Földtani Közlöny, Buli. of the Hungarian Oeoî. Soc (1988) 118. 351—361
Tőzegláp megsemmisülések a Kárpát-medencében* Dr. Dömsödi János** (7 ábrával)
Ö s s z e f o g l a l á s : A szerves üledékek lerakódása a tőzeglápokban tartósan pozitív mórleget jelent. Amikor a lápkópződés befejeződik, kezdetét veszi a negativ mérleg be indulása és a fokozatos „tőzegfogyás" folyamata válik uralkodóvá. Ez a folyamat azonban szabályozásra szorul, vagy lemondhatunk a sok milliárd forint értékű szerves anyag vagyonról és a „tájháztartás" természetes területelemeiről, amelyek mozaikszerűen hálóz zák be a tájak, országok, földrészek felületét. A hazai lápmegsemmisülés folyamatát — mennyiségi, minőségi változásait — országos és részletes (hansági) vizsgálat keretében mutatjuk be.
Bevezető A világ egyes országaiban a földtani negyedidőszaki üledékek igen jelentős részét a tőzeglápok képezik. Ezekben az országokban (pl. Nagy-Britanniában, K a n a d á b a n , a Szovjetunióban, Finnországban stb.) a tőzeglápterületeknek a tájak és talajok természeti egyensúlyában megnyilvánuló környezetföldtani — környezetvédelmi — szerepe, és a mezőgazdasági, ipari termeléshez kap csolódó területfelhasználása — természeti erőforrása — is meghatározó (GÖTTLICH 1 9 8 0 ; DÖMSÖDI 1 9 7 7 , 1 9 7 9 , 1 9 8 2 , 1 9 8 3 ) .
Néhány európai országban (Hollandiában, az NSzK-ban, Dániában, Magyar országon) a tőzeglápok, tőzegkészletek jelentős része átalakult, megsemmisült. Egyes térségekben m á r a tőzeglápok teljes eltűnésének a veszélye is bekövet kezett. A vázolt körülmények indokolják a lápmegsemmisülés átfogó, országos — helyzetfelmérő — vizsgálatait, és a lápmegsemmisüléssel együtt járó meny nyiségi, minőségi változásokra irányuló részletes vizsgálatokat.
Láp képződés, láp megsemmisülés Magyarország nem tartozik a világ legintenzívebb tőzegképződési övezeté hez, ennek ellenére a Kárpát-medence sajátos természeti-földrajzi és geomor fológiai adottságai m i a t t hasonló mérvű lápképződés volt, mint az észak-euró pai országokban (1. ábra). A Kárpát-medence magyarországi területén a tőzeg lápok részletes sekélyföldtani — agrogeológiai — kutatási eredményei (LÁSZLÓ 1915,
SCHENKENGEL 1 9 5 2 , DÖMSÖDI 1 9 7 7 ) és a tőzeglápok rendkívül nagy
* Bemutatta a Gazdaságföldtani Szakosztály 1987. jún. 2-i ülésén. ** Mezőgazdasági Földtani Szolgálat, H-1015 Budapest, Batthyány u. 46.
352
é s
v m a o r n
a e
1
,
1
j
n o k
0
та^гсотегаке О p e a t v b M areas' 1. Fertő Hanság and the Kőhida basin, 2 . Marcal valley, 3 . Sárrét in Fejér county, 4 . Vindornya basin 5. Széviz va ley, в Tapolca basin T^tuSu>DB^ZiiU^^llm^^».ná neighbourhood, 9 . Kapos valley and its tributaires, 1 0 . Dráva Riverine, 1 1 Turjáns (öteg-turján and surroundings) 7. Little Balaton ana neignoournoou, J'y^g е valley, 1 3 . Rétköz, Bodrogköz, 1 4 . Ecsedi bog, 1 5 . Kis-Sárrét p
i n t n e
Ю
а
ш
Л
Földtani Közlöny 118. kötet 4. füzet
1 njhra I A tőzealánok elterjedése Európában. 1. Az arktikus zóna ún. palsa-lápjai (poligonális lápképződmények), 2 . A cserjés, erdős tundra fagyott tőzegdomb-képződményei 4 Az északi S S S Aapa tóXuIai (az eutrof és oligotrof tőzegképződés mozaikszerű váltakozása), 4 . Az északi és közép tajgák, va amint az Északi; é j Keleti-tenger parti 3 « ' " " ' « " ^ ^ ^ i ' î i P ; ^ szigetiéinek tőzeglápjai, 6. Kelet-Európa eutrof és oligotrof erdei fenyős, tőzegmohás lápteruletei, 7. Erdős sztyepn é k S ^ A A ^ a p A t í ^ S ^ ^ A A r t A Î S S ï t e l / o . Közép-Európai hegy- és dombvidéki területek eutrof, mezotrofés oligotrof TALAPJA, K S Ä Ä f f i Ä M i i l L vegetáeióelemeivel), 10. A Francia-Belga síkság és dombvidéki területek eutrof, oligotrof láp eruletei, 1 1 Közép- é s D é b KEÍETEurópavtumint a föWMzi tengeri országok tőzeglápjai, 1 2 . Nyugat-Európa hegyvidéki tőzeglápjai. I I . Magyarország ösmzram a lapképzodés befejezédési.^szakában m, Í S 2 0 - 8 7 0 1 T ï l m a g T a r á - i a t - A . időszakos, В állandó vízborítás, C. tőzeges ЫрШекек: 1 . Fertő-Hanság és Kőhidai medence, 2 Marcal-vo gy 3 . Fe ér megyei Sárrét 4 VindoVnyai medencef 5 Szévíz-völgy, 6. Tapolcai-medence, 7. A Kis-Balaton és környéke, 8. A Nagyberek és környéke 9. A Kapos-volgy és mellékvolgyei, 10. Drávabarret, 4 . ^ ™ J^- J (öteg turján és környéke), 1 2 . A Duna-völgyi Vörös-mocsár, 1 3 . Rétköz, Bodrogkőz, 1 4 . Ecsedi-láp, 1 5 . Kis-Sárrét Fia 1 I Distribution ói" peat bogs in Europe. 1. The so-called palsa-bogs (polygonal bog features) of the Arctic zone, 2 . Frozen peat-moulds of the shrubby, forested tundra, F The so-caned Âapa^bog types of the northern taigas (a mosaic of alternation eutrophic and oligotrophic peat formation), 4 . Peat bogs of the northern and medium-latitude tairafindoftheloastal belts of the North and Baltic Sea, 5 . Peat bogs of the coasts and islands of Atlantic Europe, 6. Eutrophic and oligotrophic pine and peat-moss bog are'as of E Europe 7 Eutrophic bogs of forest steppes (and deserts), 8 . Eutrophic and oligotrophic bogs of the Caucasus 9 ^ ^ ' ^ ^ ^ ^ ' ^ ^ ^ ^ nfthe mountainous and hillv regions of Central Europe (with vegetations of Atlantic climate m the west and with ones of continental climate in the east), 10. Eutrophic and S J S ' h £ s of t h Г й а п с о - B e t a i a n lowlands and hill countries, 1 1 . Peat bogs of Central and SE Europe and of the Mediterranean countries, 1 2 . Mountainous peat bogs of W Е Т Г О А of completion of peat development (about 1 8 2 0 - 1 8 7 0 ) . L e g e n d : A. intermittent water coverage, B. permanent
D ö m a ö d i J.:
Tőzegláp megsemmisülések
a Kárpát-medencében
353
2. ábra. A tőzegterületek és tőzegkészletek változása, megoszlása a századforduló után Fig. 2. Variation and distribution of peat areas and resources after the turn of the century
mérvű átalakulása, megsemmisülése kivételes lehetőséget kínálnak arra, hogy újszerűen: egy nagyobb földrajzi egység területén, összefüggően szemléljük, vizsgáljuk a lápmegsemmisülés folyamatát. A lápképződések befejeződését (kb. 1 8 2 0 — 1 8 7 0 ) követő hosszan t a r t ó „ter mészetátalakító" munkafolyamat eredményeként — amely a lecsapolási, folyó szabályozási, vízrendezési munkálatokban nyilvánult meg — a tőzeglápok nagyobb része átalakult, megsemmisült (DÖMSÖDI 1 9 7 9 , 1 9 8 0 ) . A századfor duló u t á n ( 1 9 1 5 ) a tőzegterület közel 1 0 0 0 0 0 ha, a tőzegvagyon pedig közel egymilliárd m volt (LÁSZLÓ 1 9 1 5 ) . Az Előzetes országos tőzegkataszter (DÖMSÖDI 1 9 7 0 , 1 9 7 1 ) azt mutatja, hogy a korábbi tőzegterület egyharmadára, a tőzegvagyon pedig egynegyedére csökkent! Ennek a hatalmas mérvű megsemmisülésnek ma már a biogeoökológiai és gazdaságföldtani hatásai egyaránt, és egyre erőteljesebben érvénye sülnek. Bebizonyosodott, hogy a lápterületek szorosan hozzátartoznak a bio szférához, amelynek egyensúlyban tartása — a száraz és vizes területek aránya, természeti egyensúlya — meghatározó szerepű. A tőzeglápok környezetföld tani, ill. tájökológiai szerepe pl. a felszíni vizek gyűjtésében, tárolásában, páro logtatásában, a lápi vegetáció és fauna természeti értékei, a potenciális szerves anyag vagyon stb. átmentésében nyilvánul meg (DÖMSÖDI 1 9 8 4 ) . Az elpusztult 3
3 Földtani Közlöny
364 Földtani Közlöny 118. kötet 4. füzet
3. ábra. A tőzegterületek csökkenése a Fertő-Hanság-medencében. A századforduló utáni állapot (LASZLŐ G. 1915). J e l m a g y a r á z a t : 1. Lápos, vizenyős terület, 2. Tőzeges terület, 3. Láptó, 4. Lápsziget (homokdomb). Meglevő állapot (1980.): 5. Lápföldes terület, 6. Tőzeges terület, 7. Részletesen vizsgált földtani tömb (a 4. ábrán) Fig. 3. Reduction of peat areas in the Fertő-Hanság basin. Situation after the turn of the century (G. LASZLÓ 1915). L e g e n d : 1. Boggy, waterlogged area, 2. Peat area, 3. Bog-lake, 4. Bog island (sand mound). Present-day situation (1980): 5. Peaty earth area, 6. Peat area, 7. Geological block studied in detail (from Fig. 4)
D ö m s ö d i J.:
Tőzegláp megsemmisülések
a Kárpát-medencében
355
4. ábra. A Hanság nyugati medencéjében részletesen vizsgált földtani tömb (modellterület) szemléltetése. J e l m a g y a r á z a t : 1. Alapelem (egységnyi termetelem) és fúrási, mintavételi hely, 2. Sorok, 3. Oszlopok (az alapadatok rendszerezését és a vizsgálatok elvégzését elősegítő elrendezésben), 4. Lápföld, 5. Eostos tőzeg, 6. "Vegyes tőzeg, 7. Fekvő (kavicsos, homokos, iszapos agyag), 8. Térfogatcsökkenés Fig. 4. Illustration of the geological block (model area) studied in detail in the W basin of the Hanság. L e g e n d 1. Basic element (unit area) and location of borehole and sampling, 2. Lines (rows), 3. Columns (arranged so as to enhance the systematization of the basic data and the carrying out of investigations), 4. Peaty earth, 5. Fibrous peat 6. Mixed peat, 7 underlying formation igraveily, sandy, muddy clay), 8. Reduction in volume *
Földtani
356
Közlöny
IIS. kötet 4. füzet
3
mintegy 6 0 0 millió m tőzegvagyon jelenlegi értéke közel 5 0 milliárd F t ! A még meglevő készletek kedvezőtlen gazdaságföldrajzi eloszlása — a vagyon 9 5 % - a a nyugati, 4 % - a a középső, 1 % - a a keleti országrészen van — a fel használást tovább nehezíti (2. ábra). A különböző időszakokban elvégzett országos felmérések (térképezések) egyik legjelentősebb gyakorlati tapasztalata volt, hogy tíz év alatt átlagosan kb. 1 0 cm-rel csökkent az átlagos tőzegvastagság, évtizedek múlva pedig egyre jobban zsugorodott a tőzeg képződményhatára. Az Országos tőzegkataszter hely színi munkálatai (DÖMSÖDI 1 9 8 1 ) során a korábban térképezett tőzegterületek egyharmadát, felét, háromnegyed részét, sőt teljes lápvidékek tőzegterületét „töröltük" a nyilvántartásból. A századforduló u t á n bekövetkezett hansági változásokat, területcsökkenéseket a 3. ábra szemlélteti.
Mennyiségi, minőségi változások A különböző időszakokból származó, de azonos területre vonatkozó doku mentációk (tőzeg-, lápföldtérképek, rétegsor leírások, laboratóriumi vizsgálati adatok) segítségével a lápterület mennyiségi, minőségi változásai részleteseb ben is nyomon követhetők. A részletes vizsgálat olyan földtani tömb abszolút helyzetére vonatkozik (4. ábra), amely magán viseli egy 3 0 éves intervallum antropogén hatásait (a térfogatváltozással együtt járó zsugorodást, oxidációt). A korábbi hasonló célú vizsgálatok relatív, ill. viszonyításos módszereken és szubjektív méréseredményeken (leásassál megbolygatott talaj szelvénybe he-
5. ábra. A vizsgált területen 1950-ben, 1962-ben és 1977-ben megállapított (kutatott) rostos tőzeg regressziós egyenesei (a meredekség csökkenése a rostos tőzeg változását mutatja), y — függvényérték, T — független változó, b — y-tengelymetszet, m — meredekség Fig. 5. Regression straights of fibrous peat identified (explored) in 1950,1962 and 1977 in the study area (the reduction of the slope reflects the variation of the fibrous peat), y — Function value, T — Independent variable, b — y-axis section, m — slope
D ö m s ö d i J.:
Tőzegláp
megsemmisülések
a Kárpát-medencében
357
lyezett betonoszlopok mentén mért adatokon, KABAR 1 9 5 9 ) alapultak, vagy tapasztalati megfigyelésekből származtak. A tőzegrészecske (szál vagy rost), ill. a tőzegréteg vastagsága — csökkenése — lineáris változást m u t a t (GORJ A C S K i N 1 9 5 0 ) , ezért a változások a lineáris regresszió matematikai módszeré vel vizsgálhatók.
6. ábra. A különböző kutatási években (1950, 1962, 1977) megállapított rostos tőzeg, vegyes tőzeg és lápföld réteg vastagság adatai (cm). J e l m a g y a r á z a t : 1. Fúráshely és száma, 2. Rostos tőzeg, 3. Vegyes tőzeg, 4. Lápföld, 5. Fekvő. A tőzegréteg összlet változása: 6 = 50—100 cm, 7 = 100—150 cm, 8 = 150 cm feletti tőzegvastagság, 9. Tér fogatcsőkkenés Fig. 6. Thickness data of fibrous peat, mixed peat and peaty earth layers measured in different years of the research project (1950,1962, 1977). L e g e n d : 1. Location and number of borehole, 2. Fibrous peat, 3. Mixed peat, 4. Peaty earth, 5. Underlying formation. Variation of the peat sequence: 6 = 50—100 cm, 7. = 100—150 cm, 8. more than 150 cm in peat thickness, 9. Volume reduction
358
Földtani
Közlöny
118. kötet 4. füzet
7. ábra. A változások szemléltetése КАУАЫЕК-axonometriában szerkesztett regressziós egyenesekkel. J e l m a g y a r á z a t: m — Meredekség (vagyonváltozás), VT — Vegyes tőzeg, BT — Rostos tőzeg, 1. Lápfőid, 2. Vegyes tőzeg, 3. Rostos tőzeg Fig. 7. Variation illustration by regression straights as plotted in the KAVALiEK-axonometry. L e g e n d i m — Slope (changes in reserves), VT — Mixed peat, RT — Fibrous peat, 1. Peaty earth, 2. Mixed earth, 3. Fibrous peat
A 4. ábrán b e m u t a t o t t modellterület adatsorai, -oszlopai alapján meghatá rozhatók az ún. regressziós egyenesek, amelyek segítségével — matematikai összefüggéseivel — a mennyiségi, minó'ségi változások törvényszerűségeire lehet következtetni. Az 5. ábra az y ( 1 9 5 0 ) , y ( 1 9 6 2 ) , y ( 1 9 7 7 ) regressziós egyeneseket szemlélteti. Az ábrán a független változó a területet: x = T[ ], a függvényérték a vagyont: y = V [ , ] mutatja, következésképpen az egyenes meredeksége (m) adja az átlagvastagságot. A 6. ábrán látható, hogy az 1 9 5 0 . évi kutatás felszíni tőzeget, az 1 9 6 2 . évi k u t a t á s pedig már felszíni lápföldet is jelez, miközben — a vizsgált intervallum alatt — a rostos tőzeg fokozatosan csökkent (részben vegyes tőzeggé, a vegyes tőzeg pedig lápfölddé alakult át). Az átalakulás során, vízelvonás hatására a tőzeg nagyobb részt oxidálódik, kisebb részt zsugorodik, következésképpen a rostos tőzegből keletkező vegyes tőzeg és lápföld együttes vastagsága soha sem lehet azonos az eredeti (rostos) tőzegvastagsággal. Az 1 9 6 2 — 1 9 7 7 közötti igen erőteljes lápföldképződósre a Hanság lecsapolási munkálatai is kihatással voltak. (Ebben az időszakban a rostos tőzeg átalakulása és csökkenése kétsze res az előző időszakhoz mérten.) A b e m u t a t o t t átlagvastagság-változás a vizsgálati idő ( 1 9 5 0 — 1 9 7 7 ) folya mán azonban nem egyenletes, ezért az „időt" (t), mint újabb független változót t
n
U I
na
ezer m
Dömsödi
J.:
Tőzegláp megsemmisülések
a Kárpát-medencében
359
is be kellett vezetni a vizsgálat rendszerébe (az idó'-vagyon koordináta-rend szerbe). Ez alapján a regressziós egyenesek a terület-vagyon (T-V) síkban kutatási évenként ábrázolhatók, és a kutatási évenként felállított, egymással párhuzamos síkok a vagyon-idő (V-T) rendszerbe helyezhetők (KAVALIEBaxonometria, 7. ábra). A V = m • t + b összefüggés alapján felírható a tőzeg (VT + RT), a rostos tőzeg (RT), ill. a lápföld (Lföld) réteg egyenlete: V z = - 3 , 7 7 5 7 t + 7798,699 V = - 3 , 9 1 1 2 t + 7904,2563 V = 1,64781 t — 3218,6929. Ezek az összefüggések az 5. ábrán levő egye nesek egyenletei. Az egyenesek helyzetéből a rétegek átalakulására, ill. meg semmisülésére vonatkozó gyakorlati (területfelhasználási) kérdéseket lehet meg válasz ölni. Például : — mikor lesz egyenlő (tömegű, átlagvastagságú) a lápföld és a rostos tőzeg? — mikor lesz egyenlő (tömegű, átlagvastagságú) az összes tőzeg a lápfölddel? — mikor következik be a tőzeg teljes megsemmisülése (éve)? — stb. t3
R T
L f a i d
Megoldások: ^Lápf.
=
^ R o s t o s tőz., ^év = ?
1.64781 t - 3218,6926 = 5,569 t = t = Vfőz. ^Lápf., tév = ? - 3 , 7 7 5 7 t + 7798,6990 5,4235 t t
3,9112 t + 7904,2563 11 122,9489 2000,8903 = a 2000. évben
=
0
Tőzeg: RT + VT = 0, t - 3 , 7 7 5 7 t = 7798,699 t = a 2070. évben
= 1,6478 t - 3218,6926 = 11 017,3616 = 2031,4117 = a 2031. évben
é v
= ?
0
0
Ebben a rendszerben tehát már megállapítható és prognosztizálható az időbeni vagyon- és átlagvastagság-változás. Az 5. ábrán a változások regreszsziós egyeneseinek meredeksége (m) pozitív, ill. negatív attól függően, hogy növekedés vagy csökkenés következik be. Az évenkénti vagyonváltozás így azonos az egyenes meredekségével: R T + v T = —3,78; m = —3,91; m = 1,65. Az m-értékek és a terület (T = 35 ha) hányadosa az évenkénti átlagvastagság változást adja:
m
R T
U 6 1 d
3
RT + VT = -3,77568 ezer m : 35 ha = - 0 , 0 1 0 8 dm RT = - 3 , 9 1 1 2 ezer m : 35 ha = - 0 , 1 1 4 dm Lföld = 1,6478 ezer m : 35 ha = 0,047 dm. 3
3
Megállapítható tehát, hogy a vagyon-idő síkban levő regressziós egyenesek meredeksége (m) azonos a T = 35 hektárhoz tartozó évenkénti vagyonváltozás mértékével. Bevezethetjük az m = átlagvastagság változási tényezőt, amelynek értéke az m = — = összefüggésből: T 35
Földtani Közlöny
360
68
tőzegnél m = —^lIZË. 35 lápföldnél
m =
1 , 6
gg
8 1
118. kötet 4. füzet
-0,1078766
=
=
0,0470803
dm
dm
Az átlagvastagság változási tényező (m) ismeretében a vizsgált modellnél kisebb, vagy nagyobb terület (T ) tőzeg-, lápföld-vagyon (V ezer m ) változása is vizsgálható, ill. prognosztizálható: 3
x
± Vfezer m»] =
Dl[
d m
]
• T , x
ahol T pl. az Országos tőzegkataszterben n y i l v á n t a r t o t t valamely tőzegterület (tőzeges földrészlet). x
Irodalom — References DÖMSÖDI J . (1970): Előzetes Országos Tőzegkataszter. I. Szöveges rész, I I . Táblázatok, I I I . Térképek (Műszaki, gazda sági, tervezési segédlet) Helyiipari Kutató Intézet. Budapest. DÖMSÖDI J . (1971): Magyarország tőzeg- és lápföldkészletének előzetes felmérése — Agrokémia és Talajtan. 20. (3). pp. 411—418. DÖMSÖDI J . (1976): Adatok a Nagyberek és környéke lápterűleteinek hasznosításához — Agrokémiaés Talajtan.25. (1—2). pp. 115-130. DÖMSÖDI J . (1977): Lápi eredetű szerves anyag tartalékaink mezőgazdasági hasznosítása. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. DÖMSÖDI J . (1977): A Fejér megyei Sárrét talajjavító (tőzeg, lápföld, lápi mész) anyagai — Agrokémia és Talajtan. 26. ( 3 - 4 ) . pp. 331-350. DÖMSÖDI J . (1977): Adatok a Kis-Balaton és környéke lápterületeinek hasznosításához — Földrajzi Értesítő. XXVI. (1). pp. 5 1 - 6 5 . DÖMSÖDI J . (1979): Objectives, possibilities and aspect of an international peat and Peatlands. (Proceedings of the International Symposium held in Hyytiälä, September 17 — 21. Finland.) DÖMSÖDI J . (1979): A tőzeglápok szerepe a tájak és talajok természeti egyensúlyának irányításában. Magyar Hidro lógiai Társaság (Országos Vándorgyűlés, Keszthely, május 17—18) kiadványa. I I . B. Vízrendezés és melioráció. DÖMSÖDI J . (1980): Interactions between moorland destruction and soil formation in the Middle-European moorlands. 6th. International Peat Society. August 17—23. Duluth. Minnesota. USA. pp. 24— 27. DÖMSÖDI J . (1981): Országos Tőzegkataszter (I. Szöveges rész, II. Táblázatok, I I I . Térképek. Az Előzetes Országos Tőzegkataszter felújítása és továbbfejlesztése). Építésügyi Minőségellenőrző Intézet, Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, Budapest. DÖMSÖDI J . (1982): A ,,CARIBOU NORTHEAST BOG" (Kanada, Manitoba) földtani kutatása és bányaművelési terve. Talajjavító- Nyersanyagkutatási és Tervező Iroda (Mezőgazdasági Földtani Szolgálat) Budapest. DÖMSÖDI J . (1983): Nemzetközi láphasznosítási együttműködéses a magyar tervezési munka ismertetése — Agrokémia és Talajtan. 32. ( 1 - 2 ) . pp. 271-276. DÖMSÖDI J . (1984): Talajjavítási útmutató. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. GORJACSKIN, V. (1950): A tőzeg termelésének és szárításának technológiája. Nehézipari Könyv- és Folyőiratkiadó Vállalat. Budapest. GÖTTLICH, К . (1980): Moor und Torfkunde. E. Sclrweizerbart'sche Verlagsbuchhandlung. Stuttgart. KABAK Z . (1959): A tőzeglápok megsemmisülésének, illetve a tőzegvagyon csökkenésének vizsgálata tőzeglápokon — Agrokémia és Talajtan. 8. pp. 377 — 386. LÁSZLÓ G. —EMSZT К. (1915): A tőzeglápok és előfordulásuk Magyarországon. Földtani Intézet kiadása. Budapest. SCHENKENGEL L. (1952): Tanulmányok a tőzegterületekről az 1948, 1952. évi kutatások adatai alapján. Bányászati Kutató Intézet, Budapest.
A kézirat beérkezett: 1987. X I . 25.
Annihilation of p e a t bogs in the Carpathian Basin Dr. J. Dömsödi* Abstract Growing economic expectations inevitably require in all the countries of the world to develop more rational exploitation and/or conservation schemes for natural commodities such as peat bogs that have been heretofore scarcely benefitted or that are of low value. * Agrogeological Service, H-1015 Budapest I., Batthyány u. 46.
Dömsödi
J.:
Tőzegláp megsemmisülések
a Kárpát-medencében
3QJ
Due to qualitative differences in their composition, produced by alteration and decay processes of the peat bogs, are difficult to exploit for a variety of purposes. After reviewing the Hungarian part of the Carpathian Basin the author reports the results of a novel and detailed method of studying one of the most typical bog areas of this country, by relying on basic data concerning the absolute position of the geological block concerned (volume reduction, shrinkage, oxidation). The methods and results of this study are applyable in other countries too, warning of caution in regions where the alteration of the peat bogs is still less advanced or where the process can still be controlled. Manuscript received: 25th November, 1987.
Уничтожение торфяных болот Карпатского региона Д-р Янош Дёмшёди Вследствие возрастающих экономических потребностей во всех странах мира становятся необходимыми более рациональное использование и охрана месторождений таких видов сырья, которые обладают малой практической ценностью и которые раньше почти не эксплуатировались; к таковым относятся и торфяные болота. В связи с освоением природ ных ресурсов, возможности многостороннего использования торфяных болот существенно ограничиваются их качественным разнообразием а также процессами их преобразования и уничтожения. В статье дается обзор ситуации в Венгрии, являющейся частью Карпатского региона, а затем излагаются результаты современных и детальных исследований абсолютного поло жения геологического блока (сокращение объема, окисление) в одном из наиболее типич ных болотых районов страны. Методика и результаты исследований могут быть использованы и в других странах, и они могут дать предупреждение в таких районах, где преобразование торфяных болот находится на более раннем этапе и допускает возможность регулирования.
