TUSKÓLAZÍTÁS VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ HIDRAULIKUS BERENDEZÉSSEL Doktori (PhD) értekezés tézisei
Czupy Imre
SÁLYI ISTVÁN GÉPÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MISKOLCI EGYETEM 2005
1. A kutatási téma jelentősége és célkitűzései Teljes talaj-előkészítéssel végzett erdőfelújítás során a talajban maradt tuskókat el kell távolítani. A művelettel kapcsolatos elvárás többek között a gazdaságosság, valamint az, hogy a környezetben és a talajban a lehető legkisebb kárt okozza. Ha az eltávolított tuskó egy területen nagyobb mennyiségű, összegyűjtve tovább hasznosítható apríték készítésére, vagy energetikai célú felhasználásra. A tuskó eltávolítása többféle módon történhet. Közülük napjainkban legelterjedtebb a tuskókiemelés. A kiemelést különböző módszerekkel, különféle elven működő gépek segítségével lehet elvégezni. Hazánkban hidraulikusan működtetett markolva kiemelő tuskózógépeket alkalmaznak a munka elvégzésére. Ezek lánctalpas járószerkezetű földmunkagépek, speciális tuskómegfogó fejjel ellátva. A tuskókiemelésnek nagy erő (több tízezer Newton), illetve nyomaték igénye van. Ezek nagyságrendjét több tényező befolyásolja. Nehezíti a műveletet az is, hogy a vágáslap alatti tömeg nagy és általában ismeretlen a gyökerek elhelyezkedése a talajban. A tuskó ellenállása igen széles határok között változik. Felmerül a kérdés, hogyan lehetne a munkafolyamatot megkönnyíteni és gazdaságosabbá tenni. Mivel az Alföldön nagy területeken kell a tuskózást elvégezni, a gyakorlat számára fontosak a művelet könnyítését célzó kutatások. A téma jelentőségét mutatja az is, hogy 1998-ban a VOLVO és a német OPITZ cég közösen végzett kutatásokat tuskókiemelő gép fejlesztésére. Az erő- és nyomatékszükséglet feltehetően jelentősen csökkenthető, ha a tuskót kiemelés előtt megrázzuk, vagyis a gépészetben általában káros jelenséget, a rezonancia frekvencián történő rezgetést alkalmazzuk a tuskó kiemelésének megkönnyítésére. A rezgetés hatására lazul a tuskó kötődése a talajhoz, a gyökerek egy része elszakadhat, a gyökérzetről a föld lerázódik. Ezáltal könnyebbé válhat lazítás után a tuskó kiemelése. A hidraulikus energiaátvitel egyik csoportját alkotják a váltakozó áramú hidraulikus hajtások. Jellemzőjük, hogy az energia átalakítók (hidrogenerátor, illetve hidromotor) között a 2
munkafolyadék alternáló mozgást végez, nincs szükség nagyméretű folyadéktartályra. Fordulatszám változtatásuk a folyadékáram amplitúdójának és/vagy frekvenciájának az állításával történik. Számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek többféle gyakorlati felhasználást tesznek lehetővé. Váltakozó áramú hidraulikus hajtás segítségével vibráció hozható létre, ami alkalmas lehet a tuskó meglazítására, csökkentve ezáltal a kiemelőerőt. A gyakorlat számára szükség lenne egy erdészeti körülmények között alkalmazható, egyszerűen kezelhető tuskólazító berendezésre, amelynek segítségével csökkenthető a kiemelőerő, javítható a tuskózás műveletének hatékonysága és gazdaságossága. A fentiek alapján az alábbi legfontosabb kutatási célokat fogalmaztam meg: - a tuskókiemeléshez szükséges erő meghatározása; - a kiemelőerőt befolyásoló tényezők megállapítása; - összefüggés keresése különböző fafajok esetén a függőleges irányú kiemelőerő és a tuskóátmérő között; - annak vizsgálata, milyen előnyökkel járhat a vibráció alkalmazása a tuskózásban; - váltakozó áramú hidraulikus hajtással működő, az adott erdészeti körülményeknek megfelelő kísérleti modellhajtás elkészítse konstrukciós változatokon keresztül; - mérések elvégzése annak megállapítására, hogy a vibrációs tuskólazítás hatására milyen mértékben csökkenthető a függőleges irányú kiemelőerő.
3
2. A kutatás tudományos előzményei A tuskókiemelés erőszükségletének csökkentésére számos kísérlet történt. A kiemelőerő nagyságát befolyásoló tényezőket Voronyin (1967) vizsgálta, de matematikai összefüggéseket nem írt fel. Szepesi (1966) szerint vibráció alkalmazásával az erőszükséglet 30 ÷ 50 %-kal csökkenthető és a tuskót teljesen tisztán, földréteg nélkül lehet kiemelni, azonban a vibráció paramétereinek (optimális frekvencia, amplitúdó, az együttrezgő tömeg nagysága) megállapítására részletes kutatómunkára van szükség. A gyakorlatban alkalmazott függőleges irányú kiemeléshez képest irodalmi adatok szerint a tuskó vízszintes irányú elmozdítása 50 ÷ 80 %-kal kevesebb erőt igényel (Szilaev, 1989). Lukács (1977, 1981, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005) leírta a váltakozó áramú hidraulikus energiaátvitel jellemző tulajdonságait, meghatározta a hidraulikus teljesítményt valamennyi ellenállásfajtára. Megállapította, hogy a gyakorlat számára előnyös tulajdonságai miatt főként a két fázis és annak egész számú többszörösei alkalmazhatók. Foglalkozott a kétfázisú, váltakozó áramú hidromotorok üresjárási és terhelési vizsgálatával, valamint a hidraulikus váltakozó áramú körök be- és kikapcsolási jelenségeivel. Vizsgálta a szinkron rendszerű, és a nem szinkron rendszerű váltakozó áramú hidraulikus hajtások legfontosabb jellemzőit, elemezte mozgás- és áramlásviszonyaikat. Foglalkozott a nem szinkron rendszerű váltakozó áramú hidraulikus hajtások mozgásátalakítóinak konstrukciós és méretezési kérdéseivel. Kutatta a váltakozó áramú hidraulikus transzformátorok működését meghatározó törvényszerűségeket. Prokes (1968, 1982) a váltakozó áramú hidraulikus mechanizmusokat villamos analógia alapján vizsgálta. Kutatta az ún. hibrid rendszereket, amelyek egyidejűleg akár egyen-, akár váltakozó folyadékárammal is működtethetők.
(Megjegyzés: A hivatkozások címe a dolgozat irodalomjegyzékében található.)
4
3. Vizsgálati módszerek 3.1 A kiemelőerő meghatározása Méréseket végeztem egy jelenleg használatos hidraulikus működésű, markolva kiemelő tuskózógépen üzem közben, a kiemelés erőszükségletének meghatározására, különböző fafajok esetén. A tuskózógép hidraulikus rendszeréhez nyomásmérő műszert csatlakoztatva mértem és rögzítettem a gém emeléséhez tartozó nyomásértékeket a kiemelés folyamata alatt. Majd a gép geometriai méreteit és mechanikai jellemzőit felhasználva meghatároztam a függőleges irányú kiemelőerőt. 3.2 A tuskó lazítása rezgetés útján Konstrukciós változatokon keresztül létrehoztam egy traktorra szerelhető kísérleti váltakozó áramú hidraulikus tuskólazító berendezést. Elkészülte után összehasonlító méréseket végeztem. A tuskót a rezgető berendezés segítségével megráztam. A kísérletet különböző talajokon és különböző fafajokból (erdei fenyő, akác, nyár) származó tuskókon végeztem el. A vágáslap átmérője és a tuskók földfelszín feletti magassága mindig közel azonos volt, az eredmények összehasonlíthatósága érdekében. Vizsgáltam a tuskó lazulásának mértékét, miközben a rezgetés frekvenciáját és amplitúdóját változtattam. Méréseket végeztem a tuskó csillapítási tényezőjének kiszámításához szükséges logaritmikus dekrementum meghatározására. Vízszintes irányú ütést mértem a tuskóra, amelyre tapintón keresztül Brüel&Kjaer 4332 típusú rezgésgyorsulás érzékelőt rögzítettem. Larson – Davis HVM 100 típusú rezgésmérő műszerrel mértem a rezgésgyorsulást, valamint a kitérést (a műszerről mindkét jellemző közvetlenül leolvasható).
5
3.3. Az eredmények kiértékeléséhez használt eljárások 3.3.1 A kiemelőerő és a tuskóátmérő közötti összefüggés vizsgálata Az azonos vágáslap átmérőkhöz tartozó kiemelőerő értékeknek nagy volt a szórása, ezért az azonos átmérőkhöz tartozó kiemelőerőket átlagoltam, majd 3-3 szomszédos adat mozgóátlagát képeztem. A bonyolult, nem lineáris függvények regressziószámítása során az ismeretlen paraméterek becslésére iterációs módszert, a Taylor-sorba fejtést választottam. Az eljárás lényege, hogy az ismeretlen paramétereknek ún. kezdő értékeket adunk. Az első iterációs lépésben a legkisebb négyzetek módszerével becsüljük a valóságos paraméterek és a kezdőértékek különbségét. A kapott eredménnyel módosítjuk az eredeti kezdő értékeket és a második iterációs lépésben a számítást az új, finomított értékekkel megismételjük. Az iterációt addig folytatjuk, amíg a paraméterek értékei határozott konvergenciát nem mutatnak (a módszer konvergenciája bizonyított). A számítás akkor fejeződik be, ha a (K+1)-edik iterációban a paraméterek értéke már nem változik szignifikánsan a K-adik iterációhoz képest. A bonyolult mátrixszámítások elvégzésére a MAPLE számítógép-algebrai rendszert használtam. 3.3.2 A kísérleti berendezéssel keltett rezgések elemzése Megalkottam a traktor, a traktorra függesztett kísérleti berendezés és a lazítandó tuskó együttese által alkotott rezgőrendszer mechanikai modelljét. A modell vizsgálatakor a lengőrendszer jellemzőinek időbeli változásától eltekintettem. A mozgásegyenletek felírásának szintetikus módszerével és a D’Alembert-elv felhasználásával vizsgáltam meg a rezgőrendszer elemeinek mozgását. A meghatároztam a tuskórezgés amplitúdóját és a fáziskésés szögét Ω függvényében. Felrajzoltam a nagyításfüggvényt. Felírtam a traktor elmozdulásának időfüggvényét
6
4. Új tudományos eredmények 4.1 Mérési adatok alapján meghatároztam a függőleges irányú tuskókiemelő erő és a tuskó vágáslap átmérője közötti összefüggéseket alföldi homoktalajon. Erdei fenyő esetén (r2= 0,9987):
f ( x ) = 6541,6226 ⋅ ( x 0,6369 + e0,041189⋅x − 1) . Akác tuskóra (r2= 0,9985):
f ( x ) = 5488,8918 ⋅ ( x 0,7160 + e 0,032577 ⋅ x − 1) . Nyár fafajra (r2= 0,9978):
f ( x ) = 5232,1167 ⋅ ( x 0,7599 + e 0,030935 ⋅ x − 1) .
4.2 Olyan váltakozó áramú hidraulikus berendezést alakítottam ki, amely vibráció létrehozására alkalmas, nagy indítónyomaték leadása mellett. A vibráció frekvenciája és amplitúdója a berendezés segítségével fokozatmentesen állítható.
7
4.3 A tuskó és a traktorra mereven függesztett kísérleti váltakozó áramú hidraulikus berendezéssel rezgetve meghatároztam a tuskórezgetés törvényszerűségeit, melyek az alábbiak: a) a tuskó rezgésének nagyítás-függvénye aszimptotikusan zérushoz tart; b) a csillapítás értéke tízhez közeli; c) a csillapítás csökkentése a rugómerevség növelésével lenne lehetséges, azonban a növelés mértéke a mai műszaki színvonalon nem megvalósítható. 4.4 A traktorra mereven függesztett kísérleti váltakozó áramú hidraulikus berendezéssel tuskó lazítása a gyakorlatban a mai műszaki színvonalon nem valósítható meg, mert a) az így keltett rezgésekkel szemben a tuskó csillapító hatása akkora, hogy a tuskó elmozdulása néhány milliméter nagyságrendű; b) a lazító hatás nem elegendő a kiemelőerő számottevő csökkentéséhez; c) a tuskó mozgatásához háromszázötven tonnás nagyságrendű ellentömeg lenne szükséges. 4.5 Megállapítottam, hogy a váltakozó áramú hidraulikus kísérleti berendezést előnyös tulajdonságai és műszaki paraméterei alkalmassá teszik gyümölcsfarázó gépek üzemeltetésére.
8
5. További felhasználási lehetőségek a gyakorlatban A váltakozó áramú hidraulikus hajtás elvén működő kísérleti berendezés további gyakorlati felhasználási lehetőségeit kutattuk. Együttműködve a Corvinus Egyetem Kertészmérnöki Karának Műszaki Tanszékével kísérleteket végeztünk annak eldöntésére, hogy alkalmazható-e a berendezés gyümölcsfarázó gépek működtetésére. A gyümölcsbetakarító farázó gépek ugyancsak vibrációt hoznak létre, működésük során nagy indítónyomatékra van szükség. A kísérleti berendezés fokozatmentes frekvencia- és amplitúdó állítási lehetősége kedvező a farázó gépek működtetése szempontjából. Vizsgálataink során a farázó gép rázószerkezetét a tuskórázáshoz kifejlesztett kísérleti váltakozó áramú hidraulikus berendezéssel működtettük. A berendezés működésével kapcsolatos eddigi tapasztalataink kedvezőek. A kísérletek tovább folytatódnak, a gyümölcsleválasztás hatékonyságát vizsgáló mérésekre ezután kerül sor. 6. Az értekezés témájában megjelent publikációk 6.1. Tudományos cikkek, kiadványok Czupy I. (1998): A CASE POCLAIN 1188 CK típusú tuskózógép és hidraulikus rendszere. XXVII. Óvári Tudományos Napok. Új kihívások a mezőgazdaság számára az EU-csatlakozás tükrében. Mosonmagyaróvár, konferencia kiadvány, VI: 1086 - 1091. Czupy I. – Horváth B. – Major T. (1998): CASE POCLAIN 1188 CK tuskózógép. Gépesítési információ, 10. Soproni Egyetem, Sopron. Czupy I. (1998): A tuskózás hatékonyságának növelése a tuskózó gépekre adaptált váltakozó áramú hidraulikus berendezések segítségével. Doktorandusok fóruma. Miskolc, Gépészmérnöki Kar szekciókiadványa. 7-10. 9
Czupy I. (1999): Váltóáramú hidraulika alkalmazása erdészeti és mezőgazdasági gépeken. MTA Agrár Műszaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás Nr. 23. 1: 331-334. Gödöllő. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2000): Development research of AC hydraulic energy transfer. Hungarian Agricultural Engineering 2000/13: 74-75. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2000): Váltóáramú hidraulikák fejlesztése erdészeti alkalmazás céljaira. Gép 2000/8: 1517. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2000): Váltóáramú hidraulikus energiaátvitel fejlesztése. MTA Agrár Műszaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás Nr .24. 3: 143-145. Gödöllő. Czupy I. (2000): Hidraulikus elven működő tuskózógép fejlesztése. Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Napjának kiadványa 179-181. Baja-Kecskemét-Sopron. Czupy I. (2000): Tuskózógépek hidraulikus hajtásai. NyugatMagyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Az Erdőmérnöki Kar Tudományos Konferenciájának előadásai. 179-184. Sopron. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2001): Application of alternating-current hydraulics to develop stumplifting machinery. Hungarian Agricultural Engineering 2001/14: 64-66. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2001): Konstruktions- und theoretische Fragen des forstlichen Wurzelstockziehers mit hydraulischem Antrieb. Trends of wood working, forest and environmental technology development and
10
their aplications in manufacturing process. International Science Conference. Section 1: 287-291. Zvolen. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2001): A tuskókiemelés gépesítésfejlesztése váltóáramú hidraulika alkalmazásával. MTA Agrár Műszaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Nr. 25. 3: 203-207.Gödöllő. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2001): Váltóáramú hidraulikus hajtás gyakorlati alkalmazása. Hidraulika-pneumatika oktatók VII. Országos tanácskozásának kiadványa. 39-43. Kecskemét. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2001): Váltóáramú hidraulikus hajtás fejlesztése. Gép 2001/10-11: 23-24. Czupy I. – Horváth B. (2002): Eine forstliche Anwendung des hydraulischen Antriebes mit Wechselströmung der Flüssigkeit. Treffen der „Sektion Forsttechnik” des Verbandes Deutscher Forstlicher Versuchsanstalten Tagungsbericht 140-144. Sopron. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2002): Váltóáramú hidraulikus tuskózógép kialakításának elméleti kérdései. MTA Agrár Műszaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Nr. 26. 3: 190-193. Gödöllő. Czupy I. (2002): Kísérleti váltóáramú hidraulikus hajtás vibráció létrehozására. Gépgyártás 2002. 7-8: 25-28. Czupy I. – Lukács J. (2003): Kísérleti berendezés váltóáramú hidraulikus hajtás tuskózásban történő alkalmazására. MTA Agrár Műszaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Nr. 27. 3:125-128. Gödöllő. Czupy I. (2003): Váltóáramú hidraulikus technika és gyakorlati alkalmazása. Gép 2003/9: 32-34.
11
Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2003): Vibrációs tuskólazítás modellje és elméleti kérdései. Gép 2003/10-11: 19-20. Czupy I. – Lukács J. (2004): Tuskólazítás váltakozó áramú hidraulikus berendezéssel. MTA Agrár Műszaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Nr. 28: 255-258. Gödöllő. Czupy I. – Horváth B. – Lukács J. (2004): Talaj-gyökér kapcsolat lazítása váltóáramú hidraulikus kísérleti berendezéssel. PNEUHIDRO konferencia kiadványa. 67-71. Miskolc. Czupy I. (2004): Tuskókiemelés váltóáramú hidraulika alkalmazásával. XXX. Óvári Tudományos Napok. A konferencia CD kiadványa. Mosonmagyaróvár. Czupy I. – Lukács J. (2005): A váltakozó áramú hidraulikus hajtás alkalmazása rezgőmozgás létrehozására. Pneumatika, hidraulika, hajtástechnika, automatizálás. 57-59. 6.2. Előadások Czupy I. (1998): A CASE POCLAIN 1188 CK típusú tuskózógép és hidraulikus rendszere. XXVII. Óvári Tudományos Napok. Mosonmagyaróvár. Czupy I. (1998): A tuskózás hatékonyságának növelése a tuskózó gépekre adaptált váltakozó áramú hidraulikus berendezések segítségével. Doktorandusok fóruma. Miskolci Egyetem. Czupy I. (1999): Váltóáramú hidraulika alkalmazása erdészeti és mezőgazdasági gépeken. MTA Agrár Műszaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozása. Gödöllő. Czupy I. — Horváth B. — Lukács J. (2000): Váltóáramú hidraulikus energiaátvitel fejlesztése. MTA Agrár Műszaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozása. Gödöllő. 12
Czupy I. — Horváth B. — Lukács J. (2000): Váltóáramú hidraulikák fejlesztése erdészeti alkalmazás céljaira. X. Nemzetközi Pneumatika-Hidraulika Konferencia és Kiállítás. Miskolc. Czupy I. — Horváth B. — Lukács J. (2000): Váltóáramú hidraulikus hajtás fejlesztése. Géptervezők és Termékfejlesztők XVI. Országos Szemináriuma. Miskolc. Czupy I. (2000): Tuskózógépek hidraulikus hajtásai. NyugatMagyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Tudományos Konferencia. Sopron. Czupy I. — Horváth B. — Lukács J. (2001): A tuskókiemelés gépesítésfejlesztése váltóáramú hidraulika alkalmazásával. MTA Agrár Műszaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Gödöllő. Czupy I. — Horváth B. — Lukács J. (2001): Konstruktions- und theoretische Fragen des forstlichen Wurzelstockziehers mit hydraulischem Antrieb. Trends of wood working, forest and environmental technology development and their aplications in manufacturing process. International Science Conference Zvolen, Section 1. Czupy I. — Horváth B. — Lukács J.( 2001): Váltóáramú hidraulikus hajtás gyakorlati alkalmazása. Hidraulika-pneumatika oktatók VII. Országos tanácskozása. Kecskemét. Czupy I. — Horváth B. — Lukács J. (2002): Váltóáramú hidraulikus tuskózógép kialakításának elméleti kérdései. MTA Agrár Műszaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Gödöllő. Czupy I. — Horváth B. (2002): Eine forstliche Anwendung des hydraulischen Antriebes mit Wechselströmung der Flüssigkeit. Treffen der „Sektion Forsttechnik” des Verbandes Deutscher Forstlicher Versuchsanstalten. Sopron. 13
Czupy I. — Lukács J. (2003): Kísérleti berendezés váltóáramú hidraulikus hajtás tuskózásban történő alkalmazására. MTA Agrár Műszaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Gödöllő. Czupy I. (2003): Váltóáramú hidraulikus technika és gyakorlati alkalmazása. A Szerszámgépek tanszéke 40 éves jubileuma alkalmából rendezett szakmai szinpózium. Miskolc. Czupy I. — Horváth B. — Lukács J. (2003): Vibrációs tuskólazítás modellje és elméleti kérdései. Géptervezők és Termékfejlesztők XIX. Országos Szemináriuma. Miskolc. Czupy I. — Lukács J. (2004): Tuskólazítás váltakozó áramú hidraulikus berendezéssel. MTA Agrár Műszaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Gödöllő. Czupy I. — Horváth B. — Lukács J. (2004): Talaj-gyökér kapcsolat lazítása váltóáramú hidraulikus kísérleti berendezéssel. PNEUHIDRO Miskolc. Czupy I. (2004): Tuskókiemelés alkalmazásával. XXX: Óvári Mosonmagyaróvár.
váltóáramú hidraulika Tudományos Napok.
Czupy I. — Horváth-Szováti E. (2005): A tuskókiemelés erőszükségletének meghatározása kísérleti úton és a mérési eredmények regresszióanalízise. MTA Agrár Műszaki Bizottsága Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Gödöllő. 7. Más témában megjelent publikációk 7.1 Könyvek, könyvrészletek
14
Czupy I. — Horváth B. — Marosvölgyi B. — Major T. (2002): Erdészeti munkagépek, gépüzemeltetés I. Agrárszakoktatási Intézet, Budapest. ISBN 9639317357 Czupy I. — Horváth B. — Marosvölgyi B. — Major T. (2002): Erdészeti munkagépek, gépüzemeltetés II. Agrárszakoktatási Intézet, Budapest. ISBN 9639317365 Czupy I. — Horváth B. (2003): Belsőégésű motorok. In: Erdészeti gépek. Dr. Horváth Béla szerk. Szaktudás Kiadó Ház Budapest. ISBN 9639422762 Czupy I. — Horváth B. — Major T. (2003): Erőgépek rendszerezése, szerkezeti felépítése. In: Erdészeti gépek. Dr. Horváth Béla szerk. Szaktudás Kiadó Ház Budapest. ISBN 9639422762 Czupy I. — Horváth B. (2003): Szaporítóanyag-termesztés speciális gépei. In: Erdészeti gépek. Dr. Horváth Béla szerk. Szaktudás Kiadó Ház Budapest. ISBN 9639422762 Czupy I. — Horváth B. — Marosvölgyi B. — Major T. (2003): Erőgéptan. FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Budapest. ISBN 9639317462 Szendrő Péter (szerk.) (2003): Géptan [írta Czupy Imre et al.]. Mezőgazda Kiadó, Budapest. ISBN 9632860217 7.2 Tudományos cikkek, kiadványok Czupy I. (1996): ERZ-1 erdészeti zúzó. Sopron. Gépesítési információ 3. 16 p. Czupy I. (1996): ERZ-1 erdészeti zúzó funkcionális vizsgálata. Mezőgazdasági Technika 9: 2-3. Czupy I. — Dr. Horváth B. (1997): ETL-3 erdészeti talajlazító. Sopron. Gépesítési információ 6. 16 p. 15
Czupy I. — Dr. Horváth B. (1997): Hidraulika gyakorlatok az erdőmérnök-képzésben. "Hidraulika-pneumatika oktatók VI. országos tanácskozása." c. konferencia kiadványa. Sopron. 53-56. Czupy I. — Dr. Széchey B. J. (1998): Zaj- és rezgésmérés az erdészetben. MTA AMB Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Gödöllő, Gödöllői Agrártudományi Egyetem –FM Műszaki Intézet, 3. kötet 37-40. Czupy I. (1998): Ergonómiai Mezőgazdasági Technika 11: 2-3.
mérések
az
erdészetben.
7.3 Előadások Czupy I. — Horváth B. (1997): Hidraulika gyakorlatok az erdőmérnök-képzésben. Hidraulika-pneumatika oktatók VI. országos tanácskozása. Sopron. Czupy I. — Dr. Széchey B. J. (1998): Zaj- és rezgésmérés az erdészetben. Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya Agrár Műszaki Bizottsága XXII. Kutatási és Fejlesztési Tanácskozása. Gödöllő. Czupy I. (1998): Az erdőgazdasági munkák munkabiztonságának javítása ergonómiai mérések alapján. X. Országos munkavédelmi— munkabiztonsági ankét. Mosonmagyaróvár. 8. Nem publikációértékű munkák Diplomamunka: Czupy I. (1992): A "Forgácsolt felületek minősége" című témakör tanításának tervezése. Budapest. 45 p.
16
Czupy I. (1996): Kézi fűrészgépek ön- és fogáscsillapított rezgései. Budapest. 25 p. TDK dolgozat: Czupy I. (1991): Homlokmarással készített felületek érdességének kapcsolata a szerszám beállítási és geometriai jellemzőivel. Budapest.
17
