TÖRTÉNELMI ÉPÜLETEK UDVARHASZNOSÍTÁSA RECYCLING OF HISTORIC BUILDING'S COURTYARD'S Kőnig Tamás Kőnig és Wagner Építészek kft. ÖSSZEFOGLALÁS
Az építész munkája akkor jó, ha a végeredmény minden léptékében természetes: a nagy szövet, a település szimbiózisban van földrajzi környezetével, az épületegyüttesek, az általuk alkotott külső és belső terek élhetők; az építészeti, szerkezeti részletek tükrözik az évezredek tapasztalatait, ugyanakkor keletkezésük idején korszerűek és céljaikban hosszú távon is azok. A középületek kellő mértékben feltűnőek, de átláthatóak is annyira, hogy megközelítésük és használatuk biztonságos és élvezetes lehessen. ABSTRACT
An architect’s work is succesfull, if the final result is natural in its every dimension: the large texture, the settlement is in a symbiosis with its geographical surroundings, the building-conglomerates, the inside and outside spaces created by them are liveble, the architectural structural details reflect the experiences of centuries, being modern at their time of origin and in their goals as well for longer terms. The public buildings are cleraly visible, but transparent as well, so that their access and operation can be safe and enjoyable. KULCSSZAVAK
Műemlék, épület-újrahasznosítás, épület-áttervezés KEYWORDS
Monument, building recycling, building redesign Az építészet célja terek létrehozása, a téralkotás. A meglévő, megmaradónak gondolt épület, épületrész megismerése nem szorítkozhat a falak, épületszerkezetek, burkolatok díszítések kutatására, a továbbhasznosítás szempontjából is szinte a legfontosabb a történeti, és még rendelkezésre álló, esetleg megtartható terek feltárása.
Ha a meglévő állapotban az új funkciónak megfelelő tér hiányzik, a továbbfejlesztés során jöhet a be nem épített külső terek beépítése. „Alkotó továbbtervezés" az előadás címe. Fontos leszögezni, hogy egy meglévő környezetbe készülő terv nem szorítkozhat szigorúan az önálló építmény belsejével és külső megjelenésével kapcsolatos elképzelésekre, hiszen - mint Pogány Frigyes írja a "szép emberi környezet" című könyvében: „…az építészeti tevékenység ... Nem korlátozódik az egyes épületek, egyedi objektumok létrehozására. Épületek egymás közötti kapcsolatát, együttesét is elsődlegesen építész tervezi. Hiszen ezek a kapcsolatok szintén az életfunkciók térbetagolódásának, színterének szervezését, megvalósítását jelentik, csupán más fokon, tágabb dimenziókban, mint egyetlen épület belsejében. Az építészeti együttesek szintén egységként, építészeti műként foghatók fel, s mint ilyen egységek - ismét összekapcsolódva - még nagyobb, térben még kiterjedtebb együtteseket alkothatnak. Az egységeknek mind nagyobb együttesekké válása a városok nagyságrendjéig, sőt, adott esetben azon túl is terjedhet." Tehát talán legfontosabbak a ház kapcsolatai, és ezen kapcsolatok időbeni változása. (illetve ezen változások lehetősége.) Illusztrálásul bemutatom néhány udvar közelmúltban elkészült, illetve fejlesztés alatt álló, jellegzetes beépítését és elemzem tervezőjük indítékait és megoldásait: Kialakult zártsorú beépítésben az elvárt további hasznos terek kívülről látható új kubusok nélkül "alkothatók" általában a korábbi beépítetlen udvar aláépítésével és beépítésével. Ilyen a Vincze Miklós és Borsos András által továbbtervezett Jálics Ház (a Wam Design épülete), a budapesti, Király utcában.
01. A Jálics Ház történeti képe (rehab. Ép.: Vincze Mátyás, Borsos András)
02. A Wam Design beépített udvara (rehab. Ép.: Vincze Mátyás, Borsos András) Jellemző funkcióváltó megoldást mutat a Károlyi Mihály utcai Ybl palota, amelyben Komjáthy Attila belső elosztó csarnoktérként az udvarból többfunkciós aulateret alkotott.
03. Az Ybl palota aulatere (rehab. Ép.: Komjáthy Attila) Budapest egyik legszebb szállodája, a körúti Royal Szálló továbbtervezése során a belső udvarokból szállodai közösségi terek alakultak, példázva azt a tipikus folyamatot, mely során városi környezetben a kint és bent hasonul. A rekonstrukció építésze: Marosi Miklós volt.
04. A Royal Szálloda előcsarnoka, a volt udvar (rehab. Ép.: Marosi Miklós)
05. A Royal Szálloda udvarlefedése (rehab. Ép.: Marosi Miklós) Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Rákóczi úti épülete korszerűsítésekor a tervező Mányi István némi bővítéssel az eredeti hasznos tereket és az eredeti magas minőséget alkotta újjá. Ez a képletszerű rekonstrukció: "több, szebb és jobb, funkcióváltás nélkül" esete.
06. Egy jellemző ház, az ELTE-épület alaprajza (rehab. Ép.: Mányi István)
07. Az ELTE-épület udvarlefedése (rehab. Ép.: Mányi István) Korábban a nagyközönség elől zárt irodaterületekből új, minden irányból bárki által átjárható tereket alkotott Zoboki Gábor és Pottyondi Péter a Dorottya kereskedőház tervezésekor. A magas színvonalú kereskedelmi létesítmény létrehozásával a magánterületből a köz által használható, mondhatnám közterület lett a belváros közepén.
08. A kereskedőház külső nézete (rehab. Ép.: Zoboki Gábor, Pottyondi Péter)
09. A Dorottya kereskedőház aulája (rehab. Ép.: Zoboki Gábor, Pottyondi Péter) Talán az első igazi példa arra Budapesten, ahol a „barna mező” valóban zöld mezővé vált: ez a Millenáris Központ. Amellett, hogy a funkcióváltással sikerült megmenteniük néhány nagyon szép ipari épületet és környezetüket, Benczúr László, Takács Ákos és Wéber József új nyilvános közterületet alkottak, mely azóta belbuda kulturális és rendezvényközpontjává vált.
10. A Millenáris Park részlete (rehab. Ép.: Benczúr László, Takács Ákos, Wéber József)
11. A Millenáris Park egy jellemző épülete (rehab. Ép.: Benczúr László, Takács Ákos, Wéber József) Eddig csak kívülről látható nagy épületben teljes, élhető városrészt alkotott Tima Zoltán, szinte láthatatlan funkcióváltással, az üresen álló ipari épületből létrehozott Dorottya-udvar irodaház megalkotásakor.
12. A Dorottya-udvar irodaház kertje (rehab. Ép.: Tima Zoltán) A véleményem szerint ilyen feladatoknál követendő építészi attitűd illusztrálásául itt idézném a hozzáértő, sajnos már nem élő kritikus barátom, Vargha Mihály írásának részletét mely az élet és irodalomban erről a házról jelent meg, és melynek címe "Dorottya esete a kéménnyel".
13. A Dorottya-udvar irodaház udvarkapcsolata (rehab. Ép.: Tima Zoltán) „… az újjáépített gyár - mostantól irodaház - udvarán meghagyták a régi kéményt. Használni nincs mire, de téralakító motívum maradt. Körbeépítették új, zen hagyományokat idéző, szabályos kerttel, amihez tó is tartozik - kellemes pihenőkert a nagy "u" alakú tömb udvarában. … a Sas-hegy lábánál, a zsákban végződő út bal oldalán évek óta állt elhagyottan egy leginkább romantikusnak nevezhető gyárépület (1911), eredetileg az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének egyenruha-gyára. Nem különösebb építészeti attrakció, … magyar átmeneti darab a vasbetonépítészet hőskorából. Még nem modern, de lapos tetős. A téglával hangsúlyozott álpilléreket stilizált oszlopfejezetek díszítik a homlokzaton, s a párkányon fölébük jönnek még a most újraöntött vasbeton vázák is (ős-posztmodern geg, avagy nincs új a nap alatt). … a Dorottya-udvar esetében kívülről a tatarozás mellett csak a négy sarokra ráültetett kerek acél-sapka mutatja, hogy itt átalakítás történt, meg oldalt a régi épület két szakaszát összekötő üvegtornyok, melyek a két végszárny tetején emeletráépítésben futnak tovább. … az udvarban az új kert dominál, és a nyolcszögű kémény egyetlen motívumként pont az aszimmetriát jeleníti meg, ezért is telitalálat. Jó arányú tömeg, és a homlokzati felületek ritmusa is rendben van, … illenek ide az … üvegtornyok, melyekben a magasabb tömb végfalán megismétlődik a homlokzatok tégla és vakolt felületeinek váltakozása. …ráadásul a három emelethez hidak vezetnek át a liftállások felől, így teljes épületmagasságú a tér . … majdnem pontosan száz évvel a megépítése után újult meg a ház és lett ismét része … a fővárosban élő és tevékenykedő emberek életének. ... Megfiatalodhatott volna e ház úgy is, ahogy az Dorottyával történik Csokonai Vitéz Mihály furcsa, 1798-as versezetének
legvégén, s akkor nem lenne annyira árva az állva hagyott nyolcszögű gyárkémény sem: "Dorottya leveté a vénség szőnyegét, Mint a kígyó szokta téli lebernyegét. Bételének gyenge hússal agg ráncai, Kinövének mind a harminckét fogai, Felderült ajakán friss rózsák nyitának, Szemein idegen lángok lobbanának, Ősz haja töndöklő bársonnyá barnúlna; Szíve benn repesett, teste megújúlna: Egyszóval belőle - csudáltam magam is – Delibb dáma válék, mintsem Szemiramis. Kerekded fara is úgy domboroda ki, Mintha birsalmából harapták volna ki.„ Az építész munkája akkor jó, ha a végeredmény minden léptékében természetes: a nagy szövet, a település szimbiózisban van földrajzi környezetével, az épületegyüttesek, az általuk alkotott külső és belső terek élhetők; az építészeti, szerkezeti részletek tükrözik az évezredek tapasztalatait és az evolúcióból következő átgondoltságot, ugyanakkor keletkezésük idején korszerűek és céljaikban hosszú távon is azok. A középületek kellő mértékben feltűnőek, de átláthatóak is annyira, hogy megközelítésük és használatuk biztonságos és élvezetes lehessen.
14. Az Andrássy úti Wahrmann-ház udvarlefedése (rehab. Ép.: Kőnig Tamás, Wagner Péter)
Köszönetnyilvánítás: Köszönöm a történelmi épületekkel kapcsolatos munkáimban nyújtott segítségüket, az eredményes együttgondolkodás lehetőségét, az együttdolgozást összes eddig társtervező kollegámnak, köztük a talán legfontosabbaknak: Wagner Péter DLA építésznek, akivel az elmúlt negyven évben gyakorlatilag minden munkánknál közösen voltunk építészek és Dávid Ferenc művészettörténésznek, aki a legmeghatározóbb volt az épületrehabilitációs feladatok felé fordulásomban, illetve ezek közül az elsők elkészítésében. Köszönöm az előadásomban szereplő, nem általunk tervezett épületrekonstrukciók, bővítések tervezőinek eredményes munkájukat és a lehetőséget, hogy munkájuk eredményét bemutathassam.
