Túlélőkészlet a választásokhoz A „Túl az első X-en – Tehetsz a jövődért, válassz!” középiskolai vetélkedő háttéranyaga
Budapest 2015. szeptember 30.
TARTALOM I.
VÁLASZTÁS, VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZEREK .......................................4 I. 1.
ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK................................................................................ 4
I. 2.
KÖVETELMÉNYEK A VÁLASZTÓJOGI ALAPELVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉHEZ ........................ 9
I. 3.
VÁLASZTÁSI RENDSZEREK ............................................................................. 13
II. VÁLASZTÁSOK MAGYARORSZÁGON .....................................................................17 II. 1.
ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK ..................................................................... 17
II. 2.
ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK .................................................................... 22
II. 3.
NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK .................................................................. 28
II. 4.
EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK .............................................................. 29
III. NÉPSZAVAZÁS ......................................................................................................31 IV. SZAVAZÁS ............................................................................................................36
V.
IV. 1.
SZAVAZÁS A SZAVAZÓHELYISÉGBEN ................................................................ 36
IV. 2.
SZAVAZÁS MOZGÓURNÁVAL ........................................................................... 41
IV. 3.
SZAVAZÁS KÜLFÖLDÖN ................................................................................. 42
FOGALOMTÁR .......................................................................................................49
VI. FORRÁSJEGYZÉK ..................................................................................................51
3
I. I. 1.
VÁLASZTÁS, VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZEREK
ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A demokrácia fogalma: A demokrácia szó az ógörög „demokratia” szóból származik, jelentése: a nép uralma. A demokrácia lényege, hogy a közösség minden választójoggal rendelkező tagja részt vehet a törvényalkotásban, a közügyek eldöntésében szemben a királyok, diktátorok által irányított államokkal. A demokráciának két formája van:
Közvetett, képviseleti demokrácia (pl. az
országgyűlési
képviselők
megválasztása):
a
választópolgárok által választott képviselők hozzák meg
Cserépszavazás: a népszavazás ókori formája, mely során agyagcserépdarabok (osztrakon) segítségével szavaztak. A cserépszavazással Athén nagy befolyással rendelkező polgárát 10 évre száműzhették. A képen egy osztrakon látható Themisztoklész nevével.
a közügyekkel kapcsolatos döntéseket;
Közvetlen demokrácia (pl. népszavazás): a választópolgárok közvetlenül dönthetnek
közügyekkel kapcsolatos kérdésekben. A mai demokráciákban kivételes hatalomgyakorlási forma, a képviseleti demokrácia kiegészítésére szolgál. Képviseleti demokrácia esetén a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson választják meg azokat a képviselőket, akik a közügyek eldöntésében részt vesznek. Választásokat rendszeres időközönként kell tartani, így a választópolgárok időről-időre újra dönthetnek az őket képviselők személyéről. Általános választójog Az általános választójog azt jelenti, hogy minden embernek joga van
•
szavazni (=aktív választójog)
•
a választásokon jelöltként indulni (=passzív választójog)
4
A választójog azonban feltételekhez kötött: 1.
Életkor. A szavazáshoz és a választhatósághoz való jog alsó korhatárát meg kell
határozni, hiszen mind a szavazás, mind a jelöltként való indulás komoly, megfontolt döntést, egyfajta érettséget igényel. Legtöbb országban a felnőttkor elérésével nyílik meg a lehetőség a választásra és a választhatóságra (Magyarországon is – 18 éves kortól), azonban vannak olyan országok, ahol a polgárok ennél fiatalabb korban választójogosulttá válnak (pl. Ausztriában 16 éves kortól). 2.
Állampolgárság. A választójog általában az adott ország állampolgárságához kötött. Az
önkormányzati választásokon azonban indokolt, hogy az adott településen élő közösség minden tagja szavazhasson, azok is, akik más ország állampolgárai. Magyarországon
országgyűlési
képviselők
választásán
és
országos
népszavazáson
magyar
állampolgárok,
európai parlamenti képviselők választásán magyarok és a többi EU tagország
Magyarországon élő állampolgárai,
önkormányzati
képviselők
választásán
magyar
állampolgárok,
valamint
más
EU tagország és EU-n kívüli állam Magyarországon élő polgárai is szavazhatnak. A magyarországi választásokon jelöltként viszont csak magyar állampolgárok indulhatnak (kivéve az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon, ahol a többi EU tagország állampolgárai is rendelkeznek passzív választójoggal). 3.
Lakóhely. A választáson való részvétel jogának feltétele lehet a lakóhely megléte. A
lakóhely ebben az esetben a bejelentett, állandó lakcímet jelenti. Magyarországon az európai parlamenti képviselőket és az önkormányzati képviselőket csak magyarországi lakóhellyel rendelkezők választhatják. Országgyűlési képviselők választásán és országos népszavazáson (ahol csak magyar állampolgárok szavazhatnak) nem feltétel a magyarországi lakóhely. A jelöltként induláshoz az országgyűlési választáson nem szükséges a magyarországi lakóhely, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon azonban ettől eltérő a szabályozás. 4.
Kizárás a választójogból. Kivételes esetekben előfordul, hogy a fenti feltételek
teljesülése ellenére sem rendelkezik valaki választójoggal. Ez azonban kizárólag törvény alapján, mentális zavar vagy súlyos bűncselekmény elkövetése miatt, bírósági döntésen alapulhat.
5
Politikai egyenjogúságért, elsősorban választójogért harcoló szüfrazsettek. Magyarországon a nők az 1919-es választáson szavaztak először. Slachta Margit (1884–1974), az első magyar nőképviselő pedig 1920-ban került be a Parlamentbe.
Egyenlő választójog Az egyenlő választójog az alábbi elveket foglalja magában. 1.
Minden választópolgárnak egy szavazata
van (vagy ha a választási rendszer a választópolgárnak több szavazatot biztosít, minden választópolgárnak ugyanannyi szavazata kell, hogy legyen). Ez az elv a választópolgárok egyenlőségét fejezi ki. 2.
Minden
az
egyik
szavazat
választópolgár
ugyannyit szavazata
ér,
azaz
ugyanannyira
számít, mint a másiké. Ha egy testület tagjait választókerületekben választják, akkor a választókerületekben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben térhet el egymástól, így a választás eredményeként minden képviselő megközelítőleg azonos számú választópolgárt képvisel.
6
Gyakorlati
példán
bemutatva:
ha
2
tagú
diákönkormányzatot választ egy 8 osztályos iskola úgy, hogy az egyik tagot a 8. osztályosok választják (pl. 100 tanuló), a másikat pedig az 1-7. osztályosok (700 tanuló), akkor egy nyolcadikos szavazata 7x annyit ér, mint a többieké (hiszen az ő szavazata 100-ból egy, azaz 1/100, míg a többieké 700-ból egy, azaz 1/700). 3.
Esélyegyenlőség biztosítása a választáson induló pártok és jelöltek számára. Ez
egyfelől kötelezettséget jelent az állami szervek részére: azonos feltételekkel kell biztosítani minden párt és jelölt számára a választáson való részvételt (pl. azonos betűmérettel kell feltüntetni a pártokat a szavazólapon). Másfelől kötelezettség a média részére: a választási kampány során a televízióban, rádióban azonos feltételekkel tehetők közzé a pártok reklámjai. Speciális a helyzet a televízió vagy rádió
műsorában (pl. híradóban) való megjelenéskor, hiszen ilyenkor a szerkesztők azt is figyelembe veszik, hogy egy adott kampányesemény érdekes-e a közönség számára. Így például egy konkrét műsoron belül nem jelenti az esélyegyenlőség sérelmét, ha egy párt többezres kampányrendezvényéről a televízió tudósít, míg a másik párt sokkal kevesebb résztvevőt vonzó kampányeseményéről nem. Szabad választás Ez az elv jelenti egyfelől a választópolgárok véleménynyilvánításhoz való szabadságát, mely magában foglalja például plakátok elhelyezését, választási gyűlésen való részvételt, a médiában vélemény kifejtését. A választópolgárok ezen jogát mindenki számára részrehajlástól mentesen biztosítani kell. Másfelől ez az elv jelenti a választói akarat szabad kifejezését egy tiszta, csalástól mentes választáson. Ez biztosítható többek között:
– egyszerű, átlátható szabályokkal (pl. egyértelmű, hogy hogyan adhatom le a szavazatomat);
– szavazófülke használatával (így a szavazat titkos marad); – nem személyes szavazás (pl. levélben szavazás) esetén megfelelő garanciákkal (lásd: Szavazás külföldön című részt); – szavazatszámlálás átláthatóságával, nyilvánosságával megfigyelők, pártok képviselőinek jelenlétével).
(pl.
újságírók,
választási
7
Titkos szavazás Ezen elv egyaránt jelenti a szavazat, másfelől a szavazás napján megjelentek névsorának titkosságát. A választópolgár számára a szavazás titkossága nem csak jog, hanem kötelesség.
A
szavazás
titkossága
garantálja,
hogy
minden
választópolgár
szabad
elhatározáson alapuló döntést hozzon a szavazás során, külső befolyástól (kényszer, fenyegetés) mentesen. A családdal történő szavazás és minden olyan egyéb módja a szavazásnak, mely során az egyik szavazó kontrollálhatja a másik szavazót, tiltott. Közvetlen szavazás Közvetlen szavazásról beszélünk, ha a választópolgárok közvetlenül a jelöltre adhatják le szavazatukat. A közvetlen szavazás esetén jut érvényre leginkább a választópolgár akarata, hiszen ebben az esetben ő maga dönti el, hogy melyik képviselőt tartja legalkalmasabbnak a közügyek vitelére.
Egyes országokban a közvetett választás változatait is alkalmazzák, mint például az Egyesült Államokban, ahol a választópolgárok ún. választási megbízottakra, elektorokra szavaznak, és a megválasztott elektorok lesznek jogosultak ténylegesen szavazni az amerikai elnök személyére.
8
I. 2.
KÖVETELMÉNYEK A VÁLASZTÓJOGI ALAPELVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉHEZ
Ahhoz, hogy az általános és egyenlő választójog, közvetlen és titkos szavazás, valamint a szabad választás elve érvényesülhessen, szükség van bizonyos feltételekre. Ezek az alábbiak: 1.
Alapvető jogok tisztelete
A demokratikus választások alapfeltétele az alapvető jogok biztosítása. A választások során kiemelkedően fontos:
A véleménynyilvánítás szabadsága
A véleménynyilvánítás szabadságának lényege, hogy bárki gondolatainak, meggyőződésének megfelelően véleményt formálhat a külvilág történéseiről, és annak – megfelelő keretek között – hangot is adhat. Ennek része a sajtó szabadsága is, amikor a sajtó munkatársai külső befolyásoktól, fenyegetésektől és törvényi korlátoktól mentesen döntik el, hogy az általuk szerkesztett műsorban vagy cikkben milyen tartalom jelenik meg.
Gyülekezési jog
E jog keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések tarthatók, amelyeken a résztvevők 12 pont: az 1848. március 15-én kitört pesti véleményüket szabadon kinyilváníthatják.
forradalom
követeléseinek
összefoglalása.
Egyesülési jog
Az egyesülési jog szervezetekhez (pl. párthoz) való csatlakozás és szervezetek létrehozásának szabadságát jelenti. 2.
Kiszámítható szabályok
A kiszámítható és egyértelmű szabályok megléte a választások hitelességének és egyben a szilárd demokráciának az alapja. A gyakran változó (és komplikált) szabályozás összezavarhatja a választókat. A választási rendszerre és a választókerületek határaira vonatkozó szabályok hatással lehetnek a választások eredményére, így fokozottan figyelni kell arra,
hogy
ezek
a
szabályok
a
pillanatnyi
politikai
érdekek
miatt
ne
legyenek
megváltoztathatóak. Megoldás lehet a választásra vonatkozó főbb szabályok alkotmányban (Magyarország alkotmánya az Alaptörvény), valamint törvényben való rögzítése, hiszen ezek meghozatalához és módosításához parlamenti többség szükséges.
9
Magyarországon a választásokra vonatkozó lényeges alapelveket és szabályokat az Alaptörvény, valamint minősített többséggel (a képviselők 2/3-ának szavazatával) megalkotott törvények tartalmazzák. 3.
Egyéb garanciák
Választási szervek A választásokkal kapcsolatos feladatok elvégzése szaktudást igényel, így szükséges egy olyan intézményrendszer létrehozása, amely felelős a választással kapcsolatos feladatok ellátásáért. A választási szervek olyan intézmények, melyek felelősek a választások végrehajtásáért (pl. szervezetek, jelöltek választáson való részvételének jóváhagyása, szavazás lebonyolítása, szavazatok megszámlálása, eredmény megállapítása). A választási szerv lehet egy önálló intézmény, de lehet egy nagy intézményrendszer része is, ahol nem csak választási feladatokat látnak el. A választással foglalkozó szervek három típusa különböztethető meg: • Független modell. A független szervek a választással kapcsolatos feladatokat külső, kormányzati befolyástól mentesen, kizárólag a törvények szerint végzik. Néhány országban két független szervet hoztak létre, egyik a szervezési feladatokért, másik az érdemi döntések (pl. választási eredmény megállapítása) meghozataláért felelős. • A
kormányzati
modell.
A
választásokat
valamely
központi
kormányzati
szerv
(minisztérium) vagy helyi hatóság szervezi és bonyolítja le. • A vegyes modell kettős struktúrát követ: – van egyrészt egy felügyelő, kormányzattól független szerv – mint a független modell esetében, valamint – egy végrehajtó kormányzati szerv vagy helyi hatóság – mint a kormányzati modell esetében. Magyarország a vegyes modellt követi. A választások szervezésének és lebonyolításának központi feladatait független szerv, a Nemzeti Választási Iroda látja el. A függetlenség garanciája többek között, hogy vezetőjét a köztársasági elnök nevezi ki a parlamenti ciklustól (4 év) eltérő időtartamra (9 évre) és ún. összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak rá (pl. nem lehet tagja pártnak). Feladatot kizárólag parlamenti többség által elfogadott törvény határozhat meg az Iroda számára. Az Iroda elnöke a választás során végzett tevékenységéről az Országgyűlésnek számol be. Központi szinten az érdemi jogi döntések meghozatala pedig egy független testület, a Nemzeti Választási Bizottság feladata. A Bizottság a parlamenti többség által választott jogászokból (ún. választott tagok – 7 fő) és az Országgyűlésben képviselőcsoporttal 10
rendelkező pártok által delegált tagokból (ún. megbízott tagok – jelenleg 5 fő) áll. A Bizottság feladata többek között a törvénysértések kivizsgálása és a választási eredmények megállapítása. A pártok képviselőinek jelenléte azért fontos, mert figyelemmel kísérhetik a választással kapcsolatos feladatok elvégzését, ezáltal a folyamat álátható és ellenőrizhető. A Bizottság
ülései
nyilvánosak,
azokon
bárki
részt
vehet.
A
választás
során
végzett
tevékenységükről az Irodához hasonlóan az Országgyűlésnek tartoznak beszámolóval.
Dr. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke, mellette prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke
A választással kapcsolatos szervezési feladatokat a megyékben és a településeken az önkormányzat jegyzője látja el a Nemzeti Választási Iroda irányítása alatt.
Az érdemi jogi döntések, a szavazatok megszámlálása és az eredmény megállapítása pedig a megyékben és a településeken az önkormányzat képviselőtestülete által megválasztott választási bizottságok feladata, akik mindezt függetlenül, kizárólag a törvényekben foglalt rendelkezések szerint teszik. A Nemzeti Választási Bizottsághoz hasonlóan a helyi és területi választási bizottságok választott tagokból és pártok képviselőiből állnak. A bizottságok ülései nyilvánosak. A hierarchia alsó szintjén a szavazatszámláló bizottságok állnak, amelyek a szavazás napján a szavazóhelyiségekben lebonyolítják a szavazást, majd megszámlálják a szavazatokat. Megfigyelők A választási megfigyelők azt ellenőrzik, hogy a választás során valamennyi szabályt betartják-e. A megfigyelés kizárólag a választás folyamatára összpontosít, nem érdekelt semmilyen konkrét választási eredményben, és az eredményekkel csak abból a szempontból foglalkozik, hogy azokat tisztességesen és pontosan állapították-e meg.
11
Magyarországon megfigyelőt külföldi állam vagy nemzetközi szervezet küldhet. A megfigyelők a választás előkészítésétől kezdve a választási eredmény megállapításáig a munkát figyelemmel kísérhetik, az iratokba betekinthetnek, a választási szervek tagjainak, pártok képviselőinek kérdéseket tehetnek fel. A választás menetét nem befolyásolhatják, észrevételeiket azonban közölhetik a választási szervekkel és a sajtóval. Ezáltal a választás teljes folyamata nyilvánossá és ellenőrizhetővé válik. Jogorvoslat Előfordulhat, hogy népszavazás vagy választás során a választópolgárok, választáson induló szervezetek vagy jelöltek valamilyen szabálytalanságra lesznek figyelmesek (pl. egy párt tisztességtelenül kampányol, vagy a szavazatokat helytelenül számolták meg). Ebben az esetben fontos, hogy legyen egy olyan fórum, amely ezeket a szabálytalanságokat rövid időn belül kivizsgálja és orvosolja. Magyarországon a választópolgárok és szervezetek ebben az esetben a választási bizottságokhoz fordulhatnak, amelyek megvizsgálják a panaszokat, és szabálytalanság esetén megfelelő
eszközökkel
rendelkeznek
a
szabálytalanság
megszüntetésére
(pl.
ha
szavazatszámlálás helytelen volt, újraszámlálják azokat). Ha a választópolgár úgy ítéli meg, hogy a bizottság nem a megfelelő döntést hozta, újabb kérelmet nyújthat be, melyet egy felsőbb szintű választási bizottság, végül pedig a bíróság vizsgál meg.
12
I. 3.
VÁLASZTÁSI RENDSZEREK
A választási rendszer a választáson leadott szavazatokat képviselői helyekké, azaz mandátumokká alakítja át, melyeket a választáson induló szervezetek és jelöltek között osztanak ki. A választási rendszerek típusai Az általános választójog kialakulásának hajnalán többségi választási rendszerek jöttek létre (Anglia, Franciaország). Ennek lényege, hogy az országot választókerületekre osztják, és a választókerületekben megválasztanak egy-egy képviselőt. Minden választókerületben az a jelölt lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapja. Érdekesség A többségi rendszerek hátránya, hogy nem biztosítják a választópolgári akarat pontos tükröződését a parlament összetételében, ezért a választás eredménye aránytalan lesz a leadott szavazatokhoz képest. Ha például egy országban 10 tagú parlamentet választanak, akkor 10 választókerületet kell kialakítani, amelyekben 1-1 képviselőt választanak. Ha „A” párt jelöltjei minden választókerületben csak 1 szavazattal legyőzik „B” párt jelöltjeit, akkor mind a 10 képviselői helyet ennek a pártnak a politikusai szerzik meg, annak ellenére, hogy összességében csak a szavazatok alig több mint felét érték el: választókerület
„A” párt jelöltjére leadott szavazatok
„B” párt jelöltjére leadott szavazatok
1.
51
50
2.
51
50
3.
51
50
4.
51
50
5.
51
50
6.
51
50
7.
51
50
8.
51
50
9.
51
50
10.
51
50
összes szavazat
510
500
A többségi rendszer aránytalanságának kiküszöbölése érdekében a 20. század elejétől a választási rendszerek kialakításakor egyre nagyobb hangsúlyt kapott az arányosság elve. Ennek lényege, hogy – az igazságosság jegyében – a képviselői helyek pártok közötti elosztása olyan arányban történjen, amilyen arányban a szavazatok megoszlanak a pártok között. Ha például egy párt a szavazatok 35%-át szerzi meg, akkor a képviselői mandátumokból is 35%-kal részesüljön. Ez legegyszerűbben listás választással érhető el. A választási rendszerek legfontosabb hatásai A többségi és az arányos választási rendszerek különbözőképpen befolyásolhatják, hogy milyen parlamenti működés és politikai kultúra alakul ki.
13
többségi választási rendszerek
arányos választási rendszerek
a nagyobb pártoknak kedvez, a kis pártok számára szinte lehetetlen a mandátumszerzés
nem részesít előnyben egyetlen pártot sem
nem képes arányos képviseletet biztosítani (de ha a szavazatok éppen úgy oszlanak meg, akkor véletlenszerűen kialakulhat arányos képviselet is)
arányos képviseletet biztosít
általában stabil többséget biztosít a győztes párt számára, ezzel biztosítja a kormányzóképességet
az arányos képviselet miatt sok kicsi párt kerülhet a parlamentbe, ha a választók szavazataikat sok kicsi pártra adják le – emiatt a parlament kevésbé működőképes lehet, koalíciós csatározások, kormányválságok követhetik egymást
Az arányos választási rendszerekben a kicsi pártok kizárására, és ezzel a parlamenti működőképesség elősegítésére gyakran alkalmaznak mandátumszerzési küszöböt. Ennek célja, hogy azok a pártok, amelyek a küszöbnél (pl. 5%) kevesebb szavazatot kapnak, azaz túl alacsony a támogatottságuk, ne juthassanak be a parlamentbe. Érdekesség A választási rendszerek főbb típusai az alábbiak: I. Többségi választási rendszerek:
1. Relatív többségi választási rendszer A legegyszerűbb választási rendszer, amelynek tipikus mintaországa Anglia, amely mellett még további 61 országban választják ennek segítségével a parlamentet. Az ország területét annyi választókerületre osztják, ahány tagú a parlament, tehát minden választókerületben egy képviselőt választanak. A szavazólapon szereplő jelöltek közül a választópolgár egyet jelölhet meg. Amelyik jelölt a legtöbb szavazatot kapja (többet, mint bárki más), az lesz a képviselő. A többi jelöltre leadott szavazatok nem hasznosulnak.
2. Abszolút többségi választási rendszerek a) Kétfordulós választás 19 országban működik, klasszikus példája Franciaország. Az ország területét ebben az esetben is annyi választókerületre osztják, ahány tagú a parlament, tehát minden választókerületben egy képviselőt választanak. A szavazólapon szereplő jelöltek közül a választók egyet jelölhetnek meg. Amelyik jelölt megszerzi a szavazatok több mint felét, az lesz a képviselő. Ha egyetlen jelölt sem éri el ezt az arányt, második fordulót tartanak. A második fordulóban már kevesebb jelölt indulhat (pl. az első 2 vagy 3 helyezett). Aki a második fordulóban a legtöbb szavazatot kapja, az lesz a képviselő. Az a választópolgár, akinek a favoritja az első fordulóban kiesett, így lehetőséget kap arra, hogy a második fordulóban egy másik jelöltre szavazzon (azaz az első választottja után a második preferenciáját is jelezze). Természetesen az is megváltoztathatja a véleményét, és másik jelöltre szavazhat, akinek a jelöltje bejutott a második fordulóba. b) Alternatív szavazat Bonyolultsága miatt mindössze 4 országban használják az alternatív szavazat rendszerét, ezek egyike Ausztrália. Általában az alternatív szavazat rendszerében is annyi választókerületre osztják az ország területét, ahány tagú a parlament, tehát minden választókerületben egy képviselőt választanak. A szavazólapon szereplő jelöltek közül azonban a választópolgár nemcsak egyet jelölhet meg, hanem sorrendet kell felállítania a jelöltek között: a kedvence neve mellé „1”-est, a következő választottja neve mellé „2”-est, a harmadikként támogatott jelölt neve mellé „3”-ast kell írnia, és így tovább.
14
A szavazatszámlálás során először megszámolják, hogy melyik jelölt hány „1”-es jelölést kapott. Ha valamelyik jelölt az „1”-es szavazatok több mint felét megszerezte, akkor övé a mandátum. Ha egyetlen jelölt sem éri el ezt az arányt, a számolást tovább kell folytatni: amelyik jelölt a legkevesebb „1”-es szavazatot kapta, az kiesik a további versenyből, és az ő szavazólapjait szét kell osztani a többi jelölt között a „2”-es szavazatok alapján. Ha valamelyik jelölt így eléri a szavazatok többségét, megszerzi a mandátumot, ha nem, akkor a most legkevesebb szavazattal rendelkező szavazólapjait kell szétosztani a többiek között a „3”-as szavazatok alapján. Ezt az eljárást kell addig folytatni, amíg valamelyik jelölt eléri a leadott szavazatok több mint felét.
3. Blokkszavazás A blokkszavazást 11 országban alkalmazzák parlamenti választásra, de pl. Magyarországon az önkormányzati választásokon a kistelepüléseken ennek segítségével választanak önkormányzati képviselőket. A blokkszavazás a relatív többségi rendszer alkalmazása olyan választókerületekben, ahol nemcsak egy képviselőt választanak (többmandátumos választókerület). Az ország területét tehát kevesebb választókerületre osztják, mint ahány tagú a parlament, így minden választókerületben több (2, 3 stb.) képviselőt választanak. A szavazólapon szereplő jelöltek közül a választók annyit jelölhetnek meg, ahány képviselőt a választókerületben választanak. Azok a jelöltek lesznek a képviselők, akik a legtöbb szavazatot kapják. II. Arányos választási rendszerek: Az arányos választás legegyszerűbben listás szavazással valósítható meg, 85 országban használják parlamenti választásokon. Az ország területét vagy nem osztják fel választókerületekre (ez biztosítja a nagyobb arányosságot), vagy ha igen, akkor egy választókerületben sok képviselőt választanak. A pártok egy-egy listát állítanak, a választópolgár pedig a listák közül választ egyet. Ezután egy matematikai eljárással osztják szét a képviselői helyeket a pártok között az arányosság követelményét szem előtt tartva. Az egyik ilyen módszert kidolgozójáról, D’Hondt belga matematikusról nevezték el. Ezt a módszert használja a magyar választási rendszer az országgyűlési választásokon az országos listás mandátumok, ill. az európai parlamenti képviselők mandátumának kiosztásakor. Ezt követően az egyes pártok által megszerzett mandátumokat szétosztják a párt listáján szereplő jelöltek között. Erre is többféle megoldás létezik: • a párt jelöltjei a listán elfoglalt helyük sorrendjében jutnak a mandátumhoz (ez a zárt lista, a választópolgár nem tudja befolyásolni, hogy az általa választott párt melyik képviselője szerzi meg a mandátumot), • a választópolgár a szavazólapon nemcsak valamelyik pártot jelölheti meg, hanem a párt listáján szereplő jelöltek közül is választhat egyet; a párt jelöltjei közül azok, akik meghatározott számú szavazatot kapnak, a mandátumkiosztás során előnybe kerülnek a listán szereplő többi jelölttel szemben (nyitott lista), • még több beleszólást ad a választópolgár számára, ha nemcsak egy szavazatot adhat le egy pártlista jelöltjeire, hanem akár több jelöltet is megjelölhet a listáról, vagy akár több listáról is szemezgethet jelölteket (panachage), sőt, egy jelöltre több szavazatot is leadhat (kumulatív szavazás). III. Vegyes választási rendszerek: A vegyes választási rendszerek összetett rendszerek, amelyek többségi és arányos választást is tartalmaznak: a képviselők egy részét egyéni választókerületekben, többségi választási rendszerrel, másik részét arányosan, listán választják.
1. Árok (paralel) rendszer Az árokrendszerben, amelyet 33 országban használnak, a többségi és az arányos választási rendszer egymás mellett működik, nincs kapcsolat a kettő között. A képviselők egy részét egyéni választókerületekben választják, relatív vagy abszolút többségi választási rendszerben. E képviselők megválasztása a többségi választási rendszerekre jellemző aránytalan eredményt hoz.
15
A képviselők másik részét listás szavazással választják, amely természetesen egy arányos választási eredményt fog kiadni e képviselők tekintetében. Összességében a választás arányosabb lesz, mintha csak többségi választókerületeket alkalmaztak volna, de nem lesz annyira arányos, mintha kizárólag listás szavazás lett volna.
2. Arányosító vegyes rendszer A vegyes választási rendszerek másik csoportjában a többségi és az arányos rendszer közötti kapcsolat megteremtésével arányosabb eredmény elérésére törekednek. Mindössze 7 ország alkalmazza ezt a módszert, amelyre a nagymértékű bonyolultság a jellemző.
Kompenzációs rendszer A vegyes rendszer többségi és listás elemei közötti kapcsolat megteremtésével a kompenzációs rendszer arra törekszik, hogy az árokrendszernél arányosabb végeredményt adjon. Ezt úgy éri el, hogy az egyéni választókerületben egyébként elvesző, a vesztesekre leadott szavazatokat (ezek az úgynevezett töredékszavazatok) a listás mandátumok kiosztásánál hasznosítja. Így a többségi rendszerben aránytalanul jól szereplő pártra a listás mandátumkiosztás során kevesebb szavazat, és így kevesebb mandátum jut. Összességében a választás arányosabb lesz, mint az árokrendszerben, de még mindig elmarad a listás rendszerek arányosságától. Magyarország is ilyen választási rendszert alkalmaz.
3. Arányos vegyes rendszer A Németországban kialakított választási rendszer teljes mértékben integrálja a többségi választási rendszert a listás választási rendszerbe, így valójában arányos képviseletet produkál. A rendszer működésének módja a következő: 1. a választópolgárok a relatív többségi rendszerben választókerületenként megválasztják a parlamenti képviselők egy részét (felét), ez aránytalan eredményt hoz, 2. a választópolgárok a listás választási rendszerben is leadják szavazataikat, 3. a listára leadott szavazatok alapján meghatározzák, hogy ha az összes mandátumot listán osztanák ki, akkor melyik pártot hány mandátum illetné meg (mi lenne egy tisztán arányos választás eredménye), 4. a pártokat a 3. pont szerint megillető összes mandátum számából levonják az 1. pont szerint már megszerzett egyéni mandátumokat, 5. a fennmaradó helyeket töltik be a pártlistán szereplő jelöltekkel. példa: 600 országgyűlési helyet lehet szerezni, 300-at egyéni választókerületekben, relatív többségi rendszerben, a másik 300-at pedig listán. Az egyéni választókerületekben a választáson induló 3 párt között a mandátumok a következők szerint oszlanak meg: A párt 220 mandátum, B párt 12 mandátum, C párt 68 mandátum. A listákra leadott szavazatok alapján a három pártot megillető mandátumok száma (mind a 600 mandátum figyelembevételével): A párt 270 mandátum, B párt 120 mandátum, C párt 210 mandátum. A pártokat megillető összes mandátum számából le kell vonni az egyéni választókerületi mandátumokat, így megkapjuk, hogy az egyes pártok listáiról betöltendő mandátumok számát:
16
A párt
B párt
C párt
a pártot megillető összes mandátum
270
120
210
megszerzett egyéni választókerületi mandátum
220
12
68
a listáról még betöltendő képviselői helyek száma
50
108
142
II. II. 1.
VÁLASZTÁSOK MAGYARORSZÁGON
ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK
Magyarországon a törvényhozó hatalmat a választópolgárok által közvetlenül választátott 199 tagú Országgyűlés gyakorolja. Az Országgyűlést a választópolgárok négy évre választják meg.
A választás vegyes választási rendszerben zajlik, így a jelöltek az alábbi módok valamelyikén juthatnak be a Parlamentbe. 1.
Egyéni választókerületekből – 106 fő (=relatív többségi választási rendszer)
Az ország 106 egyéni választókerületből áll. Minden választókerületben egy képviselő választható.
17
Jelölt lehet minden nagykorú magyar állampolgár, aki megszerezte a választópolgároktól a szükséges számú támogató aláírást (ún. ajánlás). Az ajánlásgyűjtés célja, hogy kiszűrje a komolytalan jelölteket. Az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta. 2.
Országos listáról – 93 fő (=arányos, listás választási rendszer)
Az ország egésze egy 93 mandátumos listás választókerületet alkot. Listát azok a pártok állíthatnak, amelyek legalább 27 egyéni választókerületben jelöltet állítottak. A listán szereplő jelölteket és azok sorrendjét a listaállító párt határozza meg (zárt lista). A választáson a nemzetiségek is állíthatnak listát, mely kedvezményes módon szerezhet mandátumot. Ha a nemzetiségi lista nem szerez mandátumot, a nemzetiséget nemzetiségi szószóló képviseli az Országgyűlésben.
A 2014-es országgyűlési választás pártlistás szavazólapja
A listás mandátumok a)
az országos listára leadott szavazatok és
b)
az egyéni választókerületben keletkező töredékszavazatok
alapján kerülnek kiosztásra.
18
A töredékszavazatnak minősül az a szavazat, amely az egyéni választókerületi jelöltre (1. pont) történő szavazás során „elveszett”: a)
a vesztes jelöltekre leadott szavazatok és
b)
a
győztes
jelöltre
leadott
minden
olyan
szavazat, amely már nem volt szükséges számára a mandátumszerzéshez. Gyakorlati példán bemutatva: ha A párt – győztes – jelöltje 2000 szavazatot kapott, B párt – második helyezett, vesztes – jelöltje pedig 1.500-at, akkor az a párt jelöltje már 1.501 szavazattal megnyerte volna a választást a választókerületben. A fennmaradó 499 szavazat már nem volt szükséges a mandátumszerzéshez, minősülnek.
így
Ugyancsak
azok
töredékszavazatnak
töredékszavazat
a
vesztes
A 2014-es országgyűlési választásokon Győr-Moson-Sopron megye 2. számú választókerületének szavazólapja.
jelöltre leadott 1.500 szavazat, hiszen ő nem szerzett
szavazólapja
mandátumot, így azok nem hasznosultak.
A cél tehát az, hogy a „feleslegesen” leadott szavazatok ne vesszenek el, és azon választópolgárok akarata is tükröződjön a választás eredményében, akik nem a győztes jelöltre adták le szavazatukat. A szavazáshoz a választópolgár két szavazólapot kap: a)
az egyiken egy, a lakóhelye szerinti egyéni választókerületi jelöltre,
b)
a másikon pedig egy pártlistára
szavazhat. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok csak egy pártlistás szavazólapot
kapnak,
hiszen
lakóhely
hiányában
ők
nem
kötődnek
egyik
egyéni
választókerülethez sem. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára a választáson való részvétel feltétele az előzetes regisztráció, melyről bővebben a IV. Szavazás című fejezetben olvashatsz. Nemzetiséghez tartozó választópolgár két szavazólapot kap: egyiken a lakóhelye szerinti egyéni választókerületi jelöltre, másikon pedig nemzetiségi listára szavazhat.
19
A listás eredmény megállapítása Az országos listáról megszerezhető mandátumokat az alábbi módon kell kiosztani. 1.
Össze kell adni az országos listákra leadott összes szavazatot. Az a párt, amely
legalább az összes pártlistás szavazat 5 %-át nem szerezte meg, nem küldhet a listájáról képviselőt a Parlamentbe (két párt közös listájának 10%-ot, három vagy több párt közös listájának 15%-ot kell elérnie). Ez az ún. választási küszöb, melynek célja, hogy kizárólag a valós társadalmi támogatottsággal rendelkező pártok kerülhessenek be a Parlamentbe. A 2014. évi országgyűlési választáson 18 országos pártlistát állítottak, közülük mindössze négy lépte át a küszöböt. Szavazatok Párt száma FIDESZ-KDNP
2 264 780
45,04 %
MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP
1 290 806
25,67 %
JOBBIK
1 020 476
20,30 %
269 414
5,36 %
MUNKÁSPÁRT
28 323
0,56 %
A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM PÁRT
23 507
0,47 %
SERES MÁRIA SZÖVETSÉGESEI
22 219
0,44 %
ZÖLDEK PÁRTJA
18 557
0,37 %
SZOCIÁLDEMOKRATÁK
15 073
0,30 %
EGYÜTT 2014
14 085
0,28 %
SEM
12 563
0,25 %
KTI
10 969
0,22 %
JESZ
9 925
0,20 %
MCP
8 810
0,18 %
FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT
8 083
0,16 %
ÖSSZEFOGÁS
6 552
0,13 %
ÚDP
2 100
0,04 %
ÚMP
1 578
0,03 %
5 027 820
100,00 %
LMP
összesen
20
aránya
2.
A
választási
küszöböt
elérő
pártok
listás
szavazataihoz
hozzáadjuk
az
egyéni
választókerületekben keletkezett töredékszavazatait.
Listát állító pártok
Országos listás szavazat
Töredékszavazat
Pártlistára jutó szavazatok (töredékszavazatokkal együtt) száma
aránya
FIDESZ-KDNP
2 264 780
940 881
3 205 661
39,22%
MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP
1 290 806
1 141 686
2 432 492
29,76%
JOBBIK
1 020 476
1 000 637
2 021 113
24,73%
269 414
244 191
513 605
6,28%
LMP
3.
Ezt követően az ún. D’Hondt-módszerrel osztjuk ki a 93 mandátumot.
4.
Miután
meghatároztuk,
hogy
egy
országos
listáról
hány
képviselő
kerülhet
az
Országgyűlésbe, meg kell határozni, hogy kik azok, akik a listáról mandátumhoz jutnak. Ezt a sorrendet a választópolgárok nem befolyásolhatják Magyarországon, a jelöltek a mandátumot a párt által előre meghatározott sorrendben szerzik meg (zárt lista). 5.
Az Országgyűlés összetétele a fentiek alapján 2014-ben az alábbiak szerint alakult: Indulók
FIDESZ-KDNP
MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP
egyéni
országos listán
Összesen
96
37
133
(90,57%)
-39,78%
(66,83 %)
10
28
38
(9,43%)
(30,11%)
(19,10 %)
23
23
(24,73%)
(11,56 %)
5
5
(5,38%)
(2,51 %)
JOBBIK
–
LMP
–
egyéb pártok
0
0
0
106
93
199
Összesen
listás szavazatok aránya 45,04%
25,67%
20,30%
5,36% 3,63% 100,00%
Az új Országgyűlés megalakulása A végleges választási eredmények megállapítását követően kerül sor az Országgyűlés alakuló ülésére, mellyel egy újabb, 4 éves parlamenti ciklus veszi kezdetét.
21
II. 2.
ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK
A demokrácia lényege, hogy a közösség minden – választójoggal rendelkező – tagja részt vehet a közügyek eldöntésében. Nincs ez másképp a helyi közügyek esetében sem: a települések és megyék választópolgárai jogosultak dönteni az adott települést, megyét érintő kérdésekben (=helyi választópolgárok önkormányzáshoz való joga). A választópolgárok ezt a jogot átruházzák az önkormányzati választásokon megválasztott képviselőkre, akik ezáltal a lakosság nevében hozzák meg döntéseiket. Az önkormányzat feladata
például
helyi
közutak,
parkok
kialakítása,
közterületek
elnevezése,
a
helyi
környezetvédelem, valamint a helyi adóval kapcsolatos döntések meghozatala. A megválasztott képviselők testületet alkotnak (ún. képviselőtestület), és döntéseiket nyilvános testületi
üléseken
hozzák
meg
(jogszabályban
meghatározott
esetekben
elrendelhető
zárt ülés is). A képviselő-testület elnöke a polgármester. Önkormányzatok működnek a településeken és a fővárosi kerületekben, a megyékben és a fővárosban.
22
A polgármester választása A település polgármesterét relatív többségi választási rendszerben választják. A választópolgár a szavazólapon feltüntetett jelöltek közül egyre szavazhat. Az a jelölt lesz polgármester, aki a legtöbb szavazatot kapta. Az önkormányzati képviselők megválasztása Az önkormányzati képviselők megválasztásának módja a település lakosságszámától függ. A)
Választás 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településen
Ha
a
település
lakosságszáma
maximum
10 000 fő, a település egy választókerületet alkot,
amelyben
a
blokkszavazat
nevű
választási rendszerben (amelyet a magyar jogi nyelvben egyéni listás választási rendszernek hívnak) választják meg a képviselőket. A megválasztható képviselők száma a település lakosságszámától függ: •
100 lakosig 2 tagú,
•
100-1.000 lakos között 4 tagú,
•
100-5.000 lakos között 6 tagú,
•
5.000-10.000
lakos
között
8
tagú
testületet választanak.
Pácsony község szavazólapja önkormányzati választásokon
a
2014-es
A választópolgár a szavazólapon annyi jelöltre szavazhat, ahány tagú a testület, de azt is megteheti, hogy kevesebb, vagy akár csak egyetlen jelöltre voksol. Azok a képviselőjelöltek kerülnek be a képviselő-testületbe, akik a legtöbb szavazatot kapták.
23
B)
Választás 10 000-nél több lakosú településen
10.000-nél több lakosú településen a képviselők a) egyéni választókerületből és b) kompenzációs listáról kapnak mandátumot (=vegyes választási rendszer, relatív többségi rendszerrel és kompenzációs listás rendszerrel). a) Mandátumszerzés az egyéni választókerületből Az, hogy a település hány választókerületből áll, a településen lakók számától függ (pl. ha a településen 10-25 ezer fő közötti lakos él, akkor 8 képviselőt választanak a többségi rendszerben, azaz a település 8 egyéni választókerületből áll). A szavazólapon egy jelöltre lehet szavazni. Minden választókerületben az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb
8 választókerületből álló város
szavazatot kapta.
A 2014-es önkormányzati választásokon Szombathely 5. számú választókerületének szavazólapja
24
b) Mandátumszerzés listáról Az a párt, amely a település egyéni választókerületeinek több mint felében jelöltet állított, listát állíthat. Az, hogy a listáról hány mandátum szerezhető, szintén a település lakosságszámtól függ (a példánál maradva, ha a településen 10-25 ezer fő közötti lakos él, akkor 3 képviselő választható a listáról). Ebben az esetben azonban a választópolgárok nem közvetlenül szavaznak a listára, hanem azok az egyéni választókerületi jelöltekre [a) pont] leadott töredékszavazatok arányában kapnak mandátumot. Azaz: minden olyan szavazat „átvándorol” a listára, amely az egyéni választókerületben nem hasznosult, azaz a vesztes jelöltekre leadott szavazatok. Gyakorlati példán bemutatva, ha • A párt jelöltje 2000 szavazatot kapott, • B párt jelöltje 1500-at, • C párt jelöltje pedig 100-at, akkor töredékszavazat a vesztes (B és C) jelöltekre leadott 1600 szavazat, hiszen ezek a szavazatok nem hasznosultak. A B párt jelöltjére leadott 1500 szavazat kerül a B párt listájára. A C párt jelöltjére leadott 100 szavazat pedig a C párt listájára kerül. Miután meghatároztuk, hogy egy listáról hány képviselő kerülhet a képviselő-testületbe, meg kell határozni, hogy kik azok, akik a listáról mandátumhoz jutnak. A jelöltek a mandátumot a párt által előre meghatározott sorrendben szerzik meg (zárt lista). Mivel a választópolgárok nem szavaznak közvetlenül a listára, ebben az esetben nincs külön szavazólap. A megyei önkormányzati képviselők választása A megyei önkormányzati képviselőket a megye választópolgárai (a megyei jogú városokban élők kivételével) megyei listán választják. Megyei listát az a párt állíthat, amely a választópolgárok meghatározott számú ajánlását összegyűjtötte.
25
Vas megye listás szavazólapja a 2014-es önkormányzati választásokon
Az, hogy a választópolgárok hány képviselőt küldhetnek a megyei képviselő-testületbe (ún. közgyűlés), a megye lakosságszámától függ. A szavazás során egy párt listájára lehet szavazni. A listás választáson a pártok a kapott szavazatok arányában szereznek mandátumot a d’Hondt-formula szerint. Miután meghatároztuk, hogy egy listáról hány képviselő kerülhet a képviselő-testületbe, meg kell határozni, hogy kik azok, akik a listáról mandátumhoz jutnak. A jelöltek a mandátumot a párt által előre meghatározott sorrendben szerzik meg (zárt lista). A megyei közgyűlés elnökét a közgyűlés alakuló ülésén választják meg a megyei önkormányzati képviselők. C)
Speciális szabályok
A megyei jogú városban nem választanak megyei képviselőket, csak helyi önkormányzati képviselőket [B) pont szerint, vegyes választási rendszerben] és polgármestert. A fővárosban szintén nem választanak megyei képviselőket. Budapesten az önkormányzat kétszintű: kerületi szintű önkormányzatokból, és egy fővárosi szintű önkormányzatból áll.
26
1.
szint: a kerületi képviselők és a kerületi polgármester megválasztása
A kerületekben a kerületi polgármester mellett a B) pont szerint, vegyes választási rendszerben választják meg a kerületi képviselőket. 2.
szint: a Fővárosi Közgyűlés és a főpolgármester megválasztása
A főpolgármestert a polgármesterekhez hasonlóan, relatív többségi rendszerben választják a fővárosi választópolgárok. A fővárosi szintű képviselő-testület (közgyűlés) tagjait nem közvetlenül választják. A közgyűlés tagja lesz egyrészt az 1. pont szerint megválasztott 23 kerületi polgármester, másrészt az ún. fővárosi kompenzációs listáról további 9 képviselő kerül be a közgyűlésbe. Erre a listára nem szavaznak a választópolgárok, hanem a kerületi polgármester-választáson vesztes jelöltekre leadott szavazatokat összesítik pártonként, és ezek alapján arányos választási rendszerben osztják ki a 9 mandátumot a fővárosi kompenzációs listák között. A választáson nemzetiségi jelöltek is indulhatnak, akik kedvezményesen szerezhetnek mandátumot. Nemzetiségi jelöltként az a választópolgár indulhat, aki a nemzetiségi névjegyzékben szerepel. Összefoglalva: Hol kit választanak? A 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településen (3 szavazólapon): • polgármester (relatív többségi rendszer) • települési önkormányzati képviselő (blokkszavazat) • megyei önkormányzati képviselő (listás arányos rendszer) A 10 000-nél több lakosú (de nem megyei jogú város) településen (3 szavazólapon): • polgármester (relatív többségi rendszer) • települési önkormányzati képviselő (vegyes kompenzációs rendszer) • megyei önkormányzati képviselő (listás arányos rendszer) A megyei jogú városban (2 szavazólapon) • polgármester (relatív többségi rendszer) • települési önkormányzati képviselő (vegyes kompenzációs rendszer) A fővárosi kerületben (3 szavazólapon): • polgármester (relatív többségi rendszer) • települési önkormányzati képviselő (vegyes kompenzációs rendszer) • főpolgármester (relatív többségi rendszer) fővárosi önkormányzati képviselő (kerületi polgármesterek + kompenzációs rendszer, nincs külön szavazólap)
27
II. 3.
NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK
A Magyarországon élő nemzetiségek is létrehozhatnak önkormányzatokat települési, megyei és országos szinten saját nyelvük, kultúrájuk, hagyományuk ápolása érdekében. Magyarországon honos nemzetiségnek minősül a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. A nemzetiségi önkormányzati képviselők választására a helyi önkormányzati választásokkal egyidejűleg kerül sor. A választáson az szavazhat és az indulhat jelöltként, aki a nemzetiségi névjegyzékben szerepel. Ehhez a választópolgárnak előzetesen regisztrálnia kell a lakóhely szerinti helyi választási irodában (a kérelem interneten is benyújtható). Annak a nemzetiségi szervezetnek, amely jelöltet kíván állítani a nemzetiségi önkormányzati választásokon, a nemzetiségi választópolgárok meghatározott számú ajánlását össze kell gyűjtenie. A megyében és országosan pedig az a nemzetiségi szervezet állíthat listát, amely a településeken meghatározott számú jelöltet állított, és amely a nemzetiségi választópolgárok meghatározott számú ajánlását összegyűjtötte. A nemzetiségi választópolgár a települési önkormányzati választáson legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, amennyi képviselő a településen választható (három vagy négy, a regisztrált nemzetiségi választópolgárok számától függően). A területi és országos nemzetiségi önkormányzati választáson érvényesen egy listára lehet szavazni.
28
II. 4.
EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK
Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, ezáltal aktív szereplőjévé vált az Európai Unió döntési folyamatainak. E döntési folyamatokban való részvétel lehetőségét biztosítja, hogy Magyarország választópolgárai is választhatnak tagokat az Európai Parlamentbe. Az Európai Unió Parlamentjének megválasztása, a tagállamok országgyűlési választásaihoz hasonlóan, demokratikus megtartott
keretek közvetlen
között,
öt
választással
évenként történik.
A
magyarországi választás időpontját az Európai Unió által meghatározott időszakon belüli napra a köztársasági elnök tűzi ki (de csak vasárnap lehet). A
választások
előkészítése
és
lebonyolítása
a
Az Európai Parlament épülete Strasbourgban
tagállamok feladata. Az Európai Parlamentnek jelenleg 751 képviselője van, akiket a 28 tagállamban választottak meg. A képviselői helyeket a tagállamok lakosságával arányosan osztják el; a legnagyobb ország, Németország 96, a legkisebb országok pedig 6 hellyel rendelkeznek.
Az európai parlamenti képviselők megválasztásukat követően képviselőcsoportokat hoznak létre, amelyekhez nem nemzeti alapon, hanem politikai hovatartozás szerint csatlakoznak. Az Európai Parlamentben jelenleg 8 képviselőcsoport működik, melyek a fenti ábrán láthatók (NI: függetlenek).
29
Az Európai Parlament tagjainak választása Magyarországon A választáson Magyarország egy választókerületet alkot. A képviselőket a választópolgárok arányos választási rendszerben, pártlistán választják. Az a párt állíthat listát, mely 20 000 választópolgár ajánlását megszerezte. A választópolgár egy listára adhat le szavazatot.
A 2014-es EP választás szavazólapja
A
választáson
a
pártok
a
kapott
szavazatok
arányában
szereznek
mandátumot
a
D’Hondt-formula szerint. A lista zárt lista, a jelöltek a mandátumot a párt által előre meghatározott, a listán elfoglalt helyük sorrendjében szerzik meg.
30
III.
NÉPSZAVAZÁS
A közvetlen demokrácia egyik eszköze a népszavazás, mely során a választópolgárok közvetlenül dönthetnek az egész országot érintő, fontos kérdésekben. A népszavazás kivételes jellegű hatalomgyakorlási forma, a képviseleti demokráciát (azaz a parlamenti döntéseket) hivatott kiegészíteni. Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon? (2003. április 12.) Érvényes - Érvénytelen szavazatok aránya
IGEN - NEM szavazatok aránya
Érvényes
IGEN
Érvénytelen
NEM
A feltett kérdésre érvényesen szavazott a megjelent választópolgárok 99,44 %-a, 3 648 717 fő, érvénytelenül szavazott a megjelent választópolgárok 0,49 %-a, 17 998 fő, IGEN választ adott az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76 %-a, 3 056 027 fő, NEM választ adott az érvényesen szavazó választópolgárok 16,24 %-a, 592 690 fő, IGEN választ adott az összes választójogosult 38,00 %-a, NEM választ adott az összes választójogosult 7,37 %-a. A népszavazás eredményes. Magyarországon országos és helyi népszavazás is tartható, attól függően, hogy az egész országot érintő vagy valamely településhez kapcsolódó kérdést kell eldönteni. Országos népszavazás az alábbiak szerint tartható. Az országos népszavazás típusai –
Kötelező népszavazás
Magyarországon kötelező népszavazást kiírni, ha azt 200 000 választópolgár kezdeményezi. –
Fakultatív népszavazás
Ha a népszavazást a köztársasági elnök, a Kormány vagy 100 000 választópolgár kezdeményezi, az Országgyűlés szabadon dönt arról, hogy elrendelje-e a népszavazást.
31
Milyen kérdésekben lehet országos népszavazást tartani? Olyan ügyekben lehet országos népszavazást tartani, melyekről egyébként az Országgyűlés jogosult dönteni. Az Országgyűlésnek fontos feladatai vannak például a külpolitika, az igazságszolgáltatás, a gazdaság, az egészségügy, az oktatás és a kultúra területén. Vannak azonban olyan tárgykörök, amelyekről nem lehet népszavazni (ún. tiltott tárgykörök). Nem lehet népszavazást kiírni többek között az Alaptörvény tartalmáról, költségvetési kérdésekről, nemzetközi szerződésekről és az Országgyűlés feloszlásáról. Mi a népszavazás következménye? A népszavazást követően az Országgyűlés köteles olyan törvényt alkotni, mely a választópolgárok népszavazáson kinyilvánított akaratának megfelel. Ennek azonban feltétele, hogy a népszavazás érvényes (a választópolgárok több mint fele szavazzon) és eredményes (a szavazók több mint fele a kérdésre azonos választ adott, azaz nincs szavazategyenlőség) legyen. Hogyan lesz egy kérdésből népszavazás? 1.
A népszavazásra javasolt kérdés benyújtása a) állampolgári kezdeményezés esetén A népszavazásra feltenni kívánt kérdést, azon az íven, amelyen később az aláírásokat lehet gyűjteni, be kell nyújtani a Nemzeti Választási Bizottsághoz (ún. népszavazási kezdeményezés).
32
b) a köztársasági elnök és a Kormány kezdeményezése esetén A köztársasági elnöknek és a Kormánynak is a Bizottsághoz kell benyújtania a népszavazásra bocsátani javasolt kérdést, de ehhez aláírásgyűjtő ívet nem kell mellékelniük. 2.
A népszavazási kezdeményezés vizsgálata
Mivel a népszavazási kezdeményezés számos követelménynek meg kell, hogy feleljen, először meg kell vizsgálni, hogy az megfelel-e a törvényi feltételeknek. Ez a Nemzeti Választási Bizottság feladata.
Népszavazási kezdeményezéssel szemben támasztott főbb követelmények •
A kérdés tiltott tárgykört nem érinthet. Tiltott tárgykört érintő kérdés például: „Egyetért-e Ön azzal, hogy 2016-ban előrehozott
országgyűlési
választások
legyenek
Magyarországon?”
Előrehozott
országgyűlési
választásokra az Országgyűlés feloszlásával/feloszlatásával és a választás kitűzésével kerülhetne sor. –
Az Országgyűlés feloszlásáról azonban népszavazás nem tartható, mivel az tiltott
tárgykörnek minősül. –
Az országgyűlési választások kitűzése pedig a köztársasági elnök feladata, és
népszavazás csak olyan ügyekben tartható, melyekben az Országgyűlés jogosult dönteni. •
A kérdést egyértelműen kell megfogalmazni.
Ez
azt
jelenti,
hogy
biztosítani
kell
a
választópolgároknak
azt,
hogy
a
kérdést
megválaszolhassák, azaz: eldöntendő kérdés esetében arra „igen”-nel vagy „nem”-mel egyértelműen tudjanak felelni. Ez akkor nem lehetséges, ha egy kérdésben több alkérdés szerepel, mivel ebben az esetben az egyes alkérdésekről nem nyilváníthatnak külön-külön véleményt.
33
Gyakorlati példán bemutatva: „Akarja-e Ön, hogy a Munka Törvénykönyve a munkavállalóknak
ismét heti két teljes pihenőnapot biztosítson, ezek egyike vasárnap legyen és a pihenőnapon végzett munkáért kiemelt díjazás járjon?”. A kérdés különböző témaköröket érintő alkérdésekből áll. Az első a pihenőidőre vonatkozik, a második pedig a pihenőnapon végzett munka díjazására. A választópolgár csak abban az esetben tud a kérdésre válaszolni, ha mindkét alkérdésre igennel vagy nemmel válaszol, külön-külön választ adni nem tud. Másfelől a kérdés akkor sem egyértelmű, ha olyan kifejezéseket tartalmaz, melyeknek jelentése nem világos. •
Fontos, hogy egy témakörben csak egy kérdés futhat. Ha ugyanabban a témában két
vagy több (akár ellentétesen megfogalmazott) kérdést is vizsgálna, majd hitelesítene a Bizottság, akkor két, hasonló kérdésben is megkezdődhetne az aláírásgyűjtés, a folyamat végén pedig két hasonló kérdésekben lenne két népszavazás, akár egymással ellentétes eredménnyel. Ez megzavarná mind a választópolgárokat, mind az Országgyűlést (arra nézve, hogy milyen törvényt kell alkotni). Ezért mindig az elsőként benyújtott népszavazási kezdeményezés kap elsőbbséget. Újabb kezdeményezés csak az első kezdeményezés meghiúsulását követően nyújtható be. Gyakorlati példán bemutatva: az „Egyet ért ön azzal, hogy (..) vasárnap (…) az üzletek zárva
tartsanak?” és az „Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény ne korlátozza az (…) üzletek nyitvatartási idejét?” azonos témájú, ám ellentétesen megfogalmazott kérdések. Mindkét kérdés az üzletek nyitva tartásával kapcsolatos, így csak az egyik (az elsőként benyújtott) fogadható be.
34
3.
Döntés a népszavazási kezdeményezésről
Ha a vizsgálat alapján a Bizottság azt állapítja meg, hogy a kezdeményezés a követelmények megfelel, a kérdést hitelesíti. Ha nem, megtagadja a hitelesítést. A Bizottság döntése ellen jogorvoslati kérelemmel lehet élni, melyet a legfelsőbb bírói fórum, a Kúria bírál el.
A Kúria épülete
4.
Aláírásgyűjtés, az aláírások ellenőrzése
Ha a kérdést az NVB hitelesíti, elkezdődhet az aláírásgyűjtés, melyre 4 hónap áll rendelkezésre. Népszavazási kezdeményezést az támogathat aláírásával, aki a népszavazáson szavazhat, azaz minden nagykorú magyar állampolgár (beleértve a külhoni magyarokat is). Az összegyűjtött aláírásokat be kell nyújtani a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amely gondoskodik az aláírások ellenőrzéséről. 5.
A népszavazás elrendelése
Az Országgyűlés dönt a népszavazás elrendeléséről. Ha az aláírások száma a 100 ezret eléri, de a 200 ezret már nem, vagy ha a köztársági elnök vagy a Kormány a kezdeményező, az Országgyűlés szabadon dönt arról, hogy elrendelje-e a népszavazást. Ha azonban az aláírások száma eléri a 200 ezret, nincs lehetősége mérlegelésre, kötelező elrendelnie a népszavazást. 6.
A népszavazás kitűzése
Az országos népszavazás időpontját a köztársasági elnök határozza meg. 7.
Népszavazás
A népszavazás megtartására vonatkozó információkat a „Hogyan szavazhatok?” című anyagban találod.
35
IV.
SZAVAZÁS
A választójogosult polgárok számára többféle lehetőség is rendelkezésre áll a szavazatuk leadására: 1. aki otthon van, az elmehet a számára kijelölt szavazóhelyiségbe, 2. aki otthon van, de nem tud elmenni a szavazóhelyiségbe, az mozgóurnát kérhet, 3. aki a lakóhelyétől távol, de Magyarországon van, az átjelentkezhet egy másik magyarországi
szavazóhelyiségbe,
ahova
elmehet
szavazni,
vagy
ahonnan
mozgóurnát kérhet, 4. aki külföldön van, az a nagykövetségen szavazhat, 5. akinek nincs Magyarországon lakcíme (pl. külföldön él, hajléktalan), az levélben szavazhat. IV. 1. SZAVAZÁS A SZAVAZÓHELYISÉGBEN A.
Lakóhely szerinti szavazóhelyiségben
A választópolgárok a számukra kijelölt szavazóhelyiségben adhatják le szavazatukat személyesen, a szavazás napján. Már egy kisebb városkában sem megoldható az, hogy mindenki egy helyre menjen szavazni, hiszen egy helyen egy nap csak kb. 8001000 fő tudja leadni szavazatát. Ha ennél több választópolgár lakik a településen, akkor őket – a lakóhelyük szerint – 800-1000 fős csoportokra kell osztani: ez a szavazókör. A kisebb falvak egy, míg a nagyobb települések több szavazókörből állnak. Minden szavazókör számára külön szavazóhelyiséget kell kialakítani. Egy épületben (általában iskolában) több szavazókör szavazóhelyisége is lehet, de mindegyik külön teremben. Arról, hogy pontosan hol és mikor szavazhatsz, a választási iroda a szavazást megelőzően levélben tájékoztat.
8 választókerületből álló település az önkormányzati választásokon
36
a település 7. választókerületének szavazókörei (12 darab)
A szavazás időpontja Magyarországon a szavazást vasárnap kell megtartani. A szavazás pontos dátumát (hónap, nap) a köztársasági elnök határozza meg. Szavazni reggel 6 órától este 7 óráig lehet. Aki legkésőbb 19 órakor beáll a sorba, az még leadhatja a szavazatát.
A 2014-es országgyűlési képviselőválasztáson megjelent szavazók aránya. A szavazás napján a választópolgárok 61,73 %-a jelent meg. Forrás: www.valasztas.hu
A szavazás menete A
szavazóhelyiségben
a
szavazást
megelőzően
igazolnod
kell
a
személyazonosságod
személyazonosító igazolvánnyal / útlevéllel / jogosítvánnyal, valamint a lakcímed lakcímkártyával. Erre azért van szükség, hogy a szavazatszámláló bizottság ellenőrizni tudja, hogy ki vagy és hogy rajta vagy-e a névjegyzéken.
vagy
vagy
és
Ezt követően a névjegyzék aláírásával igazolod, hogy a szavazás napján megjelentél, és a szavazólapot megkaptad, így biztosítható, hogy minden választópolgár csak egyszer szavazhasson, azaz az egyenlő választójog alapelve ne sérüljön.
37
Ezt követően a bizottság átadja az előtted lepecsételt szavazólapot, illetve a borítékot. Az, hogy pontosan hány szavazólapot kapsz, függ a választás típusától. Például országgyűlési választás alkalmával kettőt (egyéni választókerületi és országos listás), míg európai parlamenti választáson egyet (pártlistás) kapsz. Országos népszavazáson annyi szavazólapot kapsz, ahány kérdésre válaszolnod kell. A szavazólapot a szavazófülkében töltheted ki, ezáltal elkerülhető, hogy más személy megismerje a szavazatod, és a választás titkossága sérüljön. Országos
népszavazáson
szavazni
az
„igen” vagy „nem” melletti körbe írt X vagy + jellel lehet. Választásokon a jelölt vagy a lista neve melletti körbe írt X vagy + jellel lehet szavazni. Arról, hogy pontosan hogyan adhatod le a szavazatodat, a szavazólapon találsz tájékoztatást.
38
A 2014-es európai parlamenti választás szavazólapja
A szavazást követően a szavazólapokat tedd a borítékba (bár nem kötelező) majd dobd a szavazóurnába. A
szavazást
megszámlálja
követően a
a
szavazatszámláló
szavazatokat,
melynek
bizottság során
a
megfigyelők és a sajtó képviselői is jelen lehetnek, és az eredményt jegyzőkönyvben rögzíti.
Szavazóurna
39
B. Átjelentkezéssel Országgyűlési, európai parlamenti választáson és országos népszavazáson, ha a szavazás napján nem vagy otthon, akkor is van arra lehetőséged, hogy egy másik magyarországi szavazóhelyiségben leadd a szavazatodat. Ebben az esetben (legkésőbb a szavazást megelőzően pénteken) kérelmet kell benyújtanod a lakóhelyed szerinti település jegyzőjének (ún. átjelentkezés). A kérelmet interneten keresztül is benyújthatod. A kérelemben meg kell jelölnöd, hogy melyik településen szeretnél szavazni. A jegyző felvesz azon választópolgárok névsorára, akik az általad megjelölt településen szavazhatnak, egyidejűleg töröl a lakóhelyeden szavazók névsoráról. Ezáltal biztosítható, hogy minden választópolgár csak egy szavazatot adhasson le, azaz az egyenlő választójog alapelve ne sérüljön.
Országgyűlési választáson
ugyanazokat a szavazólapokat kapod meg, mintha a lakóhelyeden szavaznál, tehát ugyanarra a listára és ugyanarra az egyéni választókerületi jelöltre szavazhatsz (utánad viszik). A szavazást követően kötelező a szavazólapot borítékba helyezni és lezárni, mivel azt majd átszállítják a lakóhelyed szerinti választókerületbe, és ott összekeverik a helyben szavazók szavazataival, és ott számlálják meg a szavazatokat. Így például ha egyedüli szegedi lakosként Sopronban szavazol a szegedi szavazólapon, akkor sem beazonosítható a szavazatod.
Európai parlamenti választáson és országos népszavazáson
ugyanazokat a szavazólapokat kapod, mint mások, hiszen az egész ország egy választókerületet alkot, így mindenki ugyanazokra listákra szavaz/kérdésekre válaszol. A szavazataidat nem szállítják vissza a lakóhelyedre, hanem azokat az ottani szavazatszámláló bizottság számlálja meg, ezért a boríték használata nem kötelező (azonban elősegíti a szavazás titkosságát).
Önkormányzati választásokon
is át lehet jelentkezni, azonban csak akkor, ha a bejelentett lakcímed mellett van bejelentett tartózkodási helyed is. (Ebben az esetben a lakcímkártyádon nem egy, hanem két cím szerepel).
Önkormányzati
választáson
tehát
kizárólag
a
tartózkodási
helyed
szerinti
választókerületbe jelentkezhetsz át. Ebben az esetben van még egy jelentős különbség: a tartózkodási helyed szerinti jelöltekre és/vagy listára szavazhatsz, nem pedig a lakóhelyed szerintiekre.
40
IV. 2. SZAVAZÁS MOZGÓURNÁVAL Ha a választópolgár nem tud a szavazóhelyiségben megjelenni, mivel • egészségi állapota nem teszi ezt lehetővé (pl. kórházban van) • fogva tartják (pl. előzetes letartóztatás, szabadságvesztés) és nem engedik ki szavazni lehetősége van mozgóurna igénylésére. A kérelmet a szavazást megelőzően a jegyzőnek, a szavazás napján pedig a szavazatszámláló bizottságnak kell benyújtani. A kérelem alapján a választópolgárt felveszik azon választópolgárok névsorára, akik mozgóurnával szavazhatnak, egyidejűleg törlik a szavazóhelyiségben szavazók névsoráról. Ezáltal biztosítható, hogy egy választópolgár ne adjon le két szavazatot (egyet a szavazóhelyiségben, egyet a mozgóurnával). Ebben az esetben a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság két tagja felkeresi a választópolgárt lakóhelyén vagy az általa megadott más címen (pl. kórházban), aki a szavazatát a mozgóurnába dobja be.
41
IV. 3. SZAVAZÁS KÜLFÖLDÖN Napjainkban megemelkedett a különböző okokból hazájuktól távol tartózkodók (tanulók, turisták, diplomaták) száma, így megnőtt az igény a külföldön szavazás lehetőségének megteremtésére. Az általános választójog érvényesülése érdekében a legtöbb állam biztosítja a külföldön tartózkodó választópolgárok számára is a szavazás lehetőségét. Megoldások A legtöbb országban a nemzeti (országgyűlési, elnöki) választáson engedélyezett a külföldön szavazás, az alábbi módok valamelyikén: szavazás személyesen: a választópolgár speciális helyszínen (pl. nagykövetségen) szavaz; szavazás levélben: a választópolgár kitölti a szavazólapot, majd postán feladja, vagy más módon eljuttatja a választási irodához, a hazai szavazást megelőzően; szavazás megbízott útján: a választópolgár megbíz egy másik személyt, aki a nevében leadja szavazatát a belföldi vagy külföldi szavazóhelyiségben a szavazás napján; elektronikus szavazás: a választópolgár interneten keresztül adja le szavazatát. A felvázolt lehetőségek között nincs tökéletes megoldás. A külföldön szavazás típusáról történő döntés komoly tervezést igényel, melyet leggyakrabban a választáson alkalmazott választási rendszer, a választásra fordítható pénzügyi keret, a politikai kultúra (hagyományok, problémakezelés), és az állami szervek működésébe, valamint a társadalom többi tagjába vetett bizalom befolyásol. A külföldön szavazás lehetőségének megteremtése nagymértékben függ a külföldi állam infrastruktúrájától és a diplomáciai kapcsolattól is (pl. mennyire biztonságos a postai szolgáltató, támogatja-e a külföldi állam a szavazás megtartását, működike nagykövetség az adott államban). A külföldön szavazás története A külföldi szavazást először 1862-ben az Amerikai Egyesült Államokban, Wisconsin államban alkalmazták. Azok a katonák élhettek vele, akik a polgárháború idején az unió hadseregében harcoltak. A tengerészek miatt Új-Zéland 1890-ben, 1902-ben pedig Ausztrália is bevezette. A II. világháború idején katonai szolgálatot teljesítők is szavazhattak külföldön, pl. Kanada az 1945. évi általános választáson a hadifoglyok közeli hozzátartozói számára vezette be a meghatalmazotti szavazást. A magyar választópolgárok először 2004-ben, az európai parlamenti választáson szavazhattak külföldön, Magyarország nagykövetségein.
42
Levélben szavazás története Az Egyesült Királyságban a postai szavazást 1918-ban vezették be a testi fogyatékosoknak (mozgóurna helyett) és azoknak a hazájuktól távollevőknek, akiknek a szavazáshoz tengeri vagy légi utat kellene megtenniük. Így akik az első világháborúból nem tértek időben vissza, az 1918. évi általános választásokon levélben szavazhattak. Az USA-ban a legnagyobb múlttal e téren Oregon állam rendelkezik, itt először az 1981-es helyi választáson szavaztak kísérleti jelleggel levélben. 1993-ban pedig először alkalmazták e módszert az általános választásokon. 1998 óta Oregonban általános a postai szavazás. A magyar állampolgárok a 2014. évi országgyűlési választások alkalmával szavazhattak először levélben. A levélben szavazás lehetőségével a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok élhettek.
43
Szavazás magyar választópolgárként külföldön Hogyan szavazhatok? Az országgyűlési képviselők választásán és országos népszavazáson külföldön szavazni nagykövetségen vagy levélben lehet. Ha
van
bejelentett
akkor
a
külföldön
(vagy
főkonzulátuson)
magyarországi működő adhatod
lakcímed,
nagykövetségen le
szavazatodat
személyesen. Ha magyar állampolgár vagy, de magyarországi lakcímmel nem rendelkezel, levélben szavazhatsz. Az európai parlamenti választáson is nagykövetségen adhatod le a szavazatodat. Az európai parlamenti választáson levélben nem lehet szavazni, mivel a választójog előfeltétele a magyarországi lakóhely megléte. A helyi önkormányzati választásokon nem lehetséges a külföldön szavazás. A szavazást megelőző lépések Ha külföldön szeretnél szavazni, kérelmet kell benyújtanod, melynek típusa és módja annak a függvénye, hogy milyen módon van lehetőséged leadni a szavazatod. Ha van bejelentett magyarországi lakcímed, a település jegyzőjéhez kell kérelmet benyújtanod. A kérelmet interneten keresztül is benyújthatod. A jegyző felvesz azon választópolgárok
névsorára,
akik
az
általad
megjelölt
nagykövetségen
szavazhatnak,
egyidejűleg töröl a lakóhelyeden szavazók névsoráról. Ezáltal biztosítható, hogy minden választópolgár csak egy szavazatot adhasson le, azaz az egyenlő választójog alapelve ne sérüljön. Ha nincs magyarországi lakóhelyed, a Nemzeti Választási Irodához kell kérelmet benyújtanod. Az Iroda a kérelem alapján felvesz a névjegyzékbe, és megküldi számodra a szavazólapot tartalmazó levélcsomagot. A szavazás ideje a nagykövetségeken Nagykövetségen szavazni a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet. Ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 vagy -2 óra (pl. London), helyi idő szerinti 6 óra és a magyarországi idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai földrészen a magyarországi szavazást megelőző napon lehet szavazni. 44
Időzónák
E szabályozás célja, hogy a külföldi szavazás a magyarországi szavazás befejezésének (este 7 óra) idejére mindenhol véget érjen. A szavazás lezárását megelőzően ismertté vált részeredmények ugyanis befolyásolhatnák a még szavazókat. A szavazás menete a nagykövetségeken A
szavazást
megelőzően
igazolnod
kell
a
személyazonosságod
személyazonosító
igazolvánnyal, útlevéllel vagy jogosítvánnyal. A követségen nem kell bemutatnod a lakcímkártyádat, mert nem életszerű, hogy aki külföldre utazik, az magával vinné a lakcímkártyáját.
vagy
vagy
Ezt követően a névjegyzék aláírásával igazolod, hogy a szavazás napján megjelentél, és a szavazólapot megkaptad. A nagykövetségen való szavazás alkalmával szavazólapot (vagy szavazólapokat, a szavazás típusától függően) és borítékot ad át a választási iroda. A szavazólapot a szavazófülkében töltheted ki. A szavazást követően a szavazólapokat borítékba kell helyezni, és azt le kell zárni. Erre azért van szükség, hogy a szavazatod mások számára ne legyen megismerhető.
Bécsi Nagykövetség
Ezt követően a borítékot a szavazóurnába kell dobni.
45
A szavazás után a szavazóurnákat a Nemzeti Választási Irodához szállítják, ahol azokat felbontják és megszámlálják a szavazatokat (kivéve országgyűlési választásokon, ahol a szavazólapokat
továbbítják
a
megfelelő
egyéni
választókerületekbe, és ott számolják meg azokat). A levélben szavazás menete
A Nemzeti Választási Iroda épülete
A szavazási levélcsomagot a Nemzeti Választási Iroda küldi meg az érintett választópolgárok számára, mely tartalmazza 1. az országos listás szavazólapot (vagy népszavazás esetén a népszavazási kérdést tartalmazó szavazólapot), 2. a szavazólap elhelyezésére szolgáló belső borítékot, 3. a választópolgár azonosításához szükséges nyilatkozatot és 4. egy külső válaszborítékot. A szavazást követően a szavazólapot a belső borítékba kell zárni (1. lépés), majd a kitöltött azonosító nyilatkozatot és a lezárt belső borítékot a külső borítékba kell helyezni (2. lépés). 1.
lépés:
Szavazólap
2.
46
lépés:
A belső boríték lezárása, a nyilatkozat adatainak pontos kitöltése és aláírása, továbbá a válaszboríték
lezárása
nélkül
nem
lehet
érvényesen
szavazni.
E
szabályok
a
manipulációmentességet és a szavazás titkosságát hivatottak garantálni (lásd: A levélben leadott szavazási iratok ellenőrzése c. részt). Ezt követően a Nemzeti Választási Irodához kell eljuttatni a levélcsomagot, mely postán feladható. A levélben leadott szavazási iratok ellenőrzése A szavazási iratok feldolgozásának két fázisa van. A Nemzeti Választási Iroda először megvizsgálja, hogy a szavazási iratot az arra jogosult adta-e le. Ez a külső boríték felbontásával és az azonosító nyilatkozaton szereplő adatok ellenőrzésével történik. A nyilatkozat hiánytalan kitöltése mutatja ugyanis, hogy a szavazásról szóló nyilatkozatot a választópolgár töltötte ki, hiszen a saját adatait nagy valószínűséggel csak saját maga ismeri. Az azonosító nyilatkozatok ellenőrzését követően megszámlálják a szavazatokat. Az eljárás során mindvégig biztosítani kell a szavazás titkosságát. A szavazás titkosságának biztosítása érdekében az első és a második munkafázis elkülönül: a belső borítékot, amelyben a szavazólap van, külön kell választani az azonosító nyilatkozattól, így többé már nem lehet megállapítani, hogy melyik azonosító nyilatkozathoz melyik szavazólap tartozik. Biztonságos-e a távolról szavazás? Távolról szavazás esetén a szavazás befolyásolása nem mindig zárható ki. A szavazásnapi kellékek (pl. urna, szavazólapok) szállítása, a szavazás helyszínének kiválasztása, annak ellenőrzése, hogy valóban a választójogosult polgár szavaz, a szavazás tisztasága – mind-mind olyan tényező, amelyre a külföldi szavazás során kiemelt figyelmet kell fordítani. A külföldön szavazás biztonságával kapcsolatban az alábbi kérdések merülhetnek fel: Valóban az szavaz, aki arra jogosult? A nagykövetségen való szavazás alkalmával a választási iroda (úgy, mint itthon a szavazatszámláló bizottság) csak azt engedi szavazni, aki arra jogosult. Ezzel szemben a levélben szavazás (és internetes szavazás) esetén ez nem garantálható: a választási szervek (mivel nincsenek jelen) nem tudják ellenőrizni, hogy ténylegesen ki szavaz. Ezért a választópolgárnak olyan adatokat kell megadnia a szavazáskor, amelyeket rajta kívül más általában nem ismerhet.
47
A szavazás titkossága valóban garantált? A nagykövetségen való szavazásnál a választási iroda biztosítja a szavazófülke használatának lehetőségét, valamint a borítékot, melyet a szavazólap kitöltését követően le kell zárni. A titkosság ugyanúgy érvényesül, mint a magyarországi szavazóhelyiségekben. Levélben szavazás (és internetes szavazás) esetén a szavazólap kitöltésekor a szavazás titkossága a választópolgár felelőssége. Levélben szavazás esetén a szavazatok megszámlálásakor a már említett belső boríték használata és az azonosító nyilatkozattól történő elkülönítése garantálja a szavazat titkosságát.
48
V.
FOGALOMTÁR
Alkotmány: Az ország legfontosabb törvénye, amely tartalmazza 1. a polgárok alapvető jogait és kötelességeit (pl. élethez való jog, választójog); 2. az állami berendezkedés legfontosabb szabályait (pl. Országgyűlés, Kormány, bíróságok, köztársasági elnök). A parlament alkotmánnyal ellentétes törvényt nem alkothat. Magyarország alkotmánya az Alaptörvény. Külképviselet: Magyarország nagykövetsége, főkonzulátusa. Egyes magyarországi választásokon külföldön személyesen a nagykövetségeken, konzulátusokon adható le szavazat. Ebben az esetben a szavazást a külképviseleti választási iroda bonyolítja le. Mandátum: képviselői megbízatás. Megfigyelő: A választási eredményben nem érdekelt, pártatlan személy, aki azt ellenőrzi, hogy a választás során minden szabályt betartanak-e. Névjegyzék: A választójogosult polgárok jegyzéke. Típusai: 1. Központi névjegyzék: azoknak a polgároknak az adatait tartalmazza, akik országgyűlési, önkormányzati vagy európai parlamenti választáson választójogosultak. 2. Szavazóköri névjegyzék: azoknak a polgároknak az adatait tartalmazza, akik ugyanabban a szavazóhelyiségben szavazhatnak. Önkormányzat: Magyarországon önkormányzatok működnek a településeken és a fővárosi kerületekben, a megyékben és a fővárosban. Az önkormányzat feladata a helyi közügyek eldöntése, melyet a választópolgárok által választott képviselőkből álló képviselő-testület útján lát el. A képviselő-testület megnevezése fővárosi és megyei szinten, valamint megyei jogú városokban: közgyűlés. Szavazatszámláló
bizottság:
az
a
választási
bizottság,
mely
a
szavazás
napján
a
szavazóhelyiségekben lebonyolítja a szavazást, majd megszámlálja a szavazatokat. Szavazókör: az a területi egység, amelynek lakói ugyanazon szavazóhelyiségben szavaznak. Választási rendszer: A választási rendszer azon szabályoknak az összessége, melyek meghatározzák, hogy kiből lesz képviselő. A választási rendszer a választáson leadott szavazatokat eredménnyé – képviselői helyekké, azaz mandátummá – alakítja át, melyeket a választáson induló pártok és jelöltek között osztanak ki. 49
Választási szervek: a választások előkészítésével, megszervezésével, lebonyolításával foglalkozó szervek. Típusai Magyarországon: 1. Választási irodák: a választásokkal kapcsolatos szervezési feladatokat látják el (pl. szavazólapok elkészíttetése és a szavazóhelyiségekbe történő szállíttatása). 2. Választási bizottságok: a választással kapcsolatos érdemi döntéseket hozzák meg (pl. választási eredmény megállapítása, jogorvoslati kérelmek elbírálása). Választójog: Az Alaptörvényben foglalt alapvető jogok egyike. Típusai: 1. aktív választójog: arra ad választ, hogy ki szavazhat; 2. passzív választójog: megmutatja, hogy ki indulhat jelöltként a választásokon. Választókerület: az a területi egység, amelynek minden szavazókörében ugyanazon jelöltekre szavaznak.
50
VI.
FORRÁSJEGYZÉK
Árva, Zs. (2013): Kommentár Magyarország Alaptörvényéhez, Complex Kiadó, Budapest. Cserny, Á. (Szerk., 2014): Választójogi kommentárok, Complex Kiadó, Budapest, p128, p103, p139. Hallók, T. (2015): A választás napján távollévők szavazása. In: Választási dilemmák. Tanulmányok az új választási eljárásról szóló törvény nóvumai és első megmérettetése tárgyában. Szerk. Cserny Ákos. NKE Szolgáltató Kft., Budapest, 199-236. p. http://ludita.uni-nke.hu/repozitorium/bitstream/handle/11410/9935/Valasztasi%20dilemmak.pdf?sequence=1&isAllowed=y
Velencei Bizottság (2002): Code of Good Practice in Electoral Matters. http://www.venice.coe.int/webforms/documents/default.aspx?pdffile=CDL-AD(2002)023rev-e
Internetről A Nemzeti Választási Iroda honlapja. http://www.valasztas.hu.
ACE – The Electoral Knowledge Network: IDEA, EISA, Elections Canada, National Electoral Institute of Mexico, IFES, The Carter Center, UNDESA, UNDP, UNEAD szervezetek által működtetett honlap. Electoral Management. (2015. 09. 17.) http://aceproject.org/ace-en
ACE – The Electoral Knowledge Network: IDEA, EISA, Elections Canada, National Electoral Institute of Mexico, IFES, The Carter Center, UNDESA, UNDP, UNEAD szervezetek által működtetett honlap. Electoral Systems. (2015. 09. 17.) http://aceproject.org/ace-en/topics/es/default
Az Európai Parlament honlapja. Képviselők tagállamonként és képviselőcsoportonként. (2015. 09. 17.) http://www.europarl.europa.eu/meps/hu/crosstable.html
Az Európai Parlament honlapja. Az Európai Parlament képviselőcsoportjai. (2015. 09. 17.) http://www.europarl.europa.eu/aboutparliament/hu/20150201PVL00010/Fel%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9s
Fogalmak – történelem: cserépszavazás. (2015. 09. 17.) http://fogalmak.blogspot.hu/2009/02/cserepszavazas.html
Harmat Árpád Péter (2011): Az athéni demokrácia kialakulása, jellemzői. (2015. 09. 17.) http://tortenelemklub.com/okor/okori-goeroegoek/99-az-atheni-demokracia-kialakulasa-jellemzi-tanulmany
Simándi Irén (2009): A nők parlamenti választójogának története Magyarországon, 1919–1945. Rubicon történelmi ismeretterjesztő lap honlapja. (2015. 09. 17.) http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_nok_parlamenti_valasztojoganak_tortenete_magyarorszagon_1919_1945/
51
Jogforrások Magyarország Alaptörvénye A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény
Fényképek forrásjegyzéke Nemzeti Választási Iroda Európai Parlament Wikipedia Commons Pixabay British Library creative commons
52
