* »
■ ** *
'
»•
?
' V
. * *
•
* +
* * *
♦
* ^
'
1 ♦
:< í- v M
♦
.
r
*
*
♦ ♦
*
4
» * ♦
* .
* *
*
■-
1
'
*
♦ 4 •V.: I1 r *
* * * v ■■*’
• 1 1 T f »
i n ' ? I
*
*
* .
.*•
' *■ * .
*
TUNGSRAM #1
LAMPA Egyesüli izzólámpa és villamossági r.~í. S ü r g ö n y e im : Ulpest s 1 0 — 0 1 , 7 8 — 5 2, 7 8 — 53, 7 8 — 54. A M P E R E Ú JP E S T T e le fo n s z á m o k ;
mindent v e s z és elad
S T E R N B E R O és T A R S A ZÍMÍiltfl Mttdti Midii HrfllttM VI., N agym ező -u tca 2 8 . étiszereli reudftroül olcsőe
HELUNGER
prtc!*loft»-öfák & lagjoftBaii tű& m ab: U M m - iify m 3.
Ne vásia le a feiét
ron gyos h arisn yáján ak , küldje hozzánk páronként f.4 0 fillérért félcipőben is, jő fejjeí látjuk el. Női és gyerm ekharisnyához fél p ár, úri zoknihoz e g é s z p á r adandó javítási anyagnak. A harisnyák mosva é s vasalva kéretnek. Fehérneműtöket olcsón és jól javttunk. V i d é k r e u t á n v é t t e l . Minden rendelés 3 napon belül kész.
„ E x p r e ss” b arfsn gaíalp aíó vállalat. Budapest, MI., RáM-ilt SÍ
P es ti H írlap r m ü m m é s m tA iim € te s tw
-@
G
ssé~
v á lt a t n ia IV .V M S I-ü T C A g ,
J í i i r w ST-4?
T E & K fO K
74«S4,
H étfőtől, 1919, ia a u á r hó 2 ? -|
d « .A a f c i s « t
Heti aktualitások
b o h é m h Azasság Színmű 3 felvonásban. SZEREPLŐ K: M a r ie tt a Tonio
... — ---------...
F ern a n d e N egri-Pouget Giovanni Gantini
León — " -------- ’- v . - . A nagybácsi — — — A v ilá g fi-------A színésznő - — . . . ...
- :r — — — ... —
Luigi Carena Ren ate t a z z a r e Mario Morano Gigetta B onnard
-------— — .... .... -
vmm,
Legközelebbi müsoru
CHRLO egy brilliáns filmszen
KERTÉSZ TÓDOR
K arnagy: G e lle r t B ru i*6 Cl?A«.iij.«.»jöEtS^L:
T>'
ől február hó 2-ig, vasárnapig
j |
fet-
■■
[-
:
r :' : '
-
V--:
j
'
' '
**£
A H ANELNI PA TK Á N YFO G Ó
I
M esejáték 4 fejezetben.
A p olgárm ester A fe le s é g e O rso ly a— . . ~ M árta.. A patikus — .. A t a n á c s o s .... Az idegen ... A hóhér f A p ribék - 1- . unk k eretéb en fellép
WIETH mzáció. f ő s z e r e p é b e n !
W ilhelm D ieg eim an n E l s a W ag n er L y d ia S a im a n o v a Marté R a s s o w ]a k o b Tiedtke Ármin S ch w eitzer Paul W eg en er Clem ens K au fu n g H a n s Síurm
Ki' tewámm-éskaii sak- O P E R A K O Z M E T IK A MfyunÉ. S fo rsIM s.
V J ., A N D R Á S S V - U T
ié p ir á s .
Rrfrattozás egész éven át. Az Orsi. Magy. Gyorsíró Egyesület IHal fenntartót!
fM M tó M M fi S M T O I VII,, ErzróteíM raí 28. -
Telsfoa 122-80.
19.
SZ.
ELSŐRANGÚ HOLGVFODRÁSZ ÉS MANI CUR, H A j F E S T É S MINDEN SZÍNBEN KÜLÖNLE GESSÉGEK ILLATSZEREKBEN ÉS COSMETIKAI C I K K E K B E N
T anintézet iL é h É S Z 8 W
■
d e
harisnyája
r o n g y o s
mindig lesz. Arait esetben ha ön másfél pér rossz, de levágatJan fejti ndi harisnyát, két pár rossz férfi harisnyát heszolgui, ttgy abbéi egy-egy pár teljesen kifogástalan harisnyát ■ késel Ifink, — — —
F é lc ip ő b e n Csak
mosott
is v is e lh e tő .
harisnyákat
fogad sulit el.
Áru. p á n o u k é n t S k o r . 5 0 f i l l é r
8lizsjs M. 81, Hiráiy ü. 18. 11. W. FiékSzSet: VT1., Sefelejts-utca 50. s/ám.
n si
m
1“ E1EBTI rm
A
m
W EIR ER F R I G Y E S
M a p tit, 8.
Lipöf-Börtit 11 mm. Telefon 121 —94 szám Villamosoerendezések, villamos főző és vasalók, modern, bronz, antik és faesiüárok, műtárgyak régiségek. Adaptálás és javítások.
d is a í
m ö íe rn ie
Budapest, Ili., Kecstaiéti-irtta 13. szám. K M Ö l
o D ü Ia
_
T e is lo n -s iá iB ,; M z m Z Z h - i s l
U r'
P a u l W e g e n e r a filmről Abban a páratlan ev olú cióban, mint mindenhol, ahol ily gyorsan és ily nagyot k e l lett építeni, am elyen a film gyártás művészete k e re s z tülment : történtek hibák. So k ócska rekvizitum, elhasznált lim-lom maradt meg s a lla n gul a filmszínész és film ren dező nyakán, s oly soká ta r tott, amig újat akarni mert és tudott valaki! Nagy hiba volt az is, hogy a hivatott körök jórész e még ma is alig akarja a film óriási f o n t o s s á gát belátni. A n ag y k ö z ö n ség nek az a része, amely sz ín házban és irodalom ban csakis a legnem esebbet, le g n a g y o b bat fogadja el, a filmtől te l jesen elzárkózott, s kritikát sem gyakorolva felette, á t engedte a művészi sze m p o n toktól ment üzleti v á lla lk o zásnak. Pedig talán ma már még sem kell azt nagy erélylyel hangoztatni, hogy a film uj é s n a g y művészeti lehetőségek terrénuma. Egy dolog a f ő : menekülni a színháztól, a színházi és egyéb iro d alo m
—
tól. A film : film. A film ből: filmet és nem színd arabot vagy egyéb színházi spektá kulumot kell csinálni. Az irányadó a felvevő gép tech nikája, amely a fantasztikus lehetőségek egész so ro za tát adja. Az em ber felvehet kis dolgokat nagynak, nagyokat kicsinek, a gép helyzetétkedv e szerint változtathatja, mindig uj trükköt eszelhet ki, a j e leneteket össze-vissza d ob ál hatja, szóval e csod ásán gaz dag technika ezernyi v ariá ciója alkalmat adhat a le g érdek eseb b, legfurcsább k é pek fotografálására. Ugyebár, a film : kép. Tehát a filmíró nak képekben kell g on d ol koznia, s csak olyan m esét szabad filmre irnia, amely é r dekes és szép képekben fe jezhető ki. Nézzük például a G élem et. E hallgatag, m isz tikus kőalak szinte a filmre született. A „R ü beza h T m e s é je is nagyszerű volt a filmre a maga nem ében. Mind ezekből nem szabad azonban azt a következtetést levonni,
1
—
hogy csakis az ebben az irányban készülő filmek a jók. Dehogy i s ! Jó lehet, ha jól, képszerűen megcsinált, a színdarab is, sőt érd ekesek a régi m esterek képei után beállított képek is. Csak nem kell és minél ham arább p u sz tuljon a rossz színházi imitá ció és a rém regény illusztrá ció. D e m indezeken kivül az is fontos, hogy a nagyközön
ség maga is, ne csak pár percét ak a rja agyonvágni a moziban, h anem m ű élv eze tért m enjen oda, készen a kritizálásra és az elmélyült szórakozásra. Az újságoknak is komolyan kellen e venni a filmkritizálást — s talán akkor a mozik épen úgy en suite előadásokat tarthatnának egyegy d arab ból, mint a sz ín házak.
Film gyártás S z in : igazgatói szoba, s z e m élyek : az igazgató, a r e n dező, az operatőr, két színész, három színésznő, egy szabó, egy borbély, egy o ro sz lá n szeliditőnő, egy főhadnagy, két néger, egy kinai óriás, két összenőtt gyerek, egy k e l lékes, két egypupu és egy kétpupu teve, egy iirai költő, mint az éppen szóbanforgó „Álom“ cimü filmdarab s z e r zője. Igazgató: Nem bánom, akkor az m aradjon, de le g feljeb b tiz-tizenkét méter. O peratőr: Húsz. I g a z g a tó : Tiz. A bankár kijön az ajtón, körülnéz. F e l irat: Húsz év múlva. M eg látja Laurát, idill, vizió, az a jelenet, mikor húsz év előtt lem ászott a hágcsón. A k ö l t ő : Ez nem jó lesz, igazgató ur, hiszen neki nem is szabad tudni, hogy Laura már nem akar . . .
Igazgató : Ne b eszéljen n e kem ostobaságokat. A b a n kárnak muszáj b en n e lenni a harmadik felvonásban. A k ö ltő : Miféle b a n k á r n a k ? Ig azgató: Mifélének, hát neki, Lux Pálnak. A költő (k étség beesetten ): B a n k á r ? D e hiszen az nem bankár, az csillagász . . . Igazgató : Csak volt. Nem lehet csillagász, honnan v e szek én csillagász tornyot, nem m ondaná m eg? B a n k á r lesz. A k ö ltő : De hogy fed ez het fel egy b an kár egy uj csillagot ? O p e r a t ő r : Nagyon szépen. A csatorn a végén kibújik, körülnéz, most panorám át csinálunk, utána premier plán, amint észreveszi. A k ö ltő : De . . . Ig a zg ató : Ne b eszéljen mindig bele, Alanyi. Ne za varjon bennünket, holnapután reggelre nekem kész kell
Igazgató (h abo zva): Hát legyen d eg e n erált? S z ín é s z n ő : A fenét legyen. A k öltő : De igazgató u r ,, hiszen a gróf . . . O p e ra tő r: Ugyan, h a ll-, gasson . < Igazgató: Nem bánom, le gyen degenerált. Hm, de ha degenerált, akkor nekem h ol nap fél kilencre itt kell lenni a csőnek, beforrasztva . . . S ip o s ! T elefon áljon a ká- j posztásm egyeri vízmüvekhez, i A tev eh a jcsár ( a r a b u l ) :1 Ejnye, a füzfánfütyülő r é z angyalát, meddig várjunk még ? 1 S z í n é s z n ő : K érem igazgató ur, azt a nagy jelenetet, am i kor le akarok lépni a trambulinról, de valami titokzatos erő visszatart, nem lehet meg csinálni. Ig a z g a tó : Hogy a m icso dába ne lehetne m egcsin áln i? S z í n é s z n ő : Mert én azt nem tudom megcsinálni, azt nem lehet kihozni. Igazgató (felugrik): Nekem ak arja beadni, hogy azt nem lehet kihozni ? Ide nézzen, itt áll a teve, job b ra — itt áll maga, már mint én — egy szerelm es nő, aki éppen le száll a tevéről, a trambulin szélére lép . . . sötéten maga elé néz . . . (m egjátssza) . . . kitárja a karjait . . . (m eg játssza) . . . a keblei pinegnek (m egjátssza) . . . egy szerre e sz éb e jut minden, maga elé néz sötéten, de
lenn i a külső felvételekkel. Tyü , a propellercsavarról eg é sz e n megfeledkeztem! Sip o s, m egvannak a propeller c s a v a ro k ? K e llé k e s : Hogy lennének m e g ? A lakatos harminc k o ro n á t kér letétbe. Ig az g a tó : Maga vadállat, m o st jut e s z é b e ? (Telefonál.) H alló, h alló! T e v e h a jc s á r (a ra b u l): K é rem, én nem várhatok, tessék m egm ondani, jöjjünk, avagy n e jöjjünk. Igazgató (a tele fo n b a); K ö s s e le annyiér, de nekem délutánra szállítani kell a : n egatívokat . . . (Maga elé 1 teszi a kagylót, kifelé b e szélv e) ! Megvan, tudom már, hogy csináljuk J Elem ér már i a k k o r b eleszeret a táncos- n ő b e, mikor még csak álmáJ bán látja . . . A főhadnagy: Az nem lehet, í A s z ín é s z : Dehogy nem. \ E g y d egenerált grófról van i sz ó , arról el lehet k é p z e ln i! . . . Az o r o s z lá n s z e lid itc n ő : . . . hogy egy árnyékszerü álomba •s z e r e t . . . O p e ra tő r: De az húsz mé. terrel több és virazsirozni ; kell . . . és két Wolfram m al tö b b . . . \ Ig a z g a tó : Ha álom szerű sz e relem ,a k k o r kettővel több? (A te le fo n b a ): H alló . . . halló . . . szaladjon át V e resh e z, küldjön két W olfra m m a l töb b et . . . ; S z í n é s z : így jó lesz.
üii>irii)ii.iiiiii>n;tiümnmuimttiiMH»iimiiiiiiáiiiiiutiiiiui
3
|nőies kacérsággal . . . ( m e g já t s s z a ) . . . nekem akarja beadni, hogy egy ilyen nőt nem tarthat vissza valami titokzatos e r ő ? Ne vegyen engem palira, fiam. Operatőr (meggyőződéssel): Látja, hogy lehet. T e v eh a jcsár (a r a b u l): Hát mi lesz ?
O p eratőr: Harminc m é te ren kihozom a titokzatos erőt. K eresked ősegéd (b e jö n ) : Alásszolgája. Ig a z g a tó : Kitől jön ? Segéd: A papírgyárból. Elhoztam a miiszalámit.
Karinthy F rigyes.
F e l j e g y z é s e k a filmről Körülbelül 15 év előtt lé te zett N ém etországban egy a teozofiával v onatkozásban álló misztikus irodalom, ebből az irodalmi irányzatból indult útnak H ans Heinz E w ers is, ki azon ban már irodalmi tev é kenysége kezdetén látta azt, hogy az irodalmi, különösen a misztikusirodalmi tev ék en y ség mindig csak egy kis szekta m egértőre találhat s ez pedig annak, aki tudja magáról, hogy mondanivalói vannak, édeskevés. E w ers „Ordögüzők“ cimü regényében, (mely mint film is érdekes lenne) rámutat arra, hogy a misztikum addig csupán mint betegségi szimptoma lesz az em b erek felfogásában elkön y velve, mig a m isztikusok nem b írják előidézni azt, hogy a misztériumok mindenkin keresztül m egnyilvánuljanak. E w e rs sokáig k eresett módok után, hogyan tudná az okultiv jelen ség e k et mindenki n y e l vén interpretálni. Já rt Indiá Í& J
ban, m egism erkedett a spiritizmus mestereivel, járt DéJam erikában, megfigyelte a k i fejezés legprimitívebb form á ját, járt a romlottnak nevezett Parisban, megtanulta a k a b a rettek és futuristák prédikátumjait, de egyikben sem t a lálta meg azt, amit keresett, mindenkinek való hangot s erről a nagy útról ért el a mozihoz. Mikor köztudom ásra jutott, hogy E w ers filmirással kezd foglalkozni, egyszerre csak felzudultak ellene azelőtti b a rátai az esztéták, elárvulva érezték a célt, E w ers nem akart velük tovább menni azon az utón, hogy csupán egy pár smoknak irjon. Az „Aktion“ és „Síurm “ az E w e rs elleni mozgalom élén álló iro dalmi lapok, melyek a német irodalom ban állandóan s z a bad irodalmi forma után k ia báltak, nem a pszichológiai ok után kutattak, melyek e l vezették E w ers t a filmirás-
h o z ,h a n em eln ev ez ték E w erst c su pán üzletem bernek sen ciklika-szerü cikkfélékkel k i á l lították >-óla a b iz o n y ítvá n y t, h o g y nem iró többé. Mikor E w e rs „Alraune“ reg é n y én ek fordítása végett P á risb a n járt, (a regénynek 1914 szeptem berében kellett v olna a párisi „Le ]o u r n a l“b an m egjelenni) b e sz é lg e t te m vele az ellene szóló szitko z ó d áso k ró l s ő azt mondta : — Fájd alom , én vagyok az u to lsó romantikus az iro d a lom ban, mert az okultizmusn a k m egkerestem a páthoszát, a kifejezési módját, a művé szet és a tudományok az u tolsó 20 évben annyira szakh atároltságu v á fejlődtek,hogy elv e szítették a vonatkozást a z o k k a l szem ben, akikért tör téntek, aszkéták fantazm ája lett minden. A mozi meg ö sszeolvasztja a népet azokkal, kik érte a l kotnak. Mindenki előtt lá t hatóan mutatják azt a sok problém át, miket a nagy e l m ék m indannyiunkért fe lv e tettek s igy regisztrálja m a gát a népben. Igaz az, hogy a mozi ma még csak t e v é k en y sé g e kezdetén van, de b izon yos, hogy odáig fog f e j lődni, hogy neki is m egszü letik Sh ak e sp ea re -ja. A m óz itteljessé g éb en B la ise C eudrárs futurista iró révén ism ertem meg. Ceudrárs gyak r a n meghívott, hogy .kísérjem
el valamelyik moziba, r e n d e sen egy Párisi külvárosi m o zit látogattunk, a Villete ke rületbelieket, a Bastille körü lieket, vagy kint jártunk Montrouge zeg zugos utcáiban, hol Gaum ont valószínűleg a Fantom as büntanyáit fényképezte. Ezen tájak mozijai legtöbnyire félig varieték (Ceudrárs szerint e két műfaj so k v o natkozásban van egym ással) 2 5 — 35 centimért egy kávét vagy sört lehet kapni s este í ' 8-tól 12-ig m ozielőad ásokat felváltva varietével nézni I (Ceudrárs, ki sokat járt A m e rikában, azt mondja, hogy e kettőt ott is egybekapcsolták). Legtöbbnyire detektivfilmeket vagy nagyon rom antikus sz e n tim entális filmeket vetítenek a vászonra. A filmeket egy előadó m agyarázza, ki a film h ősein ek szavakat ad a s z á jába. A hallgatók sírnak, vitat koznak, rendreutasitanakfílm alakokat s ha az em ber végig néz, végig hallgat egy ilyen m ozi-előadást, a kkor ö n k é n telenül egy eldugott faluban érzi magát. — Pedig lássa, ez Párisi mondja Ceudrárs, kinek az észrevételeimet elmondom s Ceudrárs tovább folytatja: — A görögök már m e g tanítottak bennünket, hogy minden kor époszának a n é p ből kell kiindulnia, a népen keresztül való beszédet kell magára venni, az irodalmunk és művészetünk hibája az, lég-
mint az egyedüliek, k ik n e k bátorságu k van korunkat s z e retni és dicsérni, tudják azt,, hogy művészeti irányzatuk a moziban fog kicsúcsosodni s ez lesz a történelmi doku m en tum, melyet korunk a h o l napoknak fog adni. Ezt a b eszélgetést k ö rü l belül 3 évvel a háború előtt folytattam Ceudrárssal P árisban, akkoriban b esz élte n e kem, hogy az olasz és fra n cia futuristák egy film g y á r alapítását tervezik. E b b ő l a tervezett gyáralapitásból.m in t érdeklődtem, eddig nem lett semmi.
elsőso rba n a nyelv és a szí nek kifinomitására tö re k s z e nek, s így csak egy kis kör részére írnak. A futuristák m indannak a prédikátorjai, ami a népből indul ki s a népnek szól, s igy term észe tesen a mozinak is, mert ez a fejlődés jelenségeit az á lta lá n o ss á g b a akarja átvinni. Min den művészeti forma kiválaszt m agának egy bizonyos j e lenséget, melyet importál, a mozi az ö s sz e s művészi és fejlődési m egnyilvánulásokat össze akarja olvasztani, fe s té szetet, szo brászatot, táncot, zenét, irodalmat, tudományt és technikát s a futuristák,
Vajda L ászl ó
H á n y mozi v an a v i l á g o n ?
1
A világ valamennyi mozgószinházának szám a túléri a hatvanezret. Egy tizede e n nek Angliára jut, a szigetországnak tehát hatezer mozgószinháza van, de A m e rikának éppen m ásfélszer annyi, tizenötezer. Newyork állam ban egym agában kétszer annyi van, mint az E u r ó p á ban legelső helyen álló Angliában. N agynew yorkra tizenkétezer mozi jut, ami szinte elképzelhetetlenül h o r ribilis m ennyiség. (Jgy lehet megérteni ezt a körülményt, ha tekintetbe vesszük, hogy az Unió eme legnépesebb állam ának óriási a népessége. Az utóbbi öt-hat év alatt a la k o ssá g minden rétegének
—
legelsőrangu sz ó ra k o zó h ely e a mozi lett, amely k ü lön b et produkál, mint az addig le g inkább frekventált s z ó ra k o z ó hely : az orfeum . C sikágóban hatszáz mozi van, F ila d e líiá ban hetvenöt, M ineapolisban pedig hetven. Am erikában csak egyetlen város van, a h o l m indössze egy mozi működik,, am elynek kétszázötven s z e mélyre szolgál a nézőtere és ez egy Louisiana-beli városka, ahol m indössze ezren laknak. Minden más városban, n é p e s ségével arányban le g a lá b b két-három mozi szó rak o z tatja a polgárokat. Az angol kolón iákban is elsőrendű szó rakozóh ely a moziszinház. így Sydneyben.
6
műlinlutWihimi
80 m ozgószinház áll fönn, M elbourneban pedig 85. Szom bat esténként, mikor a la ko ssá g a hét m unkája után megkezdi harm inchatórai p i h enését, mintegy h atv an öt ez er em ber tölti el óráit m ozielőadás mellett úgy S y d neyben, mint Melbourneban. E zek a szám ok a városok ''hagy n ép esség é n e k mintegy tized részét reprezentálják. Délafrikában egész kis v á ro sok is rendelkeznek mozik kal. Egy-két nagy kinematográfszinház rendez naponta e lőad ásokat például Ladysmithben, Salysburyben, Bulaw ayoban és Umtaliban. B om bayban harminc m ozgó szin ház .működik. Hogy hány mozi van most Párisban, nem tudhatni, mert a háború következtében sok mozi bezárt, de még több — nyitott. Vaudeville-szinházak sorra huztak színpadjaik elé vászonlepedőt. A háború előtt m indenesetre rengeteg cinéma állt fönn a francia fővárosban. Azon a viszony lag kis részen, amely a Piacé de la R ep u b liq u e-t a Piacé de l’O péraval kötötte össze, nem kevesebb,m int tizennégy mozgószinház van m eg o lv as ható. A vidéki francia v á ro so kban is egyre-m ásra nyíl tak a m ozgószinházak b é k e időben, s bizonyos, hogy ma ezeknek még több a lé tjo g o sultságuk, mert a -francia mozinak legalább akkora
szerepe van a lelkesedés fokozásában, mint a villámo kat szóró sajtónak. A világon Gör ögor s zág k ö zönsége bánik l e g m o s t o h á b ban a mozival. Az egész o r szágban csak két olyan terem áll, amely direkt mozicélokra van berendezve. Itt azonban vándormozik szolgálnak s z ó rakoztatással. J apán nyakig úszik mozik ban. Tokióban nincs k e v e se bb mozi száznál, s ezek között sok az olyan, a m e l y nek számára valóságos c soda palotákat építettek. De n e m csak J a p á n duslakodik a m o zikban. Ez kulturország, ahol nagyon érthető a filmek népszerűsége. De tömegével vannak a mozik a Fidzsiiszigeteken is, ahol pár é v tizeddel ezelőtt egyszerűen megették az odavaló polgárok az olyan idegeneket, akik kul túrát akartak plántálni náluk. Német országnak kétezerkilencszáz mozgószinháza van. Naponta átlag egy millió háromszázkilencvenkétezer em ber látogatja ezeket a szín házakat. Ber l i nbe n magában háromszáz mozgószinház áll fönn. Ausztria - Magyarországon ezerötszázra tehető a moz gó szinházak száma. E b bő l B e c s r e talán hatvan jut, B udapest re pedig ötven. Egy- egy vidéki városban két, sőt három mozi is szolgál szórakozásul.
M o z is zin é sz n ő Hét évtized előtt a K o r o n a utcai kis modisztinek voltak a divatos nők Pesten. Kárminpiros ajkú, egyébként vértelen madárkák, akik nagy k al a p skatulyákkal cikáznak az ut cákon s mikor megállottak a cukrászüzletek h aboskürtök től roskadozó kirakatai előtt, a gavallérok, akik ezidőben tubarózsát viseltek a g o m b lyukukban s jogászok voltak lyukas óráikban és néhány gyengéd szóval beinvitálták őket az illető Pool és Mályhoz és annyi rouladot diktál tak ott beléjük, hogy szegény kis masamód szentül hitte: „No ez az ur álombéli herceg." A Korona-utcából azóta Párisi-utca lett, a kis M a riska kalaposlányból pedig Margot, a Casino de Paris egyik ügyes szépe. Margot Z sezsé papától francia t á n cokat tanult, Lantos ur p e dig, a pesti lokálok Dont-ja, a speciális illemtanból tartott neki szigorú magyarázatokat. A gavallérok eb be n az idő ben már nem hordtak t u b a rózsát. Ellenkezőleg, fekete cipőhöz fehér gamásnit visel tek, jogra se jártak, hanem b ankokban helyezkedtek el. Margot megutálta a h a b o s süteményt és amit kedvelt, egyedül a Grand Vin volt, a prqmontori bájital. Ámde egy szép augusztusi napon kiütött a világháború
és ez meglepően uj konjunk túrákat hozott. Zsezsé b e v o nult katonának, Lantos ur pedig kávéháztulajdonos lett az Andrássy-uton. A ga val lérok beöltöztek tartalékos hadnagyi uniformisukba s bucsu nélkül hagyták f akép nél a legszebb fővárost, ami a világon található. Sok uj konjunktúrával ismerkedtek meg az emberek. Aki azelőtt pl acagens volt a Schwarz J ózse f és Társánál, önál l ósí totta magát és a saját s z a kállára kezdett gummiabroncsot szállítani a hadseregnek. Egy hét múlva már saj át autój án robogott a Gundelhez, ebédet pedig nem otthon evett, az öreg Groszfeldéknél, mert a rituális kosztot várat lanul nehéznek tartotta a nyári hónapokban. Ezzel szemben a Ritzben étkezett s ha a pincér sokáig váratott magára a hússal, előkelő haraggal magához rendelte a főpincért, kifizette az ebédet s szótlanul távozott. Hogy megmutassa, hogy nem drágálja a kosztot, kifizette a húst is, sőt a tésztát is, amit még meg se rendelt. Ezekben az értékes idők ben kezdett lábrakapni . a magyar filmgyártás. Ezen a téren is sok önállósítás t ör tént. Margóiból pedig egy sze ren cs és metamorfózis r é vén Mária lett, a moziszinész-
■
j
három percet kell várnunk. Ezért a pénzért otthon is maradhatott volna. Ezt mondta a rendező s a moziszinésznő enyhén elpirult. Kinn a hűvösvölgyi réteken felállott a moziszinésznő. Pásztorlánykának vagy e p : részlánynak öltözve, esetleg táncosnőnek, ' kis balanciert lejtve. Szerényen viselkedett harmincadmagával egy c s o portba gyűjtve, komolyan, hivat ásának magaslatán. Ám egyszerre előrehajolt, mert egy nagy darázs igyekezett felfelé egy másik moz isz i nésznő vállán. S ekkor f el csilingelt a rendező h a n g j a : — Mit ugrál maga ott h á t u l ? Tönkretette az együttest. Kérem, ma utoljára látszott nálunk. S a rendező állott is a szavának. E s t e a s e gé d r e n dező révén tudatta, hogy nem reflektál többé Mária őnagysága művészi teljesítményeire. Mária má sn ap másik film gyárhoz került. Onnan pedig azért került egy harmadikhoz, mert a csúnya se g éd r en de zőnek nem rendelte alá az erényességét. A s egédrendező erre azt mondta a f őr end e zőnek, hogy Mária művés z nővel nem lehet birni, olyan szemtelen. Mária azért minden este .a Jardinben vacsorázott a b a rátjával, aki radirgummit szállított a hadseregnek s ezen ötödfél milliót keresett.
nő. Mert most ez lett a divat, — mozimüvésznőnek lenni. Hadimilliomos nem merte magát megnézni a tükörben, ha büszkén nem iiíögethette a mellét: »Az én b a bá m egy egyszerű leány, de moziszinésznő, úgy ám!« Mária is moziszinésznő lett, hercegnő a pesti mondain-életben, sőt az alsótátrafürediben is. S i ó fokon azért volt olyan nagy a drágaság, mert a moziszinésznők nem rösteltek tiz koronát adni egy ősziba rackért. Az uriasszonyok el néztek a legismertebb szí nésznők feje fölött, pedig azelőtt szorgalmasan kopirozták Aagelo modelljeit, aki a színházi lap számára l e r a j zolta, ki milyen kosztümben ragyogott a színpadon a p re mier alkalmával. Csak moziszinésznőkért raj ongtak az a sszonyok. A moziszinésznők uj blúzokat és aljakat kreál tak. Lengéket éS könnyedén záródókat. Kevés és ritka gombra járókat. Stilszerü, igazi mozi -ruhadarabok v ol tak ezek. S reggel azután fiákkeren robogtak a mozi szinésznők a budai k á v é házba, ahová a rendező r e n delte őket. — J ó reggelt, rendező ur, köszönt a moziszinésznő a rendezőnek. Az tiszteletteljesen v á l a szolt: Máskor reggelizzen oda haza. Maga miatt most ujabb
9
Mária lenézte a polgári n ő ket, akik igy kénytelenek voltak még job b an felnézni rá. Mária olyan divatos lett, hogy öröm. Moziszinésznő, adták sz ájró l-szájra az emberek. W an d a Treumann, Ásta Nielsen nem léteztek
többé, csak Mária, akiről m ár tudták, hogy u jságáru sn ő lánya volt, masam ódlány, artistanő s csak annál jo b ban szédültek bele a művészi karriérjébe.
Várnai István.
M agyargyűlölet Ti idegen pszihológusok, akik súlyos lelki problémákat * fölényes könnyedséggel b o goztok ki, nézzetek a mi ' egyenes, naiv, gyermeteg m a gyar lelkűnkbe, hát lehetett az, hogy mi valaha gyűlölni tu d tu n k ? Volt ez a háború, franktirőr gyilkokkal, zseniális puskagolyókkal, repülőgépek Y nyilaival, tankok halálos h e n gerével, elfogott sebesültjeink kínban pusztulásával ritkítot ták sorainkat elvakult ellen felek, azt irták rólunk, hogy barbárok vagyunk, hunnok vagyunk, s mi, hogy m e n e külést keressünk a golyók és szitkok elől, lö v é szá rk o k ban és itthon ó hányszor temetkeztünk beléd e lle n sé ges B u m a s és Anatol Francé, D ickens és S h ak e sp ea re a te könyvedbe, a Tűz- be, le g divatosabb irónk, mi a te háborús szenvedéseid miatt fellázadt szivü m agyarok — francia Henry B arb u sse. Nyugat kultúrájáért szomjuhoztunk Nyugat em bertelen
10
sége közepette. Mi so h a sem <( gyűlöltünk, s ők még most is gyűlölnek. Sőt nem csak ők, most már egykori fegyver társaink, a németek is. E g y szép magyar színésznő, aki rohanvást sietett haza most Berlinből, rémülten beszélte, hogy a németek közt minden entente-gyülöletnél lángolóbb és v észeseb b a gyűlölet a magyarokkal szemben. Hogy mi vittük őket a háborúba, mondták és mi hagytuk c s e r ben őket. Mi magyarok. Hát mit akartunk mi ? Voltak-e nekünk valaha hóditó s z á n dékaink, akartunk-e mást, mint nyugton élni ezeréves határaink között ? Volt-e a ném eteknek hábo rús s z á n d é k u k ? Igen. Nem tagad h at ják le ők sem, Anglia öklözte őket, s mi segítségére ro h a n tunk írásban fogant sz ö v et ségeseinknek, nem vizsgálva érzéseinket, csak a lelkiism e retünket. N ém etország is gyűlöl. Mint e művelt magyar szi-
rokonszenvezni, kongeniális érzéssel viseltetni so h a se tudtunk, hanem az igaztaíanság miatt. Talán a mi kultú ránk, a mi egyénivé, dacossá, naggyá válni muszályló kul túránk felvilágosítja őket.
nésznőtől halljuk, a m űvé szek, hát az intellektuellek a legkülömbül. Művészeti téren hallani sem akarnak rólunk. Ezt nem lehet m eg változtatni. Őszintén, vérző szívvel sajnáljuk. Nem a német kultúra elvesztése miatt, mert azzal szívből
(v—7.)
A h am eln i pa tk á n y fo g ó M e s e já té k 4 felv on ásban .
Volt egyszer egy város, amely még mai napig is fenn áll és Ham elnnek hívják. Két folyó között fekszik, a W e s e r és Hamel között. Több száz évvel ezelőtt történt, hogy roppant sereg patkány lá to gatta meg a várost. Ö ssz e rá g ták a legerősebb házakat, az asztalokat, amelyekről a város lakói ettek, az ágyakat, a m e lyekben aludtak, szóval m in dent, ami csak összerágható volt; a v árosházán az aktákat, a gazdagok kötelezvényeit s a szegények utolsó falat ke nyerét. Ezt végre a polgárm ester is m egsokallotta és összehitta a városi tanácsot, hogy m eg h án yják-v essék a dolgot, mit tegyenek a pat kányok kipusztitására. E g y szerre csak jelentkezett a polgármesternél egy idegen, akit m esszeföldről odacsalt a patkányok elszaporodásának hire és ajánlkozott, hogy jó fizetésért elűzi a patkányokat. Az idegen többféle színű s z ö
vetből összevarrt öltönyt viselt, a Daloldalán pedig kard helyett egy kis ezüstsip lógott. H unoldnak nevezte magát. A polgárm ester nem sokat bízott benne, de a v árosatyák végre ab ban á ll a podtak meg, hogy kétszáz tallért adnak neki, ha az utolsó patkányt is elűzi a v árosb ól. A polgárm ester azonban nem titkolta s z á n dékát, hogy ki akarja játszani az idegent és egy krajcárt sem ad az idegennek, aki bizonyára örülni fog, ha futni h agyják s meg nem büntetik kuruzslásáért. E b b e a v á r o s atyák is bele nyugodtak. Behivatták Hunoldot, aki ötszáz tallért követelt, de három százat megígértek neki. Hunold beleegyezett, csupán azt kötötte ki, hogy senki se m utassa magát az utcákon, mikor a patkányokat a h áz ak ból és pincékből a közeli folyóhoz vezeti. — B ö l c s tan ács urak, tette
i ' i
—
hozzá, egy kis türelmet kérek még holdtöltéig. Ebbe is belenyugodtak. Holdtöltéig tehát Hunold ott maradt s ez idő alatt nagy népszerűségre tett szert a gyermekek között, mert pom pás nótákat fújt nekik sípján, közbe mesélt nekik és játszott velük. Amint végre beállott a holdtölte, este kiürültek a város utcái s minden ajtót és ablakot sz orosa n bezártak. Hunold egyet füttyentett, mire a pat kányok mind hozzá s z a ladtak és szép so rba állottak, aztán önként követték őt a folyóhoz, a h o l H u n o l d néhány lépésnyire bele gá z ol ta vizbe, a patkányok utána úsztak, mig a folyó árja el nem s o dorta őket. Így aztán a város megszabadult a rá nehezült csapástól. Másnap Hunold beállított a polgármesterhez és kialkudott bérét követelte. — Hallod, mondá neki a polgármester, kétséges, vájjon valamennyi patkányt elpusztitottái-e, de másrészt b o szorkánymesterséget űztél, hogy a patkányokat a f olyóba család. Belátod, hogy köv e te lésed nagy. Adunk neked ötven tallért s eredj Isten hírével. De ha nem fogadod el, becsukatlak és perbe f o gatlak, mint b o sz or k án ym es tert.
Hunold látszólag zsebrevágta az ötven tallért, de magában bosszút esküdött. Elrejtőzött a szomszéd falu ban és csak kedvező a l k a lomra várt, hogy tervét m e g valósítsa. A következő v a s á r nap a város valamennyi férfiai és asszonyai hálaadó isten tiszteletre gyűltek a t emplom ba, amiért Isten levette róluk a nagy csapást. Ezalatt H u nold bement a városba, c s a logató dalt fújt ezüst sípján, amelyet minden gyerek ismert, a gyerekek kifutottak a h áz ak ból és Hunoldot követték, a ki kivezette őket a városból egy közellevő hegyhez. Ott egyet füttyentett, mire m e g nyílt a hegy és Hunold a gyermekeket mind bevezette, mire a hegy újra bezárult mögöttük. Egy sánta fiú, aki hátramaradt, visszatért a v á ros ba és elbeszélte a t ö r t é n teket. Erre gyászba borult az egész várost. A polgármestert vádolták a történtekért, aki maga is bánta már most, hogy megcsalta a pat kány fogót.. De már nem lehetett változtatni a dolgon. A v ár os ban nem maradt több patkány, de gyermek sem. Azt beszélik, hogy Hunold Erdél ybe vezette a g yer me keket, ott felnőttek és ők az ősei a mai erdélyi szászoknak.
Y
U
G
A
A NAP
N
T
P o litik a i, iro d a lm i é s k r itik a i félh a vi s z e m l e .
Főszerkesztő :
IG N O T U S .
ADY
B A B IT S M IHÁLY
ENDRE
és
T ö r e k v é s e : m űvelt s z o c i á li s M a g y a ro r s z á g s s z a b a d n e m z e t i iro d a lo m . M e g j e l e n i k m in d e n hó 1 - é n é s 1 6-án. E lő fiz e té s i á r a : E g é sz év re 28, félé v re 14, n eg y ed év re 7 kor. E g y es szám ára 1.40 k or. M utatványszám ot sz ív e se n küld a k iad ó h iv atal: B u d a p e st, V I., V ilm os c s á s z á r-u t 51. I I I . em .
A NAP
LOHR m Á R M (K/OfifuSZ)
C p r és föOzIet: mii., Baross-uíca 85. A fő v á ro s első és le g ré g ib b csip k e tis z tít ó , v e g y tis z tító é s k elm efestő oo g y á ri in té z e te . oo
Hókok:
II.
Fő-utca 27., IV. Eskü-ut 6.,
VI,
3)
A NAP
IV. Kecsketöítl-ntea 14., V. Harmlncad-u, 4.,
Teréz-kőrut 39., VI. A n d r é s s y - u t 16., Vili. József-körut 2. oo
K A P H A T Ó MINDENÜTT,
MOCZNIK MUSTÁR A LEGJOBB
SZÁM.
TELEFON 15 -5 8 .
B r ie fm a r lie n h a n d lu n g .
Az ö s s z e s o r s z á g o k b é ly e g e i a l e g n a g y o b b r i t k a s á g o k i g ó r iá s i v á l a s z t é k b a n á l la n d ó a n r a k t á r o n . Az ö s s z e s ú j d o n s á g o k , had i é s tá b o ri p o s l a i b é l y e g e k l e g o l c s ó b b á r a k m e lle t t k a p hatók. — Ú jd o n ság o k ra előfizetések et elfogadok. — B é l y e g v á l a s z t é k o k . V é t e l é s c s e r e á r j e g z y é k in g y en é s -obérm entve. -o-
B r i e f m a r k e n a l le r L a n d e r b i s zu d en g r ö s s t e n R a r i t á t e n in r i e s i e g e r Ausw a h l s t e t s am L á g e r . S a m t l i c h e N eu h e it e n K r i é g s - un d F e l d p o s t m a r k e n zu d e n b illig s ten P r e i s e n . — N u ehe iteabo nn em ent. — A usw ahlsend ung e n . — K a u f un d T a u s c h . — o - P r e i s l i s t e n g ratis un d f r a n c o . -o
M
ü h i m
z ő
r a f z t e r e m
Budapest, VII., Király-utca 42. szám
Zahradil
J.
Telefon 128
Utcai és alkalmi nőiruhák divatlap vagy saját rajzaink és mintánk szerint legszebb kivitelben
31
A NAP
B é lfe g fe g re s h e d é s e .
A NAP
P A P É HEINZ, BUDAPEST
IV., SEMMELWEIS-UTCA 7
<30= Al api t t at ot t I84fi.
91 «03
PL
Pártoljuk a h adiözvegyet!
Telefon József 39-29
Látcsövek, távcsövek, légsúlymérők, hőmérők, üvegmfiszerek.
* © 9
%
«jO = MODERN ORRCSIPTETOK ES SZEMÜVEGEK
9 <02 '©
9 v*s! V!
oO= A
Javításokat elfogadunk és mielőbb foganatosítjuk.
G azdák
B iztositó
S z ö v e tk e z e te
A la p it t a t o t t 1 9 0 0 -b a n .
Igazgatóság B u d a p e s t e n , I X . K á l v i n - t é r i o . saját székhazában. Fiókok; Az ország minden n agyob b városában . F o g la lk o z ik : T ű z - , j é g - , b a le s e t-, s z a v a t o s s á g i - , b e tö ré s e s lo p ás elleni biztosítások,, ú gyszin tén élet-b iztosításo kk al legeíőn ye seb b fe ltételek és m ódozatok szerint. B iz to n s á g i a l a p : Alapítványok a Korm ány hozzájárulásával, tartalékok és évi díjbevétel 1 9 1 6 é v v é g é n 1 8 , 3 5 8 . 0 1 2 . 1 4 K .
F ia t a l o s üde a r c b ő r t
Külföldi
v a r á z s o l e l ő 10 n a p a la tt é s e lt á v o lit m in d e n tein thib.át u. m. m i t e s s z e r , p a t t a n á s , s á r g a folt, rá n c, o r r v ö r ö s s é g , l i k a c s o s , he rva d t, p e ty h ü d t b ő rt a D r. K a y se rlin g -fé le s z é p it ő s z e r . A k ú r a e g y s z e r ű , o t t h o n v é g e z h e t ő m in d e n fe lt ű n é s n élk ü l. B e f e j e z é s e utá n a z a r c b ő r ra g y o g ó s z é p s é g b e n , gyerm eki üdeségben és tisztaságban, pom pázik. 1 üveg 1 5 .- - k o ro n a . D iszkrét s z é t k ü l d é s u tá n véte l.
A jánlatok
w 0
p arfü m ö k JJ
le g fin o m a b b p a rfü m ö k e t d e k á n k é n t : C h e v a l ie r d 'O r s a z , Q u e li qu e f le u r s , A m b ra A n tiq u e. B a t s c h a r L o r i g a n 1 9 .— k o r o n a . R ó z s a b o n a f id e , H y g i e a C h y p re, Thule,. Vademecum, S e r e n i s s i m a , K a ir ó i m á k v ir á g , I b o l y a , I d e á l, K h a s a n a , I s o l a b e i l a , Loa-na B u v a rd ia , O rgona, G y ö n g y v irá g , A k a c i a , O r c h i d e a p a r f ü m ö t 6. — k o r o n á é r t d e k á n k é n t , utá n véttel.
G y á r : H IV A R Y O N & Co. S z é tk ü ld é s i h e l y :
GHOSS ANTAL, Budapest, VIII., József-ftiirut 11 szám, félemelet 1.
Q
« ^
0
00 B
SinRYBERöER BÉLA fényképész \ B U D A P E S T , VII., RÁKÓCZI-UT 30. SZ. g ,R I1 7 0 L I“ m ű v é sz i fé n y k é p ek , n a g y ítá s o k
,11] n e m z e d é k "
9 9™ *3
és fe stm én y e k . X
s,erke” ,l: *
IRILOTflY ISTOáR
Bokor
„PH06RESS MiSOEMY,,
Testvérek első rangú
fe le lő s é g g e l k észit elő
ru h a fe stö é s v eg y tisztító
M a g á n v iz sg á la to k ra
G yár és föü zlete
a lap osan , g y orsan tan it
VIII., L o s o n c i-u tc a 28. s z á m .
világ n y elvek et
(K álv ária-ter sarok) G y ü jtö fió k o k :
K e resk ed elm i ta n fo ly a m a i p ed ig
I., F e h é r v á ri uí 39. s zám . VIII., Baross-u ícalO O . s z á m . VIII., N ép szin h áz-u tca 47. szám .
iro d ai m u nk álatok ra
2 4 ó ra a la tt festünk
Háiuin-tér 6. Hiráiy Péi-utco sarok
'2 Ji/L a m c u r
k ik é p ezn ek összes D íjta la n á llá s k ö z v e títé s
w
I
^Kézápolás
jJjjh !V. MEHMED SZULTÁN ÜT 31. » m úzeum m al sze m b e n.
O
M j'(É sfZ & Z j& y
rbánT T v é r e k * D R O G ÉR IA
fIRCÉsHgj FESTEK KÜLÖNLEGESSÉGEK ! fenykepeszeti cikkek
BuDAPEST,IV.,VERESPÁLNÉU.10 TELEF0N: 153-59. 's- < ^
A
L E G J O B B
É IR C És K É Z S Í P O L Ó -
„FOTÓ" FC N Y K C PC SZ C rí
»A kÜ 7U tB u D A P fSr R á k ó c ii* u t 8 0 . NAGYBAN- KICSINYBEN
STERNBERG fi a n g s z e r g y á r
VII., ÉHÚCZI-IIT 60. Külföldi zongorákban g g ö n fo rit
választék
