Tóvári Judit
Bibliográfiai adatfeldolgozás * Könyvek bibliográfiai leírása
Dialógus Kiadó
TÓVÁRI JUDIT
BIBLIOGRÁFIAI ADATFELDOLGOZÁS *
Dialógus Kiadó
2
Felsőoktatási tankönyv
Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, ill. rövidített kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.
© Tóvári Judit 2004 © Dialógus Informatikai Iskola 2004
Kiadó: Dialógus Könyvkiadó, 3324 Felsőtárkány, Hegyalja u. 15. Telefon: 06-30-9118-005 E-mail:
[email protected] Tipográfia, kiadványszerkesztés: Tóvári Judit
Tartalommutató BEVEZETŐ FOGALMAK SZÓTÁRA
9 13
1. LECKE A KÖNYVTÁR, MINT A RÖGZÍTETT INFORMÁCIÓHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS INTÉZMÉNYE
23 24
1.1 Az információhoz való hozzáférés kulcsa, a rendszerezés 1.2 Rendszerezés dokumentumtípusok szerint 1.3 A dokumentumokban rejlő információk rendszerezése 26 1.4 Mű és dokumentum 27 1.5 A könyvtár állományában való tájékozódás segédeszköze, a katalógus 28 1.6 A katalógustétel részei 33 1.7 Bekezdések a katalógustételen 34 Önellenőrző kérdések 35 Feladatok 36 2. LECKE A KÖNYV RÉSZEI, ÉS BIBLIOGRÁFIAI ADATKÖZLÉSE 37 2.1. A könyv szöveget megelőző részei és a részek bibliográfiai adatközlése 38 2.1.1. Az előzékek 38 2.1.1.1. A borítófedél, a kötéstábla és a gerinc 38 2.1.1.2. A címoldal és a címoldalon feltüntetett adatok 41 2.1.1.3. A többes címoldal 60 2.1.1.4. A páros címoldal 65 2.1.1.5. A címlapverzó és adatai 66 2.1.1.6. A kolofon és az impresszum adatok 79 2.1.1.7. Katalogizálási adatok a könyvben 80 2.2. A könyv fő része, a szövegtest 81 2.2.1. Szerzői ív, nyomdai ív, kötészeti ív 81 2.2.2. Az oldalszámozás és a szövegtest egyéb részei 82 2.2.3. A szöveg járulékos részei 83 2.2.3.1. Az illusztráció és a tábla 83 2.2.3.2. A melléklet 84 4
Önellenőrző kérdések
85
3. LECKE BEVEZETÉS A BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁSHOZ 87 3.1. A bibliográfiai leírás tárgya, a bibliográfiai egység 88 3.2. A bibliográfiai adatok forrásai 89 3.3. A bibliográfiai leírás szintje 89 3.4. A bibliográfiai leírás szerkezete 90 3.5. A bibliográfiai leírás felépítése 91 3.5.1. Adatcsoport – adat – adatelem 81 3.5.2. Az egyezményes jelek 92 3.5.3. Az adatok írásmódja 94 a) Nagybetűk használata 94 b) A számok írásmódja 94 c) Téves adatok és sajtóhibák 95 d) A nem latin betűs írásrendszerben közölt adat átírása latin betűkre 95 Önellenőrző kérdések 98 4. LECKE A LEÍRÁS 1. ADATCSOPORTJA, A CÍM- ÉS SZERZŐSÉGI KÖZLÉS 99 4.1. Az adatcsoport adatai, egyezményes jelei, forráshelyei 100 4.1. Az 1. adatcsoport szerkezete egy- és többnyelvű adatok esetén 101 4.1.1. A címadatok 102 4.1.1.1. A főcím 103 4.1.1.2. Az alcím és egyéb címadat 105 4.1.1.3. Az egy nyelvtani szerkezetben közölt cím- és szerzőségi adat 107 4.1.1.4. A vagylagos cím 109 Önellenőrző kérdések 110 5. LECKE A LEÍRÁS 1. ADATCSOPORTJA, A CÍM- ÉS SZERZŐSÉGI KÖZLÉS 5.1.2. A szerzőségi adat 5.1.2.1. A szerzőségi adatok forrása, az adatok leírásának módja 5.1.2.2. Ugyanaz a szerzőségi adat több változatban 5.1.2.3. A szerzőségi adat részei és egyezményes jelei 5.1.2.4. A nem hivatásos kiadó gondozásában megjelent könyv szerzőségi adata
111 112 112 112 115 117 5
5.1.3. A függelék adatai a leírásban 5.1.4. A párhuzamos adatok Önellenőrző kérdések
118 120 122
6. LECKE A GYŰJTEMÉNYEK LEÍRÁSA 6.1.5. Különböző szerzők műveinek gyűjteménye 6.1.5. A szerzői gyűjtemény 6.1.5. A kolligátum Önellenőrző kérdések
123 124 127 128 128
7. LECKE A LEÍRÁS 2. ÉS 3. ADATCSOPORTJA 7.1. A leírás 2. adatcsoportja, a Kiadás 7.1.1. Az adatcsoport adatai, egyezményes jelei, forráshelyei 7.1.2. A leírás nyelve, az adatok írásmódja 7.1.3. A hasonmás kiadás 7.1.4. Az utánnyomás 7.2. A leírás 3. adatcsoportja, a Megjelenés 7.2.1. Az adatcsoport adatai, egyezményes jelei, forráshelyei 7.2.2. A leírás nyelve, az adatok írásmódja 7.2.3. Az adatcsoport szerkezete 7.2.4. A megjelenés helye 7.2.4.1. A megjelenés helyének nyelvtani alakja 7.2.4.2. A megjelenés helyének párhuzamos adata 7.2.4.3. Egy kiadó több székhellyel 7.2.4.4. A kiadványban nem közölt megjelenési hely 7.2.5. A kiadó neve 7.2.5.1. A kiadó nevének megállapítása 7.2.5.2. A kiadó nevének formája 7.2.5.3. A kiadó nevének párhuzamos adata 7.2.5.4. Az ismeretlen kiadó 7.2.6. A megjelenés éve(i) 7.2.6.1. A megjelenés évének megállapítása 7.2.6.2. A megjelenés évének alakja a leírásban 7.2.7. Közös kiadások megjelenési adatcsoportja Önellenőrző kérdések
6
129 130 130 130 131 133 133 133 133 134 134 135 136 136 137 138 138 138 139 140 140 140 142 142 144
8. LECKE A LEÍRÁS 4. ÉS 5. ADATCSOPORTJA 145 8.1. A leírás 4. adatcsoportja, a Terjedelem 146 8.1.1. Az adatcsoport adatai, egyezményes jelei, forráshelyei 146 8.1.2. Az adatcsoport szerkezete 146 8.1.2.1 Az oldalszám, illusztráció, méret, a számadatok írásmódja 146 8.1.2.2. A melléklet 147 8.2. A leírás 5. adatcsoportja, a Sorozat 148 8.2.1. Az adatok forráshelyei 148 8.2.2. A leírás nyelve, az adatok írásmódja 148 8.2.3. Az adatcsoport szerkezete a könyv adatközlésének függvényében148 8.2.4. Sorozat – alsorozat – több sorozat 149 Önellenőrző kérdések 150 9. LECKE A LEÍRÁS 6. ÉS 7. ADATCSOPORTJA 9.1. A leírás 6. adatcsoportja, a Megjegyzések 9.2. A leírás 7. adatcsoportja, a Terjesztési adatok 9.2.1. Az adatcsoport adatai, egyezményes jelei, forráshelyei Önellenőrző kérdések
151 152 153 153 154
10. LECKE TÖBBKÖTETES KÖNYVEK BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁSA 10.1. Többkötetes könyvek leírásána k menete 10.2. A többkötetes könyv adatainak forrásai és az adatok közlésmódja 10.3. Többkötetes könyvek leírásának bibliográfiai szintje és a leírás szerkezete 10.3.1. Egylépcsős monografikus szintű leírás 10.3.2. Egylépcsős összefoglaló szintű leírás 10.3.3. Többlépcsős monografikus szintű leírás 10.3.4. Többlépcsős összefoglaló szintű leírás 10.4. Alkötetekből álló többkötetes könyv leírása 10.5. Közös főcím nélküli többkötetes könyv Önellenőrző kérdések Feladat
155 156 156 158 158 158 159 160 162 164 165 166
7
11. LECKE KÖNYVRÉSZLET ANALITIKUS LEÍRÁSA
167
ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
170
12. LECKE A BIBLIOGRÁFIAI REKORDOK ADATCSERE FORMÁTUMA 171 12.1. Az ISBD, a MARC formátum és a nemzeti szabványosítás 172 12.1.1. Az egyetemes bibliográfiai számbavétel (UBC) eszköze, az ISBD program 172 12.1.2. Machine-Readable Cataloging (MARC) 174 12.1.2.1. Mi a MARC? 174 12.1.2.2. Katalógustétel és bibliográfiai rekord 175 12.2. A MARC rekord szerkezete 182 12.2.1. A rekordfej 182 12.2.2. A mutató 184 12.2.3. Adatmezők 184 12.2.3.1. Kötelező, vagy feltételesen kötelező adatmezők: 185 12.2.3.1. Fenntartott adatmezők 186 12.2.3.2. Bibliográfiai adatmezők 187 12.2.3.4. Példák a bibliográfiai adatmezők szerkezetére 193 Önellenőrző kérdések 196
8
FÜGGELÉK
197
TRANSZLITERÁLÁSI TÁBLÁZATOK Transzliterálás cirill betűkről latin betűkre Transzliterálás görög betűkről latin betűkre Transzliterálás gót betűkről latin betűkre
199 199 203 204
AJÁNLOTT IRODALOM
207
9
Bevezető Kedves Hallgató! Ennek a tankönyvnek az anyaga – a könyvek formai feldolgozásának ismeretein keresztül – segít Önnek megérteni a dokumentumok formai feldolgozásának jelentőségét a nemzetközi információcsere szempontjából. A feldolgozómunka első lépéseit sajátíthatja el segítségével. Kövesse tanácsainkat, értse meg a szövegeket, tekintse át a példákat, válaszoljon a kérdésekre és próbálja megoldani a feladatokat. A tankönyv és a hozzá tartozó segédletek – mint a feladatgyűjtemény és a példatár – végigvezetik Önt a rögzített információ formai feldolgozásának a folyamatán. Ezt a munkát nyelvi határoktól függetlenül a világon mindenhol azonos szabályok szerint végzik. Azon túlmenően, hogy a világ összes könyvtárában és katalógusában (legyen az hagyományos vagy gépi) otthonosan fog mozogni, ugyanezeken a helyeken keresett szakember is lesz. Az információ feldolgozása napjainkban egyre nagyobb jelentőséget kap az élet minden területén. A feldolgozás alapelvei nagyon hasonlóak, ezért az itt megszerzett ismereteket nem csak könyvtárakban tudja majd hasznosítani. Alapos és pontos felkészülésre van szükség, mert munkájának eredménye meghatározza az információ visszakereshetőségét nemzetközi szinten, így alapját képezi az összes többi könyvtári munkafolyamat eredményességének. Munkájától is függ majd a könyvtárhasználók elégedettsége.
A tankönyv tartalmi áttekintése A tankönyv az alábbi tagolásban tartalmazza az elméleti ismereteket: 1. lecke A könyvtár, mint a rögzített információhoz való hozzáférés intézménye 2. lecke A könyv részei és bibliográfiai adatközlése 3. lecke Bevezetés a bibliográfiai leíráshoz 4. lecke A cím- és szerzőségi közlés címadatainak a leírása 5. lecke A cím- és szerzőségi közlés szerzőségi adatainak a leírása 6. lecke A gyűjtemények leírása 7. lecke A kiadásjelzés és a megjelenés adatainak a leírása 8. lecke A terjedelem és a sorozat adatainak a leírása 9. lecke A megjegyzések és a terjesztés adatainak a leírása 10. lecke Többkötetes könyvek bibliográfiai leírása 11. lecke Az analitikus leírás 12. lecke A bibliográfiai rekordok adatcsere formátuma
10
A tankönyv végén, a függelékben átírási (transzliterálási) táblázatokat talál. Nagyon fontos, hogy ismerje az átírás szabályait cirill, görög és gót betűkről latin betűkre, mert a latin betűs abc-be csak latin betűvel írott tételeket lehet besorolni.
Mit fog tudni, mire lesz képes e tankönyv ismeretanyagának elsajátítása végén? Mindig szem előtt fogja tartani a könyvtári dokumentumok sokféleségét, azok eltérő formai jellegzetességeit. Képes lesz azoknak a szabályoknak a pontos alkalmazására, amelyekkel lehetővé válik minden egyes dokumentum kétséget kizáró azonosítása és visszakeresése. Képes lesz valamennyi könyvtártípusban a hagyományos és online katalogizálási munkák önálló végzésére. Az elsajátított alapismeretek alkalmazásával és önálló ismeretszerzéssel képes lesz a speciális dokumentumtípusok önálló feldolgozására, a munka szervezésére és irányítására, a szabványosítás munkájában való részvételre. A módszerek ismeretében érezni fogja a fontosságát a nemzeti dokumentumtermés közkinccsé tételének, a publikus hazai tudományos eredmények nemzetközi adatbázisokhoz történő eljuttatásának, amivel a szolgáltatás kiváló minőségének a letéteményesévé válik. Képes lesz megérteni a bibliográfiai tétel, illetve rekord célját és funkcióját, alkalmazni a vonatkozó szabványokat és nemzetközi előírásokat, összekapcsolni az elméletet és a gyakorlatot, Megérti a jelentőségét a csapatmunkának, az együttműködés fontosságának, ezért keresi a társakat és a szövetségeseket, szakszerű hálózati munkára törekszik és a szakmai szolidaritás értékeit sem téveszti szem elől.
Tetszik Önnek ez a perspektíva? Nagyon remélem, hogy igen, mert a könyv ilyen személyeknek készült!
Fontos elvárás: Ön a könyvtár-informatikus szakma felsőfokú végzettségű szakembere lesz. Legyen a tudására és képességeire büszke, de mindig kellő tisztelettel a tudomány iránt! Ehhez az (is) szükséges, hogy ne csak gyakorlatban tudjon
11
megoldani egy feladatot, hanem ehhez legyen elegendő elméleti felkészültsége is! Felkészült a szép, ámde nem könnyű utazásra? Ha igen, ne hagyja abba, ha nehézségekbe ütközik, mert az információs szakma számít az Ön jövendő tudására és közreműködésére!
Hogyan használja ezt a tankönyvet? A tankönyv az alábbi nagyobb egységekből épül fel: I. Bevezető II. A leckékre tagolódó tananyag. Minden lecke az alábbi szerkezeti egységekből áll: 1. A lecke céljának leírása 2. A lecke tartalmának rövid ismertetése 3. A lecke elméleti anyagának a közlése, úgymint ¾ az elméleti tudnivalók leírása ¾ definíciók ¾ példák ¾ a megértést segítő kérdések ¾ a megértést segítő részfeladatok. Az elméleti anyag egyes részeiben ikonok segítik az eligazodást: (példa) " (az adatcsoport leírásának sémája) * (kiemelten fontos szabály) ? (kérdés, amire önmagának kell válaszolnia) 4. A leckék végén találja a tananyag elsajátítását ellenőrző kérdéseket.
Hogyan tanulja a tárgyat? A sikeres munkához feltétlenül szükséges, hogy Először a fogalmakkal jöjjön tisztába, mert enélkül a tananyag szövege sem érthető. A tankönyv elején fogalomgyűjteményt talál, ami később is segíti abban, hogy egy-egy fogalmat könnyen vissza tudjon keresni, ha nem egészen biztos annak tartalmában. A leírás szabályainak tanulásakor kis lépésekben haladjon és a megtanult szabályt konkrét könyv(ek) leírására azonnal próbálja meg alkalmaz-
12
ni! (Egyetlen feladatgyűjtemény vagy példatár sem pótolja ugyanis a dokumentumot a maga valóságában.) Amikor leír egy bibliográfiai adatot, az adat fogalmát tartalmazó kérdéssel ellenőrizze, hogy helyesen értelmezte-e azt. A bibliográfiai leírást a leírandó dokumentum, a besorolási adatot viszont az elkészült leírás alapján készítse! Használja a tankönyvhöz kapcsolódó feladatgyűjteményt, ami kérdésekkel segíti a feladatmegoldást, ezért mielőtt nekilát a feladatok megoldásának, feltétlenül válaszoljon a feladatgyűjteményben feltett kérdésekre! A feladatgyűjteményben megoldásokat is talál. Ezzel tudja ellenőrizni munkája helyességét, ezért csak az önálló saját munka elvégzése után nézze meg a megoldásokat! A példatár szakkifejezések illusztrálására szolgál. Amikor a tankönyv hivatkozik a példatár egy-egy példájára, nézze azt meg, mert könnyebben megérti a hozzá kapcsolódó elméletet! Fontos, hogy tudatosan végezze a feladatát, ezért minden részmegoldás előtt tegye fel magának a kérdést: Miért így oldottam meg? Ha a "miért"-re meg tudja fogalmazni a szabatos választ, nagy valószínűséggel megértette a tananyagot.
13
Fogalmak szótára Adat nyelve Az a nyelv, amelyen az adatot a dokumentum közli. (L még: Bibliográfia nyelve ; Katalógus nyelve) Adatelem Olyan információt közlő szó, kifejezés vagy jelcsoport, amely a bibliográfiai leírás valamely adatcsoportjának a része. A rendszer által kezelt legkisebb egység. Adatelhagyás A dokumentumon közölt leírható, de le nem írt könyvészeti adat. Alcím A főcímet kiegészítő, magyarázó vagy módosító szó, mondat vagy kifejezés. Alsorozat Fősorozat keretében megjelenő sorozat. Alsorozati cím Fősorozat keretében megjelenő sorozat címe. Alsorozati megjelölés A sorozat jellegű időszaki kiadvány közös címét követő, de az alsorozati címet megelőző betű. Átírás Egy írás jelrendszerének egy másik írás jelrendszerével való betű szerinti (transzliteráció) vagy hangzás szerinti (transzszkripció) helyettesítése. Authority fájl A bibliográfiai rekord visszakeresésére szolgáló besorolási adatok listája. Betűrendes katalógus Betűrendbe rendezhető formai (személynév, testületi név, földrajzi név, cím) és tartalmi (tárgyszavak) besorolási adatokat egyaránt tartalmazó keresztkatalógus. (A leíró katalógusnál bővebb fogalom!) A köznapi nyelvben helytelenül a leíró katalógust értik alatta.
14
Bibliográfia nyelve Az a természetes emberi nyelv, amelyen a felhasználó számára a bibliográfia tájékoztató adatait közlik. Célja a bibliográfiában való tájékozódás elősegítése. (L még: Adat nyelve ; Katalógus nyelve) Bibliográfiai egység Az a dokumentum, amelyről a bibliográfiai leírás készül. Más néven: a leírás tárgya. Bibliográfiai kapcsolat Két vagy több kiadvány egyenértékű vagy alárendeltségi kapcsolata. Ezt kifejezheti például az előzmény vagy a folytatás címe. Bibliográfiai leírás Meghatározott szabályok szerinti egységes szerkezetben, formában és sorrendben leírt adatok összessége, amely a dokumentum azonosítására szolgál. Bibliográfiai szint A leírásnak a bibliográfiai egység megválasztásától (a leírás tárgyától) függő jellemzője. A leírás bibliográfiai szintje lehet monografikus, összefoglaló vagy analitikus. Bibliográfiai tétel Katalógus vagy bibliográfia számára készülő, a dokumentum formai és tartalmi adatait szabvány által előírt sorrendben és formában tartalmazó, besorolási adatokkal kiegészített tétel. (Lásd még: Utalótétel; Rekord) Borítócím Olyan címváltozat, amely a borítón található. Borítófedél A fűzött könyv vastagabb papírból készült fedele. A kiadvány élén álló elülső borítófedélből (borítófedél homlokoldala vagy más néven borító), a kiadványt lezáró hátsó borítófedélből, illetve esetenként a gerincből áll (borítófedél egyéb oldalai). A borítófedél homlokoldala az egyéb előzékek fogalomkörébe tartozik. Cím Lásd: ágazati cím; alcím; alsorozati cím; borítócím; címváltozat; előbbi cím; előcím; előzmény címe; eredeti cím; folytatás címe; főcím; gerinccím; közös cím; összetett cím; párhuzamos cím; részcím; sorozatcím; utóbbi cím.
15
Címlap A kiadvány szövegét megelőző lapok közül az(ok) a lap(ok), amely(eknek) egyik felülete a címoldal. Címlapverzó A címlap hátoldala. A címlapverzó rendszerint az eredeti címet, a közreműködői adatokat, a copyright szövegét, az ISBN-t, ISSN-t és esetleg a kolofont tartalmazza. Címoldal A címlap homlokoldala, amely tartalmazza a főcímet, a szerzőségi adatokat, a párhuzamos címet és rendszerit a teljes vagy részleges megjelenési adatokat. Az ezeket az adatokat más-más nyelven megismétlő oldalak mindegyikét címoldalnak kell tekinteni. Címváltozat A könyv címoldalán közölt címeknek (főcímnek, párhuzamos címnek, alcímnek, kötetcímnek) az egyéb előzékeken olvasható változata. CIP (Cataloging in Publication) A címlapverzón a megjelenés előtt közölt bibliográfiai tétel. Copyright A címlap hátoldalán © jel után közölt adat, amely a szerzői jog tulajdonosát jelöli. Tartalmaz egy évszámot, amely a jog regisztrálásának éve. Egyéb címadat A könyv jellegére, műfajára, kiadásának indítékaira vonatkozó, valamely előzéken közölt szó, mondat vagy kifejezés. Egylépcsős leírás Olyan szerkezetű bibliográfiai leírás, amelyben a többkötetes könyv egy vagy több kötetének saját kötetadatait és a könyv egészére vonatkozó adatokat az egyes adatcsoportok együttesen tartalmazzák. Egyszerűsített leírás A leírás rövidített változata, amelyben meghatározott adatelemek elhagyhatók, az azonos típusú adatelemek, illetve adatok felsorolása fokozottan korlátozható, és az adatelemek közlésmódja egyszerűsíthető. Eredeti cím A könyv eredeti nyelvű első kiadásának a címe.
16
Előcímlap A címlapot megelőző, bibliográfiai információkat közlő lap. Fakszimile kiadás L. hasonmás kiadás Formátum A bibliográfiai adatközlés formája. A formátum lehet adatbeviteli, feldolgozási, megjelenítési és csereformátum. Főcím A címoldalon közölt olyan szó, mondat, jel vagy kifejezés, amely a könyv tartalmára vonatkozik. Fősorozat Olyan sorozat, amelynek keretében egy vagy több alsorozat jelenik meg. Gerinc A kötéstáblának vagy borítófedélnek a kiadvány testét összefogó része. A gerincen szerepelhet a kiadvány címe (gerinccím, másképp hátcím) és egyéb bibliográfiai információk. Hasonmás kiadás Egy korábban megjelent könyv egészének vagy fő részének képileg hű mása. Hátoldal A lap baloldali felülete. Homlokoldal A lap jobboldali felülete. HUNMARC A géppel olvasható katalogizálás magyar szabványa. L. még: MARC Időszaki kiadvány Olyan előre meg nem határozott időtartamra tervezett kiadvány, amely egymást követő részegységekből áll. A részegységeket rendszerint számozásul, keltezésük, időrendi, vagy egyéb megjelölésük különbözteti meg egymástól. Fajtái: hírlap, folyóirat, évkönyv, sorozat, időszakosan megjelenő jelentések, beszámolók, közlemények, tanulmánygyűjtemények, időszakosan megjelenő adat- és címtárak, időszakosan megrendezett konferenciák, kongresszusok hivatalos kiadványai.
17
Illusztráció A kiadványban levő kép, fénykép, ábra vagy egyéb grafikus ábrázolás, ha annak oldalszámozása beletartozik a szövegoldalak számozásába. Illusztrációnak minősíthetők a táblázatok is. Impresszum adatok Elsősorban a nyomtatás adatai, amelyek között megjelenésre vonatkozó információk is vannak. ISBD (International Standard Bibliographic Description) A bibliográfiai leírás nemzetközileg egységes szabványa ISBN (International Standard Book Number) Könyvek nemzetközi azonosító száma. ISSN (International Standard Serial Number) Időszaki kiadványok nemzetközi azonosító száma. Katalógus A könyvtár állományát formai és tartalmi szempontból feltáró tájékoztatási segédeszköz. Bibliográfiai tételekből és utalótételekből épül fel. (L. még Leíró katalógus; Betűrendes katalógus). Katalógus nyelve Az a természetes emberi nyelv, amelyen a felhasználó számára a katalógus tájékoztató adatait közlik. Célja a katalógusban való tájékozódás elősegítése. (L még: Adat nyelve; Bibliográfia nyelve). Kiadás A könyvnek olyan példánya, amelyet azonos szedésről (nyomóformáról) nyomtattak, sokszorosítottak és azonos megjelenési adatokkal jelentettek meg. Kiadásjelzés A könyv új kiadására, jellege szerint megnevezett kiadására vagy kiadásváltozatára vonatkozó közlés. A kiadásjelzés rendszerint tartalmazza a “kiadás” szót (vagy annak nyelvi megfelelőjét), vagy e kifejezéssel kiegészíthető szöveges közlésből áll. Kiadó A kiadványt megjelentető jogi vagy természetes személy.
18
Kolofon Impresszum adatokat tartalmazó záradék. Kötet A többkötetes könyv valamely részegységének a megnevezése, amely a könyv egészére vonatkozó bibliográfiai adatokon kívül a saját, megkülönböztető adatait is tartalmazza. Mindenképp van kötetjelzése, kötetcíme, impresszuma és kolofonja. Rendszerint az oldalszámozása is önálló. Kötetjelzés A többkötetes könyvön belül a kötetek sorrendjét kifejező megkülönböztető megjelölés. Közreadó Olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely a kiadvány szellemi tartalmáért felelős, ezért a leírásban a szerzőségi közlés része. Közreműködő Az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a kiadvány tartalmának létrehozásában részt vesz és a szerzőhöz képest alárendelt, illetve járulékos szerepet tölt be. A leírás tárgya Az a dokumentum (bibliográfiai egység), amelyről a leírás készül. Leíró katalógus Formai jegyek (személynév, testületi név, földrajzi név, cím) alapján betűrend szerint szerkesztett katalógus. (A betűrendes katalógusnál szűkebb fogalom! L. ott). Lezárt leírás A dokumentum összefoglaló vagy monografikus szintű leírása, amelyben a leírt adatok további kiegészítést nem igényelnek. MARC (MAchine-Readable Cataloging) Géppel olvasható formátum. Katalogizálási szabvány. Az egyes országok betűkódjának hozzáadásával a nemzeti szabványt jelöli. (L. még: HUNMARC) A megjelenés adatai A kiadóra, illetve a terjesztőre, valamint a nyomdára, ezek székhelyére és a megjelenés évére vonatkozó adatok összessége. 19
Melléklet A könyv járulékos része, amely attól fizikailag elkülönül (nincs belekötve a könyvbe, csak szalaggal, tasakkal vagy egyéb lazább módon kapcsolódik hozzá). Monografikus szintű leírás Egyetlen fizikai egységből álló könyvről készített lezárt leírás. Ez lehet egykötetes könyv vagy többkötetes könyv egy kötete. Nyitott leírás Az időszaki kiadvány olyan összefoglaló szintű leírása, amelynek befejezetlenségét az jelzi, hogy egyes adatai még kiegészítést igényelnek. OPAC (Online Public Access Catalog) Olyan katalógus, amelyben a felhasználó terminálon keresztül keres. Összefoglaló szintű leírás A többkötetes könyv egészéről vagy köteteinek egy csoportjáról készített közös leírás. Összetett cím A több, egymással alá- fölérendeltségi viszonyban álló címből álló főcím megnevezése. Az összetett cím részei együttesen azonosítják a kiadványt. Alá- fölérendeltségi viszonyban álló címek például: fősorozat–alsorozat; többkötetes könyv esetén közös cím–kötetcím. Párhuzamos adat A bibliográfiai leírás valamely adata más nyelven vagy más írásrendszerben vagy más számozási rendszerben. Páros címoldal A címoldalon szereplő adatokat megismétlésük nélkül, átmenő szöveggel tartalmazó, egymással szemben levő oldalak együttese. Példány Az azonos kiadású kiadványok egyike. Periodikum L. időszaki kiadvány Rekord A dokumentum formai és tartalmi adatait géppel olvasható formában, mezőkbe és almezőkbe rendezve tartalmazó tétel. Tartalmazza a visszakereséséhez szükséges besorolási adatokat is. (Lásd még: Bibliográfiai tétel; Formátum) 20
Sorozat Olyan időszaki kiadvány, amelyben minden részegységnek – a sorozat címén kívül – saját részcíme is van. A sorozat lehet számozott vagy számozatlan. A sorozaton belül az egyes részegységek lehetnek könyvek vagy időszaki kiadványok. Sorozatcím A sorozat keretében megjelenő könyv címoldalán vagy előzékein közölt – a sorozat egészére vonatkozó – főcím. Számozási adat Az időszaki kiadvány részegységeinek sorrendjét kifejező megkülönböztető megjelölés. A számozási adat lehet sorszám (évfolyamszám, kötetszám, füzetszám, betű vagy egyéb jel), továbbá a hozzá tartozó megnevezés, illetve kelet. Nem minősül számozási adatnak az egyes részegységek fizikai tagolódásának jelölése. Szerkesztő Az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a kiadvány szellemi tartalmának összeállítója, illetve aki/amely e tartalomért felelős. Szerző Az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a könyv szellemi tartalmának alkotója, és aki/amely e tartalomért elsősorban felelős. Szerzői funkciók A szerző (a szellemi tartalom létrehozója) és a közreműködők Szerzőségi adat A könyvvel kapcsolatos azonos szerzői funkciót betöltő természetes vagy jogi személyekre vonatkozó adat. Egyetlen szerzőségi adatnak minősülnek az eltérő szerzői funkciót betöltő természetes vagy jogi személyekre vonatkozó adatok, ha az ilyen közlések egy nyelvtani szerkezetet alkotnak. Ebben az esetben a szerzőségi adat több elemből tevődik össze. (L. még: szerzői funkciók).
21
Szerzőségi közlés A leírásban közölt szerzőségi adatok összessége. Szövegelhagyás A cím valamely részének vagy a szerzőségi adatból a név szövegkörnyezetének az elhagyása. Teljes leírás A leírás olyan változata, amely a leírás számára előírt valamennyi adatot tartalmazza. Szabályai az azonos típusú adatok és adatelemek felsorolását csak kivételesen korlátozzák. Többlépcsős leírás A többkötetes könyvről készített olyan szerkezetű leírás, amelyben a közös címre, majd a kötetcímre vonatkozó adatokat külön adatcsoportok tartalmazzák. Transzliteráció Az átírásnak az a fajtája, amelyben az egyik írásrendszer minden betűjének a másik írásrendszerben mindig ugyanazon betű felel meg. Transzszkripció Az átírásnak az a fajtája, amelyben az egyik írásrendszer betűinek a másik írásrendszerben hangzásuk szerinti betű felel meg. UAP (Universal Availability of Publications) Kiadványok egyetemes hozzáférhetősége. UBC Universal Bibliographic Control Utalótétel Bibliográfiai adatokat nem tartalmazó tétel. Csak besorolási adatokból áll. Funkciója, hogy a formai besorolási adat nem egységesített alakjától elvezessen az egységesített alakhoz. (Lásd még: Bibliográfiai tétel) Védőborító A könyv borítófedelét vagy kötéstábláját védő – azzal fizikailag össze nem tartozó lap. Leírás céljára közvetlenül nem vehetők figyelembe az adatai, de ha a védőborító nyomtatást nem tartalmazó borítófedélen található, a leírás adatforrásai szempontjából átveszi a borítófedél szerepét, így ebben az esetben előzéknek minősül! Verzó L. címlapverzó 22
23
1. lecke A könyvtár, mint a rögzített információhoz való hozzáférés intézménye Ebben a leckében a dokumentumok és a dokumentumokban rejlő információk rendszerezésének fontosságáról fog olvasni. Megismerkedik a könyvtár állományában való tájékozódás segédeszközével, a katalógusokkal és a katalógusok “építőköveinek”, a katalógustételeknek a formájával, alkotóelemeivel. A lecke tartalma Az információhoz való hozzáférés kulcsa, a rendszerezés Rendszerezés dokumentumtípusok szerint A dokumentumokban rejlő információk rendszerezése Mű és dokumentum A könyvtár állományában való tájékozódás segédeszköze, a katalógus A katalógustétel részei Bekezdések a katalógustételen Önellenőrző kérdések
24
1.1 Az információhoz való hozzáférés kulcsa, a rendszerezés
?
?
Mindjárt az elején egy feladattal kezdjük. Bizonyára járt már könyvtárban. Gondolkodjon el azon, hogy miért ment oda? Kedvelt írója legújabb regényét szerette volna kikölcsönözni, de nem emlékezett a címére? Vagy egy verset keresett, aminek elfelejtette az íróját? Netán zenét szeretett volna hallgatni? Vagy csupán egy konkrét adatra, jogszabályra volt szüksége? A lehetőségek száma végtelen, viszont az biztos, hogy azért kereste fel a könyvtárat, mert olyan információra volt szüksége, amelyet valamely dokumentumban rögzítettek. Például József Attila A Dunánál című versét kereste, amit szeretett volna elolvasni, netán hangfelvételről meg is hallgatni. Az információ tehát esetünkben a József Attila-vers, a dokumentum pedig, amiben ezt az információt rögzítették, egy könyv vagy folyóirat, illetve egy hanglemez vagy audio-CD. Képzelje el a következő esetet: Egy üres, nagy terembe behordanak egy teherautónyi könyvet, hanglemezt, folyóiratot, CD-t, képet, azaz minden olyan információhordozót, amelyek a könyvtárakban is megtalálhatók. Mit gondol, mi szükséges ahhoz, hogy a dokumentumoknak ebben a halmazában a keresett információ (esetünkben a József Attila vers) megtalálható legyen? Nem nevezhető könyvtárnak a mégoly sokféle dokumentumtípusból álló gyűjtemény sem, ha nem rendszerezik az anyagát, és nem tárják fel a dokumentumokban rejlő információkat. A rendszerezést több oldalról lehet megközelíteni: 1. a dokumentumtípusok oldaláról, 2. a dokumentumokban rejlő információk oldaláról a) formai és b) tartalmi szempontból.
*
Minden könyvtár és minden könyvtári munka alapja a rendszerszemlélet, a rendszerezés.
25
1.2 Rendszerezés dokumentumtípusok szerint A könyvtár dokumentumainak legegyszerűbb rendszerezése a dokumentumtípusok szerinti rendszerezés. Ennek folyamán külön válogatják a könyveket, folyóiratokat, hangzó dokumentumokat, filmeket, kisnyomtatványokat, mágneslemezeket és így tovább. Ezt követően a dokumentumtípus jellegének legmegfelelőbb tárolási módot kiválasztva elhelyezik a dokumentumokat a tárolóeszközökön. (A könyveket polcokon, a hanglemezeket függőtasakos tárolókban, a mikrofilmeket lemezszekrényekben.) Ezt követően egy-egy dokumentumtípuson belül további rendszerezés lehetséges. Az állomány elhelyezésekor (rendszerezésekor) többféle szempontot tartanak szem előtt, de mindig a használatból indulnak ki. Rendszerezési szempont lehet: a) a könyvtárhasználók keresési szempontjai, b) gazdaságossági szempontok. A könyveket például a használók keresési szempontjai alapján tovább bontják szépirodalomra és szakirodalomra. A szépirodalmat szerzői betűrendben, a szakirodalmat témák szerint, azon belül pedig szerzői betűrendben helyezik el a pocokon. Belső raktárban történő elhelyezéskor általában gazdaságossági szempontok játszanak szerepet. A legtöbb könyvtár helyhiánnyal küzd, ezért a függőleges térveszteséget nagyságrendi raktározással próbálja kiküszöbölni. Nagyságrendi raktározás esetén a rendszerezés szempontja a könyv gerincmérete, így egymás mellé az azonos gerincmagasságú könyvek kerülnek, a beérkezés sorrendjében. A raktározás módja befolyásolja a dokumentum visszakeresésének a módját is. A könyvtárhasználó keresési szempontjaival összevetve kell dönteni a legmegfelelőbb állomány-elhelyezésről.
26
1.3 A dokumentumokban rejlő információk rendszerezése A dokumentumokban rejlő információkat formai és tartalmi oldalról egyaránt fel kell tárni annak érdekében, hogy a dokumentum sokoldalúan visszakereshető legyen és az az olvasó is meg tudja találni a keresett művet vagy dokumentumot, aki csak a szerzőt, vagy csak a címet, vagy csak a témát ismeri.
*
A formai adatok szerinti feltárás elsődleges célja a dokumentum minden kétséget kizáró azonosítása, a keresett mű vagy dokumentum megtalálása a katalógus vagy bibliográfia által közölt adatok alapján. A formai adatokat – mint például a szerző neve, a dokumentum címe, gerincmérete, oldalszáma, megjelenési adatai és így tovább – másképpen könyvészeti vagy bibliográfiai adatoknak is nevezik.
*
A könyvészeti adatokon keresztül történő feltárás a bibliográfiai leírás, amely a dokumentum formai adatait logikai csoportosítás szerint kialakított adatcsoportokba rendezi. Feladata a dokumentum adatainak hű tükrözése, az azonosítás lehetővé tétele. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a katalógusba kerülő bibliográfiai tétel helyettesíti a könyvtár valamely raktári helyén megtalálható dokumentumot. Adatainak tehát egyeznie kell a dokumentumon levő adatokkal, különben a katalógustétel alapján nem azonosítható a dokumentum. A dokumentumot tartalmi jegyei alapján is fel kell tárni. Ez történhet természetes emberi nyelven kifejezett tárgyszavakkal vagy a tudományrendszerezésen alapuló, az egyes fogalmakat a számok nyelvén kifejező ETO számokkal. E jegyzetnek nem témája a tartalmi feltárás, ezért ezzel a témával a továbbiakban nem foglalkozunk. A könyvtári feldolgozó munka folyamatában azonban nem válik el e kétféle megközelítés, a feldolgozó könyvtárosnak mind a formai, mind a tartalmi feltárást el kell végeznie és a feltárás eredményeként született adatokat ugyanazon a katalógustételen megjelenítenie.
27
1.4 Mű és dokumentum Az első kérdés, amit elöljáróban tisztázni kell, hogy a bibliográfiai adat – és ezen keresztül a bibliográfiai adatfeldolgozás fogalma – műhöz, vagy dokumentumhoz kötődik-e. Az 1. ábrán látható példában szerepel a XX. századi angol drámák című kötet (a dokumentum), amely kilenc drámát, azaz kilenc művet tartalmaz. Ha csak a dokumentum címe (XX. századi angol drámák) szerint kerülne tétel a katalógusba, az biztosítaná ugyan a dokumentum (a könyv) cím szerinti visszakeresését, de nem tenné lehetővé a kötetben közzétett egyes művek, – például Beckett Godot-ra várva című művének – a megtalálását. Ezért a könyvet analizálni kell és a kötetet alkotó egyes művek szerzőihez és a művek címeihez is tételt tenni. Ez lesz majd az analitikus leírás.
A dokumentum címe mögött rejlő mű címe és szerzője
TARTALOM
XX. SZÁZADI ANGOL DRÁMÁK
G.B.SHAW
Ember és felsőbbrendű ember (Ottlik Géza)............................5 Pygmalion (Mészöly Dezső)...............……… ..................233 Szent Johanna (Ottlik Géza) ..............................…………..351 W.B. YEATS
Purgatórium (Garai Gábor) ......................…………...........499 J.M. SYNGE
A nyugati világ bajnoka (Ungvári Tamás) ..........................511 Juno és a páva (Nagy Péter) ......................…………...........577 T.S. ELIOT
Gyilkosság a székesegyházban (Vas István) ........................653 DYLAN THOMAS
A mi erdőnk alján (Bányay Geyza) ................…………......727
EURÓPA KÖNYVKIADÓ
1985
SAMUEL BECKETT
Godot-ra várva (Kolozsvári Grandpierre Emil) ...................793 Utószó (Ungvári Tamás)............……………………
Életrajzi jegyzetek (Budai Katalin)………………………...927
1.ábra: Közös főcímmel rendelkező gyűjtemény
28
.....901
Az olvasó könyvtárhasználatának általában az a célja, hogy megtalálja és elolvassa azokat a műveket, amelyek őt érdeklik, függetlenül attól, hogy az a mű – példánkban G. B. Shaw Ember és felsőbbrendű ember című drámája – valamely gyűjteményes kötet részeként jelent-e meg, önálló kötetben adtáke ki, vagy folytatásokban közölte-e egy folyóirat. Ebben az esetben az olvasó művet keres, a megjelenés könyvészeti adatai jelentéktelenek számára. Ha ugyanennek a drámának a különböző kiadásait egy szövegkritikai kutatás számára akarja összegyűjteni, keresésének súlypontja egyaránt esik a műre és a dokumentumra, amelyben a mű megjelent. Ez utóbbi esetben tehát a dokumentum bibliográfiai adatai, mint keresési és azonosítási szempontok nagyobb hangsúlyt kapnak. A tudományos kutatás számára annak is információértéke van, hogy melyik kiadónál jelent meg a keresett mű. A kiadó neve sok esetben minőségi garanciát is jelent.
*
Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a mű a dokumentum szellemi tartalma. A bibliográfiai adatfeldolgozásnak egyaránt célja a dokumentum és a mű feltárása.
1.5 A könyvtár állományában való tájékozódás segédeszköze, a katalógus Amikor a könyvtár dokumentumait elhelyezik a tárolóhelyeken (a könyveket a polcokon, a hanglemezeket a hanglemeztartó tasakokban, a mikrofilmeket a lemezszekrényekben stb.), akkor végeznek ugyan egyfajta rendszerezést, de ez csak első és felületes rendezése lehet annak az ismeretés adathalmaznak, amelyet ezek a dokumentumok hordoznak. A raktározással csak nagy vonalakban gyűjtik egy helyre az összetartozó témákat, a részletekben elmélyedni így még nem lehet, és egyáltalán nem tudják kifejezni a gyűjteményes kötetekben, szerzői gyűjteményekben, kolligátumokban megjelent műveket, de még a többszerzős művek második, harmadik, stb. szerzőjének műveit sem, mert az egy fizikai egységként jelentkező kötetet, akárhány művet tartalmaz is, egyszerre csak egy helyen lehet raktározni. A könyvtár állományában való tájékozódáshoz szükség van tehát olyan segédeszközökre, amelyek egyrészt az azonosíthatóság érdekében pontosan tükrözik a dokumentumok bibliográfiai adatait, visszakereshetővé teszik a dokumentumokban rejlő részdokumentumokat, másrészt lehetővé teszik a könyvtár állományában a tartalmi szempontok szerinti keresést is. Ez a segédeszköz a könyvtárhasználók legjellemzőbb információkeresési szem29
pontjai szerint szerkesztett katalógus. A katalógus legfontosabb feladata – első megközelítésben – a könyvtár állományában való eligazítás. Amikor a könyvtár használója információért fordul a katalógushoz, párbeszédet folytat vele annak érdekében, hogy megtalálja azt a dokumentumot, amit keres. Az olvasó célirányosan feltett kérdéseinek vannak olyan információelemei, amelyek tartalmi és vannak olyan információelemei, amelyek a keresett dokumentumok vagy művek formai (bibliográfiai vagy más néven könyvészeti) adataira vonatkoznak. A katalógusok feladata, hogy ezekre a kérdésekre megadják a választ, aminek segítségével az olvasó eljut a keresett tartalmi vagy formai információhoz. A katalógus nyilván csak akkor tud választ adni az olvasó kérdésére, ha a keresett mű megvan a könyvtárban, azt tartalmilag és bibliográfiai adatait tekintve is feldolgozták, a feldolgozott adatok öszszességéből katalógustételeket szerkesztettek és azokból katalógusokat építettek. Az olvasók legjellemzőbb kérdéseinek csoportjai jelentik azt a feladatsort, amelyet a katalógusoknak teljesíteniük kell. A könyvtár használója művet, konkrét dokumentumot vagy témát keres. Ha a kérdés a konkrét műre, vagy a dokumentumra irányul, a választ a leíró katalógus, ha témára, a szakkatalógusok valamelyike adja meg. A dokumentum formai és tartalmi feltárásának eredményeként tételgarnitúra jön létre, amelyből a formai jegyek alapján a leíró, a tartalmi jegyek alapján pedig a szakkatalógus épül. Ezek a katalógusok készülhetnek hagyományos manuális eljárással, de a formai és tartalmi adatokból számítógépes adatbázist is építhet a könyvtáros. Bármelyik technikai megoldást választja is, a fogalmak, az adatok értelmezése ugyanaz. Például az alcím vagy a szerzőség, a mű és dokumentum, stb. fogalma, értelmezése nem változik a technikai kivitelezés függvényében. Egy hagyományos könyvtári katalógus éppúgy nevezhető adatbázisnak, mint számítógépes változata, csupán kezelésük módjában van különbség, amit a számítógép és a számítógépes hálózatok technikai megoldásai idéznek elő. A katalógusokat többféle szempontból lehet csoportosítani.
30
*
Megjelenési formája szerint a katalógus lehet 1. cédula, 2. kötet, 3. mikrofilm, 4. lyukkártya vagy 5. számítógépes katalógus. (Ezek közül a cédula- és a számítógépes katalógus vált ismertebbé). A használat szempontjából lehet 1.olvasói és 2. szolgálati. A feltárt dokumentumok köre szerint például 1. könyvkatalógus, 2. folyóirat-katalógus, 3. hanglemez-katalógus, 4. cikk-katalógus (más néven analitikus katalógus), stb. A teljesség szerint 1. a könyvtár teljes állományát feltáró központi katalógus, 2. egyes állományrészeket, mint például zenei vagy helyismereti gyűjteményt feltáró részleg-katalógus. A keresés szempontjai szerint a katalógus lehet 1. formai szempontok szerint épített leíró katalógus, 2. tartalmi szempont szerint ◊ ETO szakkatalógus, ◊ tárgyszókatalógus. A katalógusok csoportosításánál természetesen a szempontok kombinálhatók, illetve további alcsoportokra bonthatók.
Például: A könyvkatalógus készülhet a teljes állományról az olvasók részére cédula formában, ami lehet leíró-, és szakkatalógus.
*
Minden katalógus elsődleges és legfontosabb funkciója, hogy a könyvtár állományáról tájékoztasson. Csak azokról a dokumentumokról tartalmazhat tételeket, amelyeket a könyvtár beszerzett és feldolgozott. A könyvtár dokumentumairól szóló tájékoztatásnak formai és tartalmi szempontjai vannak. Formai szempontok szerint a leíró, tartalmi szempont31
ok szerint a szakkatalógus tájékoztat, a katalógusba kerülő tételeken keresztül. A könyvtárba betérő olvasó keresési szempontja attól függ, hogy mit tud arról a dokumentumról, amit keres: a) Ismeri a szerző nevét (formai keresési szempont): a szerző neve (személynév vagy testületi név) szerint keres. Keresésének módját befolyásolja, hogy ismeri-e az állomány elhelyezését és az igénybe vehető tájékoztatási segédeszközöket, mint például a katalógusokat. Ha az olvasó a legegyszerűbb rendszerezés, az állomány fizikai elhelyezése alapján akar tájékozódni, és szépirodalmat keres, a szerzői betűrendben elhelyezett könyvek között a megfelelő betűnél keresi a polcon a könyvet. Ha téma szerint keres, ahhoz már tudnia kell a tematikus elrendezés szempontjait és akkor a megfelelő témánál szintén a polcokon keres. Ha keresése nem jár sikerrel, annak számos oka lehet, például (a teljesség igénye nélkül): ◊ nincs attól a szerzőtől könyv a könyvtárban, ◊ kikölcsönözték a könyvet, ◊ a keresett szerző nem a könyv, hanem a könyvben megjelent valamely mű szerzője, ◊ a könyvkötészetben van, vagy elveszett, ◊ a szerző nem szépirodalmi, hanem szakirodalmi mű szerzője, ◊ máshol raktározzák a könyvet. Mindazokban az esetekben, amikor közvetlenül nem található meg a dokumentum, a tájékozódáshoz segédeszközre van szükség. A könyvtár állományáról tájékoztató segédeszköz a katalógus. Formai szempontok szerinti keresésre a leíró katalógus alkalmas.
*
Ha az olvasó a mű vagy dokumentum két formai jegyét (a szerző nevét és a mű címét) is ismeri, a formai szempontok szerint szerkesztett leíró katalógus fog a kérdésére választ adni (ha megvan a mű a könyvtárban és azt fel is dolgozták). Kérdése ekkor így hangzik: a) Van-e a könyvtárban az általa ismert szerzőtől dokumentum vagy mű? (Példatár 4. példa) b) Az általa keresett című mű vagy dokumentum megvan-e a könyvtárban? (Példatárt. 5. példa) 32
A keresés szempontjai egyúttal kijelölik a leíró katalógus funkcióit is, amelyek azonosak az információkeresés formai szempontjaival:
*
a) A leíró katalógusnak valamely szerző könyvtárban meglevő műveit egy helyen, a szerző neve alatt kell összegyűjtenie. (A leíró katalógus nem tesz különbséget szépirodalom és szakirodalom között, ezért a szerző neve szerint kereső olvasónak nem föltétlenül kell tisztában lennie a mű tudományterületi hovatartozásával.) (Példatár 7. példa) b) Az irodalmat kereső olvasó nem minden esetben ismeri a szerző nevét, viszont tudja a címet. Ekkor cím szerint fog keresni, de közvetlen keresésre nincs lehetőség, hiszen a könyveket szerzői betűrendben vagy tematikusan tárolják. A keresés csak katalógus segítségével történhet
*
*
*
A dokumentum címe szintén a formai jegyek közé tartozik, így az olvasó kérdésére csak a leíró katalógus adhatja meg a választ, amelynek feladatai közé tartozik a könyvtár állományáról történő cím szerinti tájékoztatás is. A címmel összefüggésben tájékoztatnia kell a leíró katalógusnak még arról is, hogy a keresett mű milyen nyelvű kiadásokban van meg a könyvtárban? (Példatár 6. példa) c) A leíró katalógus feladata, hogy az ún. “róla szóló” irodalmat egy helyen, a földrajzi név, személynév, testületi név vagy cím azonos alakú neve alatt gyűjtse össze: (Példatár 8., 9., 10. példa) d) És végül: a könyvtár mely részében, melyik raktári helyen található meg a keresett dokumentum? (Ez utóbbi információt a szakkatalógusnak is tartalmaznia kell.) (Példatár 2. példa) A leíró katalógus keresési szempontjai tehát: személynév, testületi név, földrajzi név, cím. (Példatár 1. példa)
33
d) Gyakran előfordul azonban, hogy az olvasó sem a szerző nevét, sem a mű címét nem ismeri, nem konkrét dokumentumot vagy művet keres, hanem egy téma irodalmát szeretné összegyűjteni vagy az őt érdeklő témakörből valamit elolvasni. Ekkor kérdése nem formai, hanem tartalmi jegyekre irányul és a tartalmi jegyek alapján szerkesztett katalógusok valamelyikétől fogja megkapni a választ. Ez a katalógus lehet ETO szerint szerkesztett szakkatalógus vagy a témát természetes emberi nyelven megfogalmazó tárgyszókatalógus. (A tartalmi jegyek alapján történő keresés az információkereső nyelvek című tárgy keretébe tartozik, ezért a továbbiakban e tankönyv keretében nem tárgyaljuk e témát).
1.6 A katalógustétel részei A leíró katalógus a dokumentum formai megközelítésének oldaláról, a leíró adatok alapján tájékoztat a könyvtár állományáról. E feladatát a katalógustételeken feltüntetett adatok segítségével teljesíti. (Példatár 11. példa) A tétel középső része, a bibliográfiai leírás logikai adatcsoportokba rendezve tartalmazza a dokumentum minden kétséget kizáró azonosítását szolgáló könyvészeti adatokat. A tételt besorolási adata alapján helyezik el (sorolják be) a katalógusba(n), illetve a kereséskor a besorolási adat alapján keresik vissza. Egy-egy besorolási adat egy-egy visszakeresési szempontnak felel meg. A katalógusból visszakeresett tétel raktári jelzete vezet el a dokumentum könyvtáron belüli raktározási helyéhez. Összefoglalva tehát: a könyvtár raktárában levő dokumentumot a katalógusban a dokumentum könyvészeti adataiból szerkesztett tételek helyettesítik, amelyeken a bibliográfiai adatoknak ugyanolyan formában kell előfordulniuk, mint ahogyan azok a dokumentumon láthatók. A katalógustétel leírás része csak e követelmény teljesülése esetén képes a dokumentum minden kétséget kizáró azonosítására.
34
*
1.7 Bekezdések a katalógustételen Első betűhelyen kell leírni a raktári jelzetet, a főtétel első besorolási adatát, a tárgyi melléktétel első besorolási adatának * jelét és az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) szakjelzetet. A készen vásárolt katalógustételeken az állománygyarapítási tanácsadó kód is itt található. A harmadik betűhelyen kezdődik a tétel bibliográfiai leírás részének első sora, de a leírás minden további sorát az első betűhelyen kell kezdeni. Ha a megjegyzések és a terjesztés adatcsoportját új bekezdésben kezdi, ez azt jelenti, hogy e két adatcsoport leírása új sorban kezdődik. Ebben az esetben elmarad az adatcsoport-elválasztó jel. Új bekezdés esetén a Megjegyzések adatcsoportot kisebb betűnagysággal, míg a Terjesztés adatcsoport ISBN jelét dőlt betűvel kell írni. Az ötödik betűhelyen a közreműködői melléktételek besorolási adatait megelőző Mt. és az utalótételek besorolási adatait megelőző Ut. rövidítések kezdődnek. Egy dokumentum visszakereséséhez több közreműködői melléktétel is szükségessé válhat. Ebben az esetben két megoldás közül választhat: a) minden közreműködői melléktételi besorolási adat új sorban kezdődik, de a melléktételek besorolási adatainak a jelölésére használatos Mt.: rövidítés csak egyszer írható le. b) másik esetben a közreműködői melléktételek besorolási adatait folyamatosan írja. Az Mt.: rövidítést ekkor is csak az első melléktételi besorolási adat elé, egyszer kell leírni, viszont minden további besorolási adatot az adatcsoport-elválasztó jellel kell elkülöníteni. Az utalótételek besorolási adatainak közlésekor annyiszor kell leírni az Ut. rövidítést, ahány utalás van.
35
Önellenőrző kérdések 1. Mi a különbség a leíró katalógus és a betűrendes katalógus között? 2. Mi a mű és a dokumentum közötti különbség? 3. Határozza meg a bibliográfiai leírás fogalmát! 4. Melyek a leíró katalógus funkciói? 5. Melyek a leíró katalógus keresési szempontjai? 6. Egy adott könyvtár állományáról tájékoztató segédeszköz: 7. Egy témakör irodalmáról tájékoztató segédeszköz: 8. Milyen részekből épül fel a katalógustétel? Nevezze meg a részeket!
Ha minden kérdésre sikerült megadni a választ, megérdemel egy kis pihenést. Lazítson! Ha most alkalmas az idő arra, hogy elsétáljon a legközelebbi könyvtárba, ne halogassa!
36
Feladatok Menjen el a legközelebbi könyvtárba és figyelje meg az állomány rendszerezését a következő szempontok szerint:
Milyen dokumentumtípusokat talál a könyvtárban?
Milyen módon raktározzák
A hanglemezeket, audió-kazettákat, CD-ket,
Folyóiratokat,
Könyveket?
Önállóan próbálja megtalálni
Shakespeare Rómeó és Júlia című drámáját,
A kaukázusi krétakör című művet,
Az Új magyar lexikont.
Állapítsa meg, hogy milyen műveket tartalmaz
A kézikönyvtár,
A segédkönyvtár.
Ha gondja van, kérje a könyvtáros segítségét, de ne feledje, hogy a saját véleményére vagyunk kíváncsiak! Megfigyeléseit írja le!
37
