ÚJ FÁS SZÁRÚ ENERGIAÜLTETVÉNY TECHNOLÓGIÁJA ÉS HASZNOSÍTÁSÁNAK KOMPLEX KIDOLGOZÁSA TELJES TERMÉKPÁLYA MENTÉN

ÚJ FÁS SZÁRÚ ENERGIAÜLTETVÉNY TECHNOLÓGIÁJA ÉS HASZNOSÍTÁSÁNAK KOMPLEX KIDOLGOZÁSA TELJES TERMÉKPÁLYA MENTÉN

4. munkaszakasz szakmai beszámolója Részjelentés 2010. 02.01. – 2011.03.31.

Pályázati azonosító:

NKFP 07 4 ENFATECH

Projektvezető:

Dr. Gyuricza Csaba

Konzorciumi tagok:

Termoster Kft. Felső-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. FVM MGI KÖZÉV Kft. Econovum Kft.

1

Tartalomjegyzék 1.

Beszámolási időszakra vállalt részfeladatok státusza .....................................................4

2.

Kéreg – fatest arány meghatározás, energetikai mérések (7. feladat) ..........................5 2.1.

Bevezetés ..........................................................................................................................5

2.2.

A tanulmány célkitűzései ...................................................................................................5

2.3.

Kísérleti terület rövid jellemzése .......................................................................................6

2.3.1. 2.3.2. 2.3.3.

Jánoshalmai kísérlet ................................................................................................................... 6 Hatvani kísérlet .......................................................................................................................... 9 Gödöllői kísérlet – termőhely-elemzés...................................................................................... 12

2.4. Energetikai faültetvényekkel kapcsolatos kutatások, kéregtartalom meghatározás hazai és nemzetközi kitekintésben - összefoglalás ................................................................................15 2.5. Hazai fűz energetikai faültetvények fa-kéreg arányának meghatározása, komplex módszer kidolgozása - összefoglalás ............................................................................................15 2.6.

Elméleti módszer - összefoglalása ...................................................................................16

2.7. A megbízó által meghatározott célterületeken történő felmérések elvégzése és kiértékelése III.: ...........................................................................................................................17 2.7.1. 2.7.2.

3.

Mérési eredmények ................................................................................................................. 18 Kiértékelés, összefoglalás, következtetések .............................................................................. 52

Tárolási és száradási jellemzők meghatározása (8. feladat) ........................................58 3.1.

Összefoglaló ....................................................................................................................58

3.2.

Bevezetés ........................................................................................................................60

3.3

A faanyag száradási folyamatai .......................................................................................61

3.4.

A faanyag nedvességtartalmának mérésével kapcsolatos fontosabb szempontok..........62

3.5.

A darabolt fa száradásának tartamvizsgálati eredményei tűzifa esetében ......................62

3.6.

Az energetikai ültetvények anyagával végzett száradási vizsgálatok. ..............................64

3.7. Az erdészeti faapríték és a rövid vágásfordulóju ültetvényből származó apríték összehasonlítása. .........................................................................................................................64

4.

3.8.

A halmazméretek szerepe a száradásnál .........................................................................66

3.9.

Vizsgálatok nemesnyár aprítékkal: ..................................................................................66

3.10.

Kísérletek fűz fafajjal. ......................................................................................................73

3.11.

Energiafűz apríték előállítása és tárolása kévés betakarítás mellett. ..............................78

3.12.

Akác energetikai ültetvény aprítékának tárolása. ...........................................................80

3.13.

Az erdészeti apríték nagyüzemi tárolása.. .......................................................................82

3.14.

Összefoglalás ...................................................................................................................83

Technológiai, műszaki és ökonómiai értékelés (13. feladat) ........................................87 4.1.

A fás-szárú energianövények termesztéstechnológiájának munkaműveletei..................87

4.2. A fás-szárú energianövények termesztéstechnológiájának, gépesítési megoldásainak részletes kidolgozása ...................................................................................................................89

2

4.2.1 4.2.2 4.2.3 4.2.4. 4.2.5. 4.2.6. 4.2.7. 4.2.8. 4.2.9.

4.3.

Energetikai ültetvények ökonómiája .............................................................................128

4.3.1. 4.3.2. 4.3.3. 4.3.4. 4.3.5.

4.4.

Tápanyag-visszapótlás .............................................................................................................. 89 Talajművelés ............................................................................................................................ 95 Vegyszeres gyomirtás ............................................................................................................... 99 Telepítés, dugványozás .......................................................................................................... 100 Növényápolás ........................................................................................................................ 107 A betakarítás általános technológiájának leírása ..................................................................... 109 A projekt keretében végzett betakarítási vizsgálatok eredményei ........................................... 117 A projekthez kapcsolódó szállítási vizsgálatok ......................................................................... 120 A szállító kapacitás általános meghatározása .......................................................................... 122 Fás-szárú energiaültetvények a mezőgazdaságban ................................................................. 128 A biomassza hazai volumene .................................................................................................. 129 A fás- szárú ültetvények szabályozása ..................................................................................... 130 Az erdők helyzete hazánkban ................................................................................................. 131 A bioenergia-hordozók várható előállítási költségei ................................................................ 133

Összegzés ......................................................................................................................154

5.

Műszaki fejlesztésekre vonatkozó szabadalom előkészítése (14. feladat) .................155

6.

Technológiai kézikönyv, prezentáció (15. feladat) .....................................................156

7.

Mintaüzem kialakítása a Szent István Egyetemen (16. feladat) ................................157

8.

Munkaszakasz publikációi ..........................................................................................159

9.

Munkaszakasz tervezett és tényleges költségei .........................................................160

10.

Monitoring adatszolgáltatás ..................................................................................162

11.

Projektben résztvevő személyek.............................................................................164

11.1

Termoster KFT. ..............................................................................................................164

11.2

FBH KFT. ........................................................................................................................165

11.3.

FVM MGI KFT. ................................................................................................................166

11.4

KÖZÉV KFT. ....................................................................................................................167

11.5

Ecomovum KFT. .............................................................................................................168

3

1. Beszámolási időszakra vállalt részfeladatok státusza Nr.

7.

8.

13.

14.

15. 16.

Részfeladatok megnevezése

A részfeladatok tartalma az adott beszámolási időszakban

Energetikai paraméterek mérése, betakarítás időpontjának meghatározása

Tüzelési tulajdonságok meghatározása, a fakihozatal, a kéreg-fatest arány, a fűtőérték mérése.

Tárolási és száradási jellemzők meghatározása, modell pelletáló rendszer létrehozása

A szálas vagy felaprított faanyag tárolási jellemzőinek meghatározása. Apríték száradási jellemzőinek elemzése. Modell pelletáló rendszer kialakítása.

Összefoglaló megvalósíthatósági Technológiai, műszaki és tanulmány, bemutatók ökonómiai értékelés, szervezése eredmények összegzése Szabadalmi leírás A kidolgozott technológia és kidolgozásának koordinálása, eszközök szabadalmi védelme benyújtása Gyakorlati kézikönyv Technológiai kézikönyv, elkészitése, prezentációs prezentáció, weboldal anyagok összeállitása Mintaüzem kialakítása a Szent Teljes termékpálya egy területen István Egyetemen történő kialakítása és bemutatása

Státusz Elkészült, terv szerint a 3. beszámolóra, részletes eredmények kiegészítése jelen beszámolóban Elkészült, terv szerint a 3. beszámolóra, részletes eredmények kiegészítése jelen beszámolóban Elkészült Elkészült Elkészült Elkészült

Az adott beszámolási időszakra vállalt részfeladatok megvalósításában nem volt eltérés.

4

Beszámolási időszakban elkészült feladatok és elért eredmények 2.

Kéreg – fatest arány meghatározás, energetikai mérések (7. feladat)

2.1.

Bevezetés

2009. novemberében elkészült a Fűz ültetvény életciklus mentén történő fa/kéreg arány meghatározása 2009-2010-ig című tanulmány, amelynek folytatásában első körben az elméleti módszerek kipróbálását, és igazolását végeztük el. Ennek megfelelően a korai téli időszakra tekintettel arra, hogy csak a gödöllői kísérleten tudtunk méréseket és helyszíni vizsgálatokat végezni, egy fajtán– Csala 1 és 2 éves állományokban, műtrágyás, kontroll (kezeletlen) és komposzttal kezelt termőhelyeken hajtottunk végre vizsgálatokat. Ezért kezelésenként, évenként 3-3 faegyedet vizsgáltunk meg, összesen 54 darabot. Mindezek után a téli időszakra tekintettel a jánoshalmai és a hatvani kísérleten tudtunk méréseket és helyszíni vizsgálatokat végezni, négy fajtán– Tora, Inger, Sven, Tordis, kezeletlen, műtrágyával és komposzttal kezelt két különböző termőhelyeken. Ezért két termőhelyen kezelésenként (3 darab), fajtánként (4 darab), osztályonként 3 darab 3-3 faegyedet vizsgáltunk meg, összesen 216 darabot. Mindezek után a a jánoshalmai és a hatvani kísérleten tudtunk méréseket és helyszíni vizsgálatokat végezni, egy fajtán – Express, kezeletlen, műtrágyával és komposzttal kezelt, két különböző termőhelyeken. Ezért két termőhelyen kezelésenként (1 és 3 darab), osztályonként 3 darab 3-3 faegyedet vizsgáltunk meg, összesen 72 darabot. A minirotációs fűz energetikai faültetvények fa-kéreg arány kutatás-fejlesztése során kevesebb, mint egy év alatt összesen 342 darab fűz faegyedet vizsgáltunk meg, három különböző termőhelyen, 6 fafajtán, 2 vágásfordulóban, 3 kezelésben és 3 átmérő osztályban, 3 ismétlésben.

2.2.

A tanulmány célkitűzései

A fás szárú növények kéreg és a fatartalom különbözősége közvetlenül meghatározza a tüzelőanyag minőségét és gazdasági értékét. Elismert tény, hogy az energetikai célú biomassza termelés esetén a kéregtartalomnak rendkívül fontos szerepe van az energiakonverziós eljárásokban. Közvetlen eltüzelésnél, a magas kéreghányadot nem tartják kívánatosnak, mivel a kéreg magas hamutartalma és alkálifém tartalma okozhat hamuolvadást és korróziós reakciókat a tüzelőberendezésekben. Ezért a jánoshalmai és hatvani kísérleti területeken telepített fűz energetikai célú minirotációs faültetvények kéregarány-elemzésénél – jelen tanulmányrészben – a következő fontosabb feladatok végrehajtása a cél: -

A megbízó által meghatározott célterületeken történő felmérések elvégzése és kiértékelése: fa-kéreg meghatározáshoz szükséges mintavétel különböző termőhelyeken és fajtákon, 5

-

fa-kéreg meghatározáshoz szükséges mintavétel különböző technológiákon és életkorban, fa-kéreg meghatározáshoz szükséges mintavétel különböző kezeletlen és komposzttal kezelt termőhelyeken, a terepi bejárások és mérések során nyert adatok statisztikai feldolgozása és kiértékelése.

A fenti témakörök megválaszolásával a mini vágásfordulójú energetikai célú dendromassza ültetvények kéregszázalék elemzésénél többek között bemutatjuk, hogy hogyan lehet meghatározni rövid vágásfordulójú fűz ültetvények kéregszázalékát gyűjtött mintatörzsek alapján, és hogyan lehet megtalálni a kéregszázalék és a könnyebben mérhető ültetvény tulajdonságok közötti kapcsolatot.

2.3.

Kísérleti terület rövid jellemzése

2.3.1. Jánoshalmai kísérlet A kísérleti terület Jánoshalmától délkeletre, a várostól 2 km távolságra található. Helyrajzi száma: 0313/3. A terület mély fekvésű, belvíz járta jó minőségű vályogtalaj. A gyakori belvízelöntés miatt korábban gyepként hasznosították. Az erodált gyep feltörésére 2008 februárjában került sor. Tárcsázás után, 35 cm mély szántással, majd kétszeri kombinátorozással biztosítottuk a megfelelő talajállapotot a telepítéshez. A kísérlet szélessége 60 méter, hosszúsága 40 méter. A dugványok ültetésére 2008. március 13-án került sor. Hat fajtát (Tora, Inger, Sven, Tordis, Express, Csala) telepítettünk 3 ismétlésben, ikersoros rendszerben. A kísérlet elrendezését az 6. ábra tartalmazza. Az ikersor két sora között a sortáv 70 cm, az ikersorok között 200 cm. A sorok hossza 30 méter. A tőtáv öt fajtánál (Tora, Inger, Sven, Tordis, Express) 40 cm, míg a kisebb növekedési erélyű Csalánál 30 cm. A fajtákra merőlegesen három kezelést (kontroll, műtrágya, komposzt) alkalmaztunk. A műtrágya kiszórása és talajba juttatása a telepítés előtti napon történt. NPK 14:10:20-as műtrágyát használtunk 360 kg/ha-os dózisban. A komposzt kijuttatására vegetációban június 23-án került sor 50t/ha-os dózisban. A kísérlet elrendezését a 1. ábra tartalmazza. (A Megbízó tájékoztatása alapján.) A jánoshalmi fásszárú energiaültetvény kísérlete a Bácskai löszös síkság kistájon helyezkedik el, Jánoshalma - Mélykút vasútvonal mentén. A kistáj része a Bácskai síkvidéknek, amely főként lösszel, löszös homokkal, néhol buckás felszínű futóhomokkal fedett hordalékkúpsíkság. A felszín túlnyomórészt hullámos. A löszköppenybe burkolt ÉNy – DK-i csapású, gyakran 5-10 km hosszú, lapos, 50-100 m széles, félig kötött homokbuckák között, vizenyős hosszanti mélyedések húzódnak. A kísérleti tábla talaja a magyarországi genetikus talajosztályozás szerint homokos vályog fizikai féleségű mélyben sós, mély humuszos rétegű, karbonátos humuszos homok talaj. A táblára jellemző talajszelvény leírása 1. mellékletben található. A talajszelvényben a humuszosodás jelei jól láthatóak, de a talajképződés egyéb jelei csak enyhén jelentkeznek. A humuszos „A” szint vastagsága 60-80 cm, csak néhol 40 cm körüli, színe világos barna, szerkezete apró morzsás, laza, kémhatása lúgos. A humusztartalom a mélységgel fokozatosan csökken. A 1,5%-ot meghaladó humusztartalom, a mély humuszos réteg és a kialakult közepesen szerkezetes apró morzsás szerkezet a csernozjom dinamika erősödését jelzi. A 80 cm-t meghaladó humuszos réteg vonalszerű élességgel megy át a talajképző kőzetbe. Kémhatás lúgos, erősen lúgos. Na-sók és a kicserélhető Na+ hatása. 6

Talajtani leírás Helyszín: Fásszárú ültetvény kísérlet, Jánoshalma Felső-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft., Jánoshalma GPS koordináta: = 46 16’ 44,0” = 19 19’ 56,0” Magasság: 132 m Topográfia: hullámos Művelési ág: szántó

Szelvény: JH06 Helyrajzi száma: 0313/3. Talajtípus: Humuszos homok Altípus: Karbonátos Változat: Mély humuszos rétegű Alapkőzet: homok Talajvíz: 150 cm

Fotó és szelvényleírás: László Péter, 2008 Talajszelvény leírás

A szint 30-60 cm

B szint 60-80 cm

C1 szint 80-100 cm Ap szint 0-30 cm C2 szint 100-120 cm C3 szint 120-150 cm Talajvizsgálati eredmények: Genetikus Mélység pH(H2O) talajszintek (cm) Ap 0-30 8,72 A 30-60 9,34 B 60-80 9,07 C1 80-100 8,94 C2 100-120 8,98 C3 120-150 9,06

KA 37 44 43 40 35 35

Világossárgás barna (10YR 6/4) friss, enyhén tömött, közepesen szerkezetes, apró morzsás szerkezetű, sok aláforgatott növényi maradvány, vályog. Gilisztajáratok láthatóak. Meszet tartalmaz. Átmenete a következő szintbe éles, hullámos. Barnássárga (10YR 6/6), friss, enyhén tömődött, közepesen szerkezetes, apró morzsás, vályog. Meszet tartalmaz. Átmenete a következő szintbe elmosódott, egyenes. Barnássárga (10YR 6/8), friss, enyhén tömődött, szerkezet nélküli, homokos vályog. Meszet tartalmaz. Átmenete a következő szintbe határozott, nyelves. Sárga (10YR 7/8), nyirkos, közepesen tömődött, szerkezet nélküli, homok. Meszet tartalmaz. Barnássárga (10YR 6/8), nyirkos, enyhén tömődött, szerkezet nélküli, homok. Meszet tartalmaz.

Humusz CaCO3 Összes N (%) (%) mg/kg 1,63 12,23 1 030 1,16 15,26 435 1,03 18,65 585 0,41 18,78 202 0,37 23,36 242 0,20 20,04 147

7

AL-P2O5 mg/kg 934 753 689 725 494 474

AL-K2O mg/kg 4 980 3 860 3 720 4 230 2 860 2 970

A kísérlet elrendezése (Jánoshalma)

8

2m 0,7 m

2m 0,7 m

2m 0,7 m

2m 0,7 m

2m 0,7 m

2m 0,7 m

2m 0,7 m

2m 0,7 m

2m 0,7 m

2m 0,7 m

2m 0,7 m

2m 0,7 m

2m 0,7 m

2m 0,7 m

2m 0,7 m

2m 0,7 m

2m 0,7 m

2m 0,7 m

2m 0,7 m

0,7 m

komposzt

műtrágya

kontrol

műtrágya

kontrol

komposzt

kontrol

komposzt

műtrágya

Csala

Tora

Inger

Tordis

Csala

Express

Sven

Inger

Csala

Tora

Express

Sven

Tordis

Csala

Express

Tordis

Sven

Inger

Tora

Csala

2.3.2. Hatvani kísérlet A kísérleti terület Hatvantól délkeletre külterületen, egy sóderbánya szomszédságában található. Helyrajzi száma: 0200/14. A terület belvíz járta, jó minőségű vályogtalaj. A gyakori belvízelöntés miatt nem hasznosították, nádas volt a területen. 2004-ben próbálkoztak kukorica, majd napraforgó kultúrák termesztésével, sikertelenül. Ezután a terület pihentetve volt, majd 2007-ben kaszálták. 2008. februárban került sor a kísérlet területén 35 cm mély szántásra, majd márciusban két alkalommal kombinátoroztuk, így biztosítottuk a megfelelő talajállapotot a telepítéshez. A dugványok telepítésére 2008. március 20-án került sor. A kísérlet szélessége 61,5 méter, hosszúsága 18 méter. Hat fajtát (Tora, Inger, Sven, Tordis, Express, Csala) telepítettünk 3 ismétlésben, ikersoros rendszerben. A kísérlet elrendezését az 15. ábra szemlélteti. Az ikersor két sora között a sortáv 70 cm, az ikersorok között 200 cm. A sorok hossza 18 méter. A tőtáv öt fajtánál (Tora, Inger, Sven, Tordis, Express) 40 cm, míg a kisebb növekedési erélyű Csalánál 30 cm. A fajtákra merőlegesen három kezelést (kontroll, műtrágya, komposzt) alkalmaztunk. A műtrágya kiszórása és talajba juttatása a telepítés előtti napon történt. NPK 14:10:20-as műtrágyát használtunk 360 kg/ha-os dózisban. A komposzt kijuttatására vegetációban június 25-én került sor 50t/ha-os dózisban. A kísérlet elrendezését a 2. ábra tartalmazza. (A Megbízó tájékoztatása alapján.) A hatvani fásszárú energiaültetvény kísérlete az Észak-alföldi hordalékkúp-síkságon belül a Hatvani-sík kistájon helyezkedik el Hatvantól dél-keletre a Zagyvától 500 méterre keletre a régi kavicsbánya tóhoz vezető út mentén. A kistáj jellegzetes teraszos hordalékkúp-síkság, amely több száz méter vastagságú pannóniai üledékre települt. A kistáj kedvező domborzati és ökológiai adottságai révén jó feltételeket nyújt a mezőgazdasági hasznosításra. A kísérleti tábla talaja a magyarországi genetikus talajosztályozás szerint a Zagyva allúviumán kialakult réti talaj. A táblára jellemző talajszelvény leírása 1. mellékletben található. A réti talajok főtípusába tartoznak azok a talajok, melyek képződésében a talajvíz közelsége vagy az időszakos vízborítás hatása játszott szerepet. Az anaerob viszony bélyegei, mint a fekete humuszanyagok, a redukált vasvegyületek és a glejesedés az egész talajszelvényre rányomja bélyegét. Az iszapos agyagon kialakult réti talaj kialakulásában nagy szerepet játszó nedvességbőség oka az üledék mechanikai összetételéből következő kedvezőtlen vízgazdálkodás közepes vízvezető képességű talaj és a terület mély térszíni helyzete, illetve a felszín közeli talajvíz jelenléte. Ebből adódóan a terület időszakosan vízállásos. Az esetleges tavaszi többlet víz, a belvíz az agrotechnikai munkákat akadályozhatja. A humuszos „A” szint vastagsága 60-80 cm, színe szürkés fekete, szerkezete szemcsés, poliéderes, laza, felszíntől karbonátos, kémhatása gyengén lúgos. A réti folyamat általában bizonyos mértékű szervesanyag felhalmozódással jár együtt, de esetünkben a humusztartalom kisebb, mint 2% és a mélységgel fokozatosan csökken. Az átmeneti „B” szintben a humusztartalom tovább csökken. A talajban redoxviszonyok változása miatt a vasvegyületek vegyértékváltása következik be, melynek bélyegei jól láthatók talajszelvényben rozsdafoltok formájában. A szelvényben kisebb fajta sófelhalmozódást tapasztalunk. A vízoldható sótartalom a „C” szintben meghaladja a 0,1%-ot. A talajvíz 4-6 m között áll és nátriumhidrogénkarbonátos jellegű. Tápanyag-gazdálkodásuk közepes, mert a növények számára fölvehető nitrogén mennyisége tavasszal kevés, és a foszfát-, illetve a káliumionok agyagásványokhoz kötödése jelentős.

9

A réti talajok tulajdonságait a tapadós humuszanyagokkal, a nehéz művelhetőséggel, a foszfor erős megkötődésével, valamint a nitrogén tavaszi nehéz feltáródásával jellemezhetjük. Különösen nedves években a réti talajokon kisebb termésmennyiséggel kell számolni. Talajtani leírás Helyszín: Fásszárú ültetvény kísérlet, Hatvan Econovum Kft., Budapest GPS koordináta: = 47 38’ 21,8” = 19 42’ 07,6” Magasság: 114 m Topográfia: sík Művelési ág: szántó

Szelvény: HA08 Helyrajzi száma: 0200/14. Talajtípus: réti talaj Altípus: mélyben sós Változat: felszíntől karbonátos, gyengén humuszos Alapkőzet: iszapos agyag Talajvíz: >200 cm Talajszelvény leírás Barnás fekete (10YR 3/3), friss, laza, közepesen szerkezetes, szemcsés szerkezetű, gyökerekkel átszőtt, agyag. Gilisztajáratok alig találhatóak. Meszet tartalmaz. Átmenete a következő szintbe fokozatos, hullámos. Szürkés fekete (10YR 3/2), friss, enyhén tömött, közepesen szerkezetes, poliéderes szerkezetű, gyökerekkel átszőtt, agyag. Gilisztajáratok találhatóak. Meszet tartalmaz. Átmenete a következő szintbe éles, egyenes.

Ap szint 0-30 cm

A szint 30-60 cm

Barna (10YR 4/4), nyirkos, erősen tömődött, szerkezet nélküli, agyag. Humusztartalma fokozatosan csökken. Meszet tartalmaz. Vasrozsdásság, vasszeplők, mangánfoltok. Átmenete a következő szintbe éles, egyenes.

B szint 60-80 cm

Szürke (2,5Y5/1), nyirkos, tömődött, szerkezet nélküli, iszapos agyag. Meszet tartalmaz. Vasrozsdásság, vasszeplők mangánfoltok és vaserek. Szürke (2,5Y6/1), nyirkos, tömődött, szerkezet nélküli, iszapos agyag. Meszet tartalmaz. Mészkonkréciók, mészgöbecsek.

C1 szint 80-100 cm C2 szint 80-100 cm Talajvizsgálati eredmények: Genetiku Mélység pH(H2 s O) (cm) talajszint ek Ap 0-30 8,24 A 30-60 8,52 B 60-80 8,80 C1 80-100 9,10 C2 100-150 8,90

KA Humus CaCO Összes AL-P2O5 AL-K2O z N 3 (%) (%) mg/kg mg/kg mg/kg 69 68 78 70 64

1,00 0,96 0,44 0,29 0,25 10

3,78 5,12 16,47 18,56 20,05

2 680 1 590 1 360 393 357

509 413 286 279 355

6 590 6 390 6 040 3 880 3 080

A kísérlet elrendezése (Hatvan)

11 0,7 m

2m

0,7 m

2m

0,7 m

2m

0,7 m

2m

0,7 m

2m

0,7 m

2m

0,7 m

2m

0,7 m

2m

0,7 m

2m

0,7 m

2m

0,7 m

2m

0,7 m

2m

0,7 m

2m

0,7 m

2m

0,7 m

2m

0,7 m

2m

0,7 m

2m

0,7 m

2m

0,7 m

2m

0,7 m

komposzt

műtrágya

kontrol

műtrágya

kontrol

komposzt

szegély

kontrol

komposzt

műtrágya

Csala

Tora

Inger

Tordis

Csala

Express

Sven

Inger

Csala

Tora

Express

Sven

Tordis

Csala

Express

Tordis

Sven

Inger

Tora

Csala

2.3.3. Gödöllői kísérlet – termőhely-elemzés A Tanüzem szárítópusztai fásszárú energiaültetvény kísérlete a Gödöllői-dombság kistájon helyezkedik el Gödöllőn. A dombvidéket sakktáblaszerűen összetöredezett és különböző mértékben kiemelkedett dombsági kipreparált karbonátos felszínek jellemzik. Gödöllő környékén felső-pannóniai homokos-agyagra, illetve folyóvízi üledékekre települt felszínt borító lösz, homok és lejtőagyag közt néhol felszínre bukkan a felső-pannóniai édesvízi mészkő- és márga. A pleisztocénben a terület kiemelkedett és kialakult egy erősen tagolt, néhol meredek lejtőkkel jellemzett dombvidék, ahol a talajerózió és defláció következtében jelentős áthalmozódások mentek végbe. A kísérleti tábla talaja a magyarországi genetikus talajosztályozás szerint főként homokon kialakult rozsdabarna erdőtalaj. A táblára jellemző talajszelvény leírása a következő oldalon található. A harmadkori homok és márga alapkőzeten kialakult rozsdabarna erdőtalaj altípus a Ramann-féle barna erdőtalaj talajtípusba tartozik. A degradációs folyamatok következtében közepes termőrétegű, gyengén humuszos változat alakult ki. A terület erózió veszélyeztetett és a művelés szembotjából fontos, hogy tömörödésre érzékeny. A talajképző tényezők közül a humuszosodás és a kilúgzás az uralkodó folyamatok. Az agyagosodás, mint jellemző folyamat jelentkezik, az agyagvándorlás, a kovárványképződés és a savanyodás kísérő folyamat lehet. A humuszos „A” szint vastagsága kb. 40 cm, színe barna, szerkezete morzsás, kémhatása gyengén savanyú, semleges vagy gyengén lúgos. A Ramannféle barnaföldek vízgazdálkodása általában kedvező, vízáteresztő képességük jó, víztartó képességük közepes, s többnyire a növények számára elegendő hasznosítható vízkészlettel rendelkeznek. A homokon kialakult rozsdabarna erdőtalajok vízgazdálkodási tulajdonságai elmaradnak a barnaföldek kedvező tulajdonságaitól. Termékenységük az alacsonyabb humusztartalom és tápanyagellátottság miatt kisebb. Általánosságban elmondható, hogy a barnaföldek tápanyagellátottsága jó, nem erodált szelvényeiben mind a nitrogén, mind a foszfor tartalom közepes, és a kálium ellátottság jó. A fajtákra merőlegesen három kezelést (kontroll, műtrágya, komposzt) alkalmaztunk. A műtrágya kiszórása és talajba juttatása a telepítés előtti napon történt. NPK 14:10:20-as műtrágyát használtunk 360 kg/ha-os dózisban. A komposzt kijuttatására vegetációban június 23-án került sor 50t/ha-os dózisban.

12

Talajtani leírás Helyszín: SZIE Növénytermesztési Tanüzem, Szárítópuszta Fásszárú ültetvény kísérlet, Gödöllő

Szelvény: SZPF2

GPS koordináta: = 47,579475 =19,375625 Magasság: 225 m Topográfia: domboldal Művelési ág: szántó

Talajtípus: Ramann-féle barna erdőtalaj Altípus: Rozsdabarna erdőtalaj Változat: Közepes humuszos rétegű Alapkőzet: iszapos agyag

Fotó és szelvényleírás: László Péter, 2007

Talajszelvény leírás

Barna (10YR 3/3), friss, laza, gyengén szerkezetes, apró morzsás szerkezetű, Ap szint gyökerekkel sűrűn átszőtt, homok. (0 -25 cm) Gilisztajáratokban gazdag. Meszet nem tartalmaz. Átmenete a következő szintbe éles, egyenes. Barna (10YR 3/3), nyirkos, enyhén tömött, gyengén szerkezetes, apró morzsás A szint szerkezetű, gyökerekkel átszőtt, homok. (25-40 Gilisztajáratok vannak. Meszet nem cm) tartalmaz. Átmenete a felhalmozódási szintbe fokozatos, hullámos. Vörösesbarna (2,5YR 3/6), nyirkos, B szint tömődött, szemcsés szerkezetű, (40-60 gyökerekkel kevéssé átszőtt, vályog. Az átmenet a következő szintbe fokozatos, cm) hullámos. BC szint Kevert szín (10YR 3/3 és 10YR 7/4), friss, enyhén tömődött, szerkezet nélküli agyag. (60-70 Átmenet a következő szintbe fokozatos, cm) zsákos. Világos sárgásbarna (10YR 7/4), száraz, C szint (70-100 erősen tömődött, szerkezet nélküli, iszapos agyag cm) Talajvizsgálati eredmények: Genetiku Mélysé pH(H2O KA Humus CaCO Σ Salt NH4+-N NO3--N AL-P2O5 AL-K2O s g ) z 3 (%) (%) (%) mg/100g mg/100 mg/kg mg/kg talajszint (cm) g ek Ap 0-25 6,76 30 1,32 0 0,044 0,02 1,66 371,09 183,97 B 40-60 7,08 40 1,04 0 0,052 0,02 1,17 32,97 112,04 BC 60-70 7,66 61 0,88 0 0,060 0,04 0,16 122,98 127,06 C 70-100 8,10 60 0,54 5,57 0,075 0,02 1,66 107,50 110,81

13

Gödöllői kísérlet – elrendezése

14

2.4. Energetikai faültetvényekkel kapcsolatos kutatások, kéregtartalom meghatározás hazai és nemzetközi kitekintésben - összefoglalás A korábbi hazai faültetvények kísérletek alapján megállapítható, hogy alapvetően erdészeti célú vizsgálatok történtek. (IVELICS, 2006.) A vizsgálatok megállapították, hogy ezek a faültetvények elsősorban nagy tömegű biomassza előállítására alkalmasak, de minőségi faanyag-termelésre nem megfelelőek. Továbbá az erdészeti szakemberek nem látják alkalmazhatónak a faültetvények minirotációs hálózatban való termesztését, annak ellenére, hogy a kisebb növőtér az első években nagyobb dendromassza produkciót eredményez. A kéreg kémiai karakterisztikája nagy mértékben eltér a farészétől, habár a fűtőértékük eléggé hasonló, például: 19,2-19,6 KJ/g a fűz farészénél, 19,4-20,1 KJ/g a fűz kéregrészénél. Következésképpen a kéreg a magas lignin és extraktanyag tartalmával (16% és 41 %, a visszamaradó 43 % cellulózzal) értékesebb energiaforrás mint a fa (10% és 6 %, a visszamaradó 84 % cellulózzal). Az energetikai célú fűz faültetvény betakarítható biomasszája relatíve alacsony dimenziójú hajtásokkal, gallyakkal és ágakkal rendelkezik. Mivel egy törzs kéregszázaléka majdnem egyenesen arányos a törzs térfogatmennyiségével, ezért magas kéregszázalék található fűz energetikai faültetvényekben. (ADLER ET AL. 2005.) Számos tanulmány foglalkozott különböző 1 éves Populus és Salix fajták és klónok törzs kéregszázalékának meghatározásával (18-43 %), amelyekben nagyon kevés információt kaphatunk az állományok betakarítási és egyéb kéregszázalékáról. Rövid vágásfordulóban termelt fűz, nyár, eukaliptusz és egyéb fajok faanyagának hamutartalma alacsony (0,9-1,0%), amíg ezek kérgének hamutartalma meglehetősen magas (4,1-4,8%), amely tápelemek magas koncentrációját feltételezi. Számos anyag foglalkozik gyorsan növő biomassza fajták fűtőértékével, ám ritka azon tanulmányok száma, amelyek környezeti és technikai szempontból közelítik meg a biotüzelőanyagokat.

2.5. Hazai fűz energetikai faültetvények fa-kéreg arányának meghatározása, komplex módszer kidolgozása - összefoglalás Minirotációs energetikai faültetvények kéreg meghatározására elvégeztük a hazai és a nemzetközi szakirodalom elemzését, amelyben megállapítottuk, hogy több kéregtartalom meghatározására alkalmas eljárás és kéregtartalom előrejelzésére alkalmas összefüggés található. Ezek legfontosabb jellemzői: - a kéregtartalom mintatörzsekre, hajtások és a teljes állományra is meghatározhatók, amellyel következtetni lehet az adott fajta, állomány mennyiségi és minőségi paramétereire, - a kutatások nedves és száraz kéregtartalom méréssel egyaránt meghatározzák a kéregszázalékot, - amely kéregarányt minden esetben az adott minta kéreg tömegének és a teljes tömegének arányában határozzák meg százalékos vagy nem százalékos értékben, - egyes esetekben kifejezetten fűz állományokban nem átmérő osztályokat határoznak meg, hanem elkülönítik a törzs, a gallyak és az ágak kéregtartalmának meghatározását.

15

A hazai fűz energetikai faültetvények kéregtartalmának meghatározására a következő komplex eljárást javasoljuk: 1. Minden esetben az első lépés az állomány terepi szemrevételezése. 2. Alapadatok alapján átmérő csoportokat vagy osztályokat kell meghatározni a minimális és maximális átmérő függvényében. 3. Véletlenszerű mintavételezéssel mintatörzseket és mintahajtásokat kell kijelölni, amelyek nedves tömegét, gramm pontossággal, mellmagassági átmérőjét mm-es pontossággal, továbbá magasságát cm-es pontossággal mérni kell. Ezek után el kell különíteni a törzset a gallyrészektől. Mind a törzs és mind a gally részeken el kell távolítani a kérget. A farész és a kéreg tömegét az egyes csoportokban külön mérjük. A mintatörzsek kiválasztásánál ügyelni kell a szegélyhatás elkerülésére, így a mintaparcellák széléről nem szabad törzseket kiválasztani. 4. Az elkülönített kérget és farészeket osztályonként tömegállandóságig szárítjuk, majd megmérjük a száraz tömeget. 5. Ezek után meghatározzuk a nedves és a száraz kéregszázalékot osztályonként az adott osztályba tartozó minta kéregtartalmának és teljes tömegének arányával. 6. Az osztályok összesítésével meghatározható a hajtás teljes kéregtartalma és ugyanúgy a kéregszázaléka. 7. Nem-lineáris regresszió alkalmazásával előre jelezhető egyszerű átmérő méréssel az adott fajta kéregszázaléka (y=a+b×xc és y=d×xe képletekkel, ahol y-mért átmérő, xkéregszázalék vagy kéregarány, a,b,c,d,e-paraméterek). 8. Minden évben legalább betakarításkor újra el kell végezni ezt a komplex fűz energetikai faültetvény kéregarányt meghatározó eljárást. Jelen vizsgálat további célja, hogy a nemzetközi módszerek alkalmazásával megállapíthassuk, hogy mely eljárás, mely regresszió alkalmasabb a hazai fűz ültetvények kéregarányának meghatározására. Természetesen az előbbi kéregtartalom és arány meghatározására alkalmas vizsgálati sort, az előbbiekben bemutatott kísérleti parcellákra is alkalmazni kell úgy, hogy a kísérleteknek megfelelően fajtánként, ismétlésenként (3 db), kezelésenként (3 db) kell a vizsgálati sort elvégezni, amely a megfelelő ismétlés és mintavételi arány elérése érdekében minimális 5 db (vagy 3 db) mintahajtás kivételével és mérésével, összesen ezek szorzatával megegyező tő vizsgálatával jár.

2.6.

Elméleti módszer - összefoglalása

Az energetikai célú biomassza termelés esetén a kéregtartalomnak rendkívül fontos szerepe van az energia konverziós eljárásokban. Közvetlen eltüzelésnél, a magas kéreghányadot nem kívánatos tulajdonságnak tartják, mivel a kéreg magas hamutartalma és alkálifém tartalma okozhat hamuolvadást és korróziós reakciókat a tüzelőberendezésekben. Ezért kutatást kezdeményezett az FVM MGI, annak érdekében, hogy fűz energetikai faültetvény kéreg tartalmát, fa-kéreg arányát meghatározza, valamint előre jelezze az egyes fajták, klónok kéreg tulajdonságait. A vizsgálatok során megállapítottuk, hogy több kéregtartalom meghatározására alkalmas eljárás és kéregtartalom előrejelzésére alkalmas összefüggés található.

16

Ezen összefüggések nem-lineáris regressziót alkalmaznak a kéregtartalom meghatározására és előrejelzésére (y=a+b×xc és y=d×xe, ahol y-mért átmérő, x-kéregszázalék vagy kéregarány, a,b,c,d,e-paraméterek), amelyek alkalmasak lehetnek a hazai fűz energetikai faültetvények kéregtartalmának előrejelzésére. A hazai és a nemzetközi kéreg-meghatározási rendszerek elemzése eredményeképpen, kidolgoztunk egy komplex fűz energetikai faültetvény kéregtartalom mérésére és kéregarány előrejelzésére alkalmas eljárást. A komplex fűz energetikai faültetvény életciklus mentén történő fa-kéreg arányt meghatározó eljárás hatékonyságát a kutatás keretében a jövőben létrejövő mintavételezési eljárás és annak kiértékelésével lehet ellenőrizni. Ezért mind a kidolgozott kéregtartalom és kéregarány meghatározási eljárást, és a nem lineáris regressziót alkalmazzuk a jövőbeni kutatási feladatok kapcsán, annak érdekében, hogy a fűz energetikai faültetvény fa-kéreg arányát az életciklus mentén meghatározhassuk.

2.7. A megbízó által meghatározott célterületeken történő felmérések elvégzése és kiértékelése III.: Hatvani és jánoshalmai kísérletekre vonatkozóan: - fa-kéreg meghatározáshoz szükséges mintavétel különböző termőhelyeken fajtákon, - fa-kéreg meghatározáshoz szükséges mintavétel különböző technológiákon életkorban, - fa-kéreg meghatározáshoz szükséges mintavétel különböző kezeletlen komposzttal kezelt termőhelyeken, - a terepi bejárások és mérések során nyert adatok statisztikai feldolgozása kiértékelése.

és és és és

Mérési metodika 1. Az állomány terepi szemrevételezését elvégeztük a hatvani és a jánoshalmai kísérleteken. 2. Átmérő osztályokat meghatároztunk a minimális és maximális átmérő függvényében. 3. Véletlenszerű mintavételezéssel mintatörzseket és mintahajtásokat jelöltünk ki, amelyek nedves tömegét, gramm pontossággal, mellmagassági átmérőjét mm-es pontossággal, továbbá magasságát cm-es pontossággal mértük. Ezek után el kell különíteni a törzset a gallyrészektől. Mind a törzs és mind a gally részeken el kell távolítani a kérget. A farész és a kéreg tömegét az egyes csoportokban külön mértük. (lásd 1. ábra) 4. Az elkülönített kérget és farészeket osztályonként tömegállandóságig szárítottuk, majd megmértük a száraz tömeget. 5. Ezek után meghatároztuk a nedves és a száraz kéregszázalékot osztályonként az adott osztályba tartozó minta kéregtartalmának és teljes tömegének arányával. 6. Az osztályok összesítésével meghatároztuk a hajtás teljes kéregtartalmát és ugyanúgy a kéregszázalékát. 7. Regresszió- és korrelációanalízist végeztünk a különböző számítási módok összehasonlítása érdekében. 17

Helyszíni mintavétel és laboratóriumi feldolgozás 2.7.1. Mérési eredmények Jelen esetben, a hatvani és a jánoshalmai kísérlet (a többi kísérlettel összevetve) keretében 2 termőhelyen, 1 fajtán (Express), 3 illetve 1 kezelésben, 3 átmérőosztályban és 3 ismétlésben végeztük a méréseinket, azaz összesen 72 db faegyedet vizsgáltunk meg. Átmérő osztályokat (vékony, közepes, vastag) határoztunk meg, amelyekben mértük a mellmagassági átmérőt, a magasságot, illetve a teljes fatömeget, a hajtások tömegét, illetve az ágak tömegét, valamint a fakéreg tömegét, illetve a fa kéreg nélküli tömegét. Véletlenszerű mintavételezéssel mintatörzseket jelöltünk ki és vágtunk ki (72 db-ot), amelyek nedves tömegét, gramm pontossággal, mellmagassági átmérőjét mm-es pontossággal, továbbá magasságát cm-es pontossággal mértük. Ezek után elkülönítettük a törzset a gallyrészektől. Mind a törzs és mind a gally részeken eltávolítottuk a kérget. A farész és a kéreg tömegét az egyes csoportokban külön mértük, kezelésenként, termőhelyenként, fajtánként. (Következő táblázat tartalmazza.) Az elkülönített kérget és farészeket osztályonként tömegállandóságig szárítottuk, majd megmértük a száraz tömegüket.

18

Ezek után meghatároztuk a nedves és a száraz kéregszázalékot, osztályonként az adott osztályba tartozó minta kéregtartalmának és teljes tömegének arányával. Az osztályok összesítésével meghatároztuk a hajtás teljes kéregtartalmát és ugyanúgy a kéregszázalékát: Nedves kéreg százalék meghatározása: Kn*(Fn+Kn)-1*100=Kn% Száraz kéreg százalék meghatározása: Ksz*(Fsz+Ksz)-1*100=Ksz% Mindezek után regresszió elemzést és korrelációelemzést végeztünk a mellmagassági átmérő és a kéreg tartalom és kéregszázalék között, annak érdekében, hogy meghatározható legyen, mely eljárás alkalmas a minirotációs energetikai fűz ültetvények kéregtartalmának és kéregszázalékának meghatározásához. Így nemcsak egyszerű regressziót (lineáris), hanem vizsgáltuk egyéb függvények alkalmasságát a kéregtartalom előrejelzéséhez (hatvány, exponenciális, hatvány). Tehát a különböző fűz fajták (Csala, Tora, Sven, Tordis, Inger, Express) energetikai faültetvény nedves kéreg tömegét és nedves kéreg százalékát, valamint száraz kéreg tömegét és száraz kéreg százalékát vizsgáltuk a mellmagassági átmérő függvényében, évenként, kezelésenként és összességében. Ábrázoltuk a mellmagassági átmérő függvényében a nedves kéreg tömegét és a nedves kéreg százalékot az összes mért faegyedre vonatkozóan, és kezelésenként, évenként, valamint a mellmagassági átmérő függvényében a száraz kéreg tömegét és a száraz kéreg százalékot az összes mért faegyedre vonatkozóan, és kezelésenként, évenként.

19

Gödöllői kísérlet eredmény táblázata Gödöllői kísérlet CSALA 1-2

Kn Wt

Wht

Teljes törzs nedves tömege (gramm) Műtrágyával kezelt CSALA 1 éves - m vékony közepes vastag CSALA 2 éves - m vékony közepes vastag Kontroll CSALA 1 éves - k vékony közepes vastag CSALA 2 éves - k vékony közepes vastag Komposzttal kezelt CSALA 1 éves - ko vékony közepes vastag CSALA 2 éves - ko vékony közepes vastag

Átlag

Szórás

Hajtások nedves tömege (gramm)

Átlag

Szórás

40 60 110

40 80 90

20 20 100

33,33 53,33 100,00

9,43 24,94 8,16

0,30 1,10 7,50

0,40 2,60 5,00

0,50 1,20 9,70

0,40 1,63 7,40

0,08 0,68 1,92

70 250 600

70 250 580

80 240 600

73,33 246,67 593,33

4,71 4,71 9,43

2,20 25,40 157,70

4,50 30,50 169,90

6,30 20,00 139,30

4,33 25,30 155,63

1,68 4,29 12,58

37 56 103

37 75 84

19 19 93

31,00 50,00 93,33

8,49 23,25 7,76

0,28 1,00 7,00

0,37 2,00 4,70

0,47 1,10 8,30

0,37 1,37 6,67

0,08 0,45 1,49

66 232 558

64 233 540

75 225 558

68,33 230,00 552,00

4,78 3,56 8,49

2,00 23,40 146,10

4,50 28,40 158,90

5,20 18,10 130,30

3,90 23,30 145,10

1,37 4,21 11,70

39 60 107

37 78 88

19 20 98

31,67 52,67 97,67

8,99 24,24 7,76

0,29 1,20 7,30

0,39 2,80 4,10

0,49 1,30 9,20

0,39 1,77 6,87

0,08 0,73 2,10

68 240 582

70 245 565

78 230 580

72,00 238,33 575,67

4,32 6,24 7,59

2,00 25,20 155,00

2,60 30,00 153,10

5,60 28,70 137,60

3,40 27,97 148,57

1,57 2,03 7,79

Wát Ágak nedves tömege (gramm)

32,93 51,70 92,60

d1,3 Törzs átmérő (130 cm) (mm)

Átlag

Szórás

Knö Fn Fnö Ksz 3 db összesen 3 db összesen Nedves kéreg Nedves fa Nedves fa tömege Száraz kéreg tömege összesen tömege összesen tömege átlag (gramm) átlag (gramm) átlag (gramm) átlag (gramm)

Ksz% kéreg százalék %

Kszö Fsz 3 db összesen Száraz kéreg Száraz fa tömege összesen tömege átlag (gramm) átlag (gramm)

Fszö 3 db összesen Száraz fa tömege összesen átlag (gramm)

180 180 220

185 185 220

180 200 220

181,67 188,33 220,00

2,36 8,50 0,00

13,33 13,33 26,67

33,33 28,57 26,67

40,00 40,00 80,00

26,67 33,33 73,33

80,00 100,00 220,00

6,33 5,67 9,00

23,46 22,37 21,60

19,00 17,00 27,00

20,67 19,67 32,67

62,00 59,00 98,00

69,00 6,00 6,30 8,00 6,77 221,37 10,00 11,00 11,00 10,67 437,70 17,00 13,00 16,00 15,33

0,88 0,47 1,70

160 200 300

170 220 250

230 230 310

186,67 216,67 286,67

30,91 12,47 26,25

20,00 53,33 120,00

33,33 25,00 21,69

60,00 160,00 360,00

40,00 160,00 433,33

120,00 480,00 1300,00

9,33 28,67 65,00

30,11 27,22 24,53

28,00 86,00 195,00

21,67 76,67 200,00

65,00 230,00 600,00

4,94 6,09 7,64

0,04 0,31 0,21

167 165 201

172 176 202

166 181 200

168,47 174,00 201,00

2,56 6,68 0,82

12,33 12,67 25,00

33,04 29,01 26,79

37,00 38,00 75,00

25,00 31,00 68,33

75,00 93,00 205,00

6,00 5,33 8,00

23,68 22,54 20,69

18,00 16,00 24,00

19,33 18,33 30,67

58,00 55,00 92,00

64,43 5,90 5,50 7,00 6,13 206,70 9,20 10,20 10,20 9,87 406,90 15,70 12,40 14,10 14,07

0,63 0,47 1,35

149 185 280

156 203 287

211 210 235

172,00 199,33 267,33

27,72 10,53 23,04

18,67 50,00 110,00

33,73 25,00 21,50

56,00 150,00 330,00

36,67 150,00 401,67

110,00 450,00 1205,00

8,00 26,67 60,00

28,57 27,12 24,32

24,00 80,00 180,00

20,00 71,67 186,67

60,00 215,00 560,00

5,10 6,37 7,87

0,08 0,29 0,12

175 175 210

180 176 206

175 191 218

176,67 180,67 211,33

2,36 7,32 4,99

13,00 11,67 25,00

32,77 25,93 26,32

39,00 35,00 75,00

26,67 33,33 70,00

80,00 100,00 210,00

5,67 5,67 9,00

20,73 23,61 22,13

17,00 17,00 27,00

21,67 18,33 31,67

65,00 55,00 95,00

68,60 6,10 5,80 7,60 6,50 210,37 9,70 10,30 10,50 10,17 427,10 16,40 15,50 12,70 14,87

0,79 0,34 1,58

151 215 291

161 196 242

222 221 298

178,00 210,67 277,00

31,38 10,66 24,91

20,00 51,67 116,67

33,71 24,80 21,60

60,00 155,00 350,00

39,33 156,67 423,33

118,00 470,00 1270,00

9,00 28,33 59,67

28,42 27,60 23,71

27,00 85,00 179,00

22,67 74,33 192,00

68,00 223,00 576,00

31,28 50,90 90,80

5,10 6,00 8,00

4,93 6,50 7,40

5,00 6,40 7,90

5,20 6,60 8,00

Teljes magasság (cm)

kéreg százalék %

0,05 0,33 0,21

4,90 5,77 7,91

5,30 7,00 8,20

Átlag Szórás

Nedves kéreg tömege átlag (gramm)

5,27 6,60 8,23

30,63 48,63 86,67

5,30 6,20 8,50

Kn%

h

5,00 6,00 7,60

5,20 6,70 7,70

20

Gödöllő kísérlet (Csala 1-2 éves állományokban) eredményei táblázatos formában:

1.

ábra

2.

ábra

21

3.

ábra

4.

ábra

22

5.

ábra

6.

ábra

23

Hatvani kísérlet eredmény táblázatai összehasonlítva a gödöllői kísérlettel Wt

Wht

Teljes törzs nedves tömege (gramm) CSALA 1 éves vékony közepes vastag CSALA 2 éves vékony közepes vastag TORDIS vékony közepes vastag TORA vékony közepes vastag SVEN vékony közepes vastag INGER vékony közepes vastag

Átlag

Hajtások nedves tömege Szórás (gramm)

Szórás

37,00 75,00 84,00

19,00 19,00 93,00

31,00 50,00 93,33

8,49 23,25 7,76

0,28 1,00 7,00

0,37 2,00 4,70

0,47 1,10 8,30

0,37 1,37 6,67

0,08 0,45 1,49

66,00 232,00 558,00

64,00 233,00 540,00

75,00 225,00 558,00

68,33 230,00 552,00

4,78 3,56 8,49

2,00 23,40 146,10

4,50 28,40 158,90

5,20 18,10 130,30

3,90 23,30 145,10

205,70 579,70 1683,00

280,50 448,80 1626,90

187,00 841,50 1178,10

224,40 623,33 1496,00

40,40 163,26 225,95

7,95 7,76 142,31

13,74 11,87 158,67

3,74 7,11 44,32

149,60 785,40 3066,80

280,50 710,60 2000,90

299,20 561,00 1757,80

243,10 685,67 2275,17

66,55 93,29 568,50

4,21 21,97 227,49

4,58 36,47 154,46

261,80 878,90 1870,00

224,40 561,00 1327,70

205,70 897,60 1589,50

230,63 779,17 1595,73

23,32 154,46 221,44

11,87 67,97 170,36

149,60 617,10 1402,50

168,30 748,00 2150,50

112,20 804,10 1851,30

143,37 723,07 1801,43

23,32 78,35 307,40

11,59 26,09 112,76

Wt

Átlag

Átlag Szórás

Átlag

Szórás

3 db összesen 3 db összesen Nedves kéreg Nedves fa Nedves fa tömege tömege összesen tömege összesen átlag (gramm) átlag (gramm) átlag (gramm)

Száraz kéreg tömege átlag (gramm)

kéreg százalék %

3 db összesen Száraz kéreg tömege összesen átlag (gramm)

Száraz fa tömege átlag (gramm)

3 db összesen Száraz fa tömege összesen átlag (gramm)

166,00 181,00 200,00

168,47 174,00 201,00

2,56 6,68 0,82

12,33 12,67 25,00

33,04 29,01 26,79

37,00 38,00 75,00

25,00 31,00 68,33

75,00 93,00 205,00

6,00 5,33 8,00

23,68 22,54 20,69

18,00 16,00 24,00

19,33 18,33 30,67

58,00 55,00 92,00

1,37 4,21 11,70

64,43 5,90 5,50 7,00 6,13 206,70 9,20 10,20 10,20 9,87 406,90 15,70 12,40 14,10 14,07

0,63 0,47 1,35

149,00 185,00 280,00

156,00 203,00 287,00

211,00 210,00 235,00

172,00 199,33 267,33

27,72 10,53 23,04

18,67 50,00 110,00

33,73 25,00 21,50

56,00 150,00 330,00

36,67 150,00 401,67

110,00 450,00 1205,00

8,00 26,67 60,00

28,57 27,12 24,32

24,00 80,00 180,00

20,00 71,67 186,67

60,00 215,00 560,00

8,48 8,91 115,10

4,10 2,11 50,49

215,92 11,22 12,16 11,22 11,53 614,42 15,90 14,03 19,64 16,52 1380,90 25,25 24,31 23,38 24,31

0,44 2,33 0,76

308,55 402,05 486,20

336,60 374,00 476,85

299,20 458,15 514,25

314,78 411,40 492,43

15,89 34,98 15,89

56,10 112,20 249,33

25,71 19,35 17,32

168,30 336,60 748,00

162,07 467,50 1190,57

486,20 1402,50 3571,70

25,56 57,97 124,67

22,97 19,66 17,54

76,67 173,91 374,00

85,71 236,87 585,93

257,13 710,60 1757,80

7,39 5,24 119,96

5,39 21,22 167,30

1,42 12,76 44,83

237,71 7,95 10,66 10,85 9,82 664,44 17,77 17,30 14,96 16,67 2107,86 29,92 26,18 24,31 26,80

1,32 1,23 2,33

215,05 411,40 411,40

308,55 374,00 486,20

261,80 392,70 439,45

261,80 392,70 445,68

38,17 15,27 30,85

43,63 105,97 299,20

20,00 18,18 14,81

130,90 317,90 897,60

174,53 476,85 1720,40

523,60 1430,55 5161,20

31,17 49,87 141,19

31,25 17,02 15,99

93,50 149,60 423,56

68,57 243,10 741,77

205,70 729,30 2225,30

2,52 8,42 85,37

3,18 23,28 107,34

5,86 33,22 121,02

4,26 25,31 36,02

224,77 10,29 11,22 9,35 10,29 745,94 17,77 14,96 19,64 17,45 1474,71 25,25 22,44 23,38 23,69

0,76 1,92 1,17

280,50 327,25 486,20

317,90 430,10 439,45

289,85 434,78 504,90

296,08 397,38 476,85

15,89 49,62 27,53

56,10 143,37 224,40

25,00 20,00 15,93

168,30 430,10 673,20

168,30 573,47 1184,33

504,90 1720,40 3553,00

31,17 68,57 118,43

27,78 18,64 16,52

93,50 205,70 355,30

81,03 299,20 598,40

243,10 897,60 1795,20

0,00 4,21 146,51

0,00 27,40 148,48

3,86 19,23 135,92

5,47 10,64 16,39

139,50 9,07 9,63 9,16 9,29 703,84 16,55 17,58 18,70 17,61 1665,52 23,38 28,99 26,18 26,18

0,25 0,88 2,29

205,70 331,93 448,80

280,50 439,45 495,55

243,10 448,80 523,60

243,10 406,73 489,32

30,54 53,03 30,85

31,17 87,27 230,63

20,00 14,29 14,02

93,50 261,80 691,90

124,67 523,60 1414,97

374,00 1570,80 4244,90

18,70 49,87 118,43

25,00 16,67 14,96

56,10 149,60 355,30

56,10 249,33 673,20

168,30 748,00 2019,60

Átlag

Szórás

37,00 78,00 88,00

19,00 20,00 98,00

31,67 52,67 97,67

8,99 24,24 7,76

0,29 1,20 7,30

0,39 2,80 4,10

0,49 1,30 9,20

0,39 1,77 6,87

0,08 0,73 2,10

68,00 240,00 582,00

70,00 245,00 565,00

78,00 230,00 580,00

72,00 238,33 575,67

4,32 6,24 7,59

2,00 25,20 155,00

2,60 30,00 153,10

5,60 28,70 137,60

3,40 27,97 148,57

225,06 634,26 1841,40

306,90 491,04 1780,02

204,60 920,70 1288,98

245,52 682,00 1636,80

44,20 178,63 247,22

8,70 8,49 155,70

15,04 12,99 173,60

4,09 7,77 48,49

163,68 859,32 3355,44

306,90 777,48 2189,22

327,36 613,80 1923,24

265,98 750,20 2489,30

72,82 102,07 622,00

4,60 24,04 248,90

5,01 39,90 169,00

286,44 961,62 2046,00

245,52 613,80 1452,66

225,06 982,08 1739,10

252,34 852,50 1745,92

25,52 168,99 242,28

12,99 74,37 186,39

163,68 675,18 1534,50

184,14 818,40 2352,90

122,76 879,78 2025,54

156,86 791,12 1970,98

25,52 85,73 336,33

12,69 28,54 123,37

31,28 50,90 90,80

5,00 6,00 7,60

kéreg százalék %

172,00 176,00 202,00

39,00 60,00 107,00

4,93 6,50 7,40


167,40 165,00 201,00


4,90 5,77 7,91

h Teljes magasság (cm)

0,04 0,31 0,21


30,63 48,63 86,67


4,94 6,09 7,64

Wht


Átlag

37,00 56,00 103,00


d1,3 Törzs átmérő (130 cm) (mm) 5,10 6,00 8,00

5,00 6,40 7,90

5,20 6,70 7,70

h

Átlag Szórás


Átlag

Szórás


kéreg százalék %



kéreg százalék %




5,10 6,37 7,87

0,08 0,29 0,12

175,00 175,00 210,00

180,00 176,00 206,00

175,00 191,00 218,00

176,67 180,67 211,33

2,36 7,32 4,99

13,00 11,67 25,00

32,77 25,93 26,32

39,00 35,00 75,00

26,67 33,33 70,00

80,00 100,00 210,00

5,67 5,67 9,00

20,73 23,61 22,13

17,00 17,00 27,00

21,67 18,33 31,67

65,00 55,00 95,00

1,57 2,03 7,79

68,60 6,10 5,80 7,60 6,50 210,37 9,70 10,30 10,50 10,17 427,10 16,40 15,50 12,70 14,87

0,79 0,34 1,58

151,00 215,00 291,00

161,00 196,00 242,00

222,00 221,00 298,00

178,00 210,67 277,00

31,38 10,66 24,91

20,00 51,67 116,67

33,71 24,80 21,60

60,00 155,00 350,00

39,33 156,67 423,33

118,00 470,00 1270,00

9,00 28,33 59,67

28,42 27,60 23,71

27,00 85,00 179,00

22,67 74,33 192,00

68,00 223,00 576,00

9,28 9,75 125,93

4,49 2,31 55,24

236,24 12,28 13,30 12,28 12,62 672,25 17,39 15,35 21,48 18,07 1510,87 27,62 26,60 25,58 26,60

0,48 2,55 0,84

337,59 439,89 531,96

368,28 409,20 521,73

327,36 501,27 562,65

344,41 450,12 538,78

17,39 38,28 17,39

61,38 122,76 272,80

25,71 19,35 17,32

184,14 368,28 818,40

177,32 511,50 1302,62

531,96 1534,50 3907,86

27,96 63,43 136,40

22,97 19,66 17,54

83,89 190,28 409,20

93,78 259,16 641,08

281,33 777,48 1923,24

8,08 5,73 131,25

5,90 23,22 183,05

1,55 13,96 49,05

260,08 8,70 11,66 11,87 10,74 726,98 19,44 18,93 16,37 18,24 2306,25 32,74 28,64 26,60 29,33

1,45 1,34 2,55

235,29 450,12 450,12

337,59 409,20 531,96

286,44 429,66 480,81

286,44 429,66 487,63

41,76 16,71 33,76

47,74 115,94 327,36

20,00 18,18 14,81

143,22 347,82 982,08

190,96 521,73 1882,32

572,88 1565,19 5646,96

34,10 54,56 154,47

31,25 17,02 15,99

102,30 163,68 463,42

75,02 265,98 811,58

225,06 797,94 2434,74

2,76 9,21 93,40

3,48 25,47 117,44

6,41 36,35 132,41

4,66 27,69 39,41

245,93 11,25 12,28 10,23 11,25 816,15 19,44 16,37 21,48 19,10 1613,51 27,62 24,55 25,58 25,92

0,84 2,10 1,28

306,90 358,05 531,96

347,82 470,58 480,81

317,13 475,70 552,42

323,95 434,78 521,73

17,39 54,29 30,12

61,38 156,86 245,52

25,00 20,00 15,93

184,14 470,58 736,56

184,14 627,44 1295,80

552,42 1882,32 3887,40

34,10 75,02 129,58

27,78 18,64 16,52

102,30 225,06 388,74

88,66 327,36 654,72

265,98 982,08 1964,16

0,10 4,60 160,30

2,39 29,97 162,45

5,06 21,04 148,71

5,47 11,64 17,94

151,80 9,92 10,54 10,03 10,16 770,08 18,11 19,23 20,46 19,27 1822,27 25,58 31,71 28,64 28,64

0,27 0,96 2,51

225,06 363,17 491,04

306,90 480,81 542,19

265,98 491,04 572,88

265,98 445,01 535,37

33,41 58,02 33,76

34,10 95,48 252,34

20,00 14,29 14,02

102,30 286,44 757,02

136,40 572,88 1548,14

409,20 1718,64 4644,42

20,46 54,56 129,58

25,00 16,67 14,96

61,38 163,68 388,74

61,38 272,80 736,56

184,14 818,40 2209,68

24

Wt

Wht


Átlag


Átlag

Szórás

40,00 60,00 110,00

40,00 80,00 90,00

20,00 20,00 100,00

33,33 53,33 100,00

9,43 24,94 8,16

0,30 1,10 7,50

0,40 2,60 5,00

0,50 1,20 9,70

0,40 1,63 7,40

0,08 0,68 1,92

70,00 250,00 600,00

70,00 250,00 580,00

80,00 240,00 600,00

73,33 246,67 593,33

4,71 4,71 9,43

2,20 25,40 157,70

4,50 30,50 169,90

6,30 20,00 139,30

4,33 25,30 155,63

220,00 620,00 1800,00

300,00 480,00 1740,00

200,00 900,00 1260,00

240,00 666,67 1600,00

43,20 174,61 241,66

8,50 8,30 152,20

14,70 12,70 169,70

4,00 7,60 47,40

160,00 840,00 3280,00

300,00 760,00 2140,00

320,00 600,00 1880,00

260,00 733,33 2433,33

71,18 99,78 608,02

4,50 23,50 243,30

4,90 39,00 165,20

280,00 940,00 2000,00

240,00 600,00 1420,00

220,00 960,00 1700,00

246,67 833,33 1706,67

24,94 165,19 236,83

12,70 72,70 182,20

160,00 660,00 1500,00

180,00 800,00 2300,00

120,00 860,00 1980,00

153,33 773,33 1926,67

24,94 83,80 328,77

12,40 27,90 120,60

Wát Ágak nedves tömege (gramm) 32,93 51,70 92,60


5,30 7,00 8,20

5,20 6,60 8,00

h

Átlag Szórás


Átlag

Szórás


kéreg százalék %



kéreg százalék %




5,27 6,60 8,23

0,05 0,33 0,21

180,00 180,00 220,00

185,00 185,00 220,00

180,00 200,00 220,00

181,67 188,33 220,00

2,36 8,50 0,00

13,33 13,33 26,67

33,33 28,57 26,67

40,00 40,00 80,00

26,67 33,33 73,33

80,00 100,00 220,00

6,33 5,67 9,00

23,46 22,37 21,60

19,00 17,00 27,00

20,67 19,67 32,67

62,00 59,00 98,00

1,68 4,29 12,58

69,00 6,00 6,30 8,00 6,77 221,37 10,00 11,00 11,00 10,67 437,70 17,00 13,00 16,00 15,33

0,88 0,47 1,70

160,00 200,00 300,00

170,00 220,00 250,00

230,00 230,00 310,00

186,67 216,67 286,67

30,91 12,47 26,25

20,00 53,33 120,00

33,33 25,00 21,69

60,00 160,00 360,00

40,00 160,00 433,33

120,00 480,00 1300,00

9,33 28,67 65,00

30,11 27,22 24,53

28,00 86,00 195,00

21,67 76,67 200,00

65,00 230,00 600,00

9,07 9,53 123,10

4,39 2,26 54,00

230,93 12,00 13,00 12,00 12,33 657,13 17,00 15,00 21,00 17,67 1476,90 27,00 26,00 25,00 26,00

0,47 2,49 0,82

330,00 430,00 520,00

360,00 400,00 510,00

320,00 490,00 550,00

336,67 440,00 526,67

17,00 37,42 17,00

60,00 120,00 266,67

25,71 19,35 17,32

180,00 360,00 800,00

173,33 500,00 1273,33

520,00 1500,00 3820,00

27,33 62,00 133,33

22,97 19,66 17,54

82,00 186,00 400,00

91,67 253,33 626,67

275,00 760,00 1880,00

7,90 5,60 128,30

5,77 22,70 178,93

1,52 13,65 47,94

254,23 8,50 11,40 11,60 10,50 710,63 19,00 18,50 16,00 17,83 2254,40 32,00 28,00 26,00 28,67

1,42 1,31 2,49

230,00 440,00 440,00

330,00 400,00 520,00

280,00 420,00 470,00

280,00 420,00 476,67

40,82 16,33 33,00

46,67 113,33 320,00

20,00 18,18 14,81

140,00 340,00 960,00

186,67 510,00 1840,00

560,00 1530,00 5520,00

33,33 53,33 151,00

31,25 17,02 15,99

100,00 160,00 453,00

73,33 260,00 793,33

220,00 780,00 2380,00

2,70 9,00 91,30

3,40 24,90 114,80

6,27 35,53 129,43

4,56 27,07 38,53

240,40 11,00 12,00 10,00 11,00 797,80 19,00 16,00 21,00 18,67 1577,23 27,00 24,00 25,00 25,33

0,82 2,05 1,25

300,00 350,00 520,00

340,00 460,00 470,00

310,00 465,00 540,00

316,67 425,00 510,00

17,00 53,07 29,44

60,00 153,33 240,00

25,00 20,00 15,93

180,00 460,00 720,00

180,00 613,33 1266,67

540,00 1840,00 3800,00

33,33 73,33 126,67

27,78 18,64 16,52

100,00 220,00 380,00

86,67 320,00 640,00

260,00 960,00 1920,00

0,00 4,50 156,70

0,00 29,30 158,80

4,13 20,57 145,37

5,85 11,38 17,53

149,20 9,70 10,30 9,80 9,93 752,77 17,70 18,80 20,00 18,83 1781,30 25,00 31,00 28,00 28,00

0,26 0,94 2,45

220,00 355,00 480,00

300,00 470,00 530,00

260,00 480,00 560,00

260,00 435,00 523,33

32,66 56,72 33,00

33,33 93,33 246,67

20,00 14,29 14,02

100,00 280,00 740,00

133,33 560,00 1513,33

400,00 1680,00 4540,00

20,00 53,33 126,67

25,00 16,67 14,96

60,00 160,00 380,00

60,00 266,67 720,00

180,00 800,00 2160,00

25

Hatvani kísérlet, kontroll kezelésben (összehasonlítva a Gödöllői kísérlettel) eredményei: Nedves kéreg tömege a d1,3 függvényében 300,00 y = 12,216x - 71,927 y = 9,7124e0,1354x R2 = 0,9401 R2 = 0,9141 y = 0,329x2 + 1,7202x - 4,9626 y = 0,5581x1,8909 R2 = 0,9644 R2 = 0,9723

Nedves kéreg tömege (gramm)

250,00

200,00 nedves kéreg tömeg d130 függvényében Lineáris (nedves kéreg tömeg d130 függvényében)

150,00

Expon. (nedves kéreg tömeg d130 függvényében) Hatvány (nedves kéreg tömeg d130 függvényében) Polinom. (nedves kéreg tömeg d130 függvényében)

100,00

50,00

0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

30,00

d1,3 (mm)

ábra

7.

Nedves kéreg százalék a d1,3 függvényében 40,00

35,00 y = -0,7343x + 32,431 y = 70,476x-0,4747 R2 = 0,7455 R2 = 0,8386

Nedves kéreg százalék (%)

30,00

y = 0,0422x2 - 2,0818x + 41,029 y = 34,394e-0,034x R2 = 0,8334 R2 = 0,7873 25,00 nedves k% - d13 függvényében Lineáris (nedves k% - d13 függvényében)

20,00

Expon. (nedves k% - d13 függvényében) Hatvány (nedves k% - d13 függvényében) 15,00

Polinom. (nedves k% - d13 függvényében)

10,00

5,00

0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

d1,3 (mm)

ábra

8.

26

30,00

ábra

9.

Száraz kéreg tömege a d1,3 függvényében 150,00

y = 6,0802x - 34,695 R2 = 0,9503

125,00

y = 0,2309x1,9653 R2 = 0,9483

Száraz kéreg tömege (gramm)

y = 0,132x2 + 1,8706x - 7,839 y = 4,5995e0,1391x R2 = 0,9663 R2 = 0,8714 100,00 száraz kéreg tömeg d13 függvényében Lineáris (száraz kéreg tömeg d13 függvényében)

75,00

Expon. (száraz kéreg tömeg d13 függvényében) Hatvány (száraz kéreg tömeg d13 függvényében) Polinom. (száraz kéreg tömeg d13 függvényében)

50,00

25,00

0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

d1,3 (mm)

ábra

10.

27

30,00

Száraz kéreg százalék a d1,3 függvényében 35,00

30,00

y = -0,5394x + 29,477 R2 = 0,6149

-0,0259x y = -0,0054x2 - 0,3657x + 28,368 y = 30,778e R2 = 0,6737 R2 = 0,6171

25,00 Száraz kéreg százalék (%)

y = 48,761x-0,3279 R2 = 0,5877

száraz k% - d13 függvényében

20,00

Lineáris (száraz k% - d13 függvényében) Polinom. (száraz k% - d13 függvényében) 15,00

Expon. (száraz k% - d13 függvényében) Hatvány (száraz k% - d13 függvényében)

10,00

5,00

0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

d1,3 (mm)

11.

ábra

12.

ábra

28

30,00

Hatvani kísérlet, műtrágya kezelésben (összehasonlítva a Gödöllői kísérlettel): Nedves kéreg tömege a d1,3 függvényében 450,00

400,00 y = 12,267x - 78,1 R2 = 0,9409

Nedves Kéreg tömege (gramm)

350,00

y = 10,246e0,1272x R2 = 0,9141

1,9061 y = 0,3064x2 + 1,7952x - 6,3196 y = 0,5014x R2 = 0,972 R2 = 0,9647

300,00

nedves kéreg tömeg d130 függvényében

250,00

Lineáris (nedves kéreg tömeg d130 függvényében) Expon. (nedves kéreg tömeg d130 függvényében)

200,00

Hatvány (nedves kéreg tömeg d130 függvényében) Polinom. (nedves kéreg tömeg d130 függvényében)

150,00

100,00

50,00

0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

30,00

35,00

d1,3 (mm)

ábra

13.


30,00 y = -0,6827x + 32,374 y = 34,352e-0,0316x R2 = 0,7438 R2 = 0,7849


25,00

-0,4738 y = 0,0359x2 - 1,9102x + 40,789 y = 72,694x R2 = 0,8331 R2 = 0,8273

nedves k% - d13 függvényében

20,00

Lineáris (nedves k% - d13 függvényében) Expon. (nedves k% - d13 függvényében) 15,00

Hatvány (nedves k% - d13 függvényében) Polinom. (nedves k% - d13 függvényében)

10,00

5,00

0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

d1,3 (mm)

ábra

14.

29

30,00

35,00

ábra

15.


y = 6,0956x - 37,482 y = 4,9634e0,1296x R2 = 0,9509 R2 = 0,8733


200,00

y = 0,1241x2 + 1,8525x - 8,3975 R2 = 0,9669 150,00

y = 0,2168x1,9641 R2 = 0,949

száraz kéreg tömeg d13 függvényében Lineáris (száraz kéreg tömeg d13 függvényében) Expon. (száraz kéreg tömeg d13 függvényében) Hatvány (száraz kéreg tömeg d13 függvényében)

100,00

Polinom. (száraz kéreg tömeg d13 függvényében)

50,00

0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

30,00

d1,3 (mm)

ábra

16.

30

35,00


y = -0,5218x + 29,898 y = 51,606x-0,3387 R2 = 0,6189 R2 = 0,5947

Száraz kéreg százalék (%)

30,00

25,00

y = -0,0037x2 - 0,396x + 29,035 y = 31,282e-0,0249x R2 = 0,6202 R2 = 0,679

20,00

száraz k% - d13 függvényében Lineáris (száraz k% - d13 függvényében) Polinom. (száraz k% - d13 függvényében)

15,00


10,00

5,00

0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

d1,3 (mm)

17.

ábra

18.

ábra

31

30,00

35,00

Hatvani kísérlet, komposzt kezelésben (összehasonlítva a Gödöllői kísérlettel): Nedves kéreg tömege d1,3 függvényében 350,00

y = 10,381e0,1249x R2 = 0,9067

300,00

y = 12,081x - 75,593 R2 = 0,9382

y = 0,3019x2 + 1,6331x - 4,1019 R2 = 0,9638 y = 0,5392x1,8765 R2 = 0,9672

nedves kéreg tömege (gramm)

250,00


200,00

Lineáris (nedves kéreg tömeg d130 függvényében) Expon. (nedves kéreg tömeg d130 függvényében) 150,00


100,00

50,00

0,00 0,00

5,00

10,00

15,00 20,00 d1,3 (mm)

25,00

30,00

35,00

ábra

19.

Nedves kéreg százalék a d1,3 függvényében 40,00 y = 33,163e-0,0295x R2 = 0,7784

35,00

y = -0,63x + 31,481 R2 = 0,7311

y = 66,111x-0,4398 R2 = 0,8183

30,00

Kéreg százalék (%)

y = 0,0297x2 - 1,6588x + 38,52 R2 = 0,8022 25,00 nedves k% - d13 függvényében Lineáris (nedves k% - d13 függvényében)

20,00



10,00

5,00

0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

d1,3 (mm)

ábra

20.

32

30,00

35,00

ábra

21.

Száraz kéreg tömeg d1,3 függvényében 200,00

y = 0,1272x2 + 1,5961x - 6,1413 R2 = 0,969

180,00

y = 5,9981x - 36,263 y = 0,2363x1,93 R2 = 0,9504 R2 = 0,9562

160,00

y = 5,0733e0,1269x R2 = 0,8747

Száraz kéreg tömeg (gramm)

140,00 120,00

száraz kéreg tömeg d13 függvényében Lineáris (száraz kéreg tömeg d13 függvényében)

100,00

Expon. (száraz kéreg tömeg d13 függvényében) Hatvány (száraz kéreg tömeg d13 függvényében)

80,00

Polinom. (száraz kéreg tömeg d13 függvényében) 60,00 40,00 20,00 0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

30,00

d1,3 (mm)

ábra

22.

33

35,00


y = 30,269e-0,0229x R2 = 0,6526

y = -0,4768x + 29,116 y = 46,819x-0,3038 R2 = 0,5922 R2 = 0,5402

30,00


y = -0,0085x2 - 0,183x + 27,106 R2 = 0,6004

25,00

száraz k% - d13 függvényében Lineáris (száraz k% - d13 függvényében) Polinom. (száraz k% - d13 függvényében) Expon. (száraz k% - d13 függvényében)

20,00

Hatvány (száraz k% - d13 függvényében)

15,00

10,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

d1,3 (mm)

23.

ábra

24.

ábra

34

30,00

35,00

Jánoshalmai kísérlet eredmény táblázatai összehasonlítva a gödöllői kísérlettel Wt

Wht


CSALA 1 éves vékony közepes vastag CSALA 2 éves vékony közepes vastag TORDIS vékony közepes vastag TORA vékony közepes vastag SVEN vékony közepes vastag INGER vékony közepes vastag

Átlag


Átlag

Szórás

41,00 52,00 111,00

42,00 73,00 93,00

27,00 43,00 105,00

36,67 56,00 103,00

6,85 12,57 7,48

0,28 1,00 7,00

0,09 2,00 4,70

0,37 1,10 8,30

0,25 1,37 6,67

0,12 0,45 1,49

71,00 210,00 530,00

79,00 223,00 535,00

91,00 241,00 567,00

80,33 224,67 544,00

8,22 12,71 16,39

2,00 23,40 146,10

4,50 28,40 158,90

5,20 18,10 130,30

3,90 23,30 145,10

219,48 618,54 1795,76

299,29 478,87 1735,90

199,53 897,88 1257,03

239,43 665,10 1596,23

43,10 174,20 241,09

8,48 8,28 151,84

14,67 12,67 169,30

3,99 7,58 47,29

159,62 838,02 3272,28

299,29 758,21 2134,96

319,25 598,59 1875,57

259,39 731,61 2427,60

71,01 99,54 606,59

4,49 23,44 242,73

4,89 38,91 164,81

279,34 937,79 1995,29

239,43 598,59 1416,66

219,48 957,74 1696,00

246,09 831,37 1702,65

24,89 164,80 236,27

12,67 72,53 181,77

159,62 658,45 1496,47

179,58 798,12 2294,58

119,72 857,97 1975,34

152,97 771,51 1922,13

24,89 83,60 327,99

12,37 27,83 120,32

Szórás

Átlag Szórás

Átlag

Szórás


kéreg százalék %




170,00 185,00 240,00

175,00 180,00 220,00

4,08 4,08 14,72

13,67 15,00 27,00

34,17 31,69 25,96

41,00 45,00 81,00

26,33 32,33 77,00

79,00 97,00 231,00

7,67 6,33 9,00

28,05 24,68 21,77

23,00 19,00 27,00

19,67 19,33 32,33

59,00 58,00 97,00

1,37 4,21 11,70

67,00 5,50 5,40 7,30 6,07 214,00 9,40 10,50 10,80 10,23 423,00 15,20 12,90 13,20 13,77

0,87 0,60 1,02

150,00 215,00 285,00

155,00 225,00 295,00

195,00 230,00 315,00

166,67 223,33 298,33

20,14 6,24 12,47

19,33 52,33 115,33

35,15 24,61 21,16

58,00 157,00 346,00

35,67 160,33 429,67

107,00 481,00 1289,00

10,67 29,33 55,67

33,68 28,66 22,15

32,00 88,00 167,00

21,00 73,00 195,67

63,00 219,00 587,00

9,05 9,51 122,81

4,38 2,25 53,88

230,39 11,97 12,97 11,97 12,30 655,59 16,96 14,96 20,95 17,63 1473,42 26,94 25,94 24,94 25,94

0,47 2,49 0,81

329,22 428,99 518,78

359,15 399,06 508,80

319,25 488,85 548,70

335,87 438,96 525,43

16,96 37,33 16,96

59,86 119,72 266,04

25,71 19,35 17,32

179,58 359,15 798,12

172,93 498,82 1270,33

518,78 1496,47 3811,00

27,27 61,85 133,02

22,97 19,66 17,54

81,81 185,56 399,06

91,45 252,74 625,19

274,35 758,21 1875,57

7,88 5,59 128,00

5,75 22,65 178,51

1,51 13,62 47,83

253,63 8,48 11,37 11,57 10,48 708,96 18,96 18,46 15,96 17,79 2249,09 31,92 27,93 25,94 28,60

1,41 1,31 2,49

229,46 438,96 438,96

329,22 399,06 518,78

279,34 419,01 468,89

279,34 419,01 475,54

40,73 16,29 32,92

46,56 113,07 319,25

20,00 18,18 14,81

139,67 339,20 957,74

186,23 508,80 1835,67

558,68 1526,40 5507,00

33,25 53,21 150,64

31,25 17,02 15,99

99,76 159,62 451,93

73,16 259,39 791,47

219,48 778,16 2374,40

2,69 8,98 91,08

3,39 24,84 114,53

6,25 35,45 129,13

4,55 27,01 38,43

239,83 10,97 11,97 9,98 10,97 795,92 18,96 15,96 20,95 18,62 1573,52 26,94 23,94 24,94 25,27

0,81 2,05 1,24

299,29 349,18 518,78

339,20 458,92 468,89

309,27 463,90 538,73

315,92 424,00 508,80

16,96 52,95 29,37

59,86 152,97 239,43

25,00 20,00 15,93

179,58 458,92 718,30

179,58 611,89 1263,68

538,73 1835,67 3791,05

33,25 73,16 126,37

27,78 18,64 16,52

99,76 219,48 379,11

86,46 319,25 638,49

259,39 957,74 1915,48

0,60 4,49 156,33

1,91 29,23 158,43

4,96 20,52 145,02

5,27 11,35 17,49

148,01 9,68 10,28 9,78 9,91 750,99 17,66 18,76 19,95 18,79 1777,11 24,94 30,93 27,93 27,93

0,26 0,94 2,44

219,48 354,16 478,87

299,29 468,89 528,75

259,39 478,87 558,68

259,39 433,98 522,10

32,58 56,58 32,92

33,25 93,11 246,09

20,00 14,29 14,02

99,76 279,34 738,26

133,02 558,68 1509,77

399,06 1676,04 4529,31

19,95 53,21 126,37

25,00 16,67 14,96

59,86 159,62 379,11

59,86 266,04 718,30

179,58 798,12 2154,91

Átlag

Szórás


5,30 6,20 7,90

kéreg százalék %

180,00 180,00 215,00

Wht

5,20 6,70 7,60


175,00 175,00 205,00


4,70 5,70 7,70


h Teljes magasság (cm)

0,26 0,41 0,12

Wt

32,00 51,00 87,00


5,07 6,20 7,73

Teljes törzs nedves tömege (gramm)

Átlag



h

Átlag

Szórás


Átlag

Szórás


kéreg százalék %



kéreg százalék %




33 67 112

35 77 98

28 82 102

32,00 75,33 104,00

2,94 6,24 5,89

0,29 1,20 7,30

0,10 2,80 4,10

0,39 1,30 9,20

0,26 1,77 6,87

0,12 0,73 2,10

46,00 55,00 93,00

5,00 6,50 8,50

6,00 6,00 7,90

7,30 7,00 7,80

6,10 6,50 8,07

0,94 0,41 0,31

185 170 225

190 195 205

205 210 215

193,33 191,67 215,00

8,50 16,50 8,16

14,33 16,33 25,67

32,09 28,00 25,33

43,00 49,00 77,00

30,33 42,00 75,67

91,00 126,00 227,00

7,67 6,00 9,00

26,44 24,00 20,77

23,00 18,00 27,00

21,33 19,00 34,33

64,00 57,00 103,00

70 220 570

76 228 543

81 239 522

75,67 229,00 545,00

4,50 7,79 19,65

2,00 25,20 155,00

2,60 30,00 153,10

5,60 28,70 137,60

3,40 27,97 148,57

1,57 2,03 7,79

69,00 210,00 442,00

6,00 10,00 16,70

6,30 11,40 16,20

7,50 10,20 13,40

6,60 10,53 15,43

0,65 0,62 1,45

150 245 305

165 190 265

235 255 290

183,33 230,00 286,67

37,04 28,58 16,50

18,00 56,00 122,33

29,19 25,57 21,83

54,00 168,00 367,00

43,67 163,00 438,00

131,00 489,00 1314,00

8,67 27,67 57,33

27,37 26,43 22,66

26,00 83,00 172,00

23,00 77,00 195,67

69,00 231,00 587,00

253 712 2068

345 551 1999

230 1034 1448

275,72 765,89 1838,13

49,64 200,60 277,63

9,77 9,54 174,85

16,89 14,59 194,96

4,60 8,73 54,45

10,42 10,95 141,42

5,04 2,59 62,04

265,30 754,93 1696,71

13,79 19,53 31,02

14,93 17,23 29,87

13,79 24,13 28,72

14,17 20,30 29,87

0,54 2,87 0,94

379 494 597

414 460 586

368 563 632

386,77 505,48 605,05

19,53 42,99 19,53

68,93 137,86 306,35

25,71 19,35 17,32

206,79 413,58 919,06

199,13 574,41 1462,84

597,39 1723,24 4388,53

31,40 71,23 153,18

22,97 19,66 17,54

94,20 213,68 459,53

105,31 291,04 719,93

315,93 873,11 2159,80

184 965 3768

345 873 2458

368 689 2160

298,70 842,47 2795,48

81,77 114,63 698,51

5,17 27,00 279,51

5,63 44,80 189,79

9,08 6,43 147,39

6,62 26,08 205,56

1,74 15,68 55,08

292,07 816,40 2589,92

9,77 21,83 36,76

13,10 21,25 32,17

13,33 18,38 29,87

12,06 20,49 32,93

1,63 1,51 2,87

264 505 505

379 460 597

322 483 540

321,67 482,51 547,61

46,90 18,76 37,91

53,61 130,20 367,63

20,00 18,18 14,81

160,84 390,60 1102,88

214,45 585,90 2113,85

643,34 1757,71 6341,54

38,29 61,27 173,47

31,25 17,02 15,99

114,88 183,81 520,42

84,25 298,70 911,40

252,74 896,09 2734,21

322 1080 2298

276 689 1631

253 1103 1953

283,38 957,36 1960,67

28,66 189,78 272,08

14,59 83,52 209,32

3,10 10,34 104,89

3,91 28,61 131,89

7,20 40,82 148,70

5,24 31,10 44,26

276,18 916,54 1811,97

12,64 21,83 31,02

13,79 18,38 27,57

11,49 24,13 28,72

12,64 21,44 29,10

0,94 2,36 1,43

345 402 597

391 528 540

356 534 620

363,80 488,25 585,90

19,53 60,97 33,82

68,93 176,15 275,72

25,00 20,00 15,93

206,79 528,46 827,16

206,79 704,62 1455,18

620,37 2113,85 4365,55

38,29 84,25 145,52

27,78 18,64 16,52

114,88 252,74 436,56

99,57 367,63 735,25

298,70 1102,88 2205,75

184 758 1723

207 919 2642

138 988 2275

176,15 888,43 2213,41

28,66 96,27 377,70

14,25 32,05 138,55

0,11 5,17 180,02

2,69 33,66 182,43

5,68 23,63 167,00

6,15 13,07 20,14

170,47 864,80 2046,41

11,14 20,33 28,72

11,83 21,60 35,61

11,26 22,98 32,17

11,41 21,64 32,17

0,30 1,08 2,81

253 408 551

345 540 609

299 551 643

298,70 499,74 601,22

37,52 65,16 37,91

38,29 107,22 283,38

20,00 14,29 14,02

114,88 321,67 850,13

153,18 643,34 1738,56

459,53 1930,03 5215,68

22,98 61,27 145,52

25,00 16,67 14,96

68,93 183,81 436,56

68,93 306,35 827,16

206,79 919,06 2481,47

35

Wt

Wht


Átlag


Átlag

Szórás

35,00 55,00 105,00

45,00 87,00 92,00

22,00 34,00 111,00

34,00 58,67 102,67

9,42 21,79 7,93

0,30 1,10 7,50

0,10 2,60 5,00

0,40 1,20 9,70

0,27 1,63 7,40

0,12 0,68 1,92

72,00 220,00 585,00

75,00 230,00 541,00

89,00 242,00 614,00

78,67 230,67 580,00

7,41 8,99 30,01

2,20 25,40 157,70

4,50 30,50 169,90

6,30 20,00 139,30

4,33 25,30 155,63

240,90 678,90 1971,00

328,50 525,60 1905,30

219,00 985,50 1379,70

262,80 730,00 1752,00

47,31 191,20 264,62

9,31 9,09 166,66

16,10 13,91 185,82

4,38 8,32 51,90

175,20 919,80 3591,60

328,50 832,20 2343,30

350,40 657,00 2058,60

284,70 803,00 2664,50

77,94 109,26 665,78

4,93 25,73 266,41

5,37 42,71 180,89

306,60 1029,30 2190,00

262,80 657,00 1554,90

240,90 1051,20 1861,50

270,10 912,50 1868,80

27,31 180,89 259,33

13,91 79,61 199,51

175,20 722,70 1642,50

197,10 876,00 2518,50

131,40 941,70 2168,10

167,90 846,80 2109,70

27,31 91,76 360,00

13,58 30,55 132,06

Wát Ágak nedves tömege (gramm) 38,00 61,00 99,00


5,40 7,50 8,40

5,30 6,80 8,70

h

Átlag Szórás


Átlag

Szórás


kéreg százalék %



kéreg százalék %




5,40 6,77 8,43

0,08 0,61 0,21

190,00 175,00 230,00

200,00 190,00 215,00

195,00 210,00 245,00

195,00 191,67 230,00

4,08 14,34 12,25

14,67 17,33 31,67

33,59 33,55 28,88

44,00 52,00 95,00

29,00 34,33 78,00

87,00 103,00 234,00

7,00 6,33 9,67

24,14 23,75 21,64

21,00 19,00 29,00

22,00 20,33 35,00

66,00 61,00 105,00

1,68 4,29 12,58

76,40 6,20 6,40 8,30 6,97 203,00 10,40 11,50 12,10 11,33 425,00 18,20 14,50 16,50 16,40

0,95 0,70 1,51

165,00 205,00 305,00

185,00 230,00 315,00

215,00 255,00 275,00

188,33 230,00 298,33

20,55 20,41 17,00

21,00 55,67 122,67

33,51 25,38 21,50

63,00 167,00 368,00

41,67 163,67 448,00

125,00 491,00 1344,00

10,33 29,33 66,33

31,63 27,33 24,27

31,00 88,00 199,00

22,33 78,00 207,00

67,00 234,00 621,00

9,93 10,44 134,79

4,80 2,47 59,13

252,87 13,14 14,24 13,14 13,51 719,56 18,62 16,43 23,00 19,35 1617,21 29,57 28,47 27,38 28,47

0,52 2,73 0,89

361 471 569

394 438 558

350 537 602

368,65 481,80 576,70

18,61 40,97 18,61

65,70 131,40 292,00

25,71 19,35 17,32

197,10 394,20 876,00

189,80 547,50 1394,30

569,40 1642,50 4182,90

29,93 67,89 146,00

22,97 19,66 17,54

89,79 203,67 438,00

100,38 277,40 686,20

301,13 832,20 2058,60

8,65 6,13 140,49

6,31 24,86 195,93

1,66 14,94 52,50

278,39 9,31 12,48 12,70 11,50 778,14 20,81 20,26 17,52 19,53 2468,57 35,04 30,66 28,47 31,39

1,55 1,44 2,73

252 482 482

361 438 569

307 460 515

306,60 459,90 521,95

44,70 17,88 36,13

51,10 124,10 350,40

20,00 18,18 14,81

153,30 372,30 1051,20

204,40 558,45 2014,80

613,20 1675,35 6044,40

36,50 58,40 165,35

31,25 17,02 15,99

109,50 175,20 496,04

80,30 284,70 868,70

240,90 854,10 2606,10

2,96 9,86 99,97

3,72 27,27 125,71

6,86 38,91 141,73

4,99 29,64 42,19

263,24 12,05 13,14 10,95 12,05 873,59 20,81 17,52 23,00 20,44 1727,07 29,57 26,28 27,38 27,74

0,89 2,25 1,37

329 383 569

372 504 515

339 509 591

346,75 465,38 558,45

18,61 58,11 32,24

65,70 167,90 262,80

25,00 20,00 15,93

197,10 503,70 788,40

197,10 671,60 1387,00

591,30 2014,80 4161,00

36,50 80,30 138,70

27,78 18,64 16,52

109,50 240,90 416,10

94,90 350,40 700,80

284,70 1051,20 2102,40

0,13 4,93 171,59

0,25 32,08 173,89

4,65 22,52 159,18

6,31 12,46 19,20

163,25 10,62 11,28 10,73 10,88 824,28 19,38 20,59 21,90 20,62 1950,52 27,38 33,95 30,66 30,66

0,29 1,03 2,68

241 389 526

329 515 580

285 526 613

284,70 476,33 573,05

35,76 62,10 36,13

36,50 102,20 270,10

20,00 14,29 14,02

109,50 306,60 810,30

146,00 613,20 1657,10

438,00 1839,60 4971,30

21,90 58,40 138,70

25,00 16,67 14,96

65,70 175,20 416,10

65,70 292,00 788,40

197,10 876,00 2365,20

36

Jánoshalmai kísérlet, kontroll kezelésben (összehasonlítva a Gödöllői kísérlettel): Nedves kéreg tömeg a d1,3 függvényében 350,00

300,00

y = 11,993x - 71,443 y = 0,6829x1,8058 R2 = 0,9341 R2 = 0,9693 y = 11,171e0,1236x R2 = 0,915


250,00

y = 0,3099x2 + 1,53x - 1,6021 R2 = 0,96


200,00

Lineáris (nedves kéreg tömeg d130 függvényében) Expon. (nedves kéreg tömeg d130 függvényében) 150,00


100,00

50,00

0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

30,00

35,00

d1,3 (mm)

ábra

25.

Nedves kéreg százaléka a d1,3 függvényében 40,00

35,00 y = -0,7199x + 33,005 y = 34,836e-0,0326x R2 = 0,7273 R2 = 0,7816

Nedves kéreg százaléka (%)

30,00

y = 0,0447x2 - 2,2283x + 43,074 R2 = 0,8435

y = 74,244x-0,4841 R2 = 0,8533

25,00 nedves k% - d13 függvényében Lineáris (nedves k% - d13 függvényében)

20,00



10,00

5,00

0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

d1,3 (mm)

ábra

26.

37

30,00

35,00

ábra

27.


y = 5,9385x - 34,044 y = 0,3463x1,808 R2 = 0,9464 R2 = 0,9488


200,00

y = 0,1379x2 + 1,2826x - 2,9668 y = 5,7384e0,1231x R2 = 0,9676 R2 = 0,8866 150,00


100,00


50,00

0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

30,00

d1,3 (mm)

ábra

28.

38

35,00


35,00 y = -0,6193x + 31,792 y = 33,462e-0,0285x R2 = 0,7043 R2 = 0,764

30,00


y = 0,0154x2 - 1,14x + 35,268 R2 = 0,7224

y = 60,643x-0,3969 R2 = 0,7375

25,00 száraz k% - d13 függvényében Lineáris (száraz k% - d13 függvényében)

20,00

Polinom. (száraz k% - d13 függvényében) Expon. (száraz k% - d13 függvényében)

15,00

Hatvány (száraz k% - d13 függvényében)

10,00

5,00

0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

d1,3 (mm)

29.

ábra

30.

ábra

39

30,00

35,00

Jánoshalmai kísérlet, komposzt kezelésben (összehasonlítva a Gödöllői kísérlettel): Nedves kéreg tömege a d1,3 függvényében 500,00 y = 11,881x - 79,637 R2 = 0,9352 y = 12,097e0,1098x R2 = 0,9107


400,00

y = 0,5752x1,8254 R2 = 0,9722

y = 0,273x2 + 1,3714x - 0,7828 R2 = 0,9625

300,00 nedves kéreg tömeg d130 függvényében Lineáris (nedves kéreg tömeg d130 függvényében)

200,00

Expon. (nedves kéreg tömeg d130 függvényében) Hatvány (nedves kéreg tömeg d130 függvényében) Polinom. (nedves kéreg tömeg d130 függvényében)

100,00

0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

30,00

35,00

-100,00 d1,3 (mm)

ábra

31.


y = -0,5248x + 30,559 y = 63,345x-0,4104 R2 = 0,7748 R2 = 0,83

30,00

y = 0,0189x2 - 1,2533x + 36,025 R2 = 0,8305


25,00

y = 32,15e-0,0251x R2 = 0,8018

nedves k% - d13 függvényében

20,00

Lineáris (nedves k% - d13 függvényében) Expon. (nedves k% - d13 függvényében) 15,00

Hatvány (nedves k% - d13 függvényében) Polinom. (nedves k% - d13 függvényében)

10,00

5,00

0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

d1,3 (mm)

ábra

32.

40

30,00

35,00

ábra

33.

Száraz kéreg tömeg d1,3 függvényében 250,00

y = 5,9213x - 38,954 y = 5,7516e0,1124x R2 = 0,9502 R2 = 0,8833

200,00


y = 0,1201x2 + 1,2987x - 4,2716 R2 = 0,9718 150,00

y = 0,241x1,8892 R2 = 0,9626


100,00


50,00

0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

30,00

d1,3 (mm)

ábra

34.

41

35,00


30,00

y = -0,4448x + 29,456 y = 30,721e-0,0213x R2 = 0,681 R2 = 0,735 -0,326 y = 0,0006x2 - 0,4682x + 29,631 y = 51,375x R2 = 0,6632 R2 = 0,6811


25,00

száraz k% - d13 függvényében

20,00

Lineáris (száraz k% - d13 függvényében) Polinom. (száraz k% - d13 függvényében) 15,00


10,00

5,00

0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

d1,3 (mm)

35.

ábra

36.

ábra

42

30,00

35,00

Jánoshalmai kísérlet, műtrágyás kezelésben (összehasonlítva a Gödöllői kísérlettel): Nedves kéreg tömege a d1,3 függvényében 450,00 400,00 y = 12,025x - 80,098 R2 = 0,9369

350,00

1,8011 y = 0,2978x2 + 1,0019x + 0,6774 y = 0,6363x R2 = 0,9774 R2 = 0,9662

300,00 Nedves kéreg tömege (gramm)

y = 12,084e0,113x R2 = 0,9287

250,00

nedves kéreg tömeg d130 függvényében Lineáris (nedves kéreg tömeg d130 függvényében)

200,00

Expon. (nedves kéreg tömeg d130 függvényében) Hatvány (nedves kéreg tömeg d130 függvényében)

150,00

Polinom. (nedves kéreg tömeg d130 függvényében)

100,00 50,00 0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

30,00

35,00

-50,00 d1,3 (mm)

ábra

37.


35,00 y = -0,6777x + 33,626 y = 80,359x-0,4928 R2 = 0,7533 R2 = 0,8555


30,00

y = 0,0356x2 - 1,9952x + 43,281 y = 35,7e-0,0306x R2 = 0,8593 R2 = 0,7947 25,00 nedves k% - d13 függvényében Lineáris (nedves k% - d13 függvényében)

20,00



10,00

5,00

0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

d1,3 (mm)

ábra

38.

43

30,00

35,00

ábra

39.


y = 5,9969x - 38,889 R2 = 0,9497


200,00

y = 0,2497x1,8892 R2 = 0,9583

y = 0,1217x2 + 1,4933x - 5,8884 y = 5,6219e0,117x R2 = 0,9696 R2 = 0,8867 150,00


100,00


50,00

0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

30,00

d1,3 (mm)

ábra

40.

44

35,00


30,00


y = -0,4977x + 30,377 y = 53,958x-0,3433 R2 = 0,6485 R2 = 0,6274 25,00

-0,0235x y = -0,0002x2 - 0,4902x + 30,321 y = 31,804e R2 = 0,7083 R2 = 0,6486

20,00

száraz k% - d13 függvényében Lineáris (száraz k% - d13 függvényében) Polinom. (száraz k% - d13 függvényében)

15,00


10,00

5,00

0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

d1,3 (mm)

41.

ábra

42.

ábra

45

30,00

35,00

Hatvani és jánoshalmai Express fajta kísérlet eredmény táblázatai Hatvani kísérlet Express 1-2

Kn Wt

Wht

Teljes törzs nedves tömege (gramm) Műtrágyával kezelt Express 1 éves - m vékony közepes vastag Express 2 éves - m vékony közepes vastag Kontroll Express 1 éves - k vékony közepes vastag Express 2 éves - k vékony közepes vastag Komposzttal kezelt Express 1 éves - ko vékony közepes vastag Express 2 éves - ko vékony közepes vastag

Szórás


Átlag

Szórás



Kn%

h

Átlag

Szórás


Átlag

Szórás


kéreg százalék %


Kszö Fsz Fszö 3 db összesen 3 db összesen Száraz kéreg Száraz fa Száraz fa tömege tömege összesen tömege összesen átlag (gramm) átlag (gramm) átlag (gramm)

168 501 721

115 420 611

152 670 631

144,90 530,37 654,33

21,90 102,30 48,00

20,10 76,70 165,60

23,10 63,40 103,40

37,60 142,30 156,70

26,93 94,13 141,90

7,64 34,49 27,47

117,97 436,23 512,43

7,44 9,34 11,98

4,10 11,78 13,21

6,21 11,69 15,87

5,92 10,94 13,69

1,38 1,13 1,62

188 206 180

127 190 199

146 177 168

153,53 190,63 182,27

25,31 11,78 12,94

7,85 29,93 34,10

26,48 21,92 21,32

23,56 89,78 102,30

21,80 106,60 125,87

65,40 319,80 377,60

3,56 12,63 13,85

25,47 20,52 19,87

10,67 37,89 41,56

10,41 48,93 55,86

31,23 146,78 167,57

1476 2534 6988

698 1865 5045

1189 3124 5321

1121,00 2507,67 5784,67

321,24 514,32 858,31

122,40 324,60 432,10

97,60 222,30 545,50

151,50 342,30 555,70

123,83 296,40 511,10

22,03 52,89 56,02

997,17 2211,27 5273,57

24,34 31,67 48,56

20,12 28,50 44,07

23,34 34,30 47,21

22,60 31,49 46,61

1,80 2,37 1,88

421 378 501

331 367 467

423 456 478

391,67 400,33 482,00

42,91 39,62 14,17

59,57 109,20 252,27

17,44 14,72 14,67

178,70 327,60 756,80

281,90 632,67 1467,83

845,70 1898,00 4403,50

27,14 47,10 101,50

16,49 13,69 13,09

81,41 141,30 304,50

137,43 297,07 673,80

412,30 891,20 2021,40

Jánoshalmai kísérlet Express 1-2

Kn Wt

Wht

Teljes törzs nedves tömege (gramm) Műtrágyával kezelt Express 1 éves - m vékony közepes vastag Express 2 éves - m vékony közepes vastag Kontroll Express 1 éves - k vékony közepes vastag Express 2 éves - k vékony közepes vastag Komposzttal kezelt Express 1 éves - ko vékony közepes vastag Express 2 éves - ko vékony közepes vastag

Átlag


Átlag

Szórás


Átlag

Szórás



Kn%

h

Átlag

Szórás


Átlag

Szórás


kéreg százalék %



Kszö Fsz Fszö 3 db összesen 3 db összesen Száraz kéreg Száraz fa Száraz fa tömege tömege összesen tömege összesen átlag (gramm) átlag (gramm) átlag (gramm)

172 472 654

111 379 561

152 626 572

144,77 492,62 595,74

25,21 101,78 41,55

20,20 71,73 155,75

21,98 59,01 98,26

27,23 127,80 144,80

23,14 86,18 132,94

2,98 29,89 24,93

121,63 406,43 462,80

6,80 8,69 11,21

3,74 11,04 12,02

5,73 10,48 13,35

5,42 10,07 12,19

1,27 1,00 0,88

172 198 173

120 179 180

140 168 161

144,03 181,56 171,18

21,47 12,50 8,06

7,66 28,22 31,45

27,63 22,58 21,71

22,99 84,67 94,34

20,07 96,77 113,42

60,22 290,32 340,25

3,39 12,32 13,96

25,54 21,32 20,14

10,17 36,96 41,88

9,89 45,48 55,36

29,66 136,44 166,07

1353 2332 6390

668 1691 4575

1095 3062 4824

1038,33 2361,47 5262,87

282,60 559,94 803,61

114,90 291,48 393,83

89,09 199,81 491,55

140,26 315,59 502,41

114,75 268,96 462,59

20,89 49,88 48,83

923,58 2092,51 4800,27

22,25 28,59 43,70

18,25 25,45 39,34

21,18 30,88 42,54

20,56 28,31 41,86

1,69 2,23 1,84

389 361 460

301 356 433

397 431 445

362,23 382,70 446,04

43,55 34,05 11,11

57,27 101,10 233,24

17,68 14,81 15,05

171,82 303,31 699,72

266,67 581,47 1316,99

800,02 1744,40 3950,98

25,01 43,11 98,91

16,75 13,66 13,52

75,03 129,32 296,73

124,33 272,52 632,88

373,00 817,55 1898,64

154 461 664

106 387 562

139 617 580

133,31 487,94 601,99

20,14 102,30 44,16

18,49 70,56 152,35

21,25 58,33 95,13

34,59 130,92 144,16

24,78 86,60 130,55

7,03 31,73 25,27

108,53 401,33 471,44

6,84 8,59 11,02

3,77 10,84 12,15

5,71 10,75 14,60

5,44 10,06 12,59

1,27 1,04 1,49

173 189 165

117 174 183

134 163 154

141,25 175,38 167,69

23,28 10,84 11,90

7,23 27,53 31,37

26,48 21,92 21,32

21,68 82,60 94,12

20,06 98,07 115,80

60,17 294,22 347,39

3,27 11,62 12,75

25,47 20,52 19,87

9,82 34,86 38,24

9,58 45,01 51,39

28,73 135,04 154,16

1358 2331 6429

642 1716 4641

1094 2874 4895

1031,32 2307,05 5321,89

295,54 473,18 789,65

112,61 298,63 397,53

89,79 204,52 501,86

139,38 314,92 511,24

113,93 272,69 470,21

20,27 48,66 51,54

917,39 2034,37 4851,68

22,39 29,14 44,68

18,51 26,22 40,54

21,47 31,56 43,43

20,79 28,97 42,88

1,66 2,18 1,73

387 348 461

305 338 430

389 420 440

360,33 368,31 443,44

39,47 36,45 13,03

54,80 100,46 232,09

17,44 14,72 14,67

164,40 301,39 696,26

259,35 582,05 1350,41

778,04 1746,16 4051,22

24,97 43,33 93,38

16,49 13,69 13,09

74,90 130,00 280,14

126,44 273,30 619,90

379,32 819,90 1859,69

122 343 484

81 284 430

112 477 427

104,72 367,96 447,14

17,49 80,55 26,28

14,47 54,40 112,43

16,15 43,22 73,57

21,04 95,88 113,16

17,22 64,50 99,72

2,79 22,65 18,49

87,50 303,47 347,42

5,06 6,61 8,31

2,75 8,42 9,00

4,23 7,98 10,01

4,02 7,67 9,11

0,95 0,77 0,70

128 148 128

88 139 134

104 120 120

106,60 135,72 127,23

16,61 11,94 5,90

5,58 20,87 24,08

26,61 22,14 21,68

16,74 62,61 72,23

15,39 73,41 86,97

46,16 220,23 260,90

2,43 9,08 10,43

25,16 21,25 20,10

7,30 27,25 31,29

7,24 33,66 41,45

21,71 100,97 124,35

1008 1794 4853

484 1294 3410

807 2390 3692

766,26 1825,97 3985,16

215,53 448,05 624,75

84,15 218,15 294,87

70,02 14,94 368,97

108,07 231,62 375,27

87,41 154,90 346,37

15,71 99,12 36,51

678,84 1671,07 3638,79

16,70 21,31 32,76

13,60 19,36 29,55

15,81 22,51 31,40

15,37 21,06 31,24

1,30 1,30 1,32

291 269 358

222 253 346

295 346 338

269,56 289,44 347,28

33,83 40,33 8,23

43,45 79,66 178,42

18,11 15,81 15,23

130,36 238,99 535,26

196,44 424,24 992,85

589,33 1272,73 2978,55

18,38 32,32 73,74

15,99 13,81 13,77

55,14 96,95 221,23

96,57 201,76 461,81

289,71 605,28 1385,43

46

Jánoshalmai kísérlet (Express 1-2 éves állományokban) : Express 1-2 nedves kéreg tömege a d1,3 függvényében 400,00


350,00

300,00

y = 5,7981x - 35,282 y = 8,4769e0,0871x R2 = 0,9281 R2 = 0,8875

250,00

y = 0,1078x2 + 0,9094x + 2,9651 R2 = 0,9681

y = 0,6586x1,5477 R2 = 0,9751


200,00

Lineáris (nedves kéreg tömeg d130 függvényében) Expon. (nedves kéreg tömeg d130 függvényében)

150,00


100,00

50,00

0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

30,00

35,00

40,00

45,00

50,00

-50,00 d1,3 (mm)

ábra

43.

Express 1-2 nedves kéreg százalék a d1,3 függvényében 30,00


25,00

y = -0,3212x + 25,601 y = 42,949x-0,2989 R2 = 0,7865 R2 = 0,9422 y = 0,0133x2 - 0,9259x + 30,332 R2 = 0,9554

20,00

y = 26,085e-0,0165x R2 = 0,8289

nedves k% - d13 függvényében Lineáris (nedves k% - d13 függvényében)

15,00

Expon. (nedves k% - d13 függvényében) Hatvány (nedves k% - d13 függvényében) Polinom. (nedves k% - d13 függvényében) 10,00

5,00

0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

30,00

35,00

40,00

d1,3 (mm)

ábra

44.

47

45,00

50,00

Express 1-2 nedves kéreg tömege kezelésenként, évenként 250,00 y = 0,125x1,9981 R2 = 0,9981 y = 0,1403x1,9809 R2 = 0,9973


200,00

Express 2 éves - m Express 1 éves - m

y = 0,1854x1,9942 R2 = 0,9997

Express 1 éves - k Express 2 éves - k

150,00

Express 1 éves - ko Express 2 éves - ko Hatvány (Express 2 éves - m) Hatvány (Express 1 éves - m)

100,00

Lineáris (Express 1 éves - m) Hatvány (Express 1 éves - k)

50,00

y = 0,3575x1,8322 R2 = 0,9749

y0,00 = 0,3333x1,8413 R2 0,00 = 0,9676 5,00

Hatvány (Express 2 éves - k)

y = 0,4432x1,7823 R2 = 0,972

Hatvány (Express 1 éves - ko) Hatvány (Express 2 éves - ko)

10,00

15,00

20,00

25,00

30,00

35,00

40,00

45,00

50,00

d1,3 (mm)

ábra

45.

Express 1-2 száraz kéreg tömege d1,3 függvényében 100,00 90,00 y = 3,7366e0,0856x y = 2,3989x - 14,085 R2 = 0,9351 R2 = 0,8888

80,00

1,5224 y = 0,0416x2 + 0,5106x + 0,688 y = 0,3024x R2 = 0,9779 R2 = 0,9702


70,00 60,00

száraz kéreg tömeg d13 függvényében Lineáris (száraz kéreg tömeg d13 függvényében)

50,00

Expon. (száraz kéreg tömeg d13 függvényében) Hatvány (száraz kéreg tömeg d13 függvényében)

40,00

Polinom. (száraz kéreg tömeg d13 függvényében) 30,00 20,00 10,00 0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

30,00

35,00

40,00

d1,3 (mm)

ábra

46.

48

45,00

50,00

Express 1-2 száraz kéreg százalék d1,3 függvényében 30,00 y = 24,711e-0,0179x R2 = 0,8281 y = -0,3205x + 24,172 R2 = 0,7868


25,00

y = 42,202x-0,3216 R2 = 0,9345

y = 0,0129x2 - 0,9073x + 28,763 R2 = 0,9466

20,00

száraz k% - d13 függvényében Lineáris (száraz k% - d13 függvényében) 15,00

Polinom. (száraz k% - d13 függvényében) Expon. (száraz k% - d13 függvényében) Hatvány (száraz k% - d13 függvényében) Lineáris (száraz k% - d13 függvényében)

10,00

5,00

0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

30,00

35,00

40,00

45,00

50,00

d1,3 (mm)

ábra

47.

Express 1-2 száraz kéreg tömege kezelésenként évenként 120,00 y = 0,096x1,8263 R2 = 0,9979

100,00

Express 1 éves - m


y = 0,0689x1,9407 R2 = 0,9962

Express 2 éves - m

80,00

Express 1 éves - k Express 2 éves - k

1,9649

y = 0,084x R2 = 0,9981

Express 1 éves - ko Express 2 éves - ko

60,00

Hatvány (Express 1 éves - m) Hatvány (Express 2 éves - m) Hatvány (Express 1 éves - k)

40,00 y = 0,1584x1,8299 R2 = 0,9782 20,00

Hatvány (Express 2 éves - k) Hatvány (Express 1 éves - ko) Hatvány (Express 2 éves - ko)

y = 0,1873x1,7148 R2 = 0,9604 y = 0,1901x1,8489 R2 = 0,987

0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

30,00

35,00

d1,3 (mm)

ábra

48.

49

40,00

45,00

50,00

Vizsgáltuk továbbá az összes 342 darab faegyed mellmagassági átmérője és fa tömeg és kéreg tömeg, valamint kéregszázaléka közötti összefüggést, illetve a kéreg tömege, valamint kéregszázalék és a magasság közötti korrelációt. Száraz és nedves kéreg tömege a d1,3 függvényében fűz minirotációs faültetvényeknél 400,00


y = 9,2638x - 44,213 R2 = 0,7861 350,00

y = 0,7125x1,7267 R2 = 0,9018

300,00

y = -0,1074x2 + 13,495x - 75,488 R2 = 0,799 Nedves kéreg tömege Száraz kéreg tömege Lineáris (Nedves kéreg tömege) Polinom. (Nedves kéreg tömege) Hatvány (Nedves kéreg tömege) Expon. (Nedves kéreg tömege) Lineáris (Száraz kéreg tömege) Polinom. (Száraz kéreg tömege) Hatvány (Száraz kéreg tömege) Expon. (Száraz kéreg tömege)

250,00

200,00

150,00

100,00

y = 4,4204x - 19,196 R2 = 0,7383

50,00

0,00 0,00

y = 12,158e0,1042x R2 = 0,7789

y = -0,0821x2 + 7,6539x - 43,096 R2 = 0,7692 5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

30,00

35,00

40,00

45,00

50,00

d1,3 (mm)

y = 5,7876e0,1052x R2 = 0,7242

y = 0,3092x1,769 R2 = 0,8623

Nedves és Száraz kéreg százalék a d1,3 függvényében fűz minirotáció ültetvényekben y = 63,849x-0,4235 R2 = 0,8342

Kéreg százalék (%)

40,00

y = 47,573x-0,3163 R2 = 0,6094

35,00

y = 0,0212x2 - 1,3964x + 37,063 R2 = 0,8127

30,00

y = 0,005x2 - 0,6331x + 29,827 R2 = 0,6122 Nedves kéreg százalék Száraz kéreg százalék Hatvány (Nedves kéreg százalék) Hatvány (Száraz kéreg százalék) Polinom. (Száraz kéreg százalék) Polinom. (Nedves kéreg százalék) Lineáris (Nedves kéreg százalék) Lineáris (Száraz kéreg százalék) Expon. (Nedves kéreg százalék) Expon. (Száraz kéreg százalék)

25,00

20,00

15,00

10,00 y = -0,5594x + 30,876 R2 = 0,6913

5,00

0,00 0,00

y = -0,4351x + 28,364 R2 = 0,6024 5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

30,00

35,00

d1,3 (mm)

50

40,00

45,00

50,00

y = 32,077e-0,026x y = 29,415e-0,0216x R2 = 0,748 R2 = 0,6747

Nedves fa tömege és nedves kéreg tömege minirotációs fűz ültetvényben 2500,00

Nedves fa tömege és nedves kéreg tömege (gramm)

y = 0,6317x2,2724 R2 = 0,9449

2000,00 y = -0,2188x2 + 62,7x - 429,62 R2 = 0,8038 Nedves kéreg tömege Nedves fa tömege Hatvány (Nedves fa tömege) Hatvány (Nedves kéreg tömege) Polinom. (Nedves fa tömege) Polinom. (Nedves kéreg tömege)

1500,00

1000,00 y = 0,7125x1,7267 R2 = 0,9018

500,00

y = -0,1074x2 + 13,495x - 75,488 R2 = 0,799 0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

30,00

35,00

40,00

45,00

50,00

d1,3 (mm)

Nedves és száraz kéreg tömeg a h-teljes magasság függvényében 500,00

y = 0,0002x2,2684 R2 = 0,8571

450,00

y = 0,0013x2 - 0,2538x + 28,236 R2 = 0,8115 y = 5,9335e0,0072x R2 = 0,834

400,00

Nedves kéreg tömege Száraz kéreg tömege Hatvány (Nedves kéreg tömege) Polinom. (Nedves kéreg tömege) Hatvány (Száraz kéreg tömege) Polinom. (Száraz kéreg tömege) Expon. (Nedves kéreg tömege) Expon. (Száraz kéreg tömege)

kéreg tömege (gramm)

350,00 300,00 250,00 200,00 150,00

y = 4E-05x2,3718 R2 = 0,8538

100,00

y = 0,0006x2 - 0,1337x + 14,868 R2 = 0,8349

50,00 0,00 0,00

y = 2,6121e0,0075x R2 = 0,8229 100,00

200,00

300,00

400,00

500,00

h (cm)

51

600,00

700,00

2.7.2. Kiértékelés, összefoglalás, következtetések Jelen esetben, a hatvani és a jánoshalmai kísérlet keretében 1 fajtán (Express), 3 és 1 kezelésben, 1 termőhelyen, 3 átmérőosztályban és 3 ismétlésben végeztük a méréseinket, azaz összesen 72 db faegyedet vizsgáltunk meg. A regresszió elemzést és korreláció elemzés megállapította, hogy a nemzetközi szakirodalomnak megfelelően, a hatvani mélyben sós réti talajon és a jánoshalmai karbonátos humuszos homok talajon, meghatározott sortávolságú Express fajtájú fűz energetikai, minirotációs faültetvény állományában a mellmagassági átmérő és a kéregtartalom és kéregszázalék között a hatvány függvények alkalmazhatók a legmagasabb korrelációs koefficienssel, valamint megállapítást nyert, hogy határozottabb korreláció található a mellmagassági átmérő és a nedves kéreg tömeg, valamint a mellmagassági átmérő és a nedves kéreg százalék között, mint a mellmagassági átmérő és a száraz kéreg tömeg, valamint a mellmagassági átmérő és a száraz kéreg százalék között: Nedves kéreg százalék előrejelzésére alkalmas képlet: Kn%=a*d1,3b ahol a, b konstansok Nedves kéreg tömeg előrejelzésére alkalmas képlet: Kn=a*d1,3b ahol a, b konstansok Megállapítottuk, hogy nincs szignifikáns eltérés a kezelések között a kéregtartalomban és a kéregszázalékban, valamint nincs szignifikáns eltérés az 1 és 2 éves állományok között a kéregtartalomban és a kéregszázalékban. Megállapítható továbbá, hogy a minirotációs fűz ültetvények magassága és kéreg tömege, valamint kéregszázaléka között szoros korreláció található, amelyet a következő gyakorlat számára is könnyen alkalmazható képlet ír le: Nedves kéreg százalék előrejelzésére alkalmas képlet: Kn%=a*hb ahol a, b konstansok Nedves kéreg tömeg előrejelzésére alkalmas képlet: Kn=a*hb ahol a, b konstansok Tehát összességében megállapítható, hogy igazolást nyert az, hogy a szakirodalomban alkalmazott kéregarány és kéregtartalom hatvány függvények alkalmasak a hazai minirotációs energetikai célú fűz ültetvények kéregtartalmának és kéregszázalékának előrejelzésére a mellmagassági átmérő függvényében, mert ezek a függvények a vizsgált hat fafajta (Tora, Tordis, Sven, Inger, Csala, Express) – két termőhelyen, 3 kezelésben, 3 átmérőosztályban, két vágásfordulóban, 3 ismétlésben – mindegyikén magas korrelációs koefficienssel alkalmazhatók.

52

Energetikai mérések

53

54

55

56

A mérési eredményekből jól látszik, hogy a vizsgált minták hamuolvadáspontja tüzeléstechnikai szempontból nem probléma, minden minta értéke 1300-1400 C körül van. Az égetéssel történő energetikai hasznosítás speciális tüzelőberendezést, eszközt, vagy kémiai kezelést nem indokol. 57

3.

Tárolási és száradási jellemzők meghatározása (8. feladat)

3.1.

Összefoglaló

Az energetikai faültetvényekről származó apríték előállítása minden év decemberfebruár hónapjaiban folyik, a felhasználása kisebb hőközpontokban a fűtési idényben, erőművekben egész évben folyik. Tekintettel arra, hogy a termelés tömegárama igen jelentősen meghaladja a felhasználás tömegáramát, a logiszti-kába technológiai tárolást kell beiktatni. A másik nagyon fontos jellemző, hogy az ültetvények dendromasszájának betakarítása élőnedves állapotban (víztartalom = 47-55%) történik, nagyon fontos annak vizsgálata, hogy mi történik a tároló depóniákban. Kedvező esetben tárolás közben olyan folyamatok játszódnak le, melyek eredményeként az apríték víztartalma csökken, ezért fűtőértéke nő, a felhasználási lehetőségei javulnak. Másik lehetőség az, hogy tárolás közben az aprítékhalomban kedvezőtlen folyamatok játszódnak le. A vizsgálatok célja az volt, hogy az erdészeti apríték jellemzőitől lényegesen eltérő tulajdonságú ültetvényről származó aprítékok tárolása közben fellépő folya-matokat vizsgáljuk. A fontosabb megállapítások:  Az élőfa nedvessége legalább 40-45%, és a felhalmozott aprítékban (ha a halom eléggé nagy) termikus folyamatok kezdődnek. A pontosan nem ismert folyamat közben részben a még élő sejtek légzési folyamatai zajlanak, másrészt mikróbák főként cukor és hemicellulóz vegyületeket bontanak. A légzés és a bontási folyamatok hatására hő termelődik.  A halomban lejátszódó folyamatok mindenképpen létrejönnek, ha az aprított anyag élő, nedvessége a kitermelési állapotnak megfelelő, a halom elég nagy ahhoz, hogy a benne keletkező hőáram nagyobb, mint a felületen és a vízgőzzel is távozó hőáram.  A halomban 2-4 hónapon belül 25%-körüli nedvességi állapot áll be akkor, ha az aprítékméret és az apríték alaki tulajdonságai (ide értve a frakcióeloszlást is) lehetővé teszik a megfelelő intenzitású légmozgást.  A felmelegedő aprítékhalomban (ha kúp alakú) a függőleges tengely men-tén alakul ki a legmagasabb hőmérséklet (60-65 °C). A felmelegedő halomban a levegő is felmelegszik, és áramlik, benne a hő hatására a fából kilépő vízpárával.  A távozó levegő helyére oldalirányból levegő lép be, és így a halom melegedése a teljes anyagtömegre kiterjed, a létrejövő, a kéményhatáshoz hasonlítható légmozgással intenzív száradás megy végbe.  A halmazban fellépő hőmérséklet behatárolt, mert 65 °C érték fölött a szervesanyag-bontásban résztvevő mikrobák hatékonysága csökken, illetve el is pusztulnak, tehát túlmelegedés nem jöhet létre.  A folyamat közben gázelemzéssel CH4 keletkezését nem tudtuk kimutatni, azaz ez a természetes száradási mód (mert benne anaerob folyamatok nem játszódnak le) nem tűzveszélyes.  Az aprítékot halomban tárolás esetében indokolt lenne a légáteresztési tulajdonságával jellemezni. A mérési módszer elvét kidolgoztuk.

58

 A minirotációs energetikai ültetvényekből származó apríték jellemzői alapvetően eltérnek a leggyakoribb erdészeti apríték jellemzőítől. A legfontosabb jellemző az, hogy a dobkéses aprítók (járvaszecskázók esetében ez jellemző) által előállított aprítékban nagyobb arányban vannak 10 mm-nél rövidebb részek, és az alapanyag jelentős gallyhányada miatt igen gyakran nem alakulnak ki az apríték „lapkái”, hanem a farészek kör-, félkör szelvényűek. Az ilyen aprítékból készített halomban nagyobb a levegőmozgással szembeni ellenállás.  A minirotációs ültetvényekről származó faanyag tárolásával három fafaj esetében foglalkoztunk.. Megállapítható, hogy a 2 éves nemesnyár ültetvény-apríték esetében a nedvességtartalom 45-57 %, de a vastagabb törzsrészből aprításkor már valódi apríték jön lére, így a halom légátjárhatósága megfelelő, a felmelegedés és a száradás bekövetkezik. A megállapítás az olasz gépgyártó által előállított speciális járvaaprítóval előállított aprítékra vonatkozik. Energiafűz ültetvény esetében a betakarításkor 55-57 % nedvességtartalom is előfordul. A betakarításkor keletkező apríték légátjárhatósága kedvezőtlen, ezért a halom felmele-gedése nem minden esetben következik be, ami a száradás elmaradását is okozza. A halom felmelegedésének elmaradása bizonyos mértékig a nagy nedvességtartalommal is összefügghet.  Összességében megállapítható, hogy o Az apríték depóniában történő tárolásakor bekövetkező folyamatok az apríték szemcseeloszlásától, az apríték névleges méretétől, az apríték formai jellemzőitől és nedvességtartalmától, valamint a depónia méretétől függ. o Kísérleteinkben az akác hengeresfa-ültetvényből származó apríték a depóniában problémamentesen száradt. o a 2-3 éves nemesnyár esetében a depóniában történő logisztikai tárolás közben az apríték kiszáradhat., ha a P45 méretű aprítékot állították elő, és a depónia mérete 50 m3 fölött volt. o

Energiafűz betakarításából származó apríték halomban tárolása esetében száradási problémák léphetnek fel, ezért a halom kialakításánál indokolt lehet a mezőgazdaságban szokásos levegőztető rendszer beépítése. Kévében történő betakarítás majd szárítás után a kéveaprítóval előállított apríték a depóniában megfelelően száradt.

59

3.2.

Bevezetés

Az energetikai faültetvényeket azzal a céllal létesítik, hogy velük égethető dendromasszát állítsanak elő kisebb-nagyobb teljesítményű hőközpontok, erőművek számára. Az energetikai faültetvények üzemeltetése és a felhasználók üzemmenete között lényeges eltérés van. Az energetikai ültetvényeket fás növények alkotják, ennek megfelelően azok növekedése a növényi életciklusnak megfelelő. Tavasszal (márciustól) kihajtanak, ezt követően az asszimiláció intenzitásának megfelelően növekednek (szerves anya-got termelnek). A vegetáció végén elveszítik a lombozatot (a levelek lehullanak), majd télen (december-február vége) mélynyugalmi állapotba kerülnek. Ebben az időszakban történhet a betakarítás. Az ültetvény betakarítása csak levélmentes állapotban történhet, mert a falevelek zavarják az apríték tárolását/szárítását, és a levelek magas hamutartalma miatt csökken az apríték fűtőértéke is. A betakarítás időpontjában a dendromassza nedvességtartalma a legnagyobb, ezért égetése csak viszonylag rossz hatásfokkal végezhető, és a fűtőérték is alacsonyabb. Ezért az aprítékot tárolni kell. Az apríték felhasználása fűtőművekben szakaszosan, erőművekben egész évben folyik, ezért az alapanyag-ellátást nem lehet a betakarítással szinkronizálni. Olyan logisztikát kell alkalmazni, amelyben a letermelés és a felhasználás közé technológiai tárolást illesztünk. A technológiai tárolás helyén – megfelelő technológia esetében – lehetőség nyílik a nedvességtartalom kedvező befolyásolására is. Az ilyen témájú vizsgálatok megállapításait foglaljuk össze a jelentésben.

60

A kísérletek és azok eredményeinek bemutatása: 3.3

A faanyag száradási folyamatai

Annak értelmezéséhez, hogy a faanyag víztartalma mitől függ, hogyan változik, és tárolással hogyan befolyásolható, néhány fontos alaptételt rögzítünk. A fa természetes állapotban vizet tartalmaz. Ennek egy része az üregekben, szállítószövetekben található (szabad víz), és mennyisége viszonylag nagy. A víz másik része a sejtüregeken belül található (kötött víz) a) A szabad víz egy része természetes úton is eltávozik (természetes száradás) de viszonylag lassan. Hengeres faanyag esetében a száradás több évig is eltarthat. A természetes száradás eredménye a légszáraz állapot (kb. 15 %). Ennél szárazabb fát csak mesterséges szárítással lehet előállítani. Többnyire 9 % az a nedvesség, amelyre a faipar a fa-nyersanyagát szárítja. Ennél szárazabb anyagot általában nem állítanak elő, csak anyagvizsgálatok (Pl. víztartalom- vagy fűtőérték (égéshő) meg-határozása céljából). b) A fa víztartalmát szárítással határozzák meg. A szárításnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a faanyag lassan ad le vizet, a fában levő vízben számos szerves-anyag van jelen (oldat formájában), és nem megfelelő szárítás esetében (magas hőmérséklet, nagy szárítási sebesség) nem csak a víz, hanem más, alacsony hőmérsékleten párolgó szerves-anyag is eltávozhat, ami a mérés hitelességét rontja. c) A fa száradása annak is függvénye, hogy milyen méretű részekben tároljuk, és milyen a légcsere intenzitása, valamint a természetes vízutánpótlás (csapadék) milyen mértékben nedvesíti vissza a faanyagot. d) A fa hengeres állapotban teljesen más módon szárad, mint élőnedves apríték formájában. A fa kezdetben csak rostirányban ad le vizet, később a bélsugarak mentén is megkezdődik a vízleadás a felületen. A hengeres farészek között intenzív légmozgás van, és ez a vízpára eltávozását segíti. Visszanedvesedés a levegő víztartalmával alig történik, a csapadék legnagyobb része pedig a kérgen lefut, a bélsugarak mentén nem jut vissza a fába, így a szabadban tárolt faanyag is leszárad légszáraz nedvességi állapotig. e) A hengeres fa száradási intenzitása erősen fafaj-függő. A geszt nélküli fák (gyertyán, bükk) gyorsabban, a gesztes fafajok (tölgyek) lassabban veszítenek víztartalmukból.. f) A felaprított fa száradása bonyolultabb folyamatban megy végbe. Apríték esetében a hosszabb idejű tárolás minden esetben megváltoztatja a víztartalmat. 30 %-nál kisebb víztartalmú, rövid vágásfordulójú ültetvényből származó apríték tárolása nem okoz problémát. A 30 %-nál magasabb víztartalommal rendelkező apríték tárolása csak bizonyos feltételek mellett valósítható meg. Nagy víztartalmú apríték tárolása esetén a gombák és a baktériumok mikrobiális aktivitása következtében anyagveszteségre (lebontás) lehet számítani. Elsősorban a könnyen oxidálható szénhidrátok, fehérjék, zsírok és a cellulóz bomlanak le. A havonta bekövetkező kb. 1,4…3,3 % szárazanyag-veszteség a faanyag fajtájától, a termelési ciklus időtartamától, a frakciómérettől, a lomblevél- (tűlevél), kéreg- és vékony ágak arányától, továbbá a kiindulási víztartalomtól függ. 61

3.4. A faanyag nedvességtartalmának mérésével kapcsolatos fontosabb szempontok. A fa igen összetett, nagyon sok és bonyolult vegyületet tartalmazó szervesanyag, melynek víztartalma oldatok formájában van jelen. Az oldott anyagok cukrok, hemicellulózok, szerves savak, stb. ezért a víztartalom meghatározásánál nagy figyelemmel kell lenni arra, hogy a szárítás közben más anyagot lehetőleg ne veszítsünk. A fa víztartalmának meghatározásához Igen sokféle működési elvet hasznosító műszert (ellenállásméréssel, kapacitásméréssel, infrasugárzással, mikrohullámmal, stb.) fejlesztettek ki, de ezek általában csak egy fafaj, és 30% körüli víztartalom esetében pontosak. A viszonylag vizes, és nem csak fát (fakérget is) tartalmazó dendromasszák esetében változatlanul a szárításos víztartalom-meghatározást tekintjük pontosnak. A víz elpárologtatásához (oldatról lévén szó) legalább 103 C szükséges, ezért a szárítási hőmérsékletet nemzetközi megállapodással 105 C-ban határozták meg. A szárítást 2 óra hőntartással kell elvégezni, és a visszamérés előtti hűtést exikká-torban kell elvégezni. Szárítás esetében az Gw = nedves tömeg Gatr= száraz tömeg értékeket mérjük meg A gyakorlatban kétféle víztartalmat határoznak meg: abszolút víztartalom: W = ((Gw – Gatr) / Gw) x 100 (%) relatív víztartalom: Q = ((Gw – Gatr) / Gatr) x 100 (%) Néhány, a faiparban használt műszer relatív víztartalmat mér, de az energetikában az abszolút víztartalmat határozzák meg, ezért a faapríték jellemzőjeként ezt kell megadni.

3.5.

A darabolt fa száradásának tartamvizsgálati eredményei tűzifa esetében

A tárolás közben elvárható faanyagszáradás ütemének és mértékének meghatározása céljából elemeztük hengeres energiafa tárolás közben végbemenő száradását erdei rakodón. A kitermelést követően azonnal megkezdődött a tárolás, és az élőnedves faanyag víztartalma folyamatosan csökkent a tárolás közben. A száradás intenzitása a február-április időszakban kisebb. A vízvesztés a május-június hónapokban a legnagyobb, és júliusban elérte a legkisebb értéket. A száradás intenzitása és mértéke nagymértékben függ a fafajtól.

62

1. ábra Egyes fafajok viztartalmának változása (%) (hengeres energiafa) 45

40

35

30 %

Cser 25

Kocsánytalan tölgy 20

Gyertyán

15

Bükk 10 február 12.

március 12.

április 12.

május 11.

június 12.

63

július 12.

augusztus 10.

3.6.

Az energetikai ültetvények anyagával végzett száradási vizsgálatok.

Erdészeti apríték-termelés és tárolás esetében (amikor teljesfát, fakoronát vagy vágástéri hulladékot aprítanak) már kiterjedt tapasztalataink vannak. Az ország legkülönbözőbb pontjain, a legfontosabb fafajokkal folytattunk aprítási kísérleteket. Minden esetben azt tapasztalhattuk, hogy megfelelő méretű depónia létrejöttekor (ha az aprítás élőnedves állapotban történt) a tárolás kezdetét rövidesen követi az aprítékhalom melegedése, és az aprítékhalom méretétől függően viszonylag jelentős időszakon keresztül (2-5 hét) 50-60 C hőmérsékleten tárolt. Eközben jól érzékelhetően az aprítékhalomból vízgőz távozott, tehát az anyag száradt. Az erdőgazdálkodók leggyakrabban az aprítóhelyi aprítást alkalmazzák. Ez esetben az aprítandó anyagot egy erdei rakodóra mozgatják (közelítés) majd az oda telepített aprítógéppel aprítják. Az aprítékot az aprítógép dobócsövének állításával közvetlenül szállítógépre fújják, vagy tárolóhalmot képeznek. A tárolóhalom viszonylag nagy, térfogata a 100 m3-t eléri/meghaladja. Az aprítékot homlokrakodóval rakják a szállítógépre, és történik az elszállítás.

2. ábra: Formálódó aprítékhalom erdészeti aprítóhelyen.

3.7. Az erdészeti faapríték és a rövid vágásfordulóju ültetvényből származó apríték összehasonlítása. A faapríték a faanyag aprításával előállított termék, amelyben a részecskék mérete kisebbnagyobb mértékben változik. Az aprítékot frakcióelemzéssel vizsgáljuk, és a frakciók tömegarányát eloszlási- és kummulált görbével ábrázoljuk. Az erdei apríték lehet finom (P16), közepes (P45) és durva frakciójú. P16 esetében a frakciók 80%-a 3,15-16 mm, P45 esetében a frakciók 80%-a 3,15-45 mm, P63 esetében a frakciók 80%-a 3,15-63 mm között van.

64

Az energiaipar az amerikai értékelést részesíti előnyben. Ez esetben at aprítékot egy méret (Pl: 110) jellemzi. Ez az érték az aprítékszemcse szélességi-, hosszúsági- és vastagsági méretének (mm-ben) összege ((Pl.:30 + 50 +20=110). Kutatásaink során tapasztaltuk, hogy az aprítékméretnek fontos szerepe van a tárolás közbeni száradásban, de megállapítható volt az is, hogy az apríték alaki jellemzői alapvetően eltérőek attól függően, hogy méretes hengeresfa, vagy vékony ültetvény-hajtás aprításával jött létre. Tekintettel arra, hogy az ültetvényből származó apríték részecskéi sokszor nem igazi aprítékok, hanem csak rövid hajtásdarabok, a méreteloszlást rostálással kell vizsgálni. A következő ábrán a hagyományos erdészeti-, és a speciális ültetvény-eredetű aprítékot mutatjuk be. 3. ábra: Erdészeti vastagfa-alapu apríték (P45) .

4.ábra: Két éves energetikai faültetvényből (bokorfűz) származó apríték Az erdészeti apríték egységnyi mennyiségének légátjárhatósága lényegesen jobb, mint az ültetvényből származó aprítéké.

3.8.

A halmazméretek szerepe a száradásnál

Az aprítékhalom energetikai faültetvények esetében is létrejön, tekintettel arra, hogy az apríték előállítása és felhasználása között viszonylag hosszú idő telik el, tehát az un. logisztikai tárolás időszakában végbemenő folyamatok ismerete fontos. A kísérleti ültetvényeken végzett betakarítás közben létrejött aprítékot esetenként halomban, más esetben pótkocsin, majd arról ürítve nagyobb halomban tároltuk. A létrehozott halmokat később ellenőriztük, és többek között a bennük létrejövő hőmérsékletet mértünk. Megállapítható volt, hogy a halom melegedése csak meghatározott halomméret mellett lépett fel. A halmok (ha az aprítógép dobócsövének megfelelő állításával hozzuk létre, közel szabályos kúp alakú, természetes rézsűje ß = 45 °. A tapasztalatok szerint ha a halom magassága elérte/meghaladta a 3 m-t, a melegedés nagy biztossággal bekövetkezett. 65

Ez

esetben

forgáskúp

alapkörének

sugara

r,

magassága

m,

akkor

térfogata

V =r² x π x M /3 V = r² * π * M /3 Ha ß =45° rézsűszöggel készítünk apríték-halmot, akkor r=M V= r³ * 3,14 / 3 M=3 (m) V= 27 * 3,14 / 3 ~ 30 m³ Megállapíthatjuk, hogy a logisztikai tárolás közben fellépő folyamatokat legalább 30 m3 térfogatú halommal célszerű vizsgálni.

3.9.

Vizsgálatok nemesnyár aprítékkal:

A kísérleteket Tatán és Dél-Dunántúlon végeztük. A Tata-i kísérletek 2 éves monosoros ültetvényben folytak, a betakarítógép az OGFA járvaaprító volt.

1. ábra: A kísérleti terület nézete.

66

2. ábra: A kísérleti területről származó apríték. Az előállított apríték jellemző méreteloszlású volt (ábrán szemléltetjük). Az egyszer már betakarított ültetvény tövein több hajtás jelent meg, ezért a hajtások viszonylag vékonyak voltak (Do =5,2 cm, H =4,7 m). Az apríték viszonylag durva, a vastagabb részekből valódi apríték, a vékonyabb hajtásokból ágdarabok, vagy hosszában hasadt hajtásrészek voltak jellemzők.

NNY apríték OGFA betakarítóval aprítva.

120 100 80 %

60

c%

40 20

X (mm), Y(%)

3. ábra: A NNY/Tata apríték frakcióelemzése.

67

*257,5

*237,5

*217,5

*197,5

*177,5

*157,5

*137,5

*117,5

*97,5

*77,5

*57,5

*37,5

*17,5

*0

0

Az előállított aprítékból tárolóhalmokat készítettünk. A betakarítás időpontjában kisebb havazás volt, ezért a halom felülete havas. A halom egy hét múlva hómentes.

4. ábra: Az aprítékhalom nézete a vizsgálat kezdetekor. További két halmot is bevontunk a kísérletbe, és megállapítható volt, hogy belső hőmérsékletük emelkedett. A halom belsejében fellépő hőmérsékletet 4 m-es benyúlásra alkalmas bothőmérővel végeztük, és innen vettünk mintát a nedvességméréshez is.

5.ábra

68

A halom vizsgálatához a kúp csúcsán átvezető függőleges síkig műanyag csöveket építettünk be. A csövek dugózhatók voltak. A hőmérsékletet a csőbe betolt rúdhőmérővel mértük, és innen vettünk aprítékot a nedvességméréshez is. A halomban a talaj közelében alacsonyabb a hőmérséklet, a halom közepén a legnagyobb, és a halom felületéhez közeledve kisebb. A vizsgálat menetét és a hőfok-eloszlás változását a következő diagramon mutatjuk be.

69

70 60 50 A 40

B C

30

D ● A 0,50 m

20

●F

●E

E

● B 0,75 m

F

● C 1,00 m ● D 1,25 m

10 0 II.23

III.'01

III.14

III.22

IV.3

IV.26

V.18.18 V.30.30

VI.16

VI.27

-10 Egy nemesnyár 2 éves ültetvény betakarításából származó apríték tárolási kísérletének mérési eredményei. (kishalom, H= 2,5 m)

70

A vizsgálatba vont halom a legkisebb méretű volt, amelyben a felmelegedés még létrejött. A száradási folyamat május közepéig zajlott le, ezt követően a hőmérsékletet a külső hőhatás befolyásolta. A hőmérséklet-méréssel egyidőben a C pontból származó apríték nedvességmintáit is vizsgáltuk. A halomban lejátszódó folyamatok kedvező hatással voltak a víztartalom változására. W= f(T) aprítékhalomban 70

60 50 40 T

30

W

20 10 0 II.02

II.22.

III.05.

III.25

IV.04

IV.23..

V. 4

V. 27

VI.03.

VI: 22.

T= hőmérséklet (° C), W= víztartalom (%) A hőmérséklet-változás és a vízvesztés folyamata a halom magjában. A vizsgálatok alapján megállapítható volt, hogy a halom felmelegedését követően az aprítékból víz távozik, és a víztartalom 5-6 hónap alatt 20 %-ig csökkenhet. Ehhez a halom magjában el kell érni a 60 c –os hőmérsékletet. Hideg időben jól látható volt, hogy a halom felső részén, a teljes halom-átmérőnek mintegy 25%-nyi átmérőjű részén folyamatosan meleg gőz lépett ki, azaz a halomban kéményhatás jött létre, és az áramló levegő segítette a belső részben végbemenő, kezdetben sejtlégzési, később mikrobák által létrehozott folyamatokat. Ha a légmozgást gátoltuk (lefedés), vagy az apríték túl kis szemcsékből állt, ezért a légmozgás nem jöhetett létre, anaerob folyamatok indultak el, és a száradás elmaradt. Nagyhalmos vizsgálatok. Az ültetvény nemesnyár fafajú volt, több klónnal, melyek egyidejű betakarítása történt, és a járvaaprítóval előállított apríték egy nagy tárolóhalomba került. A betakarítást CLAAS alapgépre szerelt, az ültetvények betakarításához Olaszországban fejlesztett adapter végezte.

71

7.ábra: A kísérleti ültetvény betakarítása.

NNY aprítél méreteloszlása (olasz betakarítógéppel)

120 100 80 %

60

c%

40 20 0

0 *

5 , 7 1 *

5 , 7 3 *

5 , 7 5 *

5 , 7 7 *

5 , 7 9 *

5 , 7 1 1 *

72

5 , 7 3 1 *

5 , 7 5 1 *

5 , 7 7 1 *

5 , 7 9 1 *

5 , 7 1 2 *

5 , 7 3 2 *

5 , 7 5 2 *

12. ábra: Faaprítékból készített nagyhalom, és a hőmérsékletmérő fejrésze.

Nagyhalom hőmérsékletváltozás (NNy) 70

60 50

6 5

C fok

40

4

30

3

20

2 1

10 0 -10

A mérések alapján megállapítható, hogy a tárolás közbeni száradás a nagyhalomban a felmelegedés bekövetkezett. A halmazban a nedvességtartalom 27% lett. dátum

3.10. Kísérletek fűz fafajjal. A hazai energetikai ültetvényekhez először a Salix Alba, később a Salix Express fajtákat használták Később kiterjedten alkalmazták a Salix Viminalis „energiafűz” fajtát, amely import útján került az országba. Az első jelentősebb ültetvényt Mátészalkán létesítették, ahol termesztési-betakarítási és tárolási kísérleteket folytatunk.

73

Az ültetvények betakarítására 1, 2 és 3 éves korban került sor. A vizsgálatok közben kiderült, hogy a Salix viminalis 3 éves fenntartása mellett nem érhető el megfelelő fajlagos hozam. A legjobb hozam (t/ha/év) az évenkénti betakarítással érhető el. Betakarítást két módon végeztünk: CLAAS járvaaprítóval, illetve Nyeles körfűrésszel. A CLAAS géppel végzett betakarítás esetében járvaaprítás történt. Az aprítékot traktorvontatású pótkocsival szállították a tárolási/felhasználási helyre

13.ábra: 2 éves Salix viminalis betakarítás előtt, kezdődő virágzás idején. Az előállított apríték élőnedves volt, kérge még zöld, asszimiláló, így benne jelentős mennyiségben található volt hemicellulóz is. Az aprítékot laboratóriumban vizsgáltuk. Mértük a víztartartalmat, a szárított anyag fűtőértékét, és rázórostával illetve kézi válogatással meghatároztuk a frakció-eloszlást.

74

14.ábra: Energiafűz aprítékának képe. (2 éves, betakarítás CLAAS járvaaprítóval) Fűz apríték méreteloszlás (CLAAS-szal betakarítva)

120

100

(%)

80 %

60

c%

40 20

*257,5

*237,5

*217,5

*197,5

*177,5

*157,5

*137,5

*117,5

*97,5

*77,5

*57,5

*37,5

*17,5

*0

0

(mm)

Az apríték egyéb jellemzői betakarításkor: Nedvesség (W):

57-62%

Hamutartalom:

2,7-3 %

Fűtőérték (W=0% mellett)

17,7-18,3 MJ/kg

Az előállított aprítékot szabad területen, kis és nagy halomban tartósan tároltuk. A tároláskor azt vártuk, hogy az apríték-tárolásra jellemzően a halom először felmelegszik, belül szárad, majd néhány hónap múlva 20 % körüli nedvességtartalom áll be. 75

A kis halom esetében a melegedés elkezdődött (ezt a fűz vessződarabok koraravaszi (febr. vége) kihajtása is bizonyítja. A halom belső hőmérséklete alig érte el a 35 C°-ot -ot, majd lehült. Ennek magyarázatát abban találtuk meg, hogy a túl apró szemcsékből álló halom belsejében nem jött létre olyan légáram, amely a vízgőzök eltávolításához szükséges. A halom lehűlését követően penészesedés jelentkezett, A kivett aprítékminta nedvességtartalma 20-22 % volt, jól látható micéliumokkal, és a gombaspórák porzás formájában léptek ki az aprítékból. Ennek a szálló-anyagnak a vizsgálatra ezideig nem került sor, de joggal feltételezhető, hogy belélegezve károsanyagnak tekinthető.

15.ábra: Az aprítékhalom közeli nézete.

16.ábra: Az aprítékhalom márciusi nézete. A halmot tovább tároltuk. Nyáron a halom belsejében a hőmérséklet nem érte el a 30 C°-ot, felülete az esők hatására visszanedvesedett, majd kiszáradt. A viszanedvesedő réteg vastagsága 0,4-0,6 m volt. A további tárolást követően a következő nyarán bontottuk meg a halmot. A halom belsejéből vett minta víztartalma elérte a 67%-ot. Az apríték kissé földszerű lett, színe is megváltozott, a szervesanyag-bomlás jelei mutatkoztak.

76

A korhadás miatt bekövetkezett veszteség vizsgálata: A vizsgálatba vont aprítékból egy hulladékgyűjtő konténert is megtöltöttünk, és vizsgáltuk a kismintában bekövetkező változásokat. Az aprítást követő 19. hónapban végeztük el a laboratóriumi vizsgálatokat.. Meghatároztuk az apríték víztartalmát, W0 víztartalom mellet a fűtőértékét, valamint a beállt súlyvesztést. W(%) Q (kg) Qfa AS (%) füzapríték. friss 52 283 135,84 3,1 fűzapríték. korhadt. 64 257 92,52 6,9 A betárolási nedvesség (W) 52 % volt. A hosszú tárolás közben ez az érték 64 %-ra nőtt. A betárolt famennyiség (Q) 283 kg volt, a vizsgálat időpontjában 257 kg. Figyelembe véve a víztartalmat, meghatároztuk a szárazanyag-tartalmat (Qfa), valamint mértük a hamutartalmat (AS). Az apríték színéről megállapítható volt, hogy kémiai átalakuláson ment át. A megváltozott hamutartalom arra utal, hogy szervesanyag-vesztés is bekövetkezett.

16.ábra: A lebomlási állapotban levő faapríték. Fűz-apríték összehasonlító vizsgálat

25

20 alap 15

korh

10 5 korh

0 W (m%)

H (J/g)

alap H (J/g)

As (%)

Apríték vizsgálatának jellemzői eredményei diagramban. 77

Az induló mintatömegből, illetve a vizsgálat végén rendelkezésre álló mintatömegből, azok víztartalmának figyelembe-vételével meghatároztuk a szárazanyag-tartalmat, illetve a fűtőértékek számításba vételével az energia-tartalmat. Az energiatartalom-változás alapján megállapítható, hogy a hosszú tárolás és bomlás hatására a veszteség eléri a 23%-ot. A vizsgálati anyag tömege és a jellemző fűtőérték figyelembevételével az energiaveszteség (Eveszt) jelentős, a hatásfok ETA 77%. MJ/kg 18,7 21,2

E 2540,208 1961,424

Eveszt 0 578,784

ETA 0,77

3.11. Energiafűz apríték előállítása és tárolása kévés betakarítás mellett. Az energiafűz CLAAS járvaaprítóval végzett betakarításakor megállapítható volt, hogy az apríték méreteloszlása és főleg nedvességtartalma nem kedvező a tároláshoz. Ezért megfelelően átalakított aprítógéppel kévében betakarított füzet aprítottunk, majd halomban tároltunk.

17.ábra: Az energiafűz-kötegek, és a belőlük előállított apríték. A kötegaprítással (2) készült aprítékot megvizsgáltuk. Frakcióeloszlása lényegesen eltért a járvaaprítóval készült aprítékától (1). A járvaaprítóval készült apríték 50%-os gyakoriságához 17,5 mm, A kéveaprítás esetében közel 35 mm hossz tartozik.

78

Fűz aprítékok méreteloszlásai

120 100 80

1 60

2 40 20 0

1.járvaaprító aprítéka, 2. kéveaprító aprítéka. A nedveségtartalom 47 % volt. Ezekkel a jellemzőkkel a halomban az apríték leszáradt. A kísérletek alapján megállapítható, hogy az energiafűz aprítéka 1 éves korban járvaaprítóval betakarítva túl sok kisméretű szemcsét tartalmaz, nedvességtartalma viszonylag nagy, ezért halomban tárolása kockázatos. Kedvezőbbek a tárolás feltételei, ha kévés betakarítást követően előszárítást végzünk (kévében tárolás), majd kéveaprítóval nagyobb méretű részeket tartalmazó aprítékot tárolunk. Ha az ültetvény 3 éves, a betakarításkor kisebb a nedvességtartalma, és erdészeti aprítógéppel aprítva a tárolás nem okoz problémát.

18.ábra: Az aprítékhalom megbontva. A halom közepén leszáradt, de kissé penészes apríték található. 79

3.12. Akác energetikai ültetvény aprítékának tárolása. Akác energetikai ültetvényt rövid vágásfordulóju üzemmódra csak Tatán létesítettünk. Az akác lassabban nő, ezért az első betakarításra 3 éves korban került sor. A töveken esetenként több hajtás is volt, ugyanakkor néhány tövön csak egy hajtás indult, amely aránytalanul erős volt. Főként ezzel függ össze, hogy a kísérleti betakarítógépekkel (3 próbálkozás) a teljes ültetvénynek csak egy része került betakarításra, tehát a tárolási kísérlethez kevés anyag állt rendellkezésre. A viszonylag kis halom kezdetben melegedett, de a száradás viszonylag gyorsan leállt, később a csapadék a halomba könnyen bejutott. Az apríték penészedni kezdett, majd kémiai átalakulások is megindultak. A halom nyáron kiszáradt, de megbontva összetapadt rögeket is tartalmazott. A kémiailag és küllemében is megváltozott apríték száraz állapotban problémamentesen égethető volt. A második betakarításra már hengeresfa-ültetvény formájában került sor. Ekkor a fák átlagos mellmagassági átmérője 10-12 cm volt, a kitermelést motorfűrészekkel végezték, és az aprítás erdészeti aprítógéppel történt. Az így előallított apríték halomban leszáradt, és fűtőműbe szállítva problémamentesen hasznosult. Az akác minirotációs ültetvényben történő hasznosítására addig nem kerülhet sor, amíg megfelelő szilárdságú betakarítógép kifejlesztése meg nem történik.

80

19.-20.ábra: Az aprítékhalom a 6 hónapos tárolást követőn magjában száraz aprítékot is tartalmaz, de a felületen és a talaj közelében bomló, majd a nyári melegben kiszáradt anyagot tartalmaz.

81

3.13. Az erdészeti apríték nagyüzemi tárolása.. Tekintettel arra, hogy fűtőművekben és erőművekben egyidejűleg jelentős mennyiségű (többszáz tonna) apríték tárolása is folyik, vizsgáltuk azt is, hogy a nagy tárolókban jelentkeznek-e problémák. A nagy tárolókban általában 30%-nál kisebb nedvességű anyag tárolására kerül sor. Ilyen halmokban a friss anyag logisztikai tárolást követően kerülhet. Az aprítéktároló az ausztriai Heiliegenkreutz-ban található. Az erőmű 40 MW termikus teljesítményű, így tárolóterén az anyagforgalom gyors. Döntő mennyiségben erdészeti aprítékot használnak, melynek frakcióeloszlása a vett minta alapján az ábrán látható. Aprítékfrakció-eloszlás (NNY, KL)

A NNY apríték 50%-ának mérete 17,5 mm alatt volt, az erdészeti apríték ilyen méretű részecskéi csak 6 %-ot képviselnek, a méreteloszlási adatok összehason-lítása alapján 120 megállapítható, hogy az erdészeti apríték lényegesen nagyobb méretű részecskékből áll. Az aprítékhalom a durvább erdészeti apríték esetében a levegő számára könnyen átjárható, 100 könnyen szárad. tehát 80 1 60

40

20

0

*0

*7,5

*17,5

*27,5

*37,5

*47,5

*57,5

*67,5

*77,5

*87,5

*97,5

*107,5

21.ábra: Szabadtéren tárolt aprítékhalom Heiliegenkreutzban.

3.14. Összefoglalás A fa és a faaprítékok tárolás közbeni száradásával kapcsolatos vizsgálatok alapján számos megállapítás tehető. Ezek közül a legfontosabbak:

82

 A faapríték száradási viszonyai alapvetően eltérnek a hengeresfa száradási folyamataitól.  Az erdészeti aprítékra jellemző, hogy a hengeresfa rostjaira átlagosan 45° latti szögben lezajló vágás közben, és az aprítókés mozgása során fellépő erők hatására kis farészek válnak le, melyek általában 15-40 mm hosszúak, 15-25 mm szélesek, és 5-10 mm vastagak. Ezekből a részecskékből álló aprítékhalmaz légátjárhatósága jó, az alapanyag szilárdsági jellemzői miatt nagyobb halmazban is megmarad.  Az élőfa nedvessége 40-45%, és a felhalmozott aprítékban (ha a halom eléggé nagy) termikus folyamatok kezdődnek. A pontosan nem ismert folyamat közben részben a még élő sejtek légzési folyamatai zajlanak, másrészt mikrobák főként cukor és hemicellulóz vegyületeket bontanak. A légzés és a bontási folyamatok hatására hő termelődik.  A halomban lejátszódó folyamatok mindenképpen létrejönnek, ha az aprítandó anyag élő, nedvessége a kitermelési állapotnak megfelelő, a halom elég nagy ahhoz, hogy a benne keletkező hőáram nagyobb, mint a felületen és a vízgőzzel is távozó hőáram.  A halomban 2-4 hónapon belül 25%-körüli nedvességi állapot áll be akkor, ha az aprítékméret és az apríték alaki tulajdonságai (ide értve a frakcióeloszlást is) lehetővé teszik a megfelelő intenzitású légmozgást.  A felmelegedő aprítékhalomban (ha kúp alakú) a függőleges tengely men-tén alakul ki a legmagasabb hőmérséklet (60-65 °C). A felmelegedő halomban a levegő is felmelegszik, és áramlik, benne a hő hatására a fából kilépő vízpárával.  A távozó levegő helyére oldalirányból levegő lép be, és így a halom melegedése a teljes anyagtömegre kiterjed, a létrejövő, a kéményhatáshoz hasonlítható légmozgással intenzív száradás megy végbe.  A halmazban fellépő hőmérséklet behatárolt, mert 65 °C érték fölött a szervesanyag-bontásban résztvevő mikrobák hatékonysága csökken, illetve el is pusztulnak, tehát túlmelegedés nem jöhet létre.  A folyamat közben gázelemzéssel CH4 keletkezését nem tudtuk kimutatni, azaz ez a természetes száradási mód (mert benne anaerob folyamatok nem játszódnak le) nem tűzveszélyes.  Az aprítékot halomban tárolás esetében indokolt lenne a légáteresztési tulajdonságával jellemezni. A mérési módszer elvét kidolgoztuk.  A minirotációs energetikai ültetvényekből származó apríték jellemzői alapvetően eltérnek a leggyakoribb erdészeti apríték jellemzőítől. A legfontosabb jellemző az, hogy a dobkéses aprítók (járvaszecskázók esetében ez jellemző) által előállított aprítékban nagyobb arányban vannak 10 mm-nél rövidebb részek, és az alapanyag jelentős gallyhányada miatt igen gyakran nem alakulnak ki az apríték „lapkái”, hanem a farészek kör-, félkör szelvényűek. Az ilyen aprítékból készített halomban nagyobb a levegőmozgással szembeni ellenállás.  A minirotációs ültetvényekről származó faanyag tárolásával három fafaj esetében foglalkoztunk.. Megállapítható, hogy a 2 éves nemesnyár ültetvény-apríték esetében a nedvességtartalom 45-52 %, de a vastagabb törzsrészből aprításkor már valódi apríték jön lére, így a halom légátjárhatósága megfelelő, a felmelegedés és a száradás bekövetkezik. A megállapítás az olasz gépgyártó által előállított speciális 83

járvaaprítóval előállított aprítékra vonatkozik. Energiafűz ültetvény esetében a betakarításkor 55-57 % nedvességtartalom is előfordul. A betakarításkor keletkező apríték légátjárhatósága kedvezőtlen, ezért a halom felmele-gedése nem minden esetben következik be, ami a száradás elmaradását is okozza. A halom felmelegedésének elmaradása bizonyos mértékig a nagy nedvességtartalommal is összefügghet.  Összességében megállapítható, hogy a 2-3 éves nemesnyár esetében a depóniában történő logisztikai tárolás közben az apríték kiszáradhat. Energiafűz betakarításából származó apríték halomban tárolása esetében száradási problémák léphetnek fel, ezért a halom kialakításánál indokolt lehet a mezőgazdaságban szokásos levegőztető rendszer beépítése.

84

MELLÉKLETEK Aprítékhalom-vizsgálatok Tatán, nemesnyár aprítékkal. 1.

2.

● A 0,50 m ●F

●E

● B 0,75 m ● C 1,00 m ● D 1,25 m

1. HALOM MÉRÉSI DÁTUM PONT 02.23. 03.01. 03.14. 03.22. HŐMÉRSÉKLET (°C) 36,6 53,3 51,2 56,4 A 42,6 50,3 60,8 61,2 B 2,8 32,9 61,4 60,8 C -0,2 11,2 37,5 49,6 D 33,2 54,2 59,8 60,5 E 9,7 42,8 49,0 60,4 F

04.03. 04.26. 05.18. 05.30. 06.15. 06.27. 59,4 59,3 55,0 47,7 59,8 59,2

1. HALOM FOLYTATÁS MÉRÉSI DÁTUM PONT 07.03. 07.11. HŐMÉRSÉKLET (°C) 46,2 42,3 A 42,5 39,7 B 41,0 37,7 C 39,5 35,6 D 40,1 37,3 E 39,5 39,2 F

85

46,9 48,0 41,8 33,0 50,8 46,2

29,8 29,7 29,0 27,9 31,5 29,3

31,6 31,8 31,4 30,8 32,1 33,5

35,9 36,6 34,7 32,5 35,0 35,2

42,7 40,7 39,8 38,1 40,4 42,4

2. HALOM MÉRÉSI DÁTUM PONT 02.23. 03.01. 03.14. 03.22. HŐMÉRSÉKLET (°C) 60,5 52,5 58,6 58,7 A 63,2 50,3 58,8 57,6 B 60,8 43,7 51,4 51,1 C 14,3 19,4 29,0 38,9 D 58,7 59,1 57,5 57,1 E 62,0 59,3 60,0 55,6 F

04.03. 55,0 50,9 45,5 37,3 46,1 42,9

3.

3 HALOM MÉRÉSI DÁTUM PONT 03.14. 03.22. 04.03. 04.26. HŐMÉRSÉKLET (°C) 24,4 55,1 49,7 46,7 A 37,7 49,7 57,0 43,2 B 24,0 29,8 45,2 37,9 C D 23,1 55,9 58,2 54,5 E 13,6 26,9 52,9 46,4 F

05.18. 05.30. 33,0 31,4 29,1

29,6 29,2 27,4

31,7 30,1

29,2 25,4

86

4.

Technológiai, műszaki és ökonómiai értékelés (13. feladat) A negyedik (2010.06.30. – 2011.03.31.) beszámolási időszakban a – korábban a projekt keretében kifejlesztett – dugványozógép szántóföldi mérővizsgálatai, valamint a betakarítás technológiai vizsgálatai és logisztikai feladatainak alapján kidolgoztuk a különböző ökológiai adottságoknak (üzemnagyság, termőterület, termesztett fafajok tulajdonságai, stb.) megfelelő fás-szárú energianövények termesztéstechnológiájának gépesített megoldásait, és elvégeztük annak műszaki értékelését. Az adott részfeladat kidolgozásához természetesen felhasználtuk az MGI korábbi gépvizsgálati és kutatásfejlesztési munkáinak eredményeit is. A kidolgozott gépesített termesztéstechnológiát és műszaki értékelését a következőkben ismertetjük. A kifejlesztett dugványozógép szabadalmi bejelentését már korábban elvégeztük. Jelen időszakban a szabadalmi bejelentés hiánypótlása van folyamatban.

4.1.

A fás-szárú energianövények termesztéstechnológiájának munkaműveletei

A projekt a mezőgazdasági területen a – 71/2007 (IV.14.) Korm. rendelet szerinti – fásszárú energianövények telepítési, termesztési és hasznosítási megoldásaira terjed ki. A jelen összeállítás e témakörben a telepítési, és elsősorban sarjasztásos termesztési szántóföldi munkafolyamatok gépesített megoldásaira terjed ki. Az energiaültetvények, illetve a fás energianövények gépi termesztési technológiájának kidolgozása, az alkalmazott gépek kiválasztása, kifejlesztése csak akkor lehet eredményes, ha az a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az ökológiai adottságokat. A telepített fafajok a sarjasztásos termesztés esetén a különböző akác-, fűz- és nyárfajok lehetnek a 71/2007 (IV.14.) Korm. rendelet szerint, egyébként számos más hazai fafaj is, mint pl. a pusztaszil, zöldjuhar, stb. A három fafaj gépesítési szempontból morfológiailag is jelentős eltéréseket mutathat, a rövid vágásfordulóra termesztett fűzfajok és azok klónjai elsősorban cserjeformában sarjadnak, a nyár és akác esetében is a sarjadás bokrosodás jellegű, de mindig kialakul a vezérág. Az akác esetében nagyfokú gyökérről növő sarjadással kell számolni. Az energiaültetvények telepítésekor – szemben a köztudatban uralkodó leegyszerűsítő elképzelésekkel – a telepítendő fás-szárú energianövény igényeit és az adott termőhelyi adottságokat nagyon gondosan kell összehangolni. Éppen azért, mert az energiaültetvényeket általában az élelmiszer alapanyag termelésből kiszoruló területekre telepítik, a termőhelyi adottságok, a talajféleségek, a talajállapot, vízháztartás és tápanyagellátottság tekintetében is jelentős mértékű eltérést mutathatnak. Az 1-2. ábrák a különböző talajszerkezetű és vízháztartású fűzállományokat szemléltetik. A legtöbb fűzfajta a lazaszerkezetű, jól szellőző talajokon, változó vízellátású, nedves területen termeszthető, a pangó vizeket nem viseli el. Az ábrákból látható, hogy az eltérő talajadottságok következtében a morfológiai tulajdonságok is eltérőek, amit a betakarítás gépesítésekor figyelembe kell venni.

87

1. ábra Kedvezőtlen talajadottságú termőhelyre telepített elhanyagolt fűzállomány

2. ábra Jól ápolt (a projekt keretében) kedvező talajadottságú termőhelyre telepített fűzállomány betakarításkor

Hasonló helyzet állhat elő a nyárállományok esetében is, természetesen vannak olyan fajok, vagy klónok mindkét esetben, melyek a talajállapot tekintetében nem igényesek, viszont a termőhely tekintetében a pangó vizes területeket nem viselik el. Mindezek mellett előny, hogy a termesztéstechnológia a hagyományos szántóföldi növénytermesztésbe beilleszthető, ill. a munkaműveletek jelentős része a gabonatermesztésben alkalmazott gépekkel jól vagy rosszul, de elvégezhető. A telepítést megelőző talajművelés, tápanyag-visszapótlás, vegyszerezési munkák, a kellő gondossággal kiválasztott munkagépekkel elvégezhetők. A gépek kiválasztásánál azonban éppen az eltérő talajadottságú kötött-, középkötött- vagy lazaszerkezetű talajok művelésére alkalmas eszközöket kell kiválasztani. A tápanyagellátás tekintetében külön előnyt jelent, hogy az energiaültetvények vonatkozásában a „nitrát direktíva” korlátozásai túlléphetők. Ez azért fontos, mert részben az állattartó telepeken keletkezett almos- és híg szervestrágyák, valamint a szennyvíziszapok, megfelelő kezelés (pl. komposztálás) után a megengedettnél nagyobb mennyiségben is kijuttathatók, erre a megfelelő műszaki berendezések kellő mérlegelés után kiválaszthatók. Az új fás-szárú energiaültetvény termesztéstechnológiájának folyamatábráját a 3. ábra szemlélteti. A technológia munkaműveletei a következő nagyobb blokkokra – mint tápanyag-kijuttatás, talaj-előkészítés, vegyszeres gyomirtás, telepítés, betakarítás – bontható, az egyes blokkok pedig az ökológiai adottságoknak megfelelően még egyéb rész munkaműveletekkel egészíthető ki. A fás-szárú energiaültetvények alapanyagát sokféleképpen hasznosíthatjuk, pl. hőerőművek, fűtő- hőközpontok, brikett- és pelletkészítő üzemek, de kisebb mezőgazdasági létesítmények, vagy lakóházak fűtésére alkalmas kazánokban történő elégetésre. Éppen ezért a felhasználás nagyon eltérő volument igényel. A termesztés vagy a termelés ennek megfelelően eltérő termőterületen, eltérő nagyságú mezőgazdasági üzemméretek mellett történik, mindezekre és természetesen a kialakítandó gépesítési megoldásoknak tekintettel kell lenniük.

88

Szaporítóanyag készítés

Tápanyagvisszapótlás

Talajművelés

Vegyszerezés

Telepítés

Növényápolás

Betakarítás

Alap műtrágyázás

Lazítózás

Gyomirtás

Magágykészítés

Gombaölő vegyszerezés

Kézi tárcsás kasza, motor fűrész

Tápanyag utánpótlás

Szántás

Talajfertőtlenítés

Ültetés

Rovarirtó vegyszerezés

Hengeres bálázógép

Vetőágy lezárás

Vegyszeres gyomirtás

Magajáró szecskázó

Mechanikus gyomirtás

Vontatott betakarító

Szántás elmunkálás

Tárcsás lazítás elm.

3. ábra A technológia folyamatábrája Az új fás-szárú energiaültetvények technológiai munkaműveleteit az adott blokkvázlatból természetesen a termőhely ökológiai adottságainak megfelelően kell kiválasztani és alkalmazni, az egyes munkaműveletek az ökológiai adottságoknak megfelelően el is hagyhatók, illetve felcserélhetők egymással.

4.2. A fás-szárú energianövények termesztéstechnológiájának, gépesítési megoldásainak részletes kidolgozása 4.2.1 Tápanyag-visszapótlás A tápanyag-visszapótlás, illetve a termőhely megfelelő tápanyagellátására, a termőhelyi adottságok talajállapot, vízgazdálkodás felmérése mellett azért is nagy gondot kell fordítani, mert az energiaültetvények telepítése több éve hosszú tenyészidőre több évenként lebonyolítható vágásfordulókra történik. Mindezekből következik, hogy a telepítés előtti alaptápanyag kijuttatását viszonylag nagy mennyiségű műtrágya kiszórással kell elvégezni. Az energiaültetvények alaptápanyag ellátása Kálium- és Foszfor-tartalmú műtrágyákkal történhet az őszi talajművelési munkákat megelőzően. Abban az esetben, ha elegendő és jó minőségű almos szerves trágya, hígtrágya vagy komposzt áll rendelkezésre, annak felhasználását a fás-szárú energianövények biztosan meghálálják. Az alaptrágyázást azonban lehet kombinálni úgy is, hogy a rendelkezésre álló szerves trágya adagokat kiegészítjük a szükséges műtrágya hatóanyagokkal.

89

Az energiaültetvények telepítése a mezőgazdasági termelésben megszokott területnagyságokhoz képest nagyon változó nagyságú termőterületen történik, ez azt jelenti, hogy a tápanyag-visszapótlásra almos istállótrágyázás esetén a hagyományos szervestrágya-szórási technológiák alkalmazhatók. A hazánkban hagyományos szervestrágya-szórás technológiai munkaműveletét a 4. ábra szemlélteti.

4. ábra A hagyományos szervestrágya-szóró technológiában alkalmazott szervestrágya-szóró pótkocsi rakodás közben A trágya rakodását hidraulikus forgórakodókkal, homlokrakodókkal vagy teleszkópos rakodógépekkel végzik. A kisebb- és közepes nagyságú termőterülettel rendelkező vállalkozások erre a célra a kisebb emelőképességű traktorra szerelt homlokrakodókat, vagy az újabban kifejlesztett kis törzscsuklós rakodógépeket használhatják. Abban az esetben, amikor nagymennyiségű szerves-trágya rakodását kell elvégezni a trágyarakodó villával felszerelt teleszkópos, vagy törzscsuklós, illetve kétkerék kormányzású homlokrakodó gépek használata a célszerű.

5. ábra Kis törzscsuklós rakodógép trágyamarkoló eszközzel felszerelve 90

6. ábra Teleszkópos homlokrakodó gép trágyarakodáskor

A hagyományosnak mondható technológiában a trágya szállítását és kiszórását erre a célra kialakított szervestrágya-szóró pótkocsik, vagy újabban szervestrágya-szóró felépítménnyel felszerelt tehergépkocsik végzik. Tehát egy fázisban (egy géppel) történik a trágya szállítása és kiszórása. A lehordószerkezes, vagy letolólapos szerkezetű szervestrágya-szóró pótkocsik vagy tehergépkocsik lehetnek függőleges, vagy vízszintes tengelyű, tépőfogas, ill. csigás szerkezetek. A függőleges tengelyű szórószerkezetek általában széles, 9-10 m-es sávban szórnak. A fás-szárú energiaültetvények nagymennyiségű alaptrágya kijuttatására a széles sávban szóró függőleges tengelyű, és a keskeny sávban szóró vízszintes tengelyű szórószerkezetű pótkocsik egyaránt jól használhatók. A vízszintes tengelyű szerkezetek keskenyebb, 2-3 m-es sávban szórnak. Éppen ezért a termelés folyamán a szerves tápanyag visszapótlására ezek a konstrukciók nagyon jól használhatók. A kisebb, 0,151,00 ha, valamint a közepes nagyságú ültetvények szerves tápanyag visszapótlására a kisebb teherbírású, 35-40 kW motorteljesítményű traktorokkal üzemeltethető szervestrágya-szóró pótkocsik alkalmasak. A nagyobb termőterületű, fás-szárú energiaültetvények almos istállótrágyával történő alaptápanyag ellátását pedig a nagyobb, 9-14 tonna teherbírású – 80-100 kW motorteljesítményű középnehéz, univerzális traktorral üzemeltethető – lehordószerkezetes, vagy letolólapos trágyaszórókkal lehet elvégezni. Az almos istállótrágya kiszórást bérvállalkozók is elvégzik. Ez a megoldás akkor jelent feltétlen előnyt, ha az almos istállótrágyát az energiaültetvény telepítője úgy vásárolja meg. Az almos istállótrágya kiszórására berendezkedett bérvállalkozók erre a célra lehordószerkezetes trágyaszóró felépítménnyel felszerelt, 4x4 vagy 6x6 kerékképletű terepfelezős sebességváltójú tehergépkocsikat alkalmaznak.

7. ábra Függőleges tengelyű szórószerkezettel felszerelt szervestrágya-szóró pótkocsi

8. ábra Szervestrágya-szóró felépítménnyel szerelt összkerékhajtású tehergépkocsi

Egyes típusokon a szórásegyenletesség javítására a függőleges tengelyű szóródobok alá vízszintesen szórótárcsákat szerelnek fel. A szórásegyenletességre vonatkozó adatokat az 1. táblázatban foglaltuk össze az eltérő elven működő szórószerkezetek esetében.

91

Különböző szórógépek keresztirányú szórásegyenlőtlenségei 1. táblázat Szórógép teherbírása (t) 4,5 6,0 9,5 4,0 Követelmény

Szórószerkezet elrendezése álló-alternáló álló álló vízszintes oldalra szóró –

II. 38 86 34,5 31

Szórásegyenlőtlenség (%) Előtolási fokozat III. 43 60 38,0 48

IV. 36 30 31,7 45

25

25

25

A szervestrágya-szóró pótkocsik, illetve tehergépkocsis felépítmények üzemeltetése a területegységre kijuttatható trágya mennyisége a lehordó-szerkezet előtolásának sebességével arányosan változtatható. A területegységre kijuttatható almos istállótrágya mennyiségének alakulása az előtolás függvényében a 2. táblázat szerint alakul. Különböző szórógépekkel kijuttatható trágya mennyiségének alakulása 2. táblázat Gép teherbírása (t) 4,5 6,0 9,5 4,0

I. 5,4 16,34 0,8 14,3

Kijuttatható trágya mennyisége (t/ha) Előtolási fokozat II. III. IV. 11,0 19,5 – 29,9 48,8 61,7 8,3 22,4 43,6 23,5 28,9 53,3

V. – – 73 71,1

Ezek az értékek egy átlagos, 4,2 km/h haladási sebességre vonatkoznak. A gép haladási, ill. munkasebességének módosításával tovább variálható a kiszórt mennyiség. Természetesen az almos istállótrágya kijuttatása történhet kétfázisú eljárással is, melynek folyamatát a 9. ábra szemlélteti.

9. ábra A kétfázisú szervestrágya-szórás folyamatábrája

92

A technológia műszaki megoldásai és paraméterei a hagyományos szervestrágyaszóráséhoz hasonlóak. Az alaptrágyázás szempontjából a hígtrágyák használata csak akkor jöhet szóba, ha a kiépített létesítmények rendelkezésre állnak és a hígtrágya is hatóanyag szempontjából megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre. A kisebb termőterületek hígtrágyázása 3,5-5,0 m3 tartálytérfogatú tartálykocsikkal, míg a nagyobb területeken történő hígtrágya kijuttatására a 8-10-18 m3 tartálytérfogatú, és 100 kW fölötti motorteljesítménnyel üzemeltetett rotációs légszivattyúval, gumiforgórészes csavarszivattyúval felszerelt tartálykocsik alkalmasak. Az alaptrágyázás esetén a tartálykocsik ütközőlapos szórófejjel szerelt változatai is használhatók. A környezeti szagterhelésnek azonban a lengőcsöves szórószerkezetek használata, illetve a hígtrágya talajba injektáló berendezések hatékony eszközei.

10. ábra Nagy munkaszélességű szórókerettel felszerelt tartálykocsi

11. ábra Kultivátor munkaszerszámmal szerelt hígtrágya injektáló

Az energiaültetvények telepítésekor az alaptrágyázás hatóanyagát legtöbbször Foszfor- és Kálium-tartalmú, szilárd műtrágyák kiszórásával célszerű kijuttatni, de éppen a Kálium és Foszfor-felvétel biztosítására kevés Nitrogén hatóanyagot is ki kell adni. Az alapműtrágyák kiszórásának munkafolyamatai a szervestrágya-szórásával megegyeznek, csak ebben az esetben a kisebb teljesítményű röpítőtárcsás szórógépek rakodása kézzel, míg a nagyobb teljesítményűeké konténerből rakodóval vagy átrakó kocsival történhet. Egyes műtrágyaszóró gépekhez az üzemeltető traktor hárompont függesztő berendezéséhez csatlakoztatható flexibilis konténerek emelésére alkalmas gémszerkezetet fejlesztettek ki. A szilárd műtrágya kijuttatására, alapműtrágyázásra, illetve a vágásforduló során letarolt állomány tápanyag-ellátására röpítőtárcsás függesztett vagy vontatott gépek használhatók. Az ültetvény növényállományának táplálására pedig a függesztett sor műtrágyaszóró adapterek használhatók.

93

12. ábra Flexibilis műtrágya konténer emelő berendezés

13. ábra AMAZONE függesztett röpítőtárcsás műtrágyaszóró gép szórószerkezete Röpítőtárcsás rendszerű gépek különböző tartálytérfogattal készülnek. A fordított kúp, vagy gúla alakú tartályból a műtrágya gravitációs úton – állítható adagolórések mellett közvetlenül – kerül a szórótányérokra. Az adagoló szerkezeten az agrotechnikailag szükséges adagmennyiség kijuttatása tág határok között (10-5000 kg/ha) állítható, ezt gyakran leforgatással célszerű ellenőrizni. Innen a műtrágyaszemcsék a tárcsán elhelyezett lapátok mentén a perem felé sodródnak, majd arról lerepülnek és a talajra hullanak. A szemcsék a tárcsa pereméig a centrifugális erő hatására gyorsulva sodródnak. A műtrágya folyamatos utánfolyását boltozódásgátló szerkezet biztosítja. A nagyobb tartállyal rendelkező gépeknél a műtrágyát kihordó szerkezet (pl. kaparóléces, csigás stb.) szállítja a szórószerkezethez. A kisebb méretű gépeken egy, a nagyobbakon két szórótárcsát alkalmaznak. A tárcsaátmérő 500-700 mm, a tárcsa fordulatszáma pedig 500-1000 min-1 között változik. Az egytárcsás gépek kisebb (12-14 m), míg a kéttárcsás gépek nagyobb (18-24 m) munkaszélességgel is dolgozhatnak. A gépek által elérhető átlagos haladási sebesség 8-12 km/h, de egyes típusoknál a szórásegyenletesség még a 15 km/h-s haladási sebesség mellett is megfelelő. 94

4.2.2 Talajművelés Az energiaültetvényekben termesztett fás-szárú növények a tápanyagok felvételét a talajban levő vízkészlet segítségével veszik fel. A termőhelyi vízkészletének jelentős részét elsősorban az őszi időszakban, télen lehullott csapadékkal – annak megőrzésével – lehet biztosítani, s ez egyben a növény alapművelését is meghatározza. A fás-szárú energianövények mélyen átlazított talajt igényelnek, amely talaj az őszi és téli csapadék biztonságos befogadására és tárolására is alkalmas. Talajművelésének legfontosabb eljárásai a következők:

A fás-szárú energiaültetvények talajelőkészítésének első művelete a tarlóhántás: ennek célja egy, általában 8-12 cm vastagságú porhanyós, szervesanyagokkal kevert talajréteg kialakítása, s ezzel párhuzamosan a talajnedvesség megőrzése, a biológiai élet, azaz a talajfauna fenntartása. További fontos célja a hatékony gyomirtás, amellyel a gyommagvak mielőbbi kelését kell elősegíteni. Legjobb, ha a tarlóhántást közvetlenül az elővetemény betakarítását követően végezzük, s a műveletet – történjék az tárcsás boronával, kultivátorral, vagy egyéb eszközkombinációval – azonnali lezárással vonjuk össze. A tarlóhántás előtt célszerű az alapműtrágyákat is kijuttatni (az előző fejezetben részletezettek szerint), mivel azok megfelelő szintű talajba munkálása, takarása és így feltáródásuk elősegítése jó színvonalú tarlóhántással biztosítható. A tarlóhántási feladatokra zömében a különböző tárcsás boronák használatosak. Ezek közül leggyakoribb konstrukciók a kétsoros, „V-elrendezésű” tárcsatagokkal ellátott középnehéz és nehéz tárcsás boronák, amelyek mind az agrotechnikai és az energetikai, mind pedig az üzemi (pl. nagy területteljesítmény) igények kielégítésére jól megfelelnek. A különböző nehéz tárcsás borona családok továbbfejlesztett egységei megtartották azokat a legfontosabb műszaki jellemzőiket, amelyek az agrotechnikai követelmények maradéktalan kielégítésével is elfogadottá tették ezen eszközöket. A tárcsalapok átmérője, osztástávolsága, fajlagos terhelése és élkiképzése a biztosítéka a különböző kötöttségű talajokon történő egyaránt hatékony munkavégzésnek. Az egyes gépcsaládok minden egyes tagjához lezáró hengerborona egységek rendelhetők, amelyek fokozat nélkül előfeszíthető, tekercsrugós terhelésű művelő elemei biztosítják a megfelelően tömörített és keresztirányban is jól elegyengetett felszínlezárást. Az őszi mélyszántás megkezdéséig a hántott tarló ápolását jelentő talajművelési munkákat annyiszor kell megismételni, ahányszor azt a talaj kigyomosodása és az elővetemény elhullott magvainak „árvakelése” indokolttá teszi. A kelőfélben lévő gyomok irtását hatásosan végezhetjük a magágykészítő gépekkel. A magágykészítő gépekre szerelt rugós fogú borona a csírázó, kezdeti fejlettségű gyomnövényeket és az árvakelést jól irtja, a magágykészítő gép hengerboronája pedig a lazított talajt enyhén visszatömöríti. Száraz időjárás esetén, amikor a könnyű magágykészítő gépektől nem várható megfelelő munka, a hántott tarló ápolására a tárcsás boronák használata szükséges, és a tárcsázott talajt hengerezéssel le kell zárni. A mély- vagy középmély-lazítók használata forgatásos talajelőkészítés előtt az energiaültetvények telepítésekor – mivel a telepítés több évre történik – elengedhetetlen. 95

A mélylazítás energia-felhasználása a „V” gerendellyel rendelkező talajlazítók használatával csökkenthető. Az 5-6 vagy 7 lazítószerszámmal szerelt „V” gerendelyű lazítók általában függesztett kivitelűek, a gerendely függesztő kerete az üzemeltető nehéz univerzális traktorok hárompont függesztőjéhez csatlakozik. A zártszelvényű „V” gerendelyhez kengyelcsavarok rögzítik a durvalemezből kialakított lazítószerszámokat. A lazítószerszámok alsó ívelt végére csavarkötések rögzítik a kovácsolt és hőkezelt véső alakú munkavégző lazítóelemeket. A „V” gerendelyű mélylazítók 45-60 cm munkamélységben történő működtetéséhez min. 180-200 kW motorteljesítményű traktorok szükségesek, melyek 4-5 km/h munkasebességgel tudnak dolgozni 4,8-5,0 m munkaszélesség mellett, így az összes munkaidőre vonatkozó területteljesítmény kb. 1,31,6 ha/h lehet.

14. ábra „V” alakú vázkeretre szerelt ferdekéses mélylazító Az energiaültetvények telepítés előtti lazítási munkáinak elvégzésére a ferdekéses Howard Paraplow 4 késes változata is jól használható. A lazítószerszámokat a – függesztett ekék gerendelyére hasonló – vázszerkezetre rögzítik a kengyelcsavarok. A lazítószerszámok szintén kazánlemezből vannak kialakítva, és alsó részükön a haladási irányra ki vannak hajlítva. A kihajlított alsó részhez csavarkötéssel csatlakoznak a kovácsoltvas lazítószerszámok. A lazító fejek elé a vonóerő-igény hatékony csökkentésére egyenes csipkés tárcsákat helyeztek. Az 50 cm munkamélység esetén az üzemeltetéshez 140-180 kW motorteljesítményű nehéz univerzális traktor szükséges.

96

15. ábra A középmélylazító ferdekéses munkaszerszámai munka közben A lazítási munka viszonylag magas energia, gázolaj-felhasználási költsége a későbbiekben a talaj, levegő és vízgazdálkodásban megtérül, különösen fontos ez a belvizes és víznyomásos területeken. A forgatásos talajművelés a hagyományos középmélyszántó ágy-, ill. váltvaforgató ekékkel elvégezhető. A mélyszántó ekéket az eketestek nagy osztástávolsága és keretmagassága, a kormánylemezek célszerű kialakítása, a kormánylemezek fölött lévő beforgató lemezek alkalmazása, és az eketestek előtt a barázdaszeletet függőleges irányban kimetsző, nagy átmérőjű, különleges élkialakítású tárcsás csoroszlyák jellemzik. A felsorolásban említett kiegészítő berendezések jelentőségét az adja, hogy megkönnyítik a szármaradványok bemunkálását és csökkentik az eke vontatási ellenállását. A mélyszántó ekék munkáját elősegítő kiegészítő berendezések – tárcsás csoroszlyák, beforgató lemezek – használata az eketestek forgató hatását segíti. Az ekékre szerelt mélyszántó eketestek optimális munkasebessége 8 km/h körüli. Ezt meghaladó munkasebesség mellett az eke forgató, aprító- és porhanyító munkája romlik. Ezért az üzemben rendelkezésre álló erőgép teljesítményét figyelembe véve az eke munkaszélességét úgy kell beállítani, (az eketestek számának csökkentésével vagy növelésével) hogy a 8 km/h munkasebesség mindenkor elérhető legyen. A felszántott területek talajfelszínét a szántáselmunkálással, szántóföldi kultivátorral, vagy kombinátorral le kell zárni a csapadék megőrzése céljából. A talajmunkák elvégzésénél nem feltétlenül kell ragaszkodni a forgatásos talajműveléshez, vagyis a szántáshoz. Az elmúlt időszakban széles körben elterjedtek az újabb fejlesztésű, több munkaműveletet is összekapcsoló, kombinált talajművelő eszközök. Ezek a kombinált eszközök tárcsákkal és középmélylazító munkaszerszámokkal vannak felszerelve, és ki vannak egészítve a művelt felületet lezáró pálcás hengerekkel. Ezen munkaeszközök használata is lehetővé teszi az alapműtrágyák (K, P) kellő mennyiségű és kellő mélységű bedolgozását. 97

16. ábra Korszerű, nagy munkaszélességű váltva forgató eke

17. ábra Lazítós tárcsás kombinált talajművelő

Az őszi talajmunkák után a tavaszi talajelőkészítés könnyű magágykészítő gépekkel elvégezhető. Nehezebb körülmények között a könnyűtárcsás borona, ásóborona kombinált csillagkerekes magágykészítő használatával lehet a talajt jól ekőkészíteni.

98

4.2.3 Vegyszeres gyomirtás A szántás-elmunkálás után a totális vegyszeres gyomirtásnak rendkívül nagy jelentősége van, hiszen a telepítés, dugványozás után már csak szelektíven, elsősorban a kétszikű gyomok irtására lehet a munkálatokat koncentrálni. Műszakilag a vegyszerezés – kis táblaméretek esetén a kisebb munkaszélességű – szórókerettel rendelkező függesztett permetezőgépekkel is elvégezhető. A nagyobb területek vegyszerezésére a különböző lengéscsillapítású, nagy munkaszélességű, vontatott vagy magajáró gépek használhatók előnyösen. Különösen a permetezési munkák elvégzésénél – a munka minősége, a vegyszerezés hatékonysága, a vegyszer-takarékosság szempontjából a munkaszélesség, vagyis a minimálisan szükséges átfedések betartása szempontjából – ma már mindenképp figyelmet kell fordítani a GPS vezérlésű sorvezetők, automatikus kormányzási rendszerek alkalmazására. A szántóföldi vontatott permetezőgépek családelven készülnek és a tartálytérfogatot tekintve általában négy különböző nagyságú tagból állnak. A vontatott permetezőgépeknél újdonságnak számít, és a szállítás, ill. a munka közbeni dinamikus igénybevételnek csökkentése szempontjából nagy jelentőségű a gépcsalád tagjainál alkalmazott rugózott futómű. A kisebb változatok a 2200-2800 típusok futóműve tekercsrugózású, míg a nagyobb tartálytérfogatú (3200-4200) változatok hidropneumatikus rugózású futóművel vannak szerelve. A permetezőgép-család tagjai hidraulikusan működtetett acél, ill. alumínium szerkezetű szórókerettel szerelhetők. A szórókeret-választék igen széles skálán mozog 15-16-18-20-21-24-27-28-30-32-33-3638 m munkaszélességű változatok közül lehet választani az üzemelés szempontjából a legmegfelelőbb munkaszélességű változatot. A nagy munkaszélességű szórókeretek dinamikus igénybevételét a függesztő szerkezetbe épített tekercsrugók csökkentik. A permetezőgépek mindegyik típusa készül hagyományos és levegőrásegítéses változatban is. A légzsákos szórószerkezet alkalmazásával az elsodródás, ill. a szerfelhasználás jelentősen csökkenthető. A munka minőségét az időjárás, a szél kevésbé befolyásolja, a gépek szélesebb üzemidő-tartományban használhatók. Egyes szórószerkezetnél a külső szélirány figyelembevételével a szórófej és a légáram együttesen háromszögállásba állítható. A vontatott gépeket természetesen a hátsó függesztésű tartállyal és kerettel, a függesztett gépeket mellső függesztésű tartállyal és hátsó függesztésű szórókerettel szerelt változatban is szerelik.

18. ábra A HARDI COMMANDER PLUS nagyteljesítményű szántóföldi permetező 99

Ezeken kívül az egyes permetezők pontos nyomásmérő órával (manométerrel); permetlé szintjelzővel; precíziós, csepegés-mentes szórófejekkel (fúvókákkal); a kijuttatandó vegyszer mennyiségének pontos beállítását lehetővé tevő szabályozó automatikával; megfelelő szórásegyenletességet biztosító szórószerkezettel, valamint az előírásoknak megfelelő kiegészítő részegységekkel is el vannak látva. A növényvédő vegyszerezésre előnyben részesítendők azok a permetezőgépek, amelyek irányított légporlasztással, vagy légrásegítéssel (légzsákkal) dolgoznak. A gépek szórókeretére szerelt szórófejek a permetlevet a levélzet fonák oldalaira is eljuttatják, és a megfelelő szerfedettség a teljes növényzeten biztosítható. A növényvédelmi munkák elvégzésénél alapvető követelmény, hogy a szerrotáció betartásával biztosítva legyen az állomány teljes és folyamatos szerfedettsége, azaz a teljes vegetációra kiterjedő védettsége. Az utóbbi években a leggyakrabban használt függesztett és vontatott permetezőgépek mellett egyre nagyobb számban üzemelnek hidas kivitelű, magajáró permetezőgépek. A hidas, magajáró permetezők állítható nyomtávolsága, 115-220 cm hasmagassága, lehetővé teszi a permetezést a magasabb növényállományban, a növények károsodása nélkül. 4.2.4. Telepítés, dugványozás A szántás után, és a lazítós tárcsákkal művelt talajon, az energiaültetvények telepítéséhez a magágy, az erre a célra kialakított kombinátorokkal, germinátorral vagy egyéb, különböző munkaszélességű magágykészítő gépekkel elvégezhető. Ültetés előtt azonban a talajt a kártevőktől mentesíteni kell. A talajfertőtlenítés és a talajlakó kártevők elleni védekezés – az előző fejezetben ismertetett – vegyszerezési munkákkal egymenetben is elvégezhető. A telepítésnél nagyon fontos: a telepítendő fafaj biológiai igényeinek megfelelő termőterületet kell kiválasztani. Az így kiválasztott termőterületen az előző munkaműveletek elvégzése után nagyon fontos a telepítési, dugványozási időpont megválasztása, azt kell figyelembe venni, hogy az előzőeknek megfelelően előkészített, fellazított morzsalékos talajban a téli és tavaszi csapadék meglegyen, és ezt a nedvességet a dugványok az eredésnél használhassák. A dugványozás előtt gondosan mérlegelni kell a tő- és sortávolság megválasztását. Ebből a szempontból figyelembe kell venni a telepítendő faj ökológiai igényeit, de nagyon fontos továbbá a területi adottságok mellett figyelembe venni a telepítés utáni munkaműveletek (vegyszerezés növényápolás, betakarítás) agrotechnikai- és műszaki követelményeit, ill. az alkalmazható műszaki megoldásokat. Mindezeket előre vetítve az biztosan eldönthető, hogy a sortávolság tekintetében a telepítés, dugványozás történhet normál sortávolságra, amelynek értéke változhat 0,75 m-től 1,2 m-ig, vagy ikersoros változatban, ilyen esetben az ikersorok közötti távolságot 2,5-2,8 m-re célszerű választani, ez esetben a növényvédelmi munkák és betakarítási, szállítási munkák a sorközben biztonságosan elvégezhetők. A dugványozáshoz a szaporító anyag az előállító és fajtafenntartó cégektől beszerezhető, de saját termelésből is, a mezőgazdasági üzemekben meglevő kézi motoros, tárcsás vágószerkezetű kaszákkal és láncfűrészekkel, és kézi méretre vágással előállítható.

100

A dugványok kézi erővel is kijuttathatók a területre a megfelelő sorkijelölés után ékásók használatával. A méretre vágott dugványokat egyszerűen bele kell nyomni a kellően előkészített talajba. A dugványozás eredményességét nagyban segíti a dugványozógép használata. A kísérletek során az első évben erdészeti csemeteültető gép segítségével végeztük el a dugványozási munkálatokat 2008. március 30. és április 11. között Hatvan, Kerekharaszt térségében. A kísérleti tapasztalatok alapján pedig – a projekt keretében – elindítottuk egy nagyteljesítményű dugványozógép kifejlesztését, és elvégeztük a „K” gép gyártáselőkészítését. A korábban meghatározott műszaki követelményeknek a „Tervcél”-nak megfelelő dugványozógép kifejlesztésére megbízást adtunk az ASPIDRON Kft-nek (1111 Budapest, Bartók Béla u. 4.). Az ASPIDRON Kft. elkészítette a legyártandó dugványültetőgép „K” példányának dokumentációját, és azt elektronikusan „CD” lemezen és nyomtatott formában is átadta az MGI-nek. Az átadott dokumentáció alapján az ASPIDRON Kft. a Pécs székhelyű Seres Kft-vel közösen a kísérleti gép gyártását elvégezte. A kifejlesztett dugványültetőgép gerendelye egy zárt szelvényű kereszttartó, melyhez hegesztéssel csatlakozik a két alsó függesztőcsap, valamint a harmadik pont függesztő csapjának durvalemezből, ill. laposvasból kialakított bakja. A gerendely osztott kivitelű, a középső tagjába a két szélső (950-950 mm) hosszú tag – szállítási helyzetben, illetve ikersoros ültetés esetén – betolható és ott csapszegekkel rögzíthető. A dugványozógép ezen csapokkal kapcsolódik az üzemeltető traktor hidraulikával működtetett függesztő berendezéséhez. A gerendely két végéhez csapszegen keresztül kapcsolódik a kézi erővel működtetett, azaz kiemelt, ill. munkahelyzetbe állítható nyomjelző csoroszlya mechanizmusa, melyet kiemelt helyzetben biztosítócsap rögzít.

19. ábra A kifejlesztett gép MTZ 82 traktorra kapcsolva

101

A zártszelvényű gerendelyhez szorítócsapok rögzítik az ültető vagy dugványozó kocsi tartóvázát. Az ültető vagy dugványozó kocsi a tartóvázból, a lemezből kialakított tálcákból, ültető tárcsából és csipeszekből, tömörítő hengerből, hidraulikus rendszerből és a tartóvázra erősített ülésekből áll.

20. ábra A dugványültető tárcsa csapágyazása A kifejlesztett berendezés a szorító csipeszes, illetve hüvelyes gépekhez sorolható. A dugványokat megfogó csipeszek nagy átmérőjű fémkerekeken vannak elhelyezve, darabszámuk szintén a kívánt tőtávolságnak megfelelően állítható be. A kezelőszemély a szabványos 20 cm hosszúságú dugványokat behelyezi a szorító hüvelybe, a kerék körbe fordulásával a dugvány függőleges helyzetben az ültetés helyére kerül, amit egy fotocella érzékel, a fotocella által vezérelt munkahenger a dugványt a talajba nyomja. A kerék mellett haladó henger a talajt a dugvány jobb oldalán, maga a kerék pedig a bal oldalán betömöríti.

102

21. ábra A dugványültető MTZ 82 traktorral üzemeltetve A dugványültető fontosabb műszaki adatai 3. táblázat Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Megnevezés Teljes hosszúság Teljes szélesség (összecsukva) Teljes magasság Saját tömeg Max. ültető mélység Sortávolság Ültető kocsi száma Erőgépigény Tőszám Dugványátmérő fűz Dugványátmérő nyár, akác Dugványhossz

103

Mértékegység mm mm

Típus 2850 2350

mm kg mm mm db kW db/ha mm mm mm

1400 1300 150-230 700-1500-2500-3000 2 57 7000-18000 10-15 15-20 150-300

22. ábra A kifejlesztett gép geometriai paraméterei A projekt keretében kifejlesztett gép vizsgálatát 2009. 11.17-19. között (harmadik munkaszakasz) végeztük el. A vizsgálat során az ültető-dugványozó gépet MTZ-80 könnyű univerzális traktor hárompont hidraulikus függesztő berendezéséhez csatlakoztattuk. A gép kihelyezett hidraulikus rendszere a hajtását az üzemeltető traktor TLT tengelycsonkjáról kapta kardántengelyen keresztül. Ebben a beszámolási időszakban kidolgoztuk a dugványozógép szabadalmi bejelentésére vonatkozó dokumentumot.

104

A dugványültetőgép szántóföldi mérővizsgálatának eredményei 4. táblázat Méré s szám

Munkasebesség

Hidraulikus átfolyás (l/min) min. max. átlag 18,71 18,31 18,51 30,54* *

A mért paraméter Hidraulikus nyomás (bar)

TLT nyomaték (Nm)

Üzemanyagfogy. (ha/h) (kg/h) 3,59 3,30 10,43*

min. 41,23

max. 44,86 121,56 *

átlag 43,04

min. 104,8

max. 110,2

átlag 107,5

40,1

48,01 110,00 *

44,1

110,1

118,9

114,5

4,35 14,25*

3,63

22,56 55,37 21,33 45,20 50,29 33,11* 117,4* * Megjegyzés: * ezek az értékek a dugattyú maximális löketénél jelentkeztek; ** ezek az értékek üresjárati ciklusban jelentkeznek.

108,9

128,05 265,0*

118,47

4,17 14,98

3,48

1.

(m/s) 0,30

(km/h) 1,09

2.

0,36

1,30

3.

0,39

1,40

23,08

23,60 36,05* *

23,34

20,09

105

A dugványozógép üzemeltetési jellemzői 5. táblázat Sorszám 1

Megnevezés Területteljesítmény a produktív idő alatt

2

Területteljesítmény az összes munkaidő alatt

3

Hajtóanyag-felhasználás hektáronként

4

Az óránként kiültetett dugványszám

106

Mértékegység ha/h

Idő T01

Számított paraméter 0,353

ha/h

T03

0,333

l/h

Q

12,85

db/h

B

23651

4.2.5. Növényápolás A fás-szárú energiaültetvények növényápolása tekintettel arra, hogy esetenként többéves, de minimum kettőéves növedéket kell kezelni, nem könnyen megoldható feladatot jelent. A fás-szárú energiaültetvények növényvédelmét, növényápolását vegyszeres és mechanikus módon is elláthatjuk, és számolni kell a mechanikus és vegyszeres eljárások kombinációjára is. Energiaültetvényekben a vegyszeres védekezések sikere az alkalmazott szerek hatásossága és egyéb tényezők mellett nagymértékben függ az alkalmazott permetezőgépek műszaki paramétereitől és az üzemeltetés színvonalától. A tapasztalatok szerint nem megfelelő gép használata, ill. helytelen beállítások következtében a permetlé jelentős rész nem jut a célfelületre, a talajra hull, vagy elsodródik, a lombozaton lerakódott vegyszer eloszlása pedig nem kielégítően egyenletes. A különböző telepítésű, korú ültetvények eltérő igényeket támasztanak permetezéstechnikai szempontból, ezért fontos megfelelő permetezőgép használata.

23. ábra Forrás 1000 AXI ültetvénypermetező gép A megfelelő minőség mellett fontos azonban a gépek teljesítménye és üzembiztossága is, mivel a védekezésre rendelkezésre álló idő általában behatárolt, a művelésre nem megfelelő talajállapot, a szeles, ill. esős időszakok, a növényzet fejlődése korlátozzák a gépek használatát. Ültetvények védelmére rendszerint traktorra függeszthető, vagy vontatott kivitelű axiálventilátoros permetező gépeket használnak. Kisebb táblákon használhatók a 300-600 dm3-es tartállyal ellátott függesztett gépek, ezeknél azonban ügyelni kell arra, hogy a traktor stabilitása a gép felszerelése és feltöltése után is megfelelő maradjon. Ez különösen fontos lejtős területeken. Nagyobb felületeken gazdaságosabb munka végezhető vontatott permetezőgépekkel, amelyek általában 800-2000 dm3-es tartállyal kerülnek forgalomba. A gépeket rendszerint 20-50 bar nyomású membránszivattyúval készítik. Energiaültetvény állomány-permetezésnél az egyenletes fedettséget a géptől nagy távolságban, összességében nagy, mélységében tagolt felületen kell elérni. További 107

nehézséget jelent, hogy a levelek mindkét oldalát védelemben kell részesíteni. Gyakori permetezési hiba, hogy a lombozat belsejébe és felső részére nagyságrendileg kisebb mennyiségű hatóanyag jut, mint a lombozat gép felöli oldalára. Sokszor a levelek fonákoldalára – noha a színen megfelelő a fedettség- egyáltalán nem jut permet. Az ültetvényekben használatos permetezőgépeknek ezért a legfontosabb jellemzője a szórószerkezet rendszere, kialakítása. Legegyszerűbbek a hidraulikus szórószerkezetek, amelyeknél a permetcseppek mozgási energiájuk révén jutnak a növényzetre, a szórófejek által meghatározott irányba. A cseppek energiája a számításba vehető cseppméret tartományban azonban igen korlátozott, és ezzel a módszerrel nem biztosítható egyenletes fedettség a növényzeten. Ezért a szórószerkezetek többsége ventilátorral kiegészítve készül, leggyakoribb az axiálventilátoros szórószerkezetek használata. Megfelelő légteljesítmény lehetővé teszi a cseppek szállítását nagyobb távolságra, ugyanakkor képes megmozgatni a leveleket, elősegítve a penetrációt és az egyenletes csepplerakódást, a kis légsebesség nem veszélyezteti a növényzet épségét. Elsősorban nagyobb fák és sűrűbb lombozat esetén, tehát feltétlenül nagyobb légteljesítményű (40-60000 m3/h) ventilátorral felszerelt permetezőgépet célszerű választani. Figyelembe kell azonban venni, hogy az ilyen gépek megfelelő működtetéséhez minimum 60 kW teljesítményű traktor szükséges, különben a szükséges fordulatszám, légteljesítmény nem biztosítható. A szórófejeket, ill. a szórószerkezetet a növényzet elhelyezkedésének megfelelően kell beállítani úgy, hogy a cseppek a célfelületre jussanak, és elkerülhető legyen a permetlé talajra rakódása, elsodródása, vagy elpárolgása. Kaphatók olyan axiálventilátoros permetezőgépek, amelyek a fák lombozatának elhelyezkedéséhez kialakított szórószerkezettel készülnek. Ezek beállítása az ültetvényhez egyszerűbb. Az üzemi nyomást általában a 15-20 bar tartományban célszerű megválasztani. Ezeknél a nyomásoknál már megfelelő méretű cseppeket képeznek a szórófejek. Nagyobb nyomás használata nem célszerű, mivel jelentősen növekszik az energiaigény és a szivattyú igénybevétele. A radiálventilátorral felszerelt permetezőgépek légporlasztásúak, ahol a légáram nemcsak a cseppek szállítását, hanem képzését is biztosítja. A permetezés iránya rendszerint jól állítható, azonban a rendelkezésre álló viszonylag kis mennyiségű levegő a kilépés után rövid távolságon belül lefékeződik. Ezért a légporlasztású gépekkel csak kislombozatú, intenzív gyümölcsültetvényekben lehet jó minőségű permetezést végezni. Gyümölcsültetvényekben a jelenleg alkalmazott permetezési eljárások során jelentős, 1540 %-os, esetenként ennél is nagyobb veszteségek lépnek fel. Ez többek között annak tulajdonítható, hogy a permetezőgépeket a lombozat elhelyezkedéséhez csak korlátozott mértékben lehet beállítani, és a szórás a lombozat változásait figyelmen kívül hagyva folyamatosan történik. Ennek következtében a permetcseppek jelentős része a növényfal fölött, ill. alatt repül el és nem hasznosul. Ez a permetezési technológia nem veszi figyelembe, ha a növények lombozata nem ér össze az ültetvény kora, fenológiai állapota, tőke vagy fa hiány miatt, ill. azt sem, ha a lombozatban a hajtások, ágak között nincs lomb. Ennek az a következménye, hogy a permetlé jelentős része elkerüli a célfelületeket és veszendőbe megy. Az így keletkező károk mellett jelentős mértékű környezetszennyezés adódik az elsodródó, elpárolgó, talajra rakódó permet miatt. A veszteségek csökkentése érdekében fejlesztették ki a növényfelismerő rendszerrel működő, célzott permetezőgépeket. A berendezés infravörös érzékelőkből, központi 108

vezérlő egységből, és a szórófejekre szerelt elzáró szelepekből áll. Az érzékelőket a permetezőgép elején, az alvázra szerelt konzolon, az esetleges sérülésektől védő függőleges elhelyezésű vályúban helyezték el a gép mindkét oldalán. A különböző magasságokban lévő érzékelők a lombozat meglétét, ill. hiányát észlelik, és erről jeleket küldenek a központi egységnek, amely ugyancsak az alvázon található. A központi egység ennek alapján ad parancsokat a szórófejekre szerelt pillanatszerűen működő szelepeknek, amelyek a lombozat hiánya esetén az adott magasságban elzárják a szórófejekhez vezető permetlé útját. Mivel az érzékelők a gép elején nyertek elhelyezést, a szórófejek pedig a ventilátor kilépő résében hátul vannak, ezért a berendezés működését a haladási sebesség függvényében szinkronizálni kell. Ezért a permetezőgép kerekére jeladót helyeztek el, amely a munkasebességről információt ad a központi egységnek. A központi egység a sebesség figyelembevételével késlelteti a működtetést a lombhiány észlelésétől a szórófejek kikapcsolását addig, amíg a szórószerkezet az adott helyre nem ér. A növényérzékelővel felszerelt gép vizsgálata során megállapítható volt, hogy a kialakított berendezés alkalmas gyümölcsültetvényben a lombozat érzékelésére. A ki- és bekapcsolások pillanatszerűen történtek meg. A munkaminőséget fedettség vizsgálattal ellenőriztük. Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy a növényérzékelő berendezéssel végzett permetezés minősége azonos azzal, mint ami a hagyományos folyamatos permetezésnél elérhető. A növényérzékelő berendezés alkalmazásával elérhető permetlé-megtakarítás nagymértékben függ a lombozat folyamatosságától, fiatal ültetvényekben 50-70 %-os megtakarítás is elérhető. Igen előnyös, hogy a növényérzékelő berendezés az üzemben lévő gépekre utólag is felszerelhető. Az új műszaki megoldás alkalmazásával elsősorban a fiatal, valamint a hiányos ültetvényekben lehet a védekezési költségeket jelentősen csökkenteni.

Betakarítás 4.2.6. A betakarítás általános technológiájának leírása A betakarító kapacitás és szállításszervezési optimalizálás Kisebb területű ültetvények betakarítása kézi eszközökkel is elvégezhető, a különböző kézi motoros fűrészek, kézi motoros tárcsás kaszák vagy akár kévekötő, nádarató géppel is. Ezeknél a megoldásoknál azonban különböző stabil szecskázókkal vagy egyéb aprító gépekkel gondoskodni kell a második menetben történő apríték készítésről. A fás-szárú energiaültetvények egymenetes betakarítására figyelembe vehető gépkonstrukciók a következők lehetnek:

Traktorra szerelt mellső függesztésű egy vagy két forgórészes

Traktor + állandó kamrás bálázó

Traktorral vontatott két forgórészes adapter

109

Vontatott szecskázó + adapter

Magajáró szecskázó + adapter

A különböző telepítésű, sortávolságú és fajtájú, valamint vágásfordulójú ültetvények mind az 5 konstrukcióval betakaríthatók. A betakarítás műszaki paraméterei azonban jelentős eltérést mutathatnak. A betakarítás teljesítmény-, munkaminőségi paramétereit befolyásoló tényezőket tehát a következőkben foglalhatjuk össze.

A vontatott szecskázókra szerelt adapterek az igen rövid vágásfordulójú energiaültetvényekben alkalmazhatók előnyösen. Az igen rövid (mini) vágásforduló esetén az ismétlődő vágások során és eredményeként viszonylag kis tőtávolságban felújuló sarjcsokrok betakarítására kerül sor, a jellemző tőátmérő 0-5 cm, a hajtások magassága 2-5 m. A sarjcsokrokként számításba vehető fatömeg 3-7 kg. Rövid vágásforduló esetén az ismételt vágások során sarjcsokrok jönnek létre, de azok jellege az ültetvényre jellemző telepítési hálózat függvényében jelentősen eltérő. Tág hálózatban a hajtások a kellően nagy növőtérben megerősödnek, és egy tőről több, tőben 3-5 cm átmérőjű, 3-6 m magas sarj jön létre. A tövenkénti fatömeg 7-25 kg. A sűrű tartásban (kis sor- és tőtáv) a sarjcsokor erősebb hajtásai kiugróan növekednek, a gyengébbek elmaradnak, esetenként el is száradnak, így az ültetvény az eredeti állapothoz hasonló képet mutat, de viszonylag sok vékony és elszáradt hajtást is találunk benne. Az ilyen paraméterekkel rendelkező anyagot az adapter fűrésztárcsái könnyen elvágják, a bedobó ujjak pedig továbbítani tudják az alapgép adagoló-, ill. aprítószerkezetére. A rövid vágásfordulójú fás-szárú energiaültetvények betakarítására fejlesztették ki a vízszintes tengelyű tárcsás marószerkezettel felszerelt Anderson BioBaler 55 típusú állandó kamrás hengeres bálázógépet. A bálázógép mellső részén a vonórúd alatt helyezkedik el az 50 db marókéssel rendelkező tárcsa, mely a lábon álló fás-szárú energianövényt felaprítja, az anyagtovábbító szerkezetre és az alsó behordó hengerre juttatja.

24. ábra Az állandó kamrás bálázógép maródobja Az 1,2 m átmérőjű és szélességű bálakamrában a tömörítést, illetve bálaképzést a bálakamra mellső részén elhelyezett tömörítő görgős bordákkal, és a bálakamra hátsó nyitható részén elhelyezett láncos rudas tömörítő szerkezet végzi. A bála kötözése 110

hagyományosan műanyag zsineggel történik. Az elkészült, bekötött bála a bálakamra nyitása után a bálakidobó villáról a talajra gördül.

25. ábra A bálázó munka közben és az elkészült bála A hengeres ültetvényfa-bálák a továbbiakban – a felhasználási igényeknek megfelelően – dézsás őrlőkkel vagy egyéb aprítókkal felaprítható. A készített,  50 % nedvességtartalmú bálák átlagos tömege 500 kg körül alakul. A csigás lehúzó berendezéssel, ill. a lehúzó szegmensű forgórésszel szerelt gépek a közepes, ill. a hosszú vágásfordulójú állományban – ahol már vastagabb törzsű fák is előfordulnak – használhatók eredményesen. Hosszú vágásfordulójú ültetvényekben az eredeti telepítési hálózattól sok esetben szinte függetlenül egy természetszerű erdő jelleg jelenhet meg, amelyben az öngyérülés eredményeként a 2-4 m2-es növőtérrel rendelkező sarjegyedek, vagy sarjcsokrok erősödnek meg, majd a sarjcsokorban indul meg az öngyérülés. A betakarítást igen változatos tőátmérőjű (5-15 cm) és változatos magasságú (4-12 m) fákkal kell elvégezni. A függőleges forgórészre szerelt fűrésztárcsa, ahol a fák törzsét elvágja a forgórészre szerelt csiga húzza a törzset lefelé és a homlokfalnak, mint ellenkésnek szorítva a csiga menetemelkedésének megfelelően feldarabolja. A két forgórészes változat is – hasonlóan a fűrésztárcsák által elvágott törzset – a szegmensek segítségével lehúzza és a fűrésztárcsára szerelt aprítókés felaprítja. A termőterületi sajátosságok, adottságok – rendezett nagy termőterületek – esetén a magajáró gép vagy vontatott gép használata mellett célszerű dönteni. Nehezen járható, tagolt területek betakarítását az egy- vagy két forgórészes, függesztett gépekkel lehet eredményesen elvégezni. Szórványterületek betakarítására, utak menti tisztításra pedig a telepíthető vízszintes, behúzó hengeres, tárcsás aprítóval szerelt függesztett gépeket kell alkalmazni. Az aprítékkészítő gépeken viszonylag kevés beállítási munkát kell elvégezni. A függesztett és vontatott gépek esetében a vágási magasság a csúszótalpak, ill. a tánkerekek magasságával adottnak, 150-200 mm-nek tekinthető.

111

A két forgórészes géppel készített apríték mértékét a 6. táblázat szemlélteti, az energetikai jellemzőket pedig a 7. táblázatban foglaltuk össze. A különböző energiaültetvényekből készített apríték méret szerinti tömegeloszlása százalékban kifejezve 6. táblázat Sorszám

Betakarított ültetvény megnevezése

25-50 20,1

Tömegarány (%) Méretosztály (mm) 50-75 75-100 100-125 125-150 150 < 22,5 11,6 12,4 10,6 4,9

1.

2 éves állomány

0-25 17,9

2.

2 éves állomány

18,1

19,9

23,6

10,4

13,4

11,6

3,0

3.

3 éves állomány

19,2

20,1

22,0

11,6

14,1

9,6

3,4

A két forgórészes gép különböző ültetvények betakarításában mért energetikai jellemzői 7. táblázat

–

Betakarított ültetvény megnevezése –

Művel ési idő (sec)

(kg/h)

(l/h)

Fajlagos hajtóanyagfelhasználás (kg/t)

1.

2 éves állomány

181,5

16,30

18,37

1,055

92,8

126,2

2.

3 éves állomány

170,8

16,65

18,77

0,913

95,4

129,7

3.

3 éves állomány

255,3

16,85

18,99

0,955

73,4

133,08

Sorszám

Hajtóanyagfelhasználás

Motor teljesítményigény kW LE

A magajáró alapgép esetében pedig a rászerelt adapter vágási magassága a vezetőfülkéből a kívánt 150-200 mm-re beállítható A magajáró gépek esetében az apríték nagysága a behordó hengerek fordulatszámának változtatásával állítható a kívánt 24-30 mm hosszúságra. Ekkora aprítási hossz beállításához azonban az aprítószerkezet dobjáról minden második kést le kell A magajáró gépek aprítására jellemző tömegeloszlási értékeket a következő táblázatban foglaltuk össze és a 26. ábra szemlélteti. Az apríték méreteloszlásának alakulása 8. táblázat SorBeállított Nedvességszám szecskahossz. tartalom – (mm) (%) 1. 44,52 34 2. 42,34

0-20 32,22 32,50 112

S z e c s k a m i n t a (%) Méretosztály (mm) 20-30 30-40 40-50 38,33 27,22 1,39 47,50 16,39 1,67

50< 0,83 1,94

3. Átlag 1. 2. 3. Átlag 1. 2. Átlag

28

18

43,58 43,61 44,44 41,61 42,30 42,63 43,90 43,90 43,90

30,83 31,85 44,17 47,78 41,11 44,35 82,50 81,60 82,05

113

37,22 41,02 32,78 40,56 40,28 37,87 11,94 11,21 11,58

30,28 24,63 20,56 11,39 14,44 15,46 5,00 6,30 5,65

1,39 1,48 1,67 0,28 2,22 1,39 0,56 0,89 0,72

0,28 1,02 0,83 0,00 1,94 0,93 0,00 0,00 0,00

26. ábra Az apríték tömegeloszlása Teljesítmény tekintetében az energiaültetvény betakarító adapterrel szerelt magajáró gépek dolgoznak a legnagyobb tömeg- és területteljesítménnyel. Ezeket az adatokat a 9. táblázat és a 27. ábra személteti.

Magajáró aprítékkészítő teljesítmény jellemzői aprítékkészítésben 9. táblázat SorElméleti Nedvességszám szecskahossz tartalom – 1. Átlag 2. 3. 4. 5. Átlag 6. 7. 8. 9. 10. Átlag

(mm) 18 18 28 28 28 28 28 34 34 34 34 34 34

(%) 43,9 43,9 43,48 44,44 41,61 42,3 42,96 42,63 44,97 44,52 42,34 43,58 43,61

Munkasebesség

(km/h) 3,124 3,124 4,168 3,770 4,089 3,712 3,935 2,895 3,318 3,002 3,813 3,790 3,364

114

Áteresztőképesség

(kg/s) 13,948 13,948 13,372 21,622 14,567 10,973 15,133 3,895 12,186 27,802 9,589 18,798 19,59

(t/h) 50,215 50,215 48,140 77,838 52,441 39,503 54,481 14,024 43,868 100,088 34,521 67,673 70,54

Területteljesítmény az alapidőre (W01) (ha/h) 10,934 10,934 14,588 13,195 14,312 12,992 13,772 10,133 11,613 10,507 13,346 13,265 11,773

27. ábra Tömegteljesítmény adatok aprítékkészítésben magajáró gépekkel A magas tömegteljesítmény és területteljesítmény eléréséhez azonban viszonylag magas motorteljesítmény-igény és fajlagos hajtóanyag-felhasználás tartozik. Ezeket az értékeket szemlélteti a 10. táblázat. Magajáró szecskázó energetikai jellemzői aprítékkészítésben 10. táblázat Sor- Betakaríto Elméleti Áteresztő tt szám növény szecskahos képesség sz megnevezé se – – (mm) (t/h) 50,215 1. 18 48,140 2. 28 52,441 3. 28 2 éves 39,503 4. 28 állomány 43,868 5. 34 6. 34 34,852 7. 34 34,521

115

Órás hajtóanyagfelhasználás (l/h) 65,41 62,05 60,06 55,78 57,9 58,09 52,82

(kg/h) 54,51 51,71 50,05 46,48 48,25 48,41 44,02

Fajlagos

Motor-

hajtóanya teljesítmén gy felhasznál ás (kg/t) (kW) 1,09 227,12 1,07 215,45 0,95 208,54 1,18 193,68 1,10 201,04 1,39 201,70 1,28 183,40

Magajáró szecskázó energetikai jellemzőinek átlagértékei 11. táblázat Sorszám – 1. 2.

Betakarított növény megnevezése – 2 éves állomány

3.

Elméleti szecskahossz

Áteresztőképesség

Órás hajtóanyagfelhasználás (l/h) (kg/h)

(mm)

(t/h)

átlag 18

50,215

65,410

átlag 28

46,695

59,297

átlag 34

37,747

Fajlagos hajtóanyagfelhasználás (kg/t)

Motorteljesítmény

54,61

0,9155

227,118

49,11

0,9150

205,891

56,270 46,892

0,6660

195,382

(kW)

Az előző adatokból a különböző konstrukciójú aprítékkészítő gépek teljesítményadatait a következő táblázatban foglaljuk össze. A különböző konstrukciójú aprítékkészítő gépek teljesítményadatai 12. táblázat Sorszám

1. 2. 3. 4. 5.

Megnevezés

Tömegteljesítmény az alapidő alatt Tömegteljesítmény az összes munkaidő alatt Területteljesítmény az alapidő alatt Területteljesítmény az összes munkaidő alatt Hajtási teljesítményigény

Mértékegység

Traktorra szerelt v. vontatott gép

Vontatott szecskázó

Magajáró szecskázóra szerelt adapter

t/h

33,3

40,9

70,54

t/h

21,6

26,0

45,85

ha/h

0,73

0,872

1,09

ha/h

0,401

0,479

0,71

kW/LE

75-90 102-122

110-120 150-165

195-230 265-310

A területteljesítmény adatok alapján – és a korábban már a meteorológiai adatokból megállapított agrotechnikailag optimális időszak ismeretében – tudjuk kiszámítani az aprítékkészítő gépek által egy idényben betakarítható terület nagyságát. Mivel a rendelkezésre álló időszak a szezonban 23 nap, azonban a fagypont alatti hőmérsékletű órák száma átlagosan 10-nek vehető, így összesen egy idényben 230 óra vehető figyelembe. Ennek alapján a betakarítható terület:  traktoros betakarítógéppel:  vontatott szecskázóra szerelt adapterrel:  magajáró szecskázóra szerelt adapterrel:

116

92 ha 110 ha 163 ha

28. ábra A felengedett talajon a szállítóeszközök mély keréknyomot hagynak A betakarító gépek kihasználása szempontjából fontos a szállítási munkák pontos megszervezése, a kiszolgáló szállítóeszközök darabszámának a pontos meghatározása. Ez azért is fontos, hogy sem az aprítógép ne álljon szállítóeszközre várva, se ne kössünk le fölöslegesen szállítóeszközt. Az aprítékkészítés, illetve az energiaültetvény betakarítás nehéz talajviszonyok mellett történik, ezért a szállításra csak mezőgazdasági gumiabroncsokkal felszerelt traktoros vontatású pótkocsikat lehet használni. 4.2.7. A projekt keretében végzett betakarítási vizsgálatok eredményei A projekt keretében a szimplasoros energiafűz ültetvény betakarítási vizsgálatait 2010. betakarítási időszakában, 3 éves állományban Hatvan, Kerekharaszt térségében végeztük el. A betakarítást 2010. 12. hó 06-án és 2010 12. hó 10-16. közötti időszakban bonyolítottuk le. A kísérleti ültetvény síkfekvésű, középkötött talajú területen létesült, mintegy 35,75 ha területen. A kocsi és traktorforduló, és a be nem takarított anyaültetvény területe, mintegy 6,1 ha volt, így a ténylegesen betakarított terület 29,54 ha-ra alakult. Az ültetvény területi adatait a 29. ábrán látható térkép szerint és a 13. táblázatban foglaltuk össze.

117

29. ábra A kísérleti ültetvény területi adatai A kísérleti terület mért adatai 118

Kieső terület

Összes terület

13. táblázat Sorszám 1. 2.  3. 4. 5. 

Terület megnevezése I. Blokk II. Blokk Összesen Művelő utak Traktorforduló Anyaültetvény Összesen

Terület nagysága (ha) 28,65 7,1 35,75 1,75 0,79 3,67 6,21

Összesítő Összes terület: 35,75 ha Kieső terület: 6,21 ha Tényleges termőterület: 29,54 ha

A betakarítást már az előzőekben ismertetett Claas Jaguar 850 szecskázóra szerelt fűrésztárcsás adapterből álló gépkombinációval végeztük el. A vizsgálat adatait a 14. táblázatban foglaltuk össze. A betakarítási vizsgálatok eredményei 14. táblázat Sorszám 1.

A mért jellemző megnevezése mértékegysége Betakarított anyag mérlegelt tömege t

2.

Betakarított terület

3. 4. 5. 6.

Tömegteljesítmény Az ültetvény hozama a teljes területre Hozam a nettó területre Teljesített üzemóra

7.

Felhasznált hajtóanyag mennyisége

8.

Fajlagos hajtóanyag-felhasználása

9. 10. 11. 12.

ha

Bruttó területteljesítmény Nettó területteljesítmény Átlagos munkasebesség Beállított szecskahosszúság Átlagos nedvességtartalom

t/h t/ha t/ha h l kg l/t kg/t ha/h ha/h km/h mm %

mennyisége 791,64 35,75* 29,54** 15,22 22,14 26,78 52 780 651 0,98 1,21 0,69 0,57 3,12 17 50-55

Megjegyzés: * – Bruttó; ** – Nettó A vizsgálat ideje alatt a gép teljes kés-számmal 2x12 db késsel dolgozott. A dob minden második késének leszerelése után a beállítható szecskahosszúság 18-28-34 mm lehet.

119

Ezzel az apríték mérete ugyan növekszik, de a tömegteljesítmény mutató elérheti a 4050 t/ha értéket is.

30. ábra A magajáró aprítékkészítőgép munka közben

4.2.8. A projekthez kapcsolódó szállítási vizsgálatok A szállítógéppark optimalizálása a szállítási körfolyamat, „szállítási teljesítmények” és a betakarítógépek tömegteljesítményének összevetésével határozható meg. A szállítási körfolyamat a következő blokk-séma szerint működik.

Szállítás Betakarítás

Ürítés Üresmenet

A szállítási körfolyamat működésének feltétele, hogy a Wbetak ###Wszáll  Wü, ugyanis ennek a feltételnek a teljesülése esetén nem történik fennakadás a körfolyamatban. A projekt keretében a 35 ha-on telepített ültetvény betakarítása során az energiaültetvény betakarító adapterrel felszerelt Claas Jaguar 850 szecskázógépet egy 10 t teherbírású, billenőszekrényes M.A.N. és két darab MERCEDES tehergépkocsi szolgálta ki. A tehergépkocsik mindegyike terepfelezős sebességváltóval volt felszerelve, és kerékképletük 6x6, tehát összkerék-hajtású változatok voltak. A nehéz terep- és talajviszonyok mellett erre szükség is volt, mert esetenként kisegítő traktorvontatót kellett alkalmazni. 120

31. ábra A tehergépkocsikat esetenként besegítő traktorral kellett vontatni A kísérlet során a szállítás: 4-5 km távolságra kellett szállítani, tehát a forduló alatt megtett távolság 8-10 km volt. A szállítás átmeneti tárolóhelyre történt.

32. ábra A szállítóeszközök raktérfogat kihasználása A szállítóeszközök raktérfogatának kihasználása a púpozott rakodás következtében általában több, min. 100 % kihasználást jelentett, ezzel a teherbírás kihasználás pedig 50-60 % körül alakult. Az átmeneti tárolóhelyre történő szállítás fontosabb adatait a 15. táblázatban foglaltuk össze.

121

A kísérleti területről történ apríték szállítás adatai 15. táblázat Teherautó megnevezése MERCEDES MERCEDES M.A.N.

Raktérfogat (m3) 20 15 14

Felrakott anyag térfogata (m3) 21 16 15

Felrakott anyag tömege (t) 6,93 5,3 4,95

Az átmeneti tárolóból az apríték elszállítása a felhasználó, Visontai- és Ajkai Hőerőműbe történt 2010. december 14-22-e közötti időszakban. 4.2.9. A szállító kapacitás általános meghatározása Az energiaültetvény betakarításban alkalmazott szállítóeszközök teljesítményét a 14. táblázatban közölt értékekkel kell összhangba hozni. A szállítási teljesítmény az alábbi összefüggésekkel határozható meg:

Wsz 

Qsz Tsz

Tsz = Tbetak + Tt + Tf + Tü ahol: – Wsz = szállítási teljesítmény (t/h) – Qsz = a szállított mennyiség (t) – Tsz = szállítási idő (h)

Tbetak 

– – – – – – –

Wr Qsz

Tbetak = Tü = Tt = Tf = Vü = Vt = Wr =

Tü 

Vü S

Tt 

Vt S

Tf 

Qsz Tf

a szállítóeszköz töltési ideje (h) üresmenet ideje (h) menetidő teherrel (h) fogadás vagyis a szállítóeszköz ürítési ideje (h) üresmenet sebessége (km/h) menetsebesség teherrel (km/h) rakodási teljesítmény (t/h)

Az így számított szállítási teljesítmény változásokat a teherbírás, ill. a szállítási távolság függvényében a 29. ábra szemlélteti.

122

A szállítóeszköz darabszámot pedig a következők szerint kapjuk meg

nsz 

Wbetak Wsz

ahol: – nsz = a szállítóeszközök darabszáma (db) – Wbetak = betakarítási teljesítmény (t/h) – Wsz = szállítási körfolyamat teljesítménye (t/h) A különböző szállítási távolságok és különböző nagyságrendű/teherbírású pótkocsik szállítási teljesítményadatait, illetve a szükséges szállítóeszköz darabszámot a 1617. táblázatokban foglaltuk össze. A szállítási körfolyamat teljesítmény adatai, illetve a szükséges szállítóeszköz darabszám 16. táblázat

2,5 11,38

Szállítási teljesítmény (t/h) Szállítási távolság (km) 5 7 10 15 8,95 7,65 6,28 4,83

20 3,93

9

14,16

11,39

9,85

8,18

6,39

5,24

12

16,84

13,84

12,11

10,20

8,07

6,68

14

18,33

15,24

13,43

11,40

9,11

7,58

Szállítójárművek teherbírása (t) 6,5

33. ábra A szállítási teljesítmény változása a távolság függvényében 123

A különböző teherbírású pótkocsik darabszámának alakulása a szállítási távolság függvényében 17. táblázat Szállítójármű-igény (db) Szállítási távolság (km) 7 10 7 8

Szállítójárművek teherbírása (t) 6,5

2,5 4

5 6

9

4

4

5

12

3

4

14

3

3

15 10

20 13

6

8

10

4

5

6

7

4

4

5

7

34. ábra A szükséges szállítójármű darabszám a távolság függvényében

35. ábra Magajáró betakarító gépet kiszolgáló szállítóeszköz-park 124

A szállítóeszközök, pótkocsik darabszámának optimalizálása után az energiaültetvény betakarítás nehéz körülményeit, a rossz- és nedves talajállapotokat figyelembe véve a szállítójárművet, pótkocsiparkot műszaki szempontból is optimalizálhatjuk. A 40 km/h vontatási sebességtartomány következtében a merev felfüggesztésű egytengelyes futóművek alkalmazása háttérbe szorul. Még a kisebb 4-8 t teherbírású pótkocsik esetén is az alacsony nyomású gumiabroncsokkal szerelt egytengelyes tandem futóművek vagy rugózott ikertengelyes futóművek, illetve rugózott kéttengelyes futóművek alkalmazása a legelterjedtebb. A nagyobb 10-14 t teherbírásig, ami 18 t összgördülő tömeget jelent kizárólag tandem és rugózott ikertengelyes futóművet alkalmaznak, ebben az esetben az együttes tengelyterhelés nem haladhatja meg a 16 t-át, a vonórúd terhelés pedig a vontató traktor vonóberendezésétől függően 2 t körüli lehet. A kéttengelyes rugózott futóműves pótkocsik esetében pedig elérheti a 20 t összgördülő tömeget.

36. ábra Az alacsony nyomású gumiabroncsokkal szerelt tändem tengelyes pótkocsik még nehéz terepviszonyok mellett is jól manővereznek A háromtengelyes pótkocsik esetén a három tengely együttes terhelése maximum 24 t lehet, ehhez még 2 t vonórúdterhelést számítva az összgördülő tömeg nem lehet több mint 26 t. A mezőgazdasági viszonyok között alkalmazott háromtengelyes pótkocsik a tandem, illetve ikertengelyes változatokhoz képest bonyolultabb szerkezeti kialakításúak. A rosszabb talajviszonyok között a kanyarodáskori vonóerő-növekedés elkerülése érdekében a kormányzott futóművek alkalmazása szükséges. A kormányzott futóművek azonban bonyolultak és drágák is. Mindezek a pótkocsik hátrafelé billentéssel ürítenek. A nehéz terepviszonyok, rossz talajállapot miatt energiaültetvény betakarítására ezek a pótkocsik nemigen használhatók.

125

A mezőgazdaságban alkalmazott pótkocsikat többnyire alacsony nyomású gumiabroncsokkal szerelik fel. A mezőgazdasági pótkocsikra szerelt gumiabroncsokat 4 bar tömlőnyomásig tekintjük alacsony nyomásúnak. Az alacsony nyomású gumiabroncsok azonos tengelyterhelés esetén kisebb fajlagos talajnyomást, ezzel kisebb talajtömörödést okoznak és a vontatási teljesítményigény is kedvezőbb. A megengedett legnagyobb tengelyterhelés értékének megfelelően kell megválasztani a megfelelő teherbírású gumiabroncsot. Ez azt jelenti, hogy kéttengelyes futóművel szerelt pótkocsi esetében az 5000 kg, míg tandem futóműves vagy iker, illetve háromtengelyes pótkocsi esetében 4000 kg. A kéttengelyes futóműveknél 9-20", illetve 365-80 R 22,5 méretű közúti abroncsok alkalmasak 5000 kg-os terhelésre. A tandem, illetve ikertengelyes vagy háromtengelyes változatok esetén pedig a 16-20", illetve a 18-20" méretű alacsony nyomású abroncsok felelnek meg a 4000 kg terhelésnek a 40 km/h sebességhatárig. Kisebb tengelyterhelésre a 12,5-16" méretű abroncsok a használatosak. Ezek az abroncsok 3500 kg-it terhelhetők a 4 bar és a 40 km/h sebességtartományban. A mezőgazdasági szállító eszközökön kizárólag szimpla gumiabroncsozású járókereket használnak. A különböző pótkocsikon alkalmazott gumiabroncsok fajlagos talajterhelés értékeit a 18. táblázatban foglaltuk össze. A pótkocsik tengelyterhelés és fajlagos talajterhelés alakulása különböző méretű gumiabroncsok esetén 18. táblázat Pótkocsi

Tengelyterhelés

Futómű kialakítás

Kerékterhelés

Kerékméret

-

(kN) 35,50 61,10 84,10 63,10 98,60 111,50 109,00 98,00

egytengelyes egytengelyes egytengelyes egytengelyes egytengelyes tandem tandem tandem tandem kéttengelyes

(kN) 30,00 30,50 42,30 31,50 49,30 30,00 30,00 28,00

(coll) 12,5-18 12,5-18 14-20 16-20 14-24 12,5-18 16-20 12,5-18

EB-4 HB-15 EB-7-70 DETK-15 OTA-8,5 MBP-110 T-088 MBP-108 CARAT 18T MZDK 14000

Fajlagos talajterhelé s (kPa) 260 295 610 308 722 295 308 295

A mezőgazdasági telepek fogadóhelyei az alkalmazott technológiák kéttengelyes pótkocsik esetében a kétoldalra történő billentést követelik meg, ebben az esetben a kocsiszekrény billentési szögének (az ömlesztett anyagok rézsű szögét figyelembe véve) min. 45°-nak kell lennie. A tandem-futóműves vagy iker, illetve háromtengelyes pótkocsik esetében a billentés hátrafelé történhet. A hátrafelé történő billentésnél a billentési szögnek minimum 55°-nak kell lennie. Egyes anyagmozgatási technológiákban (műtrágya, vetőmagszállítás) alkalmazzák az emelve billentős pótkocsikat. Az emelve billentős pótkocsik felépítménye is hátrafelé billenthető, a billentési szög ez esetben is 55° kell, hogy legyen. 126

A billentést a vontató traktor hidraulikus rendszeréhez csatlakoztatható és arról működtetett, a pótkocsin kiépített egyszeres működésű teleszkópos hidraulikus munkahengerek végzik. A munkahengerek alsó megfogása csapos, míg a dugattyúfej minden esetben gömbfejként van kialakítva. A munkahengerek kis beépítési mérettel és teleszkópos építésüknél fogva nagy kinyúlással, illetve lökettel rendelkeznek. Az ürítési idő csökkentése, a kényelmes kezelés, nagyobb teherbírás esetén az oldalfalak nyitásához szükséges fizikai erő megköveteli az oldalra és hátrafelé billentés esetében is az automatikus nyitást. Az automatikus nyitást az alvázhoz és a kocsiszekrény oldalfalához rögzített mechanizmus végzi, a kocsiszekrény billentési szögének függvényében. Az oldalfalakat és az alaplapot a biztonságos nyitás és szóródásmentes, tökéletes zárás érdekében megfelelő lekerekítésekkel kell kialakítani. Energetikai szempontból a következőképp optimalizálhatjuk a szállító pótkocsi és traktor kapcsolatot:  az 55-88 kW motorteljesítményű traktorsorozathoz a mezőgazdasági körülményekhez jól illeszkedő 18-19 t összgördülő-tömegű és 13-14 t hasznos teherbírású, tändem tengelyelrendezésű futóművel szerelt pótkocsik illeszkednek optimálisan;  a 96-110 kW motorteljesítményű traktoroknál a 27-28 t vontatható összgördülő-tömeg csak háromtengelyes, illetve 2 db kéttengelyes szállítóeszközzel használható ki. A mezőgazdasági felépítmények alkalmazására azonban a többlet beruházás és bonyolultabb futómű ellenére is a háromtengelyes futóművel szerelt alvázak, illetve az így kialakított pótkocsik az előnyösebbek;  a 125-191 kW motorteljesítményű traktorok által vontatható összgördülő-tömeg azonban már (a magyarországi előírások szerint) minden esetben megköveteli a 2 db kéttengelyes szerelvényből álló szállítóeszközök alkalmazását. A kéttengelyes két pótkocsis szerelvények alkalmazása azonban már korlátozott. Ezen feladatok ellátására nagy teherbírású, háromtengelyes speciális szerelvények szükségesek.  az energiaültetvény betakarítására azonban a háromtengelyes pótkocsik és a kéttengelyes pótkocsik használata nem ajánlott, éppen a rossz talajviszonyok melletti nehéz manőverezési képesség miatt.

127

4.3.

Energetikai ültetvények ökonómiája

4.3.1. Fás-szárú energiaültetvények a mezőgazdaságban A bioenergia-hordozók hőenergia célú felhasználása napjainkban Magyarországon is egyre élénkebb vita tárgya. Ennek oka, hogy a túlnyomórészt importált hagyományos energiahordozók ára folyamatosan nő, ezért ezeket olcsóbb, és lehetőleg hazánkban is megtalálható energiahordozókkal kellene helyettesíteni. E mellett nagyon fontos a CO2 kibocsátás mérséklése is. A megoldást elsősorban a fokozott takarékosság mellett az alternatív (megújuló) energiahordozók alkalmazásának kiterjesztése jelenthetné. Hazánkban az alternatív energiahordozók közül – gazdasági okok miatt – jelenleg egyedül a mezőgazdasági területeken előállított biomassza energetikai célú használata látszik célravezetőnek. Ezt korlátozza az, hogy a mezőgazdasági termelésnél a fenntartható fejlődés érdekében a fontossági sorrend az élelem-, a takarmány-, és az ipari alapanyagok előállítása, és csak ezek után következhet a tüzelés célú biomassza termelése. De csak feltételesen, mert a talajok víz-megkötő képességének fenntartása, illetve növelése érdekében a szerves-anyag egy részének visszajuttatása nélkülözhetetlen. Eldöntendő kérdés tehát, hogy a mezőgazdasági szántóterületből mennyit lehet energianövények termelésére átállítani, illetve, hogy a különböző növényi melléktermékekből mennyi szerves-anyagot kell a talajba visszajuttatni, és mennyit lehet hőtermelésre felhasználni. Az már a korábbi években is egyértelművé vált, hogy az alternatív (megújuló) energiahordozók alkalmazása nem nélkülözhető. Ezek rendelkezésre álló mennyisége azonban nagyon eltérő, kihasználásuk hazánkban jelenleg egyedül a biomassza esetében számottevő (1. táblázat). A jövőben azonban jelentős fejlődés várható a geotermikus, a nap, és a szél energia terén, mert az ezekkel kapcsolatos technológia nagyon gyorsan fejlődik, így áruk is csökken. Az EU-ban ezek átlagos aránya már most is jóval nagyobb, mint nálunk. Ezzel együtt a megújulók a közeljövőben csak mérsékelten helyettesíthetik a hagyományos energia-hordozókat. Arányuk az összes hazai energiafelhasználásból 2009-ben 7,3 % volt (2008-ban csak 5,9 %), és 2020-ra is mintegy 13-15 % lehet, (az EU átlag 2020-ra terv szerint 20 %), és nálunk a megújulóból a bioüzemanyag aránya szinte jelentéktelen, az összes felhasznált energiából 1,57 %-ot, míg a megújulóból 10,5 %-ot képvisel majd (2. táblázat).

128

4.3.2. A biomassza hazai volumene A biomassza lehetséges volumenével kapcsolatban is nagyon eltérő vélemények vannak, a különböző számítások a fenntartható biomassza potenciált 58 és 328 PJ/év közöttire becsülik (3. táblázat). Becslések a hazai fenntartható biomassza potenciálra PJ / év Számítást végzők megnevezés

3. táblázat Felső érték

Alsó érték

MTA Megújuló Energia Albizottsága (2005-2006.)

203

328

Energia Klub (2006.)

58

223

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA, 2006.)

145,5

FVM (2007.)

260

Szélsőértékek:

58

328

Forrás: Dr. Dinya László tanszékvezető egyetemi tanár, Gyöngyös, 2009. A KPMG Tanácsadó Kft. 2010. januári dátummal kiadott jelentése szerint 2004 és 2008 között az „égetési piac” keretében hazánkban évente mintegy 60-68 PJ biomasszát használtak fel. A 2008 év adatai alapján készített felmérés szerint ennek mintegy 89,4 %-a volt fa, és 10,6 % egyéb mezőgazdasági-, ipari, stb. hulladék. Ez utóbbiakat szinte teljes egészében az erőművekben égették el, míg a fának 34,5 %-át a lakosság, 37,2 %-át az erőművek, 1,2 %-át a fűtőművek, és a többit egyéb szervezetek igényelték. A napjainkban kialakult tüzelőanyag árak mellett a bioenergia-hordozók többnyire versenyképesek a hagyományos tüzelőanyagokkal, még akkor is, ha figyelembe vesszük és felszámítjuk a bioenergia-hordozók minden kedvezőtlen használati tulajdonságát (5.-6. táblák). Fontos ugyanis, hogy nem a hagyományos, és a biohőenergia-hordozók termelési költségét, vagy piaci árát kell összehasonlítani, hanem a különböző energia-hordozókkal előállított hőtermelés teljes (Ft/GJ) költségét, figyelembe véve a szállítás- és a tárolás költségét, a hatásfokot, a kényelmi arányt, valamint a tüzelőberendezés minden költségét. A következő években a gáz ára várhatóan tovább nő, így a bioenergia-hordozók előnye – még előállításuk támogatása nélkül is - elvitathatatlan lesz. Kivétel természetesen lehet, mégpedig akkor, ha a bioenergia-hordozókat rendkívül kedvezőtlen körülmények között, a szükségesnél nagyobb költséggel állítják elő, és forgalmazzák. Világosan kell azonban látni azt is, hogy a bioenergia-hordozók felmerülő termelési (előállítási) költsége is sok körülménytől függ, ezért mielőtt bioenergia-hordozók előállításába kezd valaki, célszerű, ha átgondolja a lehetőségeit. Az MGI a különböző tanulmányaiban és kiadványaiban több esetben utalt arra, hogy olcsón termelni csak nagyobb termelő egységekben, nagy táblákon, nagyteljesítményű gépekkel lehet, és a mezőgazdaságban dolgozók számát - a kedvezőbb önköltségek érdekében - nem növelni, hanem lényegesen csökkenteni kellene. 129

A KSH számaira, és az AKI tesztüzemi adataira hivatkozva úgy ítélhető meg, hogy a hagyományos mezőgazdasági növények termelésének jövedelmezősége hazánkban jelentősen változó ugyan, de a jól vezetett gazdaságokban kielégítő. Ezért a gazdák nagyobb része – a külön támogatások ellenére is - csak megfelelő tapasztalatok alapján vállalja a sok új ismeretet, és többnyire jelentős befektetést igénylő, esetenként (speciális energetikai növények) még nem eléggé tisztázott technológiával termelhető, általában 10-20 éves elkötelezettséggel járó, és egyelőre nem kiszámítható termékpálya mentén hasznosítható energianövények előállítását, pl. az energiafű, a mályvafélék, az energianád, és a fás szárú energiaültetvények termelését. A hagyományos növények fő- és melléktermékei, pl. a kukoricaszár a repceszalma, a napraforgószár, a venyige és a nyesedék tüzelési célú betakarítása napjainkban vitathatóan gazdaságos, s bár ugyan a gépi technológiák rendelkezésre állnak, ugyanakkor de a parcella méretek miatt és az időszakos üzemeltetésük okán a kihasználásuk alacsony. A többi növényi fő- és melléktermék pedig nem jelentős volumen. Ezért csak a búza-szalma lehet komolyabb hőenergia alapanyag, viszont a szalma iránti igény (pl. az ipar részéről is) egyre nő, ezért nagyobb hőigény kielégítéséhez feltehetően nem jutna elegendő. Most úgy látható, hogy a mezőgazdaságban megtermelt tüzelés célú biomasszából a melléktermékek és a lágy-szárú főtermékek aránya a következő években számottevően aligha nő majd, ezért főleg a mezőgazdasági területen létesített fás-szárú ültetvények mérsékelhetik a ma döntő arányt képviselő erdei tűzifa felhasználást. Az erdőket azonban nálunk is, - mint minden más országban – védeni, és a területét növelni kell, egyrészt azért, mert hazánkban az erők aránya sokkal kisebb, mint az EU-ban átlagosan, másrészt azért, mert az erdők sokféle, az emberiség élet-feltételeit javító funkciót látnak el. Az erdőket – a jelenleginél nagyobb faanyag igény esetén - a mezőgazdasági területen létesített energia-ültetvényekkel fahozamával lehetne megkímélni. 4.3.3. A fás- szárú ültetvények szabályozása Mezőgazdasági területen fás-szárú energiaültetvény napjainkban kétféle rendelet alapján, de háromféle megoldás szerint telepíthető. Az egyik lehetőség a 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet, (illetve az ezt módosító 11/2010. (VIII. 30.) VM rendelet), mely szerint olyan ültetvény létesíthető, mely később „erdő” lesz, tehát ez majd az erdőtörvény (a 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról) hatálya alá tartozik, és a művelési ág változását be kell jelenteni. A létesítéshez több jogcímen jelentős támogatás biztosítható. A rendelet nem írja elő, hogy az ültetvényt mely erdő-féleséghez sorolják, tehát lehet pl. kultúrerdő, faültetvény, stb. Ez utóbbiak jellemzője: idegenhonos fafajokból, vagy azok mesterséges hibridjeiből álló, szabályos hálózatban ültetett, legalább 15 éves vágásfordulóval intenzíven kezelt erdők. A 2009. évi XXXVII. törvény 4 § (1) h) szerint „az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényre” az erdőtörvény hatálya nem terjed ki. A másik lehetőség a fás szárú energetikai ültetvényekről szóló 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet alapján történő telepítés. Ennek 2. § (1) szerint: a fás szárú energetikai ültetvény a külön jogszabályban meghatározott fajú, illetve fajtájú fás szárú növényekkel létesített, biológiai energiahordozó termesztését szolgáló növényi kultúra, amelynek területe az 1500 m2-t meghaladja.” Ennek típusai: a sarjaztatásos, ahol a vágásforduló nem haladja meg az öt 130

évet, és a hengeres, amely nem sarjaztatásos, és a vágásforduló nem haladja meg a tizenöt évet. A 33/2007. (IV. 26.), és a 72/2007. (VII. 27.) FVM rendeletek szerint viszont csak a sarjaztatásos fás szárú energetikai ültetvény telepítése részesíthető kiegészítő támogatásban. A fentiek szerint a mezőgazdasági területeken létesített fás szárú energia-ültetvények három telepítési megoldása, nevezetesen: az erdei „faültetvény”, a „sarjaztatásos” és a „hengeres” fás szárú energetikai ültetvények eltérő támogatásban részesülnek. Megítélésünk szerint a fás szárú ültetvények ilyen szabályozása nem kedvező, ez jelentősen hátráltatja elterjedésüket, tehát ezen mielőbb változtatni kellene. 4.3.4. Az erdők helyzete hazánkban Nálunk az erdőterület 1903,4 ezer ha, az egyéb erdőgazdasági célú területek 127,4 ezer ha, így az összes erdőgazdálkodási célú terület 2030,8 ezer ha, hazánk összes területének 21,8 %a, míg az erdőterület az ország termőterületének 24,4 %-a. Az utóbbi években az erdők területének gyarapodása mellett az éves fa-növekedés, és az élő-fakészlet is egyre több lett, míg a kitermelés alig változott, így a fakitermelés aránya a 2000 évi 62,2 %-ról 2008-ra 53,6 %-ra, 2009-re 51,5 %-ra mérséklődött, és 2000 óta a tervezett fafelhasználásnak csak 64-79 %-a teljesült. Tehát hazánkban mind az erdők területe, mind az élőfa-készlet nő, a fa kivágás csekélyebb, mint a tervezett, így nálunk fából évek óta túlkínálat van, annak ellenére, hogy a fa ára intenzíven emelkedik. A fák állapota azonban nem kedvező (a fa-állománynak csak mintegy 40 %-a teljesen egészséges), a beteg fákat pedig ki kellene vágni, hiszen fertőzhetik az egészségeseket. A fa-állomány átlagos kora is egyre magasabb, tehát a korosabb fákat is vágni kellene (10-40 év után), mert az „öregedéssel” a fajlagos hozam (m3/ha/év) mérséklődik, és ez az erdőgazdálkodás, illetve ezzel az ország számára is kedvezőtlen. Az erdők intenzívebb kitermelése tehát nem okozna kárt, inkább hasznos volna, mert ha több új erdőt létesítenek, mint amennyit kivágnak, segítené az erők megújulását. Ezért nem (vagy nem csak) az 1-3-5 éves vágásfordulóval művelt ültetvények létesítését kellene támogatni, hanem az erdők mellett a nagyobb hozamot biztosító, 5-15 éves vágásfordulóval művelt hengeres fás-szárú energetikai ültetvényeket is, és a szabályozást (támogatást) ennek megfelelően kellene módosítani. A fentiek alapján tehát úgy ítélhető meg, hogy hazánkban a CO2 csökkentése érdekében mindenekelőtt az erdőterületek jelenleginél fokozottabb védelmét, és gyarapítását kellene szorgalmazni, mert ezzel nem csak a környezet, hanem a nemzeti vagyon védelmét is eredményesebben szolgálnánk. Az erdőgazdálkodás azonban – az emelkedő tűzifa árak ellenére – meglehetősen kedvezőtlen anyagi helyzetben van, és bár az állami erdőterületek után nem fizet bérleti díjat, nincsen elegendő pénze arra, hogy számottevőbb területű erdő-ültetvényt telepítsen. Feltehetően ezért születtek azok a rendeletek, melyek a mezőgazdasági termelők számára is lehetővé tették az ültetvénytelepítést. A sarjaztatásos fás-szárú energetikai ültetvény telepítésének körülményei A 71/2007. (IV.14.) Korm. rendelet, és a 45/2007. (VI.11.) FVM rendelet értelmében fásszárú energetikai ültetvények csak engedéllyel telepíthetők, és csak akác, fűz és nyár fajokkal. A telepítők többféle támogatást kaphatnak. A telepítési engedélyt a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) adja ki, és ez a hivatal végzi az ellenőrzést is. Az MgSzH adatai szerint 2009.06.hó végéig 2665 ha fás-szárú növény telepítését engedélyezték, és ebből 1505 ha valósult meg, melynek 69 %-a volt nyár, 22 %-a fűz, és 9 %-a akác. A 2010.09.10.-ig az MVH-hoz beérkezett, és támogató határozatott szerzett kérelmek területe 6456 ha 131

sarjaztatásos ültetvény volt, a 12. táblázatban közöltek szerint. A szakirodalmi közlések 100200 ezer ha fás-szárú energetikai faültetvény telepítésével számolnak, és a KPMG Tanácsadó Kft. 2010. januári dátummal kiadott előrejelzése is 2020-ra alapesetben 100 ezer ha (a további variációk között 250 ezer ha, és 1 millió ha) „energia ültetvény”-nyel tervez. A 2020-ra tervezetthez viszonyítva a 2007-2010 között ténylegesen elfogadott kérelmekben szereplő terület, illetve a 2009-2010 közötti növekedés természetesen nem jelentős, de ha úgy nézzük, hogy egy év alatt a „kezdeti nehézségek” ellenére a tervezett ültetvények területe több mint kétszeresére nőtt, az emelkedés már elfogadhatóbb. Célszerű azonban itt megemlíteni, hogy a Nemzeti Erdőprogram (NEP) 2008. és 2009. évi feladatainak teljesítését ismertető beszámoló 3.1 pontja szerint a 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet alapján, a mezőgazdasági területek erdősítése céljából 2007-ben ~10600 ha-ra, 2008-ban ~4200 ha-ra, és 2009-ben ~4400 ha-ra nyújtottak be kérelmet. Tehát hazánkban a mezőgazdasági területeken történő „erdő” telepítése – talán főleg az elhibázott támogatás miatt – napjainkban lényegesen nagyobb „kedvvel” történik, mint a sarjaztatásos energetikai ültetvény létesítése. A nehézségeket jellemzi továbbá, hogy az energetikai faültetvények hazai termelésére nincsen megfelelő példa, mert– a kísérleteken kívül - az erdészeteknél nem található követendő technológiát bemutató terület. Az indoklás szerint ennek alapvető oka az, hogy korábban a kedvezményes energiaárak miatt hiányzott a felhasználói igény, és jelentősen késett a támogatási rendszer kiterjesztése is. Valószínű azonban, hogy nem ezek az igazi okok, hanem talán inkább az erdészet jelenlegi kedvezőtlen helyzete, mely csak jelentősebb támogatással tenné lehetővé a meglehetősen költséges, nagyrészt új technológiát igénylő fa-előállítási mód bevezetését, és ez esetleg még nagyobb önköltséget is eredményezhetne, mint az eddigi erdőművelési megoldások. Rontja a mezőgazdaság helyzetét, hogy a telepítési külön támogatási rendelet megjelenése óta számos piaci szereplő jelent meg, melyek hazai tapasztalatok és gyakorlati eredmények nélkül szerződnek mezőgazdasági termelőkkel energia-ültetvények telepítésére, a mintegy 40-60 % haszon kilátásba helyezésével, és rendkívül egyszerű, sok esetben egymásnak teljesen ellentmondó technológia felvázolásával. Probléma továbbá a rendeletekben szereplő sok kötöttség is. A hazai termesztést összefogó szervezetek többnyire az ügyintézésben, és az engedélyek megszerzésében, valamint az egyéb szervezési feladatok ellátásában segítenek ugyan a gazdáknak, de mindezek mellett szinte minden anyagi kockázatot a termelőnek kell viselnie, ugyanakkor az átadott faanyag után járó bevétel érdekében csak kevés befolyásoló szerepük lehet. Ezek miatt a gazdák nehezen döntenek, de ezt megfelelő részletes tájékoztatással gyorsítani lehetne. A termelés-technológia alaposabb ismertetést igénylő részei: - a terület kiválasztása, - a termelendő fafaj, illetve klón kiválasztása, - az ültetvény várható „élettartama”, - a kiválasztott növény legmegfelelőbb sor- és tőtávolsága, illetve az elültetendő dugványok, vagy csemeték száma, - a tápanyag-pótlás meghatározása, - az energiaültetvény kártevője elleni védekezés, - a betakarítás és tárolás lehetséges változatai, - az átvétel helyére történő szállítás, - az átvétel, és elszámolás körülményei hosszabb távon, mindezek természetesen az adott területre pontosítva.

132

Amíg olyan tanácsadó szerv nem lesz, mely ezekre a kérdésekre a gazdáknak (lehetőleg térítés-mentesen) hitelt érdemlő választ tud adni, illetve amíg a támogatással kapcsolatos rendeleteket nem módosítják, addig – gazdasági előnyük ellenére - nem lehet számítani arra, hogy a sarjaztatásos energetikai faültetvények hazánkban számottevőbb mértékben elterjednek. 4.3.5. A bioenergia-hordozók várható előállítási költségei Az MGI a hazánkban átlagosnak tekinthető termeléstechnológiákkal, és gépesítési megoldásokkal, illetve az ezeket jellemző teljesítéseket, költségeket és hozamokat feltételezve, az egyes biohőenergia-hordozókra összehasonlító értékelést készített. Ennek kidolgozásakor minden növénynél egységesen 5 km-es belső, és 20 km-es külső szállítási távolságot vett alapul, támogatások és földbérleti díj nélkül, a fás-szárú ültetvényeknél 12 éves élettartammal, 3 éves vágásfordulóval, és 8,33 t/ha/év absz. száraz hozammal számolva. Mivel az előállítási költségeket a jelentősen eltérő nedvesség- és energiatartalom miatt sem ha-ra, sem t-ra nem lehet megadni, így az átlagos energiahozamra vetítve, Ft/GJ-ban közöljük. A számítások alapján – 2010. évi ár- és költségszinten - az alábbi termék-előállítási költségekre lehet számítani: - búzaszalma bálázott 598 Ft/GJ, - kukoricaszár bálázott 740 Ft/GJ, - kukoricaszár szecskázott 938-1000 Ft/GJ, - energiafű bálázott 1238 Ft/GJ, - energianyár (ültetvény) apríték 1079-1169 Ft/GJ, - energiafűz (ültetvény) apríték 1125-1237 Ft/GJ, - energiaakác (ültetvény) apríték 843-923 Ft/GJ. - a fa apríték átvételi ára 900-1000 Ft/GJ, Az erdészeti apríték árát nem lehetett kalkulálni, ezért ennél az átvételi ár szerepelhet. A fentiekből látható, hogy az átlagosnak tekinthető, ténylegesen felmerülő költségek mellett az energiafű, valamint a nyár és a fűz fajlagos előállítási költsége - a különböző lehetséges támogatások, és a földbérleti díj nélkül - nagyobb, mint az átvételi ár. A sarjaztatásos ültetvényhez – nagyvonalú becslés szerint - mintegy 100-125 Ft/GJ ültetési-, valamint 300350 Ft/GJ körüli földalapú támogatás vehető igénybe. A földbérleti díj viszont (ahol ezt fizetni kell, vagy elvárható nyereségként felszámítható,) kb. 100-200 Ft/GJ lehet. Ezeket is figyelembe véve a bioenergia-hordozók nyereséggel értékesíthetők. A felsorolt költségek természetesen tájékoztató jellegűek, mert csak a számításban felvett adatok esetén megfelelőek. Ha az alkalmazott technológia, különösen a műtrágya felhasználás, a hozam, és a szállítási távolság változik, úgy az apríték előállítás költsége is módosul. (A csatolt technológiák tehát elsősorban minták lehetnek, egy adott helyen történő termelés költségeinek tervezéséhez.)

133

A hőelőállítás Ft/GJ költségének megoszlása (%) különböző méretű kazánoknál * 2500 h/év kihasználás esetén 2009-ben Megnevezés 10-30 kW-os kis kazánok A tüzelőberendezések üzemeltetése A tüzelőanyag vásárlási ára A tüzelőanyag szállítási+tárolási költsége A tüzelőanyag hatásfok miatti többletköltsége A tüzelőanyag kényelmi arány miatti töbletkölts. A tüzelőanyag módosított költsége összesen A tüzelőberendezés költsége A tüzelőberendezés élőmunka költsége A tüzelőberendezés villamosenergia költsége A tüzelőberendezés költsége összesen A hőtermelés költsége összesen 120-300 kW-os közepes kazánok A tüzelőberendezés üzemeltetése A tüzelőanyag vásárlási ára A tüzelőanyag szállítási+tárolási költsége A tüzelőanyag hatásfok miatti többletköltsége A tüzelőanyag kényelmi arány miatti töbletkölts. A tüzelőanyag módosított költsége összesen A tüzelőberendezés költsége A tüzelőberendezés élőmunka költsége A tüzelőberendezés villamosenergia költsége A tüzelőberendezés költsége összesen A hőtermelés költsége összesen

Repceszalma bála

Tüzelő-olaj

H 17,1 2,7

H 15,9 2,7

8,1

9,8

4,5

5,5

49,9 3,1 47,0

44,8 4,9 43,2

0,0 43,9 100,0

0,0 50,1 100,0

FA 46,7 3,4

Tűzifa

Erdei faapríték

Energiaültetv.apríték

Extra könnyű fűtőolaj

Fűtőolaj

H 30,9 2,5

H 25,5 2,5

FA 28,5 4,5

FA 27,9 4,7

A 74,1 1,6

-

-

A 74,7 2,4

A 71,6 3,9

14,3

12,0

7,3

10,0

13,4

-

-

8,6

8,4

8,4

10,0

8,4

8,6

4,7

-

-

2,7

0,0

56,1 3,2 40,7

46,2 4,8 42,0

38,0 3,1 58,9

37,2 3,2 59,6

93,8 2,3 2,1

-

-

88,4 5,6 3,3

83,9 7,8 4,5

7,1 55,2 100,0

7,0 53,8 100,0

0,0 62,0 100,0

0,0 62,8 100,0

1,8 6,2 100,0

-

-

2,7 11,6 100,0

3,8 16,1 100,0

-

FA 40,5 5,8

FA 39,3 6,1

FA 32,0 4,6

FA 29,7 4,7

A 80,0 1,6

A 74,9 3,0

A 63,1 5,7

A 81,7 2,2

A 78,4 3,6

12,5

-

8,2

9,3

9,1

9,7

12,2

12,7

12,1

7,3

7,1

4,8

-

4,2

4,8

4,0

3,9

1,9

1,8

3,4

0,9

0,0

67,4 9,7 20,6

-

58,7 24,9 12,8

59,5 24,4 12,6

49,7 28,1 17,7

48,0 29,1 18,3

95,7 3,3 0,6

92,4 6,1 0,9

84,3 11,1 2,2

92,1 6,6 0,8

89,1 9,1 1,1

2,3 32,6 100,0

-

3,6 41,3 100,0

3,5 40,5 100,0

4,5 50,3 100,0

4,6 52,0 100,0

0,4 4,3 100,0

0,6 7,6 100,0

2,4 15,7 100,0

0,5 7,9 100,0

0,7 10,9 100,0

Szén

Gabonaszalma bála

134

PBgáz

Földgáz

1-6 MW-os nagy kazánok A tüzelőberendezés üzemeltetése A A A A tüzelőanyag vásárlási ára 60,2 45,8 44,4 A tüzelőanyag szállítási+tárolási költsége 4,1 6,2 6,5 A tüzelőanyag hatásfok miatti többletköltsége 8,8 7,8 9,0 A tüzelőanyag kényelmi arány miatti töbletkölts. 3,0 2,5 3,2 A tüzelőanyag módosított költsége összesen 76,1 62,3 63,1 A tüzelőberendezés költsége 20,4 33,7 33,0 A tüzelőberendezés élőmunka költsége 1,2 1,3 1,2 A tüzelőberendezés villamosenergia költsége 2,3 2,7 2,7 A tüzelőberendezés költsége összesen 23,9 37,7 36,9 A hőtermelés költsége összesen 100,0 100,0 100,0 Megjegyzés: H= hagyományos, FA= félautomata, A= automata felépítésű kazán. *= a 15. táblázatokban megadott feltételek esetén; Forrás: MGI számítás

A 38,2 5,2

A 35,8 5,4

-

A 74,1 2,7

A 61,6 5,8

-

A 77,5 3,4

8,9

9,1

-

10,5

11,0

-

4,2

2,7

2,7

-

0,9

2,4

-

0,0

55,0 39,7 1,4

53,0 41,5 1,4

-

88,2 11,3 0,3

80,8 18,3 0,7

-

85,1 14,3 0,4

3,9 45,0 100,0

4,1 47,0 100,0

-

0,2 11,8 100,0

0,2 19,2 100,0

-

0,2 14,9 100,0

135

A szalma betakarítás költsége 3,4 t/ha betakarítható szalma esetén, ÁFA nélkül, 2010. évi árakon A munkaművelet

Erőgép Jel

kW

Rendfelszedés bálázás (3,4 t/ha) T 120 Bála felrakás (15 t/mh) Mr 80 Beszállítás (5 km, 187,8 Ft/tkm) T 60 Kazalozás, a kazal takarása (15 t/mh) Mr 80 Bálarakodás a szállítójárműre (30 t/mh) Mr 80 Szállítás az erőműhöz (20 km, 81,8 Ft/tkm) Tgk 147 Összesen Mindösszesen anyaggal együtt Mindösszesen Ft/t Mindössz. 16 % víz és 13,846 MJ/kg esetén Ft/GJ Gazdasági részköltségek összesen Ft/t Gazd. részkölts. 16 % víz és 13,846 MJ/kg esetén Ft/GJ Jel: T = traktor, Mr = magajáró rakodó teleszkópos, Tgk = tehergépkocsi * = Az anyagköltség magyarázatát lásd a szövegben.

Költség Teljesítés Ft/mh

ha/mh

16557 8824 4006 8824 8824 9816 -

1,34 4,41 1,25 4,41 8,82 1,76

23. táblázat Műveleti Anyag* költs. Ft/ha

Ft/ha

-

12356 2000 3193 2000 1000 5562 26111 28151 8280

-

-

598 6350

-

-

-

459

-

136

1020 1020 2040 -

A kukoricaszár betakarításának költsége 4,0 t/ha betakarítható kukoricaszár esetén, ÁFA nélkül, 2010.évi árakon Erőgép A munkaművelet

jel

Költség Teljesítés

Ft/mh kW Bálás betakarítás, szárzúzós adapteres arató-cséplőgép munka után Kukoricaszár rendrakás T 60 11781 Rendfelszedés bálázás (4 t/ha) T 120 16557 Bála felrakás (15 t/mh) Mr 80 8824 Beszállítás (5 km, 187,8 Ft/tkm) T 60 4006 Kazalozás, takarás (15 t/mh) Mr 80 8824 Bálarakodás a szállítójárműre (30 t/mh) Mr 80 8824 Szállítás az erőműhöz (20 km, 81,8 Ft/tkm) Tgk 147 9816 Összesen Mindösszesen anyaggal együtt Mindösszesen Ft/t Mindösszesen 30 % víz és 11,398 MJ/kg esetén Ft/GJ Gazdasági részköltségek összesen Ft/t Gazd. részkölts. 30 % víz és 11,398 MJ/kg esetén Ft/GJ Szecskázott betakarítás, szárzúzós adapteres arató-cséplőgép munka után Kukoricaszár rendrakás T 60 11781 Rendfelszedés szecskázás (4 t/ha) Mb 300 35628 Szecskagyűjtés a szecskázógép mellett (0,5 h/ha) T 60 4006 Szecska beszállítás (5 km, 281,6 Ft/tkm) T 60 4006 Kazalozás (10 t/mh) Mr 60 6481

ha/mh 4,20 1,34 3,75 1,07 3,75 7,50 1,50

137

24. táblázat Műveleti Anyag* költs. Ft/ha

Ft/ha

-

2805 12356 2353 3756 2353 1177 6544 31344 33744 8436

1200 1200 2400 -

-

740 6506

-

-

571

-

4,20 2,00

2805 17814

-

2,00 0,71 2,50

2003 5632 2592

1200

Tárolótér (706 Ft/m2 beton, 2,5 t/m2) Szecska rakodás a szállítójárműre (10 t/mh) Mr 60 6481 Szállítás az erőműhöz (20 km, 122,7 Ft/tkm) Tgk 147 9816 Összesen Mindösszesen anyaggal együtt Mindösszesen Ft/t Mindösszesen 30 % víz és 11,398 MJ/kg esetén Ft/GJ Gazdasági részköltségek összesen Ft/t Gazd. részkölts. 30 % víz és 11,398 MJ/kg esetén Ft/GJ Szecskázott betakarítás, szárzúzás nélküli arató-cséplőgép munka után Kukoricaszár járvaszecskázás (4 t/ha) Mb 300 35628 Szecskagyűjtés a szecskázógép mellett (0,5 T h/ha) 60 4006 T Szecska beszállítás (5 km, 281,6 Ft/tkm) 60 4006 Mr 60 Kazalozás (10 t/mh) 6481 Tárolótér (706 Ft/m2 beton, 2,5 t/m2) Mr 60 Szecska rakodás a szállítójárműre (10 t/mh) 6481 Tgk 147 Szállítás az erőműhöz (20 km, 122,7 Ft/tkm) 9816 Összesen Mindösszesen anyaggal együtt Mindösszesen Ft/t Mindösszesen 30 % víz és 11,398 MJ/kg esetén Ft/GJ Gazdasági részköltségek összesen Ft/t Gazd. részkölts. 30 % víz és 11,398 MJ/kg esetén Ft/GJ Jel: T = traktor, Mr = magajáró rakodó teleszkópos, Tgk = tehergépkocsi, * = Az anyagköltség magyarázatát lásd a szövegben.

-

2,50 0,90

1130 2330 -

-

2592 9816 43254 45584 11396

-

1000 8294

-

-

728

-

2,00

17814

-

2,00 0,71 2,50

2003 5632 2592

-

2,50 0,90

-

2592 9816 40449 42779 10695

-

938 7593

1200 1130 2330 -

666 Mb = magajáró betakarító;

138

Energiafű termelési technológia A 2. és a 9. év között 10 t/ha betakarítható főtermék esetén, ÁFA nélkül, 2010. évi árakon 25. táblázat Erőgép Költség Teljesítés Műveleti Anyag* kW Ft/mh ha/mh költs. Ft/ha Jel Ft/ha

A munkaművelet megnevezése Előkészítés Talajmintavétel és talajvizsgálat (szolgáltatás) Műtrágya rakodás (2x0,58 t/ha, 5 t/h) Műtrágya szállítás (5 km, 0,58 t/ha, 187,8 Ft/tkm) Műtrágyaszórás ősszel (259 kg/ha hatóa. NPK) Tarlóhántás tárcsával mélyen Talajlazítás mélyen Mélyszántás (33-45 cm) Az előkészítés összesen Első év Símítózás Szántás ápolás tárcsával sekélyen Műtrágya rakodás (2x0,335 t/ha, 5 t/h) Műtrágya szállítás (5 km, 0,335 t/ha, 187,8 Ft/tkm) Műtrágya szórás tavasszal (90 kg/ha hatóa. N) Magágykészítés középmélyen Símítózás Vetés, hengerezéssel (ősszel vagy tavasszal?) Vetésnél kisegítő 1 fő Víz/permetlé szállítás (0,5 t/ha,5 km,187,8 Ft/tkm) Állomány permetezés Kaszálás (4,5 t/ha) Rendkezelés Bálázás Bálarakodás (15 t/mh) 139

T T T T T T -

60 60 60 200 200 200 -

4006 4006 9733 15181 17134 19248 -

4,31 7,36 2,50 2,39 0,60 1,02 -

929 545 3893 6352 28557 18871 59147

T T T T T T T T

60 60 60 60 60 200 60 60

6944 9527 4006 4006 9733 20037 6944 11102 882 4006 11428 6652 11781 16557 8824

2,22 1,91 7,46 12,72 4,19 5,27 2,22 2,00 2,00 8,54 3,69 1,10 4,20 1,20 3,33

3128 4988 537 315 2323 3802 3128 5551 441 470 3097 6047 2805 13798 2647

T 60 T 60 T 60 T 60 T 120 Mr 80

-

1700 63000 64700 25000 40000 20000 1350 -

Beszállítás a tárolóba (5 km, 187,8 Ft/tkm) Kazalozás, takarás (15 t/mh) Kazalbontás, szállítójárműre rakás (30 t/mh) Beszállítás az erőműbe (20 km, 81,8 Ft/tkm) Sarjú kaszálás (1,5 t/ha) Sarjú rendkezelés Sarjó rend-összesodrás Sarjú bálázás Sarjú bálarakodás (15 t/mh) Sarjú beszállítás a tárolóba (5 km,187,8 Ft/tkm) Sarjú kazalozás, takarás (15 t/mh)

T Mr Mr Tgk T T T T Mr T Mr -

60 80 80 147 60 60 60 120 80 60 80 -

4006 8824 8824 9816 6652 11781 11781 16433 8824 4006 8824 -

0,95 3,33 6,67 1,33 1,90 5,71 11,42 3,10 10,00 2,84 10,00 -

4226 2647 1323 7362 3501 2063 1032 5301 882 1409 882 83705

1350 450 450 88600

Műtrágya rakodás (2x0,335 t/ha, 5 t/h) Műtrágya szállítás (5 km, 0,335 t/ha, 187,8 Ft/tkm) Műtrágya szórás tavasszal (90 kg/ha hatóa. N) Kaszálás (10 t/ha) Rendkezelés Bálázás Bálarakodás (15 t/mh) Beszállítás a tárolóba (5 km, 187,8Ft/tkm) Kazalozás, takarás (15 t/mh) Kazalbontás, szállítójárműre rakás (30 t/mh) Beszállítás az erőműbe (20 km, 81,8 Ft/tkm) Sarjú kaszálás (2,5 t/ha) Sarjú rendkezelés Sarjó rend-összesodrás Sarjú bálázás Sarjú bálarakodás (15 t/mh) Sarjú beszállítás a tárolóba (5 km,187,8 Ft/tkm) Sarjú kazalozás, takarás (15 t/mh)

T T T T T T Mr T Mr Mr Tgk T T T T Mr T Mr

60 60 60 60 60 120 80 60 80 80 147 60 60 60 120 80 60 80

4006 4006 9733 6652 11781 16557 8824 4006 8824 8824 9816 6652 11781 11781 16433 8824 4006 8824

7,46 12,72 4,19 0,70 2,65 0,60 1,50 0,427 1,50 3,00 0,60 1,40 5,33 10,66 2,00 6,00 1,70 6,00

537 315 2323 9503 4446 27595 5883 9390 5883 2941 16360 4751 2210 1105 8217 1471 2346 1471

25000 3000 3000 750 750

Az első év összesen Második és további 7 év

140

Műtrágya rakodás (2x0,27 t/ha, 5 t/h) Műtrágya szállítás (5 km, 0,27 t/ha, 187,8 Ft/tkm) Műtrágyaszórás ősszel (120 kg/ha hatóa. NPK) A 2-9 év összesen (1 évre átlagosan)

T T T -

60 60 60 -

4006 4006 9733 -

9,26 15,77 4,00 -

433 254 2433 29000 109867 61500 878936 492000

Műtrágya rakodás (2x0,335 t/ha, 5 t/h) Műtrágya szállítás (5 km, 0,335 t/ha, 187,8 Ft/tkm) Műtrágyaszórás tavasszal (90 kg/ha hatóa. N) Kaszálás (7 t/ha) Rendkezelés Bálázás Bálarakodás (15 t/mh) Beszállítás a tárolóba (5 km, 187,8 Ft/tkm) Kazalozás, takarás (15 t/mh) Kazalbontás, szállítójárműre rakás (30 t/mh) Beszállítás az erőműbe (20 km, 81,8 Ft/tkm) Sarjú kaszálás (2 t/ha) Sarjú rendkezelés Sarjó rend-összesodrás Sarjú bálázás Sarjú bálarakodás (15 t/mh) Sarjú beszállítás a tárolóba (5 km,187,8 Ft/tkm) Sarjú kazalozás, takarás (15 t/mh) Mélyszántás (33-45 cm)

T T T T T T Mr T Mr Mr Tgk T T T T Mr T Mr T -

60 60 60 60 60 120 80 60 80 80 147 60 60 60 120 80 60 80 200 -

4006 4006 9733 6652 11781 16557 8824 4006 8824 8824 9816 6652 11781 11781 16433 8824 4006 8824 19248 -

7,46 12,72 4,19 0,80 3,10 0,80 2,14 0,61 2,14 4,29 0,86 1,50 5,71 11,42 2,72 7,50 2,13 7,50 1,02 -

537 315 2323 8315 3800 20696 4118 6573 4118 2057 11452 4435 2063 1032 6042 1177 1878 1177 18871 100979

-

-

-

-

1122767 675700

-

-

-

-

1798467 219542

A 2-9 év összesen (8 évre) Utolsó (10.) év

Az utolsó év összesen A teljes termelési idő alatt összesen A teljes termelési idő alatt mindösszesen anyaggal Ebből a sarjú összes 141

25000 2100 2100 600 600 30400

-

költsége Ebből a sarjú összes költsége 21 t/10 év, Ft/t A teljes termelési költségből a hőcélú energiafű költsége A teljes termelési költségből a hőcélú energiafű költsége 81,5 t/10 év, Ft/t A teljes term. Költs.ből a hőcélú energiafű költs. 18 % víz, és 13,94 MJ/kg-nál, Ft/GJ Jel: T = traktor, Mr = magajáró rakodó teleszkópos, Tgk = tehergépkocsi, Mb = magajáró betakarító; * = Az anyagköltség magyarázatát lásd a szövegben.

142

-

-

9342

-

-

-

1578925 17256 1238

-

Nyár energiültetvény termelés-technológiája 50 t/ha/3 év betakarítható (8,33 t/ha/év absz. száraz) apríték esetén, ÁFA nélkül, 2010. évi árakon 26. táblázat Erőgép Költség Teljesítés Műveleti Anyag* A munkaművelet megnevezése kW Ft/mh ha/mh költs. Ft/ha Jel Ft/ha Előkészítés Talajmintavétel és talajvizsgálat (szolgáltatás) 2920 Műtrágya rakodás (2x0,58 t/ha, 5 t/h) T 60 4006 4,31 929 Műtrágya szállítás (5 km, 0,58 t/ha, 187,8 Ft/tkm) T 60 4006 7,36 545 Műtrágyaszórás ősszel (250 kg/ha hatóa. NPK) T 60 9733 2,50 3893 62500 Tarlóhántás tárcsával mélyen T 200 15181 2,39 6352 Víz/permetlé szállítás (0,5 t/ha, 5 km, 187,8 Ft/tkm) T 60 4006 8,54 470 Vegyszerezés, esetleg talajfertőtlenítés T 60 11460 4,43 2587 20000 Talajlazítás mélyen T 200 17134 0,60 28557 Mélyszántás 33-45 cm T 200 19248 1,02 18871 Az előkészítés összesen 62204 85420 Első év Szánlás-elmunkálás tárcsával mélyen T 200 15181 2,39 6352 Ültetőágy készítés középmélyen T 200 20037 5,27 3802 Símítózás T 60 6944 2,22 3128 Dugvány szállítás, vermelés, elosztás 882 0,42 2100 Dugvány ültetés (7000 db/ha, 25 Ft/db) T 60 8673 0,40 21683 175000 Dugvány ültetésnél gyalogmunkás 882 0,20 4410 Víz/permetlé szállítás (0,5 t/ha, 5 km, 187,8Ft/tkm) T 60 4006 8,54 470 Állomány permetezés T 60 11460 4,43 2587 10000 Sorközművelés géppel 3-szor T 60 9403 2,29 12318 Sorművelés kézzel 2-szer 882 0,26 6785 Az első év összesen 63635 185000 Második év Műtrágya rakodás (2x0,335 t/ha, 5 t/h) T 60 4006 7,46 537 Műtrágya szállítás (5 km, 0,335 t/ha, 187,8 Ft/tkm) T 60 4006 12,72 315 143

Műtrágyaszórás tavasszal (90 kg/ha hatóa. N) Sorközművelés géppel 1-szer Víz/permetlé szállítás (0,5 t/ha, 5 km, 187,8 Ft/tkm) Állomány permetezés

T T T T

60 60 60 60

9733 9403 4006 11460

4,19 2,29 8,54 4,43

2323 4106 470 2587

25000 10000

T Mb T T Mr Mr Mr Tgk -

60 350 60 60 60 60 60 147 -

9403 46307 4006 4006 6481 6481 6481 9816 -

2,29 1,00 1,00 0,057 1,00 0,50 0,235 0,094 -

4106 46307 4006 70400 6481 25924 27544 104295 299401

17650 52650

Műtrágya rakodás (2x0,335 t/ha, 5 t/h) Műtrágya szállítás (5 km, 0,335 t/ha, 187,8 Ft/tkm) Műtrágyaszórás tavasszal (90 kg/ha hatóa. N) Sorközművelés géppel 2-szer Víz/ permetlé szállítás (0,5 t/ha, 5 km, 187,8 Ft/tkm) Állomány permetezés

T T T T T T

60 60 60 60 60 60

4006 4006 9733 9403 4006 11460

7,46 12,72 4,19 2,29 8,54 4,43

537 315 2323 8212 470 2587

25000 10000

Sorközművelés géppel 1-szer

T

60

9403

2,29

4106

T Mb T T Mr -

60 350 60 60 60 -

9403 46307 4006 4006 6481 -

2,29 1,00 1,00 0,057 1,00 -

4106 46307 4006 70400 6481 -

Harmadik év Sorközművelés géppel 1-szer Betakarítás (50 t/ha) Aprítékgyűjtés a betakarító gép mellett Beszállítás (5 km, 281,6 Ft/tkm) Kazalozás Tárolótér (706 Ft/m2 beton, 2 t/m2) Apríték átforgatás 2-szer (25 t/mh) Apríték rakodás a szállítójárműre (10 t/mh, 42,5 t/ha) Szállítás az erőműhöz (20 km, 122,7 Ft/tkm, 42,5 t/ha) Második és harmadik év összesen Negyedik év

Ötödik év -

Hatodik év Sorközművelés géppel 1-szer Betakarítás (50 t/ha) Aprítékgyűjtás a betakarító gép mellett Beszállítás (5 km, 281,6 Ft/tkm) Kazalozás Tárolótér (706 Ft/m2 beton, 2 t/m2) 144

17650

Apríték átforgatás 2-szer (25 t/mh) Apríték rakodás a szállítójárműre (10 t/mh, 42,5 t/ha) Szállítás az erőműhöz (20 km, 122,7 Ft/tkm, 42,5 t/ha ) Negyedik-hatodik év összesen Hetedik-kilencedik, és 10-12. évek

Mr 60 Mr 60 Tgk 147 -

Mint a negyedik-hatodik évek 2*

-

-

Víz/ permetlé szállítás (0,5 t/ha, 5 km, 187,8 Ft/tkm) Állomány permetezés Tuskó marás Mélyszántás

T T T T -

60 60 200 200 -

6481 6481 9816 -

0,50 0,235 0,094 -

25924 27544 104295 307613

52650

-

-

615226 105300

Az ültetvény felszámolása (… év) 4006 11460 18073 19248 -

8,54 4,43 1,52 1,02

470 2587 11890 18871 33818

10000 10000

Az utolsó év összesen A teljes termelési idő alatt összesen (4*3 év) 1381897 491020 A teljes termelési idő alatt, anyaggal, mindösszesen 1872917 A teljes termelési idő alatt mindösszesen (4*50 t/ha) Ft/t 9365 Teljes költség 50 % víz és 8,011 1169 MJ/kg esetén Ft/GJ A teljes termelési idő alatt összesen (6*3 év) 1997123 596320 A teljes termelési idő alatt, anyaggal, mindösszesen 2593443 A teljes termelési idő alatt mindösszesen (6*50 t/ha) Ft/t 8645 Teljes költség 50 % víz és 8,011 1079 MJ/kg esetén Ft/GJ Itt 50 t/ha egy betakarítás hozama, mintegy 50 % betakarítási víztartalommal, tehát a költségek a tárolás végéig erre vonatkoznak. Az elszállítás 35 % víztartalomnál történik, így a szállított suly 42,5 t/ha/év. Jel: T = traktor, Mr = magajáró rakodó teleszkópos, Tgk = tehergépkocsi, Mb = magajáró betakarító;* = Az anyagköltség magyarázatát lásd a szövegben. 145

Fűz energiültetvény termelés-technológiája 50 t/ha/3 év betakarítható (8,33 t/ha/év absz. száraz) apríték esetén, ÁFA nélkül, 2010. évi árakon 27. táblázat Erőgép Költség Teljesítés Műveleti Anyag* kW Ft/mh ha/mh költs. Ft/ha Jel Ft/ha

A munkaművelet megnevezése Előkészítés Talajmintavétel és talajvizsgálat (szolgáltatás) Tarlóhántás tárcsával mélyen Gyűrűshengerezés Víz/permetlé szállítás (0,5 t/ha, 5 km, 187,8 Ft/tkm) Vegyszerezés, esetleg talajfertőtlenítés Talajlazítás mélyen Mélyszántás 33-45 cm Műtrágya rakodás (2x0,58 t/ha, 5 t/h) Műtrágya szállítás (5 km, 0,58 t/ha, 187,8 Ft/tkm) Műtrágyaszórás ősszel (250 kg/ha hatóa. NPK) Szánlás-elmunkálás tárcsával mélyen Az előkészítés összesen Első év Ültetőágy készítés középmélyen Símítózás Dugvány szállítás, vermelés, elosztás Dugvány ültetés (15000 db/ha, 18 Ft/db) Dugvány ültetésnél gyalogmunkás Víz/permetlé szállítás (0,5 t/ha, 5 km, 187,8Ft/tkm) Állomány permetezés Sorközművelés géppel 3-szor 146

T T

200 60

15181 8257

T T T T T

60 60 200 200 60

T T T -

2,39 2,39

6352 3455

2920 -

4006 11460 17134 19248 4006

8,54 4,43 0,60 1,02 4,31

470 2587 28557 18871 929

20000 -

60 60 200 -

4006 9733 15181 -

7,36 2,50 2,39

545 3893 6352 72011

62500 85420

T T T -

200 60 60 -

20037 6944 882 8673 882

5,27 2,22 0,42 0,40 0,10

3802 3128 2100 21683 270000 8820 -

T T T

60 60 60

4006 11460 9403

8,54 4,43 2,29

470 2587 12318

-

10000 -

Sorművelés kézzel 2-szer Az első év összesen Második év Műtrágya rakodás (2x0,335 t/ha, 5 t/h) Műtrágya szállítás (5 km, 0,335 t/ha, 187,8 Ft/tkm) Műtrágyaszórás tavasszal (90 kg/ha hatóa. N) Sorközművelés géppel 1-szer Víz/permetlé szállítás (0,5 t/ha, 5 km, 187,8 Ft/tkm) Állomány permetezés

-

-

882 -

0,13

T

60

4006

7,46

537

T T T

60 60 60

4006 9733 9403

12,72 4,19 2,29

315 2323 4106

25000 -

T T

60 60

4006 11460

8,54 4,43

470 2587

10000

T Mb T T Mr Mr

60 350 60 60 60 60

9403 46307 4006 4006 6481 6481

2,29 1,00 1,00 0,057 1,00 0,50

4106 46307 4006 70400 6481 25924

17650 -

Mr

60

6481

0,235

27544

Tgk 147 -

9816 -

0,094 -

104295 299401

-

13569 68477 280000 -

Harmadik év Sorközművelés géppel 1-szer Betakarítás (50 t/ha) Aprítékgyűjtés a betakarító gép mellett Beszállítás (5 km, 281,6 Ft/tkm) Kazalozás Tárolótér (706 Ft/m2 beton, 2 t/m2) Apríték átforgatás 2-szer (25 t/mh) Apríték rakodás a szállítójárműre (10 t/mh, 42,5 t/ha) Szállítás az erőműhöz (20 km, 122,7 Ft/tkm, 42,5 t/ha) Második és harmadik év összesen Negyedik év Műtrágya rakodás (2x0,335 t/ha, 5 t/h) Műtrágya szállítás (5 km, 0,335 t/ha, 187,8 Ft/tkm) Műtrágyaszórás tavasszal (90 kg/ha hatóa. N) Sorközművelés géppel 2-szer Víz/ permetlé szállítás (0,5 t/ha, 5 km, 187,8 147

T

60

4006

7,46

537

T T T T

60 60 60 60

4006 9733 9403 4006

12,72 4,19 2,29 8,54

315 2323 8212 470

52650 25000 -

Ft/tkm) Állomány permetezés

T

60

11460

4,43

2587


T

60

9403

2,29

4106

T Mb T T Mr Mr

60 350 60 60 60 60

9403 46307 4006 4006 6481 6481

2,29 1,00 1,00 0,057 1,00 0,50

4106 46307 4006 70400 6481 25924

Mr

60

6481

0,235

27544

Tgk 147 -

9816 -

0,094 -

104295 307613

-

-

615226 105300

10000

Ötödik év -

Hatodik év Sorközművelés géppel 1-szer Betakarítás (50 t/ha) Aprítékgyűjtás a betakarító gép mellett Beszállítás (5 km, 281,6 Ft/tkm) Kazalozás Tárolótér (706 Ft/m2 beton, 2 t/m2) Apríték átforgatás 2-szer (25 t/mh) Apríték rakodás a szállítójárműre (10 t/mh, 42,5 t/ha) Szállítás az erőműhöz (20 km, 122,7 Ft/tkm, 42,5 t/ha ) Negyedik-hatodik év összesen Hetedik-kilencedik, és 10-12. évek Mint a negyedik-hatodik évek 2*

17650 52650

-

-

T T T T -

60 60 200 200 -

-

-

-

-

1982569

-

-

-

-

-

9913

-

Az ültetvény felszámolása (… év) Víz/ permetlé szállítás (0,5 t/ha, 5 km, 187,8 Ft/tkm) Állomány permetezés Tuskó marás Mélyszántás Az utolsó év összesen A teljes termelési idő alatt összesen (4*3 év) A teljes termelési idő alatt, anyaggal, mindösszesen A teljes termelési idő alatt mindösszesen (4*50 t/ha) Ft/t 148

4006 11460 18073 19248 -

8,54 4,43 1,52 1,02 -

470 2587 10000 11890 18871 33821 10000 1396549 586020

Teljes költség 50 % víz és 8,011 MJ/kg esetén Ft/GJ A teljes termelési idő alatt összesen (6*3 év) A teljes termelési idő alatt, anyaggal, mindösszesen A teljes termelési idő alatt mindösszesen (6*50 t/ha) Ft/t Teljes költség 50 % víz és 8,011 MJ/kg esetén Ft/GJ Itt 50 t/ha egy betakarítás hozama, mintegy 50 % betakarítási víztart., tehát a költségek a tárolás végéig erre vonatkoznak. Az elszállítás 35 % víztartalomnál történik, így a szállított suly 42,5 t/ha/év. Jel: T = traktor, Mr = magajáró rakodó teleszkópos, Tgk = tehergépkocsi, Mb = magajáró betakarító; * = Az anyagköltség magyarázatát lásd a szövegben.

149

-

1237

-

2011775 691320 -

2703095

-

-

9010

-

-

1125

-

Akác energiültetvény termelés-technológiája 45 t/ha/3 év betakarítható (8,33 t/ha/év absz. száraz) apríték esetén, ÁFA nélkül, 2010. évi árakon 28. táblázat Erőgép Költség Teljesítés Műveleti Anyag* kW Ft/mh ha/mh költs. Ft/ha Jel Ft/ha

A munkaművelet megnevezése Előkészítés Talajmintavétel és talajvizsgálat (szolgáltatás) Műtrágya rakodás (2x0,58 t/ha, 5 t/h) Műtrágya szállítás (5 km, 0,58 t/ha, 187,8 Ft/tkm) Műtrágyaszórás ősszel (250 kg/ha hatóa. NPK) Tarlóhántás tárcsával mélyen Víz/permetlé szállítás (0,5 t/ha, 5 km, 187,8 Ft/tkm) Vegyszerezés, esetleg talajfertőtlenítés Talajlazítás mélyen Mélyszántás 33-45 cm Az előkészítés összesen Első év Szánlás-elmunkálás tárcsával mélyen Ültetőágy készítés középmélyen Símítózás Dugvány szállítás, vermelés, elosztás Dugvány ültetés (10000 db/ha, 15 Ft/db) Dugvány ültetésnél gyalogmunkás Víz/permetlé szállítás (0,5 t/ha, 5 km, 187,8Ft/tkm) Állomány permetezés Sorközművelés géppel 3-szor Sorművelés kézzel 2-szer 150

T

60

4006

T T T

60 60 200

T T T T -

-

4,31

929

2920 -

4006 9733 15181

7,36 2,50 2,39

545 3893 6352

62500 -

60 60 200 200 -

4006 11460 17134 19248 -

8,54 4,43 0,60 1,02

470 2587 28557 18871 62204

20000 85420

T T T T -

200 200 60 60 -

15181 20037 6944 882 8673 882

2,39 5,27 2,22 0,42 0,40 0,15

6352 3802 3128 2100 21683 150000 5880 -

T T T -

60 60 60 -

4006 11460 9403 882

8,54 4,43 2,29 0,26

470 2587 12318 6785

-

10000 -

Az első év összesen Második év Műtrágya rakodás (2x0,335 t/ha, 5 t/h) Műtrágya szállítás (5 km, 0,335 t/ha, 187,8 Ft/tkm) Műtrágyaszórás tavasszal (90 kg/ha hatóa. N) Sorközművelés géppel 1-szer Víz/permetlé szállítás (0,5 t/ha, 5 km, 187,8 Ft/tkm) Állomány permetezés

-

-

-

-

65105 160000

T

60

4006

7,46

537

T T T

60 60 60

4006 9733 9403

12,72 4,19 2,29

315 2323 4106

25000 -

T T

60 60

4006 11460

8,54 4,43

470 2587

10000

T Mb T T Mr Mr

60 350 60 60 60 60

9403 46307 4006 4006 6481 6481

2,29 1,00 1,00 0,063 1,00 0,56

4106 46307 4006 63360 6481 11666

15885 -

Mr

60

6481

0,235

27544

Tgk 147 -

9816 -

0,094 -

104295 278103

-

Harmadik év Sorközművelés géppel 1-szer Betakarítás (45 t/ha) Aprítékgyűjtés a betakarító gép mellett Beszállítás (5 km, 281,6 Ft/tkm) Kazalozás Tárolótér (706 Ft/m2 beton, 2 t/m2) Apríték átforgatás 1-szer (25 t/mh) Apríték rakodás a szállítójárműre (10 t/mh, 42,5 t/ha) Szállítás az erőműhöz (20 km, 122,7 Ft/tkm, 42,5 t/ha) Második és harmadik év összesen Negyedik év Sorközművelés géppel 2-szer Víz/ permetlé szállítás (0,5 t/ha, 5 km, 187,8 Ft/tkm) Állomány permetezés

T

60

9403

2,29

8212

T T

60 60

4006 11460

8,54 4,43

470 2587


T

60

9403

2,29

4106

50885 10000

Ötödik év Hatodik év 151

-

Sorközművelés géppel 1-szer Betakarítás (45 t/ha) Aprítékgyűjtás a betakarító gép mellett Beszállítás (5 km, 281,6 Ft/tkm) Kazalozás Tárolótér (706 Ft/m2 beton, 2 t/m2) Apríték átforgatás 1-szer (25 t/mh) Apríték rakodás a szállítójárműre (10 t/mh, 42,5 t/ha) Szállítás az erőműhöz (20 km, 122,7 Ft/tkm, 42,5 t/ha ) Negyedik-hatodik év összesen Hetedik-kilencedik, és 10-12. évek Mint a negyedik-hatodik évek 2*

T Mb T T Mr Mr

60 350 60 60 60 60

9403 46307 4006 4006 6481 6481

2,29 1,00 1,00 0,063 1,00 0,56

4106 46307 4006 63360 6481 11666

15885 -

Mr

60

6481

0,235

27544

Tgk 147 -

9816 -

0,094 -

104295 283140

25885

-

-

566280

51770

-

-

-

T T T T -

60 60 200 200 -

-

-

-

-

1672610

-

-

-

-

-

9292

-

-

-

-

-

923

-

Az ültetvény felszámolása (… év) Víz/ permetlé szállítás (0,5 t/ha, 5 km, 187,8 Ft/tkm) Állomány permetezés Tuskó marás Mélyszántás Az utolsó év összesen A teljes termelési idő alatt összesen (4*3 év) A teljes termelési idő alatt, anyaggal, mindösszesen A teljes termelési idő alatt mindösszesen (4*45 t/ha) Ft/t Teljes költség 40 % víz és 10,067 MJ/kg esetén Ft/GJ A teljes termelési idő alatt összesen (6*3 év) A teljes termelési idő alatt, anyaggal, mindösszesen

4006 11460 18073 19248 -

8,54 4,43 1,52 1,02 -

470 2587 10000 11890 18871 33818 10000 1288650 383960

1854930 435730 152

-

-

-

2290660

-

A teljes termelési idő alatt mindösszesen (6*45 t/ha) Ft/t Teljes költség 40 % víz és 10,067 MJ/kg esetén Ft/GJ Itt 45 t/ha egy betakarítás hozama, mintegy 40 % betakarítási víztartalommal, tehát a költségek a tárolás végéig erre vonatkoznak. Az elszállítás 35 % víztartalomnál történik, így a szállított suly 42,5 t/ha/év. Jel: T = traktor, Mr = magajáró rakodó teleszkópos, Tgk = tehergépkocsi, Mb = magajáró betakarító; * = Az anyagköltség magyarázatát lásd a szövegben.

153

8484

-

843

-

4.4.

Összegzés

Az erdészetek már napjainkban is jelentős mennyiségű aprítékot értékesítenek, de nem sarjaztatásos fás-szárú energetikai ültetvényekből, hanem főleg apadék, és fahulladék felhasználásával. Az erdészeti hőenergia-hordozók szerepe a közeljövőben várhatóan gyorsan emelkedik, mert a tűzifa, és az erdei apríték iránti kereslet mind a lakosság, mind a kisebbnagyobb vállalkozások, hőközpontok, fűtőművek (stb.) részéről egyre nő. Ha az erdészetek ezt a fokozottabb keresletet – a nagyobb termelési méretek, a magasabb szintű szakmai ismeret, valamint a nagyobb értékesítési tapasztalatok miatt - szervezettebben, megbízhatóbban, jobb minőségben és olcsóbban tudják kielégíteni, mint a most működő mezőgazdasági sarjaztatásos energia-ültetvények üzemeltetői, akkor ők diktálhatják az árakat. Ha ez bekövetkezik, úgy az erdészeteknél a következő lépés az állami, vagy bérelt mezőgazdasági területen létesített energiaültetvények felé történő nyitás lehet, mert ők ezt is szakmailag felkészültebben, és sokkal nagyobb volument biztosítva tudnák szervezni, mint a hagyományos mezőgazdasági termeléshez szokott gazdák, illetve ezek most alakult, tapasztalat-, és kapcsolatok nélküli szervezetei. A mezőgazdasági fás-szárú energiaültetvények gazdáinak tehát az erdészetek a legfontosabb versenytársai. Ha a mezőgazdasági termelők erre megfelelő összefogással és szakismerettel nem tudnak időben felkészülni, célszerűbb ha lemondanak az e területen elérhető nyereségről.

154

5. Műszaki fejlesztésekre vonatkozó szabadalom előkészítése (14. feladat) Találmány címe Félautomata dugványozó berendezés energetikai faültetvények létrehozásához Alkalmazás célja, területe A találmánnyal a vegetatív úton (simadugvány) szaporítható fás szárú energianövények (elsősorban fűz – Salix sp, illetve nyár – Populus sp.) telepítése oldható meg. Alkalmazási terület a mezőgazdaság, azon belül az energia célú növénytermesztés. Szabadalmi igénypontok 1. Félautomata dugványültető azzal jellemezve, hogy traktorral üzemeltetve – hidraulikusan szenzorokkal vezérelve – magas munkasebességgel 1,2-1,5 km/h és 4000-6000 óránkénti dugványszámmal üzemeltethető. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a szenzorokkal vezérelt dugványozó rúd automata működésű, lengőrendszerű és a dugványozás időpontjában követi a dugványozó elemet. 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a dugványozó elem szúróbotja és a csipeszfül talajba hatol, ott „nyomáskúpot” hoz létre, közvetlenül tömöríti a talajt. 4. Az 1. igénypont azzal jellemezve, hogy a hidraulikus rendszer az energiaforrását ültetőtárcsánként külön-külön egy-egy hidraulika szivattyúról kapja, és külön-külön egymástól független hidraulikus körrel rendelkezik. 5. Az 1. igénypont azzal jellemezve, hogy a különleges csúszóváz a traktor nyomvonalához képest aszimmetrikus sorkiosztást biztosít.

155

6. Technológiai kézikönyv, prezentáció (15. feladat) A technológiai kézikönyv kézirata összeállt, amelynek szerkesztése, véglegesítése folyamatban van. A projekt lezárását követően terveink szerint a szerkesztői, nyomdai munkák előkészítési idejétől függően kívánjuk megjelentetni.

156

7. Mintaüzem kialakítása a Szent István Egyetemen (16. feladat) A Szent István Egyetem Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központ 140 ha területen gazdálkodik, amelyből 12 ha a legmodernebb öntözési technológiával igény szerint öntözhető. A Tanüzem az egyetemi gyakorlatok oktatásának helyszíne, bemutatótér, emellett azonban önálló gazdálkodást folytató egység. A bemutatótér mintegy 10 ha, azonban ebben az évben a teljes terület fele bemutató, kísérlet, új technológiák kidolgozásának színtere is egyúttal. Kiemelendő a 35 hektár területen zajló őszi búza fejtrágyázási kísérlet, a fő- és másodvetésű zöldtrágyatermesztési technológia kidolgozására beállított kísérletek, valamint az új silókukorica termesztési és tartósítás technológia kifejlesztése az Állattenyésztési Tanüzemmel közösen. Tíz éve zajlanak azok a kutatások, amelyek különböző energianövények termesztéstechnológiai fejlesztéseit célozzák meg. Az energianövény kísérletek mind lágyszárú (cukorcirok, repce, kukorica, kender), mind fás szárú (fűz, nyár, akác) folynak. Jelen projektünk egyik célkitűzése volt, hogy a megvalósuló kutatási eredményeket a Tanüzem területén kívánjuk bemutatni. Célunk a teljes termékpálya egy helyen történő modellszintű kialakítása: a termesztéstechnológia, a tárolás, manipulálás és felhasználás (hőenergia előállítás) egyidejű decentralizált rendszerű bemutatása és működtetése. A projekt keretében a fenti rendszer összeállítása megtörtént, a korábban gáz alapú hőenergiát teljes egészében a gazdaságban előállított biomassza váltotta ki. A rendszert úgy állítottuk össze, hogy az energiaköltségek csökkentése mellett szolgálja az oktatást, a kutatást és a szaktanácsadást egyaránt. A rendszer az alábbi séma szerint került kialakításra:

A felhasznált alapanyag többféle lehet, részben melléktermékeket, nagyobb részt pedig fás szárú alapanyagot használunk fel. A felaprított biomassza a nedvességtartalomtól függően a szárítóberendezébe kerül, amely a szárításhoz szükséges hőenergiát apríték tüzelésével állítja elő. A nedvességtartalom legfeljebb 10-11 % lehet, amit nedvességmérő műszerrel lehet ellenőrizni. A megfelelő méretűre aprított és szárított alapanyag a brikettálóba kerül, ami óránként 0,1 t szögletes brikettet állít elő. A 157

létrehozott tüzelőanyag a 42 KW teljesítményű kazánokba kerül, amely a tangazdaság épületeinek hőenergia előállítására alkalmas. A rendszer március végére állt össze, jelenleg zajlik a tesztelése, a beállítása, ezt követően kezdődik el az „iparszerű” termelés. Az alábbi képek az összeállított rendszer egységeit mutatják.

1. Aprítás

2. Szárítás

3.Brikettálás

158

8.

Munkaszakasz publikációi 1. Gyuricza Cs. 2010. Energia biomasszából: esély vagy átok? Agrofórum, 21.5. 68-72. 2. Gyuricza Cs. 2010. Fás szárú energianövények termesztése. Területválasztás és termőhelyvizsgálat. Agrofórum, 21.6. 59-64. 3. Gyuricza Cs. 2010. Fás szárú energianövények termesztése. Energetikai faültetvény létesítésére alkalmas fajok és fajták 1. Agrofórum, 21.9. 55-60. 4. Gyuricza Cs. 2010. Fás szárú energianövények termesztése. Energetikai faültetvény létesítésére alkalmas fajok és fajták 2. Agrofórum, 21.10. 58-62. 5. Gyuricza

Cs.

2010.

Fás

szárú

energianövények

termesztése.

Elővetemény

megválasztása és a talajművelés. Agrofórum, 21.12. 80-86. 6. Gyuricza Cs. 2010. Fás szárú energianövények termesztése: elővetemény és talajművelés. Biohulladék 5.2-3. 35-44. 7. Kelemen Zs.: Energiaültetvény termesztésének gépi technológiája (Agrárágazat, 2010. október) 8. Tóvári P. – Nagy L.: Biomassza tüzelőanyagok energetikai vizsgálatának korszerű méréstechnikája I.-II. rész (Mezőgazdasági Technika 2010. október-november) 9. Tóvári P. – Fenyvesi L.: A szilárd biomasszákból történő pellet-termelés és a pellettüzelés hazai kutatási és fejlesztési eredményei (XIV. Biomassza- és a II. Ökoenergetika Konferencia – Sopron, 2010. március 3-5.)

159

9.

Munkaszakasz tervezett és tényleges költségei 4. munkaszakasz - 2011.03.31.

Kért támogatás Működési költségek Személyi kiadások személyi juttatások munkaadót terhelő járulékok Dologi kiadások külső megbízások egyéb dologi kiadások Felhalmozási költségek Eszközök Immateriális javak Beruházás Működésiből általános költség Működésiből koord. költség

tervezett költségek tényleges költségek (eFt) (eFt) 80 398 84 546 61 398 70 346 14 215 19 043 10 500 14 903 3 715 4 139 47 183 51 303 13 600 23 539 33 583 27 764 19 000 14 200 19 000 14 200 0 0 0 0 2 500 3 150 500 500

Saját forrás Működési költségek Személyi kiadások személyi juttatások munkaadót terhelő járulékok Dologi kiadások külső megbízások egyéb dologi kiadások Felhalmozási költségek Eszközök Immateriális javak Beruházás Működésiből általános költség Működésiből koord. költség Egyéb forrás Összköltség Levonható ÁFA Összköltség ÁFA-val Kért előleg

160

eltérés (eFt) -4 148 -8 948 -4 828 -4 403 -424 -4 120 -9 939 5 819 4 800 4 800 0 0 -650 0

36 292 28 535 12 180 9 000 3 180 16 355 0 16 355 7 757 7 757 0 0 520 0

38 526 36 586 15 423 12 093 3 330 21 164 4 533 16 630 1 939 1 939 0 0 2 250 0

-2 234 -8 051 -3 243 -3 093 -150 -4 809 -4 533 -275 5 818 5 818 0 0 -1 730 0

0 116 690 8 940 125 630 31 548

0 123 072 -

0 -6 382 -

A projekt 4. munkaszakaszának a teljes költségvetése az előző munkaszakaszból átcsoportosított összegek miatt magasabb lett a tervezettnél. Figyelembe véve a 25%os sorok közötti átcsoportosítási korlátot, a 4. elszámolásban összesen (minden cégnél külön nyilatkozatban leírtak szerint) 25 598 350 Ft-ot csoportosítottunk át, ami 21,94%. 1. Termoster Kft.: - támogatás oldalon eszközök sorról (6.254.146 Ft, 10,04%) és egyéb dologi sorról (1.532.109 Ft, 2,46%) került átcsoportosításra, amit egyrészt személyi juttatások sorra (1.135.211 Ft), más részt járulék sorra (40.202 Ft), harmad részt külső megbízás sorra (6.610.842 Ft) csoportosítottunk át. - saját forrás oldalon eszközök sorról (7.757.000 Ft, 12,45%) került átcsoportosításra, amit egyrészt személyi juttatások sorra (3.187.517 Ft), más részt járulék sorra (593.725 Ft), harmad részt külső megbízás sorra (3.975.758 Ft) csoportosítottunk át. 2. FBH Kft.: - A IV. munkaszakasz összköltsége 25%-ának mértékéig átcsoportosítunk a munkaszakaszon belül az eszközök soráról 2.988.367 Ft-t (2.694.030 Ft támogatás, 294.337 Ft-t saját forrás), a személyi juttatások sorárról 438.582 Ft-t (saját forrás) és járulékok soráról 324.996 Ft-t (saját forrás). Összesen: 3.751.945 forintot az alábbiak szerint. - Jelen munkaszakasz személyi juttatások sorára 1.006.320 Ft-t (támogatás sor), külső megbízás sorra 395.840 Ft-t (188.380 Ft támogatás sor, 207.460 Ft saját forrás sor), egyéb dologi kiadás sorra 2.247.984 Ft-t (1.397.529 Ft támogatás, 850.455 Ft saját forrás), járulék sorra 101.801 Ft-t (támogatás sor). Összesen: 3.751.945 forintot. 3. FVM MGI - a munkaadói járulékokból bér jellegű kifizetésekre 43.701 Ft-ot (0,33%) - egyéb dologiból külső megbízásra 2.790.000 Ft-ot (21,46%) - egyéb dologiból bérjellegű kifizetésekre 294.449 Ft-ot (2,26%) 4. KÖZÉV Kft.: - támogatás oldalon egyéb dologi kiadások sorról 350.000 Ft-ot (3,21%) személyi juttatások sorra csoportosítottunk át. - saját forrás oldalon egyéb dologi kiadások sorról 350.000 Ft-ot (3,21%) személyi juttatások sorra (349.723 Ft) és juttatások sorra (277 Ft) csoportosítottunk át. - továbbá a III. munkaszakaszból átcsoportosított 5.200.000 Ft-ot a meghatározott soron használtuk fel (eszközök) 5. Econovum Kft.: - támogatás oldalon egyéb dologi kiadások sorról került átcsoportosításra 2.250.000 Ft (22,73%), amit egyrészt személyi juttatások sorra (1.573.808 Ft), más részt járulék sorra (326.192 Ft), harmad részt külső megbízás sorra (350.000 Ft) csoportosítottunk át. - Saját forrás oldalon külső megbízás sorra csoportosítottunk át 350.000Ft-ot (3,54%), amit személyi juttatások sorról (6.004 Ft), járulék sorról (118.996 Ft) és egyéb dologi kiadás sorról (225.000 Ft) tettük át.

161

10.

Monitoring adatszolgáltatás

Indikátorok 1. A projekt közvetlenül hasznosítható eredményei Kifejlesztett új termék (db), Kifejlesztett új szolgáltatás (db), Kifejlesztett új technológia (db) Kifejlesztett új prototípus (db) Benyújtott szabadalmak száma (db) ebből hazai (db) ebből nemzetközi (db) Megítélt szabadalmak száma (db) ebből hazai (db) ebből nemzetközi (db) Állami minősítésre bejelentett fajtajelölt (db) Egyéb iparjogvédelmi oltalom (db) Publikációk száma (db) ebből hazai (db) ebből nemzetközi (db) Disszertációk száma; PhD (db) Projekt eredményeként létrejött új projektek száma (db) ebből hazai (db) ebből nemzetközi (db) 2. Emberi erőforrás A projektbe bevont, K+F munkakörben foglalkoztatottak száma (fő) A projektbe bevont PhD hallgatók száma (fő, FTE) A projektbe bevont posztdoktorok száma 1 (fő, FTE) A projektbe bevont fiatal kutatók száma (fő, FTE) A projektbe bevont nők száma (fő, FTE) A projekt révén létrejött munkahelyek száma (db) ebből az új kutatói munkahelyek száma (db) A projektben résztvevő kutatók száma (fő) A projektben résztvevők munkaidő ráfordítása (FTE) A projekt lezárása után megtartott munkahelyek száma (db) 3. Társadalmi és gazdasági hasznosítás Horizontális szempontok érvényesülése (fenntartható fejlődés, környezetvédelem, esélyegyenlőség, biztonság, regionális egyenlőtlenségek mérséklése)

érték 1

1 1

1 9 db 9 0 1 2

13, 4,59 FTE 1 fő 1 fő 12, 3,34 FTE 10, 1,91FTE

20, 4,35 FTE 9,63 FTE

A projekt eredményeinek disszeminációja pl: nyilvános fórumon történő bemutatása (formája és száma, db) hazai konferenciákon (db) nemzetközi konferenciákon (db) Oktatásban/képzésben hasznosított eredmények formája és száma (db)

32

Nemzetgazdasági, illetve közcélú hasznosíthatóság (hasznosítók köre, vállalkozások száma, db) Spin-off cégek száma (db)

6

1

30 2 7

156/1997. (IX.19.) Korm. rendelet a posztdoktorként való foglalkoztatásról és a Bólyai János Kutatási Ösztöndíjról

162

4. Forrásbevonás A projektbe bevont saját forrás (Ft) A saját forráshoz bevont külső tőke összege (pl. kockázati tőke, bankhitel stb.) (Ft) 5. Hosszú távú gazdasági hasznosítás (projektzárást követő 3 évben) Az eredményt hasznosító cég(ek), intézmények száma, szövetkezetek, vállalkozások száma (db) A projektben hasznosított magyar szellemi termék(ek) száma (db) A projekt eredményeként létrejött többlet export árbevétel (Ft) és/vagy jövedelemteremtő-képesség, piaci részesedés növekedése A projekt eredményeit mely országokban alkalmazzák További együttműködés az egyetemmel, kutatóintézettel (db) 6. Egyéb, a projekt jellegéből adódó, a pályázó által megadott speciális monitoring mutatók

163

38 526 eFt

40 4

4

11.

Projektben résztvevő személyek

11.1 Termoster KFT. Szakmai munkában részt vevő személyek

Konzorciumi tag (sorszám)

Feladatok (sorszám, munkaterv szerint)

Ráfordított idő (nap)

Dr. Gyuricza Csaba

1

13, 14, 15, 16

305

Dr. Aleksza László

1

13, 14, 15, 16

196

Csuzi Szabolcs

1

13, 14, 15, 16

196

Soltész András

1

13, 14, 15, 16

196

Összesen:

894 Teljes munkaidőre átszámított kutatói létszám:

164

2,93 FTE

11.2 FBH KFT. Szakmai munkában részt vevő személyek




Agatics Roland

4

13,15,16

125

Kiss Mónika

4

13,15,16

122

Zöld Levente

4

13,15,16

118

Kubatov Milán

4

13,15,16

75

Erdősiné Szabó Mária

4

13,15,16

50

Braun Roland

4

13,15,16

14

Bíró Zsolt

4

13,15,16

14

Vanó Mariann

4

13,15,16

25

Dulics Tibor

4

13,15,16

3

Sirok József

4

13,15,16

14

Lazányi István

4

13,15,16

14

Szudóczki Balázs

4

13,15,16

14

Juhász Attila

4

13,15,16

14

Piller László

4

13,15,16

6

Mészáros Rózsa

4

13,15,16

18

Petrics Károly

4

13,15,16

20

Tóth István

4

13,15,16

6 652

Teljes munkaidőre átszámított kutatói létszám:

165

2,14 FTE

11.3. FVM MGI KFT. Szakmai munkában részt vevő személyek




Dr. Fenyvesi László

3

13, 14, 15

7

Tóvári Péter

3

13, 14, 15

44

Szabó István

3

13, 14, 15

44

Körmendi Péter

3

13, 14, 15

11

Dr. Herdovics Mihály

3

13, 14, 15

11

Gulyás Zoltán

3

13, 14, 15

11

Kocsis László

3

13, 14, 15

14

Hudoba Zoltán

3

13, 14, 15

9

Gaál Katalin

3

13, 14, 15

22

Takács Sándor

3

13, 14, 15

11

Összesen:


166

0,60 FTE

11.4 KÖZÉV KFT. Szakmai munkában részt vevő személyek Ferencz Kornél Szűcs Attila Varga Sándor

Konzorciumi tag (sorszám) 4 4 4 Összesen

Feladatok (sorszám, munkaterv szerint) 13, 15, 16 13, 15, 16 13, 15, 16 Teljes munkaidőre átszámított kutatói létszám

167

Ráfordított idő (nap) 190 199 218 607 1,99 FTE

11.5 Ecomovum KFT. Szakmai munkában részt vevő személyek




Racsmány Dániel

5

13, 15

65

Dr.Iványi Attila Szilárd

5

13, 15

39

Dr. Hoffer Ilona

5

13, 15

105

Bene György

5

13, 15

78

Rezsnyák Lívia

5

13, 15

109

Árminiczki Eszter

5

13, 15

44

Balog István

5

13, 15

52

Kiss János

5

13, 15

24

Veres Márta

5

13, 15

44

Veres Zsuzsa

5

13, 15

44

Összesen:


168

1,98 FTE

ÚJ FÁS SZÁRÚ ENERGIAÜLTETVÉNY TECHNOLÓGIÁJA ÉS HASZNOSÍTÁSÁNAK KOMPLEX KIDOLGOZÁSA TELJES TERMÉKPÁLYA MENTÉN

Recommend Documents