TÖRTÉNELEM - G ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. I.
A tesztkérdések, illetve azok elemei (a,b,c stb.) rövid (a kérdezett adatot vagy tömör megfogalmazást tartalmazó) választ igényelnek. Azokban az esetekben, amikor a kérdés, illetve annak eleme fogalmi meghatározást igényel, az adott válasz lényegi elemeit tartalmazó minden más jó megfogalmazást is el kell fogadni, és ennek megfelelően honorálni. Azoknál a kérdéseknél, illetve elemeknél, amelyeknél az értékelési utasítás pont adását az egynél több adatot (évszám, földrajzi, illetve személynév, stb.) tartalmazó sor helyes megválaszolásához köti, pont csak a teljes válaszra adható (½ pont egyáltalán nem adható!). II.
A szöveges megfogalmazást igénylő kérdésekre, illetve tételekre az itt megadott vázlatok a gimnáziumi tananyag minél átfogóbb figyelembevételével készültek ugyan, de sem a teljességet, sem a részletes kifejtést nem biztosíthatják. A vázlatok az alábbi gimnáziumi történelem tankönyvek alapján készültek: I. osztály: Gyapay Gábor és Ritoók Zsigmond II. osztály: Walter Mária III. osztály: Závodszky Géza IV. osztály: Salamon Konrád Kívánatos, hogy a dolgozat elbírálója előzetesen ismerje meg a tankönyvek – valamennyi kérdést érintő – anyagát, ennek megkönnyítése érdekében a válasz-vázlatok előtt igyekeztünk feltüntetni a gimnáziumi történelem tankönyv megfelelő kötetének oldalszámait, melyeken az illető anyagrész tárgyalása, illetve a rávonatkozó utalások megtalálhatók. Ismeretes, hogy több alternatív tankönyv, illetve a tanulást, felkészülést segítő kiadvány jelent meg, ezekkel a felvételizők ismerteiket bővíthették.A dolgozatok értékelése a fenti tankönyvek alapján történik. Az egyéb irodalomra történő utalások többletpontra sem a dolgozat elbírálása, sem felülvizsgálata során, továbbá esetleges fellebbezési kérelem révén sem nyújtanak jogalapot. III.
A III. rész tételének egységes elbírálása érdekében az azonos színvonalú kidolgozás esetén egységes pontszámot kell adni. A jegyben kifejezett színvonalhoz – egyéb köztes pontok kizárásával az alábbi pontszámok tartoznak: jeles jó közepes elégséges
(5) (4/5) (4) (3/4) (3) (2/3) (2)
színvonalú kidolgozás színvonalú kidolgozás színvonalú kidolgozás színvonalú kidolgozás színvonalú kidolgozás színvonalú kidolgozás színvonalú kidolgozás
= = = = = = =
30 pont 27 pont 24 pont 21 pont 18 pont 15 pont 12 pont
Arra a kidolgozásra, amelyik nem éri el az elégséges (2) szintet, nem adható pont, (0 pontos). Elégtelen a válasz akkor, ha - vagy rövid, áttekintő vázlatot, - vagy legalább több, a témával kapcsolatos jó elemet nem tartalmaz. Elégséges színvonalú a válasz akkor, ha a tétellel kapcsolatos fontos tényeket tartalmazza.
2
1.)
A német királyt 962-ben német-római császárrá koronázta a pápa. 1. az első német-római császár? 2. az utolsó német-római császár? Ki volt a német-római császár 1. 1077-ben a) Ki volt 2. 1437-ben 3. 1683-ban
I.Ottó II.(I.)Ferenc IV. Henrik Zsigmond I. Lipót Soronként: Összesen:
1 pont 5 pont
2.)
Hogyan mondjuk idegen szóval? a) fegyveresek kiállítására kötelező adománybirtok: feudum b) a frank államban a királyi udvar főembere: majordomus c) kereskedőcéh: gilde d) megkeresztelkedett arabok a középkori Spanyolországban: moriszkók Soronként: 1 pont Összesen: 4 pont
3.)
Pótolja a hiányzó adatokat! Csata helye Preston Lepanto Lipany Csud-tó
4.)
Időpontja 1648 1571 1434 1242
Hadvezér Ellenfél Oliver Cromwell skótok Don Juan de Austria törökök Luxemburgi Zsigmond husziták Alekszander Nyevszkij német lovagok Soronként: 1 pont Összesen: 5 pont
Részletek a török kori magyar történelem egyik fontos dokumentumából: „Valameddig az magyar korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél, az németnél lészen, és a magyar királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, az nekik is oltalmukra, javukra leszen.” De ha a „…korona Magyarországban magyar kézhez kelne, egy koronás király alá, úgy az erdélyieket is intjük, nem hogy attól elszakadnának, de sőt segéljék tehetségük szerént.” a) Ki és mikor (év) írta a fenti sorokat? Bocskai István 1606 b) Melyik béke fűződik a nevéhez? Bécsi béke c) Mik voltak e béke legfőbb eredményei? 1. vallásszabadság biztosítása a protestánsoknak (mezővárosok és falvak kivételével) 2. rendi alkotmány megerősítése, nádori méltóság betöltése 3. az önálló Erdélyi Fejedelemség elismertetése Soronként: 1 pont Összesen: 5 pont
3
5.)
A világtörténet néhány – 1850 – 1880 közötti – eseményét, helyszínét és a hozzájuk kapcsolódó évszámokat állítottuk össze hiányosan. Egészítse ki az egyes sorokat! Esemény Helyszín Időpont a) Bennszülött katonák (szipojok) és parasztok felkelése India év: 1857 b) Habsburg Miksa kivégzése Mexikó év: 1867 c) Az egységes olasz állam létre jötte Róma 1870. IX. 20. (Olasz csapatok bevonulása Rómába) (Olaszország) d) A német császárság kikiáltása Versailles év: 1871 (I. 18.) Soronként: 1 pont Összesen: 4 pont
6)
a) Magyar részről mikor látott napvilágot a kiegyezési szándék első nyilvános megfogalmazása ? 1865 húsvétján b) Melyik lapban jelent meg? a Pesti Napló c) Ki (vezeték- és utónév) írta a cikket? Deák Ferenc d) Ki volt ekkor a miniszterelnök? (Anton) Schmerling Soronként: 1 pont Összesen: 4 pont
7)
Az újkori történelemben a Brit Birodalom volt a leghatalmasabb. Válaszoljon az alábbi kérdésekre! a) Fashodánál melyik gyarmat miatt éleződött ki az angol-francia ellentét 1898-ban? Szudán b) Melyik terület (ország) birtoklásáért dúlt az angol-búr háború? Dél-Afrika; Dél-Afrikai Unió (Köztársaság) c) 1931-ben jelentősen átalakult a Brit Birodalom; az átalakulást kimondó dokumentum neve: Westministeri statutum d) Mikor (év) vált függetlenné India, a birodalom legjelentősebb gyarmata? 1947 Soronként: 1 pont Összesen: 4 pont
8)
Írja az alábbi időpontok mellé a megfelelő magyar történelmi eseményeket! a) b) c) d) e)
1.
1944. dec. 21. 1945. nov. 4. 1946. febr. 1. 1947. febr. 10. 1947. aug. 1.
az Ideiglenes Kormány összeülése, Debrecen nemzetgyűlési választások, kisgazda-párti győzelem a köztársaság kikiáltása a párizsi békeszerződés aláírása a három éves terv megindulása Soronként: 1 pont Összesen: 5 pont
Ismertesse a Hanza- és a levantei kereskedelmet a középkorban! II. k. 29-30. o.
6 pont
Az árutermelés fejlődése és a kereskedelem kapcsolata. A távolsági kereskedelem. A fényűzési cikkek fogyasztói.
4
A Földközi-tenger keleti medencéjének kereskedelme, a levantei kereskedelem. Velence, Genova, Pisa. Keleti, indiai és a távol-keleti áruk. Az áruk származási helyei és útvonaluk. A Hanza-szövetség előzményei és létrejötte. Lübeck és Hamburg szövetsége, 1161. Az északi és keleti kereskedelem az északnémet városok monopóliuma. Fontosabb áruik és származási helyeik: hering (Balti-tenger), lengyel gabona, orosz prém, skandináv épületfa, francia bor, angol gyapjú, flandriai posztó, stb. A délnémet és a rajnai városok bekapcsolódása a világkereskedelembe. Flandria a két nagy kereskedelemi – szárazföldi és tengeri – övezet találkozási pontja. 2.
Ismertesse a Zrínyiek Magyarország történetében betöltött katonai és politikai szerepét! II. k. 245., 271-274., 278-281., 283. 6 pont
Szulejmán utolsó magyarországi hadjárata, 1566. Szigetvár ostroma, török túlerő, Zrínyi Miklós hősies küzdelme; kirohanása, a védők jelentős részének halála (szept. 7.) Gróf Zrínyi Miklós költő és hadvezér (1620 – 1664). Hadtudományi munkássága, politikai tervei. Katonai tevékenysége, Zrínyi a magyar hadsereg főparancsnoka. Török támadás, Érsekújvár elfoglalása (1663). Zrínyi téli hadjárata 1663-1664. Az eszéki vállalkozás céljai, Kanizsa sikertelen ostroma. I. Lipót és a haditanács bizalmatlansága, új fővezér kinevezése; Szentgotthárd, győzelem a török felett, 1664. (aug. 1.). A vasvári béke. Zrínyi Miklós halála. Zrínyi Péter horvát bán, a Habsburgok elleni szervezkedés egyik vezetője. Fegyveres felkelés meghirdetése és kudarca. Megtorlás, Zrínyi Péter és több vezető kivégzése. Zrínyi Ilona, Zrínyi Péter lánya, II. Rákóczi Ferenc anyja; Thököly Imre felesége, Munkács várának védője. 3.
Ismertesse az amerikai polgárháborút – az USA második forradalmát! III. k. 182 – 186. o.
6 pont
A polgárháború kitörésének előzményei és okai. Az ipari forradalom eredményei. Az északi és a déli területek eltérő fejlődése; farmer-, illetve ültetvényes gazdálkodás, rabszolgaság. A gazdasági fejlődés társadalmi és politikai következményei. Éleződő ellentétek a rabszolgaság kérdésében. Ellentétek az unióba való felvétel körül (Kansas, 1854). Az ellentétek tükröződése a pártok tevékenységében. A Demokrata és a Köztársasági Párt; a déliek, illetve a farmerek és az ipari burzsoázia érdekképviselete. John Brown, a rabszolgaság eltörléséért vívott küzdelem vezéralakja, tragikus sorsa (1859). A köztársaságpárti Lincoln elnökké választása, 1860. A 11 déli állam konföderációja, a polgárháború (1861 – 1865) kitörése. Az erőviszonyok és a háború mérlege. A rabszolgák kárpótlás nélküli felszabadítása (1863); a farmerek ingyenes földhöz juttatása. A déliek veresége. Lincoln meggyilkolása. A második amerikai forradalommá fejlődött polgárháború eredményei és jelentősége. A rabszolgaság felszámolása, a szabad farmergazdálkodás uralkodóvá válása, az egységes nemzeti piac létrejötte. 4.)
Ismertesse Magyarország külpolitikai helyzetét és külpolitikáját a Tanácsköztársaság bukásától a Bethlen-kormány lemondásáig! IV.k. A.: 49-60., 66., 77-79. 9 pont
5
A Peidl-kormány hatalomra kerülése 1919. aug. 1-jén. A Duna-Tisza-közének román megszállása, a megszállók bevonulása Budapestre (aug. 4-5.). A saint-germaini békeszerződés Ausztriával (1919. szept.), új államok és államhatárok kialakítása. Kisebbségvédelmi szerződések a párizsi békekonferencián. A Clerk-misszió. A trianoni békeszerződés aláírása (1920. jún. 4.), elfogadása a nemzetgyűlésben (1920. nov. 15.). A békeszerződés előírásai, hatása az ország politikai és gazdasági helyzetére. Népszavazás Sopron és környékének hovatartozásáról (1921. december). IV. Károly sikertelen visszatérési kísérletei (1921. márc. 26 és okt. 20-23), nemzetközi tiltakozás. A Habsburg-ház trónfosztása. Magyarország felvétele a Népszövetségbe, a népszövetségi kölcsön és jelentősége. A kisantant létrehozása 1920-1921-ben (Csehszlovákia, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Románia). A magyarországi külpolitika céljai az 1920-as években: békés területi revízió, a kisantant bomlasztása. A Szent István-i állameszme és a revízió. Az olasz-magyar barátsági szerződés 1927.; politikai és gazdasági jelentősége. Kereskedelmi szerződés Németországgal (1931) 5.
Ismertesse Japán történetét az I. világháború végétől a II. világháború végéig! 8 pont IV. k. 26., 49., 133., 138., 144., 148-149., 160-163. o.
Az I. világháború után Japán a Távol-Kelet legerősebb hatalma. Részvétele a párizsi békekonferencián, a csendes-óceáni német gyarmatok megszerzése. Vlagyivosztok átmeneti megszállása, 1918. ápr. Rizslázadások 1918-ban. A szocialista, majd a kommunista eszmék terjedése. A washingtoni konferencia (1921. nov. – 1922. febr.) döntései (Kínát illetően a „nyitott kapuk” elvének rögzítése). Földrengés 1923-ban. A Tanaka-terv (ázsiai hódítások). Mandzsúria elfoglalása 1931-ben. Mandzsukuo (látszólag független állam) létrehozása 1932-ben. A Japán Nemzetiszocialista Párt megalakítása (1932). Az antikomintern paktum aláírása 1936-ban. Kína megtámadása 1937-ben. A háromhatalmi egyezmény aláírása, 1940. szept. 1941. dec. 7. támadás Pearl Harbor ellen, háború az USA-val és Nagy-Britanniával. Japán diadalmas száz napja. Sikertelen támadás a Midway-szigetek ellen, 1942. jún. A teheráni konferencia 1943. nov., szovjet ígéret: Németország leverése után szovjet csatlakozás a Japán elleni háborúhoz. 1944 nyarán-őszén vereségek az amerikaiaktól, kiszorulás a csendes-óceáni szigetekről. 1945. júli. fegyverletételt követelő felszólítás Japánhoz. 1945. aug. 6. Hirosima, aug. 9. Nagaszaki. A szovjet haderő támadása a japán csapatok ellen, 1945. aug. 9., japán vereség Mandzsúriában. Japán feltétel nélküli kapitulációja 1945. szept. 2.
6
III. Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon 1790 - 1914 30 pont III. o. k. 108-109., 111-116., 120-121., 123-124., 131-134., 136., 140., 142., 144-146., 159., 165., 226., 233., 237-247., 249-250., 253., 256. A napóleoni háborúk és a kontinentális zárlat hatása, konjunktúra, mezőgazdasági termékek árának emelkedése. A piacra termelés fokozódása valamennyi birtoktípuson. A művelésbe vont földterület kiterjesztése. A gazdálkodás jellege. A megnövekedett bevételek adta lehetőségek, egyfelől korszerűsítés, másfelől fényűzés, eladósodás. Regionális különbségek a korszerűsítés terén. Infláció, majd devalvációk és mértékük (1811, 1816), vámemelés; a birtokosokra és a pénztőkére gyakorolt hatásuk. A mezőgazdasági termékek ár- és értékviszonyai a napóleoni háborúk után; értékesítési lehetőségek a birodalmon belül és kívül. A konjunktúra és a dekonjunktúra hatása az agrártársadalomra. A parasztság differenciálódása. A telkes jobbágyok és a zsellérek aránya. A telekhányad csökkenése. Az egyes paraszti rétegek gazdálkodása és életviszonyaik. A nemesség száma és rétegei, bocskorosok, középbirtokos nemesség és az arisztokrácia. Gazdasági és politikai helyzetük. Állásfoglalásuk a polgári átalakulás ügyében. Széchenyi „Hitel” c. művének fogadtatása. A jobbágykérdés a reformkori országgyűléseken. Az európai politikai események (forradalmak egyes országokban), illetve a felvidéki parasztfelkelés (koleralázadás) hatása. Az örökváltság kérdése. Az önkéntes örökváltság törvénybe iktatása; 1839/40. A jobbágytelken ülő nemesek megadóztatása. A mezőgazdasági termelés fejlődése az 1830-as és az 1840-es években. Az árutermelés és a termékértékesítés hatása az ország gazdasági fejlődésére. Az infrastruktúra kiépítésének megindulása, az egységes piac szerveződése. A forradalom és a feudális viszonyok felszámolása; az úrbéri terhek és a papi tized eltörlése, a kötelező örökváltság, az úrbéres jobbágyság földtulajdonossá válása, állami kártérítés, közteherviselés. Jelentőségük és hiányosságaik. Nemzetiségi és parasztmegmozdulások. Az érdekegyesítés kérdése a szabadságharc idején. A jobbágykérdés függőben maradt elemeinek rendezése 1849 illetve 1867 után. Az Osztrák-Magyar Monarchia egységes piacának hatása a mezőgazdaság fejlődésére; a közös vámterület jelentősége. Hitelélet, közlekedés és a mezőgazdaság fejlődésének meggyorsulása. A növénytermesztés és az állattenyésztés fejlődésének eredményei. A mezőgazdasági technika. Az állam szerepe a mezőgazdaság korszerűsítésében (folyamszabályozás, ármentesítés, szőlőtelepítés, az állattenyésztés fejlesztése.) A dualizmus kori agrártársadalom. Földbirtokmegoszlás, a nagybirtokrendszer uralma. Az arisztokrácia, a középbirtokosok és a dzsentrik. A tőkés korszak parasztságának rétegei. Az agrárnépesség életviszonyai. Az agrárproletárok száma, kereseti viszonyai, életmódjuk és mozgalmaik.
7
