turistaház játszóház tanuszoda sportcsarnok az innováció háza kézművesház piac-üzletház home-office könyvtár teázó és könyvesház a műgyűjtő háza
Középülettervezési Tanszék, 2013. tavasz www.kozep.bme.hu
Pilisborosjenő 2013
Középülettervezés-2. A tárgy célja: bevezetés a közösségi épületek tervezésének gyakorlatába, tágabban értelmezve: a környezetre érzékeny felelős építészi magatartás, a biztos ismereteken nyugvó tudatos, önálló döntéshozatal megalapozása. A félév célja továbbá egy olyan didaktikusan felépített, de kellő szabadságot biztosító munkafolyamat kialakítása, ami a valós tervezési folyamatot egyszerűsítve, de annak számos aspektusával modellezi, és a fent megfogalmazott felelős, de ezzel egyidőben felszabadult építészi gondolkodás alapja lehet. Az építészeti tervezés egyik kulcsfogalma a kommunikáció: primer síkon természetesen a mindenkori munkatársakkal, konzulensekkel, a(z esetünkben virtuális) megbízóval, de ugyanilyen (ha nem nagyobb) hangsúllyal kell párbeszédet folytatnunk a környezettel, a közvetlen és tágabb, természeti és épített világgal, és ugyanilyen fontos a párbeszéd korunk építészeti szellemvilágával, irányzataival, anyagi és szellemi lehetőségeivel, felelősségével és dilemmáival. Ennek alapfeltétele az alapos és közvetlen, személyes ismeret: a hely, a szűkebb és tágabb környezet alapos megismerése (helyszíni szemlék, fotók, térképi-helyszínrajzi vizsgálatok) és a világra való tágabb kitekintés, tájékozódás (példák, minták; alapműveltség: „szókincs”). A tárgy gyakorlati jellegű, a hallgatók a félév során egy magyar kistelepülés (Pilisborosjenő) számára terveznek kisebb közösségi épületeket. A tervezés önálló munka, folyamatos konzultációval. A félév során az egyes tervfázisokat a tankörök konzulensekkel közösen értékelik ki – ezek a prezentációk is a fenti kommunikáció fontos részei. Fontos lesz a tömör, lényegretörő verbális és grafikai megfogalmazás, az egyszerű, átlátható, informatív rajztechnika: a jó rajz ugyanúgy kommunikál magával a tervezővel, ahogy közvetít tervező és megbízó, tervező és konzulens között is. „Középületek” – ahogy a szó gyöke is világosan mutatja, ezek a „köz” számára emelt, a közösséget szolgáló, ugyanakkor a település, a szűkebb-tágabb környék szimbolikus, adot esetben erős identifikációval bíró épületei is. A félév mottója – a korábbi évek hagyományait folytatva „a kisváros középületei” lehetne. Az egyes kurzusok célja kisvárosok, falvak közintézményeinek tanulmányozása, megtervezése, amelyek a napi építészeti gyakorlat részei, amelyek vizsgálata, ismerete, amelyekhez való viszony alapvető fontosságú. Fontos az épületek belső működése szempontjából, de kiemelten fontos a meglévő épített környezet, a településszövet és a természeti környezethez való kapcsolódás szempontjából is.
Pilisborosjenő A fővárostól északra, a Pilis délkeleti lábánál lévő település a természetjárás szerelmeseinek kedvelt helyszíne. Megközelíthető a 10-es főútról. Lakossága: 2850 fő, belterülete: 124 ha, külterülete: 800 ha. Története A Pilisborosjenő északnyugati határában lévő Mackó-barlang már a jégkorszakot követően menedéket adott az embernek. A honfoglalás idején Borosjenőt a Jenő törzs tagjai vették birtokukba, majd a falu különböző családok magánbirtoka lett. Első okleveles említése 1284-ből való, ekkor Burusjenew néven szerepel. A szőlőművelést az itt lakó királyi szolganép már ismerte. A falu 1351-ben a pálosoké lett, majd 1357-ben a domonkos apácáké. Az 1490-es években a solymári várához tartozott. A török uralom idején teljesen elnéptelenedett. A törökök visszaszorítása után németek népesítették be Borosjenőt. A település a kincstáré lett, majd a budai klarissza apácáké. Az 1695-ös összeírásban a települést már Weindorf néven említették. A falu neves bortermelő helynek számított, valószínűleg innen kapta a "boros" jelzőt a nevében; majd a 19. század második felében lett Pilisborosjenő, megkülönböztetendő az ország más azonos nevű falvaitól. A község lakosainak a bortermelésen kívül még a tejgazdálkodás jelentett fontos megélhetési forrást. A betelepült német lakosokat a szorgalmas és kitartó munkavégzés mellett buzgó vallásosság is jellemezte. ĺgy a környékből sokan keresték fel a pilisborosjenői búcsújáróhelyet. A II. világháború után a lakosság 90%-át kitelepítették, helyükre a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről és Erdélyből jöttek magyar családok. Napjainkban német nemzetiségi falu, része a Duna-Ipoly Nemzeti Park területének. A település határától nem messze épült fel az Egri csillagok című film forgatása során használt díszlet-vár, amely még ma is megvan. (Wikipédia)
a félév menete, teljesítésének feltételei: A félév végén m=1:200 léptékű tervet kell benyújtani az alábbi tartalommal: Helyszínrajz, m 1:1000 vagy 500 – a tágabb településszerkezetbe való illeszkedést mutatva (épületek, növényzet, utak, burkolatok, a megközelítés jelölése, stb.) Helyszínrajz m 1:200 – (tetőfelülnézet); a közvetlen környezet bemutatása: csatlakozó épületek, térburkolatok, növényzet, feltárás Alaprajzok, m=1:200 – minden eltérő alaprajz, a helyiségek nevének feltüntetésével. A szomszédos épületeket, a növényzetet, az út- és térburkolatokat itt is fontos és szükséges (a rajz léptékének megfelelő és a lapméret megengedte módon) ábrázolni! „Csonka” szintek esetén is szükség van a teljes alaprajz megrajzolására! Metszetek, m=1:200 – legalább két metszet a szerkezeti rend világos jelölésével, a térkapcsolatok helyes ábrázolásával (konkrét szerkezeti részletek megjelenítése nem szükséges). A metszet egyik legfontosabb szerepe a lejtésviszonyok bemutatása, a terepreültetés megynyugtató igazolása – ennek egyértelmű, korrekt ábrázolása nagyon fontos. Homlokzatok m=1:200 – minden homlokzat szükséges a jellemző anyagok, burkolatok jelölésével. Nagyon fontos a szomszédos, csatlakozó épületek és a közvetlen természeti környezet megjelenítése. Távlati kép a környezet feltüntetésével. Szabadkézzel! Tömegmodell, m=1:200, a környezet feltüntetésével (növényzet, térburkolatok, szomszédos épületek). Műleírás a terv szándékairól, alapvetéséről, funkcionális rendjéről, kapcsolatairól, stb. Kerüljük az üres, tartalmatlan fecsegést: az írás legyen rövid, tömör, lényegretörő, akár ábrákkal, magyarázórajzokkal kiegészítve. Formai előírások: A féléves tervvel együtt valamennyi félévközi rajzos munkarész beadandó, a félévközi modellek kivételével. A rajzos munkarészeket kizárólag szabadkézi, azon belül tetszőleges technikával kell megrajzolni, borítóban beadni. Számítógépes tervfeldolgozás a Középülettervezés 2. tárgynál nem elfogadható! A félév végi modelleket megfelelő méretű, a biztonságos szállítást, tárolást lehetővé tevő dobozban kell beadni. Az egyes tervlapokra továbbá a borítóra, illetve a modellre és dobozára a terv címét, a szerző és a korrektor nevét és a dátumot rá kell írni. Törekedjünk az egységes, egyforma méretű tervlapokra! Kiértékelések, minősítések A félévközi munkát és a leadott terveket, tervfázisokat az egyes tankörök önállóan értékelik; a félév elismeréséhez minden részfeladat eredményes teljesítése szükséges. A végső osztályzat döntően a félév végén leadott féléves terv jegye alakítja ki, amit kis mértékben alakíthat a féléves munka értékelése a tankör oktatóinak döntése alapján. A félév végi osztályzat félévközi jegynek (f) minősül. A tárgy felvétele teljesítésre kötelezi a hallgatót. Amennyiben a teljesítés elmarad, a félév végi osztályzat elégtelen. Ez alól a hallgató mentesülhet, ha a TVSZ-ben meghatározott időben és módon a tárgyat leadja. A félév elismerésének feltételei: A Középülettervezés-2. felvételének előfeltétele az előtanulmányi rend szerint a Lakóépülettervezés 2., a Középülettervezés 1. és az Építészettörténet 3. tárgy sikeres lezárása. A gyakorlatokon való teljes időtartamú részvétel. A jelenlét a tanórák 70%-án kötelező (TVSz 13. § alapján). Ezt az oktatók minden alkalommal ellenőrzik. A mulasztott órák pótlására nincs lehetőség. Elfogadott vázlattervek és kisfeladatok. Beadott féléves terv. Javítási lehetőségek: A vázlattervek pótlása a műteremvezető által meghatározott feltételek szerint lehetséges, az eredeti beadási határidő utáni második órán.
Az egyes műtermek beosztása: közép2. 2013. tavasz_hétfő 14-20 a1 k211 Tarnóczky Tamás a2 k212 Hőnich Richárd a3 k213 Karácsony Tamás a4 k343 Klobusovszki Péter a5 k344 Szabó Levente a6 k345 Fejérdy Péter közép2. 2013. tavasz_szerda 14-20 b1 k343 Sugár Péter b2 k344 Radványi György b3 k345 Marosi Bálint b4 k352 Major György
Benárd Aurél Félix Zsolt Zsuffa Zsolt
Krikovszky Balázs Fialovszky Tamás Selényi György
Gelesz András Tolnay Zsolt Havadi Erik, László Tamás
Trummer Tamás Benczúr László
Kronawetter Péter Berecz Tamás
Bartha András Márk Tánczos Tibor
Pásztor Ádám
Kruppa Gábor
Jószai Ágnes
Tatár Balázs
Péterffy Miklós Jassó Sándor Oroszlány Miklós
Varga Piroska
Pintér Tamás Vannay Miklós Kemes Balázs
Batári Attila
Brósz Csaba
Árva József Antal Gabriella
Középülettervezés 2, 2013 tavaszi félév, tematika - ütemterv hét
megnevezés
a feladat
feb. 11, 13 feb. 18, 20
dátum
nyitóelőadás konzultáció
(helyszíni séta 16-án) a helyszín, környezeti vizsgálat
feb. 25, 27
konzultáció
telepítés + előképek elemzése konzultáció
4.
márc. 4, 6
konzultáció
előképek + funkcióelemzés konzultáció
5.
márc. 11, 13
1. vázlatterv
telepítés, működés
márc. 18, 20 márc. 25, 27
konzultáció konzultáció
konzultáció (1. vázlaterv pótlás)
8. 9. 10.
ápr. (1), 3 ápr. 8-12 ápr. 15, 17
konzultáció 2. vázlatterv
konzultáció ----------a ház: alaprajz, belső működés
11. 12.
ápr. 22, 24 á. 29, máj. (1)
konzultáció konzultáció
(2. vázlaterv pótlás)
máj. 6., 8. máj. 13-17 máj. 17. péntek
konzultáció feldolgozási hét tervbeadás 14:00
1. 2.
3.
6. 7.
13. 14.
KZH
KZH
alkotóhét
máj. 21. kedd pótbeadás 14:00 KZH: kari komplex ZH. (mindig hétfőn)
a tennivalók részletezve
a telek környezete: a helyszín feldolgozása - a jellemző beépítés, a természetiés épített környezet: utcakép, sziluett, terepviszonyok, növényzet – az első válaszkereső gesztusok: fogalmak, helyfoglalás, első vázlatok előképek vizsgálata: elemzések - telepítés, tömegkeresések elemzése: piktogrammok, 1:500-as modellek, értékelő ábrák, a működés: funkcióelemzés – előképekkel és a konkrét feladattal; jellemző FUNKCIÓCSOPORTOKKAL: bel és külkapcsolatok, 1:500-as helyszínrajz (a feltárások, a főbb funkciócsoportok vázlatos jelölésével), 1:500-as tömegmodell, utcaképek, tömegvázlat, 2-3xA/3 tér-modell 1:100, 1:50 – belső térviszonyok, átlátások, fényviszonyok vizsgálata ----------helyszínrajz 1:200-as alaprajz és jellemző metszet, tömegvázlatok, modell grafika grafikai kísérletek – anyagok, térbeli mélység, felületek, környezeti kapcsolatok jelölése
konzultáció 1:200 különeljárási díjjal
1:200-as léptékben, 1:200-as modellel, különös hangsúllyal a környezeti kapcsolatokra (kedd, mivel 20-a tanítási szünet)
Ajánlott szakirodalom könyvek: Középületek (szerk. Cságoly Ferenc) Terc Kiadó, 2004 Kenneth Frampton: A modern építészet kritikai története – Terc, 2002, Lukovich Tamás: A posztmodern kor városépítészetének kihívásai – Szószabó stúdió, 1997. Kerékgyártó Béla (szerk): A mérhető és a mérhetetlen - Építészeti írások a huszadik századból; Typotex, 2000; új kiadás: 2004. Hely és jelentés – Tanulmányok az építészetről és a városról (szerk.: Kerékgyártó Béla, Terc, 2002) Ferkai András: Űr vagy megélt tér – építészettörténeti írások (Terc, 2003) Építészeti Kalauz, Budapest építészete a századfordulótól napjainkig (6Bt, Bp., 1997) Építészeti kalauz, Magyarország (vidéki) építészete a 20. században (6Bt, Bp., 2002) Moravánszky Ákos, M. Gyöngy Katalin: A tér - Kritikai antológia (Terc, 2007) Moravánszky Ákos, M. Gyöngy Katalin: A stílus - Kritikai antológia (Terc, 2009) Hazai folyóiratok: Metszet (az Alaprajz volt főszerkesztőjének új lapja) Régi-Új Magyar Építőművészet Atrium Octogon ARC 1-6 (szerk.: Vámos Dominika, 1998-2001) internetes szaklapok Építészfórum: www.epiteszforum.hu dezeen: www.dezeen.com archdaily: www.archdaily.com Külföldi folyóiratok: El Croquis (spanyol) Architectural Review (angol) Detail (német) Arkitektur DK (dán) Továbbá: Építés- és tervezéstan (Neufert); OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények); tanszéki honlapok:: a Középülettervezési Tanszék honlapja: www.kozep.bme.hu a tanszékhez köthető építészeti blog: Otthon a városban;
2013. február Marosi Bálint DLA – Vannay Miklós DLA, tantárgyfelelősök
