TÖRTÉNELEM - JOGÁSZ PÓTÍRÁSBELI FELVÁTELI FELADATOK 2003. július 4. du.
JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1. Ókori nagyvárosok Nevezze meg az alábbi szövegekben ismertetett nagyvárosokat! a) Az ókori világ fontos kulturális központja , világítótornya az ókori világ egyik csodája. b) Zikkuratja nagy hatással volt az egész mezopotámiai toronytemplom-építésre, a nomád amurru törzsek pusztították el. c) Az Eufrátesz partján áll, a város nevének jelentése: Isten kapuja, hétemeletes toronytemplomáról is híres. d) Ennek a városnak helyi istene volt Amon, és innen kiindulva erősödött meg az egyiptomi Közép- és Újbirodalom. e) Hatti fővárosa.Romjai között cseréptábla könyvtárat találtak, amelynek segítségével megfejtették a hettiták írását. ---------------------------------------a) Alexandria Száray I. 92.o. b) Ur Száray I. 26.o. c) Babilon Száray I. 26.o. d) Théba Száray I. 34., 35.o. e) Hattusas Száray I. 37.o. 5 pont (válaszonként 1-1 pont) 2. Tisztségek - évek Mely tisztségeket lehetett a feladatban megjelölt ideig betölteni az ókori Athénban vagy a köztársasági Rómában? a) Egy évig, de meghosszabbítható: b) Eleinte életük végéig, később 10 évre, végül 1-1 évre választották: c) Öt évig: d) Fél évig: e) Életük végéig tagjai maradtak testületüknek, amelybe állami hivatalukból való leköszönésük után kerültek.: --------------------a) sztratégosz b) arkhón c) censorok (tkp. öt évente és nem öt évre) d) dictator e) a geruszia tagjai (az areioszpagosz tagjai is elfogadható) 5 pont (válaszonként 1-1 pont)
Száray I. 62.o. Száray I. 59.o. Száray I. 102.o. Száray I. 100.o. Száray I. 70.o.
3. Uralkodók, párhuzamok Válaszoljon az alábbi kérdésekre! a) Ki volt a rusz fejedelem, amikor kihalt a Karoling-dinasztia? b) Ki volt a bagdadi kalifa Nagy Károly uralkodása idején? c) Ki volt a bizánci császár, amikor az avarok a Kárpát-medencébe érkeztek? d) Ki volt a német-római császár az augsburgi csata évében? e) Ki volt a bolgár cár a magyar honfoglalás idején? ----------------------------a) Karolingok kihalása (911) Oleg (879-912) b) Nagy Károly uralkodása (768-814) Hárún al-Rasid (786-809) c) Avarok a Kárpát-medencében Justinianus (527-65) d) Augsburgi csata (955) Nagy Ottó (936-973) e) Magyar honfoglalás (895-900) Simeon (893-927) (Az évszámokat nem kell megadni!) 5 pont (válaszonként 1-1 pont)
Száray I. 157.o. Száray I. 167.o. Száray I. 152.o. Száray I. 172.o. Száray I. 182.o. Száray I. 164.o. Száray I. 172.o. Száray I. 157.o. Száray I. 157.o. Száray I. 167.o.
4. Évszámok a magyar rendi állam kialakulása kapcsán a) A nemesi (szerviensi) vármegye kezdete b) Az ebben az évben kiadott törvény nevezi először nemeseknek a szervienseket és báróknak a nagybirtokosokat c) Zsigmond az ebben az évben kiadott törvényeit a szabad királyi városok, a mezővárosok és más kiváltságos települések képviselőivel is megvitatta d) Hunyadi Jánost kormányzóvá választják a köznemesség támogatásával e) A köznemesség Hunyadi Mátyást királlyá kiáltja ----------------------------a) 1232 Walter II. 93. o. (55.o.) b) 1267 Walter II. 96. o. (57-58.o.); Száray II. 63.o. c) 1405 Walter II. 111. o. (114.o.); Száray II. 100.o. d) 1446 Walter II. 120. o. (122.o.); Száray II. 106.o. e) 1458 Walter II. 123. o. (124.o.); Száray II. 109.o. 5 pont (elemenként 1-1 pont)
2
5. A XVII-XVIII. század fordulója Magyarországon Mit tud az alábbi dokumentumok tartalmáról és a megjelölt szervezetek szerepéről? a) Szent Liga b) Diploma Leopoldinum c) Újszerzeményi Bizottság d) Vetési pátens e) Gazdasági Tanács --------------------------------a) XI. Ince pápa, „Magyarország megmentője” kezdeményezésére 1684-ben létrejött törökellenes szövetség a pápa, a Habsburg Birodalom, Lengyelország és Velence részvételével. Később más uralkodók is csatlakoztak (az orosz cár, a bajor, a szász és a brandenburgi uralkodók). Walter II. 281.o. (282.o). Száray II. 208. o. Szabó II. 195. o. b) I. Lipót 1691-ben kiadott diplomája, melyet az erdélyi országgyűlés elfogadott. Eszerint Erdélyt nem csatolják Magyarországhoz, hanem külön kezelt tartományként (gubernium) a Habsburg Birodalom részévé válik. Fenntartja az erdélyi vezető rétegek kiváltságait, a belső rendi tagolódást. Száray II. 212.o. Szabó II. 196. o. c) A töröktől felszabadított területeket a Habsburgok új szerzeménynek tekintették, és ezek ügyei intézésére állították fel 1688-ban az Újszerzeményi Bizottságot az Udvari Kamara irányításával. Döntött arról, hogy ki kaphatja vissza – a „fegyverváltság” megfizetése után – régi birtokait, a vissza nem adott területek kincstári tulajdonba kerültek. Száray II. 211.o. Szabó II. 197.o. Walter II. 284.o. (283.o.) d) II. Rákóczi Ferenc a seregében harcoló nagyszámú jobbágy sorsának rendezése és a nemzeti összefogás erősítése érdekében szabályozta a jobbágykérdést. A pátens a hadbavonultakat és közvetlen családtagjaikat mentesítette a közterhek és a földesúri szolgáltatások alól. Walter II. 293.o. (291.o.) Száray II. 214.o. e) A szécsényi országgyűlés nyomán létrehozott, a magyarországi rendek konföderációjának gazdasági ügyeit intéző szerv, Besztercebányai székhellyel. Legfőbb feladata a hadsereg ellátásának biztosítása volt. Száray II. 214. Szabó II. 200.
3
6. Katonai ellenfelek Párosítsa az alábbi személyiségek közül azokat, akik csatáztak egymással! a) I. Bajazid szultán b) Drake kapitány c) Köprülü Ahmed nagyvezír d) Nyáry Pál kapitány e) Wallenstein hadvezér --------------------a) 4) b) 3) c) 1) d) 5) e) 2) 5 pont (páronként 1-1 pont)
1) Montecuccoli fővezér 2) II. Gusztáv Adolf király 3) Sidonia herceg 4) Zsigmond császár 5) III. Mehmed szultán Száray II. 101.o. Száray II. 139.o. Száray II. 205.o.; Walter II. 273.o. (274.o.) Száray II. 194.o. Száray II. 143.o.; Walter II. 203.o. (186.o.); Szabó II. 157.o.
7. A jobbágyság terhei a XVIII. századi Magyarországon Válaszoljon az alábbi kérdésekre! a) Mely adó volt a jobbágyság legjelentősebb terhe? b) Minek a költségeit fedezte az ún. házi adó? Milyen kötelezettséget jelentenek az alábbi fogalmak? c) porció: d) forspont: e) Hetente hány nap robottal tartoztak a jobbágyok Mária Terézia úrbéri rendelete alapján. ------------------------------
a) A hadi adó b) A nemesi (vár)megye c) A beszállásolt katonák etetése d) A tovább vonuló katonák szállítása e) Heti két nap kézi, vagy egy nap igás robot 5 pont (válaszonként 1-1 pont)
Závodszky III. 99.o. Závodszky III. 101.o.
8. A júliusi forradalom Franciaországban a) Ki követte XVIII. Lajost a francia trónon? b) Mikor [év] lépett trónra?. c) Mely intézkedése miatt robbant ki a júliusi forradalom? d) Ez melyik évben történt? e) Ki került a Francia trónra a júliusi forradalmat követően? ------------------a) X. Károly b) 1824 c) A parlament feloszlatása d) 1830 e) Lajos Fülöp 5 pont (válaszonként 1-1 pont)
4
Závodszky III. 59. o.
9. Szövetségi rendszerek Európában, a XIX. század második felében. a) Mely három állam uralkodója alkotta az ún. három császár szövetségét? b) Mikor [év] jött létre? c) Mely államok alkották az ún. kettős szövetséget? d) Mikor [év] hozták létre? e) Mely állam csatlakozásával bővült ez hármas szövetséggé 1882-ben? -----------------a) Ausztria-Magyarország [Osztrák-Magyar Monarchia], Németország, Oroszország. (Az „osztrák, német, orosz” válasz is elfogadható) b) 1873 c) Ausztria-Magyarország [Osztrák-Magyar Monarchia], Németország. d) 1879 e) Olaszország Závodszky III. 210.o. 5 pont (elemenként 1-1 pont) 10. A XIX. század filozófiai irányzatai Állítsa párba az alábbi neveket és filozófiai eszméket: 1) Bentham
a) Az irracionalizmus egyik első jelentős képviselője.
2) Friedrich Nietzsche
b) A pozitivizmus filozófiai áramlatának francia megteremtője. c) A hasznossági elv (utilitarizmus) képviselője.
3) John Stuart Mill 4) Auguste Comte 5) Arthur Schopenhauer
d) A személyiség teljes függetlensége (invidializmusa) a boldogság legfőbb forrása e) Az „Übermensch” fogalmának megalkotója
--------------1) c 2) e 3) d 4) b 5) a 5 pont (páronként 1-1 pont)
Závodszky III. 198-199. o.
11. A dualizmus kori magyar kormányok intézkedései A felsorolt intézkedések kinek a miniszterelnöksége idején történtek? a) A polgári házasság bevezetése b) Az egységes csendőrség megszervezése c) A kötelező népoktatás bevezetése d) A Monarchia valutájának arany alapra helyezése e) Ígéret az általános és titkos választójog bevezetésére -------------------------
5
a) b) c) d) e)
Wekerle Sándor Tisza Kálmán Gróf Andrássy Gyula Szapáry Gyula Fejérváry Géza
Závodszky III. 236.o. Závodszky III. 235.o. Závodszky III. 232-233.o. Závodszky III. 236.o. Závodszky III. 256.o.
5 pont (válaszonként 1-1 pont) 12. Politikai földrajz A két világháború között mely ország területéhez tartoztak az alábbi területek, városok? a) Elzász-Lotharingia b) Riga c) Dalmácia d) Isztria e) Königsberg --------------------------------------a) Elzász-Lotharingia Franciaország b) Riga Lettország c) Dalmácia Szerb-Horvát-Szlovén Királyság d) Isztria Olaszország e) Königsberg Németország 5 pont (elemenként 1-1 pont) 13. Politikusok Párosítsa a felsorolt neveket a hozzájuk tartozó országokkal! a) Kemal pasa b) Buharin c) Dollfus d) Stresemann e) Primo de Riveira
1) Ausztria 2) Németország 3) Törökország 4) Spanyolország 5) Szovjetunió
-----------------------a) 3 b) 5 c) 1 d) 2 e) 4 5 pont (páronként 1-1 pont)
Ifj. Lator IV. 55. o. Ifj. Lator IV. 80. o. Ifj. Lator IV. 105. o. Ifj. Lator IV. 98. o. Ifj. Lator IV. 105. o.
6
14. Előbb történt Az alábbi feladatban XX. századi történelmi események találhatók. Karikázza be annak a betűjelét, amelyik a párban álló események közül korábban történt! 1) 2) 3) 4) 5)
a) A müncheni egyezmény a) A normandiai partraszállás a) A potsdami konferencia a) Magyarország német megszállása a) A szovjet- német megnemtámadási szerződés 1) 2) 3) 4) 5)
a. a. b. b. a.
b) Csehszlovákia feldarabolása b) A Hitler elleni merénylet b) A jaltai konferencia b) A Margaréta-terv b) Lengyelország lerohanása
Ifj. Lator 109. o. Ifj. Lator 147, 149. o. Ifj. Lator 151-152. o. Ifj. Lator 165-166. o. Ifj. Lator 111, 125. o.
5 pont (elemenként 1-1 pont) ESSZÉKÉRDÉSEK 1. A középkori arab állam (Mutassa be a kora középkori arab állam felépítését! Milyen jogai voltak az uralkodónak? Milyen szerepet játszott az egyház és a vallás az állam irányításában és a bíráskodásban?) A megoldás az alábbi elemeket tartalmazza: Az iszlám uralom alatt az arab államot bizánci mintára szervezték meg. Az állam élén a kalifa, a despotikus és megközelíthetetlen uralkodó állt. Az arab katonai vezető réteg földbirtokos arisztokráciává alakult, amely azonban az uralkodó hatalmát nem tudta korlátozni. Az uralkodó a fegyveres arisztokrácia földbirtokait bármikor elvehette, kicserélhette. A föld tulajdonosa elvben a kalifa volt. A hatalma erejét a szolgálati birtokok rendszere biztosította. Az állam és az egyházi hatalom nem különült el: Mohamed utódai a kalifák, vallási és állami vezetők voltak egy személyben A mohamedán világban nem voltak külön világi törvények, a bíráskodás alapját a Korán jelentette, az ulemák, a hittudósok elméleti elemzései alapján a gyakorlati bíráskodást a kádik, a bírák végezték. Vesd össze: Száray I. 170-173.o. Gyapay-Ritoók I. 226-227.o. Helyes válasz esetén 10 pont
7
2. Nagy Lajos, a törvényhozó lovagkirály (Nagy Lajos külpolitikája, itáliai hadjáratainak célja és sikertelensége, keleti politikája. A lengyel-magyar perszonálunió. Az 1351-es országgyűlés törvényhozási eredményei.) A megoldás az alábbi elemeket tartalmazza: A tizenhat éves korában trónra lépő I. Lajos (1342-1382) az apjához is hű bárókra és a tele kincstárra támaszkodva kezdte meg uralkodását, de már uralkodásának második évében nyakába szakadtak a nápolyi örökség gondjai. Károly Róbert korábbi szerződései alapján a Lajos öccse, András feleségével, Johannával (az elhunyt nápolyi király unokájával) együtt örökölte volna a nápolyi trónt. A pápa azonban – aki Nápoly hűbérura is volt – félve a magyarországi Anjouk hatalmának növekedésétől megakadályozta András trónra lépését, Johanna egyedül uralkodott, annak ellenére, hogy Lajos jelentős anyagi áldozatai révén András elnyerte a királyi címet. Johanna 1345-ben megfojtatta férjét, Andrást. Lajos fegyverrel kívánt elégtételt venni öccse halála miatt, és családja számára akarta biztosítani a nápolyi trónt. Két hadjáratot indított (1347-1348, 1350-0352) indítva legyőzte ellenfeleit, de a pápa (aki továbbra is a legyőzött Johannát tekintette Nápoly uralkodójának) és a helyi erők ellenállása miatt nem tudta megtartani a távoli területek feletti uralmat: a nápolyi trón nem lett a magyarországi Anjouké. Lajos békét kötött Johannával és lemondott trónigényéről. Ugyanakkor Lajos visszaszerezte Velencétől Dalmáciát és Horvátországot, s jelentős sikereket ért el a Balkán más vidékein is: az észak-szerbiai tartomány ura és Bosznia bánja meghódolt Lajos előtt. Lajos Havasalföldet is hűségre kényszerítette és a tatárok elleni védelem erősítése céljából létrehozta a szintén hűbéres Moldvát. Az Anjou külpolitikai hagyományoknak megfelelően ápolta a magyar-lengyel kapcsolatokat. Nagy Kázmér 1370-ben bekövetkezett halála után az Anjou-Piast örökösödési szerződés (1339) értelmében a lengyel korona Lajosra szállt. A két állam között perszonálunió jött létre: az uralkodó személye közös volt, de a két ország ettől eltekintve megőrizte különállását. A sikertelen itáliai hadjáratok és a pestis-járvány miatti feszült belpolitikai helyzetben Lajos 1351-ben országgyűlést hívott össze, ahol az Aranybulla megújításával biztosították a nemesség alapvető, minden nemesre azonos szabadságjogait (adómentesség; a nemes törvényes ítélet nélkül nem fogható el; háza sérthetetlen; csak az ország védelmére köteles hadra kelni.). Kimondásra került a nemesekre az „egy és ugyanazon szabadság” elve. Ugyanakkor szűkítette is a nemesség jogait az ősiség bevezetésével: ennek értelmében megszűnt nemesek Aranybullában rögzített végrendelkezési szabadsága, a nemesi ingatlanok a nemzetségen belül apáról fiúra szálltak, s azokat nem volt szabad elidegeníteni. A fiúágon kihalt nemzetségek birtokai a háramlási jog révén a királyra szálltak vissza. Az országgyűlés egységesen szabályozta a jobbágyi terheket is: valamennyi jobbágy, még a mezővárosi is – a gabona és szőlő után – köteles volt a termés kilencedét (vagyis kilencedik tizedrészét) a nemeseknek megfizetni. Vesd össze:
Száray II. 95-96. Szabó II. 95-96. Walter II. 107-109.o. (110-112.o.) Helyes válasz esetén 10 pont
8
3. Deák Ferenc politikai pályafutása (Esszéjében térjen ki Deák reformkori és 1848/49-es tevékenységére, valamint a Bach rendszerben, az 1861-es országgyűlésen és a kiegyezésben játszott szerepére. A vonatkozó részeknél tegyen említést Teleki Lászlóval és Kossuth Lajossal folytatott vitáiról!) A megoldás az alábbi elemeket tartalmazza: Deák Ferenc részt vett a reformországgyűlések munkájában, a jobbágykérdés megoldásában többször elmozdította a holtpontra jutott vitákat. Jelentős szerepe volt az 1847 tavaszán létrejött Ellenzéki Párt megalakításában, az őszre összehívott országgyűlésre szóló mandátumot azonban nem fogadta el. Batthyány Lajos kormányában igazságügy miniszter lett. 1848 sikereiben még osztozott, de a szabadságharcban nem vállalt szerepet, 1849-ben visszavonult a politikától. A Bach-rendszer idején kialakult passzív ellenállás vezéralakja lett. Birtokait eladva a pesti „Angol királynő” szállodába költözött, ahol baráti beszélgetések formájában fejtette ki nézeteit. Az 1861-ben összehívott országgyűlésen a képviselők nagytöbbsége elutasította az októberi diplomát és a februári pátenst, mert az 1848-as törvények helyreállítását szerették volna elérni. A Deák ezt a királyhoz intézett szokásos feliratban akarta közölni (Felirati Párt), a többség azonban Ferenc Józsefet nem ismerte el törvényes uralkodónak, ezért Teleki László vezetésével határozatban óhajtotta előterjeszteni követeléseit (Határozati Párt). A kialakult feszültségek hatására Teleki László öngyilkos lett, s végül ugyan csekély többséggel, de Deák álláspontja kerekedett felül az országgyűlésben. Bécs azonban ezeket is visszautasította, és Ferenc József feloszlatta az országgyűlést. Ezt követően a magyar birtokosok visszatértek a passzív ellenálláshoz. Deák türelemmel várt mindaddig, amíg Bécs nem kezdeményezett. A kormányzat tapogatózását követően Deák – 1865 húsvétján – a Pesti Naplóban közzétette álláspontját. Ebben egy olyan alkotmányos berendezkedést tett kiindulópontjává, mely az állami önállóság egy részének föladásával Bécs és Pest számára egyaránt elfogadható volt. 1865 decemberében Ferenc József újra összehívta az országgyűlést. Kossuth ellenezte Deák elképzeléseit, s híres Kasszandra-levelében figyelmeztetést intézett hozzá, amelyben Deákot jogfeladással vádolta. Deák azonban kitartott álláspontja mellett, s feltételein az 1866-ban a poroszoktól elszenvedett osztrák katonai vereség után sem módosított, így 1867-ben az országgyűlés becikkelyezte a kiegyezési törvényt. Vesd össze: Závodszky III. 120, 136, 143, 148, 153, 226-227, 229-231. o. Helyes válasz esetén 10 pont
9
