Trianon árnyékában is jövôbe vetett hittel

III. ÉVFOLYAM 2. SZÁM

A Biblia éve A magyarországi keresztény egyházak a Magyar Bibliatársulat javaslatára a 2008. esztendôt a Biblia évének nyilvánították. A hazai felekezeteket a sikeres európai példák is bátorították. Német és francia nyelvterületen kedvezô fogadtatásra talált az a kezdeményezés, amelynek célja a Biblia „újrafelfedezése” a modern társadalomban, a Bibliával kapcsolatos általános ismeretek terjesztése, népszerûsítése, aktualizálása; egy teljes esztendô kulturális és egyházi életének pozitív értelmû „tematizálása”. A kez-

A Biblia önvallomása szerint minden emberhez szólni kíván, ezért természetes cél, hogy egyházon belül és kívül mindenki magáénak érezhesse a „Könyvek Könyvét”. A Szentírás egyik különös értéke a szabadság, amelyben mindenki maga határozhatja meg és alakíthatja ki a hozzá fûzôdô személyes viszonyát. Aki kézbe veszi az Írást, sajátos élmény részese lehet. Mintha felcserélôdnének a szerepek. Én, aki olvasom az emberi történelem legnépszerûbb írott alkotását, magam válok „olvasmánnyá”, és a Szó, a holt betû engem megragadó valósággá. Valahogy úgy, mint a boldog szülô, aki pihenteti szemét

VA S M E G Y E Ô N K O R M Á N Y Z ATÁ N A K K I A D VÁ N YA

Trianon árnyékában is jövôbe vetett hittel BESZÉLGETÉS PROF. DR. PAPP LAJOS SZÍVSEBÉSSZEL 2008 júniusának nyolcadik napján az igazságtalan trianoni békediktátum 88. évfordulójára emlékeztek Celldömölkön, a Ság hegyen.

A FIDESZ MPP helyi csoportjának és különbözô civil szervezeteknek köszönhetôen a rendezvény szónoka Prof. Dr. Papp Lajos szívsebész volt,

2008.

JÚLIUS

aki a közel ezer fôs hallgatóságnak rendíthetetlen hittel hirdette, hogy Trianon után is van magyar felemelkedés, és semmi nem történt, történik velünk hiába. A megemlékezés az Ismerôs Arcok együttes koncertjével zárult, melyen közremûködött Simó József is. Az autogramot, dedikálást és közös fényképet kérôk rohamának elmúltával a Trianoni kereszt tövében a nagynevû vendég készségesen válaszolt kérdéseinkre. – Elismert szívsebészként elzárkózhatna hivatása elefántcsonttornyába, ön mégis aktív közéleti szerepet vállal. Mi ennek az oka? – Ez abból táplálkozik, hogy nem orvosnak, hanem gyógyító embernek tartom magamat. Nem csak az egyes ember beteg szívét kell gyógyítgatni, hanem a beteg nemzet beteg szívét és lelkét is simogatni, gyógyítani kell. Ha a mûtôasztalnál vagyok, egy magyar ember szívén tudok segíteni, de ha eljövök egy ilyen helyre, akkor sok magyar ember szívét tudom megsimogatni, megszólítani. Ebben az országban nagyon sok jó ember van, de még félnek. Példát is szeretnék mutatni, mikor eljövök, hogy ne féljenek, a Jóisten velünk van. Ha az Isten törvényeit betartjuk, ha az ôseink szellemét magunkban hordozzuk, ha Magyarország történelmét feltárjuk. Ötszáz évig idegen hatalmak bitorolták az országot, s a történelmet mindig a gyôztesek írják. Vissza kell nyúlnunk a régi folytatás a 2. oldalon

deményezésnek van egy nem titkolt egyházi célkitûzése is: a szekuláris és politikai szempontok által szétszabdalt magyar közéletben megszólaltatni a kereszténység tulajdonképpeni üzenetét, ami azonos a Biblia üzenetével, az evangéliummal. Ezt a sajátos üzenetet kívánja hordozni a „Biblia éve 2008” mottója: „Boldog, aki olvassa” (Jel 1,3). A kezdeményezés másik, általánosabb, a szélesebb magyar társadalom együttmûködésére is igényt tartó célkitûzése a Biblia mint alapvetô irodalmi alkotás, kultúrateremtô erô és egyben egyetemes kulturális örökség bemutatása, megismertetése az emberekkel. Ebben a célkitûzésben a kezdeményezésben résztvevô egyházak természetes módon számítanak a kulturális élet, a mûvészet és az oktatás szereplôinek kitüntetô figyelmére és együttmûködésére.

újszülött gyermekén, valójában azonban a tehetetlen kicsi tartja fogva. A Biblia évének számtalan programja és eddigi eseményei azt is jól mutatják, hogy nem kell „temetni" a könyvet, fôként nem a „Könyvek Könyvét". Az az eléggé nem becsülhetô hozadéka is meglehet a „Könyv” felfedezésének, hogy akik olvassák vagy elkezdik olvasni a Bibliát, újra vagy elôször beleszeretnek a könyvekbe, és megtanulnak megint olvasni maguknak és felolvasni gyermekeiknek. Így az a remény is megvan, hogy a Biblia olvasói és a Biblia szövegének hallgatói valóban megtapasztalják azt a semmivel össze nem hasonlítható boldogságot, amely minden ember számára készen van.

Verasztó János evangélikus lelkész

Nyilatkozat a kistelepülésekért Vas Megye Önkormányzata júniusi közgyûlésén Majthényi László alelnök elôterjesztésére nagy többséggel fogadta el a következô nyilatkozatot: A Vas Megyei Önkormányzat Közgyûlése az elmúlt idôszakban több olyan határozatot is hozott, amelyben megállapította, hogy egyes települési önkormányzatoknak a közoktatási intézmény átszervezésére irányuló szándéka – amely többnyire a kistelepülési óvoda vagy iskola bezárását jelenti – a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel nem ellentétes. Ugyanakkor kijelentjük, hogy a jogszabályokból ránk háruló sematikus határozathozatal nem tükrözi azt a meglátásunkat, miszerint ezeknek az intézményeknek nem az elsorvasztását, hanem megerôsítését tartanánk kívánatosnak. Ezért:

1. Fontosnak tartjuk, hogy a kistelepülésen élôk a szükséges – és az önkormányzatok által kötelezôen biztosítandó – szolgáltatásokhoz lehetôleg helyben jussanak hozzá. 2. Rossz irányba mutatónak találjuk azt a szándékot, hogy szakmai – vagy nem egy esetben szakmainak álcázott – elôírások, illetve finanszírozási szabályozók alapján hozzon a Kormány önkormányzatokat olyan helyzetbe, hogy azok intézményeik bezárására kényszerüljenek. 3. Úgy véljük, hogy egyszerûbb elôírásokkal, kevésbé bürokratikus renddel, adott esetben bizonyos területeken kisebb alkalmazotti létszámmal, de jól kidolgozott helyettesítési renddel biztosítható lenne ésszerû finanszírozás mellett ezen intézmények mûködtetése, különös tekintettel a gyermekek helyben történô oktatására.

4. Véleményünk szerint a kistelepülési oktatási intézményekben is jól felkészített szakemberek foglalkoznak a gyerekekkel, így a nagyobb intézményekben tanuló társaikhoz képest nem éri hátrány ôket, de a közvetlenebb személyes kapcsolatok miatt a pedagógusok részérôl az odafigyelés hatékonyabb lehet. 5. Különösen fontosnak tartjuk, hogy az óvodások, illetve az alsó tagozatos általános iskolások lakóhelyükön, vagy ahhoz a lehetô legközelebb járhassanak óvodába és iskolába, a lehetô legkevesebb utazással kaphassák meg az életkoruknak megfelelô oktatást, nevelést. 6. Elkerülendônek tartjuk, hogy a szolgáltatások központosításával a Kormány a kistelepülések elsorvasztását aktívan elôsegítse. Szombathely, 2008. június 6. Vas Megye Közgyûlése

1

v A s m e g y e

2 0 0 8 .

j ú l i u s

„Összefogás a Rábáért” napok A Rába-parti Fórum Egyesület idén már negyedik alkalommal szervezett szemétszedô hajótúrát. 2008. május 23–25. között második alkalommal a „Mentsük meg a Rábát! mozgalom" keretein belül Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyûlés elnökének védnöksége alatt, ismét nagyszabású a Felsô-Rábamenti Turisztikai Régió teljes területét érintô (közel 100 folyamkilométer!) akcióra került sor. A táv most is Alsószölnöktôl Püspökmolnáriig tartott. A múlt évhez hasonlóan a Felsô-Rába-menti Turisztikai Régió,

a Rába folyó védelmére és fejlesztésére létrehozott szövetségében feladatot vállalt, hajósegyesületek segítségével megtisztították a medret az emberi civilizációs szeméttôl. Az egyesület további terve, amelynek megvalósításához komoly partnereket sikerült bevonniuk, a hírhedt csörötneki szemétpart teljes, talán végleges megtisztítása, amely munkát az Ôrségi Nemzeti Park kérésére tavaszról, a természet kivirágzásának idôszakáról áthelyeztek ez év ôszére.

Növekedett a folyószámlahitel A megyei önkormányzat eddig 570 millió Ft-os folyószámla-hitelkerettel rendelkezett. A 2008. évi költségvetésben tervezett bevételek egy jelentôs részének teljesülése áthúzódik a III–IV. negyedévre, így a likviditásra negatívan ható elemek ellentételezése, a biztonságos mûködés érdekében szükségessé vált a hitelkeret 100 millió Ft-tal való megemelése. A szerzôdés lejáratául 2008. december 31-ét határozta meg a megyei közgyûlés.

2

történelmünkhöz, a Gesta Hungarorumhoz, a Kálti-féle Képes krónikához, a Thuróczy-féle krónikához, és faggatni kell a földet, mert az visszaadja nekünk, amit oda eltettünk, de mindig csak a választott idôben. Azért nem adta vissza eddig, mert ellopták, meghamisították volna, de most már eljött az igaz idô. A tatárlaki agyagkorong jelzés volt. De Somogyvár környékén, az ország minden területén ezer, tíz-húszezer éves emlékek ásódnak fel. Ebben a földben nyugszanak ôseink, meg az ô kincseik, ami persze nem arany, nem ezüst, hanem mindaz a kultúra, amit megteremtettek itt Európában, s amit mi is megteremtünk majdan Európában. – Ön szerint a trianoni ország- és nemzetvesztés után 88 évvel melyik az a legnagyobb sorskérdés, amely ma az egyetemes magyarságot foglalkoztatja? – Egyetlen dolog kell, hogy az egyetemes magyarságot foglalkoztassa. A magyar lélek a magyar szellem egyesítése. Nekünk megvan a hitvilágunk, megvan a krisztusi szeretetvallás, amibe belenôttünk. A magyar mindig is egyistenhívô volt és mindig a szeretetet képviselte. A magyar soha nem tartott rabszolgát, soha nem igázott le nemzetet. Az ezeréves történelmünkben a Szent Korona-tan példázza, hogy a más leigázó népekkel ellentétben a Szent Korona országai nem leigázott, hanem mellérendelt, együtt élô nemzetek voltak. Ezt a szellemet kell a világban, Európában nekünk megvalósítani. – Térjünk haza! Ezen a kis, „tenyérnyi” 93 ezer négyzetkilométeren 2008-ban mi most a legsürgôsebb dolgunk? – Itt és most a legnagyobb probléma az, hogy ’56-tól a mai napig – alig

52 év alatt – hétmillió magzatunkat pusztítottuk el. A Jóisten hétmillió angyalkát adott nekünk, mi pedig a Sátánnak, a Mammonnak, a pénznek föláldoztuk ôket. Ha ez a hétmillió kis magyar meglenne, gondoljuk el, hogy mi lenne ma Magyarországon! A magyar asszonyoknak áldozatot kell vállalni, „mert áldott a te méhednek gyümölcse”, mondja az ima. Áldott állapotban kell lenni és nem terhesnek. A mi gyönyörû kincsünk a gyermek, aki vérben és fájdalomban születik, és mégsem a fájdalomra és a vérre emlékszünk, hanem arra, hogy egy új élet született. Ha megöljük, akkor csak a vérre, a fájdalomra és a mocsokra emlékezünk. Nekünk azonban a szépre és az új életre, az új Magyarország születésére kell gondolnunk. – Volt tanárom, Jáki Sándor Teodóz több könyvet is írt a csángókról. Ô mesélte egy elôadásában, hogy a csángók a kisbabát váró asszonyra azt mondják, „jövôje van”. – Ha már szóba kerültek, akkor elmondom, hogy Molnár V. Józsi bácsi kutatásai szerint ôk a keleti végeken, a gyepû mentén, amikor köd volt, nem adhattak fényjelzést. Ehelyett ’csángattak’ – zajongtak. Ôk a csángatók, és ma is úgy hívják a vészharangot, hogy csángatnak, csángálnak. Tehát ôk nemhogy idegenbe szakadt székely testvéreink, hanem ôk az ôrzôk, a strázsák, akik mindig is ott voltak a Gyimesek vidékein. – A napokban kaptam egy imát, ami az interneten terjed egy diavetítés kíséretében, és nem más, mint a Miatyánk mai kiegészítése, szinte pozitív parafrázisa. Ön szerepel szerzôként. – Nem én írtam, itt álljunk meg! Csak abban az értelemben az én Miatyánkom, hogy én adtam közre. Az elsô könyvemben, a „Jöjjön el a Te

országod”-ban, egyértelmûen jelzem, hogy egy iregszemcsei tanító nénitôl kaptam. Az interneten való elterjedése óta azonban már hárman is jelezték, hogy ôk írták, én ellenben csak azt mondhatom biztosan, hogy nem én voltam a szerzôje. Úgy gondolom mégis, hogy mindenki nyugodtan tekintse sajátjának! – Említette a könyveit. Mi az, amin dolgozik, mi vár újabb megjelenésre? – A következô könyv nagy része összeállt, és már a címe is megvan: Szabadíts meg a gonosztól! – És mirôl olvashatunk benne? – Azt nem mondhatom meg, mert akkor nem vennék meg! – Mikor a beszélgetésnek helyet kerestünk, önnek egyértelmû volt a Ság hegy, hiszen szakrális helynek nevezte. A magyar egészségügyrôl azonban sok minden eszünkbe jut, csak szent dolgok nem! A közéleti szereplô „után” hadd kérdezzem meg a „gyógyító embert”! Helyrehozhatók az egészségügyben esett kártételek, s ha igen akkor mennyire? Vagy vannak dolgok, amik már végleg elvesztek? – Minden helyrehozható, ez az elsô! De ha az emberi lelkek nincsenek tönkretéve, mint ahogy a magyar egészségügyben dolgozó orvosok, nôvérek lelkét még nem tudták a Sátánnak teljesen átjátszani, addig nagyon könnyen helyrehozható minden. Mert ott vannak, mert gyógyítani akarnak és gyógyítani fognak. Most mondom, ebben a nehéz helyzetben, hogy soha nem tudják a magyar egészségügyet tönkretenni. Fájdalmat még tudnak okozni, de mindig lesznek orvosok és nôvérek, akik a magyar embereknek segíteni fognak. Rozmán László

Hatékony gazdálkodást! Beszélgetés Kovács Ferenc országgyûlési képviselôvel, a Vas Megyei Közgyûlés elnökével a megyei önkormányzat 2007. évi gazdálkodásáról – Elnök Úr! Milyen forrásokból gazdálkodtak 2007-ben? – Önkormányzatunknak – a megyei kórháznak az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól származó támogatását is beleértve – 22 milliárd forint állt rendelkezésére feladatai ellátására. Elsô látásra ez az összeg azt a benyomást keltheti mindenkiben, hogy optimális feltételek mellett szervezhettük munkánkat. A valóság azonban nem rózsás. Ebbôl a bevételbôl közel 10 milliárd forinttal a kórház részesedett, ami jelentôs elmaradást jelent a 2006. évi pénztári támogatásától. Ötmilliárd forintot pedig kötvény kibocsátásával, azaz hitel felvételével tudtunk bevételeink közé beállítani. – Milyen mértékû volt az állami támogatás a megszorítások idején az elôzô évhez képest? – 2007 évben önkormányzatunk központi pénzügyi támogatása az azt megelôzô évhez képest számottevôen romlott, „összhangban” a kormányzat takarékossági intézkedéseivel. Mintegy 500 millió forinttal csökkent a személyi jövedelemadóból való részesedésünk. Változatlanok maradtak a különféle feladatokhoz (oktatás, gyermekvédelem, szociális otthoni ellátás, kultúra) juttatott normatív állami támogatások, miközben jelentôs infláció következett be. Kevesebb lett a tervezettnél illetékbevételünk is, aminek többek közt az is oka lehet, hogy 2007 évben már nem az önkormányzat, hanem az APEH irányította az illetékhivatalt. – Számszerûsítené a megszorítások mértékét? – Összességében 2007 évben az állami normatív támogatások és megosztott bevételek mintegy 4,5-5%-kal voltak kisebbek az elôzô évinél. De ehhez gondolja még hozzá az inflációt, amelynek nemcsak a családok és a nyugdíjasok, de az önkormányzatok is szenvedô alanyai. – Mekkora hiánnyal tervezték a tavalyi költségvetési évet? – Önkormányzatunk a 2007. évi költségvetését 380 millió forint hiánnyal tudta tervezni. Az intézményi gazdálkodás körében szigorú takarékossági intézkedések megtételére kényszerültünk. Emelni kellett sajnos az intézményi szolgáltatásokat igénybevevôk által fizetendô díjakat, s közel 5%-os intézményi alkalmazotti létszámcsökkentésre is kényszerültünk.

– Az önkormányzat 31 intézménye 7,3 milliárd Ft-ból tudott gazdálkodni oly módon, hogy ebbôl 380 millió forintot hitel felvételével tudtunk rendelkezésükre bocsátani. – Mi a helyzet a fejlesztési célú megyekötvénnyel? – Az elmúlt év jelentôs gazdálkodási eredménye volt az 5 milliárd forint névértékû kötvény kibocsátása, melyre azért került sor, hogy e hitelforrás terhére tudja az önkormányzatunk a tervezett európai uniós fejlesztési pályázataihoz megkövetelt önerôt (mely az összes beruházás értékének 10-30%-a körül várható) biztosítani. Jelenleg lekötve kamatozik ez az összeg. – Mindig népszerû téma az egészségügy. Mi a helyzet a megyei kórházzal? – Jelentôs változás volt gazdálkodásunkban a megyei kórház nonprofit részvénytársasággá szervezése. Hatékony és ésszerû gazdálkodást várunk ettôl az átalakítástól. Próbálunk alkalmazkodni a változó közgazdasági környezethez. A társaság székhelyének Szentgotthárdra helyezésével az önkormányzatnak nem volt más célja, mint az, hogy így látta jogilag biztosítottnak azt, hogy kizárjon minden esetleges jogvitát a tekintetben, hogy a megyei vagy más települési önkormányzat jogosult és köteles a kórházi vagyonnal gondoskodni a megye lakosságának egészségügyi ellátásáról. – Bár még a választási ciklus felénél sem tartunk, és tisztában vagyok azzal is, hogy a jelentôs fejlesztések 12-36 hónapos elôkészítést is igényelhetnek, mégis megkérdem: milyen fejlesztésekrôl tud számot adni a megye lakosságának? – Az elmúlt másfél év fejlesztési tevékenységére az volt a jellemzô, hogy a folyamatban lévô beruházásokat sikerült befejezni. Átadásra került a megyei kórház sürgôsségi betegellátó tömbje három év alatt 2,6 milliárd forint ráfordítással, 76 millió forint értékben növeltük a kórház gép-mûszerparkját. Az ivánci szociális otthonban közel 40 millió forintos nagyságrendû beruházás eredményeként új lakóotthon került átadásra. A megyeházán a régi, harmincéves étterem helyén egy közforgalmú étterem került kialakításra, hamarosan kinyit kollégáink és a nagyközönség számára. Intézményeinknél 2007-ben 320 millió forint összértékben gépek, berendezések, kerültek beszerzésre. Önkormányzatunk támogatta Szombathely várossal azonos mértékû önerô biztosításával a Bartók Terem címzett támogatásból történô felújítását. Idén már újra itt lesz a Bartók Fesztivál nyitó- és záró-

hangversenye is. A megyei kórház saját eszközei terhére beruházásra, épület-felújításra több mint 1,1 milliárd forintot fordított. Felújításra került 40 millió forint ráfordítással a megyei önkormányzat balatonlellei üdülôje is. Ezekhez a beruházásokhoz, felújításokhoz (kivéve a kórházi sürgôsségi betegellátó tömb építését), nem az önkormányzat részére juttatott állami támogatások nyújtottak fedezetet, hanem az önkormányzat vagyonértékesítési bevételei. Az elvégzett beruházások, felújítások, illetve a vagyonértékesítések különbözete pozitív, azaz 2007 évben az azt megelôzô évhez képest az önkormányzat vagyona (ingatlanok, gépek, készletek, követelések) 23,6 milliárd forintról 25,3 milliárd forintra nôtt. – Számszerûsítve az elhangzottakat, milyen évet zárt a megyei önkormányzat 2007-ben? – Az önkormányzat 2007. évi gazdálkodása fegyelmezett volt, a tervezett 379 millió forint pénzügyi hiányt – annak ellenére, hogy az illetékbevételünk több mint 120 millió forinttal kevesebb lett a tervezettnél – sikerült csökkenteni 358 millió forintra. Rajtunk kívül álló okok miatt, – elsôsorban a kormány átgondolatlan, néha rögtönzésnek tûnô intézkedései miatt – önkormányzatunk életében ez volt az elsô év, amikor a tervezett hiányt nem sikerült eltüntetni, kigazdálkodni. Ez a hiány meghatározó 2008. évi gazdálkodásunkra. A 2008. évi költségvetésünk célja többek közt az, hogy ezt a tavalyról áthúzódó hiányt (hitelt), a lehetô legkisebbre csökkentsük. – Köszönöm a beszélgetést! k-m

Nagy Gáspárra emlékezve

2008. május 6-án szentelte fel Veres András megyéspüspök az egy évvel ezelôtt elhunyt Nagy Gáspár síremlékét a nagytilaji temetôben. A megemlékezés a falu mûvelôdési házában és annak szép kertjében folytatódott. Barátok és pályatársak idézték „Gazsi” emlékét, ki kötetlenül sorjázó emlékidézô mondatokkal, mások

a költô irodalomtörténeti helyének kijelölésére téve kísérletet. Idén ezt az alkalmat találta helyénvalónak a szerkesztôség az Életünk Nagy Gáspár-díjának átadására. Az ez évi díjazott Czakó Gábor író lett, aki sok évtizede szerzôje a szombathelyi-kôszegi irodalmi folyóiratnak.

Gayer Gyula emlékplakettek A Vas Megyei Közgyûlés 2008. május 9-i ülésén döntött a 2008. évben Gayer Gyula kitüntetô emlékplakettek odaítélésérôl, amely a megye környezet- és természetvédelmében kimagasló tevékenységet nyújtó személyeknek és közösségeknek adományozható. Idén Woki Zoltánt, a PRONAS elnökét,

az Írottkô Natúrparkért Egyesületet, Fehér Tamás Ernô nyugdíjas mérnököt, Nagy Endre egyházasrádóci nyugalmazott földrajz-biológia szakos tanárt és Bánó Ferenc erdésztechnikust, a Kámoni Arborétumért Egyesület tagját ítélték méltónak az elismerésre.

Megyei önkormányzati intézmények tanulóinak jutalmazása Idén Vas Megye Önkormányzata az Oktatási, Kulturális és Ifjúsági Bizottság javaslatára újra elismerésben részesítette mindazokat, akik országosan kiemelkedô eredményeket értek el a kultúra, a sport terén, vagy a tanulmányi, szakmai megmérettetéseken alkotottak maradandót. A nemes hagyományt az oktatási bizottság teremtette, nagy örömünkre egyre szélesebb körben ünnepelhetünk ezen a napon. Míg jó pár évvel ezelôtt alig 30, most 68 tanuló és 33 felkészítô pedagógus munkáját jutalmazhattuk.

Tanulója, diákolimpiák, csak néhány azok közül a versenyek közül, ahol tanulóink kiváló eredményeket értek el. A lista korántsem teljes, a legkiemelkedôbb teljesítmények mellett iskoláink számos egyéb megmérettetésen bizonyítottak, és vitték jó hírét Vas megyének.

Speciális Olimpia – Nyári Világjátékok, Eltérô Tantervû Iskolák Országos Kulturális Versenye, Szakma Kiváló

A számos országos eredmény láttán büszkék lehetünk arra, hogy iskoláinkban kiváló nevelô-oktató munka

Az ajándék, amelyet a megye vezetôi átnyújtottak az eredmények elismeréseként, jelképes, hiszen a kiváló teljesítmények mögötti erôfeszítések, a mindennapos verejtékes munka valódi értékén pénzzel aligha mérhetô.

folyik, és ez a különbözô színû medáliákban tükrözôdik vissza. Köszönet mindazoknak a pedagógusoknak, akik az egyre nehezebb helyzetben lévô közoktatásban, a napi kihívások mellett, plusz erôt gyûjtenek arra, hogy tudásukat ne csak a tanórák szûk keretei között, hanem azon kívül is átadják azoknak, akikben többet látnak az átlagos tudásnál. A jutalmazott tanulók közül többen készülnek felsôoktatási intézményekbe, és reméljük, hogy diplomás szakemberként jó munkahelyet találnak, és nem felejtik el, hogy honnan indultak.

3

v A s m e g y e

2 0 0 8 .

A GYSEV beszámolója Dr. Székely Csaba, a GYSEV vezérigazgatója a Vas Megyei Közgyûlés 2008. június 6-i ülésén beszámolójában vázolta a közeljövô fontosabb fejlesztési elképzeléseit. Ezek szerint egy 47,5 milliárd Ft-os – részben pályázati pénzbôl megvalósítandó – program keretében történne meg

j ú l i u s

BESZÁMOLÓ A VAS MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT DELEGÁCIÓJÁNAK KÍNAI LÁTOGATÁSÁRÓL 2008. ÁPRILIS 17-TÔL ÁPRILIS 25-IG.

gatás egyik apropóját jelentô városi fesztivál megnyitójára voltak hivatalosak. Az a megtiszteltetés érte megyénket, hogy Kovács Ferencet kérték fel a kínai szervezôk, hogy nyissa meg a 25 nemzet (köztük franciák,

A megyei önkormányzat képviseletében, Kovács Ferenc megyei elnök vezetésével három tagú küldöttség tett eleget a kínai Weifang város meghívásának. A kínai fél eddig három delegációt küldött megyénkbe megvizsgálni a befektetési lehetôségeket, az itt tapasztaltak alapján pedig

koreaiak, amerikaiak stb.) találkozójából, partnerségi kapcsolatok kialakítására létrehozott konferencia-sorozatból, és a világ leghíresebb papírsárkány-eregetô felvonulásából álló négynapos karnevált. Másnap kezdôdtek a meghívott országokat érintô partneri kapcsola-

Elnöki látogatás Kínában

a) a Sopron–Szombathely vasútvonal felépítményeinek felújítása, b) a Szombathely–Körmend–Szentgotthárd vonal villamosítása, felépítményeinek modernizálása, a tengelynyomás 22,5 tonnára emelése és a pálya 120 km/h sebességû közlekedésre alkalmassá tétele, c) Szombathelyen a Csaba utcában felüljáró, illetve d) Sopronban egy aluljáró létesítése, e) a biztosítóberendezések korszerûsítése, f) négy motorkocsi beszerzése. Az osztrák állam 3,7 milliárd Ft-nak megfelelô összeggel fogja támogatni a korszerûsítést, mivel ez Ausztria érdekeit is szolgálja. A vezérigazgató kitért arra is, hogy a Körmend–Zalalövô vonal korszerûsítése olyan nagyságrendû beruházást igényelne, mint a Szombathely–Szentgotthárd vonalra jutó. Ennek a beruházásnak a megvalósítására jelenleg a cégnek nincs lehetôsége, amennyiben erre adódnék forrás, akkor az üzemeltetést természetesen készséggel vállalnák.

Elismerés a burgenlandi magyaroknak Vas Megye Közgyûlésének Elismerô Oklevelét kapta a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, amely ez évben ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. Az egyesület tagjai fontos feladatot látnak el az ôrvidéki magyar hagyományôrzésben, a magyar nyelv iskolai oktatásának segítésében, tudományos és mûvészeti értékek feltárásában, újak létrehozásában. 1975-ben Alsóôrön dr. Galambos Iréneusz plébános kiváló munkájával kulturális központ szervezôdött, és egy értékes könyvtárat is létrehoztak. Az egyesület a kelet-ausztriai magyarságot összefogó, a magyar nemzeti öntudatot ébren tartó és fejlesztô tevékenységével, a határ menti együttmûködésével múlhatatlan érdemeket szerzett az országhatáron túlra szakadt magyarság megmaradása érdekében.

4

lehetôséget kívántak biztosítani arra, hogy a megyénkben élôk is betekintést kapjanak a „polikorneriális” világgazdaság egyik gócpontjának számító ország lüktetô mindennapjaiba. 28 óra utazás után fáradtan megérkezve sem volt lehetôsége a küldötteknek a pihenésre, hiszen a láto-

Gyermeksürgôsségi SÜRGÔSSÉGI RÉSZLEG KIALAKÍTÁSA A CSECSEMÔ- ÉS GYERMEKGYÓGYÁSZATI OSZTÁLY AMBULANCIÁJÁN A Markusovszky kórház az elmúlt évben kidolgozta szakmai stratégiai tervét, mely alapján többütemû, több szakmai területre koncentrálva

próbálja a kórházi infrastruktúrát fejleszteni. A mind magasabb szintû szakmai gyógyító munka támogatása, valamint a betegellátás biztonsága érdekében élni kíván minden

olyan lehetôséggel, melyek az intézményi célok elérését szolgálják. Ezek közé tartoznak az uniós források is, melyek közül július 15-i beadási határidôvel a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében sürgôsségi ellátáson belül a gyermeksürgôsségi ellátás fejlesztésére lehet pályázatot benyújtani. A Markusovszky Kórház Zrt. a tulajdonos Vas Megyei Önkormányzat hozzájárulásával pályázni kíván a csecsemô- és gyermekgyógyászati osztály ambulanciáján kialakítandó gyermeksürgôsségi részleg kialakítására. Ehhez a jelenlegi ún. komplex tömbben kerülne kialakításra a pályázati elôírásoknak megfelelô kubatúra, valamint több nagyértékû, a gyermekellátáshoz szükséges gépmûszer beszerzése is betervezésre került a tanulmánytervekben.

tok mélyítésére létrehozott fórumok, amelyek egyik legelsô felszólalója elnökünk volt, aki beszédében részletesen kifejtette Vas megye kultúrában, gazdaságban és természeti értékekben gazdag jelenét, majd rámutatott, hogy bár már jelenleg is jelentôs számú kínai cég telepedett meg régiónkban, de a vendégszeretô vasiak nyitottak a dolgos külföldiekkel szemben. A Weifangban töltött négy aktív nap alatt delegációnk tagjai több befektetôi megbeszélésen, ipari parkés gyárlátogatáson is részt vettek, majd az utolsó weifangi napon a Vas Megyei Önkormányzat és Weifang Város Önkormányzata közti együttmûködési megállapodás elôszerzôdésének ünnepélyes aláírására is sor került. Ezt követôen a kínai sörgyártás fellegvárának számító Qingtao városába utaztak a magyarok, ahol is két közeli város prefektusai mutatták be a lehetséges kapcsolódási pontokat a kínai és magyar tevékenységi körök között. A küldöttséget az a szerencse is érte, hogy egy Szombathelyen élô – korábban Pekingben hivatalnokként tevékenykedô – kínai származású magyar állampolgár segítségével eljuthattak a fôvárosba is. Megyénk képviselôi azzal a Kungce-i idézettel távoztak Kínából, hogy „csak aki a régit ápolgatva ismeri meg az újat, csak az lehet mások tanítójává”.

Rendôrségi beszámoló 2007-ben a Vas Megyei Rendôr-fô- sérültek száma 4,3%-kal növekedett. kapitányság illetékességi területén a Területi bontás alapján megállapíthalegnagyobb tömegeket megmozga- tó, hogy a vasvári, a körmendi és a tó sportrendezvényeken külsô biz- celldömölki rendôrkapitányságok tetosítás szervezésére került sor. Je- rületét érintette a növekedés, míg a lentôsebb kulszombathelyi turális és egyéb Vas megyében az érté- rendôrkapitányrendezvények ság és a szentkelt idôszakban olyan gotthárdi rendlebonyolítása során a helyi esemény nem történt, ôrôrs területén rendôri erôk némi javulást ami indokolta volna szervezték meg regisztráltunk. azok biztosítá2008. elsô nea rendôri mûveletek sát. A rendezvégyedévében nyek ideje alatt idôarányosan keretében csapaterô nem emelkehatározottan „éles bevetését”. dett a közterücsökkent a haláleten elkövetett los és a súlyos bûncselekmények száma (gépkocsi- sérülésekkel járó balesetek száma, ami feltörések, zseblopások stb.). betudható a jármûvezetôk alkoholfogyasztásával kapcsolatos zéró toleranA 2007-es év baleseti adatai – célkitû- ciának és a 2008. május elsején hatályzéseinkkel ellentétben – kedvezôtle- ba lépô szigorításoknak, mely utóbbinül alakultak. Összességében a sze- nak a hatékony kommunikálása már mélyi sérüléses balesetek 7,5%-kal, a korábban is éreztette hatását.

Márciusi Charta 2008. április 19-én Szombathelyen volt a Márciusi Charta országjárásának legutóbbi állomása. Mint az köztudott, ez a szervezôdés Csoóri Sándor kezdeményezésére jött létre, azokat a vezetô értelmiségieket és közéleti személyiségeket híva tagjai közé, akik nem óhajtanak hallgatni és a hallgatással cinkosságot vállalni abban a helyzetben, ahová a közelmúlt évek kormányzati politikája Magyarországot juttatta. A Charta civil kezdeményezés, nyitott mindenki számára, aki fontosnak tartja a nemzet gazdasági és erkölcsi állapotának megismerését és a változtatás lehetôségeinek végiggondolását. Ezért a Charta nem valamiféle „elit” társulat: a budapesti és vidéki alkalmak során a közös felelôsség és a szellem méltósága jegyében mondhatja el véleményét minden résztvevô. A szombathelyi megyeháza impozáns dísztermét megtöltô hallgatóság elôtt Csoóri Sándor, Pozsgay Imre, Csath Magdolna és Jakab István adott drámai helyzetrajzot a nemzeti közélet egy-egy területérôl, a „hely” képviseletében a vendéglátó Majthényi László, a megyei közgyûlés alelnöke és Alexa Károly, az Életünk fôszerkesztôje járult hozzá a nyilvános eszmecseréhez.

A szíveket gyógyítani kell! A Központi Papnevelô Intézetet a háború alatt lebombázták. Az ideiglenes helyreállítás során az egyik üvegablakra ezt a mondatot írták eredetileg latinul: „De nem tûr romot az élô és éltetô lélek, hanem az elsô alkalommal újraéled”. A lélek nagyszerû kétértelmûséget kap, mert vonatkozhat emberi lelkünkre és Isten Szent Lelkére.

Országunk szellemi, lelki, gazdasági romokban hever. Az egyre csökkenô ifjúságunk cél, érték, jó példa hiányában nem találja önmagát. Családjaink nagy része széthullott, a születendô gyermeket, mint betolakodót fogadják. Egykori híres oktatásrendszerünk mára nem tudja megtanítani az általános iskola ideje alatt írni, olvasni és az alapmûveletekre a diákok jórészét, erkölcsi nevelés hiányában a pedagóguspálya életveszélyes foglalkozássá lett. A leszakadó falvakban munkahelyek hiányában italba menekülnek az emberek. Az értelmiség jórésze hallgat, vagy kollaborál. Egy mondattal összefoglalva: a társadalom fizikai és mentális állapota egyre betegebb. És mégis! Hiszem, hogy van remény, ha a fejben megállapított diagnózist a lélekben és szívben történô terápia követi. A háború után Európa nyugati fele is romokban hevert. Hogy fel tudott emelkedni, az köszönhetô az Unió alapító atyáinak, R. Schumannak, K. Adenauernek, A. De Gasperinak – akik hitvalló keresztény emberek voltak, s kevesen tudják, hogy nagy vállalkozásuk elôtt közös lelkigyakorlaton vettek részt egy bencés apátságban. A megújulás nem kormányváltással, hanem velünk kezdôdik. József Attila egyik verscíme: „Ki verné föl lelkünkben a lelket?”. Lelkünknek lelke a Szentlélek teszi ezt. Fásultságunkból és elkeseredettségünkbôl mindig meg tud újítani, de ahhoz magunkba kell szállni, imádkozni, várni és hívni Ôt. Ez lesz a Szentléleknek és lelkünk újraéledésének az alkalma. Az ôsi zsoltárral (104) imádkozzuk: „Áraszd ki lelkedet és minden életre kél és megújítod a Föld színét.” Bábel Balázs kalocsai-kecskeméti érsek, a Márciusi Charta alapító tagja

Válság és kiút A magyar társadalom történetének egyik legsúlyosabb, legmélyebb és legbonyolultabb válságát éli át. Csak akkor lesz esélyünk a kiút megtalálására, ha ôszintén és pontosan le tudjuk írni a valós okokat, és megtaláljuk hozzá a kiemelkedés eszközeit is. Tudnunk kell, hogy a válság mélysége kizárja a gyors, egyszerû és „olcsó” megoldásokat. Csak igen hosszú idô alatt, és csak nagy nehézségek és áldozatok árán teremthetünk magunknak emberségesebb életet. A válság egyik döntô eleme, hogy a közbeszédünk is roncsolt állapotban van. Könnyû belátni, hogy, ha egy közösség nem képes alapvetô kérdéseit megbeszélni, akkor a közös cselekvésre sincs lehetôség. Legelôször is tehát az elemi szintû ôszinte párbeszéd esélyét jelentô közbeszédet kell helyreállítanunk. Minden felemelkedést célzó nemzet-stratégia döntô feltétele, hogy pontos képünk legyen a nemzeti vagyonunkról. Ma Magyarországon nincs semmilyen áttekinthetô komplex nemzeti vagyonleltár. Még az anyagi vagyonokról sem, nem is be-

szélve a föld, víz, levegô, élôvilág („külsô természet”) és a lelki, erkölcsi, szellemi, „tudás-javak” („belsô természet”) hatalmas, ám teljesen ismeretlen és régóta lepusztulóban lévô készleteirôl. Ez az egyik döntô oka, hogy mind a társadalmunk anyagi viszonyai, mind a népesedési egyensúlya és testi-lelki egészsége egy lepusztulási lejtôn csúsznak egyre mélyebbre. Ha tehát lesz olyan „beszéd-mód”, amelyen a nemzet, mint közösség képes elbeszélni a vele történteket, ha lesz áttekinthetô vagyonleltár, vagyis alap, amelyre építkezhetünk, akkor neki kell fogni a legnehezebb feladatnak, a nemzet „újra-egyesítésének”. Bármilyen lehetetlennek is látszik ez ma még, türelmes szeretettel kell a magyar társadalom meghatározó döntô többségét egy új nemzet-építés ügye mellé állítani. Az elmúlt húsz év „rendszerváltása” zsákutcának bizonyult, a mélyülô válságunkból való kiutat csak egy átfogó rendszer-korrekció ígérhet, amelynek fô pilléreit az itt felsoroltak jelentik. Prof. Bogár László a Márciusi Charta alapító tagja

Megyében élni Aki Budapesten lakik, annak fogalma sincs arról, hogy milyen is megyében élni. De ez az állítás csak akkor igaz, ha hozzátesszük: az tudja, milyen is megyében élni, aki valaha és valameddig Budapesten lakott. Persze legyünk tudatában annak, hogy „élni” és „lakni” két nagyon is eltérô jelentésû ige, jóllehet a hétköznapi szóhasználat nem mindig tesz különbséget közöttük. Élni – általában „hosszabb lejáratú” és tágabb „lokalitáshoz” kötött program és az egyéni akaratnál nagyobb erôk következménye, mint az, hogy „lakni”. Lakni faluban lehet vagy városban, esetleg erdômélyi vadászlakban, tanyán, villában, lakóko-

csiban, putriban, börtönben (ha az, ami ott zajlik, élet), világítótoronyban, panelrémségben stb. És élni? Ahol lehet, ahol hagyják. Otthon a hazában, kint a nagyvilágban, a nemzeti történelemben, eszmék fényeiben és a mindennapok keservei között. Néha alig elválasztható az, hogy élünk valahol vagy élünk valamiért. De „lakni valamiért”, ilyen nincs. Miért jó megyében élni? Mert itt „minden van”, amit egy ország felkínálhat. Falu és kisváros, út és határ, szántóföld és legelô, zsombékos szittyó és szôlôhegy, temetô és szomszédság, legelô ôzek és kocsmazsibongás, templomtorony a távolban. Természet és civilizáció, és belátható életkeret, ahol, ha nem is ismersz mindenkit, azért mindenkivel szót tudsz váltani. Hiszen mindenki ugyanazokat az apróhirdetéseket olvassa: „Daráló sürgôsen eladó”, „Isten akaratában megnyugodva”. De a megye bástya is. „Ugocsa non coronat”, írja Ady a kurucok nyelvén. Tudta ezt minden galád hatalom. A Bach-korszak legelsô intézkedéseinek egyike volt a megye felszámolása. Helyette „körzeteket” hoztak létre. Ma úgy mondanánk, régiókat? Ahol nincsenek választott tisztviselôk, csak „valahol” kinevezettek? Akik olyan helyekrôl jöttek, ahol se lakni nem lehet, se élni? Ma újra jó megyében élni. Tudják ezt azok is, akiket hatalmuk gyakorlásában zavar a megye léte, meg azért is, mert a nemzet léte maga is idegesítô a számukra. Ezért akarják kivéreztetni a megyét, ezért akarják át- és össze-, le- és kiszervezni, amíg az egész ország bele nem olvad valami balkánias, de „európainak” mondott katyvaszba. Elég kéthárom generáció: ha ma már oly kevesen tudják azt, hogy hol volt SzolnokDoboka, Bács-Bodrog vagy Torda-Aranyos vármegye, felejtsék el azt is, hogy Heves és Csongrád, Somogy és Vas. Alexa Károly fôszerkesztô, a Márciusi Charta alapító tagja

5

v A s m e g y e

2 0 0 8 .

j ú l i u s

Az Ôrségi Nemzeti Park Vas megye délnyugati sarkában találjuk ezt az erdôkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörû tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére ôrállókat telepítettek. Innen a táj neve: Ôrség.

tók itt. A halak közül kuriózum a dunai ingola elôfordulása. A Vendvidéken a hazánkban ritka kétéltû, az alpesi gôte él. Nagyobb vizek mentén a fokozottan védett vidra is megtalálható. A nagyvadállomány is jelentôs,

Az Ôrség hazánknak egyetlen olyan tájegysége, ahol a lakosság a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él. Az évszázadok során az itt élôk a természettel harmóniában alakították ki a táj arculatát, kisparcellás gazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel megteremtve annak hosszú távon fenntartható sokszínûségét. E csodálatos táj természeti, kultúrtörténeti, néprajzi értékeinek megóvására az Ôrségi Nemzeti Park ügyel, melyet 2002. március 1-jén hoztak létre hazánk tizedik nemzeti parkjaként. A csend és a friss levegô, a változatlan formában megôrzött népi hagyományok, szokások, az önellátó parasztgazdálkodás termékei vonzzák az ide látogatókat. A védett terület mintegy kétharmadát borítják erdôk, így gazdasági jelentôségükön túl meghatározó szerepük van a tájkép kialakításában is. A jégkorszak utáni hûvös klíma maradványai a tôzegmohás lápok és láprétek. A kiszáradó láprétek térhódítása is jelentôs. A sok csapadéknak és a magas páratartalomnak köszönhetôen az ország egyik gombákban leggazdagabb területe. A jól ismert gombafajok mellett igazi ritkaságok az Alpokra jellemzô nedû- és csigagombák is elôfordulnak. A védett növényfajok száma száz fölött van. Az állatvilág is változatos képet mutat. Hazánk leggazdagabb lepkefaunája él a területen. Nemzetközileg védett ritka szitakötôfajok is megtalálha-

egyaránt elôfordul a vaddisznó, az ôz és a gímszarvas. Az Ôrség népi építészeti és kultúrtörténeti emlékekben is gazdag. A falvak településszerkezete egyedi képet mutat, úgynevezett szeres települések. A szerek a dombtetôkre épült szétszórt házcsoportok, melyek a honfoglalás utáni faluformát ôrzik. Legismertebb lakóháztípusai a füstöskonyhás házak, ill. az ún. „kerítettházak”. Ezeknek az épületformáknak jellegzetes együttese Szalafôn, a Pityerszeri Falumúzeumban eredeti helyén és környezetében tekinthetô meg. A népi építészet remekei közé sorolhatók a haranglábak is. Legszebb példája a pankaszi szoknyás harangláb, mely 1775-ben épült. Késôbb a téglaépítkezés elterjedésével alakultak ki a lerövidült tornácú úgynevezett „kódisállásos” épületek. A Vendvidékre az ún. szórvány településszerkezet jellemzô. Szép példái Kétvölgy, Orfalu, Apátistvánfalva. A történelmi Ôrségben a kôvárak építése nem volt jellemzô, ezek szerepét a részben ma is látható, alapjaiban Árpád-kori, erôdszerû templomok vették át. Ezen emlékek szép példái az ôriszentpéteri, és a veleméri mûemlék templomok. E páratlan tájharmóniával, hagyományokkal, természeti és kultúrtörténeti értékekkel megáldott tájegység felfedezésében szívesen nyújt segítséget nemzeti parkunk. Azoknak is, akik az önálló felfedezés hívei és azoknak is, akik nemzeti parkunk szakembereinek segítségével szeretnék bebarangolni a tájat, megismerni természeti

6

értékeit, néprajzi és kultúrtörténeti emlékeit. Az érdeklôdôknek szakvezetéssel, túraajánlatokkal nyújtunk segítséget. Elôzetes egyeztetés esetén iskolai- és turistacsoportok, bakancsos és kerékpáros kirándulók kalauzolását egyaránt vállaljuk. Egyéni látogatóinkat tanösvényeink segítik az egyedülálló értékek megismerésében.

Erdei iskolai programunk vidám tapasztalatgyûjtésre hív, a természet szépségének, az együtt felfedezés örömének megtapasztalására ösztönöz. Vendégeinket korszerû szálláshelyekkel várjuk. Harmatfû Természetvédelmi Oktatóközpontunk szállásépülete (9941 Ôriszentpéter, Siskaszer 26/A.) tanulócsoportoknak, bakancsos és kerékpáros turistacsoportoknak biztosít egész évben szálláslehetôséget. Keserûszeri Vendégházunk és sátrazóhelyünk (9941 Ôriszentpéter, Keserûszer 17.) csendes, erdei környezetben várja a kirándulni, pihenni vágyó családokat, baráti társaságokat. A vendégház udvarán 30 fô részére sátorozási lehetôséget biztosítunk. A kerékpározás szerelmeseit kerékpárkölcsönzési lehetôséggel, kerékpárszervizzel, kerékbarát szálláshely biztosításával várjuk. A nemzeti parkunk területére érkezô turisták tájékozódását a Harmatfû Természetvédelmi Oktatóközpont épületében található Tourinform Ôrség irodában információszolgáltatással, magyar, angol, és német nyelvû kiadványokkal segítjük. Ôrségi Nemzeti Park Igazgatósága 9941 Ôriszentpéter, Siskaszer 26/A. Tel: 94/548-034; Fax: 94/428-791 Honlap: onp.nemzetipark.gov.hu E-mail: [email protected] Fotó: Ôrségi Nemzeti Park Igazgatósága

Visszatér a Nádasdyak órája Rajottné Nádasdy Erzsébet, aki a neves történelmi család leszármazottja és Kanadában, Torontóban lakik, levélben megkereste a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum igazgatóját, akinek megküldte a Magyar Köztársaság Torontói Fôkonzulátusán 2008. április 11-én hitelesített nyilatkozatát, amelyben kinyilvánítja, hogy a tulajdonában lévô Nádasdyórát a múzeum gyûjteményébe kívánja ajándékozni. Az ajándékozás tárgya egy 17. századi óra, amely az 1671-ben kivégzett Nádasdy III. Ferenc országbíró egykori gyûjteményének részét képezte. A mûtárgy mûvészettörténeti és iparmûvészeti, ipartörténeti szempontból is kiemelkedô alkotás, melynek ritka történeti értékét éppen a hajdani Nádasdy-család igen gazdag mûkincsgyûjteményéhez való tartozása jelenti. Az ajándék mûtárgy befogadása a Nádasdy Múzeum számára, – de a megyei múzeumi szervezetnek is – olyan jelentôs értéket képvisel, amely révén a további érdeklôdés és a múzeum látogatottsága növelhetô. Az intézmény a különleges órát megfelelô környezetben, az úgynevezett Kanizsai-szobában kívánja majd bemutatni a szükséges technikai biztonság és a látogatóbarátság jegyében. A Nádasdy-óra gyûjteménybe kerülése és bemuta-

tása egyben az intézményi marketingben is kínál sajátos, várhatóan eredményeket hozó lehetôségeket. Különös jelentôséget ad az ajándékozásnak az a körülmény, hogy a magyar múzeumokban ôrzött mûtárgyak visszaigénylésének idôszakában példamutató és egyedülálló gyakorlat az ilyen ajándékozás, adományozás. A megyei közgyûlés a minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül ajándékozott iparmûvészeti remeket köszönettel elfogadta, amirôl kifejezte szándéknyilatkozatát. Az ajándékozási szerzôdést elôkészítettük és a felek egyetértésével a megyei önkormányzat elnöke és az adományozó Nádasdy Erzsébet a közeljövôben aláírásukkal hitelesítik. Terveink szerint a különleges iparmûvészeti ötvösremeknek az ôszi reneszánsz múzeumi program keretében lesz a bemutatója a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban, ahol a továbbiakban minden látogató megcsodálhatja. A megye legszebb reneszánsz jegyeket viselô várkastélya, a sárvári vár ezzel az újabb értékes mûtárggyal gazdagodva várja a jelentôs történelmi emlékeink iránt érdeklôdô múzeumlátogatókat.

Kutszegi István

Megalakult a Pinka-menti Natúrpark Egyesület Megalakult a Pinka-menti Natúrpark Egyesület 2008. április 15-én Szentpéterfán, az együttmûködéshez a települések önkormányzatai mellett több helyi vállalkozó, magánszemély és civil szervezet is csatlakozott. Az egyesület mûködési területe a Pinka mente: Felsôcsatár, Harasztifalu, Horvátlövô, Ják, Kemestaródfa, Magyarnádalja, Nagykölked, Nárai, Narda, Pinkamindszent, Pornóapáti, Szentpéterfa, Vasalja, és Vaskeresztes települések. A 2007. december 19-én, Vaskeresztesen elfogadott szándéknyilatkozat szerint az Alsó-Pinka-menti Mikrotérség települései, vállalkozói, civil szervezetei aláírásukkal fejezték ki szándékukat Magyarország legújabb, céljaik szerint a jövôben nemzetközivé váló Pinka-menti Na-

túrpark létrehozására. A most megalakult egyesület a natúrparkká válás következô állomása, amely során az érintettek létrehozták a szükséges szervezeti hátteret, illetve az ezen belül mûködô irányító szervezetet. Az együttmûködésben részt vevô települések fontosnak tartják a Pinka-menti Natúrpark természeti, épített és kulturális örökségének és a hozzájuk kapcsolódó létesítményekre vonatkozó megôrzési és fenntartható hasznosítási elképzeléseknek a kidolgozását, egyeztetését, valamint a közös megvalósítást. A Pinka-menti Natúrpark Egyesület nyitott további érdeklôdôk – pártoló vagy rendes tagok – számára is. Az elfogadott alapszabály és belépési nyilatkozat hamarosan valamennyi település honlapján megtalálható lesz.

A pillanat mûvészete LAMANTIN JAZZ FESZTIVÁL ÉS IMPROVIZÁCIÓS TÁBOR SZOMBATHELYEN

Forró pillanatok? Na nem! Elég volt nekünk abból az elmúlt két hétben – gondoltam, amikor ismerôsöm felhívott június utolsó hetére prognosztizálva a csúcsot. De amikor hozzátette, hogy ezt nem a meteorológusok, hanem világhírû mûvészek garantálják, kezdtem gyanút fogni. Hamar kiderült, hogy ô a Lamantin Jazz Fesztivált és Improvizációs Tábort szerette volna figyelmembe ajánlani, melyet idén kilencedik al-

AUSZTRIA–MAGYARORSZÁG HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMÛKÖDÉSI PROGRAMRA BENYÚJTOTT PÁLYÁZATAINK Vas Megye Önkormányzata 2008 elsô félévében 2 pályázatot nyújtott be az Ausztria–Magyarország Határon Átnyúló Együttmûködési Program 2007–2013 kiírására. Helyi termékek határokon át A helyi termékek fejlesztésének ügye a határ mindkét oldalán központi szerepet tölt be, hiszen a témára a vidékfejlesztés alternatív eszközeként tekintenek. A Vas Megyei Közgyûlés és a Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft. együttmûködési megállapodással is megpecsételte azt a munkát, amelyet, egymást kiegészítve kívántak megkezdeni ezen a területen. A projekt során kialakításra kerül egy-egy, helyi termékeket bemutató központ a határ mindkét oldalán, melynek megyénkben a Megyei Önkormányzat saját központi épületében biztosít helyszínt. A program keretében elkészül egy kétnyelvû, helyi termékeket bemutató ismeretterjesztô film, egy közös szakácskönyv, szakmai találkozók alkalmával oszthatják meg tapasztalataikat a termékek elôállítói, fogyasztói, valamint lehetôséget biztosítunk diákok számára kétnyelvû táborban való részvételre, ahol nem csak a termékek használatával, fogyasztásával, de elôállításával is megismerkedhetnek. A projekt eredményeit egy nemzetközi nagyvásáron való megjelenés mellett a helyi közönség is megtekintheti egy zárórendezvény keretében. Borturisztika Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa, Vállalkozói Központ 2004–2007 között, magyarországi partnerként valósította meg a térségben a Vinum Est címû nemzetközi programot, melyben Európa kis méretû, helyi jelentôséggel bíró bortermô területei mûködtek együtt. A programban 6 európai ország (Ausztria, Németország, Olaszország, Spanyolország, Szlovénia és Magyarország) vett részt. A projekt legfôbb célja Európa kis borvidékei, illetve borászai ismertségének, az ide látogató turisták számának, s az innen származó borok értékesítésének növekedése nemzetközi kiállítások, hazai rendezvények szervezésével, kiadványok, DVD készítésével. Magyarországról három terület, Kôszeg, Vaskeresztes, és a Hegyhát került be a programba. A tervezett borturisztikai projektötlet a Vinum Est program által megkezdett tevékenységeket, célkitûzéseket hivatott folytatni, megvalósítani illetve kiszélesíteni egy határon átnyúló, osztrák–magyar partnerségben.

kalommal rendez meg Szombathelyen az Improvizatív Zenemûhely Egyesület. A június 21–28-a között zajlott zenei happening az elmúlt egy évtizedben kivívta a hazai jazz-szakma elismerését, sôt már határainktól távol is rangos rendezvényként jegyzik. 9 év, mintegy 100 koncert. Jazz estétôl hajnalig tereken, utcákon, kávéházakban 8 napon át. Világhírû jazz-zenészek, egyre gyarapodó rajongótábor, folyamatosan növekvô hallgatói létszám, ez a Lamantin. A siker egyik titka valószínûleg az, hogy egy non-profit egyesületben tevékenykedô, lelkes szervezôcsapat áll a háttérben, akik maguk is imádják a jazz-zenét. A program? Tiszta Amerika! Már ami az idei kínálatot illeti. A vendég ugyanis az Amerikai Egyesült Államok volt, onnan érkezett a legtöbb közremûködô.

„Alpannónia” turisztikai útvonalfejlesztési pályázat Az osztrák–magyar határ mellett lévô régiók földrajzi, kulturális értékeinek turisztikai útvonallá fejlesztését segíti egy közös alapú pályázati lehetôség, amely az „Alpannónia” nevet viseli. A két ország szomszédos megyéi és tartományai közös projekt kidolgozásával szeretnék vonzóbbá és látogatottabbá tenni elsôsorban a turizmus számára ezt a gazdag térséget. E cél érdekében Vas megye több települése Kôszeg város önkormányzatának koordinálásával csatlakozott a pályázati koncepcióhoz. A megyei önkormányzat a térségi feladataiból következô idegenforgalmi tennivalóit mérlegelve a velemi és a cáki fejlesztési elképzeléseivel csatlakozott a pályázathoz. Cák a Kôszegi-hegység lábánál lévô kis település. Közkedvelt kirándulóhely. Hírnevét a Hegyalja többi falujához hasonlóan gyönyörû földrajzi fekvésének, kedvezô klimatikus adottságainak köszönheti. Külön vonzerôt jelent a község számára a határában lévô gesztenyés és mûemléki pincesora. A cáki pincesort alkalmassá kell tenni a turisták fogadására, az ezt szolgáló korszerû körülmények kialakításával. Vizes-

blokk, kóstolóhelyiség és a helyi termékek – bor, gesztenye, méz, gyümölcsök – árusítására alkalmas épületre van szükség elsôsorban. Természetesen a folyóvíz csatlakoztatására is sort kell keríteni. Tûzrakóhely, a tájba illô pihenô- és játszóhely, a környezethez alkalmazkodó növények és fák ültetése teheti még vonzóbbá a látnivalókat. A pincék egy részének pótolni kell a zsúpfedelét, falaik is felújításra szorulnak. Új információs és tájékoztató táblák, feliratok segíthetik a látogatókat. A velemi Szent Vid-hegyen található ôskori régészeti lelôhely méltán tarthat számot nemzetközi érdeklôdésre. A neolitikumtól a középkorig fontos szerepet játszott az itt élt népek életében. Ezen belül is kiemelkedô a késô bronzkor és a vaskor idôszaka, hiszen a legtöbb leletanyag, bronz depók, fémöntômûhelyek, házak, úthálózatok, erôdítések emlékei ebbôl a korszakból kerültek elô. Egy társadalmilag és gazdaságilag jól szervezett, kiterjedt kereskedelmi és kulturális kapcsolatokkal rendelkezô ’fellegvár’ magasodott a Kôszegi-hegység szívében. A nemzetközi kísérleti régészeti parkok ICOM által elfogadott szak-

Ebben az évben ellátogatott Szombathelyre a világsztár Benny Green jazz-zongorista, aki nemcsak fellépett, de az improvizációs táborban mesterkurzust is tartott. Ugyancsak a tengerentúlról érkezett az LMT Connection (USA), tapsolhattunk John Cleary-nek (USA) és a Greeze gospel kórusnak (USA). Igazi csemegének számítottaz Airto Moreira Duó (USA – Brazilia), hiszen a világ egyik legjobb jazzdobosaként ismert mûvész játéka nemcsak virtuóz, de látványos is volt. Az európai színeket a Snétberger Trio (Németo., Norvégia) képviselte. Snétberger Ferenc és Tony Lakatos mesterkurzusára szintén beiratkozhattak az improvizációs tábor hallgatói. Rajtuk kívül a Liszt Ferenc Zeneakadémia dzsessz-szakos tanárai alkották a tanári kart. A fesztivál színvonalát a magyar jazzélet két meghatározó együttese: a Hot Jazz Band és a Budapest Jazz Orchestra is emelte. Bôvebb információk a www.lamantin.hu honlapon.

mai elôírásai szerint kell és lehet ezt a történelmi kincset újra aktualizálni. Lehetôség szerint igazodva a leendô „bakancsos” útvonalhoz egy ôrizhetô, körülkerített helyen kell bemutatni az itt élt népek lakóházait és életkörülményeit, elsôdlegesen két ôskori ház régészeti rekonstrukciójával – például egy késô bronzkori és egy késô kelta lakóház vagy mûhely felépítésével. Ezenkívül létesíteni kell egy fogadóépületet a megfelelô infrastrukturális háttérrel, ahol egy kisebb kiállítással lehet bemutatni a velemi hegy ôskori történetét. A régészeti park leendô céljai és feladatai: – turisztikai programok – múzeumpedagógia – kézmûvesség – kísérleti régészet – környezetrekonstrukció – kiadványok, konferenciák. A múzeumi és más szakemberek közremûködésével egy átfogó, komplex – akár többlépcsôs – fejlesztési program megvalósításával Vas megye kulturális értékei tovább gyarapodhatnak és európai színvonalon válhatnak a régiónkban vonzerôt jelentô turisztikai célpontokká. Bízunk az összefogásra épülô pályázati programunk sikerében, és várjuk a megvalósításhoz szükséges források megítélését.

7

v A s m e g y e

8

2 0 0 8 .

j ú l i u s

Testvérmegyénk Csehországban Kelet-Morvaország, Zlíni kerület Fogadja el sétára szóló meghívásunkat a természeti kincseirôl, érdekes mûemlékeirôl és a még mindig élô folklórhagyományairól híres Zlíni kerületbe! Látogatásra hívnak a NagyMorva Birodalom emlékei, kiállításokban gazdag kastélyok és várak, búcsújáró helyek, de a népi architektúra is.

Valasˇsko Nézni Morvaország eme csücskének tájait, távolról csodálni a monumentális Radhosˇt´ hegyet, hallgatni a csendet most, a harmadik évezred kezdetén bárhol a Valasˇsko területén – döbbenetes élmény. Sokat látogatott vidék a Rozˇnovsko, elsôsorban a Valasˇsko Természeti Múzeum, és ott van Rozˇnov pod Radhosˇteˇm kisvárosban az ácsolt építmények különleges csoportja. A fô látványosság vitathatatlanul a Radhosˇt´, ahol a monda alapján Radegast, a Nap és háború, emellett a vendégszeretet és a termékenység pogány istene székelt. A hegy a szent Cirill és Metód keresztény hittérítôi tevékenységével is össze van kapcsolódva. Emlékük tiszteletére hatalmas búcsújáró kápolna épült 1898-ban, amely rendíthetetlenül ellenáll a viharos szeleknek, amelyek ott fenn bizony kegyetlenek tudnak lenni. Pustevny hegyi településen öröm a szemnek az ún. népi szecesszió fából készült építményei. Vsetínben gyönyörû reneszánsz kastély található a 17. század elejébôl, és építészetileg értékes polgárházak. A szlovák határig húzódik a Hornolidecˇ sko: tanösvények, sportpályák, kerékpárutak, természeti érdekességek. Különleges sziklák, borostyánkô lelôhelyek, orchideákkal teli rétek várják a látogatót.

Slovácko Az ember kedve derûsebb, ha megáll a Buchlovicei kastély parkjában és a láthatatlan pávák kiáltozását hallja. Tér és hang örök idôk óta egymáshoz tartozik, egyensúlyt tart, nyugalmat áraszt. A séták folyamán csaknem mindegy, hogy az a gyönyörû terebélyes fa a láthatáron berkenyefa, szederfa, vagy egyszerû almafa. Hív már messzirôl. Kis ideig elfeküdni alatta, nézegetni az ágakat, vagy „a Jóisten ablakát“. A régió változatos és terjedelmes, átlépi a dél-morvaországi és a Zlíni kerület határait. Kezdjük a vándorlást Uherské Hradisˇtén, amely ennek a vidéknek a központja, s amely gazdag kulturális életet él. Az Óváros-

ban (Staré Meˇsto) nem kerülhetjük ki a Nagy-Morva Birodalom emlékmûvét, Modrán fedezték fel a 9. század elsô felébôl származó kicsi kôtemplom alapjai, és az ottani archeoskanzen a nagy-morva birodalmi erôdítményes település fantázigazdag képét mutatja be. Velehrad a maga monumentális bazilikájával nemcsak búcsújáró hely, de az építészet és a képzômûvészet fejlôdésének bizonyítékait is elénk tárja a késôi román kortól egészen a jelenig. Kunovice, Hluk és Vlcˇ nov településekhez hozzátartozik a híres „királyi lovaglás“. A jó állapotban megmaradt Buchlovi vár és a Buchlovicén lévô kastély, amely a 17. és 18. századfordulón olasz barokk stílusban épült, s melynek angolparkja a fák egyedülálló gyûjteménye, kiemelkedô emlékek, de egy apróbb barokk kastélyt találunk a távolabbi Uhersky’ Brod településen is, a híres tudós és pedagógus, J. A. Komensk múzeumának tôszomszédságában. Lehetetlen elvezetni valakit Slovácko vidékeire, és egy szót sem szólni a borról, szôlészetekrôl, borospincékrôl és a híres borutakról. És persze a tájjellegû konyháról... Slovácko – a történelem és a jelen, a természet és az emberek, a változatos ízek az illatok harmóniája.

Kromeˇ rˇ ízˇ sko

Zlínsko és Luhacˇ ovicko A Zlínsko és Luhacˇ ovicko turistaterület a Morva folyó termékeny vízparti területei, valamint a Hosty´ n és Vizovice hegyei között terül el, és egészen a Fehér-Kárpátok oldalaihoz húzódik a morva–szlovák határövezetben. A terület központja Zlín, a kerület fôvárosa, amely a mai napig az ún. funkcionalista urbanizmus különleges helyszíne. Zlín rendezi a közismert Nemzetközi Gyermek- és lfjúsági Filmfesztivált is. A város környékén az érdekességek és az értékes történelmi mûemlékek egész sorozatát találjuk. A szakemberek által magasra értékelt állatkert és a Zlín-Lesˇ na-i kastély a legkedveltebb kirándulóhelyek közé tartozik. Turistaterületen vezet át a történelmi víziút, a Bat´ a kanális, amely részben a Morva folyón és részben mesterséges mederben fut, és a folyótól Spytihneˇvnél válik el. A Zlíntôl keletre lévô Vizovicét és a Rudolf Jelínek szeszmárkát talán nem is kell bemutatnunk. Morvaország gyöngyszeme kétségtelenül a Luha_ovicei gyógyfürdô gyógyító forrásaival. Varázslatos város: a parkok és a morva népi architektúra elemeivel élô épületek lenyûgöznek minden látogatót, ahogy például valaha a nagy zeneszerzôt, Janácˇ eket is.

Aki meglátogatja Kromeˇ rˇ ízˇsko vidékét, új ismeretekkel, kulturális élményekkel érzi magát gazdagabbnak. Az országgyûlési termérôl és különleges értékû képek jelentôs gyûjteményérôl híres érseki kastély található itt. Elég megemlíteni csak egy nevet – Tizian, és egy képet – Apollo és Marsyas. A Kastélyalji kert (Podzámecká zahrada) és Virágkert (Kveˇtná zahrada) visszavisz a múltba, s nemcsak elôdeink mûvészetét és kézmûiparát csodálhatjuk meg, hanem itt élô embertársaink ügyességét és ügyszeretetét is. A Kromeˇ rˇ ízˇsko vidékén keresztülvezetô út egy kis idôre elhagyja Haná termékeny síkságait és elindul Szt. Hosty´n felé, amely jelentôs morva búcsújáró hely, ahova minden évadban a látogatók ezrei mennek fel. Igazán megéri a fáradságot – ismerkedjünk meg vele nyáron, turistakirándulásokon, kerékpáron, lovaglás közben, vagy télen, a sífutó utakon vagy a síelôknek kiépített népszerû lejtôkön. Megállás nélkül nem lehet ellhaladni a Brdo-i kilátó, vagy az egyedülálló barokk temetô mellett sem, Strˇílky településben. Páratlan a Kostelany is, ahol igazi western farm várja a látogatót.

9

v A s m e g y e

2 0 0 8 .

Biztonságos Vas megye A Vas Megyei Rendôr-fôkapitányság tájékoztatása szerint az országosan ismertté vált bûncselekmények 2,3%-át követték el 2007-ben Vas megyében, ezzel a megyék közül a 18. helyen állunk. A felderítések alapján országos szinten – a korábbi évek szintén „dobogós” hagyományait folytatva - harmadik helyen található a rendôrfôkapitányság. 2003–2006 között folyamatosan csökkent az ismertté vált bûncselekmények száma. Ezt a trendet törte meg az elmúlt év, ami elsôsorban annak tudható be, hogy két nagyszabású csalássorozat révén 1567 bûncselekmény vált ismertté. A bûncselekmények közül a legjelentôsebb csoportot a vagyon elleniek jelentik. A személy elleni bûncselekmények száma folyamatosan emelkedik, míg a legkisebb részesedéssel a házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni jogsértések, valamint az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni deliktumok bírnak. A közrend elleni bûncselekmények száma stagnál. A garázdaság száma folyamatosan emelkedik, ugyanakkor a kábítószerrel való visszaélések száma 2005-höz képest jelentôsen, több mint felével csökkent. Közlekedési bûncselekmények köre a 2004. évi 13,1%-os visszaesést követôen növekvô tendenciát mutat. A gazdasági bûncselekmények száma érezhetôen csökkent, miként a szervezetten elkövetett bûncselekmények száma is. A szervezett bûnözés megyénkben érzékelhetô befolyáshoz nem jutott, sôt visszaszorult.

Szennyvízkezelés Vas megyében A megyében 89 településen található csatorna, azonban ezeken a helyeken sem teljes a kiépítettség. Az ingatlanokon keletkezô, nem csatornázott szennyvíz begyûjtésérôl, elhelyezésérôl az önkormányzatoknak közszolgáltatás keretében kell gondoskodniuk. Az ingatlanok szennyvízgyûjtést szolgáló létesítményei jelentôs részébôl a szennyvíz jórészt elszikkad, valamint számottevô az illegális elhelyezés is. A megyében hét telep tudja fogadni a tengelyen beszállított szennyvizet, korlátozott mennyiségben. A mezôgazdasági területen való barázdateknôs elhelyezést a jogi szabályozás ellehetetlenítette, miként az injektálásos mezôgazdasági elhelyezést is megnehezítette. A települési folyékony hulladékok kezelésének helyzete jelenleg kritikus, rövid távon javulás aligha várható.

10

j ú l i u s

Történelem határok nélkül EGY SIKERES PÁLYÁZAT A Vas Megyei Önkormányzat fontosnak tartja, hogy tervszerû megyetörténeti kutatási program keretében a korszerû tudományos módszerek és lehetôségek alkalmazásával feltárja a történelmi Vas vármegye kezdetektôl napjainkig lezajlott lényeges eseményeit, összegyûjtse és rendszerezze a történések meghatározó adatait. Ebben a történeti kutatási folyamatban alapvetô bázist jelentenek a kora középkori információk, adatok, melyek a megye településeirôl, a helységek névváltozásairól, a települések birtokhatárairól, a birtokok központjait sejtetô templomok építészeti történetérôl adnak tájékoztatást. A megyei önkormányzat sikeres INTERREG pályázata nyújtott lehetôséget a kutatási program említett szakaszának meggyorsítására. A pályázati program véget ért, melynek eredménye olyan szakmai – német és szlovén nyelvre is lefordított – tanulmány és adattár, amely a további tudományos kutatás, a megyetörténeti monográfia alapját jelentheti. A másik fô eredménye a kutatás

többrétegû adatbázisát bemutató és rendszerezett módon alkalmazható internetes honlap. A Berzsenyi Könyvtár honlapjáról elérhetô adatbázisban minden kutató, helytörténész, érdeklôdô elmélyedhet, ha a világhálón rákattint a www.bdmk.hu honlapra és ott a „Történelem határok nélkül” menüpontra. Az információk böngészése során tájékozódhatnak az I. – II. – III. katonai felmérés térképei alapján a korabeli vármegye részletes település- és földrajzi szerkezetérôl a modern digitalizációs technika látványos alkalmazásával. Hasonlóan tudják nyomon követni a településhatárok alakulását. Egy háromdimenziós térképrészlet pedig a legmodernebb információs alkalmazásba nyújt bepillantást. A honlap középkori templomok menüpontja alatt az érdeklôdô kutató közel 40 templom adatait, történeti bibliográfiáját, fotóanyagát tanulmányozhatja az épület alaprajzának megtekintése mellett, amelyen követheti az évszázadok során történt építészeti változásokat is.

A helységnév adattár címszó alatt a kutatási földrajzi terület településeinek gazdag adattárát találhatja az érdeklôdô, amit Csánki Dezsô meghatározó munkájának Vas vármegyére vonatkozó adatbázisa egészít ki izgalmas kutatási forrássá. A Vas vármegye bibliográfiája menüben pedig tematikus válogatás, tárgyszavak alapján ismerheti meg az érdeklôdô a kutatás eredményeként 2007-ben összeállított bibliográfia adatait, a témakör fontos forrásait. A „Történelem határok nélkül” címû megyetörténeti pályázati program projektmenedzsere Magyar Márta volt, akinek munkáját az önkormányzati hivatalban Kutszegi István, a pályázat felelôse segítette. A tudományos kutatást végezte, a tanulmányt írta és ennek adatbázisát rendszerezte dr. Zágorhidi Czigány Balázs történész és dr. Kiss Gábor régész. A feltárt adatokat, térképeket, a kutatás információt elektronikusan megformálta Vörös Viktor, a GeoNetwork Kft. ügyvezetôje. A projekt turisztikai tanulmányát és programajánlatát pedig kidolgozta a Kalócsa Egyesület. Hasznos és eredményes tájékozódást kívánunk mindenkinek, aki történelmünk és Vas megye múltja iránt érdeklôdik.

Kürtkurzus Az idén is összeszervezôdik Egyházashetyén az a zenei tábor, amelyet Vincze István, a Drezdai Operaház vezetô kürtöse és a Drezdai Zenemûvészeti Fôiskola professzora kezdeményezett másfél évizeddel ezelôtt. Valódi örömzenélés lesz a Kissomlyó hegy présházai között, Bobán, a sitkei kastélykertben (itt képzômûvészeti kiállítás és irodalmi felolvasóest is gazdagítja az élményt), Acsán, némely hetyei kertben, Bobán és Krumpendorfban. A résztvevôk sokfelôl érkeznek – Klagenfurtból és Budapestrôl, Drezdából és Bécsbôl, Linzbôl és Bambergbôl. Két tucatnyi kürtös készül az esti baráti együttlétekre, kiváló mûvész mindegyikük, köztük a hangszer két világbajnoka Seeman László és Zempléni Szabolcs.

Hulladékkezelés Reneszánsz értékeink JELENÜNK A MÚLTBAN A kulturális életben a 2008-as év Magyarországon a Reneszánsz Éve. Több országos kezdeményezés és a közmûvelôdési intézmények programjainak egy része is ennek jegyében szervezôdik. Megyénkben a reneszánsz programok koordinálását az önkormányzati intézmények körében az MMIK végzi. A minél szélesebb körû élményt nyújtó programok megvalósítása érdekében több pályázatot nyújtott be az intézmény annak reményében, hogy megfelelô anyagi forrást tudjon elnyerni. A hagyományokban élô, a közgyûjtemények táraiban fellelhetô, az épített értékeinkben megjelenô, az elôadómûvészetben – zenében, táncban, színjátszásban – bemutatható reneszánsz értékeinket kívánjuk csokorba gyûjteni és az érdeklôdô közönség elé tárni. Megkezdôdött egy értékleltár, értékregiszter összeállítása, amely összegyûjti a tárgyi és más emlékeket. Fotótár készül a legjelentôsebb reneszánsz kori és stílusú építészeti értékeinkrôl, mint például a bozsoki

kastély, a sárvári vár. Ezeket a regiszterben szereplô látnivalókat, kulturális értékeket ismertetô, bemutató kiadványt és ennek a világhálón is megjelenô változatát kívánja megjelentetni az intézmény. A felkészülést megelôzte a megye kulturális szakembereinek szervezett továbbképzési program, melyen januárban a különbözô településeken dolgozó negyven fô mûvelôdésszervezô vett részt. Májusban szervezte nagy sikerrel a Megyei Mûvelôdési Központ a reneszánsz hetet a gyermek és fiatal korosztály számára „Holló képében – Mátyás játék” címmel. A megyei önkormányzat felmérte a megyei fenntartású intézményeiben ôrzött reneszánsz gyûjteményi mûtárgyakat. A múzeumi egységekben, a könyvtárban, a képtárban, a levéltárban ôrzött különbözô és eddig kiállításon még részben nem szerepelt gyûjteményi anyagot „Vas megye reneszánsz kincsei” címmel tervezzük az ôsz folyamán a nagyközönség elé tárni arra méltó helyen, a Nádasdy Ferenc Múzeumban Sárvá-

ron. Az elôzetes tájékozódás szerint igen gazdag és változatos kiállításra számíthatunk, amelyen láthatók lesznek falikárpitok, reneszánsz bútorok, edények, üvegtárgyak, nemesfém ötvösmunkák, az 1400-as évek végén az 1500-as évek közepén készült iniciálés könyvritkaságok, kályhacsempék, fegyverek, érmék, festmények, 16-17. századi réz- és fametszetek, olajképek. Az életöröm, az újjászületés reneszánsz világából nem maradhat ki az irodalom, a zene, a tánc és a gasztronómiai élvezet sem. Több olyan programot kívánunk szervezni, ahol a különbözô mûvészeti ágakban tevékenykedô csoportok, együttesek léphetnek pódiumra és mûsorukkal teremthetnek reneszánsz hangulatot, vigadalmat, melyet kapcsolódó események, gasztronómiai kínálatok egészítenek ki. Közös összefogással és a kevésbé ismert értékeink bemutatásával szeretnénk a magyar kultúra történetének virágzó korszakáról méltó módon megemlékezni, meglévô reneszánsz kincseinket, hagyományainkat élôbbé téve kellemes élményt nyújtani minden érdeklôdô számára.

A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKOK KEZELÉSE MEGYÉNKBEN A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelôség beszámolója szerint megyénkben évente mintegy 92 000 tonna ún. „települési szilárd hulladék” keletkezik, melynek döntô hányadát ártalmatlanítják. Az 5 mûszaki védelemmel kialakított lerakó mellett a korábbi években 182 olyan lerakóhely mûködött, amelyek a települések kommunális hulladékát fogadták. Ezek hivatalos használatával ugyan felhagytak, de idônként és helyenként illegális „lerakás” tapasztalható. Ezek a „vadlerakók” eseti jelleggel alakulnak ki, és sajnos majdnem nagyon sok település határában megtalálhatók. Felszámolásuk a fokozott ellenôrzés mellett a hulladékok megfelelô lerakóba való átszállításával oldható meg. A szelektív hulladékgyûjtést 67 településen oldották meg. A megyében található négy hulladékudvarba a lakosság díjmentesen vihet szelektíven összegyûjtött hasznosítható papír, mûanyag, üveg, fa és fémhulladékot, zöldhulladékot, építési, bontási hulladékot, sôt veszélyes hulladékot is. Komposztálásra három helyen kerül sor.

„Ismerôs Arcok” a színpadon A 2008. június 8-án tartott trianoni megemlékezést Prof. Dr. Papp Lajos emlékezô beszéde mellett az Ismerôs Arcok együttes koncertje tette emlékezetessé. A Ság hegyen közel ezer ember hallgatta zenéjüket és a szebbnél szebb verseket Simó József elôadásában. A koncert elôtt Galambos Nándorral, az együttes vezetôjével beszélgettünk.

zenekarok voltak. A klubokban, ahol játszottunk, már volt közönségünk, s úgy gondoltuk az új formációval, hogy számukra mi leszünk a már „ismerôs arcok”. – Miként jutottatok el a rythm’n’blues-tól a nemzeti rockig? – A rhytm’n’blues mûfajon fejlôdött zenészként a csapat, s lettünk olyan kvalitású zenészek, mint most.

– Miért éppen ezt a nevet választottátok? – Ez hosszú történet. Az Ismerôs Arcok elôdzenekarai a Stexas és az Udvari Bolondok másodvonalbeli blues

A szövegeinket az énekesünk, Nyerges Attila írja, s ô változott, illetve váltott ebbe az irányba 2002-ben, vagy tán 2001-ben. Ez annak volt köszönhetô, hogy eljutottunk Székelyföldre egy mo-

Vasi TISZK

zárja ki a vidéki intézmények részvételét a társulásban, annál is inkább, mert a városi intézmények összlétszáma nem lett volna elegendô egy ilyen jellegû jogi forma létrehozásához.

Vas Megye Önkormányzata a szakképzô intézményeket fenntartó vidéki városokkal közösen létrehozta a Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulást. A társulás célja új típusú térségi integrált szakképzô központ létrehozása, a szakképzésnek a jelenleginél hatékonyabb formában történô megszervezése, a szakképzési profil munkaerôpiaci igények szerinti alakítása, és nem utolsósorban azon jogszabályoknak való megfelelés, melyek szerint a TISZK-be tömörülô intézmények fenntartói juthatnak hozzá szakképzési fejlesztési pénzekhez 2008. szeptember 1-tôl. A megye azt a kényelmes helyzetet adta fel, amellyel a saját fenntartásában mûködô szakképzô iskolák jövôjét a Savaria TISZK-ben való részvételével már biztosította. A megye vezetése azonban fontosnak tartotta egy olyan TISZK létrehozását, amely nem

A társulási megállapodással és alapító okirattal máris életre hívott szervezet az alábbi intézményeket tömöríti: – Celldömölki Mûszaki Szakközépiskola és Szakiskola – Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakközépiskola – Barabás György Mûszaki Szakközépiskola és Szakiskola – Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény – Felsôbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskola – III. Béla Szakképzô Iskola és Kollégium – Rázsó Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium – Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium – Béri Balogh Ádám Gimnázium, Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola

toros találkozóra, mely meghatározó élmény volt mindannyiunk számára. Attila akkoriban ismerkedett meg Wass Albert írásaival, a magyar politikai helyzet is olyan volt akkoriban, hogy szinte katalizátorként hatott ránk, és eredményezte a változást. – Tudtok megnevezni zenei elôképet? – Szerintem az „Ismerôs Arcok” zenekarnak az adja a sava-borsát, hogy ahányan vagyunk a zenekarban, annyifélék vagyunk emberileg, a zene szeretetében és a zenei példakép választásában is. – Június elsô hétvégéjén Ismerôs Arcok tábor volt Csepregen. Hogy sikerült? – Remekül, de azt tudni kell, hogy nem mi szerveztük, hanem az Ismerôs Arcok Baráti Kör. Nagyon jó volt ott lenni, fantasztikus érzés volt látni, hogy az ott lévô emberek mennyire jól érzik magukat egymás társaságában. – Fiatal korotok ellenére komoly küldetéstudattal rendelkeztek. – Úgy gondoljuk, bárminek, amihez nyúlunk, be kell teljesítenie a küldetését. Nem magunk miatt fontos, hanem azért, hogy a gondolatok, amikrôl beszélünk, azok jussanak el a közönséghez. Legyen szó Wass Albertrôl, vagy Trianonról. A táborban is, de minden koncerten is érezzük, hogy mennyire fontos, amit csinálunk. Ezért is zárul úgy minden koncertünk, hogy Attila felemel egy magyar zászlót, melyre csak egy szó van írva: ÉRDEMES!

A társulásba bevitt intézményeknek a szakképzés fejlesztési irányára és beiskolázási arányára mérvadó lesz a Regionális Fejlesztési Képzési Bizottság döntése. Ehhez javaslatot tehet a társulási tanács, amely a fenntartók önkormányzati vezetôibôl áll. Elnöke a Vas Megyei Közgyûlés elnöke. Vas Megye Önkormányzata Bük, Celldömölk, Sárvár és Szentgotthárd képviselô-testületének egyetértésével pályázatot nyújtott be a TÁMOP keretében meghirdetett szakképzés fejlesztési célú programra. A pályázat az elsô fordulóból továbbjutott, a részletesen kidolgozott második fordulós pályázati anyagot a megye 2008. június 9-én benyújtotta az ESZA-nak. Sikeressége esetén ez a projekt 400 milliót jelent a megyei szakképzésnek. Reményeink szerint a Vasi TISZK hozzájárul ahhoz, hogy a vidéki tanulók lakóhelyük közelében maradva színvonalas és a munkaerôpiaci igényeknek megfelelô szakképzésben részesüljenek, és megyénkben munkahelyet találva itthon maradjanak.

Közvélemény-kutatás 2008 márciusában a Nézôpont Intézet a megyében közvéleménykutatást végzett. A megyében a válaszadók a kormány teljesítményét legkedvezôbbnek az egyetemek színvonala, a közbiztonság és az oktatás színvonala tekintetében ítélték: egy ötfokú skálán, ezek a kérdések 3,06 és 3,56-os átlagpontszámokat értek el, azaz a „legerô-

sebb” területeket is csak jó közepesre értékelték a válaszadók. A legalacsonyabb pontszámokat az új munkahelyek teremtése, az adóztatás igazságossága és a közutak állapota kapta, azaz ezekkel a legelégedetlenebbek a válaszadók, mindegyik 1,8 körüli átlagpontszámot kapott egy ötös skálán.

Elégedettség a kormánnyal szakpolitikai területeken

Egyetért-e...?

Mi a legnagyobb gond a megyében?

11

v A s m e g y e

2 0 0 8 .

j ú l i u s

Két középkori templommal gazdagodott Vas megye 2008. március–áprilisában a bôi és a góri római katolikus egyházközség megbízásából mindkét helyen a falu templomainak mûemléki kutatására került sor. Mindkét épületet többször javított vastag, alul cementes vakolat fedte, ennek köszönhetôen a falak eléggé nedvesek voltak. Mindkét egyházközség célja a templom homlokzatainak rendbetétele volt, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ezért írta elô a mûemléki-építészettörténeti kutatást. A hazai mûemlékállományban egyik templom sem jelentett kiemelkedô értéket. Míg a góri filiális egyház középkori eredete mellett egyedül elhelyezkedése (dombon áll, körülötte temetô) szólt, addig a bôi templom esetében egy adattal rendelkeztünk középkori eredetére. Csatkai Endre 1937-ben ezt írja: „A középkorban is bizonyára volt temploma; talán ennek maradványa az a csúcsíves ajtó, amely évekkel ezelôtt a vakolat alól a mai hajó déli falán elôbukkant.” (Csatkai Endre: Sopron Vármegye Mûemlékei III. sorozat, Sopron 1937. 141. oldal) Bô ekkor még, egészen 1950ig a csepregi járás részeként Sopron megyéhez tartozott.

pu a 13. század 30-as éveiben készülhetett, kôbôl készült bélletes építmény volt 2-2 oszloppal. Belsô íve félköríves, a külsô csúcsíves zárással végzôdött. Az oszlopoknak csak kis töredékét sikerült a befalazásban megtalálni, két oszlopfô a helyén maradt, a másik kettô eltûnt, vagy a templom falába építették be a 17. század végi bôvítéskor. A déli homlokzaton még további 2 csúcsíves középkori ablakot tártunk fel, az egyik teljes mértékben megmaradt, a másiknak csak a felsô része, mert ezt egy barokk ablak építésekor elbontották. Szerencsésen elôkerült a középkori fôpárkány is. Ez felül ú.n. fogrovatból (rézsûsen egymás mellé falazott téglák) és egy enyhén kiugró négyzetes keretelésû falsávból áll. Az északi oldalon nyílások nem voltak, itt csak a fôpárkányt, a falat tagoló falsávokat (lizéna) és a lábazatot sikerült megtalálni. A templom belsô terében a felnedvesedett vakolatot leverték cca. 250 cm magasságig. Ekkor már tudtuk, hogy a templom hajójának nagy része a 13. századból való, ezért okkal remélhettünk középkori festést, vagy legalább maradványokat. Sajnos a hajóban és a szentélyben is többször

tetôzetére is nyertünk adatokat. A középkorban a tetô hajlásszöge jóval meredekebb volt a mainál, ez a nyugati oromfal belsô oldalán lenyomatban ma is látható. Ebbôl a megfigyelésbôl az is kiderült, hogy a templom korábbi – erôsnek mondott – tornya a mai nyugati torony helyén állhatott és nem a templom karzata fölött, mint ahogy ez egy 18. század közepi, Bôbôl származó bôrkötésû, kéziratos könyvben látható. A templom vázlatos építéstörténete: 1230 körül felépül a johanniták temploma téglából, külsô falsíkjain lizénákkal díszítve, déli kapuval, legalább 2 déli ablakkal, félköríves szentéllyel, a nyugati homlokzat elôtt toronnyal. A templomnak 3 boltszakaszos, 2 pillérre támaszkodó karzata is épült. Ez a templom egészen 1700 körülig fennállt, ekkor keleti irányba bôvítik és ötszögletû szentélyt építenek hozzá. Erre az idôre tehetô a déli falban feltárt két barokk fülke keletkezése is. Ekkor építik a sekrestyét is. A középkori ablakokat ekkor még megtartják. A középkori karzat ekkor már nem létezik, helyén valószínûleg fa karzat állhatott a 18. század közepéig, 1747-ig. Ekkor boltozzák be a hajót, kialakítják a ma is meglévô ablakokat, és építik meg a mai karzatot. A régi torony ekkor még fennáll, ezt 1834 elôtt bontják le, ugyanis ekkor készül a mai torony. Ezt követôen már a 20. században újítják meg a belsô berendezést, átalakítják a fôoltárt és a templomot kétszer is kifestik. Elôször neoromán, majd a most látható „modern” stílusban. Gór, Szent Kereszt felmagasztalása templom

Bô, Szent Imre-templom A templom kutatását a déli oldalon kezdtük. A segédmunkaerôt a helybéliek biztosították. (Itt kell megemlíteni, hogy a fentebb említett csúcsíves kapu helyét a kutatás napjára berajzolták a falon. Mint késôbb kiderült, a befalazott kapu 1937 után is többször elôkerült, minden egyes homlokzat-tatarozáskor, csak visszavakolták.) A már többször említett kapu hamar elôkerült a vakolat alól. Élére rakott téglákkal falazták el, a kapu nyílását pedig befalazták. A ka-

12

cserélték a vakolatot – valószínûleg éppen a nedvesedés miatt – így falfestményeket nem találtunk. Viszont a déli falban 2 csúcsíves fülkét sikerült feltárni, ezeket a 17. század végén falazták be. A mai karzat alatt pedig megtaláltuk a középkori karzat maradványait, a boltozatok vállát, a homlokíveket. A lenyomatok alapján a mai karzattal nagyjából megegyezô mélységû, de két, középütt pillérre támasztott 3 keresztboltszakaszos karzat lehetett. A padlástérben folytatott megfigyelés alapján a középkori templom

Egyhajós, félköríves záródású szentéllyel, a szentély keleti oldalán harangtorony, aminek földszintjét egykor – úgy tûnik –, sekrestyének is használták. Bejárata a nyugati oldalon nyílik, oromzata nincs, ma kontyolt nyeregtetô fedi. A kutatás itt is a déli oldalon kezdôdött az alsó 150 cm vakolat leverésével. Három fontos részlet került napvilágra. Górban csakúgy, mint Bôben, keleti irányba bôvítették, megújították a templomot. A falazat római téglákból és törtkôbôl épült, a DK-i és DNy-i sarkokon nagyobb, durván megfaragott kváderköveket építettek be. (A helyi hagyomány máig úgy tartja számon, hogy a templomot egy római ôrtorony anyagából építették. A megfigyelések a római eredetet alátámasztják. A téglaméretek alapján leginkább egy hypocaustum oszlopaiból illetve fedlapjaiból készülhetett a középkori templom fala.) A templom déli oldalán három csúcsíves középkori ablakot tártunk fel, ebbôl kettô a hajót, egy a karzatot világította meg.

Utóbbinak a parapetszintje magasabban is van. Ez azért fontos, mert az ablak elhelyezkedése alapján biztosan következtethetünk a mait megelôzô középkori karzat létére. A templom nyugati és északi oldalának kutatása nem hozott meglepetést. A mai nyugati kapu helyén egy valószínûleg kôkeretes, de ismeretlen formájú kapu állt, ennek csak befoglaló

meg a szentélyt a harangtoronnyal, boltozzák be és készítik el a nyugati karzatot. A sekrestye csak ezt követôen, talán a 19. században épült.

méreteit sikerült megfigyelni. Az is bebizonyosodott, hogy a templom nyugati fala oromzatos volt. A középkori falszövet itt a fôpárkány magasságáig felnyúlik, míg az oldalfalak esetében nem, kétoldalt a barokk kori 1780 körül(?)-i bôvítéskor magasítják meg a falakat. Az északi hajófalban egy alacsony kôkeretes ajtót találtunk befalazva, formája alapján a 16-17. századra tehetô, valószínûleg a mai, a templom alatt található kripta elôdjének bejárata lehetett. A templom boltozatának építésekor szüntetik meg legkésôbb. A templom mai formáját a 18. század végén nyerte el. Ekkor építik

lálkozhatunk. Valószínûleg mintaként a jáki, az ôriszentpéteri, pápoci, meszleni, vasaljai templomok jöhetnek szóba, pontosabban ugyanebbe a stíluskörbe tartoznak. A góri egyház szerényebb kivitelû, a rendelkezésre álló adatok alapján építésének idejét sem tudjuk pontosan. Feltehetôen a 14. század vége felé már állhatott. Mindkét templom esetében a meg nem válaszolt kérdésekre alapos és részletes régészeti kutatás adhat csak választ.

Összegzés: Két fontos középkori emlékkel gyarapodott Magyarország mûemlékállománya. A bôi templom esetében kvalitásos, a 13. századi templomépítészet szép példájával ta-

Nemes András mûvészettörténész

Falvak Vasban Vas Megye Önkormányzatának megbízásából a Szombathelyi Televízió egy DVD-sorozatba kezdett, amely a megye kistelepüléseit mutatja be (Sorozatszerkesztô: Szekeres Kriszta, igazgató: Váradi Gábor). Elsôül tizennyolc falu képét kapjuk, sajátos, egyszerre mûvészi és dokumentarista ábrázolásban: a falukép egyben önarckép is igyekszik lenni. Öt ôrségi (Szalafô, Nagyrákos, Pankasz, Magyarszombatfa, Velemér) és hat határszéli falu (Velem, Bozsok, Cák, Vaskeresztes, Horvátlövô, Pornóapáti) mellett hét község a Rába mentét és a Kemenes vidékét (Csempeszkopács, Rum, Kissomlyó, Jánosháza, Egyházashetye, Nagysimonyi, Ostffyasszonyfa) hozza közel az érdeklôdôhöz. Derûs egyveleg mindenik faluportré: tájképek és arcok, templombelsôk és konyhamélyi képek, mûemlékek és munkás kezek. A múlt és a jelen együttélésének hiteles, többnyire kedélyes pillanatai.

Kôszegi Várszínház 2008 Július 11–12–13. 17–18–19–20. A Kôszegi Várszínház bemutatója Királyi Kaland – zenés vígjáték – Jurisics-vár Mikszáth Kálmán: A szelistyei asszonyok címû elbeszélése és Makk Károly: Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? címû filmje nyomán. Írta: Lôkös Ildikó és Makk Károly Július 15. „Távol-Kelet közelrôl" University of East Chorale (Manilai egyetemi kórus) koncertje – Jurisics-vár Vezényel: Anna Tabita A. Piquero Július 16. Sebô együttes koncertje Bognár Szilviával Jurisics-vár Az együttes tagjai: Sebô Ferenc, Perger László, Barvich Iván A Sebô együttes 1970–ben alakult, kezdetben két (Sebô–Halmos), majd négy taggal. Vezetôje és zeneszerzôje Sebô Ferenc. Július 18. 19.00 Akkordeon Harmonists Oberlausitz (harmonika-együttes) koncertje – Jurisics tér Július 26-27. (esônap 28.) Örkény István: Tóték – Jurisics -vár Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház vendégelôadása Július 29. Kincses Veronika és Teleki Miklós koncertje Evangélikus templom Július 31. Dumaszínház – Jurisics-vár Fellépôk: Bödöcs Tibor, Kiss Ádám Augusztus 1-2. (esônap: 3.) Bál a Savoyban (revüoperett) Jurisics-vár Augusztus 3. 17.00 Kis Mukk története a Soltis Lajos Színház elôadásában – Fô tér Augusztus 5. 19.00 Kaleidoszkóp Hûvösvölgyi Ildikó irodalmi estje – Jurisics-vár Augusztus 6. (esônap 7.) Ridegh S.: Indul a bakterház. A Soproni Petôfi Színház és a Turay Ida Színház elôadása Jurisics-vár Augusztus 8–9–10. Utca-zene Fesztivál

More Patrio Ez a két latin szó áll Ambrus Lajos legújabb könyvének címében a Lugas szó után. Találó meghatározás, hiszen a szerzô életfilozófiáját és írói életmûvét is jellemzi a klasszikus fordulat: „a hazai erkölcsöknek megfelelôen”, „a honi hagyományok jegyében”, azaz híven a nemzeti múlt örökségéhez. A könyv azokból a kis esszékbôl állt össze, amelyeket évek óta olvashatni a Magyar Nemzet hétvégi számaiban. Az irodalom, a gyümölcsészet, s ezen belül a szôlô meg a bor képezik a tematika gerincét, és ezek révén mindaz, amit a szerzô emlékezetre méltónak ítél a magyar táj géniuszai közül és a magyar történelem értékeibôl. Élô és elhalt borászok, a bortól sem idegenkedô irodalmárok szelleme lebeg a szövegek fölött, derék magyaroké és

kitûnô magyarrá vált beolvadóké-hasonulóké. Apró kuriózum, hogy az egyik kis emlékezô írás a celldömölki restirôl szól, ahol az író az elmúlt évtizedekben a pesti vonatra vagy a hetyei buszra várva kényszerûen, de azért a „hely” kínálatait élvezve megpihent. A könyv elsô Vas megyei bemutatójának ez a resti volt a színtere. A marhapörkölt, a rétesek, valamint a kötetben is szereplôk borai, a diszkréten halk hegedû és cimbalom, meg az ablak alatt tolató és sípoló mozdonyok Krúdyt idézték. S általa is azt az intését az életünknek, hogy vegyük tudomásul: egyszerre vagyunk utazók és egy-egy magyar táj szerelmes elkötelezettjei.

Rétesfesztivál Vasváron Hagyomány és újítás: ezek a hívószavai a minden év augusztus 20-ára tervezett rétesfesztiválnak Vasváron. A tradicionális réteskészítési technikák mellett új receptek, „rétesfantáziák” is szerepelnek a gasztronómiai ünnepen. A rétesversenyre jelentkezôk hagyatkozhatnak arra, amit nagyanyáiktól tanultak, s dolgozhatnak aszerint is, ahogy maguk álmodták meg receptjeiket – minden csapat saját receptjei, saját elképzelései alapján alkothatja meg réteseit. Az egész országból érkeztek nevezések és jelentkezések korhatár és egyéb megkötések nélkül: a szervezôk mindenkit szívesen látnak, aki részt vesz ezen a már hagyományosnak számító programon. Akár versenyzôként, akár érdeklôdôként látogatunk augusztus 20-án Vasvárra, biztosan nem csalódunk: a rétesfesztivál programját réteskóstoló és vásár, hagyományos népi játékok, a színpadon pedig hagyományôrzô mûvészeti csoportok bemutatói teszik még színesebbé.

13

v A s m e g y e

2 0 0 8 .

Büki nyár 2008 Július 5. szombat • 14.00 Magyarország–Németország Legerôsebb Emberei Magyar Aszfalt Kupa (I. forduló) 20.00 Magyarország–Németország Legerôsebb Emberei Magyar Aszfalt Kupa (II. forduló) Július 6. vasárnap • 14.00 Magyarország–Németország Legerôsebb Emberei Magyar Aszfalt Kupa (III. forduló) • 20.00 Magyarország–Németország Legerôsebb Emberei Magyar Aszfalt Kupa - eredményhirdetés Július 12. szombat •15.00 Ünnepi szentmise •16.00 Színes felvonulás az aratótáblához hintókkal, lovas kocsikkal •17.00 Ünnepélyes megnyitó a szabadtéri színpadon, Bükfürdôn•17.30 Kézi kaszás arató bemutató és uzsonna az aratási helyszínen és a szabadtéri színpadnál •19.30 Folklórmûsor a szabadtéri színpadon a vitnyédi Énekes Lenke Hagyományôrzô Együttessel •Kb. 20.30 – 24.00 Aratóbál Július 13. vasárnap •14.30 Bemutatkoznak a büki amatôr mûvészeti csoportok és a bôi RITH zenekar Július 17. csütörtök •19.30 Kis esti zene a szökôkútnál, a Széchenyi parkban Július 18. péntek •18.00 „45 év munkája a 70-bôl” •Németh László bútor-

j ú l i u s

készítô, népi iparmûvész jubileumi kiállítása •20.00 Bolond nyár – zenés kabaré Július 19. szombat •20.00 Táncbemutató a cáki ír sztepp tánccsoporttal és a kôszegi Be-Jó Showtánc csoporttal • kb. 21.30–01 óráig Habparty és disco Július 20. vasárnap •15.30 1996 – 2003 között a Büki TK labdarúgó csapata játékosainak gálamérkôzése • 20.00 Nyári operett parádé „Vízre bor” 2008. július 24. és 27. között minden este bortermelôk kínálják portékáikat az Eötvös utcai borutcában. Július 24. csütörtök •20. 00 „Holnap hajnalig” • Fellépnek a Neoton Família sztárjai: Csepregi Éva és Végvári Ádám Július 25. péntek •20.00 Cigányzene és magyarnóta-est • Kb. 22.00 – 02.00 Bál a WEST zenekarral •23.00 Sztárvendég: Josh feat. Jutta Július 26. szombat •20.00 A Körúti Színház vendégjátéka •Ray és Michael Cooney: Minden lében 3 kanál •vígjáték 2 felvonásban •Kb. 21.30 Zenél a MOST zenekar •23.00 Sztárvendég: Crystal Július 27. vasárnap •20.00 Musicalest a Körúti Színház mûvészeivel Július 28. – augusztus 2. •A gondolkodás fejlesztése és gyógyítása - II. Nyári Szabadegyetem és Alkotótábor Augusztus 2. szombat •19.30 Nyár

Bükfürdô BÜKFÜRDÔ: FELÜDÜLÉS, PIHENÉS ÉS GYÓGYULÁS FELSÔFOKON

Bükfürdô egy olyan hely, ahol minden korosztályt európai színvonalú szolgáltatások és lebilincselô természeti környezet vár. Ki ne ismerné a Büki Gyógyfürdôt, hiszen szinte mindannyian pihentünk már óriási parkjának árnyas fái alatt, hûsöltünk medencéiben forró nyári napokon, feltöltôdtünk élményfürdôjében, vagy gyógyítottuk fájó csontjainkat méltán híres gyógyhatású gyógyvize és kiváló orvosai, masszôrei segítségével.

14

A gyógyfürdô azonban nemcsak hagyományos fürdôkultúrájával áll a gyógyulni vágyók rendelkezésére. A vendégek igényeinek kielégítésére folyamatosan új masszázstípusokkal és belépôjegytípusokkal bôvíti szolgáltatási palettáját, valamint szórakoztató és sportrendezvényeket szervez. A kényeztetésre vágyók nem hagyhatják ki a fürdô legújabb masszázsait. A Regeneráló Masszázs Aloe Verával a természet gyógyító

esti zene a szökôkútnál, a Széchenyi parkban Augusztus 8–10. Gyógy-Bornapok Bükfürdôn • Színes kulturális programok kicsiknek és nagyoknak • Kirakodóvásár, fôzôverseny, borlovagok felvonulása és avatása Augusztus 15. péntek •18. 00 Mészáros Szabolcs festômûvész kiállításának megnyitója • 20.00 Bemutatkozik a Sok-Szín-Pad Augusztus 16. szombat • FÚVÓSés Mazsorett Parádé •19.00 Színes felvonulás az OTP-tôl a rendezvénytérig •19.30 Gálamûsor Augusztus 17. vasárnap •20.00 Nemzetközi Néptánc Találkozó Augusztus 19. kedd •14.00 Ünnepi Képviselô-testületi ülés és az Új Kenyér megszentelése •20.00 Operettés musicalgála a Zalaegerszegi Hevesi Sándor színház mûvészeinek elôadásában. • kb. 21. 30 TÛZIJÁTÉK Augusztus 21–22. csütörtök-péntek •III. Dalnoki Jenô Nemzetközi Labdarúgó Emléktorna A mûsorváltozás jogát fenntartjuk! Bôvebb információ és jegyek kaphatók a Mûvelôdési Központban és a Tourinform Irodában. Érdeklôdni: 94/558409 és a 94/558-419-es telefonszámon, illetve a www.bukmsk.hu oldalon.

és szépítô növényét használja fel, mely gazdag ásványi anyaga tartalmának és aminosavainak köszönhetôen a leghatékonyabb kezelés a bôröregedés elleni küzdelemben. Az élénkítô Kényeztetô Masszázs narancs-fahéj olajának különleges illata az egész testet feltölti energiával, a Kleopátra Masszázs mézbôl, tejszínbôl és illóolajból álló összetevôi segítségével gyengéden tisztítja, nyugtatja és táplálja a bôrt, melytôl az fiatalossá, bársonyossá válik. A „Keleti Varázslat” masszázs a misztikus Kelet tiszta illóolajaival elôsegíti a test és lélek harmóniáját, ellazít és kikapcsol; a környezet és az illatok pedig mindenkit az Ezeregyéjszaka mesebeli birodalmába repítenek. A fürdôben a férfiakra is gondolnak: az intenzív, határozott fogásokkal elvégzett Wellness-Sportmasszázs felfrissíti a munkában elfáradt hátat és a merev izmokat. Jó hír a víz szerelmeseinek, hogy a masszázsok többsége aromafürdôvel kombinálva is igénybe vehetô, így a masszázs jótékony hatása a Holt-tenger sójának egyedülálló ásványi anyagaival kiegészülve kisimítja, tisztítja és frissíti a bôrt, enyhíti az ízületi és izomfájdalmakat. Aki ellátogat a Büki Gyógyfürdôbe, hihetetlen kedvezményekben részesülhet az év minden napján! Minden egész napos felnôtt belépô-

Félhold és telihold 2008. augusztus 1.–szeptember 14. Kôszeg igazi történelmi város: a középkori miliô, a városfalak, a vár, a polgárházak, a történelmi események, a hagyományok mind ezt sugallják az ideérkezônek. A város történetének európai összefüggésben legjelentôsebb eseménye kétségtelenül az 1532. évi török ostrom. Erre az ostromra emlékezve született meg a Félhold és telihold - Kôszegi ostromnapok rendezvénysorozat ötlete. A program színes történelmi kalandra hívja a látogatót, aki részévé válhat a védô és támadó csapatok küzdelmének, megismerheti a kor haditechnikáját, bepillantást nyerhet a török és magyar csapatok életébe, mindezt kulturális programokkal, vásárral, gasztronómiával színesítve. A rendezvénysorozat augusztus elején az ostromnapok fesztiválhétvégéjével kezdôdik és szeptember közepén a hagyományos História futással zárul. AUGUSZTUS 1–3 között a Kôszegi ostromnapok történeti keretét az 1532-es események adják: péntek délután a magyar csapatok tábort vernek a várárokban és toborzással, fegyverbemutatóval megkezdik a felkészülést a török hadak érkezésére. Szombaton kora reggel piaci csetepaté jelzi a török csapat közeledtét. A kôszegi várvédôk és a várnép jelmezben felvonulnak a város utcáin, jelezve, hogy felkészültek a csatára, majd esküt tesznek a kôszegi vár védelmére. A török katonák váratlan támadása csatába torkollik, a déli harangszó azonban pihenôre inti a csapatokat. A kôszegi éttermekben török, horvát és magyar ételekkel várják a várvédôket. A délután a felkészülés ideje. Alaki gyakorlatokat, fegyverbemutatót láthatunk, majd kora este kerül sor a várostromra. Mindeközben persze a középkori város is megelevenedik szemeink elôtt. A családokat, gyerekeket szombaton és vasárnap a Jurisics téren középkori játszótér, játszóház és vásár várja, esténként zenei programok, táncház kínál kikapcsolódási lehetôséget. Az AUGUSZTUS innentôl az ostromról szól. Az ostromnapok teljes hónapja alatt sokszínû kínálattal várjuk a Kôszegre érkezôket: színházi elôadások, szablyakiállítás az Öregtoronyban, a magyar és török csatát felelevenítô jelmezes sakkverseny a Fô téren, jelmezes utcabál, sportversenyek, komolyzenei koncertek, a vendéglôkben török, horvát és magyar ételek, a Fô téri színpadon egymást váltó fellépôk. A programsorozat szeptember 14-én a hagyományos História futással zárul, ahol 1532 méter lefutásával emlékezhetünk történelmünk e jeles eseményére. Információ a rendezvényrôl: www.koszeg.hu Telefon: 94/360-113, 562-546

jegyet vagy bérletet vásárló vendég a már említett 3300 Ft értékû kényeztetô masszázsok egyikét 2000 Ft-ért vásárolhatja meg, melyet egy következô belépés alkalmával hétfôtôl péntekig vehet igénybe.

metország Legerôsebb Emberei elnevezésû nemzetközi verseny, július 12tôl a Büki Ünnepi Napok egyes rendezvényei, július 19-én a jól ismert AVON Frissítô Turné kerül megrendezésre a fürdô területén. Augusztus

A Büki Gyógyfürdô nem csupán egy fürdô, annál sokkal több. A Bükfürdôre látogató vendég mindent megtalál, ami a gyógyuláshoz, tökéletes pihenéshez szükséges, hiszen a fürdô több évtizedes tapasztalatával valamennyi korosztály számára sokoldalú kikapcsolódási lehetôséget kínál. A nyári hétvégéken a vendégeket különbözô érdekes rendezvények, sportversenyek, egészséggel és szépséggel kapcsolatos programok szórakoztatják. Július 5-én a Magyarország–Né-

2-án a Halmay Kupáért versengô úszókat kísérhetjük figyelemmel, augusztus 8–9-én pedig a már hagyományos bükfürdôi Gyógy-Bornapokkal várják a kedves vendégeket. Ha aktív kikapcsolódásra, gyógyító vizekre, ellazulásra vagy akár vidám családi napokra vágyik egy kellemes környezetben, nem is találhat jobb helyet a Büki Gyógyfürdônél. Gyógyuljon és frissüljön fel a 27 medence, az ingyenes négypályás csúszdakomplexum és a gyógyító kezek segítségével!

ALPOK–ADRIA NYÁRI IFJÚSÁGI JÁTÉKOK

Házigazdák voltunk! Az Alpok–Adria Munkaközösséget 1978. november 20-án Velencében alapították. Az alapító tagok: Bajorország, Friuli-Venezia-Giulia, Karintia, Horvátország, Felsô-Ausztria, Szlovénia, Stájerország és Veneto. Vas megye 1986-ban csatlakozott a Munkaközösséghez. Az Alpok–Adria Ifjúsági Sportjátékok története 1982-tôl íródik. Ekkor rendezték meg a Veneto tartománybeli Auronzo városkában az elsô Téli Játékokat. Ezt az eseményt 1984-ben Graz helyszínnel az elsô Nyári Játékok megrendezése követte. A továbbiakban minden évben megren-

dezésre került a sporttalálkozó. Páratlan években a Téli, míg páros években a Nyári Játékokon mérhetik össze erejüket a tartományok 17 éven aluli sportolói. A közép-európai térség utánpótlás korú sportolói számára „MiniOlimpia” jelentôséggel bír ez a rendezvény, amelyen a sportolók és a küldöttségek sportvezetôi rendszeresen találkoznak. A sportolás mellett jelentôs kulturális eseményeken vesznek részt, illetve megismerkedhetnek a rendezô tartomány népszokásaival és történelmi nevezetességeivel is.

A Munkaközösség megalakulásának 30. évfordulóján megrendezett Nyári Ifjúsági Játékok helyszíne, házigazdája Vas megye volt, felelôs szervezôje a Vas Megyei Sportigazgatóság. 5 ország, 11 tartományából 837 sportoló (Szlovénia 107, Horvátország 67, Stájerország 62, Felsô-Ausztria 78, Karintia 87, Burgenland 62, Veneto 103, Somogy 50, Baranya 16 és Zala) mérettette meg magát 5 sportágban: labdarúgás, röplabda, kosárlabda, atlétika és úszás. A játékoknak, versenyeknek Szombathely és Bük városa adott helyet. Vas megye sportolói nem vallottak szégyent, a rendkívül erôs mezônyben számos sikert magunkénak tudhatunk.

Célkeresztben Peking Utoljára 2000-ben, Sydneyben állhatott a dobogóra Vas megyei sportoló: Márkus Erzsébet személyében ezüstérmes sportolót köszönthetett szûkebb régiónk. A Haladás VSE súlyemelônôje szakításban világcsúccsal nyert, összetettben pedig a kínai emelônô testsúllyal tudta csak leszorítani Márkust a dobogó legfelsô fokáról. Az ausztrál városban igen népes vasi küldöttség vehetett részt, Márkus Erzsébet mellett atléták küzdöttek meg a minél jobb helyezésekért. Közülük Gécsek Tibor, a Dobó SE versenyzôje a kalapácsvetésben hetedik helyezést ért el. További résztevôk és helyezések: Dívós Katalin kalapácsvetô- 13. hely, Kálovics Anikó hosszútávfutó 23. hely, Annus Adrián kalapácsvetô 17. hely, Németh Zsolt kalapácsvetô 25. hely, Kiss Szilárd súlylökô 25. hely, Fazekas Róbert diszkoszvetô 16. hely. A 2004-es Athéni Olimpián két sportágban - atlétika és birkózás - képviselték sportolóink Vas megyét. Atlétikában hat versenyzô küzdött a pontokért, birkózásban pedig ketten léptek tatamira. A „hivatalos” végelszámolást tekintve, legeredményesebb sportoló Pars Krisztián, a Dobó SE kalapácsvetôje lett, aki ötödikként zárta az olimpiai döntôt. További résztvevôk és eredmények: Hatos Gábor birkózó 15. hely, Wöller Gergely birkózó 19. hely, Dívós Katalin kalapácsvetô 17. hely, Kálovics Anikó hosszútávfutó 20.hely, Varga Judit középtávfutó 31. hely. Újra eltelt négy év. 2008-ban a kínai fôvárosban, Pekingben küzd meg a világ sportelitje. A 2008. június eleji, a Magyar Olimpiai Bizottság által kiadott statisztika szerint 162 magyar sportoló szerzett jogot az olimpiai részvételre, illetve teljesítette az „A” és „B” nevezési szintet. A vasi delegáció létszáma jelenleg két fô. Vas megyébôl Hatos Gábor szabadfogású birkózó, a HaladásForce versenyzôje kvalifikálta elsôként magát az ötkarikás játékokra, mellette Pars Krisztián a Dobó SE kalapácsvetôje rendelkezik „A” szinttel. Tôle várhatunk kiemelkedô eredményt, hisz idén jó formában van. Kvalifikációra azonban még vannnak további lehetôségeink. Atlétikában számos versenyen szerezhetô még pekingi repülôjegy, így bizakodhatunk, hogy néhány fôvel növekszik a vasi küldöttség. Dankó Ilona

15

v A s m e g y e

2 0 0 8 .

j ú l i u s

A Vas megyei Borverseny eredményei

2008. ÁPRILIS 20. KÔSZEG Fehérbor kategória • Jáger József Szürkebarát Oklevél • Oszwald Tímea Cserszegi fûszeres Oklevél • Ôri Sándor Rizlingszilváni Oklevél • Nagy Kálmán Zöld Veltelini Oklevél • Ôri Sándor Cuvée Oklevél • Keszei Ferenc Cuvée Oklevél • Szlávich Vincéné Olaszrizling Bronz • Dancs Miklós Cuvée Bronz • Németh Attila Sauvignon Blanc Bronz • Nagy Kálmán Chardonnay Bronz • Danka Imre Chardonnay Bronz • Oszwald Ferenc Bianka Bronz • Nagy Lajos Chardonnay Bronz • Péter Géza Cuvée Bronz • Albert László Olaszrizling Bronz • Tölgyes László Cuvée Bronz • Büki István Cuvée Bronz • Mándli Lajos Chardonnay Bronz • Danka Imre Olaszrizling Bronz • Fehér Tamás Olaszrizling Bronz • Dr. Illés Gábor Szürkebarát Bronz • Nagy Kálmán Kráter Cuvée Bronz • Vörös Imre Cuvée Bronz • Simon Gyula Cuvée Bronz • Vörös Imre Olaszrizling Bronz • Horváth József Olaszrizling Bronz • Hartmann Pál Cuvée Bronz • Németh Attila Cuvée Bronz • Ágfalvi Károly Cuvée Ezüst • Ávár Imre Cuvée Ezüst • Jagodics Tamás Chardonnay késôi Ezüst • Láng József Cuvée Ezüst • Mihácsi István Olaszrizling Ezüst • Petrovics István Cuvée Ezüst • Németh István Cuvée Ezüst • Fekete Károly Olaszrizling Ezüst • Szakos Endre Chardonnay Ezüst • Németh István Rizlingszilváni Ezüst • Kovács István Olaszrizling Ezüst • Vino Eisenberg Rizling Ezüst • Major Éva Cuvée Ezüst

16

• • • • • • • • • • • • • • • • • •

Gergácz István Cuvée Ezüst Jáger József Olaszrizling Ezüst Dancs Miklós Királyleányka Ezüst Röszler Árpád és Attila Cuvée Ezüst Haramia István Nemes Olaszrizling Ezüst Bertók János Olaszrizling Ezüst Danka Imre Sauvignon Blanc Ezüst Stampf Gyula Cuvée Ezüst Mándli Lajos Rajnai Rizling Ezüst Jáger József Chardonnay Ezüst Fehér Tamás Pátria késôi Ezüst Röszler Árpád és Attila Zenit Arany Horváth Károly Cserszegi fûszeres Arany Vörös Imre Rozália Arany Engelmayer Péter Nemes Olaszrizling Arany Bolfán Imre Chardonnay Arany Fehér Tamás Nektár Arany Stefanich Pincészet Chardonnay Arany

Vörösbor kategória • Tölgyes László Cuvée Oklevél • Léber József Cuvée Oklevél • Hock Sirson Szilárd Cuvée Oklevél • Takács József Cuvée Oklevél • Takács György Zweigelt Oklevél • Tömör Szabolcs Kékfrankos Oklevél • Jáger Imre Cuvée Oklevél • Haramia István Cuvée Oklevél • Rostonots Zoltán Cuvée Oklevél • Kôszegfalvi Ottó Kékfrankos Oklevél • Dr. Illés Gábor Zweigelt Oklevél • Róth József Cuvée Bronz • Hock Sirson Szilárd Zweigelt Rosé Bronz • Cseri Tivadar Burgundi Rosé Bronz • Léber József Cuvée Bronz • Gergácz István Cuvée Bronz • Tóth Gyula Kékfrankos Bronz • Frank János Pinot Noir Rosé Bronz • Eberhardt Dániel Merlot Rose Bronz • Dvorák László Cuvée Bronz • Geider Tibor Cuvée Bronz

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Horváth Károly Cuvée Bronz Stampf Ervin Cuvée Bronz Lakatos Ferenc Kékfrankos Bronz Karner Péter Kékfrankos Bronz Cseri Tivadar Burgundi Bronz Mittl Családi Pince Merlot Bronz Horváth Károly Cuvée Rosé Bronz Bolfán Imre Zweigelt Bronz Cserkuti István Cuvée Bronz Horváth Károly Pinot Noir Bronz Klopusz Ferenc Kékfrankos Bronz Albert László Kékfrankos Bronz Tóth Pincészet Kékfrankos Bronz A-Plant Kft. Cabernet Dorsa Bronz Dobozi János Kékfrankos Bronz Tóth Gábor Kékfrankos Bronz Unger Istvánné Burgundi Bronz Jager Imre Cuvée bariq Ezüst Mándli Lajos Zweigelt Ezüst Bradl Péter Merlot Ezüst Horváth Károly Merlot Ezüst Mándli Lajos Zweigelt Rosé Ezüst Kolnhofer Péter Kékfrankos Ezüst Jáger József Cabernet Sauvignon Ezüst Eberhardt Imre Cuvée Ezüst Mittl Családi Pince Zweigelt Ezüst Tóth Gyula Kékfrankos Ezüst A-Plant Kft. Acolon Ezüst Mándli Lajos Cuvée Ezüst Kuntner Ferenc Cuvée Ezüst Horváth Károly Shiraz Ezüst Cserkuti István Kékfrankos Ezüst Szôlôtermelô és Borértékesítô Szakcsoport Kékfrankos Rosé Ezüst Mittl Családi Pince Zweigelt Ezüst Garger Imre Kékfrankos Ezüst Putz Miklós Cuvée Ezüst Tóth Pincészet Zweigelt Ezüst Láng Letícia Bíborkadarka Ezüst Tóth Kálmán Kékfrankos Ezüst Bradl Péter Cabernet Sauvignon Ezüst Frank János Zweigelt Ezüst Vino Eisenberg Kékfrankos Ezüst Major Éva Regent Ezüst Alasz László Kékfrankos Ezüst Tóth Pincészet Cabernet Sauvignon II Ezüst Jagodics Tamás Kékfrankos Rose Ezüst Jagodics Tamás Cuvée Ezüst Kampits Ernô Cuvée Ezüst Ávár Imre Kékfrankos Ezüst A-Plant Kft. Pinot Noir Ezüst Tömör Szabolcs Zweigelt Ezüst Cserkuti István Zweigelt Ezüst Dr. Árva Pál Dornfelder Ezüst Beczôk Jenô Cuvée Arany Lángné Horváth Rita Shiraz Arany Horváth Károly Zweigelt Arany Tóth Kálmán Zweigelt Arany Weigl László Kékfrankos Arany Kuntner Ferenc Kékfrankos Arany Szôlôtermelô és Borértékesítô Szakcsoport Kékfrankos Arany Kampits Ernô Blauburger Arany Horváth Károly Kékfrankos Arany Petrovics István Kékfrankos Arany Láng Pincészet Blauburger Arany Mándli Lajos Kékfrankos Arany Máté Gyula Blauburger Arany Horváth Csaba Blauburger Arany

VAS MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYÛLÉSE

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A VAS MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYÛLÉSÉNEK TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK FEJLESZTÉSI PÁLYÁZATAINAK, ÖNERÔKIEGÉSZÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ VISSZA NEM TÉRÍTENDÔ TÁMOGATÁSÁRA Vas Megye Önkormányzatának Közgyûlése 89/2008. (05.09.) sz. határozata értelmében a fejlesztési elképzeléseket segítô pályázati célelôirányzatot hozott létre. A célelôirányzat rendeltetése: – a megye területén mûködô községi, nagyközségi önkormányzatok (a továbbiakban: önkormányzatok) pályázati önerejének kiegészítése; – a megyei fejlesztési elképzelésekkel összhangban lévô pályázatok megvalósulási esélyének növelése; – az önkormányzatok pályázati adszorpciós képességének növelése; – a nemzetközi és hazai pénzügyi források területfejlesztési programokba vonásának elôsegítése. A pályázati kiírás és a részletes dokumentáció letölthetô a www.vasmegye.hu oldalon.

Kedves Barátaink! 2008. április 3-án elhunyt Tornay Endre András Munkácsy-díjas szobrászmûvész, a Kôszeg Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának tagja. Fájdalmasan korán félbeszakadt egy nagy mûvész pályája – a Kôszeg Kultúrájáért Alapítvány kuratóriuma arra törekszik, hogy azok a tervek, amelyeket Tornay Endre András és családja megfogalmazott, megvalósulhassanak: hogy létrejöhessen a szoborpark Tornay Endréék kertjében, s a ház és a park rendszeresen otthont adhasson különféle mûvészeti rendezvényeknek – egyben pedig központja lehessen Tornay Endre András és a házban korábban élt Bartha László kultuszának. Tornay Endre András özvegyével, Jula asszonnyal egyeztetve kérjük, hogy a Kôszeg Kultúrájáért Alapítványon keresztül támogassák felajánlásaikkal a fenti tervek megvalósulását. Az alapítvány a felajánlásokat külön kezeli, s Tornay Endre András özvegyének adja át, hogy folytathassa azt a munkát, amelyet férjével együtt kezdett meg, s amelynek révén méltó emléket állíthat, állíthatunk mindnyájan Tornay Endre Andrásnak Kôszegen. Szándékainkkal Kôszeg város hivatalos vezetése is egyetért, így felejthetetlen barátunk emlékének megôrzésére irányuló törekvésünk Huber László polgármester úr védnöki támogatását is élvezi. A Kôszeg Kultúrájáért Alapítvány számlaszáma, ahová felajánlásaikat utalhatják: 10400669 – 49515656 – 56481018 Kérjük, a megjegyzés rovatba írják bele: Tornay Kôszeg, 2008. május 16.

• Kappel Attila Cabernet Sauvignon Arany • Jagodics Tamás Cabernet Sauvignon Arany • Jagodics Tamás Blauburger Arany • Jagodics Tamás Kékfrankos Arany • Bálint Miklós Cuvée Nagyarany • Alasz László Blauburger Nagyarany • Tóth Pincészet Cabernet Sauvignon I Nagyarany • Horváth Károly Cabernet Sauvignon Nagyarany • Mittl Családi Pince Kékfrankos Nagyarany

Tisztelettel: Dr. Bokányi Péter s.k. a KKA kuratóriumának elnöke

VAS MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK INGYENES KIADVÁNYA

Fôszerkesztô: Alexa Károly Felelôs szerkesztô: Bokányi Péter Felelôs kiadó: Alexa Károly, fôszerkesztô Lapterv: Bonyhádi Károly Nyomdai elôkészítés: Zoom-DTP Kft. A szerkesztôbizottság tagjai: Majthényi László, a szerkesztôbizottság elnöke Pajor András, Patyi Elemér, Szücs Gábor, Varga Gyula Számunk elkészítésében közremûködtek: Básthy Béla, Dankó Ilona, Holdosi Dániel, Horváth Melinda, Kapiller Sarolta, Kutszegi István, Major Tamás (fotó), Ôrségi Nemzeti Park Igazgatósága, Dr. Palotai Péter, Pajor András (fotó), Rozmán László, Dr. Stankovits György, Vas Megyei Sportigazgatóság Szerkesztôség címe: 9700 Szombathely, Dr. Antall József tér 1. www.vasmegye.hu [email protected] Nyomda: Antók Nyomdaipari Kft. Terjeszti: Savaria Post Kft. Példányszám: 74 000 db