Új Magyarország Fejlesztési Terv A Pilisi Zöldút kincskeresô ösvényei Módszer tani kiadvány
A P ilisi Zö ld út k i n cs k e r e s ô ö s vé ny ei MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV
1. Elôszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 2. Bevezetés: A kincskeresô ösvények eredete . . . . . . . . . . . . 6
Tartalom
3. A kincskeresés helyszínválasztása, terepbejárás, a hely szelleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
7
4. Kutatómunka a helytörténethez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 5. Térképkészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 6. Útvonal versbe szedése, feladatok írása . . . . . . . . . . . . . 10 7. Változatok kincsekre – Bélyegzôkészítés, a doboz tartalmának összeállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 8. Kiegészítés tanároknak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 9. Közkinccsé tétetik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 10. A kincskeresô ösvények típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 11. Kincskeresô ösvények a Pilisi Zöldúton . . . . . . . . . . . . . . 14 Szentendre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Pilisszentlászló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Pilisszentkereszt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Szigetmonostor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Pilisborosjenô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
A kiadvány az Élô Táj Egyesület szakmai közremûködésével készült. © Dukay Krisztina Nóra, 2010 Felelôs kiadó: Magosfa Alapítvány A kiadvány az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával jött létre, a KMOP-3.1.1/A-2008-0006 projekt keretében. 2
3
1. mikor a kincskeresô módszertant megismertük 2008 tavaszán Pilisszentlászlón, mindjárt eszünkbe jutott, hogy a szervezôdô „zöldutunkon” hasznosítani fogjuk a módszertant, hiszen környezetbarátabb természetjárás kevés van, összes anyagigénye egy lapra rajzolt térkép és útmutató szöveg, egy dobozba rejtett kincs, vállalkozó kedv és némi vidámság. Sajátos látásmódot igényel a készítôjétôl is, és a használójától is. Apró részletekre hívhatja fel a figyelmünket, keresés közben éberebbek vagyunk, mintha csak mennénk az úton, minden kis jelre figyelnünk kell. (A felfedezés, kincsvadászat vágya a legtöbb emberben megtalálható, a gyermekekben különösen, az érdeklôdését, örömét fokozzák a kalandok, a feladatok sikerélménye.) A játékos feladatok és az útvonal kapcsolatot teremt az emberek és a környezetük között. A hagyományos kincskeresés egy elrejtett tárgy megtalálására irányul. A létrehozók kézzel rajzolt térképet és verses leírást, feladványokat készítenek, hogy a kincsvadászokat végigvezessék az útvonalon. A keresés a kincses doboznál végzôdik, ahol egy kis füzet lehet elrejtve, amibe a sikeres megtalálók feljegyezhetik nevüket, illetve egy egyedi pecsét, amivel saját papírjukra lenyomatot készíthetnek. A Kedves Olvasóhoz a módszertani képzések közvetlen szavával szólnék, a vidám hangulatot a saját csapatmunkájuk során remélem, mindannyian megtalálják, mint ahogy képzéseinken a sokszor pénteki munkából betérô fáradt pedagógusok, civilek, akik a rövid szakmai bevezetô után csillogó szemmel, lelkesen álltak munkának, hogy létrehozzák saját településük elsô kincskeresô ösvényét.
A
Elôszó
Szentendre, 2010. augusztus Földszíve Pilisi Zöldút Dukay Krisztina Nóra
4
A P I L I S I ZÖLDÚT kincskeresô ösvényei
5
2. Bevezetés A kincskeresô ösvények eredete
6
150 éves hagyománnyal rendelkezô Nagy-Britanniai közösségi játék, a levelesládázás (letterboxing) volt az elsô hasonló, népszerû keresô játék, aminek kezdeményezôje, (elindítója) James Parrot volt Dartmoor környékén, 1854-ben. A lápos-mocsaras vidéken a településtôl 9 mérföld távolságban egy üvegben elrejtette névjegykártyáját, hogy teljesítményét hitelesítse. Ezt követôen többen is követték példáját, és 1908-ban a vendégkönyv 1741 aláírást tartalmazott. Ekkor cserélték fémdobozra az üveget, amely nagyobb bejegyzésekre, emléktárgyak elrejtésére is lehetôséget adott. Új szokásként elôre megcímzett, felbélyegzett levelezôlapokat helyeztek el a dobozban, és kíváncsian várták, honnan érkezik meg a lapjuk, (innen származik az elnevezés is). A játék olyan népszerû lett, hogy kb. 10 000 doboz is forgalomban lehet a területen, amelyek az 1970-es évek vége óta etikai kódex alapján helyezhetôek el, a nemzeti park intézkedései miatt. A kincskeresés elsôsorban szabadidôs, rekreációs tevékenység országos hálózatban, amely mindenki számára elérhetô. Az amerikai David Sobel tanár 1987-ben Angliában ismerkedett meg a játékkal, s ennek alapján kidolgozták a kincskeresô ösvények (questing) módszertanát az Amerikai Egyesült Államokban. Pedagógiai kísérletként indult a program, amelyben egy integrált kísérleti tantervet készítettek, középpontjában a térérzékelés felfedezésével. Rövid idô alatt több ezer ilyen útvonalat hoztak létre, iskolák, diákok, családok. Az Egyesült Államokban a „questing” vidékfejlesztési módszerként is érvényesül: az útvonalak folyamatos infrastrukturális fejlesztésével környékük elônyösebb helyzetbe kerül, idegenforgalmi látogatottságuk növekszik. A módszer azon kívül, hogy kreatív készségeket alakít, a környezeti neveléshez is kiváló, valamint közösségépítô jellegû, hiszen az ösvény létrehozása és a kincsvadászat is csapatmunka. A környezeti nevelés és szaktárgyi oktatás (biológia, földrajz, történelem) sokkal hatékonyabb abban a környezetben, ahol a diák saját maga tapasztalhatja, figyelheti meg az elsajátítandó ismereteket. A helyhez való kötôdés és felelôsségérzet is növekszik, amint jobban ismeri valaki a környezetét. A késôbbiek során a tudás, a helyi természeti és kulturális örökség értékeinek megosztása másokkal ismét a közösséget erôsíti. A geocaching népszerû programja is hasonló, de jelentôs technikai hátteret igényel (mûholdak, GPS készülék), hiszen csupán kordinátákat kap a játékos, a talált kincs pedig az elôzô megtaláló által dobozba rejtett tárgy (könyv, CD, figura), melyet csak akkor vihet magával a játékos, ha helyette beletesz cserébe valamit.
A
z a legjobb, ha a kincskeresô ösvény kialakítására kiszemelt helynek „szelleme”, kisugárzása van – ezt többnyire akkor érezhetjük meg, ha mi magunk is részleteiben ismerjük a területet. Ez nagy segítség, ha elhatároztuk, hogy létrehozunk egy kincskeresô ösvényt, és bizonyos pontokról már tudjuk, hogy szeretnénk, ha része lenne, de összekötô útvonalat még nem választottunk. Az ismeretek alapján tudjuk mérlegelni, melyik a legjobb út, hol tudunk több természeti, helytörténeti ismeretet bemutatni. Mi virágzik itt?, Milyen állatok laknak a környéken? Kirôl – mirôl nevezték el az utcát? Korábban ezen a területen milyen tájhasználat
A
3. A kincskeresés helyszínválasztása, terepbejárás, a hely szelleme
Helyszínválasztás volt? Kik éltek itt? Ezekkel a kérdésekkel új, érdekes adatokra találhatunk a kutatásaink során, de a mindennapi útvonalaink is rejthetnek számunkra új információkat, kincseket, ha más szemmel megyünk végig rajtuk, és nem csak dolgunk után rohanunk éppen. Ha ezt játsszuk, hamar észrevesszük, hogy sosem mutatja kétszer ugyanolyannak magát a hely: fények, árnyak, madarak, virágok, emberek mindig változnak, ám ennek megjelenítése a feladatokban nem könnyû.
Szentkereszti viszontagság
Elsôként azonosítsuk a környezetünk természetes tájelemeit:, dombok, kilátópontok, völgyek, források, patakok, kutak, más vizek. Mindezt hogyan hasznosították az emberek? Az épített környezet mintázata is megmutathatja a korábbi használatot. Mi mellett vezessen az ösvény? • geológiai képzôdmények • források, patakok, folyók, tavak • természeti képzôdmények, fák • fontos középületek, mûemlékek • jellegzetes magánépületek • parkok, erdôk, terek • kedvenc helyek (sétaút, pihenôhely, kilátópont, vigasztaló – feltöltôdô hely) • legenda, helyi történet
Hogyan kezdjünk hozzá?
7
Ha túl sok látnivaló gyűlik össze, nem kell mindnek egy ösvényre rákerülni, lehet másik útvonalon is gondolkodni. Az egy indulóponttal kialakított több ösvény akár iskolai akadályversenyre, vagy egy nagyobb csapat megosztására is alkalmas lehet, esetleg több ösvény járható be egy alkalommal. Figyeljük meg, hol lesz a kezdôpont és mi lesz a kincs, illetve hol a rejtekhelye, hova kerülhet a kincset rejtô dobozka. A pontoknál fontos szempont az elérhetôség (parkoló, vonat-, buszállomás, kerékpárút). Az útvonal lehetôleg közterületen vezessen, vagy, ha magánterületen kell áthaladni, a tulajdonossal elôre egyeztessük, hogy a késôbbiek során a csapatok (akár 15-20 fô) ne ütközzenek akadályba. A kincskeresésben résztvevôk testi épségét ne veszélyeztesse semmilyen körülmény, biztonságos terepen vezessen az ösvény, illetve a doboz rejtekhelye is biztonságosan megközelíthetô legyen. A kincskeresôk figyelmét a környezetük megóvására is fel kell hívni, és nem csak védett természeti és épített helyen (a védett, sérülékeny területekre lehetôleg ne vezessük az útvonalat). A gyakorlati dolgokon kívül fontos, a csoport egyetértése, hasonló értékszemlélete. Gondoljuk végig a hely évszakos változásait is, mennyiben befolyásolja a bejárhatóságot, értelmezhetôséget!
4. Kutatómunka a helytörténethez
bejárások során felmerülô kérdésekre keressük a válaszokat. Ami a szemünk elôtt van és beszédes, ott egyszerûbb lesz a válaszok megtalálása; a település természeti adottságai meghatározóak voltak az elôdök életvitelében, a természet hasznosítására utaló nyomokat próbáljuk értelmezni, vagy ha egy képzôdménynek lehet emberi eredete, arra is figyeljünk oda. A csapatban legyen olyan ember, aki ismeri az élôvilágot, és segít feltárni a hely természetes növény- és állatvilágát. Ha természetvédelmi területen dolgozunk, akkor talán több adatot sikerül gyûjteni, de sokkal elôvigyázatosabbnak kell lennünk az útvonaltervezés során, az értékek védelme, megôrzése érdekében.
A
Kutatómunka 8
Ha készült átfogó monográfia vagy van helytörténeti gyûjtemény a helyrôl, könnyebb dolgunk lehet. Amennyiben ezek nem adottak,
nagyobb munkában lesz részünk: kutakodjunk könyv- és levéltárakban, környezô települések vonatkozásában, is. Segítségünkre lehetnek az idôsebb helyi emberek, akik ôrzik a múlt történeteit, szokásait, tapasztalatait. Keressünk korábbi térképeket, ábrázolásokat (festmény, rajz, képeslap, fénykép), hasonlítsuk össze a jelenlegi állapotokkal. Elôfordulhat, hogy nem kutatjuk fel a teljes valóságot, legendák, mesék születhetnek a saját elképzeléseinkbôl is. Segítô kérdések a kutakodáshoz: • A település nevének eredete, korábban hogy hívták? • Kik voltak az elsô ismert lakosok? • Kik a késôbbi betelepülôk, és milyen a tájhasználatuk? • Mivel foglalkoztak az itt élô emberek? • Milyen a táj természetes növényzete, és a hozzá kapcsolódó állatvilág? A saját megfigyelések, felismerések mindig gazdagítják a programot és a csapatot is.
terepbejárás és a kutatási folyamatok közben már idônként jól jöhet egy-egy saját térképvázlat a fontosabb pontokról, vagy egy megfigyelés lejegyzésére, azonban a végleges térkép elkészítéséhez olyan rajzra lesz szükség, ami alapján egy kívülálló is tud tájékozódni. Nem kell méretarányosságra törekedni, a lényeg a tereppontok felismerhetôsége, irányok viszonylagos pontossága, a szöveggel való összhangja. A térkép elsôdleges feladata segíteni a tájékozódást, ezért a célba érés, a haladási irány, vagy irányváltás szempontjából is fontos részletek mindenképpen kerüljenek fel. A nehezebb terep pontosabb térképet igényel. Az egyszerûbb terepen a térkép lehet „csak” díszítô elem, és elôfordul, hogy úgy dönt a tervezô, nincs is szükség térképre, hiszen az útleírás térkép nélkül is teljes. Az is elôfordulhat, hogy nincs írásos feladvány, csak kincstérkép. A térkép látószöge és stílusa függ a célcsoporttól is: általában a 7 év alatti kicsik a képszerû térképet tudják értelmezni, 10-11 éves kortól a gyerekek már magas látószögbôl készült térképeket el is tudják készíteni. Az irányt mindenképpen jelölni kell, az iránytûrózsa alakja a történetünket is tükrözheti. A jelkulcs megadása nélkülözhetetlen, amenynyiben jeleket, számokat használunk; ilyenekre nagy területek, távolságok ábrázolásakor lehet szükségünk, hogy csökkentsük a térkép méretét.
A
5. Térképkészítés
Térképrajzolás 9
6. Útvonal versbe szedése, feladatok írása
verses útleírás maga a feladvány, melynek segítségével tájékozódik a keresô, ez egyfajta keretet ad a kincskeresésének. A jó kincskeresô ösvény minden elemét – térkép, feladvány, kincsesláda – egy történet, vagy mese kapcsolja össze. A feladatok izgalmasak, könnyen követhetôek, tréfásak legyenek, így a keresôk folyamatos érdeklôdése fenntartható. A jó feladatleírás tájékoztat az elôkészü- letekrôl, tanácsokat és információkat ad, útba igazít, fel-
A
beszédnek is életfunkciónak kell lennie. … a költészet másik fele … amikor az ôsi, serdületlen ritmusba kezd beleszólni a serdülô tartalom, s az ember megrendülten jön rá, hogy a költészet kifejezés. Vagyis hogy a költônek mondania is kell valamit, hogy a szavaknak értelmük van, és arra valók, hogy kifejezzük magunkat és a világot, minden emóciónkat és legalábbis az emberi lét egészét. … – ki ne ismerné, mikor mindenki költô, vagy költô volt életében kétszer – háromszor?” Nemes Nagy Ágnes: Tünékeny alma
hagyományos kincskeresésnél a kincs legtöbbször feladat, ami a hely megismerését segíti. A dobozok folyamatosan megtalálhatóak a terepen, nem kell attól tartani, hogy állandó pótlásukat kell biztosítani. Ez Magyarországon kevéssé mûködik. Egyelôre azt javasoljuk, hogy akkor helyezzük ki az útvonalra a dobozokat ha tudjuk, hogy indul valaki kincskeresô túrára csoporttal. A Pilisi Zöldút program kapcsán többféle kincs változat található:, ahány település, annyi ötlet merült fel, amit nem kívántunk befolyásolni, mivel a kincskeresés nem „szabályszerû” feladatalkotás. Apró, a helyszínre jellemzô tárgyak, termések, kövek, a gyermekek számára, máshol feladat, harmadik helyen helyi, idôs emberek, s volt, ahol, ha a kincskeresô megtalálja az útvonalat és a látnivalókat, az maga a kincs. A jó kincsrejtekhely szem elôtt van, de mégsem feltûnô. A kincses dobozunk legyen a rejtekhelyhez választva, szabadtérben idôjárás és vízálló anyagból készüljön (jól záródó, könnyen nyitható mûanyag, vagy fémdoboz, legegyszerûbb a különbözô formájú hûtôdoboz, vagy nagy tégely), zárt helyen nem kell ilyen körültekintôen eljárni. A kincskeresô ösvényhez készíthetünk a történetre, vagy egy jellegzetes helyére emlékeztetô, utaló bélyegzôt, mellyel a sikeres megtaláló saját gyûj- Bélyegzőkészítés tôfüzetében pecsétel emlékeztetôként, illetve annak bizonyságául, hogy eredményesen végigjárta ösvényünket. A bélyegzô készülhet saját kezûleg radírgumiból, fakockára ragasztott dekorgumiból (kerékpárbelsôbôl), dugóból. Elrejthetünk több bélyegzôt is az út során, melyek pecsétjeibôl egy kép áll össze az út végére. A készítésénél vegyük figyelembe, hogy a minta tükörképét fogjuk látni a pecséten, ez leginkább a betûknél fontos, az átlagos tintapárna méretét se haladja meg (4 x 6 cm). A vendégkönyvbe az ösvény látogatói élményeiket jegyezhetik le, rajzolhatnak, pecsételhetnek a saját bélyegzôjükkel. A doboz tartalma lehet egy feladat, egy vendégkönyv, kis tintapárna, a bélyegzô, esetleg ceruza a vendégkönyvbe bejegyzéshez, rajzoláshoz.
A
Tervezés
10
hívja a figyelmet a várható feladatok és kihívások nehézségeire. Szerepelhetnek benne betû-, számfeladványok, idézetek. Elsôre nehéznek tûnhet rímbe szedni a feladatokat, útvonalat, de kincskeresô mûhelyeink során elôfordult, hogy a végén már a szervezôk versben beszéltek. Egyszerû rímben, vagy a vers bármely irodalmi formájában (haiku, szonett) megírni a feladványt összpontosítást igényel, de a befektetett idô és energia emeli a munka értékét, így valóban belsônkké válik a tudás és ismeret a környezetünkrôl. A ritmus, rím játékára figyelés fejleszti íróját és olvasóját. A vers hangvétele az ösvény kitalálójától függ. Lehet saját elbeszélése, mesélhet tárgyról, élôlényrôl, egykori személyrôl és ezek kombinációjáról, lehet vicces vagy ismeretterjesztô, attól függ kik számára készítjük, melyiket találjuk a leghatásosabbnak. „Hogyan jut valakinek eszébe, hogy verset írjon? … Azt gondolom – már elég régóta –, hogy voltaképpen mindenki költô. Mindenki költô, az is, aki sosem írt verset, az is, aki sosem olvasott vagy hallott verset, és az is, aki rögtön elkattintja a rádiót, ha versrôl van szó. Mindannyian kivétel nélkül tele vagyunk kifejezetlen tudattartalmakkal, érzelmek és alig-gondolatok feszültségeivel, verstorzókkal és verscsírákkal, amelyekbôl mi lesz? Rendszerint nem több, mint egy felkiáltás, egy félmondat vagy egy kézmozdulat. … A gyerek versérzéke közismert. A ritmikus motyogás, a szóeufória korszaka ez – örök elôképe, forrása és megértetôje a versírás egy fajtájának vagy talán magának a versírásnak. Mindenki költô volt tehát három – négy éves korában, esetleg még elôbb. Az ugráló, kántáló, értelmes és értelmetlen szavakat hadaró gyerek az élet egyik legnagyobb élményét éli át: az emberi beszéd hajnalkorát. … A gyermeki ritmikus beszéd életfunkció, s úgy gondolom, minden késôbbi ritmikus
7. Változatok kincsekre Bélyegzôkészítés, a doboz tartalmának összeállítása
11
Ezeken kívül használati utasítások, képek laminálva berakhatók (ragaszthatók) a dobozba, vagy kisebb, a helyre jellemzô tárgyak helyezhetôk el, melyek esetleg kicserélhetôek egy hasonlóval (toboz, száraztermések, levelek, patakkavics, stb). Ennek a kincskeresô játéknak legtöbbször nem az elvihetô talált kincs a célja, hanem maga a játék, a megtalálás öröme, a közös tapasztalatszerzés, de ösztönzôként, saját ötletként lehetnek meglepetések az elsô játékosok számára.
A doboz tartalma
8. Kiegészítés tanároknak
12
artalmas iskolai elfoglaltságot jelenthet a kincskeresô ösvényépítés: több tantárgyat érintô tervezôi munka, mely jelentôs tanulási tapasztalatokhoz juttathatja a diákokat, leghasznosabb akkor, ha a természet- és társadalomtudományos tárgyakhoz is kapcsolódik. Javasolt a témavezetô tanár részvétele egy ösvény létrehozásában, vagy egy kincskeresés, legalább virtuális bejárásában, hogy jobban átláthassa a program lényegét. Majd érdemes a diákokat is megismertetni egy rövid játékkal a módszertan lényegével (akár az iskolán belüli rejtekhely megtalálásával). Fontos a kiválasztott helyszín elôzetes bejárása az esetleges problémák, nehézségek kizárása érdekében. Ezután következhet a gyerekekkel a terepgyakorlat. Több alkalommal (2-3) menjünk ki velük a terepre (A helyszín felfedezésére legyen elég idejük, hogy saját élményeket gyûjtsenek, érzéseiket, benyomásaikat megfogalmazzák). A diákok a helyszínen térképvázlatot, és a feladatokhoz vázlatokat készítenek. További 1-2 alkalommal végezzenek kutatási feladatokat (könyvtár, szóbeli történetek gyûjtése), ezután lehet a teljes térkép – feladat – kincsesláda tartalmat kidolgozni. Ennek idôtartama változó, de általában 6-10 óra. Az elkészült térképet utolsó terepi alkalommal teszteljük. A csoportokban dolgozó diákok munkáját erôsítheti a felnôtt segítôk jelenléte.
T
ontos, hogy megoldható legyen a feladat, ezért elôször mindenképpen teszteljük (olyanokkal, akik a készítésben nem vettek részt), és utána hozzuk nyilvánosságra, hogy örömet okozzunk másoknak és ne csalódást. A nyilvánosság helye lehet honlap, nyomtatott szórólap, újságban meghirdetett akciónap, iskolai kirándulás stb.
F
Praktikus, ha a térkép és a feladat 1 vagy 2 oldalas a könnyebb terepi kezelhetôség miatt (egy oldalon térkép és szöveg, vagy egy oldal térkép – másik oldal szöveg található). Lehet saját kiadványunk, melyet terjesztünk, helyi újságban megjelentethetjük a programot, de egyszerûbb a honlapról letölthetô, kinyomtatható változat. A honlapon, kiadványban szerepelhet, hogy kik hozták létre, a bejárás könnyû, vagy nehéz, mennyi idôt vesz igénybe. Az indulók figyelmét hívjuk fel a szükséges eszközökre, amelyekre a játékhoz szükségük lehet: útlevél, amelybe a bélyegzô lenyomatokat gyûjtheti a kincskeresô a játékok során, illetve az élményeit lejegyezheti, saját bélyegzô, hogy a vendégkönyvekbe pecsételni tudjon. Természetesen mindenki gondoskodjon magáról az út során, megfelelô ruházat, enni-innivaló A kincs elrejtése stb. tekintetében. Ha létrehoztunk egy, vagy több kincskeresô ösvényt, és a kincsesláda folyamatos kihelyezése mellett döntöttünk, akkor érdemes kiválasztani azokat az embereket, akik a doboz hiánytalan meglétét ellenôrzik. A helykiválasztásánál legyünk figyelemmel az esetleges vandalizmus hatásaira is; pl. kerüljük a nagy tömegek által gyakran felkeresett helyeket
A célcsoportokra tekintettel, az alkotók szándéka szerint többféle ösvény hozható létre. 1. alaptípus: Feladványtól – feladványig: ez a legáltalánosabb, ahol az egyik feladvány a másikig vezet egészen a kincs rejtekhelyéig. Ezt lehet bonyolítani, ha a soron következô feladatot mindig a helyszínen találjuk meg elrejtve, vagy minden pontnál új információ (betû, szám, részfeladat) található, és a végén ez adja ki a megfejtést. Esetleg csak irányok és távolságok vannak megadva, azok alapján kell a feladványokat megtalálni, vagy csupán alakzatokat (fénykép, vázlatrajz) kell követni. 2. alaptípus: Térkép és feladvány is adott – a leggyakoribb változat, ahol két egymást támogató segítség is van.
9. Közkinccsé tétetik A kincskeresôk felszerelése, az ösvény gondozása
10. A kincskeresô ösvények típusai
13
3. alaptípus: A feladvány helyét meghatározó térkép – itt csak a kiindulópontot segíti a térkép, utána a feladatokat, útleírást kell követni. 4. alaptípus: Kincstérkép – a feladványok segítik a kincskeresôt a láda közelébe jutni, ahol a térkép alapján igazodik el. 5. alaptípus: Térkép nélküli – a feladatok irányítják a keresôket. 6. alaptípus: Feladvány nélküli – részletes térkép, vagy esetleg a térképen eligazítások is vezetik a kincskeresôt a céljához. A kitûzött cél is sokféle lehet: • Egyszerû séta a környékben, hogy végre kimozduljon a csapat. • Az egész útvonal, vagy egy helyi történet alapos megismertetése a résztvevôkkel. • A végállomás különlegességének megmutatása. • Nem szokványos módon megközelíthetô, alkalmi, vagy idôszakos kincskeresés. Irodalom: Delia Clark – Steven Glazer: Kincskeresôk könyve, Pisztráng Kör Egyesület, 2008.
11. Kincskeresô ösvények a Pilisi Zöldúton
Szentendre
14
t településen tartottunk zöldutas keretek között kincskeresô módszertani képzést, melyek során minden rendezvényen egy, vagy két kincskeresô útvonal jött létre. Az elkészült ösvények térképét, szövegét közreadjuk. A képzések résztvevôi környezeti nevelô pedagógusok, helyi zöld óvoda nevelôi, általános iskolai tanárok, helyi civil szervezetek tagjai voltak, akik jól ismerték környezetüket, és így rövid idô (2 nap) alatt elkészültek az útvonalak. A képzés mindenütt rövid módszertani ismertetôvel indult, de közben látszott, már többek gondolata a folytatáson jár, hogyan is alakuljon a helyi kincskeresés. A versírás tûnt mindig döcögôsebbnek, ezért is írtam bíztatásként a Nemes Nagy Ágnes idézetet: mindenki merjen belevágni, mert megéri a munkát! Az idôjárás igen viszontagságos volt az év tavaszán – nyár elején, így volt, hogy az elôre egyeztetett idôpontot módosítani kellett, hogy járhatóak legyenek az utak.
Ö
lsô alkalommal Szentendrén a Püspökmajori Klubkönyvtárban találkoztunk a képzésre jelentkezett óvodai környezeti nevelô munkacsoporttal és egy természetvédelmi mérnökhallgatóval. A munkacsoport vezetôje szinte kész útvonalat vázolt fel, amerre jó vinni a gyerekeket, mert egyértelmû volt: a célközönség óvodáskorú lesz. A mese hôse is hamar meglett, a háromágú fa tündére. A könyvtárban folytattuk a munkát, a térkép megrajzolása tûnt a legkönnyebb feladatnak, a pecsét témája, és kialakítása is hamar meglett, a verses mesére aludni is kellett egy kicsit.
E
Közben alakult egy másik útvonal is, mely szintén inkább kisebb gyermekek világába vezet, a Tudás vára a Püspökmajor lakótelepi Barcsay iskolától a Kôhegyi Sárkányvár – azaz a Vasas-szakadék volt a cél, közben megismerve játékosan a táj értékeit és a tájhasználat változásait. Az iskola egyik alsó tagozatos osztályán tesztelték sikeresen az ösvényt hetekkel késôbb.
Tündérünk, a drága a minap azt látta, hogy buta emberek szemetelnek birodalmában Ezért szomorúan sírdogál egy 3 ágú fa csendes odvában, Kincseit pedig elrejtette hasonló árnyas fák rejtett zugába Kerekedjünk hát fel e kincsek meglelésére, gyûjtsük össze ôket így tegyünk Tündérünk kedvére ki hogyha látja, hogy birodalmának apró kincseit ennyi lelkes gyermek ismeri s keresi a régi jókedvvel fogja ôrizni birodalmát és minden bátor segítô elnyeri méltó jutalmát Kedves kalandor, kövesd hát figyelmesen rövid útmutatónk minden lépését!
A háromágú fa tündérének kincsei Szelesdombon
Nosza, kerekedjünk fel Szelesdomb vizeinek birodalmába! Az átjáró egy hídon át vezet, mely hidat a Bükkös-patak partján leled. S hogy melyik is ez a sok közül? Háát, amelyik mellet egy göcsörtös fán egy gerle ül! Szerte szét borostyán nô buján dió, éger és almafát találsz a csobogó patak partján. A hídon átkelve a patakparti ösvényt kövesd, ki tavasszal jár erre illatos bodza fogadja. Késôbb pedig, megannyi bogyótermésért repked itt madaraink apraja nagyja. Figyelj lábad elé jól, mert sok vastag gyökér kandikál ki a talajból! Fenséges vadgesztenye is él itt, nézd csak meg alaposan milyen érdekes e fának levele, mintha kezét nyújtaná feléd és ujjait szétnyitva mutatná tenyerét. Meg is érkeztünk a régi temetôhöz, csendben lépj be a kis ösvényen És kérlek csak szemlélôdj, ne nyúlj semelyik sírkôhöz! Az elsô kincset a vadgesztenye melletti 3 ágú fába rejtve leled. Vajon megvan e még az imént gyûjtött gesztenyefa leveled? Az ügyes csapat egy apró kinccsel zsebében hagyja el a temetôt a bürühöz vezetô ösvényen. Kelj át a pallón óvatosan, hisz a túlparton a csalános ösvény útját követve Újabb kincset találsz egy 3 ágú fába rejtve, nem is olyan messze! Meg is van az újabb kincs? Micsoda ügyes társaság!
15
Úgy látom hamar elûzzük tündérünk bánatát! Az illatos tisztáson át sétálj a zsilipig, utadat madárcsicsergés és lehet hogy egy bátor szajkó kíséri a következô rejtô helyig. Látod a zsilipet? Igen, ez az a nagy – nagy beton építmény, Csúnyácska szegénykém, de hát szükség volt rá annak idején. Hogy miért is? Biztosan szívesen elmeséli óvó nénid! Nézd csak, a túlparton egy újabb 3 ágú fa áll, de vigyázz, mert nyomait itt hagyta A Tündér szomorúságát okozó szemetelô vandál! Ki a legügyesebb? Csak annak ajánlom átkelésre a patakban látható hatalmas köveket! Megvan az újabb kincs? Hurrá! De örüljünk csendben, nehogy a kíváncsiskodó Cinege kiáltozásunktól megrettenjen. Mielôtt tovább állunk vegyük csak szemügyre a csipkés faleveleket, miket a vízparton találunk! A bolharák kedvenc csemegéje ez, ki élvezettel fogyaszt lehullott faleveleket. A következô rejtô helyig sok gyaloglás vár még rád, induljunk hát Uzsgyi visszafelé az illatos réten át! A rozsdás villanyoszlopnál fordulj jobbra, a keskeny ösvény a fák között lesz mi utad mutatja.
16
Az erdôbôl kiérve újabb érdekesség fogad; egy hangyacsalád hatalmas építménye! Hangyaboly ez bizony, földbôl, gallyból, falevélbôl épült hangya – édes otthon. Ne bántsd, ártókezek elôl óvd! Ember nem teheti tönkre, mit fáradtságos munkával építettek szorgos hangya lábikók. Utunk az árvalányhajas réten vezet tovább, sajnos itt is több helyen láthatjuk szemetelô embertársaink nyomát… A házak közé érve üde réten vezet tovább utunk, A Horhoson át jobbra egy kis ösvényen a forrás medrébe jutunk. Csuda világ ez, az árnyas fák alatt üde hûs a levegô, A köveken és kidôlt fákon mindenütt gyönyörû moha nô. A meder útját követve öreg odvas fához érünk, ki-ki ízlése szerint elkeresztelheti, Szerinted mely név az mi e fát legtalálóbban illeti? Hallottam már Totemoszlopot és Harkályfát… Tovább haladva a Tündér kedvenc útszakaszához jutunk, az iszalagos folyosó ez Hol minden kalandor számára világos, hogy a forrás öreg fûzfája az utolsó rejtô hely lesz!
Amint ezt megtaláljátok az utolsó kincs is nálatok, kedves bátor kalandorok! Ezzel utunk végére is értünk, lássuk milyen finomság jár jutalomként nékünk!
A Tudás várából indulsz elmélkedve, Öreg gyümölcsfái régi korok emléke, Amikor még a házak helyén gabona hullámzott, Itt-ott barackosok, cseresznyések adtak gyümölcsöt, árnyékot,
Kôhegyi Kincskeresô ösvény
A Selyemrét nyár elején a legszebb, Mikor tündérhajak a szélben elreppennek. Az útról is látható: a fûben szôlô indák hevernek Ôrzôi az ôsi idôk fényes terméseinek. A rét mögötti hupliban fenyô védi a kis házat, Ahol Hamvas Béla írt novellákat. A Bubáni kerteket elhagyva Elénk tárul ismét a Hegy maga. Kiskôhegy oldala bokornyi fákkal tele, Hajdan ide is szôlô volt ültetve. A turista ház melletti réten háromezer éve Kelta földvár állott melynek már nyomát sem találod. A tó is csak idôszakos, nyáron A víz mutatója csupán a sásos. Sárga jelzésen haladsz, Majd vedd balra a kanyart. A tölgyerdôben sok makk termett Nyomokból megtudhatod: belôle ki evett. Körbejárunk a hegyen, le s föl megyünk, Hogy rejtett kincsünk meglelhessük. Hatalmas bükkök közt kis völgyben forrás fakad Friss vizével oltsad szomjad Körötte mérges óriások hada, Hajdan súrlónak voltak hivatva. Kissé visszafelé mész az úton, de a kanyart kerüld, most az egyenes a jó nyom, utad jelzése bezöldült. Sárkányvár falában kincs rejtez, Ha nincs itthon a várúr keresd meg! A barlang után sok a somfa, Mely tavasszal igazi hegykorona. Fáradt vándorként ismét a menedékházhoz érsz, Ha a zöld jelzést követed utad el nem vész.
17
Pilisszentlászló
Kincskeresô ösvényen a Királyok útján
ásodik alkalommal Pilisszentlászlón szerveztük a képzést, fiatal érdeklôdô helyi családokkal a Waldorf iskolában. Már volt útvonalunk a faluban és közvetlen környékén, így egy hosszabb, Visegrádig tartó utat jártunk be, de nem a sokak által megszokott Apátkúti völgyben, hanem a Hegytetôrôl indulva a Királyok útján. A királyok stratégiai okokból sosem mentek a völgyben, de minden bizonnyal a pálosok egyik központjából eljutottak lóháton a visegrádi palotába. A hosszú, kilenc kilométeres szakaszon öt helyen is van feladat, biztatás a kincskeresôk kitartását segítendô. A bejárás közben már a vers is megszületett, mert tudtuk, hogy ezt az útvonalat a két nap alatt még egyszer nem tudjuk megtenni, és nem biztos, hogy emlékezni fogunk az irányjelzô pontokra, így verselve haladtunk az erdôben, aztán persze javítgattunk még rajta másnap is.
M
A Hegytetôi pihenôbôl elindulhatsz, a piros körön körbeballagsz Tudd: a Királyok útján haladsz.
Urak asztalának oldalából olyan a kilátás a tájra, hogy elkáprázol Vízverés nyergénél a réten által mégy A kerítés Neked nem akadály, ugyan nincs rajt’ rés. Moli-pihenônél körültekingetve Érted az öreg erdész a helyet miért szerette A Barát-halom egy kôkupac, mely egyrészt a hegy tetejét jelzi S másrészt a hely szellemét növeli A hegyrôl ereszkedve az útelágazásnál A Visegrádi kapun mész át. A Sóstói-réten átszaladsz és valóban a Király úton haladsz Ha ezt az utat koptatod királyok hangját hallhatod Kicsi hegyi kaptató, odvas fában bújtató Kitartásod legyen meg, feladatod fejtsed meg! Fekete-hegy tetején, pihegj egyet, s tovább mégy a jeled még mindig a kék Ha a mûútra leértél, óvatosan nézzél szét Ha utad a kéken folytatod, a fák közt a Dunát láthatod Az út végén az Alsó várat találod.
Az aszfalt úton mendegélve az erdészeti határt épp elérve Jobb oldalban egy tuskót látsz, elrejtve kincset találsz. Piros kéken tovább haladsz a Szarvas-szérûn rétre bukkansz Az erdôbe érve karácsonyi hangulatban a fenyôk illatát szívod magadba Az aszfalt útról letérsz, hiszen a kék pirost követed, ma Te vagy a királyok követe Egy sûrû fiatalosban a Boszorkányfa köve alatt leled meg a feladatot Megfejtve azt, utadat tovább folytatod. A Papok rétjére értél, hol egykor ôk kaszáltak Most az erdészház és a hagyásfák ôrzik a tájat Tölgyerdôben jó makkterméskor a vaddisznó túr Lábad emeld, gödröt átlépd, földbe nehogy orrod fúrd. A Palóczki-réten járva gondolj Süsüre, a sárkányra Óriási vadkörtefa csemegéje augusztusban micsoda sárkánylakoma A rét végénél légy figyelmes és a kék jelet kövesd! Az Öreg-hálás oldalában, légy hálás az „Öregnek”, ha jó idôt adott Tenéked. 18
Jelzett bükkfa mit rejt Neked, újabb kincsed itt keressed! Szikla mélyén üzenet van, bíztatást ad, ha elfáradtál.
Kápolna mellett a téren, Szt. László szobra ô a település egyik névadója. A hegyek bércei rejtik a település nevének elsô betûit: _____
Vendelik útja
Szobor alatt olvasd kérlek imánkat, e magyar szenthez: „Jó Szent László hitünk védjed, oltalmazzad magyar néped!" Iskolát látsz balkéz felöl, kerüld meg épületét a hídon keresztül. Iskola barna ablakait számlálva, rálelhetsz a patikára. Patika elôtt fenyôk állnak, gyorsan számold meg-e magas fákat. Ahány fenyô, s ahány ablak, szorzatuk alatt megtalálod a tót házat. Apátkúti patak mentén újra hídon keresztezve menjél. kövesd az aszfalt utat így a kaptatón át felfelé haladsz.
19
Petôfi út __ _ szám alatt láthatsz jellegzetes tót házat. Kô alappal keretezve, vert agyaggal felépítve. Udvarokba betekinthetsz, kerekes kút ad itt vizet. Egykori bányák mélye rejt temérdek vulkáni kôz etet, lila, kék, zöld, piros andezitet, amit ciklopba rakott sok ügyes kômûves. Utcán járva kelve, sok ilyet lelsz, ha figyelsz. Kerítések köve bányáknak kincse, mely húszmillió éve folyt a felszínre. Lassan zúzmók mohák födték be a tájat, talajjá alakítva füveknek fáknak. Embereknek keze, ekének vasa a köveket kiforgatta. E kôzet keresztanyja Az Andoknak vonulatja. Számold meg hány féle színû követ találsz a Petôfi utca 60-as szám alatt: _ A temetôbe érve rejtvényben lesz részed! Már a _ _ _ _ _ _ is itt haltak. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 1, 6 A fenyô és a hársfa között pihen Márton és felesége teste, A vezetéknevük kezdôbetûjét elsôként írd be. 2, 3 A fenyô sor árnyékában nyugszik Veronika, vezetéknevének elsô két betûje kell most neked. 4. Keresd az 1999-ben elhunyt különleges nevû leányt, s második neve kezdôbetûjét használd. 5. 1850 mögött bújik egy kis ikerpár, János József vezetéknevük utolsó betûjére lesz szükséged. A sírok közül kitalálva utadat vezesse a málna. A völgybe ereszkedhetsz, Hol levet enged a hegy. Itt a tó, mely most csupán itató. Egykor sok volt benne a halacska Nevét is innen kapta: Ribnyicska. A nádas közepén a fa egyedül áll A faj neve: tavasz után a _ _ _ _ Ha kíváncsi vagy a feltörô forrásra, rátalálhatsz a nád között botorkálva.
20
A forrás mellett földút vezet, Balra fent a keresztet keresd. Jó irányba kanyarodva, Kövek mellett halad utad. Hosszú halomba rakva lesznek,
földmûvesek dobták össze. Ez a mezsgye ezt kövessed. Hogy utad kereszthez vezessen. Élt egyszer egy fûszeres, messze földön híres. Ausztriából hozta hosszú útja, Szentlászlón kinyitott a fûszerboltja. A világ íze, aromája, így jött Szentlászló falujába. A bolti zsivajt maga mögött hagyva, e magányos dombra vezette a sorsa. A szépséges tájat szemlélte, meglepetten vette észre, hogy egy fekvô óriás néz vele szembe. Ki vagyok én ez óriás mellett? – gondolta, s a földre esett. Leborulva hangot hallott, mely volt csendes, mégis hangos: Építs fehér kôkeresztet, ima szálljon fel az égbe. Ereszkedj le most a völgybe, Jobbról kerüld a zöld gyepet. Kis fehér épület, cseresznyefák övezve: Íme ez a Vendelik. Vándor vedd le süveged, Hová érkeztél szent hely ez. Nagy vész pusztított száz évvel ezelôtt, s alig maradt állat élve a legelôn. Fohászkodtak pásztorok Szt. Vendelhez, s pártfogójuk a járványt megfékezte. Hálából épült a Vendelik Az emberek a mai napig tisztelik. Milyen fôldrôl származhatott, ki sok állatot meggyógyított? 1. dán 2. ír 3. francia d a i r f á c n i 13 30 52 70 80 27 60 08 41 A betûk számait összeadva, s annyit a falu felé haladva a helyes utat megleled, Itt fordulj nyugatra, Hogy tovább mehess utadra. Földes úton bandukolva, rálelsz pár patás állatra.
21
Az egyik állat alig alszik, csupán három órát nyugszik, egész nap rágás nélkül eszik, ha szomjas 100 liter vizet is megiszik. Reggeltôi estig kérôdzik, végtermékében ganajtúró leledzik. Bendôjében sok fû szalad, belei 70 méter hosszúak. Ha kell, jobb futó az oroszlántól, ezért óvakodj a szarvától. Mellette dagonyázik ôsi társa, ki termetre jóval kisebb nála. Hátán göndör szôr díszeleg, húsa sokkal ízesebb. Jószágok szállását elhagyd, szekérúton utad folytasd. Torlaszoló halom emelkedik eléd, Kerüld meg, hogy következô állomásod elérd! (Vigyázz: A bányához a felsô út vezet!)
ilisszentkereszten a következô képzés volt, ahol a Közösségi házban helyi pedagógusok, nevelôk és a Dobogókôért Alapítvány képviselôi vettek részt. Itt is két útvonal alakult ki. Az egyik a faluból a Dera-patak mentén ki-, a Klastromnál pedig visszatér a településre, a másik Dobogókôn az ismert Táltos, vagy Thirring ösvény nyomvonalán vezet. A falukörnyéki ösvény a Forrás utcán indul, majd a meanderezô, kanyargó patak mentén folytatódik, beér az erdôbe, réteken visszafelé, és valóban toronyiránt, a templom tornya irányában halad visszafelé, egykori gyümölcsösök, kaszálók és kertek alján a focipályához, és a Klastromkúthoz. Ahol a 2010-es nyár eleji esôzések miatt olyan sár és vízözön volt ottjártunkkor, hogy rá sem ismertünk a környékre, de nem hagytuk ki a nyomvonalból, mert ismervén a forrást, nyárra helyreáll majd a rend. A Táltos-ösvény útvonalán nem kellett sokat gondolkodni, de léleképítô versikéje adott feladatot a készítôinek.
P
Érdekes látványban lesz részed Hagymahéj-leválású köveket nézhetsz! E helyrôl az építkezô emberek Keserves munkával bányásztak eleget. Bányaudvarból kettôt is lelhetsz, Második mentén haladva felfele eljuthatsz egy nagy kereszthez. Jól figyelj, hogy hova lépsz, hisz alattad a meredély!
Szentkereszt csoda falu útján
E kereszt a Szentlászló települések találkozójának emléke, szép hagyományt ôriz egy évtizede. Kincsedet itt megleled, Ha a kereszt tövére veted tekinteted. A helyrôl lejôve Bodri kutya helyett, a drótpásztor a kereskedôk útjára vezet. Sok-sok követ, s fát hordtak erre, szekéren szállítva a derék emberek. A falu végi kereszt elôtt sétálva, Bandukolhatsz a Béke utcában. Sétád befejezve, Küldetésed teljesítve, az 1825-ben épített kápolnában Árva lelked társra lelhet.
22
Bejáratát repedés szelte, Melyet kôtámasszal, vaspánttal erôsítettek meg. Harangja szétrepedt, zsindelye leesett. De 2002-ben felújították szorgos kezek. Ha belépsz az ajtón nyisd ki szemed.
Pilisszentkereszt
Figyeljetek fiúk, lányok, Íme egy kis feladat. Biztos, hogy jól megoldjátok, Ha jó kedvvel bejárjátok Végesvégig az utat. Különben, ez csak játék. A játszó tán többet él. Ha, mi rejtve, megtalálja. De ha nem, hát azt sem bánja, Mert a játék, az hogy játszunk, ha jól játszunk sokat ér. Ez a három kincs, mi rejtve van, Egy még itt a faluban,
23
a második a patakparton, a harmadik két nagymami Tereza és Guba Mari.
Ez remélem egyszer valóban kiderülhet. A sólyom fejében kanyarogva
A Közösségi Háztól induljatok A Forrás utcán felfelé kis szentélyt láttok Atya, Fiú, Lélek Szentháromsága Az elsô kincset vigyázza Az úton tovább haladva Az utolsó épület a Harrer villa. A patak az út mellett Kanyarog a völgy mélyében. Erdôbôl kiérve jobbra Dobogókô Balról magasodik a Pilis-tetô. A hármas útelágazásnál Visszafelé, balra kanyarodjál, A faluba toronyiránt Egykor mûvelt földek mellett jársz. A focipályát elhagyva A rétnél fordulhattok jobbra. A ciszter klastrom kútja A második kincs rejtekútja. Pataksoron tovább vissza Rátértek a Fô útra, A Szabadság téren a hegynek indulva Található a Szabadság utca, Ebben élnek a harmadik kincsek, A Nagyik, akik mesélnek Régi korokról, míg szüleitek és szüleik voltak gyerekek. Az áldást kérô dalt meghallgatjátok Megismertek néhány szép tót szót Hiszen tudjátok: Különben ez csak játék. A játszó tán többet él…
Táltos dobogószívek útján
24
Értél a legmélyebb pontra Utad innen a felemelkedés A hegy csúcsára irányulva A szárny útján a kincskeresés Egyértelmû számodra A nagy szikla alatt haladj Ha ismered a régi rovásokat Elárulják Neked titkaikat Innen rövid már az utad Célodat fel ne add Sziklán nôtt fa alatt Leled meg feladatodat Megfejtése, ha kész Hamar Istenanya ölébe érsz.
Utunk indul a síbüfétôl A sétány nyugati végétôl Bükkös erdô ölébôl A kilátóban a Szívvel együtt dobbanunk A szikla a távolban ott van alattunk A Táltos kapunál befordulunk Mária kegyhelynél mécsest gyújthatunk Sokak hallásán ezzel javítunk Az ösvényen folytatván a sétánkat Utunkban hatalmas sziklák akadnak Emberkéz vagy természet alkotta ôket?
25
Szigetmonostor
A szigetmonostori Szent Jánoska út
26
egyedik alkalommal a Szentendrei-szigetre látogattunk, ahol Monostoron a Faluházban találkoztunk az érdeklôdôkkel, akik elsôsorban a Faluszépészeti Egylet tagjai voltak, de pócsmegyeri résztvevônkre való tekintettel itt is elkészült egy másik útvonal a szomszéd településen. Elsônek a helyi útvonalat ötlöttük ki, majd a bejárás után térképet rajzoltak és versikét faragtak a résztvevôk, az ösvény a legaktívabb család házával szemben található és az út által is érintett Nepomuki Szent János szobor emlékére a Jánoska nevet kapta, mert a református többség így tiszteli. A délután és azt követô este a dunai árvízi védekezésé lett többek számára, így megcsappant számmal a pócsmegyeri ösvény megalkotásába kezdtünk, ahol már tapasztalat alapján folyt a munka. Elôre kigondolt útvonalat jártunk be, Vata útját, a lázadóét, aki a helyi mondák (és dûlô név) alapján járhatott itt valaha. A dûlô nevek alapján a táj története is kiderült, a falu egy része most a Vízkelôi dûlôn terül el, ez egyértelmûen az árvizek irányát jelzi (ez éppen aktuális volt, de a gát védte a települést). A Szérûskertek árvíztôl védett területe a középkori település helyét jelzi. Menetközben született a vers nagyobb része, mert igen szorított az idô és a Duna, félô volt, ha emelkedik még a vízszint bentragadunk a szigeten néhány napra, míg az apadás nem kezdôdik.
N
A monostori Jánoskától Indulj el Te, Jóbarátom. Menj, ahol a Szabadság vár. Keress magányos kisccsikót, Ô csak Rád vár. Haladj tovább homok-úton, Nem bánod meg: Kétoldalt fenyôk állnak sorba Vezetik a tekintetet. Ha balra nézel, és ha jobbra, Látsz sok szép kis tisztást, Ott nyílik az árvalányhaj. Szálanként úgy ezret ér… Így csak nézzed, hozzá ne érj! De ne kókadj, Menj csak tovább, Sûrû erdô, dzsindzsás, nagy kaland. Ez a következô, mi elôtted van. A Júdásfülét balra látod El ne téveszd, jól megnézzed, A korhadó fatörzseket, Hol a füle gomba terem. Haladj tovább Amíg látod Szembejön a jóbarátod, Mert itt van a gát. Téged véd, ha nagy baj van! Haladj tovább a gyógynövényes réten át Szagolj bele a levegôbe,
Szedjél csokrot belôle. Most szûk lesz az ösvény, Törj át ezen, Magasles vár fenn, ékesen. Onnan hömpölyög lassan az út, Hazafelé fut. Lombok s ágak között csendesen Kivezet a Duna partra Pásztor révhez a vízpartra Onnan nézz ki mindenképpen Szentendrére, sok tornyára Hajóira, a strandjára. Gyalogolj most betonúton Nincs forgalom, ha én mondom. Vagy akár a gáton, Messze láthatsz barátom. Mielôtt még révbe érnél, Szalad fel a domboldalra, Ott a kálvária, a keresztútja. Van még idôd, kicsit odább Megláthatod a pici csodát: Hûvös lombok rejtekében Állnak kövek, sírok felett, Szomorúan, de nyugodtan. ’Ezernyócas’ évek óta Volt idejük megtörôdni. Hamarosan elérheted Sarki Cukit, megérdemled, Egyél-igyál, hisz kitikkadtál Ha végigvitted, mit akartál. De ha jó vagy és kíváncsi, még Benézel a templomokba Megköszönöd Jánoskának A sok szépet, s minden gondot.
27
Vata útja
Ha Pócsmegyerre révvel érkezel, a Duna lágy ringatására soká emlékezel Toronyiránt vezet kis ösvény a gáton, visszanézhetsz a kiindulásodhoz Ott emelkedik Nyerges, Berseg, Vörös hegy, Megyer egykori pusztája, Leányfalu ez, Templom mögött elhaladva az út mellett ötvenhatos kopjafa, a hôsök emlékét méltatja, A folyó felôl keskeny ártér és egy hozzánk nôtt kacsás sziget, hajdani erdô maradványai ezek. Vízbázis területre ne menj be, az utolsó utcán térülj le Itt a falu vége, ahol terem tavasszal az eper, nyáron a tengerit a szél lengeti A hely neve Vízkelô, csak nem fok volt valaha a dûlô?
28
Az óvoda mögött elhaladsz és az úttal balra kanyarodsz Kukoricagóré áll az út mellett, tartalmát nézve tavaly jól termett Pázsit tó látványa csábít csobbanásra, kevésbé melegben horoglógatásra A vizet északról kerüld, földúton tovább menjél balra, a kenderúszta-tónak már se híre se hamva Szemedbe ötlik messzirôl a váci Naszály bányája, balról a Pilisi hegyek látványa Te a síkon könnyen szedd lábad, a földutat követve balra folytasd utad A vetés szélén gyógyító növények magukat kínálják, emberek segítségüket várják, Ha tudod, hogy orbánc, cicka mire ír, akkor szakíts, ha nem ismered, úgy tovább virít. Az úttal jobbra haladj, hogy a falu másik végébe szaladj Jártadban látod zab, pityó égfelé meredez, gazdája beszedi, az ô megélhetése ez. Kimelegedtél, ha nyár van, öreg diófák alatt lelheted hûsítô árnyékodat. Nyárigátnál a fôút felé térsz el, a lovardához balfelé nézz el, De átellenben indulj az erdôbe, a házak közé nem mész be, Valaha itt állt a falu, de töröktôl menekült emberek a Kisduna mellé telepedtek, Már csak szérûskertek ezek, a nagyvizektôl védett területek ha a homokbuckát látod, dél felé vedd irányod. A Duna hordta a sok homokot ide, ebbôl lett a sziget, néhány évezrede Közelben van a jeges vermes, a folyó jegét raktározták nyárra benne el. Menj egyenest az akácosban tova, kiértél a fôútra, vigyázz nagyon a forgalomra! A hármas útelágazásnál térj be a megnyugodattoknál, Keresd az Árvácska írójának anyját, ki itt alussza örök testi álmát. Lélekben Te is megnyugodtál, az utad a falu felé folytasd, ismét a templom tornya a cél, de most elölrôl is nézd meg, s ha akarsz betérsz.
29
Pilisborosjenô
ilisborosjenôn folyt az utolsó képzés, ahol a Jövô Jenô Alapítvány házában helyi pedagógusok és az alapítvány tagjai vettek részt. Az útvonal összekapcsolva bejáratott sétaútvonalaikat és a falu mellett található tanösvény egyes pontjait jött létre. A szép színes térkép is hamar elkészült, és a hosszú vers sem verítékes munkával íródott meg, mint volt rá helyenként példa, mintha gyakorlott kincskeresô ösvény készítôkkel dolgoztunk volna együtt, a pörgô csapatmunka gyors eredményt hozott, amihez gratulálunk a készítôknek.
P
Hol három jelzés találkozik, Megpihenhetsz kicsit vándor, Csodáld meg a növényeket, Mit az erdô nevel s ápol. Egy kaptató következik A dolomitsziklák alatt, Az elsô kanyarnál jobbra A kövek közt barlang hasadt. Kevély-hegyi kôfülkének nevezi a térképed, A helyiek ezt Szódás-barlang néven említenék meg. A kôfülke körül védett Dolomitsziklagyepet látsz, Hegyi ternyét, kövirózsát, S magyar gurgolyát is találsz.
Kincses-Kevély útja
A Nagy-Kevély lágy ölében, erdôk, sziklák gyûrûjében fekvô völgybôl bújik elô a kedves Pilisborosjenô.
Erdô szélén balra fordulj, Érdemes kitérôt tenni, Az itt feltáruló bánya Évmilliók titkát rejti.
Jenô törzsbéli magyarok Itták itt a lejtôk borát, Amit ma is megkóstol Minden pilisi barát.
Dolomit, kavics és homokkô Egymást fedô rétegei, Alatta titokzatos lyukak A bányászat emlékei.
Indulj el a faluvégrôl, A falu játszótere mellôl, S emlékezzél Szent Vendelre, Ki az állatok védôszentje.
Különleges alakzatok a sziklából kifaragva, az idô vasfoga a mester, fô mûve a Teve-szikla.
Emlékmûvét jobbra látod, A királyfit, ki nem ismert hívságot. Remeteként szolgálta Istent, állatokat mentett és segített.
Térj vissza a poros útra! A fák tövében áll egy kereszt. Ösvény indul a sûrûbe, Magas-erdô hív és vezet.
Fehér murvás út porában Visz tovább az utad, Mûvelt szántóföldek fölött Már a Nagy-Kevély hívogat.
30
Mint egy fekvô óriás hasa Mered a hegy az égnek, Nevét az óriásról kapta. Ôt hívhatták Nagy Kevélynek.
Árnyas tölgyfák sûrûjében Nemsokára fordulj balra, Utad során az avarban Rálelhetsz egy vándorbotra. Gubacsot, makkot gyûjtögethetsz, Figyeljél a természetre. Kék jelzésnél jobbra visz fel Egy meredek út a hegyre.
Pár száz méterrel elôrébb Már mészkôfal védi utad. A fehér sziklán napsütésben Gyíkok kis csapata mulat. Már csak pár perc, S megérkezel a Kevély-nyeregre, Valaha turistaház állt itt, Ma szép tisztáson pihenhetsz le. A piros jelzésen indulj el meghódítani a csúcsot, a meredek, szûk ösvényért mesés látvány kárpótol ott. Tekints körbe a magasból, S élvezd ami eléd tárul, A Dunától a Pilisig Körbe a világ kitágul. Láthatod az Egri várat, a távolban sok kis falvat, a messzeségben a fôvárost melyen át a Duna ballag. Kincs után tovább kutatva Ballaghatsz már le a hegyrôl, egyre sûrûbb tölgyerdôben, Míg elágazás lesz jobb felôl.
Piros négyzettel jelölve, Egy kis szerpentin vezet le, Fenyôerdô árnyékolta Keskeny ösvény vezet tova. Az ösvénytôl balra Egyszer csak egy barlang látszik, Kettôs íve aranysárga, Dolomitból rég vájták ki. Kettôs szája közt kell ásnod, Kincsesdoboz vár a mélyben, Hogy titkát felfedd és szép utad E sikerrel véget érjen. A vízmosta ösvényt járva haladjál még pár száz métert, faluszéli házak mögött egy nagy kônél jobbra térj le. Borosjenô mindig vár rád, Sok-sok kincs után kutathatsz, A természet kincsestára Rengeteg titkot tartogat.
31
