Transzatlanti szabadkereskedelmi tárgyalások

XVII. évfolyam • 2015. 03. szám

Transzatlanti szabadkereskedelmi tárgyalások

Az EU és az USA évente a világ GDP-jének 46,7%-át állítja elő A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) a világ számos országát próbálja összefogni, ebből következik, hogy nagyon sok kérdésben nincs egyezmény, megegyezés. Többnyire mezőgazdasági, szolgáltatás-kereskedelmi és beruházás-védelmi területen sincs olyan egységes életben lévő szabályozás, ami a világ 130-140 országára egységesen működne. 1994-ben volt az utolsó nagy mélyítés a világkereskedelmi szervezetben, tehát itt van egy közel 20 éves szünet, amin nem nagyon tudott túljutni ez a szervezet. A világ két legfejlettebb kereskedelmi blokkjának az együttműködése valamint az elmélyítés szándéka viszont jelen volt végig. Mivel ezt nem tudták keresztül vinni a WTO-n, ezért egy saját megállapodási formában szeretnék rögzíteni, ami nem csupán a vámokról rendelkezik, hanem a piacra való bejutásról szóló szabályozások összehangolásáról vagy elsimításáról is. Az Egyesült Államok stratégiája úgy tűnik, jelenleg az, hogy különböző világrészekkel külön-külön egyezményeket köt. Például a Csendes óceáni térséggel hasonló formálódik, ami a WTO keretében nem jött létre. Minden hatástanulmány azt állapította meg, hogy a szerződés megkötésétől számítva az eredmények hat-nyolc, illetve tíz év múlva látszanak majd, s a GDP 0,40-0,45 százalékkal növekedhet. Hatalmas piacról van szó tehát: az EU és az Egyesült Államok a globális GDP 46,7 százalékát állítja elő, ami területükhöz és a lakosság számához mérten kiváló mutató. A felek közti áru- és

szolgáltatáskereskedelem éves értéke pedig megközelíti az 1000 milliárd amerikai dollárt, ami a világkereskedelem 30,4 százalékának felel meg. A 28 uniós tagállamnak nem mindenben azonosak az érdekei. A startpozíciók nem azonosak a tárgyalásokon: az asztal egyik oldalán ülnek az amerikaiak, akik egy nyelvet beszélnek, külügyi stratégiájuk egységes, professzionális, amit közülük nemhogy mindenki elfogad, hanem teljes mértékben azonosul vele. Az asztal másik oldalán ott a 28 uniós tagország képviselője, akik különböző nyelveket beszélnek, s álláspontjuk sem egységes. Ennek kezelése időbe telik, ezért sem szabad elkapkodni a szerződés megkötését, s fejest ugrani a megállapodásba. Maga a tárgyalási folyamat egyértelműen az Európai Bizottság mandátuma, amire természetesen a tagállamok az Európai Tanácson keresztül hatalmazták fel. Az Európai Tanácson belül viszont amikor a Bizottság befejezi a tárgyalásokat, előkészít egy egyezményt, azt követően egyes tagállamok vétójogot emelhetnek, újratárgyalhatnak egyes kérdéseket – természetesen ott már beléphet Magyarország is, de a tárgyalás folyamatába egy-egy tagállam legfeljebb vélemény nyilvánítóként jelenhet meg. Csak az Európai Bizottságnak van mandátuma, a nemzetközi kereskedelem az Európai Unióban közös politikai terület, tehát ebben a tagállamoknak egyéni mozgástere nincs. Az amerikaiak azt mondják, hogy ezt az Európai Unió szintjén kellene szabályozni, és ott kel-

lene a ratifikációt megtenni, a nemzetállamoknak nyilvánvalóan az az érdekük, hogy a nemzeti parlamentek is megvitathassák és ratifikálhassák ezeket az egyezményeket. A Visegrádi országok fel fogják ismerni, hogy eltérő érdekeik vannak az Unió meghatározó országaihoz képest, ezért Magyarország nem fog egyedül maradni akkor, ha kritikát fogalmaz meg. Ugyanakkor az sem lenne szerencsés, ha megint Magyarország kapná a feketebárány címkét a nemzetállami érdek kinyilvánításáért. Minden korlátozás lebontás, minden korlátozás leépítés az erősebbnek kedvez. Ha higgadt fejjel megnézzük az amerikai gazdaságot, illetve az európai gazdaságot, akkor látható, hogy az amerikai gazdaság erősebb, nagyobb cégek működnek Amerikában, amelyek minden bizonnyal haszonélvezői lesznek egy ilyen folyamatnak, míg Európában a periférián lévő országok, a gyengébb gazdaságú országok, beleértve egyébként Magyarországot is, és főleg ezen országok kis- és középvállalkozóit azok nagyon könnyen vesztesei lehetnek. Ha megnézzük, hogy Amerika mennyivel fejlettebb haditechnikában, informatikában, űrtechnológiában, orvostechnikában, gyógyszerkészítésben, és milyen erős a dollár, míg az euró sorozatos válságokkal küzd. Ha megvizsgáljuk az amerikaiak gondolkodásmódját, jogrendszerükben, precedensjogra építenek, választott bírósággal, míg például Magyarország állami bíróságokat Folytatás a 24. oldalon ➤

Gazdasági

Hírtükör

2

Az MKIK javaslatai az EKÁER bevezetéséhez kapcsolódó jogszabályok módosítására • • • • •

Általános észrevételek: Az új rendelet részben beépítette a vállalkozások által felvetett problémákat. A vállalkozások ezzel együtt sérelmezik, hogy nincs elegendő idő a jogszabály bevezetésére, az informatikai feltételek megismerésére, a megfelelő ismerettel rendelkező szakemberek kiképzésére. A rendszer bonyolultsága miatt a kisebb vállalkozások nehezen birkóznak meg a feladatokkal, elsősorban a könyvelőket veszik igénybe ezen feladatuk megoldására. A külföldi partnerekkel dolgozó vállalkozások nem kapnak megoldást a problémájukra. A vállalkozások továbbra is sérelmezik a többlet adminisztrációt .

Részletes észrevételek az NGM rendelet tervezet paragrafusai szerint: 2. § 4. Javasoljuk egy e) ponttal kiegészíteni az alábbi szöveg szerint: e)disztribútori tevékenységhez kapcsolódó ügylet esetén a disztribútor (a címzett) Indoklás: A nemzetközi kereskedelem alapszabályai közé tartozik, hogy az adott piacon tevékenykedő disztribútor, aki nem raktárra vásárol, hanem a végfelhasználókhoz direkt diszponálja a szállítmányt, vevőkapcsolatait üzleti titokként, azaz saját kereskedelmi „know-how”-ként kezeli. Mindent megtesz annak érdekében, hogy a külföldi gyártó/szállító ne szerezzen tudomást a végfelhasználók kilétéről és fordítva, a végfelhasználó se tudjon a gyártóról. 4. § (2) Javasoljuk egy i) és j) ponttal kiegészíteni az alábbi szöveg szerint: i) a javításra szállított termékek, Indoklás: Ebben az ügyletben a vevő, illetve a végfelhasználó tulajdonában lévő eszközök, termékek kerülnek szállításra az EU területén belül. Ezeknél az ügyleteknél az EKÁER bejelentésben kötelező érték rovat kitöltés is nehézséget okoz, mivel a beérkező termékek hibás, használt, nem működő eszközök, így az érték gyakorlatilag minimális,- viszont az eszköz állapota alapján  a NAV által végzett közúti EKÁER ellenőrzés alkalmával ez lehet vitatott tényező, és ennek tisztázása adott esetben akár az áruhoz való hozzáférést is korlátozhatja. j) kizárólag göngyöleget szállító gépjármű.

Indoklás: EU-s országba történő göngyölegszállítás nem termékértékesítés, nincs áfa kötelezettség. 5. § (1) Javasoljuk a mentesítési lehetőség kiterjesztését a gyártásszervezési sajátosságon túl azon esetekre is, ahol a szállítás kombinált fuvarozással valósul meg, és a hajóhoz, vasúthoz történő fuvarozás 20 km-es körzeten belül közúton történik. Indoklás: a fuvarozás gyakorisága okán a napi bejelentési kötelezettség ebben az esetben is aránytalan terhet jelent az adózó számára. 6. § (2) a) Javasoljuk az összeghatár 150 milliárd forintra való csökkentését. Indoklás: ezzel több nagyvállalat – amelyeknél hatalmas adminisztrációs terhet jelent az EKÁER bejelentés – élni tud az egyszerűsített adattartalommal történő bejelentéssel. 7. § (1) gc) Javasoljuk a szöveget kiegészíteni az alábbiak szerint: gc)…………..bruttó tömeg kg-ban, vagy térfogata m3-ben, Indoklás: Az ömlesztett, változó térfogattömegű és nedvességtartalmú áruk esetében a 10%-os hibahatár a tömeg meghatározásában nagyon szűk intervallumot jelent. Továbbá a jellemzően térfogatban meghatározott áruféleségeknél ez egy könnyebben meghatározható paraméter, így célszerű lehetővé tenni ezt a választási lehetőséget is a kötelezettség feltételéül. 7. § (1) i) Javasoljuk a 7. § i) pontjának törlését. Indoklás: Az érzékeny és a versenyhelyzet szempontjából kényes üzleti adatok védelme érdekében az adatszolgáltatásnál javasoljuk mellőzni az árakra vonatkozó adatok megadását. Amennyiben a jogalkotó a fenti javaslatot nem fogadja el, javasoljuk kiegészíteni az alábbiak szerint: i)…….ilyen ár hiányában az adó nélküli előállítási érték, bérmunka esetében pedig a bérmunkadíj. Indoklás: A jogalkotó célja az áfa csalások megszüntetése, kiszűrése az EKÁER bevezetésével, viszont bérmunka esetén – az Unión belül – eleve nincs áfa. Például a beküldött textil alapanyagnak van értéke – de nem vásárolják meg, nem fizetik ki –, így a szankció esetleges kiszabása egy nem

a vállalkozás tulajdonát képező áru értékére történik. Csak hozzáadott érték van, a megmunkált készárut kíséri számla, de az csak a bérmunkadíj értéke. A beérkezett anyagokról az adatokat nem egyszerű beszerezni, így állandó módosításokra kényszerül a vállalkozó a rendszerben. 16. § (8). Javasoljuk egy c) ponttal kiegészíteni az alábbi szöveg szerint: c) a közösségi vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 rendelet szerinti Engedélyezett Gazdálkodó (AEO/Authorized Economic Operator) tanúsítvánnyal rendelkező megbízható gazdálkodók Indoklás: általánosan elismert minősítési eljárások keretében átlagon felüli adózási átláthatóságot igazoló vállalkozások is megkaphassák a mentességet. 16. § (13). Javasoljuk a biztosíték vagy a biztosíték egy része visszautalásának, a garanciavállalás felmondásához, módosításához való hozzájárulás kiadásának határidejét a kérelem beérkezését követő 10 munkanapra módosítani. Indoklás: a vállalkozások pénzügyi forrásainak fölösleges lekötésére minél rövidebb ideig legyen szükség. Az EKÁER használatára kötelezett vállalkozások egy részének – ha kikerülnek a NAV köztartozásmentes adatbázisából – egyébként is szinte teljesíthetetlen nagyságrendűnek tűnik a kockázati biztosíték mértéke. Egy kisvállalkozónál ez az összeg akár elérheti a 20 millió Ft-ot is. Mindenképpen egy „újfajta” mulasztási bírság, az EKÁER előírásoknak valami oknál fogva meg nem felelő vállalkozásokra nézve, mely bírság mértéke igen súlyos nagyságrendűnek tűnik. 20. § (1) – (3). Javasoljuk a hatálybalépés legkorábbi időpontjaként egységesen 2015. május 1-jét megadni. Indoklás: A hatálybaléptetés 2015. március 1-jei időpontját – a néhány kivétel ellenére is – korainak tartjuk, mivel a számos új elemet tartalmazó miniszteri rendelet megjelenése csak a hatálybalépés előtti napokban várható, így a felkészülésre egyáltalán nem lesz ideje a vállalkozóknak. Többen az eddig ismert szabályozás alapján megkezdték folyamataik újraszabályozását, rendszereik módosítását (főként a szükséges informatikai rendszerek kifejlesztését, „testreszabását”), de azok élesítését csak a rendelet megjelenését

Gazdasági

Hírtükör

3

követően tudják véglegesíteni, mely a rendelkezésre álló pár nap alatt kivitelezhetetlen.

Kapcsolódó jogszabály módosítására tett javaslat: Az 51/2014(XII.31.)NGM rendelet jelenleg a kockázatos élelmiszerek közé sorolja a dísznövényeket, amelyek tulajdonképpen nem élelmiszerek. Javaslat: ezen termékek kivétele a besorolásból Az 51/2014(XII.31.)NGM rendelet 1. számú melléklet módosítása a következőképpen: 0601 Hagyma, gumó, gumós gyökér, hagymagumó, gyökércsíra és rizóma vegetatív nyugalmi állapotban, fejlődésben, növekedésben (vegetációban) vagy virágzásban; cikórianövény és -gyökér, a  1212 vtsz. alá tartozó gyökér kivételével, illetve mindezek emberi fogyasztásra nem alkalmas fajtáinak kivételével. 0602 Más élő növény (beleértve azok gyökereit is), dugvány és oltvány; gombacsíra – az emberi fogyasztásra nem alkalmas növények kivételével (dísznövények). További felmerült, megoldásra váró problémák: A mezőgazdasági termelő termékének betárolása megoldódott, viszont a nagybani piacra történő szállítás nincs szabályozva (nem ismert a vevő, nem biztos, hogy történik értékesítés). A 7. § (1) bekezdés k) pontja szerinti adat bejelentése – ha nem jogkövető – az EKÁER szám 15 napos érvényességi időtartamán belül lehetséges, amely lehetővé teszi, hogy egy EKÁER szám alatt több fuvarozás is megvalósuljon

•

•

• •

•

– amennyiben nem kap közben ellenőrzést. Ugyanis a „készre jelentést”, a kirakodási címre történő megérkezést csak a 15. napon, és egyszer jelenti be. Ugyanakkor a jogkövető magatartást tanúsító vállalkozások jelezték, hogy a 11. § (4) c) és 13. § (3) c) pontokban szereplő kirakodási (átvételi) címre történő érkezés bejelentésének egy munkanapos határideje nem tartható, kérik annak legalább két napra történő meghoszszabbítását. A 7. § (1) bekezdés f) pontja szerint az adott jogügylet kapcsán jogszerűen használó vállalkozás adatait kell megadni, amennyiben e vállalkozás nem azonos a címzettel. Ez azonban nehezen és sok utánjárással valósítható meg abban az esetben például, ha egy intézmény építésére/felújítására a vállalkozó szerződést köt az épület tulajdonosával, de a jogszerű használó nem egyezik meg a tulajdonossal. A módosítható EKÁER adatokat jelenleg csak magyarországi adószámmal és EKÁER hozzáféréssel rendelkező cég/ személy módosíthatja, de nem tér ki a szállítmányozási gyakorlatban igen sokszor használt külföldi, nem magyar cégek esetére. Az ilyen érvényes szállítmányozási szerződéssel rendelkező cégek nem változtathatják meg az EKÁER-ben pl. a rendszámokat, ami a feladó adminisztrációs terheit jelentősen növelheti. Belföldön saját áru mozgatását nem kell EKÁER-ben rögzíteni, ugyanakkor külföldön lévő saját raktárból, illetve raktárba történő saját árusszállítást már igen. Jelentős adminisztrációs könynyítést jelentene, ha minden, az EU-n belüli saját raktárak közötti árumoz-

•

•

• •

gást kivennék a rendelet hatálya alól. Szintén nagy könnyebbséget jelentene, ha a cégek az EU-n belüli állandó le- és felrakó helyekre is kérhetnének mentességet. A 2. § 10. c) pontjában kért adat problémát okozhat, illetve felesleges, mivel intermodális szállítás esetén a terméket zárt konténerben helyezik el, és azt magyarországi vagy uniós szabadkikötőn keresztül vasúton vagy hajón juttatják el egy szállítmányozási cégen keresztül a partnerek részére. Nincs kötött útvonal a kiszállításra, ezért nincs az sem megszabva, hogy mely kikötőt veszi igénybe. Az is fontos szempont, hogy a zárral ellátott konténer már nem jelent kockázatot az adózás tekintetében. Csoportos adóalanyok esetében a csoporton kívüli értékesítéshez kell EKÁER számot kérni. Ha a csoport tagjai egymás között nagy forgalmat bonyolítanak le, elképzelhető az az eset, amikor az adózó termékei között szerepel olyan termék, amelynek első értékesítője, és olyan is, amelynek már nem az első értékesítője, és ezen tételek nincsenek egyedileg cimkézve, nyilvántartva származás szerint. A rendelet tervezet nem tér ki arra, hogyan kerüljön sor ezen készletből történő értékesítés során az EKÁER bejelentésre. A vállalkozások fontosnak tartják, hogy a jelentésköteles adatok köre szűkítésre kerüljön, csak a ténylegesen rendelkezésre álló adatszolgáltatásra legyenek kötelezettek. A bejelentési kötelezettségeket korlátozzák azokra az árukra, amelyek kimutathatóan kiemelt kockázatot jelentenek az adózás tekintetében.

A cukrászlegenda munkáját mindenhol elismerték Posztumusz kamarai díjat kapott Pataki János cukrászmester a CBA Kereskedelmi Kft. indítványozására a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától (MKIK). Pataki János hazánkban és nemzetközileg is elismert szaktekintély volt, elnöki posztot töltött be a Magyar Cukrásziparosok Országos Ipartestületében és a Cukrászok, Csokoládé- és Fagylaltkészítők Világszövetségében, valamint szakmai irányítója volt a Magyarország tortája és az Év fagylaltja versenyeknek. Az érdi Pataki cukrászda alapítójának munkásságát családtagjai a cukrásztermékekben őrzik meg. Az emlékplakettet Pataki Ádám és János, a kitüntetett fiai vették át édesanyjuk társaságában Parragh László MKIK elnöktől.

Gazdasági

Hírtükör

4

Komplett vállalatirányítási rendszer informatikai tudás nélkül! A PMKIK Innovációs Klubja február 3-án tartotta idei, első, díjmentes rendezvényét, melynek témája a CO3 online ügyviteli szolgáltatás volt. A kamaránkhoz regisztrált kis- és közepes cégekkel folytatott megbeszélések során azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt években egyre fontosabbá vált számukra, hogy a napi ügymenetüket a korábbiaknál hatékonyabb informatikai eszközzel tudják támogatni. Szerencsére az informatikai terület fejlődése abba az irányba hat, hogy kevesebb ráfordítással egyre jobb minőségű IT szolgáltatások válnak elérhetővé. Rendezvényünkön a Pest megyei fiatal, CO3 Kft. online ügyviteli szolgáltatáscsomagját mutattuk be a téma iránt érdeklődő cégvezetőknek. Az alkalmazás a számlázástól, az ügyfél-, és raktárkezelésen át, az e-mail és céges tervező/ellenőrző naptárfunkcióig sok lehetőséget magában foglal. A szolgáltatás igénybevétele beruházást nem igényel, mégis a havidíjas konstrukcióval teljes körű informatika hátteret kapnak az előfizetők. Interaktív panel beszélgetésünket úgy építettük fel, hogy segítsünk a jelenlévőknek átgondolni, vajon szervezetük alkalmas-e az új vállalatirányítási rendszer bevezetésére, milyen előkészületeket érdemes ennek érdekében megtenni, illetve szűkös erőforrásokkal való gazdálkodás esetén hogyan tehetik eredményesebbé cégük működését.

Középen: dr. Vincze Gábor megbízott főtitkár az előadókkal beszélget

Ennek átgondolásában a Humanplusmarketingplus Kft. ügyvezetője, Dénes Attila segített. Miután kielemeztük a jelenlévőkkel, honnan tudhatjuk, hogy vállalkozásunk „megérett” egy új vállalatirányítási rendszer bevezetésére, a CO3 Kft. ügyvezetője, Gál Tamás következett. Gál Tamás elmagyarázta, miért nem igényel informatikai tudást, illetve milyen lehetőséget kínál a CO3 (számlázás, raktár, CRM, dokumentum menedzsment, teendők, projektek, naptár), hogyan tudjuk bárhonnan, bármikor, bármilyen

eszközről (asztali gép, notebook, tablet, okostelefon) elérni vállalkozásunk összes funkcióját.

Innovatív Étel-Ital Gasztronómia Rendezvényünkön ínycsiklandó különlegességgel, a mártogatós vendégváró falatokkal kedveskedtünk vendégeinknek, a Donum Terrae és Tonus Kft-k jóvoltából.

Gazdasági

Hírtükör

5

Már csak egy hónap és NYITNIKÉK! Előző lapszámunkban hírt adtunk az „Érdi Nyitnikék – Kiállítás és Vásár”-ról, melyet második alkalommal szervez a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara Érden, a Városi Sportcsarnokban. A nagyszabású rendezvény április 24-én nyitja kapuit és három napon át várja a látogatókat sokrétű kiállító-árusító standjaival, kulturális, szakmai és gasztronómiai programjaival. A kiállítók listája lapzártáig még nem került összeállításra, az újság megjelenésének időpontjában rendszerezzük és dolgozzuk fel a beérkezett jelentkezéseket. A kiállítás és vásár, valamint a programok a csarnok épületén belül, valamint a külső szabadtéri területen látogathatók, tekinthetők meg. Bent, a kézilabda pálya területén kialakított vásárterületen több, mint száz stand kínálata között lehet majd válogatni, a szakmai programok, fórumok a különteremben követik majd egymást. A színpadra tervezett programok – ügyelve arra, hogy ne legyen zavaró a standoknál érdeklődők és a kiállítók számára – igazán változatosak lesznek. A fellépő művészek, csoportok, bemutatók mellett látványossággal szolgál az első ízben meghirdetett fodrászbemutató és verseny, melyen férfi és női frizurák készülnek a közönség előtt. A külső szabadtéren is pezsgő-nyüzsgő forgatagra számítunk, hiszen a standok kínálata mellett más érdekességek is megtalálhatók lesznek. Újításként főzőversenyt szervezünk, várjuk a jókedvű csapatok jelentkezését. A bográcsaikat felállítók ételeiből kóstolót is kaphatnak az érdeklődő látogatók. Szintén a külső szabadtéren kerül felállításra egy jurta, amely már az előző évben is nagy sikert aratott érdekes bemutatóival, játéklehetőségével a gyerekek és felnőttek körében egyaránt. A sok látnivaló ajánlása mellett FELHÍVÁSSAL FORDULUNK ÖNÖKHÖZ: Használják ki cégük, tevékenységük, termékeik, szolgáltatásuk reklámozására szolgáló kínálatunkat, valamint az ingyenesen biztosított 4 m2 kiállítói területtől nagyobb, 8 m2 nagyságú standon való bemutatkozás, árusítás lehetőségét! Tágasabb kiállítási területek és a vásár területén több, jól látható helyen, különböző reklámfelületek bérelhetők! Mindezek részleteivel, feltételeivel, valamint a vásárral és programsorozattal kapcsolatos kérdésükkel kérjük forduljanak dr. Kupcsokné Polyák Ágnes Antónia főszervezőhöz (e-mail cím: [email protected]). NE FELEJTSÉK: 2015. ÁPRILIS 24-25-26. ÉRDI NYITNIKÉK – KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR AZ ÉRDI ARÉNÁBAN! ÉRDEN ÉRDEMES! Szeretettel várjuk partnerként, kiállítóként, látogatóként egyaránt!

Érd fejlesztési terve és üzleti film a klubban A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara közel 80.000 regisztrált vállalkozást tart nyilván. Kamaránk feladatának tekinti, hogy a megyében működő 11 kamarai klubot, a helyi vállalkozókkal együtt működtesse, szakmai és kapcsolatépítő programokkal gazdagítva az üzleti életet. 2015-ös küldetésünk között szerepel, hogy a megyén belül minél több vállalkozóhoz eljussanak programjaink, felfigyeljenek rendezvényeinkre. Mivel nehéz a cégvezetőket a mindennapi rutinfeladatokból kiragadni, ezért Innovációs Klubunk elindította egyik újítását, a vállalkozói filmklubot, amely roadshowként vonul végig a megye városain. Eddig Törökbálinton, Százhalombattán és Vácon találkoztunk az érdeklődőkkel. A február 19-én a helyi kamarai klubbal közösen szervezett programunkat az Érdi Galéria és Vigadóban rendeztük meg, amelynek címe: „Érd területfejlesztési terve és üzleti film a klubban”. A rendezvényre érkezők elsőként Simó Károly alpolgármester Érdet érintő fejlesztési terveiről hallgathatták meg. Majd a vállalkozói filmklub következett. A szórakoztató és egyben tanulságos élményt ígérő program keretében, olyan iróniával és humorral fűszerezett filmrészleteket játszottunk be, amelyben a hazai vállalkozások mindennapi gondjaival szembesülhettek. A 2 órás üzleti coachinggal vegyített filmklub lényege, hogy a filmrészletek alapján, közös eszmecserével, tapasztalatok leszűrésével fejlesszük az üzletemberek vállalkozói készségeit.

Versenyelőny – Leverage Társasjáték Cégvezetőknek Áprilisban Innovációs Klubunk újabb programmal jelentkezik. Háromhavonta társasjátékra invitáljuk a cégvezetőket. A szimulációs társasjátékunk lényege, hogy egy véletlenszerűen kapott vállalkozás helyzetébe kell beleképzelnünk magunkat, és sikerre vinnünk azt. A játék közben coachok segítségével megbeszéljük a tanulságokat, amiket mindenki adaptálhat a saját cégére. Közben a cégvezetők kapcsolati tőkéjüket építhetik, fejleszthetik magukat, mindezt jó hangulatban, hasonló cégvezetők társaságában. Szórakoztató társasjátékunk nemcsak üzletembereknek, vállalkozóknak, hanem más a vállalkozásfejlesztés iránt érdeklődők számára is nagyszerű lehetőséget biztosít arra, hogy új tapasztalatokat szerezzen.

Gazdasági

Hírtükör

6

Ismerjük meg a Kárpát Régiót (II. rész) Előző lapszámunkban sorozatot indítottunk annak a nyolc országnak általános, valamint vállalkozói szemüvegen át történő bemutatására, melyeket a Kárpát Régióba sorolunk. Februárban déli szomszédaink egyikénél jártunk, most irányt váltunk, s északabbra indulunk. Szlovákiával az utóbbi években jelentős eredményeket értünk el a kapcsolatépítés terén. Közös kamarát hoztunk létre, működő vállalkozói kapcsolatokat segítettünk elő, építettünk ki, és az elmúlt év végéig kamaránk működtette a kassai és dunaszerdahelyi KRÜH irodákat. Nézzünk körül északi szomszédunknál:

Szlovákia

Hivatalos megnevezés Szlovák Köztársaság Államforma

Parlamentáris Köztársaság

Főváros

Pozsony (Bratislava)

Terület

49 035 km²

Népesség

5,5 millió fő

Nemzetiségi megoszlás szlovák – 85%, magyar – 9,7%, más nemzetiség – 4,5% római katolikus – 68,9%, protestáns – 10,8%, görög katolikus – 4,1%, Vallási megoszlás más vallás – 3,2%, nem vallásos – 13% Hivatalos nyelv szlovák

Szlovákia jelentős fejlődést tud felmutatni rövid idő távlatából, hiszen az önálló országgá alakulásakor megörökölt ipar válságát és a magas munkanélküliséget egy évtized eltelte után gyors átalakulás követette, a betelepülő autógyáraknak köszönhetően csökkent a munkanélküliség, nőtt az ország jövedelme, és átalakult a gazdaság szerkezete. Ugyanakkor a fejlődés árnyoldalaként nőttek a regionális különbségek Kelet- és Nyugat-Szlovákia között.

A fiatal állam megörökölt gazdasági nehézségei, melyet leküzdve sikerült előrelépni A szocialista iparfejlesztés keretein belül 1945 után elsősorban a nehézipart fejlesztették, azonban a telepített üzemek rendkívül nyersanyag- és energiaigényesek voltak, míg a világpiaci igényektől és színvonaltól elmaradtak. Túlságosan függtek a szovjet piactól, amelyet az 1990-es évekre elveszítettek. A nagy hagyományokra visszatekintő, de drágán termelő, és kimerült készletekkel rendelkező kohászat komoly válságba került ebben az időszakban. Az ágazat legnagyobb üzeme az ukrajnai nyersanyagot feldolgozó kassai vasmű. Pozsony (Bratislava) gazdaságának meghatározó eleme kikötője, vegyipara és a környező alföldek alapanyagait feldolgozó élelmiszeripara. A szlovák mezőgazdaság feltételei alapvetően kedvezőek, a termelés típusa a domborzati viszonyoktól és az éghajlattól függően változik. A hegységekben szarvasmarhatartás, illetve az alacsonyabb térszíneken szőlő- és gyümölcstermesztés jellemző. A síkvidékeken búza és kukorica terem, a hűvösebb területeken pedig rozs és burgonya. Legfontosabb mezőgazdasági területe a Dunamenti-alföld.

Klíma

mérsékelt éghajlat

Államfő

Andrej Kiska

Miniszterelnök

Robert Fico

Hivatalos pénznem

euró (EUR)

Jelentősebb városok

Kassa, Eperjes, Nyitra, Zsolna, Besztercebánya, Nagyszombat

Az 1990-es évek végén elinduló fejlődést, gyors felzárkózást gazdaságpolitikai változások segítették elő. Gazdasági növekedést serkentő vállalkozóbarát környezetet alakítottak ki, egyszerűsítették az adózást, a külföldi stratégiai beruházóknak kedvezményeket nyújtottak. Emiatt fokozatosan viszszaszorult a fekete- és a szürkegazdaság, az egykulcsos, 19 %-os adó bevezetésével nőtt az állam bevétele. Mindezek mellett komoly megszorításokat vezettek be – pl. a szociális kiadások csökkentését –, ami elsősorban az elmaradottabb keleti országrészben okozott feszültségeket. A vállalkozásbarát kedvezmények, az olcsó munkaerő és a kedvező földrajzi helyzet számos befektetőt vonzott az országba, különösen az autóiparban. Míg korábban csak alkatrészgyártóként vettek részt az ágazatban, az ezredforduló után az egyik leggyorsabban fejlődő autógyártó országgá váltak. A termelés a Vág-völgyében koncentrálódik. A fejlődés elsősorban Pozsony környékére összpontosult, így a hagyományos nehézipar válságával – ami inkább az ország középső részén és keleten hatott – éleződtek a területi különbségek. Ez elsősorban a jövedelmek és a munkanélküliség mérhető különbségében mutatkozik meg. A vállalkozások által fizetendő adónemek mértéke, a néhány évvel ezelőtti sikerhez vezető időszakhoz képest emelkedő tendenciát mutat. A társasági adó 22%, az általános forgalmi adó (DPH) 20%, gyógyszerek, egészségügyi eszközök és tankönyvek esetén 10%.

Szlovák-magyar külkereskedelem A magyar külkereskedelmi statisztika szerint a kétoldalú áruforgalom 2013ban 8.565,2 millió euró volt (2,5%-os növekedés az előző évhez mérten). Ebből a magyar export értéke 4.275,9 millió euró (9,1%-os csökkenés az előző év adatához viszonyítva), az import értéke 4.289,3 millió euró (3,5%-os növekedés). Az áruforgalmi egyenleg a korábbi évek jelentős aktívumai után –13,4 M EUR volumennel zárult. Mindezek ellenére volumenét tekintve Magyarország harmadik legfontosabb exportpiaca Szlovákia. A két ország közötti együttműködés tovább fejleszthető Új termék bevezetésével – Hungaricumok – Új berendezések, technológiák (környezetvédelem, hulladékgazdálkodás, energia hatékonyság) Új, vagy meglévő piaci szegmensekkel Beszállítói rendszerekbe történő bekapcsolódással Új beruházásokkal, különös tekintettel a közös és határ menti fejlesztésekre Kkv-k közötti konzorciális együttműködéssel 2. és 3. körös autó- és elektrotechnikai beszállítási lehetőségek bővítésével – Jelentős termelés bővülés – Határon átnyúló kapacitások felmérése – Ágazati klaszterek közötti együttműködés

• • • • • •

Gazdasági

Hírtükör

élelmiszeripar termék• Mezőgazdaság, palettájának bővítésével – Bio- termékek

kereskedelemmel • –Szolgáltatás Mérnöki, biztonságtechnikai

• • • •

– IT – Ipari, Építőipari – Környezetvédelem, hulladékkezelés – Turisztikai K+F+I fokozottabb igénybevételével – 2014-2020-as időszak kiemelten magas forrásallokációja mindkét országban Köz-és közüzemi beszerzéseken való részvétellel, különös tekintettel a határ menti régiókra Új beruházásokon való részvétellel Gyógyszeripar, vegyipar területén nyíló lehetőségek kihasználásával

Együttműködési megállapodások a két ország között A kis- és középvállalkozások mindkét ország gazdaságában jelentős szerepet töltenek be, így mindkét ország fontosnak tartja a kkv-k vállalkozási feltételeinek javítását. Egyetértés van abban is, hogy a kkv-k támogatása szükséges, ugyanis a kkv-k fejlődése nagymértékben hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a foglalkoztatás növeléséhez. Ebben a koncepcióban kap fontos szerepet a határokon átnyúló MNKH Kereskedőház irodáinak működése is Szlovákiában. Emellett kiemelt figyelmet fog kapni a jövőben az oktatás kérdése, avagy tapasz-

7 talatcsere a vállalkozók oktatásával kapcsolatos ismeretek átadásában, valamint a vállalkozói szellem erősítése az oktatás minden szintjén: középiskolákban, a nem gazdasági szakirányú szak- és felsőfokú intézményekben, valamint a felnőtt oktatásban egyaránt. Mind Szlovákia, mind Magyarország kulcsfontosságúnak tartja a gazdasági együttműködést, melynek elmélyítésére kidolgozásra került a Duna Stratégia.

Helyi kereskedelmi, üzleti szokások Az üzleti élet szabályozásánál a kereskedelmi kapcsolatokat a Kereskedelmi (vállalkozók jogi állása, társaságok, verseny, bíróságok, kereskedelmi szerződések feltételei), és a Polgári Törvény (szerződéskötés, módosítás) szabályozza. Az ügylet előkészítésénél a személyes kapcsolatok dominálnak, továbbra is nagy jelentőségű a helyi viszonyokat jól ismerő közvetítő. Az üzleti kockázat a törvényi szabályozás szigorodásával (tisztségviselők felelőssége, kötelezettségbehajtás szigorodása) közelít a hazánkban tapasztalhatókhoz, de még mindig nagyobb mértékű. Ezért fontos lehet a jogosultságok, cégkivonatok ellenőrzése (www.orsr.sk), szerződések formai előírásainak betartása. Az előkészítés során kiemelkedő szerepe van az árukra, árucsoportokra, vállalatokra koncentráló partnerorientált árubemutatóknak, vásároknak, kontakt-napoknak, ahol egyre jobban előtérbe kerül a regionalitás.

Kiemelt Szlovák Vásárok 2015. első felében A legfontosabb vásár- és kiállítás-szervező cégek Szlovákiában Incheba Bratislava Agrokomplex Nitra Expo Center Trencin

• • •

INCHEBA - Pozsony – „MOTORCYCLES” Motorkerékpárok és Felszerelések Nemzetközi Kiállítása: 2015. III. 12. – 15. – „CONECO” 36. Nemzetközi Építőipari Vásár: 2015. III. 25. - 28. AGROKOMPLEX - Nyitra – „FURNITURE AND LIVING” 25. Nemzetközi Bútor és Háztartási felszerelés Vásár: 2015. III. 10 - 15. – „AGROSALON” 5. Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár: 2015. III. 25 – 28. – „INTERNATIONAL ENGINEERING FAIR” 22. Nemzetközi Műszaki Vásár: 2015. V. 19 - 22. EXPO CENTER – Trencsény – „BEAUTY FORUM SLOVAKIA” 23. Nemzetközi Kozmetikai, Szépség és Frizura Vásár: 2015. III. 19 - 21. – „HEALTH LIFE STYLE” 17. Egészséges Életmód Program, Relax & Sanity Vásár: 2015. IV. 08 - 11. Következő lapszámunkban folytatjuk a hazánkat körülölelő Kárpát régiós országok bemutatását.

4 ezer milliárd gazdaságfejlesztésre Az Európai Bizottság elfogadta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felügyelete alá tartozó mindhárom operatív programot, így több mint 4000 milliárd forintos uniós forrás áll rendelkezésre közvetlen gazdaságfejlesztésre tavasztól – közölte a minisztérium. A tájékoztatás szerint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében 2733 milliárd forint használható fel a hozzáadott érték emelése, a foglalkoztatás bővítése, az új vállalkozások számának növelése érdekében. A programmal többek között várhatóan 135 ezer főre nő az ifjúsági munkaerő-piaci programokban a 25 év alattiak részvétele, a továbbképzési, illetve szakképzési programokban résztvevők száma pedig 450 ezerre emelkedik majd. A kormány továbbá arra számít, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) által lebonyolított külkereskedelmi termékforga-

lom értéke a mintegy 6400 milliárd forintról legalább 8300 milliárdra növekszik. Ezen felül a programtól azt várja, hogy 10 ezer termelési ágazatban tevékenykedő kkv jusson vissza nem térítendő támogatáshoz, illetve 3400ról 22,5 ezerre növekedjen a kedvezményes pénzügyi eszközökkel támogatott számuk. A Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) 1231 milliárd forint áll rendelkezésre és küldetése, hogy Budapesten és Pest megyén kívüli valamennyi megye, térség és település esetében megtalálja és erősítse azokat a fejlődési elemeket, amelyekkel erőforrásaik kibontakoztathatók és aktivizálhatók. A program hatására előreláthatólag közel 700 ezer ember részesül a város rehabilitáció előnyeiből a kedvezőtlen helyzetű térségekben, valamint majd 18 ezer új bölcsődei, óvodai és családi napközi férőhely lesz elérhető a gyermekjóléti intézményekben.

Pozitív várakozás, hogy évente egy millióval nő a támogatott kulturális és természeti örökségi helyszínekre tett látogatások száma, és több mint 2000 hektár iparterületet, ipari parkot fejlesztenek. A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programra (VEKOP) jutó 288 milliárd forint pedig a Közép-Magyarország régió (EU besorolás szerint fejlett régió) versenyképességének javítására, térségei és települései gazdaságfejlesztési elképzeléseinek támogatására szolgál. A programnak emellett egyszerre kell megoldást nyújtania a főváros fejlődésére és Pest megye térség specifikus kihívásaira. A projektek által várhatóan 4500 bölcsődei, óvodai és családi napközi férőhely létesül, illetve kap továbbfejlesztési lehetőséget, és több mint 25 ezer munkavállaló vehet majd részt képzési programban – olvasható a közleményben.

Gazdasági

Hírtükör

8

Itt a Növekedési Hitelprogram Plusz A jegybank új, célzott monetáris lazító eszközt vezet be a növekedési hitelprogram plusszal (nhp+) a kis- és középvállatok (kkv) hitelezésének támogatására. Az elmúlt két év alatt, 2013-2014-ben a magyar gazdaság mintegy 5 százalékkal bővült, aminek mintegy fele a jegybanki alapkamat 24 hónapon keresztül történt folyamatos csökkentésének és a  növekedési hitelprogramnak köszönhető. A változatlan feltételekkel folytatódó növekedési hitelprogram (nhp) idei évi mintegy 500 milliárd forintos keretösszegén felül az MNB Monetáris Tanácsa további 500 milliárd forintot különített el az új nhp+ konstrukcióra – derül ki a Magyar Nemzeti Bank sajtótájékoztatóján kiadott anyagból. Az új konstrukció keretében az MNB a likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan korlátozott ideig, korlátozott mértékben és összegben hitelkockázatot vállal át a hitelintézetektől. A vállalkozásoknak szóló új konstrukció március 16-án indul. Az nhp-vel, illetve az nhp plusszal 1000 milliárd forint áll majd rendelkezésre a kis- közepes cégek finanszírozására idén, az nhp-vel és az nhp plusszal együttesen a hitelezhető kkv-k 50-60 százaléka érhető el. Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta: a bankok kockázatvállalási magatartása még nem változott meg,

az nhp-n kívüli hitelezést túlzott óvatosság jellemzi, annak ellenére, hogy az MNB jelentősen csökkentette az alapkamatot. A hitelképes vállalkozások jelentős része nem jut finanszírozáshoz az nhp keretében, az nhp-n kívül pedig csak rövid futamidőn, magas kamatok mellett kap hitelt. Rámutatott: a jegybank szükségesnek tartja ezen vállalkozások hitelhez jutásának elősegítését, amit a hitelprogram kibővítésével érhet el az MNB. A jegybank a likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan a kkv-k hitelezési kockázatának egy részét korlátozott mértékben és korlátozott ideig átvállalja a hitelintézetektől - tette hozzá. Az MNB háttéranyagából kiderült: a Magyar Nemzeti Bank az nhp+ konstrukcióban egy 500 milliárd forintos keretöszszeget bocsát a hitelintézetek rendelkezésére. Az nhp+ keretében a jegybanktól igénybe vett 0 százalékos refinanszírozási hitelek ugyanúgy kis- és középvállalkozások hitelezésére fordíthatók, maximum 2,5 százalékos kamatláb mellett. Az új hitelprogram azonban kiegészül egy fontos feltétellel annak érdekében, hogy az nhpból kiszoruló vállalatok hitelpiaca is normalizálódjon. Az nhp+ keretében megkötött hitelszerződéseknél az MNB a hitelezési veszteségek 50 százalékát átvállalja a hitelintézetektől, de legfeljebb 5 évig és évente legfeljebb az egyes hitelintézetek által az ezen konstrukció keretében fenn-

álló hitelportfólió 2,5 százalékának erejéig. Az nhp+ keretében nyújtott forintlikviditás minden hitelintézet számára azonos feltételek mellett érhető el. Ezzel a jegybank arra ösztönzi a kereskedelmi bankokat, hogy a csökkenő hitelkockázati költségek hatására ne csak a jó, hanem a kkv-k nagyobb részét kitevő közepes hitelképességű kis- és közepes cégeknek is fix kamatú, hosszú futamidejű finanszírozást nyújtsanak. A jegybank várakozása szerint ezzel a hitelképes kkv-k jelentős hányada számára eltűnnek a hitelhez jutási korlátok, amelyek akadályozták őket tevékenységük bővítésében. A tájékoztató anyag szerint mivel Magyarországon még csak kialakítás alatt áll – a kkv-hitelek csomagban történő értékesítését lehetővé tevő – értékpapírosítási piac szabályozása, az MNB számára nem adottak a feltételek más, fejlett országok jegybankjai által alkalmazotthoz hasonló eszközvásárlási program elindításához. Az MNB ezért nem tudja és nem is akarja megkerülni a hitelintézeti rendszert; az nhp+ révén, a hitelintézetek közvetítésével próbál meg enyhíteni a kkv-hitelezés zavarain. A 2015 végéig tartó nhp és nhp+ együttesen 1000 milliárd forintos összege a jegybank átmeneti, célzott monetáris politikai eszköze, mely a kkv-hitelpiac torzulásait korrigálja.

Vállalkozásoknak 2,5%-os hitel már lakóingatlanra is Február közepétől életbe lépett egy kisebb átalakítás a vállalkozói körökben legnépszerűbb finanszírozási formában, a bankok által maximum 2,5%-os kamattal nyújtható Növekedési Hitelprogramban. Már lakóingatlan vásárlását is finanszírozhatják a cégek a Növekedési Hitelből. 2013-ban a növekedési hitel első meghirdetésénél volt rá lehetőség, hogy a vállalkozások lakóingatlant is vásároljanak a speciális hitelből. Köszönhetően annak, hogy a lakóingatlan vásárlások GDP növekedésre gyakorolt hatása némileg mérsékeltebb, mint a termelő eszköz beruházásoké, hamar jött azonban a korlátozás: 2014-től már nem lehetett lakóingatlanra költeni a növekedési hitelt. Ezt követően 2015-ben jött a fordulat: lehetséges lakóingatlan vásárlás növekedési hitelből AMENNYIBEN:

• a lakóingatlan hasznosítása kizárólag üzleti célúra változik és ennek ténye az ingatlan nyilvántartásban legalább széljegyen bejegyzésre kerül • HA a későbbiekben a földhivatal mégsem jegyzi be az átminősítést, akkor a hitel összege azonnal visszafizetendő A növekedési hitel feltételeinek való megfelelés esetén a hitel felhasználható az ingatlan:

• tulajdonjogának megszerzésére • átépítésére, átalakítására • bővítésére • felújítására

Gazdasági

Hírtükör

9

„Díj az Európai Vállalkozások Ösztönzéséért” pályázat 2015. évi nemzeti fordulója A pályázat Európa szerte felkutatja és elismeri az Unió legkreatívabb és legsikeresebb vállalkozásösztönzési projektjeit, továbbá lehetőséget nyújt a pályázóknak, hogy európai szinten megmérettessék magukat, elismerést szerezzenek és promótálhassák tevékenységüket. A díj elsődleges célja olyan vállalkozói, nonprofit, önkormányzati vagy állami szintű kezdeményezések elismerése, amelyek a vállalkozók ösztönzésére, inspirálására és tevékenységük segítésére irányulnak. A díjra való nevezés két kiválasztási szakaszban zajlik: nemzeti és európai szinten. Az európai fordulóba két projektet juttat tovább a magyarországi szakmai zsűri. Az Európai Zsűri Fődíját – amelynek díjazottja bármely kategóri-

ából kikerülhet – az a pályázat nyeri el, amely Európa legkreatívabb és leginspirálóbb vállalkozói kezdeményezésének bizonyul. A díjátadó ünnepségre – amelyre a nemzeti forduló összes továbbjutója meghívást kap – az EU soros elnökségét adó Luxemburgban kerül sor 2015 novemberében. Az Európai Vállalkozási Díjat hat kategóriában osztják ki: – A vállalkozói kedv ösztönzése – A vállalkozói ismeretek növelése – Az üzleti környezet fejlesztése – A vállalkozások külpiacra lépésének elősegítése – A zöldgazdaság ösztönzése – Vállalkozás a társadalmi esélyegyenlőségért.

A jelentkezéseket a [email protected]. hu email címre várják. Nevezési határidő: 2015. május 15. További információk elérhetők a díj hivatalos Facebook oldalán és az Európai Bizottság honlapján.

Hitelek exportőröknek A vállalkozás finanszírozására és exporttevékenység támogatására került kialakításra korábban két, a korábbi kereskedelmi banki gyakorlattól eltérő, állami szabályozókkal alacsony kamatokra beállított hiteltermék. A Növekedési Hitelprogram (NHP) és az Exportélénkítési Hitelprogram (EHP) is egy próbálkozás arra nézve, hogy hogyan érvényesülhet együtt a bankok és az ügyfelek érdeke, kikényszeríthető-e a pénzintézetek felelősségvállalása állami eszközökkel. A Növekedési Hitelprogram második felében az első szakaszhoz képest számottevően emelkedett a mikrovállalkozások súlya – különösen az új beruházási hiteleken belül –, és talán pont ez alapozta meg az új Exim Kártya helyét.

Idén jön az Exim Kártya Az EXIM Bank kedvező árú programja is egyre népszerűbb az exportőrök körében. Az olcsó devizaforrásból egyebek mellett lehetőség van lízingfinanszírozásra, faktoringra, exportcélú beruházás finanszírozására, közvetlen áru- és szolgáltatásexporthoz kapcsolódó forgóeszköz-finanszírozásra és export-utófinanszírozásra. Az exportőrök devizaalapú mikrohitelezését szolgáló új konstrukció pedig az ígéretek

szerint 2015 elején indul. Az EHP célja, hogy a magyar export-szektort erősítse, ösztönözze az exportcélú beruházásokat, javítsa a magyar beszállító kkv-k exportpiaci pozícióját, és fokozza a bankrendszer hitelezési képességét és készségét. Az EHP mikrovállalkozásoknak szóló új eleme sok hasonlóságot mutat a Széchenyi-kártyával, azzal a jelentős különbséggel, hogy ez már egy devizában elérhető hiteltermék lesz a külkereskedő cégek számára. Az EXIM Mikrohitel Kártya bevezetésére azért van szükség, mert az exportőrök nem vehetik igénybe a Széchenyi-kártyát. Így az EXIM mikrohitel bevezetésével a két program már szinergikusan kiegészítheti egymást. Ez a termék jelentősen eltér a hitelcsalád többi tagjától, mivel az EXIM új, eddig kevésbé ellátott szegmensek irányába is nyitni kívánt. Ennek megfelelően a folyószámla-hitelkeret futamideje egy év (amely megújítható), keretösszege 3–150 millió forint. Az exportőr vállalkozás a kereskedelmi banknál megigényli a kártyát a szükséges hitelkerettel, majd a vállalat alapvető pénzügyi kimutatásai, gazdálkodási adatai alapján kap egy hitellimitet. Amennyiben az ügyfélnek magasabb összegre lenne szüksége, felajánlhat ingatlanfedezetet.

Kizárólag hitelintézeteken keresztül igényelhető, így kamatozása is a bankok árazásától függ, de a beépített felső korlát miatt a teljes költség nem haladhatja meg az évi 5,5 százalékot. A vállalkozásoknak gyakran okoz nehézséget, hogy az ingatlant vagy a gyártókapacitást, amit a hitel fedezetéül felajánlanának, korábban egy másik hitel kapcsán egy másik bank – vagy esetleg ugyanaz – már megterhelte jelzáloggal. Az EXIM Kártya esetében ilyen gond nincs: a magyar állam által megtestesített garanciával rendelkező programhoz elegendő a jövőbeni exportárbevételüket igazolni szerződéssel vagy szándéknyilatkozattal. A felvett hitel azonban legfeljebb 85 százaléka lehet az exportárbevételnek, amit évente kell igazolni. A Nemzetgazdasági Minisztérium az EXIM Exportélénkítési Hitelprogramját (EHP) a hazai vállalkozások legszélesebb körének igényei szerint kívánja folyamatosan bővíteni. A kedvezményes hitelprogramok iránti kereslet egyértelműen tükrözi, hogy a vállalkozások a válságot követően újból egyre nyitottabbak a hitelek iránt, de az egyértelműen látszik, hogy nagyon fontos kérdés számukra a forrás ára.

Gazdasági

Hírtükör

10

Megjelent a 2015/2016-os tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti kormányrendelet A Kormány 13/2015. (II. 10.) rendeletének melléklete megyénként és a fővárosra lebontva tartalmazza az iskolai rendszerű szakképzésben oktatható, az állam által elismert azon szakképesítéseket, amelyekre a 2015/2016-os tanévben induló iskolai rendszerű képzésekben a szakképző iskola fenntartója korlátozás nélkül beiskolázhat (támogatott szakképesítések), továbbá a költségvetési hozzájárulásra nem jogosult nem támogatott szakképesítéseket és a költségvetési hozzájárulásra korlátozott keretszámok alapján jogosult korlátozottan támogatott szakképesítéseket és azok keretszámait. A kormányrendeletben Pest megyére vonatkozóan meghatározott iskolai rendszerű, az állam által elismert szakképzésben korlátozás nélkül támogatott szakképesítések száma 41, a korlátozottan, adott keretszám erejéig támogatott 122, az állami költségvetésből nem támogatott szakképzések száma 82. A kormányrendelet tartalmazza továbbá a szakközépiskolai ágazatokra vonatkozóan megyénként és a fővárosra lebontva, a 2015/2016-os tanévben induló iskolai rendszerű képzésekben a támogatott, nem támogatott és korlátozott keretszám

alapján támogatott az iskolai rendszerű szakképzésben oktatható, OKJ szerinti szakközépiskolai ágazatokat és azok keretszámait. Pest megyében 10 korlátozás nélkül támogatott, 24 korlátozottan támogatott és 3 nem támogatott ágazatot határoz meg a rendelet. A szakmaszerkezeti döntés nem vonatkozik az iskolai rendszerű szakképzésben az Szt. 25. § (5) bekezdése alapján a rész-szakképesítésre, a kizárólag speciális szakiskolában oktatható szakképesítésre, a rendészetért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésre és szakközépiskolai ágazatra, valamint a büntetésvégrehajtási intézetben történő beiskolázásra. Az e rendeletben foglaltakat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 31. pontja alapján a 2016. februárban induló képzésekre is alkalmazni kell. Az Szt. 82. § b) pontja szerint tett javaslat alapján a rendelet megyénként és a fővárosra tekintettel meghatározott, a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendelet alapján a 2015/2016-os tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiányszakképesítéseket is tartalmazza.

Pest megyére vonatkozóan a 2015/2016–os tanév hiány-szakképesítései: 34 543 02

ASZTALOS

34 522 03

ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ

34 621 01

GAZDA

34 521 03

GÉPI FORGÁCSOLÓ

34 541 03

HÚSIPARI TERMÉKGYÁRTÓ

34 521 04

IPARI GÉPÉSZ

34 582 08

KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ

34 542 06

NŐI SZABÓ

34 541 04

PÉK

34 762 01

SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ

34 522 04

VILLANYSZERELŐ

34 582 12

VÍZ-, CSATORNA ÉS KÖZMŰRENDSZERSZERELŐ

Szakgimnáziumok és szakközépiskolák A tervek szerint a mostani szakközépiskolákat szakgimnáziumoknak hívnák a 2016-17-es tanévtől, jelezve, hogy az intézmény érettségit ad, felsőfokú oktatásra készít fel, de nem általában, hanem egy-egy szakirányban ad többlet tudást - mondta Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtöki sajtótájékoztatóján. Itt a negyedik év végén következne az érettségi, majd egy év rátanulással technikusi minősítést kaphat a tanuló – tette hozzá.  A mostani szakmunkásképző iskolák szakközépiskolák lesznek a tervek szerint, ahol a tanuló három év alatt megszerezheti a szakmunkás bizonyítványt, de további két év után érettségihez is juthat – fejtette ki az államtitkár. Az államtitkár jelezte: a 2016-17-es tanévtől szeretnék megyénként akár 20-ra

növelni a hiányszak-képzések számát a jelenlegi 12-ről, mivel egyértelmű igény van rá.  Ha valaki hiányszakmát választ, hátrányos helyzetű térségben van, tanulói szerződéssel rendelkezik és jól tanul, akár havi nettó 50 ezer forint juttatásban is részesülhet – jegyezte meg az államtitkár. Czomba Sándor kitért arra, hogy tovább szeretnék bővíteni a duális képzési rendszert, növelni a részt vevő vállalatok számát, elsősorban mikro-, kis-és középvállalatokat bevonni. Az NGM államtitkára felidézte: 2015. szeptember elsejétől az NGM több mint 400 intézmény fenntartói feladatait veszi át, ami jelentős változás lesz. A lépéssel az érintett intézményeknek nagyobb önállóságot, ezzel nagyobb felelősséget is szeretnének adni – tette hozzá. Az újonnan alakult Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, az NGM háttér-

intézménye végzi majd a szakmai irányítást és látja el a fenntartói feladatokat. Az iskolák és a hivatal közé országosan 30-40 szakképzési centrumot hoznának létre, a minél hatékonyabb működtetés érdekében – jegyezte meg. Odrobina László szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár elmondta: két részből áll a szakiskolai tanulók ösztöndíja. Az egyik a hiányszakmához és tanulmányi átlaghoz kötött, 4,5-ös átlag felett jár, ami nettó 30 ezer forint. Ez egészül ki a duális képzésben a vállalatok által kötelezően adandó tanulói juttatással, aminek a törvény által előírt minimális bruttó összege 10 és 19 ezer forint között van, de ennél többet is adhat a cég. Ezeket összeadva kijön a havi mintegy 50 ezer forintos ösztöndíj. A hiányszakmákhoz kötött ösztöndíjat Szabóky Adolf piarista tanárról nevezték el – tette hozzá.

Gazdasági

Hírtükör

11

Áprilisban Szakma Sztár Fesztivál A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara összesen 19 szakképző iskolában hirdette meg a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt és az Országos Szakmai és Tanulmányi Versenyt. A szakmai verseny fő célkitűzése többek között a magyar szakképzés színvonalának emelése, a szakképzés eredményeinek széles körű bemutatása és a végzős tanulók és iskoláik (tágabban a szakképzés) szakmai megfeleltetése a gazdaság igényeinek és elvárásainak. Fontos a szakképzésben részt vevő tehetséges tanulók számára a megmérettetés és a kiemelkedő eredmények elérési lehetőségének biztosítása. A pártatlanság és az esélyegyenlőség maximális érvényesülését garantálják a központilag egységes feladatok, az azonos időben történő lebonyolítás, a dolgozatok egységes szempontrendszer alapján történő javítása és a nyilvánosság biztosítása.

Elindult a „Szakiskola 2015” kutatás A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkáját segíti immár nyolc éve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság és Vállalkozáselemző Intézete (GVI) által irányított kutatása. Az adatfelvétel célja, hogy feltérképezze az üzleti szektor egyes szegmenseinek a szakképző iskolát végzettek iránti keresletét egy éven belüli, illetve három éven túli időtávon – szakmánként és megyénként, illetve régiónként, továbbá, hogy ezt összevesse a szakképző iskolák várható kibocsátási adataival – szintén szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Ezek alapján a kereslet és kínálat összevetésén keresztül a 2016/2017-es szakképzési beiskolázási keretszámokra teendő javaslatokhoz háttér-információkat nyújt. A kutatás ezen felül vizsgálta a pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzetét, elhelyezkedési lehetőségeit, valamint szakmájukról, munkájukról alkotott véleményüket, valamint azt, hogy a 2012-ben illetve 2013-ban végzett szakiskolásoknak hogyan sikerült beilleszkedniük a munka világába. Az adatfelvétel tehát egyrészt a munkaadók igényeit, másrészt a munkavállalók munkába állással és képzéssel kapcsolatos tapasztalatait vizsgálja.

A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara a szakmai versenyek írásbeli elődöntőjét a budapesti székházában bonyolította le. A szakmai versenyre szakképesítésenként, meghatározott rendeletek alapján lehetett jelentkezni a www.szakmasztar.hu honlapon megjelenő felületen. A jelentkezéshez szükséges adatok rögzítését követően a kinyomtatott jelentkezési lapot az iskola igazgatójának egyetértő, támogató nyilatkozatával együtt kellett a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarához eljuttatni. A felhívásra 16 iskolából 171 tanuló jelentkezett. Az írásbeli elődöntőn 160 tanuló vett részt. A versenyzők 9 szakmacsoport 27 szakmájában mérték össze tudásukat. Az elődöntők a versenyszabályzatban előírt feltételeknek megfelelően zajlottak le. Az elődöntőket követő válogatók megszervezésével kívánja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara biztosítani, hogy a legfelkészültebb diákok kerülhessenek a verseny országos döntőjébe. A verseny-

zők az elődöntőn és a válogatón szerzett pontok alapján versenyrészenként, szakképesítésenként külön-külön kerülnek rangsorolásra és ennek megfelelően kerül sor a legjobbak behívására a verseny válogatójába, illetve az ezt követő országos döntőbe.

Gazdasági

Hírtükör

12

Vasárnapi kisokos Néhány hét múlva, 2015. március 15-én hatályba lép a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény. A vasárnapi zárva tartás témája és várható hatásai hónapok óta foglalkoztatják a közvéleményt, ezért – ha a következményeket nem is látjuk előre, – írásunkban áttekintjük a jogszabály fontosabb rendelkezéseit. A kiskereskedelmi szektorban történő munkavégzés tilalma vasárnapokra, munkaszüneti napokra, egyéb napokon pedig a 22 és 6 óra közti időtartamra vonatkozik. Adventi vasárnapokon és évente egy tetszőlegesen megjelölt vasárnapon mégis nyitva tarthatnak az üzletek 6 és 22 óra között, december 24-én és szilveszter napján pedig 6 és 12 óra között. A vasárnapi zárva tartás röviden összefoglalható fő szabálya alól a törvény számos kivételt meghatároz. Nyitva tarthatnak vasárnap és munkaszüneti napokon az újságot vagy virágot árusító üzletek (amelyek árbevételének legalább kétharmada a megjelölt tevékenységből származik, és árusítótere nem haladja meg az 50, illetve 150 négyzetmétert) 6 és 12 óra között, a kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzletek 5 és 12 óra között, valamint a sportlétesítményekben található üzletek a sportrendezvény ideje alatt.

Kivételt képeznek a zárva tartás alól azok az üzletek is, amelyek árusítótere a 200 négyzetmétert nem haladja meg, amennyiben az üzletben egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, illetve gazdasági társaság legalább egyötödös tulajdoni hányaddal rendelkező tagja, vagy ezek közeli hozzátartozója személyesen folytat kereskedelmi tevékenységet. Tárgyi hatályát tekintve a jogszabály a kiskereskedelmi tevékenységre terjed ki, meghatározva bizonyos kivételeket e körből. A – kereskedelmi törvény alapján – kiskereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is. A vasárnapi munkavégzés tilalma mégsem vonatkozik többek között a vendéglátásra, a szabadidő eltöltésével közvetlenül összefüggő szolgáltatási tevékenységre és a kereskedelmi ügynöki tevékenységre sem. Tevékenységi oldalról kivételt jelent továbbá a törvény hatálya alól, azaz vasárnaponként is folytatható a jövőben például kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység (e körbe tartozik az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység), kulturális tevékenységet és fürdő szolgálta-

tást kiszolgáló kereskedelmi tevékenység, vagy a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység (azaz üzletszerű gazdasági tevékenység keretében bevásárlóközpont, piac vagy vásár üzemeltetése, ideértve az ott forgalmazott termékek raktározásával, szállításával összefüggő vagy egyéb, a kereskedelmi tevékenység folytatásának elősegítésére irányuló szolgáltatások nyújtását). A tevékenység végzésének helye alapján kivételt képeznek, azaz vasárnap is nyitva tarthatnak a repülőtéren, vasúti és autóbusz pályaudvarok területén kialakított üzletek, a világörökségi területen található üzletek, továbbá a gyógyszertárak, benzinkutak, és folytatható kereskedelmi tevékenység egészségügyi intézmények területén, szálláshelyeken, piacokon és vásárokon is. A törvény felhatalmazza a Kormányt, hogy adott település(rész) sajátosságaira – különösen az idegenforgalom kiszolgálásának igényére, a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak számára és a lakókörnyezet érdekeire – tekintettel az üzletek nyitva tartása engedélyezésének részletes feltételrendszerét és a mérlegelés szempontjait, továbbá az eljárás részletes szabályait rendeletben állapítsa meg, tehát a jövőben további rendelkezések árnyalhatják a cikkben bemutatott szabályrendszert. Dr. Sándor Zsófia Dr. Sándor Ügyvédi Iroda

A webáruházakat is érinti? Míg a 200 négyzetméternél nagyobb üzletek és a plázák tulajdonosait hátrányosan érinti, néhányan akár nyerhetnek is a vasárnapi zárva tartással. Az online áruházak egy része arra számít, hogy nőni fog a forgalma március 15-étől. Szakértők egybehangzó véleménye szerint a rendelkezés egyértelműen a webáruházaknak fog kedvezni. 2014ben a webáruházak forgalma egy év alatt majd 30%-kal növekedett. A növekedés idén még nagyobb tempót vehet. Azok a vevők ugyanis, akik hétköznap nem érnek rá, és nem lesz kedvük szombaton a zsúfolt plázákba menni, könnyen átszokhatnak az internetes vásárlásra. Ezt pedig több üzletlánc ki is használhatja. A forgalomnövekedés és a vasárnapi zárva tartási rendelet miatt nem csak a webáruházak működtetésében, hanem a webes értékesítés informatikai rendszereiben, a logisztikában, futárszolgálatoknál,

az elektronikus fizetésben és számlázásban, valamint az internetes marketingben és a jogi következményekben is alapvető változásokat hoz. Egyelőre jogértelmezési vita zajlik a tekintetben, hogy a webáruházakat menynyiben érinti majd a március 15-étől bevezetésre kerülő jogszabály. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által közzétett állásfoglalásából az derül ki, hogy márciustól az online megrendelt termékek sem szállíthatóak ki este tíz és reggel hat óra között, valamint munkaszüneti napokon és vasárnap. Bár az ügyfelek online megrendelhetik a termékeket, azok kiszállítása 22 és 6 óra között, valamint munkaszüneti és vasárnapi napokon nem történhet meg, ugyanis a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény hatálya attól függetlenül kiterjed a kiskereskedelmi tevékenységre, hogy azt állandó jel-

leggel vagy esetenként, állandó vagy időszakonként változó helyszínen folytatják. Azaz a törvény hatálya a megfogalmazott vélemény szerint kiterjed az online áruházakra is. A kiskereskedelmi tevékenység alatt pedig termékek forgalmazását és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtását kell érteni, mint például az áru összekészítése vagy kiszállítása – olvasható az NGM állásfoglalásában. A szaktárca azt állítja, hogy a törvény nem tesz kivételt az online rendelés utáni kiszállításnál, csak a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységet említi, mint olyat, amit lehet végezni a tiltott órákban. A tárca szerint ez a fogalom nem fedi a rendelés utáni kiszállítást, csak a kereskedelmi tevékenység megvalósuláshoz szükséges szállítást, amely ahhoz szükséges, hogy az üzlet a nyitva tartási időben működni tudjon.

y

Gazdasági

Hírtükör

13

Vasárnapi nyitva tartás – a kamara megtette javaslatait Az országos kamara (MKIK) a megyei kamarák szakértőinek javaslatai alapján jogszabály véleményező levelet küldött az illetékes minisztériumnak a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés feltételeiről szóló kormányrendelet tervezetére vonatkozóan. A kamara szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra, hogy sok százezer ember megy munkába hat órára, aki szeretne munka előtt élelmiszert vásárolni, életszerűtlen, hogy ezt kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzletben tehesse meg.  A kamara javasolja, hogy a kormányrendelet tegye lehetővé, hogy az élelmiszer üzletek hétköznapokon 5 és 22 óra között nyitva tarthassanak. Javasolja továbbá, hogy a rendelet 1. számú mellékletében szereplő településeket tekintsék át, valóban rendelkeznek-e kellő turisztikai vonzerővel ahhoz, hogy a listán szerepeljenek, illetve egészítsék ki a világörökségi területekkel. Az éves bejelentési kötelezettséget felesleges adminisztrációs tehernek tartja, melynek még igazgatási díj vonzata is van. Javasolja, hogy a törvény határozza meg, hogy mely hatóság igazolja hitelt érdemlően az árusítótér nagyságát, illetve jelölje meg, mely jogszabály szabályozza azt, hogy ki minősül segítő családtagnak. Jogszabály értelmezési kérdésekre is rámutat. Például ha 5 fő üzletben ténylegesen tevékenykedő természetes személy közül 1 megfelel a törvény 6. paragrafusában előírt elvárásoknak, akkor a másik 4 személy lehet alkalmazott is? – teszi fel a kérdést a véleményező. Ha helyes ez az értelmezés, akkor rendben van a szövegezés. Ha nem így kell értelmezni, akkor változtatás szükséges a szövegezésen a jogalkotói szándék egyértelművé tétele érdekében. Mivel rövid határidő állt rendelkezésre, az MKIK jelezte, hogy gyors véleményezésre volt lehetőség.

Fogyasztóvédelmi ellenőrzések 2015-ben Az idei évben is a fogyasztók egészségének, testi épségének és vagyoni biztonságának a védelme áll a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzéseinek fókuszában. A 2015. évben a témavizsgálatok száma csökken, bizonyos ellenőrzések időtartama viszont nő, ezzel is biztosítva az alaposabb, mélyebb és a problémák valódi megoldását ígérő program megvalósítását. A nemzeti fejlesztési miniszter által jóváhagyott új ellenőrzési és vizsgálati program összeállítását a korábbiakban megszokottól eltérően szélesebb körű egyeztetés előzte meg, amelynek során a szaktárca és a hatóság vezetői kérték és figyelembe vették a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségeinek munkatársai és civil szakértők javaslatait, véleményét is. A konzultációk eredményeképpen egy olyan vizsgálati program összeállítására kerülhetett sor, amely egyaránt tükrözi a szakmai prioritásokat, a fogyasztói érdekek alapján különleges odafigyelést igénylő problémákra való fokozott reagálás szándékát, valamint a tisztességtelen és jogsértő vállalkozói magatartások kiszűrésére irányuló elkötelezettséget egyaránt. A kiemelt vizsgálati programelemek között helyet kaptak a korábbi években magas kifogásolási arányt eredményező területek, a fogyasztók életét, testi épségét és egészségét veszélyeztető magatartások kiszűrését célzó vizsgálatok és a fogyasztók legszélesebb körét érintő problémákat orvosolni hivatott ellenőrzések. Mindezek alapján szerepel a vizsgálati programban az általános kereskedelmi feltételek, árfeltüntetés és árfelszámítás átfogó vizsgálata, a szavatossággal, jótállással kapcsolatos fogyasztói kifogások intézésének ellenőrzése, valamint fogyasztói igények érvényesítésére vonatkozó megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése, az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység ellenőrzése, a 18. életévet be nem töltött személyek védel-

• • • •

mét szolgáló jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzése, az idegenforgalmi főszezonban végzett kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységek ellenőrzése, illetve a villamosenergia-, földgáz-, víziközmű-, távhő- és hulladékgazdálkodási közszolgáltatás fogyasztói beadványok alapján történő átfogó ellenőrzése is. A termékbiztonsági – piacfelügyeleti – vizsgálatok körében a hatóság továbbra is kiemelt figyelmet szentel a veszélyes termékek kereskedelmi és internetes forgalomból történő kiszorítására. A termékspecifikus ellenőrzések keretében az NFH egyebek mellett vizsgálja a kereskedelmi forgalomban megtalálható villamossági termékeket, ezen belül a lámpatesteket, a töltőkészülékeket, a kézi hajszárítókat, hajformázókat, a távirányítós játékokat és a háztartási kisgépeket), a villamossági termékek energiahatékonysági címkézésének megfelelőségét, a játékok biztonságosságát, a csecsemő és kisgyermek ruházati termékeket, lábbeliket, a gyermekgondozási cikkeket, a játszótéri eszközök üzemeltetési feltételeinek megfelelőségét, illetve a szén-monoxid riasztók működésének biztonságosságát is. A szolgáltatás-ellenőrzési területen a fogyasztók vagyoni érdekeinek biztosítása és a fogyasztói tájékoztatások jogszerűségének ellenőrzése érdekében a vizsgálati programban többek között az alábbi területek szerepelnek: a reklámtevékenység átfogó ellenőrzése, az elektronikus hírközlési szolgáltatás jogszerűségének vizsgálata, az elektronikus kereskedelmi tevékenység ellenőrzése, a fogyasztói csoportok szervezésének tilalmát kimondó rendelkezések megtartásának ellenőrzése,

• •

• • • • • • •

• • • •

szálláshellyel kapcsolatos megtévesztő ke• areskedelmi gyakorlatok feltárása földgázszolgáltatók ki- és visszakapcsolási • agyakorlatának vizsgálata, vagy bekötési vízmérők hitelesítési cseréjének • avizsgálata. A laboratóriumi vizsgálatok közül különösen nagy hangsúlyt kap az idei évben gyermekek tömegét hordozó termékek vizsgálata, a lövedékes játékok biztonsági ellenőrzése, az arc- és hajápolási termékek, illetve hajfestékek vizsgálata, a probiotikus és egyéb étrend-kiegészítők és pezsgőtabletták vizsgálata, illetve a szezonális – nyári és téli időszakban jellemző – termékek vizsgálata. A hatóság az ellenőrzési és vizsgálati programban meghatározott feladatok teljesítésén túl 2015-ben kiemelt figyelmet fordít a fogyasztói tájékoztatásra, a tudatosság növelésére, és külön figyelemfelhívó üzeneteket kíván eljuttatni a fogyasztókhoz az egészségtudatosság és a fenntartható fogyasztás témakörében. Ennek érdekében a hatóság új típusú együttműködések megkötését tervezi a témában érintett egészségügyi intézményekkel, társadalmi szervezetekkel, valamint a nemzetközi kapcsolatok keretében is igyekszik a célok megvalósítását előmozdító jó gyakorlatok megismerésére és az együttműködések kiszélesítésére. Fentieken túl a hatóság aktívan részt kíván venni a kis- és közepes vállalkozások tájékozódottságának erősítésében, versenyképességük javításában, egyetértve azzal a gondolattal, miszerint tisztességes vállalkozók számának növekedése, ennek eredményeképpen a fogyasztói bizalom erősödése jelentős mértékben képes hozzájárulni a gazdaságfejlesztési célok megvalósulásához is. Az NFH – erősítendő a hatósági, állami szerep szolgáltató jellegét – szakmai konzultációs programsorozatot fog idén indítani, érintve a fogyasztóvédelem valamennyi fontos területét.

• • • • •

Gazdasági

Hírtükör

14

A NAVellenőrzési irányelvei 2015-ben a fekete- és szürkegazdaság elleni küzdelem határozza meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal idei ellenőrzési irányelveit. A adóhivatal fokozott figyelme a megszokott módon fókuszál az áfa-csalások elleni fellépésre, és kiemelten támaszkodik az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerre. Az idei újdonságokkal függ össze, hogy az áfa bevallási rend 2015-ös változásai: a jogelőd nélkül újonnan alakult adózók havonkénti bevallási kötelezettsége; az éves bevallók áttérési kötelezettsége negyedéves áfabevallásra, ha az adóévet megelőző második évben teljesített termékértékesítés illetve, szolgáltatásnyújtás ellenértéke meghaladja az 50 millió forintot; a havi összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettség, ha a tárgyévi Közösségen belüli termékbeszerzés értéke meghaladja az 50 ezer eurónak megfelelő pénzösszeget, lehetőséget biztosítanak a valós idejű ellenőrzések fokozására, a fiktív cégalapítások kiszűrésére. Az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket a keretes részben találják. A fordított áfa fizetéssel érintett termékek és szolgáltatások körének kiterjesztése kapcsán a hatóság figyelemmel kíséri, hogy az adóalanyok a csalárd tevékenységüket áthelyezik-e más termékek, szolgáltatások piacára. Mivel 2015-től módosul az előleg után keletkező adófizetési kötelezettség szabályozása is, már nem csupán a pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, hanem bármely más formában kapott vagyoni előny juttatása is adófizeté-

• •

•

si kötelezettséget keletkeztet, ha annak összege az ellenértékbe beszámítható, melynek ellenőrzésére szintén szükséges gondot fordítani. A társasági adó kapcsán, az ellenőrzések hagyományos területei az adózás előtti eredmény terhére indokolatlanul elszámolt költség, ráfordításelemek kiszűrése, a veszteségelhatárolási szabályok helyes alkalmazása, valamint az adóalap módosító tételek jogszerűsége mellett a transzferárazás az egyik legnagyobb kihívás az adókockázatok területén. Mindezzel párhuzamosan a NAV folytatni fogja az adóbevételek csökkenését eredményező agresszív adótervezési törekvések feltárását, megfelelő minősítését a mesterséges, valós gazdasági célt nem szolgáló, pusztán adóelkerülő célzatú ügyletek adókihatásainak mind nagyobb mértékű kiküszöbölését. Az ellenőrzések változatlanul kiterjednek a beruházásnak minősülő tételek elszámolásának helytállóságára, a bizonylat nélküli, fiktív számlákra alapozott  költségelszámolások feltárására, valamint továbbra is kiemelt jelentőségű a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos társasági adóalap csökkentést alkalmazó, és a különféle adókedvezményeket (látvány-csapatsport, filmalkotás, előadó-művészeti szervezet támogatása, kis- és középvállalkozások kamatkedvezménye stb.) érvényesítő adózók vizsgálata.  A hatóság jogszabályi kötelezettsége a fejlesztési adókedvezmény első igénybevételét követő hármadik év végéig

• • •

• • •

történő minimum egyszeri ellenőrzése, és alapvető feladata a társaságok által igénybevett támogatások (államháztartással szembeni egyes juttatások) szabályszerű felhasználásának ellenőrzése is. A személyi jövedelemadó ellenőrzések körében 2015 évben is hangsúlyos a költségvetésnek szándékosan kárt okozó, valamint a jelentős jövedelmeket eltitkoló magánszemélyek vizsgálata. A jövedelmek eltitkolása egyrészt a tőkejövedelmek eltitkolása, másrészt a be nem jelentett  munkavégzés, illetve a munkavállalók valóságosnál alacsonyabb munkaidőre történő bejelentése (ál-részmunkaidő), vagy pedig a bérek egy részének „zsebbe fizetése” által egyaránt megvalósulhat. A gazdasági társaságok és a magánszemélyek ellenőrzéseit egymásra épülően kell végezni. Az eltitkolt jövedelmek feltárása érdekében vizsgálandó a magánszemélyek jövedelmeinek és vagyongyarapodásának, illetve életvitelre fordított kiadásainak összhangja. A vizsgálatok elsődlegesen: a működésükre, adózói kapcsolataikra tekintettel jelentős kockázatot hordozó társaságok magánszemély tagjaira; a vállalkozások pénzforgalmi számlájáról jelentős összegű készpénzt felvevő, de annak vállalkozási célú felhasználását igazolni nem képes, az adócsalás gyanús ügyletekkel érintett magánszemélyekre; valamint a csőd-, a felszámolási-, a végrehajtási és a kényszertörlési eljárások alá kerülő adózók vagyonát vagy jelentős jövedelmeket eltitkoló magánszemélyekre irányulnak. A vidéki adóigazgatóságok illetékességi körébe tartozó gazdálkodók túlnyomó többsége egyéni vállalkozóként végzi te-

• •

•

2015-ben ellenőrizni tervezett főbb tevékenységi körök ■ Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, élelmiszergyártás 0146 Sertéstenyésztés 0142 Egyéb szarvasmarha tenyésztése 0220 Fakitermelés 1011 Húsfeldolgozás, -tartósítás 1061 Malomipari termék gyártása ■ Ipar 1610 Fűrészárugyártás 24 Fémalapanyag gyártása

2511 Fémszerkezet gyártása 4120 Lakó- és nem lakóépület építése ■ Kereskedelem 4520 Gépjárműjavítás, -karbantartás 4623 Élőállat nagykereskedelme 463 Élelmiszer, ital, dohányáru nagykereskedelme 471 Nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem 4791 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem

4941 Közúti áruszállítás 5210 Raktározás, tárolás 5520 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás 5610 Éttermi, mozgó vendéglátás 6420 Vagyonkezelés (holding) 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 7820 Munkaerő-kölcsönzés 8010 Személybiztonsági tevékenység

Gazdasági

Hírtükör

vékenységét, ezért 2015-ben indokolt az eddigieknél nagyobb kapacitást fordítani ezen adózói kör ellenőrzésére. Az egyéni vállalkozók esetében különösen vizsgálandók: a bevallási kötelezettségeiket nem teljesítők; a több éve veszteséges, de ennek ellenére jelentős összegű beruházásokat végrehajtók; a kiskereskedelmi jellegű tevékenységet végző adózók, ha vallott árbevételeik és értékesített készleteik értéke között aránytalanság áll fenn; aktív korban lévő magánszemélyek,

• • • •

15

•

akik egyéni vállalkozói tevékenységüket 1-2 éve megszüntették, azonban a megszüntetés óta az adóhatóságnak nincs a jövedelemszerzésükkel kapcsolatos információja; illetve az egyéni vállalkozóként több éven keresztül a bevétellel közel azonos költséget valló adózók.

A személyi jövedelemadózás szempontjából nem elhanyagolhatók az adózói kör jelentős szegmensét alkotó őstermelők sem. Fokozott ellenőrzésre számíthatnak továbbá:

alakult cégek, • azaz újonnan online pénztárgépet használók, • a székhelyüket egyik megyéből a má• sikba áttevők, munkaerő-kölcsönzők, • acsőd-, a felszámolási és a kényszertör• lési eljárás alatt álló adózók, a jelentős készpénzforgalmat lebonyo• lító vállalkozások. Jövedelmezőségi szempontból a gépjárműalkatrész kiskereskedelem (TESZOR: 4532) és az egyéb máshova nem sorolt új áru kiskereskedelme (4778) került az ellenőrizendő tevékenységek közé.

Regisztrációs szám az élelmiszer-értékesítő automatáknak – bejelentési kötelezettség: március 31-ig Kötelező bejelenteni az étel- és ital-automatákat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV). A bejelentést 2015. március 31-éig minden üzemeltetőnek meg kell tennie, a berendezések regisztrációs számot kapnak – közölte a NAV. A korábbi ellenőrzési tapasztalatok szerint a kezelőszemélyzet nélkül, automatákon keresztüli értékesítések, szolgáltatások bevételének jelentős része után a kereskedők nem fizetnek adót – nyilatkozott az adóhatóság. A NAV szerint az üzemeltetők szándékos bevétel-eltitkolását jelentősen megkönnyítette a korábbi alulszabályozottság. Az automatákat nem kellett regisztrálni, engedélyeztetni, így ezekről az adóhivatalnak semmilyen forrásból nem volt hiteles információja. Az automatából történő értékesítést ez idáig csak az illetékes kereskedelmi hatósághoz kellett bejelenteni, így a NAV-nak nem volt adata az automaták számáról, típusáról és azok működéséről. További problémát okozott, hogy az automaták általában nem rendelkeznek a megfelelő azonosításhoz szükséges jelzésekkel, ami az üzemeltető azonosítását is megnehezíti. Bár a kereskedelmi szabályok értelmében az automatán fel kell tüntetni a kereskedő nevét és székhelyét, ezt a minimális követelményt is csak kevesen tartják be – közölte a NAV. Az új szabályozás szerint, a regisztrációért kapott matrica hivatott jelentősebb tisztulást előidézni az ágazatban.

Az automaták regisztrációjának köszönhetően, az adóhivatal bevonásával egy országos, naprakész nyilvántartás épül ki, amely segítségével az adóha-

tóság ellenőre a jövőben egyszerűen megállapíthatja egy automatáról, hogy az legálisan működik-e vagy sem. Az adóhivatal kitért arra is, hogy a kihelyezett automaták jelentős részének az erre vonatkozó előírás hiányában nincs semmilyen számláló-berendezése, ami hitelesen rögzítené az automata forgalmát. Hiába van egyes típusokban pénzszámláló vagy adagszámláló egység, ezek bármikor nullázhatók, törölhetők, így nem alkalmasak a valós bevételek rögzítésére és ellenőrzésére. Az üzemeltetők jellemzően nem vezetnek teljes körű és naprakész nyilvántartást a forgalomról, nyilvántartásaik és szabályzataik hiányosak. A berendezések bejelentése igazgatási szolgáltatási díjjal jár, ami 30 ezer forint automatánként. Azok az adózók, akik január 1-jén automata berendezést üzemeltetnek és március 31-éig bejelentést tesznek, díjfizetési kötelezettségüknek két részletben tehetnek eleget. Az első részlet 3000 forint és a bejelentés időpontjáig kell megfizetni, a 27 ezer forintos második részletet pedig december 31-éig. Eddig 4,4 millió forint folyt be a bejelentéshez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díj címén – közölte a NAV. A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha bejelentési kötelezettségét késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki – áll a NAV tájékoztatásában.

Gazdasági

Hírtükör

16

Megújult mintaszerződések az építőiparban A jogszabályi környezet változásához (191/2009. (IX. 15) – vagy a 181/2003. (XI.5.)) igazodva megújultak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapjáról letölthető építőipari szerződésminták. Ezek az általános jellegű útmutatók segítik a mikro- és kisvállalkozókat abban, hogy természetesen a konkrét szerződési szándékot tükrözően, az adott körülményhez igazodva szerződéseiket az aktuális jogszabályoknak megfelelően, minden körülményt figyelembe véve tudják megkötni. Letölthetőek szerződésminták generálkivitelezési munkákhoz, szakkivitelezési munkákhoz, tételes és átalánydíjas elszámoláshoz egyaránt. (http:// www.mkik.hu/hu/tszsz/cikkek/epitoipariszerzodesmintak-78678) Az írásbeli szerződés megléte feltétele a teljesítésekkel kapcsolatos érdekérvényesítésnek. A 236/2013. (VI.3.) kormányrendelet alapján 2013 augusztusa óta lehetőség van a magyarországi építési beruházások teljesítésigazolással kapcsolatos problémáinak bíróságot elkerülő vitarendezésére a TSZSZ (Teljesítésigazolási Szakértői Szerv) segítségével. (http://www.mkik.hu/hu/tszsz)

Ismeri Ön a TSZSZ-t?

k

-

-

Egy a Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet 1000 vállalat kérdőíves megkérdezésén és emellett 10 vállalatvezető strukturált interjús felkeresésén alapuló kutatása szerint a megkérdezett vállalatok fele hallott már a TSZSZ-ről. (Makó Ágnes, Pethes Barbara – GVI) Ismeri Ön a TSZSZ-t? A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a 236/2013. (VI.3.) Kormányrendeletnek megfelelően 2013. július 1 – i hatállyal jött létre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független szervezetként, azzal a céllal, hogy magyarországi építési beruházások számára a teljesítésigazolás visszatartásában gyökerező lánctartozásokkal kapcsolatos problémáknak a bíróságot elkerülő vitarendezési lehetőséget biztosítson. A munkát elvégezte, de a megrendelő nem fizetett? A kutatás eredményei arra mutatnak, hogy a késedelmes fizetés és a lánctartozás nagyon komoly problémát jelent az építőiparban. A vállalatok jelentős része halmoz fel tartozásokat beszállítóival, munkavállalóival és az állammal szemben amiatt, hogy késve kapja meg munkái ellenértékét. Építészeti-műszaki tervezési, építési, ki-

vitelezési szerződések teljesítéséből eredő kérdésekben, a megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó megbízására, a TSZSZ szakértői véleményt ad a teljesítésigazolás kiadásával kapcsolatos vitás ügyekben. A TSZSZ-nek a szerződés teljesítését vizsgáló szakvéleménye alapján megállapítható, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e, illetve, hogy a szerződésnek megfelelő módon történt-e meg, és a teljesítésért járó ellenérték megfizetése (adott esetben a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése) milyen összegben indokolt. Hogyan működik a TSZSZ? A TSZSZ intézménye viszonylag ismert az építőipari vállalkozók körében, pontos működése, hatásköre azonban kevésbé, írja a tanulmány. A szakértői tanács a szakértői vélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot – az építési, kivitelezési szerződés vizsgálata esetén – a kivitelezés helyszínén végzi el, ez a helyszíni szemle. A szakértői vizsgálatról jegyzőkönyvet készít. A szakértői vizsgálaton a szerződő felek és a kivitelezés helyszínéül szolgáló ingatlanbirtokosa jelen lehetnek. A szakértői tanács a szakértői véleményt írásban terjeszti elő a vezető részére. Ha a fél a TSZSZ véleményét a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítésének vizsgálatához kapcsolódóan kéri, a TSZSZ a biztosítékot nyújtó személy részére megküldi a szakértői vélemény kivonatát. Segíthet-e Önnek a TSZSZ? Sokan nem biztosak abban, hogy a TSZSZ valóban tud-e segíteni az ügyükben. Többen attól tartanak, hogy a TSZSZeljárásban való részvétel elriasztaná üzleti partnereiket, megrendelőiket. A gyakorlati tapasztalatok szerint az elmúlt évben jellemző volt a peren kívüli megegyezés. A Szerv fontos vitarendező eszközzé vált, gyakran már a TSZSZ vizsgálat lehetőségére is rendeződnek a vitás ügyek. Jellemzőbb azonban, hogy a mediációs folyamatnak, valamint a TSZSZ szakvéleményének következményeként a szemben álló felek peren kívüli megegyezésére került sor. Ha a vita a TSZSZ szakvéleménye alapján nem oldódott meg, a bírósághoz keresetet benyújtó fél által a peres iratokhoz csatolt szakvélemény rendeltetése, hogy a felmerülő szakkérdésben már rendelkezésre álljon egy olyan szakvélemény, amelyre a bíróság az ítéletét alapíthatja. Azok a perek pedig, amelyet a felperes az érvényesíteni kívánt jog alapjául a TSZSZ szakvélemé-

nyére hivatkozva a szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés érvényesítése iránt indít, a pertárgy értékétől függetlenül a polgári perrendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Pp.) alkalmazásában még a kiemelt jelentőségű perek típusán belül is speciális csoportot alkotnak. Ennek a szabályozásnak a célja, hogy mind a bíróság, mind a felek részére olyan speciális rendelkezéseket, kötelezettségeket írjon elő, amely elősegíti ezeknek a pereknek a gyors befejezését. A perben felmerülő szakkérdésekben a TSZSZ szakvéleménye ugyanolyan bizonyítási eszköznek minősül, mintha a szakvéleményt a perben kirendelt szakértő terjesztette volna elő. Lényeges eleme a speciális szabályozásnak, hogy a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel rendeli el a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglalt azon 400 millió forintot meg nem haladó összegű követelés teljesítését, amely a TSZSZ szakvéleménye szerint a teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési, építési és kivitelezési munkák szerződés szerinti értéke. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy a fél ahhoz az összeghez mindenképpen hozzájusson az ideiglenes intézkedés keretében, amelynek megfelelő munkákat teljes bizonyossággal teljesítette. Továbbá a nemfizetési jelzés alapján az Épkiv-ben meghatározottak szerint lefolytatandó eljárás lényeges eleme, hogy az MKIK által a fizetésre kötelezettnek a fizetésre biztosított törvényi határidő (a fizetési felhívás kézbesítésétől számított 60 nap) eredménytelen lejárta esetén az MKIK a fizetésre kötelezettet törli az építőipari vállalkozó kivitelezők általa vezetett nyilvántartásából. Hogyan kezdeményezhető a TSZSZ eljárása? A fent jelzett kutatásban megkeresett vállalatok 78%-a nyilatkozta azt, hogy ha jelentős problémát okozna számára a jövőben a lánctartozás vagy a késedelmes fizetés, akkor a TSZSZ – hez fordulna. A TSZSZ eljárása a szerződésben meghatározott helyszín szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamaránál (PMKIK esetén: [email protected]), vagy az MKIK-nál kezdeményezhető. (http://www. mkik.hu/hu/tszsz) Az eljárás díja a kérelmező által megjelölt vitatott nettó érték 1%-a, de legkevesebb 60 000 Ft és nem haladhatja meg a 450 000 Ft-ot.

Gazdasági

Hírtükör

17

Tudnivalók az új e-matricás rendszerről A januári próbaüzem tapasztalatai alapján véglegesített útdíjrendelet február 1-jétől hatályos. Azok az autósok, akik az új szabályozás miatt szeretnék visszaváltani a feleslegessé vált megyei matricájukat, lehetőségük van ezt elektronikus formában, személyesen vagy postai úton megtenni. Annak az autósnak, aki 2015. január 1-je és január 31-e között érvényes e-matrica nélkül közlekedett díjköteles szakaszokon, de legkésőbb február 28-áig a jogosulatlan úthasználat helye szerinti éves megyei, vagy éves országos e-matricát vásárolt, sem a pótdíjat, sem az 1470 forintos szolgáltatási díjat nem kell megfizetnie.

1. Díjköteles és díjmentes úthálózat A megyei matrica hatálya a megye közigazgatási határán túl a megyét követő első csomópontig érvényes. A megyei matricák területi érvényességét csomópontszám és szelvényszám szerint a nemzetiútdíj.hu oldalon is megtalálható díjrendelet melléklete

tartalmazza. A megyei térképeken a vastag piros vonal jelöli a szomszédos megyében még használható szakaszokat, a nagy kék pont pedig azt a csomópontot, ahol további díjfizetési kötelezettség nélkül elhagyható a fizetős szakasz. A megyei matrica az országos éveshez hasonlóan a vásárlás időpontjától a következő év január 31-éig érvényes. A 2015. január 1-jétől hatályos rendeletben foglaltakon felül a matricás rendszerben februártól újból díjmentesen közelíthető meg Budapest belvárosa felől a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér az M4 autóút Vecsés és repülőtéri kihajtó közti szakaszán, továbbá ismét díjmentesen használható az M86 autóút, az M9 autóút (61. számú főút) Kaposvárt elkerülő szakasza, valamint az M8-as és M9-es Duna-hidak. Ezenfelül január 1-jétől az M31 autópálya, továbbá az M0 autóút 1. számú főút és M5 autópálya közötti szakasza, az M4 autóút (4. számú főút) és M3 közötti szakasza és a Megyeri híd (11. számú

főút és a 2. számú főút közötti szakasz) használható díjmentesen. A fentieken túl az M0 további részei, valamint a körgyűrűn belül a gyorsforgalmi utak ki- és bevezető szakaszai mellett az eddig díjmentesen használható egyes városi elkerülők és autóutak már díjkötelesek. Mivel a hazai gyorsforgalmi utak a fent felsorolt díjmentes szakaszokat leszámítva díjkötelessé váltak, az autópályát vagy autóutat jelző táblák szinte kivétel nélkül a fizetős szakasz kezdetét is jelölik. A főváros környéki szakaszokon a fizetős szakaszok kezdetére ezenfelül kiegészítő tábla is utal. A tájékoztató táblák az M1, M3, M7 Budapestről kivezető szakaszain az utolsó díjmentesen használható csomópont előtt figyelmeztetnek arra, hogy mekkora távolságot követően következik a fizetős sztrádaszakasz. Az M0-s autóúton irányjelző táblák informálnak a díjköteles útvonal kezdetéről a ráhajtás előtt, így az autóFolytatás a 18. oldalon ➤

Gazdasági

Hírtükör

18

Tudnivalók az új e-matricás rendszerről ➤ Folytatás a 17. oldalról sok a díjköteles szakasz előtti utolsó csomóponton keresztül elhagyhatják a körgyűrűt.

2. Díjkategóriák és vásárlás Januárban a D1 kategóriából kiválva megjelent a D2 kategória. A legfeljebb 7 személy szállítására alkalmas személygépkocsik (vezetővel együtt) és vontatmányaik maradnak a D1 kategóriában, díjtételeik egyetlen kategóriában sem változnak 2014-hez képest. A D1 kategóriába nem tartozó valamennyi személygépkocsi – 7 főnél több utas szállítására alkalmas járművek –, valamint a legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és a lakóautók a D2 díjkategóriába kerülnek. A D2 kategóriában a heti (10 napos) és a havi e-matricák ára a D1 kategória díjainak kétszeresére emelkedik, azonban az éves matrica ára megegyezik a D1 kategóriáséval. A díjkategóriák a forgalmi engedélyben szereplő hatósági bejegyzések (J és S.1. mezők) alapján állapítható meg. A B2 kategória (buszok) változatlan marad, de a díjköteles szakaszokon az utánfutók úthasználatáért a D2 és B2 kategóriában külön kell fizetni. Vagyis ha a busz vontat utánfutót, akkor váltani kell B2 és U kategóriás jogosultságot is. U kategóriában a jogosultságot minden esetben a vontatmány rendszámára kell

megvásárolni. A motorkerékpárok számára a heti (10 napos) e-matrica 1470 forintért, a havi, éves országos és éves megyei matrica a D1 díjkategóriának megfelelő árakon vásárolható. Az e-matricát minden esetben előre, a díjköteles szakaszra való felhajtás előtt kell megváltani, az e-matrica akár néhány perccel későbbi megváltása már jogosulatlan úthasználatnak minősül. A megszokott országos érvényességű időalapú matricák – 10 napos, havi és éves időtartamra – megmaradtak, ezek mellé az érvényességi időt figyelembe véve már nem kell megyei matricát vásárolni. Az úthasználónak egy érvényes jogosultsággal kell rendelkeznie, amely lehet az időalapú és az új területi alapú megyei matrica.

3. Az e-matricák visszaváltása A megyei matricák használatára, területi érvényességére vonatkozó szabályok megváltoztatása, illetve egyes gyorsforgalmi utak díjmentesítése miatt visszaváltható minden olyan, 2015. január 1-je és január 31-e között megvásárolt megyei e-matrica, amelyet csak olyan úthálózaton használtak, amely 2015. február 1-jétől újból díjmentes, vagy a megyei e-matricák területi hatályának újraértelmezése miatt feleslegessé vált. A megyei e-matri-

cákat február 1-jétől március 15-éig lehet viszszaváltani elektronikus úton, személyesen a NÚSZ Zrt. országszerte tizenhét helyen megtalálható ügyfélszolgálati irodáiban, valamint postai úton. Az értékesítési pontokon (benzinkutakon) nincs lehetőség az e-matricák visszaváltására. Elektronikus úton a nemzetiútdíj.hu honlap Megyei e-matrica visszaváltása menüpont alatt található űrlap kitöltésével néhány perc alatt visszaváltható a feleslegessé vált e-matrica. A személyes vagy a postai ügyintézés esetében is érdemes felkészülni, és letölteni a nemzetiútdíj.hu oldalról az igényléshez szükséges formanyomtatványt. Az ügyintézéshez ezenfelül az e-matrica megvásárlását igazoló ellenőrző szelvény vagy a nyugtázó értesítés (pl. sms, elektronikus levél) és a forgalmi engedély szükséges. A jogosultság visszaváltását elektronikus úton és személyesen a gépjármű üzembentartója, a gépjármű jogszerű használója kezdeményezheti, postai úton csak az üzembentartó járhat el. Amennyiben az autós pótdíjfizetési felszólítást kap, postai úton vagy személyesen a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. ügyfélszolgálati irodájában intézheti ügyét. Az e-matricák megválthatók elektronikusan az ematrica.autopalya.hu címen, mobilról, a NÚSZ Zrt. ügyfélszolgálati irodáiban, illetve a megszokott értékesítési pontokon. További információkért látogasson el ide: www.nemzetiutdij.hu/Dijfizetes.

Kötelező cégmódosítás 2015. március 15-ig 2013. február 1-jét követően ismét kötelező cégmódosításra kényszerülnek a gazdasági társaságok, közülük is első körben a betéti társaságok és a közkereseti társaságok. A Polgári Törvénykönyv hatályba léptetéséről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké) 12. §-a cégformánként meghatározza azt a végső időpontot és azt az esetkört, amikor a gazdasági társaságoknak és szövetkezeteknek kötelező a létesítő okirat módosítása. A gazdasági társaságok kötelesek a létesítő okiratukat az új Ptk-val összhangba hozni. Ezen kötelezettség teljesítésére a betéti társaságok és közkereseti társaságok esetében egy éves (ami 2015. március 15. napján jár le), míg a korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok esetében két éves átmeneti időt (ami 2016. március 15. napján jár le) biztosít a jogalkotó. Főszabály szerint azonban, amennyiben az átmeneti idő lejártát megelőzően a gazdasági társaságok módosítani kényszerülnek létesítő okiratukat (például ha megváltozik a székhelyük vagy jegyzett tőkéjük), úgy ezzel egyidejűleg összhangba kell hozniuk a létesítő okiratukat az új Ptk.-val és rendelkezniük kell az új Ptk. szerinti továbbműködésükről.

Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani a változásbejegyzési kérelmet, amennyiben az kizárólag az új Ptk. szerinti továbbműködésről és a létesítő okirat új Ptk.-val való összhangba hozásáról szóló döntést tartalmaz. Így az említett esetben a gazdasági társaságoknak kizárólag az ügyvédi költségeket kell megfizetniük. Ezen költségeket befolyásolhatja, hogy a társaság létesítő okirata minta szerint készült-e el vagy sem. Amennyiben a kötelező módosításokon kívül egyéb változást is be kell jelenteni a cégbírósághoz, úgy az általános szabályok szerinti illetéket és közzétételi költségtérítést kell megfizetni. Nincs szükség azonban a szerződés módosítására – ha ez más változások miatt nem lenne szükséges – csak azért, mert az: általános utalást tartalmaz a Gt.-re, tehát a korábbi társasági törvényre, vagy a vezető tisztségviselőt nem ügyvezetőnek, hanem üzletvezetőnek, vagy képviselőnek nevezi. Az új Ptk. hatálybalépésével egyidejűleg a jogalkotó szintén kötelezően előírta a gazdasági társaságok számára, hogy létesítő okiratuk első változása alkalmával

jelentsék be a cégbíróságra az elektronikus kézbesítési címüket. Az elektronikus kézbesítési címek azt hivatottak szolgálni, hogy a hivatalos iratokat a cégbíróságok a társaság részére elektronikusan tudják megküldeni. Az elektronikus kézbesítési címek bejelentése, ha arra az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködésről szóló döntéssel és a szükség szerinti létesítő okirat módosítással egyidejűleg kerül sor, úgyszintén közzétételi költségtérítés- és illetékmentes. A törvény rendelkezései szerint azon gazdasági társaságot, amely a létesítő okirat új Ptk.-val való összhangba hozásáról, illetve az új Ptk. szerinti továbbműködéséről az átmeneti idő lejártáig nem határoz, a cégbíróság a bejelentési kötelezettség késedelme miatt komoly pénzbírsággal sújtja.  Azok a közkereseti és betéti társaságok tehát, amelynek a társasági szerződése nem ütközik a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv eltérést nem engedő, kötelező rendelkezésébe, nem kötelesek 2015. március 15-ig módosítani a létesítő okiratot, ha egyébként erre más okból nem lenne szükség.

Gazdasági

Hírtükör

19

Pályázati kiírások: GINOP, TOP, VEKOP, IKOP, KEOP 2015. február 13-án öt magyar Operatív Program támogatását hagyta jóvá az Európai Bizottság, amelyek keretösszege 18,7 milliárd eurót tesz ki. A forráskeret immár hivatalosan is Magyarország rendelkezésére áll. Hamarosan elindulnak a 20142020 költségvetési időszak vállalkozásfejlesztési pályázatai. A Brüsszel által elfogadott öt magyar Operatív Program és annak most jóváhagyott keretösszege: A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) A Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) A Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) Az Integrált Közlekedésfejlesztési (IKOP) és a Környezeti és Energiahatékonysági OP -k (KEOP) (A további négy OP elfogadása a későbbiekben várható, tekintettel arra, hogy egyes OP-k véglegesítéséhez még bizonyos uniós szabályokra is várni kell.)

• • • •

A GINOP főbb jellemzői: Amint a táblázatból is látható, a GINOP messze a legnagyobb keretösszegű Operatív Program, amely a magyarországi kisés középvállalkozás (kkv-k) versenyképességének fokozására irányuló beruházási program.

A cél elsősorban a kkv-k kutatási, innovációs és munkahely-teremtési kapacitásának javítása lesz a különböző pályázati kiírásokon keresztül. Mind a GINOP mérete, mind a fejlesztéspolitikai prioritások is abban az irányban mutatnak, hogy ez lesz a legfontosabb csatornája annak a régóta hangoztatott kormányzati tervnek, hogy az EU-tól 2014-2020 között érkező források 60%-át gazdaságfejlesztésre kell fordítani a megelőző ciklusra jellemző, 20% alatti arányhoz képest. A program a kutatási és innovációs potenciálra összpontosítva kívánja korszerűsíteni Magyarország gazdaságát: célja, hogy az információs és kommunikációs technológiák (IKT) jobb kiaknázása, a fenntartható turizmus fejlesztése és az erőforrások hatékonyabb felhasználása révén fenntartható és minőségi munkahelyek jöjjenek létre, többek között az idegenforgalmi ágazatban. A program emellett elősegíti a pénzügyi eszközök felhasználását, így új finanszírozási megoldásokat kínál számos kedvezményes – például a megújuló energia előállítása, valamit a lakások és középületek energiahatékonyságának növelése – számára. A pénzügyi eszközök bevezetése a pályázati kiírásokba nem teljesen új, de a 2007-2013-as ciklusnál jóval nagyobb volumenű lesz az Európai Bizottság elvárásai miatt, amelyre a magyar pályázóknak fel kell készülnie.

•

•

• • • • •

A GINOP néhány várható hatása: Több mint 300 ezer munkanélküli - köztük csaknem 150 ezer 25 éven aluli fiatal – részesül majd a munkahely-teremtési kezdeményezések előnyeiből, valamint előreláthatólag 450 ezren fognak részt venni a foglalkoztathatóság javítását célzó képzésekben; A program kiemelt célja a munkahelyteremtés, amelyet elsősorban az alacsonyan képzettek munkaerő-piaci integrációján, a szociális vállalkozások munkahelyteremtésben betöltött szerepének fokozásán, valamint a fiatalok foglalkoztatottsági esélyeinek javításán keresztül szándékozik biztosítani. A foglalkoztatás javulása a több mint 300 000 mindeddig inaktív egyén (amelynek többsége 25 év alatti) munkaerő-piaci eszközökkel való elérésen keresztül fog megvalósulni; Csaknem 12500 vállalkozás – köztük 1500 induló vállalkozás – részére biztosítanak pénzügyi támogatást/tanácsadást, és további 8000 vállalkozás kap segítséget elektronikus szolgáltatásainak bővítéséhez; Az energia- és erőforrás-hatékonyság javítását célzó intézkedések mintegy 1400 vállalkozást támogatnak, továbbá a program keretében 240 MW megújulóenergiaelőállítási kapacitást hoznak létre; Csaknem 3000 kutatói állást hoznak létre, ezáltal lendületet adnak a kkv-k innovációs tevékenységének és a magyarországi kutatóintézeteknek, ugyanakkor javítják a magán- és a közszektorbeli kutatóközpontok közötti együttműködést; Egymillió háztartásban bevezetik az új generációs széles sávú hálózatot, így a nagy sebességű internet lefedettségét az egész országra kiterjesztik; valamint A fenntartható idegenforgalomba – vagyis a helyi és félreeső gazdaságok növekedésének előmozdításába – való beruházások eredményeként megközelítőleg 1,6 millióan látogatnak el a természeti és kulturális örökségek helyszíneire.

A TOP-ról néhány jellemző A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében Magyarországszerte (a fővárosi régión kívül) 3,97 milliárd euró összértékű beruházás fog megvalósulni. Ehhez a finanszírozás több, mint 85%át az Európai Unió biztosítja. Több, mint 1 milliárd eurót irányoztak elő a városok fenntartható fejlődésére, ideértve a környezetbarát gazdaság és közösségi közlekedés előmozdítását, a városi környezet és a közszolgáltatások javítását, a szegénység elleni küzdelmet, valamint a perifériára szorult közösségek társadalmi befogadását. Folytatás a 20. oldalon ➤

Gazdasági

Hírtükör

20 ➤ Folytatás a 19. oldalról A TOP néhány várható hatása A kedvezőtlen helyzetű térségekben 129 600 ember részesül a város rehabilitáció előnyeiből; 1465 alapellátási szolgáltatás részesül fejlesztésben; 17 750 férőhely válik elérhetővé a 0-3 éves gyermekek számára az új gyermekjóléti intézményekben; valamint Évente 1,6 millióan látogatnak el a támogatott kulturális és természeti örökségi helyszínekre; Csaknem 56 ezer tonnával csökken az éves szén-dioxid-kibocsátás; 2122 hektár ipari területet vagy parkot fejlesztenek vagy építenek fel.

A VEKOP-ról néhány jellemző A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program, amely az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az Európai Szociális Alapból nyújtott 464 millió eurós támogatást és a nemzeti társfinanszírozást figyelembe véve összesen 927 millió eurós összköltségvetéssel rendelkezik, a kedvezményezett régió kiegyensúlyozott gazdasági fejlődését segíti elő. A beruházások elsősorban a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek mérséklését, továbbá a kutatási kapacitás és a kkv-k versenyképességének és energiahatékonyságának növelését célozzák majd

– mindezt a munkahelyteremtés és a hátrányos helyzetű városi területek új életre keltése jegyében. A VEKOP néhány várható hatása

200 m2 zöldterületet alakítanak ki • 107 vagy újítanak meg a városi területeken; mint 30 ezer tonna szén-dioxid• Több nak megfelelő mértékben csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása; 4500 gyermekjóléti létesítményt (bölcsődét és óvodát) hoznak létre vagy fejlesztenek tovább; valamint 25 300 munkavállaló vehet részt képzési programokban.

Családbarát munkahelyek kialakításának és fejlesztésének támogatására (CSP-CSBM-15) Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet nyílt pályázatot hirdet Családbarát munkahelyek kialakításának és fejlesztésének támogatására. A pályázat célja olyan családbarát munkahelyek kialakítását és fejlesztését megvalósító munkahelyi családbarát programok támogatása, melyek elősegítik a munka és magánélet összeegyeztetését, a családi, magánéleti és munkahelyi kötelezettségek összehangolását. A pályázatok támogatására rendelkezésre álló keretösszeg 50 000 000 Ft. A pályázaton legfeljebb 3 000 000 Ft viszsza nem térítendő támogatás igényelhető. A projekt elszámolható összes költségének 100%-a az elnyert támogatási öszszeg mértékéig, a pályázathoz saját forrás biztosítása nem kötelező. A támogatás folyósítása támogatási előleg formájában történik a Pályázati Útmutató 10. pontja szerint. A Pályázó által a pályázatban megjelölt, 2015. május 15. és 2016. április 30. közé eső időszak. Jelen pályázati felhívásra egy Pályázó csak egy pályázatot nyújthat be. Jelen pályázati kategóriában a pályázati díj 5000 Ft. A pályázati díjat a pályázat beadásának napjáig szükséges megfizetni a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet 10032000-00283841-00000000 számú számlájára, kizárólag átutalással. A pályázati díj befizetéséről szóló igazolást a pályázathoz csatolni kell. Befizetésekor az Internetes Pályázatkezelő Rendszerben (PR a pályázat megkezdé-

sekor kapott pontos pályázati azonosítót (pl.: CSP-CSBM-15-…) szíveskedjen feltüntetni. A pályázati díj befizetését csak abban az esetben fogadják el, ha a befizető adatai megegyeznek az Internetes Pályázatkezelő Rendszerben regisztrált pályázó szervezet adataival és a befizetésről szóló igazolás csatolásra került a pályázatban. A Pályázók köre: 1. Kisvállalatok (gazdasági társaság, nonprofit betéti társaság, nonprofit korlátolt felelősségű társaság, nonprofit közkereseti társaság, nonprofit részvénytársaság, közhasznú társaság) 0-49 fő foglalkoztatottal. 2. Középvállalatok (gazdasági társaság, nonprofit betéti társaság, nonprofit korlátolt felelősségű társaság, nonprofit közkereseti társaság, nonprofit részvénytársaság, közhasznú társaság) 50-249 fő foglalkoztatottal. 3. Nagyvállalatok (gazdasági társaság, nonprofit betéti társaság, nonprofit korlátolt felelősségű társaság, nonprofit közkereseti társaság, nonprofit részvénytársaság, közhasznú társaság) 250 fő feletti foglalkoztatottal. 4. Költségvetési szervek (központi költségvetési szerv, helyi kisebbségi/nemzetiségi önkormányzat, települési önkormányzat, kerületi önkormányzat, helyi önkormányzatok intézmény-fenntartó társulásai, kistérségi társulás, megyei önkormányzat, Budapest Főváros Önkormányzata, országos kisebbségi/nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati fenntartású intézmény, Fővárosi Önkormányzat által fenntartott intézmény).

A pályázó szervezetnek a Lebonyolító Internetes Pályázatkezelő Rendszerében (Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Pályázatkezelő Rendszere) regisztrálnia kell. (A regisztrációval és a Regisztrációs nyilatkozat benyújtásával kapcsolatos információkat a Pályázati Útmutató 5. pontja tartalmazza.) A pályázatok benyújtásának módja és határideje A pályázatot kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani a Lebonyolító által működtetett Pályázatkezelő Rendszer szoftveren keresztül. Az internetes pályázati űrlapot a Pályázati Felhívásban és a Pályázati Útmutatóban közölteknek megfelelően hiánytalanul, a kérdésekre választ adva és az ott megjelölt elektronikus mellékletek becsatolásával kell benyújtani. A pályázat benyújtását megelőzően minden pályázónak a http://www. ncsszi-pr.hu honlapon regisztrálnia kell magát a Pályázatkezelő Rendszerben, melyhez rendelkeznie kell egy érvényes elektronikus levélcímmel (e-mail cím). Az internetes pályázatok beadási határideje: 2015. március 31. 23.59 óra Határidőben benyújtottnak minősül az a pályázat, amely az Pályázatkezelő Rendszerben véglegesítésre került. Lebonyolító: NEMZETI CSALÁD- ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI INTÉZET 1134 Budapest, Tüzér u. 33-35. Telefon: 06-1/237-67-82 [email protected]

Gazdasági

Hírtükör

21

A védett korú, illetve nyugdíjas munkavállalónak való felmondás szabályai Nem hivatkozhat bármire a munkáltató, amikor a nyugdíjas, vagy a védett korú munkavállalójának munkaviszonyát akarja megszüntetni. Ilyen esetekre irányadó felmondási és végkielégítési szabályok a következők: A nyugdíjas munkavállalóknak két csoportja van. Az egyik esetén a jogosultsági feltételek bekövetkezése alapozza meg a nyugdíjasnak minősülést, a másik esetben pedig valamilyen nyugellátás tényleges igénybevétele. A Munka Törvénykönyve nem írja elő a bejelentési kötelezettséget, azonban az alapelvekből levezethető, hogy a munkavállaló erről a tényről köteles tájékoztatni a munkáltatót. Nyugdíjas munkavállalónak minősül tehát, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül, egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül, öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy rokkantsági ellátásban részesül. A munkavállaló nyugdíjasnak minősülése önmagában nem lehet jogszerű indoka a jogviszony megszüntetésének, ez ugyanis az egyenlő bánásmód követelményébe ütközne. A munkáltató a határozatlan időtartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. Amennyiben az indokolási kötelezettség hiánya ellenére indokát adja a munkaviszony felmondással történő megszüntetésének, azért felelősséggel tartozik. Annak valóságát, okszerűségét bizonyítani köteles jogvita esetén. Az indokolási kötelezettség kiiktatása azonban nem jelenti azt, hogy a munkavállaló ne élhetne a jogorvoslati jogával. A felmondás keresettel történő megtámadására olyan esetekben kerül sor, amikor annak mögöttes indoka valójában nem a nyugdíjjogosultság, hanem egyéb ok, pl. a személyes ellenszenv. Ilyen esetben a munkavállaló joggal való viszszaélésre tekintettel kezdeményezheti a felmondás jogellenességének megállapítását azzal, hogy a bizonyítási kötelezettség őt terheli. Lényeges, hogy az indokolási kötelezettség alól csak a határozatlan idejű munkaviszony

• • • • • • •

esetén mentesül a munkáltató, határozott idejű foglalkoztatás esetén a nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyának felmondással történő megszüntetését indokolni köteles. Abban az esetben, ha a munkavállaló a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, nem jogosult végkielégítésre. A fenti körülmények eredménye (felmondást nem kell indokolni, kevesebb az anyagi kötelezettség), hogy a nyugdíjas munkavállaló munkaviszonya az általánoshoz képest könynyebben szüntethető meg. Ennek indokát az Alkotmánybíróság egyik határozatában abban látta, hogy az érintettek öregségi nyugdíjra szereztek jogosultságot, illetve más nyugellátásban részesülnek, ezért egzisztenciájuk más forrásból biztosított. A védett korban lévő munkavállalók esetén a munkáltatót terhelő kötelezettségek szigorúbbak. Ezek a szabályok ugyanis azt hivatottak biztosítani, hogy a védett korú munkavállaló jogviszonya lehetőleg az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig fennmaradjon. A korábban hatályban lévő Mt. tartalmazta azt a szabályt, miszerint a munkáltató a munkavállaló jogviszonyát felmondással csak különösen indokolt esetben (amikor a munkáltató részére aránytalan terhet jelentene a munkaviszony fenntartása) szüntetheti meg a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül. A „különösen indokolt eset” megítélése körében bár volt irányadó bírói gyakorlat, mégis egy nehezen értelmezhető szubjektív mérce volt. Ilyen védelmi szabályt a hatályos törvény már nem tartalmaz. A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással abban az esetben szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Azaz az indoknak olyannak kell lennie, mely alapján a munkáltató azonA munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartama legalább 3 év legalább 5 év legalább 10 év legalább 15 év legalább 20 év legalább 25 év

nali hatályú felmondással élhetne. Ilyen lehet például bizalom megingatására alkalmas súlyos bűncselekmény, ittas állapotban történő munkavégzés, munkáltatói gazdasági érdekeinek megsértése stb. A munkavállaló képességével (alkalmatlanság) vagy a munkáltató működésével (gazdálkodásával, szervezetével) összefüggő okból akkor szüntethető meg a munkaviszony, ha a munkáltatónál a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. Az állás-felajánlási kötelezettséggel összefüggésben lényeges, hogy csak olyan munkakör kínálható fel, melyet a munkavállaló a képességeinek megfelelően el tud látni. Ide tartozik az is, hogy testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A végzettség kapcsán kérdéses, hogy a munkáltató alacsonyabb végzettséget igénylő munkakört is köteles-e felajánlani a munkavállalónak (például gazdasági osztályvezetőnek titkárnői munkakört). Az sem utolsó szempont, hogy amennyiben a munkaszerződés szerint a munkavégzés helye Magyarország vagy netán több európai ország, abban az esetben a munkáltató a teljes földrajzi területet köteles-e vizsgálni az állásfelajánlás kapcsán. A védett korú munkavállaló a további elhelyezkedési nehézségeire tekintettel részesül a munkaviszony megszüntetésekor emelt öszszegű végkielégítésben akként, hogy minél hosszabb volt a fennálló jogviszonya, annál több havi távolléti díj összegével emelkedik a mérték. Így például egy 59 éves, 23 éves munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló – a munkáltató működésével összefüggő felmondás esetén 8 havi távolléti díjnak megfelelő végkielégítésre jogosult. Amennyiben az 5 éves perióduson belül az adott munkavállalónak többször felmondanak, abban az esetben az emelt összegű végkielégítésre többször is igényt tarthat (tulajdonképpen ez maximum további egy havi távolléti díj lehet a 3 év után járó egyhavi végkielégítésen felül).

A végkielégítés mértéke

Végkielégítés védett korban lévő munkavállaló esetén

1 havi távolléti díj 2 havi távolléti dí 3 havi távolléti díj 4 havi távolléti díj 5 havi távolléti díj 6 havi távolléti díj

további 1 (összesen tehát 2) havi távolléti díj további 1 (összesen tehát 3) havi távolléti díj további 2 (összesen tehát 5) havi távolléti díj további 2 (összesen tehát 6) havi távolléti díj további 3  (összesen tehát 8) havi távolléti díj további 3  (összesen tehát 9) havi távolléti díj

Gazdasági

Hírtükör

22

Nemzetközi vásárok Kedves Olvasóink! A jelenleg rendelkezésre álló információnk alapján összeállítottunk egy listát, melyben feltüntetünk – a teljesség igénye nélkül – néhány jelentősebb, a közeljövőben megrendezésre kerülő szakmai kiállítást, vásárt, üzletember találkozót a környező országok kínálatából:

Gast Klagenfurt 2015

Mezőgazdasági vásár

Agromalim

Időpont: 2015. március 15-18-ig Helyszín: Ausztria, Klagenfurt Rendezvény jellege: Nemzetközi Élelmiszeripari és Italvásár, Szállodaipar, Vendéglátás Rendezvény tematikája: élelmiszerek, vendéglátás

Időpont: 2015. május Helyszín: Szerbia, Újvidék (Novi Sad) Rendezvény jellege: Kiállítás Rendezvény tematikája: mezőgazdaság, élelmiszer

Időpont: 2015. szeptember Helyszín: Románia, Arad Rendezvény jellege: Kiállítás Rendezvény tematikája: élelmiszeripar, mezőgépek, csomagolás

Szent György Expo

Polagra-Food

Időpont: 2015. március 20-23-ig Helyszín: Románia, Arad Rendezvény jellege: Kiállítás Rendezvény tematikája: építőipar

Időpont: 2015. május Helyszín: Románia, Sepsiszentgyörgy Rendezvény jellege: Kiállítás, infostand Rendezvény tematikája: multiszektorális

Időpont: 2015. szeptember 21-24-ig Helyszín: Lengyelország Rendezvény jellege: Kiállítás, infostand Rendezvény tematikája: élelmiszeripar

Agrosalon

Maros Expo

TopExpo

Confort Construct & Instal 2015

Időpont: 2015. március 25-28-ig Helyszín: Szlovákia, Nyitra Rendezvény jellege: Kiállítás Rendezvény tematikája: mezőgép

Coneco Időpont: 2015. március 25-28-ig Helyszín: Szlovákia, Pozsony Rendezvény jellege: Kiállítás és építőipari fórum Rendezvény tematikája: építőipar

Romenvirotec Időpont: 2015. április 22-25-ig Helyszín: Románia, Bukarest Rendezvény jellege: Kiállítás Rendezvény tematikája: környezetvédelem

Agraria Időpont: 2015. május Helyszín: Románia, Kolozsvár Rendezvény jellege: Kiállítás Rendezvény tematikája: élelmiszeripar, mezőgépek, csomagolás

Csíkexpo Időpont: 2015. május Helyszín: Románia, Csíkszereda Rendezvény jellege: Kiállítás, infostand Rendezvény tematikája: multiszektorális

Időpont: 2015. június Helyszín: Románia, Marosvásárhely Rendezvény jellege: Kiállítás, infostand Rendezvény tematikája: multiszektorális

Nemzetközi Gazdasági Vásár Időpont: 2015. június Helyszín: Szerbia, Szabadka (Subotica) Rendezvény jellege: Kiállítás Rendezvény tematikája: fogyasztási általános

Regionális Kiállítás és Üzletember Találkozó Időpont: 2015. június Helyszín: Ukrajna, Beregszász - Péterfalva Rendezvény jellege: Kiállítás és üzleti fórum Rendezvény tematikája: multiszektorális

Agra Slovenia Időpont: 2015. augusztus Helyszín: Szlovénia, Gornja Radgona Pomurski megye Rendezvény jellege: Nemzetközi mezőgazdasági vásár Rendezvény tematikája: mezőgazdaság, állattenyésztés, élelmiszeripar

Időpont: 2015. szeptember Helyszín: Románia, Nagyvárad Rendezvény jellege: Kiállítás, infostand Rendezvény tematikája: mutliszektorális

Árubemutató és üzletember találkozó Időpont: 2015. október 18-19-ig Helyszín: Ukrajna, Ungvár Rendezvény jellege: Kiállítás és üzleti fórum Rendezvény tematikája: mutliszektorális

Székelyudvarhelyi Őszi Vásár Időpont: 2015. október Helyszín: Románia, Székelyudvarhely Rendezvény jellege: Kiállítás Rendezvény tematikája: mutliszektorális

ENOEXPO Időpont: 2015. október Helyszín: Lengyelország, Krakkó Rendezvény jellege: Kiállítás Rendezvény tematikája: borászat, gasztronómia, szállodaipar

Gazdasági

Hírtükör

23

A kamarai regisztrációról Tisztelt Vállalkozó! Tisztelt Képviselő! Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy a kamarai hozzájárulás befizetéséhez kapcsolódóan, térítésmentesen igénybe vehető kamarai szolgáltatások köre két új elemmel bővült. 2014. évben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara készített egy felmérést arról, hogy a vállalkozások milyen kamarai szolgáltatásokat igényelnének a továbbiakban. A felmérés szerint a vállalkozások leginkább az őket érintő jogszabályok változásáról, a hozzájuk tartozó magyarázatokról szeretnének tájékoztatást kapni, illetve egy országos vásárnaptár megjelentetését igényelnék. A minden év március 31-ig megfizetendő 5000 Ft kamarai hozzájárulás fejében a kamara a regisztrált vállalkozásoknak az alábbi térítésmentes szolgáltatásokat nyújtja: tanácsadás – gazdasági, pénzügyi, adózási és hitelhez jutási kérdésekben üzleti partnerkeresés pályázatfigyelés vásárnaptár vállalkozásokat érintő jogszabály változások, illetve azok magyarázatai

•

•

•

•

A tanácsadás a PMKIK adótanácsadóinál vehető igénybe. A tanácsadók jegyzékét megtalálják honlapunkon, (www.pmkik.hu) vagy egyéb tájékoztató kiadványainkban. A gazdálkodó szervezetek a kamara által kiállított „Igazolás” nevű dokumentummal tudják igazolni, hogy jogosultak a szolgáltatás igénybevételére. A tanácsadáson túli iratszerkesztés, képviselet már nem tartozik a térítésmentes szolgáltatások közé, de a kamara önkéntes tagjai ezt is kedvezményesen vehetik igénybe. Az üzleti partnerkeresés a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által létrehozott Üzlet @ Hálón adatbázis segítségével történik. Az adatbázisban a regisztrált vállalkozásoknak lehetőségük van céginformációk, termékek, szolgáltatások ismertetésére, üzleti információk közlésére – felhasználónevükkel bármikor átírhatják, frissíthetik az ott szereplő adatokat. A kamara önkéntes tagjainak lehetőséget nyújtunk arra, hogy az adatbázisban látványosabban tudjon megjelenni. Színes emblémát, fotót, transzparenst helyezhet el akár A/4 formátumban is. Amennyiben saját weboldallal is rendelkezik, az adatlapon utalások (linkek) jelennek meg. Az oldalt megtalálják honlapunkon keresztül vagy közvetlenül a http://www.uzletahalon.hu internet címen. A PMKIK honlapján (www.pmkik.hu) az „Üzleti partnerkeresés” rovatban folyamatosan közöljük a hozzánk beérkező belföldi és külföldi üzleti ajánlatokat, aktuális rendezvényeket. A regisztrált vállalkozásokhoz e-mailben eljuttatjuk a kamara elektronikus hírlevelét. Ebből a hírlevélből tájékozódhatnak a kamarai rendezvényekről, a fontosabb belföldi vagy külföldi vásárokról vagy a kamara által szervezett bel- és külföldi üzletember találkozókról. A pályázatfigyelés használatához a   http://palyazatkereso.mkik.hu weboldalon az első belépés során felsorolt témakörök közül választhatja ki az Ön számára érdekes témaköröket. A kiválasztott területekre kiírt pályázatokról hétfőn, szerdán és pénteken küldjük el a kapcsolódó hírlevelet. Önkéntes kamarai tagjainknak kedvezményes pályázati tanácsadást is biztosítunk. A vásárnaptár tematikus rendben és helyszínek szerint is tartalmazza az országban rendezett vásárok és kiállítások idejét. A vásárnaptárba bárki vehet fel új vásárt, de az nem jelenik meg mindaddig, amíg az illetékes területi kamarai adminisztrátor jóvá nem hagyja. Arról, hogy van jóváhagyandó vásár egy adott területi kamaránál, a rendszer elektronikus levelet küld az illetékes területi kamarai adminisztrátornak. A vásárok megjelenésének engedélyezése a http://palyazatkereso.mkik.hu/hir_esemeny/wp_esemenynaptar_szerkesztes.php oldalon történik. Elérhető: http://palyazatkereso.mkik.hu/hir_esemeny/wp_esemenynaptar.php A vállalkozásokat érintő jogszabály változások, illetve azok magyarázatai tematikus rendben csoportosítva, illetve időrendben tartalmazza a vállalkozásokat érintő jogszabályokat és az ahhoz kapcsolódó magyarázatokat. Elérhető: http://palyazatkereso.mkik.hu/hir_esemeny/wp_esemenynaptar.php A regisztrált vállalkozások vezetői gyakran fordulnak hozzánk jogi tanácsadásért, de ezt a szolgáltatást – más egyéb térítésmentes valamint kedvezményesen nyújtott szolgáltatással együtt csak a kamara önkéntes tagjai részére biztosíthatjuk. A regisztrációval, az önkéntes kamarai tagsággal vagy az ismertetett szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdéseikkel keressék meg munkatársainkat. Elérhetőségeink: www.pmkik.hu, +36-1-317-7666, [email protected] Vállalkozásuk eredményes működése érdekében kérem, használják ki az Önöknek biztosított lehetőségeket! Pleszkán Éva regisztrációs csoportvezető

Gazdasági

Hírtükör

24

Az EU és az USA évente a világ GDP-jének 46,7%-át állítja elő ➤ Folytatás az 1. oldalról

alkalmaz. A szabadalmi jogok egészen másképp néznek ki Magyarországon, mint Amerikában, de felhozható példaként a GMO, a génmódosított termékek köre, mi könnyen mondhatjuk azt, hogy nálunk az alaptörvényben benne van, hogy nem lehet GMO-termékeket behozni, de próbálja valaki ezt megakadályozni egy szabad piacon, különösen akkor, ha tudjuk, hogy a génmódosított termékek 30 százalékkal nagyobb termésátlagot érnek el egy hektáron, ami egyúttal azt is jelenti, hogy 30 százalékkal olcsóbbá válik a végtermék.

nak állnak az érdekében. Ezek érintik a szabványosítást, a szabadalmi jogokat és nagyon sok más területet, nem csupán a vámokat, hanem annál sokkal szélesebb kört is. Hosszan sorolhatóak a veszélyek, mert ha a szabadalmi jogokat nézzük, akkor az Egyesült Államokban egy bejelentést kell tenni ahhoz, hogy a szabadalom érvényesüljön, az Európai Unióban 32 nyelven kell beadni a szabadalmi kérelmet, ami egy

Az USA-ban sokkal kedvezőbb az energia ára. Van, ahol mindöszsze 30%-a az uniós Európai Unió árszintnek. El lehet képzelni, hogy ez mit jelent a nagy energiafelhasználású iparágak tekintetében, milyen versenyt fog ez eredményezni. Ez egy rendkívül szerteágazó összefüggési rendszer, és sajnos, az feltételezhető, hogy erre Európa még nincs igazán felkészülve, illetve hogy Amerikai Egyesült Államok az amerikaiak jelenleg sokkal felkészültebbek. A vállalkozásoknak nincs még fenn a horizontján ez a megállapodás, tehát nem érzékelik ennek a kockázatait, veszélyeit és ugyanakkor az előnyeit. Feltételezhető, egészen más hogy nem véletlenül Németország a költségszintet és időszükségletet jelent. zászlóvivő az Unión belül, mert ezek az Napjaink nagy kihívása, hogy fel kell arra egyezmények alapvetően a német nagy készülni, hogy lesz egy megállapodás. cégeknek és a nagy amerikai vállalatok- Ezt lehetetlennek tűnik kikerülni, és va-

lószínűleg Magyarország nem fogja tudni megakadályozni. Felfoghatjuk úgy is, hogy nem is olyan rossz, ha van egy ilyen megállapodás, mert versenyt generál, és a verseny a fogyasztónak kedvez. De ez a verseny a gyengébb magyar cégeket is tönkreteheti, kiejtheti őket a piacról, ezért fel kell rá készülniük, tudniuk kell róla, hogy napirenden van egy ilyen tervezet, figyelemmel kell kísérniük, hogy milyen változások következnek be. A magyarok a rendszerváltás óta eltelt idő alatt jól megtanulták a leckét. A liberalizmus mindig az erősebbnek kedvez és a gyengébbet sújtja. Egy kicsiny nemzetállam gazdasága számára a teljesen féktelen szabályozatlan liberális gazdaságpolitika felér az öngyilkossággal. A globális folyamatokat nem lehet és nem is kell megakadályozni, de a magyarok érdekeinek érvényesülését sem kell feladni.

Természetesen a cél az, hogy a létrejövő közös transzatlanti piac hatékonyabban vegye fel a versenyt külső versenytársaival, ami lehet, hogy bekövetkezik, de emellett valószínűsíthető, hogy a piacon belüli szereplők egymással szembeni versenyében is új fejezet nyílik.