VAKONDTOL A FOLDIKUTVAIG
,
K TUR AK •• AK TUNKB N? Himyszor hallottuk mar a szomszedokat, ismerosoket azon bosszankodni, hogy "az az atkozott vakond megint felturta a kertet", "tonkretette a viragagyasokat" es igy tovabb. A vakond a kert keret len tartozeka az emberek szamara. Azonban attol meg, hogy rola hallunk a legtobbet, as idonkent meg lathatjuk is a serenykedo kisemlost egy·egy pillanatra, "em jetenti azt, hogy a az egyeduti felelas a felszjnen megjelena kellemetlen meglepetesekint.
T
ovabbidkbdn a vdkondon kivi.il h,irorn olyall kiseml6ssel fo gunk fogblkozni , arnelyek, bar nem olyan mertekbcn szerepelnek a koztudatban , mint a vakond, megis ugyanolyan mertekben jelen lehetnek kerti.ink emI6sfaun;ijaban. Ezek a k6 szapoco k, vandorpatbny csa fOldiku tya. A vandorpatbny kivetelevel mindeg yik vedettsegnek orvcnd.
Nagy kisemlos A kbzonseges vakond (Talpa cllropcae) eszmei erteke 25 000 Ft. Kedveli a m eg mGvelt teri.ileteket, amelyekben sok a foldigiliszta, a f6 taplaleb, igy elMordul kertjeinkben. g ya b-an Asasrd eros, karmo kbl ellatott, bpat alaku mellso vegtagjat hasznaUa. Evente b~t almo t rak negy-ot ut6d ddl , melyek m eg a szi.ileteslik eveben ivarerette va lnak. A vakond nem al szik teLi almot, igy tartalek elelmet, fOidi giLisztakat halmoz fel. A ny ug ati f oldikutya (Nannospalax leI/codon) eszmei erteke 1 000 000 Ft. A sztyeppterlileteket kedveli, a ned
ves, rnocsa ras elohelyeket pedig keri.i Ii . A z ut6bbi ev ek kutJtasai dlapj
Ajo/ ismert vakondlurasok: suriin helyezkednek e/, nem l uI nagyok.
Jobbra az allal maga lermeszetes komyezeteben
eloszor, l1l;0d d XVIII. sza zadbdn " h6ditotta" m eg d kontinenst. Invaziv fajkent nH~g JZ Eur6paba n osho nos hazi patkanyt is kiszo rito tta a legtobb helyrol. Nagy csa ladokban cl , dhol 5zig oru hierarchia aLl fenn. Szaporodasa szinte egesz evben fo Iyamatosan tJ rt , az alomszam het-ti zen g y kozott valto zhat, ez JZ dn yd kondici6jat61 fi.igg. Nyomok a felszinen
J ogosa n m eri.il fel a kt~ rd es, hogyan
lehet m egklilonbi:iz tet ni a negy faj
j elenletere utdl6 j eleket. Ez azert
lenyeg es, m ert fdj spec ifiku s:ln er
demes ved ekezni elleni.ik vagy in
kabb elria szta nllnk o ket, hogy a
legj obb hdtast erji.ik el , es JZ
to k se serlilj enek . Tobb szempon to t aj a nlatos egyszerre f ig yelembe venni al1n dk erde kCben , hogy azo nositdni tudjuk a ken "hi vatlan la k6jat" es e hhez elsosorba n f i.ild dlatti e!etlik felszin i nyomait , Jzaz a turaso kat kellmegvizsgalni. A vd kond peldaul 50-150 m eter hosszu j aratrendszert is ke szithet , aho l a tllras ma ga d ki- es a beveze to nyilas is egyben. A feszeknek neve zett o ldaljarat, amel y az llt 6d o k viJa g ra hOZaSa rd szol g
E LET I~ . T UD O MAN Y
·2014 / 45 • 1427
kepest, ennek a tevekenysegnek koszonhetok a kertlinket elCS Llfit6 vakondtLldisok. Ezzel szemben a nyugati foldikll tya nagyon ritkan , sz inte soha nem h:lgyj:l el fold alatti jaratrendszen~t, jaratai melyebbek, mint a vakondc, kepes 2 m melyre leasni hosszu, eros fogai segitsegevel, teli idoszakban ez a l11elyseg akar a 4 l11etert is elerheti. J;.lratai hal6zatosak es komplexek. A feszek a foldikutya eseteben tobb bejaratu, nines llgy dzarva, mint a vakondnal. Bar nagyn1(~retu metszo fogaival vegzi az asast, hats6 labait is haszllalja a talaj eltavolit
FOldilwtya·ttiniscsoporl (bal) : nagymerelii ttirasok valamint
h ET
ES TU D
viszonylag IA vol esnek,
a fijldlkulya redukfllt szeme/vel (lent)
A lak6szoba a feszekkel is azonosit hat6. Minden be- es kivezeto jarat itt keresztez i egymast . Altal5ban van egy ugynevezett kapu, es ezen kivul van lega labb meg ket veszkijarat, amit akkor haszl1:1 1 a patk:1nycsaLld, ha mel1ekulnie kell. Ezeket gondo san elrejt-ik a ki.ilvilag elol, ezert az is patk:1nyok.ra uul6 jd k:het, ba ilyen nyilasokat vagy tLlra soka t nehezen megkozelitheto, esetleg eldugott be lye ken talalunk, peld5ul farak:1sok abtt, vedett keritesek tovebcn, kerti komposzt kornyeken. Tevhitek es mendemondak A kert kartevoirol a mindennapok ban is sokat hallunk vagy besze lunk, azonban rengetegszer ezek a kovetkcztetesek teves meg;dlapita sokon alap ulnak, igy tevhitek ala kulnak ki es terjednek el szeles kor ben. Ilyen peldaul, hogy a vakond megragja a zoldsegeket, ami nyil-
Koszapocok kivezet6 nylflisa: nlncsenek tunisok vagy csak ritlf{m.
1428 .
egym~stol
gyakran egyenes vonalba rendeZV8. Jobbra egy megbontortjarat as tapl6lekraJctAr (fen t),
MANY· 2014 / 45
vanval6an nem lehet iga z, hiszen a vakond rovarevo. Sot, nel11hogy ncm k:1rtekony, de meg hasznosnak is mondhat6, annak ellenere, hogy taplal ekkereses kozben nehany pa Lintat vagy ak:1r par sargarep5t is tonkretehet. A mcgragott sargare pa rejtelye sokkal ink:1bb lenne kot heto a foldikutyahoz, amely gyoke reket fog yasz t. Ez viszont nagyon ritka elterJedesu, es a szaraz, bolygat5smentes, [Lives teruleteket kedveli, igy e]egge leszu ki.il elofor dlllasanak lehetosege. A koszapo eok, illetve mas pocok.fajok is ha sonlo m6d6n tapWkoznak , mint a foldikutya, igy ezeket az allatokat is gyanLlsithatnank. Persze arrol scm szabad m egfeledkeznunk, hogy elsosorban ink:1bb a ma g vakat kedvelik. M eglepo, de a kerttulaj donosok koreben sokszor a foldiku tya t emlegetik a vakond mellett gyakori kartevokent, am ez leg tobbszor teves inform3cio- ha 111:15 b61 nem, elofordulasab61 ad6d6an es a val6sagban a pocok a val6di tettes. Egye.s pocokfajokra nagyon jellemz6, hogy bizonyos evekben rendkivuli mertek ben elszaporod nak - ezt nevezzi.ik gradaci6nak es ilyenkor komoly l11ez6gazdas5g i k:1rokat okoznak. Jden a mezei po cok, a kosza pocok kozeJj rokoJ13 v51t komoly k:1rtevove. A k6szapo cok nem veszelyezteti ilyen mertek ben kertjeinket , de j6val elterjed tebb, mint a fOldikutya. Az elobbi ekkel szemben a patk:1nyok altala
nos meg itelese megfelel6, megls sokszor nem is gondoUuk, hogy az tanyazik a kozellinkben, pedig J vi lag szamos varosa ban tobb patbny el, mint ember. Vedekezes as elriasztas Termeszetvcdelmi vedettseglik es albtbarat szempontok ll1iatt scm ta nacsos drasz tikusa n eUarni a ker tlinkben lak6 kise mlosokkel. Sza mos modszert fejlesztettek ki alTa, hogy az allatllJk ne essen fi zikai bantodasa, viszont kbrnyezetenek megzavarasaval ra legyen kenysze ritve a terlilet elhagyasara . Egy regi modszer a vakondtllrasban elhelye zett lires es alulr6l torbtt i.iveg alkal mazasa, amely azonban csak akkor hatasos, ha szeles ido van, mivel az i.iveg ilyenkor flityi.ilo hangot ad ki , es ez elriasztja a vakondot. Ezen dv abpjan fejlesztettek k.i modernebb, valtozo frekvenci;ljll hangot kibo csat() riaszt() kcsziilckeket, melyek a pockok, sot patbnyok ellen is hata sosak lehetnek. Az elriasztasi mod szerek egy l11 ~lsik tipusa, amikor nem hanggJl, hanelll szaggal riasz tanak. A kisemlosbk jarJtrendszere be olyan keszitmenytjllttatnak, mely kdkmetlen sZJganak koszonhetoen b~pes eluzni az allatot. Ilyen megol d;\s peldalll a borasza tban hasznalt kenbpok elhdyezese a tlll"asokba . M<1sik megoldas, ha a lehet6 legter meszetesebb modol1 akarunk eljarni, A foldikutya (sajat kutatas) lis
Vandorpatkimy es ilriJleke, amely fakenl a tapltllkozohely.ek kornyekim gyakori
akkor i.iltethetiink olyan novenyeket is, melyek szinten szaguk miatt tavol
a vakond (MTA TAKJ terkepe alapjan) eloforduUtsi helyei
Magyarorszligon
Foldikulya- elilfordulas
0 0 0
-
Koziinscgcs yakond ':Iorllrrtlll~s
o
100 km
tartjak a betolakod6kat, ilyen peIda ul fokfoldi fokhagyma (Tr.dbaghia violacea). Merget legtobbszbr meg J nem vedett vandorpatkany ellen sem tanacsos hasznalrli, hiszen a mellett, hogy a pJtkany nagyon ovatos, es gyakran hatekonyan sikerlil elkeri.il nie a l11hgezest, haszonfdlatainkra es hazi kedvenceinkre veszeIyes lehet a szer. b sszefoglalaskent elmondhatjuk, hog y a kertjeinkben megjeleno fel szini nyomok bizony nem mind ki zarolag a vakondok tevekenyegenek tulajdonithat6ak. A felszinen rneg jeleno tlll";ISok konnyen osszeteveszt hetok mas kisern los6k tllrasaival. Meg kell pr6balni minimalisra csok kenteni a konfliktust a kornyeze ti.inkben elo allatokkal, elsosorban azza l, hogy nekik is ekgendo elette ret biztositunk.
. :::::: fIj:m rnrdul chI
ELET Es
FULOP ZITA HATVANI ISTVAN GABOR FARKAS JANOS TUI)OMANY •
2014 / 45 • 1429
