TÖRTÉNELEM „Ha meghallom ezt a kifejezést, hogy magyar: szűk lesz rajtam a zeke.” (Heinrich Heine) Tisztelt olvasó! Te, aki veszed a fáradságot, s elolvasod a történelem tantárgyi versenyekről szóló beszámolót, Neked ajánlom a német költő idézetét: légy büszke arra, hogy a magyar nemzet túlélt oly sok megpróbáltatást, hisz volt a keresztény Európa védőbástyája, és volt a szabadságjogok élharcosa a zsarnoksággal szemben. Nem véletlen Heine rajongása a magyar nemzet iránt: a maga korában minden szabadságszerető európai legalább szimpátiával tekintett a magyarokra. Szándékosan választottam Heine idézetét az idei év eseményeihez, ugyanis a 2008/2009-es tanévben csupa olyan témát kaptunk a történelmi vetélkedőkön, amelyek a magyar nemzet sorsfordulójaként ismertek. A török hódoltság időszaka az első igazi megmérettetés volt a magyar királyság számára: hogyan tud a magyarság egy lényegesen nagyobb birodalommal szemben úgy életben maradni, hogy a hátában lévő másik nagy európai hatalom sem volt tekintettel a magyar nemzeti kultúrára. „Két pogány közt” a magyar – mondogatták már akkoriban is a török-Habsburg fogóba kényszerített nemzet helyzetét. A másik nagy téma a Rákóczi-szabadságharc, amely a Habsburgellenes küzdelmek csúcspontjaként megmentette a magyarságot attól, hogy politikai téren a dinasztia játékszerévé váljon. A versenyek harmadik témáját az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményei adták: a magyar nemzet nem volt hajlandó politikai nyomásra lemondani mindarról a törvényes jogról, amelyet az uralkodó korábban megadott neki, s az ellenállás jogával élve fegyvert fogott, hogy megvédje szabadságát. Mindhárom téma olyan része nemzeti történelmünknek, hogy bárki elmélyülve benne, büszke lehet rá, nemcsak Heine. Diákjaink ennek megfelelően tisztességgel, sőt sikerrel képviselték iskolánkat a különböző vetélkedőkön, s öregbítették a selyések hírnevét. Igaz, a kezdet nem ezt mutatta. A hagyományos Gloria Victis budapesti középdöntőjébe csupán egy csapat jutott be, de onnan ők sem tudták beverekedni magukat a szóbeli döntőbe. Csomor Ramóna (4.C) képviselték iskolánkat. Annál nagyobb volt az örömünk, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum versenyének Kárpát-medencei döntőjében kiválóan szerepeltek diákjaink. Sárospatakon a „Rákóczi, az államférfi” című vetélkedőre külön dolgozattal pályázott csapatunk, s a francia kapcsolatokról írt Lukács Mária, Pásztó Rita és Paulis Szimona (mind 3.D). Szimona betegsége miatt Lovász Péter (3.D) vett részt a szóbeli döntőben. A nyirkos, ködös sárospataki idő nem befolyásolta csapatunk lelkesedését, s két hazai csapatot utasított maga mögé, emellett a zsűri külön dicséretét is megkapta. A győztes csapat nem sokáig ülhetett babérjain, ui. a pannonhalmi apátság és a Rákóczi Szövetség által meghirdetett Cultura Nostra VIII. évfolyamára készült. Magyarország Mohács utáni történelmének feldolgozása volt a téma, s a regionális forduló után büszkén mondhattuk, hogy a több mint kétszáz versenyző csapat közül másodikként jutottak be a tihanyi döntőbe. 2009. április 4-én a tihanyi apátságban az is kiderült, hogy a tíz döntős közül a legjobban szerepeltünk. Bátran állíthatjuk, hogy a Cultura Nostra történetének egyik legeredményesebb iskolája a Selye János Gimnázium. Lovász Péter, Pásztó Rita (3.D) és Baranyai Tímea (3.A) úgy nyerték meg a versenyt, hogy előtte két nappal a Múltidéző regionális fordulóján is sikerrel szerepeltek. A Cultura Nostrán elért sikerük díja a könyvjutalmak mellett egy dunántúli jutalomkirándulás is, amelyre július elején kerül sor. Újra bekapcsolódtunk a Kodolányi János Főiskola által meghirdetett hadtörténeti-diplomáciatörténeti vetélkedőbe. A két internetes forduló után kiedrült, hogy csapatunk a szóbeli döntő résztvevője lett. A székesfehérvári döntőben Jankovic Dóra (V.),
Csontos Bernadett és Károlyi Olga (1.D) a 6. helyezést érték el. A verseny témája az osztrák-magyar kapcsolatok vizsgálata volt 1867-től 1989-ig, ami azért is embert próbáló, mert a szakirodalmak hozzáférhetősége a leggyengébb pontunk a felkészülésben. Mindenesetre a lányok szintén kirándulást kaptak jutalmul, amelyet – stílusosan – Burgenlandba szerveztek.
Lukács Mária, Lovász Péter, Pásztó Rita (3.D)
Februárban diákjaink olyan versenyen is részt vettek, amely a rendszerváltásról szólt. A dolog érdekessége, hogy ők ebben az időszakban születtek. Mivel a magyarországi rendszerváltás nem tananyag iskolánkban, azt gondoltuk, nem lesz érdeklődés a téma iránt. Tévedtünk. Nem bántuk meg, mert Ferencei Eszter, Dékány Nikolett és Juhász Orsolya (2.D) a 2. helyen végeztek. A budapesti Kós Károly Kollégium Kárpát-medencei vetélkedőjén is hagyományosan részt veszünk, idén új csapattal próbáltunk szerencsét. A Csontos Bernadett, Károlyi Olga (1.D), Jankovic Dóra, Ódor Éva (V.) összetételű csapat viszont a középmezőnyben végzett. Hazai szinten a legrangosabb történelmi vetélkedő a Múltidéző. A regionális fordulóban három csapattal vettünk részt, kettő egyenesen be is jutott a komáromi fináléba. A szabadságharc története komoly hadtörténeti utótanulmányokat is igényelt, de ez nem tántorította el a lányokat sem a felkészüléstől. Mindkét továbbjutó csapat kitűnően szerepelt. A Lovász Péter, Pásztó Rita, Baranyai Tímea trió az országos döntő 2. helyén végzett, míg a Csipak Tímea, Horváth Blanka (1.D) és Kénesy Tamás (VI.) összetételű csapat a 4. helyre tornázta fel magát. A Szépművészeti Múzeum idei pályázatán a hellenisztikus kultúra elterjedésével, annak jellegzetességeivel ismerkedtek meg diákjaink. A feladatlapok mellett egy korhű ládikó elkészítése volt a cél, s ezt sikerült is elkészíteni. A három csapat a következő diákokból állt össze:
Baranyai Tímea Lovász Péter, Pásztó Rita (3.D)
1. Párkánszky Krisztina, Banai Tóth Enikő, Őszi Erika, Deszat Flóra, Lami Boglárka, Varga Anna, Vas Kata, Hamerlik Erzsébet, Családi Bianka (2.D) és Mikle Tibor (2.A) 2. Vnučko Krisztián, Varga Krisztina, Imely Szabina, Rácz Ágnes (2.D) 3. Csontos Bernadett, Cséplő Cintia, Károlyi Olga (1.D) és Jankovic Dóra (V.) Munkáikat a múzeum külön kis ajándékokkal jutalmazta. A történelem tantárgybizottság munkájában külön ki kell emelni a helyi Rákóczialapszervezet és Deák Irén tanárnő vezetésével idén másodszor megszervezett tábort, amelynek témája az 1848-as szabadságharc volt. A diákok előadásokat, fegyverbemutatókat láttak, beálltak közkatonának a honvédség zászlaja alá, s együtt szórakoztak magyarországi, csallóközi diáktársaikkal. Idén első alkalommal került megrendezésre a Szülőföldem-pályázat, amelyre az iskola diákjai saját szűkebb hazájuk bemutatásával nevezhettek be. Az írásban leadott munka mellett júniusban a zsűri előtt szóban is fellépnek, megvédik munkáikat, de ennek a versenynek a kiértékelésére már csak lapzárta után kerül sor. Terveink szerint a résztvevők jutalomkiránduláson vesznek részt. Végezetül elmondhatjuk, hogy sikeres évet zártunk, s mindazoknak a diákoknak, akik komolyan készültek a versenyekre, köszönjük, hogy méltón képviselték iskolájukat! Deák Irén, Elek József
Dékány Nikolett, Juhász Orsolya, Ferencei Eszter (3.D)
Horváth Bianka (1.D), Kénesy Tamás (VI.), Csipak Tímea (1.D)
„Hellásztól az Indusig” – a Szépművészeti Múzeum antik gyűjteményének pályázatán részt vett diákok
A SJG Rákóczi Szövetségének Alapszervezete II. Hagyományőrző töritábor Jubileumi évfordulóhoz jutott az iskolánk mellett működő RSZ Alapszervezet. Kerek 5 éve, 2004 májusában alapítpotta 10 lelkes, még magyar érzelmű diák (tanári felügyelettel) szervezetünket. Halzl József és Ugron Gáspár budapesti vezetők buzdítására a kis csapat keményen dolgozott, tagokat toborzott, előadásokat szervezett nemzeti történelmünk évfordulóira, koszorúztunk nemzeti ünnepeinken, és egymást erősítettük magyarságtudatunkban. Voltak sikerélmények is, pl. a Bíró Lucián Terem kialakítása, budapesti múzeumlátogatás, a Rákóczi-szobor koszorúzása, az októberi felvonulások Budapesten stb. Aztán az alapítók elballagtak, lassan az egyetemet is befejezik, de mindig jöttek olyan diákok, akiknek fontos a magyar történelem és a magyar jövő is itt, a Felvidéken! Ma ezek a diákok iskolánk végzősei és harmadikosai (de hol vannak az első, a második évfolyam diákjai?). Velük még lehetett újítani! Nem is akárhogy, hisz az elmúlt iskolaévben elindítottuk a RSZA hagyományőrző táborát, melynek célja mélyebben megismerni nemzeti történelmünk egy-egy jelentős korszakát. Az első háromnapos tábor, melynek témája a honfoglalás volt, sikerrel és élményekben gazdagon zárult. Erőt adott alapszervezetünknek ahhoz, hogy folytassuk a hagyományőrző munkát. A 2008/09-es tanévben a 2. töritáborra az 1849-es komáromi csata 160-ik évfordulójának jegyében került sor. Akciónkat anyagilag támogatta Komárom városa és a SJG Szülői Munkaközössége (köszönet érte). A tábor résztvevői a „selyések“ mellett a budapesti, székesfehérvári, somorjai, dunaszerdahelyi gimnazisták voltak. Limpár Péter történész a szabadságharc hadseregéről tartott fantasztikus előadást, majd Elek Péter jóvoltából kipróbálhattuk a korabeli fegyvereket. Az ismerkedési est furfangos feladatai előtt barantázni tanultunk nagy lelkesedéssel (amíg a szúnyogokat elviseltük, főleg a pesti fiúk!). Másnap, a csata évfordulóján csapatunkat besorozták a Klapka téren felvonuló
hagyományőrző seregbe, s kis hadnagyunk vezetésével komoly harci kiképzésben vettünk részt a Monostori erődben. A táborbontás ismét csak vasárnap késő délutánra sikeredett, mert a közös érdeklődés összetartotta kis csapatunkat. Dicséret Juhos Katinak, a 3. B tanulójának, aki az elnök (Kocskovics Peti) távollétében is vállalta a szervezést! Szeretném megköszönni a végzős RSZ-tagok munkáját, hogy odaadásukkal megvalósíthattuk hagyományőrző töritáborunkat. Remélem, a következő iskolaévben új tagokkal gyarapodva folytathatjuk szervezetünk fő célját, azaz nemzeti történelmünk, hagyományaink ápolását. PhDr. Deák Irén történelemtanár
Ismerkedés korabeli fegyverekkel; barantázni is tanultunk
3.B osztályos tanulók, akik a győri Deák Ferenc történelmi vetélkedő nemzetközi válogatóján a 4. helyen végeztek; a Cultura Nostra versenyének résztvevői is voltak: Kocskovics Péter, Juhos Katalin, Tóth Kálmán
Az Esterházy János emlékére rendezett történelemverseny eredményes résztvevői: Szórád Édua, Kovács Barbara, Sebő Eszter, Méhes Orsolya, Kovács Tímea, Kiss Barbara – mindannyian a 2.B-ből
A történelemtábor előadásán Limpár Péter történészt (SJE) hallgatják az érdékődő tanulók; mellette balra: PhDr. Deák Irén, iskolánk tanára
Előadás a holokausztról 2008 októberében
Szülőföld- pályázat „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyermekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok...“ – írta az épp 100 éve született nagyszerű magyar költő, Radnóti Miklós. Többek között az ő gondolatai is inspirálták a SJG történelem tantárgybizottságát, amikor az iskola 2008/2009-es programjából kiindulva meghirdették a Szülőföld-pályázatot. Célunk volt felkelteni diákjaink figyelmét szülőföldjük, szűkebb pátriájuk iránt, ami globalizálódó és egyre táguló világunkban háttérbe szorul. Pedig a nagyvilág megismerése és meghódítása a gyökerek, az otthon, a haza biztos hátterében lehet csak sikeres. Fontos tudni, hogy honnét indulunk, merre tartunk, és hová térhetünk meg életutunkon. Örömmel tölt el, hogy diákjaink szép számmal reagáltak a pályázati felhívásra, és több hónapos gyűjtő, kutató munka után 19 helytörténeti pályamunkát, novellát adtak le értékelésre. Élmény volt látni lelkesedésüket, szorgalmukat az anyaggyűjtés és a feldolgozás folyamatában. Dicséret minden egyes, a pályázatba bekapcsolódó diáknak! A leadott munkákat június 3-án szemléltető előadással ismertették a diákok az iskola konferenciatermében. A bemutató során gazdag képanyaggal kápráztatták el a zsűrit szülőföldünk különböző régióiból. Mindez azt is bizonyította, hogy iskolánk a felvidéki magyar fiatalok széles skáláját fogja össze. A tisztelt zsűri: Elek József és Fehér István tanár urak, valamint Oláh Ilona nyugdíjazott tanárnő, aki az Öregdiákok Szövetségét, pályázatunk támogatóját képviselte. Nehezen rangsorolták a szebbnél szebb munkákat. A pályázat minden résztvevője egynapos jutalomkirándulásban részesült, amelyet a SJG Szülői Munkaközössége és az Öregdiákok Szövetsége támogatott. Meggyőződésem azonban, hogy a legnagyobb ajándék mindaz az ismeret, amelyet fiataljaink gyűjtőmunkájuk során szülőföldjükről megszereztek. Köszönet és dicséret a szép munkákért! PhDr. Deák Irén történelemtanár a pályázat szervezője A Szülőföld-pályázatba bekapcsolódott diákok és munkáik: 1. Kobza Zoltán (2.B) Kolon története 2. Juhos Katalin (3.B) Római katolikus plébánia Eperjesen 3. Horváth Rebeka (3.C) Hol a határ? 4. Majer Barbara (3.D) Szülőfalum, Bogya 5. Lengyel Ákos (2.B) A komáromi erőd 6. Rakicza Alexandra (3.C) Szülőföldem 7. Décsi Csilla (1.D) A csicsói Zichy-kastély 8. Bitter Krisztina (2.B) Szülőfalum, Hetény 9. Sándor Mónika (2.B) Szülőfalum, Csiliznyárad 10. Méhes Orsolya (2.B) Szülőföldem, szülőhazám 11. Nagy Tímea (V.) Emlékek a II. világháborúból 12. Gőgh Barnabás (3.C) Komárom elfelejtett híres szülötte 13. Palágyi Noémi és Zoltán (1.C) Zsigárd 14. Szabó Anita (1.A) Keszegfalva 15. Nagy Krisztina (1.C) Az én falum 16. Fekete Krisztina és Dávid (1.C) Ekecs 17. Izsák Gergely (1.C) A hely, a hely...Dunaszerdahely 18. Lovász Péter (3.D) Ógyalla 19. Vyšehradsky Laura (V.) Az 1989-es események nálunk.
