ÖTVEN ÉVE ALAKULT AZ ELSŐ VIZIGES MÉRNÖKGEOLÓGIAI CSOPORT! Egy sokszínű történet rövid ismertetése. Szlabóczky Pál Pro Aqua díjas nyugalmazott geomérnök MHT XXXII. Országos Vándorgyűlés Szeged 2014. június
A „SZÜLETÉS” FELTÉTELEI: TÁRSADALMI: Az 1960-as évek elejétől a VÍZÉPÍTŐ IPAR erősödését az 1958-tól (a miskolci származású) Dégen Imre irányításával elindult szervezési háttér, és az 1963-ban felvett 300 Ml. dollár (mai áron 6 Md. dollár) hitel tette lehetővé, ami gyakorlati megnyilvánulásai a • vízlépcsők (öntözés, árvíz , hajózás, energia ) • öntöző rendszere (nagyüzemi mezőgazdaság) • domb-, síkvidéki víztározók (többcélú ) • csatorna műtárgyak (belvizes, öntözési) • törpe vízművek stb. tömeges megépítése voltak Ezért az OVH talajmechanikai laboratóriumot kívánt létesíteni Győrben (Dunakiliti), Szolnokon (Kisköre), és a VITUKI-ban (Papfalvy Ferenc). SZEMÉLYI: Szlabóczky Pál részvétele a miskolci egyetemen 1953/54-ben rendezett hidrogeológus technikus képző tanfolyamon (vizsgabizotság elnöke Mosonyi Emil) 1960-as évek elejétől mérnökgeológus mérnök képzés Miskolcon (Juhász József) , kultúrmérnöki érdeklődés már gyermekkortól, diákmunkák erdészetnél (Király Lajos), tervezői irodánál (Csontos Kornél), bányáknál (Juhász András, Borbély Sándor, ill. Mátyás Ernő), nyári diák munkatábor az 1956-os mohácsi -, helyszínelés 1958-as lillafüredi árvizeknél, tervezett forrásvölgyi víztározónál terepmunkák, egyetemi „csatornaásó” munkatáborok (Bodrogzug, Jászság), nyári munkák pl.: ÉVIZIG tokaji tanyahajóján,országos vízitúrák (Edvi Illés Gyula), VIZIG-es diplomaterv (Gerhardt Kálmán) a következő cimmel:
1
Az ÉVIZIG vezetése mindenkor elől járt az új mérnöki kihívások teljesítésében. Ezért az OVH fenti hivatalos kezdeményezésein kívül Miskolcon is „talajmechanikai labort” kívánt létesíteni a Műszaki-Tervezési Osztályon. Juhász professzor úrral javasoltuk, hogy ez jóval szélesebb feladatkörrel MÉRNÖKGEOLÓGIAI CSOPORT legyen, amit évfolyamtársai Csontos Kornél, Gulyás Zoltán, Kóta Imre valamint Vezse Sándor igazgató is támogattak. A ’60-as években egy mérnökgeológus olyan felértékelt szakember volt, mint a ’90-es években a computer mérnök, a gyorsan megvalósítandó vízépítési munkák felelősége miatt. Korai családalapításom és a szülői anyagi támogatás hiánya miatt 1963 őszétől „szakfiguráns”-ként (3-3 napos munkavégzések elkönyvelésével) forrásfoglalási, járdatervezési, kútvizsgálati munkákban működtem közre a Tervezési Osztályon… Jelentős vízügyi ismereteket szereztem a Hejő több célú vízgazdálkodása témájú munka során Gulyás Zoltántól, Markó Jenőtől. Hivatalosan 1964 augusztustól kezdtem el mérnöki munkámat , de a felsorolt előzmények miatt a munkakönyvben 1964 január szerepel. Félrehallás miatt a
2
személyi igazolványomban a foglalkozásnál „mérnök teológus” szerepelt, amit alkalmi igazoltatásoknál a rendőrök rendkívül respektáltak. Minisztériumi rendelkezés miatt az egyetemi évfolyamomat az induló visontai külfejtéshez irányították. Mikor kiderült, hogy már dolgozom a vízügynél visszatartották a diplomámat, amit csak nyugdíjazásomkor szereztem meg… Sűrgős és jelentős feladatom volt a mérnökgeológiai laboratóriumi munkák végzése amiben kezdetben az ÉSZAKTERV-es laboratórium, Hornyai László segítségével végeztem, amit geológiai szakvélemény részletekkel viszonoztam. Első emlékezetes, Csicsey Andrással közös célprémiumos tervezői munkám, az öntözési célú Taktaközi holtágas víztározó volt. Terepi munkám egyszerre három helyszínen folyt: Geodéziai keresztszelvény felvételek, talajmechanikai (mérnökgeológiai!) kézi fúrások, és szikkasztási próbák kutatógödrökben.Az egyidejű irányításhoz kétkerekű ló fogatott kaptam saját vezetésemre hagyatkozva. A munka sürgősége és időkihasználás miatt a helyszínen pásztorkunyhóban aludtam a munkásokkal együtt, a földre terített nádrétegen éjszaka igen aktív patkányok között. Felejthetetlen emlékem az esti slambucfőzés. Az egymást sűrűn követő igen változatos gyakorlati feladataim teljesítéséhez az elméleti szakmai ismeretek vonatkozásában csak szeretett tanárunkra Dr. Juhász Józsefre támaszkodhattam, aki Budapestről lejárván több napot töltött hetente Miskolcon. Ilyenkor gyakran felkerestem késő délután, amikor is sokszor éjszakába nyúlótanácsaival és színes történeteivel erősítette zsenge tudásomat. Olykor-olykor neves szakemberekhez ajánlott be egy-egy konzultációra (Lampl Hugo, Károlyi Zsigmond, Galli László stb.)
3
Osztályvezetőm Csontos Kornél jóvoltából egyszerűbb német nyelvű cikkek fordítását végeztük a VIZDOK számára. Ebből két emlékezetes az ÉVIZIG területén sok helyen előforduló nagy hozamú nyílt víz tartásos rézsűs munkagödör víztelenítés, illetve hidraulikailag ezzel azonos feladatot jelentő öntözés kavicsbánya gödrökből („sírkutakból”).
Egy másik volt a Beyer féle szivárgási tényező számítás, ami bekerült Juhász Prof. Hidrogeológia könyvébe is és így igen névszerűvé vált.
4
A CSOPORT ÉS A LABORATÓRIUM MEGSZERVEZÉSE ELHELYEZÉS: Miskolc Szemere u. 2, majd 1967-től a Sajóparti Telepen épített „talajlaborban” ÖSSZETÉTEL: csoportvezető „ főmérnök”, kertészmérnök (csőkutas öntözés, mélyfúrású kutak), laboráns, rajzoló, „mindenes” technikus, gépíró, fúrómester, gépkocsi vezető (II.világháborús amerikai weepon, majd nyugatnémet volkswagen mikrobusz) Az osztályon belüli új csoport lehetőségével élve más csoportoktól az ott nem kívánatos személyeket „áttolták” hozzám. Így az összetétel nagy energiájú „pszichológiai műveleteket” kívánt meg, amivel kezdő és udvariasságra nevelt mérnökként nehezen küszködtem meg. Juhász professzor úr ebben és a felhalmozott munkák praktikus kezelésében is jó tanácsokat adott. Például – amikor hírtelen 15 mélyfúrású kutat kellet megterveznünk mindenféle előzetes gyakorlat nélkül – egykori FTI-s módszerét javasolta: előre gyártott stencilen sokszorosított „biankó” költségkiírásokra vezettük rá az egyes kutak aktuális mennyiségi és költség adatait. Ezt továbbfejlesztve egyszerűbb és ismétlődő tartalmú terepi munkáknál, a mérnökgeológiai szakvélemények helyszíni adatait is ilyen előre gyártott szövegekbe írták be a fúrósok. Munkánk sikerét döntően befolyásolták az Igazgatóságon belüli és kívüli kapcsolatok. Szakmailag a tervezési osztályon beüli Geodéziai csoporttal, a fúrós részleget magába foglaló Gépészeti csoporttal, a talajvíz vizsgálatokat végző Vízlaborral kellet együtt működnünk. Jóleső, szakmai öntudat növelő érzés volt, amikor egy-egy problémánál a Vízellátási engedélyezési, az Árvízvédelmi csoport vezetői kérték ki tanácsomat, de én is sokat tanultam a betontelepiekkel, és a szakaszmérnökségiekkel történő alkalmi együttműködésekből.
5
JELLEMZŐ SZAKMAI FELADATKÖRÖK voltak: Vízépítési kis műtárgyak talajmechanikája (Dél-Borsod, Bodrogzug) Speciális vízépítési, alapozási feladatok elvi megoldása (Hangony, Ricse) VIZIG-es és külső megbízói földszintes épületek talajmechanikája (Gyöngyös, Sajó part, Tiszalök és Szendrő) Munkagödör víztelenítés, biztosítás (Tiszakarád, Poroszló) Kézi földmunkák fejtési minősítése (rigacsos szintek!) minősítése Vízhozam mérő műtárgyak tervezése (Hejő) Folyó menti talajvíz járás (Tiszapalkonya) Árvédelmi létesítmények szivárgáshidraulikai feltárása, számítása (Tokaj, Tiszaoszlár) Dombvidéki-, síkvidéki és holtágas víztározók előmunkálatai (Ecséd, Gyöngyöspata, Gelej, Bodrog menti 8+1db) VIZIGes telephelyek (üdülők) házilagos vízellátása, szennyvíz kezelése (Szikszó, Encs, Sárospatak) Csőkutas öntözőtelepek (kb. 30 db ) Törpe vízművek, mélyfúrású kúttervezések, művezetések (Zalkod, Viss, Kenézlő, Mezőkeresztes. OFKFV és a konkurencia!) Védőterület meghatározások (Encs) Kisebb forrásfoglalások tervezése illetve művezetése (Gagyvendégi, Monaj ill. Szentlélek) Ipari hulladéklerakók, szennyvíztavak környezeti hatása (Berentei Hőerőmű, Mezőnagymihály, Borsodi Sörgyár) Terméskőbányászat (Rakacaszend, Tokaj, Erdőbénye) Az 1960-as 70-es években a tervezési munka és követelményrendszer nem csak formalitásában, hanem tartalmában is lényegesen eltért a maitól. A máig példaszerűnek tekinthető BERUHÁZÁSI KÓDEX szigorúan megkövetelte a számítások és szerkesztések tervcsomagi mellékelését. Ez biztosította esetleges hibák bekövetkeztekor a személyes felelősségre vonás lehetőségét. Ui. súlyúak voltak az Építőipari Kivitelezési Normák, valamint a ÉKSzabályzat előírásai, amit a mérnökgeológiai szakvélemények készítésénél következetesen idéztem. A következőkben néhány figyelemre méltó példát mutatok be, megmaradt ábrákból, számításokból:
6
A kesznyéteni üzemvíz csatorna és a Takta közötti töltés 1964 tavaszi árvízi megcsúszásáról és az ideiglenes biztosításról szól az alábbi ábra, ahol geofizikai méréssel is próbálkoztam (természetes potenciál) a rejtett szivárgások felderítéséhez:
Felszíni geoelektromos méréssel az encsi Pártház vízellátásánál is próbálkoztam, kölcsönkérve a Geofizikai Tanszéktől a diploma munkámhoz általam készítet un „fadobozos” műszert.
7
Első „területi” kiterjedésű tervezői előmunkálatunk volt a sajóvölgyi talajvíztározó szélén, a domboldalra isfelhúzódó almáskertben létesítendő csűkutas öntöző telep vízkivételének telepítése (Nagymiskolci ÁG).
8
A beruházási kódexnek megfelelő számításokból mutat be részletet a következő ábra:
Igazi mérnökgeológiai feladat volt a ricsei öntöző rendszer központi telepének alapozási, (geotechnikai) és víztározási (szivárgáshidraulikai) előmunkálata, a folyós homok, tőzeg rétegek és a több méterrel ingadozó talajvíztükör miatt. A részletek mellőzésével foglalja össze a szakmai helyzetet a következő ábra:
9
Fél évszázados mérnöki pályám egyik „legagyafúrtabb” elvi megoldása volt, az Ózd, Hangony patak mederszabályozása és biztosítása. Szintén folyós homok, tőzeges és ráadásul belterületi környezetben. Széchy Károly: Alapozások könyvét alaposan tanulmányozva, időközben a budapesti műegyetemen végzett poszgraduális tanulmányaim valamint a térségi nagy mélyépítési munkák következetes látogatása során szerzett ismeretek alapján, az alább felvázolt technológiai megoldásokat javasoltam, az ÉVIZIG betontelepi lehetőségek továbbfejlesztésével: Hagyományos terméskő anyagú súlytámfal lábazat előtti-alatti szádfalazással és felső hátrahorgonyzással. Előre gyártott vb. szekrénysor süllyesztéssel a folyós homokban Jászolgátas árokból induló vert acélcső cölöpalapozással Teljes keresztszelvényt átölelő előre gyártott vb. fal, láb és fenék elemekből
10
Az előírásoknak megfelelően a tervhez mellékelni kellett a méretezést is. Ma ezt a számítógépes „fekete doboz” helyettesíti!
11
Vissza-visszatérő feladatunk volt az elkészült 100 ezer, max. 1 millió m3-es víztározóknál bekövetkezett szivárgások, rézsűcsúszások, parthátrálások mérnökgeológiai vizsgálata. Érdekes példa a geleji síkvidéki karéjgátas víztározó ahol az ősz elejéig a töltésépítésbe kitolt agyagos földréteg alatt megjelent kavicsfoltokat télen „kibányászták”. A tavaszi feltöltés után az így kialakult gödrökön és a kavicsrétegen keresztül jelentős elszivárgások keletkeztek, beomlasztva a megkerülő csatornát. A vízügyi tervezésben újszerű mérnökgeológia miatt sok vitám is adódott magasabb beosztású kollégákkal. Legemlékezetesebb a bodrogközi 9 holtágas öntözővíz tározás esete. Politikai program lett a bodrogközi mezőgazdasági nagyüzemi öntözések és halgazdaságok miatt, a fővédvonalak mentett oldalán található holtágak e célú hasznosítása. Nem voltam egyedül, amikor ennek gátállékonysági veszélyére hivatkozva ezt nem javasoltam, de – mint szakmai pályámon sokszor – a pillanatnyi politikai súlyú szakmai akarattal szembeni szempontokat én fogalmaztam meg és terjesztetem elő leghatározottabban. A következő évi árvízkor a kengyeltói gátcsúszás engem igazolt.
12
Az 1960-as évek első felét nagy nyári szárazságok jellemezték, miközben a beindított nagyüzemi mezőgazdasági fejlesztések (Termelő Szövetkezetek, Állami Gazdaságok) jelentős öntözési, víziszárnyas és halászati víz igényét kellet kielégíteni. Folyamatosan terveztük és épültek a dombvidéki, holtágas és néhol a síkvidéki víztározók. Ebből mutat egyet a következő terv-embléma (un. MOSZ kocka)Juhász József prof. álltál előadott Műszaki Földtan c. tantárgy keretében valamint a Tervezési Segédletek alapján a víztározók tervezési előmunkálata keretében végzendő számításokat a következők szerint csoportosítottuk: Töltéselcsúszási Rézsűállékonysági (al-felvizi, vízszintváltozásokkal) Gát alp teherbírási Gátsüllyedési Anyagnyerőhely rézsű Hullámverési Parthátrálási Feltöltődési
13
Érdekes hidrogeológiai feladat adódott Kesznyéten térségében, ahol napi több ezer m3-nyi öntöző vizet kellett csőkutakkal kitermelni, valamint ivóvíz minőségű vizet a törpe vízmű és a TSZ állattartás számára. Ezt a rendelkezésre álló régebbi fúrásokból szerkesztett alábbi földtani kép tette lehetővé: a felső, vízfolyásokkal is táplált rétegből az öntöző vizet az alsó védett rétegből az ivóvizet lehetett biztosítani. Külön érdekesség, hogy egy mélyebb kút a megszokottól néhány fokkal melegebb vizet szolgáltatott a neogén korú fekü rétegekben feltételezhető vetőzóna közelsége miatt.
14
Egy-egy területen ismételten előforduló, de különböző célú feladatunk nyomán igyekeztünk regionális mérnökgeológiai összefoglaló (tér)képet adni a folyamatban lévő ipari vagy éppen vízgazdálkodási elképzelésekhez. Ilyen terület volt a magyar Ruhr-vidéknek nevezett Kazincbarcika - Berente Edelény közötti terület.
Ezen a Sajó-Bódva közi területen „ütköző” gazdasági érdekek: mélyművelésű szénbányászat meddőhányókkal – hőerőmű kavicsrétegbe mélyített pernye tárolókkal – vegyipari üzem szennyvizekkel – folyó és patak menti hullámtér igények, fővédvonalak, műtárgyak – nagyüzemi állattartó és feldolgozó telepek - és nem utolsó sorban talajvíz termelő, dúsításos ivóvíz művek.
15
EGYÉB TEVÉKENYSÉG Az ÉVIZIG-nél beindult mérnökgeológiai tevékenység vidéken az első volt! Ezért biztosítani kellet szakmai fejlődésünket és társadalmi tevékenységünket is a nap mint nap jelentkező feladatoknak és elvárásoknak megfelelve. TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAMOKON VETTÜNK RÉSZT:
Csőkutas öntözési technikus képzés (GATE, Gyöngyös) Vízépítési talajmechanikai tanfolyam (OVH-VITUKI) Településfejlesztési mérnökgeológia (ÉVM-FTV) Földművek radiológiai vizsgálata (VATUKI) Első mérnöki geológiai szakmérnöki, vízépítő mérnöki különbözeti vizsgákkal (ÉKME)
OVH-s KUTATÁSI CÉLPROGRAMOKBA IS BEDOLGOZTUNK: Utófenék méretezési vizsgálatok a VITUKI-val Hornyolt csatornaburkoló beton lapok méretezése RÉGÉSZETI, ŐSVÍZRAJZI KÖZREMŰKÖDÉSEINK: Földmunkák közbeni neolit korú rétegek dokumentálása (Hernádvölgy, Cigánd) Egyéb érdekes talajmechanikai „leletek” mint pl. a XVIII szd.-i cefre réteg (Mikóháza) Diósgyőri- vár ősvízrajzi környezete, várárok vizes feltöltése, híd alapozás, langyos víz kutatások. Szendrő középkori vízrendszere („Kisdoktorim”…) KÜLSŐ KAPCSOLATAINK VOLTAK: ÉKME, NME, ELTE, VITUKI, VIZITERV MÉLYÉPTERV, VIZIG (Szolnok, Győr), HNF, MHT, MFT, MÁFI, Megyei Beruházási V. ÉSZAKTERV (ricsei TBC szanatórium szennyvízszikkasztó paplana) KÉSŐBBI KAPCSOLATOK: Az ÉVIZIG-nél beindított mérnökgeológiai tevékenységek folytatásaként további két szaktárcánál kellet hasonlót megteremtenem, de a vízügyi 16
szakmai kapcsolatom megmaradt, amely során néhány érdekes feladatott kaptam. Legjelentősebbek: Sajónémeti magas parti kúszás (lézer-teodolitos mérések) Görömböly-Martintelepi magas talajvizek eredete és eltávolítása Kisvízfolyások hidrológiája, melyeket mind publikáltam (VIZEINK 1988, MHT X.(1992) és XI. (1993) Vándorgyülések) A Sajó menti magas part egy évig tartó mozgásmérése, máig figyelemre méltó eredményeket hozott!
17
–– x –– Félévszázad távlatából levonható következtetések a jelen és a jövő számára: A mérnöki alkotás alapvető feltétele a gazdaságosság és biztonság! A vízépítő iparban ezt támasztja alá a mérnökgeológiai előmunkálat. A jogszabályok egyre terebélyesedő rendszere helyett vissza kell térni a természettudományos szakszabályok alkalmazására, például a katasztrófa védelem helyett a katasztrófák megelőzését biztosító mérnöki létesítmények megvalósítására. Ez vár a fiatal mérnöki generációra!!! 18
