkovce Ipolyvisk – Gyerk att. Arra a kérdésre, hogy gaz- logatottra a focivilág, s a világM. Ludany – Ipolyvisk Gyerk – Čata dag-e, a következőképpen vála- bajnokság nagy esélyesének tarČata – Nagytúr Kalinčiakovo – Ipolyfödémes szol: gazdag tapasztalatokat tották. Részletesen mesélt az szereztem. 1954-es világbajnokság lefolyáNagytúr – Keť Ipolyfödémes – Lok /Szikora Gábor/
Ipolyságon élni? Az augusztusi számban kezdtem ezt a cikksorozatnak képzelt írásomat /sajnos, helyszűke miatt csak most tudjuk közölni – szerk. megj./, mert kíváncsi vagyok mások véleményére is, hogy igaznak higgyem a szólást: nagy faluban és kisvárosban nem jó élni. Vajon miért? A választ keresve elbeszélgettem volt polgármesterünkkel, dr. Zsolnay Ernővel, aki már több mint 30 éve él Ipolyságon. Ide járt középiskolába, és egy idős néninél lakott a kálvária alatt, ahonnan rövid volt az út az Asztalosig. Nagyon jó strandolási lehetőség volt ott a 70-es és 80-as években. /Valakinek eszébe juthatna, hogy igazi fürdőhelyet létesítsen ott./ Most is az Ipoly melletti utcában lakik, gyakran jár halászni, és már több mint tízkilós halat is sikerült fognia. Másra terelve a szót kiderült, szerinte is reális lenne IV. Béla szobrának kivitelezése, csak az a nagy kérdés, miből. Vajon a-
kadnának-e Ipolyságon ilyen célra adakozók? Ellátogattam dr. Horváth Ferenc NZZ – Harmony rendelőjébe, és arról faggattam, ugyan kinek köszönhető az az ötlet, hogy gyógykezelés is igényelhető az emeleten, ahová még felvonót is beköttetett. A gyógykezelésért a körzeti orvos ajánlásával dr. Peter Adolfhoz kell folyamodni. Ő írja elő a nagyon kellemes és gyógyító hatású Karlove Vary-i iszappakolást, a dzsakudzit /erős vízsugaras masszázs/ vagy az elektromos kezelést, amit a három nővér /Agneša Mrvová, Edita Szabóová és Püspöki Ildikó/ szakavatottan végez. Minden elismerésem az övék, netán egy kis fizetésemelés is lehetne jutalmuk. Dehát megint csak miből, hiszen az egészségügy is szegény, mint a templom egere. No de jóból is megárt a sok, úgyhogy majd legközelebb megint írok. Rókáné Szabó Ilona
Buzánszky Jenő is rengeteg tanulságos dolgot mondott el Révész Angelika kérdéseire válaszolva. 48-szor öltötte magára a címeres mezt, 13 éves korában kezdett komolyabban focizni. Megtanulta: a focit szeretni kell, mindig többet kell nyújtani, hogy legyőzzük tegnapi önmagunkat. Beszámolt a válogatottban való szerepléseiről. Az angolok szerint az 1953. nov. 25-i 6:3 arányú magyar győzelem az évszázad mérkőzése volt. Az angolok a magyar válogatot-
sáról. Állítása szerint a brazilok nagyon durván játszottak. Még néhány morzsányi a 83. életévébe lépő fürge észjárású Buzánszkytól: Kié a labda? – Aki hamarább eléri! A focit fejjel játszszák, lábbal futballozzák. A futball az emberekért van. A jó futball viszi a közönséget a pályára. A sikereket nem adják ingyen... A két derék sportember bölcs megállapításai vezérfonalként szolgálhatnának napjaink labdarúgóinak is. Korpás Pál
A Hont–Ipoly menti régió havilapja. Nyilvántartási szám: OÚ 3/95. Főszerkesztő: Štrba Péter. Tel.: 036/7411026 e-mail:
[email protected] www.sahy.sk Nyomtatás: CICERO, Léva. Szerkesztőbizottság: Bendíkné Szabó Márta, Kajtor Pál mérnök, Korpás Pál, Lendvay Tibor. Kiadó: Ipolyság város önkormányzata, Fő tér 1., 93601 Ipolyság; tel.: 036/7411054. A szerkesztőség álláspontja nem mindenben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelősséget nem vállalunk.
HONTI LAPOK
