TURIZMUS-MARKETING A HAJDÚHADHÁZI KISTÉRSÉGBEN

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Anyanyelvi tagozat

Nemzetközi marketing szakirány

TURIZMUS-MARKETING A HAJDÚHADHÁZI KISTÉRSÉGBEN

Készítette: Budapest, 2008.

Varga Csilla

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben

Tartalomjegyzék I. Bevezetés 1. TÉMAVÁLASZTÁS-INDOKLÁS, A SZAKDOLGOZAT CÉLJA ............................... 7. 2. MIRŐL LESZ SZÓ A DOLGOZATBAN? .......................................................... 7. 3. AZ IDEGENFORGALOM, MINT GAZDASÁGI HÚZÓERŐ .................................. 8. 4. MAGYARORSZÁG TURIZMUSA ................................................................... 9. Magyarországra jellemző turizmus-termékcsoportok ....................................................... 11.

II. Fejezet: A régió-marketing, az arculat, az imázs és a turizmusmarketing 1. A RÉGIÓ- ÉS TELEPÜLÉSMARKETING ....................................................... 13. A termék ........................................................................................................................... 13.

2. AZ ARCULAT, AZ IMÁZS ........................................................................... 14 A régió imázsának visszatükröződése .............................................................................. 14.

3. A RÉGIÓ- ÉS TELEPÜLÉSMARKETING CÉLKÖZÖNSÉGE .............................. 15. Az egyes célcsoportok preferenciái.................................................................................. 16.

4. A TURIZMUS-MARKETING ...................................................................... 17. III. Fejezet: A kistérség 1. A KISTÉRSÉGI POLITIKA ......................................................................... 18. Kistérségi Hivatalok feladatköre .................................................................................... 18.

2. A HAJDÚHADHÁZI KISTÉRSÉG............................................................... 19. Általános adatok .............................................................................................................. 19. Települései....................................................................................................................... 20. A kistérség meghatározása, elhelyezkedése .................................................................... 20. Történelmi áttekintés ....................................................................................................... 20. Demográfia ...................................................................................................................... 20. Gazdasági élet.................................................................................................................. 21. Mezőgazdaság ................................................................................................................. 21. Ipar................................................................................................................................... 21. -3-

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben Közlekedési infrastruktúra............................................................................................... 22. Természeti adottságok ..................................................................................................... 22.

3. A KISTÉRSÉG VÁROSAI ........................................................................... 22. Hajdúhadház .........................................................................................................22. Nyíradony ..............................................................................................................23. Bocskaikert ............................................................................................................24. Hajdúsámson.........................................................................................................25. Téglás .....................................................................................................................26. Nyíracsád ...............................................................................................................27. Nyírábrány .............................................................................................................28. Nyírmártonfalva ....................................................................................................28. Fülöp ......................................................................................................................29. Újléta......................................................................................................................30. Vámospércs............................................................................................................30.

A Hajdúhadházi Kistérség SWOT analízise.............................................. 32. IV. Fejezet: STEEP analízis 1. SOCIAL/ TÁRSADALMI KÖRNYEZET .......................................................... 34. Demográfia ....................................................................................................................... 34. Pszihográfia ...................................................................................................................... 35. A magyarok belföldi utazási szokásai .............................................................................. 38.

2. TECHNOLOGICAL/TECHNOLÓGIA ........................................................... 40. Internet vs. utazási irodák ................................................................................................. 40. Közlekedés........................................................................................................................ 40.

3. ECONOMICAL/GAZDASÁGI ..................................................................... 41. 4. ECOLOGICAL/TERMÉSZETI ..................................................................... 43. 5. POLITICAL/ POLITIKAI, JOGI ................................................................... 44.

Porteri-versenystruktúra ........................................................... 45. V. Fejezet: Turisztikai SWOT.................................................................... 46.

-4-


VI. Fejezet: Piackutatás

Szekunder kutatás, adatok másodkézből .......................................... 50. Mire van igény belföldön?................................................................................................ 50. Éllovas vagy sereghajtó? .................................................................................................. 51. Hajdú-Bihar megye turizmusa az élbolyban..................................................................... 51. Lehangoló adatok.............................................................................................................. 52.

Primer kutatás................................................................................... 53. Mélyinterjúk ........................................................................................... 53. Kvalitatív, kérdőíves kutatás .................................................................. 56. 1. Célja.............................................................................................................................. 56. 2. Hipotézis felállítása ...................................................................................................... 56. 3. Konceptualizáció .......................................................................................................... 56. Kutatási módszer megválasztása ...................................................................................... 60. 4. Operacionalizáció ......................................................................................................... 61. 5. Populáció, mintavétel ................................................................................................... 62. 6. Kutatás ......................................................................................................................... 62.

Kutatáselemzés ....................................................................................... 64. VII.Fejezet: A piackutatás tanulságai- A feladat A marketing-stratégia A. „A KUTATÁSOK MEGHOZTÁK GYÜMÖLCSÜKET” ........................................ 71. B. „DE

MI LENNE EBBEN AZ EGÉSZBEN A

HAJDÚHADHÁZI KISTÉRSÉG

SZEREPE?” ................................................................................................ 72.

C. A FELADAT ............................................................................................ 73. D. POZÍCIONÁLÁS, A CÉLPIAC ..................................................................... 73. E.MARKETING-STRATÉGIA:........................................................................ 74. 1.Product/ Termékpolitika: .............................................................................................. 75. 2.Price/Árpolitika ............................................................................................................. 79. 3.Place/ Értékesítési csatornapolitika ............................................................................... 79. 4.Promotion/ Promóci....................................................................................................... 80. 5.People/ Emberi tényező ................................................................................................. 83.

-5-

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben 6.Physical evidence/ Fizikai tényezők.............................................................................. 84. 7.Process/ Folyamat.......................................................................................................... 86.

F. FORRÁSOK, AZ ANYAGI HÁTTÉR MEGTEREMTÉSE...................................... 87. G. A MARKETINGSTRATÉGIA ELLENŐRZÉSE, MONITORING ............................ 87. VIII. Fejezet: Összegzés ............................................................................ 88. Irodalomjegyzék ....................................................................................... 90. Mellékletek................................................................................................ 93.

-6-


I. Bevezetés 1. TÉMAVÁLASZTÁS-INDOKLÁS, A SZAKDOLGOZAT CÉLJA: Szakdolgozatom Hajdú-Bihar megye, ezen belül a Hajdúhadházi Kistérség turizmusának fellendítéséért fáradozik, marketing eszközökkel. Témaválasztásom legfőbb oka, hogy Debrecenben születtem, és Hajdúhadházon nőttem föl. Mindig is tenni akartam valamit Hajdú-Bihar megye gazdaságának és életszínvonalának fellendítéséért, mert úgy érzem, e földdarabon számtalan kihasználatlan lehetőség rejlik. A megye gazdasági élete fellendítésének egyik legfőbb eszköze a turizmus lehet. Debrecen, Hajdúszoboszló és a Hortobágy már évek óta folytatnak sikeres idegenforgalmi tevékenységet, és tesznek folyamatosan eredményes turisztikai célú fejlesztéseket. Ám meggyőződésem, hogy Hajdú-Bihar megye hosszú távon csak úgy lehet országos és nemzetközi szinten is turisztikailag igazán „ütőképes”, ha a megye turizmusa nemcsak e három területre koncentrálódik. A megyében számos kistelepülés rendelkezik kisebb-nagyobb turisztikai vonzerővel. De mindez mit sem ér, ha adottságaikat a városok nem használják ki, nem kommunikálják marketing-eszközökkel, és nem fűzik közös programcsomagba, hogy érdemes legyen turisztikai programot, kirándulást építeni rájuk. A régió- és településmarketing, valamint a turizmus fejlesztése kettős célt szolgál. Egyrészt az elmaradott térségek, gazdasági gondokkal küzdő települések hatékony gazdaságfellendítő eszköze, másrészt az életszínvonal minőségének növelését is elősegíti. Munkahelyeket teremt, vonzó városi környezetet hoz létre, ahol nemcsak élni, de turistának lenni is jó és befektetni is érdemes. A turisták az új, eddig a turizmus által felfedezetlen területek kultúrájának, természeti értékeinek és lakóinak megismerésével önmaguk is gazdagodnak. A régiók és kistérségek fejlesztését az Európai Unió is támogatja, erre építve a Hajdúhadházi Kistérség is fellendülésnek indulhat.

2. MIRŐL LESZ SZÓ A DOLGOZATBAN? A szakdolgozat első része gazdasági adatokkal támasztja alá, hogy az idegenforgalom milyen hatalmas gazdasági húzóerő a világban és Magyarországon is. Az idegenforgalom gazdasági szerepének megismerése után a régió-marketinget és a turizmus-marketinget taglalom, és az imázs döntő szerepére világítok rá a turisztikai termékek esetében.

-7-

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben A harmadik fejezetben a Területfejlesztési törvényről és a kistérségi politikáról, valamint annak idegenforgalmi aspektusairól ejtek szót, és meghatározást adok a Hajdúhadházi Kistérségről, valamint annak településeiről. Egy „leltár” a települések természeti, kulturális és épített értékeiről kulcsfontosságú a település SWOT analízisének elkészítéséhez. A negyedik fejezet már a Hajdúhadházi Kistérség turizmusának külső környezeti elemzésével foglalkozik(STEEP analízis),versenyhelyzetével(Porter-féle versenyhelyzetelemzés), majd saját turisztikai adottságait veszi számba(Turisztikai SWOT elemzés). Az elemzések eredménye alapján hipotéziseket állítok fel, szekunder és primer piackutatást végzek, melyben az elemzések alapján kikristályosodott lehetséges piaci rés versenypolitika sikerességét is kutatom. A felmérés eredményeinek értékelése után következik a marketingstratégia megalkotása a Hajdúhadházi- kistérségre vonatkozóan, és javaslatok a stratégia megvalósításához szükséges anyagiak előteremtésére. A dolgozat a tapasztalatok és javaslatok összegzésével zárul.

3. AZ IDEGENFORGALOM, MINT GAZDASÁGI HÚZÓERŐ A turizmus egy nagyon fontos, s egyre fontosabb, jelenleg a legdinamikusabban bővülő gazdasági szektor a világban, és Magyarországon is. A Turisztikai Világszervezet (WTO) adatai szerint az egész világon 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére, 457,3 millió főről 714,6 millió főre nőtt, amely éves szinten átlagosan 3,1%-os növekedésnek felel meg. A nemzetközi turizmusból származó bevételek a turistaérkezések számánál is nagyobb, több mint kétszeres ütemben, évente átlagosan 8,7%-kal növekedtek a vizsgált időszakban, és az 1990-ben regisztrált 206,8 milliárd USD-ról 2002-re 512,1 milliárd USD-ra nőttek. A természeti katasztrófák, a madárinfluenza és a terrorakciók ellenére a tendencia tovább folytatódik. 2006-ban az idegenforgalmi ágazat növekedési üteme 4,5 %-os volt, s ezzel a kapcsolódó területeket is beleértve a világ összevont GDP-jének 10,3%-át adta. Európa 57,5 százalékos aránnyal nemcsak a legjelentősebb fogadóterület, hanem 49,8 százalékkal a nemzetközi piacon a legmagasabb turisztikai bevételt elkönyvelő kontinens is.

-8-

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben Az utazási szektor világszintű jelentőségét jól példázza, hogy 2004-ben mintegy 30 százalékot tett ki a Nemzetközi Szolgáltatáskereskedelmi mérlegben1, az idegenforgalom pozitív mérlege, pedig rendszerint minden évben javítja Magyarország negatív folyó fizetési mérlegét. Az idegenforgalom a világgazdaság hajtóereje: a világkereskedelem első számú ágazata, a legnagyobb exportbevételi forrás, munkahelyeket teremt, és jövedelmet biztosít, ezáltal kiemelkedő szerepe van a fejlődő országok és régiók gazdaságának fejlesztésében is. Exportnövelő tevékenysége nemcsak a turisták által igénybevett szolgáltatásokban nyilvánul meg, hanem a szolgáltatásokhoz igénybe vett termékek gyártásában is. Nem beszélve arról, hogy a turista az egyszer kipróbált és megkedvelt terméket anyaországába visszatérve is keresni fogja az üzletek polcain, szívesen fogyasztja azt. A turizmus azonban nem csak gazdasági értelemben gazdagít: nagymértékben profitál belőle a környezet és a helyi kultúra, hiszen a turizmusból származó bevételeket a kormányok többek között műemlékek, múzeumok és nemzeti parkok felújítására fordíthatják. Az idegenforgalom fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra megteremtéséből, a kulturális élet fejlesztéséből pedig a helyi lakosság is profitál, életminősége javul. A turizmus tudatos szabályozásával az idegenforgalom pozitív ökológiai hatású, felhívja a figyelmet a természeti értékekre, műemlékekre, s elindítja azok védelmét, óvását.2 S ami a legfontosabb: a turizmus hozzájárul a világ népeinek békés egymás mellett éléséhez, azáltal, hogy a turista megismeri idegen országok kultúráját.

4. MAGYARORSZÁG TURIZMUSA Magyarország

egy

energiahordozókban

szegény,

viszont

egyedülálló

természeti

környezettel, egyedi kultúrával és nyelvvel, központi, Közép-Kelet Európai fekvéssel, és a Nyugat-Európaihoz képest olcsó, ám jól képzett munkaerővel rendelkező ország. A szolgáltatások piaca, ezen belül is, a világszinten is dinamikusan bővülő turizmus az a gazdasági ágazat, mellyel jó esélyünk lehet fejlett, Nyugat és Közép-Európai Uniós társainkhoz felzárkózni.

1 2

WTO Fehér könyv Piskóti-Dankó-Schupler: Régió- és településmarketing, Budapest, 2002. 220. p.

-9-

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben Magyarország már jelenleg is a nemzetközi turistaérkezések számát tekintve a világ legjelentősebb fogadóországai között található: 2002-ben a 12. legnagyobb turistafogadó desztináció volt a világon, és a 8. legnagyobb Európában. 2007-ben csaknem 42 és fél millió külföldi látogatott hazánkba, s az idegenforgalom devizabevétele csaknem 4000 millió euró volt, mely a 2006-os bevételhez viszonyítva 4,1%os növekedést jelent. Ezzel a kapcsolódó területekkel együtt a turizmus az ország GDP-jének körülbelül 10 százalékát adta.1 Ám fontos megjegyezni, hogy Magyarország jövőbeni idegenforgalmi sikere szempontjából elengedhetetlen, hogy javítsa fogadóképességét, szolgáltatásai minőségét és nagyobb hangsúlyt fektessen a környezet megóvására. A minőségjavítás a minőségi turizmus arányának növekedésével jár együtt, amely lehetővé teszi, hogy az ország turizmusból származó bevételei is tükrözzék Magyarország idegenforgalmi népszerűségét.

A magyar turisták körében a legnépszerűbb úti cél a Balaton, Budapest, az Északiközéphegység, a gyógyfürdők, a Tisza-vidéke, a Dunakanyar, Sopron, Szeged, Győr, Eger, Pécs és Debrecen, míg a külföldről érkezők legkedveltebb desztinációja Budapest, és környéke, a Balatoni Régió és a Hortobágy, Nyugat-Dunántúl valamint a gyógyfürdők. Az országnak a beutazó turizmusból 2007-ben 3,45 milliárd euró bevétele származott, ami 2,3%-kal több mint 2006-ban. (Táblázat az idegenforgalom alakulásáról az 1.sz.mellékletben)

1

Turizmus Magyarországon 2007, http://www.itthon.hu/main.php?folderID=1169&objectID=5195454, letöltés: 2008. 05. 07.

- 10 -


Forrás: KSH

Mint látjuk, a magyarországi turizmus erős térbeli koncentráltságot mutat. Azonban az időbeli koncentráltság talán még feltűnőbb. A vendégek (belföldi, beutazó) több mint egyharmada, és a vendégéjszakák több mint 40%-a a június-augusztusi időszakban mutatható ki. A téli turizmus Magyarországon külföld felé irányul (Ausztria, Szlovákia, Olaszország, Franciaország és Szlovénia) a kedvezőbb időjárási és domborzati adottságok miatt.

Magyarország termálvizekben és napsütéses órákban bővelkedő, különleges kultúrájú és gasztronómiájú ország, viszonylag olcsó de jól képzett munkaerővel, mely Európa közepén helyezkedik el. Ennek megfelelően turizmusa e versenyelőnyeire épül. - 11 -


Magyarországra jellemző turizmus-termékcsoportok: Egészség és rekreációs turizmus, wellness: Magyarországnak évszázadokra, még a török időkre visszatekintő gyógyfürdő kultúrája van, és a minőség a fürdőberuházásoknak köszönhetően egyre javul. 2005 adatai alapján a wellness-szállodákban továbbra is a belföldi vendégforgalom a meghatározó: a vendégek 80%-a, a vendégéjszakák kétharmada belföldi vendégektől származik. Kultúrturizmus: Leginkább Budapestre és a Balatonra koncentrálódik, erősödik ÉszakMagyarország, Észak- és Dél-Alföld látogatottsága is. Konferenciaturizmus: A hivatásturizmus fajtái közé tartozó konferenciaturizmus az ország központi elhelyezkedése, élénk kulturális és tudományos élete miatt kiváló lehetőség Magyarország számára. Budapest világviszonylatban 2004-ben 9. volt a legnépszerűbb konferenciahelyszínek között. A gasztronómiai turizmus, a rendezvény-turizmus, a falusi turizmus és az ökoturizmus fellendülőben van.

- 12 -


II. A régió-marketing, az arculat, az imázs és a turizmusmarketing 1. A RÉGIÓ- ÉS TELEPÜLÉSMARKETING: Meghatározására a szakirodalomban több definíciót is találunk: „A régió- és településmarketing...nem más, mint a piacorientáció sajátos megjelenése a települések működésében.(...) Az adott közösség érdekében fejti ki tevékenységét, s a versenysemlegesség elve mellett támogatja az egyes szervezetek, intézmények, személyek saját sikerességének növelését. (...) Feladata nem más, mint a térség, település versenyképességének, komparatív előnyeinek, vonzerejének feltárása, realizálásának segítése, kommunikálása a sokoldalú fejlesztési, gazdasági, életmódbeli célok elérésének érdekében, szolgálatában.”1 „A régiók (térségek, városok, települések) vezetésének az a szemlélete és döntései, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a régió az általa érintett és iránta érdeklődő személyeknek, vállalkozásoknak egy térséggel kapcsolatos igényeit, elvárásait a versenyrégióknál jobban kielégítse.”2 A termék: „A régió- és településmarketing terméke maga a terület, a hely, azaz az általa kínált adottságok, értékek, lehetőségek, élmények, szolgáltatások, produktumok, mindazok, melyek sajátos vásárlói, célcsoportjai számára bizonyos igények, szükségletek kielégítését lehetővé teszik.”3 Tehát a település egy olyan komplex termék, mely kínálata sok konkrét termékből, szolgáltatásból álló választékot jelent. Mint termék nehezen fejleszthető, minősége állandóan változik és a „termékvásárlás” elsősorban bizalmi jellegű, „vásárlás” előtt nem kipróbálható. Csakúgy, mint a szolgáltatások esetében, a vevő tulajdonképpen azt a hitet vásárolja meg, hogy a régió képes kielégíteni az elvárásait. Ebből fakad legfontosabb tulajdonsága, hogy a „város-termék” alapmegjelenése az imázsa.

1

Piskóti-Dankó-Schupler: Régió- és településmarketing, Budapest, 2002. 25.p. Dr. Kandikó József- CEO Magazin 2003./ 1.melléklet: 2.p. 3 Piskóti-Dankó-Schupler: Régió- és településmarketing, Budapest, 2002. 23.p 2

- 13 -


2. AZ ARCULAT, AZ IMÁZS: Az arculat vagy identitás fogalom a latin „identitas” szóból ered. Bernstein szerint: „Identitásom az, amivel együtt születtem, részben az, amivé váltam, de elsősorban az, amit mutatni szeretnék. Identitásomat javarészt a magamról alkotott elképzelés és imázs alkotja.” „Az imázs azon elképzelések és benyomások összességét jelenti, amely egy emberben vagy csoportban egy adott személyről, termékről vagy vállalatról kialakul.”1 Az imázs tehát nem más, mint az arculat visszatükröződése, vélemények összessége, egy szubjektív képzet. Benne van minden hír, híresztelés, tapasztalat, értékelés és asszociáció, melyet az egyén egy termékről, szolgáltatásról, élőlényről, emberről, régióról, országról észlel és összegyűjt. Egy régió, város elfogadása, fennmaradása, jövője, sikeressége, fejlődése szempontjából épp oly fontos az imázs, mint bármely más termék szempontjából. De milyen tényezők alakítják az emberekben a régióról kialakult képet? A régió-imázsban visszatükröződik2:

Az infrastruktúra színvonala

A régió piaci ereje, gazdasági potenciálja (vállalkozások száma)

A gazdaság szerkezete, fejlettsége

A vezetés gazdaság- és fejlesztéspolitikája

Az ott élők kultúrája és vendégszeretete, viselkedési formái

A régió kommunikációs tevékenysége

A turisztikai potenciál és know-how

Az egyedi turisztikai vonzerők összessége

A potenciális látogatók értékítélete

A korábbi vendégek, lakosok, befektetők, munkavállalók tapasztalata

1 2

Fazekas Ildikó: Szponzorálás, Budapest, 2000. Dr.Kandikó József-CEO Magazin, 2003./1.melléklet 7.p.

- 14 -

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben Láthatjuk, hogy ha egy terület biztosítani akarja jövőbeli sikerét, a város imázsának alakulásában nem elég csupán a véletlenre hagyatkoznia, hanem tudatosan részt kell vennie annak alakításában. Az arculattervezés és a tudatos kommunikáció tehát minden régió fontos feladata, melynek alapvető célja, hogy segítségével pozitív megítélés nyilvánuljon meg a régió iránt. A good-will kialakításával és növelésével a turisták, a befektetők és a lakosok fejében pozitív kép születik a régióról, és megteremtődik az imázs.

3. A RÉGIÓ- ÉS TELEPÜLÉSMARKETING CÉLKÖZÖNSÉGE: Egy település marketingjének célcsoportjai: Lakosság (helyi lakosok; a hosszabb távra lakhelyéül a régiót választó, odacsábítandó új lakosok) Potenciális látogatók, turisták Üzletemberek, a már jelenlévő vállalkozások Befektetők és gazdasági célcsoportok Sajtó képviselői Testvérvárosok lakossága és vállalkozói, civil szervezetei és politikai döntéshozói Helyi média Utazási portálok, irodák

- 15 -


Az egyes célcsoportok preferenciái Lakosság

Vállalkozók

Turisták

(Minőségi élet)

(Előnyös üzleti lehetőség)

(Látványosságok, élmények, élvezet)

◊ jól fizető munkahely

◊ támogatás

◊ lakás

◊ alacsony szállítási

◊ olcsó bevásárlás ◊ kulturális és szórakoztató programok ◊ könnyű bankkölcsönhöz jutás

költségek

◊ különleges adottságok ◊ szállás

◊ megfelelő infrastruktúra

◊ étkezés

◊ szakképzett, nem túl

◊ színvonalas

drága munkaerő ◊ megfelelő felvevőpiac

programok ◊ könnyű fizetési

◊ önkormányzati támogatás

◊ partnerek elérése időben

módok és előnyös

◊ gyors eljutás az iskolába,

◊ kiterjedt szállítási

kondíciók

munkahelyre

kapcsolatok lehetősége

◊ gördülékeny ügyintézés

◊ közbiztonság

◊ szép környezet, utcakép

◊ helyismeret

◊ város gyors, könnyű elérhetősége ◊ üzletek hosszú nyitva tartása

◊ tisztaság

◊ szép természeti és

◊ jó megközelíthetőség

épített környezet

◊ megfelelő kitáblázottság ◊ infrastruktúra

◊ zajmentesség

◊ jó levegő

◊ megfizethető árak

◊ csend és nyugalom

◊ tiszta utcák és

◊ udvarias kiszolgálás

városkép ◊ elviselhető évszakok

◊ jó közbiztonság

(pl. felszerelt

◊ minőségi közszolgáltatás

légkondicionálók) ◊ biztonságérzet ◊ kényelem ◊ udvarias kiszolgálás ◊ segítőkész, barátságos emberek

- 16 -


Egy régió akkor fejlődik és nő a népességszáma, ha piacképes. Ez attól függ, hogy milyen egyedi értékekkel, hasznossággal bír egy adott célcsoport számára, és mennyire képes kielégíteni az idelátogató, a befektető vagy az ideköltöző alapvető szükségleteit. A piacképesség szorosan kapcsolódik a versenyképességhez, a régiónak jobbat, többet, kellemesebbet, hasznosabbat kell nyújtania a célcsoportoknak, ha „életben akar maradni”. Fontos a várostermék formálása, fejlesztése a versenyképesség biztosítása érdekében! A fogyasztó a megfogható termék megszerzése révén az ún. értéktermék megvásárlására törekszik. Rendkívül fontos tehát, hogy a város a várostermék alkotóelemeit külön-külön, de összességében is fejlessze. Például a turistáknak felajánlhat extra szolgáltatásokat, de az értéktermék minden esetben az élvezet, a szórakozás, az életstílus, vágyott státusz és más személyes elégedettségérzés, amit az üdülőhely nyújt.

4. A TURIZMUS-MARKETING: A turizmus-marketing tehát a régió- és településmarketing egy komponense, melynek célja, a régió idegenforgalmának fellendítése a piaci igények, a turisták igényeinek minél magasabb szintű kielégítése révén, ezáltal a régió életszínvonalának növelése.

- 17 -


III. A kistérség 1. A KISTÉRSÉGI POLITIKA A 244/2003. (XII. 18.) Kormány rendelet 1. § (1) alapján „a kistérség területfejlesztésistatisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja. (2) A területfejlesztési-statisztikai kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat.” A kistérség tehát földrajzilag összefüggő, elsősorban területfejlesztési és statisztikai célokat szolgáló területi egység. Magyarország összesen 168 kistérségből áll. Az egyes kistérségek gazdasági fejlettsége, a KSH adatai alapján:

Forrás:KSH

A kistérség területfejlesztési szempontból már a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatására fontossá vált. A törvény a kistérséget jelölte meg alsó

- 18 -

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben szintű területfejlesztési térségként és az önkormányzatok területfejlesztési társulásait a kistérség területfejlesztési szerveiként. A kistérségek operatív feladatait Kistérségi Hivatalok végzik, melyek feladatköre 1: A kistérség arculatának kialakítása a köztudatban, a térségi védjegy kialakítása, használatának és a térség nevének levédése A kistérségi együttműködés erősítése Az egész kistérséget felölelő programcsomagok kialakítása Speciális, a kistérségre jellemző termékek és szolgáltatástípusok fejlesztésének elősegítése A kistérség különböző pontjain zajló események időbeli koordinálása Egységes marketing és PR koncepció kidolgozása A térbeli megközelítés javításának ösztönzése A humán erőforrás fejlesztése, a térségen belüli kommunikáció elősegítésének erősítése Munkanélküliek átképzési lehetőségeinek feltárása, átképzési programok kidolgozása Információgyűjtés és rendszerezés, az adatszolgáltatás hálózatának megteremtése Vállalatok,

magánszemélyek

képzési

igényeinek

felmérése,

képző

kapacitások

kialakításának támogatása, értékelő, követendő rendszerek megalakítása Turisztikai

fejlesztési

programok

kialakítása,

turisztikai

tervek

elkészítése

és

megvalósításának koordinálása A turisztikai fejlesztés figyelemmel kísérése és marketing szempontból helyes irányba fejlődésének biztosítása Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése és szakmai pályázatok benyújtása Turisztikai létesítmények és szolgáltatások minősítési rendszerének kialakítása Turisztikai kiadványok szerkesztése és megjelentetése

2. A HAJDÚHADHÁZI KISTÉRSÉG: Általános adatok: ◊ A kistérség központja Hajdúhadház ◊ Területe: 635,75 négyzetkilométer ◊ Népsűrűség: 94 fő/négyzetkilométer ( Az Észak-Alföldi Régió kistérségeinek népsűrűsége a 2. sz. mellékletben) 1

Országos Területfejlesztési Hivatal, www.oth.hu,

- 19 -


Települései: Bocskaikert (2766 fő), Fülöp (1853 fő), Hajdúhadház (13501 fő), Hajdúsámson (11484 fő), Nyírábrány (4153 fő), Nyíracsád (4142 fő), Nyíradony (8182 fő), Nyírmártonfalva (2134 fő), Téglás (6468 fő), Újléta (1081 fő), Vámospércs(5684 fő)

A kistérség meghatározása, elhelyezkedése: A Hajdúhadházi Kistérség Magyarország keleti részén, az Alföldön, Hajdú-Bihar megye északi részén található, a Hajdúság és a Nyírség határán. Magyarország turisztikai régiói szerinti besorolás alapján az Észak-Alföldi Régióhoz tartozik. A térség a megyeszékhely és régióközpont Debrecenhez közel fekszik, Debrecen agglomerációjának tekinthető. A térség keleti határa egyben az országhatár is. A Trianoni béke óta a térség határ menti fekvése leginkább fejlődést akadályozó tényező volt, pedig az utóbbi években az Európai Unió által támogatott interregionális együttműködésekre alapozva potenciális előny lehetne a térség elhelyezkedése. A térség a Kárpátok Eurorégió része.

Történelmi áttekintés: A terület már évezredek óta lakott. Történelmét nagyban meghatározta az 1600-as évekbeli török pusztítás, majd Bocskai István Korponai-kiváltságlevele, melyben hajdú katonáinak a kollektív nemességet és birtokainak egy részét adományozta. Így jött létre a hat hajdúváros, Szoboszló, Nagykálló ( később a címet Böszörmény kapta meg), Hadház, Dorog, Nánás és Vámospércs. Jelenleg a hajdúvárosok közül Hadház és Vámospércs tartozik a kistérséghez. A kistérség települései közül öt rendelkezik városi ranggal (Hajdúhadház, Hajdúsámson, Nyíradony, Téglás, Vámospércs).

Demográfia: A kistérség lakosságszáma: 61448 fő (Ez a megye lakosságának 11%-a)1 Az elöregedés és a munkanélküliség miatti elvándorlás már itt is felütötte a fejét, de az utóbbi időben Debrecenből az agglomerációba történő kiköltözés tendenciája is megjelent. A kistérségben jelentős számú roma kisebbség is él. Arányuk a teljes népességen belül 15 százalék körüli.

1

2001-es népszámlálás alapján

- 20 -

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben Az oktatás színvonala egyre javul, ám a diplomások aránya még így is a megyei szint alatt van. A kistérségben több művészeti iskola is működik. (A diplomások arányát a 3.sz.melléklet mutatja.) Az alapvetően mezőgazdasági jellegű kistérségben a mezőgazdasági termelő szövetkezetek felbomlása és a szolgáltató ipar gyengesége miatt a megyei szintet meghaladó a munkanélküliségi ráta. Ez leginkább a kifizetett szociális segélyek miatt okoz gondot az önkormányzatoknak. A megyei szintet

meghaladó szociális segély kifizetés (2003-ban

segélyben részesülők aránya Hajdú-Bihar megyében: 2.8%) a kistérségben (6.7%) az infrastrukturális és turisztikai fejlesztésektől veszi el a pénzt. (A munkanélküliek arányát a 4/a. és 4./b.sz. melléklet mutatja.)

Gazdasági élet: Mezőgazdaság: A szántóföldi növénytermesztés a homoktalajon domináns szerepet tölt be a térség gazdaságában. Főbb termesztett növények: kukorica, búza, árpa, burgonya, káposzta, torma, dohány és gyümölcsfélék (alma, meggy, málna, ribizli, eper, cseresznye, őszibarack, szőlő stb.) Kiemelkedő a takarmány kukorica és a csemegekukorica termőterülete. Az alma, a meggy, a málna, a ribizli, a torma, újabban a szeder termesztése nagytételben folyik. A kistérség területének erdősültsége jelenleg is igen magas, jóval az országos átlag feletti. Jellemző fafajták: tölgy, fenyő és akác. Az állattenyésztés csupán másodlagos jelentőséggel bír a növénytermesztés mögött. Piaci értékesítésre jelenleg baromfi- és juhtenyésztés folyik. A sertés és szarvasmarha-tenyésztés csak háztáji jelleggel valósul meg. Ipar: A térség iparosodottsága nem jelentős. Leginkább nagy számú munkaerőt igénylő feldolgozóipar (fafeldolgozás, bútorgyártás: Demko-Feder, húsfeldolgozás, zöldség és gyümölcsfeldolgozás, az építőipar és a gépgyártás: Hajdúsági Iparművek, Vámosgép) képviselteti magát. (Ábra a vállalkozásokról a 4./c. sz. mellékletben) A helyi, olcsó munkaerő nagy számban áll rendelkezésre, ebből a szempontból kitűnő lehetőségek nyílnak az ipartelepítés számára.

- 21 -


Közlekedési infrastruktúra: A 4-es számú főútvonal, és a Budapest-Záhony vasútvonal érinti a kistérséget. Ezzel együtt a kistérség közlekedési infrastruktúrája mégsem elég fejlett. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Megyei Stratégiai Fejlesztési teve viszont több, a kistérség szempontjából fontos infrastrukturális beruházást is tartalmaz. (Bővebben az 5.sz. mellékletben) Kerékpárút van Bocskaikert-Hajdúhadház-Téglás között, a kistérség a napokban nyert el egy pályázatot a Nyíradony és Hajdúsámson közötti kerékpárút megépítésére.

Természeti adottságok: A kistérség bővelkedik erdőkben és természetvédelmi területekben. Sok védett állat- és növényfaj megtalálható a területen. Jelenlegi ismereteink szerint ásványkincseket nem rejt a föld mélye, viszont próbafúrások a mélyben rejlő gyógyvízkincsről adnak tanúbizonyságot.

3. A KISTÉRSÉG VÁROSAI: Hajdúhadház: A város Debrecentől 18 km-re, a 4-es számú főközlekedési út mentén, és a Budapest-Záhony vasútvonal mentén helyezkedik el. A település már az újkőkor idején lakott volt. A kora Árpád-korban, pedig a város mai közigazgatási területén több falu is állt. Bocskai István 1605. december 12-én Korponán kelt levelével telepítette le a hajdúkat Hadházra és városi rangot adományozott a településnek. 13501 fővel a kistérség legnépesebb városa, és kistérségi központ. A városban 20 % körüli roma kisebbség is él. A településen két általános iskola, melyek közül az egyik művészeti iskola, és egy gimnázium-szakközépiskola működik. A város lakosságának nagy része mező- és erdőgazdálkodással foglalkozik, hiszen nagy kiterjedésű gyümölcsösök, szántóföldek, erdők vannak a területen. Jelentős hagyományai vannak

például

a

káposztatermesztésnek,

káposzta-savanyításnak.

Debrecen

vonzáskörzeteként sokan vállalnak munkát Debrecenben. Az alapvetően mezőgazdaságra épülő város a rendszerváltás után a TSZ-ek felbomlásával került nehéz helyzetbe. A város határában működik a Bocskai István Könnyű Lövészdandár, a hajdúhadházi lőtér Kelet-Magyarország legnagyobb kiképző bázisa.

- 22 -

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben A város értékei, potenciális versenyelőnye: vöröstölgyes (természetvédelmi terület) 170 éves emléktölgy a hajdúhadházi Nagyerdőn Neoromán-klasszikus kéttornyú református templom (Skalnitzky Antal 1870-73). A templom műemléki védettség alatt áll. Véndiófa-csárda vendéglő Égerházi Imre festőművész emlékháza Hajdúhadházi Galéria Emlékház és Könyvtár helytörténeti állandó és időszakos kiállításai Földi János Általános Iskola állandó pannó kiállítása Szoborpark A város jelenlegi, a turizmust is potenciálisan megcélzó programjai: Márciusi Tavaszváró rendezvénysorozat Május elsejei majális és fogathajtó verseny Szeptember: szüreti felvonulás és bál November: „Torzsás napok”

Nyíradony: A város Hajdú-Bihar megye ÉK-i peremén, Debrecentől 26 km-re, a 471-es főút mentén helyezkedik el. Nyíradony város közigazgatása alá tartozik Aradványpuszta, Szakolykert és Tamásipuszta is, e területek bővelkednek védett állat és növényfajokban. Adony és a szomszédos Guth nevû település az írott források tanúsága szerint már a XI. században lakott volt. A török pusztítás után a XVIII. században indult meg az újranépesítés. A város egy általános iskolát és gimnáziumot működtet. A város értékei, potenciális versenyelőnye: Guthi erdő: XV. századi román templomrom Guthi-erdő: szálláshelyet a Guth Vadgazdálkodási és Idegenforgalmi Rt. Vadászháza biztosít, sétakocsikázásra is lehetőség van, az erdő jelenleg az Alföld legnagyobb egybefüggő erdője

Tamásipuszta: 250 éves kocsányos tölgy, 100 éves ostorfa

XVII. századi görög katolikus templom, késő barokk stílusban

Tájház: helytörténeti kiállítás, népművészeti gyűjtemény - 23 -

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben Régi malom Római katolikus templom, Református templom, mindkettő műemlék Tisztavízi horgásztó A város jelenlegi, a turizmust is potenciálisan megcélzó programjai: A Harangi Imre Rendezvénycsarnok programjai (A rendezvény csarnok kulturális rendezvények mellett helyet biztosít uszoda, szauna, fitness és konditerem számára is) Nyári Képzőművészeti Alkotóház Január: Nyíradony Kupa, focitorna Június: Ligetalja Főzőverseny, és Ligetaljai Kulturális Napok Július: Nemzetközi Motoros Találkozó Október: Szüreti Sokadalom December: Regionális Népzenei Találkozó December: Kistérségi Nyugdíjas Találkozó

Bocskaikert: A település Debrecentől 15 km-re, Hajdúhadháztól 3 km-re található. Hajdú-Bihar megye legfiatalabb települése. A legelső tulajdonosok a Poroszlay család tagjai voltak, akik mellett debreceni tisztségviselők, tanárok, katonatisztek, hajdúhadházi földművesek telepedtek le e helyen. A Bocskaikerti Hegyközség alakuló közgyűlése vélhetően Bocskai Istvánról, a hajdúk letelepítőjéről keresztelte a falut e névre. Az 1993-as népszavazás eredményeként Bocskaikertet 1993. október 15-től nyilvánították önálló községgé. Bocskaikertet a csend, a jó levegő, a gyümölcsösök és szőlőkertek vonzóvá tették a természetszerető emberek számára, s Debrecen agglomerációjaként az 1980-as évektől rohamosan indult meg a település benépesülése. A településen általános és művészeti iskola is működik. A település értékei, potenciális versenyelőnye: Poroszlay-kastély (Ferenc József császár és Erzsébet királyné emlékét őrző műemlékkastély ma a Polgármesteri Hivatal épülete) Németh László emlékháza és Gulyás Pál emlékháza

- 24 -

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben Bika tanya és panzió, udvarán kiépített főző és sütőhelyek, kemence, teniszpálya, úszómedence Véndiófa csárda 2 ha homoki kocsányos tölgyes, természetvédelmi terület

Hajdúsámson: A város a 471. számú főút mentén, Debrecentől 13 km-re helyezkedik el. Területéről már a középső bronzkorból kerültek elő régészeti leletek. Az egyik leghíresebb honfoglalás kori lelet az 1906-ban, az ún. Majorsági földön feltárt, gazdag mellékletekkel ellátott lovas-sír. 1997-ben pedig a Liget-tanyai iskola udvarán találtak honfoglalás kori arany tárgyat. A község lakói büszkén őrzik annak emlékét, hogy II. Rákóczi Ferenc 1703-ban Sámson alatt táborozott. A 18. században bár sok nemes élt itt, valójában jobbágyfaluról és úrbéli viszonyokról beszélhetünk. Hajdúsámson alapvetően mezőgazdasági település. Jelentős hagyományai vannak a kertkultúrának, valamint az állattartásnak. A városban általános iskola mellett művészeti iskola is működik. A város értékei, potenciális versenyelőnye: A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet részét alkotó, pusztagyepekkel, nedves homoki rétekkel tarkított Martinkai legelő és a hozzá kapcsolódó tölgyes, 82 ha természetvédelmi terület Barokk stílusú Református Templom Bardi János, helyi lakos európai hírű öntöttvaskályha-gyűjteménye A Szabadság téren található az itt született 1936-os berlini olimpia ökölvívó bajnokának, Harangi Imrének az emlékfája A város jelenlegi, a turizmust is potenciálisan megcélzó programjai: Május: Falunap majálissal Július: Kétévente kórushangversenyt rendeznek a református templomban a debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyhez kapcsolódva Augusztus: Hajdúsámsoni Kulturális Napok Október: Fogathajtó verseny, szüreti felvonulás, szüreti bál

- 25 -


Téglás: A város Hajdú-Bihar megye északi részén, a 4. sz. főút mentén, Debrecentől 21 km-re található. Téglás környékén az emberi élet első tárgyi emlékei egészen a rézkorból származnak. Jelenlegi területét 1665-től lakják lakói. A XVII. Században a Rákócziak birtokába került, akik hajdúkat telepítettek ide, tehát magánföldesúri hajdútelep lett. 1798-ban Téglást gróf Bek Pálnak adományozták, akinek köszönhetően a település szerkezetét mérnöki munkával alakították ki, s így alakult ki Téglás sakktáblás alaprajza. Az ipar az 1950-60-as években jelent meg a Hajdúsági Iparművek idetelepítésével, és a mezőgazdaság helyett az ipar lett a meghatározó. A városnak általános iskolája, művészeti iskolája valamint rádiója is van. A város értékei, potenciális versenyelőnye: Degenfeld-kastély: A kastélyt 1804-ben Bek Pál építtette. A XIX. században igen élénk szellemi élet folyt a kastélyban, gyakori vendég volt itt Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Széchenyi István, Nagy Sándor József. Kovácsoltvas díszítményei, oszlopai még ma is a látogató eszébe juttatják Kazinczy Ferenc lelkesen dicsérő mondatait, aki gyakori vendége volt a kastélynak: „olyan királyi épület kicsinyített mása, hogy a szemlélőt frappírozza”. A kastély jelenleg műemlékvédelem alatt áll, új tulajdonosa a közeljövőben gyógyszállóvá alakítását tervezi. A kastélyt körülvevő Angolkerter („Ánglius”) és kastélyparkot Bek Pál unokája, Degenfeld Gusztáv alakította ki. Különleges fafajok, platán, tulipánfa, ezüsthárs, feketedió, s a Nyírség ősi kocsányos tölgyei gazdagítják a parkot. A park természetvédelmi terület. Beloiannisz erődrész, mely szintén természetvédelmi terület. A mélyben rejlő termálvízkincs, mely az Európában is kiemelkedő minőségű hajdúszoboszlói gyógyvízhez hasonló, kutatófúrásokat már végeztek, felszínre hozatala eddig még nem történt meg. Gótikus-barokk Református Templom, 1796-ban épült. A város jelenlegi, a turizmust is potenciálisan megcélzó programjai: Szeptemberi szüreti napok - 26 -


Nyíracsád: A település a Dél-Nyírség északi részén, egy jellegzetesen nyírségi tájon, Debrecentől 35 km-re helyezkedik el. Nyíracsád első hivatalos említése az Anjou oklevéltárban történt. A község határában 1977-ben feltártak egy avar kori temetőt, valamint 1936-ban egy honfoglalás kori lovas-sírt. A település Árpád-kori (ma már műemlék) templomát valószínűleg már a tatárok felgyújtották az 1241-es tatárjáráskor. Nyíracsád mezőgazdasági jellegű település. A településnek általános iskolája van. A település értékei, potenciális versenyelőnye: Árpád korból származó református műemléktemplom, kóragótikus stílusban épült, a XIII.XIV. századból származó freskómaradványokkal XIX. századi római és görög katolikus templom, értékes ikonosztázzal Vécsey-kúria Bazita pusztakastély Zsuzsi vonat emlékhelye Malom Galéria állandó és időszakos kiállításai Itt halad el az Országos Kék Túra Alföldi szakasza Buzitai mesterséges tó A település jelenlegi, a turizmust is potenciálisan megcélzó programjai: Április: Gyermek népzenei találkozó Május: Ligetalja-Gúth főzőverseny, Ligetalja-napok Augusztus: Betyárdalok fesztiválja, Nyíracsádi ifjúsági találkozó Október: Szűz Mária oltalma búcsú December: Nyíracsádi betlehemes találkozó A Dózsa György Művelődési Ház programjai A Ligetalja- Gúth Idegenforgalmi Egyesület és a Nyíracsádi Tourinform Iroda erős turisztikai tevékenységet fejt ki Guthi-erdő szabadidőpark, ahol a jövőben a gyógyvíz hasznosítását is tervezik

- 27 -


Nyírábrány: A település Hajdú-Bihar megye északkeleti szélén, közvetlenül a magyar-román államhatár mellett, a 48. számú főút mentén, Debrecentől mintegy 30 km-re fekszik. Nyírábrány egyre nagyobb jelentőséggel bíró, 2000. őszétől nemzetközi közúti és vasúti átkelőhely. A település első írásos említése 1279-ből való, a török időkben kipusztult, XVIII. század végén települt újjá. A község 1992-től kulturális jellegű együttműködést létesített a romániai Érmihályfalvával. A községben általános iskola, idősek otthona és mentőállomás is működik. A település melletti földeken málna és rozs termelése folyik. A település értékei, potenciális versenyelőnye: A klasszicista stílusban épült Eördögh-kastély Tájház A község határában található Hajdúsági Tájvédelmi Körzet, mely bővelkedik védett állatok és növényfajokban. A község szülöttjének Ábrányi Kornél zeneszerzőnek, és Ábrányi Emil írónak a szobra. A település határában futóhomokbuckás, ligetes, erdős vidék Római katolikus és Görög katolikus templom, mindkettő műemlék A település jelenlegi, a turizmust is potenciálisan megcélzó programjai: Július: Motoros találkozó Augusztus: Ábrányi napok, Határmenti Kulturális és Sporttalálkozó November: Nagyfalusi sokfalusi disznótor

Nyírmártonfalva: A község a megyei ÉK-i részén, Debrecentől 30 km-re fekszik. Eredeti neve, Mártonfalva írásos formában először 1217-ben bukkan fel. A település a török hódoltság másfél évszázada alatt ismét elpusztult, a XVIII. század második felében újratelepült. A település botanikai értékekben igen gazdag területen helyezkedik el.

- 28 -

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben A település értékei, potenciális versenyelőnye: A településtől ÉK-re húzódó, Bocskai István erdélyi fejedelem parancsára ültetett Guthierdő, és az erdőben található, különleges védelmet élvező "Hubertus-tölgy". A településtől DNy-ra eső Raubacher-tölgyes és környéke, mely a Hajdúsági Tájvédelmi Körzethez tartozik. Halmok: Csikós, Jeney-hegy, Pázmán, Répási, Tűzörző Víztározók: Förösztőlaposi és Halápzugi Erdőinek gazdag a vadállománya: dámszarvas, vaddisznó, őz, nyúl, fácán, fogoly Zöld vadászház és a Nagy vadászház Reviczky-kastély és a Balkányi kúria A település jelenlegi, a turizmust is potenciálisan megcélzó programjai: Május: Akácvirág fesztivál Augusztus: Dohányfesztivál, Falunap

Fülöp: A község Debrecentől 40 km-re található, Hajdú- Bihar megye legkeletibb települése. Története egészen a XIII. századig nyúlik vissza. Fülöp 1946-ban vált önálló községgé. Népessége az elvándorlás és az elöregedés miatt 1960 óta folyamatosan csökken. A lakosságának legnagyobb foglalkoztatója az önkormányzat. A faluhoz tartozó földeket kistermelők, mezőgazdasági vállalkozók művelik meg. Szinte valamennyi család háztáji gazdaságában málnát termel, az ország egyik legízletesebb fajtája terem bőven a fülöpi homokon. A település értékei, potenciális versenyelőnye: Római katolikus és Görög katolikus templom Halastó Szabadidő Központ, szálloda, étterem és kápolna is épült a halastó mellé (horgászás, csónakázás, vízi sportok, gyalogos, kerékpáros kirándulások) A 200 éves Temetőkápolna A település jelenlegi, a turizmust is potenciálisan megcélzó programjai: Július: Falunap A Művelődési Központ rendezvényei

- 29 -


Újléta: A község a Nyírség déli, Hajdú-Bihar megye észak-keleti részén, Debrecentől 26 km-re található. Megközelítése közúton történhet. 1865-ben alapították. Gazdaságában a mezőgazdasági jelleg dominál. A település értékei, potenciális versenyelőnye: Református templom, mely 1892-ben épült Az országos műemlékvédelmi oltalom alatt álló Tóbi-telepi Borospince (20.000-40.000 liter űrtartalmú kerámia boroshordók falba építve) A község határában: a Kiserdő. Itt található Európa legnagyobb összefüggő kikericsmezeje, a Hortobágyi Nemzeti Park felügyelete alatt áll. Tájház A település jelenlegi, a turizmust is potenciálisan megcélzó programjai: Október: Szüreti felvonulás és bál

Vámospércs: A hajdúváros a 48-as főút mentén, Debrecentől 20 km-re fekszik. Debrecen és a magyar-román határ között fekvő terület települései csak Vámospércsen keresztül kapcsolódhatnak be az ország vérkeringésébe. Így Nyírmártonfalva, Nyíracsád, Fülöp, Nyírábrány, Bagamér, Álmosd és Újléta lakói számára Vámospércs kulcstelepülés, s fejlett szolgáltatóhálózata következtében ellátásukban jelentős szerepet játszik. A XIX. század második felében erőteljes gazdasági fejlődés indult meg a településen. Létrejöttek a nagyüzemi szőlő és gyümölcsültetvények, fellendült a gabonatermesztés, ami a malomipar és a gabonakereskedelem kialakulását és fejlődését segítette elő. Kiépült a Debrecen-Vámospércs-Nagykároly közötti vasútvonal. A településen élénk a gazdasági élet. Néhány, a városban működő vállalkozás: Vámosgép Kft, Demko-Feder Kft.(faipari üzemében és varrodájában bio-termékeket gyárt), Szilvia 2000 Kft., PRIMA ENTEN Kft. (német exportra pecsenyekacsa feldolgozásával foglalkozik). Tréfásan

Vámospércset

"Tormaország

fővárosaként"

tormatermesztés gazdag kultúrája miatt.

- 30 -

szokták

emlegetni

az

itteni

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben A város értékei, potenciális versenyelőnye: Tájház Református templom, műemlék Milleniumi emlékpark 12000 hektár vadászterület a település határában Kőrises és Bolya dűlő, mely gazdag védett növény és állatfajokban, Papp-folyó A város saját televízióval rendelkezik A város jelenlegi, a turizmust is potenciálisan megcélzó programjai: Június: Díjugrató verseny Augusztus: Képzőművészeti alkotótábor December: Művészet Gála Rally

- 31 -


A Hajdúhadházi Kistérség SWOT analízise A Hajdúhadházi Kistérségi Területfejlesztési Koncepció alapján

Erősségek • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Gyengeségek

A térségnek közlekedés földrajzi szempontból kedvező fekvése van. A térség a régióközponthoz (Debrecen) közel fekszik A kistérség három alközponttal rendelkezik, a 11 települése közül 5 város. A térség határmenti fekvéséből eredő tranzit szerepkör. A térségbe nagy arányú a bevándorlás (Hajdúsámson, Bocskakert, Vámospércs, Nyíradony) A fiatal korosztály aránya az országos átlag feletti. Nagy számban áll rendelkezésre képezhető és átképezhető (szabad) relatíve alacsony bérköltségű munkaerő. Középfokú oktatási rendszer kiépült a térségben. A térségben a mezőgazdasági termelés évszázados hagyományokra épül. Tájspecifikus mezőgazdasági termékeket állítanak elő. Az erdőgazdálkodás, zöldség – és gyümölcstermeléshez szükséges magas élőmunka rendelkezésre áll. A térség erdősültsége az országos átlagot meghaladja, a vadgazdálkodás színvonala megfelel az Európai Uniós normáknak. Hagyományos vidéki életformák jelenléte. A kistérségben kialakult szabadidő központok vannak. Jelentős a térség turisztikai vonzereje, építészeti, természeti értékekben gazdag. A mélyben feltáratlan termálvíz található. Tourinform iroda működik a térségben. A Hajdúsági Iparművek a kistérség területén található. Innovatív vállalkozások (Pl. Demko-Feder) jelenléte a térségben. Önkormányzatok között hagyománya van az együttműködésnek.

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

- 32 -

Az országos és nemzetközi főútvonalak és vasúti fővonalak a térség nagy részét elkerülik. A településeket összekötő úthálózat hiányos, valamint a térség-központ és a települések között az utak rossz minőségűek. A kistérség periférikus helyzetű. Nincs kapcsolat a közelben lévő K+F-el. A gazdaság és a közigazgatás szereplői között az együttműködés gyenge. A települési infrastruktúra nem megfelelő. A határ menti együttműködési lehetőségek kihasználatlanok. A betelepülők között magas a hátrányos helyzetű csoportok aránya. Az intézményhálózat nem tud lépést tartani a betelepülőkkel (óvodai, iskolai férőhelyek). A szakképzett fiatalok körében elvándorlás tapasztalható. Alacsony az iskolázottság. A lakosság rossz egészségügyi állapota. A gazdasági aktivitás alacsony, magas az inaktívak száma, a lakosság átlagos jövedelemszintje alacsony. Magas a térségben a munkanélküliségi ráta. A munkanélküliek között jelentős számú a tartósan munka nélkül lévők száma. Roma szegregáció jellemző, körükben magas a hátrányos helyzetűek száma. A talajok gyenge termőképességűek. Nem megfelelő termékszerkezet, nem versenyképes termékek előállítása jellemző. A mezőgazdasági termékek jelentős része feldolgozatlanul hagyja el a térséget (alacsony hozzáadott érték). Nem megfelelő a birtokszerkezet, sok a kisgazdálkodó. A gazdálkodók közti együttműködés gyenge. Kihasználatlan turisztikai lehetőségek, gyenge marketing, alacsony szervezettség. Kedvezőtlen vállalkozási szerkezet, tőkeszegény kisvállalkozások túlsúlya. A vállalkozások közötti együttműködés és a beszállítói kapcsolatok gyengék. A vállalkozások korszerűtlen technológiával dolgoznak és elavult eszközparkkal rendelkeznek. Információs és kommunikációs rendszer fejletlen. A gazdasági és pénzügyi szolgáltatások gyengék.


Lehetőségek • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Veszélyek

Európai szintű felsőoktatási intézmények vannak a térséghez közel (Debrecen, Nyíregyháza) Az ipari vállalkozások fejlődéséhez szükséges K+F és képzési kapacitás a térség közelében rendelkezésre áll. A középfokú intézményekre új funkciók telepítése pl: felnőttképzés, szakképzés. Mező és erdőgazdálkodásban lehetőség van az alternatív energiaforrások hasznosítására. Az M3 autópálya közelsége. Debrecenben lévő repülőtér. A logisztikai szerepkör fejlesztése. Az EU csatlakozás során megnyíló források. Kistérségi együttműködés az Európai Uniós források igénybevételére Öko-gazdálkodás elterjesztése, erdőgazdálkodás fejlesztése. Tájspecifikus termékek előállítása. A feldolgozottsági szint növelésével a mezőgazdasági jövedelmek növekedhetnek. Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, a határ menti kapcsolatok erősödése. Tőkebefektetők érdeklődésének növekedése a keleti országrész iránt. A turizmus nemzetközi szintű fellendülése, a nagy turisztikai központok közelsége (Debrecen, Hajdúszoboszló). Tájjellegű termékek iránti kereslet növekedése. A gazdasági együttműködések szerepének felértékelődése. Az információs technológiák terjedésének felgyorsulása. Az OTK nagy hangsúlyt fektet a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatására.

- 33 -

• • • •

•

• • •

Állami tulajdonban lévő utak és vasutak fejlesztésének elmaradása. A közeli nagyvárosok munkaerő-igényének csökkenése. A többcélú társulás elmaradásának következménye az állami normatívák beszűkülése. A munkanélküliek foglalkoztatásának megoldatlansága és a roma népesség problémáinak kezeletlensége súlyos társadalmi feszültségeket eredményezhet. A beszállítói hálózatok, integrációk és TSZ-ek elmaradása a vállalkozások versenyképességének csökkenését eredményezi. Debrecentől való egyoldalú függés. Hajdúsági Iparművek dominanciája a foglalkoztatás terén (Főleg a térség keleti részén). A lakosság egészségügyi állapotának további romlása.


IV. STEEP analízis: TÁRSADALMI, TECHNIKAI, GAZDASÁGI, TERMÉSZETI, POLITIKAI KÖRNYEZET A MAI MAGYARORSZÁGON

Marketingdöntéseinket meg kell előznie egy makrokörnyezet elemzésének, hiszen a makroszintű feltételek a régióban hozott döntésektől függetlenül léteznek. Nagyon fontosak, mert kijelölik a régió- és turizmusmarketing mozgásterét, alkalmazkodnunk kell hozzájuk. A környezeti tényezőket fel kell tárni és minősíteni kell, hogy az értékes tulajdonságok felszínre kerüljenek, és ki tudjuk őket aknázni.

1. SOCIAL/ TÁRSADALMI KÖRNYEZET: Demográfia: Magyarország népességszáma a 2001-es népszámlálás adatai alapján 10.198.315 fő, a 2008. februári becslés alapján 10.041.000 fő.1 Az ország lakosságszáma folyamatosan csökken, minden évben körülbelül 23.000 fővel. A társadalom elöregedő. 2003-ban a születéskor várható élettartam a férfiak esetében 68,26 év, a nőknél 76,56 év.2 Az EU15-ben ugyanez a szám a férfiaknál 76,4, míg a nőknél 82,2 év.3 A három legnagyobb kisebbség a roma, a német és a szlovák. A legutóbbi népszámlálás adatai alapján (2001.) Magyarországon a lakosság túlnyomó többsége (74,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. A legjelentősebb a római katolikus, a református és az evangélikus, görög katolikus, baptista és zsidó vallásúak száma.4 Egy családban átlagosan 1,2 gyerek születik. 5 A népesség 64 százaléka városban él, több mint 17 százalék Budapesten, 20 százalék megyei jogú, 27 százalék pedig egyéb városban. A lakosság 39 százaléka nőtlen, hajadon, közel 44 százaléka házas családi állapotú. Az özvegyek aránya megközelíti a 10 százalékot, és 10 000 személy közül 743 törvényesen felbontotta házasságát.6 1

Népmozgalom, 2008. január–február, KSH, http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/nep/nep20802.pdf , letöltés: 2008.04.21. 2 Népinfo, http://www.nepinfo.hu/, letöltés: 2008.04.28. 3 TÁRKI, http://www.tarki.hu/hu/news/2008/kitekint/20080414_prezentacio.pdf, letöltés: 2008.04.28. 4 Népszámlálás 2001., http://www.nepszamlalas.hu/eng/volumes/18/tables/load1_26.html, letöltés: 2008.04.28. 5 http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/179.html, letöltés: 2008.04.28. 6 Népszámlálás 2001., http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/05/05_modsz.html, letöltés: 2008.04.28.

- 34 -

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben Az iskolakötelezettség korhatára Magyarországon 18 év. Az OECD 2008-as felmérése alapján a magyarországi diplomások aránya egyelőre az OECD átlag alatt van, a 25-64 év közöttiek 17 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, míg az OECD országokban ez az arány átlagosan 26 százalék. A helyzet oka elsősorban az, hogy az 55-64 év közöttiek mindössze 15 százaléka rendelkezik diplomával.1 2007. december–2008. februári időszakban a 15–64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,3 százaléknak felelt meg. A foglalkoztatottak száma 3 millió 855 ezer, a munkanélkülieké 337 ezer fő volt, ami 8,0%-os munkanélküliségi rátát jelent, míg Hajdú-Bihar megye munkanélküliségi rátája 14 % körüli, amely messze meghaladja az országos átlagot.2

Pszihográfia: Hofstede kulturális dimenziói alapján megállapíthatjuk, hogy a magyar kultúra egy erősen bizonytalanságkerülő, meglehetősen maszkulin kultúra, ahol a hatalmi távolság viszonylag nagy, a kollektivizmus pedig sokkal erősebb, mint az Észak- és Nyugat-Európai országokban. A bizonytalanságkerülés azt mutatja, hogy egy kultúra tagjai milyen mértékben éreznek fenyegetettséget bizonytalan, ismeretlen helyzetekben. Az erős bizonytalanságkerülő kultúrákban ami más, az veszélyes, jellemző a kiszámíthatóság iránti igény. . A maszkulin kultúrákban a társadalmi nemi szerepek élesen elkülönülnek. A domináns érték az anyagi siker, a férfiak magabiztosak, kemények, a nők szerények. A hatalmi távolság arra utal, hogy a társadalom intézményeiben és szervezeteiben az alacsonyabb beosztású, kevesebb hatalommal rendelkező tagok milyen mértékben fogadják el és várják el a hatalmi egyenlőtlenségeket. A kollektivizmus az individualizmussal szemben az olyan társadalmakat jellemzi, amelyekben az egyén születésétől kezdve szorosan összetartozó csoportokba illeszkedik. Ezt a típusú kultúrát „mi kultúrának” nevezhetjük. Az emberi kapcsolatok fontosabbak, mint a feladat.3

1

EDUPRESS, http://www.edupress.hu/index.php?at=egycikk&HirID=18305), letöltés: 2008.04.29. KSH, http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog20802.pdf, letöltés: 2008.04.29. 3 Falkné Bánó Klára, http://www.epa.oszk.hu/00000/00026/00030/pdf/2006_1_falkne.pdf, letöltés: 2008.04.30. 2

- 35 -

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben Emellett a magyar egy meglehetősen nyitott, érdeklődő kultúrájú nép, s manapság a globalizáció hatásai is erősen meglátszódnak a szabadidő eltöltési szokásokon. A falusi turizmus szempontjából fontos, hogy a népzene, a népművészet és a néptánc jelentősége és népszerűsége a kilencvenes évek óta nagymértékben csökkent, ám manapság úgy tűnik, a nemzetközi trendek erősödő hatásaival párhuzamosan újra „divatba jön”. Elmondható még, hogy valamelyest emelkedett a testmozgás, a kirándulás, sportolás súlya a szabadidő-szerkezetben, ami az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek bővülésével magyarázható. A televíziózás térhódítása viszont a társas együttlétek rovására történik. A kilencvenes évek óta visszaesett a családdal, barátokkal, ismerősökkel folytatott tevékenység csakúgy, mint az „eljárós” kulturális aktivitás (színházba, moziba, rendezvényekre látogatás). Európában nálunk az egyik legalacsonyabb a társas tevékenységekre fordított idő. Ugyanakkor megjelent az önképzés a szabadidő-eltöltés palettáján. Ez részben az internet térhódításával van összefüggésben. A hazai kulturális intézmények színvonalának növekedésével, a színvonalas hangversenyek, Európa-hírű rendezvények, kiállítások, hagyományőrző fesztiválok, helyi rendezvények megjelenésével ezek látogatottsága is egyre nő. Ám fontos megjegyezni, hogy inkább a kultúra iránt érdeklődők intenzívebb fogyasztása figyelhető meg, és nem a közönség szélesedése. Férfi

Nő

18,6

16,1

Kultúra, szórakozás

1,2

1,0

Olvasás

9,1

8,2

59,1

64,6

Testmozgás, sport

6,0

4,3

Hobbik

3,5

3,8

Egyéb szabadidős tevékenység

2,4

2,0

100,0

100,0

Társas szabadidő

Televíziózás, videózás

Összesen :

Forrás: a KSH időmérleg-vizsgálatai 2000

- 36 -

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben Elmondható, hogy összességében a szabadidő mennyisége és a szabadidős lehetőségek mennyisége is folyamatosan növekszik a kilencvenes évek eleje óta, mikor is a magyar társadalom abbéli törekvésében, hogy a mintául választott szabadidő-társadalmak fogyasztását, életnívóját elérje, teljesen feláldozta szabadidejét. 1 A Magyar Művelődési Intézet 2005-ös tanulmánya szerint a magyarok szabadidő eltöltési szokásainak trendjei: 1996 óta a kulturális intézmények látogatottsága folyamatosan nő, ám a komolyzenei hangversenyek látogatottsága stagnál. Csak csekély mértékben csökken Budapest és a vidék „kultúra-fogyasztása” közötti egyenlőtlenség. A kulturális intézmények közül legnagyobb létszámú közönsége a művelődési házaknak van. A művelődési házak kulturális programjai a nők, a képzettebb csoportok tagjai, a 40 év alattiak, valamint a városi lakosok körében a leglátogatottabbak, a különböző tanfolyamok, klubok, művészeti csoportok tevékenységébe a diplomások és az iskoláskorúak kapcsolódnak be az átlagosnál nagyobb arányban, a mulatságokat, a zenéstáncos szórakozási alkalmakat csakúgy, mint az olcsó vásárlási lehetőségeket, az iskolázatlanabb rétegek veszik igénybe az átlagosnál jobban. Összességében a kultúrára és szórakozásra fordított kiadások nagyjából fele-fele arányban oszlanak meg az otthon, illetve az azon kívül elköltött forintok között. A kulturális fogyasztást a legerősebben az iskolai végzettség befolyásolja. Mindenféle kulturális tevékenységben, mind a nagy, mind a kisebb településeken, a fiatalok vesznek részt a legnagyobb arányban. Akik kulturálisan aktívak, azok egyéb szabadidős és rekreációs tevékenységet is a többieknél nagyobb arányban végeznek: többen sportolnak, kirándulnak, maguk is valamilyen művészeti tevékenységet űznek, többen tanulnak nyelveket, többen interneteznek, de a vendéglők, „pubok”, sörözők, borozók, kávézók közönsége között is nagyobb arányban találhatók meg. Egyelőre nem tűnik úgy, hogy az új kor technikája, a számítógép és az internet csökkentené a fennálló kulturális különbségeket, sőt az internet-használati szokásokat jelentősen meghatározza a már meglévő olvasási kultúra.

1

Társadalmi Idő - Szabadidő. Magyar Szabadidő Társaság - Központi Statisztikai Hivatal. Bp. 1993. (Szerk.): Falussy Béla

- 37 -


A magyarok belföldi utazási szokásai1: A Magyar Turizmus Zrt 2005-ben végzett kutatásából kiderül, 2005-ben minden 100 háztartásból 79 vett részt a turizmusban (2004-ben 75%) vagyis tett legalább egy, egy- vagy többnapos, belföldi vagy külföldi utazást. A háztartások 18%-a csak egynapos, 14%-a csak többnapos, 47%-a egy- és többnapos utazáson is részt vett. Elmondható, hogy a magyar lakosság turisztikai fogyasztását tekintve a belföldi utazások jóval nagyobb szerepet töltenek be, mint a külföldiek. Egynapos utazások, kirándulások: 2004 decembere és 2005 novembere között a magyar háztartások 64,9%-a vett részt egynapos utazáson, azaz kiránduláson. A kirándulók 88,7%-a csak belföldi kirándulást tett. Csak külföldre a háztartások 3,9%-a kirándult, míg 7,4% belföldön és külföldön is járt. Belföldi kiránduláson a háztartások 62,4%-a vett részt. Egy magyar háztartás a vizsgált időszakban átlagosan 3,4 alkalommal kirándult belföldön. A belföldi kirándulások legkedveltebb úti céljai a Budapest-Közép-Dunavidék (17,6%), a DélDunántúl (16,8%) és az Észak-Magyarország (14,8%), valamint a Balaton (14,0%) turisztikai régiók voltak. Többnapos utazások: 2004 decembere és 2005 novembere között a magyar háztartások 60,8%-a vett részt többnapos utazáson. Az utazók 62,5%-a csak belföldi utazáson vett részt, 19,0% belföldön és külföldön is járt, csak külföldre pedig 18,5% utazott. Belföldi többnapos utazáson minden második háztartás vett részt. Egy belföldre utazó háztartás átlagosan 2,7 utazáson vett részt, ami az összes magyar háztartásra vetítve 2,59 utazást jelent háztartásonként. A belföldi utazások legkedveltebb úti céljai a Balaton (24,8%) és a Budapest-Közép-Dunavidék (22,1%) turisztikai régiók voltak. A belföldi utazások között az 1-3 éjszakásak, azaz a hétvégi utazások dominálnak. A belföldi utazások átlagos hossza 4,45 éjszaka volt. Az utazások többsége (41,4%) július-augusztusra esett.

1

Magyar Turizmus Zrt.

- 38 -

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben Főutazások: A főutazások 60,7%-a belföldi, 39,3%-a külföldi volt. A belföldi főutazások legnépszerűbb úti célja a Balaton (39,6%) volt. A második leggyakoribb desztinációt, az ÉszakMagyarország (13,5%) turisztikai régiót a Budapest-Közép-Dunavidék (9,4%) régió követte. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbben augusztusban teszik meg a „főutazásukat”, az utazók 39,3%-a cselekszik így. A főutazás átlagosan 5,37 vendégéjszakát jelent. Most lássuk, hogyan is alakulnak a magyar turisták belföldi, nyári vakációi! ◊ A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készített, a magyar lakosság 2006. évi utazásai terveiről készült felmérésből kiderül, a magyar lakosság közel fele tervezett utazást a 2006. május-szeptember közötti időszakra. ◊ Az utazók kétharmada tervezett belföldi úti célt, közülük 100-ból 14 külföldi utazást is. A becslések szerint ez körülbelül 1,8 millió belföldi utazást jelent a nyári szezonban. ◊ Az utazási kedv az iskolai végzettséggel, a háztartás létszámával és a jövedelemmel párhuzamosan nő, emellett a nagyobb településeken élők is az átlagosnál szívesebben utaznak. ◊ Az utazást tervezők kétharmada belföldön utazik, ezen belül 52% csak belföldi, 13,8% pedig belföldi és külföldi utazást is kíván tenni. ◊ A KSH kutatása szerint a 2004 és 2006 közötti időszakban jelentősen nőtt a lakosság utazási aktivitása, az utazások száma és az utazásra fordított szabadidő, folyó áron pedig 37%-kal az utazásra fordított fogyasztási kiadás. ◊ 2007-ben csökkent az aktivitás, az utazók azonban valamelyest élénkebben vettek részt a turizmusban (bár csökkent az utazások száma, de nőtt az erre fordított idő), és folyó áron 11%-kal emelkedett a fogyasztásuk egy év alatt. ◊ 2007-ben a lakosság 322 milliárd forintot költött turizmusra, ami a háztartások összes nemzeti fogyasztásának 2,5–2,6%-át jelentette. Szálláshely-szolgáltatások vásárlására 87 milliárd forint, vendéglátó-szolgáltatások és élelmiszerek vásárlására 93 milliárd forint, közlekedésre (beleszámítva az üzemanyag-vásárlásokat is) 71 milliárd forint jutott. ◊ 2–4 napos utazáson a lakosság egyharmada vett részt 2007-ben. ◊ A személygépkocsit használók 38%-a, a többieknek azonban csak negyede utazott belföldön ilyen rövid időre. ◊ Öt- és annál több napos utazásra a 2007-es év során egy átlagos háztartás 29 ezer forintot fordított, míg ez a budapestiek körében közel 40 ezer forint.

- 39 -


Forrás:KSH

Mindent összevéve egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a magyarok szeretnek utazni, s a belföldi turizmus népszerűsége továbbra is töretlen. Aki nem utazik, elsősorban anyagi és egészségügyi okokra hivatkozik.(Diagram a 6.sz. mellékletben)

2. TECHNOLOGICAL/TECHNOLÓGIA: Internet vs. utazási irodák: ◊ Bár Magyarország internet-ellátottsága még mindig az EU-s átlag alatti, és fele akkora az internetellátottság, mint Angliában, a növekedés folyamatos. ◊ Ezzel együtt nemcsak az internetes vásárlások száma növekszik, de az online hirdetések aránya is. Ez nemcsak a gyors internetelérések terjedésének, hanem a napjainkban lezajló kulturális változásnak is köszönhető, amely elsősorban az online közösségi élet (közösségi oldalak, blogok) térhódításában mutatkozik meg.1 ◊ A külföldi utazásokkal szemben a belföldi utazások során alacsonyabb a turisztikai információt gyűjtők aránya, aminek hátterében többek között az egy-egy turisztikai régióba visszatérők magas aránya, és a közös nyelv ismerete, az utazás előtti alacsonyabb bizonytalanságérzet áll. ◊ Ám az internet-használat terjedése és egyre népszerűbbé válása abban is megmutatkozik, hogy honnan szerezzük be előzetes információinkat a tervezett úti célról. Míg 2001-ben a 1

http://www.sg.hu/cikkek/46522/hoditanak_az_online_hirdetesek, letöltés: 2008.04.29.

- 40 -

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben belföldi főutazások esetében a világháló használata 1%-ot mutatott, 2005-ben ez az arány 30%-ra emelkedett. ◊ Az utazási irodák szerepe viszont a belföldi utazások szervezésében alacsony és (részben az internet miatt) folyamatosan csökken. ◊ 2005-ben az utazásközvetítők a belföldi főutazások 5%-ának szervezésében vettek részt.

Közlekedés: ◊ Hajdú-Bihar megye turizmusának szempontjából hatalmas jelentőséggel bír, hogy megépült az M3 autópálya. Az M3 autópálya kelet felé haladva Nyíregyházával és az észak-keleti országrésszel köti össze Budapestet. Jelenleg Nyíregyházáig lehet eljutni rajta. A Nyíregyháza -Vásárosnamény közötti szakaszt 2010-ig tervezik megépíteni. A Debrecen felé haladó M35-ös leágazása 2006 végére készült el. ◊ A Debreceni repülőtér Kelet-Magyarország legfontosabb és egyben legnagyobb forgalmú repülőtere, Magyarország öt nemzetközi repülőterének egyike; a Ferihegyi repülőtér után a második legforgalmasabb. 2001 óta a nemzetközi utazóközönség előtt is nyitott légikikötő.

3. ECONOMICAL/GAZDASÁGI: ◊ Az infláció jelenleg 6,7%. A jegybanki alapkamat 8,25%, mely nem kedvez a hitelfelvételnek.1 ◊ A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege 2008. január 1-jétől pedig 69.000 Ft. ◊ A KSH adatai szerint a bruttó átlagkeresetek 2007-ben 8,0 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 2,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a reálkereset, a fogyasztóiár-index 8,0 százalékos növekedése mellett, 4,8 százalékkal csökkent. Így a nemzetgazdasági átlagos nettó kereset éves szinten 114 ezer 100 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 85.100 forint, a szellemi foglalkozásúaké 146.900 forint. ◊ A GDP 2007-ben 2,8 százalékkal nőtt, míg 2008-ban várhatóan 3,2 százalékkal emelkedik. 2

1 2

Magyar Nemzeti Bank, www.mnb.hu, letöltés: 2008.01.01. Heti Világ Gazdaság, http://hvg.hu/gazdasag/20070412_gdp_inflacio.aspx, letöltés: 2008.01.01.

- 41 -


Forrás:KSH

◊ A kormányzati szektor bruttó adóssága a 2006. végi 31,1 milliárd euróról 2007. végére 34,2 milliárdra, a magánszektoré 52,2 milliárd euróról 65,4 milliárd euróra emelkedett. ◊ A nemzetgazdaság nettó adósságállománya 2007. december végén 40,7 milliárd euró (a GDP arányában 40,3 %) volt. (Ábra a gazdasági mérőszámok 2007-es alakulásáról a 7.sz. mellékletben) ◊ A folyó fizetési mérleg hiánya 2007-ben 5,06 milliárd euró volt.1 ◊ Ez évben az államháztartási hiányt 4 százalékosra prognosztizálják. ◊ Az euró magyarországi bevezetésének várható legkorábbi időpontja 2014.

1

Heti Világ Gazdaság, http://hvg.hu/gazdasag/20080331_folyo_fizetesi_merleg_hiany.aspx, letöltés: 2008.04.26.

- 42 -


4. ECOLOGICAL/TERMÉSZETI: ◊ A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tervei szerint 2015-re Nemzeti Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program keretében az országban 87%-ra nő a csatornázottság aránya.1 ◊ Környezetterhelési díj terheli az üzleti vállalkozásokat (Levegőterhelési díj, vízterhelési díj, talajterhelési díj):2003. évi LXXXIX. törvény alapján. ◊ Környezetvédelmi termékdíj (1995. évi LVI. törvény)alapján

2008. január 1-jétől

hatályos rendelkezések szerint díjkötelesek:

egyéb kőolajtermékek,

gumiabroncsok,

hűtőközegek,

csomagolások, kereskedelmi csomagolások

akkumulátorok,

reklámhordozó papírok,

elektromos és elektronikai berendezések.

◊ További környezetvédelmet szolgáló adónemek: Vízkészlet-járulék (vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény), energiaadó (2003. évi LXXXVIII. törvény). ◊ Emellett a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az ökoadók körének kiterjesztésén dolgozik. A szelektív hulladékgyűjtés rendszere már hazánkban is bevezetésre került. A 94/62. számú EK irányelv szerint a csomagolást végző, vagy csomagolt tereméket importáló vállalatok felelősek a hulladékká vált csomagolás visszagyűjtéséért és hasznosításáért. A Közösség 2004-ben, az irányelv módosításával tűzte ki a távolabbi hulladékkezelési célokat. Ennek értelmében hazánknak 2012-ig a kibocsátott üveg- és papír alapanyagú csomagolási hulladék 60%-ának, a fémhulladék 50%-ának, a műanyaghulladék 22,5%-ának, illetve a fahulladék 15%-ának visszagyűjtéséről és hasznosításáról kell gondoskodnia.2

1

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, http://www.ktm.hu/index.php?pid=9&sid=46&hid=448, letöltés időpontja: 2008.05.02. 2 http://www.okopannon.hu/index.php?id=ID13010000, letöltés: 2008.04.30.

- 43 -


5. POLITICAL/ POLITIKAI, JOGI: ◊ Magyarországon többpárti, parlamentáris demokrácia van. A turisztikai piac liberalizált. ◊ Az ország egyebek között 1995 óta a WTO, 1996 óta az OECD, 1999 óta a NATO, 2004 óta az Európai Unió, 2007. december 21. óta pedig a schengeni övezetnek is tagja, és egyik alapítója a Visegrádi Együttműködés szervezetnek. ◊ Az ország idegenforgalmi rendszere a WTO, a World Tourism Organisation alapelvei szerint működik. ◊ A Hajdúhadházi kistérség idegenforgalma szempontjából fontos tény, hogy a Schengeni Egyezményhez egyelőre még nem csatlakozott Románia esetében „egymegállásos” határforgalom-ellenőrzési rendszer működik, azaz egy helyen zajlik a román és magyar ellenőrzés, a határ pedig személyi igazolvánnyal is átléphető. A nem EU tagország Ukrajnából jövő turistáknak viszont vízum szükséges a Magyarországra történő belépéshez. A helyi adónak számító idegenforgalmi adó mértéke személyenként, éjszakánként maximum 300 Ft. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 30§ szerint: „Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt, valamint, aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek a tulajdonosa, amely nem minősül lakásnak.” A 2007. évi LXI. törvény módosította a Gazdasági Társaságokról szóló törvényt, melynek értelmében a jegyzett tőke minimális összege Kft. alapítás esetében 500 ezer Ft-ra, Rt. esetében 5 millió Ft-ra változott.

- 44 -

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben A)Új belépők támadása: Hajdú-Bihar megyében

a turizmus

elsősorban Debrecenre,

Hajdúszoboszlóra és a Hortobágyra koncentrálódik, új belépők

Porteriversenystruktúra

közül elsősorban a Hajdúböszörményi Kistérség turizmus fejlesztő tevékenysége emelhető ki. A kistérség szomszédos a Hajdúhadházi Kistérséggel, rendezett kisvárosai, jó természeti feltételei (jó minőségű talaj, gyógyvíz) a turizmus jövőbeni erősödését prognosztizálja.

E)Szállítók alkupozíciója: 1. Az állam: Az állami és EU-s pályázatokra sok a jelentkező, a verseny erős 2. Az eszköz-beszállítók: Bizonyos termékek esetében magas (irodaszer), másoknál alacsony.(pl. mezőgazdasági termelők). 3. A vállalkozók, befektetők: A multinacionális cégek, szállodaláncok alkupozíciója nagyon magas, viszont ha a minden valószínűség szerint a mélyben rejlő termálvízkincs felhozatala megtörténne, a hajdúhadházi kistérség alacsony áraival, kedvező fekvésével kitűnő befektetési lehetőség. A kis és középvállalatok a térségben nem élveznek elegendő támogatást, magas adóterhek szorongatják őket. A kistérség helyi adói viszont megyei szinten is nagyon kedvezőek. 4. A helyi lakosság, mint humán erőforrás és befektető: A térségben magas a munkanélküliség, olcsó a munkaerő. A diplomások alkupozíciója természetesen jóval magasabb, mint az alacsony végzettségűeké. Az itt élők, ha van az elegendő tőkéjük, szívesen fektetnének be egy sikeres vállalkozásba.

B)Verseny a már létező vállalkozások között: Bár a falusi turizmus még nem igazán indult be Magyarországon, az Északi-középhegység, a Balatoni Régió, de például az Őrség kis, tiszta

falvai,

érintetlen

környezete

számtalan

lehetőséggel,

különlegességgel várja látogatóit. A Hortobágy falusi turizmusa D)Vevők nagyon sok látogatót vonz, de a turizmus itt inkább csárdák

alkupozíciója:

mentén, mint falvakban zajlik. A Guthi-erdő páratlan vadászati lehetőségeket kínál, az Alföld legnagyobb, összefüggő erdőterülete. Vadászturizmus Magyarországon leginkább Somogy és Baranyamegyében, a Pilisben, a Gemenci erdőben és az Északiközéphegységben működik. Horgászturizmus a régióban jelenleg a Tisza-tó, a Tisza és a Keletifőcsatorna mentén és a térség kisebb- nagyobb tavainál zajlik. Debreceni turisták kiránduló turizmusa leginkább a Vekeri tóhoz, a Nyíregyházi turisták kiránduló turizmusa Sóstóra irányul. Az

Észak-Alföldi

régió

turizmusa

jelenleg

Debrecenre,

Hajdúszoboszlóra és a Hortobágyra, valamint a Tisza és a Keletifőcsatorna vidékére koncentrálódik. Gyógyturizmusban Hajdúszoboszló, Debrecen és Nyíregyháza verhetetlennek számít, viszont a telekárak és az idegenforgalmi adó ezeken a településeken nagyon magas. Bár a megyében számos lovarda működik, a Hortobágyon kívül a lovasturizmus még nem igazán indult be, az úgynevezett „Marhatolvajok útja” a kistérségen keresztül halad el.

C)Helyettesítő termékek és szolgáltatások:

A ↓ E→B←D ↑ C

A belföldi turizmusnak gyakorlatilag minden szabadidős program és a kiutazó turizmus is helyettesítő terméke. Az Észak-Alföldi Régióban leginkább Debrecen és Nyíregyháza kulturális programjai, zenei rendezvényei, bevásárló turizmusa és a fürdőturizmus a legnépszerűbb szabadidő eltöltési alternatívák.

- 45 -

A

belföldi

turisták

alkupozíciója

magas.

Hajdú-Bihar

megye

kínálata

elsősorban

a

kultúr-,

rendezvény

és

fürdőturizmusra épül, így bizonyos

turisztikai

ágakban kevés a kínálat. Ezekben az ágazatokban a kistérség turistákkal magas lehet.

alkuereje

a

szemben


V. Turisztikai SWOT Vonzerők

Erősség

Kihasználás

Természeti: Értékes táji környezet, sok erdőterület, helyi jelentőségű védett természetvédelmi területek (Bocskaikert: Homoki kocsányos tölgyes, Hajdúhadház: Emléktölgy, Hajdúsámson: Olimpiai emléktölgy, Nyíradony: Kocsányos tölgy, Ostorfa, Nyírmártonfalva: Hubertustölgyfa, Téglás: Gyermekotthon parkja, Téglás: Angolkert), Hajdúsági Tájvédelmi Körzet, Hajdúhadház mellett a vöröstölgyes, Gúthi erdő, futóhomokosligetes táj, víztározók, halastavak, gyógyvízkincs Épített: Hajdúhadház: Református templom, Földi János Ált. és Műv. Iskola pannókiállítása, Vadas csárda, Bocskaikert: Sissy Poroszlay kastély, Dugó csárda, Németh László emlékháza, Gulyás Pál emlékháza, Nyíradony: Tájház, Régi malom, Görög katolikus templom, Hajdúsámson: Református templom, Téglás: Református templom, Dégenfeld kastély, Nyíracsád: Árpád korból származó református műemléktemplom, freskómaradványokkal, Római és Görög katolikus templom, értékes ikonosztázzal, Vécsey-kúria, Bazita pusztakastély, Nyírábrány: Tájház, Eördögh-kastély, Újléta: Borospince, Tájház, Vámospércs: Tájház, Református templom Kulturális örökség: különleges gasztronómia, avar-kori leletek, honfoglalás-kori leletek, Zsuzsi vonat emlékhelye Kiemelkedő rendezvények: Torzsás napok, Szüreti felvonulások és bálok, kistérségi rendezvények, Főzőversenyek, Nemzetközi Motoros Találkozó, Fogathajtó verseny, Focitorna, Május elsejei majális, Dohányfesztivál, Akácvirág fesztivál, Kórushangverseny, Nagyfalusi sokfalusi disznótor, Díjugrató verseny

A különleges táji környezetre, védett természeti és épített műemlékekre épülő programok szervezése, túrák, kirándulások, egy-pár napos körutazások, kerékpártúrák, lovastúrák, buszos kirándulások formájában. Műemlékekből, a térség történelméből, kulturális értékekből turisztikai termékfejlesztés. Az egyedülálló, a térség hagyományaira épülő rendezvények szervezése. Próbafúrásokkal a mélyben rejlő vízkészlet feltárása, kihasználása, a gyógy és fürdőturizmus céljára. A mezőgazdaság adottságait (szőlő, alma, meggy, málna) kihasználva szüreti mulatságok, hagyományőrző vásárok rendezése. A falusi turizmus támogatása.

Gyengeség

Kiküszöbölés

Természeti: Az értékek nehéz megközelítése, a védett területek elszórtan helyezkednek el. Épített: Az épületek, látnivaló felújításra szorulnak, sok közülük kihasználatlan. Nincs elég jól kiépített kerékpárútrendszer. Kiemelkedő rendezvények: A rendezvények nem kapnak elég sajtóvisszhangot, és nem kielégítő a marketingtevékenység, nem elegendő szervezettség.

Európai Uniós támogatásokkal(Kohéziós alap) az infrastruktúra fejlesztése, befektetők keresése, befektetésre kedvezmények nyújtása, helyi vállalkozók támogatása, a rendezvényekbe a privát szféra bevonása, a vásárokba, bálokba való részvételbe vállalkozók toborzása, rendezvények erőteljesebb promóciója.

- 46 -


Turisztikai szolgáltatások

Erősség

A kistérségben kialakult szabadidő központok vannak. A MÁV és Hajdú Volán Zrt. járathálózata viszonylag sűrű A kistérségben személyfuvarozással foglalkozó egyéni vállalkozók vannak Színvonalas vendéglátóhelyek a kistérségben(pl. Vadas csárda, Véndiófa csárda). A kistérségben sokan foglalkoznak lótartással, hátasló tartásával.

Kihasználás

Gyengeség

Egyéb pénzügyi, egészségügyi, személyes és kommunikációs szolgáltatások

Kevés a turisztikai szolgáltató: a szállás és az étkeztetés mennyisége és minősége sem kielégítő A gazdaság és a közigazgatás szereplői között az együttműködés gyenge. A határ menti turisztikai együttműködési lehetőségek kihasználatlanok, az együttműködés csupán a közvetlenül határ menti településekre korlátozódik. Kevés a lovarda, lovasiskola, kerékpárkölcsönző.

Kiküszöbölés

Erősség

Tourinform iroda működik a térségben. A kistérségben mentőállomás működik, az egészségügyi szolgáltatások színvonala megfelelő. A kistérségi központban OTP bankfiók, ATM automata és a Hajdúsági Takarékszövetkezet bankfiók található, bankfiók Nyíradonyban is van. A bankkártyás fizetés a nagyobb boltokban és a közszolgáltatóknál is lehetséges. A hajdúhadházi könyvtár eMagyarország pontként is működik. Szélessávú internet-szolgáltatók megjelenése a térségben. A kistérségben több rádióállomás működik és televízió is. Sok település rendelkezik saját helyi újsággal.

- 47 -

A szabadidőközpontokra rendezvényeket lehet szervezni. A sűrű busz és vonatközlekedés kedvez az idegenforgalomnak, nem szükséges feltétlenül személygépkocsi a kistérségbe való eljutáshoz. A hagyományőrző, ám manapság nagyon divatos vendéglők önmagukban is vonzzák a turistákat. A lovakat tenyésztőkből kiváló lovasiskolák válhatnak.

Az önkormányzatoknak, a kistérségnek nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gazdasági élettel, a turisztikai vállalkozókkal való kommunikálásra. Az erdélyi határ menti településekkel érdemes felvenni a kontaktust, közös idegenforgalmi „hadjáratot indítani”. Az EU támogatja az interregionális kapcsolatokat.

Kihasználás

A vendéglátó egységekben internet használati, WIFI lehetőséget lehetne biztosítani, mely rendszerint pozitív hatással van a keresletre. A bankok jelenléte, az ATM automaták nagyon hasznosak az idegenforgalom fellendítéséhez. A helyi médiában a látványosságok, programok kommunikálása, a kistérségi, önkormányzati ügyekről a lakosság nagyobb tájékoztatása valósulhat meg.

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben Gyengeség

Infrastruktúra

Információs és kommunikációs rendszer fejletlen. Internet-ellátottság gyenge, leginkább az iskolákra, közintézményekre, könyvtárakra, művelődési házakra korlátozódik A bankkártyás fizetés a kisebb boltokban megoldatlan.

Kiküszöbölés

Az önkormányzatnak ösztönöznie kellene a kis és középvállalkozásokat, hogy minél több helyen fogadjanak el bankkártyát vásárláskor.

A 4-es számú főút keresztülhalad Bocskaikerten, így a település vendéglátóhelyei pihenőhelyként szolgálhatnak. Téglás és Hajdúhadház is könnyedén megközelíthető a főútról. A főút mentén a kistérséget reklámozó óriásplakátot lehet elhelyezni. A már meglévő kerékpárutakra lehet kerékpáros túrát szervezni.

Erősség

A 4-es számú főútvonal és a Budapest-Záhony vasútvonal érinti a kistérséget Van néhány megépült kerékpárút, pl. BocskaikertHajdúhadház-Téglás

Kihasználás

Gyengeség

Humán erőforrás szakképzettsége, nyelvtudás, kulturáltság, vendégszeretet, közbiztonság

Nincs kiépített kerékpárúthálózat. Nincs kerékpárút Debrecen és Bocskaikert között, így a kerékpáros turisták csak személygépkocsival, vagy vasúttal tudják megközelíteni a kistérséget.

Kiküszöbölés

EU Kohéziós és Strukturális Alap pályázatait érdemes állandóan figyelni.

A vendégszeretet elengedhetetlen kelléke a falusi turizmusnak. A művelődésszervező szakemberek, pedagógusok, gyógytestnevelő tanárok kitűnő emberi erőforrást jelentenek a turizmus számára. Az olcsó munkaerő a turizmus személyzeteként is bevethető, de segítségével az infrastrukturális beruházások is könnyedén megvalósíthatók. A művészeti iskolák tehetséges diákjaira, csoportjaira rendezvények, kézművesbemutatók, vásárok, eseménymarketing is építhető. Az egyesületekkel, a civil szervezetekkel, a kulturális intézményekkel az önkormányzatok és a Kistérségi Iroda hatékony turizmusmarketing kampányt indíthat el.

Erősség

Hozzáértő, tettre kész Kistérségi Hivatali köztisztviselők. Vendégszerető, barátságos lakosság. Diplomás művelődésszervező szakemberek. Agilis civil szervezetek. Udvarias bolti kiszolgálás. Olcsó, nagy mennyiségben rendelkezésre álló humán erőforrás. A művészeti iskolák miatt viszonylag magas a zenélni tudó, képző és iparművészethez értők aránya. Színvonalas tanári állomány, a Debreceni Egyetem és a nyíregyházi Főiskola által képzett tanárok idegenvezetésre is képesek Idegenforgalommal is foglalkozó szervezetek működnek a kistérségben(pl. Ligetalja-Gúth Idegenforgalmi Egyesület, Fiksz Pont Egyesület, Hajdúhadházért Egyesület)

- 48 -

Kihasználás

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben Gyengeség

Kiküszöbölés

Kevesen beszélnek idegen nyelveket. Alacsony a diplomások és az érettségizettek aránya. A közbiztonság színvonala egyes településeken nem megfelelő. Hiány turisztikai szakemberekben.

Lehetőségek

A közbiztonság színvonala alacsonyabb munkanélküliséggel és erősebb rendőri jelenléttel növelhető. Tanfolyamokkal, felnőttképzési programokkal az emberi erőforrás fejleszthető.

Kiaknázási módjuk

Európai Uniós pályázatok a turizmus fejlesztésére, a fogadóképesség növelésére és a vonzerők állagának megóvására és fejlesztésére. A gazdasági fejlődés, a jövedelmek és a szabadidő növekedésével a belföldi turizmus kereslete nő. A kistérségben található számos kihasználatlan turisztikai vonzerő fejlesztése. Egészségtudatosság növekedése. Különleges programok, rendezvények, attrakciók iránti igény növekedése. A városi ember számára a falusi életmód egyre vonzóbbá válása, a magyar népi hagyományok felé fordulás, a falusi turizmus iránti igény növekedése A két nagyváros, Debrecen és Nyíregyháza közelsége Debrecen és Hajdúszoboszló az ország tíz legtöbbet látogatott városai között van. Tőkevonzás. Pozitív imázs erősítése, erősebb marketing. Térségi együttműködések javítása a turizmus területén is (Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeivel) Határ menti együttműködés javítása (a szomszédos erdélyi Bihor megyével). A Magyar Turizmus Rt. ingyenes prospektusai erős turizmus-marketing hatással bírnak.

Veszélyek

Állandó pályázatfigyelés, új pályázatok keresése. Ökoturizmus fejlesztése a növekvő egészségtudatosság jegyében. Különleges attrakciók, a helységekre, kistérségre jellemző programokkal. Összefogás a Debreceni és Hajdúszoboszlói Kistérséggel a vendégéjszakák számának növeléséért. A határ menti fekvés kihasználása. A halász-, lovas- és vadászturizmus egyre divatosabbá válását ezek fejlesztésével a kistérségnek ki kell használnia. A debreceni, nyíregyházi lakosok kistérségbe vonzása pihenő-, üdülő-, rekreációs és egészségturizmus céljára. A falusi turizmus iránti igény növekedése jó hír a hagyományokra épülő kistérségi kultúra szempontjából. A Magyar Turizmus Rt.-vel ápolni kell a kapcsolatokat.

Elkerülési módjuk

A szakképzett munkaerő, a diplomások elvándorlása. A leszakadó rétegek arányának növekedése. Elmaradt infrastrukturális fejlesztések. Környező kistérségek, régiók, országok turisztikai kínálatának erősödése (pl. romániai erdélyi kínálat), versenyképességének, vonzerejének növekedése a kistérség potenciális látogatói körében. Marad a tőke és a forráshiány, a kistérség nem tud új befektetőkre szert tenni. A pályázatoknál csekély nyerési arány, és kevés pályázatbenyújtás, túl magas önerő.

- 49 -

A turizmus megteremtése mind a diplomás, mind a olcsó munkaerőt képviselő, alacsony iskolázottságú társadalmi rétegek számára munkalehetőséget biztosít. A környező kistérségekkel nem versenyezni kell, hanem leginkább együttműködni. A kistérséget vonzóbbá kell tenni a kis és középvállalatok számára. (pl. A Lidl és a Penny vállalatok megjelenésével azok forgalmára építve máris vonzóbb a környéken üzletet, boltot nyitni, de természetesen csak akkor, ha az üzletek profilja nem egyezik meg a két multi tevékenységével.)


VI. Piackutatás A régiófejlesztés egyfajta termékinnováció. Innováció szükséges ahhoz, hogy a régió versenyképes maradjon, a turizmus innovációja, hogy az idegenforgalmi piacon versenyképessé váljon. Az innovációhoz előzetesen marketing-kutatás kell, hogy mire van szükség, mire van igény. Piackutatásom két részből áll, mindkettő célja, hogy megtudjam, milyen kiaknázatlan turisztikai lehetőségek nyílnak a térségben, mire van igény: 1. Szekunder 2. Primer: szakemberekkel személyes mélyinterjú és kérdőíves kvantitatív kutatás

SZEKUNDER KUTATÁS, ADATOK MÁSODKÉZBŐL: Piackutatásom első részében szekunder kutatást végeztem. A már rendelkezésre álló adatok összegyűjtésével arra a kérdésre kerestem a választ, hogy hogyan alakul az utóbbi években Magyarország belföldi turizmusa. Hajdú-Bihar megye jelenleg milyen szerepet tölt be az ország turizmusában, mennyire élénk az idegenforgalom, milyen fejlesztések történtek a turizmus érdekében az elmúlt években. Emellett arra is választ vártam, hogy a Hajdúhadházi Kistérség jelenleg foglalkozik-e tudatosan idegenforgalommal, mennyire vesz részt a megye turizmusában, s milyen mértékű az idegenforgalmi fogadóképesség és annak innovációja.

Mire van igény belföldön? A Magyar Turizmus Rt. megbízásából készített, a magyar lakosság 2006. évi utazásai terveiről készült vizsgálatból kiderül: A lakosság az év során összesen 20 millió 2–4 napos utazást tett, melyek során 58 millió napot töltött el. A magyar lakosság a 6,4 millió utazása során összesen 47,8 millió napot töltött turizmussal az évben. Az utazások 66%-a személygépkocsival, 17%-a autóbusszal, 16%-a vonattal történt, az utak egyharmadánál rokon vagy ismerős biztosított szálláslehetőséget, saját második otthont 25%-ban vettek igénybe, de a szállodák, illetve az ifjúsági szállók részesedése is 10% fölötti volt. (Mint később látni fogjuk, primer kutatásom is ezt az eredményt támasztja alá.) Az utazások felét a 25–44, illetve a 45–64 éves korosztályba tartozók tették, közel azonos arányban. - 50 -


De hogyan veszi ki a részét a belföldi turizmusból az Észak-Alföldi Régió? Éllovas vagy sereghajtó?

Forrás:KSH

A belföldi főutazások 14,2 százaléka az Észak-Alföldre irányul, s ezt csak a Balatoni Régió előzi meg, 40,3 százalékkal. A főutazások nyolctizede a július-augusztus hónapokra esik, ezen belül a július hónap részesedése (49,1%) kiemelkedő.

Hajdú-Bihar megye turizmusa az élbolyban: A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2006-ban, a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján, a legnépszerűbb magyarországi város pozícióját mind a külföldi, mind a magyar turisták körében Budapest megőrizte, de az előző évekhez hasonlóan az ezüstérmet Hévíz, a bronzérmet Hajdúszoboszló szerezte meg. Hajdúszoboszlón 823 ezer vendégéjszakát töltöttek el a vendégek 2006-ban. A tíz legnépszerűbb város 2005. évi rangsorához képest változást jelentett, hogy a 2005-ben 10. helyen álló Debrecen 2006-ban a 8. helyre lépett elő, Zalakarost és Egert is megelőzve. A belföldi utazók körében a legnépszerűbb városok között a fővárost Hajdúszoboszló és Siófok követi. A tíz legtöbb vendégéjszakát regisztráló település közül Zalakaros mellett (+22,4%) Debrecen

(+30,4%)

és

Hajdúszoboszló

(+19,2%)

városát

jellemezte

kiemelkedő

vendégéjszaka-számnövekedés. A belföldi vendégéjszakák száma mindkét városban emelkedett. A külföldi vendégforgalom Debrecenben 20,8 %-kal, Hajdúszoboszlón +2,2%kal növekedett. - 51 -


Ugyanakkor a falusi turizmus a megyében nem jellemző: A KSH 2001-es adatai alapján a falusi turizmus keretében eltöltött vendégéjszakák meghatározó részét, 63 százalékát Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 30 százalékát SzabolcsSzatmár-Bereg, 7 százalékát Hajdú-Bihar megyében regisztrálták az Észak-Alföldi Régióban. Hajdú-Bihar megyében a falusi szállásadással szemben a fizetővendéglátás jellemző, melynek vendégforgalma 17-szerese a falusi szállásadásénak.

Lehangoló adatok: Ezzel szemben a KSH adatai alapján a Hajdúhadházi Kistérségben a vendégéjszakák száma csupán egy és ötezer közötti!(Lásd: 9.sz. melléklet) S ami a leginkább mutatja a kistérség idegenforgalmi fejletlenségét, hogy a regionális turizmus sem működik. A kistérség Magyarország két egyik legnagyobb városa között helyezkedik el. Kézenfekvő lenne, ha a két nagyváros lakossága a kistérségben keresne délutánonként, hétvégenként kikapcsolódási lehetőséget, de ezzel szemben a kistérség nem kelti fel az itteni lakosok „turisztikai érdeklődését”. Jól példázza ezt a következő ábra:

Forrás:KSH

A szekunder kutatás alapján ennek egyik oka a kistérség „fogadóképtelensége”, az alacsony turisztikai szervezettség, és a nem megfelelő turizmus-marketing. A KSH adatai szerint a Hajdúhadházi Kistérségben 2004-ben csupán 197 vendéglátóhely működött, ebből 130 étterem és cukrászda, valamint bár és borozó. S a felmérés ezek színvonalát nem mérte, sok vendéglátóhely minősége is jelentős javításra szorul. (Lásd:8.sz.melléklet)

- 52 -


PRIMER KUTATÁS: Primer kutatásom során először idegenvezetőket, a Kistérségi Iroda köztisztviselőit és helyi rendezvény és művelődésszervezéssel foglalkozó szakembereket kérdeztem meg, hogy mi a véleményük Hajdú-Bihar megye turizmusáról és benne a Hajdúhadházi Kistérség szerepéről, jelen turisztikai tevékenységéről, jelentőségéről, kihasználatlan lehetőségeiről.

Mélyinterjúk: Borsos Lajos, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Idegenvezető Szakmai osztályának elnöke szerint az Észak-Alföldi Régióban, s ezen belül Hajdú-Bihar megyében turisztikai szempontból még hatalmas kihasználatlan lehetőségek rejlenek az országos turizmus szempontjából is. Megfelelő, érdekes programokkal lehetne felszínre hozni a kistérség és a megye rejtett néprajzi és kihasználatlan természeti értékeit, s így az egész ország területéről turistákat vonzhatna a térség. De ehhez nem csak a kistérség városainak összefogására van szükség, hanem a megye összes városának együttműködésére, s közös programcsomag kialakítására. Patóné Cziván Zsuzsa, a Hajdúhadházi Kistérségi Iroda köztisztviselője úgy véli, a kistérség városai között az együttműködés bár még csekély, de elindult. A városok leginkább közös Európai Uniós pályázatok keretében összefogva infrastruktúra beruházásokat hajtanak végre, kistérségi szinten pályaválasztási tanácsadást szerveznek, szociális kérdésekben járnak el. A turisztikai együttműködés jelenleg rendkívül csekély, de vannak biztató egyesületi és civil törekvések közös programok, fejlesztések kialakítására. Jelenleg folyamatban van a Nyíracsádi Tourinform Iroda kistérségi szintre való kiterjesztése, vagy a Hajdúhadházi Torzsás napok rendezvénysorozatba a kistérség többi településének bekapcsolása. A Kistérségi Iroda tervezi, hogy turisztikai kínálatával ebben az évben először bemutatkozik a Debreceni Cívis Korzó című nyári rendezvénysorozat kiállításán. A távlati tervek között szerepel a bemutatkozás a Budapesti Utazási Kiállításon. Turisztikai kiadványok eddig csak korlátozott számban jelentek meg a térségről, annak leginkább anyagi vonzata miatt. Szórólapok, prospektusok kiadásához a jövőben pályázatok útján tervez hozzájutni az iroda. Európai Uniós és országos pályázatok közül jelenleg turisztikai programokra pályáznak, az idegenforgalmi fejlesztést célzó pályázatok nem jellemzőek.

- 53 -

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben A

Kistérségi

Hivatal

rendszeresen

figyeli

a

www.otm.gov.hu

honlapot

és

a

www.ksr.sportolonemzet.hu honlapot. A kistérség ezen lehetőségek segítségével már többször nyert pályázatot önrész mellett gyerekek táboroztatására és senior sportprogramokra. Összességében elmondható, hogy a turizmus a térségben egyelőre csak éledezik, s leginkább csak városi, önkormányzati szinten. A kistérség kulturális életéről, településeinek együttműködéséről, a megyei és az országos kulturális életbe való bekapcsolódásáról kultúrházak és könyvtárak vezetőinél érdeklődtem. Fekete Gáborné, a Hajdúhadházi Földi János Könyvtár Emlékház és Galéria igazgatónőjével a kistérség településeinek növekvő kulturális együttműködéséről és a városok egymást megismerésének fontosságáról beszélgettem. A kistérségi központ könyvtárvezetőjeként fontosnak tartja, hogy a települések lakói megismerjék egymás kultúráját, nevezetességeit, népi hagyományait. A könyvtár törekvése más városok bemutatására először olyan újszerű volt, hogy szinte idegennek hatott a környező települések körében, nem igazán értették a közeledés okát, apropóját. A programsorozat 2007ben Nyíradony bemutatásával kezdődött, s ez évben Nyíracsáddal folytatódik. A rendezvény nemcsak kulturális, szociális de gazdasági fontosságát felismerve most már önként jelentkező városok is vannak a kiállításra. A várost bemutató kiállítást rendszerint egy helyi különleges gyűjtemény bemutatása és gasztronómiai bemutató, valamint népi együttesek, népdalkörök előadása is kíséri, s a programot a vendég település polgármestere nyitja meg. Egy kirándulás a bemutatkozó városba szintén része a rendezvénynek. Emellett ez évben gyerekeknek szóló, a kistérséggel kapcsolatos vetélkedőt is tartottak. 2005-ben kistérségi szinten előadást tartottak a középiskolás diákok számára a fiatalok lehetőségeiről az Európai Unióban. A kistérségi programok mellett a Földi János Könyvtár, Galéria és Emlékház színes, változatos programlehetőségeket kínál. Többek között író-olvasótalálkozókat, helytörténeti és Bocskai vetélkedőt, erdélyi és magyarországi kirándulásokat szervez. 2008-ban kiállítást és előadásokat rendeznek Bulgáriáról, gyerekprogramokkal, fotó-, festmény- és műtárgykiállításokkal csábítva a látogatókat. A „Múzeumi séták” minden hónapban megrendezésre kerülnek, céljuk Hajdúhadház kulturális életének bemutatása a Földi János emlékház, a Hajdúhadházi Galéria, az Égerházi Imre Emlékház és az Egyház- és iskolatörténeti Kiállítás megtekintésén keresztül.

- 54 -

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben A Hajdúhadházi Könyvtár programjaival elsősorban a helyi és regionális turizmusra alapoz, gyakran hirdet a Hét című újságban, a megyében legolvasottabb Hajdú-Bihar megyei Naplóban, jelen van a www.muzeum.hu honlapon és már felvette a kapcsolatot a debreceni Tourinform Irodával is. Bekapcsolódott a Megyei Könyvtár Megyejárás című programsorozatába, melynek keretén belül minden hónapban a megye más-más települése kap bemutatkozási lehetőséget, prezentálva kulturális, képző és iparművészeti, népzenei valamint gasztronómiai életét. A rendezvény nemcsak a települések kulturális életének megismerését teszi lehetővé, de idegenforgalmi szempontból is nagy jelentőséggel bír. Szintén a hagyományőrzést és a turizmus fejlesztését szolgálja a Kulturális Értékeinkért Barátikör Hajdúhadház tevékenysége, mely az országos Tájak, Korok, Múzeumok Egyesülethez tagcsoportként kapcsolódva hirdeti a város látnivalóit, értékeit. Az Egyesület Hajdúhadházról ismeretterjesztő célból egy színes prospektust jelentetett meg, melyhez a pénzt a Barátikör és a Hajdúhadházi Könyvtár adományokból szerzi be. Primer kutatásom második részében a szekunder és a kvalitatív kutatásom eredménye alapján kvantitatív kutatást végeztem. Ezúttal a belföldi turisták véleményére voltam kíváncsi, tudni szerettem volna, mennyire aktívak, ha belföldi utazásról van szó, másrészt milyen kép él a fejükben Északkelet-Magyarországról, Hajdú-Bihar megyéről, a Hajdúhadházi kistérségről.

- 55 -


Kvalitatív, kérdőíves kutatás 1. Célja: Megtudni, hogy milyen információi vannak a magyaroknak a Hajdúhadházi Kistérségről, annak turisztikai lehetőségeiről, és melyek az általános benyomások a térségről. Mely városok lehetnek a kistérség potenciális partnerei és versenytársai. Milyen imázsa van jelenleg a kistérségnek.

2. Hipotézis felállítása: ◊ I.

A kistérségről az átlagos magyar turistának nagyon kevés információja van.

◊ II. A kistérség imázsa jelentős javításra szorul. ◊ III. Hajdú-Bihar megye turizmusában Hajdúszoboszló és Debrecen mellett a többi terület feledésbe merül. ◊ IV. Az Észak-Alföldi régióban a kirándulóturizmus szempontjából lenne kereslet fogadóképes, igényes úti célokra. ◊ V. Idővel az infrastruktúra, a fogadóképesség, és az országban egyedülálló, különleges programok fejlesztésével, minőségi turizmussal az egész ország területéről csábíthatóak turisták a térségbe. ◊ VI. A kistérség elegendő turisztikailag fontos természeti és népi, műemlékkel rendelkezik, de a fogadóképessége még messze nem megfelelő színvonalú. ◊ VII. A Hajdúhadházi kistérség leginkább a települések által egy közösen összeállított programcsomaggal lenne országos szinten is „ütőképes”, melyben a falusi-, a lovas-, a vadász- és a horgászturizmus is helyet kap.

3. Konceptualizáció: A konceptualizáció a kutatási folyamat azon része, ahol meghatározzuk a vizsgálandó fogalmak és változók jelentéseit, definiáljuk a fogalmakat. Észak-Alföldi Régió: (Kistérségeinek fejlettségét mutató ábra a 10.sz.mellékletben) A hét magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északeleti részében helyezkedik el. Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket foglalja magába. A régió központja Debrecen.

- 56 -

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben Hajdú-Bihar megye: 552 478 lakosával Magyarország negyedik legnagyobb megyéje. Az Észak-Alföld közvetlenül Romániával határos területén helyezkedik el. Az időjárást a sok napsütés (évi 2000-2100 óra) és a kevés csapadék jellemzi. Hajdú-Bihar megyéről 1950-től beszélhetünk, amikor Hajdú vármegye és Csonka Bihar vármegye egy részéből, valamint néhány Szabolcs megyéből átcsatolt községből kialakították Hajdú-Bihar megyét, Debrecen központtal. A megyében mai is élénk a vallási élet. Míg Debrecent a „Kálvinista Róma”-ként szoktuk emlegetni, Hajdúdorog az ország görög katolikus fellegvára. A harmadik legjelentősebb vallás a római katolikus. A megyében élénk kulturális élet zajlik, Debrecen híres iskolaváros. Hajdú-Bihar megye gazdasága tradicionálisan mezőgazdasági jellegű, emellett kiemelkedő jelentőségű a vegyipar, a gépipar, és a feldolgozóipar, valamint egyre fontosabb a turizmus is. Az idegenforgalmi háromszögként emlegetett Debrecen-Hajdúszoboszló-Hortobágy mellett újabb térségek is egyre intenzívebben kapcsolódnak be a megye idegenforgalmába. Közúton az M3-as autópályán, és a 4-es számú főúton érhető el, de Budapest-Záhony vasúti főútvonal is keresztülhalad a megyén. Debrecen saját repülőtérrel rendelkezik. Szabadidős turizmus: Az állandó lakáson kívül, szabadidőben végzett és szabadon választott tevékenységek összessége, amelyeket az ember változatosságigénye motivál. Megkülönböztetjük a hivatásturizmustól, mely a foglalkozással kapcsolatos helyváltoztatások során végzett szakmai és szabadidő-tevékenységek együttese.

A szabadidős, vakációturizmus legjellemzőbb formái: üdülő turizmus

korosztályturizmus

körutazó turizmus

gasztronómiai turizmus

városlátogatóturizmus

sportturizmus

rokonlátogató turizmus

élmény-,kalandturizmus

heritage/örökség/turizmus

hobbiturizmus

gyógy-,termálturizmus

zöld-,természetjáró turizmus

falusi turizmus

kulturális turizmus

klubturizmus

kastély-,várturizmus

vallási turizmus

szexturizmus

bevásárló turizmus - 57 -

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben Idegenforgalmi vonzerő regionális, országos és nemzetközi szinten: Olyan természet alkotta, vagy ember által létrehozott különlegesség, látványosság, mely egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik, s a régióból, vagy az egész ország területéről, esetleg más ország területéről is vonzza a turistákat.

Természetes vonzerők:

víz

napfény és klíma

hegységek és a hó

természeti

nemzeti parkok

ritkaságok

gyógy-és

fauna és flóra

termálvizek

Ember alkotta vonzerők: egyházi központok, szent

világvárosok sportrendezvények

helyek műemlékek

tematikus parkok

történelmi helyek és

szerencsejáték-központok szórakozás

városok építészeti remekművek

társasági rendezvények

múzeumok

rokonok és barátok

előadó-művészet

meglátogatása

népművészet

világkiállítás, vásárok,

fesztiválok

kongresszusok

ünnepek és népszokások

művész negyedek

Fogadóképesség: Egy terület azon tulajdonságainak összessége, hogy képes turistákat fogadni, megfelelő színvonalú infrastruktúrával, szálláshelyekkel, vendéglátóhelyekkel rendelkezik és mindehhez elegendő mennyiségű és minőségű szolgáltató személyzettel is bír. A turizmus, mint szolgáltatás színvonala meghatározó annak sikerességében. A természeti és ember alkotta turisztikai vonzerők csak megfelelő fogadóképességgel társulva hoznak létre idegenforgalmat. Üdülési csekk: Az üdülési csekk természetbeni juttatásként nyújtott üdülési támogatás. Az üdülési csekk - az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegéig adó- és járulékmentes. A minimálbér összegét meghaladóan juttatott üdülési csekk után munkavállaló esetében 44 százalékos 58

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben személyi jövedelemadót, 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 3 százalékos munkaadói járulékot, nem munkavállaló esetében pedig 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni . Az üdülési csekk a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft-vel szerződésben levő szálláshelyeken és utazási irodáknál készpénzt helyettesítő fizetőeszközként használható fel a szállás és az elfogadóhely által nyújtott egyéb szolgáltatások (étkezés, gyógykezelés, sport, wellness, fitness, stb.) kifizetésére, belföldi utazási irodai programok vásárlására. Jelenleg közel 8000 szálláshely (szálloda, panzió, üdülőház, magánszállás, ifjúsági szálló, camping) utazási iroda biztosítja az üdülési csekk felhasználhatóságát.1 Idegenforgalmi reklám: Egy terület, város, ország idegenforgalmának erősítését célzó reklám, mely rendszerint a kellemes időtöltés lehetőségét hangsúlyozza, s az emberek szükségleteire, vágyaira épít. Formai megjelenése általában kellemes, vonzó, kommunikációs csatornája rendkívül sokszínű, de manapság még inkább ATL, s ritkábban BTL eszközök. Falusi turizmus: A falusi turizmus elsősorban a vidéki, nem városi és nem kiemelt üdülőhelyen fekvő településeken folytatott vendéglátás, amely magában foglalja a szállást, az étkezési és programszervezési szolgáltatásokat egyaránt. A falusi turizmus az egyik legalkalmasabb módja annak, hogy a turista közvetlenül megismerhesse egy tájegység életét és kultúráját. A falusi vendéglátáshoz nem feltétlenül szükséges, hogy a település egyedülálló turisztikai látnivalóval rendelkezzen. De előnyt jelentenek a jó természeti adottságok, az erdők, rétek, folyó vagy más vízpart közelsége, az érintetlen természet. Szintén versenyelőnyt jelent, ha a faluban vagy a környéken bemutatható népi mesterség vagy kézműipar található. A jó közbiztonság alapfeltétel.

1

http://www.magyarorszag.hu/allampolgar/ugyek/csalad/utazas/udultam20060627.html/ugyleirasjogi, Letöltés: 2008.04.30.

59

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben A falusi turizmust kereső emberek legfőbb elvárásai a következők: •

Egészséges környezet és szép táj

•

Minőségi szállás (felszereltség, kiszolgálás)

•

Vendégszerető fogadtatás a helyi lakosok részéről

•

Ápolt falukép, nyugalom

•

Kiegyensúlyozott ár-szolgáltatás arány

•

Minőségi étkeztetés (pl. helyi ételkülönlegességek)

•

Jó állapotú szabadidős és sportfelszerelések

A lovasturizmus a falusi turizmushoz kapcsolódik. Része a lovas iskola, sétakocsikázás, túraés

tereplovaglás,

fogathajtás,

lovasbemutató,

verseny,

díjugratás,

lovas

tábor,

gyógylovagoltatás, lovaglás lovardában. Horgász és vadászturizmus: Napjaink rohanó világában reneszánszát éli a horgász és vadászturizmus, melyben a vad elejtése mellett a fő hangsúly a közvetlen természettel való kapcsolaton van. Megfelelő vad és halállományú erdős és vizekben gazdag területeken korlátozott számban kiváló lehetőség nyílik az ember eme ősi vadászösztönének a kielégítésére. Ehhez színvonalas szálláshelyek és infrastruktúra, tudatos vad és halgazdálkodás, de erdőgazdálkodás és környezetvédelem is szükséges.

Kutatási módszer megválasztása Az alapprobléma, és a probléma meghatározásához szükséges információ természete alapján úgy döntöttem, hogy kvantitatív primer kutatást végzek, mely testre szabott és kifejezetten a felmerült probléma megoldására született. Az információszerzésre a manapság egyre elterjedtebb írásos, internetes, kérdőíves adatgyűjtési módszert választottam. Ennek előnye, hogy olcsó, gyors, ezáltal aktuális, friss adatokkal szolgál. A fókuszcsoportos megkérdezés kvalitatív módszerét azért vetettem el, mert úgy gondolom, e probléma megoldásához sok ember véleménye, nagy minta alkalmazása szükséges. Az internetes megkérdezés egyetlen hátránya, hogy más eljárásokhoz képest alacsony a válaszadási arány, és nagy valószínűséggel a válaszadók nem alkotnak teljesen reprezentatív populációt, még ha a minta megválasztásánál törekedtem erre.

60


4. Operacionalizáció A kérdőív első része a megkérdezettek általános belföldi, szabadidős kirándulási szokásait méri. Ezzel kívánom megtudni a válaszadók belföldi utazásainak gyakoriságát, az utazások időtartamát, az úti cél lakóhelytől való távolságát, a megkérdezettek fizetési szokásait és átlagos negyedéves kirándulási költségeit valamint preferenciáit és attitűdjeit. A célom a fogyasztói rés megtalálása, és általános igényfelmérés. E kérdéseknél alternatív és szelektív, egyszerű és többszörös választásos kérdéstípusokat alkalmazok, a kirándulási motivációkat Likert-skálával mérem. Kérdőívemben a zárt kérdések mellett nyitott kérdéseket is használok, mellyel a spontán gondolatok feltárása, kifejtése és mélyebb összefüggések megismerése a célom. 1) A spontán, idegenforgalmi reklámra vonatkozó kérdés és az utazás előtti információforrást tudakoló kérdés célja, hogy feltárjuk azt a hirdetési csatornát, ahol a Hajdúhadházi kistérség a leghatékonyabban tudja hirdetni, és értékesíteni a programjait. 2) A konkrét, Hajdú-Bihar megyére vonatkozó kérdésekkel felmérem a megyéről, és ezen belül a kistérségről az átlagos magyar turistában kialakult képet, először nyílt kérdéssel a spontán ismertséget, majd zárt kérdéssel a „használatot” vizsgálom, s végül Likertskálával mérem az attitűdöket. 3) Legvégül pedig megkérdezem a válaszadóim a felmérés szempontjából fontos személyes adatait, mint a nem és az életkor.

61


5. Populáció, mintavétel Mivel az új idegenforgalmi termékkel a Hajdúhadházi Kistérség a magyar, belföldi turisztikai piacra szeretne betörni, az alapsokaságnak a 10 millió magyar állampolgárt tekintem. Kérdőívem nem tér ki a külföldi turisták utazási szokásaira, mert úgy gondolom, a kistérségnek először a hazai regionális, majd az országos piacot kell megcéloznia, s csak évek múltán, egy „rutinos turisztikai rendszer, infrastruktúra” és színvonalas fogadóképesség megteremtése után jelentkezhet a nemzetközi piacon, a külföldi turisták körében. Kvantitatív vizsgálatomhoz egy 100 fős mintát vettem, törekedve a reprezentativitásra, tehát hogy a kiválasztott mintán nyert adatok tükrözzék az alapsokaságot, a magyar lakosságon belül a nők 53%-os részarányát, és a lakosság lakóhely szerinti eloszlását az országon belül.(A népesség kb. 20%-a lakik Budapesten, és kb. 40-40%-a Nyugat és KeletMagyarországon.). A vizsgálatot a leginkább mobilis, idegenforgalmi szempontból legfontosabb 14-70 év közötti korcsoportban végeztem. A kvantitatív kutatáshoz a gyors, és alacsony költségű internetes megkérdezést használtam, egyszerű, véletlen kiválasztással. Az internetes felmérések általános jellemzője, hogy a válaszadók aránya meglehetősen alacsony, s bár törekedtem a reprezentativitásra, az internetes kérdezés annak egyedi tulajdonságai miatt eleve kizárja az össznépesség egyes csoportjait.

6. Kutatás (A kérdőív a 11.sz. mellékletben található.) 1) Primer kutatást végzek, mert ez testre szabott és kifejezetten a felmerült probléma megoldására született. 2) Kutatásomhoz először felmértem a megoldandó probléma fényében a témákat, témakatalógust készítettem. Majd kidolgoztam a kérdőív belső struktúráját, és megfogalmaztam a konkrét kérdéseket. A kérdőív felépítésénél fontosnak tartottam, hogy a kérdések sorrendje kövesse a válaszadó várható gondolatmenetét. A kérdőív először az általános témaköröket tárgyalja, és ebből fokozatosan tér át a konkrét kérdések irányába.

62

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben 3) Kérdőívem első felében általános fogyasztói szokásokra vonatkozó kérdésekkel indítottam Ezekkel a kérdésekkel azt kívántam megtudni, hogy az általam megkérdezetteknek milyen a belföldi turizmushoz való hozzáállása, kirándulási szokásai. Mekkora összeget szánnak negyedévente

belföldi

utazásokra,

mennyire

tartják

fontosnak,

hogy

bizonyos

időközönként a tágan értelmezett lakó és munkahelyen kívül más városokba, területekre is ellátogassanak, és melyek azok a tevékenységek, melyek leginkább utazásra inspirálják őket. 4) A kérdésfeltevésnél törekedtem arra, hogy a hivatásturizmus minél inkább kiszűrésre kerüljön, hiszen a hivatásturizmus jelen esetben nem tartozik a kutatás tárgykörébe. A Hajdúhadházi kistérség elsősorban a szabadidős jellegű turizmus fejlesztésére kívánja helyezni a hangsúlyt. 5) Fontosnak tartottam megkérdezni, hogy utazásaik előtt honnan informálódnak, melyik az a hirdetési csatorna, mellyel a legkönnyebben és a leghatásosabban lehet őket elérni a kistérség jövőbeli hirdetési reklámjaival. Ezért egy spontán ismertségre vonatkozó kérdést is feltettem, hogy milyen idegenforgalmi hirdetés, reklám jut először eszükbe. 6) Ezután következnek a Hajdúhadházi kistérség és Hajdú-Bihar megye turizmusára vonatkozó kérdések. Véleményem szerint a kérdőívben nem csak a kistérség városainak kell megjelennie, hanem az egész megyének, hiszen a minta az ország különböző területén élőkből tevődik össze. Úgy gondolom, Hajdú-Bihar megye és az Észak-Alföldi Régió az ország lakosainak többségének fejében egy egységes egészet alkot. A települések hírneve hat egymásra, s a városok csak közösen tudják az ország többi területének turizmusával hatékonyan felvenni a versenyt. Emellett a Hajdúhadházi kistérségnek tisztában kell lennie azzal, hogy a megyében kik a jelen és jövőbeli potenciális versenytársai. Valamint fontos beazonosítani azokat a városokat, melyek hírnevére a Hajdúhadházi kistérség is tud alapozni, az ő turizmusukhoz kapcsolódó programkínálatot tud kialakítani. 7) A Hajdú-Bihar megyére vonatkozó rész a spontán ismertséget mérő nyílt kérdéssel kezdődik, majd egy olyan kérdéssel folytatódik, melyben a „segített ismertség”, a „használat” és a „beállítódás” egyaránt mérésre kerül. Harmadik, s egyben utolsó kérdésemmel attitűdvizsgálatot végeztem. 63

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben 8) Fontosnak tartottam, hogy a kérdőíves vizsgálat előtt próbakérdezésekre kerüljön sor, így szűrve ki a kérdőív lehetséges hibáit.

Kutatáselemzés:(Lásd: 12.sz. melléklet) 1) Az első kérdésemre adott válaszok alapján egyértelműen kiderül, a magyarok szeretnek, és szoktak is belföldi utazásokat tenni, kikapcsolódás céljára. A kérdésre, miszerint „Milyen időközönként tesz szabadidős jellegű utazásokat, kirándulásokat Magyarországon?”, a megkérdezettek 12%-a válaszolta, hogy 2-3 hetente, 17%-a, hogy havonta, és 21%-a, hogy 3-4 havonta. A legtöbben (23%) az „Évente többször” választ adta, s érdemes megjegyezni, hogy 14% csak nyáron. A két szélsőség ugyanakkora aránnyal képviselteti magát, tizenkét-tizenkét ember válaszolta azt, hogy 2-3 hetente és évente egyszer kirándul. A nagyon gyakran és nagyon ritkán elenyésző arányát a teljes népességben a 100 fős minta nem mutatja megfelelően. A hetente válaszra egy válaszadó, a több évente választ senki nem jelölte be. 2) Második kérdésemmel a belföldi kirándulóturizmus rugalmasságát kívántam felmérni. A kérdés egy átlagos hétvégére, hosszú hétvégére vonatkozik. Célom ezzel az volt, egyrészt, hogy megtudjam, mennyi az a minimum táv, melyet hajlandó megtenni egy vonzó úti cél érdekében (nyilván egy több napos szabadság esetében ez a táv nagyobb), másrészt a szabadidős turizmus hétvégén jellemző, hiszen akkor van idejük kikapcsolódni az embereknek. A „Mekkora az a távolság, melyre hajlandó elutazni egy hétvégére/hosszú hétvégére?” kérdésre a válaszadók csaknem kétharmada válaszolta, hogy 100 és 300 km közötti út, még nincs a terhére, ha belföldi turizmusról van szó. A válaszadóim összessége rugalmasnak mutatkozott, hiszen huszonegy százalék válaszolta, hogy akár háromszáz km-nél hosszabb utat is kész megtenni, s tizenöten, hogy ötven és száz km a maximum, amelyre hajlandó. Csupán hárman gondolják úgy, hogy húsz és ötven km-nél többet semmiképp sem pihenés céljából. Ők potencionális célcsoportja lehetnek a regionális turizmusnak. 3) A harmadik kérdés a belföldi úthoz igénybe vett tipikus közlekedési eszközre vonatkozik. A többszörös választásos kérdésre nyolcvanhét százalék voksolt a leginkább mobil személygépkocsi mellett, ami elég meglepő, ám érthető eredmény. A második helyezett a

64

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben vasút lett, a maga negyvennyolc válaszával, s a busz csak huszonhat „szavazatot kapott”. Érdekes fejlemény, hogy a gyalog válasz tizenegy, a motorral hat, és a kerékpáron lehetőség 14 választ kapott. Valószínűnek tartom, hogy a kerékpáros infrastruktúra kiépítetlensége is közrejátszik a kerékpárosok aránylag alacsony arányában. Pedig feltehetőleg lenne rá kereslet, és a sportos gyalog közlekedést is lehetővé tenné. A stoppolás közbiztonsági okokból már nem olyan népszerű, mint egykor, csupán ketten említették meg közlekedési módként. Elmondható, hogy a kérdésre adott válaszok a szekunder kutatás eredményét támasztják alá. 4) A negyedik kérdésre rendkívül figyelemreméltó eredményeket kaptam. A „Ha belföldön kirándul, hol szokott megszállni?” többszörös választásos kérdésre negyvennyolcan válaszolták, hogy barátoknál, rokonoknál, ismerősöknél, s a válaszadók többsége a fiatalabb korosztályokból való. Szintén a fiatalok vannak túlsúlyban azok között ( összesen negyvenketten), akik az 1-2 csillagos szállásokat, panziót választják. Ehhez a válaszhoz nagyon közel áll a hostelben, diákszállón című válasz, amely összesen 18 szavazatot kapott. Ugyanakkor a minőségi szálláshelyeket igénybe vevők, a 3 vagy több csillagos szállodában és magánházaknál megszálló vendégek összesen harmincheten vannak, s várakozásomnak megfelelően inkább a tehetősebb, idősebb korosztályból. A praktikus, ám nem túl kényelmes sátorozást tizenketten választják, tizennyolcan pedig gyakran igyekeznek úgy szervezni útjaikat, hogy ne kelljen szállást igénybe venniük. Az eredményhez hozzá kell tennünk, hogy a megkérdezettek nyolcvanhárom százaléka egy vagy két választ jelölt csupán be, tehát válaszaik rájuk vonatkozóan tipikusnak tekinthetők. 5) A negyedik kérdésből részben adódik az ötödik kérdés eredménye is. Azt kívántam megtudni, hogy válaszadóim negyedévente körülbelül mennyit költenek belföldi szabadidős jellegű utazásra. Kérdésemhez azért választottam a negyedéves bontást, mert egy negyedév egy évszak, s így talán jobban meg tudja becsülni kiadásait az is, aki nem készít „házi-költségvetést”. Meglátásom szerint egy év túl hosszú, egy hónap túl rövid idő. A tipikus költés öt és húsz-ezer Ft között szóródik negyedévente (negyvenhat százalék), s itt is a fiatalok dominálnak. Harmincnégy százalék választotta a húsz- és ötvenezer Ft-os sávot és tizenhárman az ötven- és százezer Ft-os költést. Ötezer forint nagyon kevés, ha beleszámoljuk, hogy útiköltség, szállásköltség és egyéb költségek is felmerülnek az út során, amit ha az időt otthon töltenék, ezek a költségek nem jelentkeznének, ám mindezek 65

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben ellenére négyen ezt a lehetőséget választották. Ők az első kérdésben a „Csak nyáron”, „Évente” és „Évente többször” lehetőségeket jelölték meg, jellemzően száz és háromszáz km-ig hajlandóak elutazni, személygépkocsival vagy busszal utaznak, s jellemzően barátnál, ismerősöknél töltik az éjszakát, vagy hostelben és magánháznál. Százezer forintnál többet negyedévente összesen hárman költenek, de a felszín alá ásva kiderül, hogy ők jellemzően személygépkocsival utaznak, és az összeg nagyságát vagy a messzi út és a gyakoriság(hetente) kombinációja okozza, vagy a magas kategóriás szálláshely választás. Szintén érdekes lehet, hogy a magánházaknál megszállók negyedévente tipikusan öt és húszezer forint körüli összeget költenek, s évente csak ritkábban tesznek utazásokat. 6) A hatodik kérdés az üdülési csekk felhasználására vonatkozott. Összesen harmincegyen használnak fel utazásaikhoz üdülési csekket, hatvankilencen nem. Figyelemreméltó, hogy az üdülési csekket felhasználók körében az 1 és 2 csillagos valamint a 3 vagy több csillagos szállodában megszállók magas arányban képviseltetik magukat. Ugyanakkor a magánháznál megszállók közül egy kivétellel senki sem használ fel üdülési csekket. Ez valószínűsíthetőleg a magánszállások körében még nem elterjedt üdülési csekk elfogadás miatt van. 7) Hetedik kérdésemben az utazási motivációkat vizsgáltam. Az eredményeket látva egyből szembeötlött, hogy a passzív pihenés meglepően keveseket hoz lázba. Összesen nyolcan tartják nagyon fontosnak a passzív pihenést, miközben huszonnégyen elutasítják azt. Összességében elmondhatjuk, hogy a tipikus magyar turistának nagyon fontos szabadidejében a pihenés, ám nem elégszik meg csupán az édes semmittevéssel. S most lássuk, mi lehet az a vonzóerő, mely leginkább „feltüzeli” a magyar turistákat? Bevallom, szerintem nem sokan gondoltuk volna, de az egyik ilyen a túrázás. S nem csak a fiatalok körében dívik, sőt! Az idősebb korosztály nagyon szívesen húz túrabakancsot, ha szabadidejét aktívan szeretné eltölteni. Összesen a megkérdezettek hatvankét százaléka jelölte meg a túrázást, mint fontos motiváló tényezőt, s csupán négyen utasítják el azt.

66

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben A felfedezés, a ki nem taposott turistaútvonalak szintén fontos motiváló tényezőnek mutatkoznak. Úgy tűnik, a magyarok meglehetősen vállalkozó kedvűek, ha turizmusról van szó. A két legerősebb, négyes és ötös fokozatot összesen hatvanöten jelölték meg, s csak öten tűnnek elutasítónak, meglehetősen konzervatívnak e téren. Ez az eredmény a turisták körében még nem ismert Hajdúhadházi Kistérség szempontjából egy nagyon kedvező eredmény a jövőbeli sikerességére nézve. Bár fogyasztói társadalomban élünk, úgy látszik, a belföldi turisták szívesen vásárolnak, ám utazásaikhoz ez különösebb motiváló tényezőként nem szerepel. Kilencvenkét százalék azoknak az aránya, akiket nem vagy csak kevésbé ösztönöz utazásra egy kedvező, vagy különleges vásárlási lehetőség. A sportolás terén már megoszlanak a vélemények. Ám mégis elmondható, hogy az aktív sport lehetősége inkább vonzza a pihenő vendégeket, mint elriasztja. A legtöbben, harmincheten a „közepesen vonz” kategóriát választották, ám szintén harmincheten vannak, akiknek fontos kedvenc sportjuk gyakorlása, vagy egy új sportág kipróbálása, s kilencen vannak azok, akikre semmilyen hatást nem tesz. Ők jellemzően azok, akik a passzív pihenést fontos motiváló erőként jelölték meg. A férfiak között magasabb azok aránya, akiket a sport jobban motivál. A

magyarok

szeretnek

szórakozni,

s

ez

az

éjszakai

élet

minőségének,

változatosságának, sokszínűségének motiváló erejéből is kiderül. Igaz, csak kilencen vannak azok, akik utazásaiknál ez az egyik fő motiváló tényező, ám a legtöbben fontosnak tartják. A négyes kategóriát huszonheten, a hármast harmincan ikszelték be, s leginkább a fiatalok. Viszont ha izgalomról van szó, azért a magyarok „nem mennek a szomszédba”, az extrém sport lehetősége a legtöbbekre semmilyen hatással sincs, harmincöten vélik úgy, hogy nem bír jelentőséggel számukra, és negyvenhárman vannak azok, akikre kicsiny, de hatással van egy kis adrenalint növelő testmozgás. Érdekes az eredmény, úgy tűnik, a magyarok híres bizonytalanságkerülése itt is megmutatkozik. Bár a sportlehetőségek inkább motiválónak tűnnek, a belföldi turisták szívesebben választják a biztonságos, hagyományos sportágakat.

67

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben Még ha a turisták az extrém sportokat annyira nem is preferálják, azért vágynak az újdonságra. „A lényeg, hogy valami izgalmas legyen” választ összesen hatvanhárman jelölték meg, mint fontos „utazási indíték”, s csupán hárman utasítják el azt. Tehát megállapítható, hogy azért az fontos, hogy valami pozitív izgalom kizökkentse őket a szürke mindennapokból, bár a fizikai épségüket nem szívesen kockáztatják. A belföldi turisták a kultúrára is fogékonyak. A megkérdezettek több, mint kétharmada vallja, hogy egy különleges kulturális esemény utazásra készteti. Csupán két százalék mutatkozik abszolút érdektelennek a kulturális események iránt, s ők egyben a passzív pihenést választók és a sportolást elutasítók is. A játékokra, sporteseményekre adott válaszok nagyon változatosak. Negyvenkét fő hajlandó arra, hogy egy sportesemény miatt útnak induljon, harmincketten jelölték be a hármas kategóriát és tizenhárom turistára semmilyen hatást nem gyakorol egy sportrendezvény lehetősége. Ők túlnyomó részben a női nem közül kerülnek ki. A fürdés lehetősége viszont egyértelműen tarolt. Negyvenhatan jelölték be ezt a választ, mint fő úti cél, és összesen ötvenen, hogy erősen motivál. Nem volt rá példa, hogy valaki ne szeressen gyógyfürdőbe, strandra járni. A magyarok számára fontos a találkozás a rokonokkal, barátokkal ismerősökkel, tehát a társasági programok, a közösségi élet, s a családi programok szintúgy nagy jelentőséggel bírnak a kirándulások során. A skanzent, bár úgy tűnik, szeretik a turisták, a legtöbben, harminchárman azok vannak, akik csak kevéssé érdeklődnek a kikapcsolódás eme formája iránt. A családi programokat választók viszont szívesen töltik skanzenben a szabadidőt. Ugyanez mondható el az állatkertről, a növénykertről és a cirkuszról. Bár nyugati szomszédunknál, Ausztriában ezek a kikapcsolódási formák nagyon népszerűek, Magyarországon csak közepes jelentőséggel bírnak. A gasztronómia viszont egyértelműen viszi a pálmát. Összesen 68 turista számára nagyon fontos, hogy utazása során kulináris élményben legyen része. A magyar habitus a zene és a tánc szeretetén is meglátszik. A válaszadók hetvenhét százaléka lenne 68

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben mindenképp hajlandó elutazni egy zenei vagy táncprogramért. S pusztán kilenc embert nem késztet utazásra egy ilyen rendezvény. 8) A belföldi turisták utazásuk előtt információikat leginkább az internetről szerzik be, s ezt követi a tévé és a rádió, majd messze lemaradva az utazási irodától való kérdezés, újságokból, ingyenes újságokból, magazinokból, egyéb helyekről való tájékozódás. Az eredmény modern világunkban bár jól mutatja a valóságot, de az egyes adatok az internetes megkérdezés miatt valószínűleg korrigálásra szorulnak, hiszen mintámban csak olyan egyének szerepelnek, akik internetfelhasználók. 9) A kilencedik kérdésem egy nyílt kérdés volt, mely arra kereste a választ, hogy elsőre milyen idegenforgalmi reklám jut eszébe a válaszadómnak. Figyelemreméltó az a tény, hogy az említett reklámok csaknem fele külföldi turistacélpontokat hirdet. Véleményem szerint az ok egyrészt ezen reklámok nagy mennyiségében rejlik, másrészt a magyar turisták újdonságkereső tulajdonságában. Az említett külföldi reklámok között a legtöbb Törökországot és Horvátországot hirdette, de tettek említést a Maldív-szigetek, Madeira, Tunézia, Tajvan, Peking, Karintia és India reklámjairól is. A magyarországi turizmus élénkítését célzó reklámok közül elsősorban a Magyar Turizmus Zrt. „Itthon otthon van” című hirdetését és a Tony Curtis-szel készült reklámot említették, de kutatásunk szempontjából nagyon fontos Hajdúszoboszlót hirdető reklámot is sokan említették. Ezenkívül említésre került a Balaton, Ópusztaszer, Gyula, Kehidakustány, a Miskolci Operafesztivál és a Budapesti Tavaszi Fesztivál hirdetése is. Valószínűleg a magyarok fürdési kultúrája és „vízszeretete” is közrejátszik abban, hogy meglepően sokan említettek gyógyfürdő és aquapark-reklámokat (Hajdúszoboszló, Zalaegerszeg, Hévíz, Kehidakustány). Válaszadóim többsége ezekkel a hirdetésekkel a tévében, rádióban, interneten és óriásplakáton találkozott, míg a prospektus nyolc, az újság hét, a szórólap négy szavazatot kapott. 10) A spontán ismertséget mérő nyílt kérdésre a megkérdezettek harmada „vágta rá”, hogy Debrecen. Tizenöt százalékos aránnyal Hajdúszoboszló is jelen van, Hortobágyot összesen tizennégyen említették, s többen nevezték meg Hajdú-Bihar megye kapcsán az Alföldet, a Hortobágyot és a hajdúvárosokat. Többszöri megemlítésre került még a Virágkarnevál, a Debreceni Református Nagytemplom, a debreceni focicsapat, az egyetem, a Tisza-tó, sőt a 69

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben debreceni gyökerű Tankcsapda együttes és Csokonai Vitéz Mihály is. Örömre ad okot, hogy a megyét sokan a fejlődéssel azonosítják, ugyanakkor szomorú tény, hogy a hét válaszadónak a megyéről semmi nem jutott eszébe. 11) A kérdés eredményeit látva egyből szembe ötlik, hogy a megkérdezettek csaknem kétharmada járt már Debrecenben, s nincs olyan, aki ne tervezné, hogy ellátogat a városba. Hajdúszoboszlóról ugyanez mondható el, csupán egy ember nem hallott még sosem a városról. Érdekes lehet, hogy Nyíregyháza ismertsége szintén magas, de a megkérdezettek csak hatvan százaléka járt már a városban, és tizenegy százalék azok aránya, akik nem is tervezik, hogy ellátogatnak a szabolcs-szatmári megyeszékhelyre. Ezek alapján megállapítható, hogy Debrecen imázsa jobb, mint Nyíregyházáé. Hajdúböszörményt bár szinte hírből mindenki ismeri, de negyvenkét százalék azoknak az aránya, akik nem is tervezik, hogy valaha is megtekintsék a várost. Ami a Hajdúhadházi Kistérség városait illeti, Hajdúhadháznak vannak a legjobb eredményei. A városról csak hatan nem hallottak, de harmincheten nem tervezik, hogy ellátogatnak a településre. Nyíradonyba a megkérdezettek csaknem fele, Hajdúsámsonba egyharmada nem tervezi, hogy ellátogat, viszont több mint harminc százalék nem is hallott még a településről. A Hajdúhadházzal határos Téglás kisvárost a válaszadók egyharmada nem tervezi, hogy megnézi, egy másik egyharmad pedig még soha sem hallott róla. A kis települések, mint Fülöp, Nyírábrány, Nyírmártonfalva, Vámospércs, Nyíracsád ,Újléta és Bocskaikert esetében a válaszadók nagy többsége nemcsak hogy nem járt még a városban, és nem is tervezi, de a válaszadók több mint egyharmada nem is hallott sosem még a településről. Nagyon kevés azoknak az aránya (körülbelül tíz százalék), akik tervezik, hogy valaha is ellátogatnak ezen községekbe. 12) Az

utolsó

kérdésemben

attitűdvizsgálatot

végeztem.

Az

eredmények

alapján

leszögezhető, az átlagos magyar turista úgy véli, Hajdú-Bihar megyében magas a munkanélküliség, de az oktatás színvonala magas, kulturális értékekben gazdag, 70

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben gasztronómiája különleges és ízletes, az emberek nyitottak, barátságosak, a falusi turizmus célpontja lehet, kiváló feltételek nyílnak horgász és lovasturizmusra, érdekes programokat kínál, gazdag hőforrásokban és sok helyen még érintetlen a természet. Megoszlanak a vélemények abban, hogy a lakosság nagy része hátrányos helyzetű lenne-e, a megkérdezettek közel egyharmadának elképzelése sincs a kérdésről, valószínűleg tapasztalat hiányában. A kérdés így feltéve meglehetősen túlzó, ám elmondható, hogy ötvenegy százalék ebben a formában is egyetértett a kérdéssel. A

közbiztonság

minőségéről

megoszlanak

a

vélemények,

a

megye

nehezen

megközelíthető tulajdonságát viszont egyértelműen elutasították. A megye jövőbeni idegenforgalmának szempontjából jó hír, hogy az „Unalmas” megbélyegzés is elutasításra került, és a megkérdezettek hatvankilenc százaléka jelentette ki, hogy a közeljövőben potenciális turistája lehet a térségnek, s csupán tizenketten zárkóztak el ennek lehetőségétől.

VII. A piackutatás tanulságai- A feladat A marketing-stratégia A. „A kutatások meghozták gyümölcsüket”: A piackutatás eredményei alapján egyértelműen leszögezhetjük, a magyar turisták kedvelik Hajdú-Bihar megyét, bár a megye népszerűsége leginkább Hajdúszoboszló és Debrecen hírnevén nyugszik. Ez a két település a Hortobággyal, és a természetes felszíni vizekkel (Tisza-tó, Tisza, Keleti-főcsatorna) húzza magával a megye turizmusát. Úgy gondolom, hogy ezekkel a területekkel együttműködésre lépve a Hajdúhadházi Kistérség turizmusa is fellendülhetne. Mivel fogadóképessége, jelenlegi vonzereje nincs olyan helyzetben, hogy ezekkel a nagy idegenforgalmú helyekkel versenybe lépjen, egy olyan kiegészítő turisztikai programcsomagot kell összeállítania, melyből az imént említett városok idegenforgalma is profitál. A kistérség SWOT és turisztikai SWOT analíziséből látjuk, a kistérség kulturális öröksége, műemlékei figyelemreméltóak, ám azok nincsenek olyan állapotban, és úgy tálalva, hogy az jelenleg jelentős turisztikai vonzerőt képviselne. A vendégek leginkább kultúrát keresve 71

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben látogatnak Debrecenbe, Hajdúszoboszlót pedig a legtöbben gyógyulás és fürdés céljából keresik fel. De nagyon kevés az olyan egynapos programlehetőségek száma, melyek szervesen kiegészítenék a debreceni és hajdúszoboszlói üdülést, s emiatt a vendégek tartózkodási ideje túl rövid. Debrecen város elsőszámú turisztikai prioritása közé tartozik a vendégéjszakák számának növelése, hosszabb tartózkodási idő elérésével. Úgy gondolom, a két várossal együttműködve Hajdú-Bihar megye egy igazán ütőképes turisztikai programcsomagot alakíthatna ki.

B. „De mi lenne ebben az egészben a Hajdúhadházi Kistérség szerepe?” 1. Először lássuk, a szekunder és primer kutatás alapján mire lenne leginkább kereslet! A kutatás alapján a magyar turisták meglehetősen rugalmasnak mutatkoznak, ha tartalmas szabadidő-eltöltésről van szó. Ez egyrészt megmutatkozik az utazás távolságának hosszában, másrészt a kedvelt programok sokféleségében. Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy ha megfelelő az ösztönzés, a magyarok képesek egy hétvégén/hosszú hétvégén akár 300 km-t utazni. S a csábítás akkor a legnagyobb, ha minél sokszínűbb, érdekesebb a program, mely valósággal „kiránt” a szürke hétköznapokból. Látható, hogy Hajdú-Bihar megye akár már 2-3 napra Budapestről és azon túlról is vonzhat és vonz vendégeket, ha megfelelő ajánlattal jelentkezik a turisztikai piacon. A felmérés azt is megmutatta, hogy pusztán a passzív pihenés ígérete nem igazán kielégítő ajánlat a magyar turisták számára. Aktív időtöltésre vágynak, szívesen járnak fürdőbe, túráznak, próbálnak ki új sportokat, új ízeket, rajongnak a zenés programokért, és az esti programokat, az éjszakai mulatozást sem vetik meg. Teszik mindezt 3-4 havonta általában egyszer, és legszívesebben nyáron, ha lehet, személygépkocsival. A kérdőívre adott válaszok alapján megállapítható, hogy van igény az aktív, hagyományokra épülő turizmusra, ahol a turista a természettel is közelebbi kapcsolatba kerülhet.

72


2. Most tekintsük át, Hajdú-Bihar megyének milyen tervei vannak a jövőre vonatkozóan! Hajdú-Bihar megye turisztikai koncepciójának fő kitűzései: Egészségturizmus (A fitness- és wellness-turizmus) Hivatásturizmus ( Kongresszusi turizmus, Üzleti turizmus, Incentive turizmus, Testületi ülésekhez kapcsolódó turizmus) Ökoturizmus (Életmód- turizmus, Bakancsos turizmus, Kulturális-, vallási, és örökségturizmus Falusi vadász és horgászturizmus Kerékpárosturizmus

C. A feladat: A szekunder és a primer piackutatás, Hajdú-Bihar megye és Debrecen Idegenforgalmi Koncepciója, valamint a Hajdúhadházi Kistérség Területfejlesztési Koncepciója alapján a Hajdúhadházi Kistérség idegenforgalmi fejlesztési prioritásai a következők: Az adottságokon alapuló idegenforgalmi fejlesztések, a fogadóképesség fejlesztése, a turisztikai vonzerők fejlesztése Turisztikai programok szervezése Marketing eszközök és tevékenységek fejlesztése, erősítése Stratégiai partnerek keresése, határ menti, kistérségi együttműködés erősítése és együttműködés a megye többi kistérségével

D. Pozícionálás, a célpiac: A környékre (Hajdúszoboszlóra, Debrecenbe, Nyíregyházára) érkező turisták: A fejlesztés legfontosabb célja a turisták térségbe vonzása, együttműködve a környék idegenforgalmi piacával és szervesen kiegészítve azok programkínálatát. A környező nagyvárosok lakói: Számukra a térség kiváló rekreációs lehetőséget biztosít. A helyi lakosság: A kistérség lakosságának a települések közötti turizmusa. A fentebb említett célpiacokon belül a kistérség a különböző turisztikai termékeivel kor és életstílus alapján különböző csoportokat célozhatna meg.

73


E.Marketing-stratégia: A piackutatás megerősített abban a meggyőződésemben, hogy a Hajdúhadházi Kistérség csupán úgy törhet be a magyar turisztikai piacra, ha ezt fokozatosan teszi, először regionális, majd az anyagi források növekedésével országos szinten. Mindenképp differenciáló stratégiát kell alkalmaznia, olyan programokat kitalálni, amelyek egyediek a megyében, az ÉszakAlföldi Régióban, sőt az országban is. Ennek párosulnia kell alacsony költségekkel, később a kistérség turizmusa a minőség növelésével a tömegturizmusról a minőségi turizmus felé is elindulhat. A stratégia kialakításával elsődleges célunk1: ◊ Új célcsoportok megnyerése ◊ Újabb célcsoport kiépítése ◊ Image javítása ◊ Új befektetők megnyerése ◊ Új szolgáltatások kialakítása, az adott szolgáltatások minőségének javítása ◊ A turisztikai forgalom növelése mellett a természeti környezet megóvása ◊ A helyi lakosság bevonása, támogatásának elnyerése Távolabbi céljaink: ◊ Tartózkodási idő növelése ◊ Bizonyos időszakok kihasználtságának növelése ◊ Vendégéjszakák növelése ◊ Vendégek származási hely szerinti összetételének módosítása ◊ A már adott szolgáltatások kihasználtságának javítása

1

Fritz Karl Ferner: Idegenforgalmi marketing,, Budapest, 1992., 47.p.

74


1. Product/ Termékpolitika: Prioritások: Kirándulóturizmus Lovasturizmus Kerékpárosturizmus Vadászturizmus Horgászturizmus Falusi turizmus Egészségturizmus Rendezvényturizmus A termékpolitika megvalósítása, az ehhez szükséges operatív intézkedések: a. Kirándulóturizmus megteremtése:

Tanösvények, túraútvonalak kialakítása a kistérségben, és akár a szomszédos kistérségekkel együtt is. A túrába nevezetességek, látványosságok beiktatása: pl. Árpádkori-templomrom, struccfarm, Debreceni Nagyerdő

Erdei iskola feltételeinek megteremtése, programok szervezése

A kulturális és természeti értékekből egységes programcsomag létrehozása. Egy napos és több napos program kitalálása

A táji és építészeti értékek védelme

A természeti értékek védelme egyelőre szórványosan történik, törekedni kell összefüggő rendszerek, ökológiai hálózatok kialakítására, hogy a természetes és természetközeli élőhelyek jelenlegi jó állapota megőrizhető legyen.

Az építészeti értékek rekonstruálása, hasznosítása az idegenforgalom számára (pl. kastélyból múzeum, szálloda)

A természeti értékek elérhetőségének biztosítása

A „Zsuzsi-vonat” rekonstruálása

Az építészeti értékek felújításához befektetők toborzása

A természeti értékek hasznosításához befektetők toborzása

A meglévő szálláshelyek, vendéglátó egységek színvonalának növelése

Erdei iskola program megszervezése a helyi tanintézmények részvételével. 75

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben b. Lovasturizmus megteremtése: A kistérségben a térség mezőgazdasági jellege miatt sokan foglalkoznak lótartással, hátasló tartásával. Sokan közülük fogattal, hintóval is rendelkeznek. A térségben lovasiskola Vámospércs-Nyíresdűlőn működik. Országos szinten a lovasturizmus a hazai és külföldi látogatók részéről egyaránt növekvő érdeklődést mutat. A térség igen kedvező (homokbuckákkal tarkított) domborzati, fás-ligetes növényzeti és jó talajviszonyokkal rendelkezik a lovasturizmus számára. A lovas túrák szervezésének legfőbb előnye, hogy meghosszabbítják a térségbe látogatók tartózkodási idejét. A minőségi turizmust célozza meg.

A lótenyésztők tevékenységének diverzifikálása, lovardák létrehozása

Lovas szolgáltatások, szolgáltatók számának növelése

Lovas túrák szervezése, kocsikázási lehetőség nyújtása

A lovas pihenőközpontok felfűzésével többnapos kiránduló útvonalak kialakítása

c. Kerékpáros turizmus megteremtése: Az egészséges életmód jegyében a fiatalokat és az időseket is megcélozhatnák a kistérség kerékpáros programjai. A megyében a lakosság körében nagyon kedvelt közlekedési eszköz a kerékpár, a kerékpáros túrák tartalmas közösségi programot eredményeznek. Mind osztálykirándulásoknak, mind nyugdíjasklubok kirándulásainak megfelelő helyszíne lenne egy jól kiépített kerékpáros infrastruktúrával a Hajdúhadházi Kistérség.

Kerékpáros túraútvonalak szervezése, kijelölése

d. Vadászturizmus megteremtése: A vadászturizmusnak hagyománya van a térségben. Központja a Guthi erdő, mely nemzetközi színvonalon is elismert dámvad állománnyal és magas színvonalú igényeket is kielégítő vadászházzal rendelkezik. További sokszínű és színvonalas szolgáltatást végző vadászházak létesítését kell célul kitűzni. Ez az a terület, ami potenciális lehetőséget nyújt a külföldi vendégek fogadására. A minőségi turizmust célozza meg. Vadászprogramok szervezése.

76

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben e. Horgászturizmus megteremtése: Ez a turisztikai ágazat a hazai idegenforgalom egyik legjövedelmezőbb területének tekinthető. Bár természetes tó alig van a térségben a mesterséges tavak között akadnak horgásztavak is (Nyíradony környékén). A horgászturizmushoz természetes növényzetre és a telepített halak megfelelő utánpótlására van szükség.

Horgászversenyek szervezése

f. Falusi turizmus megteremtése: A térségben már vannak a falusi turizmusra irányuló kezdeményezések (néhány, a falusi turizmus keretében működő szálláshely formájában), elsősorban Nyíracsádon, Fülöpön és Nyírmártonfalván. A falusi turizmus vonzerejét az egyre kisebb terültre visszaszoruló hagyományos falusi, tanyasi életmód jelenti, beleértve a mezőgazdasági tevékenységeket, mint az állattartást, földművelést és a hozzájuk kapcsolódó életmódi sajátosságokat, ami a modern városi ember számára egzotikumot jelent. Emellett segít a kistérségi adottságok megőrzésében és elterjesztésében, azaz a kistérség adottságainak megismerésében.

A falusi turizmusban résztvevő turisták számára programok nyújtása

Helyi specialitások felhasználása: pl. disznóvágás

Helyi gasztronómia felhasználása: hurka, székelykáposzta, slambuc

g. Egészségturizmus megteremtése: Az egészségturizmus a nagy valószínűséggel a mélyben lévő gyógyvízkincsre épül. Javasolt további próbafúrásokat tenni, és a termálvízforrást balneológiai célra hasznosítani. Az egészséges életmód elterjedése egyre fokozza a termálfürdőzés jelentőségét, ami egyaránt elősegíti a belföldi és a beutazó turizmus fejlődését. Mivel a térséghez közel találhatók nagy termálközpontok (Hajdúszoboszló, Debrecen), ezért a termálvíz hasznosítására valamilyen új módot kell kitalálni, egyedi szolgáltatásokat nyújtani, sportolási programlehetőségként is felhasználni.

Próbafúrások megkezdése, Termálvíz-kutak fúrása

Termálfürdők, strandok, uszodák létesítése, a térség fürdőközpontjaitól (Debrecen, Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény) eltérő, különleges szolgáltatások nyújtása a termálvíz segítségével

Termálfürdők beépítése a térségi komplex programcsomagokba.

77

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben h. Rendezvényturizmus megteremtése: A kistérségen belül a települések kapcsolatait szorosabbra kell fűzni, településeknek ajánlott egy közös, egymással harmonizáló programsorozat kialakítása. Ez különösen fontos a kirándulóturizmus legforgalmasabb tavaszi- nyári-koraőszi hónapjaiban.

Közös művészeti bemutatók szervezése.

Közös kiállítások szervezése

Több, hagyományokra, mezőgazdaságra épülő vásár szervezése (pl. Hajdúhadházi Torzsás Napok)

A meglévő, idegenforgalmat erősítő, rendezvényszervező intézmények támogatása (Kultúrházak, Könyvtárak)

Az USA-ban az 1930-as évek óta sikeren működő, s már a Dunántúlon is minden évben megrendezésre kerülő eperfesztivál mintájára a kistérségben málnafesztivált lehetne szervezni

A rendezvényekbe több vállalkozót lehetne bevonni, a színesebb programlehetőségek több turistát vonzanak

Az egyes települések szüreti mulatságaiból programfüzér szervezhető, tűzijátékkal, kézműves vásárokkal. A már működő bálok és felvonulások volumenét tovább lehetne növelni a privát szféra, különböző beszállítók, szolgáltatók bevonásával

A kistérség gazdag művészeti iskolákban. Az iskolák fúvós-, tánc és néptáncegyüttesei az eddigi gyakorlat szerint felléphetnének a rendezvényeken, a kézműves tanszakok termékeivel részt lehetne venni a vásárokon

A roma kisebbségben történelmi hagyománya van a tánc, a zene és az ének szeretetének, a tehetséges fiatalokból művészeti iskolák segítségével tehetséges tánc és énekműsorokat előadó együttesek szervezhetők, amelyek különleges programot jelentenének az egész országból érkezők számára

A kistérség csárda-hagyományára és Bocskai-féle történelmére interaktív kiállítások, programok szervezhetők

A vizes vidékek, tavak kiváló lehetőséget jelentenek nyáron nappali és esti rendezvények szervezésére

A testvérvárosokkal, erdélyi határ menti településekkel közös rendezvények szervezése

Művészeti találkozók, kiállítások szervezése a jelenlegi gyakorlat alapján. (pl. Hortobágyi Alkotótábor rendezvényei) A rendezvények volumenének növelése

Különféle sportrendezvények szervezése 78


Price/Árpolitika: Fontos, hogy megtérülést, de egyben nyereséget is tartalmazzon. Törekedni kell, hogy értékarányos árakat alakítsunk ki. Az idegenforgalmi szolgáltatások esetében az optimális ár meghatározása létfontosságú. Sok esetben az idegenforgalomban az árérzékenység csekély, hiszen a turista örül, hogy új területeket fedezhet fel, szabadidejében, azzal foglalkozik, amivel igazán szeret. Ám a kistérség elsősorban a belföldi, azon belül is leginkább a megye, az Észak-Magyarországi régió potenciális turistáit szólítja meg. Ehhez pedig tudnunk kell, hogy minél közelebb van az üdülőhely a lakóhelyhez, annál magasabb az ártudat, alacsonyabb az ártolerancia. A kistérség törekszik arra, hogy a színes programokért visszajáró turistákra is szert tegyen, a törzsvendégek pedig mindig kritikusabbak az árakkal szemben. Emellett a kistérség szempontjából a presztízstényezőre sem alapozhatunk (kezdetben legalábbis biztosan nem), ezért is fontos egy megfizethető, családbarát árazás kialakítása, s ezzel a tömegturizmus megteremtése. Természetesen a forgalom növekedésével és nagy volumenű fejlesztések végrehajtásával a minőségi turizmusra építve a későbbiekben növelhetjük az árakat. Javaslom az egyre népszerűbb, a belföldi turizmust támogató Üdülési csekk programba való bekapcsolódást.

Place/ Értékesítési csatornapolitika: Nem mindegy, hogy a potenciális vevő hol találkozik az áruval. A kistérség esetében ez leginkább azt jelenti, hogy el kell döntenünk, hol és milyen információs csatornák segítségével informáljuk a potenciális turistákat a régió által nyújtott lehetőségekről. Egy termék eladási volumenét nagyban meghatározza, hogy

lehetőség szerint mindenhol

lehetőleg állandóan kapható legyen

és a vevő megfelelő tanácsot kaphasson a vásárláskor.

79

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben Nincs ez másképp a turizmus esetében sem. A Hajdúhadházi Kistérségnek törekednie kell, hogy kínálatával minél több helyen megjelenjen. A kistérségnek egy megfelelő kezdeti programcsomag kialakítása után fel kell vennie a kapcsolatot debreceni és országos utazási irodákkal, ahol megvásárolhatók lesznek a kistérség által nyújtott programok, szállások, szolgáltatások. Azonban mai modern világunkban, a szekunder és primer piackutatás szerint is, a belföldi turizmus szempontjából az utazási irodák csekély jelentőséggel bírnak. Sokkal fontosabb az interneten való naprakész jelenlét, a szolgáltatóknak, szállásoknak, vendéglátóhelyeknek ha tőkehiány miatt nem is saját honlappal, de településük honlapján meg kell jelenniük. Az internetes foglalások jelentősége egyre nagyobb, de ha a szolgáltató az interneten jelen van a kínálatával, telefonszámával, elérhetőségeivel, az is elég lehet. Javaslom a szolgáltatóknak a kistérség honlapján egy linket biztosítani, ahol a potenciális látogatók tájékozódni tudnak a kistérség által nyújtott programokról. Az utazási kiállításokon és vásárokon való megjelenés gyümölcsöző lehet, itt a vevő közvetlenül találkozik a kistérség kínálatával, az információkat elsőkézből kapja, s így a bizonytalanság a bizalmi jellegű turisztikai termék vásárlása kapcsán is alacsonyabb.

Promotion/ Promóció: Az imázs a turisztikai piacon hatalmas jelentőséggel bír. A turisztikai termék bizalmi jellegű, az emberek szabadideje pedig véges és milliónyi lehetőség kínálkozik a szabadidő eltöltésére. Ha a kirándulást választják, a turisták a terület hírneve, hirdetései, vagy ismerősök elmondása alapján, esetleg személyes tapasztalataik szerint döntenek. A magyarok nagyon keveset tudnak Magyarország ezen keleti csücskéről. Hiányos információk hatására az imázs pedig negatívabb képet mutathat, mint ami valójában jellemzi az adott területet. Az előzetes szekunder és primer kutatás is bebizonyította, hogy a legtöbben nem terveznek a közeljövőben utazást a térségbe, melynek oka, hogy nincs tudomásuk róla, milyen értékeket tartogat a térség. Vagy ami még rosszabb, úgy gondolják nem is érdemes, mert ez már tényleg a szomorú „Kelet”, ahol magas a munkanélküliség, szegénység van és sok hátrányos helyzetű ember él.

80


A Hajdúhadházi Kistérség jövőbeli sikere szempontjából elsőszámú feladata, hogy javítsa imázsát. A hátrányos helyzet hangoztatása csak tűzoltásra alkalmas, rövidtávon sikeres stratégia, viszont hosszú távon nemcsak a befektetőket, de a turistákat és végül a lakosokat is elriasztja a területről.

Egy terület imázsának formálásában a tömegkommunikációs eszközöknek óriási szerepük van. Javaslom a tudatos országos sajtófigyelést és sajtóelemzést minden, a kistérségről, vagy annak városairól megjelent hírekről, tudósításokról. Ezáltal a kistérség kézbe veheti a jelenleg passzív kommunikációs sajtópolitikáját, és gyorsabban reflektálhat, esetleg elejét veheti a fals híreknek.

A tudatos hírgenerálás, a sajtómegjelenések (pl. Debreceni tévében) rendkívül hatásosak lehetnek a good-will megteremtésében.

Emellett a belső marketing is nagyon fontos. A lakosság és az önkormányzat között interaktív kommunikációra van szükség, a lakosoknak érezniük kell, hogy van beleszólásuk a város jövőjébe. Csak így fogják magukénak érezni azt, jobban megbecsülni, s így lehetnek hitelesek a turisták felé is.

Jó megoldás lehet a Kistérségi Irodában egy kommunikációért, marketingért, turizmusmarketingért valamint PR és médiaügyekért felelős munkatárs alkalmazása, aki a külvilág és a lakosság felé küld információkat. A kommunikáció ugyanis három dimenzióban zajlik: a helyi médián, az önkormányzati kulturális alapintézményeken keresztül, és egyéb kommunikációs csatornákon. A legtöbb információt a lakosság a helyi lapból, médiából szerzi be, de jelen esetben, a kisvárosokból álló kistérség esetében a személyes face-toface kommunikációnak van a legnagyobb szerepe.

A kapcsolati marketing szerepe is meghatározó. Azon alapul, hogy „könnyebb a régi ügyfelet, kooperációt megtartani, mint újat szerezni.” Ápolni kell a kapcsolatokat a befektetőkkel, vállalkozókkal, utazási irodákkal, szakmai szervezetekkel és online utazási portálokkal (Magyar Turizmus Zrt, Utazási Irodák Szövetsége, Falusi Turizmus Centrum, travelport.hu, utazas.lap.hu, fesztival.hu)

A testvérvárosi kapcsolatok rendkívül gyümölcsözőek lehetnek. Nemcsak turisztikai szempontból járhatnak előnyökkel, de elősegíthetik gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok kialakulását, közigazgatási szakismeretek cseréjét is. Emellett a diákok nyelvtanulását is szolgálják. Továbbá a külföldi delegációk fogadására rendezvényeket lehet építeni, saját delegációk kiküldése pedig egyértelműen hasznos tapasztalatokkal jár. (A kistérség településeinek testvérvárosi rendszere a 13.sz. mellékletben.)

Javasolt további

testvérvárosi kapcsolat kiépítése, pl. osztrák, szlovákiai és erdélyi kisvárosokkal. 81


Az eseménymarketing és a PR jelentősége hatalmas. Különféle sportrendezvények (pl. labdarúgás, bokszmérkőzés) szervezése nagyon hatásosak lehetnek. A kistérségnek vannak élsportoló fiai (pl. bokszolók) akik a rendezvény mellé állva népszerűsíthetnék azt.

Érdemes lenne a kistérségre jellemző, hangulatos szlogen kitalálása, amellyel a térség megjelenhetne a turisztikai piacon. Egy itt született híres ember ajánlása szintén sokat lendítene a térség turizmusán és segítene a befektetők toborzásában is. (pl. Gubás Gabi, Matolcsy József).

A kistérségről több hangulatos turisztikai kisfilm is készült, Távol a világ zajától.., Szeretlek Hadház, Hajdúhadház és a Gúthi-erdő, Hajdúsági csalogató, Hello, itt vagyunk és Ablak a világra címmel. Érdemes keresni az alkalmakat, hogy minél több kommunikációs csatornán bemutatásra kerüljenek.

A Kistérségi Iroda tervei között szerepel turisztikai kínálatával és kisfilmjével utazási kiállításokon megjelenni, ajánlott egy programcsomag kifejlesztése után részt venni a Debreceni Utazási Kiállításon is, majd középtávú tervként a Budapesti Utazási Kiállításon is.

Kulcsfontosságú a vasúti megállók állapotának és környezetének javítása, a tiszta, rendezett környezet megteremtése.

A Hajdúhadházi Könyvtár és a kistérség egyes települései jelenleg is hatásosan hirdetik programjaikat a Hajdú-Bihari Naplóban, a helyi legolvasottabb napilapban. Érdemes lenne itt és a Debreceni Estben a kistérségi szintű rendezvényeket is hirdetni.

Az óriásplakátok, pl. az M3 autópálya és a 4-es sz. főútvonal mellett elhelyezve nagyon figyelemfelkeltőek és eredményesek lehetnek.

A kistérség programjainak kommunikálása a nyíracsádi, debreceni, nyíregyházi és hortobágyi Tourinform-irodán keresztül elengedhetetlen.

Fel kell venni a kapcsolatot a budapesti Tourinform-irodával is.

A kistérségről, városairól, és programjairól már készültek nagyon esztétikus, ismeretterjesztő szórólapok, prospektusok (pl. Nyíradony, Hajdúhadház, Ligetalja, Ligetalja-templomai, Dél-Nyírség Határmente), melyek egy része a Magyar Turizmus Zrt. támogatásával jöttek létre, a jövőbeni feladat ezen kiadványok volumenének növelése.

A kistérség szolgáltatói, nevezetességei és programjai szerepelnek a Magyar Turizmus Zrt. kiadványaiban, mint az Eseménynaptár Alföld és Tisza-tó, Észak-Alföld Gasztronómiai kalauz, Hajdú-Bihar megye Turisztikai atlasza, Észak-Alföldi 82

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben Kincsestár Kultúra és Örökség, Lóháton Magyarországon című kiadványok. A jövőben is érdemes törekedni minél több ilyen kiadványban szerepelni.

Kiadványok, leporellók, szóróanyagok eljuttatása a rendezvényekről, a kistérség szolgáltatóiról a Nemzeti Turisztikai Adatbankba, és az Országos Turisztikai Információs Rendszerhez.

A fiataloknak szóló programokat, kirándulási lehetőségeket plakáttal, szórólappal hirdetni lehet az egyetemen, főiskolákon, az erdei iskolai és osztálykirándulási lehetőségeket az általános és középiskolák számára.

A vadász-, horgász- és lovasturizmus programjait reklámozni lehet a megyében működő multicégeknél (pl. TEVA), a térség kirándulóturizmusának infrastruktúrája alkalmas lesz csoportépítő tréningek lebonyolítására is.

Bizonyos honlapokon kihagyhatatlan, hogy jelen legyen a kistérség. Pl. A kistérségről szóló Wikipédia oldal még megszerkesztetlen, www.tura.lap.hu, www.lovasok.hu, www.eszakalfoldi.hu.

A kistérség saját honlappal rendelkezik, érdemes lenne turisztikai célra jobban kihasználni, a weboldalon a helyi szolgáltatókat hirdetni, kistérségi vetélkedőket, nyereményjátékokat szervezni.

A kistérség települései szép, igényes honlappal rendelkeznek, Bocskaikertnek, Nyírmártonfalvának és Fülöpnek nincs még honlapja. Az egyes honlapokon ajánlott a kistérség többi tagjának a linkjét elhelyezni.

A szálláshelyeken és vendéglőkben ajánlott a kistérség programjairól tájékoztató füzetet elhelyezni.

Fontos, hogy az összes kommunikációs csatornán a különlegességet kell hangsúlyozni: „azt találja meg itt, amit máshol nem”.

People/ Emberi tényező:

A kistérségben munkanélküliség van, olcsó munkaerő nagy mennyiségben áll rendelkezésre. A problémát inkább a nyelvtudás és a turisztikai ismeretek hiánya jelenti. Akár kistérségi szinten szervezett tanfolyamokkal, falusi turizmusban jártas szakembereket, oktatókat meghívva valósulhatna meg az ismeretterjesztés és oktatás.

83


Bár a kistérségben alacsony a diplomások és érettségizettek aránya, a kistérség kiváló művelődésszervező szakembereket, tanárokat tudhat magáénak, akik a turizmusban is

tevékenyen

részt

vehetnének

idegenvezetőként,

oktatóként,

rendezvényszervezőként, animátorként.

A termálvízre épülő gyógy-, termál- és wellness-turizmus számára ebben jártas szakembereket

lehetne

toborozni,

a

kistérségnek

vannak

testneveléssel,

gyógytestneveléssel foglalkozó szakemberei.

Az

erdei

iskola

oktatásszervezőinek,

ismeretterjesztő civil

programjai

természetvédő

a

Hortobágyi

szervezeteknek,

Nemzeti

Park

pedagógusoknak

a

bevonásával valósíthatók meg.

Hajdúhadház a két nagy iskolaváros, Nyíregyháza és Debrecen között helyezkedik el, nem jelentene gondot a jó színvonalú szakemberek „beszerzése”.

A kistérség lakói rendkívül vendégszeretők, a közbiztonságon viszont javítani kell.

Jól informált, rugalmas, találékony, határozott, segítőkész, kedves, „turistaorientált” idegenvezetői gárda szükséges.

A vendéggel udvariasan bánó frontszemélyzet elengedhetetlen feltétele a sikernek. Az idegenvezető, a tárlatvezető személyisége, viselkedési módja, vendégszeretete komoly szerepet játszik. De a vezetésben részt vevő személyek, a közéleti személyiségek is befolyással vannak az összképre.

Physical evidence/ Fizikai tényezők: A turizmus szolgáltatás, s mint ilyen, sikeressége szempontjából meghatározó, hogy mennyire vonzók, esztétikusak a szolgáltatás látható, tapintható elemei. Hiszen egy szolgáltatásnak nem elég jónak lennie, annak is kell látszania! Az első benyomás a turizmusban is nagyon fontos. A turista, a régióba látogató véleményéhez a vasútállomás, a buszmegálló állapota, tisztasága, a kitáblázottság, az utcakép, az épületek állapota, az információs, a szolgáltató személyzet megjelenése, a korszerű megoldások, sőt még a járókelők megjelenése is mind-mind hozzájárul. Elengedhetetlen a minőségi szálláshelyek; magasabb kategóriás, helyi ételspecialitásokat is kínáló vendéglők, szórakozóhelyek, jól felszerelt rendezvénycsarnokok kialakítása; az összefüggő kerékpárúthálózat; az igényes mosdóhelyiségek és pihenők; a jól felszerelt

84

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben kistérségi Tourinform iroda Nyíracsádon, az épített örökség védelme, rekonstrukciója, a természeti környezet megóvása; tiszta, virágos kisvárosok, települések; kitáblázottság. a. A kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése: Szálláshelyek komfortfokozatának javítása (Önkormányzati, pályázati eszközökkel is) Szálláshelyek által nyújtott kiegészítő szolgáltatások körének bővítése A későbbiekben a szálláshelyek számának esetleges bővítése A falusi turizmus szálláshelyeinek fejlesztése, újak kialakítása, programcsomagok kialakítása Az intézkedések célja: Növelni a térségbe érkező turisták által a térségben eltöltött napok, éjszakák számát; javítani a térség kereskedelmi szálláshelyeinek kihasználtságát

b. A vendéglátóhelyek fejlesztése: Vendéglátóhelyek infrastrukturális feltételeinek javítása Vendéglátóhelyek konyhai eszközeinek korszerűsítése HACCP rendszer teljeskörű kiépítése Kínálat bővítése

c. A turizmus infrastruktúrájának kiépítése: ◊ Összefüggő kerékpárúthálózat kialakítása a térségben: Kerékpárutak felújítása, újak építése Út menti pihenőhelyek kialakítása Túraútvonalak kialakítása, útvonaljelzések kihelyezése, turista térképek készítése. Tanösvények kialakítása: információs táblák kihelyezése. Kerékpáros turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások kialakítása ◊ A „Zsuzsi-vonat” nyomvonalának rekonstruálása:

Keskeny nyomtávú vasútvonal megépítése

Megállóhelyek kialakítása

Megállókhoz közel pihenőhelyek kialakítása

Túraútvonalak kapcsolása a vasútvonalhoz

85

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben ◊ A lovas turizmus számára az infrastruktúra megteremtése ◊ Tourinform iroda eszközellátottságának javítása ◊ Táji és építészeti értékek védelme, idegenforgalmi hasznosításuk ◊ Erdei iskolák oktatótermeinek kialakítása, felszerelése. ◊ Vadászházak fejlesztése, kialakítása ◊ Horgászturizmus infrastruktúrájának fejlesztése.

Process/ Folyamat: A meglévő programok, rendezvények színvonalának növelése, a rendezvényeknek leginkább élményt, élvezetet kell nyújtania. A turisták udvarias, vendégszerető kiszolgálása alapfeltétel, azt kell, hogy érezzék, különlegesek, s minden róluk szól. A kistérségnek így lesznek visszatérő vendégei, „törzsvásárlói”. Lehetővé kell tenni, hogy a turista sosem érezze magát becsapva, azt kapja, amit elvárt, és amiért előzetesen fizetett. A kor követelményeinek megfelelő bankkártyás fizetést minél több helyen lehetővé kell tenni. Kedves, segítőkész pultos az utazásértékesítésnél. Kedves, segítőkész idegenvezető, és személyzet a fuvareszközökön és a szállodákban. Késés nélküli programvégrehajtás. A biztonság érzésének megteremtése nagyon fontos.

F. Források, az anyagi háttér megteremtése A helyzetfeltárás, a marketingstratégia kialakítása, az operatív programok meghatározása után meg kell találnunk azokat a pénzügyi forrásokat is, amiből mindez finanszírozható és megvalósítható. Itt is fontos a kistérség településeinek összefogása. Nemzetközi források − Strukturális Alapok (Regionális Fejlesztési Alap) − Nemzetközi pénzintézetek hitelei (EIB, EBRD)

Állami források − Területfejlesztési Célelőirányzat: TEKI, TRFC − Turisztikai Célelőirányzat − Cigány Kisebbségi Önkormányzat

86

− − − − −

Helyi források Önkormányzati saját erő és hitel Vállalkozói saját erő és hitel Kockázati tőke Pénzintézeti hitel Non-profit szervezet saját erő és hitel

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben A Hajdúhadházi Kistérségi Tanács 2006-ban sikerrel pályázott sportpálya felújítási programra, kerékpárút építési programra, gyermektáboroztatási programra, szenior sportprogramra. A Kistérségi Iroda rendszeresen figyeli:

www.otm.gov.hu

www.ksr.sportolonemzet.hu

weboldalak pályázatait. A turizmus fejlesztése szempontjából figyelemreméltó weboldalak találhatók a 14. sz. mellékletben.

G. A marketingstratégia ellenőrzése, monitoring A kistérség turizmus-marketingjének megvalósítása szempontjából a Marketing Információs Rendszer nyújthat támogatást. A MIR bevezetését a kistérség számára középtávú intézkedés lehet. A turizmus- marketingstratégia megvalósítása után kulcsfontosságú annak ellenőrzése. A monitoring a következő indikátorokon alapulhat:

Létrehozott új férőhelyek száma Térségben megvalósított turisztikai beruházások nagysága Szálláshelyek szolgáltatásainak köre Térségbe érkező turisták száma Turisták által eltöltött vendégéjszakák száma Turizmus aránya a térségi GDP-ből Térségben megvalósított vendéglátói beruházások nagysága Felújított, megépített kerékpárutak hossza (km) Kialakított pihenőhelyek száma Kerékpárszervizek, kölcsönzők száma a térségben. Helyi védelem alá vont területek nagysága Hajdúsági Tájvédelmi Körzet nagysága Felújított, helyreállított épületek száma Falusi férőhelyek száma Lebonyolított képzéseken résztvevők száma Termálfürdők, strandok, uszodák száma a térségben Kialakított tanösvények, túraútvonalak száma Erdei iskola férőhelyeinek száma Erdei iskola programban résztvevők száma Lovasiskolák, lovas pihenőhelyek száma Vadászházak férőhelyeinek száma Horgászversenyek száma évente Látogatások száma Rendezvények száma Rendezvényeken résztvevők száma Felújított, rendezett látványosságok száma Felújított, rendezett múzeumok, kiállítóhelyek száma

87

Múzeumok és kiállítások látogatóinak száma Térséget népszerűsítő, térség turisztikai kínálatát bemutató internetes oldalak száma Térséget népszerűsítő, térség turisztikai kínálatát bemutató kiadványok száma Kiadványok megjelenési helyeinek száma Térségi szállás- és programkínálat Rendezvényeken való megjelenések száma Térségben szervezett vásárok és kiállítások szervezése. Rendezvényekhez kapcsolódó reklámakciók száma Információs és útbaigazító táblák száma a térségben


VIII. Összegzés A regionális marketing minden település jövője szempontjából kulcsfontosságú. Új befektetők, turisták, lakosok régióba csábításához elengedhetetlen, hogy a város pozitív, innovációra kész település arcát mutassa. A turizmus egy kihagyhatatlan gazdaság-fellendítő erő, mely beruházások, munkahelyek teremtésével végső soron a lakosság életszínvonalának növekedését célozza meg. A turizmus fellendítéséhez fejlesztésre és turizmus-marketingre van szükség, ami nem valósulhat meg a lakosság együttműködése és belső marketing nélkül. A Hajdúhadházi Kistérség egy olyan egyedülálló természeti és kulturális örökséggel rendelkező települések halmaza, mely nemcsak regionális, de országos, sőt később talán nemzetközi idegenforgalom lebonyolítására is képes lehet. Ehhez először is hinnie kell magában, mert bár nem az Egyesült Államokbeli Floridában fekszik, különleges adottságaival, egyedi rendezvényekkel, attrakciókkal felhívhatja magára az ország turistáinak figyelmét, és hosszú távon is sikeres lehet. Magyarország egyik két legnagyobb városának és az egyre népszerűbb Hajdúszoboszlónak a közelsége hatalmas kiaknázatlan turisztikai lehetőséget jelent, melyet vétek lenne nem kihasználni. Európai Uniós forrásokkal és a kistérség városainak együttműködésével a Hajdúhadházi kistérség is felsorakozhat Hajdú-Bihar megye turisztikai nagyhatalmai mellé. S ebből nemcsak a kistérség, de az Észak-Alföldi Régió, Debrecen, Hajdúszoboszló és a Hortobágy turizmusa is profitálhat. Szekunder

és

primer

piackutatásom

alapján

az

ökoturizmus,

az

egészség

és

wellnessturizmus, a horgász-és vadászturizmus, a rendezvényturizmus valamint a falusi turizmus azok az idegenforgalmi termékek, mellyel a kistérség bekapcsolódhat Hajdú-Bihar megye és az ország turizmusába. A rendezvényturizmus szintén kitörési pont lehet, különleges attrakciókkal az egész országból vonzhatók turisták a területre. A kistérségnek turisztikai programjaival leginkább a belföldi turizmus szempontjából oly fontos nyári hónapokat kell megcéloznia.

88

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben Egy tudatos infrastruktúra és fejlesztés politikával, és humán erőforrás gazdálkodással a kistérség olyan ár-érték arányos idegenforgalmat építhet fel, melyet hatékonyan tud kommunikálni az Észak-Alföldi Régióban és az országos sajtóban is. Ajánlott minél több platformon megjelenni, minél inkább bekerülni a „köztudatba” mindenhol a kistérség különleges adottságait hangsúlyozva. A legfontosabb pedig mindig alkalmazkodni a változásokhoz, az „új helyzethez” a monitoring indikátorok használatával. Így pár év múlva várhatóan a Hajdúhadházi Kistérség a megye szabadidős turizmusának egyik olyan célpontja lehet, melyre a turisták szívesen gondolnak, ha egy-két napra vagy akár egy hétre kikapcsolódni, kirándulni támad kedvük. Őszintén remélem, hogy diplomamunkám hozzájárul a Hajdúhadházi Kistérség turizmusának fellendüléséhez, s tíz év múlva már csak, mint túlhaladott értekezés tekintünk rá.

89


Irodalomjegyzék: Piskóti-Dankó-Schupler: Régió és településmarketing, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2002. MTA Társadalomkutató Központ: Magyar Tudománytár 2, Szerk: Glatz Ferenc, Kossuth Kiadó, Budapest, 2002. Józsa László: Marketing-Reklám-Piackutatás II., Göttinger Kiadó, Veszprém, 2003. Philip Kotler: A marketingről- Jönni, látni, győzni a piacon, Park Könyvkiadó, Budapest, 2000. Józsa László: Marketing, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 2000. Bokor-Mészáros: A marketing elmélete és gyakorlata, Booklands 2000 Könyvkiadó Kft., Békéscsaba, 2003. Veres Zoltán: Szolgáltatásmarketing, Műszaki Könyvkiadó, Budapest Pap Norbert: A kistérségfejlesztés elmélete és gyakorlata Magyarországon a rendszerváltás után, Alexandra Kiadó, Pécs, 2007. Kuntner Ferenc: Város az új európai térben- Városmarketing és ennek alkalmazása Kőszeg példáján, Savaria University Press, Szombathely, 2003. Hoffmann-Kozák-Veres: Piackutatás, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000. Fritz-Karl Ferner: Idegenforgalmi marketing, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1994. Regionális fejlesztés a jövő szolgálatában, Miskolci Egyetem-Regionális Gazdaságtan Tanszék, Miskolc, 1999. Harry Beckwith: Eladni a láthatatlant-Gyakorlati tanácsok a modern marketinghez, Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest, 2003. Claude Kaspar-Fekete Mátyás: Turisztikai alapismeretek-Távoktatási tankönyv-A turizmus elmélete és gyakorlata, turizmuspolitika, turizmusgazdaság, BGF-KVIFK, Budapest, 2003. Nyárády Gáborné-Szeles Péter: Public Relations I-II. Budapest, Perfect Kiadó (2002) Fazekas Ildikó-Harsányi Dávid: Marketingkommnikáció, Szókrtész Külgazdasági Akadémia, Budapest 2000, 345 oldal Sarudi Csaba: Térség- és vidékfejlesztés. Agroinform Kiadó, Kaposvár (2003) Gálik Mihály: Médiagazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest, 2002. Forman Balázs: Az Európai Unió Strukturális és Előcsatlakozási alapjai. Interpres Kiadó, Budapest (2003) 90


Rechnitzer János: Területi stratégiák. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs(1998) Pap Norbert: A kistérségek helye, szerepe Magyarországon a 21 század első évtizedében. Tér és Társadalom, 2004, XVIII. Évfolyam, 2. szám, 23-36. oldal Turóczi Gábor: Városból city. Kreatív Magazin 2002/12. 56-57. oldal Kandikó József: Régiómarketing. CEO Magazin, 2003/1. 1-12. oldal Dr. Csefkó Ferenc: A kistérség intézményrendszere és a települési önkormányzatok. In: magyar Közigazgatási Intézet: Kistérségi Közigazgatás. Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest (2003) Hajdúhadházi Kistérség Területfejlesztési Koncepciója, 2005. Hajdúhadházi Kistérség Területfejlesztési Stratégiai és Operatív Programja, 2005. Hajdú-Bihar megye Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja, 2006. Debrecen Idegenforgalmi Koncepciója 2004.

Felhasznált elektronikus irodalom: Országos Területfejlesztési Hivatal honlapja http://www.oth.gov.hu/kistersegek.php#definicio letöltés: 2008.01.02. Helyi fejlesztések Közép-Európai Információs Hálózatának honlapja www.celodin.hu letöltés:2008.01.01. EU Pályázati Portál http://www.operativprogram.hu/category/regionalis/eszak-alfoldi/ letöltés: 2008.04.20. Magyar Turizmus ZRt. honlapja http://www.itthon.hu/main.php?folderID=1106 letöltés: 2008. 05. 07. Turisztikai weblap, Észak-Alföld http://www.eszakalfoldi.hu/ letöltés:2008.04.21. Wikipedia- Hajdúhadházi Kistérség http://hu.wikipedia.org/wiki/Hajd%C3%BAhadh%C3%A1zi_kist%C3%A9rs%C3%A9g http://en.wikipedia.org/wiki/Bihor_County http://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Hajd%C3%BAhadh%C3%A1zi_kist%C3%A9rs%C3%A 9g_telep%C3%BCl%C3%A9sei 91

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben http://hu.wikipedia.org/wiki/Hajd%C3%BA-Bihar_megye http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89szak-Alf%C3%B6ld http://hu.wikipedia.org/wiki/Kist%C3%A9rs%C3%A9g letöltés: 2008.04.29. Magyar Televízió Híradó Portál http://www.hirado.hu/cikk.php?id=99825 letöltés: 2008.01.08. A Hajdúhadházi Kistérség honlapja http://www.hajduhadhazikisterseg.hu/ letöltés:2008.14.22. Térport Szakmai Portál http://www.terport.hu/ letöltés: 2008.04.22. Európai Unió http://www.euvonal.hu/ letöltés:2008.04.22. Kistérségek http://kisterseg.lap.hu/ letöltés:2008.04.30. A kistérség városainak honlapja http://www.hajduhadhaz.hu/ http://www.nyiradony.hu/ letöltés:2008.04.23. Információ a térségről http://www.szabolcsmo-szatmarro.hu/szabolcshu.htm http://www.szabolcsmo-szatmarro.hu/szabolcshu.htm letöltés:2008.04.27. Magyarországi Fesztiválkalauz http://www.fesztivalkalauz.hu/index.php/option/naptar/task/details/faz/7651 letöltés:2008.04.27. http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/helyi_vedett/Hajdu-Bihar2006.pdf http://www.hbmo.hu/hbmo/app/startlap.aspx?ascx=_Controls/bemutat.ascx&bem_id=10 letöltés:2008.04.29. TÁRKI http://www.tarki.hu/hu/news/2008/kitekint/20080414_prezentacio.pdf letöltés: 2008.04.28. KSH http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/nep/nep20802.pdf letöltés: 2008.04.21.

92

Turizmus-marketing a Hajdúhadházi Kistérségben http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog20802.pdf letöltés: 2008.04.29. Népinfo http://www.nepinfo.hu/ letöltés: 2008.04.28. Népszámlálás 2001. http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/05/05_modsz.html letöltés: 2008.04.28. http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/179.html letöltés: 2008.04.28. EDUPRESS http://www.edupress.hu/index.php?at=egycikk&HirID=18305) letöltés: 2008.04.29. Falkné Bánó Klára http://www.epa.oszk.hu/00000/00026/00030/pdf/2006_1_falkne.pdf letöltés: 2008.04.30. http://www.sg.hu/cikkek/46522/hoditanak_az_online_hirdetesek letöltés: 2008.04.29. Magyar Nemzeti Bank www.mnb.hu letöltés: 2008.01.01. Heti Világ Gazdaság http://hvg.hu/gazdasag/20070412_gdp_inflacio.aspx letöltés: 2008.01.01. http://hvg.hu/gazdasag/20080331_folyo_fizetesi_merleg_hiany.aspx letöltés: 2008.04.26. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium http://www.ktm.hu/index.php?pid=9&sid=46&hid=448 letöltés időpontja: 2008.05.02. http://www.okopannon.hu/index.php?id=ID13010000 letöltés: 2008.04.30. Magyarország honlapja http://www.magyarorszag.hu/allampolgar/ugyek/csalad/utazas/udultam20060627.html/ugyleir asjogi, Letöltés: 2008.04.30.

93


Mellékletek

Mellékletek 1.sz.melléklet:

Forrás:KSH

2.sz.melléklet:

Forrás:KSH


Mellékletek 3.sz.melléklet:

Forrás:KSH

4/a.sz.melléklet: Táblázat: A munkanélküliek aránya a különböző időpontokban Statisztikai kistérség

Munkanélküliek aránya 1990

2001

2 003

Balmazújvárosi

1,22%

7,15%

11,30%

Berettyóújfalui

1,36%

6,69%

11,90%

Debreceni

1,26%

4,07%

4,10%

DerecskeLétavértesi

1,61%

5,82%

8,30%

Hajdúböszörményi

1,33%

5,36%

6,40%

Hajdúhadházi

2,08%

7,83%

12,80%

Hajdúszoboszlói

1,39%

5,64%

7,00%

Polgári

1,53%

9,67%

10,50%

Püspökladányi

1,43%

7,16%

12,00%

Megye összesen

1,41%

5,69%

7,80% Forrás:KSH


Mellékletek 4./b. sz. melléklet:

Forrás:KSH

4./c. sz. melléklet:

Forrás:KSH


Mellékletek 5.sz.melléklet: A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA, A KISTÉRSÉGEK ELÉRHETŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA C. TANULMÁNY (Tervezet, Roadtech Kft.) Főút fejlesztések 2006-2013: 4.sz. főút kiemelt főúti besorolása, teljes Debrecen – Nyíregyháza szakasz négynyomúsítása 48.sz. főút Debrecen - Vámospércs – országhatár felújítása 471.sz. főút Hajdúsámson elkerülő út építése 471.sz. főút Nyíradony elkerülő út építése 471.sz. főút útvonal rehabilitáció Debrecen – Hajdúsámson között 471.sz. főút útvonal rehabilitáció Hajdúsámson – Nyíradony között Mellékút fejlesztések 2006-2013: 4805.j. út rekonstrukciója 3507.j. út burkolat felújítása 3509.j. út burkolat felújítása 4902.j. út burkolat felújítása Martinka – Nyírmártonfalva összekötő út építése 11,4 km hosszon Nyíracsád – Fülöp Hajdúsámson – Balkány Bodaszőlő – Hajdúhadház Hajdúhadház – Hajdúvid közötti út teljes kiépítése Hajdúhadház vasútállomás végpontig Mellékút fejlesztés 2013-2020: Szakolykert – Szakoly Mellékút fejlesztés 2020-2030 Nyíracsád – Buzita – Vámospércs Új főúthálózati kapcsolatok kialakítása 2020-2030: 4904.j. út főúttá való fejlesztése 6.sz. melléklet:

Forrás:KSH


Mellékletek 7.sz. melléklet:

Forrás:KSH

8.sz. melléklet:

Forrás: KSH


Mellékletek

Forrás: KSH

Forrás: KSH



Forrás:KSH

10. sz melléklet:


Mellékletek

Kérdőív

11.sz. melléklet:

A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karának diákja vagyok, és piackutatást végzek szakdolgozatomhoz. Adatait kizárólag a dolgozatomhoz használom fel, s azokat más célra semmilyen körülmények között nem szolgáltatom ki. 1. Milyen időközönként tesz szabadidős jellegű utazásokat, kirándulásokat Magyarországon? (Kérem, tegyen x-et az állítás mellé, amellyel egyetért!) Hetente

Havonta

Évente többször

Évente

2-3 hetente

3-4 havonta

Csak nyáron

Több évente

2. Mekkora az a távolság, melyre hajlandó elutazni egy hétvégére/hosszú hétvégére? (Kérem, tegyen x-et az állítás mellé, amellyel egyetért!) 0-20km

20-50km

50-100km

100300km-nél 300km messzebbre 3. Milyen közlekedési eszközt vesz igénybe általában belföldi kirándulásainál? (Kérem, tegyen x-et az állítás mellé, amellyel egyetért!) Gyalog

Stoppolok

Busszal

Kerékpáron

Személygépkocsival

Vasúttal

Motorral 4. Ha belföldön kirándul, hol szokott megszállni? (Kérem, tegyen x-et az állítások mellé, amellyel egyetért!) Nem szoktam szállást igénybe venni

Magánháznál

Barátoknál, rokonoknál, ismerősöknél

1-2 csillagos szállásokon, panzióban

Sátorozom

3 vagy több csillagos szállodákban

Hostelben, diákszállón 5.Negyedévente körülbelül mennyit költ szabadidős jellegű belföldi utazásra?(Kérem, tegyen x-et az állítás mellé, amellyel egyetért!) Kevesebb,mint 5.000Ft

5-20.000 Ft

50-100.000Ft

20-50.000 Ft

100.000 Ft-nál többet

6. Szokott-e belföldi utazásainál üdülési csekket felhasználni?(Kérem, jelöljön x-szel!) Igen

Nem


Mellékletek 7. Ha kirándulni támad kedve belföldön, mely programok motiválják a leginkább? Jelölje 1-től 5-ig tartó skálán, hogy utazásainál az egyes szempontok milyen mértékben fontosak az Ön számára! (1- nem vagy alig motivál, 5- nagyon motivál) 1

2

3

4

5

Passzív pihenés Túrázás Felfedezés Vásárlás Sportolás Éjszakai élet Extrém sport A lényeg, hogy valami izgalmas legyen Kulturális események Játékok, sportesemények Fürdőzés (gyógyfürdő, uszoda, strand) Találkozás a rokonokkal, barátokkal, ismerősökkel Családi programok Skanzen Állatkert, növénykert, vidámpark, cirkusz Gasztronómia Zene, tánc 8. Szerez-e információkat a térségről, mielőtt útnak indul, és ha igen, honnan informálódik? (Kérem, tegyen x-et az állítás mellé, amellyel egyetért!) Nem Igen: Ingyenes

Internetről

műsorfüzetekből

Utazási irodától

Útikönyvből

A helyi újságból

Magazinokból

Egyéb:


Mellékletek 9. Most gondoljon egy idegenforgalmi reklámra! Melyik reklám, hirdetés jutott először eszébe, és azzal hol találkozott?(Kérem, írja le saját szavaival!) …………………………………………………………………………………………………. Újság

Óriásplakát

Prospektus

Szórólap

Rádió

Tévé

Internet

Egyéb: 10. Mi jut eszébe először, ha Hajdú-Bihar megyére gondol? Mi az, ami először „bevillan”?(Kérem, most írjon egy pár fogalmat, tárgyat!) ………………………………………………………………………………………………….. 11. Hogyan viszonyul a következő észak-kelet magyarországi városokhoz? (Kérem, tegyen x-et az állítás alá, amellyel egyetért!) Már jártam itt

Debrecen Hajdúböszörmény Nyíradony Hajdúhadház Hajdúszoboszló Hajdúsámson Újléta Fülöp Nyírábrány Nyírmártonfalva Vámospércs Nyíregyháza Nyíracsád Téglás Bocskaikert Hajdúnánás

Még nem jártam itt, de tervezem, hogy ellátogatok

Még nem jártam itt, és nem is tervezem

Még nem hallottam róla

Itt lakom


Mellékletek 12. Egyetért-e a következő állításokkal? (Kérem, tegyen x-et az állítás alá, amellyel egyetért!) Hajdú-Bihar megye, s főképp a megye keleti részén…: Egyetértek

Nem értek egyet

Nem tudom

Magas a munkanélküliség A lakosság nagy része hátrányos helyzetű Rossz a közbiztonság Az emberek nyitottak, barátságosak Kiváló feltételek nyílnak a horgász- és lovasturizmusra Érdekes programokat kínál A falusi turizmus célpontja lehet Nehezen megközelíthető Unalmas Gasztronómiája különleges és ízletes Technológiailag elmaradott Sok helyen szinte még érintetlen a természet Gazdag hőforrásokban Az a hely, ahová a közeljövőben nem tervezek ellátogatni Az oktatás színvonala magas Kulturális értékekben gazdag Nem:

nő

Életkor: 14-20 20-30

Köszönöm a segítségét!

férfi 31-40 41-50

51-60 61-75



A kistérség testvérvárosi kapcsolatai: Botkyrka

(Svédország),

Érmihályfalva(Románia),

Nalenczow(Lengyelország),

Leczna(Lengyelország),

Szilágynagyfalu

Érmihályfalva

(Románia),

Ludwin(Lengyelország),

(Románia),

Tornagörgő(Szlovákia),

Buzica(Szlovákia),

Küküllődombó Affalterbach

Esztelnek

(Románia), (Németország),

(Románia),

Nennhausen

(Németország), Garlitz (Németország) 14.sz.melléklet:

Figyelemreméltó honlapok, ahol állami és EU-s pályázatok találhatók: ◊ http://www.pafi.hu/_pafi/Palyazat.nsf/f4193bd634e17813c1256fd5002c9e30/49a3ba1ee89 1cddec12573cd003d8912?OpenDocument ◊ http://www.nfu.hu/doc/759 ◊ http://palyazat.lutheran.hu/palyazatok/aktualis/a-turisztikai-fogadokepesseg-javitasanak ◊ http://www.eutamogatasinfo.hu/component/page,shop.product_details/flypage,shop.flypage /product_id,185/category_id,18/manufacturer_id,0/option,com_virtuemart/Itemid,27/index. php?page=shop.product_details&flypage=shop.flypage&product_id=185&category_id=18 &manufacturer_id=0&option=com_virtuemart&Itemid=27&vmcchk=1 ◊ http://tender.sff.hu/content.php?article.2103 ◊ http://www.pharereg.hu/main.php?folderID=2056&articleID=5541&ctag=articlelist&iid=1 ◊ http://www.sansz.org/modules.php?name=News&file=article&sid=9142 ◊ http://www.rop.hu/content.php?p=palyazati_kiirasok&id=18&ref_p ◊ http://magyar-palyazati-szemle.cegnet.hu/rovat/336 ◊ http://uniotendereuropa.hu/alap.php?inc=1&menu_id=14 ◊ http://www.mth.gov.hu/main.php?folderID=935 ◊ http://kisterseg.lap.hu/ (A letöltés ideje 2008.04.30.)


Mellékletek A kérdőíves kutatás eredményei

12.sz. melléklet 1.kérdés

2.kérdés

Ut az ás i t ávol s A- 0-20km Több évente 12 14 utazások

0

10

21

Csak nyáron

B- 20-50km

3

15 C- 50-100km

Évente többször 3-4 havonta

20 fő

30

Havonta

D- 100-300km

61

2-3 hetente

E- 300km-nél messzebbre

Hetente

3.kérdés

Közlekedési eszköz

1

17

23 21

Sz em él yg Ke ép ré Sto ko Bu Va M kp G p o s s ya to csi ár po lo on lok rra va sza út ta g l l l l

12

Évente

0

20

40

60

80

fő

4.kérdés 3 vagy több csillagos szállodákban

17

1-2 csillagos szállásokon, panzióban

42 20 szállástípus

Magánháznál

18 Hostelben, diákszállón

12 48

Sátorozom

18

0

20

40 fő

60

Barátoknál, rokonoknál, ismerősöknél Nem szoktam szállást igénybe venni

100


Mellékletek 5. kérdés

6.kérdés

Átlagos negyedéves költés

Üdülési csekk felhasználás Igen

Nem

5.000Ft

13 34

5-20.000 Ft

46

34

31%

20-50.000 Ft 50-100.000 Ft

69%

100.000 Ft-

7.kérdés

1

2

3

4

Felfedezés

Túrázás

Passzív pihenés 5

1

2

3

4

1

5

2

3

24%

30%

9%

28%

14%

19%

21%

20%

25%

24%

32%

Vásárlás 1

2

3

37%

Éjszakai élet

Sportolás

4

5

1

2

5

5%

4%

8%

4

3

4

5

1

2

3

4

5

4% 4%

16%

31%

9%

17%

29%

21% 32%

2

3

4

17%

18% 30%

A lényeg, hogy valami izgalmas legyen

5 1

2

3

4

5

35%

24%

Kulturális események 1

2

18%

13%

23%

39%

4

5

14% 19%

21%

20%

3 2%

3%

5%

16%

27%

37%

Extrém sport 1

9%

47%


Mellékletek Játékok, sportesemények 1

2

3

4

Fürdőzés (Gyógyfürdő, uszoda, strand)

5 1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

0%

12%

13%

Találkozás a rokonokkal, barátokkal, ismerősökkel

6%

5%

6%

18% 16%

41%

46%

27%

31%

32%

Családi programok 1

2

3

4

20%

27%

Skanzen

5

1

2

3

4

Állatkert, növénykert, vidámpark, cirkusz 5 1

7%

6%

8%

13% 13%

18%

31%

2

3

4

5

7% 23%

25%

23%

33% 30%

29%

34%

Gasztronómia 1

2

10%

3

4

Zene, tánc 5

1

9%

19%

2

3

4

5

9% 14%

23% 28%

33% 30%

25%


Mellékletek 8. kérdés Előzetes információforrás

6 25

9. kérdés Nem informálódik

Az említett hirdetés helye

Ingyenes műsorfüzetekből

111

7%

Újságból

7% Újság

Magazinokból

22%

25%

Óriásplakát Prospektus

Internetről

Szórólap

4

RádióTévé

Utazási irodától

4 58

Internet

8%

Egyéb

Egyéb

4% 27%

Tévéből, rádióból

11.kérdés Már jártam itt Még nem jártam itt, de tervezem, hogy ellátogatok Még nem jártam itt, és nem is tervezem Még nem hallottam róla

Nyíradony

Hajdúböszörmény

Debrecen

1%

18%

20%

20%

39%

41%

14%

82%

Hajdúhadház

46%

19%

Hajdúszoboszló

Hajdúsámson

1%

7%

27%

0%

28%

33%

32%

43% 66%

23%

30%

10%


Mellékletek Fülöp

Újléta

8%

10% 11%

40%

Nyírábrány

8%

18%

26%

41% 16% 43%

39%

40%

Nyírmártonfalva

Vámospércs

10% 10%

28%

33% 43%

12% 37%

27%

Nyíregyháza

Nyíracsád

11% 1%

12% 32%

12%

37% 30%

Téglás

34%

58%

39%

27%

Bocskaikert

Hajdúnánás

4%

33%

35%

35% 38%

20%

12%

23%

7%


Mellékletek 12. kérdés Egyetértek Nem értek egyet Nem tudom Magas a munkanélküliség

Az emberek nyitottak, barátságosak

A lakosság nagy része hátrányos helyzetű

22%

29%

34%

10%

51%

51% 68%

20%

Kiváló feltételek nyílnak a horgász és lovasturizm usra

15%

Érdekes program okat kínál

A falusi turizmus célpontja lehet

16%

34% 40% 56%

53%

71%

10%

7%

Nehezen megközelíthető

11%

13%

17%

Unalmas

Gasztronómiája különleges és ízletes

12%

12%

41% 53%

72%

76%

6%


Mellékletek Technológiailag elmaradott

Sok helyen szinte még érintetlen a természet

29% 38%

37%

33%

44%

19%

Az a hely, ahová a közeljövőben nem tervezek ellátogatni

Gazdag hőforrásokban

29%

19%

6%

12%

65%

69%

Kulturális értékekben gazdag

Az oktatás színvonala magas

22% 38% 51%

7%

71% 11%

TURIZMUS-MARKETING A HAJDÚHADHÁZI KISTÉRSÉGBEN

Recommend Documents